40 Tizenhetedik évfolyam.

Párisi legyezők2.50, 3,4, 5, 10, 30 ftig.

Báli ruhák30, 35, 40, 50, ftig.

Tárlatán: véges,4,5,6,8,15 .̂P F " Összes árjegyzék "•E

bérmeiitve.

Türsch F.-nélPesten, vaczi-ntcza 19. szám alatt

i3 (1—4)

Lvukas í'ug vagy csuzbúl eredő

fo* fájástfogdaganattal vagy fekélylyel, rögtöneltávolítja egész évre a hírneves párisi

titkos szer

LITONelérhetetleDÍ csalhatatlan!

ha már semmiféle ?zor nem használ !Főraktár Magyarországra nézve:Tőrök József gysz. Pest. király-

utcza 7. sz. a., kapható továbbá Pesten,Sztupa gysz. szénatér. Skála Józsefvárostemplomtér. Budán: Vlassek Krisztina-város, s az udvari gyógyszertárban avárban. Ó-Budán: Zboray és Eisdorfer,s minden gyógy .szertárban. 7(JU (1 — 2)

Egy' övegese ara 60 kr.

Különös figyelmeztetésa szülék szamára*

Gyakran felmerült eseteknél alkal-mam lévén sajnosán tapasztalni, misze-rint ..Giliszta-csokoládé'* név alattismert, kitűnő hatású szeleteim üzér-kedő csalók által atánoztatnak, az álszersajátomról vett minta szerinti utasításmellett terjesztetik: van szerencséin atisztelt közönséget ezennel figyelmez-tetni, hogy valódi általam készített ..Gi-Iiszta-C!»ókoladenak"esak azt ismerjeel, melynél a mellékeit utasításon nevemnem nyomtatva, hanem sajátkezüleg alá-írva ván, mint itt alább látható. Egyéb-iránt legczélszerübb a megrendeléseketközvetlenül nálam, v;igy a könyvecském-ben megnevezett r. bizományosoknáleszközölni. ti99(-t-12)

Kapható Pesten: Török József ésThallmayer és társ uraknál.

x ^ ^ ^ * ^

gyógyszerész.

A t. szülékhez!Erdekeit bizonyítvány ..fiiliszta-csofeo-

ladéin" tekintetéi*;. Szik>,:ó, január lö-an1869. Tekintetes érdemes ur! Uraságodnakbizonyosan íól fog •';•!'i a tudósítás, hogy..GilisKta-csotoladoja.'uik4' hatása csodá-latos nagyszerű volt. ét. CMikugyan sajnálatosvolna, ha a tekintere> r̂n-.ik titka idöjártávainem kerülne nyilvánosságra, mert daczára avegyészet nagybani eiőhaladásának, az után-zott „Giliszta-csokolade"az önéhez képestsemmi! Most tehát ismét felkérem önt. ezenide mellékelt pénzért számomra ..Csokolá-d é t " küldeni szíveskedjék. Mely kérésemmellett vagyok e- maradok alázatos szolgája

Satsy Mihály, s. k.Kapható Pesten: Töíök József ésThalI-

éí társ uraknál. o98 (4-12)

í)r. GROSSMAXN,szem- és fülorvos

PESTEN.H-iksz. alatt, Cirosz-

féle házbanKendéi hétköznapokon dél-

előtti 11 -12 és délután 2—4 óráig. —Szegények számára ingyen minden va-sárnap délelőtti órákban. 700(1 — 12)

«.<»-..>

nagy választékban,a legjobb rendszerszerint, szilárd puskamüves munka

p3F" Hajai készüményfinom sodrony és damaszk csövekkel s csinos vesétekkel 6 0 , 7 0 . § 0 , 9 0 , 1OO

120 for int ig , továbbá

Lefaucheux vadászfegyverek,a leghíresebb franczia gyárakból 42, 45, 50, 60 egész 115 forintig; mindennemű

csappantyus-fegyverek, mintEgy szimpla vadász-fegyvor vascsővel 1—10 ftig.Egy dupla fegyver vascsővel és patentcsavarral keményen forrasztott . . 15 —18 „Egy dupla fegyver drótcsővel (Rubans) lüttichi 22—28 „Egy dupla fegyver, zsinór vagy finom damaszk csővel 30—50 „

iCá?" RevolvereketLefaucheux módszer 6 lövéssel, tökéletes önfolhuzással 10, 12, gps?

15, 18, 20, 25, 30, 40, 50, 60 forintig.EHs^f Ali/Ali* P^rJa szimpla 2 forint 50 krajczártól, dupla1 líS/ilUlj'UlY csővüek 4 forint 50 krajczártól fölfelé.

Flobert pisztoly és puskák,faucheux puskatöltények, franczia gyártmány, ajánlja

DNSGHULD EDE,fegy verkészitö és kereskedő

Pesteiirváczi-utcza a „lerél"-hez._ k. legszilárdabb munkáért, s a fegyverek szaba-

tos lőképességeért jótállás vállaltatik, s nem tetszés esetében14 nap leforgása alatt kicseréltetnek.

y Vidéki mexrrndelések leggyorsabban teljesittetnek. " ^ 0 ¥•,,

E l ő f i z e t é s i f e l h í v á s

\ép Zászlója-™ czimü ™

politikai képes hetilapra.K i a d ó i s z ó :

A „Nép Zászlója" előfizetési ára a szerkesztői szózatban kifejtett sok-szoros javítások és szépítések daczára a régi marad:

Postán küldve: Egész évre . . . . . . . 4 forint.Félévre 2 „

» „ Egy negyedévre . - . • • 1 „Ki tizet gyűjt „tisztefetpéldányt," ki húszat ozenfölül „Balpárti

népnaptárt", ki ötvenet ezenföliil még egy „XépZászlója naptárát" is kap.A két legtöbbet uyüjtő Kossuth Lajos nagy arczképét aranykeret-

ben kapja emlék.!. 4 j ^ zászlója" kiadó-hivatalaPesten, egyttem-uteza 4-ik szám.

Hatodik kiadás(magyar nyelven harmadik).

A élet

titkai s veszélyei.Értekezések a nemzés és nemi be-

tegségekről, az utóbbiak óv- és gyógy-módjaival. 616 (4—12)

Függelékkel a bujakóri ragályzásrólés Dr. R o d e t , lyoni orvos

ragályelleni legbiztosb óv-szerérői,

a férfi és n&i iyarazerek boneatani ábráival.Ara: 1 ujforint.

Postán megküldve 10 krral többutánvétellel 40 krral több.

Megrendelhető szerzőtől következőczim alatt:

Dr. Kiber V. P.Pesten, József-utcza 66-ik számú

saját házában.

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1870 (egyeteni-utcza 4-ik szám alatt).

Pest, január 23-án 1870.Előfizetési föltételek : a Vasárnapi Ujsag és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Félévre 5 ft.

f* Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr.

H i r d e t é 8 i dijak, a Vasárnapi Ujsag és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnal 10 krajezárba; háromszor- vagytobbsiün ígtatásnál csak 7 krajezárba számittatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad BrcHbrn: Oppelik Alajos, Wollzeile Nr. 22. és HnaseiiHtfin és Vogler, Wollzeile Nro. 9.—Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkrajezár.

D ö m ö t ö r i N é m e t h J ó z s e f .(1790—1870.)

Az 1825-diki országgyűlés összehívásátmegelőző nagy nemzeti mozgalom, és azalkotmányon ejtett ujabb és ujabb sérelmekáltal előidézett visszahatás korszakából jólesik visszaemlékezni egy névre, mely a Met-ternich-rendszer romlott légköréből épen,tisztán maradt fönn s megtartotta mocsok-talan fényét.

E név birtokosa Dömötöri Németh János,udvari tanácsos, húsz éven át királyi fiskus,később a hétszemélyes-táblának közbirája,kit kortársai a ,justus" melléknévvel tisztel-tek meg. Nem tartjuk felesle-gesnek megjegyezni, hogy ez,és azon Németh János, szinténkir. fiskus, ki 1795-ki gyászosszerepléséről annyira szomorúemlékezetet hagyott fönn, csu-pán névrokonok voltak s egy-mással semmikép össze nemzavarandók.

Barsmegye rendéinek 1823-diki határozata, s az ennek kö-vetkeztében herczeg KoháryFerencz rendeletére ellenökmegindított felségsértési pörsokkal ismeretesebb, hogysemazt, mint szorosan ide nem tar-tozót, e helyütt ismételni kel-lene. Elég lesz megjegyeznünk,hogy állása Dömötöri NémethJánost kényszeritette azon kel-lemetlen lépésre, miszerint akijelölt egyének ellen a tör-vényszéki idézetet és vádat el-készítse. Ö azonban első sorbanhü hazafi, törhetlen becsületes-fégü és megvesztegethetlenjellemü polgár lévén, nyiltőszinteséggel kijelentette, hogyahütlenségi keresetet a fönforgóesetben törvényre alapítani nemlehet, őket a bírák hitszegésenélkül elmarasztalni lehetetlen,s ez okból ő a vádat megfogal-mazni nem fogja. S midőn errele\MS kényszeritették, megirta ugyan a vád-Ü r e *> d e a z idézendő törvényczikkek helyétV o n

S e n hagyta. Ferencz császártól kérdőre

fel8é4d t P Í l g ' i g y felelt: »T u d o m> h°gys kiHl z é l 3 e n v a n életem, de hazám joga

a iy°ni becsülete drágább előttem az

életnél." A bűnvádi kereset ez emléke'zetes nyilatkozatra elmaradt, — s a kormány egy nagy fordulóval az alkotmányosútra tért, összehiván az 1825-diki ország-gyűlést.

Ez apának volt becsületességre, tehetsé-gekre egyiránt méltó gyermeke az a Dömö-töri Németh József, kinek élethű. arczvoná-sait mai számunkkal veszi az olvasó; amaderék bajnok, kit pályatársai s nagyszámútisztelői a múlt kedden vittek ki örök nyu-galomra. Az élet, mely e koporsóba zárult,

DÖMÖTÖRI NÉMETH JÓZSEF.

tán nem csillogó, de drága, mert az utolsólehelletig becsületes és hü volt.

Dömötöri Németh József 1790-ben szüle-tett Pesten.K Atyja oldalán növekedve, azakkori idők fogalma szerint nem neveltethe-tett másra, mint a közpályára, melyen korán

fejlődő tehetségei és atyjának magas állásaután szép jövő várakozott rá. A „just" el isvégezte a pesti egyetemen, de lelke csatáktüzébe vágyott.

Napóleon győztes seregei ez idötájt resz-kettetek meg a világot, s igy vágyának nemvolt nehéz eleget tenni. A fiatal jurátus egyszép napon beállt a Vukassovics-féle fekete-hajtókás gyalogsághoz, onnan rövid időmúlva a nádor-huszárokhoz, hol mindvégigmeg is maradt. Midőn az 1812-diki dermesztőfagy, éhség s hadi szerencsétlenség csak

nyomoru maradványait hoztameg a roppant franczia sereg-nek Oroszország szivéből Po-roszország határáig, s Európanépei egy nagy szövetséget al-kottak a rettegett hatalom ellen,melybe Ferencz császár is be-állott, a négy napig vívott lip-csei ütközetnél Dömötöri Né-meth József már mint fiataltiszt vett részt, s később egyszakasz nádor-huszárt vezetettbe Paris alá.

1820-ban vette nőül mintkapitány Alapi Salamon Fe-rencz müveit lelkű leányát,Máriát, kivel boldog házasság-ban élt évek hosszú során át. Eházasságból születtek gyerme-kei: Lajos, ki jelenleg Fehér-megye törvényszékének alel-nöke , Sándor nyugalmazotthuszárőrnagy, ki az 1859-dikévi olasz hadjárat alkalmávalCasteggiót bevette, s ezért avaskoronarendet kapta meg,Emilia, Kendelényi Alajosné, ésJozefa özvegy Gedeon Gá-borné.

1848-ki szabadságharezunkSaatzban, Csehországban találtaNémetheta nádor-huszárokkal,kiknek akkor már ezredesükvolt. AWürtemberg és nádorhu-

szárok önfeláldozó lelkesültsége, határt nemismerő hazaszeretete szintén ismeretes dolog.Alig érkezett el hozzájoka48-i kormány haza-hívó proklamácziója, készen voltak tervükkel.Saatztól Dévényig elég hosszú ugyan az ut,fökép lóháton, de Sréter Lajos, Virágh Gida

4-ik szám.

42 43

és többen megmutatták, hogy nem tartottákez utat sem elég hosszúnak, sem elég veszé-lyesnek, s mondhatlan veszélyek közt eljöt-tek a haza védelmére. Windischgrátz gyanússzemmel nézte az ezredet, s parancsot adott,hogy az ezred fónmaradt részét azonnal át-tegyék Olaszországba, a netán elfogatandó-kat pedig minden irgalom nélkül haditör-vényszék elé állítsák, s rajtok az Ítéletet rög-tönbiróságilag végrehajtsák.

Kevéssel ezután szerencsétlenül ütött kia nádor-huszárok egy ujabb expeditiója, snegyven fogoly huszár állíttatott a haditör-vényszék elé. Németh József ezredesnek kel-lett volna a halálos ítéletet alájegyeznie. Deö húzta-halasztotta a dolgot, inig aztán ki-talált egy lényegtelen formahibát (s egy ak-koriban teljhatalmú ezredesnek, ha csak-ugyan akart, nem volt nehéz ilyet találnia) sekkép meggátolva a rögtönitélet végrehaj-tását, a rendes törvényszék útjára vitteügyöket s negyven honvédhuszár életét men-tette meg — saját önfeláldozásával, merte feltűnő tetteért azonnal a bécsi hadügy-minisztérium elé idézték, egy darabig fag-gatták, aztán ezredét egy alezredes kezérebízván, öt magát átküldték Theresienstadtbadandárnoknak.

Mi a történelemnek irunk, s ma már nemeshetik a derék öreg ur pensiójának rová-sára, ha elmondjuk, hogy ez a dandárnok-sága inkább egy kis csöndes internáltatás-nak, mint előléptetésnek tekintetek az illetőhelyen.

Hogy ezredétől, mely közel 42 éven átszinte leikéhez forrott, elszakították, boszan-kodással töltötte el — s maga kérte nyűg-,dijaztatását, melyet meg is kapott. Némivigasztalásul szolgálhatott neki, hogy ö volta vitéz nádor-huszárok vtohó <zt édese.

Szigorú, de igazságos katona volt. Jel-lemzi, hogy alezredes korában ezredese nemegyszer igy ügyelnie/tette fiatal tisztecskéit:„Vigyázzalak, nehogy észre vegye ezt és aztaz alezredes ur." Mindamellett szerették,mert ha sokszor pedantságig pontos volt is,az érdemet .nem hagyta jutalom nélkül.

1848 óta részint Pakson, részint, a leg-utóbbi években Pesten lakott leánya Emiliaés szeretett unokája Hollósné KendelényiFanny körében. A váczi-utczában, melyennaponként megtette sétáját, magyaros öltö-zetéről, katonás magatartásáról sokan is-merték.

A halál, melynek annyiszor szemébe né-zett, csak három napi kinos küzködés utánbirta legyőzni a 80 éves aggastyánt, kiben aszívvel-lélekkel magyar, becsületes emberek-nek mai napság mindinkább ritkuló példá-nyai egyike ment a sirba! //. L.

Szeretni kell . .— Francziából. —

Szeretni kell, oz lelkünk óhaja,Ki nem szeret, nem boldog az soha;Ez édes tűznek oh engedni kell,Mit kebelünkben szép szem gyujta tel.Koldus tanyáján s úri lakhelyenMi mindent éltet, az a szerelem.Hallgassuk meg a természet szavát:

Szeressünk hát.

Szerelni kuli a;-.ért, hogy jók legyünk,S vigasztalásul, hogyha szenvedünk;Fájó sobokre ir a szerelem,Hatása bűvös, gyors és végtelen;Szeretni kell a hírt és a hazát,Fegyvert kezünkbe e szent érzet ád;S ha küzdni vágysz babér reményivel:

Szeretni kell.

Szeretni kell az élet tavaszán,Gvermek szivünkkel, forrón !• igazán;S ha jő a nyár, a komoly küzdelem,Mi edzi szívünk, az a szerolem.

És jő az aggkor, életünk tele,Naponként fogyva u test ereje,Hogy megőrizzük szivünk tavaszát:

Szeressünk hát!Petőfi Zoltán.

Dr. Schütte, Szathmári és Wimpeller.„Fogságom története" czimü kis mü- i

vemben,melyből egypár mutatványt a „Va- jsárnapi Újság" is közölt, nem terjeszkedhet- jtem ki minden részletre, s el kellé hagynomsok érdekest is, mi fogházi életünkre sfogolytársaimra vonatkozott. Alkalomszerü-leg, talán egy lehető második kiadásban, ehiányok némelyikét igyekezni fogok kipó-tolni.

Most egy oly episodra kérem olvasóimfigyelmét, mely a fogságból hazaszabadu-lásom után történt ugyan, de melynek fő-szereplői fogólytársaim valának, kik utánammég ott maradtak a rabság helyén s onnan,nem mint mi többiek, Ítéletünk lejártávalvagy kegyelem utján, hanem saját erejökbölszabadultak meg.

