évfolyam. Cluj, 1934. julius 1. — 7 sz Cenzúrát.

1EHESZETI KÖZLÖNY ERDÉLYRÉ3ZI MÉHÉSZEGYESÜLET HIVATALOS LAPJA lesztőség é s kiadóhivatal : Fe le lős s z e r k e s z t ő : A lapot a z EME tagjai tagsági Str. A. Muresan 10 TÖRÖKBÁLINT i l letmény fejében kapják. A lap

Telefon 158. sz . I az EME főtitkára. I megjelenik havonként egyszer . \z E. G. E. mezőgazdasági és ipari kiállítása

Szatmáron.

Az Erdélyi Gazdasági Egylet évenként Erdély nagyobb vsaiban mezőgazdasági-, ipari- és kisállatkiállítást :ott rendezni és ezeknek a kiállításoknak a rendezésével [élénkíti az illető vidék gazdasági vérkeringését. Közelebb sa a falut a városhoz és kedvező alkalmat nyújt az ipar íereskedelem számára u j öszeköttetések teremtésére. Az E legutóbbi kiállítását Sepsiszentgyörgyön rendezte, az i a kiállítását Szatmáron fogja megtartani. A Szatmáron ibér hó 6—10. napjain rendezendő mezőgazdasági-, ipari-isállatkiállítás szakonként osztályozva több csoportra fog ani. Az EGE korábbi kiállításaival szemben a szatmári títás csoportjai lényegesen ki fognak bővülni és pedig a idó kor követelményeinek megfelelően. Szükségessé tette az EGE kiállításainak fejlődése is. így a kiállítás ©gyes lortjai a következőkben állapittatnak meg: 1. Gazdasági terményeit és termékek. Tárgyai: min den -ű mezőgazdasági termény és termékek, nyersen vagy fel-ázott álapotban, mezőgazdasági ipari termékek. 2. Kerté-és szőlészet. Tárgyai: gyümölcs, zöldség és virágkerté-i termények, termékek nyersen vagy feldolgozott állapot-Konzervek, aszalványok, gyümölcsborok, likörök, pálin-konyhakerti vetemények, zöldségfélék, cserepes és vá-virágok, szőlő, bor, kertészeti eszközök, anyagok, kellé-

és cikkek. 3. Kisállatkiállitás. Tárgyai: baromfi, galam-nyulak és termékeik: tojás, toll. szőrmék. Baromfite-

íztési cikkek, keltetőgépek me.sterséges, erő- és póttakar-yok stb. 4. Méhészeti kiállítás. Tárgyai: élőméhek, kasok, árok, méz, viasz, mézbor, méhser, mézlikör, mézecet, mé-Sszták, méhészeti esközök, anyagok, preparátumok, képek, ;k, rajzok stb. 5. Erdészet, vadászat. Tárgyai: az erdészet adászat körébe vágó cikkek, anyagok, fanemüek nyersen Molgozott álalpotban, fegyverek, kitömött állatok, kidol-tt vadbőrök, erdészeti és vadászati kellékek. 6. Gazdasági h, eszközök, anyagok és egyéb ipari termékek. Tárgyai: lasági gépek, traktorok, ekék, vetőgépek, kapálógépek, iktorok, motorok, takarmányfeldolgozó gépek, mérlegek, tenyésztési, tejgazdasági gépek, eszközök, anyagok, jár-

- 62 -

müvek, szállító ezzközök, autók, kocsik, szekerek. Növé védelmi szerek, műtrágyák, álaltegészségügyi cikkek és _k« kek. Háztartási, lakberendezési, ruházkodási stb. ipari ciki U j találmányok, szabadalmak. 7. Élelmiszeripari kiálli Tárgyai: mindennemű iparilag' előállított nyers és fogyi tásra kész, feldolgozott élelmiszer. Hus, liszt, tej stb. feldolg ipar termékei és melléktermékei. 8. Népművészeti és h ipari tárgyak) természeti kincsek. Tárgyai: népművészeti < kek, lakásberendezési tárgyak, bútorok, gazdasági, háztar eszközök, a népviselet, ruházat összes kellékei, nöi kézim kák, festés, faragászat és azok eszközei, kellékei. Házii] tárgyak: fonó, szövő, faragó, háziipari termékek. Szőtte nyek, varrottasok, gyapjú, len, kenderfonó- és szövőipari mékek, kosár, nád, hárs, sásfonó ipari cikkek, agyagi] termékek stb. Természeti kincsek: iparilag feldolgozható ványok és értékesíthető közetek nyersen és feldolgozva, és egyéb ércek, ásványvizek, gyógyvizek. Az erdélyi für ismertetése, fényképek Erdély nevezetesebb természeti SÍ ségeiről és kincseiről. 9. Képzőművészet. Tárgyai: képzői veszeti termékek, festmények, szobrok, rajzok. 10. Irodai Tárgyai: a köz- és mezőgazdaság', közművelődés, ipar tár körébe vágó szakmunkák, tervek stb. 11. Turisztika. Tárg; a turista propaganda, eszközei, turista kellékek, cikkek, fc-képek. Amint a fentiekből megállapítható, a kiállítás ' változatosnak Ígérkezik.

A kiállítás rendezősége minden lehetőt elkövet, hog kiállítás tanulságos, mozgalmas, a mezőgazdaság és i szempontjából egyaránt hasznos és eredményes legyen. E: a kiállítás tartamára szakelőadásokat, bemutatókat, ve nyeket, vitagyüléseket stb. rendez az illetékes tényezői való előzetes megállapodások alapján. A mezőgazdasági ipari kiállítás megnyitásának napján a Szatmári MezŐgaJ sági Kamara nagyszabású állatkiállítás rendezését v tervbe. A kiállításon bemutatott gazdasági gépek és eszkö munkaközben is bemutatásra kerülnek az e célból kije területen- A kiállítással kapcsolatban a kolozsvári Tőzsde gyümölcs-aukció rendezését vette tervbe. A kiállítás tartí alatt az ipari és kereskedelmi érdekképviseleti szervek S: máron olcsó hetet és kirakatversenyt rendeznek.

A méhcsaládok szűkség és serkentő etetéséről.

A méhcsaládok élelem hiánya az évnek bármely SZÍ ban előfordulhat, s ha a szükséges segítség idejekorán r érkeane, akkor a család rohamosan néptelenné vállik és a tos pusztulás fele halad.

