Védikus - Bhágavata-tattva
-
Upload
lelek-tisztitas -
Category
Documents
-
view
349 -
download
11
description
Transcript of Védikus - Bhágavata-tattva
1
Bhágavata-tattva:
1.) Az Abszolút Igazság különböző megközelítése a védikus irodalom egyes csoportjai
szerint (Védák, Upanisadok, Puránák). A teljes kép - sásztrikus érvek és ellenérvek
az a szavisésa és nirvisésa brahman felfogásához.
[Kiadott lap 7. pont + az órán elhangzottak]:
A védikus irodalom megközelítései
- Védák - Az Abszolút anyagi aspektusát hangsúlyozzák (Félisten imádat, gyümöl-
csöző cselekedetek)
- Upanisadok - Isten személytelen Brahman aspektusának leírása
- V. Veda (Puránák, Itihászák) - Személyes Isten: szat-csit-ananda-vigraha
A Védák hatalmas terjedelemmel rendelkeznek, ami a mai Kali-yuga emberei számára
áttanulmányozhatatlan. Szövegezésük, megfogalmazásaik nehezen érthetőek.
Az Upanisadok 108 filozófiai értekezést tartalmaznak, amelyek a Védákhoz kapcsolódva a
transzcendentális tudásról tanítanak.
A Puránák és az Itihászák azok, amelyek világossá teszik a Védák homályos tanításait,
megfogalmazásait. Magasabb rendűnek tekintik a Védáknál, többek között azért, mert
mindenki számára könnyen érthetőek.
A Puránák magasabb rendűek az Itihászáknál. A legfontosabb Purána (Bhagavata-
purána), a Srímad Bhágavatam, amely a Vedánta-szútra hiteles magyarázata. Önmagában
teljes, mert lényegében azonos Krisnával, a legtökéletesebb élőlénnyel. Isteni természetéből
és transzcendentális eredetéből adódóan a legtökéletesebb írásként tarthatjuk számon.
A Védák a védikus irodalom karma-kándha részei. Feltérképezik az anyagi vágyait
az embernek. És egy félisten imádatának elkezdését ajánlják.
Pl.: egy grihasztha (háztartó) 10 lánygyermek után szeretne fiúgyermeket. Elmegy a
bráhmanához, aki elmondja, hogy az Atharva Véda alapján mit kell neki tennie:
Imádni Sivát, áldozatot végezni, stb. Ilyenkor egy teljes anyagi beállítottságú ember
elfogadja egy félisten autoritását.
2
Igen ám, de mi van akkor, ha mindig megkapok valami anyagi boldogságot, de utána
boldogtalanság jön? Ilyenkor mi van? Mindig van miért aggódni. Van egy jó napom,
de utána jönnek a rossz napok.
m§tr§-sparª§s tu kaunteya ª¦to¢£a-sukha-du¤kha-d§¤
§gam§p§yino 'nity§s t§°s titik¢asva bh§rata
„Óh, Kuntī fia! A boldogság és a boldogtalanság ideiglenes megjelenése és eltűnése
olyan, mint a tél és a nyár kezdete és elmúlása. Óh, Bharata sarja, ezek csak
érzékfelfogásból erednek, s az embernek meg kell tanulnia eltűrni őket, anélkül hogy
zavarnák őt.” (Bg 2.14)
A grihasztha elmegy újból a bráhmanához, aki elmondja neki, hogy van egy másik
világ, van egy magasabb rendű igazság, ami az élet értelmét adja. – De te nem ezt
mondtad korábban nekem – mondja a grihasta. – Te nem is ezt kérdezted tőlem.
Tényleg akarod tudni az igazságot, akkor ülj ide mellém. (Upanisadok: „mellé ülni”)
Tehát: Létezik egy transzcendentális világ. Létezik egy Abszolút Igazság, ami lelki és
nem anyagi, ami minden anyag fölött áll, amit el kell érni, ez az élet végső célja. De
az Upanisadok nem beszél arról, hogy Isten egy személy. Azt mondják, hogy Isten egy
Brahman („ami nagy”). A Brahman megnevezést általában Istenre használják, de néha
a lélekre is. Ebből aztán számtalan tévedés származik.
Elég fejlettség esetén, az ember alkalmassá válik, hogy az V. Védából halljon
Istenről, amelyek a személyes Istenképről, az odaadó szolgálatról beszélnek.
(Személyes Isten - szat-csit-ananda-vigraha).
Következő lépés a transzcendentális tudás után megértjük, hogy milyen aspektusban lehet
megközelíteni Istent. Az anyag és lelki tudatszinteken is vannak különböző alszintek.
Megismerjük akadémikusan Istent, hogy milyen. De azt tapasztaljuk, hogy a szentírások
hol azt mondják, hogy Isten tulajdonságokkal rendelkezik, hol pedig azt mondják, hogy nem
rendelkezik tulajdonságokkal.
_______________________________
[Kiadott lap 10.-17. pont + az órán elhangzottak]:
3
Az Abszolút természete
Szavisésa - Nirvisésa Brahman
- Brahman - ,,Ami nagy” (általában is használják Istenre)
- Szavisésa-Brahman - Isten, mint tulajdonságokkal rendelkező
- Nirvisésa-Brahman - Isten, mint aki nem rendelkezik tulajdonságokkal
Melyik az igazi ??? Ősidők óta Indiában és máshol is ez egy örök harccal, konfliktusokkal
teli kérdés. Ki lehet-e szavakkal fejezni Istent? Az Upanisadok 98%-a azt hangsúlyozza, hogy
nem lehet kifejezni. Komoly konfliktus ez ma is.
Általános dilemma I. - Kifejezhető-e szavakkal az Abszolút?
Idézetek, amelyek szerint NEM:
- „az elme számára megérthetetlen és szavakkal kifejezhetetlen”
yato vaco nivartante (Taittiríya Up. II.4.1)
- ,,Akit a beszéd nem fejezhet ki, s Aki által a beszéd kifejeződik."
yadvacam bhuyitam (Kena Up. I.5)
Idézetek, amelyek szerint IGEN:
- ,,A Brahman a beszéd és a gondolat tárgya, amelyet az Upanisadokon keresztül lehet
megérteni.”
atha kasmatucyate brahman / tasmaducyate parabrahman /
tvantvaupanisadam purusam prccami (Brihadáranyaka Up.II.9.26)
Általános dilemma II. - Vannak-e tulajdonságai, vagy nem?
Idézetek, amelyek szerint NEM:
- „Nem rendelkezik hanggal, érintéssel, sem formával, szemekkel, ... elmével,
élettel, fejjel stb.”
asabdam, asparsam, arupam, acaksusam, amanah, aprénam, amukham stb.
(Katha Up. I.2.15; Brihadáranyaka Up.)
Idézetek, amelyek szerint IGEN:
- „Nemcsak, hogy rendelkezik tulajdonságokkal, de határtalanul rendelkezik velük.”
sarvakarma, sarvakamah, sarvagandah, sarvasah (Chandogya. Up. 7.14.4)
4
sarvakarma: végtelen cselekedettel rendelkezik
sarvakamah: végtelen vágyai vannak
sarvagandah: végtelen illata van
- „Örök lét, teljes tudás és teljes boldogság jellemzi” (BS.5.1) [lásd: 2. tétel]
Manu samhitá (Manu törvénykönyve) társadalmi törvényekkel foglalkozik. Ez a
törvénykönyv azt mondja, hogy ha egy szentírásban két ellentétes információt találunk, vagy
ha agyunk mondja azt, hogy ez teljesen ellentétes, akkor mindkettőt el kell fogadni. Ok:
Megkérdőjelezhetetlen a Védikus Szentírások igazsága, így mindkettőt el kell el fogadni.
Hogyan tudjuk elfogadni transzcendentális szinten? A kettő egyszerre érvényes az
abszolútban.
Általános irányelvek
- Vaisnava Iskolák - konkrét monizmus
- A személyes Abszolút magában foglalja a létezés egészét.
- Határtalan személy
- Túl van a szavisésa és nirvisésa fogalmakon (mindkettő és azon túl is)
A vaisnava iskolák konkrét monizmusa azt jelenti, hogy az Abszolút Igazság egy és
határtalan, és mindent magába foglal az anyagi világban, így a személyiséget és a
személytelenséget is. Ha személytelen lenne, akkor kevesebb lenne nálunk a személyesség
tulajdonságát illetően. A Śrī Īsopani¢ad „Megszólítása” mondja:
o° p¡r£am ada¤ p¡r£am idam p¡r£§t p¡r£am udacyate
p¡r£asya p¡r£am §d§ya p¡r£am ev§vaªi¢yate
„Az Istenség Személyisége teljes és tökéletes, és miután Ő teljesen tökéletes, ezért a
Belőle eredő összes kiáradások, mint ez a tünemény világ is, tökéletesen, teljes egészként
vannak felszerelve. Bármit is teremtsen a teljes egész, az szintén teljes lesz magában. Mivel Ő
a teljes egész, ezért annak ellenére, hogy sok teljes egység árad ki Belőle, Ő mégis megőrzi
teljes egyensúlyát.”
Jíva Goszvámi: „Isten határtalan személy.” Anyagi szinten ez lehetetlen, mert amint ha
valami határtalan, pl. univerzális méretű, abban a pillanatban személytelenné válik. Anyagi
szinten a két dolog nem egyeztethető össze, lelki szinten viszont igen.
Bhagaván képes arra, hogy megnyilvánítson olyan formát, ami nem rendelkezik
tulajdonságokkal (Brahman) ill. olyat, amely egyre több tulajdonságot mutat be.
5
Konklúzió
- A tulajdonságok tagadása az anyagi tulajdonságok tagadását jelenti!
- Így pl. az asabdam (kimondhatatlan) azt jelenti, hogy nem lehet teljességében szavakkal
kifejezni .
- Ha minden tulajdonságot tagadnánk, akkor mi van a nittyatva és vibhutva kijelentésekkel
(örök és mindent átható) ?
Amikor a szentírások a tulajdonságokat tagadják az Abszolútban, ez az anyagi
tulajdonságok tagadását jelenti. Az Upanisadok olyan embereknek szólnak, akik anyagi
szinten vannak. Mi csak anyagi tulajdonságokra tudunk gondolni. Amikor a Szentírások azt
mondják, hogy vannak tulajdonságai, az lelki tulajdonságokat jelent. Ha nem lennének
tulajdonságai nem tudnánk beszélni róla (nittyatva és vibhutva).
- A Brahman határtalan, ami kizárja minden másnak a létezését, ami Rajta kívül van.
- Így a határtalanság is a személyesség is szükséges tulajdonságok.
A személyesség olyan tulajdonsága, mint a piros rózsának a piros szín. Ha elvesszük a
piros szint, akkor már nem beszélhetünk piros rózsáról.
2.) Fejtsd ki és részletezd az Abszolút igazság három legfontosabb aspektusát a Srímad-
Bhágavatam 1.2.11 verse alapján (vadanti tat tattva-vidas), ismertesd megvalósításuknak
módszereit. Mit jelent Dzsíva Gószvámí advaya-gjána-tattva bhagaván koncepciója (Tattva
szandarbha 51. anuccheda)
[Kiadott lap 3., 5.,6. pont + az órán elhangzottak]:
Az Abszolút fogalmának értelmezése
Tulajdonságok és definíció
- Mindenek felett álló
- Független
- Irányító
- Örök
- Teljes a tudása
- Átmárámá - önmagában elégedett
- A végső ok
Az Abszolút megértése
Tudatszinttől függően két módon lehetséges:
6
- Anyagi – az anyagi világ keretei között értjük a felsorolt tulajdonságokat.
Elfogadom, amit látok, vagy elfogadom, amit mások mondtak róla, de
mindezt csak az anyagi
világon belül.
- Transzcendentális – felette áll az anyagi világnak, nem függ tőle.
Van egy anyagi világon kívüli világ. Eléréséhez lelki gyakorlatokat kell
végezni, hogy érzékszerveinket megtisztítsuk. Milyen
tiszta az elménk? Ezt a külső érzékszervek
megtisztítása útján lehet elérni. Eléréséhez utasítás szükséges.
Hiteles források
Az elme spekulációja helyett:
- Sruti (Szamhiták, Brahmanák, Aranyakák, Upanisadok) – Kinyilatkoztatás
- Smriti (Puránák, Itihászák, stb.) - Emlékezet
- Nyája (Vedanta-sútra és magyarázataik, stb.) - Logikai megközelítések
Az Abszolút megértése transzcendentális szinteken
vadanti tat tattva-vidas tattva° yaj jñ§nam advayam
brahmeti param§tmeti bhagav§n iti ªabdyate
„A bölcs transzcendentalisták, akik ismerik az Abszolút Igazságot, e kettősségtõl
mentes szubsztanciát Brahmannak, Param§tm§nak vagy Bhagav§nnak hívják. (SB
I.2.11.)
[Kiadott lap 9. pont + az órán elhangzottak]:
Az Abszolút három aspektusa
- Brahman - személytelen aspektus (napfény)
- Param§tm§ - Felsőlélek a szívben (a nap felszíne)
- Bhagav§n - Isten, mint személy - K¥¢£a (a Nap mélye, illetve uralkodó
félistene) – Hat fenséggel rendelkezik: gazdaság, szépség, erő, hírnév, tudás,
lemondás
[Vonat hasonlat (füst, emberek, utazás)]
7
Ez nem három Isten. Ugyanaz a személy, de a mi tudatunk más és mást képes meglátni
belőle. Tudatszint! Megérti, hogy van valami energia, de nem érti meg, hogy van forrása is.
Aztán észreveszi, hogy valaki folyamatosan figyelmeztet minket, tanácsokat ad („a lélek
szava”). Bhagavān: Amikor megértjük, hogy van egy Legfelsőbb Személy, és a többi az Ő
kiáradásai. (Lásd a két példa: Napfény - a Nap felszíne - A nap mélye, illetve uralkodó
félistene; Indiai történet a vonatról: füst - emberek – utazás)
Abszolút Igazság ugyanaz a különböző aspektusaiban. Ebbe a három Istenfelfogásba a
világ összes vallását be lehet sorolni. („Kell, hogy legyen valami a tapasztalásunk felett.”, „
… a lelkiismeret szava … „, A lélek titka nem magyarázható tulajdonságokkal -> Brahman
megvalósítás; A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert így panaszkodott: „Az élet titkát kutatva
az atomoknál és elektronoknál kötöttem ki, melyekben egyáltalán nincsen élet. Valahol
útközben az élet kiszaladt az ujjaim közül, úgyhogy öregkoromra most újra átgondolom a
lépéseimet.”)
Bhagaván mindennek a forrása, így a Paramátmának és a Brahmannak is.
[Kiadott lap 4. pont + az órán elhangzottak]:
Śr¦ Brahma-sa°hit§ V.1.:
¦ªvara¤ parama¤ k¥¢£a¤ sac-cid-§nanda-vigraha¤
an§dir §dir govinda¤ sarva-k§ra£a-k§ra£am
"Az Istenség Legfelsőbb Személyisége Krisna. akinek teste örökkévalóság. tudás és gyönyör.
Nincs kezdete, mert Ő Maga a kezdete mindennek. Ő minden ok oka.”
(SB 1.3.28.: krsnas tu bhagavan svayam - Ám az Úr Srí Krisna az eredeti Istenség
Személyisége)
sat: örök
cit: teljes a tudása
§nanda: teljes boldogsággal rendelkezik.
vigraha: formával rendelkezik.
Ha van formája, van tulajdonsága is! A BS V.1. a definíciója az Abszolút Igazságnak.
8
Minden más aspektus (Paramátma, Brahman) alacsonyabb rendű aspektusa ennek a személyes
formának.
Indiában mégis két irányzat harcol évszázadok óta: a személytelen és a személyes. A
felsőbbrendű a személyes forma, mert nem lehet felsőbbrendű olyan aspektus, amelynek nincs
meg bizonyos tulajdonsága.
Máyávádik: „Minden illúzió, csak a Brahman a létező, a lényeges. És azért hiszzük
személynek magunkat, mert mayában, illúzióban vagyunk.”
Tudatszinttől függően érthetjük meg a három aspektust (kultúra, műveltség, lelki tanultság,
stb. …). Például egy hatha-yogásnak (Patanjali) nagyon nehéz megértenie, hogy Isten nem a
szívben lakozik, hanem van forrása.
Megtudjuk-e magyarázni a sat-cit-§nandával a többi aspektust?
Brahman: sat (A létezés alapvető eleme, amely az anyagi és a lelki
világban mindent fenntart.)
Paramátma: sat + cit (Minden élőlény szívében jelen van. Tanú madár:
Paramátma, aki tanácsokat ad – A másik madár: a jíva, aki vagy
elfogadja, vagy nem fogadja el a kapott tanácsokat)
Bhagaván: sat + cit + §nanda (Istenség Legfelsőbb Személyisége)
Egy brahmádi tapasztalhat-e boldogságot? Igen, tapasztalhat, mert Brahmanban benne van,
hogy teljes tudással és gyönyörrel is rendelkezik. Mindegyik aspektusban mind a három
jellemző benne van, de az egyes aspektusok nem mindegyiket nyilvánítják meg. Vagyis
mindegyikben minden benne van, csak nem nyilvánítja meg.
Ha valaki meg akarja érteni valamelyik formát, akkor milyen folyamat szükséges hozzá?
- Brahman megértés, megvalósítás: Tudás (jnána) kell hozzá. Halljunk Róla, és
megértsük.
- Paramátmá megértés, megvalósítás: Tudás van Róla, és elkezdünk meditálni Róla. Ha
valaki a meditáció által összerak egy képet, és az érzékei tiszták, akkor meg van az esély
rá, hogy a kép valós. Meditációs yoga folyamat (dyána) vezet el a Paramátma
megvalósításhoz. (Sőt, a meditációval meg lehet szerezni a tudást. Pl. Brahmá a teremtés
előtt meditált, hogy mit kell tenni, és K¥¢£a megnyilvánított neki a szívén keresztül
minden tudást.)
- Bhagaván megértés, megvalósítás: A bhakti, a szolgálat vagy odaadás a szükséges
9
folyamat. (Példa: Udvarlás: virágvitel, ajándékvásárlás, stb … Mi adjuk magunkat, és így
kezdődik a kapcsolat.) A bhakti a képesítés, hogy az ember Istent megismerje. „A bhakti
mindent magába foglal.” (Prabhupáda)
Odaadó szolgálat során többek között meditálunk Róla, és így tudást is szerzünk Róla.
Bahagaván hat fenség birtokában van: asvarya – leggazdagabb, virya –
legerősebb, yasas – leghíresebb, srí – legszebb, dyána – legnagyobb tudású,
vairághya –leglemondottabb. A lemondás a Szentírások szerint nem abban nyilvánul
meg, hogy nincs semmink, hanem abban, hogy nem ragaszkodunk semmihez.
Bengáli közmondás: „Szegénynek lenni nem azt jelenti, hogy anyagilag vagyunk
szegények hanem, hogy sok a vágyunk.” (Minimálbér esetén is lehetünk boldogok,
és sok pénz keresése esetén is lehetünk boldogtalanok.) K¥¢£ának mindene van,
mégsem ragaszkodik hozzá, odaadja másoknak.
A Śrī Īsopani¢ad Első Mantra:
¦ªäväsyam idaà sarvaà yat kiïca jagatyäà jagat
tena tyaktena bhuïj¦thā mā gådhaù kasya svid dhanam
„A világegyetemen belül az Úr gyakorol hatalmat minden élő és élettelen felett. Ő a
birtokosa mindennek. Ezért az embernek csak azon szükségszerű dolgokat szabad
elfogadnia, melyek az ő számára vannak félretéve, s minden mást kerülnie kell, jól
tudván, hogy azok kihez tartoznak.”
[Kiadott lap 28. -29. pont + az órán elhangzottak]:
Az Abszolút, mint Bhagaván
Térjünk vissza a Srímad Bhágavatam I.2.11 versére
vadanti tat tattva-vidas tattva° yaj jñ§nam advayam
brahmeti param§tmeti bhagav§n iti ªabdyate
„A bölcs transzcendentalisták, akik ismerik az Abszolút Igazságot, e
kettősségtõl mentes szubsztanciát Brahmannak, Param§tm§nak vagy
Bhagav§nnak hívják.
Az Abszolút egy személy, de tudatszintünktől függően három megértési,
megvalósítási
10
szintje lehetséges.
Az Abszolút tulajdonságai
Dzsíva Goszvámi alapján (Tattva-szandarbha 51.)
[Lásd az előző versben kiemelt szavakat.]
- Advaya - „amelyből nincsen második” Nincsen más
valóság, mint Ő.
- Jnana - „Amelynek egyetlen formája a tudat (cideka-rupam),
vagy a tiszta tudat,
amely önmagától ragyog.”
- Tattva - „örök elv” (param purusartha) és a legmagasabb rendű
boldogság is
(param-sukha)
[Kiadott lap 33., 35.-37. pont + az órán elhangzottak]:
Az aspektusok hierarchiája
- A három közül mindegyik felülmúlja és magába foglalja az előzőt.
- A hierarchia csúcsán Bhagaván (Krisna) áll.
- Ő minden inkarnáció forrása
- A végső nyughelye mindannak, ami létezik.
- Benne összpontosul a határtalan nagyszerűség, kiválóság, erő és megannyi
„rasza” (az isteni boldogság aspektusai)
Brahman - nem teljes aspektus
- Eredeti
- Nem meddő állandóság jellemzi
- Kreatív potenciális (az isteni energiák nyugvó állapotban vannak
benne jelen)
- Alapvető valóság
11
- Legtökéletesebb formája a Bhagaván
Paramátmá - Felsőlélek
- Alapvető elv, amely irányítja és szabályozza a létezést.
- Szavisésa, de csak korlátozott mértékben (mert részleges
megnyilvánulása a
Bhagavánnak)
- A tudat elve, amelyből a korlátolt lelkek és a megnyilvánult világ
kiáramlanak.
- A dzsívákon és a prakritin (anyagi világ) belül helyezkedik el, s
minden élőlény
tudatos szabályozó elve.
- Kapcsolat Bhagaván és a Prakriti között.
Paramátmá funkciói és formái
- Mindent áthatóságában és az univerzum fenntartásában hármas funkciót
lát el 3
formában:
- Káranodokasáji Visnu: Elválasztja a lelki világot az anyagi világtól, és a
pillantásával elindítja a teremtést. Az egész anyagi teremtés felsőlelke.
- Garbhodakasáji Visnu: Az egyéni lelkek összességének
irányítója,
és az univerzum felsőlelke.
- Ksirodakasáji Visnu: Minden élőlény irányítója, az élőlények
felsőlelke.
Bhagaván - a személyes Abszolút
- Lilá-májá: lelki kedvteléseibe merül
- Testét nem a durva anyag alkotja, s nem is a szattva (jóság),
hanem a
transzcendentális (aprákrita) …
12
- szat-csit-ánanda tulajdonságok
- Nincsenek kezei, lábai, szája, mégis …
- Ezt odaadással lehet megérteni.
3.) Ismertesd Bhagaván isteni energiáinak (sakti) tanát. Világíts rá részletesen Krisna
belső energiájának és szat-csit-ánanda természetének kapcsolatát. Magyarázd el a
Bhagavad-Gítá 4.9 verse alapján (janma-karma ca me divyam), hogy mi a
különbség Krisna és a közönséges élőlények anyagi világban való megjelenése és
cselekedetei között?
[óra + könyv 160-162. oldal]:
Isten számtalan energiával rendelkezik. „Határtalan energiája van Istennek.” A Szentírások
csoportokba osztják Krisna energiáit, hogy megértsük őket, mivel tudatunk nem tiszta.
A három kategória:
- cit-ªakti - létenergia
- m§y§-ªakti, - anyagi energia (ez is isteni energia!)
- j¦va-ªakti – lélek energia
Ezek nem mellékesen, hanem erdetileg vannak jelen Bhagav§n természetében. Aszerint,
hogy milyen a kapcsolatuk van Vele, sorrendben a következőképpen ismeretesek:
- antara¯g§-ªakti (belső energia) [antar = belső, a¯ga=testrész] { cit-ªakti}
Ez az energia a felelős Krisna saját maga létezéséért és a lelki világ fenntartásáért,
változatosságáért.
- bahira¯g§-ªakti (külső energia) [bahir = külső, a¯ga =testrész] { m§y§-ªakti}
- tata¢th§- ªakti (határenergia) vagy {j¦va- ªakti}
Az antara¯g§-ªakti vagy svarupa-ªakti , ahogy a neve is jelzi közvetlenül kapcsolódik
Bhagav§n önvalójához, Bhagav§n önvalóját alkotja, amely az egész cit-jagat vagy
transzcendentális világ szubsztrátuma, lényege. Célja örömet okozni, és örömet meríteni
belőle. A legmagasabb rendű a három közül.
13
A bahira¯g§-ªakti vagy m§y§-ªakti, amely külsőleg kapcsolódik Bhagav§n
önvalójához, az acit-jagat, vagyis az anyagi világ oka, a külső energia az anyagi világot
hozza létre. Bhagav§nhoz olyan értelemben kapcsolódik, hogy végső soron minden ªaktinak
jelen kell lenni Benne. Bhagav§n azonban szükségszerűen felülmúlja ezt, és teljesen szabad
annak negatív befolyásától.
bh¡mir §po 'nalo v§yu¤ kha° mano buddhir eva ca
aha¯k§ra it¦ya° me bhinn§ prak¥tir a¢±adh§
“Föld, víz, tűz, levegő, éter, elme, értelem és hamis ego — e nyolc együtt képezi az Én
különálló anyagi energiáimat.” (Bg 7.4.)
Megalkotja az anyagi világot, törvényeivel együtt, és utána magára hagyja, hogy az ezen
saját törvényei szerint működjék. Az élőlény csak akkor tud kiszakadni ebből, ha Isten felé
fordul.
A tata¢th§-ªakti vagy vagy j¦va-sakti (az élőlény) nem Bhagav§n belső önvalójának
összetevője, s nem is a bahira¯g§-ªakti vagyis külső energia része. Sem a cit-jagat, sem
pedig az acit-jagat nem foglalja magába, hanem a kettő közötti határvonalon
megnyilvánulva mindkettőhöz tartozik (pl.: tengerpart). Bár az élőlény eredetileg Bhagav§n
belső energiájával áll szorosabb kapcsolatban, szabad akarata révén az említett határ
helyzetbe kerül. Szabad választási lehetősége van, hogy szolgálja Bhagav§nt, és a
transzcendentális világban él Vele együtt, vagy pedig élvezi a prak¥tit, és az anyagi világban
tevékenykedve m§y§ irányítása alatt próbálja szolgálni saját érzékeit.
Meg kell azonban jegyezni, hogy Bhagav§n testének belső, külső és határ pozíciói között
nincsen különbség, így az antara¯g§, bahira¯g§ és tata¢th§ isteni energiaként való
megkülönböztetése a j¦vák saját képességeinek megfelelően történik. Tehát ezek mind
Krisna energiája, és azért van kizárólag a három csoportosítás, hogy mi megértsük, mivel mi
mayában, illúzióban vagyunk.
Mivel az antara¯g§-ªakti Bhagav§nhoz, az Ő belső és tökéletes önvalójához tartozik, ez
a legmagasabb rendű az isteni energiák megnyilvánulásának hierarchiájában, s ezért par§-
ªaktinak is hívják.
Három aspektusa van, sa¯dhin¦, sa°vit és hl§din¦, amelyek megfelelnek Bhagav§n lelki
teste három összetevőjének, amelyek a sat, a cit és az §nanda. A sa¯dhin¦-ªakti a sat
aspektusnak a sa°vit-ªakti a citnek, a hl§din¦-ªakti pedig az §nandának felel meg.
14
Amíg azonban Bhagav§n testének sat, cit és §nanda aspektusa a lelki boldogság
élvezője, addig a sa¯dhin¦, sa°vit és hl§din¦ energiák e boldogság szolgáltatói.
Ugyanúgy, ahogyan a sat, a cit és az §nanda elemek nem külön léteznek Bhagav§n
testében, a sa¯dhin¦, a sa°vit és a hl§din¦-ªakti sem állnak külön egymástól. Ennek
ellenére azonban ezeken az eltérő neveken hívják őket, mert Bhagav§n különböző
megnyilvánulásaiban a sat, a cit és az §nanda elemek különböző arányokban vannak jelen.
Amikor bármely megnyilvánulásban a sat elem dominál, akkor azt a sa¯dhin¦-ªakti,
amikor a cit elem dominál azt a sa°vit-ªakti, és amikor az §nanda elem dominál, akkor azt
a hl§din¦-ªakti megnyilvánulásának tekintik.
A sa¯dhin¦-ªakti által Bhagav§n saját és a többi élőlény létezését tartja fenn. Ennek a
ªaktinak köszönhető, hogy Ő független szubsztanciaként létezik, és minden más élőlény
alapját és támaszát képezi, amelyek Belőle merítik létezésüket. A Brahmannal azonosítják.
A sa°vit-ªakti a tudás energiája, amely Bhagav§nt mindentudóvá teszi. Általa
tudatos Bhagav§n mindenről a létező világban. A sa°vit-ªakti esszenciája az a tudás, hogy
Śr¦ K¥¢£a azonos Bhagav§nnal. A Brahmanról, a Param§tmáról és más dolgokról szóló
tudás benne van a K¥¢£áról szóló tudásban. A Param§tm§ képviseli (mivel ez a ªakti
dominál benne).
A hl§din¦-ªakti a boldogság energiája, amely segítségével Ő boldogságot élvez, és
boldogságot ültet bhaktáinak szívébe is. Ez alkotja Bhagav§n belső tökéletes önvalóját.
Minden más ªakti ennek van alátendelve. A sa¯dhin¦-ªakti esszenciája a ªuddha-sattva
(tiszta jóság). A hl§din¦-ªakti lényege a prema, vagyis az Istenszeretet. Ahogy a Bhagav§n
magában foglalja a Brahmant és a Param§tm§t, úgy a hl§din¦-ªakti is az előző kettő
energiát. Csak Bhagav§nna kapcsolatban működik. Lelki boldogság is csak Bhagav§nból
árad. (A Brahman§da - A Brahmanból merített boldogság – csak parányi szikrája ennek.)
A belső energia 3 aspektusa K¥¢£a különböző megnyilvánulásaiban eltérő. Ez az alapja
azok hierarchiájának (lásd: inkarnációk).
Összegezve:
- sa¯dhin¦-ªakti: K¥¢£a lelki életének energiája – Brahman
- sa°vit-ªakt: K¥¢£a mindenről tudatos - Param§tm§
- hl§din¦-ªakti: K¥¢£a gyönyörenergiája - Bhagav§n
_________________________________
15
Magyarázd el a Bhagavad-Gita 4.9 verse alapján (janma-karma ca me divyam), hogy mi a
különbség Krisna és a közönséges élőnyek anyagi világban való megjelenése és cselekedetei
között?
Első lépésként vizsgáljuk meg mit is mond K¥¢£a a Bhagavad-G¦t§ 4.6 versében:
ajo 'pi sann avyay§tm§ bh¡t§n§m ¦ªvaro 'pi san
prak¥ti° sv§m adhi¢±h§ya sambhav§my §tma-m§yay§
“Noha megszületetlen vagyok, és transzcendentális testem sohasem pusztul el, s bár Én
vagyok valamennyi élőlény Ura, mégis minden korszakban megjelenek eredeti,
transzcendentális formámban.”
MAGYARÁZAT: Az Úr ebben a versben sajátos születéséről beszél: noha közönséges
embernek tűnhet, mégis emlékezik mindenre, ami sok-sok előző „élete” alatt történt, míg egy
átlagember még azt sem tudja felidézni, amit néhány órával azelőtt tett. Ha egy egyszerű
embert megkérdeznénk, mit csinált tegnap ugyanebben az órában, aligha adna nyomban
választ. Bizonyára nagyon meg kellene erőltetnie az emlékezetét, hogy eszébe jusson, mit is
csinált előző nap ugyanebben az időben. Ám az emberek ennek ellenére mégis nagyon
gyakran Istennek, K¥¢£ának merészelik nevezni magukat. Ne hagyjuk, hogy az efféle
értelmetlen állítások félrevezessenek bennünket! Az Úr aztán újra prak¥tijét, azaz formáját
magyarázza meg. A prak¥ti jelentése „természet”, valamint svar¡pa, azaz „saját forma”. Az
Úr azt mondja, hogy Ő saját testében jelenik meg; nem cseréli azt, mint az egyik testből a
másikba vándorló közönséges élőlény. A feltételekhez kötött lélek rendelkezik egyfajta testtel
ebben az életben, ám a következőben egy másfélét kap. Az anyagi világban az élőlénynek
nincsen állandó teste, hanem egyikből a másikba vándorol. Az Úr esetében azonban ez nem
így van. Bármikor jelenik meg, mindig ugyanabban az eredeti testben, belső energiája által
teszi. Más szóval K¥¢£a eredeti, örökkévaló, kétkarú formájában — egyik kezében fuvolát
16
tartva — mutatkozik meg ebben az anyagi világban. Örökkévaló testében jelenik meg,
amelyet az anyagi világ nem szennyez be. Noha mindig ugyanabban a transzcendentális
testben száll alá, s Ő az univerzum Ura, mégis úgy tűnik, születése nem különbözik a
közönséges élőlények születésétől. Annak ellenére, hogy teste az anyagi testtel ellentétben
nem semmisül meg, az Úr K¥¢£a látszólag csecsemőkorból gyermekkorba, gyermekkorból
ifjúkorba fejlődik. Ennél a kornál azonban csodálatos módon sohasem lesz öregebb. A
kuruk¢etrai csata idején már számtalan unokája volt, azaz anyagi számítás szerint
meglehetősen hajlott korú lehetett, ám mégsem tűnt idősebbnek húsz-huszonöt évesnél.
Sohasem látunk olyan képet, ami idősnek ábrázolja K¥¢£át, mert velünk ellentétben, Ő
sohasem öregszik meg, noha Ő a legidősebb az egész teremtésben, a múltban, a jelenben és a
jövőben. Teste és értelme sohasem pusztul el, vagy változik meg, így aztán érthető, hogy bár
az anyagi világban van, Ő a boldogság és a tudás születetlen, örökkévaló formája, akinek
transzcendentális teste és értelme sohasem változik. Megjelenését és távozását a nap
mozgásához hasonlíthatjuk: a nap felkel, magasra hág az égen, majd eltűnik szemünk elől. Ha
nem látjuk a napot, azt hisszük, hogy lenyugodott, ha pedig megjelenik, úgy véljük, a
horizonton van. Valójában azonban a nap mindig egy helyben marad; csak hiányos és
elégtelen érzékeinknek köszönhetően hisszük azt, hogy megjelenik, majd eltűnik. És mivel az
Úr K¥¢£a megjelenése és távozása teljesen eltér a közönséges élőlényétől, magától értetődik,
hogy belső energiája révén, Ő az örökkévaló, gyönyör teli tudás, s az anyagi természet
sohasem szennyezi be. A Védák szintén alátámasztják a tényt, hogy noha az Istenség
Legfelsőbb Személyisége születetlen, mégis úgy tűnik, mintha megszületne
megszámlálhatatlanul sok megnyilvánulásában. A Védákat kiegészítő írások szintén
megerősítik, hogy bár a látszat azt mutatja, hogy az Úr megszületik, Ő nem cserél testet. A
Bh§gavatamban négykarú N§r§ya£aként, a hatféle fenséges tulajdonság teljes díszében
jelenik meg anyja előtt. Indokolatlan kegyéből jelenik meg eredeti, örök formájában, s azért
részesíti e kegyben az élőlényeket, hogy azok eredeti formáján meditálhassanak, ne pedig
valamiféle elmebeli kitaláción vagy egy elképzelt formán, az imperszonalistákhoz hasonlóan,
akik azt gondolják, hogy a Legfelsőbb Úr formája képzeletbeli, az elme kitalációja. A Viªva-
koªa értelmező szótár szerint a m§y§ vagy §tma-m§y§ szó az Úr indokolatlan kegyére utal.
Az Úr tudatában van valamennyi megjelenésének és távozásának, ám a közönséges élőlény
amint egy új testet kap, azonnal elfelejt mindent előző testéről. Az Úr minden élőlény Ura,
mert csodálatos és emberfeletti tetteket hajt végre földi tartózkodása idején. Ő tehát mindig
ugyanaz az Abszolút Igazság, akinek formája és lelke, tulajdonságai és teste között nincsen
különbség.
17
És akkor vizsgáljuk meg mit mond K¥¢£a a Bhagavad-G¦t§ 4.9 versében:
janma karma ca me divyam eva° yo vetti tattvata¤
tyaktv§ deha° punar janma naiti m§m eti so 'rjuna
„Óh, Arjuna! Aki ismeri megjelenésem és cselekedeteim transzcendentális természetét,
az teste elhagyása után nem születik meg újra ebben az anyagi világban, hanem eléri az
Én örök hajlékomat.”
MAGYARÁZAT: A hatodik vers már megmagyarázta, hogyan száll alá az Úr
transzcendentális hajlékából. Aki képes megérteni az Istenség Személyisége megjelenéséről
szóló igazságot, az már megszabadult az anyagi kötelékektől, s ezért jelenlegi anyagi teste
elhagyása után azonnal visszatér Isten országába. Az anyagi kötelékek alóli felszabadulás
egyáltalán nem könnyű dolog az élőlény számára. Az imperszonalisták és a yog¦k csak sok-
sok megpróbáltatás és sok-sok élet után szabadulnak fel, ám ez a felszabadulás — beolvadás
az Úr személytelen brahmajyotijába — csupán részleges, s magában rejti a veszélyt, hogy
ismét visszatérnek ebbe az anyagi világba. De a bhakta csupán azáltal, hogy megérti az Úr
testének és tetteinek transzcendentális természetét, jelen teste elhagyása után eljut az Õ
hajlékára, és számára nem áll fenn többé a veszély, hogy vissza kell jönnie az anyagi világba.
A Brahma-sa°hit§ (5.33) leírja, hogy az Úrnak számtalan formája és inkarnációja van:
advaitam acyutam an§dim ananta-r¡pam. Megannyi transzcendentális formával
rendelkezik, ám mindegyik egy és ugyanaz az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Ennek a
ténynek a meggyőződésünkké kell válnia, annak ellenére, hogy a világi professzorok és
empirikus filozófusok számára felfoghatatlan. A Védák kijelentik (Puru¢a-bodhin¦
Upani¢ad):
eko devo nitya-l¦l§nurakto bhakta-vy§p¦ h¥dy antar-§tm§
„Az egyetlen Istenség Legfelsõbb Személyisége számtalan transzcendentális formáján
keresztül örökké kapcsolatban áll tiszta bhaktáival.”
Ezt a védikus kijelentést az Úr személyesen is megerősíti a G¦t§ e versében. Aki elfogadja
ezt az igazságot a Védák és az Istenség Legfelsőbb Személyisége hitelessége alapján, s aki
nem vesztegeti idejét filozófiai spekulációkkal, az eléri a felszabadulás legtökéletesebb fokát.
Ha valaki csupán hitből elfogadja ezt az igazságot, kétségtelenül felszabadulhat. A tat tvam
asi védikus kijelentés valójában erre az esetre vonatkozik. Ha valaki megérti, hogy az Úr
18
K¥¢£a a Legfelsőbb, vagy így szól Hozzá: „Te vagy Maga a Legfelsőbb Brahman, az
Istenség Személyisége”, az azon nyomban, minden kétséget kizárva felszabadul, s ennek
következtében biztos, hogy az Úr transzcendentális társaságába kerül. Más szóval tehát az Úr
hűséges bhaktája eléri a tökéletességet. Ezt az alábbi védikus kijelentés támasztja alá:
tam eva viditv§ti m¥tyum eti n§nya¤ panth§ vidyate 'yan§ya
„Az ember eljuthat a születés és halál alóli felszabadulás tökéletes szintjére csupán
azáltal, hogy ismeri az Urat, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Nincs más út, ami
ehhez a tökéletességhez vezetne.” (¼vet§ªvatara Upani¢ad. 3.8).
Az, hogy más lehetőség nincsen, azt jelenti, hogy aki nem érti meg, hogy az Úr K¥¢£a az
Istenség Legfelsőbb Személyisége, az egész biztosan a tudatlanság kötőerejében van, és ennek
következtében nem éri el a felszabadulást csupán azzal, hogy — úgymond — a mézesüveg
külsejét nyalogatja, azaz a Bhagavad-g¦t§t a materialista tudás alapján értelmezi.
Előfordulhat, hogy az efféle empirikus filozófusok nagyon fontos pozíciót töltenek be az
anyagi világban, ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy alkalmasak a felszabadulásra. Az
ilyen felfuvalkodott világi értelmiségieknek várniuk kell az Úr bhaktája indokolatlan
kegyére. Hittel és tudással kell tehát művelnünk a K¥¢£a-tudatot, hogy ily módon elérjük a
tökéletességet.
19
4.) Adj áttekintést Bhagaván Srí Krisna isteni megnyilvánulásairól (avatárák).
Jellemezd a svayam-, a tadekátma- és az avesa-rupa csoportokat. Mi a különbség a
részleges és a teljes kiterjedések között.
Az avat§ra szó azt jelent, hogy egy istenség alászállott formája. Az avat§rak eredeti
lelki testükben szállnak alá. Az avat§rak a prak¥ti hatása felett állnak, és nem kerülnek egy
fizikai test fogságába alászállásuk idején, ahogy azt az inkarnáció (in-karno = húsba kerülni)
szó sugallja, hanem megőrzik lényegi, transzcendentális jellemzőjüket.
Határtalan és részleges megnyilvánulások
Bhagav§nnak ahogyan az energiái is, úgy a formái is határtalanok. Mindegyik forma úgy
kapcsolódik Hozzá, mint a rész az egészhez. De transzcendentális szinten a rész egyenlő az
egésszel (ugyanolyan hatalommal rendelkezik). De akkor miért rész ??? Rész, mert Bhagav§n
svarupa-ªaktija nem teljesen nyilvánul meg benne. Ez egy misztérium, de megérthető. Az
önmegvalósítás érdekében két dolgot kell megismerni:
„Óh, Arjuna! Aki ismeri megjelenésem és cselekedeteim transzcendentális természetét,
az teste elhagyása után nem születik meg újra ebben az anyagi világban, hanem eléri az
Én örök hajlékomat.” (Bg. 4.9 – lásd előző tétel)
K¥¢£a isteni formáinak három fő csoportja van:
1. svaya°-r¡pa
2. tadek§tma-r¡pa
3. §veªa-r¡pa
I. A svaya°-r¡pa
az eredeti K¥¢£a forma, Ő saját Maga.
Jellemzői:
- önmegnyilvánult
- nem függ semmilyen más formától, ahhoz, hogy megnyilvánítsa Magát
- létezését nem befolyásolják anyagi tulajdonságok
20
- egyszerre több helyen s megnyilvánulhat
A svaya° formát szintén fel lehet osztani a szűkebb értelembe vett svaya°-r¡pára valamint
a svaya°-prak§sára. A svaya°-prak§sa formáknak két aspektusa van, a pr§bhava-prak§sa
és a vaibhava-prak§sa.
svaya°-r¡pa
svaya°-r¡pa svaya°-prak§sa
pr§bhava-prak§sa vaibhava-prak§sa
A szűkebb svaya°-r¡pa jellemzői:
- belső eredeti forma, K¥¢£a tehénpásztorfú (gopa) megnyilvánulása
Vrajában
- minden értelemben azonos Bhagav§nnal
- mindennek végső forrása, minden ok elsődleges oka (BS. 5.1)
- lelki teste van, amelynek szépsége leírhatatlan, és a sat, a cit és az §nada elemekből
áll (BS. 5.1)
A svaya°-prak§sa jellemzői:
- több helyen, egyidőben megnyilvánuló formák
- nincs különbség e formák és az eredeti forma között
A pr§bhava-prak§sa jellemzője:
- K¥¢£a egyszerre történő megjelenése sok hasonló formában (pl. rasa-tánc, vagy
Brahm§-vimohana-l¦l§ban)
A vaibhava-prak§sa jellemzője:
- K¥¢£a megnyilvánul, mint Balar§ma, aki csak színben (fehér) tér el
tőle.
Hierarchia:
Különbség van a svaya°-r¡pa és a vaibhava-prak§sa formáinak megjelenése között.
Az utóbbi (Balar§mán kívül) nem V¥nd§vani forma (K¥¢£a - V§sudeva). Az előbbi egy
tehénpásztorfiú (gopa), az utóbbi egy király (kśatriya) jellemzőit viseli magán. A gopa forma
21
felülmúlja a másikat szépségében (saudarya), fenségében (aisvarya), édességében
(m§dhurya) és humorában (vaidagdha-vil§sa).
22
II. A tadek§tma-r¡pa
Lényegében és létezésében azonos a svaya°-r¡pával, de megjelenéseit és
tulajdonságait illetően másképpen nyilvánul meg. Az avat§rak legnagyobb része, ide
tartozik.
A tadek§tma-r¡pa felosztása a következő:
tadek§tma-r¡pa
vil§sa sv§mªa
pr§bhava-vil§sa vaibhava-vil§sa
- Ýdī-caturvyuha
- l¦l§-avat§ra
- guna-avat§ra
2. caturvyuha … és … kiterjedései
- manvantara-avat§ra
prak§veªa-
vigraha
vil§sa-vigraha
V§sudeva Keªava Adhok¢aja
N§r§ya£a Puru¢ottama
M§dhava
Sa¯kar¢ana Govinda (*) Upendra
Vi¢£u Acyuta
Śr¦ Madhusud§na
Pradyumna Trivikrama N¥si°¤a
23
-
yuga-avat§ra
-
ªakty§veªa-avat§ra
- purusa-avat§ra
(*) Nem azonosak a Vrajában kedvteléseit végző K¥¢£ával.
A tadek§tma-r¡pa két kategóriára osztható:
- vil§sa: a kiterjesztett tevékenységek érdekében létrejövő isteni formák
- sv§mªa: a részleges formák
K¥¢£ának azon megnyilvánulási formáit, amelyek hatalomban Vele majdnem
egyenlők vil§sa formáknak, a kevésbé hatalmas formákat sv§mªa formáknak nevezik.
A vil§sa formákon belül két kategóriát különböztetünk: a pr§bhava-vil§sa és a
vaibhava-vil§sa kategóriákat.
A pr§bhava-vil§sa forma fő isteni alakjai: V§sudeva, Sa¯kar¢ana, Pradyumna,
és Aniruddha. Őket együtt úgy ismerik, mint Ýdī-caturvyuha, amely a határtalan alsóbb
rendű caturvyuhák eredete. Örök lakhelyük: Dv§rak§ és Mathura.
V§sudeva: A teljes virágzásában levő hat isteni kiválóság (szépség, erő, hírnév,
V§mana Jan§rdana
Śr¦dhara
Aniruddha H¥ªike¢a Hari
Padman§bha K¥¢£a (*)
D§modara
24
gazdagság, tudás és lemondás) megtestesítője.
Sa¯kar¢ana: A tudás és a hatalom megtestesítője, s a pusztítás előidézője kozmikus
szinten, valamint az aha¯k§r§t (a hamis egot) ellenőrző megnyilvánulás.
Pradyumna: Az értelem irányítója, a bátorság és a fenség megtestesítője, amely által
kozmikus szinten a teremtés, egyéni szinten az álmok előidézője.
Aniruddha: Az elme irányítója. Kozmikus szinten a teremtés fenntartásában van fontos
szerepe, az egyének szintjén pedig az ébredés állapotáról gondoskodik.
[A teremtés, a fenntartás és a pusztítás univerzális szinten való megnyilvánulása
Brahm§, Vi¢£u és Śiva tevékenységének köszönhető.]
Ebből az eredeti caturvy¡hából 24 istenség árad ki, akiket különböző neveken ismerünk
az általuk birtokolt fegyverek alapján. Ez a 24 forma a vaibhava-vil§sa kategóriába tartozik,
s megjelenésüket K¥¢£a a következő módon befolyásolja. Az eredeti caturvy¡ha kiterjeszti
magát egy második caturvy¡hává. A második caturvy¡hát alkotó istenségek közül
mindegyik még további három formában nyilvánul meg, akiket prak§ªa-vigraháknak
nevezünk, és a második caturvy¡ha mindegyik istenségének van két vil§sa-vigrahája is.
A négykarú Vi¢£u–forma kezében: kagylókürt, harci korong, buzogány, lótuszvirág.
Az esetek száma (ismétlés nélküli permutáció):
4! (négy faktoriális) = 1*2*3*4 =24
A sv§mªa csoport jellemzői:
- részleges formák, kevésbé hatalmasak
- határok elmosódnak az §veªa-r¡pával
- hat fő kategóriába sorolhatók
(1) puru¢a-avat§ra
A Param§tmá (a Felsőlélek) mindent áthatóságában és az univerzum fenntartásában hármas
funkciót lát el 3 formában. Ezeket a formákat hívják puru¢a-avatáraknak:
- K§ra£odakaª§yi Vi¢£u: Elválasztja a lelki világot az anyagi világtól, s pillantásával
25
elindítja a teremtést. Az egész anyagi teremtés felsőlelke.
