1. rész: Bevezető rendelkezések

VET célja: teljes verseny megteremtése a gazdaság versenyképességének fokozása érdekében. A törvény megfelel az EU előírásainak. (2009/72/EK; 2009/73/EK irányelvek)

Főbb változások a korábbiakhoz képest:- 2003/54/EK irányelvvel összhangban a fogyasztó helyett a felhasználó kifejezés lép

életbe (kivéve a „lakossági fogyasztó” és a „védendő fogyasztó” esetében)- a kettős modell megszűnik (közüzemi és szabadpiaci), helyét a versenypiaci modell

veszi át. A felhasználók és a kereskedők szabadpiaci körülmények között szerezhetik be, a termelők ugyanígy értékesíthetik a villamos energiát.

- A lakossági fogyasztók és a kisvállalkozások – a törvény által kijelölt szűk köre – egyetemes szolgáltatásra is jogosultak lesznek.

- Egyetemes szolgáltatásra engedélyezési eljárás után bármely villamosenergia-kereskedő engedélyt kaphat. Az egyetemes szolgáltatás ellátásbiztonsága érdekében az átállást két lépcsőben valósítják meg:

o 2009. dec. 31-ig hat közüzemi szolgáltató köteles egyetemes szolgáltatást nyújtani

o 2009. jan. 1-től azonban már a kereskedők is engedélyt szerezhetnek egyetemes szolgáltatásra

- Bevezetésre kerül a Végső menedékes. Célja, hogy ha egy egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót ellátó társaság (ami lehet egyetemes szolgáltató, vagy felhasználókat ellátó kereskedő) fizetőképtelen lesz, és ezáltal a felhasználók ellátásbiztonsága veszélybe kerül, akkor a hatóság kijelöli a végső menedékest. A többi felhasználó esetében (tehát akik nem egyetemes szolgáltatásra jogosultak) a piacon lévő kereskedők veszik át a szolgáltatást. A végső menedékes kiválasztásánál az 1991. évi XLIX. törvény (csődtörvény) alsóbbrendű jogszabályát kell alkalmazni.

- Az egyetemes szolgáltatók nem lesznek kötelezettek arra, hogy az MVM-től vásároljanak villamos energiát. Az ár a beszerzési árból és a Magyar Energia Hivatal által ellenőrzött árrésből adódik.

- A rendszerhasználati díjakat külön jogszabály állapítja meg.- A lakossági fogyasztók elszámolással, számlázással, díjfizetéssel és méréssel

kapcsolatos panaszai ügyében a feladatok a Magyar Energia Hivataltól a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségekhez kerülnek át.

- A nem lakossági fogyasztók elszámolással, számlázással, díjfizetéssel és méréssel kapcsolatos panaszai ügyében a feladatokat továbbra is a Magyar Energia Hivatal látja el.

- Védendő fogyasztók két fő csoportja: o szociálisan rászorulóko fogyatékkal élők

- A megújuló energiaforrásból, hulladékból vagy kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételi rendszer átalakításának lényegi elemei:

o A Kormány technológiánként és energiaforrásonként eltérő KÁT árat határozhat meg.

o A törvény tartalmazza az átvételi ár maximumát, és azt, hogy a mezőgazdasági termelésből származó anyagokat hasznosító termelést a törvény szerinti áron kell átvenni

Kt. – 1993. évi XLIX. törvény (A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről)

A törvény hatálya kiterjed a kőolajterméket forgalmazó, valamint az Európai Unió másik tagállamából vagy harmadik országból saját felhasználás céljából behozó

- adóraktári engedélyesre (az a személy, aki (amely) az adóraktárban - az e törvényben meghatározott engedély birtokában - jövedéki termék előállítására, illetve olyan jövedéki termék tárolására, raktározására jogosult, amely után az adót még nem fizették meg)

- adómentes felhasználóra (a jövedéki termék adómentes beszerzésére az e törvényben meghatározott engedéllyel rendelkező, a jövedéki terméket az e törvényben meghatározott adómentes célra felhasználó személy)

- felhasználói engedélyesre (az a személy, aki - az e törvényben meghatározott engedély birtokában - jogosult egyéb ellenőrzött ásványolaj beszerzésére, felhasználására, kiszerelésére, megfigyelt termék beszerzésére, előállítására, felhasználására, kiszerelésére, a teljesen denaturált alkoholtermék kiszerelésére)

