VOICE OF VILLAGE Kapcsolattartás az elszármazottakkal

Óbecse, 2013. 01. 24.

Dr. Gábrity Molnár Irén Újvidéki Egyetem

Szabadkai Közgazdasági Kar

Dr. Illés Sándor ELTE TTK Társadalom- és

Gazdaságföldrajzi tanszék, Budapest

Az elvándorlók társadalmi jellemzői

A szerb-magyar határon átívelő kapcsolathálózatok és migrációs

életvitel

Az utóbbi néhány évtized migrációs vonulatai Szerbia-Magyarország

közöttA vándorlások szempontjából két időszakot határolhatunk le: 1. A háborús időszakban tömeges (kényszer)migráció bontakozott ki.

Cél a biztonság, az anyaországba (saját etnikai közegbe) kerülés.2. Békeidőben a vándorlási folyamatok önkéntesek, előtérben a

migráció gazdasági meghatározottsága. Fő migrációs irányok: fejletlen→fejlett (vagy periféria→centrum)

A kényszermigrációk ( pl. a szerb menekülteknek a szerb nemzetállamba települése, mind a vajdasági magyarok Magyarországra vándorlása) és a gazdasági vándorlás/ingázás is etnikai migráció.

Hatótényezők: etnikai taszító tényezők (pl. atrocitások, etnikai konfliktus, diszkrimináció) és a gazdasági–fejlettségi különbségek.

Vajdaságból Magyarországra irányuló migráció gyakran csak a magyar határ pereméig ér (Szeged vonzáskörzete) mégis transznacionális térben zajló migrációnak számít.

Magyarország gyakran tranzit országként jelenik meg.

Határ menti migrációs térség

MIGRÁCIÓS KUTATÁSEREDMÉNYEK a vajdasági magyarok körében

A külföldi munkavállalási hullámok fél évszázada – negatív migrációs ráta. (Tóth 1996, 2001; Gábrity Molnár 2001, 2008; Mirnics 2001, Illés–Kincses 2009) Az utóbbi két évtizedben a Magyarország felé irányuló szerbiai emigráció:1. A gazdasági migrációt, kiváltották a szerbiai rendszerváltást követő privatizáció sikertelenségei, a gazdasági térszerkezet átalakulása, a tömeges munkanélküliség, a társadalmi bizonytalanság2. Az országhatáron átívelő gyakori ingázást eredményezte a kétlaki vállalkozások beindulása; a mindkét országban lezajló üzletelések, kereskedelem, kisvállalkozások, tőkebefektetés.3. A karrierépítés célú migráció formái: fiatalok tanulási és továbbképzési célú kitelepülése, szakemberek ingázása 4. Etnocentrikus migráció (a délvidéki magyarok kontaktzónái, kapcsolati tőke vonzáselemei)5. Nyugat-Európa felé irányuló tranzit migráció („ugródeszka” munkavállalási, karrierépítési motívumokkal)

A magyar nemzetiségű „menekülő-vállalkozók arculata” 1990 – 1999 között:

1. Gyakorlott kis- és középvállalkozások külföldi bedolgozó alvállalkozóként – tapasztalattal, befektethető tőkével. A határon vámmentesen átvihettek vagyont, tőkét, gépeket. A vállalkozási céltelepülés az országhatáron átjőve a legközelebb eső település, vagy Szeged

2. Fiktív vállalkozások – a munkavállalási engedély helyettesítőjeként, vagy lakás, ház vásárláshoz

3. A vajdasági magyarok a határ menti falvakban családi vállalkozásokat létesítettek – kisüzemi, néhány tíz főt foglalkoztató cég, amivel innovációs feltételek születtek a céltelepülésen

A szerb-magyar jellegzetes migrációs típusok státus szerint:

Letelepült bevándorlók (hosszú távú vagy végleges imigráns; kettős állampolgárok)

Áttelepült cirkulálók (gyakori hazajárás, kétlaki munkavégzés; visszatérő migráns = return migration)

Ingázó szezonális migránsok, átmeneti munkát vállalók körforgása (3 hónap - egy év)

Tanulók, egyetemisták, szakemberek, ismételt sorozatos migráció = repeated (serial) migration (Szerbiából Magyarországra emigráló majd egy harmadik országba vándorló, ahonnan akár vissza is térhet Magyarországra, vagy szülőföldjére Szerbiába)

Cartography: Bottlik

Bevándorlók céltelepülései

Takač-Kinčes, 2010

Jellegzetes migrációs típusok a vándorlás célja szerint:

Gazdasági migráció, munkát keresők Kreatív típusok: vállalkozás, ingatlanközvetítés,

kereskedelem (hosszú távú, de sok esetben visszatérési migráció)

Szakmai tudást és karriert építők („agyelszívás”, szakember körforgás)

A családegyesítők (házasodás, idősek eltartása) Állampolgárságot igénylők Rekreációt keresők, turisták

A határ menti munkaerőmozgás jövője – kitörési pontok

Szerbiában továbbra is jelen van a migrációs taszítás főleg a munkanélküli fiatal szakemberek körében; karrierépítés keresése

A kereskedelem, az építkezések, a szállítmányozás, speciális logisztikai központok

Közös kis- és középvállalkozások esélye nő Oktatási és kulturális kapcsolathálózat

bejáródása

A határon átívelő régiók munkaerő-fluktuációja, az új migrációs hullámok közös alapokra helyezett térségfejlesztést igényelnek!

