Velünk vagy ellenünk? Filozofálgatás a katolicizmusról,avagy a kereszténység történeti áttekintése.

Kiadta a „Szent Jobb“ keresztyén magyar nemzeti mozgalom, 2009. Karácsony havában.

TartalomVelünk, vagy ellenünk?Filozofálgatás a katolicizmusfogalmának kialakulásáról. ................................................. 3.A kereszténység történeti áttekintése:tények, mitológia .................................................................................... 3.

Atlantisz, Egyiptom, Fõnix és a Napcsoda, Nanaistennõ, Péter és Pál apostolok, Keresztyén koptegyház, Manicheus kereszténység - bogumilok,Hun miatyánk, Arianus kereszténység, Nesztori-ánus kereszténység, Kettõsség a magyar fejedelem-ségben: a Nap és a Hold, Ortodox kereszténység -Cirill és Metód, Reformáció, Internacionálé ésRerum Novarum

Püspöki körlevél, máglya, fény,vagy lehetett volna áldás is? ..................................... 14.Lajdi Péter: Ki a magyar? ................................................... 17.Igaz történet Istenrôl, szerénységrôlés a szeretetrôl- Magyarokról magyaroknak ....................................... 23.

Keresztény? Katolikus? Istenhívô? Egyházi?Az egyház szerepe mára jócskán átalakult a kezdetekhez képest. Valahogy kiveszett

belõle az, amelyre felépült, hogy a híveket, az egyházközösséget valódi közösséggé te-gye, hogy a biblia példabeszédeivel gondolkodásra sarkalljon, segítsen megoldani aproblémáinkat, s hogy mindezek által üdvözülhessünk. Úgy tûnik, már nem tanít, nemmutat utat, mint Jézus tette, elvesztette megtartó erejét.

Elmélyült beszélgetések során szinte rendre felvetõdik a kérdés: hiszel Istenben,vallásos vagy? A válasz lehet megnyugtató, vagy megdöbbentõ is. Mert ki gondolná,hogy kedves ismerõse itt, Európa szívében mondjuk buddhista, vagy netán a hindu val-lás követõje, esetleg mohamedán. Hiszen itt élõként önkéntelenül is azt feltételezzük,hogy keresztény. Ám még ez esetben is felmerül, hogy katolikus, református, ortodox,vagy egyéb. (Esetleg a sok ágat látva az is megfordul a fejünkben, hogy talán ez is az„Oszd meg és uralkodj!“ elvén alapul.) Kevesen gondolkodnak el azonban azon, ho-gyan, miként és milyen gyökerekbõl táplálkozva alakultak ki a mai kereszténység kü-lönbözõ ágai. Azon pedig még kevesebben (bár ma már talán egyre többen, köszönhe-tõen a nemzeti oldal felvilágosító munkájának), hogy mi, magyarok hogyan, mikor vál-tunk keresztényekké.

A következõ oldalakon a fenti kérdésekrõl gondolkodtunk el, megpróbálva össze-szedni a lehetséges válaszokat, s néhol elfilozofálgatva a lehetõségekrõl.

2

Patrona Hungariae - Magyarországpatrónája, védõszentje

A magyar korona,kormánypálczaés országalma.

A katolikus szó görög eredetû kifejezés. A lexikona kataholosz szóból származtatja, jelentése egyete-mes, általános, mindent felölelõ. A 3. századtól ezzela jelöléssel próbálta elhatárolni magát a keresztényRómai Egyház a különbözõ vallási mozgalmaktól.

Katolicizmus: ellenirányzat (kato, kata - ellen;izmus - irányzat)

Ha a kereszténységnek a római, nyugati irányzataellenirányzat, felvetõdik a kérdés: Velünk, vagyellenünk? Ne feledjük el, az elnevezést a nyugat-római keresztény egyház a katolikus szóhasználattalhatárolta el magát a keresztény tanok különbözõirányzatainak szektásodásaitól. Napjainkban a scien-tológia egyház a kereszténység egyik legvadabbhajtása.

FOGALMAK ÉS JELENTÉSEIK:Katholikosz: az örmény, grúz, és pravoszláv egyház

vezetõinek, pátriárkáinak címe.Kataholosz: ? (a teljesség ellen, szét az egészet, le a

kerekkel ???)Kata – görög szóösszetételek elõtagjaként ellen,

szét, le.Holo - szóösszetételekben a szó teljes voltát jelenti,

teljes, egész, kerek, kör. Holosz – Hellász – Heliakus: a Nappal együtt való

kelés és nyugvás.Héliosz: Napisten. A mitológia szerint az igazság

istene ki fényével megvilágítja a titkos bûnöket.Szóképzés: Héliosz – katahéliosz – kataholosz –

katholikosz – katolikusÉrtelmezése: fény, igazság – ellenfény, ellenigazság

– sötétben járó, - hitetlen???Az igazság istene ellen járó, ki fényével megvilágít-

ja a titkos bûnöket – sötétben járó. Tehát ha nem afényben a Nappal együtt járó, akkor ellene a sötétség-ben járó.

(Nem járunk tévúton, ha keresztes hadjáratokra, asötét középkor boszorkányüldözõ inkvizíciójára gon-dolunk.)

Egyéb elõforduló szavak jelentése:Holoszid: meteorkõHolló, Fõnix, sólyom, turulHolokauszt: égõ áldozat helyett a teljesség ügye

(cause - latinban ügy).Ortodox: igaz hitû. Görög: orthosz - egyenes, igaz.

Doxa – vélemény, beszéd, hit, dogma.Pravoszlav: (Ugyanazt jelenti mint az ortodox csak

csehül) pravo – igaz, szlav - hit, szó. Tehát pravoszlav- igaz szavú, igaz hitû.

Komuniti – vallási közösség, - kommuna - (kibuc)– lakóközösség, lakótelep, lakópark (zsidó lakótelep)

kommunista - kommunista

Velünk vagy ellenünk? Filozofálgatás a katolicizmusfogalmának kialakulásáról.

3Velünk vagy ellenünk? Filozofálgatás a katolicizmus fogalmának kialakulásáról;

A kereszténység történeti áttekintése: tények, mitológia – Kezdetek;

KezdetekÉg szülte Földet,Föld szülte fát,Fa szülte ágát,Ág szülte bimbaját,Bimbaja szülte Szent Annát,Szent Anna szülte Máriát,Mária szülte Jézus Krisztus Urunkat,Ki e széles Világot piros vérivel megváltotta.

– imavers a teremtésrõl

Képzeljünk el egy élhetõ világot. A jégkorszakalatt az Eurázsiai-hegységrendszertõl északra (Alpok,Kárpátok, Kaukázus, Altáj-hegység / Himalája) elégnehéz lehetett az élet. A hegységrendszertõl délre vi-szont a folyóvölgyek, a ma már sivataggá vált terüle-tek alkalmasak földmûvelésre. Melyek voltak ezek ahelyek?

FolyóvölgyekKárpát-medence – Körös-völgyi kultúra (nem ta-

nítják).Tarim-medence, Turáni alföld - szkítia (nem tanít-

ják).Tigris és az Eufrátesz vidéke – Mezopotámia. (ta-

nítják).Indus és a Gangesz - a mai India északi része. Nílus – Egyiptom (lassan kimarad a történelem-

könyvekbõl).Kínai-alföld.Sivatag: Arab-félsziget, afrikai Szahara, északi,

Földközi-tenger déli részének széles sávja.Ezek a területek élhetõ világot, földi paradicsomot

jelentettek az itt élõ ember számára. És bekövetkezika katasztrófa, a felmelegedés! Bekövetkezik egyfelõlaz „özönvízszerû” jelenség, áradások az olvadás és alehulló sok csapadék miatt, másfelõl a sivatagosodás.

A kereszténység történeti áttekintése: tények, mitológia

4A kereszténység történeti áttekintése: tények, mitológia – Kezdetek, Atlantisz

Az áradásoknak leginkább kitett területek a Kárpát-medence (Körös-völgyi kultúra eltûnése) és az indiaiHindusztáni –alföld.

A sivatagosodás legjobban kitett terület az Arab-félsziget, Észak-Afrika, Tarim-medence, Góbi-siva-tag.

Egy kínai legenda szerint egyszer tíz napholló szálltfel és iszonyatos hõséget támasztva perzselték a föl-det. A mesteríjász, Yi kilencet lelõtt közülük, ígymegmentette az embereket – Terebes-lexikon, kínaimitológia.

A felmelegedés következtében azonban átjárhatóváváltak a hegyszorosok is. A katasztrófáktól leginkábbsújtott területekrõl elvándorolni kényszerült a lakos-ság. Beindult a „népek tengerének” áramlása.

A népmozgás kezdete elõttre visszatérve. Mindennemzetség számára fontos volt, akár pásztor, akárföldmûves a Nap éltetõ áldása. (Naptisztelet.) A Napmint az élet teremtõ erejének tisztelete. Hogy mi kö-ze ennek a keresztyénséghez? Erre dr. Tóth Judit aSzent Korona a mágikus pecsét c. könyvébõl is vá-laszt lehet kapni. A Szent Koronán lévõ „apostoloktitkos üzenetének” megfejtése adja: Fény PárducaKrisztus a Körön Lépked. Ha valaki a körön lépked,körben jár, a köröz kifejezés a Naprendszer köreireutal. Teológiailag nem új a Nap és Krisztus (kereszté-nyi) kapcsolata. Ma már nem elfogadott, hogy Jézus a„Fény Fia” fényként testesült meg Mária gyermeke-ként. E tétel jelenleg így szerepel a keresztény egy-ház elfogadása szerint: „Szûz fogan méhében és szülfiat.” Krisztus elõtti idõkbõl köztudottabb az ógörögheliocentrikus álláspont, mely szerint a föld forog anap körül. Mit is jelent a Héliosz szó? Az igazság is-tene, mely fényével megvilágítja titkos bûnöket. Ho-gyan fogant Jézus? Középkori kereszténység idejealatt máglyán égetik meg azt, aki ezt vallja, nem pe-dig a geocentrikus földközéppontú nézetet. LásdGiordano Bruno, a római Katolikus Egyház eretneknyilvánítva máglyahalálra ítéli 1600-ban.

AtlantiszA Google-nak köszönhetõen új felfedezés látott

napvilágot. Lehet hogy Atlantiszt találták meg az At-lanti óceán fenekén? Megtalálták vagy sem, lényeg,hogy el sem volt nagyon veszve. Inkább elhallgatva,mint megannyi más, amelyek sértik bizonyos osztá-lyok érdekeit

A titokzatos, elpusztult földrészrõl fantasztikus re-gények tömkelege és komoly tudósok elmélyült fejte-getései adnak hír, hol így, hol úgy. Pedig már az ógö-rög bölcs, Platón is tudott a földrész létezésérõl és an-nak tragikus pusztulásáról. Azonban sokan csak fan-táziálásának tartották! Valójában a XV. század elejéna spanyolok felfedeztek egy szigetet, mely nem voltmás, mint napjainkban közkedvelt Kanári-szigetek.Mikor oda érkeztek, népes lakosságot találtak. Csak-nem 100 éven át tartott a harc az õslakosok és a hódí-tok közt, csaknem annyi ideig, mint a dél-amerikaikontinens meghódítása! (Érdemes kitérni egy gondo-lat erejéig arra, hogy ki volt abban az idõben „Spa-nyolország” uralkodója: I. Károly Magyar király, az-az Habsburg V. Károly Német-Római és osztrák csá-szár, spanyol király. Uralkodása alatt élte a Habsburgbirodalom legnagyobb kiterjedését, innen eredt amondás, hogy „országában sohasem nyugszik le anap”). A küzdelem egyenlõtlen volt, az õslakosoknem ismerték sem a fém-, sem a tûzfegyvert. 150 év-vel a szigetek leigázásának kezdete után nem maradtegyetlen tisztavérû õslakos (gauncho) sem. A NagyKanári szigeten (Grand Canaria) még mindig látha-tók olyan nyomok, amelyeket ez az õsi nép hátraha-gyott. Megmunkálatlan kövekbõl készült piramisok,gúla alakban egymásra rakott kövekkel lefedett sírok.Honnan és hogyan kerülhettek Nyugat-Afrika part-jaitól relatívan nem oly távoli szigetekre az õslako-sok, akik a korabeli feljegyzések szerint nem tudtakúszni, nem ismerték a hajózást, nem voltak hajóik,tutajaik? A lakosság nagyobb részét, magas termetû

Ez lenne itt Atlantisz? Foto: Google Ocean

5A kereszténység történeti áttekintése: tények, mitológia – Atlantisz, Atlantisz rejtélye,

Egyiptom, Fõnix és a Napcsoda

szõke (világos hajú) és kék szemû emberek alkották,de voltak, lehettek közöttük mongoloid és negroid et-nikumúak is. A világos hajú, kék szemû embertípushasonlít leginkább a mai európai emberhez melynekõse a cromagnoni ember. Ez a faj népesítette be 30ezer év alatt Európát és Észak-Afrikát – állítják a tu-dósok. (Korabeli feljegyzések után az 1970-es évek-ben publikált tudományos cikk nyomán.)

És akkor íme a nagy felfedezésrõl szóló tudomá-nyos hír:

A képen legjobban az óceánkutatók és a geofizikus-ok lepõdtek meg a kép felett, melyet a Kanári szige-tektõl nem messze nyugat fele mértek be... Ez azértérdekes – mondják a kutatók –, mert sokan feltételez-ték, hogy ezen a helyen volt Atlantisz. Csak rá kellnézni a képekre mondja dr. Charles Orser a New YorkState University munkatársa. Bernie Bamford repü-lõgépmérnök látta meg ezeket a vonalakat, melyekegy szabályos téglalapot adnak ki, amikor ellenõriztea Google Oceán szolgálatot... Nem hiszem, mondtaBernie Bamford, hogy ez egy természeti fenomén az-az a természet által kialakított formáció. Ezeket a vo-nalakat emberi kezek csinálták, jelentette ki a TheSun címû újságnak.

A svéd Aftonbladetbõl fordította: M. Szász Ágnes

Atlantisz rejtélye:Atlantisz neve a görög elbeszélésekbõl, mitológiai

történetekbõl ismert. Atlantiszt a Földközi-tengerkeleti medencéjében vélelmezni közkedvelt bizonyoskörökben. Tragikus végének maradványinak azonbanlegvalószínûbben a Kanári szigetek tûnnek. A pusz-tulás elöl az ott élõknek el kellett menekülni. Elhall-gatott történetek szerint az atlantisziakat jó elõre intõjelek figyelmeztették a katasztrófára, melynek okáracsak hipotézisek vannak, mint meteor-becsapódás,vulkánkitörés. Az ógörög feljegyzések Kr. e 1700-asévekre datálják. Vannak a tudománynak erre vonat-kozó megállapításai, de itt nem térünk ki erre. Azon-ban nem mehetünk el mellette anélkül, hogy ne hív-nánk fel a figyelmet Marduk-csillagára a vörös boly-góra a Nibirura, (jelentése párduc, oroszlán) mely amitológia szerint 3600 évenként visszatér. A tengerinépek Földközi-tenger medencéjébe való beáramlásafeltételezhetõen összefügghet ezzel, melyet a mai tör-ténelemtudomány Kr.e. 1400 körülire tesz.

A vörös bolygó megjelenése az égbolton és a ka-tasztrófa bekövetkezése máshol is éreztethette hatá-sát, erõsíthette a napkultuszt, mely eddig is teremtõisteni erõt jelentett a népek gondolkodásában.

EgyiptomEhnaton (a képen)

egyiptomi fáraó for-radalmi uralkodó-ként vonult be a köz-tudatba.

Szakított az õsiegyiptomi vallásirendszerrel, melyetszámos isten, illetvebálvány és állati for-ma testesített meg.Csupán egyetlen is-tennel, Atonnal he-lyettesítette az õsi is-teneket, akinek nincsen sem képmása, sem alakja, ésnem csupán Egyiptomnak, hanem az egész világnakaz egyetlen, univerzális istene

Kr.e. 1350-ben Ehnaton megépítteti Hiliopoliszt aNap városát, bevezeti az egyisten hitet, Nap Isten hit.Halála után felszámolják a vallási közösséget, e hitkövetõinek menekülni kellet. Mai elfogadott (?) állás-pont szerint õk lehettek az elsõ õskeresztények õsei,ma kopt egyház néven ismert Õskeresztény vagy ke-resztyének.

