VpJHNPdN|GpVH V]HUHOpVH · PDF file$n|yhwhoppq\prgxophjqhyh]pvh˛ 6]iptwyjpsmdytwivd...

$: VpJHNPdN|GpVH V]HUHOpVH · PDF file$n|yhwhoppq\prgxophjqhyh]pvh˛ 6]iptwyjpsmdytwivd nduedqwduwivd gu 6]iogreij\l=vljprqg&vrqjru $v]iptwyjpskdugyhuhohphl- 7ishj\vpjhnpdn|gpvh v]huhopvh$
A követelménymodul megnevezése:

Számítógép javítása, karbantartása

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor

A számítógép hardverelemei -

Tápegységek működése, szerelése,

karbantartása

A követelménymodul száma: 1174-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-30

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA

1

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK

MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA

ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET

Munkahelyén azt a feladatot kapja, hogy egy hibás számítógépet javítson meg. A

hibajelenség alapján a tápegység hibájára gyanakszik.

Állapítsa meg, hogy megfelelően méretezett, s megfelelő típusú tápegységet alkalmaztak-e

a javítandó számítógépben! Szükség esetén készítsen a konfigurációhoz illeszkedő helyes

méretezést.

Döntse el, hogy az egység javítása lehetséges-e, ahhoz kellő szaktudással rendelkezik-e! Ha

a javítás lehetséges, mérlegelje annak gazdaságosságát, a hibaismétlődés valószínűségét, a

javítás műszaki megbízhatóságát.

Amennyiben a javítás nem gazdaságos, cserélje ki a tápegységet! Készítsen karbantartási

tervet a tápegység karbantartásához!

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

A számítógépházban található áramköri elemek, részegységek speciális tápfeszültség-

ellátást igényelnek. Ennek jellemzőit vesszük sorra mindenekelőtt.

Feszültség: az elektromos hálózat Magyarországon 230 V-os 50 Hz váltakozó feszültséget

szolgáltat:

- A hálózati feszültség szinuszhullám jelalakú váltakozó feszültség, ám az elméleti

jelalakot módosítják a különböző zavarjelek, az egyes fogyasztók terhelési jellemzői.

- Feszültségértékként nem a csúcsfeszültséggel, hanem azzal az úgynevezett effektív

feszültségértékkel jellemezzük, amely egyenfeszültségként azonos idő alatt azonos

munkát végez (hőt termel), mint a váltakozó feszültség azonos rezisztens

fogyasztón. Ez a gyakorlatban 230 V-ként megadott érték. A csúcsfeszültség ennek

2 -szerese, mintegy 325 V.

- Az időben változó feszültség fontos jellemzője a másodpercenkénti periódusok

száma. Ennek mértékegysége a Hertz [Hz]. Az 50 Hz azt jelenti, hogy 50 teljes

(pozitív és negatív félhullámból álló) hullámperiódus zajlik le másodpercenként.


2

1. ábra. Hálózati feszültség jelalakja, jellemzői

Ezzel szemben elektronikai eszközeink jelentősen kisebb, ráadásul egyenletes (azaz időben

nem változó) feszültségszinteket igényelnek működésükhöz. A két rendszer közötti

különbség áthidalására alkalmazzuk a tápegységeket.

Több működési elv is kínálkozik a feladat megoldására:

- Feszültségosztás: ha meg tudjuk határozni, hogy a bemeneti feszültség milyen

hányadát igényli az eszköz, amely állandó áramerősséget vesz fel, akkor egyszerű

rezisztens feszültségosztó is képes lenne a táplálást megoldani. A gyakorlatban

azonban az átfolyó áram nagysága sok tényező miatt folyamatosan változik, így a

feszültség sem maradna állandó. Ez a megoldás nem kínál lehetőséget a váltakozó

feszültség egyenfeszültséggé alakítására sem. Az egyenirányítás oldhatja meg ezt a

gondot.

- Jelentős előrelepést jelentenek a lineáris stabilizált tápegységek. Ezekben egy

transzformátor segítségével a váltakozó feszültséget a szükséges érték közelébe

(annál némileg magasabb értékre) csökkentik, majd ezt félvezető eszközök

segítségével egyenirányítják. Az így kapott lüktető egyenfeszültséget nagy kapacitású

kondenzátorokkal simítják, és a pillanatnyi terhelést, a tényleges feszültséget figyelő,

visszacsatolt aktív áramköri megoldásokkal állandó értéken tartják. E megoldás

előnye a kiváló minőségű kimeneti feszültségszint. Ám hátránya, hogy az adott

pillanatban felesleges energiát valójában a félvezető eszközökön elfűti a rendszer,

így igen rossz a hatásfoka. Különösen akkor igaz ez a megállapítás, ha széles

terhelési tartományban kell megbízhatóan stabil feszültséget szolgáltatni. Ráadásul e

megoldás az alkalmazott kisfrekvenciás transzformátor miatt nagy, nehéz készüléket

eredményez, a méretet és a tömeget a hűtési igény tovább növeli.

- Sikeres megoldásként a kapcsoló üzemű tápegységek terjedtek el. Ebben a lineáris

tápegység működési elvét nagyfrekvenciás vezérléssel kombinálják.


3

A KAPCSOLÓ ÜZEMŰ TÁPEGYSÉG

A kapcsoló üzemű tápegység (switching-mode power supply, SMPS) működésének, részletes

elektronikai jellemzőinek, megoldásainak ismerete nem feladatunk, de főbb egységeit fel

kell ismernünk, értenünk kell. Ezeket mutatja be az alábbi ábra:

2. ábra. Kapcsoló üzemű tápegység blokkvázlata

Szükség van a hálózati feszültség galvanikus elválasztására a törpefeszültségű kimenetektől.

Ez érintésvédelmi szempontok miatt elengedhetetlen.

A váltakozó feszültséget egyenirányítással lüktető egyenfeszültségűvé alakítják, majd

simítják, szűrik.

Félvezető eszközökkel ezt a feszültséget kapcsolják rá kellő gyakoriságú megszakításokkal

(szakszerűbben négyszögjel formában) a transzformátorra. A kapcsolási frekvencia 30 kHz-

5 Mhz közötti, azaz igen magas a hálózati frekvenciához képest. E miatt, valamint a

négyszögjel fel- és lefutó élei miatt lehetséges a jelentősen kisebb fizikai méretű és tömegű

porvasmagos tekercsek alkalmazása transzformátorként, mely így megvalósítja a szükséges

galvanikus elválasztást is.