Az élelem (méz) hiányának három féle oka lehet: 1. ha valamely család elveszti a tél folyamán az an;

avagy kimerült) félben lévő gyengén petéző képességgel í öreg anyja van, minek következtében a munkás nép után]

- 63 -

a fennakadást szenved — elnéptelenedik, napról-napra ud kevesebb lesz a külső munkára kijáró méh s igy képte-. lesz a szabadban kinálkozó, kedvező legelő kihasználására,

2. Ha a méhek gondozója kapzsi és elszedi a családtól ncsak az esetleg öt megillető méz üzemben található méz izletot, hanem a fészekben elraktározott — rendszerint a ,lád áttelelését fedezni hivatott mézmennyiséget is.

Ilyen esetben a család a íohordás megszűnése után a leg--b esetben már vajmi keveset tud magának begyűjteni, ly mennyiség azután nem fogja a "téli hónapokban táplál-ásukra és a szükséges meleg 'kifejlesztésére s végül a csa-: kora tavaszi bőséges mennyiségű fiasitás fölneveléséhez tétlenül igényelni szokott élelem mennyiséget biztosítani,

3. A méhcsaládok szorgalmas munkálkodására és a bősé-i méz begyűjtésére káros hatást gyakorló rendszertelen Ivezőtlen időjárások — ilyen a tulkésői tavaszodás, tartós rös idő, mely a családok kellő időre való erős népessé fej-esét gátolja s a virágok nektár képződését teszi lehetet-né — továbbá a sok szeles idő, mely gyorsan kiszárítja a ágok nektár készletét és a huzamosabb ideig tartó hűvös zés, mely sok esetben a legbőségesebben mézelni szokott ic- és hársfa virágzás eredményes kihasználását szokta ^akadályozni. Végül a főhordás idejében előfordulni szo-t hosszú ideig tartó eső nélküli erős száraz meleg idő, mely ítén lehetetlenné teszi a virágok kelyhében képződő nektár •ejövetelét. Ilyen aszályos kedvezőtlen időjárásban volt része a jelen

»en majdnem az egész világnak, de különös képpcn Közép répának, hol kevés vidék kivételével aiz egész március— ilís és május hónapokban egyáltalán nem volt számottevő zés-. Ezen rendkívüli időjárás következménye a méh csa-ok jelenlegi nagy arányú élelem hiánya s ez; alól kivételt b azok a családok képeznek, melyek rendkívüli bőséges anyiségü téli mézkészlettel mentek telelőbe, avagy a szá-ság ideje alatt élelem pótlásban lesznek részesítve, minek pián olyan erős népessé fejlődhettek, hogy az imitt-amott ®ödő nektárt szorgalmasan kitudták használni. ; Az elmondottakból azt láthatjuk, hogy ok van elegendő

a, hogy a méh családoknál az élelem hiány létre jöhessen, azt is tudjuk, hogy valamennyin lehet és kell is segíteni, rt az ismertetett okok közül kettőt a méhész gondatlansága zi elő, mig a harmadik a természetből ered, de tudva a asztalatokból azt, hogy a természet igyekezni szokott a Iasztásait pótolni s a méhészetre vonatkozólag pedig olyan mán, hogy a silány esztendőket rendszerint bőségesek kő-ik, melyek az előbbieket is pótolják. Tartsuk tehát minidenkor szem előtt azt, hogy csakis erő-

;es, sok munikás méhekkel rendelkező családokkal érdemes bészkedni, amelyek biztosíthatják saját, élelmi szükségletei-.8 ezzel a család fennmaradásától is, egyben pedig, legtöbb tben bőségesen megszolgálhatják gondozójuk fáradságát is ölük elvehető fölöslegnek mutatkozó méz készlettel;

- 64

Az anyagi eredményeket elérhetjük, akkor, ha elsősor is biztosítjuk: minden körülmények között a méh család kat az áttelelésre feltétlenül szükséges mennyiségű méz letet, mely kb. 10—12 kg-ot tesz ki. Ü/zen mennyiség eleg lesz nekik arra, hogy akár hosszantartó telet is élelem hi nélkül áttelelhessen és emellett lehetővé válljék az is, ho kora tavaszi fiasitás bőségesen létrejöhessen ami az ala képezi a nektárt nyújtó méhlegelő eredményes kihasznál sának.

Tevékeny petézése csakis első osztályú anyabölcső kikelt, fiatal 1—.3 évesnél nem idősebb anyák képesek s ilyeneket türjünk meg. Az ilyen anyákkal és bő méz kés tel rendelkező családoknál, rohamosan fog a fiasitás meg dúlni és fejlődni, de csak addig az ideig amig elegendő ml készlet áll rendelkezésükre. j

Mihelyt szükséget szenvednek, alább hagy ezen tel kenység, sőt sok esetben előfordulhat az is, hogy élelem sz3 miatt a testi átalakulás félben lévő még kikeletlen fiasitás^ kénytelenek kidobálni s különösen akkor, ha a tavaszi idöj rás is hűvösre fordul és nektár gyűjtésre alkalmatlanná vál Ha ilyen esettekben nem siet a méhész idejekorán a család segitségére, akkor sok esetben olyan visszaesés állhat 1 a családok fel népesedése tekintetében, mely jóformán töbl helyre sem hozható. ;

Ezért ajánlatos a tavaszi első átvizsgálás alkalmával méz szűkében szenvedő családok élelemmel való ellátása. '

Csakis azoktól a családoktól remélhet n méhész saját 3 szére is mézhozamot, melyek április hó végéig olyan népes fejlődtek, hogy a fészket egészen igénybe vették a gyümöj virágzásból nyert méz elraktározására és a sok fiasitás ell lyezésére, minélfogva szükségesnek mutatkozik a család o honának a bővitése a mézür megnyitása által.

Hogy ezt az állapotot elérhessük ajánlatos a mézeltetéí szánt összes családjainknak április hó folyama alatt hetenké legalább egyszer ^—1 klg. mennyiségű serkentő etetést ad' még azoknak a családoknak is, melyek a fészkükben már 1 séges méz készlettel rendelkeznek.

Az ilyen spekulációs célzatú etetés a családokat valósi gal boldoggá teszi — feltűnő módon serkenti az anyát a pe' zésre, és az összes munkás méhek szorgalmát.

Az ilyen útion befektetett tőkének kamatait a méhek t sásán megtérítik. A serkentő etetéshez mindenkor 1/3-ad rés ben vízzel felhigitott langyos, meleg állapotban lévő méí használjunk, mert csak az ilyen teszi meg a rendkivüli hatást.

