vmtdk.edu.rsvmtdk.edu.rs/fex.file:kalmar-andrea-dol/Kalmár Andrea... · Web...
Transcript of vmtdk.edu.rsvmtdk.edu.rs/fex.file:kalmar-andrea-dol/Kalmár Andrea... · Web...
12. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri
Konferencia
Késői koraszülöttek kétéves kori utánvizsgálata
Gráf Rózsa Kalmár Andrea
ELTE-BGGYK
gyógypedagógia szak,
pszichopedagógiai szakirány
1
TartalomjegyzékTartalomjegyzék................................................................................................................2
Bevezető............................................................................................................................3
Életkori sajátosságok és fejlődési szakaszok.................................................................4
A méhen belüli fejlődés.................................................................................................5
Az embrió növekedése és fejlődése...............................................................................5
A magzat fejlődése és aktivitása a méhen belül............................................................6
A születés.......................................................................................................................7
A méhen kívüli fejlődés.................................................................................................7
A koraszülés......................................................................................................................8
A koraszülés okai és befolyásoló tényezői....................................................................8
A koraszülés helyzete....................................................................................................9
A koraszülöttség veszélyei..............................................................................................11
A korai anya – gyermek kapcsolat és a kötődés jelentősége...................................11
A fejlődés rendellenességei, zavarai........................................................................13
A késői koraszülöttek......................................................................................................14
Előzetes kutatások........................................................................................................15
A késői koraszülöttek veszélyeztetettsége...............................................................15
A kutatás..........................................................................................................................18
Helyszín.......................................................................................................................18
Vizsgálati csoport........................................................................................................19
Módszer.......................................................................................................................19
A Brunet-Lézine teszt..............................................................................................20
A vizsgálat menete.......................................................................................................22
Hipotézisek..................................................................................................................23
Eredmények.....................................................................................................................24
2
Konklúzió.....................................................................................................................27
Kitekintés.....................................................................................................................30
Összefoglaló....................................................................................................................31
Felhasznált irodalom.......................................................................................................32
Képjegyzék......................................................................................................................34
Ábrajegyzék.....................................................................................................................34
Mellékletek......................................................................................................................35
3
BevezetőNapjainkban nem kell hozzá gyógypedagógusnak lennünk, hogy észrevegyük
azt, hogy egyes gyerekek másképp reagálnak a mindennapi dolgokra, mint azt hasonló
korú társaik tennék. Ez az eltérő megnyilvánulás legyen a viselkedés, az érzelmek, a
teljesítmények, vagy akár a magatartás területén, mindenképpen megkülönböztetetté
teszi a gyermeket környezetében. Ők általában „kilógnak” a korosztályi csoportjukból.
A szülők azt gondolják, hogy az ő gyermeküket nem lehet megnevelni. A nagyszülők
csak rossz unokaként emlegetik őket. A szomszédok, a szülőket okolják, hogy nem jók
a nevelési módszereik. Az óvónénik úgy érzik, hogy nekik nincs erre a rossz gyerekre
energiájuk. A tanító nénik problémás gyerekeknek nevezik, a szaktanárok pedig arra
próbálják fogni, hogy nem érdekli az adott tantárgy őket. Bármilyen környezetbe is
kerüljenek ezek a gyerekek, mindenhol marginális helyzetbe kerülnek.
Gyógypedagógusként felmerül bennem a kérdés, hogy mi lehet ennek az oka?
Hova vezethető vissza ez a – feltételezhetően - érzelmi, beilleszkedési, viselkedési,
magatartási zavar? Mi váltotta ki? Mi befolyásolja a gyermek viselkedését? Mi történik
ezzel a gyermekkel valójában a mindennapokban? Mi történt vele az előző években?
Esetleg mi történt vele a születést követően? S ha még teljeskörűbben szeretnénk látni a
gyermek helyzetét, azt is kell tudnunk, hogy mi történt vele, mielőtt megszületett,
illetve miközben született?
Kutatási témám a különböző fejlődési zavarok témaköréből indult ki, de ezúttal
nem a történet végéről visszafelé lapozva közelít, hanem mindennek ez elejére ugrik
vissza és az előzményeket vizsgálja. Vizsgálatommal egy olyan csoportot céloztam
meg, akik „csak” enyhe hátránnyal indulnak korcsoportjukhoz képest. (Munkám végére
kiderül, hogy ebben az esetben tényleg enyhe hátrány-e ez.) Ők a késői koraszülöttek,
akik nem tudni, hogy miért, de egy elfelejtett többség a koraszülöttek között, ugyanis
eddig kevés kutatás foglalkozott még velük.
Munkám során arra voltam kíváncsi, hogy a késői koraszülöttek, két éves
korukban mutatnak-e bármilyen fejlődésbeli elmaradást korcsoportjukhoz képest, és ha
igen, az milyen területen nyilvánul meg.
Ahhoz, hogy egészében érthető és átlátható legyen kutatásom miértje és
hogyanja, először néhány fogalmat, és elméleti hátteret kell összegeznem a témában.
4
Életkori sajátosságok és fejlődési szakaszok
Az életünk előrehaladtával folyamatosan változunk, átalakulunk. Ez a változás
külső és belső, pszichés tulajdonságainkban egyaránt megnyilvánul. A fejlődés
törvényszerűségeiből kifolyólag az azonos életkorban lévő emberek hasonló
tulajdonságokat, viselkedést, gondolkodást, érzelmi átélést mutatnak. (Ez a hasonlóság a
kor előrehaladtával csökken.) Az életkorokhoz köthető közös tulajdonságokat életkori
sajátosságoknak nevezzük. Ezeknek jelenléte vagy hiánya fejlettségi és érettségi szintet
is kifejez. Az életkori sajátosságok átalakulása, és egymástól való eltérősége fejlődési
szakaszokat képeznek, melyekhez hasonló testi, idegrendszeri, megismerési, érzelmi,
viselkedési és érési fokozatok tartoznak. Ez a tagolódás megkönnyíti a fejlődési
jelenségekben való tájékozódást. (József, 2009.)
Az életkori periodicitás két legfontosabb összetevője a biológiai érés és a
szocializáció folyamata. Az életkori szakaszokat intrauterin (méhen belüli) és
extrauterin (méhen kívüli) fejlődésre oszthatjuk.
A méhen belüli fejlődés csíraszakaszból (8-10 nap - fogamzástól a szervezet
méhfalához tapadásáig tart), embrionális szakaszból (8/10 nap – 8. hét vége – ekkor
veszik fel alakjukat a fontosabb szervek) és magzati szakaszból (9. hét – születésig –
átlagosan 30 hét az ideje) áll. (József, 2009.)
A méhen kívüli fejlődést nyolc szakaszra oszthatjuk: újszülöttkor (születéstől –
6/8 hét), csecsemőkor (6/8 hét – 12 hónap vége), kisgyermekkor (1 – 3 év), óvodáskor
(3 – 6/7 év), kisiskoláskor (6/7 -10 év). A serdülőkor (10 – 18 év), a prepubertás (10 –
12 év), a pubertás (12 – 16/17 év) és a posztpubertás (16/17 – 18 év) korral, ifjúkor (18
– 25 év), felnőttkor (25 év felett) és kései felnőttkor (65 felett). (József, 2009.)
A méhen belüli fejlődésAz élet a fogamzással kezdődik, és első szakasza a méhen belül zajlik, mely
szorosan összefügg az anya életmódjával és szervezete állapotával. Időtartama 9 hónap,
vagyis 40 hét, ami 280 napnak felel meg. Ez idő alatt fejlődnek ki az ember azon
5
szervei, szervrendszerei és szabályozási folyamatai, amelyek feltétlenül szükségesek
ahhoz, hogy a gyermek a születés után képes legyen környezetével önálló kapcsolat
kialakítására. Ezt a kilenc hónapot három kisebb szakaszra oszthatjuk – csíraszakasz,
embrionális- és magzati szakasz. A csíraszakasz folyamán a megtermékenyített petesejt
a petevezetékbe vándorol. A szakasz végére megtörténik a beágyazódás. A méhen belüli
fejlődés legkritikusabb időszaka az embrionális szakasz. A szervezet ekkor a
legsebezhetőbb. A magzati szakasz végére a magzat eléri azt a fejlődési szintet, hogy az
újszülött az anya testén kívül is életképes. (József, 2009.)