- Garbhodakaª§yi Vi¢£u: Az egyéni lelkek összességének irányítója, és az univerzum
felsőlelke.
- K¢¦rodakaª§yi Vi¢£u: Minden élőlény irányítója, az élőlények felsőlelke.
(2) l¦l§-avat§ra
A l¦l§-avat§rák a különböző kedvteléseket bemutató avat§rák . K¥¢£ának
megszámlálhatatlan sok l¦l§-avat§rja van. Ezek az avat§rak különböző időkben jelennek
meg, és mindig a bhakták vágyai és a helyzet kívánalmai szerint.
A legfontosabbak: Matsya, K¡rma, Var§ha, N¥si°ha, V§mana, R§macandra, Kalki,
Buddha.
(3) guna-avat§ra
A guna-avat§rák a Legfelsőbb Úr minőségi megszemélyesülései, három aspektusuk van:
Brahm§, Vi¢£u és Śiva (Rudra), akik sorrendben a három guna, a sattva (jóság), a rajas
(szenvedély) és a tamas (tudatlanság) uralkodó istenségei, és Garbhodakaª§yi Vi¢£uból
áradnak ki. Brahm§ a világ teremtésének, Vi¢£u a fenntartásának és Śiva az elpusztításának
az irányítója.
(4) manvantara-avat§ra
A manvantara-avat§rának azért ez a neve, mert minden manvantarában egyszer jelenik
meg. 14 manvantara van Brahm§ egy napjában, 5040 (14*360) egy év alatt és Brahm§ egész
élete alatt (100 esztendő) pedig 504000 ilyen inkarnáció jelenik meg.
A 14 manvantara a kevetkező: Yajñ§, Vibhu, Satyasena, Hari, Vaiku£±ha, Ajita,
V§mana, S§rvabhauma, R¢abha, Viªvaksena, Dharmasetu, Sudh§man, Yogeªvara,
B¥hadbh§nu.
(Egy manvantara 71 catur-yuga, 1 catur-yuga 4 korszakot foglal magába, amelyeket Satya-,
Treta-, Dv§para és Kali-yugáknak hívják.)
26
(5) yuga-avat§ra
A 4 yugának 4 yuga-avat§ra van, akik a korszakok szerint különböző színekben jelennek,
hogy a feltételekhez kötött lelkeket az adott yugára az írások által előírt vallásos folyamat
gyakorlásába bevezessék.
- Sukla – fehér (Satya-yuga). A jelenlegiben: Nara-N§r§yana.
- Rakta – vörös (néha zöld) (Treta-yuga) Yajñ§. A jelenlegiben: R§macandra.
- Syama – sötétkék (Dv§para-yuga). A jelenlegiben: Śr¦ K¥¢£a.
- Pita – sárga (általában fekete - k¥¢£a) (Kali-yuga). A jelenlegiben: Śr¦ Caitanya.
(6) ªakty§veªa-avat§ra
Az §veªa-r¡pa csoportba is beletartozó avat§rákat ªakty§veªa-avat§ráaknak,
vagyis felhatalmazott személyek isteni megjelenéseinek nevezzük. Az isteni felhatalmazás
kétféle lehet, amelyik Magától Bhagav§ntól jön (elsőleges), vagy a másik, amelyik
Bhagav§n egyik energiájából ered (másodlagos). Az elsődleges kategóriába tartozó avat§rák
magukat istenségnek tekintik. A másodlagos kategóriába tartozók pedig Isten bhaktáinak vagy
szolgáinak tartják magukat.
Elsődleges ªakty§veªa-avat§rák: Vy§sadeva és R¢abhadeva, akik olyan avat§rák,
akik közvetlenül Bhagav§n által felhatalmazottak.
Másodlagos ªakty§veªa-avat§rák, Bhagav§n különböző ªaktijaiból származnak,
ilyenek:
Catu¤san (4 Kumára) - jñ§na-ªakti (a
tudás energiája)
Nárada -
bhakti-ªakti (az odaadó szolgálat energiája)
P¥thu -
p§lana-ªakti
Paraªur§ma -
du¢±an§ªana-ªakti (a démonikus lények
elpusztításának energiája)
J¦va- Brahm§ -
s¥¢±i-ªakti (a teremtés energiája)
27
Śe¢a N§ga (kígyó) - svasevana-ªakti
(az Úr személyes szolgálatát végzi)
Ananta (Vi¢£u fekszik rajta) - bh¡-dh§ra£a-ªakti (az
univerzumokat tartja a fején)
III. Az §veªa-r¡pa
Az §veªa-r¡pa jellemzői:
- A Úr „birtokolt formában” való megjelenése, amelyben K¥¢£a valamely általa kiválasztott
és inspirált j¦vát saját hatalmával ruházza fel.
- ªakty§veªa-avat§rak
- Az odaadás, a hatalom, a tudás, stb, felhatalmazás által birtokolt formái.
28
5.) Mutasd be röviden Krisna lakhelyeit (dháma), társait (parikara) és kedvteléseit (lila), s
jellemezd részletesen a Panca-tattva személyiségeit, különös tekintettel Sri Caitanya
Maháprabhu azonosságára. Kijelentéseidet alapozd a szentírások állításaira.
K¥¢£a lakhelye - dh§ma
V¥£d§vana K¥¢£a transzcendentális lakhelye (dh§ma), svar¡pa-ªaktijának (vagyis
belső energiájának) a megnyilvánulása, az Ő szerves része. Mivel a svar¡pa-ªaktijának
megnyilvánulása, így elkülöníthetetlenül Hozzá tartozik. K¥¢£a minden megnyilvánulásához
van a dh§mának is egy megnyilvánulása.
goloka-n§mni nija-dh§mni tale ca tasya
dev¦-maheªa-hari-dh§masu te¢u te¢u
29
te te prabh§va-nicay§ vihit§ª ca yena
govindam §di-puru¢a° tam aha° bhaj§mi
„A Goloka V¥nd§vana nevű bolygó alatt a Dev¦-dh§mának, Maheªa-dh§mának és Hari-
dh§mának nevezett bolygók helyezkednek el. Valamennyit más és más fenség jellemzi, s az
Istenség Legfelsőbb Személyisége, Govinda, az eredeti Úr irányítja őket. Hódolatomat
ajánlom Neki!” (Brahma-sa°hit§ (5.43), idézve Cc. Madhya-l¦l§ 21.48)
Golokadh§ma: A mindenható Úr örök transzcendentális lakhellyel rendelkezik, ahol a
surabhi teheneket legelteti, s ahol ezer és ezer szerencse-istennő szolgálja. (ŚB. 1.8.43.)
Haridh§ma: Túl az anyagi világon, Goloka V¥nd§vanával együtt az Úr égi lakhelye.
Mahesdh§ma: Ha a j¦va kiszabadul Devidh§mából, és nem ismeri Haridh§ma
fenségét, akkor ide kerül, itt még nem kap lehetőséget K¥¢£a szolgálatára. Itt az anyagi
sötétség a lelki ég világosságává alakul.
Devidh§ma: A külső energia lakhelye, itt élnek a feltételekhez kötött lelkek.
K¥¢£a legfelsõbb hajléka és Maga K¥¢£a között nincs különbség, mert mindkettõ
azonos természetû. Földünkön, Delhitõl kilencven mérföldnyire délkeletre szintén
van egy V¥nd§vana, a lelki világ legfelsõbb Goloka V¥nd§vanájának mása. Amikor
K¥¢£a alászállt a Földre, e V¥nd§vanaként ismert helyen (amely körülbelül
nyolcvannégy négyzetmérföldnyi területen fekszik Mathur§ körzetében, Indiában)
nyilvánította ki kedvteléseit.
Az anyagi természeten túl a paravyomaként ismert birodalom, a lelki ég van.
Ez a lelki ég Magához az Úr K¥¢£ához hasonlóan minden transzcendentális
tulajdonsággal — a hatféle fenséggel is — rendelkezik.
Ez a Vaiku£±ha birodalom mindent átható, végtelen és mindenek felett álló.
Ez az Úr K¥¢£ának és inkarnációinak lakhelye.
E lelki ég legfelsõbb régiójában helyezkedik el a K¥¢£aloka nevû lelki bolygó,
mely három területre oszlik: Dv§rak§ra, Mathur§ra és Gokulára.
¼r¦ Gokulát, amely a legmagasabb rendû valamennyi közül, Vrajának,
Golokának, ¼vetadv¦pának és V¥nd§vanának is nevezik.
30
Az Úr K¥¢£a transzcendentális testéhez hasonlóan Gokula is mindent átható,
végtelen és mindenek felett álló. Akadálytalanul terjed fel- és lefelé
egyaránt.
(Cc. Ýdi-l¦l§ 5.14-19.)
__________________________________
K¥¢£a társai (kisérete) - parikara
K¥¢£át elkisérik örök társai (lelki testük van). Dv§rakában és a Mathurában a Yadhavák.
V¥nd§vanában a gopik és a gopák. Három csoportot különböztethetünk meg:
- nitya-siddha: Svarupa-ªakti megnyilvánulás. A nitya-siddha bhakták annak ellenére,
hogy néha megjelennek az anyagi világban, hogy teljesítsék a missziót,
amivel az Úr megbízta őket, sohasem zuhannak alá az anyagi atmoszféra
birodalmába. Az anyagi világban lakó élőlények tanulhatnak ezektől a
nitya-siddha bhaktáktól, s így felébredhet bennük a vágy, hogy
hazatérjenek, vissza Istenhez.
- s§dhana-siddha: J¦vák, akik az odaadó szolgálat révén érték el a parikara létet.
S§dhana-siddha az, akiből úgy lett bhakta, hogy mindig betartotta a
ª§strákban említett szabályozó elveket, a lelki tanítómester parancsai és
útmutatásai szerint. Közöttük találhatunk nem tiszta és tiszta bhaktákat
egyaránt.
- nitya-mukta-j¦va: Az öröké felszabadult lelkek. „Az élőlényeket [j¦vákat] két csoportra
osztják. Néhányan közülük örökké felszabadultak, míg a többiek örökké
feltételekhez vannak kötve.”
A parikarák különböző kapcsolatokban szolgálják K¥¢£át.
A K¥¢£ával való kapcsolat ízei:
- ś§nta-rasa (semleges kapcsolat): K¥¢£a tehenei, botja, fuvolája,
virágfüzére, Kumarák
31
- d§sya- rasa (szolgai kapcsolat): Gokulában: K¥¢£ának vannak
közvetlen szolgái is, mint Citraka, Patraka, Raktaka és mások. Ők a szolgai hangulatban
végzett szolgálat megtestesülései. - Dv§rakában: D§ruka (az Úr kocsihajtója)
- sakhya-rasa (baráti kapcsolat): Baladeva, ¼r¦d§m§, Sud§m§ és
Subala
- v§tsalya-rasa (szülői kapcsolat): Yaªod§ mama és Nanda Mah§r§ja
- m§dhurya-rasa (szeretői kapcsolat): ¼r¦mat¦ R§dh§r§£¦, a gopik
ei-mata d§sye d§sa, sakhye sakh§-ga£a
v§tsalye m§t§ pit§ §ªray§lambana
„Ahogy az Úr K¥¢£a és ¼r¦mat¦ R§dh§r§£¦ a szerelem ízének tárgya és
menedéke, úgy a szolgálat ízében K¥¢£a, Nanda Mah§r§ja fia a tárgy, a szolgák,
például Citraka, Raktaka és Patraka pedig a menedék. Hasonlóan a barátság
transzcendentális ízében az Úr K¥¢£a a tárgy, míg a barátok, például ¼r¦d§m§,
Sud§m§ és Subala a menedék. A szülői szeretet transzcendentális ízében K¥¢£a a
tárgy, Yaªod§ mama és Nanda Mah§r§ja pedig a menedék.” (Cc. Madhya-l¦l§,
23.93.)
__________________________________
K¥¢£a kedvtelései - l¦l§i (Könyv 199.old. - )
Mivel K¥¢£a minden tökéletesség forrása, nem szenved semmiben szükséget, és
cselekedetei mentesek mindenféle motivációtól vagy tudatos erőfeszítéstől. K¥¢£a
önmagában elégedett (§tm§r§ma), így tetteinek nincs motivációja. Tettei a belső boldogság
vagy §nanda túláradásaiból erednek. Ezért l¦l§nak nevezik őket, amit csak tökéletlenül lehet
a magyar kedvtelés szóval kifejezni (l¦l§ = örömteli kedvtelés). A l¦l§k a különböző
dh§mokban zajlanak
A l¦l§ vagy megnyilvánult (prakata), vagy megnyilvánulatlan (aprakata). Ez azonban
nem jelenti azt, hogy két különböző fajta l¦l§ van. Mindkét esetben ugyanazon l¦l§ról van
szó de, amikor látható az anyagi világ élőlényei számára, akkor megnyilvánultként, amikor
pedig láthatatlan, akkor megnyilvánulatlan l¦l§ként utalunk rá. Van néhány fontos pont,
amelyben különböznek egymástól.
32
Az aprakata-l¦l§ jellemzői:
- Teljesen transzcendentális, és nincsen semmi kapcsolata az anyagi világgal.
- Az aprakata-l¦l§ban K¥¢£a örökké fiatal, és nincsen sem születése, sem pedig
eltávozás.
- A kedvtelések áramlata folyamatos, mindig zavartalanul folyik, és örök, hiszen nincsen
sem kezdete, sem pedig vége. Annak ellenére azonban, hogy örök, mégsem változás
nélküli. Minden nap, különböző l¦l§k zajlanak változó időszakokban, például délelőtt a
tehenek legeltetése (go-c§rana), éjszak pedig a r§sa-tánc. Ezek a kedvtelések egymás
után, ismétlődve folynak, mint a mozgásban lévő kerék különböző részei.
- Az aprakata-l¦l§t sv§rasik¦nek is nevezik, mert folyamatában korlátlan, és különböző
időkben és helyeken különböző formákban zajlik.
- K¥¢£a és R§dha örökké együtt vannak az aprakata-l¦l§ban.
- Mantra-up§san§n keresztül valósítható meg !!!
E l¦l§nak azt a megvalósítását, amely korlátolt módon, mantrákon vagy up§san§kon
keresztül valósul meg, mantrop§san§may¦nak nevezik. Ezt egy bizonyos hely vagy
idő korlátozza, amely feltétele annak a bizonyos l¦l§nak, amelyhez a mantra
kapcsolódik. Az up§san§kon keresztül megvalósuló aprakata-l¦l§kat az Istenségnek
olyan formája és tevékenysége jellemzi, amely a mantra szerint a meditáció tárgya.
Mindazoknak a különböző l¦l§knak, amelyek a kedvtelések sv§rasik¦-l¦l§t alkotják,
van kezdetük és végük, a mantrop§san§may¦-l¦l§k azonban kezdet és vég nélküliek,
örökké zajlanak ugyanabban az időben, ugyanazon a helyen, ugyanolyan formában. A
sv§rasik¦-l¦l§k szüntelen áramát a Gangesz folyamatos áramlatához, míg a
mantrop§san§may¦-l¦l§kat egy körül kerített álló tóhoz hasonlítják. A
mantrop§san§may¦-l¦l§ elvezethet a sv§rasik¦-l¦l§hoz, mert a sv§rasik¦ áramlata,
amikor keresztül megy a mantrop§san§may¦ taván, akkor a s§dhaka elméjét magával
ragadhatja, amint a sv§rasik¦ egy bizonyos része, amely azonos a
mantrop§san§may¦val, lezajlik. A mantrop§san§may¦-l¦l§nak vannak különböző
fajtái, mint például a go-c§rana-l¦l§, r§sa-l¦l§ és a kuñja-kr¦¨a-l¦l§ (CC. Madhya
8.189). Ezen l¦l§k mindegyike V¥nd§vana egy bizonyos prak§ªájában zajli, s a l¦l§
minden egyes résztvevője, K¥¢£át is beleértve, megjelenik benne önvalójának egy
bizonyos aspektusában, amely tudatos más megnyilvánulásokról és azok
tevékenységeiről.
33
A prakata-l¦l§ jellemzői:
- Az anyagi világ és az azon túli (lelki) világ keveréke. A prakata-l¦l§ban a
transzcendentális K¥¢£aloka részleges megnyilvánulása száll alá a Földre, így tehát
anyaginak és nem anyaginak a keveréke van jelen. Természetesen ez nem a hétköznapi
értelembe vett keverék, mivel transzcendentális világ érintése az anyagi világnak azt a
bizonyos részét, ahová alászáll, szintén az anyagon túlivá teszi.
- A prakata-l¦l§ban megjelenik K¥¢£a születése, kisgyermekkorától ifjúkoráig való
felnövése, és eltávozása.
- A prakata-l¦l§nak van kezdete és vége. Egy bizonyos univerzumban kezdődik
(brahm§n¨a) az univerzumban való megnyilvánulásával, s megnyilvánulatlanná válásával
fejeződik be.
- A prakata-l¦l§t alkotó különböző l¦l§k egyike sem folyamatos és örök abban az
értelemben, amelyben az aprakata-l¦l§k azok. Például a go-c§rana l¦l§ véget ér, amikor
K¥¢£a elmegy Matur§ba.
- A prakata-l¦l§ban K¥¢£a és R§dha elkülönülnek egymástól.
Valójában a prakata-l¦l§ szintén örök, bár egy bizonyos brahm§n¨a (A brahm§£¨ák, az
univerzumok a Legfelsõbb Úr egy lélegzetvételének idõtartamáig léteznek, így
szintén az Istenség Legfelsõbb Személyisége, Mah§-Vi¢£u méhében vannak.)
szempontjából úgy tűnik, mintha lenne kezdete és vége. Ugyanúgy azonban, ahogyan a nap
valójában sohasem tűnik el, hiszen amíg más országban lenyugszik, a másikban közben
felkel, a prakata-l¦l§ sem ér véget soha. Amíg úgy tűnik, hogy valahol befejeződött, addig
egy másik helyen éppen elkezdődik.
Egyéb l¦l§k
(1) go-c§rana l¦l§ - a tehenek délelőtti legeltetése
- Ez aprakata-l¦l§, hiszen folyamatos, zavartalan, örök, nincs kezdete
és vége.
- Lehet prakata-l¦l§ is, hiszen véget ér, amikor K¥¢£a elmegy
Matur§ba.
- A mantrop§san§may¦-l¦l§ egyik fajtája.
34
(2) brahma-vimohana-l¦l§
Az a kedvtelés, amelynek során Brahm§ illúzióba esik.
[ŚB. 10.13.15.-21.]:
“Óh, Par¦k¢it Mah§r§ja! Brahm§, aki a felsõbb bolygórendszerben él
az égben, megdöbbenve látta a leghatalmasabb K¥¢£a
cselekedeteit, amikor megölte Agh§surát és felszabadította õt. Most
ugyanez a Brahm§ saját erejét akarta fitogtatni, s próbára akarta
tenni K¥¢£a hatalmát, aki gyermekkori kedvteléseit élvezve úgy
játszott, mintha közönséges tehénpásztorfiúkkal játszana.
Távollétében ezért Brahm§ a kisfiúkat és a borjakat mind máshová
vitte, s ezzel bajba került, mert hamarosan meglátta, milyen
hatalmas K¥¢£a.”
Amikor K¥¢£a nem találta a borjakat, visszatért a folyó partjára, ott
azonban már a tehénpásztorfiúkat sem látta többé. Így aztán
mintha mit sem tudott volna arról, hogy mi történt, mindannyiukat
keresni kezdte.
Amikor K¥¢£a nem akadt a borjak és õrzõik, a tehénpásztorfiúk
nyomára az erdõben, hirtelen megértette, hogy ez az Úr Brahm§
mûve volt.
Ezek után hogy örömet okozzon Brahm§nak, valamint a borjak és a
tehénpásztorfiúk mamáinak, K¥¢£a, az egész kozmikus
megnyilvánulás teremtõje kiterjesztette Magát borjakká és fiúkká.
V§sudeva-arculata révén K¥¢£a egyszerre kiterjesztette Magát
ugyanannyi tehénpásztorfiúvá és tehénné, amennyi hiányzott.
Ugyanolyan testi külsõ jellemezte õket, és kezük, lábuk s többi
testrészük is ugyanolyan volt. Ugyanolyan botokat, kürtöket és
fuvolát tartottak, ugyanolyan elemózsiás tarisznyájuk volt,
ugyanolyan ruhát viseltek, ékszereik ugyanúgy díszítették õket.
Nevük, koruk és testalkatuk is ugyanolyan volt, jellemzõ tetteikkel
és jellemvonásaikkal együtt. Ily módon terjesztette ki Magát a
szépséges K¥¢£a, s ezzel a „samagra-jagad vi¢£umayam” állítás
igazát bizonyította: „Az Úr Vi¢£u mindent átható.”
35
K¥¢£a most kiterjesztette Magát, s a borjakként és a
tehénpásztorfiúkként jelent meg, ugyanolyan formában, amilyenek
valóban voltak, s ezzel egy idõben a vezetõjükként, K¥¢£aként is
jelen volt. Így aztán ugyanúgy tért most vissza Vrajabh¡miba, apja,
Nanda Mah§r§ja birtokára, ahogyan mindig is tette, miközben a
társaságukat élvezte.
Óh, Par¦k¢it Mah§r§ja! K¥¢£a, aki a különbözõ borjakra és
tehénpásztorfiúkra osztotta fel Magát, a borjakként más és más
tehénistállókba tért haza, a különbözõ fiúkként pedig más és más
házakba.
(3) rasa-līl§
K¥¢£a v¥d§vanai kedveléseinek egyike, amelyben K¥¢£a a
tehénpásztorlányokkal táncol.
__________________________________
A Panca-tattva
Śr¦mad-Bh§gavatam előrejelzi az Úr K¥¢£a ismételt, a Kali-korban esedékes, személyes
eljövetelét, és azt, hogy ezúttal is bensőséges társai kíséretében jön. A gau¨¦ya vai¢£avák
Śr¦ Caitanyára, és négy legfontosabb társára, Śr¦ Nity§nandára, Śr¦ Advaitára, Śr¦
Gad§dharára, és Śr¦v§sa Pa£¨itára vonatkoztatják az előrejelzést. Ezt az öt személyt a Śr¦
Caitanya-carit§m¥ta a Panca-tattva-ként, az Abszolút Igazság öt arculatának
megnyilvánulásaként írja le.
A Panca-tattva tagjai a legfelsőbb Brahmant, az Istenség Személyiségét, és valamennyi
energiáját, vagyis az Abszolút Igazságot jelenítik meg. A közöttük fennálló sajátos hangulatú
kapcsolatok életszerűen és mindenki számára érthetően példázzák ennek a filozófiának a
gyakorlati jelentését, vagyis az Úr, és az Őt szolgáló energiák egyidejű egységének, és a
közöttük levő különbözőségek édes ízeit. Az Abszolút Igazság teljességének a Panca-tattva
által megnyilvánított formáját könnyen megérthetjük a Caitanya-carit§m¥ta Ýdi-l¦l§ 7.
fejezetének 5-6. verse által:
36
pañca-tattva — eka-vastu, n§hi kichu bheda
rasa §sv§dite tabu vividha vibheda
„Mivel a transzcendentális szinten minden abszolút, lelki szempontból nincs
különbség az öt tattva között. A lelki világot azonban változatosság is jellemzi, és
ahhoz, hogy megízlelhessük e változatosságot, különbséget kell tennünk közöttük.”
Caitanya-carit§m¥ta Ýdi-l¦l§ 1. fejezetének 14. vers:
pañca-tattv§tmaka° k¥¢£a° bhakta-r¡pa-svar¡pakam
bhakt§vat§ra° bhakt§khya° nam§mi bhakta-ªaktikam
„Hadd ajánljam hódolatomat az Úr ¼r¦ K¥¢£ának, aki öt arculatban nyilvánult
meg: mint bhakta, bhakta-kiterjedés, bhakta-inkarnáció, tiszta bhakta és az
odaadás energiája.”
pañca-tattv§tmaka° k¥¢£a° – K¥¢£a megjelenik 5 alakban
bhakta-r¡pa – bhaktaként (¼r¦ Caitanya Mah§prabhu)
sva-r¡pakam – bhakta kiterjedésként (¼r¦ Nity§nanda
bhakta-avat§ram – bhakta-inkarnációként (¼r¦ Advaita)
bhakta-khyam – a tiszta bhaktaként (¼r¦ Gad§dhara)
bhakta-ªaktikam – az odaadás enrgiájaként (¼r¦v§sa çh§kura)
A Panca-tattva lelki azonossága:
- ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu - R§dh§ és K¥¢£a
- ¼r¦ Nity§nanda - ¼r¦ Balar§ma
- ¼r¦ Advaita - Mah§ Vi¢£u
- ¼r¦ Gad§dhara - R§dh§r§ni és Lal¦t§
- ¼r¦v§sa çh§kura - N§rada Muni
¼r¦ Caitanya Mah§prabhu:
- R§dh§ és K¥¢£a kombinált formája.
- K¥¢£a, aki R§dh§r§ni érzelmeivel és testszínében jelent meg.
- Ő Maga K¥¢£a, de yuga-avatáraként is számon tartjuk (harinama-
sa¯k¦rtana)
37
- Arról tanít, hogy milyen hangulatban kell K¥¢£át szolgálni (¼r¦ ¼ik¢§¢±akam)
Anubh§¢ya címû magyarázatában ¼r¦ Bhaktisiddh§nta Sarasvat¦ çh§kura a
következõképpen jellemzi a Pañca-tattvát: A legfelsõbb energiaforrás, az
Istenség Személyisége megjelenik a Pañca-tattva tagjaiként, hogy ötféle
kedvtelés élvezetében legyen része. Valójában nincs különbség közöttük,
mivel abszolút szinten állnak, de — kihívásként a személytelen filozófia
híveivel szemben — más-más lelki változatot nyilvánítanak meg, hogy
megízleljék a különféle lelki hangulatokat (rasákat). A Védák kijelentik:
par§sya ªaktir vividhaiva ªr¡yate. „Az Istenség Legfelsõbb Személyiségének
különféle energiáit mind más néven ismerik.” A Védáknak ebbõl a
kijelentésébõl megérthetjük, hogy a lelki világban örök változatosság
uralkodik a hangulatok illetve ízek terén. ¼r¦ Gaur§¯ga, ¼r¦ Nity§nanda, ¼r¦
Advaita, ¼r¦ Gad§dhara valamint ¼r¦v§sa çh§kura mind ugyanazon a szinten
állnak, de lelki különbséget téve közöttük meg kell értenünk, hogy ¼r¦
Caitanya Mah§prabhu a bhakta alakja; Nity§nanda Prabhu a bhakta lelki
tanítómesterének formájában jelenik meg; Advaita Prabhu a bhakta-
inkarnáció alakja; Gad§dhara Prabhu a bhakta energiája, ¼r¦v§sa çh§kura
pedig a tiszta bhakta. Így tehát lelki különbségek vannak közöttük. A bhakta-
r¡pát (¼r¦ Caitanya Mah§prabhut), a bhakta-svar¡pát (¼r¦ Nity§nanda
Prabhut) és a bhakta-avat§rát (¼r¦ Advaita Prabhut) az Istenség Legfelsõbb
Személyiségének, az Õ közvetlen megnyilvánulásának és teljes kiterjedésének
nevezik, és mindannyian a Vi¢£u-kategóriába tartoznak. Noha az Istenség
Legfelsõbb Személyiségének lelki és határenergiája nem különbözik Vi¢£utól,
az Istenség Legfelsõbb Személyiségétõl, õk alárendeltek, akik uralom alatt
állnak, míg az Úr Vi¢£u az uralkodó. Ezért bár ugyanazon a szinten állnak,
eltérõ módon jelentek meg, hogy lehetõséget nyújtsanak a transzcendentális
ízek élvezetére. Valójában azonban nem különbözhetnek egymástól, mivel az
imádót és az imádandót semmilyen szinten nem lehet elválasztani egymástól.
Az abszolút síkon nem lehet megérteni egyiket a másik nélkül.
38
GURU-TATTVA
6.) A guru fogalma, fajtái (vartma-pradarsaka, eredeti, Ádi, alapító acarya, diksa, egyéb
siksa) és csoportjai (lelki fejlettség, felszabadulás-, elkötelezettség szerint) és ezek jellemzői,
illetve példák.
A guru definíciója: - aki a sastra alapján lelki tanításokat ad át másoknak, akinek tanításai
mindig összhangban vannak, a kinyilatkoztatott szentírásokkal, aki nem tér el az Úr
parancsaitól.
Krsna tanításai a töretlen tanítványi láncolaton (a guru-paramparán) keresztül jutnak el
hozzánk, a lelki tanítómester által (siksa= tudás, lelki tanítás).
Krsna az eredeti guru.
Aki transzcendentális tudást ad másoknak, azt siksa-gurunak nevezik. A siksa-guru szerepe
hogy a hagyományokkal összhangban adja a siksát.
• Adi-guru: -azokat a felhatalmazott bhaktákat, akik megállapítják az eredeti négy
sampradáját
• Az alapító acarya a legfőbb siksa-guru, akik korrigálják a tanításokban és a misszió
célkitűzéseiben fellépő elhajlásokat. Szerepe a siksa hagyományában, saját láncolatán
belül mindenre kiterjed, a parampara tanításainak új irányt szab, minden későbbi
gurunak és tovább az Ő tanításai alapján kell végeznie szolgálatát.
39
• A vartma-pradarsaka-guru, az a bhakta, aki odaadó szolgálattal kapcsolatban az
első tanítást adja, és a tanítványt a meghódolás útjára vezeti.
• A sadhuk, azaz a vaisnavák (sannyasik, Brahmanák, szülők, idősebbek, tanárok) az
odaadó szolgálat különféle területeivel, kapcsolatos útmutatásokkal látnak el
bennünket.
• Siksa-guru, aki meghatározott lelki képzésben részesít, odaadó szolgálatunk további
fejlődése érdekében.
A siksa-guru még lehet:
• Felszabadult, aki tisztában van a tanítvány szükségleteivel, képes átfogó utasításokkal
ellátni a tanítványt.
• Nem-felszabadult, a szerint adnak útmutatást, hogy milyen szintű a megvalósításuk,
mivel a sastra tanításait, saját korlátaiknak megfelelően alkalmazzák.
• Diksa: - a lelki tanítómester eredeti tudatára ébreszti az alvó élőlényt, hogy az Úr
Visnut imádhassa, és tiszta tudásra tesszünk szert, a lelki tudatot illetően.
• Diksa-guru lehet az a személy, aki a legfontosabb szerepet játszotta a tanítvány
képzésében, aki elkötelezi magát, hogy visszavezeti a tanítványt Istenhez.
Példa: Dhruva siksa-guruja anyja, Suniti, diksa-guruja pedig Nárada Muni volt. Dhruva az
anyjának köszönhette, hogy elnyerte Nárada társaságát, s így végül az Úr Náráyana
darsanájában részesülhetett. (Bhág.4.12.32, magy.)
7.) Guru és tanítvány kapcsolata (helyzetük, jellemzőik, mentalitásuk, a kapcsolat etikettje,
elfogadás, követés, avatások, svarupa és tatastha laksana, megtagadás)
Guru: - aki a sastra alapján lelki tanításokat ad át másoknak, akinek tanításai mindig
összhangban vannak, a kinyilatkoztatott szentírásokkal, aki nem tér el az Úr parancsaitól.
40
A tanítványnak fel kell keresni egy hiteles lelki tanítómestert, és menedéket kell venni nála,
úgy hogy avatást fogad el tőle.
A guru-tanítvány kapcsolat elsődleges (svarupa-laksana) és másodlagos (tatastha-
laksana) jellemzői:
• A tanítványnak minden körülmények között fenn kell tartania hitét diksa-gurujában és
sohasem szabad engedetlennek lennie vele szemben, vagy elhagynia őt.
• A vaisnaváktól kapott összes tanítás esetében kikérje avatója jóváhagyását
• A diksa-guru a tanítvány elsődleges siksa-guruja
Csak egy diksa-guru lehet, aki elkötelezi magát, hogy visszavezeti a tanítványt Istenhez.
A diksa-guru az odaadó szolgálat tanítója (három kategória):
1. megalapozza a lélek és Krsna közötti örök kapcsolatot (sambandha)
2. a siksa révén bevezeti a tanítványt, hogy miként kell viselkedni ebben a
kapcsolatban (abhideya)
3. megalapozza a tanítvány örök rásayát (svarupa)
Általában az első siksa-guru aki, rendszeresen siksát ad.
Felavat a namaval, a mantrával és a szent zsinórral.
A szertartások és felajánlások közvetítő közege
Képzi a tanítványt a Védák tudományában és a murti imádatában.
A tanítványnak ügyelnie kell, hogy mindig betartsa az előírt szabályokat. A fő szabály a
következő:
- a tiszteletadásnak, a guru megválasztásnak és a szolgálat végzésének egyaránt a sad-ácára
szabályai szerint kell történnie. A tanítvány mentalitása hogy mindig alázatos és szolgálatra
kész legyen.
Avatások:
• A námával (szent név avatás)
• A mantrával (Gayatri)
• A szent zsinórral (Brahmana avatás)
A guru elutasítása két esetben lehetséges:
• Amikor a tanítvány anélkül fogadott el egy lelki tanítómestert, hogy meggyőződött
volna róla, hogy a tanítómester valóban a transzcendentális tudás terén jártas vaisnava-
e. A tanítványi később ráébred, hogy ennek a gurunak az utasításai révén nem érheti el
a végső célt
41
• Amikor az avatás idején a guru az Abszolút igazságban jártas vaisnava volt, ám
később, rossz társulás következtében, máyávádi vagy vaisnava-aparadhi lett belőle.
Ha a bhakta elveszíti diksa-guruja menedékét, akkor lehetősége van arra, hogy máshol
keressen menedéket.
8.) Tanítványi láncolatok (jelentőség, Fajták, Adi-guruk, alapító acaryák, kapcsolódás,
hitelesség, siksa- és diksa sampradáyák.
A sampradaya a tanítványi láncolatot jelenti, és az a célja hogy az eredeti, hiteles tanítást
továbbítsa a mesterek láncolatán keresztül.
Az Úrnak az elveszett lelkek hazaterelésére irányuló missziójában minden társa más-más
szerepet játszik. Az Úr Brahma, az Úr Siva, a Kumarák és Láksmi-devi mind segíteni akarnak
az Úrnak ebben a missziójában, ezért arra utasítja és hatalmazza fel őket, hogy alapítsák meg
tanítványi láncolataikat-, ezért van jelenleg négy vaisnava parampara ebben az
univerzumban.
Alapítóikat, mivel elsőként ők kapják meg a védikus tudás terhét, ádi-gurunak nevezik (SG-
43 oldal)
Vaisnava sampradáyák:
1. Brahma sampradaya – Madhvacarya (alapító acarya)
2. Siva-Rudra sampradaya- Visnusvámi (alapító acarya)
3. Laksmi= Sri acarya – Ramanujacarya (alapító acarya)
4. Kumarak acarya – Nimbarka (alapító acarya)
Ez a négy hiteles sampradáya, a többi megszakadt. Mi a Brahma sampradayahoz tartozunk.
A siksa és diksa sampradaya alapelve:
• Ugyanazon felszabadult guru ajkairól származó siksa, náma és mantra hármas
kombinációja eredményez valódi megvalósítást
• Ha ugyanattól a vaisnavától fogadunk el diksát és siksát akkor az diksa sampradaya.
42
• Diksa sampradaya: az Arjunától eredő tanítványi láncolat nem mindig azt jelenti,
hogy az embernek hivatalos avatást kell kapnia. A tanítványi láncolat azt jelenti, hogy
el kell fogadni a láncolat következtetéseit.
Az Úr Caitanya tanításaiban egyesült a négy tanítványi láncolat, és filozófiájuk lényege a
jelenlegi gaudiya-vaisnava hagyománnyá olvadt össze. A gaudiya-vaisnavák ezért úgy
tekintenek az Úr Caitanya tanításaira, hogy azok Isten abszolút és teljes üzenetét képviselik.
9.) Az alapító acarya fogalma, jelentősége, kiemelkedő helyzete; példák, Srila Prabhupada
jelentősége, az ISKCON jelentősége és helyzete.
• Az alapító acarya a legfőbb siksa-guru, akik korrigálják a tanításokban és a misszió
célkitűzéseiben fellépő elhajlásokat. Szerepe a siksa hagyományában, saját láncolatán
belül mindenre kiterjed, a parampara tanításainak új irányt szab, minden későbbi
gurunak és tovább az Ő tanításai alapján kell végeznie szolgálatát.
Az alapító acarya szolgálata hogy kijavítsa a vallásos elvekben fellépő kétfajta torzulást:
• A parampara tiszta tanításaitól való elhajlásokat
• A parampará küldetésének céljáéval kapcsolatos félreértéseket
Az acarya azért jelenik meg, hogy új élettel töltse meg a tanításokat és előremozdítsa az Úr
Caitanya küldetését.
Példa alapító acaryákra: Sri Ramanuja, Sri Madhva, és korunkban, Srila Prabhupada.
Az alapító acarya, mivel ő éleszti újjá a paramparát, a tanítványi láncolat tagjai nagy
tisztelettel adóznak neki.
Az alapító acarya az Úr meghatalmazottja, aki arra hivatott, hogy a tanítványi láncolatot
visszavezesse a helyes irányba, s otthagyja rajta transzcendentális védjegyét, mely
megmutatja az utat minden bhakta számára, aki igényt tart örökségére (SG 45 oldal).
Az ISKCON tagjai számára Srila Prabhupada az alapító acarya és a siksa-guru. A mozgalom
minden tagjának kötelessége behatóan tanulmányozni és ismerni tanításait.
Az a képzési mód, amiben Srila Prabhupada szerette volna, ha az ISKCON bhaktái
részesülnek, nagyban hasonlít a siksa-guru tradíciójára.
Srila Prabhupada értelmezésében, hogy mi tekinthető siksának a követői számára, a következő
válaszokat adja:
• A vaisnavák társasága és a tőlük kapott tanítások (a siksa) a lelki gyakorlók sikerének
biztos eszközei. Ez a sastra utasítása.
43
• Srila Prabhupada azonban azt tapasztalta, hogy amikor követői az ISKCON keretein
kívül részesültek tanításokban, lelki életük, különböző okok miatt, meggyengült
• Srila Prabhupada ezért azt az utasítást adta követőinek, hogy kizárólag az ISKCON
tagjaitól fogadjanak el siksát.
44
10.) Guru-tanítvány kapcsolatok a Bhagavad-gitában és a Srimad-Bhagavatam 1-2
énekében (ki kit tanít; a tanítás tárgya és témája, kérdések és válaszok, a tanítás módszere,
kapcsolódás a tanítványi láncolathoz).
45
Nama-tattva I. (Harinama-cintamani):
11.) Ismertesd az Úr Caitanya tíz tanítását (Dasa-múla-tattva) és magyarázd el őket a
szent név éneklésének folyamatával párhuzamban!
46
Az Úr Caitanya filozófiáját 10 pontba tömöríti Bhaktivinoda Thákura. Az első, hogy az
igaz tudás bizonyítéka vagy alapja (pramána) a sruti. A másik kilenc alapelv a prameyák,
amelyeket a pramána határoz meg. E tíz alapelv megalapozza a lelki tudományt.
1. A védikus irodalom az egyetlen forrása az Abszolút Igazságról szóló tudásnak.
2. A mindenható Hari (Krisna) a Legfelsőbb Úr.
3. Krisna mindig végtelen energiával rendelkezik.
4. Krisna a rasa óceánja.
5. A lélek Krisna elkülönült része.
6. Egyes lelkek Krisna illúzórikus energiájában merülnek el.
7. Más lelkek kiszabadultak Krisna illúzórikus energiájából.
8. Minden lelki és anyagi megnyilvánulás azonos Krisnával, és ugyanakkor különbözik
is tőle.
9. A tiszta odaadó szolgálat az egyetlen módszer arra, hogy elérjük Krisnát.
10. A tiszta istenszeretet az élet végső célja.
Az első alapelv ahogyan már említetettem, hogy az Abszolút tudást a védikus irodalomból
merítjük, ezen alapszik a másik kilenc elv is.
A másodiktól a negyedik elvig Krisnáról kapunk tanítást. Utána az ötödik elv beszél a
jívákról, akik le lehetnek kötve az anyagi energia által, de ha megódoltak fel is
szabadulhatnak annak hatásától. A nyolcadik alapelv meghatározza a jíva, az élőlény és a
Legfelsőbb kapcsolatát. A jíva és az anyag is Krisna belső energiájából nyilvánultak meg. S
az előbb említett három tényező egyszerre azonos és különbözik is, felfoghatatlanul.
Bhaktivinoda Thákura a másodiktól a nyolcadik elvig beszél a sambandha jnánáról. A tizedik
alapelv kimondja az élet végső célja a tiszta istenszeretet, ez a prayojana tattva. Az abhideyát
(hogyan érhatjük el a végcélt), pedig a kilencedik alapelv magyarázza. Ez a folyamat nem
más mint a tiszta odaadó szolgálat.
Valaki nem ismeri jól ezt a tíz alapelvet, nem megfelelő tudással, filozófiai megértéssel
fogja énekelni a szent nevet. Ez oda vezet, hogy sértéseket fog elkövetni, s lelki fejlődése
majdnem teljesen megáll a sadhakának. Már önmagában az is sértés, hogy valaki nem ismeri
ezeket az elveket, ez annak a következnémye, hogy nem tanulmányozza rendszeresen a
sástrát. S ha nem javítja ki ezt a tudatlanságot nem fog tudni megfelelően fejlődni.
47
12.) Ismertesd a tíz sértést a szent név ellen, megjelenésük okait és a gyógymódokat!
Srila Prabhupáda Caitanya Caritamrita Ádi lila 8.fejezet 24. verséhez fűzött
magyarázatában idézi a Padma Puránát:
A ¼r¦ Padma Pur§£a kijelenti:
sat§° nind§ n§mna¤ paramam apar§dha° vitanute
yata¤ khy§ti° y§ta° katham u sahate tad-vigarh§m
A Hare K¥¢£a mah§-mantra dicsõségét prédikáló nagy szentek gyalázása a
legsúlyosabb sértés a szent név lótuszlába ellen. Nem szabad bírálnunk azt, aki a
Hare K¥¢£a mah§-mantra dicsõségét hirdeti. Aki megteszi, az sértést követ el. A
N§ma-prabhu, aki azonos K¥¢£ával, soha nem tûri el az ilyen sértõ viselkedést, még
attól sem, aki nagy bhakta hírében áll.
A második n§m§par§dha a következõ:
ªivasya ªr¦-vi¢£or ya iha gu£a-n§m§di-sakala°
dhiy§ bhinna° paªyet sa khalu hari-n§m§hita-kara¤
Ebben az anyagi világban Vi¢£u szent neve minden áldást megad. Vi¢£u neve,
alakja, tulajdonságai és kedvtelései mind a transzcendentális abszolút tudást
jelentik, ezért sértésnek számít, ha valaki megpróbálja különválasztani az Istenség
Abszolút Személyiségét szent nevétõl, transzcendentális formájától,
tulajdonságaitól és kedvteléseitõl, mert anyaginak véli azokat. Éppen így az is
sértés, ha valaki azt gondolja, hogy a félistenek — például az Úr ¼iva — nevei
éppen olyanok, mint az Úr Vi¢£u neve, azaz ha azt hiszi, hogy az Úr ¼iva és a többi
félisten Isten különféle formái, s ezért egyenrangúak Vi¢£uval. Ez a második sértés
az Úr szent nevének lótuszlába ellen.
48
Aki a lelki tanítómestert anyaginak tekinti, s ezért irigykedik kiemelkedõ
helyzetére, az elköveti a szent név lótuszlába elleni harmadik sértést, amelyet
guror avajñ§nak neveznek. A negyedik sértés (ªruti-ª§stra-nindanam) a védikus
szentírások, például a négy Véda és a Pur§£ák gyalázása. Az ötödik sértés (artha-
v§da¤) a szent név dicsõségét túlzásnak tekinteni, a hatodik sértés (hari-n§mni
kalpanam) pedig az, amikor valaki az Úr szent nevét a képzelet szüleményének
véli.
A hetedik sértés így szól:
n§mno bal§d yasya hi p§pa-buddhir
na vidyate tasya yamair hi ªuddhi¤
A hari-n§ma lótuszlába ellen elkövetett legsúlyosabb sértés az, amikor valaki azt
gondolja, hogy mivel a Hare K¥¢£a mantra minden bûnt képes ellensúlyozni,
folytathatja bûnös tetteit, s ugyanakkor énekelheti a Hare K¥¢£a mantrát, hogy
semlegesítse õket.
A nyolcadik sértés a következõ:
dharma-vrata-ty§ga-hut§di-sarva-
ªubha-kriy§-s§myam api pram§da¤.
Sértés, ha valaki a Hare K¥¢£a mantra éneklését vallásos rítusnak tekinti. A vallási
szertartások végzése, a fogadalmak betartása, a lemondás és az áldozatok mind
kedvezõ anyagi cselekedetek. A Hare K¥¢£a mah§-mantra éneklését nem szabad az
ilyen materialisztikus vallásossághoz hasonlítani. Ez sértés az Úr szent nevének
lótuszlába ellen.
A kilencedik sértés így hangzik:
aªraddadh§ne vimukhe 'py aª¥£vati
yaª copadeªa¤ ªiva-n§m§par§dha¤
Sértés olyan emberek között hirdetni a szent név dicsõségét, akik nem
intelligensek, és nincs hitük e témában. Ezeknek az embereknek meg kell adnunk a
lehetõséget, hogy hallják a Hare K¥¢£a mantra éneklését, de kezdetben nem
szabad a szent név dicsõségérõl vagy lelki jelentõségérõl tanítanunk õket. A szent
név folytonos hallásától szívük meg fog tisztulni, s így képesek lesznek megérteni a
szent név transzcendentális helyzetét.
A tizedik sértés a következõ:
49
ªrute 'pi n§ma-m§h§tmye ya¤ pr¦ti-rahito nara¤
aham-mam§di-paramo n§mni so 'py apar§dha-k¥t
Sértés, ha valaki annak ellenére, hogy hallott az Úr transzcendentális szent
nevének dicsõségérõl, anyagi felfogásban él tovább, s azt gondolja: „Ez a test
vagyok, s minden, ami ehhez a testhez tartozik, az enyém [aha° mameti]”,
valamint nem mutat tiszteletet és szeretetet a Hare K¥¢£a mah§-mantra éneklése
iránt.
Ehhez hozzárakhatjuk (Srila Prabhupáda teszi) a nyolcadik sértést tartalmazható szót:
pramadha. Ez azt jelent figyelmetlenség, s ez a megjelenésének oka is. Nem térek ki
részletesebben az egyes sértések megjelenéseinek okaira, hiszen Srila Prabhupáda nagyon
szépen összefoglalta őket.
Minden sértéstől megszabadulhatunk, ha pusztán énekeljük a szent nevet. Persze
minden egyes sérté elkövetése után ajánl egy gyógymódot Bhaktivinoda Thákura ill. Haridása
Thákura. Ezt Srila Sivaráma Maharája összefoglalta egy táblázatban:
SÉRTÉS OK SZIMPTÓMA MEGSZABAD
ULÁS
KIJAVÍTÁS MEGJEGYZÉ
S
Vaisnavák
megsértése
Rossz társulás:
- kritizálókkal
- mayavádikkal
-
érzékkielégítők
kel
Kritizálás:
- kasztot,
születést
- korábbi hibát,
bűnt
- leesést
- rossz szokást
- mindig
dicsőíteni és
tisztelni a
sadhukat
- emlékezni: a
kritizáló
elveszti a név
kegyét
- bűnbánás
- sírni a bhakta
lábánál
Ha a bhakta
nem bocsát
meg, állandóan
vibrálni a szent
nevet
Félisteneket
egyenlőnek
tekinteni
Krsnával
- tudatlanság
- 3 féle
máyávádi
- 2 féle anyagi
elképzelés
- Több-isten
imádat
- elpusztítja a
varnásramát
- mayaváda
- Elfogadni egy
guru / sadhu
utasítását a
sambhanda-
jnána
- könyörögni az
Úr bocsánatáért
- óvatosnak
lenni, hogy ne
kövessük el
50
SÉRTÉS OK SZIMPTÓMA MEGSZABAD
ULÁS
KIJAVÍTÁS MEGJEGYZÉ
S
ideológia elsajátításához
- dicsőíteni az
Úr különleges
helyzetét
újra
Gurut
közönséges
személynek
tekinteni
- Rossz társulás
- nem hiteles
könyvek
olvasása
-
képesítetlenség
tanítványnak
lenni
-
hitetlenség,mat
erializmus
- Nem
engedelmes
- hanyagolja az
imádatot,
tiszteletet
- közönségesnek
tekinti
- közvetlenül
imádja Krsnát,
vagy a lelki
láncolatot
- Feladni a
rossz társulást
- feladni a rossz
gyakorlatot
- követni a
paramparát
- szolgálni a
gurut
Alázatosan a
guru lábaihoz
borulni
bocsánatáért
könyörögni,
akkor a guru
feloldoz
Az ácáryákra és
a paramparára
is vonatkozik
Védák vagy
védikus
Irodalom
gyalázása
- nem védikus
nézetek (logika,
tantra,
mayaváda,
karma-kanda,
buddhizmus)
elfogadása
- kapcsolat ilyen
nézetekkel
- másodlagos
jelentést előtérbe
helyez
- elutasítja a
védikus nézeteket
- tantrával kezd
foglalkozni
- húst eszik, stb...