- bejegyzett kereskedőre (az a személy, aki a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön a vámhatóság) által kiadott engedély alapján, gazdasági tevékenysége keretében jogosult más tagállamból a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék rendszeres vagy eseti fogadására)

- bejegyzett feladóra (az a személy, aki a vámjogi szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön a vámhatóság) által kiadott engedély alapján, gazdasági tevékenysége keretében jogosult arra, hogy – az e-TKO tervezetének kiállításával – rendelkezzen a harmadik országból behozott, vámjogilag szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméknek az importálás helyéről az adó fizetésének halasztása mellett az e törvényben meghatározott rendeltetési helyre történő továbbszállításáról)

- közösségi jövedéki engedélyes kereskedőre (az a személy, aki jövedéki terméket gazdasági tevékenység keretében, más tagállam felé értékesít vagy továbbértékesítési célra más tagállamból beszerez)

- valamint jövedéki engedélyes importálóra (az a személy, aki először szerez jogot arra, hogy az importált termék felett saját nevében rendelkezzen, illetve ilyen személy hiányában az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában az importált jövedéki terméket birtokolja)

Kt. módosul, célja: a tagi hozzájárulás fizetési rendszer olyan átalakítása, hogy valamennyi piaci szereplő azonos módon az általa szabad forgalomba bocsátott, vagy a saját felhasználás céljából behozott, a Kt hatálya alá eső kőolajtermék mennyiségek után fizessen tagi hozzájárulást. VET és GET módosításának alapvető célja a Független Szállítási Rendszerüzemeltető beültetése a magyar modellbe. (Independent Transmission Operator ITO)

- Első Szabályozási Csomag (1996/92/EK)- Második Szabályozási Csomag (2003/54/EK)- Harmadik Szabályozási Csomag (2009/72/EK)

Harmadik Szabályozási Csomag:- Cél: minden piaci szereplő megkülönböztetés-mentesen férjen hozzá az átviteli

hálózatokhoz- Új szétválasztási szabályok (3 választható szétválasztási modell):

o Tulajdonosi szétválasztás Jelentős beavatkozás a Viv. szerkezetébe Hálózatot tulajdonló társaság leválasztása Hálózat tulajdonosa = átviteli hálózat üzemeltetője Irányítási és összeférhetetlenségi szabályok

o Független rendszerüzemeltető (ISO) Viv. megtartja az átviteli hálózat tulajdonjogát Független rendszerüzemeltető kijelölése Irányítási és összeférhetetlenségi szabályok

o Független átviteli rendszer-üzemeltető (ITO) Autonóm irányítás: villamosenergia-átviteli tevékenység

Átviteli rendszerirányítás Átviteli hálózat-üzemeltetés Hálózatfejlesztési terv készítése

Ellátási és termelési érdekektől független átviteli rendszerüzemeltetés

ITO modell

Jogszabályi háttér: - 2009/72/EK Irányelv V. fejezet- VET XII. fejezet, és VET Vhr.- Részlet- és kiegészítő szabályok közös kialakítása (VIV-MAVIR-MEH)

- MAVIR – VIV = „házassági szerződés” – szigorú együttélés!- VIV = Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás

- VIV definíció: olyan villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelynek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja az átviteli rendszerirányítási vagy elosztási tevékenységek mellett egyidejűleg a termelési vagy kereskedelmi tevékenységek közül legalább az egyiket végzi, vagy ezek egyikére vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részének minősül az említett villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek;

VIV tagok:- MVM Zrt.- MVM Trade ZRt.- MVM Partner ZRt.- Paksi Atomerőmű ZRt.- Vértesi Erőmű ZRt.- MVM GTER ZRt.- MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.- MIFŰ Kft.- BVMT ZRt.- Hungarowind Kft.- MAVIR ZRt. [nem VIV: HUPX ZRt. És leányvállalatai!]

Az irányelvi előírásoknak megfelelően a törvény részletesen meghatározza, hogy melyek azok az eszközök, illetve vállalati funkciók, szolgáltatások, amelyekkel az átviteli, illetve a szállítási rendszerüzemeltetőnek önállóan kell rendelkeznie, azaz nem használhatja, nem veheti őket igénybe közösen a vertikálisan integrált vállalkozással. Ilyenek például a jogi és informatikai szolgáltatások, vagy a társaság könyvvizsgálata. Az operatív működésen túlmenően az átviteli, illetve a szállítási rendszerüzemeltető pénzügyileg sem függhet a vertikálisan integrált vállalkozástól. Így az átviteli, illetve a szállítási rendszerüzemeltető maga jogosult dönteni a hitelfelvételről, tőkeemelésről, illetve bármely egyéb finanszírozási forrás igénybe vételéről. A vertikálisan integrált vállalkozás pedig köteles a rendszerüzemeltető rendelkezésére bocsátani az eldöntött hálózatfejlesztések megvalósításához szükséges forrásokat.