Az embrió növekedése és fejlődéseA megtermékenyítés utáni második hét végére a sejtek rétegekbe különülnek el.
Ezek az ektoderma, endoderma és a mezoderma. Az idegi lemez, amelyből később az
agy és a gerincvelő keletkezik, az ektodermából alakul ki. A harmadik hét vége felé
kezd differenciálódni az agy három fő része, az előagy, a középagy és az utóagy. Ekkor
már a primitív vérsejtek is jelen vannak, a szív megjelenik, és a harmadik hét végére
már ver.(1. Kép) A negyedik héten láthatóvá válnak a végtagkezdemények. A szemek, a
fülek és az emésztőrendszer kezd kialakulni. Megjelennek a csigolyák és az idegek
kezdenek primitív alakot ölteni. A köldökzsinór az ötödik héten alakul ki. Ugyanekkor
formálódnak a hörgőkezdemények, amelyekből végül a tüdő lesz. A fejben, a törzsben
és a végtagokban megjelennek az előizom csomói. Kialakul a kézlemez. A hatodik
héten a fej mérete dominánssá válik. Az alsó állkapocs összenő, és a felső állkapocs
alkotórészei is jelen vannak. Látható a külső fül is. Az agy három fő része különválik. A
következő héten kezd kiformálódni az arc és a nyak. Kialakul a szemhéj. A gyomor
felveszi végleges alakját és helyzetét. A test minden részén differenciálódnak az izmok,
kialakul végső formájuk és kapcsolataik. Az agyban percenként több ezer idegsejt
fejlődik ki. A nyolcadik hét folyamán a belek növekedése a testet egyenletesen kerekké
teszi. A fej kiemelkedik, és a nyak elkülönül. A külső, a közép- és belsőfül felveszi
végső alakját. Ennek a hétnek a végére a magzat képes bizonyos mozgásokra, és
válaszol a száj körüli ingerlésre. (Cole & Cole, 2006.)
6
A magzat fejlődése és aktivitása a méhen belül
1. Kép A méhen belüli fejlődés
A magzati szakasz (1. Kép) a terhesség nyolcadik-kilencedik hetétől a születésig
tart. Ez idő alatt a magzat 3 centiméterről kb. 50 centiméter hosszúságúra növekszik,
súlya pedig 8 grammról kb. 3250 grammra nő. Ebben a szakaszban minden egyes
szervrendszer összetettebbé válik. A tízedik héten a belek felveszik a testen belüli
jellegzetes helyzetüket. A tizenkettedik héten a külső nemi jellegei is látszanak és
kivehető a nyak. A tizenhatodik hét végére a fej felemelkedik, az alsó végtagok jól
fejlettek, és a fül a nyakról a fej oldalára vándorol. Az ötödik hónapra a magzatnak
annyi idegsejtje van, mint amennyit egész életében fog birtokolni. A hetedik hónapban a
tüdő képessé válik a légzésre és a szem reagál a fényre. Az utolsó két hónapban az agy
7
egyre barázdáltabbá válik. Az utolsó hetekben pedig a magzat megduplázza a súlyát.
(Cole & Cole, 2006.)
A születésA születés a legnagyobb változás a magzat életében. Mindeddig nedves, meleg
környezetben volt a magzatvíznek köszönhetően. Folyamatos oxigén- és
tápanyagellátást kapott a köldökzsinóron keresztül. Születéskor a tüdő kitágul, oxigént
vesz fel, és szén-dioxidot ad le. A csecsemőnek mostantól a tüdején át kell lélegeznie,
szopással kell megdolgoznia a táplálékért, és ezután már méhlepény (2. Kép) sincs, ami
megvédené a kórokozóktól. A születés egyben az emberi fejlődés első bio-szocio-
pszichológiai átmenete. Az újszülött először találkozik más emberi lényekkel
közvetlenül. Az újszülöttek és a szülők a születés pillanatától társas kapcsolatok
építésébe kezdenek.
2. Kép Méhlepény és a magzat az anyagméhben
A méhen kívüli fejlődésA születés nagy minőségi változás az ember életében. Az újszülött egy
biztonságot adó biológiai környezetből a külvilágba, a társadalmi környezetbe kerül.
„Az emlősök világában az ember az egyetlen olyan faj, amelyik születés után ilyen kis
mértékben képes csak alkalmazkodni a környezetéhez, és viszonylag hosszú idő kell
8
ahhoz, hogy az idegrendszere, a további érés folyamán képessé válik megfelelően
alkalmazkodni a külvilághoz.” (József, 2009.)
A koraszülésA koraszülést a fogamzás és a szülés közötti eltelt idővel, vagyis a gyermek
kihordási idejével mérik. Ennek normális ideje 37-43 hét. A 37. hét előtt született
csecsemők koraszülöttek. A koraszülésekhez kapcsolódó zavarok alkotják a
csecsemőhalandóság negyedik vezető okát, melyben a tüdő éretlensége játszik
főszerepet. A koraszülöttek (3. Kép) további fő akadálya az életben maradáshoz az
emésztő- és immunrendszerük fejletlensége. A szopás, a nyelés és a légzés koordinálása
nem csak nekik, hanem az időre született babáknak is nagy feladatot jelent az első
néhány napban. (Cole & Cole, 2006.)
3. Kép Koraszülött csecsemő
A koraszülés okai és befolyásoló tényezői
A koraszülésnek sok potenciális oka lehet, de ezek közül csak néhányat
ismerünk. Az ikrek általában néhány héttel korábban születnek, mint társaik. A nagyon
fiatal nőknek ivarszerveik éretlenebb, ami szintén egy ok lehet. Azok a nők, akiknek
közvetlenül egymás után több terhességük volt, szintén hajlamosabbak. Ugyanígy a
dohányzó, a rossz egészségügyi állapotban lévő, ill. a méhen belüli fertőzést szenvedő
nők is. Az abortuszt követő szüléseknél nagyobb a spontán vetélések, a koraszülések és
9
csecsemőhalálozások esélye. Az eredmények alapján a korábbi abortuszok
szignifikánsan befolyásolják a koraszülések gyakoriságát, és a megelőző abortuszok
számának emelkedésével a koraszülések kockázata is nő. A népegészségügyi jelentés
arra is felhívja a figyelmet, hogy a várandós anya korábbi munkavállalásának jellege,
terhességtörténete, társadalmi-szociális helyzete, iskolai végzettsége, vagy a korábbi
abortusz(ok) végrehajtásának módja, mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják a
koraszülések gyakoriságát. (Kamarás, 2004) A koraszülést kapcsolatba hozták már a
szociális helyzettel is. Ezt az alultápláltsággal, a krónikus betegségekkel, a
fertőzésekkel, a hiányos egészségügyi ellátással magyarázzák. Ezenkívül különböző
gyógyszerek, pl. meddőség elleni gyógyszerek, vagy a böjtölés is közrejátszhat. (Cole &
Cole, 2006.) Mivel a koraszülöttség ténye szoros kapcsolatban áll a perinatális
halálozással és a csecsemőhalandósággal, az anyák korábbi terhességtörténete
lényegesen befolyásolhatja ezeknek a szomorú eseményeknek a kockázatát is – írja
Kamarás a demográfiai összefoglalóban. Fontos tényező az anya életkora, ugyanis mind
a koraszülöttek, mind a csecsemőhalottak aránya hirtelen és jelentősen megemelkedik a
35 év felett szülő nőknél, de az átlagosnál magasabb a tizenévesen gyermeket
vállalóknál is, írja a népegészségügyi jelentés. (Kamarás, 2004)
A legtöbb koraszülött viszont teljesen egészséges, normális környezeti háttérrel
rendelkező szülőktől születik, akik jó orvosi ellátásban részesülnek. Így nagyon sok
koraszülés valódi okára nem derül fény.
A koraszülés helyzeteA koraszülések száma világszerte emelkedik. Ma már tíz gyerekből egy biztosan
a betöltött 37. hét előtt jön a világra (4. Kép). Ez az újszülöttek halálozásának vezető
oka világszerte, és a második leggyakoribb halálok az ötévesnél fiatalabb gyermekek
körében. (Weisz, 2011.)