Midőn 1857. május 13-án száztizenné-gyen kiszabadultunk, egy körülmény zavart iörömünket: hogy mintegy 15 —16 társun-kat ott kellé hagynunk Josefstadtban. Való-ban fájdalmas benyomást tett ránk e szeren-csétlen bajtársaink sorsa, s hogy ők mitéreztek, csak isten a megmondhatója. Aszabadulás után néhány nappal egy utólagosamnestia következtében ismét kiszabadultnéhány, s akkor csak nyolezan vagy kilenczenmaradtak, ezek közt voltak dr. Schiitte,Szathmári és Wimpeller.

Dr. Schütte jól ismerte Parist, Londont,berlini professor volt és gavallér tudós; be-szélte a nyugot-eurőpai nyelveket, irt ter-mészettani és társadalmi munkákat, tudotttársalogni mindenről; eleven eszü s gyorsfelfogású ember volt; középtermetű, száraz,barna férfi mozgékony kék szemekkel, fejénlengyel sapka, hátán kék zeke s kezében óriásicsibuk. Egyszer a többek közt hozzám jött,hogy beszéljek neki az erdélyi unitáriusok-ról. Én mondtam a mit tudtam és ö igyszólt: De szeretnék egy unitáriust látni! Ohaz nagyon könnyű — felelém — ime épenitt van egy, Arkosi ur,a ki lelkész! Lehetet-len! kiálta föl egészen elragadtatva. EsBedö, Sófalvi urak, folytatám, de ö már nemhallgatott rám, hanem Árkosihoz rohant smillió kérdéssel ostromolta. Máskor ismétazt kérdezte töFem: Ugy-e hogy a Székely-föld saját magán birtoka a Habsburg-csa-ládnak?! Aztán mondtam a jó németnek,hogy ne bolondozzék, mert még itt Josef-stadtban is megmacskazenézik, stb . . .

1848-ban a bécsi forradalomban tevé-keny részt vett; lehetett akkor30—32 évesKésőbb egy nő miatt ál-név alatt Bécsbement, valaki feladta, s mikor a vasútról le-szállott, elfogták, s 10 évre 'josefstadtbaküldöttek.

Szathmári pozsonyi születésű magyarember volt, született 1802 körül. Katonaipályára lépve mint a „Genie-akadémia"egyik legkitűnőbb növendéke, megismerked-vén Ferencz Károly főherczeggel, részintsaját érdemei, részint talán pártfogás urjánkorán tiszt lett, s még 30 éves sem volt, mártáborkari kapitánynyá neveztetett ki. Tudo-mánykedvelő és makacs természetű embervolt, e mellett szerfelett ideges. A ter-mészettudományokban, a német, francziaés angol irodalomban jártas. Mindemellettmég teljes erejében nyugdijaztatott. Ö aztmonda, hogy betegeskedése és köszvényeslábai miatt; én azt hiszem, hogy nehéz ter-mészete, rendkívüli ambitioja és azon idők-ben az osztrák katonáknál nem opportunus

tudományossága, s ebből önként folyó sza-bad szelleme és valószinüleg szabad beszé-dei miatt. Mint nyugalmazott tiszt állandóanBécsben lakott, de évenként tudományosutazásokat tett Európa különböző országaiba.

És csodálatos, hogy e teljes szivéből sleikéből loyalis ember, kit egy legfőbb rangúföherczeg szíves rokonszenvével tisztelt meg,a legborzasztóbb s egyszersmind a legőriil-tebb természetű összeesküvésbe keveredett.— (Én, a miket irok, az ö elbeszélései utánirom, mert hónapokig laktam vele Josef-stadtban és betegeskedéseiben tőlem kitel-hető hűséggel ápolgattam a szegény öreget).Az ötvenes években ugyanis egy pernéí-küli prókátor, egy bécsi gyógyszerész, egypár egyetemi tanuló valami vándorló einisz-szárius biztatására összeszövetkeztek, hogya, bécsi Burgot le>;eg'óbe röpítsék! Hogyantudták ezek a jelentéktelen emberek ezenabsurd terv kivitelére megnyerni a mi nyu-galmazott kapitányunkat, ki egy valóbanremek szépségű ifjú hölgygyei élt idylli éle-tet, meg nem foghatom! Elég az hozzá, hogySzathmári mérnöki tervet készített, olyanformát —• mint ő monda — a milyent azöreg Dumas a „Chevalier de Maison-Rouge"czimü regényében leir, midőn a lovag a„Temple"-ben szenvedő Marié Antoinettekirálynéhoz a szomszéd épületből-alagutatásott. Ezek is a „Volksgarten" szélétől akar-tak beásni a Burg alá.

„Társaim részint szamarak, részint gaz-emberek voltak!" — monda sokszor Szath-mári — „s egyiköknek része volt a magyarkorona elárulásában is (?); sokáig vesződtemvelők, s végre összeszidva őket, oda hagytamés az egész tervről lemondtam, az az ostobagyógyszerész minden héten uj robbantó esz-közt komponált."

„Egy alkalommal — beszélé többek közt— ez időtájban Schönbrunnba mentem s egypadra ülve elmerültem gondolataimban, lel-kiismeretem vádolt, szégyeltem magam,hogy ily emberek közé keveredtem, s egészéletem üres haszontalanságnak tűnt fel —megvallom, azon jártatám eszemet, hogymagamat főbe lőjem. Hirtelen valaki köze-ledését vettem észre, s alig volt időm felpil-lantani, midőn ő fensége Ferencz Károlyföherczeg hangját haliam, ki rám ismerveleereszkedő barátságos hangon megszólított,hogylétemről tudakozódott és harmincz évelőtti dolgokról beszélt egész nyugodtan,olykor rám függesztve jóságteljes szemeit.Én néhány lépésre kisértem, de a megindu-lás miatt alig tudtam felelni. Lábaihoz akar-tam borulni s mindent bevallani, — de nemvolt idő, mert ő fensége kísérői; több tábor-nok és főúr, oda érkeztek. A föherczegazokhoz csatlakozott s nekem kezével nyá-jasan bucsut inte, én pedig sirva, zokogvatértem más útra."

E körülményt Szathmári többször ésmindig nagy felindulással beszélte. Végre isvalaki feladta őket, — ö a prókátorra gya-nakodott, — elfogták s elitélték 10 évrevasban; rangja, nyugdija és jószága elvesz-tésével, mert Pozsony körül egy kis birtokais volt.

Hozzánk került Josefstadtba, sokat imád-kozott, keveset olvasott, botanizált, sohaj-tozott szép kedvese után és szeretett volnajó magyar lenni, — de nehezen ment, merta nyelvet roszul beszélte, az irodalmat épennem ismerte, / a magyar politikát pedig

! nem értette. Én ismertettem meg Vörös-marty és Petőfi müveivel. Mikor mi ki-szabadultunk, sirva^ búcsúzott tőlem, s széphölgyénekbizalmíisizeneteketkUldöttBécsbe.

Á harmadik egyén kiről még szólanomkell, Wimpeller Sándor galicziai születésű

| lengyel ifjú volt, kit mi tréfásan Kriszta

p^hzky-nuk (lengyelKrisztusnak) neveztünk.Csendes természetű, ártatlan kedélyü, örökkéandalgó, ábrándozó s mindig lehetetlen ter-vekkel törődő fiatal ember volt, 1847 végénvagy 1848 elején lettuhlanus hadnagy; aztánhozzánk szökött a forradalom alatt s igy Ítél-tek el, hirtelen nem is emlékszem hány évre.

Mikor mi kiszabadultunk, ez a háromcsodálatos ember egy szobába került. És ottdr. Schütte elvesztvén kiszabadulásunk általpublikumát, s nem lévén kinek szónokoljona demokracziáról és a német dicsőségről,Szathmári lemondván sóhajtásairól, és Wim-p'iller az uj vallást megteremteni és Ausztriátadósságaitól megmenteni többé nem akarva:tervet készítettek, hogy megszökjenek és ter-röket az utohó kommáig tökéletesen végre ishajtották 1857. janim hó 2ü-án. (Vége köv.)

Deák Farkas.

Egy kisvárosi forradalom.Svéd novella

VETTERBERG-tól.(Vege.)

E kritikus órák alatt a polgármester ésa tanács a városházánál voltak összegyűlve.A T ' J- 7 f O « /

Ket mozsarágyu, mely a város egész tüzérkeszletét képezte, a városház kapuja elébevolt kiszegezve. A csendbiztos égő szivarralállt mellette, hogy azonnal meggyujthassa akanóczot, ha netalán a felbőszült nép vak-merő támadást intézne a község háza ellen.De szerencsére e borzasztó eset nem követ-kezett be.

Kevés idő múlva megérkezett a rendőr-biztos sárosán s oly lelki és testi állapotban,mely épen nem volt alkalmas, hogy őt eri-gesztelékeny hangulatba hozza. Elbeszélte,hogy a polgármester bölcs intézkedései kö-vetkeztében a város meg van mentve, a rendés béke helyreállítva, s hogy végre minden-ki haza ment. De hozzá tette, hogy a rendet-lenkedőket, bár tetten érte, a helyszínén el-fogni nem lehetvén, e hibát csak ugy lehethelyreütni, ha mindazokat befogják, k'ikrőlgyanitni lehet, hogy a rendzavarásban résztvettek; legalább a város börtöne megtelik,s végre is ez a legbiztosabb mód, hogy kellővizsgálat utján a valódi bűnösök kitudassanak.

,,E zavarok indoka mélyen rejlik, nagyonmélyen, — szólt a polgármester fejét rázva,— a siker gőgje elhízottá teszi a tömeget.Nem tűrhet semmit és senkit, hogy maga-sabban álljon vagy kiemelkedjék a társa-dalmi testből. Ime, uraim, folytatá a tanácsitestülethez fordulva, ime az átkozott sajtó-szabadság eredménye."

A városi tanácsnokok reggel felé oszlot-tak el, miután értésökre adatott, hogy tizen-egy órakor nyilvános közgyűlés fog tartatni.

E közben a város legkomolyabb lakóiközül többen összegyűltek a városi vendég-lőben, s elhatározták, hogy küldöttségetküldenek a polgármesterhez, köszönetetmondani éber őrködéseért, és bölcs rendel-ke/.éseiért, melyekkel csirájában elfojtotta aforradalmat, s megmentette a várost a fejet-lenség borzalmaitól.

A közgyűlésben számos elfogatási pa-rancs adatott ki, minek következtében a vá-ros valamennyi nyugtalan szelleme rövididőn kóterbe került; de az itélethozás napján,minthogy senki sem találtatott bűnösnek, sa befogottak legnagyobb része be tudta bizo-nyítani, hogy ama nevezetes zavartelies éi-

<llsan kora estétől késő reggelig csöndesen,ljdt ágyában, — miután az ügy fontossá-

tek l0?' . m ^ r t komoly intelemben részesittet-m{ ' "Mindnyájan szabadon bocsáttattak. A

^.^."detlenség titkos előidézőit, s azon"' klubb tagjait illeti, melyből a nép-

zavargás valószínűleg kiindult, ezeket sohasem lehetett fölfedezni. Csak annyi jutotttudomásra, hogy egy ember, kiről azt beszél-ték, hogy a fővárosi nagy lapokba számosczikket írt, néhány hónappal a zavargás előtt,itt átutaztában lágy tojást és marhapecsenyétreggelizett a város egyetlen vendéglőjében,s míg a postalovak megérkeztek, fel s alájárkált az utczán. — Nem lehetvén részle-tes!) értesülést szerezni e gyanús egyén tit-

j kos czéljai felől, addig is, inig ez megtörtén-! hetnék, jegyzékbe vették az eseményt.j Nyökz nap múlva, midőn a tanács újraösszeült, a rend már helyre volt állítva, sGdeviklérené ablaküvegei is megcsináltatva.Az einök felolvassa jelentését az eseményről,a mint azt hivatalosan fölterjesztette a bel-,ügyminiszterhez. Részletes jelentés a zavar-gásról a rendőrbiztos észleletéi alapján, márelőbb expressus utjon küldetett volt a kor-

. mányzó palotájába.! Jelentésének fölolvasása után a polgár-mester beszédet tartott, melyben reményétfejezte ki, hogy a polgárság ismert törvé-nyességi érzelme s buzgalma jövőre meg

' fogja védni a várost minden ujabb kísérlet-től, melyet gonosz szellemek a nép fellazítá-sára tenni hajlandók volnának.

„Az esemény, melynek tanúi valánk, —• tévé hozzá, — szükségkép méltó aggodal-I mákat költött a hatóságban, s alapos ok vani föltenni, hogy városunk forradalmi gyuponttáI vált, s egyik találkozási helyét képezi azonveszélyes propagandának, mely fájdalom,egész Európában felforgató eszméket hinteget.A vizsgálat eredményéből tudva van, hogy

| ez átalános forradalom ügynökeinek egyikeI meglátogatta városunkat, friss tojást és mar-hapecsenyét evett vendéglőnkben, s mindenigaz ok nélkül fel s alá járkált utczáinkon."

Ez okokból s több vidéki politikai nota-bilitás nézetének megfelelőleg, a polgármes-

i ter jónak látta indítványozni, hogy a városI közönsége határozott és szigorú kifejezések-ben nyilatkozzék minden fölkelési szándékellen, s e nyilatkozatot felirat alakjába öntve,bocsássa közre a hivatalos lapokban, snyújtsa be küldöttség által ö Felségének a

| királynak, A város abban fejezze ki erélyeseni tiltakozását minden lázadási kísérlet ellen,j s ajánlja föl magát, mint az alkotmányosszabadság védbástyáját.

A polgármester továbbá azon óhajtását| fejezte ki, hogy a társaság minél nagyobbJ számmal előfizessen bizonyos jó szelleműhírlapra (melynek kiadásában maga is egyikfő részvényes volt). Az előfizetők száma va-lószinüleg felsőbb helyen is tudomásra ju-tand, s azt még a város javára is föl lehetmajd használni, ha valami kérni valójuk lesza kormánytól.

Ez indítványok, mint érdemelték, elfo-gadtattak, s azután a polgármester igyfolytatta: „Tudják önök, uraim, hogy Ode-viklérené asszonyom korcsmáját a „Csavar-gók korcsmájának" hívják; érett megfontolásután elhatároztam, hogy e korcsmának, melyugy látszik a felforgató párt gyiilhelyéüi

| szolgált, nevet kell változtatnia, hogy ki-| tűnjék, s mindenki lássa, mikép elhatározotti szándékunk egyszerre levágni a forradalmihydra valamennyi fejét, s megjutalmazniegyszersmind azon buzgalmat és fáradozást,melyet özvegy Odeviklérené a lázadók föl-fedezésében és följelentésében kifejtett. In-dítványozom tehát: hogy a korcsma neveezentúl „Az Őrangyal" legyen. Özvegy Ode-viklérené pedig emiitett buzgósága s lélek-.jelenlété jutalmául, minden eddigi kiváltsa- jgait megtartsa." < í

Igy végződött kisvárosunkban a fórra- ;dalom. - . ;

E fontos esemény óta kedves varosunk*

ban csend uralkodik. Odeviklérené asszonyommég tartja korcsmáját, s zavartalanul áruljabenne szabadalmazott rósz portékáját.

A rendőrbiztos bátor magatartásáértérdempénzt kapott, mely kék szalagon függmellén. Katonái közül a legvitézebb, ki leg-elői nyomult be az ostromolt épületbe „leg-felsőbb elismerésben" részesült.

Azt is suttogják, hogy a polgármester isfog valami rendjelt kapni, elismerésül, hogynehéz körülmények közt oly nagy bátorsá-got s oly nemes szilárdságot tanúsított.

A kolozsvári Hídkapu-torony.2-ik niatatvány Jakab Klekuek Kolozsvár története

czimü koszoruzott palya-mi'tvéböl.

Mátyás király uralkodása korszakot alkotMagyarország, azt Kolozsvár történetében; itt szü-letése valóban gondviselésszerii esemény. Kolozs-vár büszke volt erre, híven őrizte emlékezetében,s neki ezt felednie szintén nem lehetett. Már atyja,Hunyadi János, az ország nagy kormányzója vi-lágtörténett csatái után szívesen mulatott itt; szentczélokra adományozott; szállása azon háznál volt,hol később fia, az igazságos király, született;halála után özvegye és fia üldözőbe lőnek véve;László elvérzett, Mátyás fogságra jutott, s bártitokban a nomzet közvéleménye a Hunyadiakrészén volt, nyilván csak Horogszegi Szilágyi Mi-hály, a hű és hatalmas nagybátya védto az el-hagyottakat. Kolozsvár Szilágyival tartott; azérintett körülmények egy erős erkölcsi kapcsotképezve, szorosan a Hunyadi - házhoz fűzték,Volt ugyan idő, midőn kívülről jött nyomás, sbolőlről rövidlátólag ébresztett olégedetlonség akölcsönös szivélyesség e zománczán foltot ejtett; aMátyás ollen folizgutott nagyravágyó oligarchákérdekökbe vonták az ordőntuli részek lakosit, sőtmagát a hű Kolozsvárt is; de mint a fergeteghirtelen jő s több - kevesebb rombolás után isméthirtelen eltűnik: ugy az Erdély s főleg e város ésnagy szülöttje közötti régi viszony csakhamar új-ból helyro állott. Kolozsvár mint különös jóltovő-jóhez fordult hozzá minden bú - bajában; tánegyetlen nevezetesebb polgári viszonya sincs, amelyre nézve neki az ő javukra ezélzó intézkedéseinelennónek; közállapotainak biztos fejlődési alapot,intézményeinek tartósságot ígérő kedvezményeketadott csaknem évről-évre; ez időszak alatti tör-ténete minden eddigiektől eltérő, sajátságos jellegű,moly mig amazok szép és jó oldalait magábanegyesíti, egyszersmind a haladás , egyenlőség éspolgári szabadság pályáján oly eredményeket mu-tat fel, molyek egyedül állanak s a város jövőnagyságának csiráit rejtik magukban.