- feladni a rossz
társulást
- feladni a
hamis
gyakorlatot
- énekelni a
szent nevet
- dicsőíteni a
Védákat
- Megbánni
- tiszteletet
ajánlani a
sástárnak
- virágot, tulsi
levelet ajánlani
a S.Bhág.-nak
és a Védáknak
Máyá devi
különböző
kegyben
részesíti az
ateistákat, a
mayavádikat és
a vaisnavák
szolgáit
51
SÉRTÉS OK SZIMPTÓMA MEGSZABAD
ULÁS
KIJAVÍTÁS MEGJEGYZÉ
S
Szent nevet
képzelődésne
k, túlzásnak
tekinteni
Jámborság
hiánya:
- nincs hit a
bhaktival
kapcsolatos
utasításokban, a
szent névben
- a sástra
lényegét nem
ismeri
A sástra szent
névvel
kapcsolatos
állításait
túlzásnak tekinti
- helytelen hithez
vezet
- saját
értelmezést talál
ki
- A szent név
dicsőségéről
beszélni
- korrigálni a
sértést
- Bhakták előtt
megjelenni
- feladni a
sértést
- bocsánatért
könyörögni
Az ilyen sértő
láttán meg kell
fürdeni a
Gangeszben
Bűnt
elkövetni
remélve,
hogy a szent
név
megtisztít
- Rossz társulás
miatt hajlam a
bűnre
námábhása –
véletlenszerű
- rossz
szándékú csalás
– előre
megfontolt
- Zavart elme
- visszaeső
igazi aparádhi
- feladja a
munkát,
vairáginak
öltözik, nőket,
pénzt gyűjt
Abbahagyni a
bűnöket:
- odafigyelni a
mentalitásra,
társulásra
- hallani a
samb.-jnánáról
- tiszta japázás
a bhakták
társaságában
- Bhakták előtt
megjelenni
- feladni a
sértést
- védelmet
kérni
A véletlen, nem
valós sértés
még ott van
figyelmeztetésü
l az elmének
Hitetlen
embert a
szent név
dicsőségére
oktatni
A guru avatást
ad
- anyagi
haszonért
-
óvatlanul(hitetl
- az avatottnak
nincs hite a szent
névben
- guru elveszti
lelki erejét
- leesik
Elutasítani a
nem őszinte
tanítványt
- Nyilvánossá
tenni a sértést a
vaisnava
közösség előtt
52
SÉRTÉS OK SZIMPTÓMA MEGSZABAD
ULÁS
KIJAVÍTÁS MEGJEGYZÉ
S
en tanítvány)
A maha-
mantrát a
Védák
karma-
kanda
részének
tekinteni
- A sástra
céljának nem
ismerése
- mayaváda
mentalitás,
vaisnava
aparádha miatt
- a gurutól nem
kapott képzést
- A szent nevet
egy másik cél
elérési módjának
hiszi
- a szent nevet
ideiglenes
folyamatnak
tekinti
- ritus nem célja
- Vágyni a
megtisztulásra
- igazi tudást
szerezni
- elfogadni a
bhaktit, és a
szent nevet
mint a módszer
és a cél
- megközelíteni
egy alacsony
születésű
vaisnavát,
vízét, lábporát
és
ételmaradékát
elfogadni
- jönni fog a
helyes
mentalitás a
szent név iránt
Figyelmetlen
ül énekelni a
szent nevet
- vonzódás
anyagi
élvezethez
- lustaság: a
tudatlanság
hatása
- vágy az
anyagi
vonzalomra:
szenvedély
- közönyösség
- tunyaság
- nyughatatlanság
Mohóság:
- figyelmesen
japázni bhakták
között, tulasival
- társulni
bhaktákkal
- követni az
ekadasit,
olvasni, japázni
Nagy
erőfeszítésre
van szükség,
hogy az elmét
megszabadítsuk
az ilyen
hajlamoktól.
A többi sértés
gyökere
Anyagi
dolgokhoz
ragaszkodni
Testi
azonosítás:
- bráhmana
vagyok,
vaisnava
vagyok...
Nem tudja
elfogadni a
meghódolás 6
részét
- társasági elvárás
miatt japázik
- feladni az
anyagi
ragaszkodást
- szolgálni a
tiszta
vaisnavákat
- Beismerni a
ragaszkodást
egy
vaisnavának
- valójában
gyakorolni a
53
SÉRTÉS OK SZIMPTÓMA MEGSZABAD
ULÁS
KIJAVÍTÁS MEGJEGYZÉ
S
- nincs hite - hallani a szent
név
dicsőségéről
meghódolást
13.) Ismertesd a namabhasa megjelenésének okát (tudatlanság és anarthák, ezek fajtái), a
namabhasa típusait, eredményét és a módszert ahhoz, hogy a bhakta felülemelkedjen rajta!
n§ma cint§ma£i¤ k¥¢£aª caitanya-rasa-vigraha¤
p¡r£a¤ ªuddho nitya-mukto 'bhinnatv§n n§ma-n§mino¤
„K¥¢£a szent neve transzcendentálisan gyönyörteli. Minden lelki áldást
megad, mert ez a név Maga K¥¢£a, minden gyönyör kútfeje. K¥¢£a neve
minden transzcendentális íz megtestesülése, és semmi sem hiányzik belõle.
Semmilyen körülmények között sem anyagi, és nem kevésbé hatalmas, mint
Maga K¥¢£a. Sohasem szennyezik be az anyagi tulajdonságok, ezért nem
lehetséges, hogy kapcsolatba kerüljön m§y§val. Mindig felszabadult és lelki —
az anyagi természet törvényei sohasem kötik feltételekhez. Ez azért van így,
mert K¥¢£a neve és Maga K¥¢£a azonosak.”
(Padma Purána idézve a CC. 17.133-ban)
54
Ebből a versből világosan megérthetjük Krisna szent nevének a helyzetét. Krisna neve
nem különbözik Krisnától, de mi mégsem tapasztaljuk mindezt. Miért van ez, mert nem
Krisna tiszta szent nevét énekeljük, hanem „csak” az árnyékát ennek. De miért? A válasz:
mert ott van atudatlanság köde és az anarthák felhői. Bhaktivinoda Thákura részletezi ezeket
az akadályokat a Bhajana rahasya című művében:
Tudatlanság
A tattva-vibhrama négy fajtája: szva-tattva-bhrama (a saját azonosságunkkal kapcsolatos
illúzió); paratattva-vibhrama (az Istenség Legfelsőbb Személyiségével kapcsolatos illúzió);
sádhya-bhrama (a prema-bhakti folyamatával kapcsoltos illúzió) és sádhana-bhrama (a lelki
gyakorlattal kapcsolatos illúzió).
Anarthák
Az asat-trsná négy fajtája: aihikesvaisaná (vágy az anyagi tárgyakra); páratrikesvaisaná
(vágy a mennyei boldogságra); bhúti-vánchá (végy a misztikus képességekre) és mumuksá
(vágy a felszabadulásra).
Az aparádha négy fajtája: krsna-náma-aparádha (sértések a szent név ellen); krsna-svarúpa-
aparádha (sértések Krsna fprmája vagy a múrti ellen); tadíya-aparádha (sértések a vaisnavák
ellen) és cit-kana-aparádha (sértések a jívák ellen).
A hrdaya-daurbalyam négy fajtája: tucchásakti (ragaszkodás a Krsnával nem kapcsolatos
dolgokhoz); kutináti (képmutatás vagy hibakeresés); mátsarya (irigység) és pratisthá (vágy a
hírnévre)
Amíg ezek az akadályok jelen vannak nem tudjuk megkapni Krisna szent nevének
legmagasztosabb ajándékát: az Istenszeretetet. Persze nem alábcsülendő a námabhása
eredménye sem. Mikor a szent név árnyékáról beszélünk egy elég széles spektrumot érintünk.
Egészen a hit nélküli énekléstől kezdve a námabhása legfelső szintjéig. Felsorolom a
Harinama cintámaniban fellelhető szinteket (egy közös bennük mind felszabadulást ad az
anyagi kötöttségek alól):
55
Asraddhá námabhása
Sanketa: akaratlanul vagy véletlenül mondja ki a nevet pl.:Ajámila
Parihása: tréfálkozva pl.:Jarásandha
Stobha: gúnyolódva pl.: Sisupála
Hela: tiszteletlenül vagy hanyagul
Sraddhá vagy cháya námabhása
Ott vannak még anarthák de hittel énekli a szent nevet a gyakorló. Lehet, hogy kezdeztben
csak halvány sugarai jutnak át a tudatlanság ködén és az anarthák felhőin, de szép lassan a
szent név ragyogó napja szétoszlatja az akadályokat, s megjelenik tiszta formában a bhakta
előtt. Ennek feltétele a hit, ami a bhakták társaságában születik.
Pratibhimba námabhása
Mikor a nap sugarai visszatükröződnek a vízen, csak egy torz tükörképet látunk. Hasonlóan a
máyávádi sem kapja meg a szent név eredményét, mert nem megfelelő megértéssel énekli a
nevet. Ez gyakorlatilag egy náma apparádha (vagy az lesz nagyon gyorsan ha nem változik).
Érdemes megjegyezni, hogy itt a máyávádi nem csak a máyávádi filozófusokra utal hanem az
érzékkielégítést végzők összes fajtájára. Még a felszabaadulásra vágyókra is.
A námabhása minden áldást megad, egy dolgot kivéve a tiszta Istenszeretet. A minden
szót a szó szoros értelmében kell megérteni. Bhaktivinoda Thákura leírja a námabhása sokkal
több jószerencsével kecsegtet, mint amit a vallásosság, a fogadalmak követése, a yoga
gyakorlása vagy az áldozatok végzése adhat.
Eredményei: bűnöktől, Kali yuga hatásától felszabadulás, legyőzi a félelmet,
szenvedést, lehetővé tesz a biztonság és egy kedvűség élvezetét. Elhárítja a démonok,
kísértetek, koboldok, gonosz szellemek és ártalmas bolygók befolyását. Megadhatja a dharma,
artha, káma, moksa célokat, melyeket Védák kínálnak fel.
Mivel a bhaktáknak nem ezek a célok jelentik a végcélt ezért nem elégszenek meg a
námabhása éneklésével. A módszer, hogy felülemelkedjenek nem más, mint a sraddhá
námabhása éneklése helyes filozófiai megértéssel, s természetesen sértések nélkül. Mindez
akkor lehetséges, ha menedéket veszünk egy hiteles leki tanítómester lótuszlábainál, s avatást
fogadunk el tőle.
56
14.)Ismertesd az éneklés és emlékezés egymás utáni szintjeit és ezek jellemzőit (smarana-
dasa stb.), valamint a tökéletesség elérését ezeken keresztül!
Szent név azonos Krisnával- ennek a megértésének szintjei
- fel kell adni a tíz sértést, állandóan énekelve el kell merülni a névben, tiszta kiejtés
- ha szent név szilárd a sadhaka elkezdhet meditálni az Úr formáján éneklés közben
- először leül a múrtik elé, s közvetlenül nézi őket, mikor fejlődik elméjében is
automatikusan látja az Úr formáját
- ezután Krisna tulajdonságai is belekerülnek a meditációba
- mantra-dhyána-mayi-upásana – Krisna kedvtelésein való meditáció
- ennek egy belsőségesebb szintje, mikor a bhakta el kezd meditáni az asta-kaliya-lilán
- másnéven svarasiki imádat (saját kapcsolatunkon kerszesztül imádjuk az Urat)
° guru kegyéből megérti svarupáját
° ha megfelelő a hangulat Caitanya Maháprabhu kegyéből a
sringara rasában szolgálhat a bhakta
° bekerül egy yuthába (csoportba)
° yuthesvari kegyéből minden durva, finom anyagi elképzelés
megsemmisül
57
° megynyilvánul a gopi bháva tizenegy jellemzője:
1. sambandha (kapcsolat)
2. váyasa (kor)
3. náma (név)
4. rúpa (forma)
5. yútha-pravesa (belépés egy csoportba)
6. vesa (öltözet)
7. ájná (utasítások)
8. vásasthána (lakóhely)
9. sevá (szolgálat)
10. parákásthá (kiválóság)
11. pályadási-bháva (egy szolgálólány hangulata)
A tudat öt szintjének emelkedése a gopi-bháva sadhanában
1. sravana-dasa (hallás szinje): bhakta hall Krisna kedvteléseiről, vonzódik e szerelmi
hangulathoz, s ekkor egy lelki tanítómestertől kell további tanításban részesülnie
2. varana-dasa (elfogadás szintje) buzgón, mohón elfogadja a szerelmi rasát
3. smarana-dasa (emlékezés szinje) rasa hangulataira emlékezve bhakta arra vágyik
gyakorolja is őket
o smarana: nem szilárd emlékezés
o dhárana: állandó emlékezés
o dhyána: szilárd meditáció
o anusmrti :állandósult meditáció
o samádhi: elmélyülés
4. ápana-dasa (alkalmazás szinje) képesítetté válik, hogy felidézze a rasa elemeit
5. sampatti-dasa (birtoklás szintje) megszabadul összes anyagi megjelöléstől és
szilárdan megállapodik lelki azonosságában
15.)Ismertesd a rasa fogalmát és alkotóelemeit!
(Harináma cintmani 86-87 oldal)
58
Az Úr Krisna szent neve a rasa virágának bimbója, amely a tiszta transzcendens
lényege. Krisna kegyéből a rasa szent neve formájában terjed el az anyagi világban. A szent
név kezdődő bimbójának nyílásakor kezdődik Krisna Goloka Vrindávana-beli elbűvölő
Syámasundara formájának megvalósítása. Az Úr hatvannégy transzcendentális tulajdonsága
olyan ekkor, mint a félig kinyílt virág ellenállhatatlan illata. Ez a virág virágzása teljében
megnyilvánítja az Úr Krisna örök és bensőséges kedvteléseit, amit asta-kaliya-liláként vagy
nyolcszoros szerető kedvteléseiként ismernek.
A jívában ott szunnyadnak az áhláda(gyönyör) és a samvit(tudás) lelki energiák
kicsiny szikrái. A rasa virágzásakor a svarúpa-sakti (az Úr belső energiája ) alászáll,hogy
kapcsolatba kerüljön a jíva parányi lelki energiáival, és felélessze őket; mindez a szent név
indokolatlan kegyéből történik. A svarúpa sakti alászáll, mint bhakti-devi, aki a hládini és a
samvit energiák teljes elegyét testesíti meg. Ezt az elegyet bhakti-svarúpa-saktinak nevezik,
azaz a tiszta odaadás formája energiájának. Amikor ezt a szunnyadó gyönyört és tudást elönti
a bhakti-svarúpakam-sakti, akkor a spontán szerető attitűd megjelenik a szent név éneklőjének
szívében, mely ahhoz szükséges, hogy a bhakta beléphessen az asta-kaliya-lilába.
Így éri el a bhakta a tökéletesség négy szintjét, amit stháyibhávának, azaz állandó
érzelemnek, vagy ratinak neveznek. Négyféle bháva egyesül, hogy átalakítsák a ratit rasává.
Ezek a következők: vibháva, anubháva, sáttvika, vyabhicári (vagy sancári).
A vibhávának, annak az elemnek, amely felkavarja az érzelmeket, két alosztálya van:
álambana és uddipana. Az álambhanának vagyis az alapnak szintén két része van: a visaya
(tárgy) és az ásraya (befogadó). Az Úr Krisna bhaktája az ásraya, a visaya pedig az Úr Krisna
Maga. Az Úr Krisna transzcendentális szépségét és tulajdonságait nevezik uddipanának azaz
ösztönzőnek. Így ahol jelen van az álambhana (Krisna és a bhaktái közötti kapcsolat) és az
uddipana (Krisna formája és tulajdonságai megvalósításának ösztönzése), akkor ott létrejöhet
lílá és rasa.
Az anubháva (a belső, állandó érzelem külső megnyilvánulása) a vibhávából vagyis az
álambhana és az uddipana hatásából ered. Amikor ezek az érzelmek még intenzívebbé válnak,
akkor sáttvika-bhávává alakulnak át (olyan szerető érzelmek melyeken nem lehet uralkodni).
Ekkor a sancári- bháva( azok az érzelmek, amelyek mozgásba hozzák a rasa fejlődését) lép
működésbe.
A rasa olyan, mint egy gép. A rati az állandó érzelem az összekötő tengelye ennek a
gépnek. Amint a négy bháva egyesült energiája beindítja e gépet, akkor az állandó érzelem
(stháyi bháva) rasává alakul át. A bhakta, aki az ásraya( mint menedék, vagy tartály) , e rasát
ízleli meg, s ez a vraja-rasa, Vrindávana lelki íze. Ez a rasa mindennek e lényege, s ez a jíva
59
legvégső célja. A Védák négy célt ismertetnek: dharma, artha, káma, moksa. Alapjában véve
azonban minden tökéletességnek a csúcspontja a rasa. A teljesen önmegvalósított és tökéletes
élőlények jogosultak arra, hogy megízleljék e rasát.
NAMA TATTVA II (Sri Siksastakam)
16.) Ismertesd a Sri Siksastakam verseinek témáit, és felosztását az odaadó szolgálat nyolc
szintje, a szent név éneklésének szintjei, vés a transzcendentális tudás három aspektusa
szerint!
A nyolc vers témája:
1 vers: Mi a sankirtana eredménye?
2 vers: Hogyan értjük meg, hogy nem vagyunk képesítettek énekelni. Mi az akadály?
3 vers: Az éneklés folyamata, hangulata.
4 vers: Hogyan szabaduljunk meg az anartháktól (a 2 versben voltak említve).
5 vers: A lélek alkati helyzete.
6 vers: Hogyan közelítjük meg a Legfelsőbb Urat?
7 vers: Ezenközben elkülönülést érzünk.
8 vers: Az élet legmagasabb tökéletességének elérése.
A versek felosztása:
• Sambandha, abhidheya, prayojana (a transzcendentális tudás kategóriái).
• Sraddha, sadhu-sanga, bhajana-kriya, anartha-nivrtti, nistha, ruci, asakti, bhava, prema
(a lelki fejlődés szintjei)
60
Az odaadó szolgálat szintjei:
Srila Bhaktisiddhanta Sarasvati Thakura szerint:
1. Sraddha (kezdeti hit) és sadhu-sanga (társulás a bhaktákkal): 1 vers
2. Bhajana-kriya (odaadó szolgálat gyakorlása): 2 vers
3. Anartha-nivrtti (megszabadulás a nemkívánatos tulajdonságoktól): 1-5 vers
4. Nistha (szilárd odaadó szolgálat): 3 vers
5. Ruci (transzcendentális íz): 4 vers
6. Asakti vonzalom): 5 vers
7. Bhava (eksztatikus istenszeretet): 6 vers
8. Prema (tiszta istenszeretet): 7 és 8 vers
Bhaktivinoda Thakura (Bhajana-rahasya) szerint:
1. sraddha: 1 vers
2. sadhu-sanga és bhajana-kriya: 2 vers
3. nistha: 3 vers
4. ruci: 4 vers
5. asakti: 5 vers
6. bhava: 6 vers
7. vipralambha-prema (elkülönülésben): 7 vers
8. sambhoga-prema (együttlétben): 8 vers
A transzcendentális tudás három aspektusa:
• Sambandha (a lélek kapcsolata Krsnával) 1-5 vers
• Prayojana (a végső tökéletesség) 6-8 vers
• Abhidheya (a kapcsolat gyakorlása) mind a nyolc vers
A szent nevet mind a vaidhi-bhakták, mind a raganuga-bhakták éneklik. Megízlelni csak egy
más rasika-bhakta segítségével és irányításával lehet.
17.) Ismertesd az első versben meghatározott kiválóságokat, amelyeket a szent név éneklése
eredményez!
Az éneklés hét tökéletességet eredményez:
61
• ceto-darpana-marjanam – ami azt jelenti, hogy a jiva transzcendentális
természetű, de befedheti maya, mint tükröt a por, amit le lehet tisztítani a szentek
társulása, a hallás és az éneklés által. Ha a jiva kapcsolatba kerül az odaadó
szolgálattal, akkor a hladini-sakti megsemmisíti a hamis azonosságot, és a jiva
megérti örök természetét, mint Krsna szolgája.
• bhava-maha--davagni-nirvapanam – megszünteti az anyagi lét lángoló tüzét, és
meg védi a bhaktát a maya hatásától
• shreyah-kairava-chandrika-vitaranam – felébred a szívében a bhava, és soha nem
adja fel az éneklést, még a tökéletesség szintjén sem.
• vidya-vadhu-jivanam – megérti svarupáját, mint Krsna szolgálólánya (vadhu-
feleség).
• anandambudhi-vardhanam – elmerül az ötféle rasa óceánjában
• prati-padam purnamritasvadanam – megszabadítja a jivát minden befedettségtől,
aki így megízlelheti a bhakti-rasat
• sarvatma-snapanam – megtapasztalja a teljesen tiszta önzetlen szeretetet Krsna
iránt.
18.) Ismertesd a Siksastakam 8 verse, a maha mantra 16 szava és Krisna napi kedvtelései
közötti összefüggést!
1pár: - HARE KRSNA – a tudatlanság legyőzőjét jelzi, és a hittel végzett nama-sankirtanára
utal.
2 pár: - HARE KRSNA – jelzi, hogy Krsna nevei minden potenciával rendelkeznek. Ezáltal
lehet kifejleszteni a ragaszkodást a szent név énekléséhez
3 pár: - KRSNA KRSNA – a tiszta bhakták társaságát jelzi, és azt hogy mindig szilárdak
vagyunk a hitben
4 pár: - HARE HARE – felébred a motiválatlan odaadás és az íz a nama-sankirtanához.
5 pár: - HARE RAMA – a tiszta szolgálat iránti ízt jelzi, és az emlékezést a szent névre
6 pár: - HARE RAMA – éneklés a transzcendentális érzelmek kezdeti szintjén, amely anyagi
elkülönülést valamint teljes ragaszkodást Krsnához eredményez
7 pár: - RAMA RAMA – felébreszti a ragaszkodást a szeretői rasa izéhez, a bhakta
menedéket keres Sri Radha lótuszlábainál, és elkülönülést érez.
8 pár: - HARE HARE – az élet céljának az eléréséhez vezet.
62
19.) Ismertesd a bhakti-rasa alkotóelemeit a 7. vers magyarázata alapján!
Amikor a rati eléri a sthayi-bhava (szilárd lelki érzelmek) szintjét akkor a vibhava-, sattvika-
és a vyabhicari bhávák hozzáadásával létrejön a bhakti rasa.
Amikor a bhaktában erőteljes vonzódás, mély szeretet és spontán önátadás alakul ki Krsna
iránt, akkor elérte a premát.
• Rati, amikor a bhakta a bhakti fokozatos szintjein eljut a bhava szintre, ami a prema
virágának bimbója. Ilyenkor teljesen megnyilvánulnak az eksztatikus szimptómák.
• Sthayi-bhava, a bhakta a svarupájának megfelelő érzelmekkel szolgálja Krsnát.
• Vibhava, azok a speciális szimptómák, amelyek az eksztázist kiváltják. Két
kategóriája van: az alambana, amelyben a rati megízlelhető, a bhakta és Krsna a rati
tárgya.
az uddipana, amely a ratit felébreszti, vagyis ami által megízlelhető, nevezetesen
Krsna tulajdonságai, formája, stb.
• Anubhava, másodlagos szimptómák, mint a táncolás, éneklés, üvöltés, stb.
• Sattvika, a nyolc eksztatikus szimptóma, amelyek megjelennek a bhakta testében
• Vyabhichari, a 33 pusztító eksztázis, amikor az eksztatikus szerelem során
megnyilvánulnak a bhakta testén.
20.) Magyarázd el a prema tulajdonságait, fejlődési szintjeit, az együttlét és elkülönülés
szerepét, valamint az elkülönülés négy fajtáját!
63
Prema tulajdonságai:
A Siksastakam 8-ik verse a prema-bhakta tökéletes függését fejezi ki Krsnán
• Krsna bármit megtehet vele, még azt is, hogy egy másik gopi társaságát élvezi a szeme
láttára, de a bhakta akkor is Krsnát fogja tekinteni az élete Urának.
• A prema szintjén Krsna a bhakta élete, lelke, mindene. Így a kölcsönös szeretet teljes
virágába borul.
• A bhakti egyedüli gyümölcse a prema, és út közben minden más elveszik.
• A bhakta nem szenved Krsna távollétében, hanem még mélyebb eksztázist tapasztal.
Hasonlóképpen együttlétben nem a saját boldogsága fontos neki, hanem Krsna
boldogsága.
• A valódi asraya-vigraha (szeretet menedéke) Srimati Radharani. A jiva csak parányi
szolga. Ezért a bhaktának Radha-krsnát kell szolgálnia, és nem személyes kapcsolatra
törekednie Krsnával.
Prema szintjeinek fejlődése az öt rasaban:
Amikor a bhaktában erőteljes vonzódás, mély szeretet és spontán önátadás alakul ki Krsna
iránt, akkor elérte a premát.
Az asraya (a szeretet forrása, vagyis a bhakta) és a visaya (a szeretet tárgya, vagyis Krsna)
közötti kapcsolat öt elsődleges rasaban jön létre:
1. semleges (santa)
2. szolgai (dasya)
3. baráti (sakhya)
4. szülői (vátsalya)
5. szeretői (madhurya), amelyet hét másodlagos rasa fűszerez.
Az egyes rasakban a szeretet a következő szinteket érheti el:
• santa-rasaban >>> premát
• dasya rasaban >>> ragát
• vatsalya rasaban >>> anuragaig de terjedhet a bhavaig
• madhurya-rasaban >>> bhavaig, és Srimati Radharani szeretete a
mahabhaváig.
Együttlét és elkülönülés szerepe a prémában:
64
A vipralambha (elkülönülés) a Krsna távollétében érzett szeretetet jelenti.
A sambhoga a Krsnával való együttlétet jelenti.
A vipralambha hangulatát négy fajtájára lehet osztani:
1. purva-rága
2. mana
3. pravasa
4. prema-vaicittya
A bhakták, leginkább az elsőt ízlelik meg, a purva-ragat, amikor a szeretőben és kedvesében
a találkozásuk előtt a látás, hallás, stb., hatására keletkező ragaszkodás nagyon ízletesé válik a
négy alkotórész, köztük a vibhava és az anubhava keveredésével.
A mana szót a szerető és kedvese hangulatának jelzésére használják, amelyet vagy egy
helyen, vagy különböző helyeken tapasztalnak. Ez a hangulat akadályozza, hogy egymásra
nézzenek és megöleljék egymást, annak ellenére, hogy ragaszkodnak egymáshoz.
A pravasa, a korábban egymás meghitt társaságát élvező szerelmesek elkülönülésének
leírására használják. Különböző helyeken tartózkodnak, emiatt van.
Prema-vaicittya, a szeretet túláradásának érzékeltetésére használják, amely elkülönüléstől
való félelmet idéz elő, noha a szerető jelen van.
Krsna még az elkülönülésben is a szerető vágyainak megfelelően viszonozza őt, ahol az egyes
rasakban a szeretet különböző szinteket ér el.
A jata-rati bhaktának a vipralambhát kell kultiválnia, és nem a sambhogát, amelyet a gaura-
nagarik hangsúlyoznak de ez egy csaló önközpontú folyamat.
65
Dháma-tattva tételek
21. A kortárs India földrajza
Terület: 3,3 M km2 Időzóna: + 5,5
Lakosság: 1 milliárd Pénznem: rúpia (100 paisa)
Főváros: Új Delhi Hivatalos nyelvek: hindi, angol
Államforma: Szövetségi köztársaság
Közigazgatás: 25 szövetségi köztársaság, 6 szövetségi terület
ÁÁllllaamm FFőővváárrooss ÁÁllllaamm FFőővváárrooss
66
Jammu & Kashmir Srinagar West Bengal Kolkata
Punjab Chandigarh Maharashtra Mumbai
Uttar Pradesh Lucknow Orissa Bhubaneshwar
Bihar Patna Andhra Pradesh Hyderabad
Rajasthan Jaipur Karnataka Bangalore
Gujarat Gandhinagar Kerala
Thiruvavanthapuram
Madhya Pradesh Bhopal Tamil Nadu Chennai
Népek: hindusztáni (24%), bihári (10%), tamil (7%), maráti (7%), telugu (6%), bengáli (6%),
Radzsput (4%), gudzsaráti (4%), orijá (3%), kannada (3%), malajálam (3%), ásszámi (1%),
egyéb (22%)
Vallások: hindu (83%), muszlim (11%), keresztény, szikh, buddhista, egyéb (22%)
Legnagyobb városok: Mumbai (Bombay), Delhi, Kolkata (Kalkutta), Chennai (Madras),
Bangalore, Hyderabad, Jaipur, Lucknow, Ahmedabad, Kanpur, Nagpur, Pune
Szomszédjai: Nyugaton – Pakisztán; Északon – Kína, Nepál, Bhután; Keleten – Bangladésh,
Myanmar (Burma); Délen – Sri Lanka
Természetföldrajzi egységek: Himalája, Thar sivatag, Gangesz-alföld, Vindhya-hegység,
Dekkán-fennsík, Arab-tenger, Bengál-öböl
Legmagasabb pont: Godwin Austen (8 618 m)
• A gau¨¦ya elnevezés Indiának arra a részére utal, amely a Himalája hegység
déli és a Vindhy§ hegység északi oldala között terül el, s melyet
Ýry§vartának, az §ryanok földjének neveznek. Indiának ezt a területét öt
részre, azaz tartományra osztották (Pañca-gau¨adeªa):
1. S§rasvata (Kasmír és Pandzsáb)
2. K§nyakubja (Uttar Pradesh, Lucknow mai városával együtt)
3. Madhya-gau¨a (Madhya Pradesh)
4. Maithila (Bihar és Bengália egy része)
5. Utkala (Bengália egy része és egész Orissza).
Bengáliát néha Gau¨adeªának is nevezik, egyfelõl azért, mert Maithila részét
alkotja, másfelõl pedig mert R§ja Lak¢ma£a Sena — a hindu király —
fõvárosának Gau¨a volt a neve. A régi fõváros késõbb Gau¨apura, majd
fokozatosan M§y§pur néven vált ismertté.
67
• D§k¢i£§tyát, Dél-Indiát szintén öt területre osztották, melynek neve Pañca-
dravi¨a.
• Fő szent helyek Navadvipa, Vrndavana és Puri.
68
69
22. A „dháma” és a „tírtha” fogalma és jelentősége
K¥¢£a svar¡pa-ªaktijának (belsõ energia) sandhinī aspektusa megnyilvánítja a
lelki világot, az Úr állandó lakhelyét az anyagi világban, amit örök dhāma-ként
ismerünk. A dhāma szerepe örökké az, hogy az Úr megjelenésének és tetteinek
alapja, illetve színhelye legyen. E hely teljesen transzcendentális. Az anyagi világ
megsemmisülésekor is fennmarad léte.
Māyā, az Úr svar¡pa-ªaktijának árnyéka kiterjeszti illuzórikus befolyását. Befedi az
Úrtól elfordult élőlények szemét, így ők nem képesek a lelki dhāma dicsőségét
meglátni.
Az Úr Nityānanda, a sandhinī-energia ura kegyéből lehet tökéletesen lelkinek látni az
örömteli dhāma-ot. De míg a testtudatot feladva nem ébred fel az alázat, addig
senki nem kaphatja meg Śrī Caitanya és Śrī Nityānanda kegyét, bármilyen
erőfeszítést is tegyen!
A dhāma megnyilvánulásának jelentősége, hogy az Úr az itt megnyilvánított
kedvteléseivel visszavonzza a lelki világba az anyagi világ börtönében raboskodó lelkeket, és
tisztító erejével felszabadítja őket az anyag bilincseitől.
70
V¥£d§vana, K¥¢£a kedvteléseinek helye a m§dhurya-dhāma, az Úr Caitanya lakhelye
pedig az aud§rya- dhāma. Bár a kettő nem különbözik egymástól, a rasa más
hangulata érvényesül bennük: az édesség illetve a kegyesség.
A tirtha szó olyan szent helyet jelöl, ami az anyagi világ része, de az Úr a
kedvtelései által lelkivé teszi. Nem az Úr állandó lakhelye, de lótuszlábának
érintésétől szent hellyé válik. Tirthának nevezzük a tiszta bhakták kedvteléseinek
helyszíneit is.
„Az Úr a Gangesz vizének forrása, ezért itt t¦rtha-p§dának szólítják, ami arra utal,
hogy valamennyi szent hely a lótuszlábánál nyugszik, azaz bármi, amit
lótuszlábával megérint, szent hellyé válik. A Bhagavad-g¦t§ például a dharma-
k¢etre kuru-k¢etre szavakkal kezdõdik. Amiatt, hogy az Úr jelen volt a kuruk¢etrai
csatamezõn, ez a hely dharma-k¢etra, zarándokhely lett. Éppen ezért a P§£¨avák,
akik rendkívül vallásosak voltak, biztosra vehették gyõzelmüket. Minden olyan hely,
ahol az Istenség Legfelsõbb Személyisége megnyilvánítja kedvteléseit — például
V¥nd§vana vagy Dv§rak§ —, szent hellyé válik.” (¼B.8.17.8.m.)
„Ebben a versben fontos a dh§ma szó. Ez a szó arra a helyre utal, ahol az Istenség
Legfelsõbb Személyisége lakozik. Dh§mn§ svena sad§ nirasta-kuhaka° satya° para°
dh¦mahi — olvashatjuk a ¼r¦mad-Bh§gavatam elején (Bh§g. 1.1.1). Az Istenség
Legfelsõbb Személyisége hajlékán az anyagi energia hatása nem érvényesül
(dh§mn§ svena sad§ nirasta-kuhakam). Bárhol van jelen az Istenség Legfelsõbb
Személyisége neve, formája, tulajdonságai vagy személyes eszközei révén, az a
hely azonnal dh§ma lesz.” (¼B.10.2.17.m.)
„A t¦rtha szó egyik jelentése „az, aminek segítségével átkelhetünk az anyagi
létezésen.” (¼B.10.15.6.m.)
A vaisnavák vágya az, hogy dh§mában éljenek, és ellátogassanak a t¦rthákra.
Az Odaadás nektárjában írja ¼r¦la Prabhup§da, hogy az ötféle odaadó szolgálat
közül az egyik Mathurában (szent helyen) élni. „Annak, aki nem kellõképpen fejlett a
71
lelki életben, azt javasolják, éljen ilyen szent helyeken, és végezzen ott odaadó szolgálatot.”
(¼B.4.8.42.m.)
A gyakorló bhakták azért mennek szent helyekre, hogy fejlődjenek a lelki életben,
tökéletesítsék lelki tudásukat, és hogy megtisztuljanak elkövetett bűneiktől.
„A zarándokhelyek különösen áldásosak egy bhakta számára ahhoz, hogy gyorsan
fejlõdjön a lelki életben. Az Úr K¥¢£a mindenhol jelen van, de a legkönnyebben a
szent zarándokhelyeken lehet Õt megközelíteni, mert ezeken a helyeken nagy
bölcsek laknak. Az Úr ¼r¦ K¥¢£a azt mondja, hogy Õ ott él, ahol bhaktái
transzcendentális tetteinek dicsõségérõl énekelnek.” (¼B.4.8.42.m.)
„A szent helyek szerte a földön azért vannak, hogy megtisztítsák az ember
beszennyezett tudatát egy olyan légkörrel, melyet az Úr tiszta bhaktáinak
jelenléte hat át. Ha valaki a szent helyekre látogat, fel kell keresnie a tiszta
bhaktákat, akik ott élnek, tanulnia kell tõlük, meg kell próbálnia tanításaikat
mindennapi élete során alkalmazni, s így fokozatosan fel kell készülnie a végsõ
felszabadulásra, a visszatérésre Istenhez. A szent zarándokhelyek látogatása
nemcsak azt jelenti, hogy megfürdünk a Gangeszban vagy a Yamun§ban, vagy hogy
megnézzük az ottani templomokat. Rá kell találnunk Vidura képviselõire, akiknek
nincs más vágyuk az életben, mint hogy az Istenség Személyiségét szolgálhassák.
(¼B.1.13.10.m.)
Az Úr tiszta bhaktáinak, akik teljesen elégedettek azzal, hogy az Úr
transzcendentális szeretõ szolgálatát végzik, aligha van szükségük arra, hogy a
különféle zarándokhelyekre látogassanak. Azoknak viszont, akik nem eléggé
fejlettek, kötelességük a zarándokhelyek látogatása és a szertartások rendszeres
végzése.” (¼B.3.3.26.m.)
““Uram! Az olyan bhakták, mint amilyen te vagy, maguk a megszemélyesült
szent helyek. Mivel a szívedben hordod az Istenség Személyiségét, minden
helyet zarándokhellyé változtatsz.”
MAGYARÁZAT: ...Tetteikkel az Úr tiszta bhaktái mindent zarándokhellyé tudnak
változtatni, s a szent helyek csupán miattuk érdemlik meg az elnevezést. Ezek a
tiszta bhakták képesek bárhol megtisztítani a légkört, nem is szólva azokról a szent
72
helyekrõl, amelyek istentelenné váltak azok miatt, akik önzõ, kétes tetteikkel a
szent helyek hírnevének árán próbálnak kenyérkeresethez jutni.” (¼B.1.13.10.)
„Amikor egy tiszta bhakta ellátogat egy szent zarándokhelyre, vágya az, hogy
megtisztítsa azt. Számtalan bûnös ember fürdik a zarándokhelyek szent vizében, a
Gangeszben és a Yamun§ban, valamint az olyan helyeken, mint Pray§ga, V¥nd§vana
és Mathur§. Ezzel megtisztulnak, ám bûnös tetteik és visszahatásaik a szent
zarándokhelyen maradnak. Amikor egy bhakta érkezik, hogy megfürödjön a
zarándokhelyeken, semlegesíti a bûnös emberek által ott hagyott bûnös
visszahatásokat. T¦rth¦-kurvanti t¦rth§ni sv§nta¤-sthena gad§-bh¥t§ (Bh§g.
1.13.10). A bhakták mindig a szívükben hordozzák az Istenség Legfelsõbb
Személyiségét, ezért bárhová mennek, az zarándokhellyé, az Istenség Legfelsõbb
Személyisége megértését szolgáló szent hellyé változik. Mindenkinek kötelessége
ezért, hogy társuljon egy tiszta bhaktával, s így megszabaduljon az anyagi
szennyezettségtõl. Mindenkinek el kell fogadnia a vándorló bhakták felkínálta
lehetõséget, akik csak azzal törõdnek, hogyan szabadítsák ki a feltételekhez kötött
lelkeket m§y§ karmaiból.” (¼B.4.30.37.m.)
Tartózkodnunk kell az alábbi sértésektől, mert nem fog megnyilvánulni anyagi
szemeink előtt a szent dh§ma dicsősége, és csak bűnös tetteinket halmozzuk
ahelyett, hogy tisztulnánk:
1. sértés: Nem követni a lelki tanítómester utasításait, vagy tiszteletlenül
bánni vele, aki megnyilvánítja a szent dh§ma transzcendentális természetét.
2. sértés: A szent dh§mát az anyagi világ átmeneti részének tekinteni.
3. sértés: Erőszakot elkövetni a szent dh§ma lakói ellen, vagy az odalátogató
zarándokok ellen, vagy azt gondolni, hogy közönséges, világi emberek.
4. sértés: Érzékkielégítésre irányuló anyagi tetteket végrehajtani miközben a szent
dh§mában lakunk.
5. sértés: A dh§mát személyes pénzügyi nyereségre használni.
6. sértés: Azt gondolni, hogy a szent dh§ma egy anyagi ország vagy tartomány része;
azt gondolni, hogy az Úr dh§mája egyenlő valamely félistennel kapcsolatos szent
hellyel; vagy megmérni a dh§ma kiterjedését.
73
7. sértés: Bűnös tetteket végrehajtani, miközben a szent dh§mában
tartózkodunk.
8. sértés: V¥nd§vanát és Navadvipát egymástól különbözőnek tekinteni.
9. sértés: Kritizálni vagy elhanyagolni a szentírásokat, amelyek a szent dh§mát
dicsőítik.
10. sértés: Hitetlennek lenni, és azt gondolni, hogy a szent dh§ma dicsősége
túlzás vagy képzelődés.
74
23. Navadvípa dháma felosztása és legfontosabb szent helyei
(Az oldalszámok A Srí Navadvípa-dháma Máhátmya c. könyvbõl való hivatkozások)
Navadvīpa jelentősége
• Navadvīpa jelentősége különlegesen rendkívüli. A Kali-yugában minden szent
hely végtelenül legyengül, csak Navadvīpa az, ami különösen erős. Mivel Az
Úr Caitanya a legkegyesebb inkarnáció, szent lakhelye is végtelenül kegyes.
Navadvīpa felosztása és szent helyei
• Gau¨a-ma£¨ala kerülete 168 mérföld, és a Gangesz szeli ketté. Gau¨a-
ma£¨ala százszirmú lótusz alakját ölti fel közepén a leggyönyörűbb
Navadvīpával. A virág középső porzójának, azaz Antardvīpának a kerülete 10
mérföld, a nyolcszirmú virágnak, azaz Navadvīpának pedig 68 mérföld. Ezen
túl fekszik Gau¨a-ma£¨ala száz szirma, melynek kerülete 168 mérföld.
Gau¨a-ma£¨ala átmérője 56 mérföld. A középpont a Navadvīpán fekvő
Yogapī±ha, a szent lelki lakóhely, ahol az Úr megjelent.
• Navadvīpa területén tizenhat folyó folyik. A Gangesz főágának keleti partján
négy sziget terül el, a nyugati parton pedig öt. A Gangesz mellékágai
körülölelik ezeket a szigeteket.
A szigetek
• Középen, attól Északra és onnan az óramutató járásának megfelelően sorba:
1. Antardvīpa 6. ¹tudvīpa (DNy)
2. Sīmantadvīpa (É) 7. Jahnudvīpa (Ny)
3. Godrumadvīpa (K) 8. Modadrumadvīpa (ÉNy)
75
4. Madhyadvīpa (D) 9. Rudradvīpa (ÉNy)
5. Koladvīpa (DNy)
• 1. Antardvīpa - §tma-nivedanam
o A Gangesz és a Yamuná összefolyásánál fekvő sziget.
o Itt tárta fel Brahm§nak Gaur§¯ga megjelenésének bensőséges okait
o Fő szenthelyek:
- Yoga-pitha (Gaura megjelenésének helye)
- V¥ddha ¼iva (A dhama védelmezője)
- Srivasa Angam (A sankirtana mozgalom innen robbant ki)
- Advaita Bhavan (Innen hívta meg az Urat AA)
- Sri Caitanya Math (BSSTh itt alapította a Gaudiya Mathot)
- Jagai Madhai ghata (a felszabadításuk helye)
- B§rakon§-gh§±a (az Úr iskolái)
- Ga¯g§nagara (Bhag¦ratha lemondásainak helye, Ganga dasa
Pandit iskolája)
35. o.
- Atopur falu (itt tárja fel megjelenésének belső okait CM
Brahmának)
- Murari gupta háza (Varaha kedvtelés)
- Prthu-kunda/Ball§l-dighi (36.o.) (Prthu M.nak itt nyilvánul meg
Navadvípa, Jayadeva itt írja a Dasavatar-stotrát) Nandanacarya háza (itt
találkozott először CM és Nityananada Pr.)
• 2. S¦mantadv¦pa – sravanam
o CM itt jelent meg Parvati előtt, aki az Úr lába porát a simantájára, választékára
helyezte. (Innen a hely elnevezése: Simanta-dvípa) 36-38.o.
o Fő szent helyek:
- Chand Kazi samadhi (itt tért meg a Kazi) 38-39.o.
- ¼ara¨§¯g§/Jagannatha templom 39.o.
- Kol§vec§ ¼r¦dhara háza/Viªr§ma-sth§na (az Úr Caitanya
a kírtanája után itt pihent meg) 39.o.
- Þa¢±hi-t¦rtha (Viªvakarm§ egyetlen éjszaka alatt 60
tavat ásott ki a kírtana útvonala mentén)
76
- Mayam§r¦ (Baladeva itt ölte meg May§sura démont) ( A
Krsna-lílában a Vrndávanai Tálavana erdő) 40.o.
- R§ma-t¦rtha (Balar§ma itt ölte meg Kol§sura démont)
• 3. Godrumadv¦pa - kirtana
o Indra itt végzett lemondásokat jóvátenni sértéseit. Go = surabhi, druma = fa
46.o.
o Fő szent helyek:
- Bhaktivinoda Th. háza
- Suvar£avih§ra (Suvarna Sena király, aki Buddhimanta Kh§n
lesz, és Narada találkozása) 41-43.o.
- Amra-ghta (mangó-fa kedvtelés)
- Harihara-k¢etra
- Devapall¦ (N¥si°hadeva itt pihent meg Hiranyakasipu
elpusztítása után) 44.o.
- Mah§ V§r§nasi (K§ª¦, ahol ¼ivának és feleségének hívei
törekszenek a felszabadulásra. Itt az Úr ¼iva megállás nélkül
táncol, és az Úr Gauranga nevét énekli.) 45.o.
- A hely, ahol M§rkandeya ¥¢i visszanyerte az életét 47-
48.o.
• 4. Madhyadv¦pa – smaranam
o Madhya = közép, az Úr Caitanya délben jelent meg itt a 7 szent (Brahmá 7 fia)
előtt (49.o.)
o Fő szent helyek:
- Sapta-tila (a 7 rsi itt imádta Gaurát) – Kumárahatta (7 tila,
’halom’ látható most, melyek ugyanúgy helyezkednek el, mint a 7 rsi az
égen – Göncölszekér csillagai) (50.o.)
- Ha°sa-v§hana ¼iva templom (¼iva Brahm§ hattyújára
szállt, hogy hallhassa itt a Pur§£ák felolvasását) (50.o.)
- Naimisaranya (SB elmondásának helye)
- Br§hma£a Pu¢kara (Divad§sa nevű bráhmanához eljön Pu¢kara
személyes formája) (51.o.)
77
- Uccaha±±a (Kuruk¢etra)/ Ha±±a¨§¯g§ (Ide jöttek a
devák, hogy kialakítsanak egy piacteret (ha±±a), ahol
megvitathatják Gaur§¯ga kedvteléseit) (53.o.)
- Pancaveni (összes szent víz itt van, kivéve Radha-kunda,
5 folyó folyik itt a Gangeszbe) (55o.)
• 5. Koladv¦pa – pada-sevanam
o Kola = vadkan. Varahadeva megjelent egy bhaktája vágyára (55-56.o.)
o Fő szent helyek:
- Samudraga¨a (Dvaraka. Samudra Sena és Bhima csatája. Itt
kapta meg az óceán Gaura darsanáját) (57.o.)
- Campaha±±a / Campakahattá (Campakalat§ örök
kedvteléseként itt szedi a campaka virágokat. Jayadeva itt írja meg a
G¦t§-govindát) (58-61.o.)
- Navadvipa város (Devananda Pandit és Gopal Capala
felszabadítása, Srivasa megsértése)
• 6. ¹tudv¦pa – arcanam
o Ritu = tavasz. Ezen a szigeten mindig tavasz van.
o Fő szent helyek:
- R§tupura (R§dh§-ku£¨a helye) (64.o.)
