VITAINDÍTÓ Látszat és való – a budapesti kormányzatok … 2003_4_1_bardi.pdf ·...

Bárdi Nándor

Látszat és való –a budapesti kormányzatok támogatáspolitikája

Ebben a vitaindítónak szánt tanulmányban1 arra teszek kísérletet, hogyáttekintsem a budapesti kormányzatoknak a határon túli magyarságszámára kiépített támogatási rendszerét, illetve a külmagyar problémákkezelésére beállított források elosztását. Erre nézve tudományoselemzéseket nem találtam, holott kulcskérdésrõl van szó.2 Kiinduló-pontom az, hogy a kisebbségi magyar közösségek és régiók eddigi törté-netük során nem voltak képesek elegendõ forrást fölhalmozni önállófejlõdési pályájuk elindításához, a meg-meginduló kísérletek stabilizá-lásához. Ezért elengedhetetlen a regionális és közösségi központok külsõtámogatása. Mindez történeti-politikai okokból nem történhet – történt,történik – a nyilvánosság elõtt. S így nagyon nehéz ennek az áttekintése ésellenõrzése. De ha ezt szégyenlõsen megkerüljük, a szerkezetátalakításának lehetõségét mossuk el.

1. A vitaindító pozíciójáról

[…]3

2. Az elõzményekrõl

A budapesti kormányzatok 1918 óta a nemzetközi erõviszonyok,valamint a belsõ gazdasági és politikai viszonyok függvényében különbözõmódokon gondolkodtak a határon túli magyarság intézményestámogatásáról.

1918–1920 között, a békeszerzõdés aláírásáig, ahova lehetett, eljuttattáka magyar tisztviselõi kar illetményeit. De az intézményhálózatot azimpériumváltás után már nem tudták támogatni, az egyházak esetisegélyezésén túl. (A Vajdaság tekintetében még ez sem mûködött.)

1920–1931 között a budapesti kormányzat társadalmi egyesületekenkeresztül (Népies Irodalmi Társaság, Rákóczi Szövetség, Szent GellértTársaság) folytatta támogatáspolitikáját, amely elsõsorban a kulturális ésdemográfiai pozíciók megõrzésére irányult. Romániában ez döntõen azegyházi iskolarendszer fenntartását, Csehszlovákiában az önálló magyarpolitikai pártok és a sajtó (Prágai Magyar Hírlap) mûködését, mígJugoszláviában a politikai személyiségek akcióit segítette. A közvetítõ

VITAINDÍTÓ

intézmények a követségek (vízumdíjak bevételeinek helybeni folyósításarévén), illetve az egyházak voltak. A korszak második felére a sajtó, a párt-apparátus és Erdélyben az iskolák támogatására éves, normatív rendszeralakult ki.

1931–1938/40/41 között, a Bethlen utáni korszakban az egyesületekközbeiktatása helyett a kormányzat a közvetlenebb támogatásra tért át; anormativitás is háttérbe szorult. Az ország gazdasági helyzete sem engedtemeg a rendszer továbbfejlesztését.

A bécsi döntések és 1944 között Dél-Erdélybe az egyházakon keresztül,Szlovákiába pedig Esterházy János közvetítésével jutottak el azesetlegesnek mondható és inkább csak tûzoltásra alkalmas segélyek.

1944–1948 között egyedül Románia irányában folyt némi támogatás azFKGP szervezésében, és elsõsorban az erdélyi magyar szövetkezetimozgalom segélyezésére.

Ezt követõen a hetvenes évekig nem beszélhetünk szervezetttámogatásokról. Könyvajándékokról, a hatvanas évektõl könyvkiadásicserékrõl volt szó. (Pl. Magyarország ugyanannyi könyvet vihetett beRomániába, mint amennyit onnan exportált. Ezért magyarországikönyvkiadók – közös könyvkiadási akciók köntösében – ott adták ki nagypéldányszámban a magyar klasszikusokat. De ez már a hatvanas évekközepétõl állandó diplomáciai feszültséget, vitákat hozott.) A magyarkulturális termékek különösebb nehézség nélkül voltak hozzáférhetõkKárpátalján, Felvidéken és a Vajdaságban. Az MSZMP KB AgitációsPropaganda Bizottság 1969-es határozata nyomán magyarelõadómûvészek, írók, tudósok „nagy számban”, szervezetten utaztak aszomszédos országok magyarlakta területeire.4 Ez a folyamat a hetvenesévek közepére – Jugoszlávia kivételével – beszûkült, elgyöngült. Ettõlkezdve megnõtt – különösen Romániában – a magyar nagykövetségek,konzulátusok kulturális közvetítõ szerepe. Románia esetében a nyolcvanasévekben a különbözõ informális szervezõdések határozták meg akapcsolattartást. Az ideirányuló „támogatás” esetében – döntõen anyolcvanas évek második felében – a kulturális segélyezésen éskapcsolattartáson túl a szociális, egészségügyi támogatások szerepe nõttmeg. Ezt egészítette ki 1989–1990 telének eufóriája, amelynek egyik fõvonása a Magyarországon jelentkezõ tömeges szolidaritás-élmény, akövetkezménye pedig az, hogy a romániai magyar társadalom azt élhettemeg, hogy nincs egyedül, figyelnek rá, kézzelfoghatóvá lett egy nagyobbközösséghez való tartozása. A szimbolikus tett valóságos élményt jelentett(és nemzetiesített).

Az 1989 utáni idõszak elsõ korszaka 1994-ig tartott: ekkor épültek ki ahatáron túli támogatáspolitika elsõ intézményei, a HTMH és az OktatásiMinisztérium – nevét többször változtató – határon túli ügyekkel

4 VITAINDÍTÓ

foglalkozó (fõ)osztálya. A Miniszterelnökség, illetve a HTMH mellett azIllyés Alapítvány, a Kézfogás Alapítvány, a Teleki László Alapítvány, a ProProfessione Alapítvány, az Egészségügyi Minisztériummal szerzõdéseskapcsolatban a Segítõ Jobb Alapítvány, a Mocsáry Lajos Alapítvány jöttlétre magánalapítványi formában a forrás-újraelosztás érdekében. Ezt azidõszakot a következõk határozták meg:

a) A határon túli magyar intézmények rohamos revitalizációja és azintézményteremtési robbanás. Az általánosan elfogadott elképzelés ekkoraz volt, hogy az intézményalapítást segíteni kell, s a kisebbségi társadalommajd (nemzeti autonómia keretében) fönntartja és mûködteti a kiépültrendszereket. Egyszerre volt jelen a régi intézmények újbóli beindításánakprogramja és a pozícióik visszaszerzésének és az új intézményeklétrehozásának kísérlete. S ebbõl sorozatosan konfliktusok is keletkeztek:ki, mit, kiket, hogyan képvisel, s ezért milyen támogatásokra érdemes?

b) A budapesti kormányzatok (a Németh-, az Antall-, a Boross-) a ma-gyarságpolitika helyét és súlyát kívánták megalapozni a kormányzatimunkán belül. Helykeresés folyt, amelyben a gazdaság szerkezeténekátalakítása és a nemzeti érdekek képviselete mellett ez a téma az állandóválságkezelés tárgya lett.

c) Ebben a munkában a politika (pártok és személyek), valamint atársadalomépítés támogatása teljesen összekapcsolódott/összekeveredett.Ez vezetett ahhoz, hogy ebben az idõszakban keletkeztek a legnagyobbtámogatáspolitikai botrányok is (Hódi-ügy, Szõcs-ügyek). A döntések,támogatások elsõsorban a személyes ismeretségi és bizalmi viszonyokonalapultak.

1994-tõl indult el a támogatáspolitika „társadalmiasítása” azelõkuratóriumok, ösztöndíjtanács, szakmai elõzsûrik létrehozásával. Ezkb. 300–350 határon túli értelmiségit vont be a döntésekbe. Mindezegyszerre kívánt politikai és szakmai legitimitást adni a döntéseknek. Volt,ahol ezek az alkuratóriumok döntõen szakmai alapon szervezõdtek(Szlovákia), és volt, ahol bizonyos alkuratóriumok politikai, míg másokszakmai alapon jöttek létre (Románia – IKA, illetve ugyanott a KönyvesCéh). Ugyanekkor Magyarországon az addigi magánalapítványokbólközalapítványokat hoztak létre, pártdelegáltakból álló kuratóriumokkal(IKA, Új Kézfogás).

1998 után ez annyiban változott meg, hogy a gazdasági állapotokból isadódóan jelentõsen megnövelt támogatási rendszerben erõteljesebbenmegjelentek a stratégiai programok, amelyek fõként magyarországi kezde-ményezések voltak.

A 2002-es kormányváltás után a határon túli politikai szervezeteknekmegnõtt a beleszólási lehetõségük az ún. stratégiai programokba. Míg azelõzõ két kormányzati ciklusban egyértelmû volt, hogy Tabajdi Csaba,

Bárdi Nándor: … – A budapesti kormányzatok támogatáspolitikája 5

illetve Németh Zsolt a politikai akaratérvényesítés és a forráselosztás kulcs-embere, addig az új baloldali kormány idõszakában több hatalmi központközött (Külügyminisztérium, Ifjúsági és Sport Minisztérium, Miniszter-elnöki Hivatal) automatikusan megnõtt az elsõ számú határon túli politikaivezetõk, döntõen Markó Béla befolyása, aki többször és egyértelmûenmegfogalmazta, hogy a romániai magyarságra vonatkozó támoga-táspolitikai ügyekben az erdélyieknek kell dönteniük.5

3. Új helyzet a kilencvenes évek végén

A kilencvenes évek intézményteremtõi abban gondolkodtak, hogy amagyar kisebbségi intézményhálózatok – amelyek a határon túli magyartársadalmaknak szerkezeteket adnak és ezzel a nemzeti autonómiák/ma-gyar kulturális pillérek alapját képezik – az elindulásban segítõ magyar-országi támogatást követõen saját társadalmuk erejébõl mûködhetnek. Ezazonban nem így történt. Ma ezt az úgynevezett magyar intézményrendszertdöntõen magyarországi támogatásokból próbálják mûködtetni. Ebbõladódóan az évenkénti és esetleges forrásgyûjtés nem teszi lehetõvé hosszútávú mûködési stratégia kialakítását, így ezen intézményektõl nehezenkérhetõ számon a hatékonyság. Egy másik következmény az, hogy aforrásokért, illetve a forráselosztásért folytatott harcban a politikai elitekélett a döntõ szerep. Ezzel a társadalomépítés gyakorlatilag alárendelõdöttaz érdekvédelmi, politikai munkának. Így politika- és politikusfüggõvé vált,amely a kisebbségi társadalom stabilitását, belsõ kontrollmechanizmusaitgyöngítheti. Nem politikusellenességrõl van szó a részemrõl, csaktudatosítani szeretném: a kisebbségi társadalmak hosszú távú fejlõdéseszempontjából a jelenlegi helyzet azt a veszélyt hordozza magában, hogy apolitika nem rendelkezik megfelelõ társadalmi visszajelzõ rendszerrel,társadalmi kontrollal. Így a kisebbségi társadalom csak az elitek politikaikonstrukciója marad(hat), és – miközben rohamosan pauperizálódik –nem válhat szerves társadalomszerkezeti egységgé.

4. A támogatáspolitika mai rendszere és problémái

4.1. SZERVEZETI KERETEK

a) Minisztériumi, köztestületi keretek: KÜM (Kisebbségi KoordinációsKeret), OM (Határon Túli Magyarok Fõosztálya), OM (Nemzetközi és Ha-táron Túli Felsõoktatás Fejlesztési Programiroda), NKÖM (Nemzetiségiés Határon Túli Fõosztály), Ifjúsági és Sport Minisztérium, MTA (DomusProgram, Arany János Alapítvány).

6 VITAINDÍTÓ

A minisztériumi költségvetési kereteken túl fontos, hogy ezek a szerveka magyarországi támogatási források egy részét a határon túli magyarpályázók számára is elérhetõvé tették (pl. Nemzeti Kulturális Alapprog-ram, Országos Tudományos Kutatási Alap).

Ezek között a keretek között célprogramokba lehet bekapcsolódni, vagyeseti pályázatok nyújthatók be (pl. a Kisebbségi Koordinációs Kerethez).Ezen a szinten jelenik meg legerõteljesebben a hosszú távú mûködtetéskérdése. A támogatási igény – többéves stratégiában elõre gondolkodva –már nem segélyezés, hanem alapfeladat, és a normatív finanszírozás kér-dése, hisz valahogy súlyozni és értékelni kell a forráselosztás során. Ezértbár minden évben újra kell pályázniuk az egyes intézményeknek, de az ap-parátus jól tudja, hogy mely intézmények azok, amelyek „évek óta bevannak állítva”, és valamilyen jogcímen – de döntõen nem mûködésiköltségként – rendszeresen megkapják a fönntartáshoz szükségestámogatást.

b) (Köz)Alapítványok: Illyés Közalapítvány (IKA), Apáczai Közalapít-vány (AKA), Segítõ Jobb Közalapítvány (SJ), Mocsáry Alapítvány (MA),MTA Arany János Alapítvány, Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK). Az ala-pítványok pályázati tematikája teljesen változó. Ennek két szélsõ esete azIKA, amely szinte mindenfajta pályázattal foglalkozik, és az AKA, amelykizárólag a célprogramjaiba illeszkedõ pályázatokat fogad el.