10
4. Kép Újszülött osztály
A koraszülések az összes szülés 13 százalékát teszik ki az Egyesült Államokban.
1990 óta, amikor a késői koraszülések aránya 7–9 százalék volt, 25 százalékkal nőtt ez
az arány. Emellett ma a szülések 5–40 százaléka korai programozott szülés, ami azt
jelenti, hogy minden egészségügyi ok nélkül a 40. hét előtt indítják meg a szülést.
(Fogarasi-Grenczer & Balázs, 2012)
Magyarországon az elmúlt évtizedekben fél százalékkal nőtt a koraszülések
száma. Mára ez az érték 8,5-9%-ot érte el, ami az európai átlagot meghaladja, így nem
hiába emlegetik népbetegségként a koraszülöttséget. Az Európai Unió tagállamainak
átlaga 6% körül ingadozik, a skandináv országokban pedig ez az érték mindössze 3-4%.
(Fogarasi-Grenczer & Balázs, 2012)
„A magyarországi koraszülött arány mintegy kétszerese a Skandináv
országokénak, és másfélszerese az Európai Unió átlagnak. Ez magasnak tekinthető. A
hetvenes években az akkor kiugróan magas koraszülöttségi arányt komplex
szociálpolitikai intézkedésekkel jelentősen sikerült csökkenteni, de a javulás az utóbbi
években megállt, a koraszülöttek aránya az összes élveszülésen belül évek óta közel
állandó. Ismert tény, hogy a koraszülöttségi arányt nagyban befolyásolja az anya
társadalmi-gazdasági helyzete, terhesség alatti életmódja, együttműködési készsége a
terhesgondozás során az egészségügyi ellátókkal. Így a magas koraszülöttségi arányban
feltételezhetően jelentős a szerepe az elszegényedésnek, egyes társadalmi rétegek
leszakadásának.” (Páll, 2004)
11
A koraszülöttség veszélyei
5. Kép Koraszülött csecsemő vizsgálat közben
A korai anya – gyermek kapcsolat és a kötődés jelentősége
Egy újszülött számára a környezete legfontosabb tényezője az anyja, vagy az őt
pótló személy. A gyermek idegrendszeri fejlődését, magatartásának kialakulását
alapvetően meghatározza az anyával való kapcsolata. Konrad Lorenz (1903-
1989) (imprinting) kutatásai óta tudjuk, hogy létezik a születés után egy szenzitív
periódus, ahol az idegrendszerben mély lenyomatok képződnek. A születés utáni
szenzitív periódusnak nagy szerepe van a kötődés kialakulásában, illetve az anyai
viselkedés „beépített programjának” előhívásában. Ez utóbbi különösen fontos az
először szülő anyáknál, ezért lényeges, hogy az anyának a szülés után azonnal legyen
lehetősége gyermekével fizikai kapcsolatba lépni. Ha ez valamely okból nem jöhet létre,
az anya-gyermek kapcsolat sérülékenyebb lesz, mely az elsődleges
szocializációs folyamatban gyakran „kommunikációs zavarokban” nyilvánul meg.
(József, 2009.)
12
6. Kép Anya az inkubátor mellett
A kötődéselmélet egyik kulcsmotívuma szerint a biztonság élményének korai
megtapasztalása – illetve ennek elmaradása – mentén kiépül a gyermekben egy modell,
mely későbbi kapcsolatainak is alapjául szolgál. A biztonságosan kötődő gyermek
magabiztosabb, társaságban jobban feltalálja magát, együtt érzőbb társaival és közeli
kapcsolatait valódi érzelmi mélység jellemzi.
Az anya és a gyermeke közötti kapcsolat nagyon fontos a gyermek
személyiségfejlődése szempontjából. Az újszülött gyermekkel fenntartott gyakori testi
kapcsolat pedig a gyermek idegrendszerének fejlődésére van rendkívül pozitív hatással.
Az anya testének melege, légzésének és szívműködésének állandó érzékelése a méhen
belüli állapotot idézi, „emlékeztetve” a gyermeket, a biztonságot nyújtó méhen belüli
életre, emiatt a testi kapcsolat jelentős hatással van a gyermek érzelmi életének és
biztonságérzetének kialakulására. Születése után a gyermek nincs tudatában az
individuumának, szimbiózisban, duálunióban él az anyjával. Ebben az együttélési és
együttlétezési formában mindkét félnek egyformán szüksége van a másikra. Mivel
kapcsolatuk kölcsönös és dinamikus, mindketten képesek befolyásolni a másik
viselkedését. Az anya-gyermek kapcsolatnak a minősége hozzájárul a gyermek saját
testének az anya testétől való leválásához, mely az anya érintésén, simogatásán,
ringatásán és az anya hangján keresztül valósul meg. Az egész test kontakt percepciós
élménye, az anya által a gyermek testére gyakorolt nyomás, az anya arcának vizuális
13
percepciójával kapcsolódik össze, innentől kezdődik a gyermek szociális-emocionális
aktivitása. (József, 2009.)
A korai anya-gyermek kapcsolat során a gyermek megtanulja, hogyan kell jelet
adni és válaszolni ahhoz, hogy a szülőtől is választ kapjon. Ez a kommunikációs séma
lesz az alapja a későbbi információcserének és tanulási folyamatnak
A fejlődés rendellenességei, zavaraiAz eltérés, lemaradás általában több évre tehető és visszafordíthatatlan
(irreverzibilis), azaz maradandó. Több típusát különböztethetjük meg.
Érzékszervi eltéréseket az érzékszervek fejlődésében vagy működésében
kialakuló hiányosságok, és a normális fejlődéstől, működéstől eltérő sajátosságok
képezik. Az érzékszervi eltérések közül elsősorban a látás és hallás problémái a
legjelentősebbek, mivel ezek inadekvát működése esetén a szocializációs folyamatok és
az iskolai tanulás eredményessége jelentősen sérülhet, mint a többi érzékszervi
probléma esetében. Kiemelt feladat tehát ezen érzékszervi eltérések mielőbbi
felismerése és a lehetőségekhez mérten a megfelelő korrekciója.
A testi és/vagy mozgásszervi eltérések hátterében testi-, vagy idegrendszeri
sérülés állhat. Csoportosíthatjuk őket súlyossági fokuk szerint, keletkezésük időpontja
szerint, illetve kialakulásuk oka szerint. A leggyakoribb okok organikus, vagy
funkcionális eredetűek, lehetnek agyi sérülés-, betegség-, baleset-, fejlődési
rendellenesség-, vagy egyéb károsító tényező okozta probléma következményei. A testi
elváltozások lehetnek csupán esztétikai eltérések, amelyek a normális működést nem
gátolják, és lehetnek olyanok, amelyek akadályozzák, nehezebbé teszik a működést. Az
első kategóriába tartozók is okozhatnak pszichés problémákat, attól függően, hogy az
egyén hogyan képes elfogadni, feldolgozni ezt az állapotot. A mozgásszervi eltéréseknél
a mozgásban tapasztalható, a normálistól eltérő specialitás, amelyek általában
irreverzibilis változások. A mozgás minőségében tér el a megszokottól.
Az értelmi fejlődés zavara a központi idegrendszer fejlődési károsodásának
következményeként alakul ki. Az állapot meghatározó jegye az általános értelmi
képesség fejlődésének széles körű és számottevő lelassulása, ami kihathat a
személyiségfejlődésre, a társadalmi alkalmazkodásra és a tanulásra. Okozhatja genetikai
14
átörökítés, praenatális (születés előtti), perinatális (szülés alatt, születés közben) és
posztnatális (születés utáni) agyi működést károsító hatások, fejlődést gátló környezeti
hatások. (József, 2009.)
A magyar gyógypedagógia jelenleg a tanulási akadályozottság (tanulásban
akadályozottak – enyhe értelmi fogyatékosság), és az értelmi akadályozottság
(mérsékelt értelmi fogyatékosság alsó határ nélkül) kifejezéseket használja. Az értelmi
fogyatékosság nem azonos a környezeti ártalmakból adódó másodlagos értelmi
elmaradottsággal, sem az elmebetegségekkel, a demenciával, valamint a pszichózis
különböző fajtáival.