- Vidy§nagara (A pralaya (megsemmisülés)idején Matsya
avat§ra ide hozta a Vedákat. V§lm¦ki idejött, hogy N§rada kegyéből
megkapja a R§m§ya£át. Dhanvatari az Ýyur-vedát, Viªv§mitra és a többi
bölcs pedig a Dhanur-veda tanításait kapta itt meg. ¼aunaka és a ¥¢ik itt
mondták fel a Vedák mantráit, ¼iva pedig itt mutatta be a tantrát. A ¥¢ik
kérésére Brahm§ itt hozta létre a négy Vedát a négy szájából. Kapila itt
élt, amikor megalkotta a S§¯khya filozófiát, Gautama pedig itt
dolgozta ki a logika és az érvelés tudományát. Kanabhuk itt
állította össze a Vaiªe¢ika filozófiát, Patañjali pedig a Yoga-
s¡trát. Jaimini itt írta a Karma-m¦°§ms§ ª§strát, Vedyav§sa pedig
a Pur§£ákat. A N§rada vezette öt ¥¢i itt írta a Pañcar§trát.
B¥haspati itt született meg mint V§sudeva S§rvabhauma és itt
tanított.) (65-67.o.)
78
( A 4 Véda, valamint a 64 művészet és tudomány lakhelye. Itt lakik
Sarasvati a tudás istennője. Ezen a helyen Brahmá, Siva és a rsik a tudás
minden ágát átadták az anyagi világnak.) (137.o.)
• 7. Jahnudv¦pa – vandanam
o Jahnu Muni itt végzett lemondásokat és lenyelte a Gangeszt, aki később
leányaként, Jáhnavíként jelent meg. (67-68.o.)
o Fő szent helyek:
- Bh¦¢ma-tila (Jahnu Muni itt tanította Bh¦¢mát)
- Rasapur (Ganga dasa iskolája)
• 8. Modradrumadv¦pa – dasyam
o A R§ma-l¦l§ helyszíne (Azonos Ayodyával) (69.o.)
o Fő szent helyek:
- Māmag§chi (Vrndavana dasa Thakura születési helye)
- Saranga Thakura háza (a halott fiú és Murari Caitanya története)
- Vaikunthapura (R§m§nuj§c§rya itt részesült Gaura
darsanajában) (Azonos Vaikunthával) (73-75.o.)
- Mahatpura (Yudhi¢±hira álmában egyszer itt pillantotta meg
Gaur§¯gát.) (Azonos a Kámyavana erdõvel) (75.o.)
- Itt látja meg Madhva Gaur§¯gát (76.o.)
• 9. Rudradv¦pa – sakhyam
o 11 Rudra itt imádja folyamatosan az Urat
o Fő szent helyek:
- ¼a¯karapura (¼a¯kar§c§rya és Gaura talákozása: elküldi
Navadv¦pából ¼ankarát) (76.o.)
- Vi¢£usv§m¦ itt kapja meg Rudra kegyét (77.o.)
- ISKCON Mayapur Candrodaya templom
- Nadiya Ghat (Itt hagyta el CM Navadvipát)
- Belpukur/ Bilvapak¢a (Nimb§rkát tanítják a Kaumarák és
meglátja az Úr Gaurangát) (Azonos a Bilvavana erdővel) (79-
81.o.)
- Ráma-tírtha (Rukmapura) (Az Úr Balaráma megölte Kolasura
démont) (81.o.)
- Bharadvája-tilá (81.o.)
79
80
24. Vrindávana dháma felosztása és szent helyei
Braja Mandala az a szent hely, ahol Krisna 5000 évvel ezelőtt bemutatta kedvteléseit. 1453
négyzetmérföldnyi területű, és magában foglalja Mathurát és Vrndávanát. Ezek India
legjelentősebb szent helyei, mivel az Úr Krsna Mathurában jelent meg, és Vrndávanában
végezte gyermekkori kedvteléseit. Braja területe, habár India földjén található, nem semmisül
meg az univerzum pusztulása után sem.
„Vrndávana dháma nem különbözik Krsnától, mivel nevei, formája, kedvteléseinek színhelyei
nem különböznek Tőle. Ezért Vrndávana-dháma éppen olyan imádandó, mint maga az Úr.”
(SB.)
Vrndávana elnevezés Srímati Tulasi devire utal, mivel a tulasi növények eredetileg ebben az
erdőben nőnek. Vrnda – Tulasi devi neve, ’vana’ jelentése erdő. Vrnda-devi Vrndávana
uralkodó istensége, Ő Srímati Radharani kiterjedése. Vrndávana Braja Mandala 12 fő erdője
közül a legjelentősebb, mert ez Krsna kedvenc erdeje. 57 km a kerülete. Ebben az erdőben
található a Radha Kunda.
Ezen a helyen mutatta be Krsna a rasa-táncot. A rasa-mandala (az a terület, ahol a rasa-tánc
zajlott) 16 km átmérőjű, félkör alakú terület, melynek egyik oldalán a Yamuna folyik.
Vrndávana városa:
A város Vrndávana erdejében fekszik. A Delhiből Agrába vezető út mentén található. 14 km-
re van Mathurától. Népesség 70.000 fő. Kisvárosi hangulat jellemzi. Több mint 5000
templom található Vrndávanában. Sanátana Gosvámi hozta létre a legelső templomot. A
templomok 90 %-a a Gaudiya Vaisnava közösséghez tartozik. 7 templom közülük
kiemelkedően jelentős.
81
A 7 fő templom
Ezek a legidősebb és leghíresebb templomok, melyeket a hat gosvámi, vagy az ő kortársaik
alapítottak. Látogatásuk sorrendjében:
1. Srí Madana Mohana templom – Sanatana Gosvami alapította.
Egy hegy tetején található a régi templom, valamint Sanátana G bhajana kutirja. Egyike a
legelső vrndávanai templomoknak. Az eredeti murtit Advaita Acarya találta meg a hegy
lábánál egy vata fa törzsei között, az Advaita vatánál, ahol bhajanáját végezte. Egyik
tanítványán keresztül (aki fiaként tekintett a murtira) jutott el Sanatana G-hoz. A templom
1580-ban nyílt meg, egy kereskedő építette, akinek zátonyra futott hajói kiszabadultak,
miután Madana Mohanához imádkozott.
A murtit átszállították Jaipuba, majd Karoliba a muszlim támadás elől. A templomot le
is rombolták 1670-ben. Ezért avattak be egy új templomot a hegy tetején a régi
mögött. Ahol az eredeti murti pratibhu murtijai találhatók. (Ugyanolyan potenciával
rendelkeznek, mint az eredeti murti.)
A templom körzetébe tartozik:
- A régi és új templom
- Sanátana G bhajana kutirja
- Sanátana G samádhija
- Advaita Vata (ahol Advaita Acarya a bhajanáját végezte)
- Asta Sakhi temploma
2. Radha Damodara templom – Jíva G
Murtik, akiket itt imádnak:
- Radha Damodara (Rupa G saját kezével faragta ki, 1542-ben avatta be, majd Jíva
G-ra bízta.)
- Radha Vrndavana-Candra
- Radha Madhava
- Radha-Chalacikana
- Govardhana síla: Giri Raja Charan (Rajta van az Úr lótuszlábának nyoma. Santana
G kapta az Úr Krsnától öregkorában, h körül tudja járni a Govardhana hegy
helyett.)
Az eredeti murtikat mind Jaipurba szállították, pratibhu murtikat állítottak be.
82
A templom annak a helynek a közepén található, ahol a rasa-táncot járták.
Itt található még:
- Rupa G, Jíva G, Bhugarbha G samádhija
- Bhaktisiddhanta G puspa samadhija
- Rupa G és Sríla Prabhupada bhajana kutirja (Sríla Prabhupada itt élt 6 évet 1959-
1965 között. Itt fordította és látta el magyarázatokkal a SB 3 énekét.)
- Jíva G alapított itt egy könyvtárat a Gosvámik összes kéziratával.
Ezt a templomot nem rombolták le, mert az egyszerű felépítésű épületet
magánrezidenciának nézték.
3. Radha-Syamasundara temploma – Syamananda G
Syamananda G álmot látott: Hozza el a murtikat az Orissza állambeli Nilgiriből. A
muszlim pusztítások ideje alatt a kunyhójában imádta a murtikat, ezért nem fedezték
fel Őket. Később épült Nekik templom.
A templomban imádják még:
- azt a murtit, amelyet Syamananda G magától Radharánitól kapott, miután
megtalálta és visszaadta Neki a bokacsengettyűit (a Gosvami homlokához nyomta
a csengettyűket – újfajta tilaka jel.)
- Nagy murti, melyet Baladeva Vidyabusana imádott
Syamananda Prabhu puspa samádhija
A templom udvarán található. 24 órás kírtanát végeznek itt.
4. Radha Gopinatha templom – Madhu Pandita Gosvami
Gopinatha murtiját eredetileg Krsna dédunokája (Vajranábha) állította be, majd
Paramananda Bhattácárya fedezte fel Vamsivatánál, később pedig Madhu Panditára
bízta. (Mindketten Gadadhara Pandita tanítványai voltak.)
Az oltáron látható Gopinatha, Srímati Radharani és húga, Ananga Manjari murtija. Az
utóbbi murtit azután avatták be, hogy az Úr Nityánanda feleségét, Jahnava devit
Gopinatha felvitte az oltárra. (Jahnava devi a Krsna kedvtelésekben Ananga Manjari)
1670-ben Jaipurba menekítették a Gopinatha murtiját. (A vállától a derekáig teljesen
úgy néz ki, mint maga Krsna.)
Radharani általában Krsna bal oldalán áll, de itt a jobb oldalán van, Ananga Manjari
pedig a balján. Lalitá és Visákhá murtija szintén az oltáron van az Úr Caitanyával
együtt.
83
5. Radha Ramana templom – Gopal Bhatta Gosvami
A murti Gopal Bhatta G egyik salagrama-sílájából nyilvánult meg, melyet a Gandaki-
folyóból gyűjtött.
Az imádat stenderdjei igen magasak itt.
Radharani nincsen jelen itt murti formában, csak egy arany lapba van vésve a neve
(név - forma azonos elven), úgy imádják. Ennek oka, hogy Radha Ramana murtija
önmegnyilvánult, és nem találtak ugyanilyen önmegnyilvánult Radharani murtit.
Itt őrzik Srí Caitanya Mpr kaupinját és ásanáját. Ezeket nyilvánosság elé egy évben 6
alkalommal tárják. Az ásanát minden nap megfürdetik a Yamuná vizével.
Gopala Bhatta G –nak naponta ötször ajánlanak ételt és áratit.
A tűz, melyet a konyhában főzésre használnak, a murtik beállítása óta, 435 éve
folyamatosan ég.
Régen a Radha Ramana templom helyén egy tó volt. A murtikat egy fa tetején
imádták, éjszaka pedig egy csónakba tették, és a vízre bocsájtották, és őrizték.
6. Radha Gokulananda Templom – Lokanatha Gosvami
E templomban láthatók:
- Lokanatha G kis Radha Vinoda murtijai
- Baladeva Vidyabusana nagyobb Vijaya Govinda murtijai
- Visvanatha Cakravarti Radha Gokulananda murtijai
A templom építtetését Visvanatha C. Thakura rendelte el, miután Radha Vinoda régi
temploma összedőlt.
Itt található az a Govardhana-síla is, melyet az Úr Caitanya magánál hordott 3 éven
keresztül, majd Ragunatha Dasa G-nak ajándékozott.
Az eredeti murtik Jaipurban vannak. Itt a pratibhu murtikat imádják.
Itt található még:
- Lokanatha G
- Narottama Dasa Th. (Lokanatha G egyetlen tanítványa)
- Visvanatha Th samadhija
7. Govindaji Templom – Rupa G.
Akbar király hadseregparancsnoka építtette 1590-ben. Ez a templom Yogapitha
közepén fekszik (Radha és Krsna találkozási helyénél).
Az eredeti murti ma Jaipurban található.
84
A templom eredetileg 7 emelet magas volt. Aurangzeb parancsot adott a
lerombolására. De amikor már csak pár emelet volt hátra, rengeni kezdett a föld, és a
katonák ijedtükben abbahagyták a rombolást.
Az eredeti Govindaji murtit Rupa G találta 1535-ben. Egyszer egy fa alatt ült a
Yamuná partján, amikor egy csodaszép fiúcska meglátogatta, és mesélt neki egy
tehénről, aki minden nap felmegy a közeli domb tetejére, és megöntöz a tejével egy
lyukat. Rupa G elment oda, és meg is találta Govindaji murtiját a föld alá elásva.
Kiásta, és imádni kezdte. Fél évszázad múlva épült a templom.
Az oltáron láthatók:
- középen Govindaji
- bal oldalán az Úr Caitanya
- jobbján az Úr Nityánanda
- alattuk Radha-Krsna murti
- őalattuk az Úr Jagannatha és egy Govardhana-síla
Muszlim támadás után új templomot építettek.
A Gosvamik Vrndavanában itt avattak be először Radharani murtit.
A fő templomszoba két oldalán két kicsi templom található. A bal oldalon lépcső vezet
le abba a barlangba, ahol Govindajit megtalálták. Itt van Yogamáyá 8karú, oroszlánon
ülő formája is.
A jobb oldalon Vrnda devi található.
Az Úr Caitanya megkérte Kasisvara Panditát, hogy menjen Vrndávanába
Govindaji imádatában segíteni. Az Úr, hogy Kasesvara ne érezze az elkülönülést, adott
neki egy murtit, amely teljesen olyan volt, mint Ő. A murti, akit Gaura-Govindának
hívtak aranyszínű volt, ugyanakkor Krsnát formázta, amint fuvoláján játszik. Ma ezt a
murtit is jaipuri Govindaji templomban imádják.
Mivel a fő templomot Aurangzeb katonái beszennyezték, nem folytathatták a
murtiimádatot azon a helyen. Így az eredeti Govindaji tempom mögött felépítették az
új Radha Govinda templomot. És elhelyezték benne a pratibhu murtikat.
Krsna-Balaráma templom (ISKCON)
A legfőbb ISKCON központ Vrndávanában a Krsna Balaráma Mandir. 1976-ban alapította
Sríla Prabhupada. Itt magtalálható Gaura-Nitai (bal oltár), Krsna-Balaráma (középen), Radha-
85
Syámasundara (jobb oltár) gyönyörű murtijai. Gaura-Nitai alatt van Sríla Prabhupada és Sríla
Bhatisiddhanta G murtija.
Sríla Prabhupada samádhi
A templommal szemben található ez a gyönyörű márvány samádhi. Itt helyezték el
Prabhupada testét.
Káliyá Gháta
Ezen a helyen történt, hogy Krsna egy kadamba fáról a Yamuná folyóba ugrott, hogy
megfékezze a hatalmas kígyót, Káliyát, aki megmérgezte a Yamuná vizét. Az a kadamba fa,
amelyre Krsna akkor felmászott, még mindig itt áll, habár a Yamuná már nem folyik erre,
kivéve az esős évszakot, amikor a folyó vize megárad.
Kesi Ghata
Az Úr Krisna itt ölte meg Kesi démont (ló testű démon)a Yamuná partján. Aki itt megfürdik,
részesül annak az áldásában, mintha minden szent helyen megfürdött volna. Minden nap
alkonyatkor áratit mutatnak be itt. Ez az egyetlen vrndávanai gháta, amely még közvetlen
kapcsolatban áll a Yamunával.
Gopesvara Mahadeva templom
Ebben a fontos templomban Vrajranábha állított be egy Siva lingamot kb. 4900 évvel ezelőtt.
Naponta több ezer ember jön Yamuná vízzel megöntözni a lingát.
Gopesvara (gopi + isvara) = gopik vezére. Vrndávanában a gopik imádták Sivát, hogy
részesítse őket abban az áldásban, hogy Krsna legyen a férjük.
Saksi Gopala templom
Itt valójában nincsen templom manapság. Ez a „tanú murti” temploma volt, aki a fiatal
bráhmanát követve saját lábán ment el Vidyanagarába. Később a murtit Saksi Gopala városba
szállították.
86
25. Jagannatha Puri dháma szerkezete és szent helyei
(Az 1996-os zarándokút hanganyaga alapján)
Az Úr Caitanya az anyukája (Saci mata) kérésére élete utolsó 18 évét itt töltötte Jagannatha
Puriban, és nem ment sehová. Az Úr Jagannatha templomában énekelt. Az estéit pedig
Svarupa Damodárával és Rámananda Royával töltötte Gambhírában, a lakhelyén.
Az Úr Caitanya Mpr maga az Úr Krsna, aki azért jön a világba, h megértse, milyen Radharani
szeretete Őfelé. Ezt csak úgy tudja elérni, ha úgy gondol magára, hogy Ő Radharani.
Gadadhara Pandita pedig Srímati Radharani férfi testben, hogy segítse C Mpr kedvtelését.
Jagannatha Puri az a hely, ahol átélhetjük a vipralambát:
- amikor Krsna érzi az elkülönülést Vrndavanától és Radharanitól, akkor úgy néz ki, mint
Jagannatha.
- amikor Krsna olyan hangulatban van, mint Radharani, és elkülönülést érez Krsnától, akkor
úgy néz ki, mint
Caitanya Mpr.
Az Úr C úgy látja Jagannáthát, mint Syamasundara; Jagannatha pedig úgy látja Őt, mint
Radharani.
Srinivása Ácárya háza
Itt található egy fa, amely az ő leszúrt „fogmosó”fájából nőtt ki.
Totagopinatha templom
Sríla Gadádhara Pandit murtija.
A templom előtt található Cataka Parvat (homokdombok)- azt gondolta az Úr C. Mpr. mikor
meglátta, hogy Govardhana hegyet látja. Itt találta Gopinatha murtit. (Érdekes, h annak
ellenére, h milyen mély elkülönülést érzett Krsnától, az Úr C soha nem imádott murtit, mert
azt mutatta személyes példájával, h a legjobb módszer imádni az Úr K-t, h harinama
sankírtanát végzünk.) Gadádhara Pandita imádta Gopinatha murtit. Nagyon szép kapcsolat
volt közöttük. Gadádhara Pandita nagyon hosszú időn keresztül imádta a murtit. Már nagyon
nehéz volt neki állva imádnia. Amikor Gopinatha megértette a nehézségét, akkor leült, így
Gadádhara Pandita is ülve végezhette az imádatot.
Az Úr C úgy fejezte be földi kedvtelését, h belépett Totagopinatha térdébe.
87
Gopinatha két oldalán áll Lalita, aki fekete színű, és Radharani, aki arany színű. Elfogadták
Krsna hangulatát.
Haridása Thákura bhajan kutirja
Haridása Thakura mohamedán származású volt, ezért nem léphetett be a Jagannatha
templomba. Az Úr C adta neki ezt a helyet, de nem volt árnyék. C Mpr leszúrt egy
Jagannathának ajánlott fogpiszkákót, amiből nagyon gyorsan kinőtt egy siddha bakula fa.
Mivel ez Jagannatha mahaprasádam, nem különbözik Tőle. Haridasa Th itt ült, és minden nap
192 kört (3 lakot) japázott, és látta onnan a templom tornyán lévő cakrát. Mivel nem mehetett
be, az Úr Jagannatha ment el hozzá az Úr Caitanya formájában, és vitt neki Jagannathától
mahaprasádamot.
Mivel a fa sértés nélkül hallgatta Haridasa Th japázását, teljesen megtisztult (siddha), és
visszament a lelki világba.
Haridasa Thakura samádhija
Az Úr C a tengerparton helyezte samádhiba a testét, és a tenger visszább húzódott 7
hullámnyit.
Jagadánanda Pandit háza
Ő az Úr bensőséges társa. Az ő lelki svarúpája: Satyabháma – Dvárakai fő királynő, aki
kiterjedése Srímati Radharaninak. Különleges kapcsolata C Mpr-val, ezért a neve Kundali
(=veszekedő) Jagadánanda. Navadvípában sok szép kedvtelésnek volt tanúja. Amikor az Úr C
átköltözött Jagannátha Puriba, akkor ő is Vele ment.
Az ő murtija: Radha-Giridári.
Kedvtelések:
Jagadánanda Pandita hozatott szantál olajat masszírozni az Úr C-t, de az Úr nem fogadta el,
ezért J.P. eltörte az edényt, és 3 napra bezárkózott a szobájába. Három nap múlva jött C Mpr,
és kérte, h főzzön neki ebédet. Nagyon ízlett Neki, mondván, h dühös szakács főztje jobb.
Svarupa Damodara háza
A titkára volt C Mpr-nak. Lelki formájában: Lalita devi (Radharani fő barátnője)
88
Gambhírá
Kb 100 méterre Svarupa D. házától lakott C Mpr Kási misra házában. Ez egy kétszobás ház,
és az egyik szobában lakott. Ennek a helynek a neve Gambhíra. A templom neve Radha-
kantha mat. Ez volt a székhelye a Gaudiya-vaisnavizmusnak több generáción át.
C Mpr napközben társult a bhaktákkal, látogatta Jagannatha templomát, Haridasa Thakurát.
Este, mikor bhakták lefeküdtek, Svarupa Damodára és Rámananda Roya jöttek C Mpr-hoz, és
tapasztalhatták az Ő elkülönülését Krsnától, és vígasztalták szép versek felolvasásával.
Itt látható C Mpr fa szandálja és kamandaluja (víztartó edénye).
Sarvabhauma Battácárya háza
A király fő minisztere volt, és személytelen fil-t oktató nagytudású guru. A legkeményebb
szívű és legszárazabb logikus, aki létezett.
Ahogy beért az Úr C Jagannatha Puriba, befutott a templomba, és összeesett nagy
eksztázisában. Az őrök azt hitték, h bolond, ezért meg akarták verni. Éppen arra járt
Sarvabauma B, és megvizsgálva látta, h eksztázisban van, ezért elvitte a házába, ami nagyon
közel van a templomhoz. A Védanta-sutrát meg akarta az Úrnak magyarázni. 7 napon át
beszélt Sarvabauma B. Majd az Úr meggyőzte őt arról hogy a Legfelsőbb egy személy, és
megnyilvánította neki a sad-buja (hatkarú) formáját. Az Úr nagy bhaktája lett.
Sríla Bhaktivinoda Thakura háza, amely Sríla Bhaktisiddhánta Sarasvati Th születési
helye.
Bhaktisiddhánta S Th bhajana kutirja
Kozmológia-kozmogónia:
89
26.)Az elsődleges teremtés
A brahmajyoti lelki egének sarkában néha egy lelki felhõ tûnik fel, s az
általa befedett részt mahat-tattvának nevezik. Az Úr akkor teljes részeként — Mah§
Vi¢£uként — lefekszik a mahat-tattva vizére, amelyet Okozati-óceánnak (K§ra£a-
jalának) hívnak. Miközben Mah§-Vi¢£u az Okozati-óceánon alszik, lélegzésével
számtalan univerzum jön létre. Ezek az univerzumok az Okozati-óceánon lebegnek
szétszóródva, és csupán Mah§-Vi¢£u lélegzetének idejéig maradnak fenn. Ugyanez a
Mah§-Vi¢£u minden egyes univerzumba behatol Garbhodakaª§y¦ Vi¢£uként, és ott a
kígyószerû ¼e¢a inkarnációra fekszik. Köldökébõl egy lótusz szára sarjad, és a
lótuszon megszületik Brahm§, az univerzum ura. Brahm§ hozza létre az
univerzumban az élõlények összes fajtáját a különbözõ vágyak szerint. Õ hozza
létre a napot, a holdat és a többi félistent is.
Miután Mahá-Visnu leheveredett az okozati óceánra, a mahat-tattva (v. pradhána)
elkezdett differenciálódni az idő elem hatására. Megjelenik a hamis ego és a kötőerők, melyek
később egymással kapcsolatba kerülnek:
Jóság + hamis egó� elme, 10 irányító félisten
Szenvedély + hamis egó�intelligencia, 5 cselekvő érzék, 5 tudásszerző érzék, életenergia
Tudatlanság +hamis egó� finom és durva elemek (részletesen alábbi táblázatban)
Irányitó
félistenek
Tudásszerző
érzékszervek
Finom
elemek
Durva
elemek
Cselekvő
érzékszervek
Irányító
félistenek
Dig-devaták Fül Hang Éter Nyelv Agni
Váyu Bőr Érintés Levegő Kéz Indra
Súrya szem Forma Tűz Végbél Mitra
Varuna Nyelv Íz Víz Nemi szerv Brahmá
Asvini-kumárák orr Illat Föld Láb Visnu
A durva és finom elemek létrejöttének első része a hang, ebből jön létre az éter, majd az
érintésen keresztül a levegő és így tovább. A finomabb elemektől a durvábbak felé. Persze a
folyamat nem magától történik, Maitreya Muni részletesen magyarázza: kell hozzá az Úr
90
pillantása (Sadásíva), örök idő, külső energia(Durga devi). Mikor ezek az elemek jelen
vannak akkor létrejöhetnek az elemek, másként nem. Például az éternek csak egy kis részére
van szükség a levegő létrehozásához, s így tovább.
Ezután megakadt a teremtés mert a tíz félisten nem tudta egyesíteni az elemeket. Ekkor az Úr
belehatolt az idő elemmel, s létrehozta a virát-rúpát. Mint az elején említettem Garbodakasayi
Visnu belehatolt az univerzumokba, s köldökének tavából létrejött egy lótusz, melynek
virágán született Brahmá az első lény. A szárban létrejöttek az univerzumok, melyek
kiterjedtek az univerzum széléig, s közben a szár is kitágult. Eközben a lelkeket Mahá Visnu
áthelyezte Garbodakasayi Visnuba, aki Brahmába merítette őket. Innentől kezdődött el
Brahmá feladata: a jívák el helyezése testekben, s egyes bolygókon, de ez már a második
teremtés.
27.)Védikus időszámítás.
- Idő számítása az atomok(elemek) egyesülése alapján
- három egyesülésének ideje: truti 8/1350 másodperc
- puránikus időszemlélet ciklikus
- négy yuga ciklusok váltogatják egymást, melyek között sandhyák vannak
Félisteni évek Napévek
Sandhya (Hajnal) 400 144.000
Satya-yuga (Aranykor) 4.000 1.440.000
Sandhya (Szürkület) 400 144.000
4.800 1.728.000
Sandhya (Hajnal) 300 108.000
Satya-yuga (Aranykor) 3.000 1.080.000
91
Sandhya (Szürkület) 300 108.000
3.600 1.296.000
Sandhya (Hajnal) 200 72.000
Satya-yuga (Aranykor) 2.000 720.000
Sandhya (Szürkület) 200 72.000
2.400 864.000
Sandhya (Hajnal) 100 36.000
Satya-yuga (Aranykor) 1.000 360.000
Sandhya (Szürkület) 100 36.000
1.200 432.000
12.000 4.320.000
- ezer catur yuga , 4 320 000 000 év teszi ki Brahmá gy nappalját, ugyanennyi
egy éjszakáját (egy kalpa x 2 = Brahmá egy napja)
- 4 320 000 000 x 2 x 30 x 12 = 311 040 000 000 000 év Brahmá teljes élete
- Brahmá egy nappalja 14 manvantara periódusra oszlik
- Brahmá egy nappalja végén bekövetkezi egy részleges megsemmisülés, mikor
a Mahar-, Jana-, Tapa-, Satyalokát leszámítva mindenhol megszűnik az élet
- minden manvantara végén is van egy kisebb özönvíz ami a föld bolygóig megy
- most Brahmá életének 51. évének első napjában vagyunk most
28.)A 24 anyagi elem leírása, és az élőlények felépítése(SB 3.26 fejezete írja le az elemket
részletesen)
24 elem
- öt durva elem: a föld, a tûz, a víz, a levegõ és az éter
- öt finom elem, az illat, az íz, a szín, az érintés és a hang.
- tudásszerzõ érzékek: hallás, az ízlelés, a tapintás, a látás, a szaglás
92
- cselekvõ szervek: a beszélõszerv, a munkavégzés szerve, a járás, a
nemzés és az ürítés szervei
- belsõ, finom érzékek: elme, az intelligencia, az ego és a szennyezett
tudat
- a vegyítõ elemet, amelyet idõként ismernek, a huszonötödik elemként
sorolják be
Belsõ, finom érzékek
- anyagi ego a mahat-tattvából sarjad, ami az Úr saját energiájából
alakult ki
- jóság hamis egójából származik az elme, melynek gondolatai és
tükrözõdései vágyat ébresztenek
- szenvedélyben lévõ hamis ego átalakul, megszületik az intelligencia
szerepe az, hogy segít meghatározni a tárgyak természetét, amikor
azok a látómezõbe kerülnek, és segít az érzékeknek az intelligencia
megkülönböztetõ jegyeinek a kétséget, a téves felfogást, a helyes
észlelést, a memóriát és az alvást tekintik, melyeket különféle
funkcióik határoznak meg
- szenvedély kötõerejében lévõ egoizmus kétféle érzéket hoz létre, a
tudásszerzõ érzékeket és a cselekvõ érzékeket. A cselekvõ érzékek az
élõ energiától, a tudásszerzõ érzékek pedig az intelligenciától függnek
5 durva és 5 finom elem
- a tudatlanságban lévõ egoizmust az Istenség Legfelsõbb
Személyiségének nemi energiája mûködésre készteti, megnyilvánul a
finom hang elem, a hangból pedig létrejön az éteri ég s a hallás
érzéke
Finom elemek Tulajdonságok
Hang ami egy dolog fogalmát hordozza, jelzi a
beszélõ jelenlétét, aki nincs szemünk elõtt, s
az éter finom formáját alkotja
Tapintás (érintés) lágyság és a keménység, a hideg és a hõ
93
Forma a dimenzió, a minõség és az egyéni jelleg
Íz fanyar, édes, keserû, csípõs, savanyú és sós
Illat kevertté, kellemetlenné, kellemessé,
gyengévé, erõssé, savanyúvá válik
Finom elemek Durva elemek Durva elemek tulajdonságai
Hang Éter Teret biztosít, úgy hogy a
többi elem bele tudjon
ágyazódni
Hang, tapintás Levegő Mozgás, keveredés
Hang, tapintás, forma Tűz Fény, hő
Hang, tapintás, forma, íz Víz Nedvesítés
Hang, tapintás, forma, íz, illat Föld Megformázás
Élőlények felépítése, a lelket körülvevő fedőrétegek
annamaya-kósa
- kosa-burkolat, maya- energia
- anna- gabon, v. táplálék
- ez a réteg durva fizikai testet jelöli
- tudatszint: testtel való azonosítás
- pl.: gyerekek 2 éves korig, kapcsolatuk világgal a szájukon keresztül
pránamaya-kósa
- prána különböző módosulataiból áll
- energetikailag aura első négy rétege
- funkció: fizikai test elemeinek irányítása
- tudatilag test adta lehetőségek kihasználása, emberekre jellemző: fizikai
mozgást, érzékeket tartják fontosnak
- gyerekeknél 2-6 éves korig
manomaya kósa
- elme megnyilvánulása
- aura 5-7 rétege
94
- emberek jellemzője: gondolatok, ideológiák, meggyőződések világában élnek
- gyerekeknél 6-7 éves kor
vigjánamaya-kósa
- értelem, hamis ego alkotja
- aura nyolcadik rétege
- ritka, aki ezt eléri annak kezd megvilágosodni tudata
- hetedik, nyolcadik aura réteget elérve megérti nem azonos alsóbb rétegekkel
anandamaya-kósa
- tudat alkotja
- kilencedik aura
- megvalósítja ő egy lélek, s megtapasztalja elveszett kapcsolatát Istennel
- végtelen öröm (ánanda)
29.)Az Univerzum felépítése, és a 14 bolygórendszer leírása
- a Mahá-Visnu által teremtett univerzumok különböző méretűek
95
- mi univerzumunk legkisebb, Brahmának csak négy feje van
- mérettől fügetlenül minden univerzumot hét réteg borít: föld, víz, tűz, levegő,
éter, hamis ego, mahat- tattva
- rétegek tízszer vastagabbak az előttük levőnél, kezdve az univerzum
átmérőjénél
- univerzum alján és tetején lapított gömb, vizszinte átmérője e „tojásnak”:
500 000 000 yojana, függőlegesé 510 000 000 yojana
- félig fel van töltve Garbhodaka óceánnal, felette a lótuszon belül helyezkedik
el a 14 bolygórendszer, ill másik felosztás szerint :alsó, középső, felső
- 14 bolygórendszer: alsó (Atala, Vitala, Sutala, Talátala, Mahátala, Rasátala,
Pátála) , középső (Bhú-mandala, v. Bhúloka), Bhuvarloka( világűr), felső
(Svarloka) és a három világ felett elhelyezkedő Mahar-, Jana-, Tapa-,
Brahmaloka
- pokolbolygók alsó bolygók alatt és az óceán felett vannak
- tisztánlátás végett a tizenégy bolygórendszer a következő:
1. Atala
2. Vitala
3. Sutala
4. Talátala
5. Mahátala
6. Rasátala
7. Pátála
8. Bhúloka, Bhú-mandala
9. Bhuvarloka (Föld, Bhú-mandala és Svarga loka közti terület)
10. Svargaloka (Súryától- Druvalokáig)
11. Maharloka
12. Janaloka
13. Tapaloka
14. Satyaloka
96
97
30.) A Nap és a bolygók mozgása.
SB5.22.1-2
Par¦k¢it király így kérdezte ¼ukadeva Gosv§m¦t: Kedves uram! Már
megerõsítetted azt az igazságot, hogy a rendkívül hatalmas napisten úgy járja körül
Dhruvalokát, hogy a Dhruvaloka és a Sumeru-hegy egyaránt a jobb oldalán van.
Ugyanakkor a napisten a különféle állatövek felé néz, és a Sumeru és a Dhruvaloka
a bal oldalán található. Hogyan tudjuk ésszerûen elfogadni, hogy a napisten úgy
halad, hogy a Sumeru és a Dhruvaloka egyszerre a bal és a jobb oldalán is van?
¼r¦ ¼ukadeva Gosv§m¦ érthetõ választ adott: Amikor egy fazekas korongja
forog, s a nagy korongon apró hangyák mozdulnak a koronggal együtt, láthatjuk,
hogy a mozgásuk különbözik a korong mozgásától, mert néha az egyik, néha a
másik részén vannak a keréknek. Ehhez hasonlóan a zodiákusok és a csillagképek a
Sumeruval és Dhruvalokával a jobb oldalukon az idõ kerekével haladnak, a
hangyához hasonlítható Nap és a többi bolygó pedig velük mozog. A Napot és a
bolygókat azonban különféle idõkben, különféle állatövekben és csillagképekben
láthatjuk. Ez azt jelzi, hogy mozgásuk eltér az állatövek mozgásától és magától az
idõ kerekének mozgásától.
- kétfajta szél mozgatja a bolygókat: egyik éves, másik a napi mozgásért felelős
- hasonlatban korong a napi pálya, a rajta mozgó hangyák az éves mozgás
- korong mindenki számára ugyanúgy forog ,ez azt jelenti Nap és többi bolygó
kerigési ideje ugyanakkora, hiszen egy nap alatt kerülik meg teljesen a tengelyt
- napi mozgás: Sumeru, Druvaloka a jobb oldalukon van
- éves mozgás: Sumeru, Druvaloka a bal oldalukon van
- a bolygók pályájának sugara eltérő, ezért pályát eltérő idő alatt teszik
- Napisten szekéren utazik, melynek tengelyeeinek végei: a Sumeru hegy és a
Manasottara hegyen futó kerék
- Napisten két kiterjedése: egyik szekéren utazik, másik a Napon uralkodik
98
Bolygók mozgása
- eltérő idő alatt futják be pályáikat, leggyorsabban Hold, leglassabban Jupiter,
Szaturnusz járja körbe az állatövi jegyeket
- bolgyók nem csak kör ill. ellipszis alakú pályán keringenek, hanem hurkokat
(cikloisz) írnak le
- ez a pálya két féle mozgásból jön létre: egy a tengely körül, másik pedig a bolgyó
mozgásának középpontja körül
- mikor a hurok belső részén halad a bolygó, akkor globális mozgási irányával
ellentétesen halad
Arcana
31. Az arcana helye az odaadó szolgálat folyamatai között, öszefüggése a bhagavata-
vidhivel, a pancaratrika-vidhivel és a varnásrama-dharmával
Mivel az ember szennyezett anyagi érzékeivel nem tudja megtapasztalni és imádni az
Úr transzcendentális formáját, ezért eljön egy olyan formában, amelyben az ember képes
érzékelni és szolgálni Őt. Ez az anyagi érzékekkel tapasztalható forma a múrti szolgálatára, az
arcanára vonatkozó tudást, a Védák 14 ága közül a 9., a Kalpa tárgyalja részletesen, de más
területek is foglalkoznak vele.
Sríla Rúpa Gosvámí a sádhana-bhakti 64 elemét sorolja fel. A 64 elem közül 35
közvetlenül kapcsolatban áll a múrti-imádattal.
Az 5 legfontosabb folyamatban pedig a múrti- imádat is szerepel (bhakták
társaságának keresése, Úr szent nevének éneklése, Srímad Bhágavatam hallgatása, szent
helyen való élet, múrti-imádat).
99
3 szintje és módszere van az emberek odaadó szolgálatában való lefoglalására:
1. bhágavata-vidhi folyamata:
A sravanam (szent nevek hallgatása), kirtanam (szent nevek éneklése), smaranam szent
nevekre való emlékezés) folyamatokból áll.
2. pancarátrika-vidhi folyamata:
Főleg a múrti-imádatát, az arcanát foglalja magába, de ide tartoznak a páda-sevanam (Úr
lótuszlábának szolgálata), vandanam (Úrhoz való imádkozás), dásyam (Úr szolgálata),
sakhyam (Urat legjobb barátnak tekinteni), átma-nivedanam (teljes önvalónkkal meghódolni
Előtte).
A nem felszabadult helyzetben lévő bhakták még nem képesek a bhágavata vidhit követve
Krsnát kizárólag a mahámantra éneklésével szolgálni, ezért javasolják az ácáryák a múrti-
imádatot, amely megszilárdítja az izgatott elmét, hiszen lefoglalja az Úr odaadó szolgálatával.
Az ácáryák a bhágavata-vidhi és a pancarátrika-vidhi együttes gyakorlását javasolják.
Bármelyik elhanyagolása megállíthatja az előrehaladást az odaadás útján . A bhágavata-vidhi
utasításainak fő forrása a Srímad-Bhágavatam, a pancarátrika-vidhi szabályait pedig a Nárada
Pancarátra tartalmazza.
3. varnásrama-dharma rendszere:
Ha egy bhakta úgy találja, hogy a bhágavata-vidhi és a pancarátrika-vidhi rendszere nem
foglalja le teljesen az összes adottságát, akkor beléphet a grihasta-ásramába. A családos
életben a bhakta szerteágazó tevékenységeket végez, különböző társadalmi kapcsolatokat tart
fenn a daiva varnásrama rendszer előírásai szerint, amelyek segítenek neki abban, hogy élete
középpontjában továbbra is Krsna álljon. A daiva varnásramában minden tevékenység a
múrti köré csoportosul, és az Ő elégedettségét szolgálja, ami megtisztítja a bhakta
feltételekhez kötött természetét, és segítik elérni az élet célját, a Krsna-premát.
100
32. Az arca vigraha jellemzői és az imádat végzéséhez szükséges képesítések
Arca-vigraha jellemzői:
Annak érdekében, hogy a feltételekhez kötött lelkek megismerhessék Krsnát és
vonzódjanak Hozzá, valamint hogy megtanulhassák a Neki végzett szolgálat rejtelmeit, Krsna
megnyilvánul az anyagi világban a múrti vagy arcá-vigraha formában. Ez anyagi elemekből
álló forma, amely nem különbözik Tőle, de azért, hogy a feltételekhez kötött lelkek láthassák
elfogadja ezt a formát (eredeti formája ugyanis lelki, ezért anyagilag szennyezett érzékekkel
láthatatlan).
A sádhana-bhakti lelkes végzésével, és az arcaná követésével abhakták azt a
személyes megértést tudják elmélyíteni, hogy Krsna személyesen van jelen a múrti
formájában.
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége akkor jelenik meg a múrti inkarnációjában az
anyagi világban, amikor egy tiszta bhakta meghívja, valamint elvégzi az előírt avatási
ceremóniát. Krsna, múrtiként elfogadja odaadó hívei imádatát, a bhakták pedig megígérik,
hogy gondoskodnak Róla.
Múrti fajták:
Az Úr múrti formája az alábbi anyagi elemekből állhat: kő, fa, fém, föld, festett forma,
homok, elme, drágakő. A templomi múrti ún. állandó forma, mely hosszú ideig tartó
folyamatos imádatra kerül beavatásra, míg az ún. ideiglenes múrtikat egy meghatározott cél
elérése érdekében imádnak.
Arcaná célja:
A múrti-imádat célja az istenszeretet elérése. A pancarátrika-vidhi szabályozó elvei
olyan szokásokat alakítanak ki, amelyek megváltoztatják az imádó tudatát. Az anyagi
világban az ember megszokta, hogy mindent saját maga örömére tesz, a múrti-imádat során
azonban megtanulja úgy szabályozni életét, ahogy azt Krsna szereti és olyan cselekedeteket
végezni, amelyek Neki okoznak örömet.
Múrti-imádat felelőssége:
Mindenkinek a birtokában lévő tudásának arányában kell felelősséget vállalnia az
imádatban. Hely, idő és körülmény határozza meg a múrti-imádatot. A templomi múrti-
101
imádat szigorúbb sztenderdben zajlik, mint az otthoni. Ha egyszer már megállapítottak egy
sztenderdet, attól eltérni nem lehet.
Az arcaná végzéséhez szükséges képesítés:
Fő képesítés a Krsnában való erős hit. Amikor a lelki tanítómester úgy ítéli meg, hogy a
törekvő tanítvány:
- őszinte hittel rendelkezik,
- megfelelő a szolgáló attitűdje,
- követi a tisztasági szabályokat,
- megfelelő a tudása és a tudatának szintje, valamint
- helyesen tud viszonyulni más személyekhez,
akkor áldást adja az arcaná gyakorlásához.
Múrti imádata a lelki tanítómesteren át történik:
A múrti szolgálata során az imádónak teljesen tudatosnak kell lennie arról, hogy valójában
lelki tanítómestere alázatos segítője, mert a múrti imádatát valójában a lelki tanítómester
végzi, aki kegyesen megengedi, hogy segítsen neki ebben. Bármilyen szolgálatot is ajánl a
tanítvány a múrtinak, azt a lelki tanítómester nevében teszi, mert ő inspirálja és adja neki a
tudást, hogy miként végezze az imádatot az Úr elégedettségére.
33. A pancanga-puja és az upacárák ismertetése
A pancánga-puja öt aspektusa:
A múrti-imádat tevékenységeit öt kategóriába sorolják. Az öt aspektus a következő:
1. Abhigamana – a templom megközelítése. Ide tartozik a fürdés, tiszta ruha, tilaka és tulasi –
mala felvétele, a templom, a használt kellékek megtisztítása,a templom feldíszítése. Ide
tartozik még minden tett a kora reggeli mangala-árati előtt , és maga az árati is.
2. Upádána – az imádat kellékeinek összegyűjtése. Virágok összegyűjtése, megfelelő
alapanyagok beszerzése a főzéshez, tulasí levelek szedése, főzés és az imádathoz szükséges
kellékek előkészítése. Tágabb értelemben ide soroljuk a múrti-imádathoz és az Úr
templomának fenntartásához szükséges adományok gyűjtését is.
3. Yoga – az imádó lelki azonosságának meghatározása és megszilárdítása. Itt az imádó
megtisztítja elméjét az anyagi testtel és léttel való azonosítástól és megerősíti lelki
102
azonosságát: mantrákat vibrál, elmondja a bhúta-suddhi imát stb. Az ezek után végzett
dhyána-meditáció és mánasza –pujá is a yogához tartozik.
4. Ijyá – az Úr múrtijának imádata. Ide tartozik az imádat kellékeinek, az upácáráknak a
felajánlása.
5. Szvádhyáya – az odaadó szolgálat gyakorlata. Ilyenek az írások tanulmányozása, napi lelki
gyakorlatok: szent név és az Úr dicsősége hallásának és éneklésének folyamata, vaisnavák
szolgálata, praszáda megtisztelése, vendégek fogadása, Tulasídeví és a szent dháma
szolgálata.
Upacárák:
Az upacára azoknak a különböző tárgyaknak, eszközöknek és szolgálatoknak a gyűjtőneve,
amelyeket az imádat során felajánlanak az Úrnak. Szanátana Goszvámi a Hari-bhakti-
vilászában azt írja, hogy a napi múrti-imádatban 64 upacára van. Amikor az Úr templomi
múrti formáját beavatják, mind a 64 elemmel imádni kell Őt.
1. Úr ébresztése mantrák vibrálásával, 2. Énekelni, hogy „jaya” a múrti megpillantásakor, 3.
Hódolatot ajánlani a múrtinak, 4. Felajánlani a mangala-áratit, 5. Meghívni az Urat, hogy
foglaljon helyet az imádathoz, 6. Ágat felajánlani a múrtinak a fogmosáshoz … Ezeket lásd az
Arcana jegyzet 19-20.oldalán.
Sok ISKCON-templomban a múrti-imádat egyszerűbb formában történik. A kora reggeli
templomi imádat során azonban a pújárinak fel kell ajánlania a fő múrtinak legalább 16
upacárát. Fő 16 upacára:
1. ászana – ülőhely,
2. szvágata – kényelembe helyezni az Urat,
3. padyá – megmosni a lábát,
4. arghya – arghyát ajánlani a kezéhez,
5. ácamana – megmosni a száját,
6. madhúparkát ajánlani,
7. punar ácamana – újból megmosni a száját,
8. sznána – megfürdetni,
9. vasztra – felöltöztetni,
10. ábharana – felékszerezni,
11. gandha – szantálpépet tenni a lábára tulaszí levéllel,
12. puspa – virágot ajánlani,
13. dhúpa – füstölőt ajánlani,
14. dípa – ghí-lámpát ajánlani,
103
15. naivedya – ételt ajánlani,
16. pranáma – mantrákat ajánlani.
34. A tisztasági szabályok és a pújárik kötelességeinek ismertetése
Tisztaság fontossága:
Sríla Prabhupáda azt mondta, hogy a múrt-imádat 2 legfontosabb tényezője a
pontosság és a tisztaság.Ha az ember megtanulja magát és környezetét durva, majd finom
szinten tisztán tartani és észlelni a tisztátalanságokat, akkor ez segíteni fogja abban, hogy
észrevegye az elméje tisztátalanságát is. A tisztaság különböző kategóriái közül a
legfontosabb a 4 szabályozó elv követése.
4 szabály szerepe a tisztaságban:
A Srímad Bhágavatam 1. éneke arról ír, hogy a dharmának, vagyis a vallásosságnak 4 lába
van: tisztaság, lemondás, kegyesség, igazmondás. A 4 szabálytisztasággal való kapcsolata:
1. Kábító,mámorítószerek fogyasztása beszennyezi és pusztítja a fizikai testet, elmét,
intelligenciát. Hatásuk alatt lehetetlen a józan gondolkodás. Elvész a tisztaság.
2. Erőszakmentesség és kegyesség elvét gyakorolva a bhakták nem esznek húst, halat, tojást,
gombát.
3. A tiltott szexuális élet beszennyezi a finom és durva fizikai testet, valamint növeli a fizikai
testhez való ragaszkodást.
4. A szerencsejátékok hatására az ember mohóvá vált, elveszik az igazmondás és
igazságosság.
Tisztaság 6 kategóriája:
1. szthána-suddhi � imádat helyének tisztasága
2. dravya-suddhi � kellékek tisztasága
3. átma-suddhi � test tisztasága
4. citta-suddhi � elme tisztasága
5. mantra-suddhi � mantra tisztasága
6. múrti-suddhi � múrti tisztasága
Suddhi-vicára:
A tárgyakat tisztátalanságuk mértéke és a tisztításukhoz szükséges folyamatok szerint
osztályozzák. Ezt az osztályozást suddhi-vicárának hívják. A Srímad-Bhágavatam véleménye
a suddhi-vicáráról: A lelki gyakorlatoknak leginkább kedvező időszak a bráhma-muhúrta,
vagyis a kora reggeli, napfelkelte előtt másfél órával kezdődő órák. Később felerősödik a
104
szenvedély kötőereje és nehezebb koncentrálni pl. szent nevek vibrálására. Szt. bráhmana
szavai megtisztítanak mindenkit, míg a materialista ember szavai beszennyeznek. Hari-bhakti-
vilásza véleménye a suddhi vicáráról: Testből 12 féle tisztátalanság, mala választódik ki. Ha
az ember érintkezik az első 6 tisztátalan dologgal(zsír, mag, vér, velő, vizelet, ürülék), akkor
földdel (vagy szappannal) és vízzel kell megtisztítania testét. A második 6 tisztátalan dolog
orrváladék, nyál, könny, izzadság, fülzsír, szemváladék. Szennyező dolog még az alkohol,
fertőző betegség.
