Vezetés és a jó vezető a közigazgatásban

dr. Sabjanics István2014. március 19.

Vezetés és igazgatás I.

igazgatás: tájékozódás + információszerzés + információ

feldolgozás + elemzés tervezés munkamegosztás* koordináció* végrehajtás ellenőrzése

*(igazgatás tartalmának központi elemei)

igazgatás, adminisztráció = szervezés

Vezetés és igazgatás II. igazgatás legfontosabb tartalmi eleme a

döntés döntés = vezetési tevékenység döntéshozatal, probléma megoldás Szamel szerint az igazgatás CSAK döntés-

előkészítés, illetve végrehajtás Weber: a vezető egy “legális úr” (utasítási

jogkörre alapozva) valójában a vezető is engedelmeskedik a

személytelen rendnek (racionálisan körülhatáolt tárgyi hatáskör)

Vezetés és igazgatás III. ha a vezető utasításai és a beosztottak

végrehajtása között nincs összhang vezető akarat módosítása vezető megtévesztése működés elszabotálása

politikai vezető (poltikai motívum is) pártérdek és közérdek egyszerre

érvényesül

Vezetési típusok I.

vezetői kézivezérlés térvesztése (döntéshozatal és információkhoz hozzáférés széles körben)

felelősség is követi a változásokat, de kissé megkésve

XX. század közepén egy szervezet eredményessége leginkább a jó vezető személyétől függött

Vezetési típusok II. ma legfőképpen: képviselet (szervezeten kívül,

illetve szervezetrendszeren belül felfelé)

szervezeti vonatkozásban: kapcsolattartás (társszervezetek, partnerek) fejlesztés büdzsé kialakítása

személyzeti vonatkozásban: jutalmazás és büntetés munkáltatói jogkör motiváció

személyes jellemzők kihatása az egész szervezetre (hirtelen, felkészületlen, nem törődöm)

vezető célja: a szervezeti céllal szükségszerűen párhuzam, sőt azonosság a célravezető

Vezetési típusok III. menedzser típusú vezetés:

stabilitás bürokratikus, szervezeti-működési modelltől

távol eredményorientáció új munkamódszerekre kellő nyitottság

menedzserializmus: piaci módszerek vállalkozói szellem magánszektor bevonása

Vezetési típusok IV. 1970-es évektől a NPM kísérletet tesz a

magánigazgatás és a közigazgatás szervezési elveinek szintetizálására a hatékonyság növelése érdekében

teljesítmény menedzsment: működési hatásfok növelése a primér szempont gazdaságosság költséghatékonyság eredményesség ráfordítás

Vezetési típusok V.

stratégia-menedzsment:

célhoz vezető út kidolgozása célok realizálásának folyamata a rendező elv innováció ellenőrzés részeredmény S.W.O.T.

A vezető I.jellemzők, szituációs játékok, feladatmegoldás. viselkedés. hatalommal élés, elképzelések, értékek, karizma, intelligencia

Platón: Az Állam“Milyen tulajdonságok különböztetik meg az egyént, mint vezetőt”

Francis Galton: születnek, nem képezik őket

XX. század közepére felismerés: adott helyen jól teljesítő vezető, nem feltétlenül állja meg a helyét másutt (vagyis elengedhetetlen a képzés, képesítés)

A vezető II. a ‘80-as évekre újra felértékelődik a

személyes jellemzők szerepe, úgy mint intelligencia, tudatosság, nyitottság

beosztottakhoz viszony

hatékonyság

“napközi”

teljesítmény

maximálás

munkaképte-lenség

eredményes csapatmunka

A vezető III.

Vezetési stílusok: megnyerő autokratikus demokratikus nárcisztikus mérgező feladat központú / kapcsolat orientált

lényeges különbség van a nemi sztereotípiákat illetően

A vezető IV. nincs tökéletes vezető inspiráló vezetői tulajdonságok:

humánus megközelíthető jó időzítés empatikus vállalja és kiaknázza saját egyediségét

Fagol: mindenkit ismer, alkalmatlanokat elbocsátja példamutató rendszeresen felügyeli a szervezete működését közvetlen beosztottjaival rendszeresen konzultál nem veszik el a részletekben tettvágy, kezdeményező készség, odaadás felelőssége: törvényes és hatékony működésért

A jó vezető I. jogszerűség

komplex jogi szemlélet iura novit curia (szakfeladat – szakismeret)

hatékonyság minőség + idő + ráfordítás versenyben egyértelmű magánszektor profitorientált, közszférában nem egyértelmű

EU elvárások nemzeti közigazgatási rendszerek átláthatósága megbízható teljesítő képesség EU jogszabályainak és politikájának gyakorlati

megvalósítása

A jó vezető II. acquis communautaire

megfelelő-e a szervezet? elengendő-e a felszereltség? megfelelő-e a személyi állomány?

legfontosabb: megbízhatóság pontosság gyorsaság dinamikus cselekvési- és hatékony alkalmazkodási képesség

közösségi hűség követelménye közösségi jog egységes és hatékony alkalmazása belső alkotmányos hatáskör elosztás vagy hatósági

szervezetrendszer hiányosságai nem legitimálják a végrehajtás deficitjét(!)

Közös Értékelési Táblázat (CAF) egységes teljesítmény- és minőségvizsgálat

A jó vezető III. hatékonyság biztosításának előfeltételei

jogszerű működés feladatok hatékony és határidőn belüli végrehajtása érintetteknek azonos színvonalon maradéktalanul és folyamatosan

hatékony = ha egyanezt gyorsabban kevesebb emberrel kisebb ráfordítással

ennek teljesítése csupán elégséges lesz

elvárás

A jó vezető IV. hatékonyság mérése

(bázis időszak / bázis állapot) általános működési paraméterek befolyásoló tényezők zavarok költségek (indokolt – indokolatlan) beosztottak közreműködése időráfordítás

lényege: vezető számára hiteles kép

A jó vezető V. megválaszolandó kérdések:

kiegyensúlyozott-e a szerv működése működési költségek beosztottak tevékenysége feladat végrehajtás ideje hogyan alakult

belülről értékelem (ez a hiba)

külső felügyelet / kontroll (előnyei) vezető felelősségre vonása kívülről érkező kezdeményezés a szervezet

átalakítására felügyelő biztos kinevezése súlyos zavarok esetében előzetes jóváhagyás egyes döntésekhez

ennek ellenére NEM

•objektív•precíz•alkalmas

A jó vezető VI.

rendszerszintű probléma:a törvényesség elemi követelmény ma isDE: a hatékonyság továbbra sem az

hivatali hűség követelménye befelé (szervezet) kifelé (szervezetrendszeren belül és közigazgatáson kívülre is!) állami politikának való megfelelés (közakarat)

vezető képzés kötelező képzések továbbképzések alkalmasság időszakos vizsgálata