Varga rebeka réka egyéni portfólió
-
Upload
eszti-hitter -
Category
Documents
-
view
225 -
download
6
description
Transcript of Varga rebeka réka egyéni portfólió
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
Az iskoláskor pedagógiája
NBÁA-006/5
2014/15 tavaszi félév
A nevelés művészete és a művészeti nevelés, mint
módszerek és ennek hatásai a diákokra
Egyéni portfólió
Varga Rebeka Réka
NAOXVT
Ötlettár
o Az inkluzió és az integráció kérdés köre. Mi a különbség a gyakorlatban a
kettő között? Melyik valósul meg gyakrabban, milyen eszközök segítségével
megy végbe? Milyen intézményekben valósul ez meg leginkább?
o A pedagógus gyakran tesz megkülönböztetést a diákok között, ez mennyire
észrevehető külső szemlélőként, majd betekintve a tanulók érdemjegyeibe.
Milyen hatással lehet ez a tanulóra?
o A szocióökonómiai státusz milyen hatással van a tanulóra? Főleg abból a
szempontból vizsgálva, hogy milyen iskolába kerül (elit iskola, szakiskola)
Mennyire lehet ezt mérni a gyakorlatban?
o A művészetre való nevelés szerepe és annak megjelenése az oktatásban. A
Waldorf iskola és a többségi iskola közti különbségek a művészeti
nevelésben. Főként alsó tagozatos korosztályra fókuszálva.
o A mai magyar oktatási rendszer szelektív működése. Miért is nevezhető
szelektívnek? Miben különbözik a szelektív oktatási rendszertől a
komprehenzív? Miként működik a kettő a gyakorlatban?
o A nevelés légkör és vezetési stílus szerepe alsó tagozatos korban, a
gyermek személyégre való kihatása. Milyen következményei lehetnek az
egyes vezetési stílusoknak, az egyénre és a közösségre.
Absztrakt
Varga Rebeka Réka
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
A nevelés művészete és a művészeti nevelés, mint módszerek és ennek hatásai a
diákokra
Kulcsszavak: nevelés, művészet, hatások, módszer,Waldorf
A művészeti nevelés hatékonysága több szempontot is érint, mind a
személyiségre, mind pedig a tanulásra pozitívan hat.(Kolosai,2001). A művészeti
nevelésen belül fontos elkülöníteni művészettel nevelés és a művészetre nevelés
fogalmát, ami módszerében különböző.(Kiss,2014) A művészetek segítenek
elsajátítani a diákoknak, a szép átélésének képességét, az érzékenységet a
harmóniára való törekvést. (Orgovány,1998). A nevelés művészete a Waldorf-
pedagógiában a művészien való tanítói átadásban jelenik meg, ami tartalmazza az
erkölcsi és esztétikai nevelést, a művészi megjelenik az élet egész skáláján, a
nyelvtanításban, a környezet megelevenítésében.(Steiner, é.n.)
A munkám során arra próbáltam választ keresni, hogy a művészeti nevelés és
a nevelés művészete módszerként hogy jelenik meg. A Waldorf-pedagógiában
kiemelt szerepet kap a művészetek jelenléte illetve a nevelés művészete, ezért egy
Waldorf iskolába mentem hospitálni. Kíváncsi volt, hogy ez a módszer milyen
hatásokat fejt ki a diákokra. A munkám során 23 gyereket figyeltem meg (n=23).A
hospitálásom során megfigyeltem,hogy jelenik meg egy átlagos órán a művészetek
,és a tanár művészi tanítási módját.
Szakirodalmi gyűjtés
1. Bredács A. és Kárpáti A.(2012). A 14–16 éves művészeti képzésben
részesülő tanulók pszichológiai immunkompetenciája és ennek integrációja a
művészeti neveléssel. Magyar Pedagógia,112 (4),197-219
2. Janurik M. és Pethő V.(2009). Flow élmény az énekórán: a többségi és a
Waldorf-iskolák összehasonlító elemzése. Magyar Pedagógia,109 (3), 193–
226.
3. Kapusi A.(2014). Henszlmann Imre a művészeti nevelés gyakorlatáról. Magyar
Pedagógia,114 (3),133-148.