ITO Modell szerinti működés alap-feltételei:- Önálló jogi személy [MVM-től jogilag független]- Önálló telephely [MVM-mel nem összetéveszthető]- Saját arculat / kommunikáció [MVM-től eltérő]- Saját könyvvizsgáló [MVM-től független]

Átviteli villamos-energia tevékenységhez:- Saját eszközök és berendezések [ideértve: IT]- Saját személyzet [önálló HR politika]- Sajátpénzügyi erőforrások

Önálló döntéshozatal:- Üzemeltetés, karbantartás, átvitel-rendszer fejlesztés- Pénzeszközök teremtése (hitelfelvétel és tőkeemelés)

A Bizottság az irányelv-tervezetek indokolásában az energiapiaci verseny megvalósulásának akadályát egyrészt az átviteli, illetve a szállítási rendszerüzemeltetők által a kapcsolt vállalkozások javára alkalmazott diszkriminációban, másrészt a szükséges hálózatfejlesztések - szintén a kapcsolt vállalkozások piaci pozíciójának védelme érdekében történő - elmaradásában látta.Ennek kiküszöbölésére a következő intézkedéseket hozta:

- A tagállami energiapiaci szabályozó hatóság (Magyar Energia Hivatal) felügyeletet gyakorol a hálózatfejlesztési tervek elkészítése és megvalósítása felett.

- A MEH köteles kikényszeríteni a meg nem valósult, de szükséges hálózatfejlesztéseket

- A MEH köteles a rendszerhasználókkal konzultálni a szükséges és a tervekben szereplő fejlesztésekről

- A MEH ellenőrzi, hogy a MAVIR által kidolgozott fejlesztési terv összhangban van-e a közösségi szintű tíz éves fejlesztési tervvel

- Amennyiben a MAVIR nem végezte el a szükséges fejlesztéseket, úgy pályázatot írhat ki a MEH, és a MAVIR-nak tűrnie kell, hogy harmadik fél végrehajtsa a fejlesztést, majd a MAVIR-nak kötelessége azt utána üzemeltetni

- Amennyiben a MAVIR sorozatosan megtagadja kötelességeit, és diszkriminatívan lép fel az MVM javára, úgy a MEH jogosult az MVM éves forgalmának 10%-át elérő bírság kiszabására, végső esetben pedig a hálózat üzemeltetésére más engedélyest jelölhet ki.

2. rész Villamos energia termelése

1, Termelés

Villamos energiát termelni:- 50 MW névleges teljesítmény felett termelői működési engedély- 0,5 MW névleges teljesítmény felett kiserőművi összevont engedély

birtokában lehet.

A termelő nem tarthatja vissza termelését indokolatlanul. Indokolatlan a visszatartás, ha:- a visszatartás nem üzemzavar vagy elsődleges energiaforrás-hiány következménye- nem minősül a 74. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tevékenység szüneteltetésének a

MEH engedélye alapjáno a 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőmű létesítése,

villamosenergia-termelése, valamint a villamos energia termelésének, megszüntetése

o az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítése, villamosenergia-termelése, valamint az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő bővítése, névleges teljesítőképességének növelése, illetve csökkentése, villamosenergia-termelésének szüneteltetése, megszüntetése,

- nem a termelő berendezésre vonatkozó környezetvédelmi, hatékonysági követelmények megváltozásának a következménye

Nem minősül indokolatlan visszatartásnak, ha:- a piaci ár nem fedezi a termelt villamos energia árát- a MAVIR a legkisebb költség elvének érvényestése során bármikor elrendelheti

bármelyik termelő egység hálózatra kapcsolását, ha annak indítási és üzemeltetési költségeit vállalja

Indokolatlan visszatartás esetén a MEH - a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban felszólítja az engedélyest a

kötelezettségei betartására- a kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, a jogsértés tárgyi

súlyára tekintettel egyedi ügyekben is- valamint határozatban meghatározza az erőművi teljesítőképesség felajánlandó

mértékét

2, Új termelő kapacitások létesítése

Saját üzleti kockázatra bárki létesíthet új termelői kapacitást. Kivétel:- szélerőművek hálózatra csak külön pályázat és feltételek szerint lehet. Kivétel ez alól

természetesen a háztartási méretű kiserőművek és a szigetüzemben működő erőművek.