A közalapítványok esetében (a pártok és a közigazgatás delegálta) kura-tóriumok hozzák az ügyvezetõk által elõkészített anyagok alapján adöntéseket (társadalmi munkában). A kuratóriumok szakmai és politikailegitimációja változó, a határon túli elõkuratóriumi rendszer az IKA, azÚKK és a Segítõ Jobb esetében mûködik. A többi alapítványnál a határontúli képviselõk vagy a kuratóriumban vesznek részt, vagy eseti szakértõkéntkérik föl õket egy-egy program elbírálására.

c) Stratégiai programok:A határon túli felsõoktatás-fejlesztési program keretében: Sapientia

Alapítvány, illetve az EMTE támogatása, a komáromi egyetem és atervezett vajdasági egyetem projektje, valamint a Kárpátaljai MagyarTanárképzõ Fõiskola – rendszeressé váló – költségvetési támogatása. Ezek-ben az esetekben egy-egy jól körülhatárolt és Magyarországról elindítottcélprogramról van szó. Itt a politikai és a szakmai fejlesztési logikák azelõbbiek javára történõ egyensúlyvesztettsége mellett alapvetõ problémátjelent az, hogy a finanszírozó hogyan érvényesítheti elképzeléseit (pl.minõségbiztosítási elvárásait), ha az intézmény már határon túliakból állóönálló vezetõséggel mûködik.

A legsikeresebb stratégiai programnak a Délvidéki Alap tevékenységéttartom. A jugoszláviai háború befejezése után ebbõl segítették a vajdasági


magyar intézményépítést. Elsõsorban oktatási és szociális célúberuházásokat támogattak.

Ugyanide sorolható a kedvezménytörvény végrehajtásához szükségesforrások elosztása. Ez különbözõ keretek között történik. Részelemei: azajánló irodák mûködési költsége, utazási kedvezmények, egészségügyiellátás a Magyarországon munkát vállalóknak6, diákkedvezmények,pedagógus-továbbképzés és külön kedvezmények, kihelyezett képzések,szülõföldön nyújtható oktatási támogatás, a magyarnyelvû kulturálisintézmények támogatása. A felsorolt feladatok egy része (például alegutóbb említett) természetesen a kedvezménytörvény elõtt is létezett, decsak most sorolták a törvény hatálya alá.

d) Befektetési alapként mûködik a Corvinus Rt., amely a Kárpát-medencébe irányuló magyarországi tõkekivitelt segíti elõ. Ennek a támoga-tási formának azonban – az elõbbiektõl eltérõen – az üzleti élet szabályaiszerint kell mûködnie. Ez a gazdasági és pénzintézeti törvényszerûségekbõlés szabályokból adódik. Ha ettõl eltér, és ebbõl vesztesége származik, an-nak kezelése már politikai kérdés.

e) Költségvetési szempontból még a határon túli támogatások körébetartozik a Duna Televízió, a Teleki László Alapítvány finanszírozása, illetvenéhány társadalmi szervezet (például a Pro Hungaris Alapítvány7)támogatása.

4.2. ARÁNYOK ÉS ARÁNYTALANSÁGOK A TÁMOGATÁSPOLITIKÁBAN

A következõ összeállítás a Magyar Köztársaság 1989 utáni évesköltségvetéseinek végrehajtásáról szóló, a Magyar Közlönyben megjelenttörvények alapján készült. Természetesen 2003 és 2004 tekintetében –mivel még nem készülhetett el a zárszámadási törvény – csak a tervekkelszámolhattam. Azért választottam ezt a forráscsoportot, mert így apótköltségvetések és átirányítások is megjelenhetnek, nem beszélve arról,hogy a „tényleges kifizetésekkel” számolhatunk. Az utóbbi kifejezést azértraktam idézõjelbe, mert – mint pl. az Apáczai Közalapítvány (aSzakképzési Alap) vagy a Duna Tv esetében (éveken keresztül az elõfizetõidíjak 24%-a került ide) – más jelentõs források is rendelkezésre álltak.Ugyanide tartoznak azok a tételek, amelyek részben határon túli célokatszolgáltak: Kereskedelemfejlesztési Alap8, Magyar MáltaiSzeretetszolgálat, Kisebbségekért Díj, Nemzeti Kulturális Alapprogram9,ITD Hungary, a társadalmi szervezetek támogatása fejezetekben. Szinténnincs benne az összeállításban a magyarságpolitika mûködtetésiköltségeinek egy része. Csak a HTMH költségvetését tudtam megragadniönálló tételként. Más minisztériumokban (BM, OM, NKÖM) pontoslétszám- és költségvetési adatokra volna szükségem ehhez. De ezeket nem

8 VITAINDÍTÓ

sikerült beszereznem. A zárszámadási törvénnyel számolni azzal ahibalehetõséggel is járhat, hogy a maradvány-, illetve a még el nem számoltösszegeket nem tudom megragadni.

Itt arra törekedtem, hogy a legfontosabb arányokat érzékeltessem. Atámogatási rendszer részletes átvilágítása egy külön vizsgálat tárgya. Ajelenlegi helyzetet az is jellemzi, hogy a következõ táblázathoz hasonlórészletes kimutatásról nincs tudomásom, és a szakigazgatásban dolgozóksem tudtak ilyenrõl. A Magyar Közlönyön túl néhány, a régi Mûvelõdési ésKözoktatási Minisztériumban, illetve Misovicz Tibor (a HTMHelnökhelyettese a 2002 elõtti kormányzati ciklusban) által készítettköltségvetési összeállítás állt rendelkezésemre. De ezek a költségvetésitörvénybõl és nem annak végrehajtásából indultak ki. A Duna Tv(„mûsorterjesztésének támogatása”) felvételét is meg lehet kérdõjelezni,ezért az összesítést e nélkül is elvégeztem. Azért ragaszkodtam ennek afelvételéhez, mert úgy gondolom, hogy a közös média, illetvekommunikációs tér megteremtése volt az évtized elsõ meghatározómagyarságpolitikai programja. Ezt követte a felsõoktatás-fejlesztés, majd akedvezménytörvény végrehajtása. A táblázatos forma mindenkineklehetõséget ad a kívánt csoportosításra, és arra, hogy hibáimatkorrigálhassa. A különbözõ fejezetekben szereplõ tételsorokat egybenközlöm, lábjegyzetben megadva eredeti lelõhelyüket. A mi-nisztériumonkénti részösszegekkel épp a megbonyolított voltuk miatt nemis számoltam. (Ennél a tematikus csoportosítást fontosabbnak tartottam.)Egyes tételek, pl. a határon túli könyvkiadás a nagyobb minisztériumiköltségfejezetekbe kerültek, más esetekben egyszeri programok finanszíro-zásáról van szó. A zárójelbe tett tételek esetében lábjegyzetes magyarázatotadok. Több helyen olyan tételeket is felvettem, amelyek önállóan nemszerepeltek a költségvetés végrehajtási törvényében, de személyesérdeklõdésemre a korabeli illetékesek tájékoztattak az összegek sorsáról éskiadási helyérõl. (Köszönöm!) A támogatások állami költségvetésen belüliaránya mellett nagyon fontosnak láttam a növekedést USD-ben isbemutatni, valamint ennek dinamikáját összevetni a költségvetés kiadásifõösszegének növekedésével. (Itt a forint 1998 utáni erõsödése bizonyostorzítást idézhet elõ.)


10 VITAINDÍTÓK

ölts

égve

tési

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Öss

z.Ö

ssz.

feje

zet /

%C

élel

õirá

nyza

tII.

Ors

zágg

yûlé

s / T

ársa

dalm

i sze

rvez

etek

tám

ogat

ása

Mag

yaro

k Vi

lágs

zöve

tsége

200,

020

0,0

180,

022

0,0

162,

618

3,71

212,

4225

6,93

1615

,62,

04D

una

Telev

ízió

– H

ungá

ria30

0,0

1740

,024

00,0

2769

,54

2353

,55

662,

3610

31,0

1124

,098

4,9

1425

,614

25,6

1096

,412

79,0

1888

6,5

23,8

8Tv

Ala

pítv

ány

+29

4,7

VII.

Min

iszte

reln

öksé

g (1

998-

ban

a X

. fej

ezet

, 199

9-20

01 X

VIII.

fej.

Kül

ügym

inisz

tériu

m)

Nem

zeti

és E

tnik

ai

44,0

742

,38

Kise

bbsé

gek

Hiv

atal

aH

atár

on T

úli M

agya

rok

65,2

155,

516

6,6

175,

021

5,3

254,

529

7,5

655,

8912

94,6

3888

,010

3006

,974

3,0

698,

961

81,3

7,81

Hiv

atal

aK

isebb

ségi

koo

rdin

áció

s 43

,034

,075

,529

2,3

90,2

83,0

1183

,0(2

41,3

)12(2

41,3

)1356

0,0

324,

020

67,6

2,61

(200

4-be

n ha

táro

n tú

li ko

ordi

náci

ós) k

eret

Kéz

fogá

s (19

96-tó

l) (1

50,0

)14(1

00,0

)15(1

00,0

)1620

0,0

300,

030

5,5

340,

030

2,317

296,

054

6,0

546,

056

0,7

560,

743

07,2

5,44

Új K

ézfo

gás K

özal

apítv

ány

Illyé

s Ala

pítv

ány

(199

1-be

n:

15,0

15,0

(35,

930

0,0

615,

01931

2,0

450,

045

3,3,

506,

080

1,120

1684

,321

1021

,210

21,2

1021

,210

21,2

9172

,211

,59

Hat

áron

Túl

i Mag

yars

ágér

t +

Ala

pítv

ány

250,

018)

1995

-tõl k

özal

apítv

ány)

285,

9A

dy ö

sztö

ndíj

90,0

90,0

0,11

Pro

Hun

garis

Kul

turá

lis

8,522

0,0

0,0

10,0

9,823

9,6

14,6

14,6

14,6

11,3

93,0

0,11

és É

rtékk

özve

títõ

Ala

pítv

ány

tám

ogat

ása

Hat

áron

túli

sajtó

tám

ogat

ása

60,0

33,3

93,3

0,11

Pro

Prof

essio

ne A

lapí

tván

y20

0,0

200,

00,

25K

árpá

talja

i Ala

p50

,050

,00,

06D

élvi

déki

Ala

p50

2,0

200,

070

2,0

0,88

Mag

yaro

rszá

g 20

00 k

onfe

renc

ia13

,05,

735

,624

54,3

0,06

Bárdi Nándor: … – A budapesti kormányzatok támogatáspolitikája 11K

ölts

égve

tési

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Öss

z.Ö

ssz.

feje

zet /

%C

élel

õirá

nyza

t

Euró

pai Ö

ssze

haso

nlító

50

,039

,225

(19,

2)26

60,0

50,0

60,0

278,

40,

35K

isebb

ségk

utat

ások

Köz

alap

ítván

yH

atár

on tú

li m

agya

r (1

958,

0)27

(183

8,0)

2819

58,0

1894

,076

48,0

9,66

felsõ

okta

tás f

ejle

szté

seA

z Sz

tv. v

égre

hajtá

sára

29

7,7

150,

044

7,7

0,56

Nev

elés

i okt

., ta

nkv.,

(1

200)

2912

0017

00,0

4100

,05,1

8ta

nesz

k. tá

m.

Refo

rmát

us V

ilágs

zöve

tség

250,

025

0,0

0,31

euró

pai n

agyg

yûlé

se

meg

rend

ezés

ének

tám

ogat

ása

Szab

adka

i Mag

yar H

áz15

4,0

154,

00,1

9X

VII.