Értelmi fogyatékosság esetén az értelemnek csak egyes területei sérülnek, azaz a
fogyatékos ember nem mindenre alkalmatlan személy. Amennyiben toleráns,
támogatásra törekvő álláspontot képviselünk, és a segítő folyamat megtervezéséhez
szükségleteiket vesszük figyelembe, akkor sokat segíthetünk a meglévő képességeik
kibontakoztatásában. Nem a hiányzó képességeik felől kell tehát megközelíteni őket,
hanem észre kell venni, milyen segítségre van szükségük abban a környezetben,
amelyben élnek, iskolába járnak, vagy dolgoznak. Mivel a meglévő képességekből lehet
kialakítani a hiányzókat, nem azt kell elsősorban felmérni, hogy mire kellene képesnek
lennie, hanem ténylegesen mire képes. (József, 2009.)
A késői koraszülöttekMagyarországon évente kb. 90.000 gyermek születik. Ebből megközelítőleg 7-
8000 újszülött koraszülött (közel 10%), vagyis a betöltött 37. hét előtt jön a világra.
Azok az újszülöttek, akik a 32. és 37. hét között születtek képezik a késői koraszülöttek
csoportját. Ez, az előbb említett csoport 80%-át jelenti, vagyis 8000 újszülöttből kb.
6000 késői koraszülött. (Kónyi, és mtsai., 2013.)
15
7. Kép Koraszülött csecsemő inkubátorban
Előzetes kutatásokA késői koraszülöttek veszélyeztetettsége
Az közismert, hogy 32. terhességi hét előtt született gyermekek körében
gyakoribbak a pszichés problémák a végig kihordott gyermekekhez képest, de azt nem
tudták korábban, hogy az ennél később, de még mindig túl korán világra jövő kicsik
milyen kilátásokra számíthatnak. Bár a nagyon korán születő csecsemők száma egy
ideje stabilizálódott, holland kutatók megállapították, hogy a 32-35. hét közötti
koraszülések száma emelkedett.
8. Kép Koraszülött csecsemő - ápolás
16
Habár legtöbb vizsgálat a 1000g alatti koraszülöttekkel foglalkozik, az utóbbi
néhány évben egyre több kutatást indítanak a késői koraszülöttek fejlődésvizsgálatával
kapcsolatban. Egy újabb vizsgálat azt írja le, hogy a késői koraszülöttek esetében
gyakoribbak a fejlődészavarok, mint a 40. héten születetteknél, ami a teljesítményükre
is hatással lehet. Bostoni kutatók (USA) egy matematikai modell segítségével
határozták meg, hogy mekkora az esélye annak, hogy a korábban születettek 2 éves
korukban a mentális és a fizikai fejlődés elmaradását fogják tapasztalni. (a kutatásban
6300 időre született és 1200 késői koraszülött vett részt) A késői koraszülött csoportban
(34.-37. hét között születettek) a súlyos mentális elmaradás 52%-os, az enyhe mentális
elmaradás pedig 43%-kal nagyobb valószínűséget mutatott. A mozgási képességeknél
súlyos elmaradás 56%-kal, enyhe elmaradás pedig 58%-al magasabb valószínűséggel
fordulhat elő, mint az időre születetteknél. Két éves korukra a gyerekek mentális
teljesítményét elsősorban a szociális tényezők és nemük befolyásolta (a fiúknál
gyakoribbak voltak a súlyos fejlődésbeli elmaradások). A fizikai fejlődésre ezzel
szemben leginkább a születéskori gesztációs kor hatott. (Woythaler, McCormick, &
Smith, 2011.)
A groningeni Egyetemen (Hollandia) Marieke Potijk és munkatársai 1500
gyermek adatait elemezték négy éves korukban. A tesztekkel a gyermekek viselkedési
és érzelmi fejlődésüket mérték fel egy hosszú távú megfigyelés során, amikor is
felmérték a gyermekek növekedését, fejlődését és általános egészségi állapotát. (A
vizsgálati csoportban 1000 32.-35. hét között született koraszülött és 600 időre született
szerepelt.) A vizsgált viselkedési és érzelmi komponensek közt szerepelt a
szorongás/depresszió, agresszió, figyelemzavarok és szomatikus panaszok (nyilvánvaló
testi ok nélkül megjelenő tünetek). A koraszülöttek minden téren magasabb pontszámot
értek el. Ezenkívül említésre méltó, hogy itt is megjelenik a nemek közötti különbség. A
fiúk gyakrabban jelentkeztek érzelmi kitörések, a lányok pedig magukba fojtották az
érzéseiket. Az időre születettekhez képest két és félszer többen fordultak befelé és
csaknem 70%-al magasabb volt a problémáikat kimutatók aránya. Közel kétszer többen
szenvedtek szomatikus panaszoktól, viselkedési és érzelmi zavaroktól. (Potijk, Winter,
Bos, Kerstjens, & Reijneveld, 2011.)
A gyermekek IQ szintjét már az is nagymértékben befolyásolhatja, ha csak
néhány héttel születnek korábban a vártnál. Ha egy újszülött 34.-36. hét között születik,
17
akkor kétszeresére nő az esélye annak, hogy az intelligenciahányadosa 85 alatti lesz.
Egy kutatásban időre született és késői koraszülötteket hasonlítottak össze.
Megállapították, hogy ez utóbbi csoportba tartozók kétszer nagyobb eséllyel
szenvednek majd valamilyen figyelemhiányos problémától, és nő a kockázata annak,
hogy az IQ szintjük alacsonyabb lesz 6 éves korukra. Tény, hogy nem minden kicsinek
lesznek ilyen problémái, de az sem tagadható, hogy jóval nagyobb lesz a kockázata,
állítja Nicole Talge, a Michigani Egyetem (USA) kutatója. A rendellenességek között
említik az interakciós problémákat, a figyelemzavart is. A magyarázat erre a jelenségre
az, hogy a 34-36. hét között az agy még nem elég fejlett, ezért nem elég felkészült
azokra a magasabb rendű folyamatokra, amelyeket a születés után kezelnie kell. (Talge,
és mtsai., 2010.)
9. Kép Koraszülött és hozzátartozója
Egy finn kutatás szerint a négy-hat héttel korábban született csecsemők életét
nagyobb eséllyel kísérik társadalmi és gazdasági hátrányok, mint azokét, akik teljesen
kifejlődtek az anyaméhben. Heinonen, a Helsinki Egyetemen 9000 finn nő és férfi
életútját vizsgálta meg gazdasági és társadalmi helyzetükkel együtt két időpontban:
születésükkor és az ötvenes éveik végén, hatvanas éveik elején. Eredményeikből
kiderült, hogy a kései koraszülöttek közül többen lettek kétkezi munkások és kerültek
alsóbb társadalmi rétegbe, valamint jövedelmük alapján a társadalom alsó harmadához
tartoztak. (Heinonen, et al., 2013.) (A kutatást több vélemény is támadta, ugyanis a
vizsgált személyek 70-80 évvel ezelőtt születtek)
18
A kutatásSzakdolgozati kutatásom a késői koraszülöttek csoportját célozta meg. Ez egy
kevéssé kutatott csoport a koraszülöttek körében. Legtöbb kutatás a nagyon alacsony
súllyal született gyermekeket vizsgálja. A koraszülöttek többségéről, mintegy 80%-ról
viszont valamiért nem olyan sokkal ezelőttig megfeledkeztek a kutatók. Pedig nem
véletlenül születünk a 40. héten. A késői koraszülöttek ezzel a néhány hét hátrányukkal
már születéskor veszélyeztetettekké vál(hat)nak, még ha végül nem is mindegyiküknek
lesz fejlődés és viselkedésbeli zavara. (William, Kay, & Carol, 2008.)
Helyszín
10. Kép Péterfy Kórház - Rendelőintézet és Baleseti Központ, Neonatológia- és Csecsemő osztály (NIC2), Budapest
A kutatás a budapesti Péterfy Kórház - Rendelőintézet és Baleseti Központ,
Neonatológia- és Csecsemő osztályon (NIC2), az ott dolgozó orvosok
együttműködésével történt. A Péterfy kórház Budapest egyik legnagyobb kórháza,
melyben szinte minden egészségügyi szakma képviselője megtalálható. A koraszülött
osztály 30 ággyal működik. Kettes szintű perinatális központ, vagyis 32. hét után és
1000g felett született koraszülötteket és beteg újszülötteket ápolnak. Az osztály nyitott,
így lehetőségeikhez mérten igyekeznek felvenni az édesanyákat is gyermekük mellé. Az
orvosok munkáját gyógytornász, pszichológus, konduktor, szoptatási tanácsadók is
19
segítik. A koraszülöttek utánvizsgálatát az 1970-es évektől végzik (Magyarországon az
elsők között).