A görög történelmet mindenki tanulta így ismerõ-sen hat Hellász, mint az ógörög városállamok gyûjtõ-neve, mely tanultak szerint északról érkezõ pásztor-népek alapítottak. Melyik terület van a Balkántólészakra? A Kárpát medence! Hellász a Nap és a nap-isten után kapta e nevet és a Macedón király NagySándor alatt teljesedett be Kr.e 336-324 között.

Fônix és a Napcsoda• NAPCSODA: A bibliai történet szerint Józsue a

gabaoniták védelmében folytatott csata idején megállí-totta a Napot és a Holdat, hogy a két nappalból egy le-gyen, hogy a nép bosszút állhasson az ellenségein. (Jó-zsef 10,12-13) Ez a történet is híven tükrözi, hogy a Napaddig világítja meg fényével a titkos bûnöket, amíg mo-zog. Bosszúállásra legjobb idõszak a sötétség – ördögiegy kör.

• FÔNIX: Az ôsi keresztyénség szent madarától aholokausztig.

Fõnix madár mítosza az ókorban egész Eurázsiábanelterjedt, Rómától Görögországon át Indiáig és Kíná-ig. A hieroglifákon szürke gémként ábrázolták, míg akereszténységben sas, fácán vagy páva, sólyom alakjá-ban jelent meg a vallásos mûvészetben. A Fõnix a le-genda szerint a legmagasabb fára (értsd a családfát –gondolhatunk itt pl. az Árpádházi-királyokra, szen-tekre) rakja fészkét.

6A kereszténység történeti áttekintése: tények, mitológia – Fõnix és a Napcsoda

Mind Ovidius, mind Dante említik a Fõnix madárazon sajátosságát, hogy nem a megszokott füveketeszi, hanem a keserû tömjént, balzsamot és gyömbért,s hogy a halálos ágyául szolgáló fészket jó illatú nár-dusból, fahéjból rakja magának. A Fõnix madár egyikjellegzetessége, amint azt Ovidius is említi, hogymindig egyedül él, utódait saját magjából nemzi vagyhamvaiból éled újjá, s fia egy tojásban szállítja el aty-ja hamvait Héliopoliszba (a Nap városába). Az asszí-rok phoenixnek hívják.

Ovidius így ír róla:„egy szárnyas maga nemzi magát s örököst maga újul:assyrok ezt phoenixnek hívják; semmi gyümölcsöt,semmi füvet nem eszik: tömjén és balzsam az étke.Ez, miután kerek ötszáz év adatott idejébõl,rengõ pálmafa ágai közt és lombtetejébenkarmaival s ragyogó csõrrel fölrakja a fészkét,ebbe fahéjat tesz, meg a nardus zsenge kalászát,porrátört cimetet, s mirrhát, ama sárgasugárút,és ráül, s jóillat közt így végzi be életét.S mondják: mely aztán ugyanily nagy korra kerül mind,apjának tetemébõl új phoenix jön a létre,ez ha erõre kapott s terhét már hordozni tudjafészkétõl a magas fát tüstént megszabadítja,és kegyesen viszi bölcsõjét s apjának a sírját,s át a legen Hyperionnak váráig elérve,terhét már Hyperionnak teszi szent küszöbére”

A Fõnix feje körül mindig sugárkoszorú látható,ami jelzi szakrális mivoltát, isteni eredetét. Ez a su-gárkoszorú megfigyelhetõ az apostolok feje körül is.

A Fõnix halála és újjászületése a Nap halálát, „áldo-zását” – sötétség kezdetét - és feltámadását „felvirra-dás”- megvilágosodás kezdetét - jelképezi, s a folya-mat vég nélkül ismétlõdik.

A fõnix a feltámadás és az örök élet jelképeként élta korai keresztények tudatában. Ha megnézzük aKrisztus ábrázolásokat, mindenhol azt látjuk, hogy asugárkoszorújában egy vízkereszt látható. Ami azt jel-zi, hogy a lelkében térforrás van. Jelentésében ezmegfelel a halála után harmadnapra feltámadó Fõn-Xmadár tulajdonságainak, mivel ott látható a krisztusifõn az X.

A Fõnix halálának jellemzõje az égés, mely alattfény születik a test elporlása során. (Feltámadás) AFõnix-mítosz egy másik fontos motívuma, a halál –újjászületés. Újjászületése a legenda szerint 500 földiévente történik. Ehhez azonban a Napba kell repül-nie-elégetni magát, hogy azután hamvaiból szülessenújjá. „A napnak szentelt állat ez: csõre, valamint tar-ka tollazata különbözik a többi madárétól” - ennyi-ben egyetértenek, akik alakját leírták. Az egyiptomi-ak Hórusz madarát (Fõnix), a Napmadarat sólyomalakjában képzelték el. (Lásd fentebb I. Ehnaton) Agörög római kultúrában a Fõnix Jupiter (legfõbb is-ten) madara már a sas lett. A sas a madarak világi ura,a Phoenix az égi uralkodót jelképezi. A sas az Ó-szö-vetségben már mint tisztátalan állat szerepel.

Ezékiel próféta látomásában (Ez. I. 8) szereplõ ke-rubok (János jelenések könyve IV. 7.) módosított for-mában bár, de újra megjelennek: „orczájuk formájavala emberorcza, továbbá oroszlán-orcza mind anégynek jobbfelõl és bika-orcza mind a négynekbalfelõl és sas-orcza mind a négynek hátul”.

Mindenek ellenére érdekessé teszi a sas-kultuszt,hogy több európai uralkodóház, állam intézmény, cégcímerállatává tette. A keresztény mitológiában, –napjainkban már méltatlanul elfeledett – a Fõnix azA fõnix az Aberdeeni Bestiáriumban

7A kereszténység történeti áttekintése: tények, mitológia – Fõnix és a Napcsoda; Nana istennõ

örök megifjodás szimbóluma, és anno a bizánci biro-dalom (kelet-római egyház) jelvénye lett. Innen ke-rült át például a jelen Oroszország címerébe is. Atemplomi atyák Krisztus jelképévé tették, mint azélet feláldozásának – értsd: Jézus keresztre feszítteté-sét – elképzelését, a tisztaság, a szûziesség megtestesí-tõje. (Jézus Krisztus és a Fõnix feltámadásának pár-huzamáról azonban nem esik szó, vagy legalábbisnem beszélnek róla, sem a zsidó keresztény, sem a ró-mai KATOLIKUS keresztény egyházban. Aholokausztot viszont a törvényeik védelme alá kíván-ják tenni. Holokauszt ma a köztudatban kõbe vésveégõ áldozatot jelent, a zsidók náci koncentrációs tá-borokban való elégetését. Szó sincs errõl, a teljességügyét jelenti vagyis kört, Holo (görög) egész kerek,kör, cause (latin) ügy. Hélosz – Nap az igazság isteneki fényével megvilágítja a titkos bûnöket. Tehát eb-ben az értelemben a holokausztnak semmi köze azsidó-holokauszthoz, csak õk ráültették. Ez tény ésez nem jelenti azonban azt hogy nem égethettek el alágerekben betegségekben elhunyt emberi hullákat.A zsidó keresztényeknek a fõnix-legenda szerinti új-jászületés miatt lehet annyira fontos a holokauszt.

A Fõnix maga, saját hamvából kel életre, önmagátólszármazik. (Liberálisan gondolkodók itt egybõl a„klónozásra” asszociálódnak)

• FÕNIX – HOLLÓ KAPCSOLAT:Mint fent említettük, a történelmi írásokban a Fõ-

nixet sólyomként, sasként, illetve tisztátalan állatkéntképzelték. A mitológiában a holló az éggel és a Nap-pal, valamint a földmûveléssel, a háborúval és az alvi-lággal kapcsolatos isteneket kíséri. A holló, Mátyáskirály címerállata – ez közismert, de kevesen tudják,hogy a legrégebbi kínai ábrázolások a hollót napma-dárként ábrázolják. A képeken, dombormûveken anapkorongban egy háromlábú holló látható, amely aholdbéli nyúl párja. A legenda szerint egyszer tíz nap-holló szállt fel és iszonyatos hõséget támasztva per-zselték a földet. A mesteríjász, Yi kilencet lelõtt közü-lük, így megmentette az embereket, és csak egyetlenholló maradt a Napban, amelynek három lába van. Avörös holló a Zhou-dinasztia jelképállata volt. A há-romlábú holló Xiwangmu istennõ hírvivõ madara-ként is ismert. A londoni Towerben, melynek jelké-pei a hollók, úgy tartják, hogy mindaddig, amíg emadarak ott élnek a londoni Towerben, ellenséges ha-talom nem képes elfoglalni Angliát. A Fõnix legen-dája tehát változatlanul a Nap, a Föld s a többi boly-gó mozgásának alakulásával egyre szorosabb kapcso-latot tart fenn, s válik az önmagát ismétlõ ciklus, ahalhatatlanság jelképévé – tehát körré, körösztté,(Õskeresztyénség) kereszténnyé, zsidó, római, orto-dox, majd katolikus kereszténnyé.

• A TÖRTÉNELEM ISMERT „FÔNIXEI”,NAGYJÁBÓL 500 ÉVENKÉNT TÖRTÉNTEK:

Kr. e. 1500. Árják megjelenése Indiában. Õk isészakról vándoroltak be, mint a hellének. Akháj (hel-lenisztikus) városállamok alakulás a görög félszige-ten. Új-Babilónia létrejötte.

Kr. e. 1000. Asszír birodalom, Karthágó születése. Kr. e. 500. Buddha fellépése. 535. Buddha vagyis

„megvilágosodottá” vált ember, Dareiosz perzsa biro-dalma.

Idõszámítás kezdete: Jézus Krisztus születése Kr. u. 500. Attila „Isten ostora” – a kereszténység

elterjedésének beteljesülése Európában.Kr. u 1000. István király – Szent Korona Tan,

Arthur király legendája –, „kerek asztal lovagjai”. Ki-rályságok sora jön létre. Horvát, lengyel, rusz, kijev,dán.

1450-1500. Mátyás király – a mohamedán vallásegész Európába való betörésének megakadályozása.

2000. ???

Nana istennôEgy üzbég mûvészettörténeti expedíció az ötvenes

években kezdte meg egy kurgán a Daiverzer-Tepe fel-tárását, amely Nana istennõ „rejtekhelyének” bizo-nyult. Ez a „domb” a feltételezés szerint i. sz. III.-IV-században összeomlott Kusán Birodalom fõvárosánakmaradványait rejti. A kusánok Közép-Ázsia egyikleghatalmasabb birodalmának lakói voltak és olyanhatalmas birodalmakkal versengtek, mint a phartu-sok birodalma vagy Róma.

Korabeli írás e kurgán feltárásáról: „A mi expedíci-ónk 5 évvel ezelõtt érkezett a Dalverzin-Tepe északi fa-lánál lévõ dombhoz. Elõször úgy tûnt, hogy semmirendkívüli nincs rajta. Azzal fogtunk neki a feltárásnak,hogy teljesíteni kell a tervet és kész. Ezzel a kis földda-rabbal azután több mint 5 évig bíbelõdtünk. Kiderült,hogy a domb egy különös épület romjait takarja. A fo-lyósok, szobák termek, labirintusa miatt egy perc nyug-tunk sem volt. Minthogy a falak nyers téglából épül-tek, minden egyes alkalommal találgatnunk kellett,merre kanyarodnak, nehogy betemessük a járatokat.Egy ilyen épület feltárásakor rendszerint gazdag tudo-mányos anyag kerül felszínre, hiszen az emberek többévszázad alatt sok mindent összegyûjtöttek- De mindezcsak elõjáték volt. Az egyik folyosótorlasz eltávolításaközben egy tarka falfestmény darabkái akadtak a ke-zünk ügyébe. Ahogyan a padlóhoz közeledtünk, a da-rabkák egyre szaporodtak. 1971 õszén megkezdtük a fo-lyosó teljes feltárását. Igen gondosan dolgoztunk, kizá-rólag csipeszt és ecsetet használtunk. A restaurátorok ahõségre ügyet sem vetve, hosszú napokon át buzgól-kodtak. Sok festményrészletet találtak, de micsoda

8A kereszténység történeti áttekintése: tények, mitológia – Nana istennõ; Péter és Pál apostolok

állapotban, földdel és tégladarabokkal elkeveredve, da-rabokra törve. Amelyek némelyike szinte a szemünkláttára porladt szét. Abror Iszlamov, az expedíció festõ,restaurátormûvésze egyik helyrõl a másikra rohant,hogy lerajzolja ami elõkerült. Végezetül körülbelül 50,viszonylag nagy festményrészletet sikerült megmente-nünk, amelyekbõl körvonalazódott az eredeti kép. En-nek korát akkor i. sz. I. század végén, II. század elejénkészülhetett, s egyike a Közép-Ázsiában talált legrégeb-bi mûvészettörténeti kordokumentumoknak. A képnem nagy, hosszúsága nem több 2 méternél, szélességekb. másfél méter. A rajta lévõ emberalakok mögött a vi-rágokkal és bimbókkal telerajzolt vörösesbarna háttérfeltehetõleg a természet ébredését szimbolizálja. Jobbfelöl egy nõ – szemmel láthatóan istennõ – ül, feje kö-rül glóriával. A jobb könyökével madárszárny alakútrón karfájára támaszkodik. Nyakán gyöngysor, jobbkezén karkötõ. Középen egy másik nõalak, valószínû-leg papnõ, vállán fekete hajú rémült csecsemõ van. A nõarca meglehetõsen épségben maradt. Barna, mandulavágású szemével aggodva néz egy férfira, aki szinténegy csecsemõt tart a kezében. A férfi széles csontos ar-cát bozontos fekete szakáll takarja, hullámos fekete ha-ját fehér szalag szorítja le. Õ a kép központi alakja. Ha-sonló jellegû festménnyel eddig még nem találkoztunk.A festmény rossz állapota nehezíti jelentésének megfej-tését. Az „állat”-trón alapján arra lehet következtetni,hogy a rajta ülõ istennõ Nana, a kusáni istennõ, az álla-tok fejedelme. A 20 évig tartó ásatások felbecsülhetet-len adatokkal járultak hozzá a Kusán-birodalom megis-meréséhez. De kerültek napvilágra budhista templo-mok romjai, arisztokraták házai, fazekasmûhelyek, vár-falak, továbbá felbecsülhetetlen értékû aranytárgyak”.(E. Rtveladze, a történelemtudományok kandidátusa.IPM 3. évf-ban jelent meg, 1977.) - e régészeti lelet hí-ven tükrözi a korabeli anyaisten hitet.

Péter és Pál apostolokApostolok Pünkösdnap összebújnak félvénZúgás kel „a magasból, mint a sebes szélvészBetõlté a házakat, melybe tüzes nyelvek szálltakEkkor a gyenge félõkbõl harcos hõsök válnak.

– imavers részlet.

Arany János Fülemüle füttye c. versébõl tudjuk Pé-ter és Pál jól összeférnek a naptárba, de máshol nem-igen, még talán nem is egy idõben éltek

Az új testamentumi kánoni irat, amely a keresztény-ség elterjedésérõl számol be, a korábbiakhoz képestmegváltozott szemléletnek, az apostolok tekintélyénekvisszaállítása volt a célja. Mely szerint nem csak a zsi-dóknak hanem a pogányoknak is hívatott hirdetni azevangéliumot, az Igét. Ha a zsidó népek apostola Péter,a pogányoké Pál, kézenfekvõ, hogy a kánoni irat össze-

kapcsolja a két apostol cselekedeteit. Arra törekszik,hogy Pált ugyanolyan istenküldöttnek állítsa be, mintPétert a zsidók közt. „Ha Péter feltámaszt egy halottat,akkor Pál is feltámaszt egyet.” Ha Pétert tisztelik, Páltis imádni kell! Csakhogy Péter soha nem járt Rómában,kinek a „vállára építik Isten házát, mely kétezer évigfog állni.” Pál annál inkább.

A tanult történelem úgy tanítja, hogy a Római Biro-dalom határain kívül pogányok éltek, a szkíták. Péter atérítést - ezzel a szóval mondva - a „pogányok” közöttvégezhette, keleten ?, Pál nyugaton. Nem is egy idõ-ben. Pál (Saul) zsidó ember volt. Legnagyobb ellenál-lást maguk a zsidók fejtették ki a keresztényi tanításaiellen. Lisztriában gyógyításért megkövezik, Macedo-niában börtönbe vetik. Egyik útja során hajótöréstszenved, Málta szigetén vetik partra a hullámok. Ottbefogadják, cselekedetei láttán szentként tisztelik. Õráképezik a Máltai lovagrend és a Máltai Szeretet Szolgá-lat keresztényi szellemiségét. (Az a rossz aki rosszragondol!) Erõsen él tanaikban a Mária tisztelet. Késõb-bi római katolikus egyház azért átformálja liturgiáibana Mária hit tiszteletét. A Máltai Lovagrendet a kehelyõrzõinek is tartják, gondolják.