A tekercs szekunderoldalán megjelenő feszültségszintet nagy kapacitású kondenzátorokkal

simítják, a nagyfrekvenciás zavarjeleket szűrik.

Megfelelő visszacsatolás gondoskodik a vezérlésről, amely alapján a négyszögjel

frekvenciája folyamatosan változik a pillanatnyi terhelés függvényében.

Tudnunk kell azonban, hogy ez a módszer közel sem eredményez olyan stabil és folyamatos

feszültséget a kimeneten, mint a lineáris tápegységek. Ráadásul mind a betáplálási oldal,

mind a környezete felé meglehetősen sok zavarjelet keletkeztet.


4

SZABVÁNYOSÍTÁS

A számítógépek tápegységeivel kapcsolatos elvárásokat szintén szabványok rögzítik. Az ATX

tápegységre vonatkozó aktuális szabvány az ATX/ATX12V Power Supply Design Guide

version 2.2 névre hallgat. Ebből megismerhetjük a tápegység meghatározott méreteit,

rögzítési pontjait, a benne elhelyezendő ventilátor egyes jellemzőit. A számunkra fontosabb

elektronikai szempontokat is meghatározza a szabvány:

- a szolgáltatott feszültségszintek mértékét,

- az elvárt teljesítményszintet (kívánt áramerősséget) az egyes ágakban,

- a szükséges szolgáltatásokat,

- a csatlakozótípusokat.

Jelenleg ötféle feszültséget követelünk meg a tápegységtől. Azonban mint láttuk, abszolút

pontosság nem elérhető a kapcsoló üzemű tápegységekkel, így a szabvány meghatározott

tűrésekkel adja meg ezeket.

Ág neve Tűrés Feszültség értéke

Mértékegység Min. Nom. Max.

+12V1 ±5% +11,40 +12,00 +12,60 V

+12V2 ±5% +11,40 +12,00 +12,60 V

+5V ±5% +4,75 +5,00 +5,25 V

+3,3V ±5% +3,14 +3,30 +3,47 V

-12V ±10% -10,80 -12,00 -13,20 V

+5VSB ±5% +4,75 +5,00 +5,25 V

Látható, hogy +12 V-on két ág található. Valójában ennél több is lehet, nagy teljesítményű

tápegységek esetén három, esetleg négy +12 V-os ágat is találunk. Ennek oka, hogy egyre

több egység igényli e magasabb feszültséget. Ugyanakkor a +5 V szerepe (aminek

bevezetése hajdan a TTL áramkörök miatt kiemelt jelentőségű volt), mára csökkent, de

például az USB felületek is ezt a feszültséget szolgáltatják a csatlakozón keresztül. A

nagyobb integráltságú, egyre kisebb fizikai méretű félvezetők egyre kisebb feszültségen

működnek. Ezért jelent meg a 3,3 V is, amit a RAM modulok mellett az AGP portos

videovezérlők is használtak.

Ugyanakkor szükséges ezeknél kisebb feszültségértékek előállítása is. Erre minden

alaplapon látunk példát, a kondenzátorok és teljesítménytranzisztorok jelenléte erre utal.


5

3. ábra. Az alaplapon található tápfeszültség-előállítást szolgáló alkatrészcsoport

Talán feltűnt, hogy az előző modulfüzetben már megismert feszültségértékek közül a

táblázat a -5 V-t nem is tartalmazza. Ennek oka, hogy ezt ma már nem használják (az ISA

busz eszközei használták legtovább, de ilyet már ATX-es alaplapon nem találunk). A -12 V-

os ág jelentősége is csökkent, egyes tápegységek már ezt sem szolgáltatják.

Ha egy régebbi számítógépet bontunk meg, azt tapasztaljuk, hogy vagy a tápegységre

szerelték a gép be/kikapcsolóját (IBM PC), vagy az előlapi kapcsolóhoz vezet többszörösen

szigetelt négyeres vezeték (AT). Ennek oka, hogy ezekben a készülékekben a be/ki-

kapcsolók valóban a hálózati feszültség kapcsolását végezték el. Ez előny a

környezettudatosság (hisz így nincs készenléti teljesítményfelvétel) és a biztonság (a

hálózati áramimpulzusoktól, így a villámterhelésektől is galvanikusan elválasztottuk az

eszközt) szempontjából. De a hálózati feszültség gépen belüli vezetgetése érintésvédelmileg

nem szerencsés, és a meghibásodott vezetékszigetelés a törpefeszültségű egységek

tönkremenetelét is előidézheti.

Az ATX tápegységek más megoldást tartalmaznak. Szolgáltatnak két vezérlőjelet.

A „Power Good” („tápfeszültség megfelelő”) vezetéken a tápegység csupán tájékoztatja az

alaplapot arról, hogy üzemszerű feszültségszinteket szolgáltat valamennyi kimenetén. Ennek

a számítógép indításakor a jelentősége az, hogy amíg e vezetéken meg nem jelenik a logikai

magas szint (+5 V), addig a gép nem indul el. Ez egyúttal a hibafeltárás diagnosztikai

eszköze is, hisz ha működésképtelenség esetén a tápegység ellenőrzésekor itt nem mérhető

a megfelelő jelszint, azonosítottuk a tápegységet mint a hiba forrását. Üzem közbeni

jelentőségét az adja, hogy a hálózati feszültség kiesése vagy valamely ág túlterhelődése

(zárlata) esetén szintén alacsony logikai szintre (0 V) kerül a vezeték, így a számítógép leáll

(helyesebben megszakad a működése), a további károsodás ezzel elkerülhető.


6

4. ábra. Szabványos tápegység

Megváltozott a számítógép indításának módja is. Az AT gépektől eltérő megoldás, hogy a

tápegység feszültség alatti helyzetében folyamatosan szolgáltat +5 V-ot az SB (standby,

készenlét) vezetéken az alaplap számára. A BIOS-ban meghatározható, hogy ebből mely

egységek részesüljenek. Így ennek segítségével a hálózati kártya számára is állandó

készenlétet tarthatunk fenn, ami a hálózati adatforgalom meghatározott jelére képes a

számítógép élesztésére.

A szokásos élesztési folyamat is erre a feszültségellátásra épül. Az előlapon elhelyezett

kapcsoló csupán egy meghatározott impulzust szolgáltat, tényleges kapcsolást a tápegység

vonatkozásában nem végez.

De — bár továbbra is megtalálható az alaplapokon az akkumulátor egyes áramkörök

működtetéséhez (pl. óra) — ma már nem találkozunk a lemerült akkumulátorok

problémájával szintén a készenléti feszültségszolgáltatás következtében.