Test megtisztítása:
Ébredés után a bhaktának meg kell tisztítania testét, testnyílásait vízzel, földdel és
fogmosással. Ha a testrészek köldök alatt vagy hónalj alatt beszennyeződnek az első 6 testi
tisztátalanságtól, akkor a testrészt meg kell tisztítani. Ha a felső test szennyeződik be, akkor
az egész testet meg kell tisztítani teljes fürdővel.
Az ember tudatát a vaisnava-avatás tisztítja meg, amely során megkapja a vaisnava
mantrát az Úr imádatához. Ezután a mindennapi szádhana végzéssel és a vaisnava ácára
gyakorlásával tisztul.
Tiszta dolgok:
Ha ezekkel érintkezünk nem kell az embernek megtisztítani magát: eladásra váró áru,
koldulással kapott javak, kecske-ló-manguszta szája, elefánt, méhek, tejet ivó borjú,
tehénvizelet, tehéntrágya, tej, joghurt, ghí, sült ill.pirított ételek, kézműves keze, nap és
holdsugár, tűz, szél, harmat, folyó víz, fa árnyéka, kusa fűméz, gyümölcs.
Ácamana:
A finom szintű tisztulást eredményezi az ácamanával történő tisztítás. Folyamata: réz
vagy ezüst pohárból vizet veszünk egy kis kanállal és pár cseppet cseppentünk a bal kezünkbe
� eldobjuk � bal kezünkkel jobb kézre cseppentünk, belenézünk, elmondjuk az om
kesaváya namaha mantrát � felszippantjuk a hüvelykujj tövénél � jobb tenyérbe
cseppentünk, belenézve elmondjuk az om náráyanáya namaha mantrát és felszippantjuk �
ugyanezt megismételjük csak az om mádhaváya namaha mantrát mondjuk hozzá, végül
felszippantjuk.
Tisztaság a gyakorlatban (néhány példa):
Lefekvés: Nem jó túl sok, túl kevés alvás; nem ajánlatos a szandhyák idején aludni;
lefekvés előtt sok, nehéz ételt sem ajánlatos fogyasztani, lefekvés előtt fel kell ajánlani a napi
cselekedeteinket az Úrnak.
Ébredés: Ajánlatos korán kelni; ébredés után a múrti neveit vibrálni; hódolatunkat
ajánlani a lelki tanítómesternek, majd a Föld anyának; alvóhelyet elrendezni, szellőztetni,
105
felmosni; vizelet-széklet ürítés után tisztálkodni; fogat mosni; borotválkozni, körmöt és hajat
vágni szükség esetén, fésülködni; fürödni; ácamanát venni; tilakát festeni.
Öltözet tisztasága: Oltárra pamut, selyem, gyapjú tiszta ruhában szabad menni; ne
legyen túl rövid vagy túl hosszú, szakadt; foltos vagy megégett.
Felajánlott dolog: a felajánlott dolog tisztátalan számít a fel nem ajánlotthoz képest, a
felajánlott dolog praszadammá válik és amihez hozzáér praszáde lesz, így azt többé nem lehet
felajánlani.
Pújárí kötelességei:
Ügyelnie kell:
1. Tisztasági szabályokra – a bhakta nem használhat állati eredetű szappant, dezodort; heti 2-
szer mosson hajat; ne üljön tisztátlan helyre; ne nyúljon evésre szánt dologhoz; ne lépjen be
olyan helységbe ahol praszádamot tisztelnek meg; főzésnél használt ruhában ne menjen
oltárra; praszádam ne érintsen bhogát; oltárra lépés előtt szájfrissítővel öblítsen szájat,
parfümöt fújjon a kezére, ne fújjon orrot.
2. Megfelelő tudatszintre – ne kapkodjon; koncentráljon; csak múrtikkal kapcsolatos gyak-i
kérdést lehet feltenni halkan; konyhában nem lehet világi témákról beszélni; ne legyenek az
oltáron együtt a nők és férfiak; bhakta vegyen részt a templomi programokon.
3. Felelősségteljes viselkedésre – ha a bhakta nem tudja elvégezni a szolgálatot, legalább egy
nappal előtte kérjen meg egy másik pújárít; ha késik vagy nem jelenik meg kérjen bocsánatot
a múrtitól és böjtöljön estig; hanyag imádatvégzéskor maghatározott időre eltilthatja a
főpújárí a bhaktát.
106
35. A magyarországi múrti-imádat bemutatása, valamint a púja tanulásának elvei és
gyakorlata
Múrti-imádat bemutatása:
Amikor a múrtit beavatják a lelki tanítómesterek és tiszta bhakták, akkor egy
alapsztenderdet is felállítanak az imádására. Ezt a sztenderdet azután mindig követni kell,
nem szabad megváltoztatni, vagy csak nagyon kivételes esetben, a lelki tanítómester
egyetértésével. Az imádati sztenderdet egy kézikönyvben rögzítik.
Magyarországon a múrti-imádatot Gaura-Nitái múrtik imádatával kezdték el, és ma
már Rádhá-Krsna múrtikat is imádnak. Magyarországon jelenleg két templomi múrtit
imádnak: Srí Srí Dayál Nitái – Vijáya Gaurangát Budapesten, Srí Srí Rádhá-Syámaszundarát
pedig a somogyvámosi Krsna-völgyben.
Az imádat folyamata: múrtik ébresztése; bhálya-bhoga ajánlás (burfi, tejszínes banán, tej
ajánlás); mangala-árati; reggeli púja és öltöztetés; pújá-bhoga (gyümölcs, szandesa ) ajánlás;
darsana-árati (a múrtikat felöltöztetésük után megmutatják az embereknek és közben
megnézik magukat a tükörben); prátar-bhoga ajánlás (reggeli); dhúpa- árati (füstölő, virág,
legyező ajánlás); rájá-bhoga ajánlás (főétkezés: ital, 2 szabji, rizs, dhál, pakorá, capáti, catni,
saláta, édesrizs, édesség)); árati; délutáni pihenéshez fektetés; ébresztés; vaibalika-bhoga
(2 gyüm.sal., édesség, gyüm.ital) ajánlás; szandhyá-bhoga (vacsora: szabji, puri, ital, halava)
ajánlás; gaura-árati; esti öltöztetés; rátrí-kaliná-bhoga (forró tej, puri) ajánlás; esti darsana;
fektetés; ghana-dugdha bhoga (khír) ajánlás
Az ajánlások napirendjét részletesen lásd az Arcana jegyzet 22-23.oldalán. A vastagon szedett
részek nem szerepelnek a pesti templom napirendjében.
Púja tanulásának általános elvei:
Meg kell ismerni a tisztasági szabályokat, pújaszerek helyét és alkalmazását, a
transzfer szolgálat (háttérszolgálat, ami főleg az imádat kellékeinek tisztításából,
előkészítéséből áll) nehézségeit, főzés fortélyait stb.
A pújári-szobában a legfőbb autoritás a főpújárí. Az ő utasításait mindig követni kell a
múrtik szolgálatában. Az ő közvetlen képviselője a mindenkori szolgálatvezető.
Tanulás folyamata:
A védikus kultúrában a tanulás legfontosabb eleme a tanító, a guru. A múrti-imádatnál
a guru a főpújári, akivel egyeztetni kell a tanulás folyamatát. Csak az ő engedélyével lehet
haladni lépésről-lépésre. Minden bráhmanának rendelkeznie kell a múrti-imádat elméleti
alapjának ismeretével.
107
A púja tanulásának sorrendje:
1. Elmélet, fogalmak, tisztaság alapelvei
2. Ismerkedés a pújárí-szobával, mit hol tartanak, hogyan tisztítják a helységeket és a
kellékeket
3. Transzferek – megtanulni bánni az Urak kellékeivel.
4. Gangesz-víz készítése
5. Tej-puri és/vagy reggeli főzés
6. Mit jelent az oltárra menni: oltár tisztítás
7. Ételajánlás Srí Srí Laksmí-Nrisimhadevának
8. Reggeli felajánlás Srí Srí Rádhá-Syámaszundarának, kis árati tartása
9. A múrtik üdvözlése
10. Vacsora felajánlás, Gaura-árati tartása, vacsora főzés, délutáni édesség főzés
11. Rája-bhoga felajánlás
12. Srí Srí Rádhá-Syámaszundara fektetése, férfiaknak Srí Srí Laksmí-Nrisimhadeva
fektetése, ébresztése
13. Kis múrtik esti öltöztetése
14. Srí Srí Rádhá-Syámaszundara reggeli ébresztése
15. Délutáni ébresztés
16. Púja Srí Srí Laksmí-Nrisimhadevaának ill. Srí Gaura Natarájának
17. Púja Srí Govardhana Lálának
18. A pújákkal párhuzamosan mangala-édesség és rája-bhoga főzés
19. Srí Srí Rádhá-Syámaszundara esti öltöztetése
20. Srí Srí Rádhá-Syámaszundara reggeli öltöztetése
Fontos, hogy a felajánlásokhoz, a pújákhoz, és az egyéb oltárszolgálathoz tartozó mantrákat
fejből tudja a pújárí, és értse is, amit mond. Enélkül a múrti-imádat csak egy külsődleges
rituálé.
Megfelelő attitűd:
A pújárí mindig törekedjen a tisztaság és a pontosság betartására, legyen nagyon
óvatos, viselkedjen alázatosan, és mindig figyeljen arra, nehogy sértést kövessen el a bhakták
és a múrtik ellen. Sose találjon ki új dolgokat a múrti-imádatban, csak kövesse nagyon
szigorúan, amit tanult, és amit mutattak neki.
A gyakorlathoz tartozik még a bhoga ajánlás menete, áratí folyamata, főzés szabályai,
tulaszídeví imádata. Ezeket részletesen lásd az Arcana jegyzet 42-50.oldalán.
108
Manah-siksá
109
36.A guru bemutatása a Manah-síksá első verse alapján
1.) Gurau: ez a többesszám a kétfajta gurura utal:
a) – diksá (avató)
b) – siksá (utasításadó)
a) diksá-guru: - aki a sambandha-jnánát adja át, aminek hatására elpusztulnak az
anartáink és újjáéled eredeti kapcsolatunk Krsnával
(sambandha juána: Krsna, a lélek és az anyag világ közötti kapcsolatot jelenti)
- e tudás hallása eredményeként megszabadulunk múltbéli karmáinktól
b) siksá-guru: - aki segít eligazodni, hogyan szolgáljuk Krsnát a mindennapos
szolgálatban
(abhideya-jnána: a folyamat gyakorlását irányító guru)
további jellemzők: - díksá-guru csak egy lehet, síksá-guru sok
- a gaudíya sampradáyában Rupa Goswámi a síksá guru megtestesítője, Sanátana
Goswámi a díksá-gurué
- akár díksá, akár síksá-guru valaki, aki irányítani hivatott bennünket, ha nem
engedelmeskedünk utasításainak, azzal sértést követünk el
- a különböző síksá és díksá guruk Krsna megnyilvánulásai, lelki erejük szerint kell
tisztelni őket, azokat is, akik tsz. adnak át nekünk.
Ide vonatkozó etikett:
- nem csak a díksá-guru a megmentő, akik nap mint nap segítenek nekünk, akik
elhoztak minket, mindenkihez tudni kell ragszkodni. Ha nem tudunk, akkor csak
kanistha-szinten maradunk. Nekünk tovább kell lépni.
- A tanítványok száma nem határozza meg, hogy ki számít gurunak. Pl. Haridás
Thákuranak, Sukadeva Goswáminak nem voltak tanítványai. A lényeg valójában az,
hogy ki vaisnava. Ez a megfelelő társulás alapvető megértésének hangulata. → így
lehet segítséget kérni.
110
2.) Gosthi: jelentése mező → ez Vrindávanát jelenti (ami nem különbözik Máyápurától)
- Egy másodosztályú bhakta jellemvonása az, hogy erősen ragaszkodik ezekhez a szent
helyekhez.
(Ezért épített Sríla Prabbhupáda házakat, templomokat, hogy a bhakták otthon
érezhessék magukat és el tudják engedni a nyugati városok terét.)
3 – 5.) Gosthálayisu, sujane, bhusura-gane:
- kettőféle brijbhási él Vrindávanban:
- a riksások
- a tiszta bhakták (elsőrendű – uttama – bhakták) → a lelki testükben laknak itt és
ekképpen szolgálják Krsnát (ők kétféle módon laknak Vrindávanban; fizikailag vagy
meditációban)
- a bhakták lelki fejlettség szerinti beosztása:
- elsőrendű: gosthálayisu: paramahamsák, tidzta szeretetük van Krsna felé.
- másodrendű: sujane - akik tökéletességre vágynak Vrindávanban.
- tisztelettel és nem szeretettel szolgálják Krsnát.
Még nem fejlettek a bensőséges hangulatokban, vagy vágynak arra, hogy Krsnát
szolgálják Mathurában vagy Dvárakában.
- harmadrendű: bhusura-gane – sakáma-bhakták (van még anyagi vágyuk). Követik a
varnásramot és követik Krsna különféle murtijainak az imádat-szabályait (Varáha,
Matsya).
Mindezeket a bhaktákat lelki helyzetük alapján kell tisztelni és imádni. Szeretni kell
mindenkit, de nem szabad egyformán bánni velük.
6.) Sva-mantre: Amikor egy bhakta a gáyatri-mantrát mondja, akkor a díksá-gurun keresztül
Krsnának ajánlja magát.
Ez egy nagyon fontos része a szolgálatnak, amelyen nagyon komolyan és tudatosan
kell meditálni. Ez olyan, mintha imádnánk Rádhát és Krsnát, vagyis a szívünket ajánljuk
Krsnának.
111
- háromszor öt perc, amikor menedéket veszünk Krsnánálés hogyan tudjuk átadni
magunkat Neki
- ahhoz hasonlítható, amikor kipróbáljuk a kiélezett kést. Amikor mondjuk a mantrát, de
nem tudunk odafigyelni és nem történik a szívünkben semmi, akkor tudhatjuk, hogy
még nem elég éles a kés (a szív) vagyis nincsen elég rati (ragaszkodás) Krsna felé.
Ez azért fontos, mert a Krsna-tudatban a külső és a belső cselekvés együtt kell, hogy
haladjon. Ha nem ez történik, a külsődleges cselekedetek nem fognak bennünket kielégíteni.
7.) Srí námni: A Krsna iránti szeretet úgy fejleszthetjük, hogy a bhakták társaságában
énekeljük a Hare Krsnát és a Gáyatrit.
A szent nevet sértések nélkül kell énekelni, másképp lassú lesz a hatása. Ez még
Krsnánál is fontosabb, hiszen képes felszabadítani minket a sértések hatásai alól. Ezt Krsna
nem teszi meg.
Ezen sértések alól kivétel a vaisnava-aparádha. Ez alól a szent név sem ment fel (vagy
egyes esetekben, de ez nagyon hosszú ideig tart).
8.) Vraja-nava-yuva-dvandva: Vraja örökké fiatal párja; Srí-Srí Rádhe-Syáma. Ők a bhakták
végső Menedékei.
37.A büszkeség hat gyökere
- illúzió, csalás, képmutatás, tudatlanság, az őszinteség hiánya és a sértések.
112
Amikor erős ragaszkodást fejlesztünk a guruk iránt, a büszkeség és elemei
automatikusan csökkeni fognak.
1.) Illúzió: Amikor a lelki fejlettséget anyagi eredményeken keresztül próbáljuk megmérni.
Ebből jön a következő lépés, hogy ez lesz a célunk az odaadó szolgálatban.
Ennek a mentalitásnak az oka a tudatlanság, ami befedi a megszerzett lelki tudásunkat.
A kedvezőtlen hangulat által az odaadó szolgálat máyá által befedődik. Pl.jól
énekelek, könnyen böjtölök, főiskolás vagyok!
Történetek: Trnávarta; A yamala-arjuna fák.
2.) Csalás:
Hamis célok: Anyagi haszon fejében gyakoroljuk a lelki életet és nem a szeretettel
foglalkozunk, hanem más dolgokkal.
Pl.: A jó pozíció érdekel bennünket, amiből sok pénz származik és így kényelmes családi
életet tudunk élni.
Történet: Kési.
3.) Képmutatás:
Hamis célok: a külső helyzetünkkel, a pozíciónkkal azonosítjuk magunkat.
Pl.: Brahmacári, Bráhmana vagyok, jobb és több vagyok másoknál.
Történet: Yajnika-bráhmanák.
4.) Tudatlanság:
Hamis célok: Elfelejtjük, hogy lelkek vagyunk és elmerülünk a hamis testi azonosításban.
Pl.: „Férj vagyok”; „Nő vagyok”.
Történet: Aristásura.
5.) Az ősztinteség hiánya (körmönfontság):
Hamis célok: Diplomácia – nem viselkedünk egyenesen.
113
Pl.: Beszédünkben nem tudunk őszinték lenni.
Történet: Káliya-nága.
6.) Sértések:
Pl.: Tiszteletlenség (sértés) a szent név, a guru és a bhakták ellen.
Történet: Sankhásura ??
A büszkeség eredménye az, hogy megváltozik a motiváció, amivel a helyes célt
elérnénk az odaadó szolgálat gyakorlatával. Hamis cél fog kialakulni.
A megfelelő történeteken való meditáció csökkenti a büszkeséget.
Feladni a büszkeséget csak akkor tudjuk majd, ha minden tettünk előtt emlékezünk
lelki tanítómesterünkre, amely által megszabadulunk büszke, irigy mentalitásunktól.
38. A raganuga-bhakti elérésének külső akadályai (4. vers)
A személytelen felszabaduláshoz való ragaszkodás
1.) mukti: beleolvadni a brahman sugárzásba (az író ezt egy nősténytigrishez hasonlítja)
oka: a) meg akarunk szabadulni az anyagi szenvedéstől és a rossz társulás miatt azt
gondoljuk, hogy erre a megoldás az, hogy feloldjuk a személyiségünket → és beleolvadunk a
személytelen sugárzásba → brahmaváda
b) máyáváda: magukat gondolják Istennek és habár komoly lemondásokat végeznek,
mégsem tudják elégedetté tenni az Urat
→ nem fogadják el Krsna testének !!!!!!, valóságos létét
Ennek okaként a gaudiya-vaisnavák nem a lemondásokat, hanem az odaadó szolgálatot
hangsúlyozzák. A tiszta bhakták olyan nagy örömet merítenek a szolgálatból, hogy nem is
gondolnak a felszabadulásra.
A felszabadulás utáni vágy hatásai:
114
a) lehetetlenné válik, hogy kihajtson a bhakti-latá bíja.
b) ennek a filozófiának a hatására megkeményedik a szív és az odaadás növénye nem tud
kihajtani.
Történet: Nanda Maharája megmenekül a kígyótól.
Ragaszkodás az Úr Náráyanához
A lelki világ felosztása:
- Vaikuntha: ahol az Úr Náráyanát imádják tisztelettel és pompával
- Ayodhyá: Rámacandra lakhelye, itt a szolgai mentalitás keveredik a barátság érzésével
- Gōloka Vrindávana: ahol az összes rása megnyilvánul és az uralkodó murti, istenségek:
Rádha-Syámasundara.
Amikor valaki Vaikunthát tűzi ki célul, az ilyen gyakorlat hatására felébredő odaadást
a tisztelet érzése „szennyezi be”.
Az ilyen vágy lelki akadály a Krsna iránti spontán odaadás elérésében.
Hatása: a gazdagság és tisztelet hangsúlyozása az imádatban. (Kezdetben úgy imádjuk Rádha-
Syámot mint Laksmí-Náráyanát, mivel Rádha-Syáma imádata a felszabadult bhaktáknak való.
A végső cél azonban Goloka-Vrindávana.)
Történet: Brahma-vinodhana lilá.
Csak imádd Rádha-Syámot Vrajában!
A jíva számára a tiszta odaadás érzései csak akkor fognak megnyilvánulni, ha már most,
feltételekhez kötött állapotban megpróbálja szolgálni az örök felszabadult lelkek utasításai
alapján az Istent.
Imádat közbeni szabályok:
115
drta-vrata: nagyon eltökéltnek kell lenni. Mindegy, mennyi ideig tart, mi az óra, nincsen más
célom!
vesyá: el kell kerülnünk az útonállókat, akik elrabolják a lelki vágyainkat vagy más irányba
terelik a figyelmünket.
Hogyan lehet mindezeket elkerülni?
- visrja: mondj le róluk!
- Varji rádha-krsnan- imádd Rádha-Krsnát Vrajában!
Ezt a fajta imádatot a kiváló szaktekintélyek pl. Rupa Goswámi, Bilvamangala Thákura is
a legmagasabb rendű folyamatnak nyilvánítják.
Sem a nomizmust, sem a srutit, sem a smritit pl. Mahabharatot gyakorolva, imádva
nem lehet nagyobb boldogságot kapni, mintha tiszta szeretettel imádjuk és szolgáljuk Srí-Sri
Rádha-Syámot.
4. vers
A ráganuga bhakti elérésének külső akadályai!
Három külső akadály van:
- prajalpa.
- ragaszkodás a személytelen felszabaduláshoz.
- arra való vágy, hogy a Vaikuntha-bolygókra menjünk.
Elpusztításuk: Csak imádd Rádha-Krsnát Vrindávanban!
116
Sríla Bhaktivinoda szerint négyféle prostituált van:
1., asad vártá - rossz társulás
2., asad-kathá - haszontalan beszéd
3., mukti - személytelen felszabadulás
4., laksmi-pati-rati - ragaszkodás az Úr Náráyánához
Lefelé haladva egyre finomabbak.
Rossz társulás
Ha materialistákkal társulunk vagy olyan személyekkel, akik nem a megfelelő
motivációval gyakorolják a lelki életet, ez az anyagi vágyak magjait (biját) veti el a
szívünkben.
A lelki megvalósítás nem a szavak jelentésétől függ elsősorban, hanem a forrás
tisztaságától is. A hangvibráción át → ezért fontos a fejlett bhakták szavait hallgatni.
→ az anyagi vibráció szennyez → a lelki pedig tisztít.
Ahogy a kristály átveszi a szívét annak, amit mögé tesznek, hasonlóképpen az ember
is átveszi azoknak a tulajdonságait, akikkel társul. Aki tolvajokkal társul, tolvaj lesz, akik
szentekkel, az szent.
Ezek a gyakorlatok a lelki intelligencia tisztaságától függnek. Mennyire tudunk
különbséget tenni a jó és rossz (nem kedvező) dolgok között →Bhagavad Gítá 2.16.
- A rossz társulás hatása: Elveszítjük lelki tudásunkat és eltökéltségünket. Arra fogunk
vágyni, hogy vagyont szerezzünk és az ellenkező nemmel társuljunk.
- Okai: rossz gyakorlat, rossz társulás.
- Történet: Vyomásura – ennek rendszeres olvasásával fel tudjuk adni a rossz társulást.
Egy ilyan társulás hatására az ember elveszti a képességét arra, hogy lelkesen tudjon
japázni vagy örömet érezzen a murti látványakor.
Bármilyen helyzetben is van egy bhakta, a sádhu-sanga, a társulás a gyökere az odaadó
szolgálatnak. Ennek érdekében – hogy eljussunk a fejlett szintű odaadó szolgálat szintjére –
társulnunk kell a fejlett bhaktákkal.
117
Haszontalan beszéd
Ez a fő probléma, amely gyökere a többi problémának.
Hatásai: Elpusztítja a lelki mohóságot, amelyet csak sok millió jámbor tett után lehet elérni.
- Mohóvá válunk az anyagi dolgok iránt → pl. tévénézés.
39.A ráganuga-bhakti belső akadályai az 5. vers alapján
1. Az anyagi lét fájának gyökere:a kéj.
Ha kielégítjük a kéjt,abból ezek a további anarthák fognak megerősődni:
1. mohóság
2. illuzió
3. irigység
4. büszkeség
5. düh
Az egész fát ki kell vágni és a legjobb módszer erre,ha a kéjt kezdjük el
megsemmisíteni. Ennek modszere:
• elkülönülés
• a T.SZ. tudás gyakorlása
2. Miért vonz bennünket a bűn?
•••• Mert a múltban bűnöket követtünk!
•••• Ezért kell követni a szabályozó elveket,hogy meg szabaduljunk a bűnös
hajlamtól.
A kéj olyan mint egy mágnes,a bűnös tettek visszahatásai a szívben pedig olyanok
mint megannyi vasreszelék.A mágnes újabb bűnök felé húz bennünket. Minnél több a
kéjes gondolat, annál nehezebb lemondani róluk. Sajnos ezeket több millió éve
gyűjtjük(a bűnöket)ezért olyan erős a vonzás.
118
Ha nem oldjuk meg ezt a problémát, meg fogja ölni a lelki életünket. Ez finom szinten is
müködik, elég csak gondolni a bűnre, és máris jön a káma.
Tehát, az elmében is követni kell követni a 4 szabályozó elvet.Nem tűnhet fontosnak, de:
„bemegy mint tű, kijön mint eke”.
Ha nem vagyunk nagyon szigorúak magunkkal szemben, és állandóan hibákat követünk el,
nem fogjuk elérni a tökéletességet.
3.A kámádik megnyilvánulása:
• Férj
• Feleség
• gyermekek
Akadályok a lelki életben, akik soha nem jönnek egyedül.
Akkor tudjuk elkerülni a társulást ezekkel, ha mindig nagyon figyelmesen hallgatjuk a
szentírásokat.A figyelmetlenség az oka, hogy nem érezzük magunkat veszélyben és
hogy lusták vagyunk gyakorolni az önmegvalósítást.
4.Megmenekülés: segélykérés
A szívet csak úgy lehet megtísztítani, ha társulunk és menedéket vesszünk a tiszta
vainaváknál.
Tőlük kell segítséget kérni,hiszen ők a rendőrei a tiszta odaadás utjának.
Hogy ez megtörténjen, veszélyben kell éreznünk magunkat és akarnunk kell, hogy
megmentsenek bennünket.
Tehát fel kell adni a büszkaséget, és kiabálni a segítségért!
Ha ezt nem tesszük meg, nem fogunk fejlődni a lelki életben.
(más folyamatokkal sem érhetünk el sikert:lemondás,yoga,karma-kánda)
Krsna segítségét kell kérni, hogy megszabaduljunk a képmutatástól.
119
5.A kámádi Krsna szolgálatában való leglalása:
Sríla Narottama das Thákur szerint ezeket az anartákat úgy is ki lehet tisztítani,hogy
lefoglaljuk őket Krsna szolgálatában:
• kéj:az a nemi élet amely nem ellenkezik a vallásos élettel, az Krsna
• düh:csak azokra leszünk dühösek akik irigyek Krsnára, és a bhaktákra
• mohóság:vágyni a bhakták társaságára
• illuzió:csak egyetlen reménynek szabad meg maradnia, hogy egyszer visszajutunk
a lelki világba
• büszkeség:Krsnára… bhaktákra…
• irigység: egyszerűen fel kell adni
Ez a módszer lassabb, mint amikor egyszerűen fel adjuk bűnös vágyainkat, és elkezdjük
szolgálni Rádha-Krsnát. Helyzetünk azonban olyan-a sok bűnös vágy miatt-mintha
mágnes kesztyűt próbálnánk eldobni. Tehát, ebben a korban praktikusabb ha előbb
megszabadulunk- a szolgálat által- az anartáinktól,és a fokozatos megtisztulást követve,
jutunk el a fejlett lelki megvalósításokig.
Nem kell mást gyakorolni(karma,jnána,yoga).Pusztán az odaadó szolgálat hatására
megszabadulunk minden visszahatástól és képesek leszünk megérteni eredeti
kapcsolatunkat Krsnával.
Ennek legegyszerűbb formája, ha állandóan hallgatjuk Krsna kedvteléseit, amelyekben
elpusztítja a démonokat.
40.Az anartha-nivrtti bemutatása a Manah-síksá ideillő versei alapján
1.) Az anartha-nivrti egy tisztulási folyamatot jelent:
a) Azt foglalja magában, hogy egy bizonyos lelki gyakorlat által – most odaadó
szolgálatot értünk alatta – megváltoztatjuk érzelmeinket és azokat Krsna iránti
szeretetté alakítjuk át.
b) A sádhana szintjén Sríla Bhaktivinoda Thákura háromféle sádhakát különböztet meg:
- svanistha - a spekuláns I.
- parinistha – a vitatkozó II.
120
- nirapeksa – a hibakereső III.
Jellemzésük: I. - alacsony szintű kanistha adhikári, aki úgy csinál mintha
teljesen átadná magát az önmegvalósításnak, azonban elutasítja a varnásrama-
dharmát.
- nem társul bhaktákkal, mert közvetlen akarja szolgálni Krsnát.
- a végén azonban saját érzékeit fogja kielégíteni, ami csaló mentalitásának
kezdete.
- általában családos.
pl.: sannyásinak öltözik, de közben családja van.
II. – meggyőződője/dése?? a szabályok betartásának, ami néha túlzásba is esik.
- általában családos.
- a túlzó szabálykövetés hatására válik saját maga áldozatává.
- mivel abhaktákkal társul, állandóan vitatkozik a vaisnavákkal.
II. – lemondott, nem ragaszkodó sádhaka, aki helyzete miatt lenézi a többi
bhaktát és azt gondolja magáról, hogy mindenkinél fejlettebb.
- elhanyagolja Krsnával való kapcsolatát és állandóan hibát keres magában.
pl.:cselekedetei mögött hátsó szándék húzódik meg. Úgy néz ki, mint egy
sannyásí, de a szükségesnél több dolgot gyűjt össze.
2.) A sádhana mint fürdés:
a) A folyamat módszere:
- hallgatni a Srímad-Bhágavatamot, Krsna kedvteléseit, amiket
Vrindávanban mutatott be.
- imádkozni Rádha-krsna kegyéért.
b) Akadályok a végcél elérésében:
- a legfőbb probléma a mentalitással van. Ezt másnéven csalásnak hívják. Nem jó
mentalitással gyakoroljuk a lelki életet. Az anyagi elismerés miatt másnak mutatjuk
magunkat és ez meg fogja változtatni a végeredményt, amit el fogunk érni. Az ilyen
121
sádhanát az író a „szamár vizeletében való fürdéshez” hasonlítja. Ez egy nagyon
szennyező gyakorlat, aminek eredményeképpen nemhogy vonzzuk Rádha-Krsnát,
hanem inkább „eltávolítjuk” magunktól.
A csalásnak két szintje van: - becsapunk másokat.
- becsapjuk magunkat (ez a rosszabb).
- letargia (mindig lelkesen kell szolgálni a vaisnavákat).
- büszkeség (nem szabad azt gondolnunk, hogy ezt vagy azt nem kell megcsinálnom).
Megszabadulás a csalástól:
a) Teljes hitünket kell befektetni a folyamatba és erős társulást kell fenntartani
más vaisnavákkal vagy a lelki tanítómesterünkkel.
b) Hallgatnunk kell a vrindávani kedvteléseket, amelyekben Krsna a démonokat
öli meg. Úgy kell hallanunk, hogy közben tudatosak vagyunk saját hibáinkról.
c) Mindig alázatos hangulatban kell énekelnünk a szent nevet és nemcsak testi, de
finom fizikai szinten is követni kell a szabályozó elveket. Tehát amíg akárcsak
elmi? síkon, de nem merülünk el az odaadó szolgálatban, addig sádhanánk nem
lesz annyira hatékony, potenciális.
d) Soha nem szabad megállni (az aranyásás története 53. old.)
7. vers: A csalás megnyilvánulása
1.)
Jelentése: olyan képet mutatunk magunkról, amelyek nem vagyunk. Amíg nem aszerint
gondolkodunk, hogy mi Krsna szolgái vagyunk, addig – mégha kívülről nézve is bhaktáknak
nézünk ki – csalóknak számítunk.
Eredete: - a tisztelet.
- a megkülönböztetés utáni vágyban nyilvánul meg.
Felébredése: I. A lélek eredeti helyzetében egyszerű és becsületes.
II. Amikor kapcsolatba kerül az anyaggal, becstelenné és arrogánsává válik →
122
így kialakul benne a vágy, hogy mások imádják és legyen neki valami pozíció.
III. Ha kifejleszti ezek után az alázatos mentalitást, újra megkaphatja Krsna
kegyét.
2.)
A társulás fontossága:
a) Mindig a nálunk fejlettebb vaisnavákkal kell társulnunk, mert ezáltal elérhetünk minden
tökéletességet.
b) A nálunk fejlettebbel úgy kell társulni, hogy ne ő, hanem mi adjuk neki a társulást.
3)
A büszkeség:
a) A 7. vers témája az, hogy a szeretet nem tud addig felébredni, amíg ott van a büszkeség.
Ezt pedig az odaadó szolgálat által lehet kitisztítani.
jelentése: pratisthásá: imádandó.
ásá: remény.
b) Jellemzése: - a büszkeség olyan, mint egy prostituált nő, aki hamis boldogsággal áld meg
minket.
- soha nincs egyedül, családjával együtt jön; férje az irigység, gyerekeik az
erőszak és a rosszindulat.
- a büszkeséget a legnehezebb feladni, mert ha csak egy kevés is maradt belőle,
vissza jöhet az egész.
Hatása: olyannak látjuk magunkat, amilyenek nem vagyunk. Nem látjuk a rossz
tulajdonságainkat.
c) A három csaló bhakta jelleme az elismerésben megnyilvánuló vágy alapján:
- svanistha: reméli, hogy tiszteletreméltó és bűntelen bhaktának fogják gondolni
őt.
- parinistha: bízik abban, hogy lemondott, tudós bhaktaként fogják elfogadni.
- nirapeksa: azt gondolja, hogy önfegyelme alapján már tiszta bhaktaként már
minden felett áll.
123
d) Tisztulás: - ahogy megszabadulunk a csalástól, úgy tudjuk feladni a büszkeséget.
- ennek módja: szolgálni a vaisnavákat, mert a szolgálat alázatosságot jelent.
- kétféle szolgálat: - vápu – személyes.
- váni ?? – az utasítás követése.
e) A szív tisztítása:
- a szív olyan, mint egy pohár; ha van benne valami, másnak már nincsen helye benne
- → ha beleöntjük a Krsna-tudat „ „tejét”, az kiszorítja a „tintát”, a nemkívánatos szokásokat
- → ekkor két dolog történik: - fokozatosan eltűnik a büszkeség.
- megjelenik a szeretet.
A szeretet megnyilvánulása:
- Hogyan?: A tiszta bhakták szívéből kiárad a hládini-sakti és megtölti a miénket. Ez a lelki
sugárzás akkor ér el bennünket, ha megkapjuk a vaisnavák kegyét.
- Elérése?: A lelki tanítómester utasításainak követése által.
- Fegyelem gyakorlása: Mennyire vagyunk szolgálatkészek, hajlandóak lemondani anyagi
elképzelésekről és követni a guru utasítását az odaadó szolgálatra vonatkozólag. Ehhez
szükséges az önfegyelem. Amikor ez növekszik a szívben, az azt jelenti, hogy alázatosak
vagyunk és így lassan megsemmisül a büszkeség a szívünkben.
A szolgálat által a tiszta bhakták szíve megenyhül a sádhakák iránt és megkapják a
kegyét a bhaktának. Így módon a hládini-sakti – a Krsna-tudatossá vált sádhakában –
megnyilvánul és elpusztít minden anarthát.
Ha állandóan társulunk a megfelelő módon a tiszta bhaktákkal, akkor gyorsan fogunk
fejlődni. Az első 20-30 év lassú lehet, de utána – a teljes lelki haszon miatt – nagyon
felgyorsul a lelki fejlődés.
124
„A víz, amely a Lábát mosta, a por, amely a Lábát érintette és az ételmaradéka
segítheti a lelki fejlődést.”
125
Sad-acara (Vaisnava etikett):
41. Magyarázd el a tisztaság elvét a különböző szinteken, és a tisztaság hat kategóriáját! 7-
19-old.
A Vaisnava etikettnek és múrti-imádatnak egyik alapját képezi a tisztaság, amely nem
korlátozódik csupán külsődleges formalitásra, hanem lelki tartalommal bíró elv is egyben,
vagyis a külső és belső tisztaságra is vonatkozik. Az Úr Krsna, mivel Ő az Abszolút Igazsság,
a legtisztább. Mi az Ő parányi részei vagyunk, így eredeti Krsna tudatos helyzetünkben a
Belső energia menedékében mi is tiszták vagyunk, még akkor is, ha az anyagi világban
tevékenykedünk. De mivel feladtuk ezt a helyzetet, Krsna odaadó szolgálatát szabad
akaratunkból, az anyagi energia hatása alá kerültünk, ami beszennyezte a tudatunkat anyagi
ragaszkodásokat hozva létre. Meg kell tisztulnunk ezektől az anyagi ragaszkodásoktól, hogy
visszakerülhessünk a lelki energia hatása alá.
Gyakorlati szempontból beszélhetünk a fizikai test, a finom fizikai test és az elme,
tisztaságáról, négy szabályozó elv követéséről, ami hozzájárul, hogy a dharma négy lába, a
tisztaság, kegy, lemondás és igazmondás épp maradjon és segít, hogy a bhakta a jóság
minőségébe emelkedjen, ami szükséges, hogy a lelki szint felé haladjon. Aki nem tartja őket
az a szenvedély és a tudatlanság minőségében marad. A test szennyezése kábító, mámorító
szerekkel ill. húsevéssel, kihat az elmére is, a tiltott sexuális élet ragaszkodásokat fejleszt a
fizikai testhez, aki szerencsjátékot űz az mohóvá válik, elveszti az igazmondás erényét és az
elméje is szennyeződik. Az durva fizkai test tisztasága, a finom fizikai tisztaság és az elme
tisztán tartása nélkülözhetetlen, hogy töretlenül, minden érzékszervünkkel, az odaadó
szolgálatban foglalhassuk le magunkat.
126
A Hati-bhakti-vilása szerint a tisztaság hat kategóriája:
1. sthána-suddhi - a hely tisztasága: Az imádat helyére vonatkozik a
környezetre ahol az imádatot végezzük, vízzel feltakarítva, felmosva, feltörölve,
feldíszítve, mantrákkal megtisztítva a tudatunknak is segít tisztának maradni. Krsna
csak tiszta környezetben és tiszta tudatban végrehajtott imádatott fogad el és nyilvánul
meg,
2. dravya-suddhi - az imádat kellékeinek tisztasága: Az imádat kellékeit is
meg kell tisztítani és kifényezni majd vízzel és mantrákkal lelkivé tenni.
3. átma-suddhi - a test tisztasága: A test durva fizikai tisztasága, ruha
tisztasága, tilaka festése, kanthi-málá hordása, majd finom fizikai tisztaság és
mantrákkal megtisztítjuk a tudatunkat.-mantrák hatására emlékezünk az Úrra-. Előző
bekezdésekben az átma-suddhi-ról mint az önvaló tisztaságáról ír. Nem azonosítjuk
magunkat durva és finom fizikai testünkkel, csak a lényeggel, hogy Krsna örök szolgái
vagyunk. 14.old
4. citta-suddhi - az elme tisztasága: nagyon fontos elem, mert ha nem
vagyunk tudatossak az Úrról akkor az imádat nem okoz örömet neki. Az elme
tisztítása a felébredésnél kezdődik az Úrra való emlékezéssel és az egész életvitelt
folyamán tart, minden tevékenységben jelen kell lennie.
5. mantra-suddhi - a mantra tisztasága: a mantra tisztasága a sadhanánktól
függ. Fenntartható a megfelelő szolgáló attitűd és a bhaktákkal való megfelelő
hangulatú társulással. Fontos a megfelelő kiejtés is. Eltérés a szabályozó elvektől,
sértő viselkedés beszennyezi a mantrákat.
6. múrti-suddhi - a múrti tisztasága: A múrtit mindennap meg kell
fürdetni. Ha nagy múrtit imádunk, akkor illatos vízzel áttöröljük és megtisztítjuk és az
Őt képviselő slágarámát fürdetjük, mantrák éneklése kiséretében.
42. Magyarázd el a bhakták tulajdonságait és a bhakták kategóriáit! 27old-38old-ig.
Krsna azt mondja, hogy kétféle élőlény létezik: a jámbor (sura), isteni természettel megáldott,
és a démonikus (asura). A feltételekhez kötött lelkekben, még egy kezdő bhaktában is e kettő
valamilyen arányú keveréke található meg. Meg kell ismernünk mind a jó, mind a rossz
tulajdonságokat, hogy meg tudjunk szabadulni a rosszaktól és fejlesszük a jókat. A valódi
tudás megismerésének az is kell, hogy eredménye legyen, hogy változik a természetünk,
127
viselkedésünk, jellemvonásaink. A bhaktáknak követniük kell a szabályozó elveket,
könyörületesnek kell lenniük mindenkivel szemben betartva az ahimsá elvét. Odaadásukban,
Istenszeretetükben elért szintjük szerint, beszélhetünk kanistha bhaktá-ról, kezdő szinten
van, imádata még külsődleges formális szinten van, nem ismeri az írásokat, nem tud idézni
belőlük, hite gyenge, vibrálja a szent nevet de még vannak anyagi vágyai, könnyen eltéríthető
ezért törekednie kell, hogy tovább lépjen a középszintű bhakta, a madhyama bhakata
szintre, ahol már van Istenszeretete. Valamennyire már ismeri a szentírásokat de még nem tud
idézni belőlük és érvelni velük, ám megingathatatlan hite van, mindig kegyes, tiszta –
nemcsak testileg, elmében és cselekedeteiben is -, meghódoltak Krsnának. Mentessek az
anyagi vágyaktól, Minden tiszteletet megad másoknak, de magának nem vár el személyes
megbecsülést, béketűrő, igazmondó, minden élőlény jóakarója, önfegyelmezett, kitartó,
lemond az érzék-kielégítés tárgyairól, mentes a hamis egotól, nem irigy, nem képzeli
tulajdonosnak magát, egyaránt kiegyensúlyozott mind a kellemetlen mind a kellemes
körülmények között. Nem függ a dolgok szokásos folyásától. Elkülönül az emberek általános
tömegétől, magányos életre törekszik, nem kötődik otthonhoz, családhoz, feleséghez,
gyermekhez, felismeri az önmegvalósítás fontosságát. Az odaadó szolgálatba merül.
Harmadik kategoria az uttama bhakta, akiben már csírázik a Krisna iránti eksztatikus
érzelem magja. Már nem tud különbséget tenni az emberek között, mindenkit egyenlőnek lát.
Viselkedésében a következő kilenc jel nyilvánul meg: megbocsátás, az időpazarlás kerülése,
elkülönülés, az alaptalan tekintély érzet hiánya, remény, lelkesedés, íz az Úr szent nevének
énekléséhez, ragaszkodás az Úr transzcendentális tulajdonságainak leírásához, valamint
vonzódás az olyan szent helyekhez, ahol az Úr tartozkodik – egy templomhoz vagy egy szent
helyhez pl. Vrndávana. Szilárd meggyőződéssel rendelkezik a kinyilatkoztatott szentírásokat
illetően, és jártas a sástrákra támaszkodó érvelésben.
43. Magarázd el a bhaktákkal való társulás, a tisztelet adása elveit, valamint a vaisnava-
aparádha ismérveit és gyógymódját! 55-68 old-ig
Az odaadó szolgálat egyik alapvető elve a bhaktákkal való társulás, a sádhu-sanga és ezzel
egyidejűleg az abhakták társaságának feladása, vagyis az asat-sanga-tyágá. Meg kell
ismernünk a bhakták tulajdonságait, hogy milyen szinten áll és a saját maunk helyzetét is, és
aszerint társulni velük. Egy bhakta társaságában felébred az emberben Krsna odaadó
szolgálatába vetett hit. Az a bhakta, aki hisz abban, hogy az Úr szent neve azonos az Úrral,
tiszta bhakta még akkor is, ha kezdő szinten áll, társaságában mások is vaisnavákká
128
válhatnak. Minden bhaktának meg kell adnunk a kellő tiszteletet, ha valaki hittel imádja Hari
múrtiját, de nem mutat kellő tiszteletet a bhakták és mások iránt, materialista bhaktának
nevezik. A fejlettebb bhaktákat szolgálnunk kell imádni és tudakozódni tőlük, a velünk
azonos szenten lévőkkel barátkozni, a kevésbé fejleteket pedig jóindulatúan segíteni. Egy
kanistha bhaktának szüksége van a társulásra a madhayama bhaktákkal, hogy fejlődhessenek
a lelki életben, ugyanakkor még nem értik és értékelik ezt a társulást, így sértéseket
követhetnek el, ami visszafogja őket, ezért óvatosan kell velük egy madhyama bhaktának
társulnia. Egy uttama bhakta a legkevésbé fejlettnek gondolja magát, mindenkinél
elesettebbnek, örül a szerencsének, hogy szolgálhatja a bhaktákat. De, hogy példát
mutathasson és prédikálhasson egy madhyama bhakta szintjén viselkedik.
A bhakták közötti szeretetteljes társulás hat jele a következő: adományozás, adományok
elfogadása, ez elme bizalmas feltárása, bizalmas érdeklődés, prasáda elfogadása és
felajánlása. A bhaktákal való társulás alapvető hangulata az alázat, ami a lelki szeretet
kifejeződése is, segít a sértések elkerülésében. A bhakták szolgálatának négy alapvető módja:
ülőhellyel kínáljuk (fogadjjuk), megmossuk a lábát (tiszteletet mutatunk), hallunk tőlük
(társulás), és mindenféle módon segédkezünk nekik (személyes szolgálat).
A tisztelet adásnak különböző szempontjai lehetnek pl. a bhakta fizikai testének kora, lelki
fejlettsége, ha régóta gyakorolja az odaadó szolgálatot, akkor valószínűleg fejlettebb bhakta.
A siksá és diksá kapcsolat alapján, legtöbb tiszteletet telőszőr Sríla Prabhupádának, alapító
ácáryánknak, utána az ő tanítványainak azoknak, akik siksában részesítenek és még többet az
alapvető síksá és diksá gurunknak. Más síksá guruknak annak mértékében amilyen
felelősséget vállalna lelki fejlődésünkért. A szervezetben adminisztratív funkciókat
betöltőknek is meg kell adni a megfelelő tiszteletet pl. templomvezető. Avatatlan bhakta
tiszteli az avatottat, azok a bráhmanákat, mindenki a sannyásikat.
Varnák és ásramák szerint a brahmacárik tisztelik a grhastákat, ők pedig mindhárom rend
tagjait. Mindenki tiszteli a vánaprasthákat, sannyásikat. Varnák közül a bráhmanák érdemlik a
legtöbb tiszteletet.
Amikor tiszteletlenek vagyunk a vaisnavákkal, nem tartjuk be a társulásban az etikettet,
kisebb nagyobb sértésnek tekinthető. Vaisnava aparádhának számít a bhakták kritizálása akár
esetleges alacsony születése, véletlen leesése, múltbéli hibák miatt, olyan hibák miatt, amiket
már majdnem kijavított vagy akár testi fogyatékossága miatt is. Sértés megütni, gyalázni,
tiszteletlennek lenni, dühösnek lenni egy vaisnavára vagy nem örülni mikor meglátjuk. Sértés
lehelt még ha egy fejlettebb, idősebb bhaktát kijavítunk még ha igazunk is van.
129
Vaisnava-aparádha gyógymódja, hogy a sértet bhaktát alázatosan megközelítjük, felajánljuk a
hódolatunkat és a bocsánatáért esedezünk, kérjük a kegyét, mert e nélkül nem tudunk fejlődni
a lelki életben. Személyes szolgálatot is felajánlhatunk. A bhakták könyörületesek és
megbocsátók, de Krsna elitéli azt, akik a bhaktáját sértegeti. Ha a bhakta mégsem enyhül meg
akkor nagyon alázatos és elkeseredett hangulatban addig kell énekelni a Szent Nevet, amíg a
sértés hatása el nem múlik. A vaisnava-aparádha eredménye az, hogy elveszik a hit és a Szent
Név éneklése iránti íz.
44. Ismertesd a templomi etikett alapvető szabályait és az elkerülendő sértéseket! 79-92 old-
ig
A vaisnavák mindennapos sádhanájában a templomi múrti imádat fontos szerepet játszik,
Rúpa Gosvami említ tíz elsődleges, tíz másodlagos szabályt és 44 hozzájuk tartózó
tevékenységet. A tíz elsődleges szabály: (1) el kell fogadni egy hiteles lelki tanítómester
lótuszlábaink a védelmét, (2) avatást kapni tőle és meg tanulni az odaadó szolgálat
gyakorlatát, (3) hittel és odaadással engedelmeskedni kell az utasításainak, (4) utasításai
szerint követni kell a nagy ácáryák nyomdokait. (5) Kérdezni kell tőle a fejlődés mikéntjéről,
(6) készen állni a lemondásra minden anyagi dologról Krsna kedvéért, (7) törekedni, hogy
szent helyen éljünk, de legalább templom közelében, (8) csak annyi anyagi dolgot elfogadni
amennyi feltétlenül szükséges, (9) ekádásin böjtnapot tartani, (10) imádni kell az olyan szent
fákat, mint a banyanfa. Tíz utasítás: (1) elutasítani az abhakták társaságát, (2) ne oktassuk azt,
aki nem vágyik az odaadó szolg. gyakorlatára, (3) ne akarjunk költséges templomokat építeni,
(4) ne törekedjünk sok könyv elolvasására és ne legyünk hivatásos vagy üzleti alapon előadói
a szentírásoknak. (5) Ne hanyagoljuk el a napi kötelességeket, (6) ne bánkódjunk a veszteség
miatt ill. ne örüljünk a nyereségnek, (7) ne legyünk tiszteletlenek a félistenekkel szemben, (8)
ne okozzunk szükségtelen aggodalmat senkinek, (9) kerüljük a sértéseke a Szent Név
éneklésekor és a múrti imádatakor, (10) ne tűrjük ha valaki Krsnát vagy bhaktáját gyalázza.