Pál, Saul (nem tévesztendõ össze remete szent Pállal)története ismertebb Péterénél, de befejezetlen és még a(magyar) néptudatban él a pálfordulás napja. Ez a nap anaptárban január 25. Péter és Pál közt volt némi idõel-térés, Péter nem is téríthetett a nyugati birodalomban,mert ott azért elég keményen üldözték a kereszténysé-get, olyannyira, hogy Kr. u. 60-70 közt a zsidók miattelpusztítják még Jeruzsálemet is. Pál csak ezen idõkután téríthetett nyugaton, Máltában, Rómában. Péterapostol viszont Jézus Krisztus urunkkal együtt járt aFöldön. Tehát Pál elõtt.Nézünk egy történetet az apostoli cselekedetekrõl:

Miért van fában görcs vagy csomó?Elõször a magyar népi történetét.Mikor Jézus Krisztus Urunk Szent Péterrel a Földön

járt, – így kezdõdik a magyar történet, hol járt, ki járt?– vándorlásaik során estére egy fogadóhoz értek, aholéppen a favágók, ácsok, asztalosok, bognárok tartottákösszejövetelüket. Péter és Jézus bekopogtak, hogy szál-lást kérjenek. A fogadós azt mondta, ételt és italt tud ad-ni, de szállást már nem. Ha jó, éjszakára megpihenhet-nek a fogadó udvarán lévõ fa alatt. Elfogadták. Megva-csoráztak, majd lefeküdtek a mutatott fa alá. Jézus aludtbelül, Péter kívül. Az éjszaka kellõs közepén a fogadó-ból kijött két ember, elvégezték kisdolgukat, mikormeglátták a fa alatt fekvõ két embert. „Te nézd, ezek ré-szegek, nem szégyellik magukat“ – mondta az egyik.Mire a másik – „Rúgjunk bele!“ Mindketten jól bele-rúgtak Péterbe – ugyebár az volt kívül –, és bementek.Eltelt egy óra, ekkor kijött két másik ember. MegláttákJézust és Pétert a fa alatt, azt hitték, hogy részegek, ezért

9A kereszténység történeti áttekintése: tények, mitológia – Péter és Pál apostolok; Keresztyén

kopt egyház Kr. u. 100; Manicheus kereszténység - bogumilok, Kr. u. 200; Hun miatyánk

ezek is belerúgtak Péterbe. Péter fájlalta az oldalát fel-keltette Jézust, hogy cseréljenek helyet, mert Õ bizonynagyon elfeküdte az egyik oldalát. Helyet cseréltek ésaludtak tovább. Hajnal felé ismét kijött a legelsõ kétember. „Te, ezek még mindig itt vannak! Rúgjunk be-le!“ „Rúgjunk, de most a belsõbe kellene, mert a külsõ-be már rúgtunk“ – mondta egyik a másiknak, majd is-mét jól oldalba rúgták Pétert, mert ekkorra már helyetcseréltek Jézussal. Mikor elmentek, Péter felkeltette Jé-zust, elpanaszolta a sérelmét. Jézus megkérdezte Pétertmilyen büntetést szán a fafaragóknak. Péter mondta,hogy tegyenek a fába vasat. Jézus nem helyeselte, merta vas kiveszi a szerszámuknak az élét és nem tudjákmajd megkeresni vele a kenyerüket. „Mi legyen?“ –kérdezte ismét Jézus Pétert. Péter gondolkodott, és aztmondta: „Az én oldalamba is görcs állt, mert belémrúgtak, ezért legyen a fában ezentúl görcs.“ Jézus Krisz-tus Urunk rábólintott. Na azóta van a fában görcs, vagyha úgy tetszik csomó, mely nehézkessé teszi a fafaragókmunkáját. – Így szól a magyar történet.

Nézzünk meg ennek a történetnek a Páli változatát. A famûvesek éves áldozati összejövetelükön fukarság-

ból rossz fát tesznek a tûzre. Ezért az isteneik irtó nagyharagra lobbannak. Összehívják az istenek tanácsát,hogy miként büntessék õket? Mindegyik mást javasol.A végén két pártra szakadnak, vas pártiakra és kenyér-pártiakra. Az istenek, egyik fele vasat a másik fele cso-mót akar a fába. Pártot ütnek! Kitör az égiháború, deszerencsére a kenyér-párti Istenek gyõztek, vas helyettcsomó kerül a fába, így továbbra is megmaradt a famû-vesek kenyere. (Megjegyezzük, hogy az angol polgáriforradalom idején pont fordítva történik a dolog, ott avasbordájúak gyõznek. - lásd lentebb, Anglikán keresz-tény egyház.)

Keresztyén kopt egyház, Kr.u. 100Koptoknak hívják azokat az ókortól napjainkig fenn-

maradt keresztényeket, akik Egyiptomban és Etiópiá-ban ma is élnek. (Napjainkban gyûjtõnévként arab-ke-resztényeknek nevezik, mely átöleli a szír-kaldeus, azegyiptomi kopt és etiópiai monofizita keresztény vallásgyakorlóit.) A kopt kereszténység egyik legfontosabbvetülete a szerzetesség – gnosztikus kereszténység. Akorai egyház folyamatos támadásokat szenvedett el. Akereszténységet új keletû babonaságnak tartották, és so-káig minden politikai és természeti katasztrófa miattõket okolták. A vádak között elsõ helyen a hitetlenségszerepelt, amely a császárkultusz visszautasítását jelen-tette a kortársak szemében. A kopt egyház eredetéhezkapcsolódó történet szerint a Szent Család egyiptomivándorlásának idején a koptok a gyermek KrisztustMegváltóként üdvözölték. Az elsõ két évszázad keresz-tényeinek életérõl az egyházatyák utalásai (pl.Eusebius, Irenaeus) mellett különbözõ evangéliumi tö-

redékek tanúskodnak. Az elsõ, már történetileg ismertpüspök, Démétrios 189-231 között volt az egyiptomikeresztény egyház feje. Az üldöztetés elöl elmenekülveKis-ázsiai – Törökország - Kappadókiában lelhetõk fela nyomaik. A földalatti városok, melyek az elsõ keresz-tények búvóhelyei voltak ma is látogathatók. Minden-napi és vallási élet számára méhkasokhoz hasonló bar-langokat vájtak a tufakúpokba. Templomaik közül leg-jelentõsebb az Alma-templom, Elmali Kilise. Követke-zõ helyszín Örményország, ahol 490-ben sikerült elfo-gadtatni a keresztény vallást. Ezzel a lexikon szerintÖrményországban vált legelõször „államvallássá” a ke-reszténység.

Manicheus kereszténység - bogumilok,Kr. u. 200

Tanaikban meghatározó volt a teremtõerejû fénytisztelete. Hitük szerint a mikrokozmosz az ember,amelyben a fény és a sötétség erõi vívják harcukat.(Gondoljunk csak Jézusnak az ördög általi megkísér-tésére.) Tanaik középpontjában a Nagy Szent Három,Fény-atya, Fény-anya, Fény-fiú tisztelete állt. (szkíta-avar-hunok) Az európai „bogumilok” a történelemkésõbbi évszázadain át boszorkányüldözéseknek van-nak kitéve. Az ázsiai követõik összeolvadnak a budd-hizmussal. A manicheus-keresztény szertartásokbanrituális jelentõséggel bírt a jobb kéz. Üdvöt, áldásttestesített meg! – ma is él e kézfogás szokása. Ennekismeretében talán érthetõ Szent István királyunkromlatlanul megmaradt jobb keze. Nemzeti ereklyén-ket a „Szent Jobbot” egyházi liturgiákon (pl. aug. 20.)szokássá vált körmenetben körbevinni.

Hun miatyánkMIATYÁNK ISTENÜNK

BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.ELÕTTÜNK SZENT NEVED,

S TÖRVÉNY AKARATOD.

MINDENNAPUNK GONDJÁT,MAGADON VISELED.

BÜNEINKET MINT MÁSNAK,NEKÜNK ELENGEDED.

TE KEZED VEZETKISÉRTÉSEKEN ÁT,

S LEFEJTED RÓLUNKA GONOSZ JÁRMÁT.

TIÉD A NAGYVILÁG ÖSSZESHATALMA, ÜDVE,

MINDÖRÖKTÖL KEZDVE,LEGYEN MINDÖRÖKRE.

10A kereszténység történeti áttekintése: tények, mitológia – Hun miatyánk;Arianus kereszténység, Kr. u. 300; Nesztoriánus kereszténység, Kr. u. 400

Ezt az imaverset rovásírással írva egy hun ezüstve-retes szíjvégen találták régészek. Keletkezésének ide-jét Kr. u. 410-460-ra teszik. A Kijevi Nemzeti Múze-umban van. A szíjvégen talált rovásírásos szövegmegfejtésére magyar rovásírás-szakértõt, nyelvésztkértek fel!!! Elõlünk mégis mindenáron eltitkolták,amíg lehetett. A kijevi múzeumban õrzött hun övve-reten, szíjvégen levõ rovásírásos ima gyönyörû.

Arianus kereszténység, Kr. u. 300A kereszténység egyik korai tévtanaként tartják szá-

mon az arianizmust. A hitvallás szerint, ha isten terem-tette a világot szükség volt egy közvetítõre, és e közve-títõ maga az Ige, vagyis a Fiú, amely nincs öröktõl fog-va, az Atya mindenható akaratából jött létre. 325-ben aniceai zsinat elveti az arianus kereszténység tanait,mely a kelet-római császárságban, a gótok és germánokközt nagy népszerûségnek örvend. (Elõtérbe kerülõ né-zetek szerint a hunok vallása is ariánus keresztény volt.Ennek ellentmondhat a Buda, Buddha szó leképzése.)

Az I. niceai egyetemes zsinat hitvallása (325)„Hiszünk egy Istenben, mindenható Atyában, min-

den láthatónak és láthatatlannak Teremtõjében. És egyÚrban, Jézus Krisztusban, Isten Fiában, aki az Atyátólszületett Egyszülött, vagyis az Atya lényegébõl való, Is-ten az Istentõl és világosság a világosságtól, igaz Isten azigaz Istentõl, született, nem teremtmény, egylényeg (?homousziosz) az Atyával, aki által minden lett amennyben és a földön. Értünk, emberekért és a mi üd-vösségünkért leszállt [a mennybõl], és megtestesült ésemberré lett. Szenvedett, és feltámadt harmadnap, fel-ment a mennyekbe, eljön ítélni élõket és holtakat. És

(hiszünk) a Szent Szellemben. Akik pedig azt mondják,hogy »Volt idõ, amikor még nem volt« Isten Fia, és»Mielõtt született, nem volt«, és hogy »A nem létezõk-bõl lett«, vagy azt mondják, hogy más lényegbõl(hüposztaszisz) vagy létezõbõl (szubsztancia, uszia)van, vagy teremtett, vagy változó, vagy átalakuló, azo-kat átokkal sújtja a szent, katolikus és apostoli egyház.“

(Szókratész: Egyháztörténet I, 8.Baán István fordítása)

Nesztoriánus kereszténység, Kr. U. 400A (szír/kaldeus) nesztoriánus keresztényrend (õk a

kelyhesek – kunok) tanaikban szétválasztják egymás-tól Krisztus isteni és emberi testét. „Mária a Megtar-tó Szeplõtelen Szülõanya” álláspontjuk miatt elítélik,üldözték e tan követõit.

Kunok megtérése:A kun nemzet erõs anyahitû, nomád állattenyésztõ

nemzet. Nem fogadják el a kereszténységre épülõújabb és újabb tanok teóriáját. Erõsen él bennük aMária a megváltó szûz tisztelete. A hadak útján törté-nõ hányattatásuk során, befogadja õket a magyar ki-rályság. A tatárjárás-kori zûrzavarban letelepednek aKis- és Nagy-kunságként ismert részen. Hitüketmegtartják, nem hódolnak be az egyházi hiearchiá-nak. 1279-ben IV. (kun) Lászlónak a pápai legátuselõírja a kunok keresztény katolikus tanok felvételét,amit megtagadnak és fellázadnak. 1282-ben IV. (kun)László király legyõzi õket a hód-tavi csatában. (Hód-mezõvásárhely, település melletti tóról van szó, ma isél a név Hód tó néven) Na most hogy lehet egy tavoncsatázni? Csak is úgy, ha ki van száradva! Ha egy tóki van száradva igen nagy szegénység lehetett csapa-dékból. És itt, ekkor keletkezik a petõfiszállási Pálos-szentkút legendája. Akkora volt a szárazság hogy azállatok már hullottak mezõ és víz nélkül. Egy kunpásztor lányka siratva ölébe vette a szomjúságtól aléltkedves bárányát, és Szûz Máriához kezdett el imád-kozni. Ekkor a porba hulló könnyei forrást kelesztet-tek. – Így a népi legenda. Aki ellátogat Pálos-szen-tkútra, Pünkösdkor a Szentkúti búcsúra és ott mástolvas, esetleg máshol is, legendájának történeti leírá-saként, nem meg lepõ, mert át van fordítva: A temp-lom szerzetese a török elõl kútba rejtette a templomikegytárgyakat, amitõl annak vize csodákat tett. Cso-dákat ám, de nem a templomi kegytárgyaktól. A kútvizének csodatevése a tiszta szívû kötödés Szûz Má-ria szeretetéhez, mert e kút vize a élet szent tiszta for-rásává vált. A kunok a hód-tavi csatavesztést Istenbüntetéseként élték meg, a szentkúti forrást pedig amegtéréshez való útmutatásnak. Ezek után vették fela kunok a katolikus kereszténységet, noha õk is ke-resztények voltak. A történelemkönyvek írják, hogy

Ariánus keresztelõkápolna Ravennában.A Fiú és a Szent Szellem

11A kereszténység történeti áttekintése: tények, mitológia – Nesztoriánus kereszténység, Kr. u. 400;

Kettõsség a magyar fejedelemségben: a Nap és a Hold; Ortodox kereszténység - Ciril és Metód

a kunok, amiért László rá-juk erõszakolta a keresz-ténységet meggyilkolták. Akunok-e vagy sem nemolyan biztos, nõ volt a do-logban éppúgy mint Attilahun király halálának körül-ményei körül. A pálos szer-zetes-rend rátelepülés csak aszent helyre jóval késõbb

történhetett és a török betörésekig tartott. Ma a pálo-sok Lengyelországból visszatértek e szenthelyre... dea tulajdonlás kérdésében vitájuk támadt a Kalocsaiérsekséggel.

Elgondolkodtató továbbá, hogy a keresztes hadjá-ratok közül csak a magyar király II. András által ve-zetett keresztes had volt sikeres, keresztes hadjárataalatt a szentföldön megépítette Magadar várát. To-vábbá a szír állam régészeti feltárásokat Szíria terüle-tén csak magyar történész részvételével engedélyez.

Most segíts meg Mária,Ó irgalmas szûzanya!Keservét a búnak-bajnakEloszlatni van hatalmad.Hol már ember nem segíthet,A Te erõd nem törik meg.Hõ imáit gyermekeidnekNem, Te soha nem veted meg.Hol a szükség kínja nagy,Mutasd meg, hogy Anya vagy!Most segíts meg Mária,Ó irgalmas Szûzanya!

– imavers a segítõ Szûz anyához,Magyarország védõszentjéhez.

A világ legnagyobb, 11 méter magas Mária szobraHercegszánton. 2008 okt. 13-án Vodica-Máriakertkegyhelyen Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsekünnepi szentmise keretében szentelte fel a világ leg-nagyobb Szûz Máriát ábrázoló szobrát és az ez alka-lomra készített oltárral és kereszttel együtt.

Kettôsség a magyarfejedelemségben:a Nap és a Hold

Magyaroknak két kirá-lyuk van, az egyik névleges,akit nagyon tisztelnek, ez aKende, a másik a Dzsula(Gyula) aki a parancsokat osztja, a hadat vezeti és atisztviselõket kinevezi. – olvashatók korbeli írások-ban. Napot és a Holdat mindig párként képzelték!Kende, kündü – a Nap, Gyula – a Hold(?)