Mûv

elõd

ési é

s Köz

okta

tási

Min

iszté

rium

Hat

áron

túli

köny

vkia

dás

21,5

49,0

56,6

73,9

39,9

0,0

0,0

0,0

240,

90,

30tá

mog

atás

aSz

akos

ztál

yi k

eret

304,

73,

79,

011

,218

,146

,70,

06Sz

omsz

édos

ors

zágo

k 19

,747

,365

,230

,428

0,0

0,0

0,0

442,

60,

55di

ákja

inak

tám

ogat

ása

Hat

áron

túli

mag

yar

31,2

53,3

36,9

,0,

00,

00,

012

1,4

0,15

peda

gógu

sok

tová

bbké

pzés

eEr

dély

i Mag

yar T

empl

omok

10

,010

,00,

01A

lapí

tván

yTa

nkön

yvki

adás

2,0

6,0

14,3

20,0

42,3

0,05

XVI

II. K

ülüg

ymin

iszté

rium

Tele

ki L

ászl

ó A

lapí

tván

y3183

,017

7,3

271,

010

1,8

66,8

70,0

70,0

70,0

62,2

79,7

87,7

103,

713

5,7

101,

714

61,4

1,84

Hor

váto

rszá

gi ú

jjáép

ítés

202,

00,

00,

00,

020

2,0

0,25

tám

ogat

ása

Kár

páta

ljai á

rvíz

káro

sulta

k

85,0

0,0

200,

00,

00,

028

5,0

0,36

tám

ogat

ása

Lend

vai M

ûvel

õdés

i Ház

100,

010

0,0

0,12

12 VITAINDÍTÓK

ölts

égve

tési

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Öss

z.Ö

ssz.

feje

zet /

%C

élel

õirá

nyza

tEs

ély

a st

abili

tásr

a 35

0,0

200,

030

0,0

100,

012

5,0

1075

,01,

57K

özal

apítv

ány

(Sze

gedi

foly

amat

)Jó

Szo

msz

édsá

g 12

5,0

125,

00,1

5(N

yíre

gyhá

zi fo

lyam

at)

Erdé

ly M

agya

rság

ért

30,0

30,0

0,03

Ala

pítv

ány

tám

ogat

ása

Társ

adal

mi k

apcs

olat

ok

23,0

23,0

0,02

és h

atár

on tú

li m

agya

rság

kü

lpol

itika

i tám

ogat

ása

A M

agya

r Iga

zolv

ány

mia

tt 20

20,16

3220

20,16

2,55

szük

sége

s kon

zuli

alre

ndsz

er

info

rmat

ikai

hát

teré

nek

kiép

ítésé

reX

X. O

ktat

ási M

inisz

tériu

mH

atár

on tú

li m

agya

rok

okta

tási

237,

418

3,9

169,

225

8,033

651,

913

65,0

1023

,038

88,4

4,91

és k

ultu

rális

tám

ogat

ása

(455

a

(400

ate

rv)

terv

)H

atár

on T

úli M

agya

r Okt

atás

ért

0,034

100,

0(1

59,0

)35(1

06,2

)36(5

0,0+

20

0,0

865,

21,

09A

pácz

ai K

özal

apítv

ány

250,

0)37

OM

-MTA

hat

áron

túli

kuta

tás

30,0

(30,

0)39

(30,

0)(3

0,0)

(30,

0)(3

0,0)

180,

00,

22tá

mog

atás

38

Már

ton

Áro

n Sz

akko

llégi

umér

t 30

,030

,00,

03A

lapí

tván

yK

árpá

talja

i Mag

yar F

õisk

oláé

rt 11

0,0

110,

00,1

4A

lapí

tván

ySe

lye Já

nos E

gyet

emér

t 77

0,0

770,

00,

97A

lapí

tván

yX

XI.

Egés

zség

ügyi

, Szo

ciál

is és

Csa

ládü

gyi M

inisz

tériu

m 40

Kül

föld

ön é

lõ m

agya

rok

110,

012

0,0

140,

018

0,0

190,

019

0,0

220,

00,

00,

00,

00,

011

50,0

1,45

ellá

tásá

t seg

ítõ a

lapí

tván

y


Köl

tség

veté

si19

9019

9119

9219

9319

9419

9519

9619

9719

9819

9920

0020

0120

0220

0320

04Ö

ssz.

Öss

z.fe

jeze

t /%

Cél

elõi

rány

zat

Segí

tõ Jo

bb A

lapí

tván

y 28

0,0

290,

029

0,0

304,

025

0,0

1414

,01,

78(2

000

elõt

t az

elõb

bi té

tel u

e.)(+

1,45

)M

ocsá

ry A

lapí

tván

y22

,030

,030

,025

,020

,020

,020

,049

,245

,270

,077

,781

,660

,054

8,7

0,69

Kár

páta

ljai á

rvíz

káro

sulta

k 20

4120

,020

,00,

02tá

mog

atás

a6,

0426,

06,

0X

XIII

. Nem

zeti

Kul

turá

lis Ö

röks

ég M

inisz

tériu

ma

Hat

áron

túli

mag

yar

19,5

4360

,0+

70,0

+75

,076

,082

,680

,010

0,0

583,1

0,73

szín

háza

k tá

mog

atás

a18

,1441,

945

Hat

áron

túli

mag

yaro

k 7,

4465,

820

6,4

235,1

525,

012

6,7

278,

6+ 7

4,8

258,

027

8,6

250,

027

0,0

2516

,43,1

8ku

lturá

lis tá

mog

atás

aH

atár

on tú

li cs

ángó

mag

yaro

k0,

00,

051

,247

94,6

100,

010

0,0

345,

80,

43ku

lturá

lis tá

mog

atás

aM

agya

r Nye

lv é

s Kul

túra

20

,0+

33,9

4932

,040

,043

,043

,045

,042

,532

9,4

0,41

Nem

zetk

özi T

ársa

sága

30,0

48

XX

IV. I

fjúsá

gi é

s Spo

rtmin

iszté

rium

Hat

áron

túli

fiata

lok

0,0

46,6

70,8

75,10

136,

065

,039

3,5

0,49

együ

ttmûk

ödés

i pro

gram

jaH

atár

on tú

li m

agya

r gye

rmek

és

30,0

30,0

0,03

ifjús

ági s

zerv

ezet

ek é

s er

nyõs

zerv

ezet

ek tá

mog

atás

aX

XV.

Info

rmat

ikai

és H

írköz

lési

Min

iszté

rium

Hat

áron

túli

mag

yaro

k 30

0,0

300,

00,

37in

form

atik

ai tá

mog

atás

aX

XX

III. M

agya

r Tud

omán

yos A

kadé

mia

Hat

áron

túli

mag

yar

5,0

1,5

(47,

0)(4

7,0)

47,0

47,0

194,

50,

24tu

dóso

k tá

mog

atás

aA

rany

Jáno

s Köz

alap

ítván

y 10

0,0

100,

010

0,0

100,

040

0,0

0,50

tám

ogat

ása

14 VITAINDÍTÓK

ölts

égve

tési

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Öss

z.Ö

ssz.

feje

zet /

%C

élel

õirá

nyza

tA

Szo

msz

édos

álla

mok

ban

élõ

mag

yaro

król

szól

ó tö

rvén

y vé

greh

ajtá

sát b

izto

sító

elõi

rány

zato

kBe

lügy

min

iszté

rium

25

49,5

5082

4+?

?44

87,8

5,67

A m

agya

r iga

zolv

ány,

a m

agya

r 71

,5+

hozz

átar

tozó

i iga

zolv

ány

1042

,851

kére

lmek

feld

olgo

zása

, ille

tve

az o

kmán

yok

gyár

tásá

nak

költs

égei

(200

2. jú

nius

iko

rmán

yhat

ároz

at)

Min

döss

zese

n (m

illió

)41

,715

2,3

934,

133

21,6

4167

,640

33,8

4370

,227

15,1

3645

,843

01,2

6179

,312

053,

012

563,

110

729,

911

941,

379

130,

5

Öss

zese

n 41

,715

2,3

634,

110

86,3

1767

,620

17,0

1622

,920

52,8

2614

,831

77,2

5194

,410

60,7

1113

7,5

9633

,510

662,

360

244,

0

a D

una

Tv n

élkül

(mill

ió)

Közp

onti

költs

égve

tés

642,

266

950,

095

1170

,283

1451

,196

1778

,432

1968

,397

2209

,118

2703

,051

2801

,855

3510

,634

3788

,276

4470

,903

5826

,868

5310

,575

6132

,435

kiad

ási f

õöss

zege

(mill

iárd

)52

A tá

mog

atás

ok %

-os a

rány

a a

0,79

80,

228

0,23

40,

204

0,19

70,

100

0,13

00,

122

0,16

30,

269

0,21

50,

201

0,19

4

kiad

ási f

õöss

zegh

ez vi

szon

yítva

a

Dun

a Tv

-vel

A tá

mog

atás

ok %

-os a

rány

a 0

,006

0,01

60,

054

0,07

40,

099

0,10

50,

073

0,07

60,

094

0,09

00,

137

0,23

70,

191

0,18

10,

173

a ki

adás

i fõö

ssze

ghez

vis

zony

ítva

a D

una

Tv n

élkül

A tá

mog

atás

ok ér

téke

0,

659

2,03

812

,501

36,0

8839

,642

32,0

9328

,619

14,5

3812

,332

18,1

2421

,891

42,0

8446

,221

47,4

7757

,432

USD

-ben53

(mill

ió)

Öss

zes k

öltsé

gvet

ési t

ámog

atás

100

%36

5%61

3%35

5%12

5%96

%10

8%62

%13

4%16

2%14

3%19

5,0%

103,

9%85

,4%

112,

9%

növe

kedé

si di

nam

ikája

(Elõ

zõ év

100

%)Ö

ssze

s köl

tségv

etés

i kia

dási

100%

147,

9%12

3%12

4%12

2,5%

110%

112%

122%

104%

125%

108%

118%

130%

91/1

16%54

115,

4%

fõös

szeg

növ

eked

ési d

inam

ikája

(E

lõzõ

év 1

00%)

1E

z a

téte

l 19

98-b

an a

Min

iszt

erel

nö

kség

fej

ezet

ében

sze

rep

elt.

2A

KÜ

M f

ejez

etéb

en s

zere

pel

t.3

Ua.


A X

VII

I. f

ejez

etbe

n a

z M

KM

-hoz

soro

lva.

5

Ua.

6A

I.

feje

zetb

en a

z O

rszá

ggyû

lés

kiad

ásai

ho

z so

rolv

a: H

ungá

ria

Tel

evíz

ió K

öza

lap

ítvá

ny

tám

oga

tása

.7

Miv

el it

t eg

y ö

ssze

von

t ö

ssze

grõ

l van

szó

, egy

– a

kor

abel

i vez

etõ

k sz

erin

t –

par

itás

os

elve

n m

ûkö

dõ

inté

zmén

yben

(kö

zel a

nn

yian

fogl

alko

ztak

hat

áro

n t

úli ü

gyek

kel,

min

t a

haz

ai k

iseb

bség

ekke

l),

az ö

ssze

get

meg

fele

ztem

az

éves

rés

zöss

zeg

kisz

ámít

ásak

or.

8U

a.9

1999

, 20

00,

2001

a K

ÜM

fej

ezet

ében

.10

Ebb

en b

enn

e fo

glal

tati

k: 4

22,1

M f

ori

nt

min

t kö

ltsé

gvet

ési

terv

a H

TM

H r

észé

re; a

223

1/20

01. k

orm

ányh

atár

oza

t 90

4,1

M f

ori

ntn

yi á

tcso

po

rto

sítá

sa (

Nem

kö

zlik

,h

ogy

ho

nn

an s

zárm

azik

az

öss

zeg.

); 4

92 M

fo

rin

tot

a 23

74/2

001.

ko

rmán

yhat

áro

zat

alap

ján

a k

ölt

ségv

etés

ált

alán

os

tart

alék

ábó

l cé

lelõ

irán

yzat

kén

t (E

gybe

n h

atál

yon

kívü

l h

elye

zte

a 22

53/2

001.

ko

rmán

yhat

áro

zato

t, a

mel

y 20

2 M

fo

rin

tot

cso

po

rto

síto

tt á

t az

OM

hat

áro

n t

úli

okt

atás

fej

ezet

ébe,

val

amin

t 30

2 M

fo

rin

tot

a K

ÜM

hat

áro

ntú

li fe

lsõ

okt

atás

fej

lesz

tés

feje

zetb

e. –

Nem

kö

zlik

, h

ogy

ho

nn

an s

zárm

azik

az

öss

zeg.

); 3

43,4

M f

ori

nt,

a 2

318/

2001

. ko

rmán

yhat

áro

zat

alap

ján

a k

ölt

ségv

etés

ált

alán

os

tart

alék

ábó

l; 24

1,3

M f

ori

nt

a K

KK

; 19

58 M

fo

rin

t a

hat

áro

n t

úli

fels

õo

ktat

ás f

ejle

szté

sén

ek t

ámo

gatá

sára

szo

lgál

ó t

étel

.11

1999

, 20

00,

2001

a K

ÜM

fej

ezet

ében

tal

álh

ató

.12

AK

ÜM

fej

ezet

ében

, a

HT

MH

kia

dás

ai k

özö

tt t

alál

hat

ó.

13H

TM

H k

iad

ásai

kö

zött

tal

álh

ató

.14

Az

Illy

és A

lap

ítvá

ny

forr

ásai

ból.

15A

z Il

lyés

Ala

pít

ván

y fo

rrás

aibó

l.16

Az

Illy

és A

lap

ítvá

ny

forr

ásai

ból.

1719

99,

2000

, 20

01 a

KÜ

M f

ejez

etéb

en t

alál

hat

ó.

18A

kö

ltsé

gvet

és á

ltal

áno

s ta

rtal

ékáb

ól

a h

atár

on

túl

i m

agya

rság

tám

oga

tásá

ra f

ord

ítot

t ki

adás

okb

ól.