11. Kép Koraszülött osztály, Péterfy Kórház, Budapest
Vizsgálati csoportA vizsgálatban kétéves korú késői koraszülöttek, vagyis a 33.-37. között
született és időre született (38-41. hét között) gyermekek vettek részt. Mindegyik
gyermek a Péterfy Kórházban született 2011. május 1. és 2011. augusztus 31.-e között.
A kutatásban összesen 28 gyermek szerepelt. A koraszülött csoportban 15, kontroll
csoportban pedig 13 gyermek vett részt.
MódszerA kutatást egy hosszú adminisztrációs időszak előzte meg, amikor a kórházi
elektronikus kórlapokról adatokat gyűjtöttünk ki egy külön adatbázisba (Excel
táblázatba). Ezekkel az adatokkal dolgoztunk végül a munkánk hátralévő részében.
A több hetes adatrögzítés után következett a gyermekcsoportok korosztály
szerinti kiválasztása. A kiválasztott gyermekek szüleit telefonon kerestük fel,
tájékoztattuk a lehetőségről, miszerint egy kétéves kori utánviszgálaton vehetnek részt.
20
A telefonos behívás azért működött, mert így egy személyesen, direkt kommunikációs
csatornán keresztül kerültünk kapcsolatba a szülőkkel. Elmondtuk, hogy miről van szó,
és hogy miért érdemes részt venni az utánvizsgálaton. Azokkal a szülőkkel, akik pozitív
visszajelzést adtak a felkeresésünkre, egyéni időpontot egyeztettünk a vizsgálathoz.
Az utánviszgálat alkalmával a gyermekek egy rövid orvosi vizsgálatban
részesültek, majd egy pszichomotoros fejlődésvizsgálaton vettek részt. A vizsgáló
orvosok a koraszülött osztályon jelenleg is dolgozó csecsemő- és gyermekgyógyászok.
A teljes vizsgálat 20-30 percet vett igénybe. Az eredményeket utólag értékeltük ki és
postai úton küldtük meg a szülőknek.
A Brunet-Lézine tesztOdette Brunet és Irene Lézine már az 1970-es években felismerték a csecsemő-
és kisgyermekkori vizsgáló eljárások hiányosságait. Nincsenek olyan diagnosztikus
módszerek, melyek alkalmasak lennének a korai életkori (0-3 éves korig) fejlődés
nyomon követésére. Ez különösen fontos a fogyatékos gyermekek esetében, akik
gyakran óvodás korukban sem érik el a hároméves szintet. A tesztet „A csecsemő- és
kisgyermekkor pszichikai fejlődése” című könyvükben mutatták be. (Farkas & Csiky ,
1980.)
A Brunet-Lézine módszer megfelel a normálistól eltérően fejlődő gyermekek
korai szűrésére. A teszt 0-tól 30 hónapos korig vizsgál, valamint 3 éves korig további
kiegészítő próbákat tartalmaz. A fő alkotórészét képező fejlődési skála kísérleti
helyzetben elvégzendő próbákból, valamint a gyermek spontán viselkedésére vonatkozó
kérdésekből épül fel. Előbbiek a gyermekből egyértelmű reakciót váltanak ki, az utóbbi
pedig a vizsgálati környezeten túlmutatva az otthoni környezetre, a hétköznapokra
kérdez rá, értelemszerűen a szülőtől. A tesztvizsgálat rövid idő alatt elvégezhető,
egyszerű eszközök segítségével lebonyolítható. (Farkas & Csiky , 1980.)
A pszichomotorikus fejlődési skála szintenként 10, a viselkedés fő szektorait
képviselő tételt tartalmaz, melyek négy kategóriába sorolhatók: mozgás vagy
poszturális adaptáció (P), oculo-motorikus koordináció (szenzomotoros koordináció)
vagy a tárgyakkal szembeni adaptációs viselkedés, manipuláció (K), beszédképesség
(B) és szociabilitás (SZ). A skála kérdései lehetővé teszik, hogy a gyermek fejlettségét
21
ne csak a tesztvizsgálat alatt elért teljesítménye alapján bíráljuk el. (Farkas & Csiky ,
1980.)
12. Kép A Brunet-Lézine teszt eszköztára
Az eredmények egy profillapon jelölhetők, melyekről jól leolvashatók az egyes
funkcióterületek elmaradásai. Ezáltal meghatározható, hogy lemaradásról vagy
fogyatékosságról van-e szó, valamint a fogyatékosság jellege és foka, a másodlagos
fogyatékosságok. Pontozási rendszere lehetővé teszi a globális és az egyes szektorok
fejlődési kvócienseinek kiszámítását. A fejlődési kvóciens (FQ) a fiatal korra
vonatkoztatott IQ-t helyettesíti. Ez némely gyermeknél nagyon jelentékenyen
ingadozik, szemben az IQ-val, amely később közel változatlannak mutatkozik. Értéke
akkor tekinthető kórosnak, ha 70 alatti. A profilok támpontul szolgálnak a mozgás, a
szenzomotoros koordináció, a beszédkészség és a szociabilitás harmonizálására
irányuló, a gyermek fejlesztését célzó gyógypedagógiai program készítéséhez,
ugyanakkor a fejlesztési foglalkozások hatékonyságának ellenőrzését is elősegítik.
(Farkas & Csiky , 1980.)
Brunet és Lézine súlyt helyeznek arra is, hogy a tesztvizsgálat ne izoláltan,
hanem orvosi vizsgálatot, anamnézis felvételt, környezettanulmányt, valamint a
gyermekre vonatkozó megfigyeléseket is magába foglaló vizsgálat keretében
történhessen. A gyermek mentális fejlődése nem kötődik szorosan funkcióinak pszicho-
fiziológiai éréséhez, hanem függ a környezettől is, ahol a kibontakozás változatos
22
feltételeivel találkozhat. Ennek kutatását és felismerését ez az eszköz lehetővé teszi.
(Farkas & Csiky , 1980.)
A vizsgálat meneteA gyermekek és szüleik a vizsgálatra előzetes egyeztetés alapján, egyéni
időpontban érkeztek. A vizsgálatokat a Péterfy Kórház utánvizsgálójában illetve a
Koraszülött osztályon végeztük. Először minden szülővel egy rövid kérdőívet töltöttünk
ki közösen (Mellékletek - Error: Reference source not found), melyben alapvető
adatokra és jellemzőkre kérdeztünk rá. Ezután következett az orvosi vizsgálat, melyet
ennél a csoportnál Dr. Boross Gábor, osztályvezető főorvos illetve Dr. Kónyi Olga,
csecsemő- és gyermekgyógyász, neonatológus szakorvos végezte.
Az orvosi vizsgálat végén, magam, mint pszichopedagógus hallgató végeztem el
a fejlődésvizsgálatot a Brunet-Lézine módszerrel. A gyermekeket aktuális fejlettségi
szintjéhez mérten általában a 21. hónapos próbáktól indulva tettem fel. Az egyes játékos
feladatok közben a szülőknek feltett kérdések alapján tájékozódtam azokról a
tevékenységekről, melyeket az adott vizsgálati helyzetben nem tudtam volna
megfigyelni. A gyermekek általában örömmel fogadták a közös „játékot”. Tetszettek
nekik a feladatok, és szívesen teljesítették kéréseimet. Legnagyobb választóvonal azok a
gyermekek között volt érezhető, akik nem nagyon beszéltek még. Őket kicsit más
oldalról kellett megközelíteni.
A vizsgálat körülbelül húsz percet vett igénybe. Ez alatt a gyermekek a
vizsgálatvezetővel szemben, egy asztalnál ültek, általában édesanyjuk ölében. A
gyerekekkel háromféle feladatot végeztünk el, miközben egyéb képességeit is
megfigyeltem.