Kende a fõfejedelemi magyar méltóság volt és vallá-si vezetõ.

Egyes írások említést tesznek Szent szakrális kettõsfejedelemségrõl, de egy valódi fejedelemségrõl is,mely a Kendének alárendelt gyula és még alacso-nyabb harka tisztségrõl beszél, mint hármas fejede-lemrõl. Szent háromság? A szent háromságról csakJézus születése után beszélnek írások. Elõtte a terem-tõ lélek, fény (Nap) és a test a Hold. Itt megint hivat-kozva dr. Tóth Judit a Szent Korona a mágikus pecsétc. könyvére, mely egyértelmûvé teszi a Nap és a Holdvallási-kettõség szakralítását. Kettõs kereszt szimbó-lum.

Ortodox kereszténység - Cirill és MetódOrtodoxia görög szó, jelentése igaz hit. Orthosz-

egyenes, helyes, igaz. Doxa – vélemény. Önmeghatá-rozásuk szerint egyetemes kereszténység, Jézus ésapostolainak tanításait változtatás nélkül õrzik. Kö-vetõi a Kelet-római birodalomban sokasodnak.

A pálosok címere

A Képes Krónikaábrázolása

Kettõs kereszt III. Béla(1172-1196) kori pénzérmén

12A kereszténység történeti áttekintése: tények, mitológia – Ortodox kereszténység - Ciril ésMetód; Reformáció (1500–1600)

Máriát istenszülõnek,örökösszûz Máriának ne-vezik, vallják a szenthá-romságot, Jézus isteni ésemberi természetét (szír-keresztény átvétel). Szen-tek tisztelete. Szertartása-ikban Krisztust újból ésújból feláldozzák.

A kereszténység terje-désének görög nyelvûségemiatt nálunk bevett megnevezése görög-keleti egy-ház. (Ismert tény, hogy egy ortodox pap átkot ismondhat pénzért. – Ez zsidó ortodox-keresztény be-ütés. Lehet, hogy innen gyökerezik a turáni átok?, dene feledkezünk el arról sem, hogy Jézus kiátkozta azsidókat, mikor Isten házából kiverte a „kufárokat”.)

A vallási vezetõk, a katholikoszok (ha elfejtettükvolna a szó jelentését lásd fogalmak az elején) szék-helyének elfogadtatásáért hitviták alakulnak ki. Ró-mának nem sikerül elfogadtatni fennhatóságát kele-ten, ekkor szakit az „igaz hit” követõinek hagyomá-nyával. (Kik nevezik magukat igaz hitûeknek? A mo-hamedán vallású törökök a Kárpát-medence meghó-dításakor. A katolikusokat pedig gyaur kutyáknak,azután mikor elfoglalják Bizáncot az ortodox keresz-ténység fellegvárát. – lásd. Egri csillagokban.)

K.u. 400-as években, a kereszténység szétválásakormég keleti görög és nyugati latin nyelvû liturgiákgyakorlásában különbözik. Innentõl a katolikus meg-nevezéssel különíti el magát a keresztény nyugat-ró-mai egyház. A birodalmi szakadás következtében ver-sengés indult az ortodox és a katolikus vallás terület-nyeréséért. Ekkor lép be a történelem színpadára Ci-rill és Metód. Cirill ortodox bizánci püspök elõbb aKaukázus északi részén élõ kazár birodalom néven is-mert nemzetek közt térít sikerrel. Innen váltak ki Ár-pád vezér honfoglaló törzsei. A kazár birodalomban azsidó-kereszténységet gyakorlók éltek nagyobb szám-ban, ugyanis ide menekültek a rómaiak üldöztetése ésaz arab térhódítás elõl nagyszámban a zsidók. Ezenküldetése lejárta után a Balkánon, Pannóniában,majd a Cseh-morva medencében térített Cirill Metódtestvérével. Mivel az Igaz hit a helyiek, vagyis a Cseh-morva medencében élõk nyelvén Pravoszlávot jelen-tett ezzel elvetette a szlávelmélet alapjait. A római ke-resztény befolyásolási terület alatt lévõ morváknak aliturgiák gyakorlására találta ki a cirill ábécét. Se nemlatin, se nem görög, de van benne rovásjel is. Ördögipraktika ez is! Mikor a bajai püspök rájön a turpiság-ra elüldöztette a környékrõl. Mindez a cirilles törté-net történik Attila és Árpád fejedelemsége közti tör-ténelmi idõvákuumban. Azért így nevezzük ezen idõ-

szakot, mert ha átnézzük ezen idõszak történelménekkirálylistáikat, valahogyan a 300 év leirt történelmiismerete nem egyezik.

Visszakanyarodva a pravoszláv hithez. (Ortodox –igaz hit. Görög: orthosz – egyenes, igaz. Doxa – véle-mény, beszéd, hit, dogma. Mondjuk cseh-morva nyel-ven (szlávul) ugyanezt. Igaz – pravo, hit, szó – szlav.Tehát pravoszlav – igaz szavú.) Tehát nem is népcso-port, nemzet, hanem vallási közösségrõl van szó aszlávizmus esetében. Ezt az elméletet veszik elõ aHabsburgok 1848-ban. A Magyaroknak a finnugor, arománoknak a dákóromán elméletet találják ki. Nemtérhetünk ki az érthetõbbség kedvéért a következõkérdés elõl sem. A zsidó az nép vagy vallási csoport?Nos így van ez a szlávokkal is. Ja! Az oroszok meg avikingek leszármazottjai. 862-ben egy Rurik nevû vi-king vezér megalapítja a Novgorodi fejedelemséget.Neve után keletkezett a russz – ó rusz – orosz.

Reformáció (1500-1600)A Konstancai zsinaton (1414) sikerül megakadá-

lyozni az egyház újbóli továbbszakadását. Kezdetétveszi ezzel a reneszánsz (újjászületés helyett fényûzés,pompa). A reneszánsz pápa udvara és az akkor ural-kodó katolikus királyi udvarok hatalmas kiadásokkalfenntartott fényûzõ életvitele a kincstáraik üresedésé-hez vezet. Kiadásaik fedezésére az adókon felül az

Lehet, hogy Jan Slotaék megrendeléséreíródott e könyv?

Ortodox egyházfõ

13A kereszténység történeti áttekintése: tények, mitológia – Reformáció (1500–1600)

egyház koldulórendeket (ma alapítvány) hozott létre,akik búcsúcédulákat (ma részvények, állami kötvé-nyek) árultak. Cél az anyagi haszonszerzés. Ez fokoz-ta az emberek szembeállását az egyházzal – jelen eset-ben itt római katolikus keresztény egyház –, uralkodóosztállyal. Közel 100 évnyi kizsákmányolás után fel-lépnek a protestánsok (követelõzõk).

• Luther Márton – 1517. október 13-án kihirdetitanításait, melyben tagadja a római pápa különleges,mindenek felett álló hatalmát. Elveti a vagyon hatal-mát, egyedül Isten kegyelmébõl a Hit által üdvözül-het minden ember. Létrehozza az evangélikus egyhá-zat, melynek alapjait a Bibliára helyezi. A római pápakiátkozza és V. Habsburg Károly spanyol és magyarkirály, német-római és osztrák császár, kinek birodal-mában soha nem nyugodott le a Nap, a pápa oldaláraáll. Az elszegényedett német fejedelemségek kiállnakLuther tanai mellett. Kitör a vallásháború a császárés a protestánsok között, amit az augsburgi vallásbé-ke zár le 1553-ban. Eredménye: Akié a föld azé a val-lás! (A föld akkor most vagyon vagy nem? - az ellenellen elve.)

Az evangélikus hit jellemzõen a német nyelvterüle-ten vált uralkodóvá.

• Kálvini János – A kálvinizmus megteremtõje. Ta-naiban õ is elvetette a papi fényûzést és az egyház hi-erarchiai-rendszerét. Jellemzõen a francia nyelvterü-leten, Svájcban és a német-alföldön, – Belgiumban,Hollandiában – nyer teret.

• Szervét Mihály – Az unitárius rend megteremtõ-je a Spanyol (latin) nyelvterületen. Tanai elvetik aszentháromságot: atya, fiú, szentlélek. A vallási békeután legaktívabban e rendre szervezik rá a Jezsuitarendet, követõi szétszélednek a világon.

• Jezsuita szerzetesrend: A katolikus egyház nembír a reformáció tanításaival, ezért létrehozza az ellen-reformációt. Támogatóik a Habsburgok és a franciák(1545-1563). Tridenti zsinaton elfogadják a reformá-ciónak a fényûzést elutasító tanításait (de csak látszat-ra valósul meg) visszaállítják a szentháromságot (akálvinisták azóta sem vetnek keresztet). Iskolákat,nyomdákat, hoznak létre a néptanítás elõsegítése ér-dekében, erkölcsi normákat szabnak. (Bankok etikaikódexének elõdje.)

A hitélet megerõsítése érdekében az egyház létre-hozza a jezsuita szerzetesrendet, amely a nem elfoga-dott eretnektanok hirdetõinek üldöztetésével újra-éleszti az inkvizíciót. Itt már ellen a negyedikenrõl le-het beszélni

Magyar királyságban a katolikus hitet sorra elhagy-ják a magyarok a Habsburg-utálat miatt. PázmányPéter kiáll a hit mellet, elfogadja Erdély vallási szere-pét és bebizonyítja, katolikusként is képviselhetõ a

magyarság érdeke a Habsburg érában. Ezért õt eszter-gomi érsekké választják.

• Magyar királyság vallási megosztottságának ki-alakulása a török hódoltság idején

Erdély:Székelyek, csángók: keresztyének (Mária-hit)Magyarok (partium): református (kálvinista)Szászok (német ajkúak): evangélikusok (lutherá-

nus)Románok: görög-keleti azaz ortodox keresztényKisszámú unitariánus.

Észak Magyarország- Felvidék:Szászok: evangélistákMagyarok: reformátusok (a Habsburg ellenességük

kifejezésére veszik fel reformációt)Török hódoltsági terület, közép-Magyarország.

A muzulmán és a katolikus ellentét kompromisszu-maként református.

Nyugat-Magyarország és Horvátország.Habsburg-párti magyar és nem-magyar, hû katoli-

kus. Habsburg-ellenes, német és magyar ajkúak azevangélista Luther tanait követik.

• Anglikán keresztény egyház: Angliában a refor-mációt VIII. Henrik hajtotta végre, a pápa ellen táp-lált gyûlöletébõl. Az egyház feje a pápa helyett azuralkodó lett. Doktrínája nem sokban különbözik akatolikustól. Egy, Szent, Katolikus, Apostoli, Egyház,vezetõje a canterbury érsek. A római pápától való el-szakadás elfogadásáért cserébe a vallási közösségek(komunitik) szabadon gyakorolhatták liturgiáikat.Na ez lett a bölcsõje a szabadkõmûves páholyok-nak. Komuniti, elemezzük! Jelentése vallási közös-ség, kommuna lakóközösség ma lakótelep, újabbanlakópark, Izraelben kibuc. Komuniti – kommuna –kommunista. Tanaikban hasonlóan a kálvinista ta-nokhoz elvették a képek tiszteletét, az egyházi hierar-chiát azonban megtartották. Henrik halála után trón-székbe ülõ katolikus Skót Mária királynõ vissza akar-ta terelni a közösségeket a római pápa fennhatóságaalá. Ez a kísérlet nem véletlenül, a komuniti páholyokfellépésével ismét szakadásokhoz vezetett. A történetvégkifejlete az angol polgári forradalom, 1640. A kirá-lyi uralkodóház támogatóira, a gentlemenekre (anyajogán nem zsidót jelent) végleges vereséget mért a pu-ritánok vasbordájúaknak nevezett serege, melynekekkor már Cromwell állt az élén. Ez volt az elsõ lépésa királyságok megdöntése felé, ideológiát teremtve amarxizmusnak, a kommunista kiáltványnak. Igaz ittaz alkotmányos monarchiában megmarad mai napiga királyság, nem úgy, mint Oroszországban 300 évvelkésõbb. Bár Cromwellt is vádolják királygyilkosság-gal.

14A kereszténység történeti áttekintése: tények, mitológia – Internacionálé és a Rerum Novarum(Az új dolgok); Püspöki körlevél, máglya, fény, vagy lehetett volna áldás is?

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevél-ben hívta fel a hívek figyelmét a katolikus hit megõrzé-sére az újpogányság egyre terjedõ szellemével szemben.A testület levelét, melyet szeptember 20-án minden ka-tolikus templomban felolvastak vitát gerjesztett.

Támadják dísz-, újgazdag-, celebmagyarok a tartal-máért. Azzal nincs semmi baj, csak egy kicsit megké-sett! A hit és a magyar (tágabb értelemben a keresztény,ezen belül európai nemzetek) nemzet védelmére hívjafel mindenkinek a figyelmét, egyesek azonban boszor-kányüldözést kiáltottak!

Az ATV „Kereszténység vagy õsmagyar vallás” címûmûsor címe már eleve megtévesztõ. A magyarok eleiõskeresztények, innentõl fogva nagyon árulkodó a mû-sor-tartalom.

Megkésett? Mondjuk, ha 2006. augusztus 20-ra adjákki! Akkor talán nincs tv-székház ostroma, nincs öszödi

beszéd, és nincs kor-donozás és gordon-kázás.

De 2006. augusz-tus 20-án még a tisz-telt egyházi vezetõ-ink áldást kérteka tolvaj és hazug Gyurcsány-kormány tevékenységére.Megkapták este, a tûzijátékon! 2007. augusztus 20-ánjégesõ verte szét a Szent Jobb körmenetet! Hát kell en-nél több áldás? Ugyanakkor, a kormány által celebráltnemzeti hagyományõrzõ rendezvényeinken, mint pl. aNemzeti Vágtán (Bösztör-puszta??? Ezt sorolja min-denki szája íze szerint oda ahová akarja), õsmagyarbaöltözött sámánok verik a dobokat a rossz idõ ellen.

A kiadás idõpontja azonban kétségeket vet fel. Érde-kes módon akkor adja ki a püspöki kar e körlevelét,

Püspöki körlevél, máglya, fény,vagy lehetett volna áldás is?

Internacionálé és a Rerum Novarum(Az új dolgok)

1848, Majna-Frankfurtban az össznémet nemzetgyû-lésen egy egységes liberális alkotmány alapjait készítikelõ. Prágában kidolgozzák a nagy Pánszláv elméletet éselfogadják annak cselekvési programját. Magyaroknakkitalálják a finnugor, a románoknak a dákóromán elmé-leteket, a cseh, lengyel, orosz, rutén, bolgár, szerb né-pekre ráerõltetik a szlávizmust Cirill és Metód után azortodox keresztény vallásgyakorlás szerint, illetve anya-nyelv hangzásának alapján. A tótok magyarul beszél-nek. Történik mindez, amikor Magyarországon, Máriaországában zajlik az 1848-49-es szabadságharc és 1849-ben a katolikus-ortodox Szentszövetségre hivatkozvaorosz segítséggel levernek.

A marxista ideológia elsõként lép fel a kifosztottmunkásság érdekében, megteremtve a szocializmusmajd a bolsevizmus alapjait. Cél az angol példa után,uralkodó osztályok, királyi dinasztiák megdöntése, azállamhatalom megszerzése. Ideológiájuk az Inter-naciónálék. „Tulajdonlopás!” Szakszervezeteket alakí-tanak érdekeik védelmében, lefektetik a szociáldemok-rácia alapjait. Ennek a tézisnek az ellensúlyozására ad-ta ki a pápa a Rerum Navarumot. A pásztorlevél védel-mébe veszi a magántulajdont, ezzel együtt a liberáliskarvalytõkét. Az egyház az elszegényedõ munkásokat a„vallástalanok”, materialisták (anyag, pénz elvûség)széles táborából Charitas szegénygondozó mozgalmá-val próbálja visszahódítani. Ezzel útjára bocsátja a ke-resztényszocializmust. (Gondoljuk csak itt át Gyur-

csányné Dobrev Klára asszony zsíroskenyér-osztogatá-sát, az operabál alatti hajléktalanok számlálását, vagyDemján, Csányi, Máltati Szeretetszolgálat, stb. karita-tív tevékenységét.) Micsoda ellenérdekek feszülnekegymásnak! Ezt oldani kell! Ha a keresztényszocializ-must és a szociáldemokráciát összemixeljük kapunkegy keresztény demokrata néppártot. KDNP! Így márismerõs? Ha ezt még nemzetiségi öntudattal felturbóz-zuk kapunk egy keresztény nemzetiszocializmust. (Hit-leri Németország, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna is igyek-szik beállni a sorba.) Azt azonban még nem tudni, hogyaz MSZP és Fidesz mixébõl milyen ízû turmixot ka-punk, de elsõ ránézésre egy kicsit olyan európai uniósszabadkõmûves színe van. Onnan a páholyból! Mégegy gondolat: Az 1500-as években még V. (Habsburg)Károly Német-római császár (I. Károly néven magyarkirály is) álmodott egy egységes katolikus Európáról,majd a nemzetközi munkásmozgalom a kommunizmusnemzetközivé válásáról, jelenleg pedig Európai Unió-zunk. Céljaik eléréséhez vallási háborúkat, etnikai fe-szültségeket, népirtásokat (Dél-szláv háborúk, Grúziaoszétiai, Izrael gázai, NATO- iraki népirtásai, és mégamikrõl nem hallunk.), eddig két világégést és a válsá-gok garmadát produkálták a történelem folyamán.