Ha 'tartalékban lévő befödelezett mézes keretekkel re delfoeznénk az április havi serkentő etetés céljára akkor as kat a családoknak való beadása előtt azok födelezését megt rónaijuk (felszaggatjuk) és azután langyos vizzel bepermeti zük. Serkentő etetésre kristály cukorból készített szirupot; alkalmazhatunk. Április hó végén szüntessük be ezen spekuj oiós etetést azon oknál fogva, hogy szoktassuk a család mii

- 65 -

s méheit a szabadban kínálkozó nektár behordására és más-öl nem szabad annak megtörténnie, hogy a kétféle élelem ®e vegyülhessen az elraktározás közben.

Az okszerűen gazdálkodó méhész a föhordás ideje alatt íjus hó közepétől junius hó végéig időnként betekint a méz-be feleresztett családjaiba s ha ott azt. látja, hogy a hordás idményesen folyik akkor annak további serkentésére el->di az ott található már teljes egészében meghordott és föde-iéssel már legalább részben ellátott érett mézet tartalmazó reteket. Ezek helyett üres teljesen kiépített tartalék kerete-t, avagy mülép közfallal ellátottakat helyez.

A kiszedett mézet tartalmazó keretek közül azokat, ine-ík már teljesen be vannak födelezve minden családja szére 2—3 darabot tavaszi szükség avagy serkentő etetés íjára tartalékba helyez, a többit pedig kipörgeti. A méz tékesítésével azonban a föhordás lezajlásáig, esetleg augusz-3 hó végéig vár, egyrészt azért, mert addig az árak végle-sen kialakulnak, másrészt és főként azért, mert ez idő táj-n már egész nyugodtan elvégezheti a méhcsaládok előzetes telelését is. Ez az előzetes betelelés fogja azután megnyi-tni, hogy tulajdonképpen mennyi a fölösleges méz készlet, ílyet a méhész minden aggodalom nélkül értékesíthet.

Az előzetes betelelés alkalmával egyéb fontos tudnivaló Igok között meggyőződést szerez afelől is, hogy a esaládjai-ik van-e annyi mézkészlete, mely a téli időre és a kora vaszi fiasítás fölnevelésére elegendő lesz. Pia azt tapasz-tod, hogy valamelyik családjánál mézhiány volna, akkor t olyan családok mézkészletéböl pótolja, ahol fölösleg mn-tkozik. Az esetben ha mézfölösleg a családokban egyáltalán >m mutatkozna, akkor méz beszerzéséről kell idejében gon-iskodnia. Ez utóbbi az aszályos időjárási! esztendőkben sző-rét előfordulni s bizony sok esetben nagy gondot okoz a ahésznek, inert az eladásra kerülő csekély mennyi-g és annak magas ára miatt nem könnyű dolog s így sok étben kénytelenek leszünk a méhcsaládot élelem hiányának ittasára kristály cukorból készített szirupot alkalmazni.

Az ilyen mézpótló szer azonban nem a legmegfelelőbb, ként az őszi etetésre, mert rendszerint gyorsan cukrosodik negjegeeesodik), könnyen megerjed és savanyú lesz, más-lől nagymennyiségű ürülék válladékot idéz elő s ha a ta-tszi első tisztulási lehetőség ideje későn érkezik, akkor a éheknek a nagymennyiségű ürülék visszatartása, vérhas ítegséget idézhet elő. Ezért igen fontos dolog az, hogy a 'istálycukor szirupot a. legnagyobb gonddal készítsük. L A szirup gondos elkészítése a következőképpen történ-n: egy kiló kristálycukorhoz egy liter vizet adunk, azt ese-te vagy zománcozott edényben addig főzzük, amíg az a kellő fröséget elérte, főzés közben a folyadék felületére gyiilemlő íbot eltávolítjuk és végül hűlni hagyjuk. Hogy a szirup a Evanyodástól mentes legyen, adjunk minden kilóhoz 3—4 lepp hangyasavat (többet semmi esetre sem!). , A családok szükség vagy serkentő etetése alkalmával a

- 66 -

rablás elkerülése végett, legyünk mindenkor óvatosak s € gett csakis az esti órákban etessünk, mikor is a méhek járása már megszűnt, s igyekezzünk egyszerre legalább < kilogrammot nekik juttatni, mely mennyiséget estétől i gélig a méhek képesek elhordani. Az etetés elvégzése u törüljük gondosan vizesruhával .fel az esetleg elcsepegte etető anyagot mindenünnen, -úgyszintén mossuk meg az < szes használatba vett eszközöket és távolítsuk el a méhes 1 nyékéről a megmaradt etető anyagot, mert ezeknek elmulí tása szintén könnyen előidézheti a rablás létrejöttét.

Kaptárakban lévő családoknak a folyékony mézet v; szirupot teljesen kiépített üres keretekbe avagy a fészket záró fedődeszka helyére alkalmazható etetővályukba ön juttatjuk.

Kasos családoknak, ha azok nem volnának felső méz (átmeneti ládákkal ellátva, akkor a kasok alá a fenékdt kára helyezett lapos edényekbe öntve adjuk s az edény : szíére apró lécdarabokat (pallókat) avagy szalmaszála teszünk, hogy a méhek az élelembe bele ne fulladjanak.

Ha a méhek az esetleges hűvös idő miatt nem hordh nák fel a nekik juttatott eledelt, akkor egy másik etető m szerhez kell folyamodnunk éspedig a következőhöz: hos: nyakú üvegbe töltjük az eledelt és az üveg száját több orgántinnal bekötjük, az ilyen etető üveg részére a kas fe (csúcs) oldalán egy annak megfelelő kis lyukat vágunk, 0I3 formán, hogy az átlyukasztás egészen a kasban levő építi nyékig történjen. Mármost az üveget az organtinnal beköt nyakos részével a lyukba helyezzük, melyből a higitott n vagy szirup apránként ki fog szivárogni s a méhek el fog; azt hordani. Ha az időjárás hűvötíre fordulna, akkor az et üveget rongyokba burkoljuk. ,

Ha valamely családot a téli időszak alatt volnánk kéi telenek élelempótlással ellátni és ebből kifolyólag a csal megbontására kerülne sor, akkor azt egy fagymentes, en\ levegőjű helyiségben hajtjuk végre.

Kristálycukorból készített sziruppal etetett családja kat kora tavasszal vizsgáljuk meg gondosan, hogy nem vol a szükségetetésnek valamelyes káros hatása a család egé séges áttelelésére és a tavaszi fejlődésére, amin esetleg sí gősen segítenünk kell.