HMKE-nek minősül az a villamosenergia-termelő berendezés, amelyre az alábbiak jellemzők:

közcélú kisfeszültségű hálózathoz, illetve kisfeszültségű magán- vagy összekötő vezeték hálózatra csatlakozik,

erőművi névleges teljesítőképessége nem haladja meg a felhasználó rendelkezésre álló teljesítményének mértékét,

maximum 50 kVA erőművi névleges teljesítőképességű

(kVA – névleges teljesítmény, egyenáram esetében egyenlő a hatásos teljesítménnyel

kW – hatásos teljesítmény, kisebb, mint a névleges teljesítmény

HMKE létesítés folyamata:

A Hálózati Engedélyes vállalatok az eddigi áramszolgáltatókból váltak ki, és alakultak meg, abból a célból, hogy villamosenergia-elosztói engedélyesi tevékenységet végezzenek.

A műszaki feladatokat a hálózati engedélyes látja el: - hálózat fejlesztés, karbantartás, üzemeltetés - üzemzavar elhárítás, - új hálózati csatlakozások előkészítése - fogyasztásmérő leolvasás, - mérőállás fogadás, - fogyasztói igények szerint egyéb hálózati tevékenységek (feszültségmentesítés, be- és kikapcsolások).

Elosztó Hálózati engedélyesek

ELMŰ Hálózati Kft. E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. ÉMÁSZ Hálózati Kft. E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.

Egyetemes Szolgáltatói engedélyesek

Budapesti Elektromos Művek Nyrt.Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. E.ON Energiaszolgáltató Kft. EDF DÉMÁSZ Zrt.

A hálózati engedélyesek a MEH által meghatározott mértékben kötelesek viselni a hálózat műszaki átalakításának költségeit. Ezeket a díjakat indokolt mértékben a MEH figyelembe veszi a rendszerhasználati díjak megállapítása során.

3, A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelésének elősegítése

Kötelező átvételi rendszer létrehozása. A termelt energia árának megállapítása során a következőket kell figyelembe venni:

- az egyes termelési eljárások megtérülési idejét- az egyes termelési eljárásoknak az ország természeti adottságaival összefüggő

hatékonyságát- a felhasználók teherbíró képességét- a technológiák fejlődéséből adódó hatékonyságjavulást- az adott technológiának a villamos energia rendszerre gyakorolt hatását

50 MW feletti beépített teljesítmény feletti beruházás nem vonható be a kötelező átvételi rendszerbe.

Nem vonható be a KÁT rendszerbe az Evt. szerint engedély nélkül kitermel bármely, és az Evt. szerint engedéllyel kitermel fűrészipari rönk, vagy annál nagyobb rendű faaprítékkal termelt villamos energia.

Kivétel: 2010. december 31-én szűnt meg ennek a KÁT támogatása. Ha azonban az előtte engedélyezett beruházás még nem térült meg, akkor legfeljebb a megtérülésig a MEH meghosszabbíthatja a KÁT rendszerben való értékesítést.

Kormány rendeletben állapítja meg:

- a kötelezően átvett villamos energia árát- az átvétel feltételeit - az átvétel módját

MEH állapítja meg:

- az átvétel alá eső villamos energia mennyiségét- kötelező átvétel időtartamát (az adott beruházásnak legfeljebb az adott ár melletti

megtérüléséig)

A kereskedők és végeredményben a felhasználók számára a törvény előírja, hogy a felhasználónak történő értékesítés illetve a saját fogyasztás arányában kötelesek az átviteli rendszerirányítóhoz rendelt mérlegkörből villamos energiát megvásárolni, azaz az átvételre kötelezettek a villamos energia felhasználói.