De kezdjünk a történtek előadásához.A polgár személyi és vagyoni biztonságának

főkozessége, a magánjognak minta közszabadság-nak menedék- és védhelye a harczias korbankiváltképen a várak voltak. Saját várára mindenjóravaló polgáregyetemnek, mint szintén az alatt-valói javát szivén viselő uralkodóknak is különösgondja volt. Mátyás király novéhoz o tekintetbenkét nevezetes emlék fűződik: a Monostor- és Hid-kapu-torony feliratai. Az első az 1476-dik évotjelölte, s a torony keleti oldalán a kőtornácz , azészakin az ablak folettjarabszámjegygyelvolt kőbűvésve *), ez a torony lebontásakor elpusztult, a to-ronynak még rajza sem maradt fenn, én legalábbsehol fel nem találtam. A másik felirat, a még ma isfennálló hídkapui toronynak néhány évtized előttlebontott élőerődének felvonó hidja felett a homlok-zaton volt, s onnan lőti kivéve és_a közel levőSzamos-árok 1836-ban épített kőhidja keleti olda-lában a fölső szögletre berakva.2) E felirat szám-

') Hasonmása im oz:

íAAőHasonmása ez:

jegyeit a monda Decebal dák király idejéből valódák betűknek tartja, s Bonkő 3), Huszti4) s máskéső századok irói müveikbe felvovén, a mondátkiegészitőleg azt irják, hogy abban a szerencsétlenkirálynak a Hidkapu előtti téren történt önkivég-zésének emléke volna örökitvo. Szerintök t. i. a maiKolozsvár helyén a Domitianus császártól békedijfejében kapott kézművesek és mesteremberek se-gélyével már Decebal kezdett volt várost építtetni,s ő az épités, vagy alattvalói az ő itteni halála !emlékére vésették kőbe ama jegyeket, sat.5) 'Azonban e hagyomány hihetöségét elenyéBzteti !azon történeti bizonyosság, hogy ama jegyek arabszámok, molyok a XlII-ik századon kezdve aXVII-iknek végéig gyakran fordultak elé az ok-levelekben és föliratokban, s itt a monda szerintiegyik történelmi mozzanatot sem, hanem tisztán !az 1477. évet, mint az emiitett élőerőd vagy inkábba külső Hídkapu-bástya építési évét jelölik.6)

A hidkapui bástya a várral tervszorüleg ösz-hangzó épités; ma öt O3Ztályajvagy emelete látszik;a legfelső osz-tálynál a ke-let és nyugotioldal 3" 2', adéli és északi3° 4', tehátszabálytalan

négyszög, mi-nek oka a tá-madásnak ki-tett külső fal-nak le az al-sóbb osztályokfelé mind nö-vekedő vasta-gabb-volta; nlegfelső eme-leten már ezaránytalanságelenyészik, s afalak minden-felé 2' 5" vas-tagok. E log-felső osztály-ban az egészbástyát a falvonalán kivülszökellő zúz-mives függőtornácz vagyfolyosó köríti,melyet 2—3"széles 1 és 11/i

láb vastaggyám-kövek

tártnak fogro-vátkosan; bel-ső világa dél-ről 3', a máshárom oldalon4' széles;a fo-lyosó külső

44

kozotes tornácz XVI-ik századi, a főerőd pedig— a mint fennebb érintve volt — 1477-ben épültegészen nasjy részben. A negyedik osztály falainnincs lő-rés, som érdekes megjegyezni való. Aharmadiknak mindenik oldalán két-két lő-rés,felül a szokott alakú, alól pedig fordított félkörrelalakult zúztnű (Pochnase); a városra délfelé nézőoldalán csak egy ily lőrés van. Itt a fal vastagságais változik, az északi és nyugati 1", a keleti 5' 6",a déli 4' 6". A 3-ik és 2ik osztály közt a nyugatifalról a keletire át épített kőboltozat volt; az ivnyomai világosan erre mutatnak; ez okozta, hogyitt az északi és déli oldal falai vékonyabbak. Amásodik emeleten is egy-egy lő-rés van, kivéve adéli oldalt, hol annak helyét öt láb széle* tornáczvagy ví-folyosó s arra nyíló egyenes záródásu ajtófoglalja el, melynek bélletén az építésnél sokkalkésőbbi korú Írással az 1576-ik évet mutató sazonkori jellegű számjegyek vannak.7) E tornácz i1734-ben megujittatott, hossza az akkori mérnökitervrajz szerint 15 öl volt, s hihotően keletre és

fala l 1 lábvastag, min-denik oldalonhárom, a szög-leteken egy-egy lőrés. Afolyosóról le-felé szabályos

fal-lyukakvannak, me-lyeken az el-lenséget kő-vel, olvasztott szurokkal s hajitó szerekkel le-hetott pusztitni. Az a körülmény, hogy a bástyaeredeti négyszög fala benn a folyosón jóvalfelül, emelkedik, és hogy o belső eredeti falakonköröskörül lő-rések vannak, melyek most a zúz-mivos folyosóra kiszolgálnak, — mutatja, hogye folyosó a főerőd épitési korától, különböző,és pedig későbbi időbeli, mert a zúzmű szer-

*) Benkő Josephus, Transsilvania sivc Magnus Trans-silvaniae Principatus dum Dacia Mediterranea dicta sat. ParsPrior sive Generális. Tom. I. Vindobonae MDCCLXXI14. lap.

*) Huszti András, Ó- és Uj Diicia,azaz: Erdélynek régiés mostani állapotjáról Taló História sat. Kiadja DiénesSámuel. Bécsben, 1791. 15 lap.

') Erdélyi Nemzeti Társalkodó 1840. II. félév 45 • 46.11. Emléklapok Kolozsvár elókorából, Vass József. Ko-lozsvár, 1865. 20 1.

') Erdélyi Nemzeti Társalkodó, az imént emiitett he-lyen. Perger János, Bevezetés a Diplomatikába sat. I. Kész,Petroszai Trattner János sat. költségével 1821. 130—3111.I . táblázat 7. szám.

A Hidkapu Kolozsvártt. — (Veress F. fényképe után.)

nyugatra a mainál sokkal messzebb terjodett vagytán a nyugati és keleti oldalakat övezte.8) A föld-szintről a várfal oldalára alkalmazott kőlépcsőkönlehetett feljutni a tornáczra s ennek ajtóján át azerődbe. A bástya földszinti egész oldalhosszaészakról 5°, kapunyilata 3°, az oldalfalak a föld-szinén felül 1 ölnyire mindkétfelől egy lábbalszőkéinek ki, kétfelől 1° és 3' vastagságú tömörfalrakás van. A kapunyilat belől körívben alakult,de az északi oldal falszinén nohány évtized olőttberakott magasabb csucsiv-alaku és egészen a má-sodik osztály felső boltozatáig felnatott nyilat

7) Rajzképe íme ez:

l $769) Az erről tanúskodó hivatalos adat levéltári jegye

Fasc. I I . 748. szám, 1734-böl.

(coulisse) van, mely a mint az új beboltozás szét-váladása mutatja, a falon be oly mélyedést alkotott,hogy annak belső felén 3 öles magasságú rostély-kapu volt, mint szintén kivül is,9) melynek fara-gott kőből készült s a fal színvonalából kiszökellőhornyolt kőcsusztatója vagy rovátka most is ép.A két rostély-kapu veszélyes kelepcze volt az odabecsalt ellenségnek. 1734-ben készült ide — mintaz idézett oklevél szól — a város felől való belsőkapuhoz egy 3" magas uj leeresztő rostély és 3°hosszúságú két új kapu10), melyek egyike hi-hetőleg ide lön a kapunyiláson belől alkalmazva.

A bástya előtt 7° hosszúságú, 9" átmérőjűfélkör idomúnak látszó, de nyugatról egyenes oldalúelőváracs volt 5' vastag fallal, közepén északra amásodik vagy külső kapu-bástya emelkedett, keletrehét öles tágas őrházzal.11) Az előváracs negyedköridomú napkeleti fele része, t. i. az őrház és a körfallőrései ma is megvannak; itt a fal magassága 2°;másik felének, napnyugat felől, egy része még1701 előtt el volt tűnve, mert már akkor a körfal-

tól kezdve aSzamosig 4°,olvasd 4 öl, tá-volságú he-

lyét palánk-karókkal (pal-lisade) kelletta városnak anémet tábor-nok rendeleté-re mogerősit-tetnie.)12Akétbástya nem

egymássalszemben, egy-mást , fedólegállott, hanema külsőnek ke-leti oldala szi-nelt abelsőneknyugati falá-val, s igya be-járás mintegykanyarodólagtörtént ugyhogy a Sza-mos-árok vi-zén át 4° 5'hosszú, 2U szé-les felvonó hi-don, s belőlszintén erős

felvonó tölgy-fa-kapun lehe-tett az elővá-racsba jutni.Egykor nagymutatós óra

volt az egyikkaputorony-

ban, az északiváros-részekérdekében,

melynek ütésemessze kihal-latszott a Sza-mos-és Nádas-völgyre,figyel-

meztetve amunkálkodó

polgárokat azidő és nap já-rására. E hid-ról egy 1701-

beli második irományban is említés van téve, segyszersmind róla az irva, hogy 2 öles tölgyfas ugyanannyi öles fenyőfa gerenda szükségesfölébe. — A hidkapui bástyákhoz 1734-ben ké-szült három öles tölgyfa kapuk egyike is hihetőone külső bástyához volt szükséges. A kapukon ésfelvonó hidakon kivül izmos szemekből álló vas-lánczczal volt elrekesztve minden idegen a belvá-rosba juthatástól. E század első felében is őrallóvolt mindon kapun, a ki a bemenő, kivált alsóbbosztályú néptől a fegyvert, pálczát, botot elszedte,s csak a várból kijövéskor adta vissza. Éjen átesteli 9—10 órától kezdve a kapuk zárva voltak, sa várba jutni csak a város birája hirével lehetett,a kinél állottak a kapu kulcsai.

E bástyákat az archaeologiai és épitészetitekintetben is figyelemre méltó, sőt becses részletek

*) Ugyanott.>») Lásd Fasc. II . 748. számú 1734-ki oklevélben,ii) Rajzát látni lehet majd Kolozsvár Történetében." ) Látható: Fasc. I I . 378. számú okleyélben.

Az e

gyet

cmes

zsin

at ü

lése

a Sz

ent-

Pét

er t

empl

omba

n R

ómáb

an.

4G

mellott a történelmiek épen nevezetessé teszik. Ittvan a déli oldal toinácza alatt a kapuoldal falábabalra berakva a legelső -— szinte eyer hétszáz évesirott adat, egy római emlékkő, melye város akkoritörténetéről megczáfolhatlanul szól, s annak erede-tét az Antoninusok korára (Kr. u. 139 — 180-dikévre) viszi fel. A legjobb és legnagyobb JupiterTaviánusnak— igy szol az — Anroninus imperator

és Marcus Aurelius caesar üdveért a municipium-han élő galaták állították.1) Itt tehát Rómánakgalata népü municipiuma volt ama távol időbon.Ezer háromszáz év multán az olébb ismertetetturabjegyü feliratok egy másik tényt állapítanakmeg, azt, hogy a Monostor- és Hídkapu előerődotornyát, sőt hihi tőon a belső hídkapui bástyát is,Kolozsvár polgárai Mátyás dicső királyunk ural-kodása alatt épitették; s ha az oklevelek éi amatény alapján, hogy Zsigmond király czimere amonostorkapui bástya nyugati oldalán még e századelső felében is fenn volt, az alapítás neki tulajdo-nitandó: a hídkapunak hadinütanilag erősebb, épí-tészeti tekintetben szebb második megépítését, smintegy újraalapítását a kijelölt 1476 és 1477-ikévre kell szükségképen tennünk.

E bástyákon tört meg az 1437-diki felkelőkereje; Dózsa György egyik vitéz kapitánya 1519-ben ezeken át csalogatva jutott a kolozsvári birókezébe; midőn Lintzigh Jánost 1660-ban a Szeyditörök basa táborába vitette, s mint békekövet általKolozsvárt önfeladásra akarta bírni, o kapunálkö\•' tte el szülővárosa megszabadítására az önfel-áldozás ama dicső tettét, mely Marcus AureliusR' güluséhoz hasonlítható, s mely a világtörténet-ben is méltán helyet foglalhat. A basaBrétfó táján•A Nádas terén táborozott, janicsárok kíséretébenküldötte bo Lintzighet, hogy a polgárokat a városfeL.dására rábeszélje; fegyver közt a halál torká-ban volt, s mégis a feladásból származó veszélytlátva, midőn a Ilidkapu-bástyához értek, a kisérőjanicsárok ösztönzésére tartott latin beszédében aztadta értésére a népnek, hogy a törököt semmiképenbe ne bocsássák. E bátorság és honszeretet, Lintzighmagánérdekének a város közérdeko előtti im emegtagadása, locsendesitette a törököt.

Kolozsvár bástyái a kolozsvári ezéhek 'gond-viselése alatt állottak. A hídkapui a lakatosok svelők egyesült pléhesok, sarkantyú- és kardesiná-lók czéhtársulatáé volt a múlt század közepéig.Ök tartották fen békében, felszerelték s védelmez-ték háborúkor. A súlyos polgári kötelességhezfontos politikai, kereskedelmi és ipari jogok voltakkötve. Sok szívesen hordozták azt, büszkék voltakezekre. A nemest kardja s vitézségo tetto valódinemessé, a városok lakosit az ő közelebbi kis hon-juk — városuk- — védelmében való részesülésvalódi polgárrá. Kolozsvár népe háború idejénbezárta kapuit, várárkait vizzel megtöltötte, hidaitfelvonta, polgárai a falakon elhelyezkedtek, sbátran néztek szembe bárminő veszélylyol; rokon-szenvéi koresték a királyok, a vidéki nemességkebelében menhelyet talált, az országban támadtlázadás hullámai falaikon nem egyszer megtörtek.SOK nagv történetnél elhatározó, tényező e jólmegerősitott kis város, nem egynél épen a hídkapuibástya volt. — E bástyát Kolozsvár történeténekahoz fűződő szép és nagy momentumai mintegy aköltészet varázsszinében tüntetik fel a kegvoletesutód előtt. A multat ismerő, az ősök erényei ésalkotásai iránt tisztelettel viseltető polgár átviszioz érzelmet ama tanulság- és szenvedésteljes múltemlékeire is. Ez a művelt népek hálája őseik iránt.

E tornyot a magyar történelmi társulat ero-deti épitésinodorában kijavítva to\ábbra is fentar-tani javallottá; javallatát a kolozsvári fiók-társulatés egy nyoleztagu vegyos szakértő bizottság, vala-mint a hírlapirodalom egyhangú szavazata élén-ken pártolta; mindazáltal Kolozsvár képviselő-testületének nagy többsége 1869. évi július 2l-kigyűlésében, 210. jl<önyuszán\alattazon;indokból:„hogy a régi várfal e maradványai történelmilegnem oly fontosak, mint a város jelenlegi azon fel-adata, hogy területén az idösz&rü közlekedésikönnyebbitések, utcza- és térrendezések minél czél-szeriibben végbemenjenek, valamint anmilfogva is,hoyy a városi közvagyon jelenleg nagy részbenigénybe van véve, sa kaputornyok fentartási költsé-gei még növelnék azt" — lebontását elhatározta.És igy 1870-ben Kolozsvár történetének egy élődarálja, egy hajdankori tisztes emléke ismét elfogtűnni, mit nokem feljegyeznem, nem kedves, doigazság iránti kötelességem.

4) 10VI OPTIMO MAXIMO TAVIANO, PROSALVTE IMPERATORIS ANTONINI ET MARCIAVREL1I CAESARIS GALATAE CONTSISTENTESMVNICIPIO PÜSVERVNT. (Momrasen és Torma Károlyolvasása szerént:) .

A püspökök egyetemes üléseKómában.

Képünk egészen hü vázlatban ábrázolja azegyetemes gyűlés (őkumén konczilium) ülését anagy üléstoromben, mely szent Péter templománakészak felőli transeptjében van. A roppant csarnok-terem építészeti nagyszerűsége, óriási boltozatai-val, nem volt a lap nagysága által korlátolt rajzbanföltüntethotő, melynek első czélja volt maguknaka püspököknek elhelyezéséről, s az ülés egész ar-czulatáról minél világosabb fogalmat adni.