19A

kö

ltsé

gvet

és t

arta

léka

lap

jábó

l a B

oro

s-ko

rmán

y 40

0 m

illió

Ft-o

t m

egít

élt

az I

llyés

Ala

pít

ván

ynak

, am

elyb

õl 3

00 m

illió

ker

ül á

t az

Új K

ézfo

gás

Köza

lap

ítvá

nyh

oz,

100

millió

ped

ig v

issz

aker

ült

a p

ótk

ölt

ségv

etés

be.

2019

99,

2000

, 20

01 a

KÜ

M f

ejez

etéb

en t

alál

hat

ó.

21A

800

millió

s be

állíto

tt k

ölt

ségv

etés

i ki

adás

ho

z a

tart

alék

alap

ból

ren

del

tek

még

900

millió

fo

rin

tot.

Ez

utó

bbi

öss

zegb

õl

300

mill

ióva

l a

Dun

a T

v-t,

300

mill

ióva

l a

hat

áro

n t

úli

mag

yar

méd

iát,

pál

yáza

toko

n k

eres

ztül

és

300

mill

ióva

l a

hat

áro

n t

úli

tv s

tud

iók

fels

zere

lésé

t tá

mo

gatt

ák.

2219

95,1

996-

ban

az

MK

M f

ejez

etéb

en.

2319

99,

2000

, 20

01 a

KÜ

M f

ejez

etéb

en t

alál

hat

ó.

24A

KÜ

M f

ejez

etéb

en.

2519

99,

2000

-ben

a K

ÜM

fej

ezet

ében

.26

Az

öss

zeg

a T

LA

kö

ltsé

gvet

éséb

en j

elen

t m

eg.

27A

z ö

ssze

g a

HT

MH

kö

ltsé

gvet

éséb

en j

elen

t m

eg.

28A

HT

MH

kia

dás

ai k

özö

tt s

zere

pel

.29

A 2

012/

2002

. ko

rmán

yhat

áro

zat

1200

M f

ori

nto

t az

okt

atás

i-nev

elés

i tá

mo

gatá

sra

a kö

ltsé

gvet

és á

ltal

áno

s ta

rtal

éka

terh

ére

a K

ÜM

rés

zére

íté

lt m

eg,

amel

yet

azIK

A

has

znál

hat

ott

fel

célt

ámo

gatá

skén

t.

A

2124

/200

2.

korm

ányh

atár

oza

t le

het

õvé

te

tte,

h

ogy

m

ás,

a ke

dve

zmén

ytö

rvén

y h

atál

ya

alá

tart

ozó

tá

moga

táso

kra

isfe

lhas

znál

hat

ó le

gyen

. A K

ÜM

-HT

MH

-ho

z re

nd

elt

öss

zege

t, s

zerz

õd

ésse

l az

IKA

osz

tott

a to

vább

300

mill

iót

okt

atás

i és

nev

elés

i tám

oga

tásk

ént,

900

millió

t p

edig

hat

áro

ntú

li sz

erve

zete

k, e

gyh

ázak

in

fras

truk

turá

lis t

ámo

gatá

sára

.30

A k

eret

öss

zeg

átke

rült

a N

emze

ti K

ultu

rális

Ala

pba

.31

1998

-ig a

Min

iszt

erel

nö

kség

fej

ezet

ében

sze

rep

elt.

16 VITAINDÍTÓ32

A 2

002/

2002

. ko

rmán

yhat

áro

zat

a M

agya

r Ig

azo

lván

y m

iatt

szü

kség

es k

on

zuli

alre

nd

szer

in

form

atik

ai h

átte

rére

. (N

em k

özl

i, h

ogy

ho

nn

an s

zárm

azik

az

öss

zeg.

)33

A k

ölt

ségv

etés

i te

rvbe

n 4

00 M

sze

rep

elt.

34A

Sza

kkép

zési

Ala

pbó

l ka

pot

t tá

mo

gatá

sok

1999

: 50

0 M

, 20

00:

650

M,

2001

: 68

6 M

, 20

02:

650

M,

2003

: 70

0 M

.35

Kül

ön

kia

dás

kén

t n

em s

zere

pel

t, d

e m

ás t

étel

bõl

ezt

az ö

ssze

get

bizt

osí

tott

ák.

36K

ülö

n k

iad

áské

nt

nem

sze

rep

elt,

de

50 m

illió

t m

ás t

étel

bõl

bizt

osí

tott

ak,

50 +

6,2

millió

ped

ig a

z In

form

atik

ai T

itká

rság

tól

érke

zett

. 37

Kül

ön

kia

dás

kén

t n

em s

zere

pel

t, d

e 50

millió

t m

ás t

étel

bõl

bizt

osí

tott

ak,

250

millió

ped

ig a

Fo

glal

kozt

atás

i és

Mun

kaüg

yi M

inis

ztér

ium

tól

érke

zett

.38

Dom

us P

rogr

am,

amel

ybe

az O

M é

s az

MT

A é

ven

te e

gyar

ánt

30-3

0 m

illió

fo

rin

ttal

ves

z ré

szt.

39

Nin

cs k

ülö

n f

ejez

etké

nt

elkü

lön

ítve

200

0–20

04 k

özö

tt.

4019

97-ig

Nép

jólé

ti M

inis

ztér

ium

, 19

98–2

001-

ben

a M

ocs

áry

Ala

pít

ván

y a

SzC

sM f

ejez

etéb

en,

a K

ülfö

ldö

n é

lõ m

agya

rok

ellá

tásá

t se

gítõ

ala

pít

ván

y –

azaz

a S

egít

õJo

bb A

lap

ítvá

ny

– az

Egé

szsé

gügy

i M

inis

ztér

ium

nál

sze

rep

elt.

41A

Nép

jólé

ti M

inis

ztér

ium

fej

ezet

ében

sze

rep

elt.

42A

Nép

jólé

ti M

inis

ztér

ium

kö

ltsé

gvet

éséb

en e

rre

a cé

lra

ford

ítot

t ö

ssze

g. (

HT

MH

kim

utat

ás 1

995.

TL

A K

v…..)

4319

97–9

8-ba

n a

z M

KM

fej

ezet

ében

.44

A 1

8,1

M a

z O

M u

gyan

ezen

a c

ímen

fut

ó k

eret

ében

sze

rep

elt.

45A

z 1,

9 M

az

OM

ugy

anez

en a

cím

en f

utó

ker

etéb

en s

zere

pel

t.46

1994

–199

8 kö

zött

az

MK

M f

ejez

etéb

en.

47A

költ

ségv

etés

ben

100

M f

ori

nto

t te

rvez

tek.

4820

mill

ió F

t az

MK

M f

ejez

etéb

en,

30 m

illió

Ft

az O

rszá

ggyû

lés

feje

zeté

ben

tal

álh

ató

.49

Az

OM

fej

ezet

ében

.50

A

2218

/200

1.

korm

ányh

atár

oza

t 25

49,5

M

fo

rin

t át

cso

po

rto

sítá

sa

a M

inis

zter

eln

öki

H

ivat

al

feje

zeti

ke

zelé

sû

elõ

irán

yzat

in

fom

atik

ai

fela

dat

okt

ól

aB

elüg

ymin

iszt

ériu

m r

észé

re a

Mag

yar

Igaz

olv

ányo

kkal

kap

cso

lato

s in

form

atik

ai h

átté

r m

egte

rem

tésé

re.

51A

200

2/20

02.

korm

ányh

atár

oza

t a

Bel

ügym

inis

ztér

ium

rés

zére

az

info

rmat

ikai

tö

bble

tkö

ltsé

gekr

e, i

lletv

e a

kap

cso

lód

ó m

ûkö

dés

i kö

ltsé

gekr

e 82

4 M

-t, v

alam

int

aK

özi

gazg

atás

i H

ivat

alo

knak

71,

5 M

fo

rin

tot

bizt

osí

tott

. A

221

6/20

02.

korm

ányh

atár

oza

t (M

edgy

essy

-ko

rmán

y) 1

522,

8 M

fo

rin

tot

pó

telõ

irán

yzat

kén

t cs

op

ort

osí

tott

át

aB

elüg

ymin

iszt

ériu

m r

észé

re a

z ál

talá

no

s ta

rtal

ékal

apbó

l a M

agya

r Ig

azo

lván

y be

veze

tésé

vel é

s m

ûkö

dte

tésé

vel k

apcs

ola

tos

költ

sége

kre.

Ebb

õl 4

80 M

fori

nto

t a

2376

/200

2.ko

rmán

yhat

áro

zat

lecs

ípet

t fe

jeze

ten

bel

üli

átcs

op

ort

osí

tásk

ént.

52A

dot

t es

etbe

n a

pó

tkö

ltsé

gvet

ésse

l eg

yütt

.53

Min

den

ese

tben

a D

una

Tv

tám

oga

tásá

t ta

rtal

maz

ó ö

ssze

get

és a

tár

gyév

MN

B é

ves

átla

gárf

oly

amát

vet

tem

ala

pul

, kiv

éve

2002

–200

4-et

, ah

ol a

jan

uár

1-i á

rfoly

amot

vett

em f

igye

lem

be.

54It

t to

rzít

hat

, h

ogy

200

2-be

n a

vég

reh

ajto

tt k

ölt

ségv

etés

kia

dás

i fõ

öss

zegé

vel

szám

olt

am,

míg

200

3-ba

n a

ter

veze

tt k

iad

ási

fõö

ssze

get

veh

ette

m c

sak

alap

ul.

Ha

a20

02-b

en t

erve

zett

öss

zegh

ez v

iszo

nyí

tok,

a k

ét k

iad

ási

terv

ezet

nö

veke

dés

i d

inam

ikáj

a 11

6%.


A t

ámog

atás

ok é

rték

e U

SD

-ben

(m

illió

)

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

0,65

92,

038

12,5

0136

,088

39,6

4232

,093

28,6

1914

,538

12,3

3218

,124

21,8

9142

,084

46,2

2147

,477

57,4

32

0

10203040506070

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

év

US

D

18 VITAINDÍTÓA

köl

tség

veté

s vé

greh

ajto

tt k

iadá

si f

õöss

zegé

nek

és a

tám

ogat

ás n

övek

edés

i di

nam

ikáj

ának

öss

zeha

sonl

ítás

a (%

)

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Öss

zes

költ

ségv

etés

i 10

036

561

335

512

596

108

6213

416

214

319

510

685

112

tám

oga

tás

nö

veke

dés

i d

inam

ikáj

a (E

lõzõ

év

100%

)Ö

ssze

s kö

ltsé

gvet

ési

100

147,

912

312

412

2,5

110

112

122

104

125

108

118

103,

911

611

5ki

adás

i fõ

öss

zeg

nö

veke

dés

i d

inam

ikáj

a (E

lõzõ

év

100%

)

0%

50%

100%

150%

200%

250%

300%

350%

400%

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

év

Öss

zes

költ

ségv

etés

i tá

mo

gatá

s n

öve

ked

ési

din

amik

ája

(Elõ

zõ é

v 10

0%)

Öss

zes

költ

ségv

etés

i ki

adás

i fõ

öss

zeg

nö

veke

dés

i d

inam

ikáj

a (E

lõzõ

év

100%

)

(199

2 –

613%

)

Az elõbbi táblázat alapján a magyarországi állami költségvetésbõl ha-táron túli magyarok támogatására összesen 79,1305 milliárd forinttalszámolhatunk 1990–2004 között. De mivel magában a költségvetésben isvannak rejtett tételek (az intézmények belsõ mûködési kereteiben és anemzeti kulturális intézményekben, kulturális programokban), és aköltségvetésen kívül is léteztek támogatások az állami forrásokat elosztószervezetek felé (Szakképzési Alap, MOL, OTP, Szerencsejáték Rt., MVM,NKA stb.), az egész összeget kb. 83–85 milliárd forintra teszem.10 (Azéves költségvetésen belüli viszonyításhoz: a határon túli támogatásokhozhasonló tétel 10 milliárd körüli összeggel az Országgyûlés Hivatalának – aparlament mûködtetésének – éves kiadása.) A 2004-es évi támogatásánbelüli arányokat az Új Kézfogás Közalapítvány honlapja közli.11 A továbbiarányvizsgálódások során azonban megmaradok a táblázatban közöltadatoknál. A támogatási összeg dollárban való átszámolásán alapuló ábraalapján jól látszanak a támogatáspolitika nagy szakaszai. Az elsõ az 1989-tõl tartó, a költségvetésben 1990-ben megjelenõ szakasz, amely az 1992-esköltségvetésben intézményesül a HTMH létrehozásával és az IllyésAlapítvány megerõsítésével. A második szakasz 1992–1994-re tehetõ. Ittazt az elgondolkoztató jelenséget tapasztaljuk, hogy az 1994-es, dollárbanmért színt lényegében a 2001-esnek felel meg, amikor is a Duna Tvtámogatása mellett a másik két nagyszabású program is beindult. (De ittbiztosan torzító tényezõként hat a forint megerõsödése a dollárhozviszonyítva.) A harmadik korszakban, 1994–1998-ban, miközbenreálértékben csökkent a támogatások összege, a belsõ szerkezetük isátalakult. Egyrészt erõteljesen megjelenik a gazdasági támogatásokrendszere, másrészt átálltak az egyes, a mai napig folyó programok (pl.színházak, könyvkiadás, pedagógusszövetségek, egészségügy)támogatására. Harmadrészt pedig a Duna Tv támogatásának aránya azössztámogatás felérõl 1996 után lecsökken 1/3-ára. Ha a támogatásoknövekedési dinamikáját nézzük, összehasonlítva a költségvetési kiadásokdinamikájával, akkor egyrészt a stabilizációt látjuk, másrészt itt is kiderül,hogy az 1997–1998-as években a támogatások mértéke visszaesett. Demindez az egész költségvetés, illetve a magyar gazdaság korabeli krízisévelszinkronban történt. A negyedik szakasz 1998-tól 2001–2002-ig tartott,amikor nem pusztán újra növekedtek a támogatások, hanem azok nö-vekedési dinamikája a költségvetési növekedést is megelõzte. Itt minden-képp a 2000-ben hozott döntések, konkrétan az EMTE és a kedvezmény-törvény elõkészítése jelentett fordulópontot. De ez a növekedés 2002-bensem állt le, hisz a nagy projekteket tovább folytatták. Ekkortól atámogatások és a költségvetési kiadások növekedése összhangba került.Ezért ezt már egy új, ötödik szakasznak tekintem, mert ez közelít akülönbözõ politikai nézõpontokból egyaránt megfogalmazott elvárás felé,


hogy a költségvetésnek egy bizonyos állandó aránya biztosíttassék ahatáron túli magyarok támogatására.