Az őszi szükségetetést végezzük mentől előbb, hogy méheknek elegendő idejük legyen azt befödelezni, ami az é lem állandósítását, fogja biztosítani. Stief Ottó

mommmmmBm, nmtmmiimnmmmBmmmmmm m^mmmm^mm«.mm.mÍMS

F I G Y E L E 412 A mai gazdasági viszonyodhoz merten a műlépet mélven leszállított á ' b a n tudom szállítani. — Garnntált tis/ta méhviaszból hengerprésen szakszerü. n előállítva, bármely méretben. Ára kilogrammonként 140 lei.

Tegyen próbamegrendelést!

SZÖLLÖSY GYULA méhgazdasága Rebag, Jud. Somes

- 67 -

A méhek levegőszükséglete és a vérhas.

A méhnek bőséges, friss levegőre van szüksége, hogy fvezete az élelmét, a mézet és u virágport feldolgozhassa igy életlét fenntarthassa. A táplálkozás tulajdonképen nem s mint égési folyamat. Hogy ez a folyamat zavartalanul b.essen végbe a szervezetnek nagyon sok oxigénre van ksége. A szénsav ellenben az égési folyamatot gátolja, lélfogva az életfolyamatokra, káros hatással van. A lélekzés intősége és lényege épen abban áll, hogy a szervezet, kiviil-a levegőből állandóan oxigént, vesz fel, a testben képződött nsavat pedig eltávolítja.. A méh légzési szükséglete aránylag jóval nagyobb mint

s élőlényeké. A légzési szükséglet a méheknél egyébként időszak szerint sem egyforma. A gázmennyiségek az év-kokkal változnak. Nyáron a legkisebb, tavasszal pedig leg-jyobb az oxigén elhasználás és ennek megfelelően a szén-r kiadás.

A méh lélekzöszerve nagyon eltér más állatokétól. A méh zőszerve a tégzaeskókból és az ezekből kiinduló megszám-hatiatlan, finoman elágazó légesővekből, illetőleg hajszál csövekből áll. A légcsövek körülveszik az összes szerveket behatolnak a test összes részeibe és igy a méhtestet egyen-esen ellátják oxigénnel és viszont eltávolítják abból a, insavat.

A lélegzéssel szorosan összefügg a mélitest melegház-lása. A méheket jóidéig az u. n. hidegvérnek közé sorolták, lelyeknek testhőmérséklete a környezet hőmérsékletével ltozík. A méheknek ugyanis bizonyos határok között meg-n az a képességük, hogy a höképződést szabályozzák. A tgasabb rendű állatokhoz hasonlóan a szaporább Iélekzéssel, gy másképen a gázcsere növelésével a méh is tudja a belső ilegét fokozni, ez azonban nem tart egyenlő lépést a levegő mérséklet sülyedésével. 10 C fok alatt, ez a képesség meg-anik és a, méh megdermed. Ezért a méheket télen a hideg en óvni kell. Azonban nem szabad felednünk, hogy a. méhek reas-meleget az u. n. szociális melegháztartást űznek. Télen amőba vagy telelőfiirtbe tömörülnek és közös meleget, fej-íztenek, miközben a. meleg előállítására a méz mint fiitő-lyag tökéletesen elég. Tehát a méhek a. levegő lehűlésével izösen védekeznek, ilÍvtőleg a. család téli csomóba tömörülve izösen védekezik a. hideg ellen, amikor a. mézeslépen téli fesz-it ütve a. csomót fűti.

Ezzel a közös fűtéssé], vagy közös meleggaEílálkodá ssnI méhcsalád a. legzordabb téllel is megküzd, de csak csomóba mörölve és akkor, ha Imséges méz, mint fűtőanyag, áll: ren-ilkezésükre, amelyet, elégetnek. Az égéshez azonban, levegő), íetőleg oxigén szükséges. És hogy az égés zavaríalanul tör-njen, sok friss levegőre van szükség, mert. a nem friss, el-isznált levegő sok szénsavat tartalmaz, amely épen az égést, itolja. Innét van az, hogy az ujabb felfogás nemcsk azt. han-jztatja, hogy a méhcsaládnak télire sok jó téli élelemre van

- 68 -

szüksége, hanem bőséges friss levegőre is. Az előbbiekből* lietö az is, hogy miért telel jól a méhcsalád az egyes falu n tárokba,n is és miért kell télen is tágas kijárónyilás a nél családok részére, de könnyen belátható a fenntebbiekből! aaj hogy miért kell télire, de különösen tavasszal a fiasitás m indulásával különösen melegen takarni a fészket. Az eá méh kiszakítva a családból a hideggel szemben nem tud ujj küzdeni, hanem megdermed és elpusztul. J

Az elmondottakból folyik az a gyakorlati szabály is, h<| a kijárónvilást nem szabad túlságosan megsziikiteni, n^ különben a, méhcsalád levegőhiány következtében vérhas! is eshet. Ugyanis, ha ősszel a kijárónyilást erősen megszül jük, a fészket pedig abban a hiedelemben, hogy a méhek; télen megfagyhatnak, túlságosan melegen, rosszul beburifi julc, akkor télen a hullák vagy jégcsapok elzárhatják, el<3 gaszolják a ki járót annyira, hogy a. friss levegő beáramlá akadályt szenved és a levegőára ml ás a kaptárban telelő mé család légsziikségietének kielégítésére nem elégséges,' akk beáll a levegőhiány. Légzési szükségben a méhcsalád szenv és ezt zúgással is elárulja. Levegő hiányban a méhek, felegj nesednek, összevissza futkosnak, mászkálnak, bemocskolj; a, kaptárt és egymást és részint megdermedve elpusztulni A kijáró kitisztításával és a levegő beáramlási utjának sz haddá tételével segíthetünk a bajon. Koppan dr.

A magyarországi méhek ormányának hosszúsága.

A méhek ormányának hosszúsága nemcsak azért fonti mert a fajta, jellemzője, hanem azért is, mert a hosszú ormán] méhek mélyebbre nyúlhatnak a virágok kelyhébe és több ne tárt gyűjthetnek. Érdekes, hogy külföldön már sokan fogl'í koztak a méhek ormányának, vagy ahogy a méhészek mon ják: nyelvének mérésével; a magyarországi méhek ormány nak hoszuságáról azonban semmit sem tudtunk. Ezt a hián; pótolta Dr. Őrösi Pál Zoltán. Méréseinek eredményét rövid< a „Méhészet" 1933, 82—84.^ lapjain közölte. Most végre „Debreceni Szemle" 1934. áprilisi számában teljes részlete séggel megjelenhetett főmunkatársunk dolgozata. A cikk rés letesen tájékoztat az ormánymérés céljáról, leírja a használ tos módszereket s azokat meg is bírálja. Utasítást közöl a víz gálandó méhek gyűjtésére, megölésére, konzerválására, i ormány kiboncolására és magára a mérésre. Ez az apróléko ság nagyon fontos. Hiába mérné valaki pl. a kaptárból tal lomra összefogdosott méhek ormányát. A munkások ugyan eltévednek, a kaptárban idegen méhek is vannak, még perli sokkal többen, mint ahogy a méhészek gondolják. Hiába áll; pitjuk meg tehát, hogy e«rv bizonyos család a továbbsza-nor tásra ér.'lemos, mert lehetséges, hogy sok hosszú ormányu mé szomszédos kapta rákból tévedt be. A mérés céljára, tehát egi szén. fiatal, még kinnt nem járt, méheket kell gyűjteni. De e sem mindegy, hogv a méheket hogyan öljük meg s hogya