Ö szentsége, IX. Pius pápa, trónon ülve el-nököl a terem északi végében, balján Antonellibibornok áll, mig a kíséretét alkotó püspökökkörülo s a trónmagaslathoz vezető lépcsőzetencsoportosulnak. Jobb- és balfelöl a terem emelthelyén érsekek és patriarchák két csoportja lát-ható padaikban, melyek fölött mind két oldalonegy-egy kisebb karzat függ, egyik a zenekar szá-mára, másik azon kevés számú főranguaké, kikkiváltsággal bírnak, jelen lenni a zsinat üléseiben.Az egyháznagyok nagyobb csoportja számára, vé-gig a terem két oldalán emelkednek fokozatosan apadok, inig az oltár a terem déli végén van fölál-lítva. Hivatalos tudósítók azon asztaloknál írjákjegyzeteiket, melyek a püspököknek az elnökiemelvényhez legközelebb álló első osztálya előttvannak előnyösen elhelyezve. A küludvarok kö-vetei pedig a jobb oldali nagyobb karzatról tekin-tenek alá a mitrás fejű püspökseregre.

Az újév első keddjén tartotta a szent gyüle-kezet negyedik ülését, melyről képünk véve van.A szont lélek tiszteletére, mondott misétMonsignorSpalding, baltimoroi érsek tartotta; s annak vé-geztével a gyűlés főtitkára hirdette ki az egvházifegyelem tárgyában választott bizottságra beadottszavazatok eredményét; azután beszedte a szer-zetes rendek ügyében választandó bizottságra aszavazatokat. Ennek végeztével tartotta az egye-temes gyűlés első vitatkozását, melyben tárgyalásalá vette a rationalismus ügyében az előbbi ülésalkalmával kiosztott irományokat. A vitatkozástRauschor bibornok, bécsi érsek nyitotta meg. Ezülésbon, mely déli egy óráig tartott, még hat vagyhét érsek s püspök beszélt. A vita csütörtökön svasárnap folytattatott. De menetéi tovább kisérninem a mi föladatunk.

Tompa JHihályról.(Vége.)

„Újévi üdvözlet a „Vasárnapi Újság" szer-kesztőjéhez." (III. kötet, 174. lap.) A költeménycsaknem teljesen megmagyarázza maga-magát.Heckenast a „Vasárnapi Újság" kiadója méltá-

I nyolván Pákh Albertnek a „Vasárnapi Újság"| aíapitása, fenntartása és elterjesztése körüli érde-meit, a tizedik évet jutalomévként engedte nekimint szerkesztőnők, s ez évot Tompa költeményé-vel nyitották mog. Tompa és Pákh különben is igenjó barátságban voltak. Már a forradalom előttmegismerkedtek, s a forradalom után barátságukerősbült. — Mindketten betegesek lévén, sokattréfáltak egymás bajain, és Tompa nem győztebámulni azon kedély-nyugalmat, sőt életvidorsá-got, melylyol Pákh minden szenvedést tűrt. Sok-szor mondta, hogy ezt szorotné tőle, nem ugyanel-, de mogtanulni. Pákh életének utolsó évébenis fenn volt Pesten, és akkor is a legtöbb időtegyütt töltötték, még folyvást tréfálva és adomázva.

„Novemberben " 1865. (Horváth Lajos kép-viselőnek, barátomnak, III . kötet, 197. 1.) E köl-teményt az 1865-diki választások alkalmával irtaTompa, midőn Horváth L íjos képviselővé válasz-tatott Miskolczon, és Deák-párti programmot adott.Tompa nem hitt, nem bizott, hogy a dolgok ja-vunkra fordulnak, s bár bizik a nomzotben, mégisfélti. „Mézes madzag, kézszorongatás, politikainyájas Judásmosoly és csók: válságos időben attólféltsd a nemzetet!" —. mondja e költeményhez irtjegyzetében. E választáskor Tompa nem volt Mis-kolczon, csakis baráti kedves emlékül, szives ra-gaszkodás jeléül kapcsolta e költoményt HorváthLajos nevéhez, kivel hosszú időn keresztül a log-bensőbb barátságban élt, melyhez a miskolezikörbon még Lévay val való barátsága hasonlíthatócsupán. Miskolczot különbon is, de érettök méginkább szerette Tompa.

„Ha . . .« (III. kötőt, 224. 1.) E költeményharmadik s egyszersmind legszebb része, m intlátni való, nejéhez szól, szava itt is épen oly gyön-géd, mint mindenütt, a hol nejéhez szól. Komoly,de szelid és mély érzelmű költeményeket foglal

magában a sorozat, melyeket élte vége felé össze-iratott a költő, hogy azokat nejének átadja. Eköltemények közül a legtöbb nem is annvira szo-rolmes, mint inkább családi vers. Még családi kö-réből is ir korábbi viszonyára vonatkozó szerelmesverset: „Első szerelmem," (II. k., 67. 1.) du ennekhangja is annyira nemes, az emlék oly ártatlanulgyöngéd, hogy legcsekélyebb visszatetszést nemébreszt. Kedélyének ezen oldalára vonatkozólagigy ir róla egy barátja, ki nagyon hosszas és igenközeli ismeretségben állott vole: ,,A csapodársá-got, szerelmi betegséget is emlegetik itt-ott ver-sei. Én őnála a szeretetben állandóbb és hívebbférfit nem ismertem. Szerelmi költeményei, verseinagy tömegéhoz mérve, különben is csekély szá-inuak. Legnagyobb részt azok is nejéhez, részintmég mint leányhoz, részint mint már nőhöz van-nak irva. 1848 után, ha versében szerelmi érzésszól, az csupán nejét illeti. Régibb időbeli ily tár-gyú költeményeinek ki vagy kik voltak tárgyai,határozott bizonyossággal meg nem mondhatom.Volt egy ismeretsége Sár-Bogárdon, egy ottanibirtokos család gyermek-leánykája. Továbbá Szat-mármegyében a Böszörményi család leánya Kati.Tompa haldoklása evében megemlékezett mind-kettőről, s arczképét küldé a most már család-anyáknak, s gondolom, búcsúsorait is.'1 — Igy jel-lemzi őt, a ki jól ismerte, s ilyennek ismori megmindönki költeményeiből is. Mert hisz a „Szeret-telek, nem tagadom,1' (II. k., 187.1.) csak egyszerűkis (nagyon kedves) tréfa, s a „Szeretlek, mint alelkemet," (III. k., 142. 1.), alkalmasint inkábbképzelt, mint valódi kínzásról beszél, még e kinzásmellett is boldognak állított nejéhez.

„Haldokló mellett." (III. k., 256. 1.) Hossza*és lelkiismeretes gonddal folytatott papi pályájaalatt alkalmasint valóban előfordult e jelenet. Mintpap különben is leginkább szeretett oktatni, tani-tani s vigasztalni másokat azokban, a melyekmagának is fájtak. Hit és kétely benne is örökharezban állottak egymással, s az élet erkölcsiviszonyaiban levő számtalan megoldhatlan ellentételméjét is szünetlonül foglalkoztatta. Mint papminden művében az egyszerűséget tartotta legin-kább szem előtt; egyik levelében erre nézve igyszól: „En hallgatóimnak igy beszéltem: Szeretetthíveim! a jó Isten felhozta a fényes napot, melysugarával életet, áldást s örömet hint a földre; azéj elmúlt, reggel van; jertek imádkozzunk a mun-kálkodjunk!"— Nem hallotta mog senki: Segédem,vagy a legátus igy szólt: „Az éjnek korom*öttétarczu réme rohanva tűnt el a korány bűbájos tün-dére előtt, ki fénykoszoruzott dicső homlokával,sugár fürtéivel, ajkának bíbor mosolyával kelettrónján megjelent. S a hallgatóság nagy — kiváltnői — része magán kivül volt. Mosolyogtam s nembántam, maradván tovább is a régi." — (Hanva,ápril 25. 1867.)

Adomák és jellemvonások a skótéletből.

— Dean Ramsay könyve. —

Tizenhetedik kiadása van előttem egykönyvnek, — s bizonyára már nem ez a legutolsóazóta, — az öreg edinburghi Dean*) becsületesképével a czimlapon; a mely könyvet a londoni„Athonsioum" tréfásan, ugy ajánlott a közönség-nek, hogy ez a legkitűnőbb vasúti olvasmány azokszámára, kiknek máskor nincs időjük vagy kedvökaz olvasásra; s a kik ebben oly kitűnő adomákatés eleven vonásQkat fognak találni, melyek az ol-vasás után is ogy-egy félórára a legkellemesebbnevető izgatottságban foo-ják tartani az idegeket.Nálunk magyaroknál, a kik ráérünk az utazásonkivül is az olvasásra, bizonyosan ebéd utáni olvas-mányképen fogta volna ajánlani, a mihez mi aztteszszük hozzá, hogy a ki igazi lelki gyönyörűség-gel akar eltölteni egypár órát, ebéd után vagyvacsora után, vagy a napnak bármely részében,vegye elő Dean Ramsay könyvét, s czélja el vanérvo. De az élvezeton kivül ismeretben is gazdag-szik az ember oz olvasmány által. Valamely nem-zet jellemének, gondolkodásának, kedélyének meg-ismerésére alig" van egy-egy kitünőbb eszköz,mint azon nép adomáinak, tréfás mondásainak,feltűnő sajátságainak tanulmányozása, a mintezen sajátságok a mindennapi élet egy vagy máskörében, mutatkoztak és mutatkoznak; s a melyek-ben épen azon nép kedély-világának termékeinyilatkoznak. Ezek különböztetik meg leginkábbaz egyént az egyéntől, a nemzetet a nemzettől.

I

f

A skót nép — ., mint tudjuk — sokain- füg-getlen királyságot képezett a sokkal nagyobb éshatalmasabb déli szomszéd mellett, s bizony nemkevés penzébo és vérébo került Angliának a har-madfel milliónyi skót beolvasztása. S ez nem isvolt olyan könnyű és egyszeriben történő dolog.Még a tényleges beolvadás után is. a skót nép nem-csak a törvényekben és közigazgatásban tartotttenn egy csomó kiváltságot és ősi szokást a magaszamara, hanem századokon keresztül megőrizte, aliata.mas angol miveltséggol seomben, jelloménekegyéniségét, annak kiválóbb tulajdonait. Azugyanazon kormányzás, rokon miveltség, hasonlóegalj, és tobbé-kovésbbé létező faj-rokonság mel-iott is, yannak a skót népnek egyes tulajdonai,melyek őt határozottan megkülönböztetik az an-goltol. Nyelvét ugyan felcserélte az angoléval, deazért kiejtése ma is elárulja a t-kótot. Az angolnnom középhangokat,' — a miből oly temérdekvan abban a nyelvben. — többé-kevésbbé kiszé-lesíti egész hangokká, innen a „széles skót accen-tus" elnevezés. Azonkívül eredoti ős szavaibólsokat átvitt az uj nyelvbe, melyeket az angol nemismer. Burns költeményeihez egy egész külön szó-tár kell, hogy megértsük scotticismusait.

A mi még jellemzi a skótot, a rendkívüli ma-kacs szívósságon és életre-valóságon kivül, melynagyobb az angolénál is, a modornak, a kedély-nek bizonyos nyíltsága, egyenessége, mely az ide-gont meglepi, elragadja, s mely sokszor bizonyosfokú durvaságig megy. Olyan u. n. egyenes, szó-kimondó férfiak és asszonyok nemcsak Magyar-országon vannak, hanem Skócziában is, kivált arégibb nemzedékben Másik ilyen jellemző tulaj-don, a kedélynek rendkívüli gazdagsága és gyön-gédsége. Olyan gédelgető, szeretgető, gyöngédszavakban a skót közbeszéd sokkal gazdagabb,mint az angol. Szeretetét átviszi nemcsak a szemé-lyekre, a kis babára, a gyönyörűséges kis fele-ségre, hanem a hazai föld kedvenczebb állataira ésmadaraira is. Még Uj-Zelandban vagy Kaliforni-ában is, a hol meggazdagodott, panaszkodva só-hajt fel, hogy hiszen szép ország volna ez, nincs issemmi bajuk, van bőven minden, demit ér, ha nin-csen lintio-madár?

Még egy kiválóan fő vonása van a skót nép-nek, szintén sokkal erősebben jelzett az angolénál,az egyház és vallás ügyének óriási fontossága,rendkívül nagy szerepe a mindennapi életben.Éjjel és nappal egyháza ügyeivel foglalkozik, azlegkodvenczebb beszéd tárgya; szája tele bibliaimondatokkal, melyeket gyakran meglepő, tréfáshumorral alkalmaz, meghallgatja és szigorúanmegbírálja a predikácziót, ellenőrzi a papot, hogy„egészséges tanokat" hirdet-e ; születés és halál,templom és temető körül forognak gondolatai, smindezek között a papnak kedves, megnyerő,mégis tiszteletteljes alakja, a kihez rendkívülibizalommal és szeretettel fordul minden dolgában,hivatalának megadja az ;első helyet, hogy magalegyen a második utána. És azután a lelkész, oz ajo tisztes alak, a kinek semmije sincs, mégis min-dene yan, ki tanit, fedd, jót tesz, szoret, enyeleges tréfál híveivel, mindeniket a masía idején, skiről annyi tréfás vonás van föliegyezvo a skótnép kedélyében. J °*

E nagy egyháziasságot is a skót nép lelküle-tén kívül leginkább annak története magyarázzaniog. A reformatio egy országért sem tett annyit,mint Skócziáért. Korunk egyik legnagyobb tör-ténetírója, Fronde kimondja, hogy nemcsak Skó-cziának, de Angliának szabadságát is az mentettemeg. Volt egy időszak mindakét nemzet életében,a mikor a prosbyteri kormányforma volt minden.Azzal maradt vagy bukott a nemzet szabadsága.Sez időszak oly közel hozta a nemzet leikéhez avallás ügyét, hogy az odatapadt, betölté azt egé-^zsn. s ettől fogva soha el nem szakadt attól. Áta-lanosmivelődés tekintetében is csaknem mindonta reformatiónak köszönhet Skóczia. Eltekintve azegész országban felállított és szervezett községiiskoláktól, melyek Knox János nagy érdeméről ta-núskodnak s melyektekintetébenSkóczia megelőzteJJUrópának mindenik államát, maga az az intézke-j-esj '1OS.V a biblia olvasása naponként kétszeri°,glalk(jzásává tétetett a népnek, abban a korban

k e d ' í m Í t h i ! t a t l a n JÓ h r t t á s í l V 0 l t- A z é r t e l c m éské , képzését nem számítva, az olvasni tudásnan S S ' t í ^ t megőrizte az egyszerű földmives vagyvulvT11"118 c s a J á d o k b a n > kik az iskolákból kike-hibliá-t£lan. S o l l a k ö n y v e t nem fognak, hí11E>.)ok a öregrül ujV(f

nmcs, melvet esténként a tűzhely kö-

*) Olyanforma hivatalos állás az angol egyház kor-mányzatában, mint nálunk az esperesté.

fűlt ki. Csak nem egy századon keresztül a

különböző egyház - kormányzati formák felettfolyt a harcz, még pedig nemcsak szóval, hanemkarddal és lánczokkal is. A papok felvitték aszószékbe az ügyet, s ott fejtegették, izgatvaés tanitva. Ezáltal a nép nemcsak magáévá tévéa kérdést, nemcsak az érdeklődés fokozódottbenne a legmagasabbra, hanem egyszersmind akérdés vitatását kivivén a mindennapi életbe, ér-telme o vitatkozásokban erősödött, gazdagodott, sfolytonosan nemzedékeken át foglalkozásban tar-tatván, rendkívüli fejlődést vett, visszahatván azélet oíyéb köreire is. S ugyanokkor megszokvánsaját ügyeit önmaga intézni el, jogainak folytonosgyakorlatában lévén fölnevelve, ez a jellemnekolyan szilárdságát és tetterejét szülte, és olyan sza-badság szeretetet eredményezett, a melynek párjáthiában koresünk egyetlen európai népnél. Nemcsoda, ha ez a nép szereti egyházát.

A skót nép főbb jellemvonásairól szólottunk.Ide tartoznak még bizonyos óvakodó ravaszság, —nom rósz jelentésében véve c szót, — melyet rá-szedni rendkívül nehéz, s mely még Ítéleteiben,vélemény-nyilatkozataiban is rendkívül vigyáz,hogy se többet, se kevesebbet ne mondjon, minta mennyi épen szükséges, s magát ezáltal sohazavarba ne keverje. Ido a helyzettol való gyorsmegalkuvás, az ideális fölfogásnak a mindennapiélet viszonyai közt való Ö3ztönszerü kerülése, erősnemzeti érzelem, mely minden valamire való nép-nél megvan, és az igazi kedélyes humornak rend-kívüli gazdagsága, (mely az angolnál is oly nagyszerepet játszik,) melylyel bearanyozzák mintegyaz egész életet, egy-egy pillanatnyi fényt, eleven-séget, derültséget adva legkomolyabb ügyeiknek,mely annyira természetük, hogy mindig, min-denütt nyilatkozik nálok, apró dolgokban ugymint az élőt legfontosabb cselekvóseibon, legma-gasabb kérdéseinél, valamint a halálos ágyon.