Tanulási célú migrációA vajdasági magyar egyetemisták (3000-3500 között): 50 % szerbiai állami karokon (főleg Szabadkán, Újvidéken) 20 % magánkarokon tanul (becslés 500-700 között)30 % Magyarországon tanul (Szeged, Budapest, Kecskemét, Pécs, Debrecen – becslés 1300 -1600 között)

A szerbiai tanulók beilleszkedésének menete Magyarországon?

A kérdőíves válaszok többsége pozitív:

könnyen, előbb-utóbb beilleszkednek. A leggyakoribb indokok: a vajdasági magyarok könnyen alkalmazkodnak, bátrabbak, merészebbek és könnyen felszabadulnak, beszélik a nyelvet, van kitartásuk stb. Beilleszkedési gondokat okoz: a különböző szokásokat, más mentalitást, hogy idegenként kezelik őket az anyaországban.

Magyarországi befogadó készség

A 90-es években a lakosság türelme fogy a százezres bevándorlói nagyságot látva.

Az érkező menekültek iránt csökkent a pozitív viszonyulás, a negatív pedig nőtt (A politikai menekülteket megértően fogadják, a gazdaságiakat ellenszenvvel).

A szomszédos országból érkező magyarokat „szívesebben látják” (előnyben a fiatal tehetségek)

A vajdasági áttelepülők a déli határ közelében, a Duna és a Tisza közötti területen és a fővárosban tartózkodnak legnagyobb számban és huzamosan (Szeged-Kecskemét-Budapest)

Interjúrészlet az új kommunikációs kapcsolatokról:

„…amikor még a letelepedést se intéztük el, hát voltak akik, … eléggé flegmán bántak velünk… Hát nem mondom, hogy nem barátkozok (Magyarországon), csak valahogy nem akadt olyan valaki, akinek annyira kerestem volna a barátságát. Mert azok, akikkel úgymond gyakrabban találkoztam, azok mind Vajdaságból származtak.” (R. S., Szeged–Zenta, 59 éves, elektromérnök)

Ingázó jogász, családja 1991-ben települt át Magyarországra:

“Nem mondom azt, hogy kinéztek, vagy megjegyzéseket tettek, mert abban az időben talán együttérzőbbek voltak, amikor ez a háborús helyzet itt kialakult. De voltak olyan ismerőseim, akik kaptak megjegyzést: „Mit keresnek itt a yugók, miért nem maradtak otthon”… Magyarországon nem sok barátom van, akire elmondhatom, hogy barátom. Ismerősöm sok van, haver is sok van; de sokkal visszafogottabbak, tartózkodóbbak, nyugodtan elmondhatom: megbízhatatlanabbak.”

Kapcsolati hálók: üzleti és rokoni

A szerb-magyar üzleti együttműködések mellett két évtizede épülnek az új anyaországi magyar–vajdasági magyar személyes és érdekkapcsolatok

Vajdasági magyar–magyar relációk külföldön:

A kilencvenes évek vándorai sok régi–új kommunikációs csatornákat nyitottak ki a Magyarországon letelepedni kényszerült vajdasági magyarok és itthon maradt rokonaik, barátaik között.

Külhoni magyarok bevándorlásának pozitív hatása:

Kedvező behaviourial mintákat lehet tanulni (pl. tekintélytisztelet, szorgalom, erőfeszítés, segítőkészség, fegyelem)

Az általános nyitottság növelése a befogadó társadalom irányába (sokszínűség, kulturális értelemben különböző ingroup tagság)

Az új munkaerő, új adófizetőket hoz A népességcsökkenés mérséklése

Magyarországon élő rokonokkal való

találkozások gyakorisága

KONKLÚZIÓK1. A szerb-magyar határrégióban fontos, de

elégtelen a határon átívelő intézményes hálózati kapcsolattartás, ezért kellenek a határ menti többfunkciós közösségi terek, mikro-térségi, humán szolgáltató központok (beruházási és munkaerő piaci lehetőségek feltárása)

2. A társadalmi integráció alapjainak megteremtése az oktatásban (know how transfer) és a művelődés terén; közös tudásalapú regionális fejlesztési tervek (szerbiai, magyarországi és uniós csatornák)

3. A közösségfejlesztés határon átnyúló lakossági

körforgás lehetőségeinek kibővítése (az állami és a civil szférában; szakember cirkuláció)  

A vajdasági magyarok szempontjai:

1. Mozgásteret, nyitott munkaerőpiacot igényelnek, átjárható országhatárokat. A vajdasági magyarok bezártnak és esélytelennek élik meg élethelyüket.

2. A magyar állampolgárság igénylésével szeretnének az Európai Unió polgáraivá válni, ami utazási lehetőséget nyújt, szabad munkavállalási és a tanulási lehetőséget ad bárhol az EU területén.

Co-dimensions of the Serbian-Hungarian border zone

1. Határon átnyúló együttműködés / Cross-border Cooperation (CBC)

Kulcsszereplők: vállalkozók, lokális vezetők-politikusok, értelmiségiek-tanulók, kereskedők, munkát keresők

2. Interregionális együttműködés / Interregional Cooperation (IRC)

Városok vonzáskörzete, falusi vállalkozás, turizmus, közlekedési-, infrastruktúra hálózat

3. Transznacionális együttműködés / Transnational Cooperation (TNC)

Nemzetközi kommunikációs és üzleti, közlekedési akadályok leküzdése

Köszönöm a figyelmet!