3. rész ÁTVITELI RENDSZERIRÁNYÍTÁS, VILLAMOSENERGIA-ELOSZTÁS ÉS A HÁLÓZATI ENGEDÉLYESEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

1, Az átviteli rendszerirányítás

Feladatai:- a villamosenergia-rendszer - a nemzetközi kapcsolatokra is kiterjedő - irányítása és a

folyamatos üzemvitel biztosítása- a villamosenergia-rendszer működéséhez, fejlesztéséhez, valamint a folyamatos és

biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges információk összegyűjtése és szolgáltatása

- az átviteli rendszerirányítási tevékenységgel összefüggő árakra vonatkozó adatok villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon történő gyűjtése és szolgáltatása a Hivatal részére

- a mérlegköri rendszer működtetése, a mérlegkörök és az átviteli rendszerirányító közötti elszámolás szervezése

- közreműködés az átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló elosztó hálózat fejlesztése céljából pályázat kiírásában

- a tervezett erőművi, elosztói- és átviteli hálózati karbantartási munkák, és azok időbeli ütemezésének összehangolása

- a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek végrehajtásában történő közreműködés

- szükséges intézkedések megtervezése, elrendelése, a felhasználók ellátásának korlátozása, illetve szüneteltetése esetén szükséges intézkedések

- az átviteli hálózat és az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat üzemének tervezése és irányítása a teljesítmény-egyensúly folyamatos fenntartása mellett

- az átviteli hálózathoz történő csatlakozás és hozzáférés, valamint az ezekkel kapcsolatos információk biztosítása

- a keresletoldali szabályozási intézkedéseknek a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott összehangolása

- az átviteli hálózattal kapcsolatos valamennyi díj, a 714/2009/EK rendelet 13. cikke és az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról szóló 2010. szeptember 23-i, 838/2010/EU európai bizottsági rendelet (a továbbiakban: 838/2010/EU rendelet) szerinti, az átviteli rendszerüzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus keretében előírt kifizetések teljesítése, és ennek keretében az átviteli rendszerirányítót megillető bevételek, továbbá a szűk keresztmetszetek kezeléséért felszámított díjak beszedése és elszámolása

- pénzügyi biztosítékok meglétének folyamatos figyelemmel kísérése, és a Vhr.-ben meghatározott esetekben a Hivatal tájékoztatása

- részt vesz a regionális szinten vagy az együttműködő európai villamosenergia-rendszer szintjén szervezett és koordinált átviteli szűkületkezelési eljárásokban

- figyelembe veszi a határkeresztező kapacitások rendelkezésre bocsátása, és a rendszerösszekötő vezetékeken keletkező szűkületek kezelése során mind a regionális, mind az egységes európai villamos-energia hálózat állapotait és műszaki sajátosságait

- biztosítja, hogy a közcélú hálózat tervezése, fejlesztése és rendszerirányítása az európai villamos-energia rendszer műszaki előírásaival összhangban történjen

- képviseli a magyar villamosenergia-rendszert a nemzetközi szervezetekben, kivéve a kormányzati vagy a szabályozó hatósági részvétellel működő nemzetközi szervezeteket

- kapcsolatot tart harmadik felekkel, a Hivatallal és az Európai Unió más tagállamaiban energiapiaci szabályozó hatóságként kijelölt külföldi szabályozó

- közreműködik a regionális piacok kialakításában, és jogosult az egységes villamosenergia-piac kialakításának megkönnyítése érdekében közös vállalkozás létrehozására

- Az átviteli rendszerirányító legalább félévente köteles a Hivatal és a miniszter részére a magyar villamosenergia-rendszer rendszerszintű teljesítmény- és energiamérlegét, primer energiaforrás felhasználását, az erőművi kapacitások különböző időtávú rendelkezésre állását, az átviteli és elosztó hálózatok fejlesztését, valamint a fogyasztás alakulását bemutató állapotjelentést küldeni

- Az átviteli rendszerirányító köteles a szerződések teljesítésének számlázása és a 16. §-ban meghatározott feladatok ellátása érdekében az ellátási szabályzatokban meghatározott képességű, országosan egységes műszaki követelmények szerint elszámolási mérőrendszert és adatforgalmi-kommunikációs rendszert üzemeltetni

- Az átviteli rendszerirányító köteles elvégezni a villamos energia átviteli és elosztó hálózatokon keresztül történő továbbításának az üzemi szabályzatban meghatározott mennyiségi elszámolásait

2, A hálózati engedélyesekre vonatkozó közös szabályok

2009/72/EK irányelv A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról2009/73/EK irányelv A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról1991. évi XLIX. törvény Csődtörvény1993. évi XLIX. törvény A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről (Kt.)2006. évi XXVI. törvény Földgáz biztonsági készletezéséről1996. évi LIV. törvény Az erdőről és az erdő védelméről (Evt.)