Ha a 15 év összes támogatásán belül vizsgáljuk az arányokat, akkornyilvánvaló, hogy az összes támogatásnak 60%-a a 2001–2004 köztiidõszakra tehetõ.

A támogatások célját tekintve három fõ magyarságpolitikai projektetlehet kiemelni. A közös nemzeti kommunikációs szerkezet, a közös magyarkulturális nyilvánosság (döntõen a Duna Tv finanszírozása a határon túlimagyar média – az elõbbihez képest elenyészõ) támogatása azössztámogatások negyedét teszi ki. Az oktatási támogatások, afelsõoktatás-fejlesztés támogatása az összes támogatás 20–22%-át képezik,kb. egy ötödét. A harmadik nagy projekt, a kedvezménytörvényvégrehajtása az oktatási-nevelési támogatásokkal együtt 14%-ot tesz ki. (Azokt. nev. Támogatás önmagában 5,18%-os tétel.)

A célok szempontjából egy másik körbe tartozik a rendszer kormányzatimûködtetése, amelyre az összes támogatások kb. 8%-át fordították, és azoka közalapítványok, költségvetési tételek, amelyek egyszerre sokféle igényt:a külmagyar szerkezetek mûködtetését hívatottak megoldani. Az ilyentípusú támogatások arányát 19–20%-ra becsülöm. (Ezt döntõen az IKA ésKisebbségi Koordinációs Keret határozza meg 11,6%-os, illetve 2,6%-osarányával, és ehhez jönnek a segélyalapok, egyszeri támogatások stb.)

A harmadik körbe a különbözõ szakcélú támogatások tartoznak.Egészségügyi támogatásokra 4%-ot, gazdaságfejlesztésre 5–6%-ot, kultu-rális életre 5%-ot, tudományos célokra 3–4%-ot fordítottak az elmúlt 15 év-ben a magyar állami költségvetésbõl a határon túli magyaroknak szántforrásokból.

A támogatások területi eloszlása országonként külön vizsgálatotigényelne. A fõ politikai vitakérdés csak másodsorban az országok köztiarány. A legtöbb szóbeli polémia arról folyik a magyar–magyartámogatáspolitikai viszonyrendszerben, hogy a támogatások milyenarányban „maradnak Magyarországon”. Összeállításom alapján ezt azarányt 40–46%-ra becsülöm, 15 év tekintetében.12 Ezt azonban nem tartomdöntõ kérdésnek azáltal, hogy bizonyos tételeket a határon túli magyaroktámogatásához sorolunk vagy onnan kiveszünk, ez az arány a szerintváltozik. Ennél fontosabbnak tartom, hogy a programokról hol és legfõképpmilyen körülmények között születnek a döntések. S itt sem amagyarországi–külmagyar helyzetkonfliktus a lényeges, hanem hogymilyen akaratképzõdés végeredményeként születnek ezek meg. Az eddigihárom nagy projektrõl azt mondhatjuk, hogy felvállalóik politikaidöntéshelyzetbe jutva értelmiségi vágyaikat valósították meg. EzekMagyarországon született ad hoc tervek voltak. A felsõoktatás-fejlesztési

20 VITAINDÍTÓ

program és a státustörvény bejelentése nemcsak a közvéleményt, hanem aszakértõket, illetve a határon túli politikusok jó részét is meglepte.

Végezetül a támogatáspolitikai rendszeren belül a nagy programokat(Duna Tv 23,9%; felsõoktatásfejlesztés 12%, kedvezménytörvény végrehaj-tása 13%) és a közalapítványok forrás-újraosztását különíthetjük el (IKA11,6%; UKK 5,4%; Segítõ Jobb 2,9 %, KKK 2,6%; AKA 1,0%13). Ebbõllátszik, hogy az összes támogatás 49%-a, illetve 23,5%-a ezeken az intézmé-nyeken keresztül folyik. Ezek után kétséges az a támogatáspolitikai toposz,hogy annyira szétszórt a forráselosztási rendszer, hogy öntörvényû és irá-nyíthatatlan. Inkább arról lehet szó, hogy az intézmény-fenntartásnaknincs külön kerete, és a jelenlegi nagyságrend mellett, ha az intézmény-fenntartási igényeket kielégítették, akkor az ezekben megvalósíthatócélprogramokra (pl. tömeges angol nyelvoktatás, számítógépes ismeretek,könyvelési ismeretek stb.) már nincs forrás.

Az egész szerkezet részletes elemzése – pl. a támogatástípusok részletestartalmi bontása és összegzése – csak akkor lehetséges, ha az egységesnyilvántartási rendszer alapján minden forrás olyan jól átláthatóvá válik,mint ma az IKAé a saját honlapján keresztül.14

4.3. A MAI TÁMOGATÁSI RENDSZER ALAPPROBLÉMÁI

a) A határon túli támogatási igények ellátása egyre inkább alapfeladatkéntjelentkezik. Alapfeladatokat ellátni a jelenlegi rendszerben döntõentársadalmi szervezeti formákban (közalapítványok) egyre kevésbé lehet ésérdemes. A társadalmiasított testületi döntéshozatal a pályázatok nagyszáma és az alapfeladatokból fakadó folyamatosság és kiszámíthatóságigénye miatt nem tartható. E tekintetben a jelenlegi rendszer amûködõképessége határára érkezett. Ma pl. az IKA kuratóriumi üléseinvalamivel több mint 1 perc jut egy döntésre, legyen az százezres, milliósvagy tízmilliós nagyságrendû. A kuratórium – önhibáján kívül – képtelenellenállni a ránehezedõ, változó érdekkörû nyomásgyakorló csoportoknak,és így nem lehet hosszabb távú normatív stratégiát képviselni ésmegvalósítani. A kuratóriumok politikailag kiszolgáltatottak. Egyrésztazért, mert a szakmai-kormányzati képviselõk (osztályvezetõi szint) mellettpártdelegáltak a kuratóriumok tagjai. S ez utóbbiak politikailag jóvalsúlyosabbak, mint a logikusan fölmerülõ szakmai érdekek potenciálisképviselõi. Másrészt a határon túli vezetõ politikusok bármikorátnyúlhatnak a kurátorok feje fölött, és közvetlenül a magyarországipolitikai vezetõkkel egyezhetnek meg bizonyos közalapítványitámogatásokban, amelyeket az alapítványoknak teljesíteniük kell, hiszen amindenkori költségvetéstõl és kormányzati felügyelettõl függ a mûködésük.(Ezért sem sikerült eddig az elszámolási kötelezettségüket nem teljesítõ


szervezetekkel és személyekkel szemben hatékony szankciókatalkalmazni.)

b) A kisebbségi érdekvédelem és a politikusok – mindenkor szükséges –támogatása ma nincsenek elhatárolva a közösségi intézmények, atársadalomépítés segítésétõl. Ezek sok esetben az etnikai vonatkozásoktólfüggetlen közösségépítést is átpolitizálják. Nem beszélve arról, hogy ez akeveredés nem teszi lehetõvé, hogy tisztán normatív alaponmûködhessenek támogatási programok. A sokféle érdekviszonyrendszerében ma a politikai felelõsséget viselõknek (kormányzat)nincs jogilag egyértelmû, teljes körû döntési lehetõségük támogatásiügyekben: alkufolyamatok mûködnek, politikai súlyok alapján.

c) A támogatási összegek növekedése miatt elengedhetetlen a rendszerésszerûsítése, hatékonyságának növelése. Ha erre megvolt is a politikaiakarat15, szakmai szempontokból ezt jelenleg döntõen négy dolog akadá-lyozza:

A megfelelõ döntésekhez és a koordinációhoz nem rendelkezünkmegfelelõ információkkal. Jelenleg nincs, de most készül olyan nyilvántartás,amely egységes rendszerben kezelné valamennyi határon túlra irányuló,költségvetési forrásokból származó támogatás adatait.16 Természetesenléteznek külön-külön alapítványi adatbázisok, de ezek sok esetben nemkompatíbilisek egymással, nem teljesek, és az ágazat, intézmény, személytámogatását csak külön-külön lehet feltárni.

Az utóbbi 10 év támogatáspolitikájáról nem készültekhatékonyságvizsgálatok. Ma pl. nincs világos képünk arról, hogy a magyarállami támogatással különbözõ határon túli intézményeknek vásároltingatlanok hogyan vannak kihasználva. Mi lett a sorsuk, ki mûködtetiezeket, milyen célból és haszonnal. A támogatáspolitikának nincsvisszajelzõ rendszere. A kuratóriumok, kormányzati tisztviselõk,különösen az elõkuratóriumok kényesen ügyelnek a rendszerstabilitásának fönntartására, és tartanak minden szerkezeti módosítástól.Ebben a helyzetben a pályázati döntésekkel elégedetlenkedõk közé könnyûbesorolni a szakértõi, szervezeti kritikák megfogalmazóit. Az ebbõl ahelyzetbõl való elmozdulás csak felülrõl, megfelelõen következetes(magyar–magyar) politikai konszenzus nyomán indítható el. (Ehhez pedigaz egyes határon túli magyar közösségek belsõ, demokratikusmegállapodása szükséges.)

Az egységes nyilvántartási rendszer mellett az egységes pénzkezelési,fölhasználási és elszámolási rendszer is hiányzik. Ezen belül különproblémát jelent a magyarországi támogatásoknak a szomszédosországokban való adóztatása. Ma a támogatások adótartalmát egy másik,jórészt olyan állam kapja meg, amelynek a magyarságpolitikájahozzájárul(t) ahhoz, hogy az adott magyar intézményrendszer

22 VITAINDÍTÓ

magyarországi támogatásra szorul. A mai magyarországi határon túlitámogatáspolitika teljesen idegen az EU-n belüli pályázati és közpénz-felhasználási, valamint ösztöndíjszabályoktól. Egyrészt a monitorizálásteljes hiánya miatt, másrészt az önrész elvének nem alkalmazása okán.

A jelenlegi rendszer megváltoztatásában a határon túli politikai elitek semérdekeltek. Egyrészt azért nem, mert az utóbbi évtizedben politikai szocia-lizációjuk során folyamatosan növekedett a súlyuk a forráselosztásban, ésaz ebben való részvétel, a források biztosítása komoly pozíciókat jelent aszámukra. Egy átalakítás megint a budapesti – eleve hozzá nem értõnekfeltételezett – beleszólás rémével fenyeget. Miközben azzal is számolnunkkell, hogy ugyanezen politikai elit saját országa kisebbségeket illetõ támo-gatása fölött is rendelkezik. Másrészt egy jelentõs, tartalmi (normatív alapúés intézményi akkreditálással járó) átalakítás során olyan belsõ konflik-tusokkal kellene szembenézniük, amelyeket valószínûleg nem vállalnának.(Bizonyos intézmények megszüntetése, reprezentációs azonosságtudat-õrzõ programok létjogosultságának megmagyarázása stb.17) Harmadrésztpedig egy, a kisebbségi társadalom önálló és magyarországi mércével is ha-tékony alrendszereire alapozott támogatáspolitika nemcsak a pártpolitikasúlyát csökkenthetné, hanem az attól független kisebbségi intézményipozíciókat erõsíthetné meg.

d) A jelenlegi rendszer az átláthatatlansága mellett tele van alkukkal,kényszerhelyzetekbõl adódó szabálytalanságokkal. Ilyen tényezõk: ha a pá-lyázati célokhoz nem elegendõek a megítélt összegek, a pályázatban ígér-tek sem teljesülnek teljes mértékben (de milyen mértékben?); elszámolásiproblémák; a támogatás kifizetésének késedelmességébõl adódó problé-mák; számla-elszámolási ügyek stb. Ebben a rendszerben a szûkös forrásokmiatt mindenki a ténylegesen szükséges összegnél nagyobb költségvetésselpályázik, hogy a végül megítélt (csökkentett) támogatás is elegendõ legyena vállalt feladat végrehajtására. Ugyanígy gyakori, hogy ugyanazzal a prog-rammal több helyre, több országban is pályáznak. A sok apró kuszaságbóladódóan bárki sárosnak érezheti magát.18 Mindez mentális leromlást és ateljesítményhez kötött viszonyok erodálását hozza magával. Ezekben aszituációkban a pályázó a támogatást gyakran segélyezésként éli meg,amiért nem kell semmit felmutatnia.