Csatlakozók

A különböző egységek számára többféle csatlakozón keresztül juthatnak el a szükséges

feszültségek. Rendszerint egy rányomtatott kóddal is azonosítják ezeket, de alakjuk úgy van

megtervezve, hogy más eszközhöz vagy helytelen pozícióban ne lehessen csatlakoztatni

tévedésből. Ezek közös jellemzője, hogy a vezetékek színezése meghatározott.

Ugyanakkor az egyes csatlakozókhoz meghatározott áramerősség-értékek is társulnak,

amelyeknél nagyobb terhelést üzemszerűen károsodás nélkül nem viselnek el. E miatt

szükséges egyes csatlakozókban az ugyanahhoz az ághoz csatlakozó több vezeték

csatlakoztatása.


7

Alaplapi csatlakozók

AT gépek esetén két csatlakozó szolgált az alaplap tápellátására: P8 és P9. Ezek egyforma

kialakításúak, így sajnos — az alapelvtől eltérően — felcserélhetők. Helyes pozíciójuk, ha a

fekete vezetékek egymás mellé kerülnek. Helytelen csatlakoztatásuk az alaplap

meghibásodását okozza.

5. ábra. AT alaplapok feszültségellátása a P8, P9 csatlakozón, alul a foglalattal

ATX alaplapok esetén a fejlődés során két megoldással találkozhatunk a gyakorlatban.

Eredetileg 20 érintkezős (pin) csatlakozót (P1) alkalmaztak az alábbi kiosztásban (az ábrán

az egyes pinekhez rendelt színek a vezetékek szabványos színösszeállítása szerint):

6. ábra. 20 tűs alaplapi csatlakozó


8

7. ábra. 20 tűs csatlakozó kiosztása, színhelyes ábrázolással

A növekvő áramigény és a csatlakozó 10 A/pin maximális terhelhetősége miatt a csatlakozó

24 érintkezősre nőtt. Ennek kiosztása:

8. ábra. 24 tűs alaplapi csatlakozó


9

9. ábra. 24 tűs alaplapi csatlakozó kiosztása színhelyes jelöléssel

Mindkettőre igaz, hogy csak egy módon (tájolással) csatlakoztatható. Ezt a rajta elhelyezett

fül mellett az egyes pinek alakjának kialakítása is biztosítja.

10. ábra. A helyes csatlakoztatást a megfelelő kialakítással segítik


10

Amennyiben modernebb alaplapunk 24 tűs csatlakozást igényelne, de a tápegység csak

20 tűs csatlakozóval szerelt, három lehetőség közül kell választanunk:

- A 20 tűs mellett található egy 4 tűs csatlakozó (24 jelzéssel), mely kiegészíti a

csatlakozósort, ennek csatlakoztatása megoldja a gondot. Azonban ez nem azonos

sem kiosztásában, sem geometriai méreteiben a CPU külön tápellátására szolgáló

más csatlakozókkal, ne erőltessük azokat ide!

- Mivel e négy érintkező az alaplapon egyébként össze van kötve a többi, azonos

feszültségszintet szolgáltató érintkezővel, így megkísérelhetjük ezek nélkül is

üzemeltetni az alaplapot. Mint már említettük, a kiegészítő 4 kontaktus csak a

névleges túlterhelés miatt került bevezetésre. A számítógép mindenképpen el fog

indulni, és ha nem üzemeltetjük tartósan teljes terhelési szinten, esetleg eleve

csekélyebb teljesítményű konfigurációról (pl. kisebb processzort alkalmazva) van szó,

hosszú távon is biztosítható így a használat.

- Végső esetben azonban rákényszerülhetünk a tápegység cseréjére. Ez egy biztos, ám

drága megoldás.

Előfordulhat az ellentétes probléma is: egy 20 tűs csatlakozással ellátott alaplapú

számítógépben tápegységet cserélünk, és ennek nem kellően gondos megválasztása miatt

azon 24 tűs csatlakozó található. Ilyenkor célszerű átalakító használata.

Kiegészítő tápfeszültség csatlakoztatásra szolgálnak a 4 pólusú P3, (CPU1, CPU2) jelű

csatlakozók. Ezeket (a szükségeseket) az alaplap leírása szerint csatlakoztassuk. Kiosztásuk:

11. ábra. Kiegészítő tápellátás csatlakozója

Léteznek 6, illetve 8 tűs, szintén csak +12 V szolgáltatására szolgáló csatlakozók részben

egyes alaplapok, részben videokártyák számára. A régebbi ATX tápegységek pedig egy, az

AT alaplapi csatlakozóhoz hasonló, 6 tűs csatlakozóval is rendelkeznek, ám ezt újabb

alaplapok nem igénylik — de tudjunk róla, hogy ennek kiosztása AT alaplapok

csatlakoztatására nem alkalmas.


11

Háttértárak csatlakoztatása

A perifériák csatlakoztatására három típus szolgál. A párhuzamos ATA eszközök a

köznyelvben „molex”-nek (P4) nevezett csatlakozót alkalmazzák. (Az elnevezés akként téves,

amint a Jeep is csupán egy gyártó, mégis gyakran a terepjáró szinonimájaként alkalmazzák.)

E négytűs csatlakozó + 5 és +12 V-ot szolgáltat:

12. ábra. 4 tűs perifériacsatlakozó

Ennek kisebb méretű és terhelhetőségű változata (P6) (a flopik csatlakoztatására néhol még

fellehető):

13. ábra. 4 tűs csatlakozó flopihoz


12

A soros ATA csatlakozású eszközök által alkalmazott csatlakozó kialakításának geometriája

biztosítja a helyes illesztést:

14. ábra. SATA eszközök tápcsatlakozója

Ugyanakkor előfordul, hogy a szükségesnél kevesebb ilyen található az egyes ágakon. Erre

megoldás a P4 csatlakozóhoz gyártott átalakító:

15. ábra. SATA eszköz tápellátása átalakítóval

Ez annak ellenére megoldást jelent, hogy nyilvánvalóan nem szolgáltatja a +3,3 V-os

feszültséget. Azonban a SATA eszközök ezt maguk is képesek a +5 V-os ágból generálni.


13

A TÁPEGYSÉG ELLENŐRZÉSE MÉRÉSSEL

Több ok miatt is gyanakodhatunk a tápegység vagy a hozzá tartozó vezetékezés,

csatlakozások hibás működésére:

- A számítógép nem indul el, „életjelet” sem ad.

- A számítógép megkezdi a bootolást, de azt megszakítva kikapcsolt állapotba kerül.

