Világváros születik:Budapest

• A dualizmus fellendülése a leglátványosabb eredményeket Budapesten érte el. 1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésével jött létre a főváros.

• Lakosainak száma hatalmas mértékben növekedett. A XX.század elejére megközelítette az egymillió főt.

• A magyar kormányok Bécs utolérése érdekében az ország erőforrásainak jelentős részét koncentrálták Budapestre például adókedvezmények és középítkezések formájában. Többek közt ekkor épült a budai Várpalota és a Parlament.

•  

•  

•  A város fejlesztése érdekében létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. Így a város arányosan és gyorsan tudott fejlődni. Budapest belső övezete egységes eklektikus stílusban épült.

Budapest városszerkezete:Elkülönültek a különböző funkciójú városrészek: üzleti és igazgatási

negyed, lakónegyedek, ipari körzetek, kertvárosok. Modern nagyvárossá vált a középületek, pályaudvarok, bérpaloták és a

Duna hídjai révén.A Nyugati pályaudvart a méltán híres Eiffel iroda tervezte.

Nyugati pályaudvar akkor

Nyugati pályaudvar most

Hídak:Lánchíd - 1849

Margit híd - 1876Ferenc József (ma Szabadság-híd) - 1896

Erzsébet híd - 1903

Lánchíd

• Akkor

• Most

Margit híd 

• Akkor

• Most

Ferenc József híd (Szabadság-híd)

Régen

• M• O• S• T

Erzsébet híd

• Régen

Most

A városiasodás

Az iparosodással, a mezõgazdaság tõkés átalakulásávalegyütt járt a városiasodás. A dualizmus korában a városilakosok száma 98%-kal, míg a falun élõké csupán 26%-kalgyarapodott. A városokban emeletes lakóházak és középületek nõttekki a földbõl. Ezekben az évtizedekben épültek a városközpontokban máig álló pályaudvarok, szállodák, városházák,kórházak, iskolák és a tehetõs polgárok villái. Kezdték ki-építeni az út- és csatornahálózatot, a víz- és gázvezetéket is.A nagyobb városokban a századforduló után már villamosközlekedett, és villannyal világították az utcákat.E viszonylag nagy városok (egyetlen vidéki városban semlaktak százezernél többen) váltak a környék színházi, irodalmi és egyleti életének központjaivá (például Pozsony,Kassa, Arad, Gyõr, Debrecen).

A kecskeméti városháza

Pozsonya századfordulón

Az Országház eklektikus, azaz különböző stílusokat ötvöz (kupola - neoreneszánsz, huszártornyok - gótikus). Az első országgyűléskor csak a külsejét fejezték be az épületnek, a belsejében még javában munkák folytak. Így mondhatjuk, hogy talicskát tologtó munkások

közt zajlott az első országgyűlésünk. Az építkezés során csak hazai építőanyagokat használtak fel.

 

• 1904-ben adták át az• Országházat, a magyar• alkotmányosság, az ezeréves• magyar államiság jelképét.• A gyönyörű épületet Steindl• Imre tervezte

•

• A Tõzsdepalota a 20. század• elején. Jelenleg a Magyar• Televízió székháza

• Ybl Miklós tervei alapján• készült el• az Operaház. 1884-ben• tartották• a nyitóelõadást

Budapest az ország központjává válik

• Buda, Pest és Óbuda lakóinak száma az átlagosnál is jobban növekedett. 1873-ban „Budapest fõváros” néven egyesült a három város. Budapest a századfordulóra valódi világvárossá, az ország tényleges központjává vált.

• A fõvárosban ülésezett az országgyûlés. Itt volt a székhelyük a kormányhivataloknak. Itt építették ki központjukat a legnagyobb pénzintézetek, a kereskedelmi és iparvállalatok. Itt nyíltak meg a legnagyobb színházak, könyv- és

• lapkiadó vállalatok. Itt mûködött az ország akkor még• egyetlen egyeteme és a fõiskolák jó része.

Várostervezés, városrendezés

• Budapest utcaképe megváltozott. Ekkor épült a Nagykörút• és a Sugár út (ma Andrássy út). A házak egyre följebb, há-• rom-, négy-, sõt ötemeletesre magasodtak. Mégis a földszintes

és egyemeletes épületek alkották a házak többségét.• A közlekedés fejlõdése is új épületeket, intézményeket• követelt. Ebben az idõszakban épültek a nagy vasúti

pályaudvarok és az új hidak a Dunán, melyek valóban eggyé tették a három várost.

• Gyorsan haladt az utak kövezése. A tömegközlekedést a• ló vontatta omnibuszok (ahogy tréfásan nevezték: a „zabgõ-• zös”), a sínen futó lóvasúti kocsik, majd a villamosok

bonyolították le. A világon másodikként fogaskerekû hegyi

Budapest Fejlődése

• A Szent István körút emeletes• házai, szemben a századelõn• még lakatlan Rózsadomb

Pillanatképaz Oktogonról.

• A Margit hidat 1877-ben

• avatták fel

A Nagykörúta szennyvízgyûjtõ

csatornávalaz 1880-as években

• 1896-ban Budapesten adták át a kontinens elsõ földalattiját.

• A 80-as évekig a lakosság a vizet a kutakból vagy mosásra a Dunából vette. Az ismétlõdõ járványok miatt a századfordulóra a fõvárost vezetékes ivóvízzel látták el, és ki-

• épült a csatornarendszer is.

• Az elsõ gázlámpák még az 1830-as években tűntek föl• Budapest utcáin, de csak a század második felében váltották föl végleg a

petróleumlámpákat. A gázlámpák mellett a• 90-es években megjelent a villanyvilágítás is.• Budapest népessége 1913-ra az elõvárosokkal együtt el-• érte az 1,1 milliót. A falusiak feláramlása is hozzájárult,• hogy ekkorra a fõváros lakóinak nagy többsége magyar• anyanyelvû volt. (A 18. század végén az 50 000 lakos alig• egyötöde, a 20. század elején a milliós város 86%-a volt magyar

anyanyelvű.)

A 90-es években megjelent azutcai villanyvilágítás

• Budapest elszakadt a többi, lassabban fejlődő országrészektől. Mivel az erőforrásokat Budapestre koncentrálták az államnak már nem maradt ereje más régiók hasonló ütemű fejlesztésére. Azonban a vidéki nagyvárosokat is érintette a dualizmus. Virágzásnak indult többek közt Pozsony, Kassa, Temesvár, Szeged és Nagyvárad.