További fontos elemek: Díszítsük a testüknek tilakával, akár a Maha-mantrával is, fogadjuk el
a felajánlott virágokat és helyezzük a testünkre, tanuljunk meg táncolni a múrti előtt, azonnal
boruljunk le, amint meglátjuk a múrtit vagy a lelki tanítómestert, az Úr templomába állva kell
bemenni. Mikor a múrtit sétálni viszik, csatlakozzunk a menethez, naponta egyszer vagy
kétszer el kell látogatni az Úr templomába, legalább háromszor körbejárni a templom
épületét, imádni kell a múrtit és személyes szolgálatot adni nekik. Énekelni kell, sankírtanát
tartani, imákat mondani és japázni. Meg kell tisztelni a prasádamot, inni a caranámrtából,
130
megszagolni a felajánlott virágokat, füstölőket. Meg kell érinteni a múrti lótuszlábát és
odaadással gyönyörködni bennük. Időnként áratit kell ajánlanunk, hallanunk kell az Úr
kedvteléseiről, emlékezni kell a múrtira, meditálni rajta, önkéntes szolgálatot végezni neki.
Barátként gondolni az Úrra, mindenünket felajánlani neki a kedvenc dolgainkkal együtt,
minden kockázatot vállalni kell Krsnáért. Meghódolt léleknek kell lennünk, öntöznünk kell a
Tulasi fát, rendszeressen hallgatnunk kell a Szentírásokat bhakták társaságában, szolgálnunk
kell a vaisnavákat. Kárttika havában ill. Janmástami napján végezzünk különleges szolgálatot.
Minden szolgálatot nagy figyelemmel végezzük, társuljunk fejlettebbnek tekintett
bhsaktákkal, énekeljük a Szent Nevet.
A sértések négy kategóriába sorolhatók: test és elme tisztátlansága, az erőfeszítés hiánya,
tisztelet hiánya, hit hiánya miatti sértések.
Elkerülendő sértések:
A múrti templomába kocsin, gyaloghintón vagy cipővel ill. mosatlan ruhában belépni.
Elmulasztani a különféle ünnepek Pl. Janmástami, Ratha-yátrá megtartását Krsna örömére.
Nem leborulni a múrti előtt, ill úgy leborulni, hogy csak az egyik kezünk érinti a földet.
Evés után kéz és lábmosás nélkül belépni a templomba az Urat imádni, ill. szennyezet
állapotban, nemi érintkezés után, holtest megpillantása vagy hozzáérés után templomba
menni. Ha a holttest rokon volt, akkor fürdés után beléphetünk a templomba. Lehetőleg
kerüljük a kék és piros öltözéket.
Körbe járni valakit Srí Krsna előtt. Ha másokat szeretnénk ily módon tisztelni, akkor az
oltárt be kell csukni.
Kinyújtani a lábat a múrti felé vagy mások felé, átfogni a bokát, könyököt, lefeküdni,
csupasz földre ülni, prasádamot enni, hazudni, túl hangosan ill. másokkal beszélni, sírni,
kiabálni, vitázni, veszekedni, dühösnek lenni, valakit megszidni, koldusnak alamizsnát adni,
másokkal durván beszélni, szőrmetakarót viselni, másokat magasztalni, dicsérni, csúnyán
beszélni, szellenteni, böfögni a múrti előtt. Háttal ülni a múrtinak, kigúnyolni a félisteneket a
múrti előtt, hozzáérni a múrtihoz egy sötét szobában, vagy miután olajjal dörzsöltük be a
testünket. Kábító, mámorító szereket használni.
Nem imádni a múrtit a lehetőségeinknek megfelelően, imádat közben nem csöndben
maradni, vécére menni. Füstölőt virág nélkül ajánlani ill. illat nélküli hasznavehetetlen virágot
ajánlani, elmulasztani az évszaknak megfelelő friss gyümölcsök, gabona felajánlását. Nem
szabad főzés után bárkit megkínálni még felajánlás előtt, olyan ételt ajánlani, melyet kutyák
vagy más alacsony szintű állatok megpillantottak, múrtit olyan vízben fürdetni melyhez valaki
körömmel vagy az ujjával hozzáért, úgy imádni a múrtit, hogy valaki izzad.
131
Elmulasztani és némán ajánlani hódolatunkat a lelki tanítómesternek, elmulasztani a lelki
tanítómester dicsőítését, amikor jelen van ill. magunkat dicsőíteni előtte.
45. Ismertesd a tíz sértést a szent helyek ellen és a szent helyeken követendő etikettet! 111-
126 old-ig
1. sértés: Nem követni a lelki tanítómester utasítását, aki megnyilvánítja a szent
dháma transzcendentális természetét.
2. sértés: A szent dhámát az anyagi világ átmeneti részének tekinteni.
3. sértés: Erőszakot elkövetni a szent dháma lakói ellen, vagy bármely zarándok
ellen, akik oda látogatnak, vagy azt gondolni, hogy közönséges, világi emberek.
4. sértés: Az érzék-kielégítésre irányuló anyagi tetteket végrehajtani, miközben a
szent dhámában lakunk.
5. sértés: A dhámát személyes pénzügyi nyereségre használni.
6. sértés: Azt gondolni, hogy a szent dháma egy anyagi ország vagy tartomány része,
vagy azt gondolni, hogy az Úr dhámája egyenlő valamely félistennel kapcsolatos
szent hellyel, vagy megmérni a dháma kiterjedését.
7. sértés: Bűnös tetteket elkövetni, miközben a szent dhámában tartózkodunk.
8. sértés: Vrndávanát és Navadípát egymástól különbözőnek tekinteni.
9. sértés: Kritizálni vagy elhanyagolni a szentírásokat, amelyek a szent dhámát
dicsőítik.
10. sértés: Azt gondolni, hogy a szent dháma dicsősége túlzás vagy képzelődés.
Adjuk meg a kellő tiszteletet mindenkinek, de ne társuljunk máyávádi filozófiát követőkkel,
apaszampradáyákba tartozókkal, imperszionalistákkal senkivel, akik nem az odaadó szolgálat
folyamatát követik.
A dháma séva elemei: halani róla, emlékezni rá, dicsőíteni, arra vágyni, hogy meglátogassuk,
messziről megpillantani, megközelíteni, körüljárni, megérinteni, menedéket venni benne,
javítani, tisztítani és szépíteni a dhámát.
A dháma sávára vonatkozó szabályok, etikett:
1. A szent dhámába érkezéskor boruljunk le, ajánljuk hódolatunkat a dháma porának.
2. Tiszteljük a szent dháma porát úgy, hogy a testünkre helyezzük, akár az ételünkbe is
tehetjük.
132
3. Ottlétünk alatt gyakran végezzünk parikramát és járjuk körül a szent helyeket,
látogassuk meg és halljunk róluk.
4. Parikramának akkor teljes a lelki haszna, ha mezítláb megyünk, és teljes kört
teszünk, leborulva az elején és a végén.
5. A Rádha-kunda vagy a Govardhana-hegy körüli dandavad-parikramát is lehet
végezni.
6. Látogassuk meg a múrtikat a dhámában, adjunk adományt, imádkozzunk Hozzájuk
és járjuk körül Őket körbe háromszor.
7. A Vaisnavák nem lépnek rá a Govardhana hegyre, hogy a Rajta levő templomokat
meglátogassák.
8. Govardhana silát csak a guru engedélyével lehet hazavinni és imádni, és egy vraja-
vásítól kell adományba kapni, helyette ugynolyan mennyiségű aranyat vagy annak
ellenértékét felajánlva.
9. A Kali-gandaki folyóban található sálagrama-silákat is csak a guru engedélyével
vigyük haza! Ugyanez vonatkozik a Dváraká-cakrákra és a Narmadá-lingamokra is.
10. Ha valaki nincs a spontán istenszeretet szintjén, ne éljen hosszú ideig
Vrndávanában, hanem csak rövidebb látogatásokat tegyen.
11. A gaudíya-vaisnavák nem tartják képesítettnek magukat arra, hogy a Rádhá-
kundánál éljenek. A guru engedélyével élhetnek a Govardhana hegy közelében, és naponta
meglátogathatják Rádhá-kundát.
12. Ha egy templomba megyünk, mindenképpen vigyünk valami adományt: pénzt,
bhogát, vagy az imádat más kellékeit, ha tudjuk, hogy mire van szükség.
13. A templomba nem szabad cipővel vagy papuccsal bemenni, és a táskánkban se
vigyük be! A legjobb ha kint hagyjuk a templom előtt, vagy ha félünk, hogy ellopják, akkor
ne is vigyük magunkkal az ilyen látogatásokra!
14. A templomokban tartsuk tiszteletben az ott elfogadott rendet, pl., ha megtiltják,
hogy fotózzunk, akkor ne erőszakoskodjunk.
15. Érdemes előre megtudni, hogy mikor van darsana és akkor menni, hogy ne
okozzunk csalódást magunknak, vagy kényelmetlenséget a múrtiknak azáltal, hogy a lelkes
pújárí egy kis baksis fejében felébreszti Őket a kedvünkért!
16. A szent helyek karbantartására, tisztítására, felújítására fordított adomány nagyon
nagy lelki haszonnal jár.
133
134
Yajna tételek
46. Ismertesd az áldozat folyamatának lényegét és célját, valamint az áldozatvégzők
különböző fajtáit a Bhagavad-gita 3., és 4. fejezete alapján!
BG.3.9-16.
„Az ember végezze úgy munkáját, hogy az áldozat legyen Visnunak, másképp tettei az anyagi
világhoz kötözik. Óh, Kunti fia, teljesítsd ezért előírt kötelességed az Ő örömére, s így mindig
mentes maradsz a kötelékektől!”
Az embernek dolgoznia kell még teste fenntartásáért is, ezért sajátságos társadalmi helyzete és
tulajdonságai szerint előírt kötelességei olyanok, hogy általuk elérheti ezt a célt. Minden
áldozatnak az Úr Visnu elégedettsége a célja. Ugyanannak a célnak teszünk eleget, ha
végrehajtjuk az előírt yajnákat, mint ha közvetlenül az Úr Visnut szolgáljuk. Ezért a Krsna-
tudat, ahogyan ez a vers is írja, a yajna végrehajtását jelenti. A varnasrama intézmény célja
szintén az Úr Visnu elégedettsége.
Semmit sem szabad csupán az érzékkielégítésért végeznünk:mindent Krsna kielégítése
érdekében kell tennünk. Ez lassan arra a szinte felemel, amelyen az Úr transzcendentális
szerető szolgálatát végezhetjük. Ez a szolgálat az egyetlen dolog, amely által eljuthatunk Isten
országába.
BG.3.10.
„A teremtés kezdetén az élőlények Ura az emberek és félistenek nemzedékeit bocsátotta előre
Visnunak szánt áldozatokkal, aztán megáldotta őket, mondván:” legyetek boldogok e yajna
135
által, mert ennek végrahajtása majd megajándékoz benneteket mindennel, ami kívánatos a
boldog élethez és a felszabaduláshoz!”
Az anyagi teremtésen belül minden élőlényt feltételekhez köt az anyagi természet, mert
megfeledkeztek a Visnuhoz, vagyis Krsnához fűződő kapcsolatukról. A védikus elvek azért
vannak, hogy segítsenek bennünket ezen örök kapcsolat megértésében. Az Úr azért teremtette
ezt az anyagi világot, hogy a feltételekhez kötött lelkek megtanulhassák, hogyan kell yajnákat
végrehajtaniuk Visnu elégedettsége érdekében, hogy nagyon kényelmesen, aggodalom nélkül
éljenek, amíg az anyagi világban vannak, s hogy aztán jelenlegi anyagi testük halála után
beléphessenek Isten birodalmába. A yajna végzésével a lelkek jámborrá válhatnak és Krsna
tudatosak lehetnek. A védikus írások e Kali korszak számára a sankirtana- yajnát (Isten szent
neveinek éneklését) ajánlják.
BG.3.11.
A félistenek az anyagi világügyeinek felhatalmazott irányítói. Feladatuk, hogy fénnyel,
levegővel, vízzel, valamint a test fenntartásához szükséges minden áldással ellássák az
élőlényeket. Elégedettségük vagy neheztelésük az emberek által végrehajtott yajnáktól függ.
Valamennyi yajna célja, hogy végül örömet okozzon a yajna-patinak. Ha a yajnákat az
emberek tökéletesen hajtják végre, akkor a félistenek, akik az emberek ellátásáról
gondoskodnak, szintén elégedettek lesznek, s így bőségesen ellátják majd az embereket a
természet különféle terményeivel.
A yajnák elvégzése sok egyéb áldással is jár, s végül az anyagi kötelékek alóli
felszabaduláshoz vezet. Yajnát végrehajtva az ember megszenteli ételét,s e megszentelt ételek
fogyasztása megtisztítja a létét. A lét megtisztulásával az emlékezet finom szövetei is
megtisztulnak,s ennek következtében az ember képes lesz a felszabadulás útjára gondolni.
BG.3.12.
A Védák a különféle félistenek imádatára más és más yajnát írnak elő, ám végső soron
minden áldozat Krsnának szól. A Védák az emberek anyagi tulajdonságainak megfelelően
számos különböző típusú yajnát ajánlanak. A félistenek imádatára is ugyanez az elv
vonatkozik. Végső soron minden yajnának az a célja, hogy fokozatosan a traszcendentális
136
szintre emelje az embert. A közönséges emberek számára legalább a panca-maha-yajnaként
ismert öt yajna elvégzése szükséges.
BG.3.13.
A Lrgfelsőbb Úr bhaktái semmi olyat nem esznek, amit előzőleg nem ajánlottak fel a
Legfelsőbb Személynek. Ezek a bhakták mindig yajnákat végeznek az odaadó szolgálat
különféle formáiban (pl.sravanam,kirtanam,smaranam,arcanam stb),s ez távol tartja őket az
anyagi világbeli bűnös kapcsolatok minden szennyétől. Azonban akik csak saját élvezetükre,
érzékkielégítésük érdekében készítenek ételt, nemcsak tolvajok, de mindenféle bűnt is esznek.
BG.3.14.
A bhakták ételüket először felajánlják Krsnának, és csak azután fogyasztják el. Ez a folyamat
lelki táplálékot nyújt a testnek. Nemcsak megszabadítja a testet az előző bűnök
visszahatásaitól, hanem ellenállóvá is teszi az anyagi természet minden szennyeződésével
szemben.
BG.3.15.
Visnu kedvéért kell dolgoznunk, a szükséges útmutatást ehhez a Brahmanban,azaz a
transzcendentális Védákban találjuk meg. A Védák tehát a munka törvénykönyvei. Tegyünk
bármit,ha a Védák nem írják elő, akkor az vikarma, azaz nem autentikus, hanem bűnös tett. A
Védák útmutatásai közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyisége kilégzéséből
nyilvánultak meg.
BG.3.16.
„ Kedves Arjunám! Aki emberi élete során nem követi a Védákban előírt áldozatkört, az
minden bizonnyal bűnös életet él. Léte hiábavaló, mert csak az érzékkielégítésben leli
örömét.”
137
Akik nem követik e szabályokat,azok rendkívül kockázatos életet élnek,amely a kárhozat felé
vezet. A természet törvényei alapján az emberi élet célja legfőképpen az önmegvalósítás, amit
3 úton – karma yogán , a jnana-yogán vagy a bhati-yogán keresztül – lehet elérni. Az erény és
a bűn felett álló transzcendentálisták számára nem szükséges az előírt yajnák szigorú
végrehajtása, ám azoknak, akik csupán az érzékkielégítést hajszolják, meg kell tisztulniuk az
említett yajna-kör elvégzésével.
Aki szakértővé válik a Yajnák végrehajtásában, az minden kétséget kizárva Krsna – tudatú
lesz.
A különböző áldozatvégzők BG.4.23-33
BG.4.25.
„Némely yogi a félisteneket imádja tökéletesen,különféle áldozatokat ajánlva fel nekik, míg
mások a Legfelsőbb Brahman tüzébe ajánlják áldozataikat.”
A kötelességét Krsna –tudatban végző embert tökéletes yoginak, első rangú misztikusnak
nevezik. Vannak akik a félistenek számára mutatnak be hasonló áldozatokat, mások pedig a
Legfelsőbb Brahmannak, vagyis a Legfelsőbb Úr személytelen arculatának áldoznak. Tehát a
különféle kategóriáknak megfelelően különféle áldozatok vannak. A különféle áldozatokat 2
fő csoportba sorolhatjuk:
1: a világi javak feláldozása és
2: áldozat a transzcendentális tudás művelésével. Akik Krsna tudatúak, azok minden anyagi
javukat feláldozzák, hogy elégedetté tegyék a Legfelsőbb Urat, míg akik ideiglenes anyagi
boldogságra vágynak, földi javaik felajánlásával a félisteneknek, többet között Indrának vagy
a napistennek akarnak a kedvében járni. Az imperszonalisták azonosságukat áldozzák fel,
amikor a személytelen Brahmanba olvadnak. Az anyagi jólétre vágyakozók a félisteneket
imádják a védikus szertartásoknak megfelelően, különféle áldozatok végrehajtásával. Mások,
akik az Abszolút Igazság személytelen aspektusát imádják,s a félistenek formáit ideiglenesnek
tekintik, egyéni azonosságukat áldozzák a legfelsőbb tűzbe,s ezáltal a Legfelsőbb létébe
olvadva véget vetnek egyéni életüknek. Ezzel szemben a Krsna tudatú ember azért áldoz fel
mindent, hogy Krsna kedvében járjon. Ő tehát a legkiválóbb yogi, de egyéni létét nem veszíti
el.
BG.4.26.
138
Az emberi élet 4 rendje tagjainak a brahmacariknak,a grhastáknak, a vanaprastháknak és a
sannyasiknak egyaránt a legkiválóbb yogikká, transzcendentalistákká kell válniuk.
A brahmacarik,akik a hiteles lelki tanítómester felügyelete alatt tanulnak, úgy uralkodnak az
elméjükön, hogy távol tartják magukat az érzékkielégítéstől. Kerüli az anyagi hangvibrációt ,
s hallását egyedül a Hare Krsna transzcendentális hangvibrációja köti le. A családosok akik
számára engedélyezett bizonyos fokú érzékkielégítés, nagy önmegtartoztatással teszik azt. A
szabályokat követő családfenntartó nem merül el a korlátlan szexuális élet és a többi
érzékkielégítés élvezetébe.
BG.4.27.
Akiket az elme és az érzékek szabályozása általi önmegvalósítás érdekel,azok az érzékek és
az életlevegő működését ajánlják áldozatként a fegyelmezett elme tüzébe.
A lélek a testen belüli tízféle levegő működésétől függ, s ez a légzés folyamatán keresztül
érzékelhető. A Patanjali yoga rendszer a testlevegő működésének gyakorlati úton történő
szabályozását tanítja. Ennek célja, hogy a belső levegőműködése végül elősegítse a lélek
megtisztulását az anyagi ragaszkodástól.
BG.4.28.
Vannak emberek akik különféle jótékony adományok formájában áldozzák fel javaikat.
Vannak, akik a magasabb színvonalú élet vagy univerzum felsőbb bolygóinak elérése
érdekében önszántukból számtalan vezeklést vállalnak. Mások különféle misztikus yogákat,
például Patanjali yoga rendszerét gyakorolják, hogy az Abszolút létébe olvadjanak, vagy a
hatha- illetve astanga yogával foglalkoznak, hogy bizonyos képességekre tegyenek szert.
Vannak akik a szent zarándokhelyeket látogatják sorra. Vannak , akik a különféle védikus
írásokat tanulmányozzák. A Krsna tudatot az említett áldozatfajták egyikével sem lehet elérni-
izárólag az Úr és az Ő hiteles bhaktája kegye teszi azt lehetővé. A Krsna tudat éppen ezért
transzcendentális.
BG. 4.29.
139
„ Mások, akik a légzés megszüntetésével akarnk transzba merülni,a kilégzést a belégzésbe, a
belégzést pedig a kilégzésbe ajánlják,míg végül a lélegzet teljes leállításával transzban nem
maradnak. Mások a szabályozott evés folyamatával a kilégzést ajánlják önmagába
áldozatként.
BG.4.30.
A különféle áldozatoknak a célja az érzékek szabályozása. Az anyagi lét alapvető oka az
érzékkielégítés, ezért amíg el nem hagyjuk az érzékkielégítés síkját nincs esélyünk a teljes
boldogság és teljes lét jellemezte örök szint elérésére. Ez a szint az örökkévaló. Valamennyi
említett áldozat abban segít, hogy megtisztuljunk az anyagi lét bűnös visszahatásaitól.
BG4.33.
Minden áldozat célja a teljes tudás elérése, majd az anyagi szenvedésektől való
megszabadulás, és végül a Legfelsőbb Úr szerető transzcendentális szolgálata.
Az áldozati tetteket végrehajtók tudata alapján néha karma-kandának ( gyümölcsöző
cselekedeteknek) néha pedig jnana kandának( igazságot kereső tudásnak) nevezzük. Jobb, ha
a tudás a végső cél.
47. Ismertesd az első áldozat körülményeit és jelentőségét a Purusa-sukta (Rig – veda
10.19.) és a Srimad Bhagavatam 2.ének 6.fejezete alapján!
140
A Legfelsőbb Úr univerzális formájában ezer fej, szem,láb van, mivel az összes élőlény benne
van. Teljesen áthatotta az univerzumot, hogy létezést adjon neki, és mivel független tőle, tíz
hüvelyknyire az univerzumon túlra is kiterjesztette Magát. Megnyilvánította magát, mint a
purusa az univerzumban, hogy az élőlények élvezni tudják az anyagi világ gyümölcseit.
Az univerzum összes élőlénye csupán az egy negyedét alkotja,a lelki ég örök természete
pedig a háromnegyed részében létezik.
Az egy negyed Ura belekezdett a teremtés munkájába, körbejárva és felvéve a mozgó és
mozdulatlan tárgyak formáját.
Az Úrból született az univerzum, és ebben az univerzumban megszületett a virat-purusa, az
univerzum Felsőlelke. Utána a virat-purusa megnövekedett és létrehozta a földet és a jivák
testeit. A devaták, az első teremtett élőlények egy mentális áldozatott hajtottak végre, hogy
teljessé tegyék a teremtést. Erre az áldozatra a virat-purusát (az anyagi világ alkotóelemeit)
használták felajánlásként. A tavasz volt a ghí, a nyár a tüzelő, az ősz pedig a felajánlás.
Ebben az áldozatban a tűz köré vont kusa fűszálakból hét volt (7 védikus versmérték),a
tüzelőfából pedig 21 volt. 12 hónap, 5 évszak, 3 viálg és a nap)
A devaták, akik ezt a mentális áldozatot végrehajtották, megkötözték a virat-purusát, hogy
felajánlják áldozati állat gyanánt. Vízzel öntözték meg a tisztítás érdekében.
Abból az áldozatból, amelyben mindent feláldoztak az univerzumban, jött létre a joghurt és a
ghí, és minden tápláló étel. Abból keletkeztek a levegő, az erdő, és a falu állatai.
Abból a végső áldozatból született a Védák Rg- himnuszok, Sama-zene, és a Yajus- próza
része a 7 védikus versmértékkel egyetemben.
Az áldozatból születtek az állatok.
A brahmanák a virat- purusa arcából, a ksatriyák a 2 kezéből, a vaisyák a combjaiból, a
sudrák pedig a lábaiból származnak.
Az elméjéből született a Hold,a 2 szeméből a Nap, a légzéséből a VAyu –szél félistene,a
szájából pedig Indra és Agni.
A köldökéből származik a föld és a mennyek közötti űr, a fejéből a mennyek, a lábaiból a
föld, a füleiből az irányok. Így lettek megteremtve a világok.
Brahmá elmagyarázta a megvalósítását Indrának. Indra , aki ismeri az összes élőlényt mind a
4 írányban, elmagyarázta azt mindenki másnak. Az aki ismeri a virat-purusa természetét,
halhatatlanná válik még ebben az életében a földön.
141
Így hajtották végre a devaták a mentális áldozatot, a virat-purusát felhasználva arra, hogy
megnyilvánítsák a változatosságot a világban. Ennek az áldozatnak a nyomán jöttek létre a
fizikai természet törvényei és az első lelki parancsolatok. A nagy lelkek hasonló mentális
imádat által elérik a halhatatlanság hajlékát, ahol a sádhyák és dévaták, az első imádók
lakoznak.
A Purusa-sukta megerősítése a BG alapján. SB 2.6.23-30.
23.vers
„Amikor az Úr ( Maha Visnu),a hatalmas személyiség hasán nyíló lótuszvirágon
megszülettem,a hatalmas Istenség Személyisége testrészein kívül semmim nem volt, amivel
áldozatokat mutathattam volna be.”
Az Úr Brahmat Svayambhuként ismerik, ami annyit jelent, hogy apa és anya nélkül született.
Maha- Visnu hasából kihajtó lótuszvirágon jött a világra. Brahma miután megjelent az
univerzum űrjében, csupán sötétséget látott, és ez megzavarta. Az Úr ekkor szívén keresztül
az sugallta neki, végezzen lemondást, és így tegyen szert mindarra , ami az áldozati
szertartáshoz szülséges. Maha- Visnun és Brahmán kívül semmi nem volt. Az áldozatok
bemutatásához sok mindenre volt szükség, legfőképpen állatokra. Brahma mindazt amire az
áldozathoz szükség volt, Garbhodakasayi Visnu testrészeiből hozta létre, ami azt jelenti, hogy
a kozminus rendet maga Brahmá teremtette.
24.vers
„Az áldozati szertartások végzéséhez szükség vn z áldozat kellékeire: virágokra, levelekre,
fűszálakra és áldozati oltárra, s alkalmas időben kell végrehajtani.(tavasszal)”
Egy áldozat sikeres bemutatásához legalább 4 képzet papra van szükség: egyikük a felajánlást
végzi(hota), egymásik a mantrákat énekli(udgata),a harmadik tűz segítsége nélkül fellobantja
az áldozati lángot(adhvaryu),a negyedik pedig felügyel mindenre(brahmá).
26.vers
„ Szükség van még arra is, hogy a kívánt cél elérése érdekében,a megfelelő folyamatot
követve az adott írások alapján bizonyos himnuszokkal és azzal a fogadalommal, hogy
viszonozzák az áldást, segítségül hívják a félistenek neveit.”
142
27.vers
„az áldozathoz szükséges hozzávalókat és kellékeket mind az Istenség Személyiségének
testrészeiből kellett előteremtenem. A félistenek neveit hívtam segítségül,s lassan elértem a
végső célt, Visnut. Az áldozat így eredménnyel járt,s a végső felajánlás elvégeztetett.”
Az eredményes áldozat célja Narayana, ezért a védikus himnuszok végső soron e cél elérését
szolgálják.
28.vers
„ Így hoztam létre mindazt, amire az áldozati felajánláshoz szükség volt, minden eszközzel
együtt a Legfelsőbb Úr,az áldozat élvezője testrészeiből , s bemutattam az áldozatot, hogy
elégedetté tegyem az Urat.”
A világ békéjét csakis áldozatok bemutatásával és lemondással érhetjük el.
29.vers
Ezután az élő teremtmények urai a megfelelő szertartások elvégzésével bemutatták az
áldozatot, hogy kedvében járjanak mind a megnyilvánult, mind a megnyilvánulatlan
személyiségeknek.
30.vers
„ Ezek után a Manuk, az emberiség atyjai, a nagy bölcsek, az ősatyák,a művelt tudósok,a
daityák és az emberek áldozatokat mutattak be, hogy elégedetté tegyék a Legfelsőbb Urat.”
Ezáltal valódi tudásra tesznek szert lelki azonosságukat illetően,s így az anyagi kényelem
helyett inkább a lelki felszabadulással törődnek az Úr bhaktái.
48,. Ismertesd a 4 különböző korszakban végzett imádati és áldozati folyamatokat, ezek
kellékeit és feltételeit! Ki alkalmas ezen áldozatok végrehajtására?
Szabályrendszer gunák sastra
143
Satya- meditáció(dyána), nincsenek rituálék sattva yoga sastrában vannak
leírva
Treta- áldozat(yajna), vaidika vidhi(védák szerinti) rajas sruti(4 Véda)megjelenik
a 4 társadalmi
Osztály
Dvapara-murti imádat(arcana),pancaratrika vidhi tamas pancaratra
Kali- nama-sankirtana, bhagavata-vidhi tamas S.B. hallás éneklés
Krsnáról
Az áldozatban legalább 4 pap vesz részt:
Hotr: Ő hívja meg a tüzet, beavatja azt, és imádja az Urat a tűzben-RG-Veda
Udgatr: Ő énekli a mantrákat a yajna során- Sáma-Véda
Adhvaryu: Ő készíti elő a kellékeket és beavatja a vizesedényeket, elvégzi az előzetes
pujákat- Yajur –Veda
Brahmá: Ő a főpap, ő felügyeli a ceremóniát, minden hibát kijavít és megfelelő állapotban
tartja a tüzet- Atharva-Veda
Az egyes könyvek mantra vagy samhita részei a papok által énekelt himnuszokat
tartlamazzák. Emellett a brahmana részek a rituálék leírását, az áranyakák a rsik életmódjára
vonatkozó utasításokat, az upanisadok pedig a nekik szóló filozófiai tanításokat tartalmazzák.
A Védáknak 6 végtagja van,
a jyotisa,-a szeme, áldozat elvégzéséhez kedvező időpont kiszámítása a szerepe
kalpa,- kezei,vagyis rituálék leírása a papok kötelességeit írja le az áldozat végzése során
nirukta,- fülei,szójegyzék, vagyis a szava jelentését magyarázza
siksa,- orra,imák vibrálásának szabályait ismerteti
vyákarana- Védák arca, nyelvtani szabályokat írja le
és a chanda.- versmérték, a Védák lába.
Az áldozat során először Ganésát imádják, majd az 5 mahábhutát(elemet), majd a 9 bolygót,a
10 írányt, Durga 16 kiterjedését, majd a 33 fő félistent, végülaz Úr Visnut és Laksmit.
144
Az áldozati szertartás általános elemei:
- az áldozati tűz
- az áldozati aréna
- az áldozati tűzhely
- a fa és a felajánlások
- az áldozat fegyverei
az előkészületekről részletesen a yajna jegyzetben a 31,32,és a 33 oldalon olvashattok.
49, Ismertesd a tíz vaisnava samskára jelentőségét, és ezek elfogadásának feltételeit!
A mai korban a védikus yajnák elvégzésére már enm állnak rendelkezésre a megfelelő
körülmények. Ma már nincsenek képesített brahmanák. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a
sádhakák alávessék magukat a tízféle samskarának(tisztító ceremóniának), mivel ez segíti a
jóság kötőerejének elérését, valamint a lelki intelligencia fejlődését. Ezért Sri Caitanya
Mahaprabhu, valamint Srila Sanatana Gosvami és Srila Gopála Bhatta Gosvami útmutatásai
szerint a páncarátrika-vidhi szabályai alapjánvégezzük el ezeket.
A gaudiya vaisnava hagyomány szerint a bhakták 3 avatást kaphatnak. Az első a harináma-
diksa, a 2. s mantra-diksa,vagyis a brahmana-avatás,a 3. a sannyása-diksa. A 3 vaisnava
samskára során 10-féle tisztító szertartáson megy keresztül a tanítvány, amelyek helyettesítik
a születés előtt és után végrehajtott tízféle védikus samskarát. Ha egy bhakta követi a
megfelelő szabályokat u.o áryannak tekintendő, mint egy brahmana, aki indiai családban
született, és keresztül ment az összes tisztító szertartáson. Az első és 2. avatás során a bhakta
keresztülmegy a panca-samskarán vagyis az 5 tisztító folyamaton, amelyek a következők:
1. tilaka-dhárana --------------a vaisnavák tilakával díszítik a testüket, hogy megszenteljék
2. mudra-dhárana -------------az Úr neveit vagy jelképeit festik a testükre.
3. náma.karana ----------------a bhakta az Úr neveit viseli, s a mahá-mantrát vibrálja.
4. visnu-mantra-dhárana------megkapja a maha-mantrát és a Gáyatrit
5. salagráma-arcana –---------megkapja a jogot a salagráma- sila és a murtik imádatára.
145
A sannyasa-avatással a bhakta még 5 samskarán megy keresztül:
6. mundana----------------------a bhakta haját levágják, és sikhát hagynak neki.
7. tirtha-snána-------------------ácamanát ás nyását vesz, vagyis megtisztítja végtagjait.
8. kaupina-suddhi---------------a kaupinát és más ruhadarabokat megtisztítják
9. kaupina.prána-pratisthá-----a kaupina és a többi ruhadarab beavatása, felajánlása.
10. acyuta-gotrá-svikára---------az Úr családjának a tagjává válik.
A magot adó tisztító folyamatot Garbhádhána-samskarának nevezik. Aki nem ment keresztül
a Garbhádhána-samskára folyamaton, a lelki családtervezésen, arra nem lehet úgy tekinteni,
mint a kétszer születettek családjának tagjaira. A Garbhádhána-samskárat más tisztító
folyamatok követik, köztük a szent zsinór szertartása, amelyet a lelki avatáskor végeznek. Ez
után a samskára után már jogosan neveznek valakit kétszer születettnek. Az első születésnek a
magot adó samskarát tekintik, a másodiknak pedig a lelki avatást.
Ha az apa és az anya nem fogadja el a lelki családtervezés folyamatát,s gyermekeik csupán a
szenvedély eredményeképpen jönnek világra, nem lesznek olyan intelligensek, mint a kétszer
született családok gyermekei, és a sudrák közé sorolják őket.
A Kali-korszakban az egész világ sudra vagy még ennél is alacsonyabb szinten áll,a tisztító
szertartások hiányában. Ebben a korban azonban lehetetlen újra kelteni a védikus tisztító
folyamatokat, mert nincsenek meg hozzá amegfelelő lehetőségek, és nincsenek jó brahmanák.
A Páncaratrika rendszer azonban ebben a korban is ajánlott. Ezt a tisztító folyamatot csakis a
lelki fejlődés céljából szabad használni.
Srila Prabhupada hangsúlyozza a tízféle tisztító ceremónia jelentőségét. Krsna tudatos
bhakták családjában születendő gyermekek számára fontos e tízféle tisztító szertartás, mivel
alkalmasabbá teheti őket az odaadó szolgálatra, és nagyobb esélyt ad arra is, hogy a gyermek
a későbbiek során vaisnava avatást fogad el. A védikus családtervezés a házassági
ceremóniával kezdődik. Ha egy házaspár már úgy jön a Krsna tudatba, hogy házasok, és
később kapnak avatást, még akkor is érdemes elvégezni a viváha-samskarát, mert ez a legfőbb
tisztító ceremónai a feleség számára, és utána következhet a garbhádhána és a többi tisztító
szertartás, amennyiben még nincs gyerekük.
146
50. Ismertesd a grihastha-samskarát, és ezek jelentőségét a Kali-korszakban!
Nem írtam ide le, mert nagyon sok van belőle, és nem biztos, hogy mindenki ugyanazt tartja a
legfontosabbnak, mert mindet megjegyezni szerintem nem kell csak néhány pédát kell majd
szerintem mondani. De ha mégsem, akkor ezért azt ajánlom, hogy mindenki nézze meg a
jegyzetben. A 25-oldaltól 29-oldalig találhatóak meg, így mindenki a számára fontosnak
tartottat tanulhatja meg.
147
Világvallások:
51.) Hogyan válaszolnál erre a kérdésre: "Mi köze a Krisna-tudatnak a hinduizmushoz?"
Indokold álláspontodat!
[Önmegvalósítás tudománya 3. fejezet]:
K¥¢£a-tudat: hindu kultusz vagy isteni kultúra?
Miközben a K¥¢£a-tudat mozgalmát a megfelelõ történelmi-kulturális környezetbe
próbálja beilleszteni, sok ember azonosítja ezt a mozgalmat a hinduizmussal. Ez
azonban félrevezetõ. ¼r¦la Prabhup§da visszautasítja a panteizmussal,
politeizmussal és a kasztrendszerrel való kapcsolatot, melyek a modern
hinduizmust áthatják. Bár a K¥¢£a-tudat és a mai hinduizmus közös gyökerekkel
rendelkezik — India õsi, védikus kultúrája —, a hinduizmus más „nagy vallásokkal”
együtt szektáriánus vallás lett, míg a K¥¢£a-tudat egyetemes és transzcendentális
a relatív, szektariánus megjelölésekhez képest.
Van egy félreértés, mely szerint a K¥¢£a-tudat mozgalma a hindu vallást
képviseli. A K¥¢£a-tudat lényegében mégsem egy olyan hit vagy vallás, amely más
hitek és vallások megsemmisítésére törekszik. Inkább egy nélkülözhetelen kulturális
mozgalom az egész emberi társadalom számára, s nem vesz tekintetbe semmilyen
különös szektariánus hitet. Ennek a kulturális mozgalomnak legfõképpen az a célja,
hogy az embereket arra tanítsa, hogyan kell szeretniük Istent.
148
Néha az indiaiak — Indiában és Indián kívül egyaránt — azt gondolják, hogy mi a
hindu vallást prédikáljuk, de valójában ez nem így van. Nem találjuk meg a „hindu”
szót a Bhagavad-g¦t§ban; sõt az egész Védikus Irodalomban nincs olyan szó, hogy
„hindu”. Ezt a szót az Indiával szomszédos tartományok — mint pl. Afganisztán,
Balukisztán és Perzsia — muzulmánjai vezették be. Van egy Sindhu nevû folyó India
észak-nyugati tartományainak határán, s mivel a muzulmánok nem tudták a Sindhu
szót helyesen kiejteni, ezért helyette „Hindu”-nak hívták, s e vidék lakóit pedig
„hinduknak” nevezték. Indiában a védikus nyelv szerint az európaiakat
mleccháknak vagy yavanáknak nevezik. Hasonlóan, a „hindu” elnevezést a
muzulmánok adták.
India tényleges kultúráját a Bhagavad-g¦t§ írja le, amelyben az áll, hogy a
természet különféle minõségeinek vagy kötõerõinek alapján különféle emberek
élnek, akiket általában négy társadalmi és négy lelki rendbe sorolnak be. A
társadalmi és lelki felosztás rendszerét var£§ªrama-dharmának nevezik. A négy
var£a, társadalmi rend a br§hma£ák, a k¢atriyák, a vaiªyák és a ª¡drák. A négy
§srama, azaz lelki rend a brahmacarya, a g¥hastha, a v§naprastha és a sanny§sa. A
var£§ªrama rendszerrõl a Pur§£ákként ismert Védikus Írások adnak leírást. A
védikus kultúra intézményének célja, hogy minden embert K¥¢£a, Isten
tudományában való fejlõdésre neveljen. Ez a Védák szándéka.
Amikor az Úr Caitanya R§m§nanda R§yával, a nagy bhaktával beszélgetett, azt
kérdezte tõle: „Mi az emberi élet alapvetõ elve?” R§m§nanda R§ya azt válaszolta,
hogy az emberi civilizáció akkor kezdõdik, amikor a var£§ªrama-dharmát
elfogadják. A var£§ªrama-dharma szintjére történõ eljutás elõtt nem lehet szó
emberi civilizációról. Ezért a K¥¢£a-tudat mozgalma megpróbálja az emberi
civilizáció e helyes rendszerét megalapozni, melyet K¥¢£a-tudatnak vagy daiva-
var£§ªramának, isteni kultúrának neveznek.
Indiában jelenleg ezt a var£§ªrama rendszert kiforgatott módon fogadják el, s
emiatt egy br§hma£a (a legfelsõbb társadalmi rend) családjában született férfi azt
állíthatja, hogy õt br§hma£aként kell tisztelni. Ezt a kijelentést azonban a ª§stra
(az Írás) nem fogadja el. Lehetett valakinek az õsapja br§hma£a a családi
öröklõdési rend — gotra — alapján, de az igazi var£§ªrama-dharma az ember
szerzett, tényleges tulajdonságain alapszik, tekintet nélkül a születésre vagy
öröklésre. Ezért mi nem a hinduk jelenlegi rendszerét prédikáljuk, különösen nem
149
azokét, akik ¼a¯kar§c§rya hatása alatt állnak, mert ¼a¯kar§c§rya azt tanította,
hogy az Abszolút Igazság személytelen, s így közvetve megtagadta Isten létezését.
52.) "Ha egy Isten van, akkor miért van annyi vallás?" Fejtsd ki válaszodat a védikus
írások filozófiájára támaszkodva!
[CC Madhya-lila 17. fejezet 184. vers]:
prabhu kahe, — ªruti, sm¥ti, yata ¥¢i-ga£a
sabe 'eka'-mata nahe, bhinna bhinna dharma
„A Védák, a Pur§£ák és a nagy, mûvelt bölcsek nem mindig értenek egyet
egymással — felelte ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu —, ezért különféle vallásos elvek
léteznek.”
MAGYARÁZAT: Amíg az ember el nem jut az Abszolút Igazságig, nem érthet egyet
másokkal. N§s§v ¥¢ir yasya mata° na bhinnam: azt mondják, hogy egyetlen nagy és
mûvelt tudós vagy bölcs sem lehet kiváló, ha nem különbözik a véleménye más
tudósokétól és bölcsekétõl. Az anyagi síkon nincs egyetértés — ez az oka a
különféle vallásrendszereknek. Az Abszolút Igazság azonban egyetlen, s amikor
valaki az Abszolút Igazságban létezik, akkor nincs véleménykülönbség. Ezen az
abszolút szinten az Istenség Legfelsõbb Személyiségét imádja mindenki. Ahogy a
Bhagavad-g¦t§ (18.55) kijelenti: bhakty§ m§m abhij§n§ti y§v§n yaª c§smi tattvata¤.
Az abszolút szinten egyetlen imádandó Isten van, és egyetlen folyamattal lehet
imádni, ami nem más, mint a bhakti.
A világon azért van annyi különbözõ vallás, mert egyik sincs az odaadó szolgálat
abszolút szintjén. A Bhagavad-g¦t§ (18.66) megerõsíti: sarva-dharm§n parityajya
m§m eka° ªara£a° vraja. Az ekam szó jelentése „egy”, azaz K¥¢£a. Ezen a szinten
nincsenek különféle vallásrendszerek. A ¼r¦mad-Bh§gavatam (1.1.2) így ír:
dharma¤ projjhita-kaitavo 'tra. Az anyagi síkon a vallásrendszerek különböznek
egymástól, és a ¼r¦mad-Bh§gavatam a kezdet kezdetétõl dharma¤ kaitava¤-nak,
csaló vallásoknak nevezi õket. E vallások egyike sem igazán hiteles. Hitelesnek az a
150
vallási rendszer tekinthetõ, amely képessé teszi az embert arra, hogy szeresse az
Istenség Legfelsõbb Személyiségét. A ¼r¦mad-Bh§gavatam (1.2.6) így fogalmaz:
sa vai pu°s§° paro dharmo yato bhaktir adhok¢aje
ahaituky apratihat§ yay§tm§ supras¦dati
„Az emberiség legmagasabb rendû hivatása [dharmája] az, amely által az ember
eljuthat a transzcendentális Úrnak végzett szeretetteljes odaadó szolgálatig. Ennek
az odaadó szolgálatnak töretlennek kell lennie, valamint mentesnek minden
indítéktól, hogy teljes elégedettséget nyújtson az önvalónak.”
Ezen a szinten nincs más, mint az Úr szolgálata. Amikor valakinek nincs hátsó
szándéka, akkor kétségtelenül ott az azonosság és az elvek egyezése. Mivel
mindenki másféle testtel és elmével rendelkezik, szükség van különféle vallásokra.
Ám amikor az ember a lelki szinten áll, nincsenek testi és elmebeli különbségek.
Abszolút szinten tehát a vallás egységes.
[CC Madhya-lila 25. fejezet 121. vers]:
'dharm§di' vi¢aye yaiche e 'c§ri' vic§ra
s§dhana-bhakti — ei c§ri vic§rera p§ra
„A vallásos elvekkel kapcsolatban figyelembe kell venni az embereket, az országot,
az idõt és a körülményeket. Az odaadó szolgálatban azonban nem léteznek ilyen
szempontok. Az odaadó szolgálat mindezek felett áll.”
MAGYARÁZAT: Amikor az anyagi síkon élünk, különféle vallások léteznek:
hinduizmus, kereszténység, iszlám, buddhizmus stb. Ezek egy bizonyos idõben, egy
bizonyos ország vagy ember számára jöttek létre. Következésképpen vannak köztük
különbségek. A keresztények elvei különböznek a hindukétól, a hindu elvek pedig
eltérnek a muzulmán és a buddhista elvektõl. Ezeket tekintetbe lehet venni anyagi
szinten, de amikor eljutunk a transzcendentális odaadó szolgálat szintjére, ott nem
léteznek ilyen szempontok. Az Úr transzcendentális szolgálata (s§dhana-bhakti)
ezen elvek fölött áll. A világ nagyon vágyik a vallási egységre, és erre a közös síkra
a transzcendentális odaadó szolgálatban lehet eljutni. Ez ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu
véleménye. Amikor valaki vai¢£ava lesz, felülemelkedik e korlátozott
szempontokon. Ezt az Úr K¥¢£a is megerõsíti a Bhagavad-g¦t§ban (14.26):
151
m§° ca yo 'vyabhic§re£a bhakti-yogena sevate
sa gu£§n samat¦tyait§n brahma-bh¡y§ya kalpate
„Aki a teljes odaadó szolgálatba merül, s nem esik vissza semmilyen körülmények
között, az egyszeriben túllép az anyagi természet kötõerõin, s így a Brahman
síkjára emelkedik.”
A K¥¢£a-tudatos mozgalom odaadó tevékenységei teljesen felette állnak az
anyagi szempontoknak. Ami a különbözõ hiteket illeti, a vallások lehetnek
különfélék, de a lelki szinten mindenkinek egyenlõ joga van az odaadó szolgálat
végzéséhez. Ez az egység síkja és az osztálynélküli társadalom alapja. Am¥ta-
prav§ha-bh§¢yájában ¼r¦la Bhaktivinoda çh§kura megerõsíti, hogy az embernek
egy hiteles lelki tanítómestertõl kell tanulnia a vallásos elvekrõl, az anyagi
gyarapodásról, az érzékkielégítésrõl és végül a felszabadulásról. Ez a szabályozott
élet négy része, de valamennyi anyagi szinten áll. A lelki szinten a négy elv a
jñ§na, a vijñ§na, a tad-a¯ga és a tad-rahasya. A szabályok, elõírások és
korlátozások anyagi szinten vannak, míg a lelki szinten az embernek
transzcendentális tudással kell rendelkeznie, amely a vallási szertartások elvei
felett áll. Az anyagi vallásos tevékenységet sm§rta-viddhinek nevezik, a
transzcendentális odaadó szolgálatot ellenben gosv§m¦-viddhinek hívják. Sajnos
sok úgynevezett gosv§m¦ van, aki a sm§rta-viddhi szintjén áll, mégis gosv§m¦-
viddhinek igyekszik feltüntetni magát, s így becsapja az embereket. A gosv§m¦-
viddhirõl pontos magyarázattal szolgál San§tana Gosv§m¦ Hari-bhakti-vil§sa címû
mûve, melyben ez áll:
yath§ k§ñcanat§° y§ti k§°sya° rasa-vidh§nata¤
tath§ d¦k¢§-vidh§nena dvijatva° j§yate n¥£§m
„Ahogyan a harangfém arannyá alakul, amikor egy kémiai folyamat során higanyt
adunk hozzá, úgy az, aki megfelelõ avatásban részesül, szert tesz a br§hma£ák
tulajdonságaira.”
Mindebbõl arra a következtetésre juthatunk, hogy az odaadó szolgálat nyitva
áll mindenki elõtt, kasztra, vallásra, idõre és országra való tekintet nélkül. A
K¥¢£a-tudatos mozgalom ezen elv szerint mûködik.