- Egyes egységek hiányát jelzi a gép (pl. a háttértárolókat nem érzékeli, azok

érezhetően nem kapják meg a szükséges tápfeszültséget).

- A számítógép tartós működés közben leáll, és nem is indítható újra, csak hosszabb

idő elteltével.

- Fény- és hangjelenségek a tápegység tájáról, majd a számítógép leállása.

A hibajelenség pontos behatárolására, feltevésünk ellenőrzésére végezzünk ellenőrző

méréseket.

Feszültség alatti munkavégzés során minden esetben körültekintően tartsuk be az

érintésvédelmi és balesetmegelőzési előírásokat!

Készítsük elő a szükséges mérőeszközöket, mérőzsinórokat.

Ha rendelkezünk megfelelő teszterrel, használjuk azt, hisz így minden egyes ágon azonnal

megbízható mért értéket olvashatunk le.

16. ábra. Tápegység ellenőrzése teszter segítségével

Szükségünk lesz 2 db digitális multiméterre, valamint mérőcsúcsokkal szerelt

mérőzsinórokra. Áramerősség méréséhez a csatlakozótípusnak megfelelő mérőátalakító

eszközt használjunk.


14

A számítógép legyen kikapcsolva és áramtalanítva. A számítógépházat a már ismert módon

bontsuk meg. Helyezzük feszültség alá az eszközt, és elsőként ellenőrizzük a „Power Good”

jelet.

A jel értékének a logikai magas szintnek megfelelő, 3,5-5 V közötti értékűnek kell lennie.

Amennyiben nulla közeli értéket tapasztalunk, elkerülhetetlen a tápegység kiszerelése, erre

még visszatérünk.

Rendszeresen előforduló alattomos hiba, ha tartós üzem közben áll le a számítógép. Ennek

oka a tápegység tartós túlterhelése vagy nem elégséges hűtése, amely miatt a tápegység

önvédelemből (túláramvédelemi vagy hővédelmi áramkörének jelzése alapján) beszünteti

tevékenységét, és csak az üzemi viszonyok normalizálódása után hajlandó ismét munkába

állni. Az üzemi hőmérséklet elérése is lassabb kikapcsolt állapotban, hisz a ventilátorok sem

vezetik el a már felhalmozódott hőmennyiséget.

A terhelés ellenőrzésére üzemi körülmények között végezzünk méréseket, ennek során a

számítógép működtetése közben ellenőrizzük az egyes feszültségszintek meglétét

valamennyi ágon. Az ismertetett táblázatban szereplő értékeknél nagyobb eltérés szintén a

tápegység hibáját vetíti előre.

Valamely megtáplált eszköz túlzott áramfelvételére gyanakodjunk, ha az az elvárhatónál

jobban melegszik, rendellenes hangokat hallat. Gyanúnk megerősítésére mérhetjük az

eszközön átfolyó áram nagyságát is, s ezt összevethetjük annak a gyártótól beszerzett

műszaki paramétereivel. A mérőkapcsolást csak a számítógép kikapcsolt, áramtalanított

állapotában állítsuk össze.

A mérőkapcsolás megbontásához, valamint az eszköz rendszerből történő kiiktatásához

szintén csak a számítógép kikapcsolása, majd áramtalanítása után lássunk neki. A

számítógép újraindításával ellenőrizzük az üzemszerű működést. Ha az ekként helyreállt,

gondoskodjunk az előzőleg kiiktatott eszköz szükség szerinti pótlásáról.

Ha a hirtelen leállás után egyáltalán nem indul újra a rendszer, s a „Power Good” jel sem

jelenik meg, gyanakodjunk a tápegységbe épített műszerbiztosíték kiolvadására.

Előfordulnak kontaktus- (érintkezési) hibából adódó problémák is. Ezek forrása az egyes

csatlakozó felületek oxidálódása, esetleg az olyan ágakban, ahol több csatlakozó van

felfűzve, a csatlakozón belüli toldás hibája. Néhány tápegységben a felesleges kábeleket

elkerülendő, már a tápegységhez is csatlakozón keresztül kapcsolódik a kábelköteg, ez is

hibaforrás lehet. Ezek a hibák meglehetősen ritkák, és a vezetékek, csatlakozók módszeres

átmozgatásával megszüntethetőek. Ha a hiba visszatérő, lehetőleg az ág elején található

csatlakozót alkalmazzuk, illetve többszöri újracsatlakoztatás már elegendő a kontaktus

helyreállásához. Végső esetben (ha szemmel láthatóan korrodált a csatlakozófelületek

valamelyike) alkalmazhatunk kontaktusjavító spray-t is.


15

A TÁPEGYSÉG MEGBONTÁSA, HIBAFELTÁRÁS, MÉRÉS, AZ ALKATRÉSZEK

CSERÉJE

Amennyiben a tápegység rendellenes működését vagy működésképtelenségét állapítottuk

meg, azt szereljük ki a számítógépházból.

A tápegység kiszerelése előtt szüntessük meg az eszköz elektromos hálózati csatlakozását,

majd tartsuk pár másodpercig benyomva a készülék bekapcsológombját, ezzel süssük ki a

tárolt elektromos töltést a tápegység kondenzátoraiból!

Bontsunk le valamennyi tápcsatlakozást, ellenőrizzük, hogy a kábelezés könnyen

kiemelhető, szükség esetén a kábelkötegelőkből fűzzük ki a tápfeszültség-vezetékeket.

Természetesen a jó kontaktus megkívánja a csatlakozások szoros kapcsolódását, így azok

megbontása néha nagyobb fizikai erőt kíván (pl. alaplapi és P4-es csatlakozók). Annak

érdekében, hogy elkerüljük a rángatással járó károsodást, a csatlakozó foglalatának

környékét egyik kezünkkel megtámasztva, a másik kezünkkel a csatlakozót ide-oda

mozgatva oldjuk. Egyes csatlakozóknál szükséges a biztosító fül előzetes oldása (pl. P1).

Ezt követően távolítsuk el a tápegységet rögzítő csavarokat, majd emeljük ki a hibás

tápegységet a számítógépházból.

Ennek megbontása a süllyesztett fejű csavarokkal lehetséges. A fedél eltávolítása után

mindenekelőtt szemrevételezéssel ellenőrizzük az egységet. Számos hiba feltárható így,

illetve számba vehetjük a karbantartási feladatokat is:

17. ábra. A tápegység belsejében az átáramoltatott levegőből porlerakódás keletkezik

- Figyeljük meg a porlerakódás mértékét, eloszlását.

- Vegyük észre az egyéb idegen, nem odavaló anyagokat.