Kockákból tornyot építettünk, majd kígyót. Az érettebb gyerekeknél a híd
megépítését is megpróbáltuk. Ez már legtöbb gyermeknek nehézséget okozott. A
kockák fém edénybe pakolása után következhetett a formatábla. A formatáblán egy
háromszög, egy négyzet és egy téglalap helyét kellett megtalálni, és belehelyezni a
formát. A feladat sikeres elvégzése után a formatáblát 180 fokkal elfordítva ugyanarra
feladatra kértem a gyermeket, vagyis, hogy keressék meg a formák helyét. A harmadik
23
feladathoz egy papírlapra és egy ceruzára volt szükségünk. A gyermeknek vízszintes és
függőleges vonalakat kellett utánoznia.
A feladatok közben, illetve, előtte és utána a szülőhöz is intéztem néhány kérdést
felderítve a gyermek, otthoni viselkedését, szokásait. A vizsgálat során rákérdeztem a
gyermek mozgásfejlődésére, hogy hogyan használja a lépcsőt, segítséggel, vagy
önállóan megy-e fel-le a lépcsőn, próbál-e már fél lábon állni. Kér-e enni, vagy inni,
illetve szükségletét előre jelzi-e. Felnőtt tevékenységet utánoz-e, segít-e holmijának
elpakolásában, illetve aktívan részt vesz-e az öltözködésben. Ezenkívül zárkózottabb,
esetleg alig beszélő gyerekeknél kérdéseket tettem fel még a beszéddel kapcsolatosan is.
Valamint a beszédre vonatkozó kérdések helyett, egy képen kértem, hogy mutassa meg
nekem az általam megnevezett testrészeket.
A vizsgálat eredményeit egy profillapon rögzítettem. A vizsgálat végére minden
gyermekről volt egy Utánvizsgálati adatlap (lásd a mellékletekben), egy Profillap, és ha
indokolt, akkor egy orvosi vélemény. Az eredményekről a szülőknek utólag minden
esetben egy összegzést küldtünk postai úton. Azon gyermekek számára, akik a
teljesítményük alapján alacsonyabb értékeket értek el, mint ami életkorukhoz képest
elvárt lett volna, fejlesztési javaslatot is tettünk az eredmény megküldésével
párhuzamosan.
HipotézisekA szakirodalmi kutatás és előzetes tanulmányaim alapján a következő
feltételezéseket állítottam fel a kutatási eredményeimmel szemben.
A vizsgálat során felvett, kikérdezett adatok alapján a gyermekek általános
adataik alapján különbséget fogok találni a két csoport között. Vagyis a gyermekek
különbözni fognak az általános fejlettségük szintjén. A késői koraszülöttek nem csak
néhány héttel korábban, de alacsonyabb súllyal is születtek. A születést követően
kevesebb ideig szoptak, több betegség érte őket, ezáltal újabb kórházi bentfekvésre
kényszerültek. A vizsgálat idejében pedig a kontroll csoporthoz képest alacsonyabbak, a
fej- és mellkörfogatuk kisebb és kisebb a súlyuk is.
A következő hipotézisem a vizsgálati eredményekre vonatkozott.
Előfeltételezéseim alapján a késői koraszülöttek eredményei alacsonyabbak lesznek,
24
mint időre született társaiké. Mely meglátszik nem csak a fejlődési kvóciensen, hanem
egyes rész kvócienseken is.
Eredmények A késői koraszülöttek (15 fő) közül a vizsgálat idejében a legfiatalabb 24
hónapos és 9 napos volt, a legidősebb pedig 28 hónapos és 10 napos. Az átlagos
életkoruk 25 hónap és 17 nap. Gesztációs idejüket tekintve 1 fő a 33. hétre, 2 fő 34.
hétre, 8 fő 35. hétre, 4 fő pedig a 36. gesztációs hétre született. A legalacsonyabb
születési súly 1730 g, a legmagasabb pedig 3090 g volt. Átlagosan 11 hónapig
szoptatták a babákat. Szomatikus jellemzőik alapján átlagos súlyuk a vizsgálat idejében
11,8 kg (10, 14,9), magasságuk 89 cm (82, 99), fejkörfogatuk 48 cm (46, 52),
mellkörfogatuk pedig 50 cm (48, 54). Az első két évben a vizsgálatban részvevő
gyermekek mindegyikének volt valamilyen egészségügyi problémája, közülük 6-an
emiatt bentfekvéses kórházi ellátásra is kényszerültek. Fejlesztésre 4 gyermek járt.
A kontroll csoportban (13 fő) a vizsgálat idején a legfiatalabb 27 hónapos és 11
napos volt, a legidősebb pedig 28 hónapos és 20 napos. Átlagos életkoruk 28 hónap és 2
nap. Gesztációs idejüket tekintve 2 fő született 37 hétre, 7 fő született 38. hétre, 1 fő 39.
hétre, és 4 fő 41. hétre. A legalacsonyabb születési súly 2400 g, a legmagasabb pedig
4007 g. Átlagosan 14 hónapig szoptatták a kisbabákat. A vizsgálat idejében átlagosan
12,9 kg (11,5, 15) volt a súlyuk. Átlagos magasságuk 90 cm (88, 95), fejkörfogatuk 49
cm (46, 51), mellkörfogatuk pedig 52 cm (47, 55). Az első két évben 11 gyermeknek
volt valamilyen megbetegedése. Ebből 5 gyermek kórházi bentfekvéses ellátásra is
kényszerült. A vizsgálatot megelőzően ketten jártak valamilyen fejlesztésre.
25
0 2 4 6 8 10 120.0
2.0
4.0
6.0
8.0
10.0
12.0
Súly (kg)
Vizsgálati csoport Kontroll csoport
1. ábra A vizsgálatban résztvevők súlya (kg) a vizsgálat időpontjában
0 2 4 6 8 10 1260
70
80
90
100
110
120
Magasság (cm)
Vizsgálati Csoport Kontroll csoport
2. ábra A vizsgálatban résztvevők magassága (cm) a vizsgálat idejében
A két csoport összehasonlítása többnyire alátámasztja az első hipotézisemet,
miszerint a késői koraszülöttek és az időre születettek szomatikus fejlettsége eltérő. A
késői koraszülöttek nemcsak születési súlya (2. ábra), hanem testsúlya (1. ábra), fej- és
mellkörfogata is kisebb a vizsgálat időpontjában, mint a kontroll csoportban levőké.
Az eredményekből az is kiderült, hogy a koraszülötteket több betegség érte már
az első két évben, és ebből kifolyólag többször kényszerültek kórházi bentfekvéses
ellátásra. (3. ábra, 4. ábra)
26
kora
kontroll
02468
10121416
15
11
0 2
Betegségek
igen nem
3. ábra Betegségek előfordulása
kora
kontroll
0123456789
65
98
Kórházi ellátás
igen nem
4. ábra Kórházi ellátásban részesültek száma
Következő hipotézisem a Brunet-Lézine teszt eredényeire vonatkozott.
Előfeltételezésem szerint a két csoport eredménye között lényeges különbséget fogok
találni. Ez a hipotézisem nem teljesült, ugyanis a csoportok között nincs lényeges
különbség. Ráadásul, ahogy azt az ábrán is láthatjuk, meglepő módon a késői
koraszülöttek minden esetben jobban teljesítettek, mint időre született társaik. Az FQ a
fejlődési kvócienst jelöli, melyben a vizsgálati csoport résztvevői 103,4 pontot ért el,
27
amíg a kontroll csoport 99,1-et. A részeredmények (BQ, SZQ, PQ, KQ) esetében
hasonló a helyzet. A PQ a mozgásra illetve a poszturális adaptációra vonatkozik. Ebben
a kategóriában a koraszülöttek átlagosan 110,9 pontot értek, míg másik csoportban
ugyanez az adat csak 99,7-es átlagot ért el. A KQ a tárgyakkal szembeni adaptációs
viselkedésre, a manipulációra vonatkozó érték, melyben az előző különbséghez képest
kisebb az eltérés. A vizsgálati csoport 104,7-es átlagos, a kontroll pedig 100,7-est ért el.