De e vonások feltűnőbb része már kiveszőbenvan. Az angol miveltség mind jobban terjed éshódit, s alakítja át a skótokat is magához. Aközép-oíztály nagy része még büszkén vallja magátskótnak, s dicsekodvo szól Bannockburnról, holRóbert de Bruce a hős király megsemmisité az an-golt: de a felsőbb és magasabb miveltségü osztálymár csak inosolyog a nemzeti dicsekvés felett, minta melynek semmi czélja és értelme többé, a nem-zeti eledeleket, nemzeti ruhát és szokásokat elvété,alkalmazkodik az angol miveltséghez külsőben ésbelsőben egyaránt, s ha angollá nem lösz is,elfogadja őszintén, a mit a helyzet mintegy szük-ségképen nyújt, a világpolgárságot a szabad angolalkotmány alatt, kifejtve önmagában azt a mi leg-jobb, s elfogadva minden néptől azt, a mi abban jóés megnyerő.

De az ősök alakjaira mégis jól esik visszaem-lékezni minden furcsaságaikkal és különösségeik-kol, a milyenek azok voltak külsejükben, életükben,cselekvésük bon. Egy ilyen félig letűnt, vagy leg-alább eltűnőben levő nemzedék alakjait igyekezettDean Ramsay megörökíteni föntebb említett köny-vében, leginkább a tréfás vagy humoros voriáso<-ban. Ezek közül akarunk mi is néhányat bemutatniolvasóinknak, megjegyezvén, hogy a fordítás általigen soknak el keli vesznie az eredeti szépségébőlés kedvességéből, részint mivel igen sok helyen ahumor a sajátságos kifejezések használatában áll,s az u. n. scotticismust lehetetlen lefordítani, mórtazt a mi táj-szólásaink nom adják vissza, részintmivol az egész nép lelkülete, gondolkodás-módjakülönbözik a miénktől, és sok a mi ott a viszo-nyoknál fogva meglepően kedves, nálunk elvesztihatását. Gondoljunk egyszorűen arra , hogy a mitős-gyökeres magyar adomáink monnyit voazite-nének például a némotro való fordítás által. Domég így is azt hiszszük, nem lesz érdektelen ezidegen kedélyvilágba való betekintés.

(Folyt, kov.)

A hő és nehézkedés.Az akadémia természettudományi osztályának

legutóbbi ülésen Greguss Gyula nemrég elhunytfiatal tudósunk hátrahagyott értekezését olvastákföl, melyet legalább kivonatosan, mi is érdekesnektartunk olvasóinkkal megismertetni.

Szerző egy uj hypothosist állít föl, melyet ta-pasztalati adatokkal nem képos ugyan bebizonyí-tani, mely azonban mint pusztán odavetett gon-dolat is, Greguss csinos kidolgozása nélkül is, teljesfigyelmet érdemelne.

A nehézkedés ismeretes törvényét vizsgálva,e kérdést teszi az értekező: Midőn két test egy-másra vonzerőt gyakorol, s a kisebbet a nagyobb

magához vonja, ilyenkor vájjon csupán a kisebbtestben fejlik-o ki egy eleven erő (a mozgás, mely-lyel a nagyobb felé r indul.) vagy egyszersmind anagyobbikban is ? És vizsgálódásai utján azoneredményre jut, hogy valahányszor a nehézkedésfolytán a testekben rejlő fosz-erő eleven erővéalakult át, vagyis a kisebb tömeg a nagyobb fe'éesik, mindannyiszor e nagyobb tömegbon hő fej-lődik, mely egyenértékű a kisebb tömeg által kép-viselt munkával.

E föltételes törvény a legérdekesebb követ-keztetésekre nyújt alkalmat a világtestek s külö-nösen naprendszerünk körében.

„Először is — irja a szerző — megmagyaráz-ható lesz belőle, hogy a központi égitestek mele-gebbek mint a holdak s bolygók, melyek körültü <keringenek. Földünk melegebb a holdnál, s rend-szerünk központja, a nap, a hőségnek szinte ki-apadhatatlan forrása. Ennek ugyan más magyará-zata is van. a kisebb tömeg hamarább hül ki, minta nagyobb, s igy természetes, hogy a keringő ki-sebb tömegű égitestek hidegebbek, mint az illetőközponti test. Ez azonban ki nom zárja, hogy aközponti test melegének fentartásában az iméntemlített körülmény is közre ne működjék.

Több izbon fölvetették azt a kérdést, honnanveszi, honnan pótolja a nap azt a roppant meleget,melyot már millió meg milliónyi évek óta lövellszét a világűrben? Vagy minden pótlás nélkülrohanva siet-e a kihűlés és mogdermedés állapotafelé, saját veszélyére és a mi veszélyünkre? Mel-lőzve az o kérdés megoldásra irányzott véle-ményeket, csak azt az egyet emlitein, mely a/.ujabb időbon került föl. Ez oda szól, hogy a naphevét a nap gömbjére hulló meteorok táplálják.A moteor-huílás földünk szinén sem ritka tüne-mény s a nap roppant vonzó erejénél fogva ott anap szintén kétségkívül sokkal nagyobb mérték-bon idézheti elő o jelenséget. A hő, a mint azt je-lenleg felfogjuk, nem anyagot fogyaszt, hanem ele-ven erőt s a lehulló meteorok nem is anyagokkal,hanem a nap testébe való ütközésök által fejlesz-tenek meleget, mely a meteorok rendkívüli gyor-saságánál fogva tetemes lehetne. Igaz, hogy atermészet nagy messzeható ezélok elérésére gyak-ran tneglopőleg egyszerű eszközökkel él, — demegvallom, hogy a fűtésnek ezt a nyers, erősza-kos módját nom annyira egyszerűnek, mint inkábbszegényesnek találom. Hát csakugyan ily folyto-nos döngetósre, ily durva oldalba-lökésekro volnaszüksége a napnak, hogy fenntarthassa áldásosműködését, s fényt s hőt áraszthasson magakörül? Saturnus módjára saját gyermekeit kel-lene- e rendre felfalnia, hogy ezekkel táplálkozvaa fennmaradókat éltető sugaraival boldogíthassa,míg talán majd rajok is kerül a bofalatás sora?E felfogással nem igen tudok megbarátkozni ;egyébiránt tekintotb;} veendő, hogy a napnakroppant terjedelmű gőzköre alighanem tetemesenmegesőkkenti a lehulló meteorok gyorsaságát, shogy aránylag rövid idő alatt temérdek ily világ-forgácsnak kell a napba hullania, hogy az igygerjesztett meleg csak némileg is számba vehetőlegyen s némi pótlásául szolgálhasson azonroppant hőmennyiségnok, melyet a nap pillana-tonkint szétáraszt. Ám ítéljék meg a csillagá-szok, vájjon ily tömegnek helyváltoztatása nomokozna-e az égitestek mozgásában már egy rövidszázad alatt is észrevehető megháborodásokat?

Hypothesisünk sokkal szerencsésebben oldanámeg e feladatot. Földgömbünk ugyan körülbelülcsak 0.003 méternyit esik másodperczenként anap fölé, de már ez a kis esés is a tömeg nagyvolta mellett rengoteg munkát képvisel s az ezzolegyenértékű meleg sok billiónyi hő-egységre rúgnamásodperczenként. Egymaga tehát földünk ke-ringéso már jelentékeny hőfejlesztésre szolgál-

I tatna alkalmat a nap testén. Vegyük most számba,! hány bolygó, bolygócska, hold, üstökös kering a

nap körül, s mindezeknek esése mily rengetegmunkaerőt képvisel, s el kell ismernünk, hogyha e munkával egyenértékű hő fejlődik a nap

[testén, e hő, ha nem is teljes, de mindenesetreI tetemes kárpótlásul szolgálhat azon melegért,I melyet a nap szerfcesugározva elfogyaszt.

" Minél közelebb van valamely bolygó a köz-ponthoz, se szerint a hatalmasabb vonzás követ-keztéban minél több munkát végez pályafutásában,kárpótlásul annál nagyobb fénybon és melegbenrészesül. Azon körülmény pedig, hogy a távolabboső bolygók több holddal rondolkoznek, azt jut-tatná eszünkbe, hogy o holdak által fejlesztettmelog fódözné némileg azt a veszteséget, melyeta bolygók a naptól való nagy távolságuk miatt hődolgában szenvednek."

4849

E g y v e l e g .** (Nep. sz. János mint hitelezö.JEgy kedélyes

öreg hivatalnok hunyt ol nemrég M.-Szigeton, ki,mert nagyon is kedélyes és bonvivant ember volt,túlságosan sokat költött. Utoljára már nem igenakartak az öreg Cz. . . . nek kölcsönözni, mórtgyöngélkedő egészsége kétessé tette, ha megfizot-heti-o valaha adósságát. Az odavaló lelkész szána-kozott az öregen s a Nep. sz. János-alapból 100frtot kölcsönzött. Az öreg ez idő óta, valahányszora sz. János-szobor mellett elment, mindannyiszorlevette kalapját. Halála után felbontották végren-deletét, melyben a következő pár sort találták:„Utolsó kérelmem barátaimhoz, hogy holttestem-mel a Nep. sz. János előtt pár perezre megálljánaks bocsánatot kérjenok tőle a ki nem fizetett adós-ságért. Megérdemli, ő volt legtürelmesebb hitele-zőm!" — Barátai teljesítek utolsó kérelmét.

**(Egalji változások Francziaországban.) Dr.Fuster szerint (kinek a franczia égalj változásairólirott jeles munkáját a franczia akadémia megdi-csérte) a régi Gallia, Caesar idejében, még erdő-ségtől fedett zordon tartomány volt, hol sem afügefa, sem a szőlőtőke, de még csak gyümölcsfaaem tenyészett. Később a f öldmivolés által annyiraszelídült, hogy helyenként a fügefa és szőlőtődiszleni kezdett a déli részeken, sőt a 6., 7. és8-ik század folytában már az északi részen istetemesen enyhült az éghajlat zordonsága. A sző-lőmivelés elterjedt Normand, Bretagne, Picardie,Brabant és Flandria megyékben, hol mindenüttsok és jó bort termesztettek; a szőlő rendesen meg-érett augusztusban, és szeptemberben már szüre-teltek. A 9-dik századdal ellenkező irányú válto-zás állott be. A mint az égalj javulása délről

észak felé terjedett eddig, ugy most megfordulva |roszabbult északról dél felé. A szőlőtőke Flandriá-ban és alsó Normandiában sinyleni kezdett; a11-ik században Picardie, Bretagne és felső Nor-mandia még jeles borokat termett, de a 12. és13-ik században már e megyék is hanyatlottak;hasonló sors érte két-három századdal későbbOrleans, Suresnes, Sevres és Argenteuil szőlőmi-volésct, és a 16-ik században a természet ezenvisszalépése már egész déli Francziaországbanérezhető lőn, hol a narancs- és olajfa lassankéntkipusztult. Jelenleg az éghajlat Francziaországegész területén folyvást roszabbul. Ugyanezt ta-pasztalják Németországban is.

** (A vasutak befolyása az időjárásra.) A„Boston Traveller" szerint Amerikában mindin-kább terjed az a nézet, hogy a Pacific-vasút általátszelt vidékeken nagy változás tapasztalható azéghajlatban. Ép ily változás tapasztalható a nyu-gati tartományokban is, hol az utóbbi 4—5 évalatt folyton tartó szárazság helyett most bő esőjár. Mindennek oka, — mondja az illető amerikailap — a vasút „mivel a sínek által egyenletesenterjed el a villanyosság." Azonban az okra nézvenagyon téved a „Boston Traveller," mert ha állis, hogy a vasutak befolyással vannak az éghaj-latra, de nem azért, mivel sineik által szétterjed avillanyosság, mert ez egy phisicai absurdum, —hanem azért, mivel körültök élet, kultúra, kiter-jedt gazdaságok, építkezések, vizvezotések, váro-sok, faluk stb. jönnek létre, s igy aztán e felszinváltozásnak igen is lehet hatása a klimára.

*** (Örült tánezverseny) fordult elő közelebbPittsburgban (Amerikában). A tánezterom birto-kosa drága arany gyürüt tűzött ki jutalmul azonpárnak, mely legtovább győzi a keringőt.— Tizcn-

két pár jelentkezett is a versenykeringőhöz, séjfélkor a zenekar rákezdé az „II baccio" ismereteskeringőt. Húsz perez múlva hét pár kidőlt. Atöbbi folytatta a bóditó tánezot. Egy órával ké-sőbb másik öt pár kimerültén távozott a körből, 8már most csak két pár járta egyedül. A negyedikóra vége felé a zenészek is oda voltak; a hogodü-sök ujjából vér csepegett (!) a hurokra, de azérttovább húzták, tovább járták. Az ötödik óra kez-dotén többen a jelonvoltak közül, az őrült, ön-gyilkos táncz folytatása ellen tiltakoztak, de siker-telenül. Miután az ötödik óra is lefolyt, egyike atánezosnőknek ájultán rogyott össze, utána atánezos is, s örömrivalgások közt adák ki a jutal-mat a győztes győző párnak. — A két utóbbi párazonban drágán fizeté meg kitartását. A lányokinkább a halálhoz voltak közel, mint az élethez, aczipőt le kellett vágni lábaikról, melyek az idom-talanságig feldagadtak. A fiatal embereket elaléltállapotban vitték haza, s nyilván életükkel fognakadózni balgaságukért. A zenészek egészen tönkrevoltak téve s felfogadták, hogy soha sem húznakversenyzők talpa alá.

** (Népszámlálási kuriosum.) „Lesz sziveskegyed megmondani, melyik évben született,"kérdi szemérmesen a népszámláló egyik dolnőt.„Én kérem 20 évos vagyok" felele ez. Az ügynökbeirja — a csupán udvariasságból is, lelkiismere-tesnek tekintendő vallomást; azután a család leg-idősb gyermekének évszámát kérdi ugyancsak azelőbbi delnőtől, — „ő kérem 15-éves," a felelet;a jámbor ügynök pedig a kételkedés legkisebbnyilvánitása nélkül kénytelen beirni a kuriosusvallomást egy elfojtott mosoly mellett, jól tudván,hogy a 15-éves fiúnak a 20-éves dolnő édes (s nemmostoha) anyja.

Melléklet a Vasárnapi Újság 4-ik számához 1870. jan. 23.

Levelek a magyar birodalom keletiszéléről.

ni.(A brassóvidéki csángó atyafiak.)

Brassótól északra, a tömösi szorostól a bod-záiig, épen a határszéli havasok alján húzódik hétfalu; már neveikből kiérzik, hogy magyarfajtaősök vetek meg alapjaikat; neveik ezek: Pürke-recz, Zajzon, Tatrang, Hosszufalu, Csernátfalu,Türkös, Bácsfalu. — A Barcza másik felén, Bras-sótól délnyugatra, van még három: Apácza, Krizba,Újfalu; szokásokra, nemzetiségre, birtokviszo-nyokra, közigazgatási szervezetre épen társai azelébbi hétnek. Ezek együtt képezik Brassóvidék10 magyar faluját.

Ezen községek közül legfölebb Apáczát ésZajzont ha hallotta emlegettetni soraim legtöbbolvasója;az elsőnek nevét emlegetette tette ApáczaiCseri János, magyar philosophus, — a másodikétszegény Zajzoni Rab István, korán elhunyt költő.

Pedig van ok rá, hogy mindvalamennyitismerje, mindvalamennyire testvéri gondját forditsaaz összes magyar nemzet. Nemzetiségét több szá-zadon át annyira ellenséges körülmények köztőrizte meg ez a nép, hogy csodának tekinthotőannak megőrzése; nyelvben, szokásban sok olyan jős vonást tartott meg, a melyek másunnan kivesz- 'tek; és a fejlődésnek minden képességét birjalelkében.

Eredőtök felől többféle vélemény uralkodik;némelyek aKirályhágón túlról jött magyar telep-nek, némelyek székely gyarmatnak tartják; vannak,a kik a moldvai csángók testvéreit koresik bennök;ők maguk egy folyamodásban, a melyet 1868 végénadtak be a közoktatásügyi magyar minisztérium-hoz, Sescnjff-eredetüeknek vallják magukat.

Abban megegyeznek mindnyájan, hogy a15-dik stázad közepe tájától laknak ezen helyon.B. Eötvös minisztert, midőn legutóbbi körútjaalkalmával moglátogatá őket, igy üdvözlé egyikpapjok : „Nagy Lajos király óta laknak itt őseink;Nagy Lajos király óta soha sem volt akkora ünnepoeme községoknek, mint a mai."

Nagy ünnep lehetott bizony szegényeknek,hogy magyar miniszter magyar nyelvon szól hoz-záiok. mert Nasrv Lajos király óta csak németzajok, mert Nagy Lajos király óta esirendeletet kaptak ők minden fclsőségtől. Biraikés közigazgatási főnökeik Brassó város haszonbér-lői voltak egészen a legújabb időkig, a kik min-denféle jogot és előjogot kiméletlenül gyakoroltakfelettök. Azurbériség megszűnte óta előbb osztrákbeczirket képeztek; azután visszacsatoltattakBrassó városhoz; annál törvénykeznek német

T Á R H Á Z .nyelven; az küld számokra saját városi tanácsosaiközül közigazgatási inspoktorokat. Nagy kegyes-séget tett velők Brassó város, midőn nem régibenmegengedte, hogy a vidéki bizottságba két-háromtagot küldjenek. Ezzel azonban a közigazgatásracsupán névleges befolyást nyertek, mert a vidékibizottságnak épen annyi tagja van a városból is,mint a vidékről, és természetes, hogy a városiakmindig jelon vannak mindnyájan és mindig több-ségben; de máskülönben is hogy morne szembeállani a szegény jegyző és biró a nagyságos ta-nácsosokkal, inspektorokkal! Aztán az egész vidékibizottság hatásköre felette szűk: közigazgatásihivatalnokai választására épen nemfoly be; hanemválaszt a város tanácsot, a tanács aztán inspekto-rokat nevez ki kebeléből a falvak számára. A törökhódoltság alatt lőhettek hasonló állapotban ha-zánk más részei.