A beleragadt magyar–magyar egymásramutogató vitákat – hiszenmindenki tud a másik oldalról rossz példákat felhozni – egy szakértõ úgyjellemezte, mint egy házaspár válás utáni helyzetét, amelyben az egyikfélnek állandó lelkiismeretfurdalása van, a másik pedig, ezt tudva, minéltöbbet szeretne elérni.


5. Jámbor javaslatok a támogatáspolitikai rendszer megváltoztatására

5.1. STRATÉGIAI CÉLOK, ELDÖNTENDÕ TÁMOGATÁSPOLITIKAI ALAPELVEK

ÉS EZEK INTÉZMÉNYI MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

5.1.1. Stratégiai kiindulópontokA határon túli magyarság jövõje alapvetõen munkaerõpiaci pozícióitól függ.

A nemzetközi kisebbségvédelem, az anyaország által nyújtott politikaitámogatás, a társadalomtöredékek saját érdekvédelmi erõfeszítései hosszútávon (2–3 évtized), a közösség egészét tekintve csak a társadalom-szerkezeti adottságok függvényében lehetnek hatékonyak.

A határon túli magyar társadalmak konstruált közösségek, amelyeknekjelentõs rétegei intézményesen nem kapcsolódnak a magyar nemzetiintézményrendszerhez. Ez a magyarság olyan népi/társadalmi életet él,amelyben az etnikai törésvonal átlépése sem probléma, ha a többséginemzet intézményrendszeréhez tud kapcsolódni. A Mezõségen lejátszódóévszázados magyar asszimilációs folyamat és a Székelyföldön évszázadokóta folyamatos román asszimiláció ezt példázza. (Nem véletlen mindkétesetben az egyházi intézményrendszer elcsökevényesítésének, illetve államikiépítésének esete: a Mezõségen a magyar egyházak visszaszorulása, aSzékelyföldön a román egyházak kiemelt állami támogatása folyik.) Ma ahatáron túli magyarságnak több mint 30%-a él olyan helyen, ahol atelepülésen belül is kisebbségben van. A határon túli magyarság aktívdolgozóinak több mint fele „munkás” kategóriába sorolható, és becslésemszerint több mint 30%-a lakótelepeken él. Ma a szórványosodásnak, a ma-gyarországi migrációnak és ezzel együtt az asszimilációnak ez a környezetaz igazi terepe. Ha ide nem jut el a nemzeti, csak a népi – a mindennapinyelvhasználatban létezõ magyar (szokás) – kultúra, akkor ezt a folyamatotnem lehet befolyásolni. Ebben az ide is kiterjedõ intézményesítés segít-hetne: média, iskola, vasárnapi iskola, magyar ház, családsegítõ központstb. létesítése. Oda, ahol ezen intézmények mûködtetésének nincs meg aszemélyi feltételrendszere, nem szabad intézményeket bevinni. Ezzeltermészetes módon kialakulhatnak a magyarság töredéktársadalmainak ésmaradékközösségeinek határai.

Ebben a társadalom- és közösségépítõ munkában a legfontosabbcélcsoportok a kisebbségi elitek hálózatai. Itt nem pusztán a politikai és aszakmai elitekrõl van szó, hanem a lokális és a nemzedékivéleményformáló csoportokról. Ezek helyzetbe hozása, saját – sokféle –stratégiáikban való megerõsítése hozhat létre az eliten belül megfelelõkiválasztási mechanizmusokat és vonatkoztatási pontokat. Ezek –hosszabb távon – a mai politikai elsõdlegességekkel szemben visszajelzõrendszert képezhetnek, és a demokratikus akaratképzõdés csatornái

24 VITAINDÍTÓ

lehetnek. Az „elit” támogatása csak akkor lehet hatékony, ha az EurópaiUnióban is érvényesülni képes helyi elit képzését tûzzük ki célul.

Az elitek szocializációját és helyzetbe hozását – mint alapelvet –mindenképpen ki kell egészíteni azzal, hogy olyan támogatáspolitikára vanszükség, amely számba veszi a regionális különbségeket és az egymáshoz,Budapesthez és az adott ország kormányzataihoz is eltérõ viszonyt.Végzetes volna ezen közösségek intézményhálózatát ésvéleményformálóinak jövõképét kivonni az adott régióból. Önálló nemzetiközösségekrõl van szó, amelyeknek elitjei eddig is önálló kisebbséginemzetépítést (nemzetiesítést, regionalizálást, társadalomépítést) folytattak,itt sem felejthetjük el tehát, hogy egy többközpontú, több oszlopból/pillérbõlösszeálló kulturális nemzetrõl van szó.

A támogatáspolitikai szerkezetek fejlesztésénél szembe kell nézni amagyarországi intézmények és a szomszédos országok magyar szer-vezeteinek eltérõ intézményesültségével, mûködési hatékonyságával. Akülsõ modernizációs törekvéseket csak akkor lehet hatékonyan képviselni,ha erre ott van megfelelõ szerkezet, kompatibilis, jól mûködõ intézmény.Az expanzió helyett inkább az inkubátorelven nyugvó fejlesztéseket érdemestámogatni.

Az Európai Unió pályázati támogatási rendszerének a határon túlimagyarság felé irányuló mai magyarországi támogatáspolitika elsõsorban aszámonkérhetõség hiányában nem felel meg.

5.1.2. Az új támogatáspolitikai alapelvekrõlAz eddig leírtakból következik, hogy a támogatáspolitikában szemléleti,

szerkezeti és nagyságrendbeli változtatásokra van szükség.Szemléleti változások: Napjainkra a támogatási rendszerre egyre inkább

alapfeladatok ellátása hárul. Az eddigi válságkezelõ munka pusztánsegélyezés, amely a továbbiakban már csak premodern töredéktársadalmakeseti problémakezelésére alkalmas. A kedvezménytörvény épp ezérthatárkõ lehet a támogatáspolitikában, hiszen a kulturális (és azidentitásmegõrzés terén kialakítandó) esélyegyenlõség biztosítását helyezielõtérbe. A magyar állami költségvetés természetesen nem vállalhatja föl aszomszédos országokban élõ magyar nemzetiségû adófizetõk identitás-megõrzésének teljes mértékû intézményes biztosítását. (Pl. aziskolarendszer mûködtetését.) De megfelelõ szakmai elõkészítésselkiválasztott kulcsintézmények mûködtetését biztosítania kell, haténylegesen eleget akar tenni a magyar alkotmányban, az utóbbi 12 évpártpolitikai vitáiban és a kedvezménytörvény kapcsánmegfogalmazottaknak. Ezekhez kapcsolódva szükség van ezenintézmények esetében a teljesítmény folyamatos monitorizálására, a


minõségbiztosítás bevezetésére és ezzel szoros összefüggésben a normatívtámogatási mechanizmusok kialakítására.

A „magyar kérdés” magyarországi megjelenítésében is alapvetõváltozásra van szükség. Az eddigi, szolidaritáselven nyugvó magyarországitájékoztatás helyett inkább ennek a két és fél milliós kárpát-medenceimagyar csoportnak a potenciális lehetõségeit kell elõtérbe állítani. Mitnyert és mit nyerhet Magyarország ezekkel a közösségekkel, afelhalmozódott tudáskészlettel? Mindezt természetesen nagyobb kárpát-medencei kitekintéssel lehetne összekapcsolni, amelynek révén a térségrõl(és nem csak a ma is magyarok lakta területekrõl) alapos ismereteket ésmegismerési lehetõségeket lehetne adni.

Szerkezeti változások: A jelenlegi alapítványi rendszer már nem tudjahatékonyan megvalósítani a kedvezménytörvény adta új feladatokat. A je-lenlegi pályázati és döntésdömping nem alkalmas arra, hogy a stratégiaicélokat, illetve az alapfeladatok normatív támogatását operatívan és szak-szerûen megvalósítsa. A szerkezeti változásokra három dolgot javaslok:1. A támogatáspolitika jelentõs részét egy vagy több, szakmapolitikai legiti-mitással rendelkezõ, a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz hasonló mó-don mûködõ Közhasznú Társaságba kell koncentrálni. (Itt elsõsorban azIKA átalakításáról és az OM, ill. a NKÖM által kezelt támogatások össz-pontosításáról, hatékonyságuk növelésérõl lehet szó.) 2. Mivel ez nem ol-daná meg a támogatási rendszer egészének problémáit, szükségesnek vé-lem az utóbbi 12 év támogatáspolitikájának régiónkénti vizsgálatát; egysé-ges nyilvántartás létrehozását a határon túlra irányuló költségvetésitámogatásokról; egységes elszámolási és fölhasználási rendszerlétrehozását. 3. Az eseti támogatási lehetõségeket nem kizárva (erre különkereteket teremtve) a támogatások elosztását alapvetõen célprogramokban,normatív alapon lehet elképzelni. A politikai, stratégiai vitákat ezzel adöntések szintjérõl az egyes célprogramok prioritásaira emelnék fel/szûkítenék le.

A határon túlra irányuló jelenlegi támogatási rendszerben nemkülönülnek el egymástól a politikai érdekvédelem segítésére, illetve aközösségépítésre szánt támogatások. Ez nyolcvan éve jelenlevõ probléma.Ha depolitizálni és stabilizálni akarják a támogatási rendszert (és akisebbségi társadalmakat), akkor a politikai támogatások elhatárolt, különkezelése szükséges. Ez egyszerre szemléleti és szerkezeti kérdés is.

Nagyságrendi változások: Az átalakításhoz jelenleg nem szükséges a meg-lévõ keretek növelése, a rendszer hatékonysága az állandó monitorizálássalis jelentõsen növelhetõ. Ebben az esetben csak akkor lehet akár még csakbecslésekkel is élni, ha egyetértés alakult ki a célprogramokról, majd azokfinanszírozásáról szakértõi anyagok készülnek. Az éves állami költség-vetésen belüli, jelenlegi 0,1–0,2% közti arányon csak ezek után lehetne

26 VITAINDÍTÓ

változtatni. Mint már jeleztem a közalapítványok – elsõsorban az IKA –esetében, miután az eseti, intézményi támogatásoknak és azelõkuratóriumi igényeknek eleget tettek, már nem maradnak komolyabbösszegek egy évek alatt kiépülõ célprogram-rendszerre. Itt nem egy-egy évimilliárdos, hanem jóval kisebb volumenû, a már meglévõ intézményekenbelül megindítandó célprogramokról van szó.

5.1.3. Szervezeti és szerkezeti változtatásokA közalapítvány(ok)ból létrehozandó közhasznú társaság(ok) fölépítése: A

Közhasznú Társaság (kht) tulajdonosi felügyeletét a HTMH vagy egy adottminisztérium vezetõje gyakorolhatja. A hazai szakmai ágazati integrációérdekében az érintett minisztériumok és kutatóközpontok képviselõibõl(OM, NKÖM, ISM, SZCSM, MEH, MTA stb.) létre kell hozni egy erõstanácsadói jogosítványokkal rendelkezõ Tulajdonosi Tanácsadó Testületet.Ez szavatolná a magyarországi szakmapolitikai legitimációt. A jelenlegikuratóriumokból erõs ellenõrzési jogosítványokkal rendelkezõ FelügyelõBizottság jöhetne létre. Ez szavatolná a magyarországi politikai-közéletilegitimációt. A közalapítványi irodá(ka)t egy(-egy) erõs döntési jogkörrelrendelkezõ – és ezért kiemelt személyes jogi felelõsséget viselõ – ügyvezetõirányítása mellett át kell alakítani operatív döntéshozó szervekké. Tehát akht egy tulajdonosi, egy felügyelõbizottsági és egy ügyvezetõi szintbõl állna.A határon túliak képviseletét egyrészt az ügyvezetõi iroda szakigazgatóihozrendelt szaktestületekben/kollégiumokban lehetne megoldani. Pl. azifjúsági/gazdasági/média/kulturális/tudományos/oktatási stb. igazgatómellett mûködne az egy-egy régió szakmai testületei által delegáltakból (ésesetlegesen magyarországi szakértõkbõl) álló tanácsadó testület, amelyjavaslatokat tehetne a célprogramokra és a konkrét támogatásokra, de avégsõ döntés a kht ügyvezetõ igazgatójának feladata és felelõssége volna.