A BQ a beszédre vonatkozó fejlettséget méri. A késői koraszülöttek 102,2 átlagpontot
értek el, időre született társaik pedig 98,5-öt. Az SZQ a szociabilitást tükrözi, melyben a
legnagyobb különbség mutatkozik a csoportok között, 107,7 és 97,2 pont. (5. ábra)
FQ PQ KQ BQ SZQ90.0
95.0
100.0
105.0
110.0
115.0
103.4
110.9
104.7
102.2
107.7
99.1 99.7100.7
98.597.2
Brunet-Lézine teszt
Vizsgálati csoport Kontroll csoport
5. ábra A Brunet-Lézine teszt eredményei
KonklúzióA kutatás során 28 két éves időre született és késői koraszülött kislányt és kisfiút
vizsgáltam meg Brunet-Lézine teszttel. A vizsgálatot kísérő kikérdezésből és a tesztben
nyújtott eredményekből vegyes eredményekre jutottam. Mindkét csoportban voltak
olyan gyerekek, akik a csoport többi tagjához képest kiemelkedő eredményt nyújtottak,
illetve fordítva is. Vagyis e két kis létszámú véletlenszerűen választott kutatási csoport
28
vegyesen, mégis átlagosan jól teljesített. A szülők beszámolója alapján és a teszt
végeredményei szerint egyik gyermeknek sincs szüksége plusz fejlesztésre.
Az eredmények fényében felmerülhet a kérdés, hogy miért teljesítenek az
elvártnál, az átlagosnál jobban a késői koraszülöttek. Erre több alternatív magyarázatot
is találhatunk. Többek között azt feltételezhetjük, hogy a koraszülöttek szülei az első
néhány év folyamán sokkal tudatosabban, és körültekintőbben neveli gyermekét.
Többször elviszi vizsgálatra, utánvizsgálatra, esetleg fejlesztésre. (6. ábra) Szintén
figyelemfelkeltő tény, hogy koraszülöttek közül több szülő nyilatkozta azt, hogy már 2
éves kora előtt elvitte gyermekét közösségbe (7. ábra), melyről tudjuk, hogy szintén
fejlesztő hatású lehet, úgy a beszédre, a szociabilitásra, mint a mozgásra, vagy a
manipulációra. (lásd a teszt eredményeit 5. ábra)
kora kontroll0%
10%20%30%40%50%60%70%80%90%
100%
42
1111
Fejlesztés
igen nem
6. ábra A fejlesztésben részesültek aránya
29
kora kontroll0%
10%20%30%40%50%60%70%80%90%
100%
64
99
Közösség
igen nem
7. ábra A közösségbe járók aránya
A sok pozitív eredmény mellett említésre méltóak és jelentést hordozó értékű
tények lehetnek, az általános napi rutinra vonatkozó válaszok összesített eredményei. A
késői koraszülöttek csoportjában nagyobb szórás mutatkozott az evés, alvás terén.
Vagyis időre született társaikhoz képest, a késői koraszülött csoportban több példát
találtam a nem jó, vagy változó alvási és evési szokásokra. (8. ábra, 9. ábra)
kora kontroll0%
10%20%30%40%50%60%70%80%90%
100%
1011
2
131
Evés
jó rossz változó
8. ábra Hogyan eszik?
30
kora kontroll0%
10%20%30%40%50%60%70%80%90%
100%
10
12
1
13
0
Alvás
Alvás jó Alvás rossz Alvás változó
9. ábra Hogyan alszik?
Eredményeimre, és következtetéseim összecsengenek egy 2002-es magyar
kutatás eredményeivel. Kalmár Magda és kutatócsoportja 55 koraszülöttet, és 100 időre
született gyermeket vizsgált. Kutatásukból kiderült, hogy mindkét csoport átlagos
intelligenciája a normál övezetbe tartozott. A két csoport IQ-jának eltérő longitudinális
mintázata aláhúzza az életkor, mint változó jelentőségét. Az életkorra nem csökkent
egyenletesen a koraszülöttség negatív hatása, hanem komplex mintázatot követett.
Kalmár Magda megállapítja, hogy a koraszülöttek jelentős csoporton belüli
változatossága és a későbbi fejlemények arra utalnak, hogy a születéskori biológiai
rizikónak rejtett hosszú távú következményei lehetnek. Az otthoni körülmények
feltételei ugyanakkor bizonyíthatóan inkább alakítják a hosszú távú követkeményeket,
mint a perinatális kockázati tényezőket. (Kalmár, 2002.)
KitekintésKutatásom célja a késői koraszülöttek fejlődésvizsgálata. Ez a vizsgálat 2013
tavaszán kezdődött. Magát a tesztfelvételt hosszas adminisztrációs folyamat előzte meg.
A kutatásban a Péterfy Kórház Koraszülött Osztályának orvosai (Kónyi, és mtsai.,
2013.), és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar pszcihopedagógus hallgatói.
A vizsgált időszakban 2011. január 1. és 2012. december 31. között 2737 gyermek
született, közülük 267 született a 32. és a 37. gesztációs hét között. A kutatásban a
koraszülöttek mellett időre született életkor szerint illesztett, véletlenszerűn választott
31
kontroll csoport is szerepel. A kutatás, ahogy a születési évekből is kiderült, még az első
fázisában tart. Vagyis ebben az évben az első utánvizsgálatok történtek. A gyermekek
két éves kori teljesítményeit mértük fel, és hasonlítottuk össze. Jelen dolgozatban a
teljes kutatásból csak egy kis csoport eredményei ismertettem és hasonlítottam össze,
ugyanis ez a 28 gyermek szerepelt az általam vizsgált csoportban.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a kis létszámra való tekintettel az eredmények
nem általánosíthatóak a teljes életkori csoportra, illetve nem tekinthető
reprezentatívnak. Ez csak egy kis szeletét jellemzi, egy nagy csoportnak. Érdekes
eredményeket kaphatunk majd a teljes két éves csoport összesített eredményei során.
Viszont minden apró jel, és eredmény figyelemfelkeltő jellegű, jelentést hordozó lehet.
Nem szabad elfelejtenünk ezeket a részeredményeket sem.
A továbbiakban terveink között szerepel az eredmények globális összegzése, és
publikálása. Valamint az utánvizsgálatok évenkénti megismétlése, hisz tudjuk, hogy az
ember, főleg kisgyermekkorban nagyon gyors fejlődésen megy keresztül, és akár egy-
egy év különbséggel is teljesen eltérő eredményeket mutathat. Célszerű lenne a késői
koraszülötteket az iskolás korig végigkövetni, és ha szükséges egy-egy fejlesztési
móddal támogatni a fejlődésben.
Fontos lesz a jövőben átgondolni a szülők alaposabb kikérdezési módját. Illetve a
motiválás lehetőségeit, hogy minél több szülő térjen vissza, és vegyen részt
gyermekével az utánvizsgálatokon. Hisz nem tudhatjuk, hogy melyik gyermek esetében
és pontosan mikor lesz megfigyelhető egy-egy apró lemaradás, mely először még csak
egy halvány foltként jelenik meg, de később az iskolás korban már komoly gondokat is
okozhat.
Összefoglaló„A koraszülöttség mind a csecsemőhalálozást, mind a fogyatékossággal élő
gyermekek arányát nagyban meghatározza. Ezen belül az egyes súlycsoportok
összetételének alakulása a döntő. A születés körüli orvoslásban a neonatális intenzív
osztályok (NIC) sikeres tevékenységének köszönhetően kimagaslóan javultak az extrém
kissúlyú koraszülöttek túlélési esélyei és életkilátásai, mintegy jelezve a perinatológiai
ellátás javulását. Ezzel párhuzamosan lehet számítani a hosszú távú életkilátások, az
32
életminőség javulására is az egész koraszülött populáció vonatkozásában. A
koraszülöttséggel összefüggő késői morbiditás hazai adatai hiányosak, szükség lenne a
koraszülöttek utógondozásával és oktatásával kapcsolatos szervezett adatgyűjtésre.” –
fogalmazta meg Páll Gabriella most már egy évtizede a Népegészségügyi Jelentésben.