- 69

konzerváljuk. (Családonként 80—100 darab méh. ormányának méréséről van szó, ez bizony nagy munka, egyszerre el nem végezhető, a melleket esetleg hosszabb ideig is el kell tarta-nunk.) Az ormány erősen zsugorodhatik, ha a méhet nem megfelelő módon ölik meg és konzerválják. A régebbi orosz mérések nem hitelesek, mert az oroszok olyan módszert követ-tek, mellyel az ormány sokszor 11%-kal is megrövidült. Ez közepesen 0.6."> mm-t jelent1. Ugyancsak nagyon fontos az or-mány kiboncolása. Itt igen könnyű hibát elkövetni. Ö. P. Z. fényképekkel magyarázza meg, hogyan kell az ormányt a mérés céljából helyesen kiboncolni. A cikket 1 rajz, három fénykép és 14 táblázat egésziti ki. A képek és táblázatok angol magyarázattal is el vannak lálva s a külföld részére angol szövegű különlenyomat is készült. A Debreceni Szemle emii-tett száma megszerezhető a könyvkereskedések utján, vagy egyenest a kiadóhivatalból (Debrecen, 10. sz. postahivatal, Földrajzi intézel). Mutatóba közöljük az egyik táblázatot. Ez a táblázat a debreceni méhek ormányának közepes hoszr-szuságát hasonlítja össze:

Ukrajna — — — — — fí.43 Debrecen — — — — — G.öS Ciskaukasia — — — — 6.fi4 Abkhnsia — — — — — 7.01 Mingrelia — — — — 7.1.0

Ebből látható, hogy a magyarországi méheknél hosszabb ormányu méhek is vannak ugyan, de méhünk nem tartozik a rövid ormány un k közé. Tenyészanyagunk jobb, mint sok más vidéké. Csak az a baj, hogy a kiválogatással, nemesítéssel nem sokat törődünk!

A méz hatása a gyermek fejlődésére.

A legtöbb házban ritka csemege a méz. Egy izbca egy gimnázium első osztályú tanulóit megkértem, hogy szüleik segítségével egy kis cédulára irják rá, hányan vannak a családban s évente körülbelül mennyi mé-zet fogyasztanak. A cédulák névtelen ék voltak, hogy eset-leg szégyenkezés vagy más hasonló a válaszok hitelességére hatással ne legyen. Természetesen igy sem lehet egészen meg-bízhatónak tartani a válaszokat. De azt mégis igaznak fogad-hatjuk el, amikor az osztály % részének családjában egyálta-lán nem fogvaszlanak mézet. Ott, ahol fogyasztanak, a legke-vesebb fél kiló, a. legtöbb 2 kiló volt. Pedig a méz igen értékes

: táplál ék felnőttnek, gyermeknek egyaránt. Megérdemli, hogv ^mindennapi táplálékunk legyen. Különösen az iskolás gyér-

nek fontos, hogy mézet kapjon. Az iskola nagyon meg-

A méhek származás Leningrád Moszkva -Tula

hosszúsága milliméterben — — — r>.73 _ _ _ 6.06 — — — 6.2f>

Ormányuk közepes

- 7 0 - 1

viseli a gyermeket. A szülök és tanárok hiába küzdenek az u. n. „túlterhelés" ellen. E „túlterhelés" megvan, a gyermás agyában rövid idő alatt sok száraz adatot, tárgyi tudást, keli besajtolni. Sok lelkiismeretes, jó diák olyan az érettségi, után, mint a kifacsart citrom: már többet nem lehet belőle facsarnL: Fáradt az élet elején, erejét.felőrölte az életre való előkészületi Ugy járt, mint aki hegyre akart mászni, de a sikságon futott s a hegyen már nem birja szusszal. Az iskolásgyermek táplá- j lékát ugy kell megváltani, hogv könnyen emészthető legyen \ és sokat nyújtson. Nagyon ajánlható a méz. Ezt bizonyítják, i Dr. Emrieh Paula gyermekorvos legújabb kisérletei. Emrich í Paula már régóta foglalkozik a mézzel. Néhány évvel ezelőtt-j érdekes adatokat közölt arról, hogy a mézzel való táplálkozás ,; milyen kitűnő hatású a gyermekek vérszegénysége ellen. Most ? a súlygyarapodásról közöl fontos tudnivalót. A kísérletek színhelye a berlini gyógypedagógiai kutatóintézet. A rendes* táplálékon kivül 36 gyermek mézet, 36 pedig gyümölcsízt kapott tiz napon át. A gyermekek súlya mind a két csoport-ban gyarapodott, de nem egyaránt. Az átlagos súlygyarapodás a következő volt:

Mézet evő fiuk + 132 gr. Gyümölcsízt evő fiuk + 97 gr. lányok + 61 gr. lányok + 53 gr.

A méz nemcsak kitűnő táplálék, hanem alig is van gyer-mek, aki ne szeretné. Ára sem olyan nagy, hogy meg ne lehetne fizetni. Élvezhető kenyérrel, vagy kávéban, teában cukor he-lyett. A mézes kávé ize más, mint a cukrosé, de nagyon kelle-mes. Ha a mézet vajjal keverjük, még értékesebb táplálékot kapunk. A vaj és méz kiegészíti egymást. A méz cukrot, ad, a vaj zsirt és fehérjét.

Az összes kiállításokon mindé ' ütt aranyé-emmel kitüntetett garantált tiszta l ü lLé l \~v ia s?bó l he g rprésf n kés ült

M Ű L É P E T szállítok, szop élesnyomásu vékony lapokat bármilyen méretű kaptá-rokhoz ( p l d . 1 kg. x h orsz. 42 drb.) A műlép jóságáért és tisztaságéért garantálok.

1 kg. 150 Lei. 3-5-ig 145 Lei és G l()-(g 140 Lel.