A határon túli elképzelések érvényesítésének másik módja és egyben apolitikai legitimitás megerõsítése a MÁÉRT szakbizottságain keresztültörténhet. Itt elsõsorban a célprogramok prioritásainak meghatározásárakerülhet sor.

A kht szervezeti és mûködési szabályzatának létrehozása után a célprog-ramok részletes kidolgozása történhet meg határon túli és magyarországiszakértõk részvételével. A Tulajdonosi Testület, a Felügyelõ Bizottság, aMÁÉRT Stratégiai Bizottsága ezt követõen dönthetne a prioritásokról és alebonyolítás kereteirõl. A pályázatok kiírása után ezek elõször a tanácsadóitestületeken mehetnek keresztül, és az itt született javaslatokat dolgoznáföl az ügyvezetõi iroda. Ugyanez az iroda a támogatott intézményrendszerhatékonyságát egységes szempontrendszer szerint – különbözõ regionálismûhelyek bevonásával – évente vizsgálná.


A kht-k ügyében, nevezetesen abban, hogy egy vagy több kht jönne létre,politikai döntésekre van szükség. Ezzel kapcsolatban alapvetõen a követ-kezõ alternatívákkal lehet számolni:

a) Egy központi kht jönne létre, amely az IKÁból alakulna át. A minisz-tériumi keretek megmaradnának, de ott is célprogramokba szerveznék át atámogatásokat.

b) Szakágazatonként jönnének létre kht-k.c) Egy oktatási és egy minden egyéb területtel foglalkozó kht jönne létre.d) Országonként mûködnének kht-k.e) Az adott országban hoznának létre egy vagy több kht-t.A szomszédos országokban a támogatáspolitikai munkát meghatározó

szaktestületek létrehozása történhet a politikai szervezetek javaslataalapján, de hosszabb távon sokkal nagyobb társadalmi legitimitással bírna,ha az egyes területek szakmai szervezeteiken keresztül képviselnékönmagukat. Tehát egy-egy elõre meghirdetett értekezleten megjelennénekaz adott szakmai szervezetek, és önmaguk választanák megkuratóriumaikat. (Lásd a könyves céhek esetét.) Itt a mai IKA-alkuratóriumok beosztásából lehetne kiindulni vagy azokénál nagyobbterületeket kijelölni: oktatás, média, mûvelõdés, gazdaság. Ezek aszervezetek többé-kevésbé már mindenhol kiformálódtak, az új szerepbena forráselosztáson túl a támogatáspolitikai szervezésben isközremûködhetnének. (Tehát pl. a könyves céh a támogatásokhatékonyságának növelése érdekében – a finanszírozó kérésére –megszervezné az adott régió könyvellátását.)

A támogatásra szánt összegeket országonként és szakterületenként háromkategóriába lehetne sorolni:

a) Nem alapfeladat jellegû tevékenységek, egyszeri támogatások (max.200 000 Ft-ig). Ezekrõl – meghatározott keretösszegekrõl – az egyesországok adott szaktestületei döntenének, és Budapestre már az ottelfogadott lista kerülne fel. Ezt pedig a kht ügyvezetõ igazgatója vagy aFelügyelõbizottság/Kuratórium egyben hagyná jóvá.

b) Alapfeladatok normatív támogatására szánt keretek. Ezekösszeállítását a kht szakértõi és a határon túli szaktestületek képviselõiközösen végezhetnék, együtt alakíthatnák ki (az elõzetes akkreditációután), 2–3 éves intézményi-költségvetési tervezhetõséget biztosítva.

c) Stratégiai keretek, amelyek egy-egy intézménytípus, célprogrammegerõsítésére vagy elindítására szolgálnának. Ezekrõl a MÁÉRTStratégiai Bizottsága dönthetne a kht(ék) felkért szakértõinek javaslatanyomán.

A határon túli magyarságpolitikai célú költségvetési támogatások egységesnyilvántartási rendszerének megvalósítása: a kormányzatnak

28 VITAINDÍTÓ

(államigazgatási szinten a HTMH-nak) ma korlátozott lehetõsége van arra,hogy

a) a határon túli magyarokhoz rendelt költségvetési támogatások tema-tikai, regionális, intézményi, kronologikus alakulását pontosan és nap-rakészen fölmérje;

b) a támogatások dinamikáját kövesse, és a kormányzati támogatásistratégiának megfelelõen szükség szerint alakítsa;

c) a támogatásokkal kapcsolatos intézményközi koordináló szerepéthatékonyan betöltse;

d) a támogatások tervezhetõségéhez szükséges statisztikai adatbázisokatbiztosítsa.

A határon túli magyarsághoz rendelt költségvetési forrásokat kezelõszervezeteknél a támogatások egységes nyilvántartásának hiányában nembiztosíthatók az adott esetben értelmetlen párhuzamos finanszírozások,túlfinanszírozások, valamint nem kényszeríthetõ ki az általánoselszámolási fegyelem (minden szervezet csak a maga adatbázisait ismeri).

A megszületett kormányhatározatból következõen (a HTMH-naktörténõ) adatszolgáltatási kötelezettség nyomán szakértõi feladat lett azadatközlési szabvány tartalmi meghatározása; ennek szoftverként valóelkészítése; a hozzáférési jogosultságok megállapítása. A jelenlegiadatszolgáltatási kötelezettség körébe vont intézmények, alapok közülhiányzik a Kisebbségi Koordinációs Keret.

Az egységes támogatás-felhasználási és elszámolási rendszer kialakítása:ebbõl a célból egy, a közalapítványok szakembereibõl álló ad hoc bizottsággyûjtheti össze a felmerülõ problémákat. Majd ezt a Pénzügyminisztérium, aMagyar Nemzeti Bank, az Országos Vám- és Pénzügyõrség – az APEH kép-viselõivel megvitatva – kidolgoznak egy javaslattervezetet, amely egyrésztegységesítésre törekedne, másrészt tisztázná a ma fennálló anomáliákat.

Az eddigi támogatáspolitika hatékonyságának vizsgálata: ezen a területena tudományos támogatások már megkezdett vizsgálata mellett kulcsfon-tosságú volna egységes szempontrendszer alapján felmérni: mi történtazokkal az ingatlanokkal, amelyeket magyarországi állami támogatássalvásároltak határon túli szervezetek; milyen el nem számolt, meg nem való-sított támogatási programok gyûltek föl az egyes támogatást közvetítõintézményeknél; milyen és hogyan változott az egyes hazai közvetítõ intéz-ményeknél a mûködési költség és a Magyarországon elköltött, ide vissza-került összegek aránya?

A helyzetfelmérést ki kell egészíteni egy olyan kutatással, amely azttárná föl, hogy az adott ország költségvetése milyen keretek között, milyenelvek alapján és szakterületenként mennyivel támogatja az adott magyarkisebbséget. Tisztázni kellene, hogy hol vannak az esélyegyenlõségintézményes biztosításának a leggyengébb pontjai. Ezt egy-egy


támogatáspolitikai-intézményi problémakatalógusba lehetne összefoglalni.Világossá lehetne tenni, hogy melyek azok a szerkezeti, fejlesztési keretek,amelyekbõl az anyaország és a területi ország részérõl kimaradt (így „hal-mozottan hátrányos” helyzetben mûködõ) a határon túli magyar intéz-ményrendszer.

5.2. JAVASLAT ÚJ CÉLPROGRAMOKRA

A következõkben olyan célprogramokról írok, amelyek szakértõikörökben fogalmazódtak meg. A legtöbb esetben részletes kidolgozásukrais sor került, sõt, néhányuk megvalósítása el is kezdõdött. Egy-egy célprog-ram részletes kidolgozása után pályázat útján lehetne elindítani a programmegvalósítását. A normatív alapon történõ folyamatos mûködtetést pediga részletes munkatervekben megfogalmazott (pályázati úton beígért) telje-sítmények számbavételével lehetne ellenõrizni.

Egy-egy kidolgozandó programban szerepelnie kell: a támogatandó in-tézményhálózat leírásának; jelenlegi mûködési hátterének; kétéves munka-programjának és költségvetési tervének; a programban részt vevõ intéz-ménnyel szemben támasztott követelményeknek; egy normatív támogatásifeltételrendszernek; a pályázatra meghívandó intézményi körnek, az intéz-ményi prioritásokat figyelembe vevõ mutatóknak; a program hatékonysá-gát ellenõrzõ kontrollmechanizmusnak.

5.2.1. A helyzetfelmérés intézményei és néhány alapkutatás-javaslatRégiónként egy-egy dokumentációs központ létrehozása és mûködtetése,

amelyek az adott magyar kisebbség helyzetére vonatkozó információkatgyûjtik és szolgáltatják. Ennek keretében a határon túli magyarságra vonat-kozó regionális adatbankok, honlapok rendszerének kiépítése. A külön re-gionális adatbázisokból felépítendõ honlaprendszer és a közös magyarelektronikus könyvtár megteremtése, amelyben a határon túli magyar kul-turális és tudományos eredmények is szerepelnek.

Oktatáskutató központok létrehozása és mûködtetése, amelyek el tudnáklátni az egyes intézmények minõségbiztosítását és a magyarországi intéz-ményrendszer felé való „akkreditálását”.

Kisebbségi statisztikai munkacsoportok létrehozása, amelyek az adott or-szág magyarságára és az általa lakott régióra vonatkozó társadalom-statisztikai, gazdasági, adózási és költségvetési-támogatási adatokat gyûjtik.

Nyelvi irodák létrehozása és mûködtetése, amelyek a nyelvtervezéssel, ahivatalos fordítások hitelesítésével, a nyelvváltozat kodifikálásával és nyelvitanácsadással foglalkoznak, és integrálják a regionális (nyelvi) tudáskész-letet.

30 VITAINDÍTÓ

A magyarországi regionális kutatóközpontok mintájára, azokhoz kapcso-lódó kutatócsoportok létrehozása, szövetkezeti kutatócsoportokkalkiegészítve. Elsõdlegesen a kistérségi fejlesztési régiók helyzetelemzésénekés EU-kompatibilis régió- és településfejlesztési stratégiák kidolgozásaérdekében.

Elengedhetetlenül szükséges a nemzetközi és magyarországivalösszehasonlítható rétegzõdés- és háztartási panel-vizsgálatok lefolytatása.Ma a mindennapi életviszonyok tekintetében alapvetõ információinkhiányoznak a környezõ országokból. Természetesen itt nem lehet pusztánmagyar kutatásról beszélni. A vizsgálatot vegyes terepen érdemeselvégezni. Ez esetben nem pusztán magyar érdekrõl, hanem amodernizációhoz szükséges regionális ismeretekrõl van szó. (Ugyanezvonatkozik a következõ két javaslatra is. Célszerû volna közös terepeketkijelölni a kutatások számára.)

Nem tudjuk, hogy a kétnyelvû határon túli magyarság körében milyen afunkcionális analfabéták aránya, és milyen minõségû a szövegértés. Az errevonatkozó összehasonlító vizsgálat eredményei valószínûleg sokkolnák aközvéleményt, és ezzel föl lehetne szabadítani egy sor tabunak számítótémát, amelyek vizsgálatának hiányában az önszemlélet eltorzult. Alapvetõfontosságú a PISA összehasonlító vizsgálat elvégzése ezeken a területeken is.

A szomszédos országok egészségügyi viszonyairól vagy általánosságokattudunk, vagy éles szemû kritikus megfigyelésekkel rendelkezünk. Tisztáznikellene, hogy milyen az ott élõ magyarság egészségügyi helyzete ésegészségügyi intézményrendszere. (Természetesen ez sem „nemzeti” ügy aszó hagyományos értelmében, de a közösség tagjainak életét jelentõsenbefolyásoló tényezõ.)

5.2.2. Intézményépítõ és -mûködtetõ programokA Magyar Házak/Teleházak rendszerének létrehozása és mûködtetése

„egységes” program, felszereltség, mûködtetési elvek szerint, rendszeresenellenõrizve a tevékenységet.

Szórványközpontok és kollégiumok létrehozása és mûködtetése. Szórványtanári és lelkészi ösztöndíjprogramok elindítása. De azokat csak ott lehetelindítani, ahol a helyi érdekeltek már bebizonyították, hogy képesek aközösségi intézmények színvonalas mûködtetésére.

A városalapítványi rendszer eddigi tapasztalatainak, hatékonyságánakfelmérése és ennek figyelembevételével több régióra való kiterjesztése.Ezzel egy-egy helyi közösség kis volumenû programigényeit és lehetõségeitlehet fejleszteni.

A határon túli magyar könyvtári könyvellátás folyamatos biztosításaregionális központi könyvtárak mûködtetésével, a határon túli magyar


könyvkiadók bevonásával, a könyvtáraknak információs központként éstalálkozási pontként való használatával.