- Fedezzük fel a túlzott hőhatás (égés, elszíneződés) nyomait.

- Vegyük észre, ha valamely alkatrész megjelenése (ezek rendszerint az elektrolit-

kondenzátorok) rendellenes (felpúposodott, szétrobbant).


16

Portalanítsuk a tápegység belsejét, távolítsuk el az idegen anyagokat. Ha valamely alkatrész

feltűnően sok, vagy kirívóan kevés port hordoz, szintén működési rendellenességre utalhat.

Ugyanis a por az elektrosztatikus feltöltődés miatt ülepszik ki a levegőből, tapad meg a

felületeken. Ennek hiánya az adott alkatrész nem működő voltára utal.

Nem ritka a rossz hűtés miatt túl magas hőmérsékleten használt tápegységek

meghibásodása. Ennek egyik oka, hogy a számítógépház belsejéből a tápegység az eleve

már (pl.: a processzor által) felmelegített levegőt szívja ki, amely így kisebb hőátadást tesz

lehetővé. Ez ellen azzal védekezhetünk, ha kiegészítő ventilátorral segítjük a számítógépház

hűtését.

A másik ok a tápegység ventilátorának meghibásodása lehet. A modern tápegységekben

ezek vezérlése fordulatszámuk változtatásával a hőmérsékleti viszonyok függvényében

történik. Rendszerint nem a szabályozás hibásodik meg, hanem a ventilátor. Bár a

ventilátorokkal külön modulfüzetben részletesen is megismerkedünk, röviden a

leggyakoribb hibajelenségek:

- A motor tekercselése megszakad, így teljesen működésképtelenné válik.

- A motor tekercselése zárlatos lesz, ez fokozott áramfelvétellel és ezzel együtt

melegedéssel jár, és végül ez is teljes működésképtelenséghez vezet.

- A ventilátor lapátjain vagy a hozzá tartozó felületeken lerakódott por, egyéb

szennyeződés mennyisége olyan nagy, hogy az már a szabad forgását akadályozza.

- A csapágyazás (általában csúszócsapágy) megszorul, ezzel lassítja, esetleg meg is

állítja a lapátok mozgását.

- A vezérlőelektronika meghibásodása, a tápfeszültség elvesztése.

A ventilátor csatlakoztatása forrasztással történik, megfelelően előmelegített

forrasztópákával forrasztjuk ki, majd oldjuk a rögzítő csavarokat is a kiszereléséhez.

Portalanítás után ellenőrizzük működőképességét. Ehhez használjunk változtatható

feszültségű labor tápegységet. Alakítsuk ki a mérőkapcsolást, elmozdulás ellen rögzítsük a

vizsgált eszközt. Fokozatosan növeljük a ventilátorra kapcsolt feszültséget, közben figyeljük

meg a felvett áramot. Mintegy 2 V körül meg kell indulnia a forgásnak. Az átfolyó áram

nagysága néhány 10 0mA lehet legfeljebb, hiszen — mérettől függően — ezek a ventilátorok

1-10 W teljesítményűek. A rendellenes zajok vagy az elégtelen forgási sebesség — a növelt

feszültség mellett — meghibásodásra, kopásra utal. Tekintettel a ventilátorok árára, aligha

érdemes ezek javításával bajlódni. Ráadásul az ettől várt eredmény, összevetve a

sikertelenség kockázatával, illetve az ezzel járó ismételt javítás költségével (és a felhasználó

szempontjából: bosszúságával), csekély.


17

18. ábra. A tápegység kiszerelt ventilátora, és a forrasztott csatlakozás

Csere esetén az eredetivel megegyező típus beszerzése szinte lehetetlen, épp filléres

alkatrész jellege miatt. Cseredarabot a méret és az ehhez társuló rögzítési pontok alapján

válasszunk, de ellenőrizzük, hogy megfelelő légszállításra képes, 12 V névleges feszültségű

legyen. Lehetőség szerint „csendes” típust keressünk (sok esetben ezt a szervizben fellelhető

másik hibás tápegységből is kibonthatjuk — természetesen ehhez a megrendelő

tájékoztatása, hozzájárulása is szükséges). A csendesség a csapágyazás, valamint a lapátok

geometriai kialakításának függvénye.

Végső esetben szükség lehet a kopott csapágyazású ventilátor javítására is. Ez esetben

távolítsuk el a csapágy fedelét. Rendszerint ezt egy, a ventilátor műszaki adatait tartalmazó

matrica takarja. Eltávolításakor ügyeljünk visszaragaszthatóságra. A csapágyba egyetlen

csepp varrógépolajat tegyünk, és mozgassuk néhányszor körbe a lapátokat. Gondoskodjunk

a pormentes lezárásról, próbaüzemmel győződjünk meg a javítás sikeréről. Ám az ilyen

berendezéstől hosszú távú sikert ne reméljünk.

A pillanatnyi nagymértékű túlterhelés vagy a hálózati feszültségben induló áramimpulzus

okozhatja a tápegység biztosítékának kiolvadását. Ez egy utolsó védelmi vonalnak szánt

biztonsági intézkedés, így nem is feltétlenül található meg mindegyik tápegységben. Ha van,

akkor is rendszerint forrasztással rögzítik, hogy elkerülhető legyen a foglalatból történő

kiesése. (Ez is utal a csere esetlegességére, ritkaságára.) Ha ennek kiolvadását észleljük (a

szál eltűnése vagy egyszerű ellenállásmérés során), akkor kiforrasztását követően állapítsuk

meg névleges értékét. Két adatra lesz szükségünk:

- névleges feszültség: rendszerint 250 V.

- névleges áram: például 6 A.


18

19. ábra. A tápegység védelmét szolgáló olvadóbiztosító

Csak az eredetivel egyező értékűt szereljünk be. Amennyiben a biztosíték többször kiég, úgy

a tápegység olyan hibáját kell feltételeznie, aminek javítása meghaladhatja tudását.

Még egy javítási esetre szolgálhatunk megoldással. Gyakori meghibásodási ok, hogy a meleg

környezet miatt a kevésbé jó minőségű elektrolitkondenzátorok hibásodnak meg:

kiszáradnak, vagy épp ellenkezőleg, oldaluk felpúposodik, esetleg fel is robbanhatnak.

Ha egyértelmű jelek alapján tudjuk azonosítani a hibás alkatrészt (ezek a nagy kapacitású

elektrolitkondenzátorok a képen látható kivitelű, nagyméretű, hengeres alkatrészek), azt

forrasszuk ki, távolítsuk el a nyomtatott áramköri lapról! A rajta található (vagy a nyomtatott

áramköri lapról leolvasott) feliratokról állapítsuk meg típusát, jellemző paramétereit.