Tiszta, salakmentes \ ias^ t elfogadok átdolgozás végett 25°/o le-vonással, v a í y kgként 3~> Lei ráfizeiés ellenében. Nagyobb átdolgo-zásnál és vélel >él kérjen kü !ön árajánlatot.

Szállítok Hanemann rácsot ü 2 180 Lei, cinezett drótot 1 kg. 80 Lei. iarkantyuskerék, 1 drb 55 Lei. K éhek vételét és < ladósát közvetítem.

T Ó T H I S T V Á N o a z d . m é h é s z e t e , CluJ, C a l e a D o r o b a n t l l o i 74.

Vasúti és posta csomagolás teljesen díjtalan. Fncilia mag 1 kg. 100 Lei-1 cs. Kellissa ofic. 5 Lei.

Ültessünk fákat.

Nekünk, méhészeknek még több örömöt okoz a faültetés aint más, közönséges halandónak, mert mi a fákat nemcsak uagukért a közismert hasznukért szeretjük, hanem azért is, aert méheinknek táplálékot nyújtanak.

A faültetésnek legnehezebb része a gödör kiásása, aki ionban nem akar vele fáradni, ne feledje el, hogy szegény tnberek ma, nehéz vályog-talajban is kiássák a gödör darab-át 2-—3 lejért. A kiültetésre alkalmas fák ára is olyan ala-sony ma, hogy igazán vétek nem ültetni.

Tájékozásul közöljük néhány, a méheknek hasznos fa alaj-igényét.

Az akácfa a laza, homokos talajt szereti, de jól fejlődik , kötöttebb talajban is, csak a szikben satnyul el. A hársfa , szárazon fekvő kövér talajt igényli. A vadgesztenye már tem ilyen válogatós, de mégis jobban szereti a jó, kövér föl-let, a sovány talaj ártalmára van. Az Ailanthus kedveli az .gyagos, száraz fekvésű és a meszes talajt, de jól tenyészik lomokon is (az esővizet nem kell a tövére vezetni). A Gle-Htschia kötött talajt szereli. A Sophóra jól átmelegedő, meszes alajon legszebb. VJZ a két utóbbi fa való a szikes talajba is, a gyümölcsfák közül pedig a kajszinbarack.

A nehéz kötött talajban legalább 1 méter átmérőjű és 1 aéter mély ültetőgödröt kell ásni, mig az omlós, vagy homo-;os földben 60 cm. méretű gödör is megfelel. A gödör kiásása ilkaimával, a föld felső termőrétegét külön tesszük, s külön >z alsó rétegből kikerülő) földet, mert az ültetésnél az előbbit zórjuk a fa gyökereire. A gödröt azonban jobb korábban áásni. Jó az ősszel kiásott gödörbe tavasszal iilteni s az őszi iltetéshez is pár hónappal előbb kell a gödröt elkészíteni, már üost a nyár folyamán.

Megemlítjük még, hogy a megsérült eresebb gyökereket érdén visszametszük, mig a galyakat csak tavasszal metszük, áfelé álló szemre; ősszel a. fa. tövére dombot hányunk, hogy i, fiatal gyökereket a. fagytól védje, tavasszal való ültetésnél )edig tányért készítünk a fa törzse körül, ősszel nem kell ocsolni az elültetett fácskát, de1 a tavasszal ültetettet mindjárt íz ültetés után öntözzük meg. Az a. lielves, ha az elültetett fa sgtájak szerint és az ültetés mélysége szerint .is ugyanazon lelyzetben van, mint régi helyén volt.

A gyümölcsfák, a dió kivételével, mind mézelök, de virág-ért is bőven juttatnak méheinknek. Jelentőségük méhészeti izempontból az, hogy a, méhcsaládok kifejlődését elősegítik. V gyümölcsfa-virágzás a ."méhcsalád fiasitását éppen, a k\g-obhkor segíti elő, mert a. gyümölcsfa friss nektárjának hatása ilatt szaporított munkásméhek akácvirágzás alatt gyűjtenek, le a fiatal méhek is igen hasznosak ilyenkor.

A gyümölcsfák és az akácfa, mellett többi mézel őfáinkra. ,s gondoljunk. It t van mindjárt a bálvány fa (Ailanthus), ímely szintén jól mézel; mégpedig az akácfa elvirágzása után. Jgyancsak jó nyári mézelő a hárs és a japán akác (Sophora).

- 72 -

A lepény fa, vagy Gleditschia szintén nyári mézelő. A ju-hap fának is van nektáriuma, de korán, májusban virágzik, akár-csak a vadgesztenye. Még korábban virágzik a füz, mélynél minden faja jó mézelő, csakhogy éppúgy, mint a vele kb. egy-időben virágzó gyümölcsfákat, a szeszélyes időjárás mia^ ritkán tudják a méhek teljesen kihasználni. A füz különbéi arról is nevezetes, hogy az egyetlen mézelő fánk, a barkásal között.

A nyárfa, a cserfa, tölgyfa, szelíd gesztenye, bükk, szil gyertyán, éger fa, mind csak virágport juttatnak méheinknek A helyben levő gyenge hordás többiét ér, mint egy jobb hordái ugyan, de amelyet csak vándorlás utján lehetne kihasználni

Egyes községiekben eddig is értek már el eredményekel olyanok, akik egyedül fogtak a legelő .javításához. A leghelye-sebb módja azonban a legelő javításának az, ha a község mé-héssei összefognak s közös erővel látnak a faültetéshez, meri ilymódon, nagyobb mennyiségben egyszerre vásárolva, nem-csak olcsóbban, hanem esetleg ingyen juthatnak fákhoz, hí az Erdélyi Méhész Egyesület utján szerzik be.

Sokszor olvassuk, hogy a méh telep mézelő növényekké való beültetése saját méheinkre nézve nem jelentős, mert i méli közelben nem gyűjt. Tapasztalatunk szerint ez túlzás t az a való, hogy kivált a gyümölcsfákat virágzásuk idején amint az időjárás megengedi, szorgalmasan járják a méhet lakásuk közelében. Akácfákon, közvetlen a méhes mellett késő estig gyűjtik a nektárt, mert ilyenkor távolabb már nen repülnek. A méhek mindenütt felkeresik a nektárt adó virágo-kat, csak sok legyen belőlük, ha a fák és bokrok egyszerre sok Virágot nyitnak, már néhány nagyobb fa is észrevehető hor-dást ad.

ftíézpergetö gépek minden nagyságban,

m é z e s b ö d ö n ök, mézszűrők állan-dóan kaphatók

Zeller József

bádogosnál ,

Cluj, A S T O R I A

szálló mellett.

m

- 73 -

EGYLETI ÉLET Bezárult az E. M. E. ingyenes méhészeti

tanfolyama.