Én nem vádolom |a szász urakat; a humánus,szorgalmas, rendszorető szász urakat nem vádolomén sehol; hanem erre az intézményre csakugyankimondom, hogy korunkban vérlázitó. És szeret-ném megkérdeni az ő náluk mulatott Charles Bo-nért, meg az uj „Pressének" ama hiros levelezőjét,a ki egyebet sem tud, csak az erdélyi mivolt szá-szok olnyomatását hirdeti a barbár magyarságáltal, — szeretném megkérdeni, hogy hol mutat-hatnak példát, a hol magyarok gyakorolnánakhasonló hatalmat szászok felett, mint a minőtBrassó tiz faluja folett a szász urak gyakorolnak.

Pedig az a magyarság számra nézvo is nagyontekintélyes. A tiz falu összes lakossága 32—34ezer; abból 18—20 ozer a magyar, a többi román.

Egyházilag, ha szabadelvűbben is, de idegennyolven, idogen szellőmben kormányoztatik ez anép; minthogy evangélikusok, az erdélyi ovang.superintendentiához tartoznak; az pedig egészonszász. Nem is látott a tiz falu népe Nagy Lajoskirály óta egyházi körrendeletet magyar nyolven.

Ilyen felsőbbségek alatt aztán nem is fejlő-dött ebből a népből semmiféle értelmiség.Egy-kétpap, egy-két jegyző most kezd az ő fiaikból tolniki; papot rendesen vagy a magyarországi evangé-likusok közül, vagy olyan szászt kaptak, a kitudott valamit magyarul; jegyzőik nagyobbáraBrassó fiaiból teltek ki. A tanítóság nem olyan

; kapós, arra alkalmaztak egy-egy református szé-

| kely embert is.Nem csoda-e, ha ilyen körülmények köat ez

a nép megőrizte nemzetiségét? És nem roppantveszteség-o az összes nemzeti és országos mivelt-ségro nézve, hogy ebből a tohotséges népből, aviszonyok nyomása alatt oly kevés értelmiség fej-lődhetett?

Mog lehetne kérdeni, hogy ilyen szabadelvű

alkotmány alatt, a moly minden nemzetiség kifej-lődésére szélos tért nyit, a mely egyik nyelv hasz-nálata elébe sem vet korlátokat, szabad-e eltűrni,hogy egy összefüggő területen lakó 20 ezer (abrassóvárosiakkal együtt 24 ezer) magyar — ide-gen nyelven kormányoztassék; hogy az országoskormánytól magyarul érkező intézkedéseket, azországos törvényhozás által magyarul alkototttörvényeket elébb lefordítsák németre és ugy kö-zöljék ezekkel a magyarokkal. Do tán segitni fogezen a megyerendezés. Egyházilag hogy ki segit,mikor és mimódon, azt nem tudom. Legtermésze-tesebb volna, hogy az erdélyi evang. suporinten-dentia állítson ezek számára egy magyar esperes-séget. Könnyebb egy esporostől megkövetelni,hogy németül is tudjon, mint 20—22 ozer föld-népétől. Nem is tudom, hogy ennek mi állana út-jában; és ilyen buzgó nép, az egyháznak ennyihű tagja, mog a méltányossági tekintetek megér-demelnék a superintendontia figyelmét.

Daczára elhagyatottságának, daczára azonkörülménynek, hogy rendkívül szűk határra van-nak szorítva: a mint ők kifejezték, Tisza Kálmáugeszti kortje jóval nagyobb, mint az összes hétfalu birtoka, — ez a nép mégis sokat tett nemze-tisége fenntartására. Temploma van, egyet kivéve,minden községben; abban is épül már; iskolátpedig olyat állított mindon községben, hogy mesz-szeföldön ritkitják párjaikat vármegyei holyeken,— és mindazt önmegrovás utján a nép, idegensegítség nélkül. Erdészetből, baromtenyésztésből,gazdag szász községek földjeinek részében mive-léséből tartják fenn magokat a jó csángók, és köz-czéljaikra többet áldoznak, mint nagyon sok, ter-jedelmes határon dúskáló község.

Sokat Írhatnék még ismertetésül; de legyenelég most, befejezésnek annyi, hogy a közoktatásiminiszter teljes gonddal fordult már ezen nép felé:körútja alkalmával meglátogatta őket; utóbb 1000darabnál több tankönyvet küldött gyermekeiknekajándékban, és megígérte azon kérelmök teljesíté-sét is, hogy számukra egy felsőbb népiskola állit-tassék.

Nem is üdvözölhették a közoktatási törvénytnagyobb örömmel sehol, mint ez a fnép a hogyüdvözölte; megváltót látott abban. És daczára asok akadálynak a tizből hét község már átalaki-totta evang. felekezeti iskoláit községiekké.

Kétségkívül lesz gondja a belügyminiszternekis rajok, már csak azon körülménynél fogva is,hogy birodalmunk délkeleti sarkán ők képezik a,leg-szélső magyarságot, még pedig egy összefüggőcsoportban. Réthi Lajos.

t

i4

Irodalom és művészet.— (Érdekes irodalmi újdonság.) Kemény

Zsigmond új, nagyobbszerü históriai regényendolgozik. Tárgya III. Károly király korszakábólvan merítve. A regény valószínűleg a „PestiNapló" tárczájában fog legelőször napvilágotlátni.

— (Az „Archaeologiai Értesítő") ez évi elsőszáma, mely a folyóirat II-dik kötetének 11-dikfüzetkéjo, megjelent. Első czikke Schulcz Ferenczépítész erdélyi utjának vége. Vidombák, Fogaras,Szeben vannak itt tárgyalva, az utóbbiban a szé-kesegyház, a BruckenthaL-muzeum s a városháza.Ezután jön: Eperjes megszálláai érmei 1704-bőldr. Érdy Jánostól. E czikkben emlitve van, hogya megszállási érem, mely a házak rézcsatornáibólveretett, Barstadt báró által ezüstből utánveretett1820—24 között:| tehát az ily ezüstérem nemegyéb koholmánynál. Ez alkalmat nyújt Rómor-nak, a szerkesztőnek, a régiségek hamisításárólegy czikket irni, melyben a gyűjtőket a csalásezen figyelemreméltó neme iránt vigyázatra inti.A mint emelkedik a régiségek becse, a mint sza-porodnak a vásárlók: egész gyárak keletkoznek,melyek a régiség minden tárgyát, elefántcsont-szobrokat, edényeket, poharakat, a műremekeket,fémkészitményekot, fegyvereket, az Ötvösség ésaranyművesaég tárgyait, a bronzszobrokat, érme-ket, pénzeket, a fazekas műveket, porczellánokatstb., jól, roszul, kitűnően s könnyön folismerhető-leg utánozzák, s még Európán kívüli tárgyakbólis állitnak fel raktárakat, mely utánzatok legna-gyobbrészben Parisban gyártatnak. — A fűzetmég a következő czikkeket tartalmazza: Szombat-helyi közlemények Lipp Vilmostól; archaeologiailevelek Láczaitól, Ebenhöchtö'l és Thaly Kálmántól;végül irodalmi szemle és egyveleg, tanulságos ésérdekes apróságok.— Ismételve ajánljuk olvasóinkfigyelmébe e derék és olcsó vállalatot, melyrégiségtan kedvelőinek fő érintkezési pontja ha-zánkban. Egy 20 ives^kötet ára 3 ft. ElőfizethetniAigner könyvkereskedésében.

** (Egy hét alatt,) mióta az 1870-ki magyarhírlapok és folyóiratok jegyzékét közöltük, két újidőszaki lap első száma küldetett be szerkesztő-ségünkhöz, ezek: 1 Korszellem. Szerk. és kiadjaSzilágyi Virgil. Megjelon havonként 1-szer. Áraegész évre 4 frt. (Keletkezett 1870. jan. 15-kén.)— 2. Néptanoda.Maros-Vásárhelyt szerk. és kiadjaVeszély Károly. Ára egész évre 1 ft. (Koletkezett1870. jan. 13-án.)

= (A „Debreczen") csodálkozását fejezi ki,hogy múlt számunk „Hírlapirodalom 1870-ben"czimü közleményében a heti lapok közé soroztuk,s bár lapunkkal csoroviszonyban áll, „azt semtudjuk, hogy hetenként 5-ször jelenik meg." Hogya hetilapok közé soroztuk, csak onnan van, mertnapi és hetilapokat különböztetvén meg, oz utóbbiczim alá kolle soroznunk azokat is, melyek bárhetenként többször, de mindazáltal nem minden-nap jelennek meg. Az 1848. XVIII. t. cz. 30. §. 2.pontja is csak naponként és ritkábban megjelenőlapok közt teszen különbséget. Hanem mi meg azoncsodálkozunk, hogy megró oly valamit, a mit ugylátszik el sem olvasott, vagy figyelmesen meg semnézett. Mert a „Debreczeni'-ről ugyanott világosanéa olvasható betűkkel van megírva és kinyom-tatva : „Megjelenik hetenként 5-ször."

** (A legrégibb magyar nyelv-emlékről,) a„Látjátok feleim" halotti beszédről egy finn tudós,Blomstedt Oszkár, ki pár év előtt Pesten járt,érdekes nyelvészeti magyarázatot irt és adott kiHelsingforsban.

** („Elmélkedés a magyar katonai nevelésfölött) tekintettel a Ludoviceumra" czim alattjelent meg a napokban Kiss Ferencz egyetomi had-tanártól egy röpirat, melybon hadügyünk jobbJövőjét csak ugy tartja elérhetőnek, ha gymnasiu-^ a i k és reáltanodáinkon ogyéb tudományokkal

i i k i l ő d kon és reáltanodá gy o y o k k a l

Párhuzamban a katonai ismeretek is előadatnak, sÍJ? a Ludovicoum katonai nevelő - intézetté ala-pttatik át. Ezek fejtegetése közben sok gyakor-

íi igazságot mond el, s o miatt méltán ajánlhatjuk6 kk munkát, moly különben is jótékony czélra: a.kkant honvédek menházára jövedelmez. Meg-f e n t Heckenastnál s ára 50 kr.-, ** („Petőfi apotheosisa") czim alatt HockonastGusztávnál egy nagyobb allegorikus kőrajz jelent£*eg, melyet Kollarz rajzolt. A költő sirja felett —koszorúval kezében egy nemtő lebeg. A siron lant,babér és kard nyugszik; oldalt fák látszanak s a

I

háttérben a leszálló nap. A nemtő folett felhőkönlebeg a költő mellképe. A kép négy szögletébenPetőfi atyja, anyja, szülőháza és halálának rajzaivannak éromalakban alkalmazva. A kép megren-delési ára, csomagolással s postai bérmentes kül-déssel együtt, 1 frt.

** („Az egyház és házasság") czimü röpiratjelent meg Aigner L. kiadásában. Irta „egy pap."Egyháztörténeti tanulmány ez, [tekintette a polgáriházasságra. — Jeligéje Pál apostol intése: „Minde-neketmegvizsgáljatok, s ami jó,azt megtartsátok."Fejtegetése eredményéül azt mondja ki, hogy:„egyházi részről semmi som áll útjában a polgáriházasság behozatalának." Más kérdés az aztán,hogy oly előnyös és czélszerü-e, mint sokan hiszik,de ezek taglalásába a röpirat szerzőjo nem bocsát-kozik. A röpirat ára 60 kr.

— (Uj zenemüvek.) Taborszky és Parsch mű-kereskedésében megjelentek: „Kornélia-csárdás"Kecskeméthy Károlytól, Serák Kornélia úrhölgy-nek ajánlva, ára 60 kr, s Stolcz János „Dal-induló"-ja, ára szintén 60 kr.

Közintézetek, egyletek.** (A magyar tudományos akadémia) folyó

hó 17-én tartott nagy gyűlésén b. Eötvös Józseféa Lónyay Menyhért elnökök, az új szabályok foly-tán lemondottak állásukról. Ezután megkezdődötta választás az új tisztviselőkre — titkos szavazatutján. Az előbbi elnökök 37 szavazat közül 36szóval újból megválasztattak. Osztálytitkárnakválasztattak az osztályok jelöltjei, nevezetesen anyelv. tud. osztályba Gyulai Pál 28 szavazattal4 ellenében ; a természettudományiba Szabó József22 szavazattal 9 ellenében. A történelmi osztálytitkárává az átmeneti intézkedések értőimében,Rónay Jáczint eddigi akad. jegyző jelentetett ki.Arany János fő-titkári czimmel ruháztatott föl.Az igazgató tanácsba az akadé miai tagok részérőlCsengery Antalt választák meg.

** (A nemzeti színházi enquéte,) miután egyesalbizottságai munkálataikkal elkészültök, január15-kén megkezdette összes üléseit, melyeken abelügyminiszter is megjelent. Az átalános szabá-lyokban a nemzeti színház czélját a következőleghatározták meg: „A nemzeti színház czélja: aszinművészet és eredeti drámairodalom fejlesztéseés virágoztatása, s ezáltal, midőn a közönségnekműélvezetet nyújtana, a magyar nyelv, erkölcsökés közmivelődés nemesbítése és terjesztése lévén:a fősuly átalában az eredeti drámairodalomra, skülönösen pedig ugy az eredeti, mint fordítottvagy átdolgozott tragoediára és nemesebb vígjá-tékra fektetendő, azonban középfaju drámák isadhatók, molyek a műizlést kielégítik." — Migkülön opora-szinház épülne, addig jövőre is, heten-ként négyszer drámai, s háromszor operai művekadatnak, a fősulyt az operáknál is az eredetiekreés a nagyobb művekre fektetve. Idegen nyelvendrámai ésoperai olőadások nem adhatók, azonbankitünőbb idegen operai művészek és művésznőknekvendégszereplés alkalmával mogengedtetik, hogysaját nyelvükön is énekelhessenek. — Az igazga-tóságra nézve az enquete abban állapodott meg,hogy az igazgatót a király nevezze ki. Az igazgatómollett lesz a két szakvezető — drámai és operai— és a dramaturg, ezeket az igazgató fölterjesz-tésére a belügyminiszter nevezi ki. — A drama-turg és drámai szakvezető teendőit CsengeryAntal indítványára választották el két külön állo-másban. Csengory kimutatta, hogy mindkét különállomás szükséges a szinháznál, s mindegyikhezkülönféle tulajdonságok kellenek, s mindkettőteendőit egy ember el sem végezhetné. De külön-ben is a mai korban, midőn a kormány-hivatalok,a nagy vállalatok, a képviselőház stb. igen soktehetséget vonnak el az irodalomtól, szükségosnoktartja oly állomásokat létesitoni, melyek a tisztánirodalommal való foglalkozást anyagi gondoktólmenten lehetségessé teszik. E szempontból indit-ványozá ő (t. i-;Csengery) azt, hogy az akadémiaminden osztályánál titkári állások, a múzeumnálpedig segédállomások — fiatal tudósok számára •rendszereztessenek. Ily állásnak kellene lenni „Kisfaludy-társaság titkári székének is egy szépiro-dalmi iró számára. Ilyonnek kell lenni továbbá adramaturgi állásnak a szinháznál egy jelos aesthe-tikus vagy drámaíró számára.

** (A m. kir. természettudományi társulat)tagjai kéretnek az évi tagdijat ezentúl nem Jár-may Gusztáv, hanem Egressy Rezső úrhoz, a tár-

sulat uj pénztárnokához (Pest, Józseftér 10 szám a„Szt. I8tván"-hoz czimzett gyógyszertárba) kül-deni. — Szily Kálmán, titkár.

Egyház és iskola.** (A selmeczi kir. bányászati és erdészeH

akadémia) vegytani tanszékére rendes tanárrá dr.Schenek István keszthelyi vegytanár nevezte-tett ki.

** (A pesti egyetem) bölcsészeti kara 16 sza-vazattal három ellenében elhatárzá, hogy GregussÁgostot a széptani tanszékre meghívja; az egye-temi tanács pedig e határozatot egyhangúlagfogadá el.

**(A kis-kun-halasi főgymnasium) a közelebb-ről elhunyt fiatal és szép reményű Gózon Kálmánután mintegy 24,000 frtára vagyont örökölt

** (Hevesmegye iskolatanácsa) tagjaivá ineg-választattak: Fehér Miklós, Fülöp József, MakayImre, Horánszky Nándor, Mészáros Endre, BalogIstván, Herkl Károly, Peró József, NémethAlbert, Almásy Bódog, Pap Pál, Soldos Sándor,Majzik Viktor, Szathmáry László, Csiky Sándor,Ecsedy László, Zalár József, Fokete Károly, Ku-bik Endre, Schönbergor Soma, ör. Nagy Pál, Sze-derkényi Nándor, Berecz Ferencz, Rády Endre,Kaszap Bertalan, Himfy József, GyÖrfy Ignácz,Plathy József, Kovács László, gróf Szapáry Imre,Tahy Manó, b. Orczy Elek, Ivády Miklós, Meny-hárt Mihály.