Legalább az alábbiak megfejtése (leolvasása) szükséges:

- A kapacitás értéke: ezt mikro Faradban (µF, esetleg uF jelzéssel) adják meg, jellemző

értéke 50 000 és 200 000 közötti, de ez a tápegység méretezésétől függő egyedi

adat.

- Működési feszültség: a számítógép-tápegységek törpefeszültségű áramköreiben

rendszerint legalább 32 V-ra méretezett kondenzátorokat alkalmaznak.

- A kivezetések polaritásra utaló jelzése.

Kizárólag az eredetivel egyező elektronikai paraméterű, és a beépíthetőség érdekében azzal

— különösen a lábak elhelyezkedése és távolsága tekintetében — egyező fizikai méretű

alkatrészt alkalmazzunk a csere során!

A cserealkatrész beépítése, beforrasztása során különös gonddal ügyeljünk a helyes

polaritásra, ennek felcserélése rövid úton hang- és fényjelenségek, valamint legalább a

cserélt alkatrész tönkremenetelének forrása. Segítségként a nyomtatott áramköri lapon

minden esetben jelzik a pozitív pólus helyét.


19

A javítást követően próbaüzemmel kell ellenőriznünk a tápegység megfelelő működését. Ezt

ne a számítógépbe visszaszerelve végezzük, így elkerülhető, hogy hibás munkavégzésünk

további hibákat okozzon. Az ellenőrzés lépései:

- A mérőkapcsolás megtervezése

- A mérőkapcsolás összeállítása

- A tápegység elindítása

- Üresjárati ellenőrzés

- Terhelés alatti ellenőrzés

A mérőkapcsolás megtervezése és összeállítása során az egyes ágakban elvárható

feszültségszinteket kell mérnünk a már ismertetett elvek szerint.

Ennek teljesüléséhez − mivel a tápegység nincs beépítve − gondoskodnunk kell annak

„elindításáról”, azaz szimulálnunk kell a bekapcsolás folyamatát. Ez AT tápegységek esetén

üresjáratban nem lehetséges, csak megfelelő műterhelésekkel. Az ATX tápegységeknél

viszont tudunk üresjárati feszültségeket is mérni.

Feszültség alatti, megbontott eszközben végzett mérés mindig különös odafigyelést, az

érintésvédelmi és biztonsági szabályok maradéktalan betartását követeli meg.

Helyezzük hálózati feszültség alá a tápegységet. Az alaplapi csatlakozó megfelelő pontjait

kell rövidre zárnunk:

- A 20 pines csatlakozó 14. tűjét vagy

- a 24 pines csatlakozó 17. tűjét kell alacsony potenciálra hozni.

Az említett vezetékek rendszerint zöld szigetelésűek (de a tápegység adattábláján a PS_ON

jelzéshez társított vezetékszínt ellenőrizzük!), a nulla potenciál pedig fekete vezetéket jelent.

A rövidzárat mérővezetékkel idézhetjük elő.

Érzékelnünk kell a tápegység ventilátorának beindulását, és elvégezhetjük az egyes ágakhoz

tartozó feszültségszintek mérését. Üresjáratban sem haladhatja meg ez − a tűréshatárt is

figyelembe véve − a megengedett maximális feszültséget.

A tápegység áramtalanítása után a névleges terhelhetőség felének megfelelő műterhelést

csatlakoztassunk az egyes ágakhoz (egyszerre valamennyihez). Ennek méretezésére szolgál

az alábbi példa:

A mérendő tápegység egyik 12 V-os ága névlegesen 18 A. A tervezett áramerősség tehát

9 A.

Ennek megfelelően: R = I

U=

A

V

9

12~ 1,33Ω


20

Azonban a műterhelések fontos jellemzője az elfűtendő (disszipált) teljesítmény

meghatározása is: P = U * I = 12,6 V * 9 A = 113,4 W. Látható, hogy ennek számolásakor a

tűrés szerinti legmagasabb feszültségértéket vettük alapul, de még e mellett is legalább 10%

tartalékkal számoljunk. Így a helyesen megválasztott érték legalább 125 W terhelhetőségű

műterhelés.

Az egyes feszültségek mérése, az adatok rögzítése a már ismert módon történjen. Mérés

közben figyeljük a tápegység ventilátorának működését (magasabb fordulatszámon kell

üzemelnie rövid idő után), valamint a kiáramló levegő hőmérsékletét.

A tápegység egyéb elektronikus hibáinak kijavítása nem tartozik e szakma művelőjének

tevékenységi körébe. Ahhoz sem kellő elméleti, sem gyakorlati ismeretekkel nem

rendelkezik.

Az ez iránt érdeklődő olvasónak ajánljuk figyelmébe a 33 522 01 0000 00 00 Elektronikai

műszerész, illetve az 54 481 03 0010 54 02 Informatikai műszerész szakképzéseket.

Rendszerint a leírtnál nagyobb javítás nem is gazdaságos, figyelembe véve az eszközök

tervezett üzemidejét, valamint a változó feszültség- és csatlakozóigényt a kiszolgálandó

eszközökben. Bár a javított tápegység működése hosszabb időre megoldást jelent, az egyes

javítások előtt mérlegeljük, hogy a meghibásodás a tartós rossz üzemi körülmények közötti

működtetés rovására írható-e. Ez esetben ugyanis ismétlődő meghibásodásokra kell

számítanunk. Lehetőség szerint gondoskodjunk az eszköz működtetési környezetének

javításáról, vagy legalább tegyünk erre javaslatot.

A TÁPEGYSÉG TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRETEZÉSE, TÁPEGYSÉGVÁLASZTÁS

A meghibásodások gyakori oka - mint láttuk - a tartós túlterhelés, az e miatti melegedés.

Mind a konfigurációba beépített, mind a csere alkalmával kiválasztandó tápegység esetén

kövessük az alábbi méretezési eljárást:

Határozzuk meg a konfiguráció alapján a maximális teljesítményfelvételt az egyes

részegységek vonatkozásában:

- Alaplap: a műszaki dokumentáció szolgál információval, vagy interneten keresztül a

tesztértékek. Nem véletlenül vannak egyes áramköri elemeken külön passzív, néha

aktív hűtések. Jellemző érték lehet a 40-100 W.

- Processzor: a műszaki adatok között találhatunk jellemző és maximális értéket is,

utóbbit vegyük figyelembe (pl.: Intel E7600 processzor esetén 120 W, és ne tévesszen

meg bennünket a TDP értékként megadott 65 W-os érték).