Micsoda káosz a Jézusról vitatkozó tanok közt, ésvan még egy, a SZENT KORONA-TAN, mely mind-ezek felett áll. Szent István királyunk nem véletlenülemelte fel a magyar kereszténységet, azaz helyezte atársmegváltó Szûz Mária, Jézus szülõanyja oltalmaalá a Kárpát-medence népét. Ha mindenki ellenünkvan, akkor ki van velünk? Az egy igaz Isten!!!

15Püspöki körlevél, máglya, fény, vagy lehetett volna áldás is?

mikor az állam csökkenti az egyházak költségvetési tá-mogatását. A magyar államnak az egészségügyi reformnéven elhíresült népirtása is - mára már sertésinfluen-zává nõtte ki magát - megért volna egy ilyen körlevelet,de akkor még nem volt válság, és lõn támogatás. Na éspersze köt s él még az paktum is amit rózsadombinakhívnak, ahol a magyarság árulói közt képviseltetvevannak az egyházak, a katolikus is reform(átusi) szin-ten

Akkor elõször a Paktum, lényegében maradéktala-nul megvalósult mind a 20 pontja, 1. A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása.2. A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott javakért.3. Barátságos viszony kiépítése a Szovjetunióval.4. A szovjetellenes tevékenységek megakadályozása.5. A határok kölcsönös megnyitása a Szovjetunióval.6. A volt párttagok mentesítése minden büntetés alól.7. A volt karhatalmisták megvédése a megtorlástól.8. A kommunisták beépítése a választási pártokba.9. Az államvagyon átmentése a kommunisták kezébe

(õk keményen érvelnek a püspöki körlevél ellen).10. Az igazságszolgáltatás a kommunistáké marad.11. Minden zsidóellenes megnyilatkozás megtorlása.12. A jobboldali pártok szervezésének akadályozása.13. A magyar határokon többé nem lehet változtatni.14. A magyar kormány nem tarthat kapcsolatot

jobboldali emigrációs személyekkel vagy szerveze-tekkel.

15. A volt kommunista országok irányában csak barát-ságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot.

16. Az 1956-os eseményeket a kommunizmus meg-javítását célzó mozgalomnak kell beállítani,és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt ígyértelmezik.

17. A hadsereg létszámát egyharmadára csökkentik.18. A Szovjetunió megõrzi a politikai befolyását,

az USA pedig megerõsítheti befolyását az üzletiéletben.

19. Magyarország garantálja a nemzetiségek nyelvi,kulturális, politikai, gazdasági jogai gyakorlását.

20. Magyarország kártalanítja a magyar zsidóságot aII. világháborúban elszenvedett veszteségeiért.

A titkos találkozó résztvevõi:Antall József, múzeumigazgató,

majd miniszterelnök,Horn Gyula, külügyminiszter,

késõbbi miniszterelnök,Petõ Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének

elnöke,Paskai László, bíboros-hercegprímás,

esztergomi érsek,Göncz Árpád, mûfordító, késõbbi köztársasági elnök,Zoltai Gusztáv, a MAZSIHISZ elnöke,Boross Péter, belügyminiszter, majd miniszterelnök,Jóskabácsi, „szállásadó“, a református egyháztól.

A találkozón a reform-kommunista Németh-kor-mányt nem képviselte senki (ennyire nem volt pers-pektívája?)

A fenti, hazánkat megalázó feltételek megfogalmazá-sukkor köthették az aláírókat, de ma, a Szovjetunió, Ju-goszlávia és Csehszlovákia összeomlása után semmiesetre sem. A Rózsadombi Paktum mindeddig meg-akadályozta hazánk valódi politikai átalakulását, a ma-gyar milliók emberi életnívójának megteremtését,mely népünk fejlõdésének, jövõjének, életének és jólét-ének alapfeltétele.

Talán a vitatott püspöki körlevél egy új kezdetet je-lenthet, jobb késõbb mint soha alapon? Az is lehet,csak egy bûnbánó hittétel - öngyónás. Isten utjai kifür-készhetetlenek.

A körlevél:Krisztusban Kedves Testvérek!Szent István király intelmei ma is idõszerûek. Közü-

lük az elsõ a katolikus hit megõrzésére vonatkozik. Mi,akik mint püspökök a tiszta katolikus hit õrei vagyunk,nem hagyhatunk figyelmen kívül néhány olyan jelen-séget, amely napjainkban híveink körében is terjed.

Azt tapasztaljuk, hogy ismét erõre kapott egyfajta po-gányság. Ahogyan Szent István halála után, úgy most istámadja a kereszténységet. Néhány évvel ezelõtt még azelvilágiasodást tartottuk szinte az egyetlen veszélynek.Bár továbbra is jelen van népünk körében ez a fogyasz-tói szemlélet, az élvhajhászás és a hedonizmus bálvá-nya, ma az újpogányság szelleme is erõsödik.

A kommunista évtizedek alatt próbáltak mindent el-felejtetni, ami magyar és keresztény azonosságunkaterõsítette. Kisebbrendûségi érzést tápláltak belénk, aztsulykolták, hogy utolsó csatlósok vagyunk, nacionalis-ták és soviniszták. Ehhez újabban a kirekesztõ és a rasz-szista jelzõt is hozzáteszik. Mindezeket a szeretettel el-lenkezõ magatartásokat határozottan elutasítjuk.

Szükséges és jogos, hogy helyes öntudatra ébredjünk,keressük, újra tudatosítsuk igazi értékeinket, magyarörökségünket kulturális, történelmi és tudományos te-rületen egyaránt. Ennek része az is, hogy megerõsöd-jünk keresztény öntudatunkban, hiszen a krisztusi ki-nyilatkoztatás magyar kultúránkban is megtestesült,azt megnemesítette és megszentelte. Ezeréves magyarkultúránk a keresztény hit nélkül nem érthetõ. Ezt azöntudatra ébredést mi is nagyon fontos keresztény ésmagyar feladatnak tekintjük.

Sajnos azonban ennek az öntudatra ébredésnek van-nak vadhajtásai is.

Ezek egyike a különbözõ vallási elemeket keverõ ún.„õsmagyar szinkretizmus”. Ez a jelenség azért is na-gyon veszélyes, mert kereszténynek tûnõ vallási nyel-vezetet használ és könnyen megtévesztheti még a vallá-sukat gyakorló hívõket is. Ezek közé tartoznak a Jézus-ról és Szûz Máriáról szóló tudománytalan állítások.

16Püspöki körlevél, máglya, fény, vagy lehetett volna áldás is?

Ilyenek pl. a „Jézus, pártus herceg”-elmélet, vagy a tál-tosok, a sámánok és a pogány õsmagyar vallás egyéb va-lós vagy vélt elemeinek újraélesztése. Olykor még a leg-nemesebb hagyományõrzõ mozgalmakat is felhasznál-ják arra, hogy a pogányságot népszerûsítsék.

Keresztény hitünk nem pusztán az ember istenkere-sésének az eredménye, hanem Isten kinyilatkoztatásánalapul, amely Krisztusban teljesedett be. Õ az út, azigazság és az élet az egyének és a nemzetek számára is.Ezért kell megemlítenünk a hitünk igazságát fenyegetõegyéb veszélyeket is, mint pl. az okkultizmust, a spiri-tizmust és a bálványimádás különbözõ formáit.

Arra kérjük katolikus testvéreinket, hogy óvakodja-nak minden ilyen megtévesztõ kezdeményezéstõl. Pálapostol figyelmeztetése napjainkban is idõszerû: „Mertjön idõ: amikor az egészséges tanítást nem hallgatjákszívesen, hanem saját ízlésük szerint szereznek maguk-nak tanítókat, hogy fülüket csiklandoztassák. Az igaz-ságot nem hallgatják meg, de a meséket elfogadják”(2Tim 4,3-4).

Katolikus hitünk elleni támadás érkezik a szélsõsége-sen liberális eszmék irányából is, amelyek a relativiz-mus diktatúráját erõltetik ránk, azt a szemléletet, amelykétségbe vonja magának az igazságnak a létét. Ez azirányzat az élet tisztelete helyett a halál kultúráját ter-jeszti. Tagadja vagy relatívizálja a férfi és a nõ különb-ségét, valamint a házasságot és a családot.

Ezzel szemben mi elfogadjuk a teremtõ Isten tervétaz emberrõl, a családról, a kultúráról, a nemzetrõl. Aglobalizációval szemben a katolicitást valljuk. A katoli-kus igazság nem nemzetközi, hanem nemzetek feletti,de hogy konkrétan létezhessen, a nemzeti kultúrákbankell megtestesülnie.

Katolikus hitünket kikezdheti az a felfogás is, ame-lyet így szoktak megfogalmazni: „vallásos vagyok a ma-gam módján”. Csak akkor vagyunk és maradunk kato-likusok, ha az Egyház élõ hitével összhangban hiszünk,mert egyedül Egyházának ígérte meg Jézus Krisztus:„Én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig” (Mt28,20).

Kelt Budapesten, 2009. szeptember 10.-én Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Levélváltás:Nyílt levél a Magyar Püspöki Konferencia Fõmél-

tóságainak!„Nemzet mely máglyát maga gyújt magának,“

(Sajó Sándor)Nagy tisztelettel és alázattal a Krisztusi szeretet je-

gyében fordulok Önökhöz, a 2009. szeptember 20-án,minden katolikus templomban felolvasott, Önök általkiadott körlevéllel kapcsolatban.

Az Önök által közzétett körlevél egyetlen egy monda-tát, annak tárgyszerûségét, szándékának nemességétnem kérdõjelezem meg.

Földünk az ökológiai katasztrófa felé sodródik, azemberiség gazdasági és erkölcsi válságban van. Ebbõl aválságból csak szakrális vezetõk segítségével, a TeremtõIsten erejével juthatunk ki.

Az elmúlt században megéltük az istentelenség talánlegsötétebb századát. Istent tagadó, Istent gúnyoló esz-mék és rendszerek támadták az évezredes hagyomá-nyokra támaszkodó egyházakat.

A Magyar Nemzet tagjai lelkükben megõrizték Is-tent, de tudatukból minden erõvel próbálták kiirtani avallási és erkölcstani ismereteket.

A Magyar Nemzetet megfosztották õsi kultúrájától,valós történelmétõl, nemzeti identitásától és az utóbbifél évszázadban világszerte fogyasztóvá züllesztették azemberiséget.

A harmadik évezred küszöbén az emberiség egy ré-sze, a Magyar Nemzet töredéke nemet mondott a fo-gyasztói társadalomra. Rádöbbenve, hogy Isten terem-tette lények, sokan gyökereikhez, történelmi múltjuk-hoz fordultak, és az anyagi világ egyre súlyosbodó ter-he ellenére is a szellemvilágot keresik.

Lassan hat évtizede iskoláinkban vallást és erkölcs-tant nem tanítanak. Felnõtt három generáció bibliai is-meretek nélkül. 40 évig nem volt rá lehetõség, 20 évepedig nem élünk lehetõségeinkkel. Az istenkeresõ em-ber bizonytalan, tájékozatlan, ezért esendõ. Ismeretek-re, vezetõkre, pásztorokra, fõpásztorokra van szüksége.Nemcsak az egyházat, az akolt, aklokat kell félteni, ha-nem a tévelygõ egyéneket vagy csoportokat is. A tudat-lanokat nem kirekesztéssel, nem kizárással, hanem sze-retettel, türelemmel kell a helyes irányba fordítani.

Félelmeim a körlevél okán a következõk:Önök és én is tudom, hogy csekély számban látogat-

ják a szentmiséket. A templomba járó emberek döntõtöbbsége idõskorú. Jelentõs részük most hallott elõszörarról a problémáról, amit Önök kihirdettek. A közép-korú és fiatal híveket a körlevél, döntésre kényszeríthe-ti. Számos sokgyermekes családot ismerek, akik rend-szeres templomlátogatók és egyúttal megjelennek azÖnök által elitélt rendezvényeken is. A szabadban tar-tott, kritizált, rendezvények élményt, örömet adóegyüttlétek. Megjelenik történelmi múltunk néhányszínes foltja, (ruházat, népviselet, néptánc, magyarharcmûvészet, ló- és állatszeretet, megszólalnak õsihangszerek, közöttük dobok is,) és ahogy az szokottlenni, megjelennek furcsa emberek, furcsa öltözetben.Tapasztalataim szerint az emberek együtt örülnek Istenszabad ege alatt. Visszatalálnak õseinkhez, hõseinkhez.Keresik egymást, keresik Istent. Sokszor önjelölt prófé-ták, „mágusok“ beszélnek a szellemvilágról, sokszoralapvetõ ismeretek nélkül. Épp ezért va n óriási jelen-tõsége annak, hogy a tévelygõ nyájhoz, Istent keresõk-höz kijöjjenek a templomokból és elmenjenek a nyájközé. Félek, hogy ha döntés elé állítjuk a templomba já-ró, „magyarkodókat“, sokan a pozitív élményt választ-

17Püspöki körlevél, máglya, fény, vagy lehetett volna áldás is? Lajdi Péter: Ki a magyar?

ják és nem azt a helyet, amely ugyan számukra vonzó,de ott lelki békét nem találnak. Félek attól, hogy az éb-redõ magyarságban az Istent keresõk táborában inkvi-zíciós félelmek alakulnak ki. Félelmemet alátámasztjaa Heti Válasz IX. évfolyam 40. számában 2009.október1-én megjelent cikk, és a folyóirat címoldala,amely pogány világ újraéledésének félelmét sugározza.Néhány, nevezetesen öt kiváló embert szellemi máglyá-ra küldenek. Név szerint Bunyevácz Zsuzsát, Molnár V.Józsefet, Pap Gábort, Szántai Lajost, Varga Csabát.

Valamennyiüket személyesen, munkásságukat töre-dékesen ismerem. Sok mindenben nem értek egyet ve-lük, de egy dolgot nem vonhatunk kétségbe. Napjain-kig megalázva, meggyalázva, anyagi lehetõségektõlmegfosztva szolgálták, szolgálják Nemzetüket. Egyi-kük sem Istentelen.

Közülük Molnár V. Józsefet, idõs barátomnak mond-hatok. Az õ esetében a fájdalmam fokozott. Õ volt az,aki 56-ban az Astoriánál megszelídítette a szovjet tan-kot és a benne ülõket. Három évig Kádár börtönében,ebbõl egy évig magánzárkában szenvedett, de soha sen-kire rosszat nem mondott, még hóhéraira sem. Jó em-ber. Bölcs ember. Sokat tanultam Tõle. Szeretem.

Nemzetünk pártokra, egyházakra, vallási felekezetek-re, etnikai csoportokra szakított.

A mai napokban nem máglyákat kell gyújtani, nemújabb félelmeket kell kelteni az emberekben, hanembölcsességgel és nagy-nagy szeretettel a szétszéledt nyá-jat összeterelni. Önök Püspök urak, Isten kegyelmébõljutottak magas egyházi tisztségbe. Önök bölcs, tanultemberek. Ne csak az egyházat, a templomot, hanemminden egyes eltévedt bárányt féltsenek!

„Ekképpen a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogyegy is elvesszen e kicsinyek közül“ (Mt. 18.14.) Jézusazért jött, hogy megkeresse, ami elveszett... (L. 19.10.Mt. 18.11.)