Ipar, gazdaság, kereskedés.= (Mit tanulhatunk Egyiptomban ?) E czim

alatt Kenessey Kálmán figyelemro méltó nézeteketmond el a „P. Napló" közelebbi számaiban. Ki-mutatja, hogy az egyiptomiak évezredek óta milyjól tudtak a Nilus vizével gazdálkodni, s annakmég veszélyes áradásait is szabályozni, csatornáksegélyével megosztani s ártalmatlanná, sőt hasz-nossá tenni tudták, — igy kiált föl: „Avagy a miTiszánk — ma is rakonczátlankodó árjait, a helyt,hogy egy képtelenül szűk gátmederbe szorítottuk,— azon milliókkal, melyekot a jelenlegi védgá-takra s az átmetszésekre adtunk ki, vagy bármegtoldva még egyszer annyival, akár többel ia— nem lehetett volna-e a 600 Q mérföldnyiTiszavölgyön megosztani — s azt a magyarságlelke által lakott szomjas földet a világ egyiklegtermékenyebb földévé tenni? — E Tiszavölgygazdag lehetne — ha a vizzel gazdálkodni tudtunkvolna akkor, midőn a szabályozás eszméje felme-rült, — és gazdag lehet, ha gazdálkodni akarunkvele komoly elhatározottsággal — ha kell nagy-szerű áldozatok árán is." — Végül hathatósanajánlja az összes alföld csatornázásának mogkez-dését.

•f (Egy uj nevezetes kőszéntelepet) fedeztek fele napokban Győrmegyében Szemore és Gyömöreközségek közt. A telep kiterjedése még nincskonstatálva, azonban a Győr városába vitt mutat-vány megvizsgáltatván, kitűnt, hogy a kőszén igenjó minőségű fekoto kőszén.

** (Nincs többé Wertheim-zár.) A „KolozsváriKözlöny" irja: Veres Dániel fiatal lakatos, az általakészített nyitó eszközzel, ifj. Groisz Gusztáv ügy-véd ur Wortheim-féle pénztárának külső ajtajánlévő véletlenül becsukódott főzárt, rövid kísérletután, a zárnak legkisebb sérolme nélkül kinyitotta,és pedig oly ügyesen, hogy a pénztár belső fiókjá-ból kiszabadított kulcscsal, a zár ismét ki- ésbezárható lőtt, és most is fennakadás nélkül hasz-náltatik. Wertheim és társa, a gyárukból kikerültzárakat sértetlenül kinyitónak árjegyzékeiben 1000darab aranyat ígértek. Veros Dániel ez Ígéret tol-jesitése végott bekopogtatott. Lesz-e eredménye ?az aztán más kérdés, minthogy az efféle ígéretekrendesen csak a vevő közönség csalétkéül hasz-náltatnak. — Mint ujabban értesülünk, a tehet-séges ifjú további vizsgálódásai közben megőrült.

S (Mesterséges jeget) akar produkálni egyváczi polgár, s e végből megkereste Pestvárosát,engedjen át egy 40—50 négyszögölnyi területet,hogy azon jéggyárat építhessen. Egy ily jégcsinálógép a párisi műkiállitáson nagy feltűnést okozott.Hanem arra nem akad ember, a ki csinálna egy kismesterséges — telet.

M újság?** (A király) jan. 19-én este Pestre érkezett

A királyné 20-án reggel jött meg a budai vonattal.egy nappal később mint irták, mert valamin;

11, *

i

menet, ugy Kómából visszatérő útjában is feltar-tóztatta az Adriai-tengoren beállott vihar.

** (Kisfaludy Sándor hamvait) Sümeghon ehó 11-én tették át a nemzőt kegyelete által épitettuj sírboltba. Huszonöt évig foküdt a kápolnábans az áthelyezéskor Fejér lelkész mondott emelke-dett beszedet felette.

— (Adakozások.) A Batthyány-omlékre a P.Naplónál jan. 18-áig 940 ft 50 kr a ogy tallérgyűlt be. A honvéd-menházra Czegléd közgyűléseezer forintot szavazott meg, s ezenkívül gyűjtenekis a városban; ugyané czélraa liptói honvéd-egyletezor ftot ajándékozott, s kisebb adományok is foly-vást érkeznek. — A tiszavidéki árvízkárosultakszámára gr. Csekonits János Zsombolyáról ezerforintot küldött be a „Reform" szerkesztőségé-hez. — Az elősorolt ozélokra országszerte jóté-kony műkedvelő előadásokat és tánczvigalmakatrendeznek és tartanak.

** (Az irói segély-egylet és Kisfaludy-tár sa-nág) javára rendezett tánczvigalom jan. 15-kénvígan folyt le a redoutban s a nevezett két inté-zetnek mintegy 500 ftot jövedelmezett.

** (Bál-krónika.) „A koreskedő ifjak társu-lata" fobr. l-jén rendez a pesti polgári lövöldetermében tánczvigalmat, melyre a meghivó elő-mutatása mellett jegyek válthatók. Sárkány J. S.^váczi-uteza) és Oszvald Mihály és társai uraknál(a barátok terén). — „A nemzeti evező és vitor-lázó egylet" febr. 15-én rendez hajós-bált a redout-teremben.

** (IV. Napóleon neje.) Egy franczia lap hireszerint a kis Napoloon megházasitása felől márgondolkoznak a Tuilleriákban. A franczia trón-örökös nejéül a következőket emlegetik: 1) OrleansiBlanka, Nemours herczeg leánya, 12 éves. 2)Mercedes Mária herezognő, Montpensier herczegleánya, spanyol infansnő, 9 éves. 3) Lujza hgnő,II . Lipót belga király loánya, 11 éves. 4) Gizellaosztrák főhorczegnő.

** (A Kinck-család gyilkosa,) Traupmann jan.19-én röggel 7 órakor ki végeztetett. Utolsó pilla-natairól ezeket írják Parisból: Traupmann éjjelfölkelt s leveleket irt családjának. Miután '/, 7órakor tudtára adták, hogy semmit som romélhettöbbé, azt monda: Kész vagyok. Mikor a hajátlevágták, s a hóhér ollóját érzé fején, aztán később,midőn észrevette a vérpadot, elhalványult, de magalépett föl biztos léptekkel arra. Börtönének oda-hagyása után nom szólt többé semmit.

„% (Halálos ítélet.) Molnár Sándor 27 évesszabadságos katona, azon bűntettéért, hogy 1868-dik évi okt. 8-án atyját, kivel összeperelt, fejszé-vel agyonütötte; s a nála volt 59 írttól megfoszt-ván, a házat rázárta s odább állott: a debreczenitörvényszék a múlt héten kötél általi halálraítélte.

^^(Egy furcsa esetet) beszél a „Máramaros."M.-Szigotről Guttman, azelőtt megyei hajdú fele-ségét rábírta, hogy adják el mindenöket s költöz-zenek át Nagy-Károlyba. A nő rá áll s mindenétpénzzé teszi. Guttman elmegy. Az asszony vár, mi-kor jő már érte a férj, hogy az új szállásba bo-vigye. De bizony csak a helyett az a hir jön,hogy Guttman olment Galicziába, ott visszatért azsidó vallásra s meg is házasodott. Nincs ellenemit szóiani; de hát az alispán tegyo meg, hogyő is, t. i. a nő férjhez mehessen. Ez a kérelme.Az alispáni hivatal megtette a lépéseket, hogy azasszony is felszabadittassék.

*% (Eredeti perújítás.) Húrban, ki az általaszerkesztett tót lapban, a „Pestbudinski Vedo-mosti"-ban megjelent czikkért 6 havi fogságra s200 ft. pénzbirságra itéltetott, s ki már Váczonmeg is kezdte fogságát, perét újra kéri mogujit-tatni. A kérvény he.-. 14 bizonyítvány van mellé-kelve, melyben lapjának előfizetői bizonyítják,hogy Őket ama czikk épen nem izgatta fel.

" „% (Szegeden) egy fiatal 19 éves nőt temet-tok, ki ezelőtt 4 hónappal tűnt el s alsóvárosihalászok most fogták ki a Tiszából. Ruhájárólismertek rá a szerencsétlenre, kit-allitólag a mézes

50

hetek után csakhamar bekövetkezett házasélotkeserűségei vittek a Tisza hullámaiba.

** (Halálozások.) Kupás Pál volt honvédhad-nagy Pesten tüdővészben meghalt. — BalajthiSzász Máté Pestvárosának volt főbirája, — SzeghöAlajos volt honvédfőhadnagy Posten meghaltak.— Petykó János volt honvédhadnagy e hó 6-kánmeghalt. A forradalom kezdetekor H.-M.-Vásár-helyt volt tanuló, mint alig tizenkilenczéves ifjúbeállt honvédnek. A világosi fegyverletétel utánbujdosóvá lőtt. Későbben elfogatván, császárikatonának soroztatott be s innen megszabadulva,több gazdaságnál hivataloskodott. Halála a forra-dalom alatt kapott sebeiből következett be. —Debreczenben özv. Bottka Lajosné szül. FráterTerézia jan. 15-én 88 éves korában meghalt. —Bartha Lajos Felső - Fehérmegye országgyűlésiképviselője és főbirája jan. 19-én Pesten meghalt.

Nemzeti színház.Péntek, jan. 14. „IV. Henrik király." Dráma 5 felv. Irta

Shakespeare; ford. Égressy G.Szombat, jan. 15. „A fekete dominó." Vig opera 3 felv.

Zenijét szerz. Auber.Vasárnap, jan. 16. „A csikós.'1 Eredeti népszinmü3felv.

Irta Szigligeti.Hétfő, jan. 17. „Lecouvreur Adrienne." Dráma 5 felv.

írták Seribe és Legouvtí; ford. Csepregi és Egressi B.Kedd, jan. 18. „Ernani." Opera 4 felv. Zenéjét szerz.

Verdi.Szerda, jan. 19. „Az utolsó levél.'' Vigjáték 8 felv. Irta

Sardou; ford. Szerdahelyi.Csütörtök, jan. 20. „Alvajáró." Opera 3 felv. Zenéjét

szerz. Bellini.

Szerkesztői mondanivaló.— Buda. Sz. S. Népdalok — ncprománcz — nemcsak

abból áll, hogy félig-meddig népies mértékben irjunk egypár strófát, melyben a nép sohasem ismerne érzés- és gon-dolkodásmódjára. S még kevésbbé abból, hogy ismert dalokcgy-°Sy sorát, vagy rimét, jól-roszul visszahangoztassuk.Az ön által bcküldóttekben pedig ennél egyebet nem ta-lálunk.

— Pest. V. B. ur is elolvashatja az előbbi izonetet.— Kassa. M. V. Az eredeti levelet megkaptuk; kö-

vetkező számunkat fogja érdekesbitem; a beesés ereklyét ma-gát vissza fogjuk küldeni. A másik tárgyban magánleveletirtunk.

— Temesvár. St J. A merengésnek kivált vége igenszép. Reméljük, hogy közölhetni fogjuk. Köszönet a szivé-lyes megemlékezésért.

— Arad. J. M. Az érdekes tárgyú emlékiratokat kö-zelebbről át fogjuk olvasni. Mennyiben lesznek lapunkbanhasználhatók, csak akkor nyilatkozhatunk, mi rövid időnmeg fog történni. A második.̂ küldeményt (a képeket) isvettük.

— Uidvég. K. L. Köszönettel vettük, s gyakoribbtalálkozást óhajtunk. A lapokat idejében megrendeltük, sutána fogunk nézni, hogy járjanak is rendesen.

— Silingyfa. B. A kiadó-hivatal értesitése szerint akivánt számokból több hiányzik.

— T. előfizetőinkhez. Mint év elején mindig, ugymost is tömérdek rendetlenség történik a lapok szétküldésekörül, s naponként érkeznek a reclamatiok szerkesztősé-günkhöz is. Ugy látszik, magában a rendszerben, a melynémi változtatásokkal a régi maradt, rejlik a hiba, s e te-kintetben gyökeresebb reformra volna szükség. Addig isismételve figyelmeztetjük t. előfizetőinket, hogy czélszerübba reelamatiokat a tudva levő módon, nem a szerkesztői,hanem a kiadó-hivatalhoz intézni, minthogy az előfizetésipénzeket a kiadó-hivatal veszi át, s a lapok szétküldésérőlis az gondoskodik.

— (A pesti sakk-kör) közgyűlését f. évi jan.16-án tartotta meg. A titkári jelentés felolvasásaután a tiszti kar titkos szavazás utján következőlegválasztatott meg: Elnök Erkel Ferencz, alelnökdr. Brode Lipót, titkár Kubinyi Béla, pénzíárnokGinter Károly, Választmányi "tagok: Erkel Elok,Jakab Samu, Ivánffy Lajos, dr. Spitzer Lipót,Vekerl László, dr. Vidor Zsigmond.

Az indítványozók sorát dr. Mandello ur nyi-totta meg, s azon indítványa, hogy a tagok számalehetőleg szaporítandó, egyhangúlag helyeseltetett;kivitelére nézve legczélszerübbnek találtatott, haa kör tagjai ismerőseiket figyelmeztetik arra, hogya tagság a csekély 6 frtnyi évi díj befizetése mel-lett elérhető, és a közönség tömegesebb pártolásá-val lohetővé tenné egy szaklap szerkesztését éskiadását.

Vész ur azon indítványa, hogy a múlt évi 79frtnyi jövedelmi többlet egy torna rendezésérefordittassék, és ennek bevégzése után valamelynevezetesebb külföldi sakk-kör lenne felkérendőlevelezési játszmára, elfogadtatott; továbbá aközgyűlés jónak látta egy bizottmány szervozését,mely a vitás|sakk-kérdésekot megoldván, az elinté-zés indokainak közlésével együtt, lapok utján asakk-játékosok tájékozásául közzétegye.

Végre a közgyűlés jegyzőkönyvileg kéri mog-emliteni Ginter Károly pénztárnok ur tanúsítottbuzgóságát. Kubinyi Béla, titkár.

SAKKJÁTÉK.530-ik sz. f. — Kos Ivántól

(Bécsben.)Sötét.

• b c d e f g h

Világos.Világos indul s a o-dik lépésre mattot mond

Az 525-ik számú feladvány megfejtése.(Discart Fer.-töl, Modenában.)

Világos. Sötét.1. K c l - b l d5-d42. F f 4 - c l f5—f43. g 3 - f 4 : Kg6-h6:4. f4—f 5 matt.

Helyeseli fejtették nicit: Veszprémben: Ftüöp József.— Miskolczon: Czenthe József. — Harasztiban: Gr. FesteticsBenno. Kis-Hegyesen: Stern Fülöp. — Homonnán: FarkasBertalan, — Gelsén: Glesinger Zsigmond. — Jászkiséren:Galambos István és László. —A pesti sakk-kör.

Rövid értesítés. A múlt számban közlött 529-dikszámú feladványban Cooktól, b5-röl egy sötét gyalog (pa-raszt) tévedésből kimaradt.

tér.— (Uj naptár 1870-re.) Heckonast Gusz-

táv kiadásában megjelent, s általa mindon hazaikönyvárusnál és könyvkötőnél kapható:

Országgyűlési Naptár 1870-re.— Számos képpel. —

Az országgyűlésre vonatkozó s más érdekes köz-leményekkel, ős bő mulattató rovattal. Az ország-gyűlési képeket — mintegy 50 arczképpel —rajzolta Jankó János. — A hat-ívre terjedő naptárára 60 kr. — — - —

— A gazda-közönség figyelmébe ajánljukFöldessy Lajos inagkereskedönek a Vasárn.Újság mai számával szétküldött árjegyzékét.Földessy kereskedésében (Pest, aldunasor 1. sz.)mindennemű gazdasági, kerti, fa és virág-magvak,továbbá gyümölcsfák, szőlővesszők stb. nagy vá-lasztékban kaphatók.

Melléklet: Földessy Lajos a „Napra-forgódhoz czimzett pesti magkereskedésénekárjegyzéke.

Hónapi- éshetinap

2 3242526272821)

VasárHétfőKeddSzerdaCsőt.Pént.Szóm.

Katholibos és

Hprotestáns

naptar

JanuárB 3 B. Assz. elj.Timóth <£Pál fordulásaPolikárp püsp.Aranysz. JánosNagy KárolySzaléz Ferencz

Hold

B 3 lmrikeTimótPál fordulásaPolikárpKrizosztomMargitValér

E TI-NAPTÁRGörög-orosz

naptar

Január (ó)t i121314151617

D TheodozTitiánaHermylaSzabbas/.Thebai PálPéter székf.N. Antal

Izraelitáknaptara

Sebat R.21 Jeremiás22 Nizk. bal.23 10 törzs14 fháboruj.25 Job26 Jónás127 21. Sab.

változásai. (J utolsó negyed 24-én 11 óra Sí

N

hossza

f.303304305306307308309

P-IS199,021?,-?.2324

t p

kél

ó.

7777777

perczkor

P-39393836353533

nyűg.

ó.