152
53.) Mi a véleményed az alábbi kijelentésről? "A vallások között azért vannak
hasonlóságok, mert az emberek szerte a világon hasonló válaszokat találtak ki az élet
végső kérdéseire."
Erre a témafelvetésre a vai¢£ava vallásfilozófia alapján azt a választ tudjuk adni, hogy a
vallást nem az emberek találták ki.
dharma° tu s§k¢§d bhagavat-pra£¦ta° - a vallás Isten törvénye (SB. 6.3.19.)
Így a hiteles válaszok az emberi lét végső kérdéseire nem azért hasonlóak, mert az emberek
hasonlókat "spekuláltak" ki, hanem mert ugyanabból a forrásból kapták az információikat,
isteni küldöttektől, inkarnációktól és szentírásokból.
A materialista szemlélet pszichológiai és gazdasági kényszerekből próbálja levezetni a vallási
jelenségeket, ugyanakkor nem tudnak választ adni a végső kérdésekre. Érvényes, és helyesebb
alternatíva a spirituális magyarázat, amely a kinyilatkoztatott vallások végső forrását - és így
hasonlóságait - magának Istennek tulajdonítja.
153
54.) "India vallásosságára a politeizmus, a sokistenhit jellemző." Hogyan válaszolnál erre
az állításra?
¾ªvara K¥¢£a (Tasi István): Kereszténység és Krisna-hit (Párhuzamok és eltérések) –
3. fejezet:
154
Európában elterjedt az a vélemény, mely szerint Indiában sok emberfeletti hatalommal rendelkező lényt
tisztelnek, tehát sokistenhit, politeizmus a jellemző, s Krisna csak egy ezek közül az istenségek közül. Bár még
Indiában is vannak ilyen látásmódú emberek, a Krisna-hívők által elfogadott szentírások végkövetkeztetése e
felfogással ellentétben éppen az, hogy létezik egy leghatalmasabb, legfelsőbb lény, Aki mindenki másnak az
eredete: Ő Krisna, az Istenség Legfelsőbb Személyisége. A többi nagyhatalmú személyt – például Indrát,
Brahmát, Sivát – úgy említik, mint félisteneket, akiket a Legfelsőbb Úr bizonyos mértékű hatalommal ruházott
fel, hogy igazgassák, működtessék az anyagi világot. Indra az anyagi világ felsőbb bolygóinak a királya, Brahmá
a teremtés, Siva pedig a pusztítás ura és így tovább. Ezek az élőlények tehát – bár képességeik messze
felülmúlják a közönséges emberekét – sohasem állhatnak egy szinten Istennel. Krisna azt mondja a Bhagavad-
gítában, hogy Ő minden félisten eredete (Bg. 10.2), máshol pedig így szól:
matta¤ paratara° n§nyat kiñcid asti dhanañjaya
mayi sarvam ida° prota° s¡tre ma£i-ga£§ iva
“Óh, gazdagság meghódítója, nincs igazság, ami magasabb rendű lenne Nálam! Minden Rajtam nyugszik,
mint gyöngysor a fonálon.” (Bg. 7.7)
A Bhagavad-gítá (a többi védikus szentírás filozófiáját összegezve) elítéli a félistenek
imádatát, és egyértelműen a legfelsőbb személy, az egyetlen Isten imádatára biztat – akit
többek között a Krisna (“mindenkit vonzó”) névvel illetnek.
[CC. Adi-lilá 14. fejezet 50. vers magyarázata]:
Más vallások követőinek, például a keresztényeknek vagy a muzulmánoknak téves
elképzeléseik vannak a hindu vallásról: azt mondják, hogy ebben a vallásban sok Isten van.
Ez azonban nem igaz. Isten egy, ám számos nagy hatalmú élőlény létezik, akik az
irányításban különböző területekért felelősek. Őket nevezik félisteneknek. Valamennyien
szolgák, akik a Legfelsőbb Úr, az Istenség Személyisége utasításait hajtják végre. Az Úr
Caitanya Mah§prabhu gyermekkorában feltárta ezt a tényt. Tudatlanságuk miatt az emberek
olykor a félisteneket imádják, hogy egy bizonyos áldásra tegyenek szert, ám annak, aki az
Istenség Legfelsőbb Személyisége bhaktája lesz és Őt imádja, nem kell a félistenekhez
fordulnia semmilyen áldásért sem, hiszen a Legfelsőbb Úr kegyéből mindent megkap. A
Bhagavad-g¦t§ (7.20, 28) éppen ezért elítéli az efféle félistenimádatot:
Néha azzal vádolnak bennünket, a K¥¢£a-tudatos mozgalom tagjait, hogy nem helyeseljük
a félistenek imádatát. De hogyan hagyhatnánk jóvá, ha az Úr Caitanya és az Úr K¥¢£a elítéli?
Hogyan hagyhatnánk, hogy az emberek ostobákká és h¥ta-jñ§nákká, minden értelemtől
megfosztottakká váljanak? Mi egyszerűen csak azért prédikálunk, hogy az okos emberek
számára lehetővé tegyük, hogy felfogják az anyag és a lélek közötti különbséget, valamint
megértsék az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, aki a teljes lelki lény. Ez a küldetésünk.
155
Hogyan vezethetnénk tévútra az embereket, hogy anyagi testtel rendelkező, ebben az anyagi
világban élő úgynevezett „isteneket” imádjanak?
Az Úr Caitanya Mah§prabhu már gyermekkorában megerősítette álláspontunkat, miszerint
nem járulunk hozzá a sok száz félisten imádatához.
55.) Ismertesd Buddha szerepét a vai¢£ava teológia szemszögéből!
[ŚB. 1.3.24.]:
tata¤ kalau samprav¥tte sammoh§ya sura-dvi¢§m
buddho n§mn§ñjana-suta¤ k¦ka±e¢u bhavi¢yati
„Ezután a Kali-yuga kezdetén az Úr mint Úr Buddha, Añjan§ fia jelenik majd meg
Gay§ tartományban, hogy félrevezesse azokat, akik irigyek az Istenhívõkre.
MAGYARÁZAT: Az Úr Buddha, az Istenség Személyiségének rendkívüli hatalommal
rendelkező inkarnációja Gay§ (Bihar) tartományban jelent meg Añjan§ fiaként. Saját nézetét
prédikálta az erőszakmentességről, s elítélte még a Védákban szentesített állatáldozatokat is.
Abban az időben, amikor az Úr Buddha megjelent, az emberek ateisták voltak, s az állathúst
mindennél jobban szerették. Védikus áldozatok bemutatása ürügyén gyakorlatilag mindent
vágóhíddá változtattak, s az állatok mészárlása korlátlanul folyt. Az Úr Buddha az
erőszaknélküliségről prédikált, megszánva a szegény állatokat. Azt hirdette, hogy nem hisz a
Védák tanaiban, s azokat a kedvezőtlen pszichológiai hatásokat hangsúlyozta ki, amelyeket az
állatok lemészárlása von maga után. A Kali-korszak csekély értelemmel megáldott emberei,
akik nem hittek Istenben, követték nézeteit, s így az erkölcsi elvek és az erőszak nélküliség
terén tettek szert tudásra, amely az első lépés Isten megvalósításának útján. Az Úr Buddha
félrevezette az ateistákat, mert azok, akik az ő elveit követték, nem hittek Istenben, de
abszolút hitük volt benne, aki azonban Isten inkarnációja volt. Így vette rá a hitetleneket, hogy
156
higgyenek Istenben, aki az Úr Buddhaként jelent meg. Ez volt az Úr Buddha kegye: a hitetlent
benne hívővé változtatta.
Az Úr Buddha eljövetele előtt az állatok mészárlása volt a társadalom legjellemzőbb
jegye. Azt állították, hogy ezek védikus áldozatok. Amikor a Védákat nem a hiteles tanítványi
szavai. A Bhagavad-g¦t§ban olvashatunk egy magyarázatot ezekről, az ostoba tudósokról
(avipaªcita¤). A Védikus Irodalom ostoba tudósai, akik nem törődnek azzal, hogy a
tanítványi láncolat lelki megvalósítást elért forrásaitól kapják-e a transzcendentális üzenetet,
minden kétséget kizáróan megzavarodnak. Számukra a rituális ceremóniák jelentenek
mindent, s tudásuk felszínes. A Bhagavad-g¦t§ szerint (15.15) vedaiª ca sarvair aham eva
vedya¤: a Védák egész rendszere arra szolgál, hogy az embert fokozatosan a Legfelsőbb
Úrhoz vezető útra terelje. Az egész Védikus Irodalom témája a Legfelsőbb Úr, az egyéni
lélek, a világmindenség helyzete és ezek viszonyának megismerése. Amikor ezt a viszonyt
megismerjük, a kapcsolat életre kel, s eredményeképpen az élet végső célja — visszatérni
Istenhez — nagyon könnyen elérhetővé válik. Sajnos a Védák botcsinálta tudósai csak a
tisztító szertartásokhoz vonzódnak, s ezzel akadályozzák a természetes fejlődést.
Ezeknek az ateizmus felé hajló, megzavarodott embereknek az Úr Buddha a teizmus
szimbóluma. Ezért mindenekelőtt az állatok gyilkolásának akart véget vetni. Az állatok
elpusztítói veszélyes elemek az Istenhez visszavezető úton. Kétféle állatölő van. Néha a lelket
is „állatnak”, vagyis élőlénynek nevezik, ezért mind az állatok mészárlói, mind pedig azok,
akik elvesztik lelki azonosságukat, állatölők.
Par¦k¢it Mah§r§ja azt mondta, egyedül azok nem ízlelhetik meg a Legfelsőbb Úr
transzcendentális üzenetét, akik állatokat mészárolnak le. Ezért ha az embereket arra tanítjuk,
hogyan haladjanak az Isten felé vezető úton, először és legfőképpen azt kell megtanítanunk
nekik, hogy vessenek véget az állatok gyilkolásának, ahogyan azt az előbb említettük.
Ostobaság kijelenteni, hogy az állatok gyilkolásának semmi köze a lelki megvalósításhoz. E
veszélyes elmélet által a Kali-yuga jóvoltából már rengetegen váltak olyan állítólagos
sanny§s¦vá, akik a Védákra hivatkozva az állatölésről prédikálnak. Ezt a témát az Úr
Caitanya és Maulana Chand Kazi Shaheb is megvitatta egy beszélgetés során. A Védák
ajánlotta állatáldozat nem a vágóhidakon folyó korlátlan mészárlást jelenti. Mivel az asurák, a
Védikus Irodalom állítólagos tudorai a Védákból idéztek állatmészárlásra utaló
bizonyítékokat, az Úr Buddha látszólag megtagadta a Védák hitelességét. Az Úr Buddha
egyrészt azért folyamodott a Védák elutasításához, hogy megóvja az embereket az
állatmészárlás bűnétől, másrészt azért, hogy megvédje az állatokat nagy testvéreiktől, akik az
egyetemes testvériségről, békéről, igazságról és egyenlőségről harsogva lemészárolják őket.
157
Nem lehet igazság ott, ahol állatokat ölnek. Az Úr Buddha egyszer s mindörökre véget akart
vetni ennek, ezért ahi°s§-kultuszát nemcsak Indiában, hanem az országon kívül is hirdette.
Az Úr Buddha filozófiája ateistának nevezhető, mert nem fogadja el a Legfelsőbb Urat, s
mert ez a filozófiai rendszer nem fogadja el a Védák tekintélyét. Ezt azonban csupán
színlelésből tette az Úr. Az Úr Buddha az Istenség inkarnációja, s így Ő a védikus tudomány
eredeti megalapozója. Nem lehetséges tehát, hogy elutasítja a védikus filozófiát. Látszólag
azonban mégis megtette, mert a sura-dvi¢ák, azaz a démonok, akik mindig irigyek az Úr
bhaktáira, a Védák soraival próbálták alátámasztani a tehén- illetve állatmészárlás
hitelességét. Ugyanezt teszik manapság a modern sanny§s¦k. Az Úr Buddhának teljes
egészében el kellett utasítania a Védák hitelességét. Csupán külsődleges dolog volt ez, s ha
nem így lett volna, nem fogadnák Őt el, mint Isten inkarnációját, és Jayadeva, a költő s
egyben Vai¢£ava §c§rya sem imádta volna Őt transzcendentális dalaiban. Az Úr Buddha a
Védák bevezető alapelveit prédikálta a kornak megfelelően (ugyanezt tette ¼a¯kar§c§rya is),
hogy megalapozza a Védák hitelességét. Ezért mind Buddha, mind ¼a¯kar§c§rya a teizmus
útját egyengette, a Vai¢£ava §c§ryák pedig, különösen ¼r¦ Caitanya Mah§prabhu, tovább
vezették ezen az úton az embereket a „vissza Istenhez” megvalósítása felé.
Örömünkre szolgál, hogy az emberek érdeklődnek az Úr Buddha erőszakmentes
mozgalma iránt. De komolyan veszik-e ezt, s lezárják-e végleg a vágóhidakat? Ha nem, akkor
nincs értelme az ahi°s§ kultuszának.
A ¼r¦mad-Bh§gavatam közvetlenül a Kali-kor kezdete előtt született (körülbelül ötezer
évvel ezelőtt), az Úr Buddha pedig körülbelül 2600 évvel ezelőtt jelent meg. A ¼r¦mad-
Bh§gavatam tehát megjövendöli az Úr Buddha megjelenését. Ez a hitele ennek a tiszta
írásnak. Számtalan próféciáról olvashatunk benne, amelyek sorra beteljesülnek. Ezek jelzik
annak a ¼r¦mad-Bh§gavatamnak a töretlen tekintélyét, amelyben nyoma sincs hibának,
illúziónak, csalásnak és tökéletlenségnek, a feltételekhez kötött lelkek négy jellemző
hiányosságának. A felszabadult lelkek felette állnak e hibáknak, ezért képesek látni és előre
megjósolni olyan eseményeket, amelyek a távoli jövőben történnek majd meg.
158
Sampradayak:
56. Vesd össze röviden a védikus és a modern nyugati tudományt, a legfontosabb
különbözőségeket és hasonlóságokat figyelembe véve.
A véda szankszrit szó legáltalánosabb fordításban tudományt, tudást jelöl, mely a világ
valamennyi megnyilvánult és meg nem nyilvánult jelenségét a lét a végső eredet metafizikai
kérdéseit az emberi élet egyéni és társadalmi célját is beleértve az Abszolút Igazság Isten
perspektívájából magyarázza el.
A tudomány szó legáltalánosabban egy olyan hiteles tudást jelölhetne, melyre az emberi
fejlődés épül. A védikus és a modern tradíció a tudás vagy a tudomány ezen általános
definíciójával minden bizonnyal egyet értene, de e meghatározás két eleme megítélésében
alapvető különbözőségek állnak fenn. A modern tudományosság abból indul ki, hogy a világ
megismerhető az ember számára az elméletalkotás, kutatás, kísérletezés és végül a
megfigyelésen alapuló végkövetkeztetések összegyűjtése során. A vallási tekintélyek
leértékelődésével és az egyháztól független gondolkodás terjedésével, a tudás egyre kevésbé
jelentett egy örök és tökéletes minden mást magában foglaló abszolút igazságról szóló
159
ismeretet. A modern tudás elméletben pedig már az evolúciós gondolkodás köszön vissza,
amikor a szakadatlan fejlődés elvét alkalmazva, a tudomás folyamatos gyarapodásának
leírásakor egy ún. kumulatív tudomány fejlődési modellt rajzoltak meg. Ebben az
elképzelésben a tudás egy olyan dolog, mely arra vár, hogy az idők folyamán az ember a
tapasztalatok és a róluk való gondolkodás segítségével összeállítsa. Mivel így a tudományos
érdeklődés az érzékszervek által tapasztalható világra szűkült, a lélekről és Istenről szóló
állításokat az akadémikus gondolkodás nem tekinti tudományosnak.
A védikus bölcselet tudáselméleti hagyománya két alappremisszából indul ki. Először is
abból, hogy az embert négyféle hiányossága alkalmatlanná teszi arra, hogy önállóan tökéletes
tudásra tegyen szert. Az érzékek az elme vagy az intelligencia képességei révén szerzett tudás
mindig relatív, igazsága nem független azoktól a körülményekről, amelyek a tapasztalatokat
az ezekről való gondolkodást és legfőképpen a végkövetkeztetést determinálták. A második
premissza szerint ugyanakkor létezik egy mindent magába foglaló az ember egyéni
nézőpontjaitól függetlenül létező örök Abszolút Igazság. Ez az igazság a forrása és végső
nyugvóhelye minden létezésnek a valóságról szóló tudást is beleértve. Még az embert az
állandóan változó anyagi természet tartja fogva és téveszti meg, addig Isten e természet
forrása és irányítója sohasem kerül az illúzió hatása alá. A védikus oktatási modell a
tudásszerzést egy háromfázisú folyamattól teszi függővé, melynek végén az embernek
lehetősége nyílik az empírikus megismerés által meggyőződni az igazságról. Az első szakasz
neve sravana. A szó jelentése hallás, vagyis a tanulónak a valódi szaktekintéllyel rendelkező
mestert kell hallgatnia, aki változatlanul hagyva ismétli a Védákat, és saját mestereit. A
tanítványnak ekkor alázattal jóhiszeműen és szolgálatkészséget mutatva kell hallgatnia azzal a
meggyőződéssel, hogy a tanítója az igazságot mondja. A második szakaszban azonban,
melynek manana a tanuló elgondolkodik a hallottakon és újabb kérdéseket tesz fel. Ennek
során a mesternek el kell oszlatnia minden kétséget és látszólagos ellentmondást annak
érdekében, hogy a tanítvány a közlés tökéletes elméleti megértéséhez intellektuális
meggyőződéshez jusson. Ez után következik a kísérleti vagy tapasztalati folyamat az ún.
nididhyásah. Ekkor a hittel és a hallással kezdődő és a gondolkodás megvitatás során elmélet
meggyőződéssé érő ismeret gyakorlati alkalmazásra kerül a tapasztalati bizonyság érdekében.
A nyugati gondolkodás modernkori reformja az érzék-tapasztalathoz mint kizárólagos
evidencia forráshoz való ragaszkodásával az anyagba ragasztotta a tudományt. Ettől kezdve a
kutatás a tudásszerzés elemi ösztöne az ember test kényelmének fokozását, vagy
kényelmetlenségének csökkentését hivatott elősegíteni.
160
A védikus ember felfogásában a fejlődés fogalmát nem az anyagi világ nagyszabású
kizsákmányolása technológiai kontrollja merítette ki. A megismerés végső tárgya az
időtlenség és nem a múlandó dolgok voltak. Akkoriban a haladás az ember erényességének
fejlesztését, a világi tárgyak ragaszkodásának enyhítését, a lélek és Isten örök kapcsolatáról
szóló tudás növelését jelentette. Ennek a fejlődésnek az Abszolút Igazság keresésének addig
kell folytatódnia, míg a lélek visszanyeri örök azonosságát, és visszatér Istenhez. És ha abból
indulunk ki, hogy van a természetnek, a tudatnak valamilyen teljes objektív és igaz leírása,
akkor a tudományos teljesítmény igazi értékmérője az, hogy mennyiben visz közelebb ehhez a
végső célhoz. Mit jelent az evolúció, a fejlődés és a haladás ha nincs meghatározott cél? Ha
nem létezik a tudásnak, a fejlődésnek egy világosan meghatározható végcélja, akkor nem
tudhatjuk, hogy az ember törekvéseinek nyomán bekövetkező változások mit jelentenek.
57. Sorold fel a védikus filozófia fő rendszereit.
1.) Nyáya – logika
2.) Vaisesika – atomelmélet
3.) Sánkhya – az anyag és a lélek elemzése
4.) Yoga – gyakorlati önmegvalósítás
5.) Karma mímámsá – a gyümölcsöző cselekedetek tudománya
6.) Vedánta – az Abszolút Igazság megvalósításának tudománya
1.) A tudás művelése és a logika különösen minden esetben egy adott tradíción a tudás
elméletének egy bizonyos formájától függ. A Nyáya szó hétköznapi jelentése jog vagy
igazság. Ebben a jelentés-környezetben a tudomány egy korrekt művelését szabályozó
törvényekre az episztemológiára ismeret-elméletre általában vonatkozik. A Nyáya
lényegében a logikus gondolkodást, a világ jelenségeinek szisztematikus megértését és
mások szabályos korrekt meggyőzésének tudományát foglalta magában. Összefoglalva
az eredeti védikus Nyáya hagyomány a gondolkodásnak és érvelésnek az a tradíciója,
mely összehangolja a gondolkodó elméjét és intelligenciáját közös nevezőre hozza az
Abszolút Igazsággal.
2.) Arra a kérdésre, hogy mi okozza a transzcendentális önvaló tudatlanságát a védikus
logika egyenes választ ad. Az anyagi összetevőkből álló természet a tudatlanság
forrása, és ez tartja fogva a lelket. E természet logikai analízise vezet el a világot
161
felépítő legkisebb elem, atom létezésének felismeréséhez. Az atomokról szóló ismeret
arról tájékoztatja a filozófust, hogy milyen elemi alkotórészekből állnak a különböző
megnyilvánulások. Arra mutat rá, hogy a látható anyagi formák, amelyekhez
mindannyiunk ragaszkodunk, vagy épp irtózunk tőlük a láthatatlan atomokból állnak,
és végül ilyen atomokra esnek szét.
3.) A Sánkhya (számolni szó) az anyag és a lélek analitikus tanulmányozására és a kettő
világos elkülönítésére utal. A védikus hagyományban ez a szétválasztás nem a cél,
pusztán a tudatlanságnak azt az aspektusát hivatott felszámolni, amely az élőlényt egy
hamis azonosság béklyójába köti. Az elemző elkülönítés során az anyag és a lélek
közötti különbség lényegét megragadva a világot tudatos (purusa) és tudattalan
(prakriti) elvre osztja. Megállapítja, hogy a megnyilvánult világ e két elv ideiglenes
kapcsolata. A Sánkhya célja a Legfelsőbb Úrról és energiáiról szóló megkülönböztető
tudás, illetve annak felismerése, hogy a Felsőlélek valamennyi ok eredeti gyökere.
4.) Az elméleti tudás művelőjének fel kell emelkednie az önvaló nem anyagi
természetével kapcsolatos tapasztalatai megértés szintjére. A yógáról úgy szoktak
beszélni, mint a Sánkhya gyakorlati alkalmazásáról. A yóga-rendszerek megmutatják
az egyéni tudatot, a legfelsőbb tudattal összekapcsoló módszert. Különböző yóga-
rendszerek léteznek és mindegyikük végső eredeti célja Isten megvalósítása.
5.) A mímámsá szó a Védák szövegeinek elemzését és megértését jelenti. A karma
mímámsá eredeti tradíciójának célja, hogy az önfegyelmezésben gyakorlatot szerzett
bölcs figyelmét az előírt kötelességeknek (dharma) és a különféle áldozatoknak
(yajna) a Legfelsőbb örömére való végzésére és felajánlására irányítsa. A Védák
rituális hagyatékának valódi eredménye a transzcendentális tudásban tett fokozatos
fejlődés. E rendszer a Véda tanításait a rituális hagyomány szemszögéből, míg a
védanta a transzcendentális tudás, az Abszolút Igazság fényében vizsgálja.
6.) Védanta a védikus kinyilatkozatatás végkövetkeztetése. A védikus tudomány
magasabb megfontolása az Upanisadok által közvetített tudás, az Abszolút Igazság, a
Brahmanról való gondolkodás folyamata, melyet a bráhmana közösség sannyásijainak
írták elő. A Upanisad elnevezés olyan tudásra utal, melyet az emberi képességekre
alapozó módszerekkel nem lehet elsajátítani. Az érzékek tapasztalatára építő
162
megismerési folyamatok inkompetensnek bizonyulnak a transzcendens témák
megértésében.
Ahhoz, hogy az okok végső okát a transzcendentális Abszolút Igazságot valamennyi
tudomány végső célját megértse; az embernek az upanisadok tanítását kell hallgatnia
egy szaktekintélytől, azaz „közel kell ülni” egy lelki tanítómesterhez.
58. A filozófia négyféle módon magyarázza el a megnyilvánult világ hátterében
álló okokat. Sorold fel ezeket, és mutass rá ennek kapcsán a teista ved§nta
filozófia egyediségére minden más bölcseleti rendszerrel szemben
A megnyilvánult világ hátterében álló 4 ok: (SBh. 6.9.42.) végső gyökere Krisna.
1. Anyagi ok (upádána) ez két formában létezik:
a) pradhána: a 24 elem differenciálatlan összessége
b) prakriti: anyagi természet
Ezeket máyá-saktinak is nevezik (anyagi energia)
2. ható ok: utpatti (teremtés)-shtiti (fenntartás) –laya (pusztítás)-nimittáyamána:
Ez a máyá-sakti okozati aspektusára utal, mely szintén az Úrtól származik
163
3. alaki ok (svarupéna pradhána-rúpéna):
Bár az anyagi világ különbözik az Úr(é)tól, Ő mégis elfogadja részben kedvteléseinek
tárgyaként
Visvarúpa = univerzális forma
4. végső ok (artha visésa): az istenszeretet kifejlesztése az élőlényben Isten iránt
A teista védánta filozófia egyedisége:
- Véda = tudás; anta = vlmi vége -> védanta = a Védák végső céljának
megértése, hogy az élőlény Krisna örök társa és szolgája
- A többi megközelítés legjobb esetben is csak a személytelen istenfelfogásig jut
el (pl. Buddha ateista, Sankara a Brahman aspektust magyarázza, stb.)
- A modern tudományossággal szemben elfogadja, hogy a metafizikai valóság
nem tapasztalható meg érzékeinkkel, ezért elfogadja a Védánta-sútrát, és annak
természetes magyarázatát, a Srímad-Bhágavatamot forrásként
- A lényeg tehát, hogy a védánta egy olyan filozófiai, teológiai és társadalmi
modell alapja, amely Istentől származik, így tökéletes tudást képes nyújtani a
tudatlanságban lévő élőlényeknek
Néhány fontosabb kifejezés:
- sampradáya: olyan tanítványi láncolat, mely közvetlen az Úrtól indult el
(Brahmá, Srí/Laksmí, Rudra/Síva és Kaumára sampradáya létezik, az alapítótól
függő az elnevezés)
- siddhánta: ellentmondásmentes kijelentés, mely a filozófia egy részterületének
elméleti alapja
- brahma-sabda = lelki hang, mely a Védák alapját képzi, és Isten világából ered
- véda = tudás, tudomány
- apuruseya: a védikus tudás nem embertől származik
6 filozófiai nézet: nyáya (logika), vaisesika (atomelmélet), sánkhya/jnána-yoga (anyag és
lélek elemzése), yoga (gyakorlati önmegvalósítás), karma-mimámsa (gyümölcsöző
cselekedetek), védánta (az abszolút igazság megvalósításának tudománya)
59. Határozd meg és magyarázd el röviden a sampradáya szó jelentését!
164
Egy átlagos szanszkrit szótárban a sampradáya szó meghatározása a következő:
„Hiteles utasítás, melyet a guru-paramparán, azaz a tanítványi láncolaton keresztül kapunk.”A
sam előtag a kapcsolatra utal, a pradhána a forrás szó értelmével rokon.
60. Az alább felsorolt állítások Isten a világ és az élőlények közötti azonosság és különbözőség
kérésdésének a különféle vedanta iskolák által képviselt eltérő álláspontjait foglalják össze. Írd
mellé a neki megfelelő iskola nevét.
● Csak azonosság létezik, minden különbözőség illúzió: Sankarácárya.
A megalapított filozófia neve advaita vedánta.
● A különbözőség és az azonosság valódi, de az azonosság fontosabb: Sampradáya
neve: Srí. Alapító ácárya: Rámánujácárya. A megalapított filozófia neve:
Visistádvaita-váda.
A Sankara iskola megértése szerint ez az abszolút személytelen tulajdonságok nélküli,
a különbözőség összes formája csalóka megnyilvánulás, illúzió. Az általuk
megalapozott egység doktrína minden elkülönítést tagad. Az egység fogalmát
Rámánuja másként értelmezi és rámutat arra, hogy a végső egy oksági elvéhez való
egyébként helyénvaló ragaszkodás nem szükségszerűen jelenti a sokféleség és
különbözőség jelenségeinek valótlan voltát. Az egység Rámánuja szerint inkább egy
olyan azonosság relációt takar, mint amilyen egy tárgy és tulajdonsága, vagy a rész és
egész között áll fenn. Ily módon a kozmikus megnyilvánulást, az élőlényeket a
Brahman attribútumaiként, benne rejlő elválaszthatatlan tulajdonságaiként érti meg.
● A különbözőség és azonosság valódi, de a különbözőség fontossabb: Sampradáya
neve: Brahma. Alapító ácárya: Madhvácárya. A megalapított filozófia neve:Dvaita-
váda.
Madhva tanításának vezérgondolata a valóság kategóriáinak analízise és elkülönítése
(Isvara, cit, acit) a különbözőségek bemutatása annak ötféle relációjában.
1. Isten-lélek
2. Isten-anyag
3. Lélek-anyag
4. Lélek-lélek
5. Anyag-anyag
165
Madhva részletes analízisének, és az erre épülő elkülönítésének az egyedi jellemzők
figyelembevétele adja az alapját. A visesa koncepciója az egyedi jellemzőket, a dolgok
bennerejlő tulajdonoságaiként látja, melyek ahhoz szükségesek, hogy beszéljünk
róluk, vagy bármiféle állításokat tehessünk velük kapcsolatban. Lényegében azt
mondja, hogy mind a teljes azonosság, mind pedig a különbözőség egyszerre valós, de
a megkülönböztető jellemzőknek sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít.
● A különbözőség látszólagos abban az értelemben, hogy a világ az Úr egy másik
formája. Sampradáya neve: Rudra Alapító ácárya: Visnusvámi. A megalapított
filozófia neve: suddhadvaita-váda.
A suddhadvaita doktrínája szerint Brahman tiszta egység, mely mentes mindenféle
különbözőségtől. Ennek ellenére nem tagadja az egyedi sajátosságokat, melyek a
világban és a jívákban nyilvánulnak meg, így különbözik Sankara felfogásától.
Véleménye szerint a kozmikus megnyilvánulás és Brahman, de annak egy sajátos, tőle
nem különböző másik formája. A kígyó feltekeredett és kiegyenesedett formájának
metaforáját használja, tézise illusztrációjaként. A Brahman bár sok formában nyilvánul
meg, de ezek semmilyen belső változást nem idéznek elő benne.
● A különbözőség és azonosság egyidejűleg valós és egyenlő mértékben jellemzi a
különféle viszonyokat. Sampradáya neve: Kumára. Alapító ácárya: Nimbárkácárya. A
megalapított filozófia neve: Dvaitádvaita-váda.
Nimbárka és három egyidejűleg valóságos és örök kategóriát állít fel a létező dolgok
felsorolásában. A Brahman, vagy Isten az anyag és a lélek három kategóriájába
tartozik minden. Isten mint irányító, az egyéni lélek a világ élvezője, a világ pedig
maga az élvezet tárgya. A közöttük fennálló viszonyok leírásánál mindenek előtt
leszögezi, hogy a három összetevő belső jellemzőiből adódónak állnak fenn
különbségek, és azonosságok, melyek azonos mértékben fontosak, és valósak, azaz
megegyeznek és különböznek egymástól egyidejűleg. Vannak tehát természetükből
adódó különbségek. A Brahman az ok, a világ és a lelkek okozatok. A Barhman a
teljes egész, a világ és a lélek rész, Isten hatalmas, a jíva parányi. Ezzel párhuzamosan
a nem-különbözőség is igaz. Ahogyan a nap és a sugara, a tenger és a hulláma
természetesen, saját természetének köszönhetően különbözik és megegyezik
egyszerre, Isten, a világ, és a lelkek is a saját természetüknél fogva azonosak és
különböznek egymástól, és ennek a relációnak mindkét eleme egyformán lényeges.
166
167
Sad-darsana:
61. Fejtsd ki röviden a sástra személytelen magyarázatai elterjedésének közvetlen
társadalmi következményét!
A védikus kor kimutathatóan teista jellegének eltűnése, a bhakti kultúrájának fokozatos
visszaszorulása összefüggésben van a darsanák térnyerésével. Az ősi társadalmi rend az ún.
varnásrama dharma a személyes Abszolút Igazság, a Visnu tattva legfelsőbb helyzetének
kétségbe vonásával, illetve különféle személytelen elvekkel, elvont fogalmakkal való
kicserélése által veszítette el hagyományos célját. A korábban meghatározó és a teista
védántából következő társadalmi konzervativizmus lényege az volt, hogy ha az ember
hűségesen és kitartóan végzi a szentírásokban számára előírt kötelezettségeit, úgy még a
leghétköznapibb tevékenységnek is vallásos tartalma van. Az Istennel való személyes
kontaktus érzelmi és intellektuális alapjainak megszűnte azonban idővel menthetetlenül
kikezdte ezt a szövetséget Isten és ember között, egy olyan folyamat vette kezdetét, amely az
odaadó vallásosság fokozatos háttérbe szorulását hozta. Ma már a hinduk többsége is úgy
látja, hogy a bhakti nem célja, legfeljebb egyik útja a Védákban leírt fejlődésnek a szellemi
megvilágosodás felé. A szentírások teista értelmezését elvető elméleti filozófiák az emberi
élet alapproblémáit már nem vezették vissza az Isten iránti odaadás hiányára. A Védánta Sútra
által elutasított bölcseleti rendszerek eltávolodnak az odaadástól, mert ahelyett, hogy az ember
figyelmét az Istennel való kapcsolat hiányára problémájára irányítanák, túlvilági örömöket
vagy a személyiség misztikus feloldódását kínálják megoldásként.
A végső igazság mibenlétével kapcsolatos személytelen végkövetkeztetést hozó darsanák
olyan szellemi technikák, amelyek képesek voltak az egész indiai társadalom értékrendjét
elmozdítani abból az állapotából, amelyben a nyugati ember történelmi tudata számára
felfoghatatlan idők óta szilárdan állt. Ugyanakkor egy kedvezőtlen kor eljövetelét jelezve, az
egymásnak ellentmondó logikai megközelítések, a bennük megfogalmazódó érdekek, illetve a
tudásukra büszke emberek egoizmusa megosztották a bráhmana közösséget. Ahelyett, hogy a
papi rendek világossá, és a mindennapi életben is alkalmazhatóvá tették volna a vallási elvek
lényegét a társadalom többi tagja számára, ahogyan hajdanán tették, az egymásnak
ellentmondó nézetek között a Védák tanításai egyre homályosabbá és követhetetlenebbé
váltak az emberek fejében. Ezzel párhuzamosan az ún. kaszt brahminizmus elterjedésével a
papi osztály egy kedvezőtlen értékváltozáson ment keresztül.
168
62. Annak ellenére, hogy a sad-darsana egymástól merőben eltérő perspektívából fejti ki
filozófiai álláspontját, közös gyökerüknek köszönhetően felsorolhatunk hat olyan
jellemzőt; amelyek mind a hat iskolára igazak. Melyek ezek?
● Astika-tattva – A védikus szentírásokat az abszolút igazság tekintélyével bíró
megkérdőjelezhetetlen kinyilatkoztatásként fogadják el.
● Átma-tattva – Az önvalót örök tudattal rendelkező szellemi létezőnek fogadják el,
amelyet konzekvensen különböztetnek meg az anyag valamennyi formájától.
● Karma-tattva – Elfogadják a reinkarnáció és a karma törvényét.
● Samsára-tattva – Elismerik, hogy az önvaló szenved az anyaggal való kapcsolata
miatt.
● Mukti-tattva – A filozófia céljának az önvaló felszabadulását, a szenvedés
megszüntetését tekintik.
● Pratyáhára-tattva – A felszabadulást az elme, és az érzékek szabályozottságától
teszik függővé.
63. Sorold fel a nyáya szillogizmus öt elemét!
1.) Pratijna – A bizonyítandó kijelentés megtétele. (János halandó)
2.) Hetu – A kijelentés megindoklása. (Mivel ő ember)
3.) Udahárana – Az érv megerősítése példaadással. (Minden ember halandó, pld.
Napóleon, stb.)
4.) Upanaya – A példa alkalmazása a szóban forgó esetre. (Ahogyan Napóleon, úgy
János is ember)
5.) Nigamana – Az eredeti állítás végkövetkeztetésként való megerősítése. (Ezeket
figyelembe véve János halandó)
64. A vaisesika-darsana a filozófia által megtárgyalandó valóságnak hét kategóriáját
különíti el. Melyek ezek?
A valóság hét kategóriája:
169
1. Szubsztancia (dravya)
Szubsztancia egy olyan dolog, melyben egy minőség, mozgás stb. létezhet, de
önmagában különbözik is mindezektől, sokkal inkább a megnyilvánulások nem látható
metafizikai oka.
● Anyagi szubsztanciák, amelyek atomokból állnak: föld, víz, tűz, levegő.
● Nem anyagi szubsztanciák, amelyek mindent áthatóak és változatlanok:
éter, irány, idő, lélek, elme.
2. A minőségek (guna)
A guna szó itt az egyes szubsztanciákon belül létező minőségekre utal, és nem az
anyagi természet kötőerőire. 24 féle tulajdonságot különböztetnek meg, melyek a
dolgok statikus jellemzőit adják, vagyis a szubsztanciák állandó kísérőjelenségeiként
érthetjük meg ezeket. A 24 minőség a következő: Szín, íz, illat, érintés, hang, szám,
nagyság, világos elkülönültség, egyesülés vagy egységek, elkülönülés, távolság,
közelség, tudatosság, boldogság, fájdalom, vágy, idegenkedés, erőfeszítés, súly,
folyékonyság, viszkozitás, tendencia, erény, erénytelenség.
3. A mozgás (karma)
A vaisesika iskola a karma szó alatt a szubsztanciákban végbemenő mindennemű
mozgást érti. A mozgás, a tevékenység, a dolgok dinamikus jellemzője. Kanáda
szerint az atomok közötti mozgások, a szétválások és egyesülések független oka az
élőlények láthatatlan sorsa (adrsta-karma). Mozgás, vagy cselekedet csak az anyagi
szubsztanciákban és az elmében történik.
4. A fogalom, vagy általánosság (samanya)
Egy olyan elvont tulajdonságra vonatkozik, amely Kanáda szerint örök. A samanya a
dolgok egy csoportjának olyan lényegi, közös tulajdonsága, mely egy adott osztályba
sorolja ezeket. A szubsztancia fentebb említett meghatározásához hasonlóan magába
170
foglalja az egyedi jellemzőket is, de nem azonos velük. A samanya felismerésével
válik lehetővé a tárgyak csoportjainak, fajainak, egyes osztályainak kiemelése és
megismerése.
5. Az egyediség (visesa)
A megkülönböztető ismérv a dolgoknak az a jellemzően egyedi vonása, mely által
meg lehet különböztetni másoktól. A visesa a samanya ellentéte. A dolgok
megkülönböztető jellemzőinek vizsgálata teszi lehetővé az ember számára az
alkotóelemek elkülönítését és a karakteres tulajdonságok analitikus tanulmányozását.
6. A bennerejlőség, „szerves rész” viszony (samaváya)
A bennerejlőség fogalma olyan kapcsolatra utal, amelyet nem valamilyen körülmény
hozott létre az idő egy pontján és emiatt nem is megszüntethető, ideiglenes viszony,
hanem a relációnak egy speciális eseteként örökké fennáll. Ilyen az a kapcsolat
például, ami az egész és a részei között áll fenn.
7. A nemlétezés (abháva)
A valóság első hat kategóriája, a létezés pozitív formái a vaisésika rendszerben. A
vaisésika filozófia szerint azonban a nemlétezés is létezik. Például honnan tudhatjuk,
hogy a szék nincs a szobában? A szobába nézve az ember épp olyan biztosan
megállapíthatja a szék nemlétét, mint a szőnyeg vagy az emberek jelenlétét. Ezért a
nemlétezés, mint valóság szintjén létezik.
65. A sámkhya-darsana alapműve Isvara Krsna Sámkhya-káriká c. írása. Sorold fel
azokat a fő témaköröket, amelyek meghatározzák a mű és a filozófiai rendszer
szerkezetét.
→ Az ok-okozat elmélete
→ A prakriti a (tudattalan elv)
→ A purusa (tudatos elv)
171
→ A kozmikus világegyetem kibontakozása
→ A felszabadulás
→ Ismeretelmélet
Az ok és okozat elmélete.
Satkáryaváda az okozat, még létrejötte előtt potenciálisan létezik az okában. Tehát a
világ jelenségei az okok okozattá alakulásának folyamatával írhatók le. Az egyre
finomodó, és egyre több okozatot magába foglaló okról szóló elmélet vezeti a
sámkhya filozófusokat, hogy a kozmikus megnyilvánulás kiindulási pontját, vagy
végső eredetét a három guna egyensúlyi állapotában (prakriti) határozzák meg.
A prakriti a (tudattalan elv)
A világ végső okának egy rejtett, potenciális elvnek kell lennie, mert az okok között
léteznie kell egy olyan oknak, amely valamennyi okozatot magában foglalja,
önmagától létezik és mindent áthat. Ennek a végső oknak nemcsak az atomoknál kell
finomabbnak lennie, hanem az elménél, vagy az intellektuálisnál is, ugyanakkor a
külső objektumok jellemzőit ugyanúgy tartalmaznia kell, mint a finomabbakat. A
sánkhya filozófiában ezt a végső szubsztanciát nevezik prakritinak. A prakriti a
kozmikus evolúció kiindulási állapota, ahol a gunák egyensúlyi helyzetben vannak,
nem nyilvánítanak meg semmilyen tulajdonságot, formanélküliek, mindent áthatóak.
A világegyetem genezise ennek az egyensúlyi állapotnak a megbomlásával kezdődik
el. A három guna a következő:
1. Sattva – tisztaság, tudás, világosság, könnyedség
2. Rajas – mozgás, aktivitás
3. Tamas – nehézség, mozdulatlanság, tudatlanság, sötétség
172
A purusa (tudatos elv)
A sánkhya filozófia szerint a prakriti mellett a teremtés másik összetevője a tudatos, de
tétlen önvaló sokasága, akiket a purusa (élvező, tapasztaló) szó jelöl. A
transzcendentális önvalók közelsége bontja meg a prakriti egyensúlyi állapotát. Így az
élőlények tudatának az a képessége okozza a teremtést, hogy megzavarja a kötőerőket
és cselekvésre késztesse azokat. Az örök és változatlan purusa a prakriti ellentéte,
tudatos, tétlen, változatlan és örök, egyszerre alanya és tárgya is a tudásnak. A tudatos
önvaló ugyancsak oknélküli, mindent átható.
A sánkhya kozmológiája
A sánkhya szerint az egész világ a prakriti és a purusa együttműködésének
eredményeképpen jön létre. A teremtést nem kezdeményezheti egyik sem a másiktól
függetlenül. Kölcsönhatás lényege a sánkhya rendszerben az, hogy a prakriti
tevékenysége nyomán létre jövő mozgásnak a tétlen, de tudatos lélek irányítása alatt
kell történnie. Együttműködésük során a lélek látszólag tevékeny, az anyag pedig
látszólag tudatos. A sánkhya genezis elmélete szerint a purusa jelenlétében a gunák
egyensúlya megbomlik, hatalmas energia szabadul fel, mely egy 24 lépcsőből álló
folyamat során megnyilvánítja az univerzumot.
A felszabadulás koncepciója
A sánkhya filozófia szerint az univerzum tele van szenvedéssel és fájdalommal, és
még amiről az ember boldogságként gondolkodik, az is nyomorúsággal vegyes, mert
végső soron minden élvezet elmúlással, így csalódással végződik. Ahogyan az egész
anyagi létnek, a filozófiának is a szenvedésektől való megszabadulás a célja, így a
gyötrelmek forrásáról, és megszüntetésének módjáról való érdeklődés a tudományos
kutatás legfontosabb célja. A szenvedések végleges megszüntetéséhez az önvalót, az
anyagtól megkülönböztető tudás vezet el. Ameddig a purusa a rajas és a tamas
hatására hamisan azonosítja magát a kötőerőkkel, addig magáénak érzi az inteligencia
tapasztalatait. A prakriti megnyilvánulásának célja, hogy megmutassa magát a
purusának. Abban a pillanatban, amikor a purusa megérti, hogy nem azonos a külső
tárgyakkal és érdektelenné válik a prakriti által megnyilvánított jelenségekkel
173
szemben, a gunák megkötő hatása megszűnik. Azzal kapcsolatban azonban, hogy mi
történik a purusával azután, hogy megszabadult a kötőerőktől a sánkhya szinte semmit
sem mond. Az önvalóról szóló ismeretek végülis kimerülnek abban az örök lélek
felszabadul, mondhatni eredeti helyzetében nem cselekvő, és vágytalan.
A hiteles tudás forrásai
A sánkhya rendszer a valódi tudást a megismerés három független forrása, az
érzéktapasztalat, a logika, és a valós információt tartalmazó közlés útján szerezhetünk.
A tudásszerzés során három szereplőt különít el a tapasztalás folyamatának
összetevőiként:
→ pramata – a tudás alanya (a tudatos önvaló, aki befogadja a tudást)
→ prameya – a tudás tárgya (az érzék tárgya, amely megmutatkozik az önvalónak)
→ pramána – a tudás forrása (a megismerés hiteles módszerei)
Az érzékszervi észlelés (pratyaksa)
A sánkhya abból indul ki, hogy az érzékek tudattalan anyagi megnyilvánulások, ezért
nem képesek semmilyen tárgy felfogására. A felfogásra tudatra van szükség, mellyel
csak az önvaló rendelkezik. Mivel azonban a purusa eredendően tétlen nem képes
közvetlenül felfogni a világ tárgyait. Hiteles tapasztalati tudás akkor jön létre, amikor
a szubjektum a tárgy benyomását az érzékszerveken át az intellektusban rögzíti. Az
intellektus az észlelt dologtól függően megváltozik, a tudat fényét tükrözi a tárgyra. A
sánkhya szerint az érzékszervi tapasztalás során a purusa tulajdonképpen ennek a
tudatnyalábnak az intelligencia általi visszatükröződését érzékeli közvetlenül.
A logika (anumána)
A sánkhya rendszerben következtetéseknek két fő típusát különítik el:
1. Avita – diszjunktív következtetés. A detuktív logika egy típusa, amelynek során a
végkövetkeztetéshez kizárásos alapon jutunk el, vagyis megszüntetünk minden más
lehetséges alternatívát.
2. Vita – induktív következtetés: Egyetemes érvényű állításon alapuló következtetés,
amely a köztes és a főtétel közötti viszony létére alapoz. Kétféle általánosításon
alapuló következtetést különítenek el:
174
- purvavat – az indukció ebben az esetben a köztes és a főtétel között fennálló
előzetesen megfigyelt kapcsolatból, egy ezeken a megfigyeléseken alapuló általános
igazságból indul ki. (Pld. a füstről a tűzre való következtetés).
- samanyatodrista – a következtetés itt nem előzetes tapasztalatokra és az ezekre épülő
egyetemes állításokra alapoz. Olyan dolgok megértéséhez szükséges, amelyek
egyáltalán nem tapasztalhatóak az emberi érzékek számára, de valamilyen jelenség
létre jöttének ténye szükségessé teszi feltételezésüket. (Pld. az elme és az érzékek nem
tapasztalhatók, de abból a tényből kiindulva, hogy érzékelünk, illetve gondolkodunk,
el kell fogadnunk mind az elme, mind az érzékek létezését.)
Tekintély bizonysága (sabda)
A sánkhya rendszer, bár látszólag számításba veszi a védikus szentírások
kompetenciáját is, de csak azokban a kérdésekben tartja fontosnak, melyeket nem lehet
sem tapasztalat, sem következtetés útján megérteni. A sánkhya filozófusok a világ
mögötti végső okokról, prakriti és a purusa mibenlétéről szóló konkluzív ítéleteiket
kikövetkeztetettnek, vagyis a logika magasabb tekintélye által megalapozottnak
tartják. Ennek következtében e kérdésekben nem kívánják figyelembe venni a védikus
szentírásoknak azokat a kijelentéseit, melyek ellentmondanak elméleteiknek.
175
Apasampradayák:
176
66.)Határozd meg az apasamprad§ya szó jelentését. Sorold fel a helytelen
motivációval végzett lelki életnek a Caitanya Cartamrta által említett hatféle
jellemzõjét.
A sampradáya szó jelentése. Sam- kapcsolat, pradaya-a forrással. Ebből kiindulva és a
legszélesebb értelemben apasampradayanak tekinthető minden olyan filozófiai,
vagy vallási hagyomány, mely elveiben és gyakorlataiban függetlenné válik a
sampradayától.
A Caitanya-caritámrita MAdhya-lila 19.fejezetében Sri Caitanya számtalan
„gyomnövényt „ említ melyekkel a lelki élet útján haladóknak mint buktatókkal
kell számolnia, ezek közül 6-ot meg is nevez.