4. Kiss V.(2014).A művészet mint nevelés,a nevelés mint művészet.
Neveléstudomány: oktatás- kutatás-innováció,2 (1),69-81.
5. Kiss V.(2010). Művészeti nevelés, művészettel nevelés, művészetterápia.
Iskolakúltura,20 (10),18-31.
6. Kolosai N. (2009). A Waldorf-pedagógia gyermek-és ifjúképe. Tani-tani,14
(2),18-27.
7. Kolosai N. (2001). Művészettudomány. Gyermeknevelés, 1 (2), 57–72.
8. Masopust K.(2007). A művészeti nevelés értékközvetítő szerepe. Letöltés
helye: http://www.parlando.hu/Plusz1-Masopust.htm
9. Mikonya Gy.(2005). A tanításművészet módszere. Budapest: Gondolat
kiadó.9-21,23-40.
10. Mikonya Gy.(2013). Művészeti nevelés és a tanításművészeti műhelyek.
Gyermeknevelés,1 (2), 3-17.
11. Orgovány A.(1998). A művészet és a természeti nevelés. Új pedagógia
szemle,48 (3), 92-99.
12. Pajorné I.(2013). A Waldorf-pedagógia vizuális képességfejlesztési
módszereinek vizsgálata a rajzi kifejezés változásának függvényében.
Gyermeknevelés, 1 (2), 27–35.
13. Pethő V. és Janurik M.(2009). Waldorf iskolába járó és általános tantervű
tanulók klasszikus zenéhez fűződő attitűdjének összehasonlító elemzése.
Letöltés Helye: http://www.iskolakultura.hu/iol/iol_2009_24-41.pdf
14. Rudolf, S.(é.n.). A gyermek egészséges fejlődése. Budapest: Genius.289-310.
15. Rudolf, S.(é.n.). A nevelés művészete. Budapest: Genius.7-22.
16. Walláné I. (szerk.).(1990).Waldorf-pedagógia. Szeged:k.n.32-52.
Gondolati térkép az egész témáról
Hospitálási napló
Az óralátogatás ideje:2015.április 30.
Intézmény: Mandulafa Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Osztály:6. osztály
Műveltségi terület: Ember és Természet
Tantárgy: Fizika epocha
Tananyag: (tanmenetben megjelölt): Fénytan
Cél (NAT): „A fizikaoktatás a megtapasztalt és megfigyelt jelenségekből indul ki, nem pedig elméletekből vagy modellekből. Minden kínálkozó lehetőséget ki kell használni az
ellentmondások bemutatására, a tények szembeállítása érdekében. Még akkor is, amikor e tantárgy egyes szabályai kerülnek ismertetésre, nem szabad azokat elszigetelten
tárgyalni, hanem az érintett egyéb tantárgyakkal való összefüggésben. Ezért önmagától értetődik, hogy adódó alkalommal, a tanított gyermekek életkorának megfelelő időben,
be kell mutatni a művészethez és a technológiához való kapcsolódásokat.
A középtagozat igyekszik gazdag tapasztalatokat nyújtani a fizikai jelenségekről, amelyekre ráépülhet a felső tagozat ismeretanyaga.”(Waldorf -Kerettanterv)
Kutatási témám: A nevelés mint művészet és a művészeti nevelés mint módszerek és hatásaik
Megfigyelési szempontjaim:
A művészetek finom megjelenése az óra keretein belül.
A diákok önállóan oldanak meg problémákat.
A tanár kérdéseket tesz fel a diákok számára.
Az önismeret fejlesztésének megjelenése.
A tanár figyel a diákok egyéni képességeire, aktuális állapotukra.
A diákok szabadon fejezik ki gondolataikat megszólásukkor.
A tanítás művészeti módszerek megjelenése az órán.
A diákok nyitottsága és pozitív hozzáállása az órán.
A tanterem képe/elrendezése:
Az óra menete Módszerek
Munkaform
ák Eszköz Időkeret Megjegyzéseim
A tanulók tevékenysége A pedagógus tevékenysége
I. Bevezetés
A tanulok, az asztaloknál vannak, felállnak.
A diákok is mondják az imát.
Mindenki leül, négy diák ki megy,
elmondanak mindannyian egy-egy vers
strófát.