Ady szavaival: „ne úgy ítélj meg engem, mint az em-berek, cselekedeteim szerint, hanem úgy, mint azt Is-ten, szívem belsõ szándéka szerint!“

Kérem Önöket, hogy jöjjenek el a nyáj közé!Segítsenek! Pasztoráljanak!Kérem Önöket szeressék a nyájat!Kérem Önöket szeressék a Magyar Nemzetet!2009. október 4.dr. Papp Lajos ny. egyetemi tanár akadémiai doktor

A Magyar Katolikus Püspöki Kar válasza dr. PappLajosnak

Tisztelt Professzor Úr!A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére

küldött levele kedves stílusa ellenére igen megtévesztõés súlyos vádakat fogalmaz meg.

Bár a körlevélbõl egyértelmû, mégis hangsúlyozzuk,hogy annak címzettjei a katolikus hívek és célja a kato-likus hit megõrzése, amely minden katolikus püspökelemi feladata. Éppen ezért a körlevél megírása sürgetõkötelesség volt.

A körlevél hangvétele pozitív, elsõsorban értékeink-rõl, helyes öntudatra ébredésünkrõl szól katolikusok-ként és magyarokként, ezért teljességgel érthetetlen azinkvizícióval, máglyával, kirekesztéssel kapcsolatos vád,amelyek a körlevélben egyáltalán nem szerepelnek.

A körlevél egyetlen személyt sem vádol, hanem híve-ink figyelmét hívja fel a katolikus hitünkkel össze nemegyeztethetõ eszmékre és tanokra. Hitünk megfogal-mazása és védelme a vallásszabadsághoz való alapvetõjogunk része.

Tisztelettel: az MKPK Titkársága

Kétmilliárddal kevesebb pénz jövôre. Ámen?Infláció ide vagy oda, a tény tény marad: ebben az év-

tizedben egyik évben sem csökkent annyival a történel-mi egyházak állami támogatása, mint 2009-ben. Kér-dés, mit szólnak a felekezetek a rekordösszegû elvonás-hoz? Összesen több mint kétmilliárd forinttal lesz ke-vesebb pénz a négy nagy magyar egyház perselyébenjövõre is, mint idén. A katolikusok, a reformátusok, azsidó hitközségek, valamint az evangélikusok az egy-százalékos adófelajánlás után járó állami kiegészítésenbukhatják el a summát.

Bajnai Gordon miniszterelnök elmondta: a kormányés az MSZP tervei szerint csupán „ideiglenes”, kizáró-lag a válságban töltött jövõ évre szóló határozatról vanszó Már persze, ha a következõ kormány rendben megtud egyezni az egyházakkal. Kétségtelen ugyanis, hogya Bajnai-kabinet igen nehezen értett szót a történelmifelekezetek képviselõivel, a vita az egyházaknak nyúj-tandó jövõ évi apanázsokról hetek óta zajlott, a meg-egyezés legcsekélyebb reménye nélkül.

(Hírextra.hu 2009. okt. 1)

Írásom címadása szándékosan kelti a kellõképpen mûveltmagyar olvasóban a Babits Mihályra emlékeztetõ reminisz-cenciát. Õ „Mi a magyar?” címmel írt nagy felkészültségrõltanúbizonyságot tevõ, remek stílusú tanulmányt népünk jel-lem- és jellegbeli karakterisztikumáról, ismérveirõl, mellyeljelen szerény cikkem semmi körülmények között sem óhajt

versenyre kelni. Címadásomban csupán „zöngésíteni”, meg-személyesíteni szeretném a benne szereplõ kérdõszót („mi”helyett „ki”), mely egyben megszabja vizsgálódásom irányátis e témában.

Ki a magyar? Ki számít nemzetünkhöz tartozónak? Me-lyek ennek feltételei? Erre kísérlem meg megadni a választ.

Lajdi Péter: Ki a magyar?

18Lajdi Péter: Ki a magyar?

A legkézenfekvõbb választ e kérdésekre mindenki ismeri.Attól függõen, hogy igennel avagy nemmel feleltél a kérdés-re: „Fáj-e neked Trianon?”, azonosultál a magyarsággal vagyelhatárolódtál tõle. Cikkem témája azonban sokkal összetet-tebb annál, mintsem hogy a válaszadás a közhelyszerûségnekily banális szintjén kimeríthetõ lenne.

Minden népi szervezõdés, mielõtt a nemzeti lét magassá-gára emelkedett, a Föld különbözõ pontjain összeverõdöttnemzetségek, nagycsaládok, késõbb kisebb-nagyobb létszá-mú törzsi formációk képében élte õs- és hõskorát. A jelenle-gi, ötödik emberiség mitológiái kialakulásának a csakévtízmilliókban mérhetõ régmúlt idõk homályába veszõ idõ-szaka ez, a különbözõ genetikailag és bõrszínben is egymás-tól elütõ emberfajták kikristályosodásának korszaka, melyrõlcsak a legritkább esetben rendelkezünk írásos dokumentu-mokkal, ezek is a hosszú idõn át csak a szájhagyomány útjánnemzedékrõl-nemzedékre átadott tradíciók lejegyzéseinalapszanak.

Ebben az összefüggésben fölvetõdik, miért is állítja sok hi-teles ókori forrás, hogy szkíta eleink a földkerekség legrégibbnemzete? Ennek nézetem szerint az a magyarázata, hogy anemzeti öntudatraébredés náluk történt meg legelõször olyõsi idõkben, amikor a ma ismert népek zöme a maguk jelle-gében még a törzsi hordák igencsak alacsony nívóját sem ér-te el, vagy egyáltalán még csírájában sem létezett. A nemzet-té válás a régmúlt idõk emberiségének hajnalán különösen amagaskultúra és a kifinomult és belterjes civilizáció elérésé-vel járt kényszerû módon együtt, így népünk archaikus, anagy vízözön elõtti ún. negyedik emberiség vezetõ fajáravisszavezethetõ eredete az általunk ismert legelsõ maga-skultúra létrehozásának világraszóló és meghatározó érde-mével is egyenlõ.Ha az egy nemzethez tartozás kérdéskörétboncolgatja valaki, nem kerülheti meg a faji, azaz testi-bioló-giai leszármazás tematikáját. Sokan ezt tartják a legfontosabbkiindulási alapnak. Ez a felfogás vezetett végülis pervertáló-dott formájában a különbözõ fajelméletek kialakulásához,gondoljunk csak a közelmúlt faji alapon létrehozott fajelmé-leteire (pl. Nietzsche és a német nácizmus), de elõfordultmár, hogy a vallás álcáját is magára öltötte a faji téboly(jahvizmus-mozaizmus-júdaizmus-talmudizmus-cioniz-mus). Az valóban tagadhatatlan, hogy az egyes korábbanvagy késõbb megjelenõ kultúrkörök egy-egy meghatározottés markáns faji jellegzetességgel rendelkezõ népcsoporthozkötõdnek, mely saját, másokkal össze nem téveszthetõ jelleg-zetességekkel, vonásokkal bír.

Az etnográfiai, antropológiai és genetikai kutatások, fõlegez utóbbiak valóban a kézzelfogható, fizikai síkon is bizonyí-tékokat szolgáltatnak a népek széles spektrumának tipizálá-sához a meglévõ különbözõségek alapján. Ezen belül külö-nös jelentõséggel bírnak a markergén-kutatások, melyekneknépünket érintõ tanulságai igen fontosak, ugyanis a sokránktelepített idegen népességgel történt elkeveredésünksem lazította föl lényegesen eredeti alapjellegünket a testi le-származás terén. Az ún. EU 19-es markergén, mely már leg-kevesebb 35.000-40.000 éve folyamatosan jelen van a Kárpát-medencében, a világon a legnagyobb gyakorisággal, 60 %-osarányban kimutatható a mai magyar népesség körében, tehátlegmarkánsabban nálunk van jelen!! (Science tud. folyóirat,USA, 2000. novemberi szám; Az európai népek származása

és betelepedése) Ez megingathatatlan bizonyítéka európaiõsnép mivoltunknak, és bizonyítja egyben azt is, hogy nem-zetünk õseredeti bölcsõje a Kárpát-medence, ahol népünkelei a proto-szkíta õsök képében már a legkorábbi idõkbenjelen volt.

A Rockefeller-alapítvány fölkérésére a montreali McGillEgyetem professzora, Prof. Wilder Penfield föltérképezte éstipizálta a mai emberiség népeinek génállományát. E vizsgá-lódás rejtett célja az volt, hogy kézzelfogható módon megta-lálják a zsidóság fölsõbbrendûségének genetikai bizonyíté-kát. A kutató rá is bukkant két olyan markánsan dominánsnépjelleg-meghatározó génre, melyek képesek faji keveredésesetén az idegen génállományt elnyomni és magukba olvasz-tani. A kutatás azonban nem a filoszemita alapítvány általvárt eredményt hozta, ugyanis az egyik domináns gén azamerikai indián népekre, míg „a másik, tisztább vérvonal aKárpát-medencében élõ magyarok”-ra jellemzõ, de kisebbgyakorisággal „ez a vérvonal Japántól Kínán át Afrika felsõrészéig, majd Közép-Európában és az Urálon inneni terüle-ten egészen Skóciáig megtalálható”. Ez a földrajzi lokalizációmegközelítõleg éppen azt a területet fedi le, ahol az íjfeszítõturáni népek, összefoglaló nevükön a szkíták alkották az ar-chaikus, egynyelvû emberiség idején (, melyrõl a Biblia is be-számol) az autochton õslakosságot. Amikor mindez kiderült,hogy az isteni „kiválasztottságnak” igenis megvannak a ge-netikai nyomai, de nem az õ javukra szólnak, igen nagy volta döbbenet és a riadalom a megbízók köreiben. Ezt tudva sokminden azonnal érthetõvé válik számunkra. Így már felfog-ható, hogyan volt a magyarság számára lehetséges a folyama-tos idegen betelepülés-betelepítés ellenére megtartani 60 %-os arányban mindmáig õsi népi jellegünket (Kiszely Istvánantropológus szerint a mai magyarság még markánsabbanképviseli a harmadik honvisszaszerzés kárpát-medencei la-kosságának embertani képét az akkorinál!), és az is világossáválik számunkra, hogy a rockefelleri ellentábor mindenre el-szánt erõi miért akarják minden eszközzel elsorvasztaninemzetünk élniakarását.

A következõ tisztázandó kérdés az, hogy egy nép nyelvihovatartozásának ténye meghatározza-e a vérségi leszárma-zást. A helyes válasz nem lehet se egyértelmû igen, se egyér-telmû nem. Elõfordult már, hogy egy nép nyelvet és kultúrátcserélt, lásd a hun-török származású, elszlávosodott onogur-bolgárok esetét. A ránkerõltetett végzetes finnugor elméletmár csak azért is elvetendõ és hamis, mert szemellenzõsen ésérthetetlen makacssággal csak a nyelv vonalán kutatja erede-tünket, és ezt is oly módon, hogy az alapszókincsünkbenhemzsegõ sumér-hun-õstörök szavakról és nyelvtani ele-mekrõl (, melyeket inkább protomagyar alapszókincsnek ne-veznék, mert az átadók az említett rokon népágazatok feléminden bizonnyal mi voltunk) tudomást sem véve teljesentéves irányban, az észak-szibéria-i tajga- és tundralakó, pár-ezres lélekszámú ún. obi-ugor (vogulok és osztyákok, másho-gyan chantik és manysik) törzsecskék és a szamojédek irá-nyában hajlandó csak elismerni az igen gyér nyelvi hasonló-ságot, s így olyan népecskékkel akar rokonítani bennünket,amelyek lovat legalább kétezer éve nem vagy soha sem tar-tottak, és életmódjukban is gyökeresen eltérnek tõlünk, nembeszélve a teljes genetikai megnemfelelésrõl.

Ha megfelelõ választ akarunk adni a kérdésre:

19Lajdi Péter: Ki a magyar?

Ki a magyar?, el kell gondolkozzunk afölött is, hogy apuszta testi-genetikai-vérségi és a nyelvi megfelelés tényemagyarrá avat-e valakit akkor, ha e két feltételnek megfelel,azaz az illetõ zömmel magyar származású és anyanyelvkéntbeszéli nyelvünket. Válaszom egyértelmû NEM. Mint ahogyaz sem tesz senkit magyarrá, ha az illetõ tartósan vagy akárszületése óta Magyarországon él. Annak puszta ténye, holtartózkodik valaki életmódszerûen, senkit nem minõsít se anemzeti hovatartozása tekintetében, se egyéb téren. Ugyanismegdöbbentõ ma azoknak a Magyarországon élõ, magyarvérségû és magyar anyanyelvû embereknek a száma, akik egykis csurranó-cseppenõ pénzbeli juttatásért, ócska kis pozíci-óért vagy a gyors elõmenetelt nyújtó, biztos munkahely fel-kínálásának fejében bárkinek szolgálatába állnak. Feltûnõensokan vannak honfitársaink között, akiknek annak mérlege-lése nem alapvetõ szempont, hogy kenyéradó gazdájuk a ma-gyar érdekeket képviseli-e, avagy szándékosan azok ellen te-vékenykedik. Õróluk a legnagyobb jóindulat birtokában semmondható el, hogy a magyar nemzettest részei lennének,mert a magyarsághoz való tartozásnak a nyelvi-kulturális ho-vatartozáson túl szigorú feltételei vannak, melyek se a vérsé-gi leszármazással, se a pillanatnyi tartózkodási hellyel, demég a magyar nyelvûséggel sem állnak összefüggésben, ha-nem csak és kizárólag erkölcsi kritériumokban keresendõek.Ugyan ki tagadná meg a lengyel származású Bem apótól,Damjanich János honvédtiszttõl, aki pedig szerbnek szüle-tett, vagy azoktól a további, Aradon kivégzett mártíroktól aMagyar Nemzethez való tartozás kitüntetett és legmagasabbszinten történõ elismerését, akik nem hazánkban születtekés egyáltalán nem vagy csak csekély mértékben bírták nyel-vünket, de mégis becsületbeli ügyként kezelték a függetlenMagyar Alkotmányra tett esküjüket, és igazi férfiakként, amagyar szabadság valóságos szentjeiként egyenes gerincceláldozták életüket a magyar ügyért? Ugyan kinek jutna eszé-be a törökkel folytatott élet-halál küzdelmünk egyik legbát-rabb hazafiától, a horvát származású szigetvári hõstõl, ZrínyiMiklóstól, vagy dédunokájától, az azonos nevet viselõ jelesmagyar költõtõl és államférfitól elvitatni a nemzetünkhözvaló tartozás elõjogát? Ez utóbbitól származik az az elgon-dolkodtató kijelentés, mely így hangzik: „Horvát vagyok, te-hát magyar.”

Saját, nem tisztán magyar vérségû családomból is szolgál-ni tudok egy példával a magyarság melletti kiállásra. Egyikanyai dédnagymamám, akinek még német volt az anyanyel-ve, és Groß-nak hívták, egyszer így nyilatkozott családi kör-ben: „Magyar kenyeret eszem, tehát magyar vagyok.” Annaka véleményének is hangot adott, hogy „meg kell becsülnünkezt a rendes népet, hogy minket idegenként befogadott ésteljes jogokkal ruházott fel, és egy pillanatig sem éreztette ve-lünk senki, hogy idegenek vagyunk, és ti is tanulhattatok” –mondta gyermekeinek, akik ízig-vérig magyar öntudattal él-ték le életüket. Egyikük, Müller-Gyékényesi György, anyainagymamám bátyja, a clevelandi Árpád Akadémia és a SzentLászló Lovagrend amerikai ágának, valamint aClevelandben évente megtartott, az egész világból összese-reglett magyar kutatók világkonferenciájának ötletgazdája ésalapítója, egy magyar költõ, Gyékényesi György és NASA-mérnökök és amerikai egyetemi oktatók édesapja.

„Magyarnak lenni nem állapot, magyarnak lenni magatar-

tás!” – írta Márai Sándor. A magyarság tehát vállalás kérdé-se. A Magyar Nemzethez való tartozás kritériumai közé tel-jes kizárólagossággal nem tartozhat se a faji, se a nyelvi - bárez nagy fontosságú -, se az egyén országon belüli avagy azonkívüli tartózkodási helyének ténye. A faji feltétel már azértsem állja meg a helyét, mert tiszta, keveretlen fajok nem lé-teznek, talán csak az arktikus népek esetében van így. Min-den nép kisebb-nagyobb mértékben különbözõ emberfajtákkeveredésének képét mutatja, melyen belül csupán kidom-borodik egy-egy többségben lévõ, domináns fajtajelleg. A né-pek kevertvérûsége a garanciája annak, hogy a tömeges vér-fertõzés és a belterjes szaporodás következtében nem lépnekföl népi dimenziókban a faji degenerálódás tünetei. A zsidó-ság egyébként a legjobb úton halad efelé, bár a többi néptõlvaló tudatos, faji alapon történõ elkülönülési igyekezetükidestova csupán 3200 éve érvényesül, ami a sokmillió évrevisszatekintõ emberi történelem folyamán csupán egy szem-pillantásnyi idõnek felel meg. Róluk tudni kell azonban aztis, hogy palesztínai vérszomjas honfoglalásukat követõen aszkíta-hettita-kánaánita õslakosokkal, fõleg az északi, izraeli(, tehát nem a júdeai) régióban alaposan elkeveredtek, a ka-zár zsidókra (askenáziak) már nem is pazarolva a szót.