- Videokártya: igen széles teljesítménytartományt tapasztalhatunk, előfordul, hogy

külön tápegységet is igényelhet az eszköz. Szokásos, hogy kiegészítő

tápcsatlakozóként a perifériáknál alkalmazott 4 tűs csatlakozót kell alkalmaznunk.

Így jellemző értékként 30-100 W-tal számoljunk.

- Egyéb csatolókártyák: a hang-, tuner- és más csatolókártyák teljesítményigénye

jelentősen szerényebb, mintegy 10-15 W-os átlagos értékkel kalkulálhatunk.


21

- Háttértárak: mind az optikai meghajtók, mind a merevlemezes háttértárak

teljesítményét 15 W/darab értékkel érdemes becsülni.

- Egyéb fogyasztók: ilyen lehet az USB-n szolgáltatott áram, amely szabvány szerint

kimenetenként maximum 1000 mA. Ez nyolc USB csatlakozó esetén már jelentős,

40 W teljesítményt jelent.

Az így kapott értékeket összegezzük. Gondoljunk a méretezés során a tervezett bővítésekre

is. Javasolt kellő teljesítménytartalék képzése, ez legalább 20% legyen.

A kereskedelemben számos típus kapható. Vásárlás előtt ne csupán a kiszámolt

teljesítményigény, hanem az egyes gyártók független tesztekkel (ilyet számos informatikai

szaklap készít, ezek interneten is szép számban elérhetőek) alátámasztott megbízhatósága

is legyen szempont. Természetesen a gazdasági lehetőségek, az ár is meghatározó.

Azonban ne feledjük, hogy a tápegység meghibásodása valamennyi hozzá csatlakoztatott

egységet is tönkreteheti, mely így igen jelentős anyagi, és a háttértárak miatt adatbiztonsági

kockázat is.

20. ábra. Tápegység adattáblája

TANULÁSIRÁNYÍTÓ

A „Szakmai információtartalom” részben leírt sok ismeretet most értelmezzük az eredeti

kérdéseink „Esetfelvetés—munkahelyzet” tükrében. Lapozzon vissza, és olvassa el ismét a

kérdéseket!

Ha szükségesnek érzi, olvassa újra a tananyagot is, bár erre sort keríthet részenként, az

egyes kérdésekre keresett válaszok során is. Ha szükségesnek találja, vagy a téma egyes

részei alaposabban is érdeklik, internetes forrásból számos kiegészítő és értelmező

ismeretre tehet szert. Különösen fontos az egyes eszközök működésének fizikai alapjait

megérteni, a hozzá tartozó fizikai ismeretek elsajátításához használja az internetes

forrásokat!


22

Fontos! Soha ne arra törekedjék, hogy szó szerint tanulja meg a tananyag egyes részeit. Az

informatika gyorsan fejlődő tudomány, így az összefüggések megértése és ezek alapján a

gyakorlatban felbukkanó újabb technológiák rendszerbe illesztése a feladata.

Keressen választ tehát kérdéseinkre, de nézze meg azt is, hogy ennek mi a helyes sorrendje,

mi mindent kell végiggondolnia, mielőtt döntene!

Elsőként vegye számba a javítandó számítógép hibajelenségét! Próbálja a hibát minél

szakszerűbben megfogalmazni!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Indokolja meg a hibajelenség alapján, hogy miért a tápegység hibájára gyanakszik!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Áramtalanítsa a számítógépet a leírt eljárást alkalmazva!

Ügyeljen az áramütésből adódó balesetek elkerülésére! Mindig kellő elővigyázatossággal

kezelje az elektronikus berendezéseket! Ne feledje: a feszültség alatti és a feszültségmentes

áramköri elemek ránézésre alig különböznek, de érintésre annál inkább!

A szerelés előkészítéseként oldja a perifériák csatlakozóit, és a számítógépházat helyezze el

szerelésre alkalmas módon (lehetőleg munkaasztalon, bár erre a mindennapi gyakorlatban

majd nem biztos, hogy lesz lehetősége). Bontsa meg a készülékházat, távolítsa el az

oldallemezt (fedőlemezt)!

Szüntesse meg a tápegység kapcsolatát a számítógép többi egységével, húzza ki a

tápellátást biztosító csatlakozókat! A vezetékek kötegelőit is vágja el, és fűzze ki a házon

kívülre a vezetékköteget.

A hátlapon található (általában négy) csavar oldásával mechanikusan is szerelje ki a

tápegységet, és ügyelve a számítógép egyéb részegységeire, szedje ki a házból. Ügyeljen,

hogy a vezetékköteg ne akadjon be! Ne erőltesse, húzza, rángassa a tápegységet,

figyelmesen dolgozzon!


23

Bontsa meg a tápegység burkolatát a megfelelő csavarok eltávolításával! Írja le a

szemrevételezéssel tapasztalható hibákat!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Ellenőrizze a tápegységben elhelyezett biztosítékot, ha szükséges, cserélje ki!

Általában — különösen a javítást követő várható élettartam, az üzembiztonság, valamint a

javítással összefüggő ráfordítások és az új eszköz közötti árkülönbözet csekély mértéke

miatt — a tápegységeket nem javítjuk. Természetesen a munkahelyi előírások alapján,

különösen speciális eszközökben erre mégis sor kerülhet. Mivel e szakképesítés nem ad

kellő elektronikai ismeretanyagot, ez rendszerint nem a szerelő, karbantartó, hanem a

műszerész kollégák feladata.

Soha ne kísérletezzen olyan javítással, amelyre nincs felkészülve! Gondoljon arra, milyen

károkat okozhat a hibás vagy hibásan javított tápegység a számítógép különböző

egységeiben!

Soroljon fel ezek közül néhányat:

1. _______________________________________________________________________________________

2. _______________________________________________________________________________________

3. _______________________________________________________________________________________

4. _______________________________________________________________________________________

5. ________________________________________________________________________________________


24

A tápegység meghibásodásának egyik oka lehet a nem megfelelő méretezés. Akár az otthoni

gépén is célszerű ellenőrizni. Elsőként ehhez vegye számba a számítógépbe épített

eszközöket! Ezt nem feltétlenül kell mechanikai megbontással elvégeznie. Szerencsésebb, ha

az operációs rendszer vagy valamilyen alkalmas segédprogram használatával állapítja meg

az egyes egységek pontos megnevezését, típusát, darabszámát stb. Az ezekhez tartozó

jellemző és maximális teljesítményértékek meghatározására az interneten hajtson végre

célzott keresést, vagy — ha az rendelkezésre áll — az egységek műszaki dokumentációját

használja erre a célra.