A diákok beszéd technika gyakorlatokat
mondtak.
Felidézik az előző órai anyagot.
A diákok válaszolnak, hogy kísérleteztek.
1, -„Az első kísérletnél, sötétét volt, mert
elfújtad a gyertyát. Elöszőr nem láttunk
semmit, aztán amikor hozzászokott a
szemünk akkor már láttunk.”
2,„ Hát a vetítőre raktál egy dobozt meg egy
csövet és felkapcsoltad, a villanyt meg
lekapcsoltuk.”
3,„A vetítőre lapokat tettél és egyre többet
tettél rá és más színűek lettek.
4”,Az ablakokat le fedted és vágtál egy
lyukat és lehetett látni a falon, ahogy kint
táncoltak a többiek.”
A tanár is fel áll, gyertyát gyújt,
közösen elmondanak egy imát.
A tanár közbe hátra megy, lekapcsolja
villanyt, ég a gyertya.
A tanár is velük együtt mondta, villany
már fel van kapcsolva.
„Mit csináltunk előző órán?”
„Mi volt az első kísérlet?”
„Mi volt a második?”
„A harmadik kísérlet mi volt?”
„És mi volt az utolsó kísérletben?”
közös ima
versmondás
kérdezés
frontális
irányított
frontális
irányított
frontális
irányított
frontális
gyertya
gyertya
gyertya
2
2
15
versek mit fejezhetnek ki ??
kérdések feltevés
önálló gondolatok
szemléltető
közben figyel a diákokra
II. Főrész
A kettő diák kiment, lehetett őket látni a
falon, fejjel lefelé.
Az diák ki ment a többiekért.
A tanár megismételte a negyedik
kísérletet a diákok segítségével.
1, először le kapcsolta a villanyt a
tanár, az ablak levolt fedve, csak egy
kicsi lukat csinált rá.
2,Mondta, hogy várjunk egy picit, amíg
hozzá szokik a szemünk a naphoz.
3,Nézzük az ablakkal szemben lévő
falat.
4,Pár perc után látható a falon a kép.
5,Pedagógus kiküld, 2 diákot oda
ahonnan a kép vetül.
6,A tanár mondjak, hogy figyeljék meg
a diákok.
7,Utána egy diákot kiküldött a tanár a
kettőért.
8,A tanár elmeséli,hogy ezt a kísérletet
gyermek korában tapasztalta meg
véletlenül,és nem tanulta,csak később
jött rá,mi miért történik.
szemléltetés frontális
ablak,
letakaró
nejlon
10
érdeklődés keltő
személyes
Az egyik diák tartja a füstölőt.
A kísérlet közben válaszolnak a diákok.
-„A tábláig tart egyenesen.”
A tanár bemutatja a második kísérletet,
amit órán megbeszéltek kibővítve,
közben a diákok segítségét kéri.
1,A projektorra rak egy dobozt, amire
ez lyuk van
szemléltetés
magyarázás frontális
projektor
doboz
papírcső
tükör
füstülő
15
gyerekek szabadon
mozognak a
teremben,figyelnek
2,Azután egy csövet rak a
fényforráshoz
3,Megkérdezi a diákoktól, hogy milyen
a fény útja?
4,”De a fényt közben nem látjátok csak
a táblán, meg ahonnan indul. Mert a
por miatt nem látszik.”
5,A tanár meggyújt egy füstölőt.”Most
látjátok, a fény útját”
Az egyik diákot megkéri, hogy segítsen
neki tartania füstölőt
6,Elővesz egy tükröt.”Látjátok
különböző irányokba tér ki a fény útja.”
1,Diákok előveszik az epocha füzetüket.
2,„Lekapcsoltad a villanyt és elfújtad a
gyertyát és sötét volta terembe.”
3,Felolvassák a következtetéseket.
4-5,Írnak az epocha füzetükbe.
6,”Mert a szemünk, alkalmazkodik a
sötéthez.”
7,Diákok írják, amíg a tanár a táblára ír.
1,„Kérlek, vegyétek elő az epocha
füzeteiteket”
2,„Az Első kísérletet beszéljük, meg,
mit irtatok le a füzetekbe? „
3,„És milyen következtetéseket irtatok,
ez volta házi feladat?