Nemzetünket a Teremtõ Isten gyökeresen másra szemelteki, mint fõleg az indoeurópai-szemita kultúrkörhöz tartozónépek java részét, amelyek a pillanatnyi elõnytõl és a rövid-távú érdektõl hajtva hódító mohóságukon úrrá nem tudván

20Lajdi Péter: Ki a magyar?

lenni az egymás ellen folytatott állandó határvillongások éshódítások vérzivatarává változtatták az emberiség történel-mét, mely – még ha eltúlzott jóindulattal is szemlélnénk –sem mutatja az erkölcsi és minõségi fejlõdés felfelé kirajzoló-dó ívét, hanem inkább a dzsungel kérlelhetetlen és bestiálistörvényei egyre erõsebb érvényesülésének elborzasztó képéttárja elénk. Mégha elfogulatlanul vennénk is saját történel-münket górcsõ alá, akkor is kénytelenek lennénk egy a múl-tunkból kirajzolódó szembetûnõ sajátosságot megállapítani:A magyarság soha nem támadt más népekre területszerzõszándékkal. A szlovákok, akiknek õsei még a harmadik hon-visszaszerzés idején sem voltak jelen jelenlegi szállásterülete-iken (Felvidék), hanem csupán csekély számú morva nagy-családok képviselték a Kárpát-medence észak-keleti perem-vidékén a szlávságot az avar telepítési politikának köszönhe-tõen, mégsem átallanak minket azzal a váddal illetni, mint-ha Árpád magyarjai területeket foglaltak volna el erõszakkaltõlük. Árpád szabír-onogur-hun magyarjai az avarok hívásá-ra csupán visszatelepültek õseik földjére, az elõttük is márazonos nyelvet beszélõ hun-avar-õspannon testvérnépek ál-tal lakott Kárpát-Hazába.

Ennek éppen az ellenkezõje az igaz. Bennünket támadtakmeg minden idõben a kárpát-medencei Szentföld megszer-zésének érdekében gonosz idegenek a szélrózsa minden irá-nyából. Sokan agresszióként vetik szemünkre ellenségeinktáborából az idióta és együgyû módon „kalandozások”-nakcsúfolt mesteri hadjáratsorozatunkat, mely a harmadik, azÁlmos és Árpád nagykirályok megszervezte honvisszaszer-zés idején történt, és mely az amerikai katonai akadémiákontananyagként szerepel mind a hadtáp zseniális megszervezé-sének témakörében mint követendõ példakép, mind pedigpl. a lángészi képességekkel megáldott Bulcsú hadvezér általvezényelt, sokszoros, seregét ért nagyobb veszteségek nélkülvégrehajtott Alpok-átkeléseinek (nesze neked, Hannibál) ésgyõztes hadjáratainak világraszóló pozitív példáját elemezve.

Tisztában kell azonban lennünk azzal is, hogy az összesen54 sikeres hadjáratot magában foglaló, a történelemben pár-ját ritkító magyar katonai bravúrnak hármas célja volt, mely-nek során csupán három csatát vesztettünk (az augsburgi,Lech-mezei az egyik, melyért a magyar fõ hadtest ott, hely-ben szörnyû bosszút állt), de ezeket soha sem a magyar fõhaderõ szenvedte el. Mi is volt ez a hármas célkitûzés, mely-nek során Cordovától Szászországig, a franciaországi atlantipartoktól egészen le Bizáncig, az Apuliai-félszigettõl Belgiu-mig katonai ellenõrzés alatt tartottuk szinte egész Európát?Egyrészt: elsõ sorban a fõ cél a nyugati hatalmak katonai erõ-vel történõ elrettentése volt hazánk megtámadásától (Nemtanultak belõle, ezért 907-ben újra véres orral kellett elkul-logniuk a Pozsonyi Csatából menekülõ százezres egyesítettgermán haderõ kevésszámú túlélõinek.) Másrészt: az egy-mással torzsalkodó, fõleg germán fejedelmecskék és kiski-rályok nagy elõszeretettel vették igénybe egymás ellen a vi-téz és szívós, valamint hõsiesen harcoló katonák hírében ál-ló magyar katonai egységek segítségét fizetség ellenében.Harmadszor: a Nagy Károly-féle, az Avar Birodalom ellenvéghezvitt frank rablóhadjárat során az avar-magyaroktól el-rabolt temérdek kincs visszaszezésére irányult a magyar had-járatok zöme, melyek világosan kimutathatóan olyan váro-sok, kolostorok-monostorok és apátságok (pl. a Sankt

Gallen-i kaland) útbaejtésével folytak, melyekbe a manapságmár igen megalapozott érvekkel kétségbe vont (ld. HeribertIllig: A kitalált középkor; Karl, der Fiktive, magyarul: Fik-tív Károly) létezésû frank uralkodó - vagy egy tényleg léte-zett, de a valóságnak megfelelõen korántsem dicsõséges ural-kodói attribútumokkal felruházható frank fejedelem – azsákmányolt avar ötvösremekeket eladományozta. Csak ér-dekességként jegyzem meg, hogy Nagy Károlynak még a ne-ve is a hun-avar-magyar kultúrkörbõl lopott elnevezés,ugyanis Kar-ulu ómagyarul fekete ölyvet vagy egyesek sze-rint fekete sólymot jelent a magyar Tur-ulu (újmagyarul: azúj fény, a dicsõség fia, sumér: Tur-ullu, a gurusuny-kerecse-ny-karácsony sólyom, az Isten Fiát megjelenítõ madár) el-lenpárjaként.

Babits Mihály a magyarságnak ezt a más népekrõl nehezenkijelenthetõ jellembeli jellegzetességét, hogy nem törekszikmás népek területeinek háború útján való bekebelezésére,így jellemzi „Mi a magyar?” címû tanulmányában: „A ma-gyar nem cselekvõ, hanem szemlélõdõ, aki nyugodtan nézkörül, és mindig jól tudja, mikor nem szabad és mikor nemérdemes cselekedni. A magyar éppenséggel nem cselekvõhajlamú nép. Ami annyit is jelent, hogy nem támadó. Meg-elégszik a magáéval, de ezt aztán szereti bekeríteni, ehhez ra-gaszkodik.” Frappáns megfogalmazása ez a magyar gyepü-szellemnek.

Magyarnak, ami azt is jelenti = igaz magyarnak lenniRANG! Ezt a rangot mindenkinek ki kell érdemelnie nem-zete melletti elkötelezettségével, ezt bizonyító tetteivel és azezekhez méltó magatartásával! A magyarságba, mely erkölcsikategória, ingyen és érdemek nélkül beleszületni nem lehet.Erre a magaslatra az emberi élet során föl kell emelkedniemindenkinek, aki ebben az országban látta meg Isten rende-lésébõl a napvilágot, legyen akár magyar, akár oláh vagy tót,ruszin, horvát vagy szerb, cigány avagy zsidó. Akármikor iskapcsolódott be egy-egy késõbb Magyarhonba betelepültnemzetiség, azzal, hogy a Szent Korona kisugárzási övezeté-be ékelte saját sorsát, ezzel a magyar történelem szerves ré-szévé vált a maga módján. A betelepüléstõl kezdve akár tet-szik nekik, akár nem, a magyar történelem fogaskerékrend-szerének részeivé váltak. Érte vagy ellene éltek és élnek, ön-magukat minõsítve a magyar anyanemzettel szembeni maga-tartásukkal. Sokan vendégszeretetünkkel durván visszaélveellenünkre fejtettek ki erõfeszítéseket ország- és kultúratol-vajlási szándékkal (oláhok, rácok, tótok, néhányszor még azerdélyi evangélikus szászok is), míg mások (a zömmel kato-likus svábok és horvátok, de tagadhatatlanul számos az ilyenzsidóknak is a száma!) örömmel asszimilálódtak az idegenvérségûeket mindig nagy vonzerõvel és könnyen magába ol-vasztó magyar mûvelõdésbe. Nem véletlen, hogy zsidókat ésnémeteket nagy számban magába olvasztani csak nekünk,magyaroknak sikerült a világon! Ez a magyar kultúra ésnyelv egyedülálló gazdagságával és varázsával magyarázható.„Ha a világot nem Ady nyelvének birtokában ismerem meg,nem lehetett volna belõlem több egy közönséges fizikatanár-nál.” – nyilatkozta a magyar zsidó, Teller Ede, a „hidrogén-bomba Atyja”, aki a Magyarok Világszövetségének tagjakénthalt meg.

A Magyar Szent Korona kisugárzási övezete a trianoniországcsonkítás dacára is a Kárpát-medence egészére, sõt

21Lajdi Péter: Ki a magyar?

még messze azon túl is kiterjed. Az Angyali Korona oltalma-zó, védõ, megszentelõ és beavató energiáit mindenKárpáthazában élõ emberre kiárasztja. A döntés az egyes em-beren múlik, hogy lelkében hajlandó-e együttrezegni ezenenergiákal a közös haza üdvén fáradozva, vagy hagyja magáttudatlan és idegen érdekeket kiszolgáló csirkefogó politiku-sai által agymosni és felheccelni a térség õseredeti tulajdono-sa és anyanemzete, a magyarság ellen. Milyen jó lenne, ha aFöldnek ebben az Isten által kitüntetett adottságokkal felru-házott, szent területén élõ összes nép felismerné, hogy a je-lenlegi szétszakítottságban és a kölcsönös ellenségeskedés-nek e mostani vadállati, acsarkodó szellemében külön-különegyikük sem lesz képes megvalósítani álmait és fölvirágoz-tatni külön létét egy olyan területen, amelyet nemcsak a Te-remtõ Isten, hanem a földrajz könyörtelen törvényei is egy-nek, megbonthatatlannak és szétszakíthatatlannak alkottakmeg!! Akárcsak az igazság napja, mely válogatás nélkül ont-ja sugarait igazakra és bûnösökre, úgy borul a Kárpáthazaegészére oltalmazó óriáskupolaként a Magyar Szent Koronaszentgráli ereje, mely akár egy széttörhetetlen abroncs,megfellebezhetetlenül összetartja ezt az egyedülálló és sokol-dalú, egyszeri földrajzi, embertani és kulturális-gazdaságiegységet, és melynek hivatása országunk határain messzetúlnyúlik, és az egész emberiség üdvtörténetében kimagaslókulcsszereppel felruházott Magyar Nemzet és a vele eszmei-tudati közösséget vállalni kész társnemzetek közös szent fel-adatában ölt testet: a nagybeteg emberiség testi-lelki nyava-lyáinak gyógyításában (ld. a Szent Koronán két orvoszszent,Kozma és Damján).

Hogy miért éppen az erkölcsiség tartományában vélemmegtalálni a vérségi-nyelvi-kulturális hovatartozáson túl amagyarsághoz való tartozás legfõbb feltételeit, abban az a fel-ismerés is szerepet játszott, hogy tudatában vagyok annak,hogy nemzetünk utolsó maradéka annak a szkítaságnak,melyrõl az õket közelrõl ismerõ ókori történetírók (Hérodo-tosz, id. Plinius, Justinus, Ptolomaeus, Josephus Flavius,Arrianus, Pompeius Trogus stb.) följegyezték, mintegy köve-tendõ példaként mutatva föl saját népeik számára a szkítákerkölcsi magatartását, mellyel kapcsolatban egyöntetûenhangsúlyozzák, hogy a szkíták az igazságot nem törvény-könyvbõl ismerik, hanem a természet oltotta beléjük, azaz aszívükben hordják az alapvetõ erkölcsi törvényeket, melye-ket szigorúan be is tartanak.Hogy Jézus, a Fölséges Isten Fiamint ember származását tekintve nem volt zsidó, annakegyik bizonyítékát a sok között abban látom, hogy míg taní-tásának alapszellemisége, lényegi tartalma és Isten-képe for-radalmian eltér az „ószövetségi” zsidó alapmentalitástól és„isten”-képzetektõl, mégha föl is használ a júdai hagyo-mányból egyes motívumokat, hogy a zsidók is megértsék,mit üzen nekik, addig az általa hirdetett Ige alapvetõ eszme-isége viszont kísértetiesen megegyezik szkíta eleink régrõlismert életpéldájával, gondolatiságával és erkölcsi felfogásá-val, melyeknek alappillérei az egyenesség, az adott szó becsü-lete, a szeretet és hûség, valamint a testvérbarátság intézmé-nye, mely a vérszerzõdés szakrális szertartásának aktusábanölt testet, melynek fõbb elemeit az Oltáriszentség megalapí-tásában a Nagycsütörtökön ünnepelt ún. Utolsó Vacsora so-rán világosan fölismerhetjük.

Az ókori szkíták tehát szívükben hordták az erkölcsi tör-

vényeket, melyek az isteni õskinyilatkoztatás tiszta forrásá-ból táplálkoztak, és nem egy emberi közmegegyezésen alapu-ló, írásban rögzített törvénykönyv paragrafusait, rigolyás elõ-írásait kellett betartaniuk a megtorlástól való félelemben,meggyõzõdés nélkül és szolgamód, mint a zsidóknak.

A galileai Szent János evangélista gnosztikus Örömhír-ében ugyanígy ellenpontoz: „A törvényt Mózes által kaptuk,a kegyelem és az igazság Jézus Krisztussal valósult meg.” (Jn.1./17) A zsidó származású Szent Pál alias Saul rabbi is úgyvélekedik a zsidóknak írt levelében, hogy a mózesi törvénynem vezetett az azt betartó emberek megigazulásához, csu-pán elviselhetetlen terheket rakott az emberek hátára, me-lyek elsorvasztották mind az igazi Isten-ismeretet, mind ahelyes morális értékítéletet és a vallási formalizmusból kény-szerûen következõ képmutatáshoz és bizonyos külsõ elõírá-sok betartásának lesunytszemû szervilizmusához vezetett.Jézus ezzel kapcsolatban ezeket a feddõ szavakat intézte a fa-rizeusokhoz: „Az írástudók és farizeusok Mózes tanítószéké-ben ülnek. Tartsátok és tegyétek meg tehát mindazt, amitmondanak, de tetteiket ne kövessétek, mert mondják ugyan,de nem teszik.” („Méltó” utódai e szellemiségnek a zsidógyökerek miatt zsidókeresztény fõpapjaink közül sokan.)„Elviselhetetlen terheket raknak és rónak az emberek vállá-ra, de maguk egy ujjal sem hajlandóak mozdítani rajta.” (Mt.23./2-4.) Másutt így korholja a zsidó farizeusokat: „Isten pa-rancsát nem tartjátok meg, de emberi hagyományokhoz,mint például korsók s poharak mosogatásához meg sok máshasonló dologhoz ragaszkodtok. Aztán így folytatta: Istenparancsát ügyesen kijátsszátok, hogy megtartsátok hagyomá-nyaitokat.” (Mk. 7./8-10.)

Késõbb ugyanebben a vitában a vallásos zsidóság alapfel-fogásával viaskodva ezeket mondja Jézus Urunk: „Nem érti-tek, hogy ami kívülrõl jut a szájba, nem szennyezheti be azembert, mert nem a szívébe jut, hanem a gyomrába és a fél-reesõ helyre kerül? Ezzel tisztának jelentett ki minden ételt.”(Radikálisan mást tanít itt is, mint a zsidók!) „Ami azonbanaz emberbõl ered, folytatta, az teszi tisztátalanná az embert.A szívbõl származik ugyanis minden rossz gondolat, paráz-naság, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindu-lat, hamisság, kicsapongás, irígység, káromkodás, kevélység,léhaság. Mindez a gonoszság belülrõl ered és tisztátalanná te-szi az embert.” (Mk. 7./18-23.) Ha tehát létezik egy olyannemzet, melyet nemcsak a világ legõsibb népeként tartottakszámon az ókori klasszikus források, hanem olyanként is,mint amelynek tagjai a külsõ erõszak kényszerítõ parancsanélkül a szívükben hordozták az alapvetõ erkölcsi törvénye-ket, akkor ez a nép igazi jézusi szellemben kellett hogy éljen,és kultúrájának eszmei és morális alapjai Jézus tanításának -mai keresztény terminussal élve – „Ószövetségét” jelentet-ték, a szkíta-sumér-káldeus-nimródi hagyományokból szer-vesen kinõtt hagyományrendszert, melyet a zsidók által Rab-bi ben Panther-nek (= Párduc Mester, mely a párduckacagá-nyos Nimródtól és Gilgamestõl egészen Árpádig ívelõ tradí-ciót támasztja alá) és Nimród fiának nevezett galileai Jézusvitt tökélyre és teljesített be.