4444444

P-464749515?1

54

H ohossza

f.

í>009 1 49 9 89A995R?69

56Ú282délelőtt.

P-314347419 45518

l dkél

ó. P-rege.012345

(;

2135495454

nyűg.

6.

101111

p.56?453

este112

55143

T A R T A L O M .Í5oníotöri Németh József (arezke'p), — Szeretni kell...

— Dr. Schütte, Szathmári és Wimpeller. — Egy kisvárosiforradalom (vége.) — A kolozsvári Hídkapu-torony (kép-

1 pel). — A püspökök egyetemes ülése Kómában (képpel).—Tompa Mihálytól (vége.) — Adomák és jellemvonások askót életből. — A hő és nehézkedés. — Egyveleg. — Tár-ház '• Levelek a magyar birodalom keleti széléről. —Irodalom és művészet. — Közintézetek, egyletek. — Egyházés iskola. — Ipar, gazdaság, kereskedés. — Mi újság. —Nemzeti szinház. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték.

x. — Heti-naptár.

55

Láczay Szabó Károly ur kova-maloinkö-gyára Sáros-Patakon, melynekkészítményei a Londoni világkiállításon jutalom-érmet nyertek, átment egy részvény-

társulat birtokába

Jobbra.

Sáros-pataki

kovamalomkő-gyári egyletczime alatt:

Már Láczay Szabó Károly ur kezelése alatt évről-évre annyira fokozódottkelendősége ezen franczia modorban készített malomköveknek, hogy azok, akikmalomkő-szükségletüket ezen gyárból fedezték, ujabb megrendeléseknél mindig ugyan-

azon minőségű köveket kivántak, a milyeneket már előbb nyertek, mely körülmény azokkitűnő voltáról és hasznavehetöségéröl a legkétségtelenebb bizonyítványt nyújtja-

A részvény-társaság, mely Láczay Szabó Károly urat a gyár további vezetésével ismegbizta, különösen oda fog törekedni, hogy a legkelendőbb átmérőjű kövekből mindignéhány pár a gyárban készletbon legyen, hogy a beérkezendő megrendelések azonnalteljesítethessenek.

A kövek kétféle minőségűek, minélfogva két osztályra osztatnak.Az I-ső osztályú sáros-pataki kövok keményebb fajuak lévén, nagy előnynyel hasz-

náltatnak gőz- és müuialmokban fehérőrlésre; már első fellépésűknél a francziakova-malomkövekkel versenyre keltok és ezek roppant árát tetemesen leszállították, és amellett, hogy a franczia kövekkel egy sorba helyezhetők, sőt ezeket némely tekintetben,különösen tartósságra nézve, felülmúlják, ezeknél tetemesen olcsóbbak is. Balra.

A Il-ik osztályú sáros-pataki kövek különösen a száraz és sima vagy parasztos őrlésre valók, és mindennemű gőz- és mfimalmoknál,vizi, szél és szárazmalmoknál alkalmasak. Ezen különös szépségű rejtes kovafaj egyedül csak a sáros-pataki határban jön elő és az abból készültmalomkövek mindennemű gabonafajok őrlésére kitűnők és győzősek. — Főelőnyük pedig, a mi a legnagyobb ritkaság az, hogy rozs őrlésre párjuk nincsen;— végre a szösz és pálinka gyárakban a kukoricza őrlésre igen keresettek.

A legkelendőbb malomkövek ára helyben Sáros-Patakon, páranként osztrák értékben.

Átméreí:Ár:

Átméret:

36" 88"I-ső osztályuakhól:40" 42" 44 44 4 6 44 44

160 ft. 110 ft. 180 ft. 190 ft. 200 ft. 210 ft. 220 ft.Il-ik osztályuakhól:

36" 38" 40" 42" 44" 46" 48"Ár: 120 ft. 130 ft. 140 ft. 150 ft. 160 ft. 170 ft. 180 ft.

A felső kőnek rendes magassága 12", az aljkőé 10", ezenfelül minden hüvelyk 2 ft. 70 krral számittatik; alacsonyabbság tekintetbe nem vétetik.A megrendelések minden pár kőre 50 forint előpénz beküldése mellett, még pedig néhány héttel előbb, mintsem a kövek szükségeltetnek,

történnek, egyúttal pontosan meghatározandó a kő nagysága, a lyuk bősége, valamint az irány, vájjon jobbra vagy balra lészen forgásuk, végre mifélemalomra és őrlés nemére szükségeltetik és melyik osztálybeli legyen a kő.

BMjjHC," A megrendelések vagy Pesten íüubitz és Roth uraknál, Széchenyi-utcza 3-dik szám alatt, vagy Sáros-Patakon „A sáros-patakif^*** kova-malomkő-gyári egylet" czime alatt levél utján történhetnek. — A kövek csak készpénz fizetés vagy utánvét mellett kül-

detnek el a kikötött időben. — Pest, 1869. márczius havában.478 (15-18)

Kilián György m. kir. egy. könyvkereskedésének bizományiban,Pesten, váczi-uteza, Drásche-féle házban, megjelent:

rininii;im\kézikönyv, műegyetemi, erdőszeti és más rokon intézetek előadására

és mérnöki használatra, különös tekintettel hazai viszonyainkra.Irta ' 725 (1-2)

KRUSPÉR ISTVÁN,a budai kir. József műegyetemen a gyakorlati mértan és felső geodasia tanára.

XVI kőnyomata táblával. — Ára? ft.

Előfizetési felhívás

UJ HEGELOvegyes tartalmú szépirodalmi folyóiratra.

K i a d ó i s z ó .Az'„Uj Eegélő," rogény s beszélytár czimü mulattató folyóirat min-

den hóban kétszer 15-én és 30-án jelenik meg. Mindegyik szám öt ívből8-adrétü 2 hasábos lapok s azonkívül borítékból álland.

Előfizetési árakPostán küldve, vagy Buda Pesten házhoz hordatva :

íjgészévre 24 füzet 6 ft. — kr-Félévre (jan.-jiin.) . a „ _ „^negyedre (jan.—márcz.) • 1 „ 5 0 „

A pénzes levelek bérntentes küldése kéretik.Gyűjtőinknek tíz előfizetett példány után tisztelet-példánynyal

éiő« kiadó-hivatala

VILÁGTÖRTÉNETtankönyve.

Tekintettel a műveltségre, irodalomra és vallásra.Irta

dr. WEBER GYÖRGY.A tizedik bővített kiadás után.

I. kötet. Az ó világ története. (501 lap) 2 ft. 40 kr.II. kötet. A népvándorlás s az egyistenhivés megalapítása. A közép-

kor. (400 lap) 2 ft. 40 kr.III. kötet. Az újkor története — a franczia forradalomig (379 lap) 2 ft.IV. kötet. Az uj és legújabb kor története a franczia forradalomtól a mi

időnkig (1865). (392 lap) 3 ft.V. kötet. A német és magyar irodalom történet vázlatban és az egész műre

vonatkozó tárgymutató. 432 1.), fűzve 2 ft. 40 kr

A magyar nyelv

TELJES SZÓTÁRA,melyben az egyes szék különböző értelmeinek

körülírás általi szabatos meghatározásán kívül különös figyelem van fordítva azoknakszójárásos, közmondási, irodalmi stb. használatára, valamint a szaktudományi és iparbeli

műszókra is-

Nélkülözhetetlen segédkönyvminden rangú és rendű magyar ember számára.

Szerkeszti

Megjelent 1-10. füzet 50 hrjával.

e

Felelős szerkesztő: Xassyíliklós. (L. nia<ryar-utcza 21.sz.)(Pest, egyetem-uteza 4-dik szám alatt.)

1. füzet. A-bepeckel szóig,2. fűzet. Bepecsétel — csorbaka

szóig.3. füzet. Csorbas — előre szóig.4. füzet. Előre — félre szóig.5. füzet. Felrebben — gyep szóig.

6. füzet, syepel — hizelkedik szóig.7. füzet. liizelkedés —kar-pöfetek

szóig.8. füzet. Kár-pör - kony-it szóig.8. füzet. Kár-pör - kony-it szóig.9. 10 füz. Kop - mérleg-biró szóig.

•ff'i

56

HECKENAST GUSZTÁVkönyvkiadó-hivatalában Pesten (egyetem-utcza 4. sz.), megjelent és minden könyvárusnál kaphatók:

az 1870. évre szóló áíalánosaii kedvelt dús tartalmú

SAP TÁRAKúgymint:

Lidércz-naptár.Rémtörténetek, kalandok, bűnesetek, lélekjelenések stb. gyűjteménye. Sok

képpel. Ára 60 kr.

NEVESSÜNK!Uj hninori$ztikii8 naptár.

Számos fametszetekkel, színes borítékban. — Ara 40 kr.

István bácsi naptára.Szerkeszti Ma jer István. — Ára 50 kr.

Protestáns képes-naptár.Szerkesztette Ballagi Mór, tanár. Ára 50 kr.

Falnsi gazda naptára.A földmivelés, kertípar és gazdaság évi közlönye, földbirtokosok, kertész-

gazdák, lelkészek, iskolatanitók és gazdatiszteknek ajánlva.

Szerkeszti Dr. Farkas Mihály, földbirtokos. — Ara 80 kr.

Borászati naptár.Szerkeszti Gyürky Antal. — Ára 80 kr.

Első magyar

katonai naptár.Magában foglalja a honvéd-törzetisztok arczképcsarnokát és az uj honvéd-tisztikar névsorát. Szerkeszti Bethlen Olivér, a „Honvéd" lap szerkesztője.

Ára 60 kr.

Népzászló-naptár.A magyar nép számára. Sok sikerült képpel színes borítékban.

Szerkeszti Áldor Imre. — Ára 40 kr.

Balpárti népnaptár.Balpárti polgártársai számára. — Szerkeszti Vasgyúró Tamás. — Ára

50 krajezár.

A magyar gazda

nap tára.Szerkeszti Kégly Sándor. — Kemény vászonkötésbon 1 ft.

Jó" barát.Nagy képes naptár.

Szépirodalmi és ismeretterjesztő tartalommal, terjedelmes és poiitos tisztnévtárral, számos képpel. Szerkeszti Réthi Lajos. — Ára 1 forint.

Országgyűlési naptár.Az országgyűlésre vonatkozó s más érdekes közleményekkel, számos

képpel. Szerkeszti Szemes Pál. — Ára 60 kr.

Magyar családi naptár.Ára 60 kr.

iííuftrirter

fűr iíngant unfc2Rtt öíeten £oljfdjnttten unt> colortrtem f>0 fr.

Határidő-naptár,hivatalnokok, ügyvédek, jogyzők, orvosok, gazdatisztek számára. Kötre

1 forint 20 krajezár.

Mao y. nők házi naptára.Szerkeszti Benj iozky Irma. — Ára 60 kr.

Kisgazdák naptára.A magyar nép számára. Sok hasznos közleménynyel, színes borítékban.

Megírta egy kisgazda. — Ára 30 kr.

I

Tizenhetedik évfolyam.

Pest, január 30-án 1870.

r.n E l* f i«*<*« föltételek : a Vasárnapi Ujsa* e« Politikai Újdonságok ejtyűtt: Egész évre 10 ft. - Félévre 5 ft.P " " V a s a r " a P Í VJMf: %éSz évre 6 ft. Fél évre 8 ft. - Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. - Fél évre 2 ft. ŐO kr.

többszöri igtatásnil ^ ^ k r a i ^ A r l " "g-dij, külön minden igtatás ,rtán V

*"*v* l ' ? m k u i l>' l«">tí>S»k«< illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnil 10 krajcárba; háromszor- vagy" Klad°-I»vll«»l'™k számára hirdetményeket elfogad B.esbe,,: Opprlik Alajos, Wollzeile Nr. 22. és Haaseusfein ,'•• Vogler, Wollzeile Nro. 9 . -

Alkotmányos életünk régi bajnokainaksorai egyre ritkulnak. Az emberi élet rövidhatárok közé szorított természete hozza eztmagával, mint hogy az erdő agg törzsei iselkorhadva kidőljenek rendre, s az ifjabbhajtásoknak adjanak helyet, hogy azok isbüszke sudarakká nőhessek ki magukat. Smindamellett reánk nyomasztó hatást gya-korol s aggályokat költ bennünk mindenrégi törzs kidölése. Alkotmányos eletünkhúsz évig szünetelvén, a nyilvánosság s küz-delmi tér hiánya mellett nem növekedhettekaz uj erők azon számban ésarányban, mint a régiek kidől-tek, s újra megindult alkotmá-nyos életünk is ujabb még,mintsem az előbbi s folyvástmég támadó hézagokat pótol-hatná. Kétséget nem szenved,hogy ha helyzetünk megszilár-dul s parlamentáris életünk ésautonóm kormányzatunk csakegypár évtizedet ér is meg, azuj sarjadzás födözni fogja min-dig a régi törzsek kidőledezé-sét, mint uj erdő a réginekkopárait. A veszteségek veszte-ségek maradnak azután is, s atisztelet- és kegyelet-sugalltafájdalommal lesznek emlegeten-dök mindig; de aránylag kisebbveszteségek nem fognak olyélénken érezhetők lenni s mésa legnagyobbak sem látszanakkipótolhatlanoknak. Most mégkétszerié érzünk minden csa-pást, mert nemcsak azokra em-lékeztetnek, a kiket elvesztet-tünk, hanem az utánok maradóürességre is, melyet rögtönbetölteni nem tudunk.

Gróf Bethlen Farkas, Kü-küllöniegye egyik kerületénekországgyűlési képviselője, kit a"mit hétfőn kisértünk sírjába,J)* ,nem tartozott is közéletünkk s°i"endü kitűnőségei közé, de azon jelesektek" ^ a ^ helyet, kiket egyszerre minden^Ii r | f, e^ e n Pótolni mégis nehéznek érezzük.T. d • ^Pviselöház egyik elismert pénzügyi

nak T * 8 a S á H a n d Ó Vízügyi bizottságá-ul*1) tevékenysége által gyakorlati

G r ó f B e t h l e n F a r k a s .(1813-1870.)

hasznosságu férfiú volt, s oly helyet töltöttbe, melyet utána jobban vagy ugy betölteninem igen sokan képesek. Kora halálát, életeötvenhetedik évében, nemcsak mint hü ha-zafiét s független elvek és meggyőződésemberéét, hanem ezért is őszintén sajnál-hatjuk.

Gróf Bethlen Farkas 1813-ban született,Nagy-Szebenben. Atyja, Pál gróf, egész ifjúés férfi korát katonai szolgálatban töltötte;s bár kétszer nyugalomba lépve, a birodal-mat folyvást fenyegető veszélyek által két-

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1870 (egyetem-utcza 4-ik szám alatt).

GRÓF BETHLEN FARKAS

szer ismét a tényleges hadi szolgálatba szó-littatott vissza, s 1809-ben is az insurrectióalkalmával, mint a vörös csákós huszárokőrnagya állt a csatatéren. Neje, szintén aBethlen család sarja, gróf Bethlen Luizavolt, kinek atyja József erdélyi kincstartósá- )

got viselt s hivatalánál fogva Szebenbenlakott. Farkas szülői is többnyire itt tartóz-kodtak; s mig a gróf háborúban járt, a grófnéatyja házánál időzött. Itt született 1810-benGábor, előbb az erdélyi királyi kormányszéktanácsosa, most a legfőbb itélőszék birája; sitt 18í3-ban Farkas. A fiuk állandóan anagyapai háznál maradtak, hogy szülőikfalura költözése után is városi nevelés- sképeztetésben részesülhessenek. Nevelteté-sök, a főúri családok szokása szerint, házinevelés volt, s jeles nevelőjök Csőreghy Fe-

renezre mindig tisztelettel selismeréssel emlékeztek, ki azöreg gróf szebeni házában egész1824-ig vezette nevelésöket.

1825-ben a reformátusokkolozsvári kollégiumába men-tek, hogy a nyilvános iskolaelőnyeiben is részesüljenek, me-lyeket kár nélkül nem is mel-lőzhet az, ki a közélet s nyilvá-nosság pályájára szánja magát,mint ők mindketten. Farkas,csak tizenkét éves még, a gym-nasiumi osztályokat folytatta.Tehetséges, eleven, tüzlelkü, sőtszenvedélyes s a mellett kitartó

1 szorgalmú fiu volt; mint a fö-^ rangú gyermekek közül keve-'^ sen: az elvont tudományoktól,

s a számoktól sem idegen.Tanulói pályája még nem

volt befejezve, midőn Erdély-ben is hajnallott a politikaiébredés koránya. Az 1825- és30-diki pozsonyi országgyűlé-sek viszhangjai ott is megren-dítették a levegőt; s az 1831-kilengyel fölkelés dics- és gyász-teljes lefolyása nemcsak azifjúság képzelödését, hanemminden hazafi szabadságszeretőszivét rezdülésbe hozta. Egyalkalom, midőn szerencsétlenlengyel foglyok kisértettek át

a városon, csaknem kanóczot dobott a lő-porba. Az ifjúság lázongva lepte el azutczákat s a foglyokat tettleg meg akartaszabadítani. Az eszélyesebb, bár szinténszabadelvű hazafiak, Bethlen János, Kendeffys többen, legnagyobb erőfeszítéssel alig vol-

5-ik szám.