Az E. M. E. ez évben is megrendezte a szokásos tavaszi Qgyenes méhészeti tanfolyamot Kolozsváron, amelyen az dén 25 hallgató vett részt. A tanfolyamot Pohl Béla egye-iileti alelnök nyitotta meg. A tanfolyam előadója Stief Ottó, iz E. M. E. ig. vál. és tb. tagja volt. A tanfolyam megtar-ását a földmivelésügyi minisztérium —— sz. — kelt eiratával engedélyezte. A tanfolyamon résztvettek:

1. Darkó József Kvár. 2. G'servenka András Kvár. 3. kramia Blaga Yvár. 4. Dr. Molnár Sándorné Kvár. 5. Seres jajosné Dés. 6. Máthé Árpád Kvár. 7. Török András Kvár.

A méhészeti tanfolyam résztvevői.

B. Nagy Pál Kvár. 9. Linzmayer Emil Kvár. 10. Gyöngyösi Ferenc Kvár. 11. Nagy Ödön Mezőpanit. 12. Gábor József Kvár. 13. Ebergényi Sándor Kvár. 14. Antal Gyula Kvár. 15, Ágoston Gyula Kvár. 16. Gárbacia Virgil Kvár. 17. And-rás János Kvár. 18. Papp Pál Kvár. 19. Takács Zoltán Kvár. 20. Bocsánczy Zoltán Kvár. 21. Weber Edmund Kvár. 22. iPejér József Kvár. 23. Kubinyi Elemér Kvár. 24. Adeniz Sofron Sarmas. 25. Balla Pál Kvár. r? A tanfolyam bezárásakor a résztvett hallgatók a tan-folyam látogatásáról bizonyítványt nyertek. A záró vizsgán Pohl Béla alelnök elnökölt. Jelen voltak Török Bálint főtit-kár, Tóth István, Nagy Vilmos, Seyfried Ferenc, Katona. József ig.-vál. tagok. A tanfolyamon résztvett hallgatókat Szigethy Jenő fényképész lefényképezte és a hallgatók kö-szönetüket fejezték ki az egyesületnek, valamint Stief Ottó előadónak, hogy alkalmat nyújtottak arra, hogy a méhészet Alapismereteit a maguk számára e tanfolyamon megstferez-Ifessék. r I

- 74 -

r igueimezfefés a há f r á i é i t o s l a a u i j a h befizetésére

A Méhészeti Közlöny korábbi számaiban közöltük, hog az E. M. E. igazgató-választmánya rendet óhajt teremten az egyesület anyagi viszonyaiban. Ezért a hátralékok befizfi tését az egyesületi jogtanácsos sürgette meg és felkérte a hát rálékos tagtársakat, hogy amennyiben tagdijhátralékuka egyszerre lefizetni nem tudnák, kérjenek haladékot, vagy hi nagyon nehéz anyagi körülmények közé kerültek, kérjenel engedményt tartozásuk összegéből, mert engedmények nyúj tásától sem zárkózik el az egyesület. Az azonban lehetetlen hogy valaki évek hosszú során át igénybe vegye aa egyesüle által nyújtott előnyöket és az egyesület hivatalos lapját já ra ssa, de anyagi kötelezettségeit ne teljesítse. Ha valaki ön hibáján kívül jutott nehéz helyzetbe, szívesen jön segítségii az egyesület követelésének mérséklésével, de tisztában kel lennie minden tagjával szemben atekintetben, hogy ki meny nyire képes és hajlandó a vállalt kötelezettségeinek megfe lelni. Miután hónapok óta ismételten tájékoztatta az Elnök ség az egyesület T. Tagjait e téren elfoglalt álláspontja felöl ezek a jelen sorok utolsó figyelmeztetésül szolgáljanak a hát-ralékok befizetésére, mert mindazon hátralékos T. Tagtársa-ink ügyét, akik tartozásukat julius hó folyamán nem egyen-lítik ki, vagy annak fizetésére haladékot nem kérnek, avagy hátralékukat indokolt esetekben akár engedmény kérésével is rendezni nem fogják, kénytelen lesz az Elnökség az egye-sületi jogtanácsos úrnak átadni, hogy az egyesület követelé-sének a bíróság utján szerezzen érvényt. Sajnos, a kapcsola-tos költség olykor a tagdíj tartozás összegét többszörösen is meg- fogja haladni, de az egyesület minden lehető eszközt megadott minden egyes tagnak a fennti ajánlatával, hogy az egyesülettel szemben fennálló anyagi ügyeit rendezze és ezek után már mindenki csak önhibájából maga okozjza önmagá-nak azt a felesleges költséget és rossz, érzést, amelytől mesz-szemenöleg megkímélni óhajtotta az egyesület.

Tagdijnyugtázcts. Az E. M. E. titkári hivatalához a következő összegek küldettek be:

1931. évre 100 L. tagdíjat fizetett: Fazakas I. Cssztdomokos, Balogh M. Sautau.

1932. évre 100 L. tagdijat fizetett: Fazakas I. Cssztdomokos, Csipkés J. Agyéres, Bényi S. Ganesti, Vancza J. Bogártelke.

1933. évre 100 L. tagdíjat fizetett: Schreiber Á. Petrozsény, Csipkés J. Agyéres, dr. gr. Bethlen L. Kolozsvár, Bényi I. Ganesti (hátr. 1934-re), Tóth H. András Rpécska, Káli A. Rpécska (50.)

1934. évre 100 L. tagdíjat fizetett: Vas L. Osiketi tanya, Ottl Á. Szfenes, Hermann M.-né Gödemesterháza, Mátyás A. Sáros, Nagy V., dr. gr. Bethlen L. Kolozsvár, Nagy G. Sándor Mpanit, Demeter P. Boréhoz, Nagy L. Érszöllös, Révai P. Nmajtóny, Rácz M. Galac, Berecz J . Szatmár.