Mintha a babiloni fogságot megjövendölõ „ószövetségi”Jeremiás próféta is találkozott volna a szkíta szellemiséggel,amikor a jövõ borzalmairól prófétálva, amelyek a zsidóságravárnak, e bíztató szavakat adja Isten szájába: „Törvényemet

22Lajdi Péter: Ki a magyar?

a szívükbe helyezem, a szívükbe írom be. Én Istenük leszek,õk pedig népem lesznek.” (Jer. 31./33.) Ebbõl is kiviláglik,hogy a mózesi törvény formális betartásának vagy benem-tartásának és az ebbõl fakadó etikai következményeknek, atörvény szerinti élet belsõ megigazuláshoz nem vezetõ voltá-nak problematikája már a Kr. e. VI. században is foglalkoz-tatott néhány igaz zsidót, többek között Jeremiás prófétát is.Az õ szeme elõtt is a szkíta népek alaptermészetébõl és õsböl-cseletébõl származó felfogás lebeghetett, amikor a fenti sza-vakat megfogalmazta követendõ példát és a jövendõ reményígéretét csöpögtetve a Babilonba való elhurcoltatás elõtt álló,szörnyen lezüllött népe lelkébe, mely ígéret beteljesülése azsidóság esetében még mindig várat magára az egész világtragédiájára.

„Eljön az óra, sõt már itt is van, amikor az igazi imádók lé-lekben és igazságban imádják az Atyát. Az Atya ilyen imádó-kat kíván. Lélek az Isten: akik imádják, lélekben és igazság-ban kell imádniuk.” (Jn. 4./23-25.) – tanította Jézus.

Hérodotosz, a történetírás atyja, ahogy nevezni szokták, el-meséli két szkíta harcos történetét, melyet csupán szemlélte-tésként mutat fel görög kortársainak a szkíták között széleskörben elterjedt testvérbarátság példájaként. A két barát a har-madik honvisszaszerzés eseményeibõl is ismert, a szkíták kö-zött széles körben elterjedt vérszerzõdés szertartása által váliktestvérré. Miután egyikük fogságba esik, a másik addig nemnyugszik, amíg társát ki nem szabadítja az ellenség karmai kö-zül. Ennek azonban ára van. Feltételként róják ki rá, hogy ba-rátja szabadonengedéséért vájja ki saját szemeit, amit õ gon-dolkodás nélkül azonnal meg is tesz. Szép példája ez a már azókorban szállóigeként emlegetett szkíta testvérbarátság önfel-áldozó, bátor és hû szellemiségének. Egybecseng ezzel a jézu-si tanítás, mely így szól: „Senkinek sincs annál nagyobb szere-tete, mint aki életét adja barátaiért.” (Jn. 15./13-14.)

Ne felejtsük el semmiképpen sem azt, hogy még a gyõricsatába induló, Napóleon ellen hadba vonuló nemesembere-ket és katonáikat is a szkíta vitézség hõsi eszméivel buzdítot-ták és lelkesítették a XIX. sz. elsõ felében is. Ennek a csatá-nak a lefolyását Jókai Mór részletesen ecseteli a Névtelen várcímû regényében, melyet meg is filmesítettek. Egészen máskép tárul elénk a regénybõl, mint amit eddig Petõfi alapjánsulykoltak a nebulók fejébe az irodalomórán, melyben a rop-pant túlerõ ellen ugyan számunkra érthetõ módon nem gyõ-zelemmel végzõdött csatát valósághûen írja le az író, melyetmaga Napóleon is csak úgy emlegetett, mint a legkeményebbütközetet, amelyet valaha meg kellett vívnia. Ne tulajdonít-sunk hát túl nagy jelentõséget a szabadkõmûves Petõfi pro-pagandisztikus verssorainak, melyben arisztokrataellenes,plebejus lelkiségének adott csupán gunyoros hangot az „Anép nevében” c. versében: „Majd elfeledtem gyõrivitézségtek,/ Mikor emeltek már emlékszobrot/ A sok hõslábnak, mely ott úgy futott?”. Petõfi ugyan egyike legna-gyobb magyar költõinknek, de az a szellemiség, melyet vele-született szláv vérmérsékletével, melynek jellemzõ velejárójaa lobbanékony izgágaság és a rebellióra, valamint a szélsõsé-ges anarchizmusra való hajlam és a túlzásoktól hemzsegõ,forradalmias megnyilvánulások, nem reprezentálja az ere-dendõen magyar fajta sajátosságait. Arany János a maga pa-raszti, megfontolt józanságával, letisztult bölcsességével s amélyhegedû megrendítõ, lágy búgására emlékeztetõ szomor-

kás költészetével sokkal hívebben fejezi ki nemzetünk lelkialapjellegét, sajátos karakterisztikumát.

Hogy miért volt szükség e terjedelmes valláserkölcsi fejte-getésre, annak magyarázata abban rejlik, hogy egyrészt meg-világítsam a jézusi tanítás és az íjfeszítõ népek, így saját nem-zetünk valamikori felfogásának folytonosságát és szoros lé-lekalkati rokonságát, másrészt pedig, hogy bemutassam,mekkora szakadék tátong az „Ószövetség” népe által képvi-selt „etikai” rendszer és a szkíta tanok beteljesülésével és be-tetõzésével felérõ jézusi tanítás között.

„Az a viselkedés, az a fajta magatartás, amit a szkíta fajú né-pek, nem földreszállt angyalként (!), itt a földön valósítottak,az ’Ószövetsége’ annak, amit Jézus hozott nekünk. Nem az azÓszövetsége a jézusi tanításnak, ami a zsidóságból való! An-nak semmi köze Jézus tanításához!” (Molnár V. József) Ért-sük meg már végre, hogy idegen politikai érdekbõl saját egy-házunk vezetett félre bennünket tudva-tudatlan! Ébredjünkmár rá, hogy az imént idézett szavak a színtiszta igazságotközvetítik felénk! Ezért írta a Dózsa-féle parasztlázadást leve-retõ Werbõczy István, a Hármas Könyv (Tripartitum) szerzõ-je, hogy a magyarság nem Róma jóvoltából lett keresztény,hanem közvetlenül Istentõl, tehát már Árpádék elõtt is azvolt, mégpedig szkíta-keresztény, senki sem erõltette rá erre.

Ki a magyar? Hogy sikerült-e e pár oldalas tanulmánnyalközelebb hoznom az olvasót e kérdés nyitjához, azt döntse elmindenki, aki vette a fáradságot, és végigböngészte írásomat.Azt azonban még könnyebb feladatnak érzem, hogy választadjak arra a kérdésre, hogy ki nem tartozik a magyar nemzet-testhez, melynek, mint kifejtettük már, elsõdleges alapfelté-tele a hazafias elkötelezettség, mely magas erkölcsiséggel pá-rosul, mert igaz „magyarnak lenni büszke gyönyörûség” (Sa-jó Sándor: Magyarnak lenni; vers).

Kirõl is jelenthetjük ki teljes biztonsággal, hogy az illetõnem magyar?Kezdjük ugyanannál a gondolatnál ismét, minte dolgozat elején! Akinek szíve legmélyén nem fáj a trianoniországcsonkolás, az, hogy 1920. június 4-én a versailles-i Tri-anon kastélyban ún. békediktátum formájában a keblünkönmérgeskígyóként melengetett nemzetiségeknek odaítéltékõsi országunk több, mint kétharmadát, és magyar lakossá-gunk több, mint egyharmadát, az az ember hiába él közöt-tünk s beszéli folyékonyan nyelvünket, nem számít magyar-nak, mert szíve, érdekei és ennélfogva nemzeti identitása isidegen tõlünk.

Mindazok, akik a négyévenként ismétlõdõ demokratikus(démonokratikus?) választások során a nemzet ellenségeit,az idegen érdekeket júdáspénzért kiszolgáló, magyarul be-szélõ hazaárulókat (lásd a már idestova 8 éve hatalmat bitor-ló ballib politikai söpredéket) segítik hatalomra szavazatuk-kal, nem tarthatnak igényt arra, hogy magyarnak tartsukõket. Mint ahogy azok sem, akik önálló és felelõsségteljesgondolkodásra és józan értékítéletre képtelenül a „mindenmindegy” lumpenproletár álbölcseségét hirdetve arctalan,szürke masszaként sodródnak a felülrõl az idegen szellemisé-gû médiumokból zuhogó agymosás tisztátalan és zavaroscsatornavizében a „percemberkék dáridóján”, vagy támo-lyognak saját paráznaságuk ökörcsapásain.

Nem számít magyarnak mindaz, aki saját rövidtávú, önösérdekeinek alárendeli az összmagyarság érdekeit és javátszolgáló feladatokat. Hányan sütögetik még a nemzetinek

23Lajdi Péter: Ki a magyar?; Igaz történet Istenrõl, szerénységrõl és a szeretetrõl

- Magyarokról magyaroknak

Míg mások nem tudják hogyelkölteni a pénzüket, addigezek a szegény emberek az utol-só darab kenyeret is képesekelém rakni úgy, hogy érezzem,menynyire megtisztelve érzikmagukat azért, mert a vendé-

gük vagyok. Alig pár hete tartózkodtam a faluban, így na-gyon kevés embert ismertem. Délután többnyire a családo-kat látogattam, szerettem volna mindenkit megismerni. Ígyjutottam el egy nap a Bot család kis házához. Mint megtud-tam a szülõknek 13 gyermekük született, köztük két iker-pár is, István és Mihály, valamint két kislány Cecília ésIrénke. A nagyobbak már elvégezték az iskolát, többen dol-goznak, családot alapítottak. Már „csak” nyolc gyerek élotthon, szüleik oltalma alatt, egy két szobás, kis konyhásvályogházban. Láttam rajtuk hogy mennyire szegények, deaz arcukon ennek ellenére õszinte mosoly ült.

Aznap öt gyerek volt otthon, a szülõkkel a „tõtésen” ül-tek a ház elõtt található vályogból épített teraszfélén. Pujt(kukoricát) bontottak, de amint meglátták, hogy vendégükérkezett, az asszony tüstént, beszaladt a házba és egy házi-szõttes szõnyeget hozott ki. Szinte parancsba mondták,hogy arra üljek míg õk, a csupasz földrõl figyelték mindenmozdulatom, arra várva miben segíthetnek. Nem láttammég ennyire örülni embereket, mint ahogy akkor õk örül-tek nekem. Pár perc beszélgetés után, György a családfõ be-hívta Mihály fiát a házba, kicsit beszélgettek, miután a gye-rek elrohant. Eközben mi az élet dolgairól kezdtünk beszél-getni, vallásról, a gyerekekrõl, gondjaikról és arról hogyanélnek.

Kis idõ elteltével Mihály visszatért, a faluban járt, pirosasarcából arra következtettem, hogy futhatott a háztól a helyiboltig és vissza. A fiú kezében egy halat (mivel pénteki nap

volt, nem lehetett húst enni, mai napig is szigorúan tartjáka böjtöt) és egy üveg bort hozott. Az anyuka szó nélkül si-etve, azonnal nekikezdett a sütésnek és még fel sem ocsúd-tam, de már elõttem állt egy rozoga kis asztal, rajta pár sze-let kenyér, a frissen sült hal és a bor. Azonnal szabadkoz-tam, nem akartam elfogadni. Nekem meg hála Istennek,van mit egyem otthon, de akkor elõjöttek azzal, amire nemlehet mit mondani, és sokan használják utolsó érvként: -Biztos utálja, azért nem akarja elfogadni tõlünk.Nem voltmit tenni, le kellett ülni enni, miközben körbeültek és néz-tek, nekem meg mintha a nyakam mögött ment volna le,gombócot éreztem a torkomban, alig tudtam nyelni de nemakartam, hogy azt gondolják, lenézem õket. Nem volt nekiksok, de még az utolsó, sõt, az utolsó utáni falatot is nekemadták, ezzel akarták kifejezni a szeretetüket, tiszteletüket.Nagyon vegyes érzelmek kavarogtak bennem jólesett a fi-gyelmük, de ugyanakkor a sírás is kerülgetett. Miközben énettem, õk büszkén elmesélték az összes gyerek életútját kihol dolgozik, melyik költözött el más településre, mibõl él-nek. Nem szégyellve szegénységük azt is elmondták, hogya két ikerlánynál olyan is megesett egyik télen, hogy felvált-va mentek iskolába. Egyik nap Irénke másik nap Cecília,mert csak egy pár téli cipõre tellett. De hozzátették, hogyIsten velük van, és boldogok hogy meglátogattam õket.

Mint késõbb megtudtam, a halat, és a bort, hitelre kértéka helyi boltban. Hazafelé menet fura érzések kavarogtakbennem. Míg mások nem tudják hogy elkölteni a pénzüket,addig ezek a szegény emberek az utolsó darab kenyeret isképesek elém rakni úgy, hogy érezzem, mennyire megtisz-telve érzik magukat azért, mert a vendégük vagyok.

Magyar sors- irtózatos nagy szegénységben is megmarad-ni, vendégszeretõ, istenfélõ magyarnak.

(Jozi- Szent Korona Rádió)

Igaz történet Istenrôl, szerénységrôlés a szeretetrôl - Magyarokról magyaroknak

hazudott oldalon is báránybõrbe bújt farkasokként a saját pe-csenyéjüket a Haza oltárán égõ lángon! A beteges hiúsággalpárosult, sokáig elfojtott szereplési vágy roppant erõs hajtó-motorként mûködik sokakban, akik a nemzeti oldalon is úgyforognak, akár a szélkakas.

Nem számít magyarnak mindaz, aki megoszt, aki frakció-harcokat szít, aki önös érdekbõl klikkesedik, aki a vallásiszétszabdaltság mentén mocskolódik, aki a saját maga alá ka-part szemétdomb mögül átkozódva szidalmazza más tanokszerint élõ nemzettársait, aki idegen szellemtõl megmételye-zett hitelvek után lohol (zsidókereszténység), melyeknek alá-rendeli népe boldogulásának szempontjait.

Nem nevezhetjük magyarnak azokat, akik áspiskígyó gya-nánt kétélû nyelvvel behízelegve magukat tisztességes em-bertársaik bizalmába, az így belõlük kicsalt információkatkarrierhajhászásból, pozícióféltésbõl, személyes becsvágybólavagy pénzért a mindenkori nemzetgyûlölõ hatalomnak(ÁVH, kommunista Nemzetbiztonsági Szolgálat, MAZSI-

HISZ stb.) besúgják az elõttük bizalommal kitárulkozó, mitsem sejtõ személyt.

Végül pedig mindazon magyar vagy emellett közel-keletiállampolgársággal is bíró egyedek és hazai szekértolóik, akika magyar közélet állandó és aktív szereplõiként élvezve a stá-tuszukkal együttjáró elõjogokat, melyekkel rendre vissza isélnek, és akik minden erejük és képességük latbavetésével or-szágunk és nemzetünk legyengítésén, népünk létszámának alappangó népirtás alattomos módszereivel történõ rohamoscsökkentésén mesterkednek, elõkészítve egy idegen faj töme-ges térnyerését és betelepedését hazánkba, nemhogy magya-roknak nem számítanak, de esküdt ellenségeink, akik ellenminden -, ha kell erõszakos – eszköz is bevetendõ, mert a jo-gos önvédelem nemcsak az egyes egyén, hanem mindennemzet alapjoga és kötelessége!!!

Vajon hányan maradunk, akiknek titokban nem kell szé-gyenkezniük e sorokat olvasva?

Lajdi Péter 2009 okt.-09

24

Jelen kiadvány ingyenesen terjeszthetô, kérjük, amennyibenelolavás után egyetért a tartalmával, adja tovább!