• Nisiddha-acara – olyan viselkedés, amely méltatlan egy tökéletességre vágyó
emberhez. Van egy viselkedésminta, amelyet azoknak kell követniük, akik
valóban igyekeznek tökéletessé válni. 4 szabály betartása.
• Kutináti - diplomatikus viselkedés
A diplomatikus viselkedés nem teheti elégedetté az átmát, a lelket, de még a
testet vagy az elmét sem. Ha diplomatikusan vagy kétszínűen bánnunk az
emberekkel, az akadályozza lelki fejlődésünket.
• Jiva-himsana – szükségtelen állatölés vagy a lélek elpuszítása.
Az emberi létforma arra való, hogy megértsük a Krsna-tudatot.
• Lábha – anyagi számítások szerinti haszon
Tudnunk kell, hogy a halál pillanatában minden anyagi kincsünktől meg kell
válnunk. Sokan nem tudják, hogy a halál után van élet, ezért a világi
gondolkodású emberek olyan anyagi kincseket halmoznak fel, amiket a halál
idején maguk mögött kell hagyniuk. Az efféle nyereségnek nincs örök haszna.
• Puja – imádat, melyre világi embereket elégedetté téve tesz szert valaki
• Pratistha- ádi – anyagi számítások szerint fontos emberré válni.
Ennek sincs értelme, hiszen a halál után egy másik testet kell elfogadnunk.
177
67.)A Vai¢£avake (Milyen vai¢£ava vagy?) címû versében ¼r¦la Bhaktisiddh§nta
Sarasvati Th§kura három további kedvezõtlen tulajdonságot említ, amelyek mindig
jelen van az apasamprad§yákban. Melyek ezek?
1. mayavada – olyan filozófiai spekulációk, melyek aláássák Isten személyes
természetének a vaisnava – sampradayak szerinti tanítását.
2. anitya vaibhava - anyagi sikerre való törekvés, anyagias értékrend.
3. káminira – káma – tiltott szexuális kapcsolatok és más bűnös cselekedetk
melyeket általában transzcendentálisnak tűntetnek fel valamilyen ideológia
segítségével.
68.)Sorold fel a Bhaktivinoda Th§kura által elemzett tizenhárom deviáns csoport
nevét!
- apasampradáya fogalma: olyan filozófiai, vallási csoport, mely az eredeti
transzcendentális tudással ellentmondó elveket és gyakorlatot képvisel
- aki az ilyen elveket követi, nem képes megtapasztalni a transzcendentális
örömöket
- az apasampradáyákat úgy ismerhetjük fel, ha van egy viszonyítási alapunk:
kapcsolódnia kell a hiteles vallásnak a 4 elfogadott tanítványi láncolathoz, ha
nem ilyennel van dolgunk az apas.
- A deviancia, jelen esetben a vallásos elvek félreértése máyából adódnak, ill.
hogy az ember feltételekhez kötött helyzetben van
A C.c. Madyaban szerepel a 13 deviáns csoport, akik függetlenné és tiszteletlenné váltak a
Caitanya által elismert sampradáyáktól. Ezek a következők:
- áula
178
- báula
- kartábhajá
- nedá
- daravésa
- száni szahajíjá
- szakhíbekí
- szmárta
- játa-gosání
- ativádí
- cudádhárí
- gauránga-nágarí
A modern időkben Sríla Bhaktivinda Thákura kezdte komolyan bírálni ezeket a csoportokat.
179
69.)Ismertesd a vizsgabizottság által kért egyik apasampradáját.
A sahajiya kultuszok: azon ál-vaisnava csoportok, melyek vallásgyakorlata és istentana eltér a
helyes vallási elvek gyakorlóitól.
Prákriata-sahajiya:
Kettős értelemben használják az ácáryák e szót:
a) mint a 13 elhajló vallási szekta neveként, az apasampradáya szó szinonimájaként
b) egyike a 13 elhajló szektának
Így e kifejezés jelentése általában: a vallási devianciák valamennyi formáját magába sűrítő
elv. Tulajdonképpen egyetlen apasampradáya van, melynek további 12 ága van.
Etimológiája: ’szahaja’ szóból -> természet, egyszerűség, világos (érthető vlmi) jelentéssel,
de kontextus függő, mert a prakrita szóval együtt a vallás nevében végrehajtott érzéki
tevékenységre utal.
A prákrita-szahajiya szó egy olyan személyre használható, aki meg kívánja ismerni az Úrral
való szerető kapcsolatok érzéseit, de a prakritihez való természetellenes vonzalmától nem
akar megszabadulni. Ez azért rossz, mert a lélek így versenytársa marad az Úrnak az
élvezetben.
A prakrita-szahajiya jellemzői:
- nincs igazi védikus teológiai gyökerük
- gyakran emberi spekuláció termékei
- nem különböztetik meg a lelket az anyagtól!
- Kialakulásának oka: a transzcendentális tudás nem ismerete, spekuláció
- A lelki fejlődést anyagi megnyilvánulásnak tartják
- Nem fontos számukra a bűnös szokásoktól való megszabadulás
- A Szent Név ellen elkövetett sértésekkel nem túlzottan foglalkoznak
(bármilyen vibrálást jónak tartanak, mert szerintük nincs sértés a Név ellen)
- Imitálják a tiszta lélek transzcendentális tulajdonságait: alázatosság, könyörület
- A prédikációt feleslegesnek tartják (magamutogatásnak vélik)
- Irtóznak az egyházi hierarchiától
- Képzetlenek a hiteles vedanta filozófiában
180
- Az avatárok testét anyaginak vélik
Gauranga-nágarík
„Bűnük”, hogy Gaura nevét éneklik Krisna neve helyett, így megkülönböztetik Őket.
Külsejük rendes vaisnavákat mutat,de az Úr CAitanya hangulatáról alkotott elképzeléseikben
jelentős szennyeződés van. Nem értik, hogy az Úr Caitanya , bár Krsna maga, de nem Krsna
szerepét játszotta, hanem Srimati RAdharani érzelmeivel az odaadó szolgálat legmagasabb
szintjét gyakorolta. Jelentős sértést követnek el azzal, hogy Caitanya életét kitalált
történetekkel tarkítják, melyeket félreétéseik alátámasztására használják.A gaudíya-vaisnavák
nem tesznek különbséget Rádhá-Krisna és Caitanya között.
Rendszerük, a nadíya-nágarí az Úr Caitanya imádatát jelenti (Rádhá-Krisnát nem imádják,
mert Caitanyában jelen van mindkettő).
Nem értik a belsőséges rasákat, bár bhaktáknak tűnnek.
Sakhi-bekhi és Cudadhári,a rasa lila utánzók
Ezek Krisna testét anyaginak vélik, ezért azt gondolják, hogy amit Ő csinált a Földön, azt ők
is utánozhatják jívaként. Ez a máyávádí filozófia hatása. A sakhi-bekhi egy olyan személy,
aki a sakhik ruháját ölti fel magára, és magára Krisna élvezetének tárgyaként gondol. A rasa-
lilát utánozzák, néha úgy, hogy egy Krsnának öltözött személlyel táncolnak, aki cudát, vagyis
a pávatoll koronát viseli. Ezt a személyt nevezik cudadharinak.
Ativádí („Túl nagy”)
Olyan jíva, aki önmagát Visnu avatarájának tekinti. Szinte minden indiai faluban van egy
belőle.
Áula, báula, száni és daravésa (szúfi, vaisnava, tantrikus yoga, szinkretisták)
Ezek az apasampradáyák szorosan összefüggenek, csak formális különbség van közöttük.
a) Az áulok gyakorolják a tiltott nemi életet „lelki gyakorlatként” saját és mások
feleségeivel.
b) A báulok népzenészek, „indiai hippik” , szabados szexuális életet élnek -
c) A sainok misztikus képességekkel is rendelkeznek -> népszerűek Indiában.
d) Darbesh: olyan személy, aki a tantrikus yoga tökéletességét elérte, az előző 3 guruja.
Gyakran sannyásí ruhában járják a vidéket.
181
Mindenféleképpen el kell kerülni őket.
Kartábhája (a gurut istenként imádók)
Sokban hasonlítanak az előző 4-hez; a mestert isteni inkarnációnak tekintik. Karthá = főnök,
mester.
Nedá/ nédá-nédi
= borotvált fejű férfi (nedá) / nő (nédi); olyan buddhisták, akik az ácáryák tanításának
köszönhetően elfogadták az Úr Caitanya tanítását, de később visszatértek tisztátlan
gyakorlataikhoz.
70.)Melyik az a két csoport, akik utánozzák az Úr K¥¢£a r§sa lil§ját?
Az Úr Krsna transzcendentális szerelmi kedvteléseit a rasa – lila kifejezés foglalja
össze. Aki valóban megérti, mi a rasa-lila, az minden bizonnyal irtózni fog az anyagi
nemi élettől, ha a megvalósított lélek a megfelelő csatornán keresztül hall az Úr
rasa- lilájáról, akkor annak eredményeként teljes mértékben tartózkodni fog az
anyagi nemi örömöktől.
Sahajiya csoportok – tantrikus hagyományok
Sakhi-bekhi és Cudadhári,a rasa lila utánzók
Ezek Krisna testét anyaginak vélik, ezért azt gondolják, hogy amit Ő csinált a Földön, azt ők
is utánozhatják jívaként. Ez a máyávádí filozófia hatása. A sakhi-bekhi egy olyan személy,
aki a sakhik ruháját ölti fel magára, és magára Krisna élvezetének tárgyaként gondol. A rasa-
182
lilát utánozzák, néha úgy, hogy egy Krsnának öltözött személlyel táncolnak, aki cudát, vagyis
a pávatoll koronát viseli. Ezt a személyt nevezik cudadharinak.
183
Nyugati filozófia
70.)kérdés: Sorold fel a védikus és az ókori Görögország vallásos világképének
párhuzamait!
a. Az orfum-misztérium azt tanítja, hogy az emberi élet küldetése nem más, mint
megtisztulni a rituálék elvégzésével a titáni elemektől (démoni hajlamok) és végül
elérni az Istennel való egységet.
• ehhez kapcsolódóan egész életünkben erényesen kell élni, aszkétizmust kell
gyakorolni
A védikus írások az élet célját ehhez hasonlóan a lét megtisztításában határozzák meg.
– lemondás, egyszerűség, erőszaknélküliség, kutatás az Abszolút Igazság után.
184
• A különbség e párhuzam mellett esetlegesen az lehet, hogy a Védák nem az Istennel
való eggyé válást, hanem az Isten előtti meghódolást tűzték ki célul.
b. Az ókori görögök hittek a sorszerűségben:
• előre elrendeltetett → mindenkinek kell szenvednie és valamennyire boldognak
lennie, de persze elfogadták a szabad akarat létét(ki így, ki úgy gondolta a felfogás
nagyon sok színű)
A védikus bölcselet ezt a témát a karma-törvényének mondja→ amelyet lehet
változtatni.
• hittek abban, hogy a betegségek isteni beavatkozásnak tulajdoníthatók→ de meg lehet
gyógyulni, ha áldozatokat mutatunk be az isteneknek
Tehát az ókori görög ember hitt az Istenek (félistenek) létezésében és abban, hogy az
élete függ az Ő elégedetté tételüktől.
• „Ismerd meg önmagad!” – szólt a delphoi jósda jelmondata: - az ember ne gondolja
többnek magát, mint amennyi valójában. Ez azt jelenti, hogy látnunk kell függő
helyzetünket a felsőbb hatalmaktól.
(Később ennek a felfogásnak az eltűnését figyelhetjük meg a természet-filozófusok
ténykedése által, aminek az eredménye az ateizmus növekedése lett lett.)
• A Védák idejében a bhakti-kultusz az embereknek azt tanította, hogy legyenek
magatartásukban egyszerűek és következetesek azáltal, hogy követik a Védák
tudományát, logikáját.
(Amikor azonban a sad-darsana nézetek elterjedtek, a személyes istenfelfogás hite
megváltozott és annak személytelen arculatára terelődött a hangsúly.)
• Thálész hitt a lélek létezésében , de ezt a lelki szubsztanciát nem egyénnek gondolták,
hanem egy energiának → erősödő materializmus→ …
185
érdekesség: - forrása: Dörömbözi János: A filozófia története és elmélete I. kötet
(Nemzeti Tankönyvkiadó)
• Hasonlóan a védikus irodalomhoz, a görögök is mindent történeti formában
örökítettek meg s egész létezésük eszmei alapját a mítoszokban találták meg
(Rámáyana, Mahábharata).
• … A múlt századi ásatások során előkerült tárgyi emlékek nem csak az építészeti,
képzőművészeti alkotások eredetiségét igazolták, hanem az írásos anyag hitelességét
is alátámasztották.
• ezt a szakaszt az emberiség normális gyerekkorának nevezik → „az emberiség
normális gyerekkora”
A görög ember tudatában volt:
• az egyéni lét véglegességének.
• a kiszolgáltatottságának.
• a halál kérlelhetetlen szükségességének.
„ Ekkoriban az érvelés szükségessége fel sem merült, mivel a görögök isteneiket
valóságosnak érezték, s hiedelmüket a természeti jelenségek megerősítették.”
• az istenek hatalma és élettörténete volt a fő témája a mitológiának (ahogy a védikus
puránáknak).
Fontos e kérdés megválaszolásához még az, hogy az ókori görögök a világmindenség
keletkezését személyestől eredeztetik. A személytelen felfogás csak a későbbi filozófusok
által történt meg.
186
71.)Jellemezd a görög gondolkodás három nagy korszakát és sorolj fel olyan történelmi,
társadalmi körülményeket, amelyek fontos tényezők ezen időszakok megértése
szempontjából!
3 korszak:
- Korai görög filozófia-„preszokratikusok”:
főbb, jelentősebb személyek:
A görög filozófia „korai” időszakának történelmi előzményei:
A bölcseleti gondolkodás a szó szűkebb értelmében i. sz. e. 6. sz-ban a görögségnél születik
meg.
-A kezdetek: * -kialakulnak a városállamok
-felszabadul egy olyan társadalmi réteg, aki se a
vallással, se az önfenntartással nem foglalkozik→tudósok, logika útján magyarázzák a
világ jelenségeit.
-eleinte az antik görögség az ókori kelet kultúrájából merített gondolatokat(habár ők hamar
túlhaladták őket)
-a vallási felfogásokat(amelyeket az antik görög valláshagyomány a mitológiákban jegyzett
le) a bölcseknek köszönhetően szekularizáltabb szemléletű világnézetbe lett ágyazva.
-A különböző társadalmi harcok, változások, a kapcsolatok kialakulása más népekkel, vagy a
hódítások következtében a görögök szélesebb látókörre tesznek szert, és megértik, hogy az
emberi tudat, és a társadalom világa relativitást mutat.(A társadalom műveltebb rétege)
-A görögök egy részét arra tanította a történelem, hogy az ember sorsát nemcsak a
transzcendens erői, hanem saját maga is meghatározza.
Ezek előidézői:-kiélezett politikai harcok
187
-egyéb a társadalmi életükkel kapcsolatos események, amelyek őket a vallási
nézetek elhanyagolására és a világi eszmék kialakítására inspirálták.
-Milétosz azért volt az első, a bölcseleti filozófia kialakulásának történetében:
-mert a gazdaság szempontjából a legfejlettebb volt
-intenzív kereskedelmi kapcsolatokat alakít ki
amelyek révén rengeteg szellemi elképzelés árad a városba.
A feltörekvő, rabszolgatartó demokrata réteg pedig erősíti a világi filozófia elterjedését
mindenhol az arisztokrata földtulajdonosokkal szemben.
Thálész: geometria, asztronómia, kozmológia
Anaximandrosz: fizika, kozmológia
Anaximenész: fizika, kozmológia
Ebben a korban az emberek hite – Kr.e.7-5 századig – kezd megrendülni a mítoszok
hitelességében. Az első filozófusok magyarázatai sok esetben következetesebb(materialista)
válaszokat adtak az embereknek a legendáknál.
A ráció – az emberi ész – hatalmának növelésével, a filozófusok munkásságának
eredményeképpen az emberek lassanként eltávolodtak a mítoszok szemléletmódjától és egy új
szemszögből láthatták az őket körülvevő világot.
A filozófusok a világ teremtését nem az Istenektől eredeztetik, hanem valamely elemtől.
Pl. Thálész – a víz az őselem
Anaximandrosz – az ősok az apeiron
Anaximenész – a levegő az oka mindennek
188
- Athéni virágkor (Kr.e.5-4 sz.,a második nagy korszak):
- (görög felvilágosodás időszaka)
A korai felvilágosodás itt érte el tetőfokát.
A világ szemlélet további világiasodása ment végbe, a múltból öröklött szokások,
nézetek, intézmények többé nem élveztek feltétlen bizalmat(ezekez az új
szellemiség hívei szinte teljesen elvetik).
Bölcseleti szempontból fontos nemzetközi események is történnek:
-Athén nagy hatalommá fejlődik
-peloponnészoszi-vereség(ennek hatására a filozófia és a költészet kölcsönösen
megtermékenyíti egymást-némelykor a dráma írás ösztönzi a bölcselőket az új
nézetek kialakítására).
Tehát, ennek a századnak a menete arra ösztönzi mind a költőket, mind a
bölcselőket, hogy olyan nézeteket alakítsanak ki amelyek ellensúlyozzák az
emberek szenvedéseit és szenvedélyeit(„legjobb a mérték”,”Isten erőt ad a
középnek”)
Ebben a korban fejődik a matematika,a geometria, és más természeti tudományok.
-magas szintre jut a medicina(habár szakít mindenféle transzcendenciával,és
mindent az evilági mechanizmusra alapoz
-megjelennek a szofisták, akik erősítették az ateista nézetek terjedését ,ők nemcsak
filozófusok, hiszen tevékenységük a társadalmi élet minden részére kiterjedt
faluról-falura jártak és pénzt kértek a tanításokért,tőlük származik például a
pedagógia elméletének megteremtése és gyakorlatának felvirágoztatása
Történelmi háttérként fontos tudni, hogy a perzsák legyőzésével(marathoni csata)
Athén a Déloszi-szövetség vezetőjeként nagy fejlődést vitt végbe(gazdasági-
szellemi)ebben a korszakban.
A régi rend felbomlását támogatta az ekkor végbemenő változások:
189
-megjelennek a rabszolgatartó demokrata organizációk
Szókratész munkássága által „a filozófia a levegőből lejött a földre”, majd bement az
emberek házába és mindenki mindennapjaikba.
Ekkor a filozófia tárgya már nem a természet, hanem az ember maga.
„Mi az ember és mivé válhat?”
„Mit jelent az erény?”
„ Melyik a legjobb állam?”
→ ezen szókratészi kérdésekre a válasz egy pontból indul ki → „Ismerd meg magad!”
Az ember képes önmagát a tanulmányozás tárgyává tenni.
A morálfilozófia megalapozásával az ember lett a mértékadója a jónak és a rossznak,
amihez a cselekedeteit igazíthatja. Az egyén lett a viszonyítási alap minden kérdésben.
A virágkor filozófiája legtöbb esetben gyakorlati kérdésekben döntött; - hogyan kell
viselkednie egy államfőnek, hogyan kell uralkodni, mi a tökéletes társadalom stb. Mindez
persze nem nyomta el a metafizikai érdeklődést, de a hangsúly a morálon volt és annak
tökéletesítésén, amely a boldogsághoz vezet.
→ kapcsolódó társadalmi esemény:
- Szókratész halála: → az athéni filozófusok elméletüket nem csak teóriák előadói voltak a
közemberek előtt, hanem azon elvek szerint éltek.
190
Erre példa Szókratész halála, aki minden félelem nélkül itta meg a neki szánt
méregpoharat kitartva eszmei értékei mellett → „a halál nem rossz dolog, csupán a lélek
költözik más testbe”.
meghatározó személyek: Szókratész, Plátón, Arisztotelész
- Hellenizmus:
A hellenizmus egy több évszázadon át tartó történeti, művelődéstörténeti korszak
megnevezése.
kezdete: Nagy Sándor felemelkedésétől → a poliszok válsága már a peloponnészoszi
háborúval megkezdődött. Nagy Sándor személye és tevékenysége azonban véget vetett az
idealizált városállamok korának.
- az egységes birodalom (görög, perzsa, egyiptomi) által a kultúrák keverednek és egymásra
hatnak pl. Nagy Sándort az egyiptomiak Istenként – Amon fiaként fogadták el – ez a görög
kultúrában is jelen volt, de nem az egyén életében
- az istenítést – ami a görögöknek új volt – Nagy Sándor a 114. olimpiai játékok
alkalmával Kr.e. 324-ben kihirdette és a görögöktől is megkövetelte
A hellenizmus korában – az ilyen cselekedetek hatására – az emberi-isteni közötti
különbséget élesen hangsúlyozó görög életérzés nagyrészt aktualitását vesztette.
Isten és az ember közötti határ átlépésére az ember felemelkedésén, az Istennel való
azonosulásán át keresi az utat.
Nagy Sándor ideje alatt mindhárom ország virágzásnak indult. Halálának éve jelezi a
korszak kezdetét.
Végpontja a Római Birodalom történetének függvényében érthető, határozható meg.
191
A hellenizmus korában virágzó tudományos és művészeti központok jöttek létre
(Alexandria, Pergamon) és a keleti tudományos, vallási és misztikus hagyományokat
sikeresen termékenyítették meg a hellén kultúra eredményeivel.
- ez azt is jelentette, hogy az ősi kultúra hellenizálódott
- a görög állampolgárok jogai meghaladták a „barbárokét”; politikai, kulturális hatalmuk az
élet minden területén megnyilvánult
Ebben a korban a Müszeion (egy múzsáknak szánt intézmény) fogta össze a tudományokat
Alexandriában.
természettudományok: Eukleidész – geometriában
Arisztarkhosz – bolygómozgások (Föld a saját tengelye körül és
a Föld megy a Nap körül
stb.. ért el jelentős eredményeket
- A hellenizmus folytatása:
Jellemzése: a) a filozófiai élet központja Athén maradt, Róma jóvoltából a tudományt a
legkülönbözőbb helyen művelték
b) több nép, több ókori világbirodalom érintkezése, kultúrák egymásra hatása
c) de az attikai (ógörög) filozófiai hagyomány meghatározó szerepet játszott
d) Hérakleitosz, egyes szofisták, az iskolák tanai szervesen beépültek e
rendszerbe
e)a történelmi körülmények ekkor:
-véres események, háborúk, egyeduralmat kíméletlen eszközzel megszerző férfiak, népek
irtása
192
-az embert az egyént korábban középpontba állító gondolkodás hatása, és a történelem
diktátuma és az individuális lét csapott össze
-az egyént egyre nagyobb közösségek olvasztják magukba, a régi történelem formálás
érzése eltünt, a polgár magányosan érzi magát
-a hatalomért népek küzdenek népek ellen
Ilyen körülmények közepette a bölcselete vizsgálódás homlokterébe:
-az emberi függőség kérdése
-a hatalom kérdése
-az egyén –és közösség viszonya
-a természeti erőkkel egyre sikertelenebbül küzdő embernek a maga alkotta erőkkel
szembeni kiszolgáltatottsága került
-az egyén számára –a politikai hatalommal szemben a befelé fordulás biztosít
szabadságot. A lélek békéje volt a korszak gondolkodói előtt a cél. A filozófiai körül
egyre inkább az etika játszott szerepet, a filozófiai, és ontológiai vizsgálódást háttérbe
szorítva.
Szkepticizmus:Pürrhon -alapítója
Célja: ataraxia-elérése, a másik két áramlathoz hasonlóan, hogy megszabaduljon a
zavaroktól, amely az ítéletek felfüggesztésével érhető el
-a minden tagadás elme, csak később vált filozófiai dogmává
Ennek kiinduló pontja, a zavaroktól mentes szabadság megszerzése.
-kezdetei a szofistákra vezethető vissza
:Pürrhon nagy tiszteletnek örvendett, főpapi méltóságot kapott, Athén polgárjogot adott neki
-nem hitt az érzéki megismerés lehetőségében
-az érzékelés mellett, a gondolkozás sem igazítja el az embert, a logikai eszközök elégtelenek,
a filozófia csak fontolgatásra való
-hirdették, hogy a lelki derű elérhető ha mentesek vagyunk az itéletektől, és közömbös az élet
szemléletünk.
Epikureizmus: Epikurosz az alapítója
Jellemzői:-„nagyon hamar” népszerűvé vált ez a felfogás,
193
-gondolatai változtatás nélkül jött át Demokritosztólól, amely miatt Cicerotól
(sztoicizmus), Karneádésztól(szkepticizmus) kritikát kapott
Ismeretelmélet:
-minden ismeret az érzékelésből származik
-a külvilág tárgyai hozzák létre az érzetet, amely amely valami igaz tartalmat hordoz
-a tévedés forrása nem az érzékelésben van, hanem a véleményalkotásban
-érzet +képzet=vélemény
↓ ↓
Külső belső-folyamat
Epikurosz ismeretelmélete és természetfilozófiája, etikájának volt, általuk az ember
megszabadulhat a „titokzatos erőktől” okozta félelemtől
-lélekfelfogásában azt mondja a lélek a felismerés legfőbb szerve, amely a test felbomlásával
együtt felbomlik, nélküle nem tud működni a lélek
-„a legnagyobb gyönyör a bölcsesség”
Sztoicizmus: Marcus Aureliusz,Zénon Seneca
-a görög-római világ legnagyobb hatású filozófiai áramlata
-meghatározó szerepük a morálfilozófiájuk által teremtődött meg
-tanaik beépültek a kereszténységbe, az általuk hirdetett ideák egyfajta típussá váltak a
későbbi korok irodalmi alkotásaiban
- a sztoikusok az erényt és a mértékletességet hirdették
-alapító Zenon: aki hirdette az indulatoktól való mentességet, és az erény lényege a tudásban
keresendő
-a legtökéletesebb ember a bölcs, aki látja a világegyetem rendjét, és azt cselekvése mértékévé
teszi
-jó körülmény: megmenteni az egyént a rossztól, amely a körülményekbe való belenyugvás
árán érhető el
-a fizika és a logika terén is fejlettek voltak a sztoikusok
73.)Milyen párhuzamokat és külömbségeket állapíthatunk meg az alábbi gondolkodók
filózófia munkásságának összehasonlításakor?
194
Kanáda – Demokritosz
Hasonlóságok:
1. Az ember helyes magatartása, ha életében mértéktartó az élvezetekben és a helytelen
tettek végzésétől úgy tartózkodik, ha jobban és jobban fejleszti a tudatát.
2. Mindketten elismerik a lélek létezését és Isten felsőbbrendűségét. De a világ anyagi
okának az atomokat tartották.
3. Az atomelmélet megalkotásával mindkét filozófus korlátozza Isten hatalmát. Habár
beszélnek annak létezéséről, de az atomokat Tőle független módon értelmezik
Filozófiájuk természete így a „majdnem ateista” (materialisztikus) kategóriába
sorolható.
4. Mindkét magyarázatban nagy jelentőséggel bír a közvetlen érzékfelfogás szerepe. De
ennek elsődleges hitelességét nem ismerik el, hiszen a pratyaksa nem feltétlenül
mutatja a valóságot.
Mindketten a gondolkodást (analízis) teszik meg magasabbrendűnek.
.
Különbségek:
1. Demokritosz teljesen kizár mindenféle természetfeletti aspektust a világ
keletkezéséből. Kanáda azonban Isten szerepét abban határozza meg, hogy az általa
kibocsátott adrsta-karma irányítja az atomok egyensúlyát és szétválását. Ugyanez
Demokritosz elképzelésében úgy jelenik meg, hogy az atomok örökkévalóak és
képesek az önszervezésre, vagyis Isten egyáltalán nem szükséges számunkra.
2. Demokritosz a világ keletkezését szükségszerű megnyilvánulásként értelmezi, a másik
rendszer azonban Isten teljhatalmát elismeri abban, hogy az Ő döntésén múlik a világ
keletkezése és megsemmisülése.
3. Demokritosznál nincs megemlítve, hogy Isten független, elkülönült és teljes a hat
fenségében.
195
Kapila – Epikurosz
Különbségek:
a. - Kapila a kozmosz eredeteként a prakrtit határozza meg. Ez a mindennél finomabb,
mindent átható elv a forrása mindennek, a világban fellelhető tulajdonságoknak is
(amit a vaisesika-nyána Filozófusok nem tudtak megmagyarázni). Kapila szerint a
prakrti 3 gunából áll és rendelkezik az önszervezés tulajdonságával, ami azt jelenti,
hogy a metafizikai elmélet az ateizmus elvét viszi tovább.
- Epikurosz ettől abban tér el, hogy szerinte (Demokritoszhoz hasonlóan) az atomok –
amelyek örökkévalóak – a világ keletkezésének okai. Ezen atomok belső, autonóm
mozgása adja bármi létrejöttét illetve megsemmisülését.
b. – Kapila a purusát (tudat, lélek, élvező) különbözőnek mondja az anyagi elemektől.
Habár tétlen, változatlan, tudatos, fő jellemzője, hogy örökké létezik.
Kapila a világ teremtésének okát a prakrti és a purusa együttműködésének
eredményeképpen magyarázza. A prakrti a tevékenység elve, a tudat pedig a
tudatosság elvét képviseli.
- Epikurosz a lelket anyaginak mondja, amely megnyilvánulás a test halálával szintén
megsemmisül.
Hasonlóságok:
a. Mindkét filozófia nagy hangsúlyt helyez az ismeretszerzés módjai közül az
érzékelésre és a logikára.(Epikurosz az érzékelést valamennyivel jobban
hangsúlyozza!) Tehát egyikük sem fogadja el bármely szentírás magyarázatát
valamelyik vagy minden témában.
b. Mindkét filozófia kizárja Isten „közbenjárását” a világ keletkezésében;
o Kapila a védikus szentírások személytelen magyarázataira utal: tétlen, nem
cselekvő, változatlan …
o Epikurosz is megfosztja „Isteneit” bármiféle lehetőségtől, hogy résztvegyenek
az univerzum létrehozásában. Amúgy számára az Istenek pusztán a képzelet
szüleményei.
196
c. Mindkét filozófia azon meghatározásában is egyetért, mely szerint az emberi élet célja
a tudás fejlesztését kell, hogy szolgálja.
Plotinosz – Szent Ágoston
Hasonlóságok:
a. Isten mindkettejüknél a mindenség forrás, aki autonóm természettel rendelkezik.
b. Plotinosz és Szt. Ágoston hármas egységet nevez meg saját rendszerében.
Plotinosz: Egy = Atya : Szt. Ágoston
Én = Fiú
Világlélek = Szentlélek
(Plotinosz ezt a hármas rendszert egynek vette monista filozófus módon, nincs
különbség köztük)
Egy = minden lét kezdete; Én = a platoni ideák világának felel meg; Világlélek =
természetfeletti eredetű, de kapcsolatban van az érzéki realitással.)
c. Mindketten elfogadták, hogy a lélek létezik a testtől függetlenül és hogy a
tökéletességet nem feltétlen a tudás által fogjuk elérni, hiszen a hit ennél felsőbbrendű
és csak ezzel tudunk lelki szinten előre haladni, az intelligencia képessége korlátozott.
d. Mindkettő pozitív módon viszonyul az élet negatív oldalához oly értelemben, hogy ez
is a Jó (Isten) elrendezése által jelenik meg. Vagyis nincs ok a félelemre a gonosz
létezése ellenére.
Különbség:
197
Különbség a két elgondolás között abban van, hogy amíg Plotinosz számára Isten egy
passzív, nem cselekvő lény, addig Szent Ágoston szemszögéből Isten egy érző lény, aki
gondoskodik teremtményeiről a gondviselés által.
A Szent Ágostoni filozófiában Isten másféle megközelítése miatt (mint személy) megjelenik a
lélek ábrázolásban az érzelem, az odaadás is megjelenik mint magasabb rendű fogalom,amely
a lélek fő tulajdonsága.
d)Sankara-Platón:
Mindketten úgytartották, hogy az érzékelés –mint tudásszerzési mód-nem vezet el a
tökéletességhez. Ezt mindketten kritizálták,és helyébe az értelem (logika) felsőbbrendűségét
tették.
Az Abszólút Igazságot mindketten személytelen módón fogták fel.
A két filozófus életfilozófiájában is hasonló nézeteket vallott, hiszen mindketten szigorú
erkölcsi szabályokat tartottak, az isteni természet elérésének érdekében.(megszabadulni a
vágyaktól)
Különbségek:
Sankara a szeméjtelen Brahmajyotit határozta meg az élet céljának. Ez a Brahmajyoti az Ő
felfogásában az anyagi világ reciproka pusztán,vagyis mentes minden cselekedettől, vágytól,
tulajdonságtól,értelemtől(a lélek pedig hozzá hasonlatos) A világ kapcsolata a
Brahmajyotival, pedig az, hogy a világ valójában nem létezik-pusztán illúzió-amit benne
tapasztalunk az pedig nem valóságos(a brahmajyoti a valóság a világ annak pusztán egy
„rétege”)
Platón számára az élet legfőbb célja, az IDEÁK(örök,változatlan,szellemi természetü dolgok,
amelyek az anyagi relativitáson túli transzcendentális világban léteznek).
Szerinte ezek a forrásai a megnyilvánult világ valamennyi formájának és ezek az ideák is
rendelkeznek egy Mindenhatónak nevezett teremtővel(aki rendelkezik tulajdonságokkal)
Tehát, amíg Sankara a vivarta-váda felfogás híve, Platón a világot más felfogásban látja , és
máshogy eredezteti(parimána-váda)
Platón Mindenhatója nem mentes ez értelemtől(ellentétben a brahmajyotival) és természete az
intelligens tervezettség méglátása estén megvalósítható.
198
74.) A keresztény filozófia, és teológia kialakulásában az athéni iskola két nagy
klasszikusának Platonnak és Arisztotelésznek nagy szerepe volt. Ismertesd ennek okait
és jellemezd a középkori gondolkodás azon korszakait, amelyekben az említett két
filozófus tanításai váltak!
A SKOLASZTIKA VIRÁGKORA A skolasztikát az arisztotelizmus átvétele, az egyetemek
kialakulása és a kolduló rendek elterjedése virágoztatta fel.
1. Az arisztotelizmus középkori hatástörténete a logikával kezdődik. Boéthius
hagyományozta a középkorra a filozófia és a teológia „eszközét", bár az akkori ismert
Organon csak a Kategóriákról és az Értelmezésről (Peri herméneiasz) szóló írásokat
tartalmazta; Boéthius többi fordítása elveszett. A XII. században fedezik fel újból az
„Organon" másik három könyvét (Analytica, Topica, Sophistica). Ebben az időben kezdik
fordítani Arisztotelész egyéb írásait is, s egyre növekszik közvetlen hatása az európai
gondolkodókra.
Közvetve — az arab-zsidó filozófia révén — eddig is foglalkoztak vele. Az Abasszida
fejedelmek (750-től) bagdadi udvarukba gyűjtötték a szír tudósokat, akik részint görögből,
részint szírből arabra fordították a görög filozófusokat. Mivel e fordítók kivétel nélkül
újplatonikusok voltak, a munkájuk nyomán kialakuló arab filozófia arisztotelészi és
újplatonikus gondolatok ötvöződése. A középkorban Alfarabi (t 950) elsőként különbözteti
meg a létet és a lényeget, a világot — újplatonikusan — emanációval eredezteti. Hasonlóan
gondolkodik az arab filozófus fejedelem, Avicenna (Ibn Szinna 980— 1037) is. Averroés (Ibn
Rosd 1126—1198) — Szent Tamás a „Kommentátorinak nevezi — Arisztotelész
leghűségesebb követője. Az intellectus ágens közös mindenkiben, s csak ez a közös lélek
halhatatlan (averroizmus).
Az arab gondolkodók hatását tükrözi a zsidó filozófia két legjelesebb képviselője Avencebron
(Salamon Ibn Gebirol 1020—1070) és Moses Maimonides (Maimuni f 1204), akit nagyra
becsült Szent Tamás is, teremtéstanában és istenbizonyítékaiban felhasználta Maimonides
gondolatait. A zsidó filozófia központja Toledo, ahol arab és zsidó filozófusok műveit, főként
azonban Arisztotelészt kezdik fordítani latinra — részint a spanyolon keresztül.
Toledói példára kezdenek fordítani Oxfordban. Róbert Grosseteste az eredeti görög
szöveghez nyúl vissza. A fordítások harmadik központja Szicília, ahol a XII. század derekától
199
az eredeti görög szövegből fordítják Arisztotelész műveit latinra. Moerbeke Vilmos a meglevő
fordításokat kijavította s újakat is készített, főként Szent Tamás számára.
Az arisztotelizmus átvétele nem ment súrlódás nélkül. A párizsi egyházmegyei zsinat 1210-
ben kiközösítéssel sújtja Arisztotelész természetfilozófiai művének olvasóit. Courcon Róbert
pápai követ 1215-ben a Metaphysicára is kiterjeszti a tilalmat. IX. Gergely 1228-ban
figyelmezteti a párizsi egyetem teológusait e filozófia veszélyeire, 1231-ben kiterjeszti a
tilalmat Toulouse-ra. Az egyetemeken nem sokat törődnek azonban a tilalmakkal —
Párizsban elsőként Róbert Grosseteste tanítványa, Roger Bacon hágja át a tilalmat, s a sza-
bad művészetek fakultása ezzel túlnő eddigi előkészítő jellegén. Brabanti Siger — e fakultás
képviselőjeként — szította az averroista viták tüzét. Tempier püspök 1270-ben és 1277-ben
elítélte Sigert és Aquinói Szent Tamást; őt főként a filozófia és a teológia szétválasztásáért, s a
metafizika önállósításáért. Canterbury dominikánus érseke Róbert Kilwardby hivatalosan
elveti Tamás több tételét. E tilalmak és kiközösítések lassan feledésbe merülnek anélkül, hogy
valaha is visszavonták volna őket. A domonkos rend nagykáptalanja már a XII. században a
rend doktorává avatja Tamást, s Arisztotelészt illetően 1366-ban már a pápai legátus követeli a
licenciához a szabad művészetek fakultásán Arisztotelész összes műveinek tanulmányozását.
2. Nagyot lendített a skolasztikán az egyetemek kialakulása. Az első egyetem a Szajna
szigeten működő városi iskolák egyesülése: „nos universitas magistrorum et
scholarium" írják 1221-ben a párizsi magiszterek. A párizsi universitas négy nemzetre
vagy fakultásra (nationes velfacultates) tagolódott: franciákra, pikárdokra, normanokra
és alemánokra (angolok, németek, magyarok, csehek, lengyelek, skandinávok). A
bécsi egyetem négy fakultása 1365-ben: az osztrák, a német, a cseh és a magyar
nemzet. Az egyetem eredetileg a tanárok és hallgatók privilégiumokkal védett közös
testülete, s csak később jelenti a stúdium generale-t. A stúdium generálé elvégzésével
nyert fokozatot (licentia ubique docendi) mindenütt elismerték. Az egyetem legfőbb
tisztségviselőjét, a cancellariust a püspök nevezte ki, a rektort a nemzetek képviselői
választották. Párizsban a magiszterek, Bolognában a hallgatók választották a rektort és
a tanárokat. A stúdium generálé négy fakultása: artium (bölcselet), teológia, egyházjog
és orvostudomány.
3. A bölcselet fejlődését mozdították elő a kolduló rendek is. Leghíresebb rendi iskoláik
Oxfordban, Rómában, Nápolyban és Kölnben voltak. Bonaventura és Szent Tamás a
200
párizsi egyetemen is tanítottak. A ferencesek inkább az ágostoni-platonikus
hagyományt ápolták, a domonkosok Arisztotelész eszméit terjesztették
A patrisztika
A patrisztika az egyházatyák (pater ecclesiae) által képviselt kor a Kr.u.I-VIII.sz.közt. Három
periódusra osztható: 1) Kb.200-ig tartó idõszak az apologeták [apologeomai (g.) = valakinek a
védelmében beszélni], azaz a hitvédõk kora. Az apostolokat és a páli fordulatot követõ
idõszak legfõbb feladata a pogányok és a gnosztikusok elleni küzdelem, valamint a Szentírás
által bizonyítható teológiai érvelés megteremtése. A görög filozófia és a hellenisztikus
terminológia felhasználásával igyekeztek az apologeták a keresztény tanítás értelmét felfedni.
A pogányok (fõként a császárkultusz) elleni küzdelem során egyesek még a vértanúságot is
vállalták, mint például Justinus mártír (100-166), s e korszakban bizonygatta a hitnek az
ésszel szembeni prioritását Tertullianus (160-222). Tertullianus paradoxonra épülõ hitvallása:
Credo, qua absurdum est (Hiszem ,mert képtelenség.) nem csak a teológiai, hanem a
tudományos és a filozófiai gondolkodást is jelentõsen befolyásolta. A pogányok
racionalisztikus magyarázatai, a gnosztikusok dualisztikus világmagyarázatai (Isten és az
anyagi világ ellentéte és küzdelme során Krisztus közölte a beavatottakkal az igaz tanítást, a
gnózist, s ezáltal a beavatottak feladata, hogy Istent hozzásegítsék a gyõzelemhez) egyaránt
arra sarkalták a keresztény gondolkodókat, hogy egységesítsék a tanaikat. A hit terjesztése
során ugyanis többféle, akár egymástól igen távoli hitmagyarázat terjedt el, s ez a hívõk
körében a keresztény vallás devalválódását is eredményezhette.(A római állam is értetlenül
szemlélte a IV.sz-tól a kereszténységen belül végbemenõ polarizálódást.)
2) (kb. 200-450): a hittételek (dogmák) kialakulásának és rendszerezésének kora. Ennek során
egyre élesebben vetõdött fel az a kérdés, hogy milyen viszonyban áll a hit és a tudás. E kettõ
harmónikus egységét vallotta a korszak egyik legjelesebb gondolkodója, a "nyugat tanítója",
Szent Ágoston (354-430), de ebben a korszakban tevékenykedett Alexandriai Kelemen (180-
216), Nagy Szent Gergely (325-394) és Origenész (185-253) is, akik vagy a hitnek vagy a
tudásnak tulajdonították az elsõdleges szerepet. A hittételeket az egyetemes zsinatokon
fogadták el (az 1. egyetemes zsinat 325-ben Niceában volt, ahol kimondták az 1. dogmát:
Jézus Isten fia, s a Fiú egylényegû az Atyával), s itt döntöttek arról is, hogy mely vallási
201
iratokat fogadják el igaznak (kanonizálás), s melyeket az igaz hittel ellentétesnek, azaz
apokrifnak. Ebben a periódusban válik a kereszténység a Római birodalomban államvallássá,
s ekkor nyilvánítják eretneknek az 1.dogmát elutasító arianusokat és donatistákat stb.
3) A harmadik periódus (kb. 450-800) a dogmák részletes kidolgozásának, aprólékos
értelmezésének a kora
75.)Mit jelent a „via negativa” kifejezés?Sorolj fel párhuzamokat a védikus filozófia hat
rendszerével kapcsolatban tanultak, és a kifejezésben említett gondolkodói magatartás
között!
1.: …abból kiindulva, hogy az Istennel kapcsolatos tapasztalataink
töredékesek,tökéletlenek,fogalmaink pedig alkalmatlanok az isteni lények megragadására,arra
az elgondolásra jutnak,hogy Istent csak negatív állítások útján közelíthetjük meg:azt
mondhatjuk el róla,hogy mi nem.Ez az istenismeret egyik útja,a via negatíva , ennek a
megközelítésnek az eredménye pedig az egyre letisztultabb,egyre elvontabb istenfogalom.
2.) A gondolkodói magatartás:
A”via negetíva” képviselői szinte minden esetben, az intelektust(logika) szerepét
hangsúlyozzák az Abszolút Igazság megértésében. Számukra a hit alapján való fejlődés nem
lehetséges.
202
Ezen filozófia hívei a védikus „neti-neti”(ez nem az) ismeretszerzést használták a tudásban
való előrejutáshoz.
Elemzésük szerteágazó-az anyagi világot illetően- de a lelki szubsztanciákról pozitív
értelemben nem mondanak semmit.
Az ilyen filozófusok elutasítják a lelki érzelmek létezését(ha egyáltalán beszélnek róla).
Az ilyen gondolkodók, a lelket, Istent,csak személytelen fogalomként tudják felfogni, hiszen
az intellektus hatalma nem terjed ki a személyes istenfelfogásig.
Számukra a tudás útja az, hogy elemzik az anyag tulajdonságait és annak ellentétét gondolják
a lelki tulajdonságoknak.
A védikus írások ezt a módszert elismerik mint kezdeti módszert alelki megvalósítás útján.
De kijelentik, hogy a tökénletességig ez nem vezet el, mivel az inteligencia képessége
korlátozott. A teljes igazság megismeréséshez (személyes Istenkép) az alázat és az isteni kegy
szükséges.
4. ) Kapcsolat a védikus rendszerrel :
A védikus nézetnek négy fő ismeretszerzési módszere van :
- Logika
- Pratyaksa
-Anumána
-Sabda
A sabda a legfontosabb –mind közül- a többi csak ezt segíi , hogy megszabaduljunk az anyagi
ragaszkodásoktól szennyetődésektől. Tehát a sabdán kívül a többi nem cél hanem eszköz ami
segíti azt.
Srila Vyasadeva kritizálta az ezt a módszert(logika,anumána,pratyaksa) alkalmazó darsanákat
,hiszen Ő szintén a sabdát tette meg a lelkitudás egyetlen és tökéletes útjának.
Sajnos a sad-drsana képviselői-habár vannak értékes gondolataik- nem alkalmasak arra , hogy
tiszta képet adjanak arról,mi az Abszolút Igazság valódi arca. Analítikus tanulmányozásaik
során a lelki golgoknak pusztán a negatív oldalát tudják megvalósítani, az anyagi energia
kettősséget rejtő természetével együtt.
203
Ezek a darsanák szintén az intelligencia(logika) felsőbbrendűségét hangsúlyozzák. Még a
sabdát is ennek vetik alá, ami magakadályozza őket abban, hogy eljussanak a Védák által
megadott lelki helyzetbe.
Ezek a nézetek az anyagi világon belüli tapasztalatokat, érzékeléseket vetik alá az
intelligencia értékelésének,megismerésének,de nem fogadják el a Védák véleményét ezzel
kapcsolatban(főleg Kanáda,Gautama,Kapila dolgozik ezzel a módszerrel és elutasítják a
védák médiumi szerepét).
Talán kivétel ezalól Ptanjali yoga-sutrája, amelyben az elfogadás (sabda) megjelenki azáltal
hogy a paramátma formával rendelkezik és ezt nem lehet kezdetben az inteligenciával
megtapasztalni, hanem el kell fogadnia védák erre vonatkozó meghatározásást.
Mind a nyáya mind a vaisésika és a sankhya rendszer sőt az advaita darshana (máyáváda),
ennek a rendszernek köszönhetően az Abszolút Igazságról személytelen nézeteket vall.
A rossz megismerési folyamat miatt – Srila Vyásadeva szerint- ezen filozófiák
végkövetkeztetései hamisak.
Számukra végső felszabadulás a cél, ami az anyagi jellemzőktől (boldogság-szenvedés
vágyak ) való megszabadulást jelenti a Srimad Bhagavatam (1.2.11)szerint a lelki
megvalósítás itt nem állhat meg.
Példák:
Gautama: Beszél arról, hogy a lélek szenvedése a tudatlanságnak köszönhető.A tudatlanság
forrása a tárgyak hejtelen értékeléséből fakad és csak ezekkel való –anyagi elemekkel-
kapcsolata során rendelkezik tapasztalatokkal.Fő tulajdonságai a léleknek az örökkévalóság,
tudatosság (az anyagból következtetve mindezt).
Elhagyva a testet a lélek a nyáya filozófia szerint nem tudni hova kerül illetve mi történik
vele.
Tehát a nyáya rendszer nem képes átfogó teljes képet adni arról, hogy mia valóság. Az
életben és a halál után.
Sőt Isten és a világ kapcsolatát is ellentmondásosan magyarázza:
-egyes kijelentéseiben világossá teszi hogy Isten a világ ható oka (teremtője és
fentartója), aki az atomok által hozta létre a világot.
-Más helyen az atomkat tartja a világ ható okának
Tehát ellentmondásos ami jellemző a vianegatíva filozófia képviselőinek magyarázataira.
204
A nyáya és a vaisésika rendszeréhez hasonlóan a sankhya filozófia is a szenvedéstől való
megszabadulásban adja meg az élet célját.
A lélek (purusa) felismeri a prakritit eléri a szenvedésektől való állapotot , felszabadul, hogy
utána mi történik vele azt nem tudja megmagyarázni (tökéletlen tudás rendszer)