KÜLÖNFÉLÉK. Visszavonták az adómentes

méhész cukor ügyében kiadott rendeletet. A pénzügyminisz-térium vissza vonta azt a ked-vezményt, amit az Ínséges méh-családok felsegítésére engedé-lyezett adómentes cukor enge-délyezésével nyújtott az ország méhészeinek. Sajnos a helyzet nemhogy javult volna, hanem ínég súlyosbodott, mert a ta-valy a hideg esős idő miatt nem tudtak hordani a méhek, az idén pedig oly nagy volt a Szárazság, hogy a virágokban nem volt nektár, a méhek még a saját napi szükségletüket is alig voltak képesek behordani. Ilyen körülmények között az E. M. E. elnöksége ujabb ké-réssel fordult a földmivelésügyi és pénzügyminisztériumokhoz, ismételten kérve a méhészek részére az adómentes cukor en-gedélyezését és pedig sürgősen, hogy még a nyár végén és ősz-szel biztositható legyen a mé-hek téli elesége. — Az idén az U- M. E. Szatmáron fogja meg-tartani vándorgyűlését és ott is iprogrammba veszi a méhek Etetésének kérdését mint egyik legidőszerűbb és legégetőbb problémát. — Egyébként la-punk mai számát is a méhek etetésének szolgálatába állítot-tuk, amennyiben a mai szá-munkban Stief Ottó tagtár-sunktól közlünk egy a kérdést részletesen ismertető cikket. — "Amennyiben pedig az egyesü-ket adómentes cukor iránti ké-résére kedvező választ kap, ..azonnal értesiteni fogjuk az :egvesület tagjait. Megjegyezni íkivánjuk, hogy ezuttnl külön jjb kértük a kormánytól, hogy

Peletünknek is adjon megha-lmazást a cukor elosztására,

mert csak ez esetben biztosit-hat juk tagjainkat arról, hogy az egyesület kérésére engedé-lyezett kedvezményes áru cu-korból az egyesület tagjai is részesülhetnek.

A költésrothadás fellépett Szatmár vármegyében is. Szo-morú tünet, hogy Erdély kü-lönböző vidékeiről ujabb és ujabb jelentések érkeznek a költésrothadás fellépéséről. — Megírtuk volt, hogy Kolozs- és Csík vármegyékben már a ko-rábbi években megállapíttatott a baj, ujabban Szatmár várme-gyéből érkezett jelentés arról, hogy ott is fellépett a méhek-nek az a legveszedelmesebb fer-tőző betegsége. Az E. M. E. lé-péseket tett ugy Kolozs, mint Csík vármegyében a betegség terjedésének meggátlására és ujabban megkereste a Szatmár vármegyei Mezőgazdasági Ka-marát is, hogy költségvetésébe vegye fel a költésrothadás el-len való hathatós védekezés módjainak ismertetéséhez és keresztülviteléhez szükséges összeget. Az E. M. E. az idén az E- G. E. mezőgazdasági kiál-lításával kapcsolatosan Szat-máron rendezi meg ezévi mé-hészeti vándorgyűlését. A ván-dorgyűlésnek két főtárgya lesz előreláthatólag, az egyik a mé-hek cukorral való etetése, me-Ivik kérdés a tavalyi hideg esős és az idei száraz meleg időjá-rás következtében igen aktu-álissá vált. A másik fontos és hasonlóképen életbevágó kér-dés a költéselrothadás elleni vé-dekezés módjainak megismer-tetése és keresztülvitelének megszervezése lesz valószinüí-leg. Az E. M. E- még nem je-lölte ki az előadókat, de igen

— 76 -

kívánatos volna, hogy azok, akik a kérdéssel tudományos, vagy gyakorlati alapon beha-tóan foglalkoztak, önként is je-lentkezzenek előadóknak, vagy a gyűlésen fejtsék ki tapaszta-latarikat majd a köz javára.

Az anyák megjelölése. He-lyesen cselekszik a méhész, ha a bepárzott ú j anyákat minden évben egyforma színnel meg-jelöli. így az 1934. évi anyák fehér színnel jelölendők meg mind. A megjelölés szükséges-ségéről és előnyéről felesleges bővebben Írnunk. Figyelmez-tetünk azonban mindenkit, hogy egy évjáratban különbö-ző családoknál másféle színek-kel jelölni az anyát nem taná-csos, mert az másra, mint za-varkeltésre nem való és az óhajtott cél így el nem érhető. Miután pedig egy anyának az életkora 3 év, legegyszerűbb 3 színt választani, amelyet ál-landóan felváltva alkalmazunk. Ez a megjelölés csak a kort jelzi, de gyakorlati szempont-ból igen értékes e megjelölés.

A méhek betegségei ellen való védekezés nemzetközi meg-szervezése. Egyik államra sem közömbös, hogy a szomszéd-ban milyenek az állategészség-ügyi viszonyok;. Különösen a méhek betegségei terjedhetnek

könnyen, mert a legéberebl határzárlattal sem lehet meg akadályozni, hogy a méhek i határon át ne szálljanak a: idegen családokat kirabolni vagy a rajok át ne szökjenek A beteg családoktól raboli méz, vagy a kósza r a j áthur colhatja a betegség okozóit. — Párisban működik egy nemzet-közi bizottság az állategész ségügyi törvényes intézkedései! egységesítése céljából. A bi-zottság megbizásából a berlini biológiai intézet méhbetegsé§ kutató osztályának vezetője Borchert professzor a napok-ban készítette el a különbözö országok méhbetegségre vonat-kozó törvényeinek összefogla-lását- Munkáját alkalmam voll még kéziratban olvasni. Min-den remény megvan arra, hogy a párisi bizottság nemzetközi munkája az összes európai or-szágok méhészeti törvényeire is jóhatású lesz.

Méhész levél. Kunsch Lajos dévai tagtársung írja, hogy Dé-ván 43 méhész 375 méhcsalá-dot telelt be 1933 őszén. — Áprilisig 165 család telelt ki. Azután is pusztult az állo-mányból. Déván a kamara mé-hészkört alakított 10 L. beirági és 50 L. tagdíjjal.

Apróhirdetések. Garantált tiszta méhviaszból hengerprésen előállitott Mülép kap-

ható Szurdoki Krcs Kornél méhészetében, bármily mérefü nagyságban. Egy kiló óra 150 lei. Salakmentes tiszta méhviaszt elfogadok átdolgozás végett 25 százalék levonással. Szurdoki Krcs Kornél méhészete, Sibiu, Poplaka-heid '-Calea Poplacei 14. — Veszek garantált tiszta méhviaszt, minta küldé-sét és árajánlatot kérek,

Eladó 15 Dadant rendszerű kaptár, Zoler szerkezet préselt rozs szal-mából a legújabb találmányok tekintetbe vételével igen jó kivitelben, kivül kátrány papírral boritva; 1933 telén készültek. Egy teljesen felszerelt kaptár; ára 400 lej Kolozsvárra szállítva. Cim: Panait Vasiliu. a mócsi méhészetig kerület főnöke (§eful Regiunei Agricole Mociu).

Nyomatott a Minerva R.-T. könyvnyomdái műintézetében Clui. Sir. Báron L. Pop 5. — 20196