Alaplap: __________________________________________________________________________________

Processzor: ________________________________________________________________________________

RAM: ____________________________________________________________________________________

Videokártya: _______________________________________________________________________________

Egyéb csatolókártyák: _______________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Merevlemezes meghajtók: ____________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Optikai meghajtók: __________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Egyéb eszközök: ___________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

A teljesítményértékek közül a maximális értéket vegye figyelembe, és írja az előző

felsorolásban az eszközök neve, típusa mellé!

Mintegy 20-40% ráhagyással adja meg a szükséges tápegység-teljesítményt!

_________________________________________________________________________________________


25

Végezze el most ismét az előbbi méretezési feladatot, de ezúttal legyen tekintettel arra is,

hogy az egyes eszközök milyen tápfeszültségen mekkora maximális áramfelvételt

igényelhetnek! Azaz ne a teljesítményértékeket írja az eszköz neve mellé, hanem az egyes

feszültségértékekhez (3,3 V, 5 V, 12 V) az áramerősséget!

Alaplap: __________________________________________________________________________________

Processzor: ________________________________________________________________________________

RAM: ____________________________________________________________________________________

Videokártya: _______________________________________________________________________________

Egyéb csatolókártyák: _______________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Merevlemezes meghajtók: ____________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Optikai meghajtók: __________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Egyéb eszközök: ___________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Az összesítés során is használja e szempontot:

feszültség áramfelvétel

+3,3 V A

+5 V A

+12 V A

A +12 V-os ágban mérlegelje, hogy a tápegység egyes ágaihoz milyen eszközöket célszerű

hozzárendelni a megfelelő eloszlás és a túlterhelés elkerülése érdekében!


26

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK

1. feladat

Értelmezze az alábbi képen látható tápegység adattábláját! Töltse ki az alábbi táblázat

hiányzó adatait!

21. ábra. Tápegység adattáblája

névleges feszültség vezeték színe

(magyarul nevezze meg!)

szolgáltatott legnagyobb

áramerősség

-12 V

-5 V

+3,3 V

+5 V

+12 V (1. ág)

+12 V (2. ág)

Milyen egyéb jellemzőket olvashat még le az adattábláról? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________


27

2. feladat

Tápegység méretezésénél az egyes tervezett (beszerelt) egységek milyen jellemző

teljesítményértékével számol? A megfelelő választ aláhúzással jelölje!

- Minimális

- Átlagos

- Névleges

- Maximális

3. feladat

Jellemezze a tápegység bemeneti és kimeneti feszültségeit!

Bemenet: _________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

Kimenetek: ________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

4. feladat

Írja le saját szavaival a tápegység olvadóbiztosítójának kicseréléséhez szükséges lépéseket!

1. _______________________________________________________________________________________

2. _______________________________________________________________________________________

3. _______________________________________________________________________________________

4. _______________________________________________________________________________________

5. _______________________________________________________________________________________

6. _______________________________________________________________________________________

7. _______________________________________________________________________________________

8. ________________________________________________________________________________________


28

5. feladat

Sorolja fel a tápegység szereléséhez, vizsgálatához szükséges eszközöket!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________


29

MEGOLDÁSOK

1. feladat

névleges feszültség vezeték színe

(magyarul nevezze meg!)

szolgáltatott legnagyobb

áramerősség

-12 V kék 0,5 A

-5 V nincs nincs

+3,3 V narancs 24,0 A

+5 V vörös 24,0 A

+12 V (1. ág) sárga 18,0 A

+12 V (2. ág) sárga/fekete 18,0 A

Egyéb információk:

- A +3,3 V és +5 V ágakból nyert maximális teljesítmény nem haladhatja meg a 123

W-ot.

- A tápegység névleges teljesítménye 500 W.

- Bemenetén 100-240 V közötti feszültséggel, 50-60Hz-es váltakozó feszültséggel

működőképes, a 100 V-hoz 7 A, a 240 V-hoz 3,5 A maximális áramfelvétel

tartozhat.

2. feladat

- Maximális

3. feladat

Bemenet: 230 V, 50 Hz, váltakozó feszültség;

Kimenetek: törpefeszültség, stabilizált egyenfeszültség.


30

4. feladat

1. A tápegység fedőlemezének megbontása.

2. A porlerakódás eltávolítása.

3. A biztosító kiszerelése, kiemelése.

4. A biztosító jellemzőinek megállapítása.

5. Cserealkatrész beszerzése.

6. A biztosító beépítése (foglalatba helyezése, beforrasztása).

7. A tápegység összeszerelése.

8. Próbaüzem végzése a rendeltetésszerű működés ellenőrzésére.

5. feladat

Csavarhúzó(k), sűrített levegős palack, porecset, digitális multiméter mérőzsinórokkal,

teszter, forrasztóállomás.


31

IRODALOMJEGYZÉK

FELHASZNÁLT IRODALOM

Markó Imre: PC hardverkonfigurálás és installálás. LSI Oktatóközpont, Budapest, 2000.

Ila László: PC-építés, tesztelés, eszközkezelés. Panem, Budapest, 1996.

www.wikipedia.com

AJÁNLOTT IRODALOM

Markó Imre: PC hardverkonfigurálás és installálás. LSI Oktatóközpont, Budapest, 2000.

Ila László: PC-építés, tesztelés, eszközkezelés. Panem, Budapest, 1996.

Csala Péter-Csetényi Arthur-Tarlós Béla: Informatika alapjai. Computer Books, Budapest,

2003.

Markus Bäcker: PC-doktor. Computer Panoráma, Budapest, 2002.

www.wikipedia.hu

http://sdt.sulinet.hu/

A(z) 1174-06 modul 002 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme

felhasználható az alábbi szakképesítésekhez:

A szakképesítés OKJ azonosító száma: A szakképesítés megnevezése

33-523-01-1000-00-00 Számítógép-szerelő, -karbantartó

A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám:

15 óra

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv

TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának

fejlesztése” keretében készült.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap

társfinanszírozásával valósul meg.

Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet

1085 Budapest, Baross u. 52.

Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063

Felelős kiadó:

Nagy László főigazgató

VpJHNPdN|GpVH V]HUHOpVH · PDF file$n|yhwhoppq\prgxophjqhyh]pvh˛ 6]iptwyjpsmdytwivd...

Documents

Transcript of VpJHNPdN|GpVH V]HUHOpVH · PDF file$n|yhwhoppq\prgxophjqhyh]pvh˛ 6]iptwyjpsmdytwivd...