Igény szerint jogvédõ/jogsegélyirodák létrehozása és mûködtetése.Ezeket egyrészt a kisebbségi jogsérelmek dokumentációs és helyiérdekképviseleti bázisaként lehet – a roma jogvédõ alapítványok mintájára– kiépíteni. Másrészt – és remélhetõen ez lesz a döntõ feladatkörük – jogitanácsadó irodaként mûködhetnének a Magyarországgal kapcsolatos, azadott országon belüli jogértelmezés-problémákban.

Igény szerint a falugondnoki és a falugazdász hálózat szervezésénekelindítása.

Lakótelepi családsegítõ központok létrehozása és mûködtetése.

5.2.3. Képzési, információs programokKépzési központok létrehozása és mûködtetése: idegen nyelv (angol) és

számítógépes ismeretek (az EU-ban érvényes jogosítvány megszerzéséig)tömeges oktatására. Ingyenes internet-használat biztosítása. A magyarnyelvû szakképzés beindítása.

Kiemelt középiskolák és kollégiumok céltámogatása: elõre meghatározottelvárások alapján, szerzõdésszerûen. Középiskolai tanári ösztöndíjprog-ram beindítása különbözõ mérhetõ teljesítmények finanszírozására.

A meglévõ egyetemépítési programok folytatása. Ezeket lehetne kiegészí-teni az állami képzés háttérintézményeinek a jelenleginél nagyságrendilegnagyobb támogatásával: vendégtanári programok kiterjesztésével; számító-gépes informatikai központok létrehozásával; intenzív, kiscsoportos nyelv-kurzusok beindításával nagy számban; külön magyar (szak) kollégiumokszervezésével és támogatásával.

Fordítói programok beindítása, magyarországi tájékoztató, politikai,kulturális anyagok fordíttatása a szomszédos államok nyelvére. Ezeken anyelveken Magyarországról külön információs adatbázis hozzáférhetõvététele az interneten.

Ösztöndíj-program indítása a környezõ országok fiatal, nem magyarkutatói számára, magyarországi kutatások, PhD-képzés támogatására.

Kisebbségpolitikai három éves képzés akkreditálásának, beindításánaktámogatása, lehetõség szerint elõször Magyarországon.

5.3. AZ ELDÖNTENDÕ POLITIKAI KÉRDÉSEK

Vállalja-e a mindenkori magyar kormányzat, hogy alapfeladatokatnormatív módon finanszíroz a határokon túl?

Milyen intézményi kört képes a támogatáspolitika a magyarországihozhasonló színvonalon fönntartani?

32 VITAINDÍTÓ

Hogyan lehet szervezetileg megoldani, hogy a mindennapi feladatokra,egy-egy helyi közösség programjainak támogatására, intézménymûköd-tetésre, stratégiai célprogramok megvalósítására együttesen átlátható éshatékony rendszer alakuljon ki?

Kizárólag Erdélyben letárgyalható kérdések:Nagyon óvatosnak kell lenni abban a kérdésben, hogy az Illyés Köz-

alapítvány erdélyi alkuratóriumainak és a Communitás AlapítványRMDSZ-vezetés felügyeletét hogyan ítéljük meg. Az általamlegfontosabbnak tartott, kisebbségi-töredéktársadalom stabilitás felõlnézve, ezen addig változtatni, amíg létre nem jön a pártpolitikaiviszonyokon túli, legitim (Salat Levente által többször felvetett), a személyiautonómián alapuló, egyesületközi szövetségként mûködõ intézmény, többveszteséggel – az erdélyi magyar közélet hiszterizálódásával és a mégerõsebb magyarországi vitákat követõ széthasadással – járhat, mint ahatékonyságot illetõ haszonnal.

Az erdélyiek döntsenek az erdélyi támogatásokról – szép és igaz alapelv.Ki és milyen jogi garanciákkal vállalja ezért a felelõsséget? Milyen sajátoscélprogramokat akarnak ezekbõl megvalósítani? Hogyan képzelik el aforráselosztás mechanizmusait?

Jegyzetek

1 Az itt olvasható szöveg egy részét – támogatáspolitikai reformjavaslatként –valójában 2002 tavaszán Gáll Kingának, a HTMH akkori elnökhelyettesének készítettemVeress Lászlóval, az IKA akkori irodavezetõjével közösen, Szarka László kritikájátfelhasználva. A költségekre vonatkozó összeállítás és a szöveg átdolgozása 2003 végénkészült. A 13 ívnyi szöveget a pozsonyi Kalligram kiadó Tény és való. A budapestikormányzatok és a határon túli magyarok kapcsolattörténete. Problémakatalógus címmeljelenteti meg.

2 1994–1995-ben Törzsök Erika a HTMH-ban a támogatáspolitika reformjátmegalapozó szakértõi bizottságot hozott össze, amely egy kormányhatározat elõkészítõanyagát is elkészítette. (Iratok a határon túli támogatáspolitika történetéhez 1994–1998.TLA Kv. 3037/2004.) 1999–2001 között a kormányzati támogatáspolitika legfontosabbtételeit Misovicz Tibor rendszerezte. Mindkét kormányzat alatt próbálkoztam azzal, hogya támogatáspolitikai döntéseket adatbázisban rendszerezve feldolgozzam. A politikusokszóban támogatták a kutatást, de amikor a konkrét teendõkre került volna sor, mindigkiderült, hogy propagandafeladatra gondoltak, és így nem sok értelme lett volna amunkának. Ugyanekkor Szlovákiában Csáky Pál miniszterelnök-helyetteskéntösszegyûjtötte a szlovákiai magyar intézményeket érintõ szlovákiai állami támogatásokköltségvetését. 2002-ben az OM Nemzeti Kutatásfejlesztési Program keretében Berényi


Dénes vezetésével indult egy 60 millió Ft keretösszegû kutatás a határon túli tudományoskutatások hasznosulásáról. Paradox módon a forráselosztók (pl. Egyed Albert), a kedvez-ményezettekkel (pl. Fórum Intézet, KAM) vizsgálták a kérdést. Ebbõl eddig egy Tóth-PálPéter által összeállított kutatásmódszertani füzet és Lampl Zsuzsa publikációja ismert.(Lampl Zsuzsa: Ténykép a határon túli felsõoktatási, kutatási és fejlesztésitámogatásokról és hasznosulásukról. Fórum 2003. 3. sz. 101–118.) A még nem publikáltés általam ismert kutatási jelentések a magyarországi felsõoktatási intézmények határontúli tevékenységét foglalják össze. Interjúsorozatuk, amely a támogatókkal és atámogatottakkal folyik, szakszerû interjúelemzés után biztosan felülírja az általamösszefoglaltakat. Köszönetet mondok Egyed Albertnek és Fischer-Fülöp Ildikónak, hogya kutatás eddigi anyagát számomra elérhetõvé tették.

3 A szerkesztõk kérésére kivettem a szövegbõl.4 Erre vonatkozó összesítést ad az MSZMP KB Agit. Prop. Osztály jelentése MOL

288. fond 41. csop. 197. õe.5 Markó Béla és Kovács László 2002. szeptember 5-i találkozójáról kiadott

nyilatkozatok alapján. RMDSZ Tájékoztató, Népújság.6 Ez nem valósult meg a kedvezménytörvény tartalma szerint. 2002 januárjában erre

semmilyen összeg nem állt rendelkezésre, és nem hozták létre azt a közhasznú szervezetetsem, amelynek ezt a feladatot el kellett volna látnia. Ezért a 2332/2001. kormányhatározat5. pontja ideiglenesen a Segítõ Jobb Alapítványt jelölte ki a feladatok ellátására. Ehhezazonban nem biztosítottak fedezetet. Így az SJ a Magyar Igazolvánnyal jelentkezõ személyszámára nem a kedvezménytörvény, hanem a Szociális és Családvédelmi Miniszté-riummal kötött szerzõdése alapján biztosított ellátást. Tehát nem a határon túli magyarmunkavállalóként, hanem határon túli magyarként kapta az egészségügyi szolgáltatás-támogatást.

7 A határon túli magyar könyvtárak ellátására az OSZK szakmai hátterével, az NKÖMtámogatásával mûködtetett alapítvány.

8 1993-1994-ben közel 100 millió Ft-ot költött határ menti gazdasági programokra.Iratok a határon túli támogatáspolitika történetéhez 1994–1998. TLA Kv. 3037/2004.

9 Ebbõl a határon túli magyarok részesedését Elekes Botond, a NKÖM volt fõosz-tályvezetõje 2001-tõl 100 millió forintra becsülte.

10 Lásd az Apáczai Közalapítványnak folyósított összegeket: 3,5 MD (a támogatásokatévenként áttekintõ táblázat 34. jegyzetében részletezve) és az NKA évi kb. 100 millióskeretét.

11 www.ukka.hu/sld.007.htm12 Az alábbi tételeket soroltam ide, megadva az összes támogatásból rájuk vonatkozó

%-os részesedést. Itt a közalapítványok és az egyes költségvetési fejezetek és tételekmûködési költségével adathiány miatt csak részben számolhattam. Az elõbbieknél ezáltalában a saját összköltségvetésük 10%-a körül van. Természetesen jól tudom, hogy azalább felsorolt intézményekben külön-külön meg kell vizsgálni tételesen a kiadásokat.Hangsúlyozom, hogy csak becslésrõl van szó: MVSZ 2%; Duna Tv 23,9%; HTMH 7,8%;TLA 1,8%; EÖKI 0,35%; Anyanyelvi Konferencia 0,41%; MTA-OM Domus 0,22%;

34 VITAINDÍTÓ

Szegedi-Nyíregyházi folyamat 1,45%; a közalapítványok összköltségvetési arányának 1/10-e, az összes támogatás 2,6%-a.; BM 5,67%.

13 Ez csak a költségvetési támogatásbeli arány.14 Lásd www.ika.hu. Ez a honlapépítés már az elõzõ kormányzati ciklusban elindult,

de a jelenlegi, Novák Lajos készítette rendszert példaértékûnek tartom.15 Erre nézve 1995-ben Tabajdi Csaba és a HTMH dolgozott ki kormány-elõterjesztést,

amely állandósítani akarta az állami költségvetésben a határon túli támogatások arányát,az Illyés Alapítványt közalapítvánnyá alakította, az Új Kézfogás Közalapítványt létre-hozta, a HTMH mellett a szaktárcák és a közalapítványok képviselõibõl támogatás-politikai egyeztetõ munkabizottságot hozott létre. A Mûvelõdési és Közoktatási Minisz-térium támogatásait egy az IKÁhoz hasonló intézményen keresztül tervezte továbbosz-tani. Ekkor is tervezték a támogatások egységes folyósítási és elszámolási rendszerénekbevezetését. De ez 2002 tavaszáig nem történt meg, amikor ebben a kérdésben a leköszö-nõ kormány hozott rendeletet. (92/2002. kormányrendelet a szomszédos államokban élõmagyarokról szóló 2001. évi LXII. Törvényben meghatározott támogatások központinyilvántartásáról.) Az ezzel kapcsolatos munkák elindultak, de a különbözõ nyilvántartásirendszerek inkompatibilitása és a gyenge érdekérvényesítõ képessége miatt ez a rendszerma is csak készülõben van.

16 A program gazdája a HTMH. 92/2002 kormányrendelet a szomszédos államokbanélõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényben meghatározott támogatások központinyilvántartásáról alapján.

17 Ha most itt felsorolok egy konkrét intézménysort, akkor nemcsak átlépek a kerülnióhajtott „társadalom mérnöke” szerepbe, hanem a demokratikus akaratképzõdés intézmé-nyesítésének elvét is megsérteném. Olyan támogatáspolitikai kontroll-mechanizmusokravan szükség, amelyekben ez nyilvánvalóvá és nyilvánossá válik.

18 A szerzõ személy szerint felelõsnek tartja magát a Múltunk könyvsorozat háromkötet megjelenésének elhalasztásáért, bár látszólag az elszámolás megtörtént. Ok: akiadványok bevezetõjének el nem készülte, pontosabban: a kutatások elhúzódása. Továb-bá egy, a kutatási programja keretében „kijárt” RMDSZ-monográfia elkészültének elma-radásáért és egy kisebbségpolitikai elitkutatás zsákutcájáért. Mindkét esetben a barátiérzelmek erõsebbek voltak, mint morális megfontolásaim. Harmadrészt felelõsnek tartommagam a NKÖM határon túli könyvkiadás-támogatási pályázata három éve sikertelenátalakítási kísérletének kudarcáért. Még azt sem sikerült elérni, hogy a hatvanmilliós évitámogatásért a kiadók vállalják, hogy 10–10 helyi könyvesboltban minden kiadványukhozzáférhetõvé válik. Ráadásul a határon túli magyar könyvtárak – köszönhetõen jóvalrosszabb érdekérvényesítõ képességüknek – mindössze évi húsz millió forint körüli támo-gatásban részesülnek. Nem fektettem elegendõ energiát az apparátusharcba.


VITAINDÍTÓ Látszat és való – a budapesti kormányzatok … 2003_4_1_bardi.pdf ·...

Documents

Transcript of VITAINDÍTÓ Látszat és való – a budapesti kormányzatok … 2003_4_1_bardi.pdf ·...