(Páll, 2004) Nem véletlenül merül fel ez a kérdés, hisz, ahogy a koraszülöttek
statisztikai adataiból is kiderült, ha nem is nő drasztikusan a koraszülöttség aránya, de
még véletlenül sem csökken. Egyrészt fontos lenne a megelőzése a koraszülöttségnek,
másrészt, ha már ismerjük a tényt, és a magas százalékos arányokat, nem szabad
figyelmen kívül hagynunk. Nem szabad megelégednünk az egészségügyi sikerekkel,
miszerint a koraszülöttek napjainkban egyre nagyobb túlélési, és egészségügyi
állapotokat mutatnak. Fontos a későbbi életkori időszakokban megfigyelni,
megvizsgálni őket. S ekkor már nem szabad csak az egészségügyi állapotokra
koncentrálni. Hisz néhány hetes koraszülöttség is veszélyeztetettséget jelent. Gordon és
Jens már a 90-es évek elején hangsúlyozta, hogy a kockázati tényezők által érintett
gyermekek megnyugtató fejlődése egy bizonyos időszakban nem garancia arra, hogy a
későbbiekben – bizonyos körülmények hatására, de az eredendő rizikótól függetlenül –
újra veszélyeztetetté ne váljon. Ez a „mozgó rizikó” modell, melynek fontos implikációi
lehetnek az intervenció számára, írja Kalmár és Csiky. (Kalmár & Csiky, Az intervenció
feladatai és lehetőségei koraszülött gyerekeknél, pszichológiai nézőpontból, 1999.)
33
Felhasznált irodalomCole, M., & Cole, S. R. (2006.). Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris Kiadó.
Farkas, M., & Csiky , E. (1980.). A Brunet-Lézine féle vizsgálati módszer alkalmazása a gyermekkori pszichomotors fejlődés zavarainak korai felismerésében. Budapest: Művelődési Minisztérium.
Fogarasi-Grenczer, A., & Balázs, P. (2012). A dohányzás és a környezeti dohányfüstártalom kapcsolata a koraszülésekkel. Orvosi hetilap, 153.(18.), 690-694.
Heinonen, K., Eriksson, J. G., Kajatine, E., Pesonen, A.-K., Barker, D. J., Osmond, C., & Raikkonen, K. (2013.). Late-preterm birth and lifetime socioeconomic attainments: The helsinki birth cohort study. Pediatrics. doi:10.1542/peds.2013-0951
József, I. (2009.). Fejlődéspszichológia. Letöltés dátuma: 2013, forrás: http://janus.ttk.pte.hu/tampo/kaposvari_anyag/jozsef_istvan/index.html
Kalmár, M. (2002.). Az intelligencia alakulása gyermekkorban: egy 10 éves longitudinális vizsgálat módszertani tanulságai. Magyar Pszichológiai Szemle, 57.(1.), 171-209.
Kalmár, M. (2002.). Az intelligencia alakulása gyermekkorban: egy 10 éves longitudinális vizsgálat módszertani tanulságai. Magyar Pszichológiai Szemle, 57.(1.), 171-209.
Kalmár, M., & Csiky, E. (1999.). Az intervenció feladatai és lehetőségei koraszülött gyerekeknél, pszichológiai nézőpontból. Alkalmazott Pszichológia, 1.(4.), 43-54.
Kamarás, F. (2004). Demográfia I. Népegészségügyi jelentés 2003, 30-86. (M. Bakacs, & J. Vitrai, szerk.) Budapest: Országos Epidemiológiai Központ. Forrás: http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/atfk/tematikak/TESTNEVELES_TANSZEK/dr_ihasz_ferenc_csatolhato_dok/nepegeszsegugyi_%20jelentes_2003.pdf
Kónyi, O., Ádám , M., Kiss , E., Benkő, A., Németh, D., & Boross, G. (2013.). A késői koraszülöttek újszülöttkori morbiditása. Budapest.
Páll, G. (2004). Gyermekegészségügy. Népegészségügyi jelentés 2003, 478-517. (M. Bakacs, & J. Vitrai, szerk.) Budapest: Országos Epidemiológiai Központ. Forrás: http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/atfk/tematikak/TESTNEVELES_TANSZEK/dr_ihasz_ferenc_csatolhato_dok/nepegeszsegugyi_%20jelentes_2003.pdf
Potijk, M. R., Winter, A. F., Bos, A. F., Kerstjens, J. M., & Reijneveld, S. A. (2011.). Higher rates of behavioural and emotional problems at preschool age in children born moderately preterm. Arch Dis Child. doi:10.1136/adc.2011.300131
Talge, N., Holzman, C., Wang, J., Lucia , V., Gardiner, J., & Breslau, N. (2010.). Late-preterm birth and its association with cognitive and socioemotional outcoes at 6 years of age. Pediatrics, 1124-1131. doi:10.1542/peds.2010-1536
Weisz, J. (2011.). A késői koraszülöttek is veszélyeztetettek lehetnek. Letöltés dátuma: 2013.. szeptember, forrás:
34
http://www.medicalonline.hu/tudomany/cikk/a_kesoi_koraszulottek_is_veszelyeztetettek_lehetnek
William, A., Kay, M., & Carol, W. (2008.). Late-Preterm Infants. Obstet Gynecol, 1029-1032.
Woythaler, M. A., McCormick, M. C., & Smith, V. C. (2011.). Late Preterm Infants Have Worse 24-Month Neurodevelopmental Outcomes Than Term Infants. Pediatrics, e622-e630. doi:10.1542/peds.2009-3598
35
Képjegyzék
1. KÉP A MÉHEN BELÜLI FEJLŐDÉS...................................................................................7
2. KÉP MÉHLEPÉNY ÉS A MAGZAT AZ ANYAGMÉHBEN.....................................................8
3. KÉP KORASZÜLÖTT CSECSEMŐ......................................................................................9
4. KÉP ÚJSZÜLÖTT OSZTÁLY............................................................................................11
5. KÉP KORASZÜLÖTT CSECSEMŐ VIZSGÁLAT KÖZBEN...................................................12
6. KÉP ANYA AZ INKUBÁTOR MELLETT...........................................................................13
7. KÉP KORASZÜLÖTT CSECSEMŐ INKUBÁTORBAN.........................................................16
8. KÉP KORASZÜLÖTT CSECSEMŐ - ÁPOLÁS....................................................................16
9. KÉP KORASZÜLÖTT ÉS HOZZÁTARTOZÓJA...................................................................18
10. KÉP PÉTERFY KÓRHÁZ - RENDELŐINTÉZET ÉS BALESETI KÖZPONT,
NEONATOLÓGIA- ÉS CSECSEMŐ OSZTÁLY (NIC2), BUDAPEST................................19
11. KÉP KORASZÜLÖTT OSZTÁLY, PÉTERFY KÓRHÁZ, BUDAPEST..................................20
12. KÉP A BRUNET-LÉZINE TESZT ESZKÖZTÁRA.............................................................22
Ábrajegyzék
1. ÁBRA A VIZSGÁLATBAN RÉSZTVEVŐK SÚLYA (KG) A VIZSGÁLAT IDŐPONTJÁBAN.....25
2. ÁBRA A VIZSGÁLATBAN RÉSZTVEVŐK MAGASSÁGA (CM) A VIZSGÁLAT IDEJÉBEN.. . .26
3. ÁBRA BETEGSÉGEK ELŐFORDULÁSA............................................................................26
4. ÁBRA KÓRHÁZI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLTEK SZÁMA...................................................27
5. ÁBRA A BRUNET-LÉZINE TESZT EREDMÉNYEI.............................................................28
6. ÁBRA A FEJLESZTÉSBEN RÉSZESÜLTEK ARÁNYA.........................................................29
7. ÁBRA A KÖZÖSSÉGBE JÁRÓK ARÁNYA........................................................................29
8. ÁBRA HOGYAN ESZIK?.................................................................................................30
9. ÁBRA HOGYAN ALSZIK?...............................................................................................30
36
MellékletekUtánvizsgálati adatlap
Gyermek neveÉdesanya neveTelefonszámSzületés időGestációs időVizsgálat idejeSzületési súlyMeddig szopottFejlődési rendellenességTesttömeg a vizsgálatkorFejkörfogatMellkörfogatHossz
Korábbi betegségek
Kórházi bentfekvések számaLégzőrendszeri megbetegedésKeringési betegségEmésztőrendszeri betegségIdegrendszeri betegségFertőző betegségLátás - hallásMás megbetegedés
Történt-e korábbi fejlesztés?
Hány hónapos kortól?Meddig?Milyen módszerrel?Volt-e utánvizsgálaton?Hol?Fejlődésneurológiai vizsgálat történt-e?
37