4,”Jól van, akkor írjunk egy közös
magyarázatot, abból, amit mondatok.”
5,A tanár mondja, amit ír a táblára
1.következetés „A ragasztott ablakok
miatt nem tudott behatolnia fény”
megbeszélés
ellenőrzés frontális
tábla
füzet
ceruza
kréta
10
6,Később miért látunk élesebben”
7,2 .közös következtetés-„A szem egy
idő után alkalmazkodik a
sötétséghez,így észre vettük a
beszűrődő fényt”
- írta a tanár a táblára
1, A diákok összefordulnak párba.
2,Néznek egymás szemébe, majd az egyik
letakarja, a szemét a másik megfigyeli mit
történt, utána szerepet cserélnek.
2,”Nagyon nagy lett a szembogara, annak,
aki eltakarta a szemét”
Elmondják, amit megfigyeltek
„A fénybe összemegy”
„A fény hatására változik.”
„A diákok leírják, amit a tanár írt a táblára”
1, A pedagógus kiosztja a szerepeket,
ismerteti a feladatot.
„Forduljatok össze párba, az egyikőtök
megfigyel a másodika kísérlet végző, ti
döntsétek el”
„Nézzetek egymás szemébe. Ott
középen az a fekte a szembogár azt
figyeljétek majd.”
- lerajzolt egy szemet
„A kísérlet végző az takarja le a
szemét, és ha szólok, vegye le a kezét
a szeméről. A megfigyelő a másik
szem nézze majd. Majd cseréljetek”
-A Tanárral oda megy az egyik párhoz
és megcsinálja velük a feladatot
szemléltetés
megfigyelés
frontális
páros
tábla
kréta
saját test
epocha
füzet
ceruza
15
illusztrálás
bevonódik ő is
1,”A második kísérlet az volt, amikor a
vetítőre raktál egy dobozt és a csövön jött ki
a fény.”
2,Elmondják a következetéseiket.
„A fény látszik a táblán”
2,”Mit tapasztaltatok?”
„Igen, a szembogár mérete változott,
ennek oka az izmok működése. Az
szabályozza.”
„Hogyan szabályozhatja ez az izom,
hogy mennyi fény jut be?”
3,3. közös magyarázat,a tanár vezeti
be a puppila szót.
Felírja a táblára:”A szembe jutó fény
mennyiségét a puppila szabályozza”
4,Felrajzolja a táblára a szemet és a
puppilát a különböző fény
viszonyokban, normál, sötét, világos.
1,”Idézzétek fel a második
kísérletünket!”
2,”Mondjátok, milyen
következtetéseket írtatok!”
kérdezgette őket tovább majd erről
írtak közös következtetést.
„Írjunk közös magyarázatot”
„A fény nem látható, ott jelenik meg
ahol valamilyen felületnek ütközik”
3,Magyarázó rajzot készítenek, amin
megbeszélés
magyarázás
megbeszélés
frontális
frontális
15
rajzsegít rávezet
egyszerű példák
3, A gyerekek leírják és lerajzolják az ábrát
4,Válaszolnak a kérdésre
„Megváltozott a fény iránya”
5,Lerajzolják az ábrát és leírják a
következtetést.
6, Nagyon érdeklődve figyelnek, de inkább a
rajzzal vannak elfoglalva.
látható a doboz, amikor csak a táblán
látszik a fénye,a másik rajzon ,ahol a
füst már látatja a fény útját.
4,„Amikor a tükröt használtam, mi
történt!”
Írja a táblára a következetést, amit a
diákok gondolataival porbál
megfogalmazni
„A fény egyenes úton terjed. Fény
visszaverő felületekkel a fény útjának
iránya megváltoztatható”
5,Ábrát rajzolt a táblára, amin fény a
tükörről különböző irányokba
irányítható
6,” A hold is ilyen visszfény, azért
világít, mert rásüt a nap.”
A tanár rögtön rajzolni kezd, földet,
napot meg holdat
„Majd ha csillagászatot tanulunk,akkor
majd részletesebben megbeszéljük”
1,”Most beszéljünk a harmadik
kísérletünkről”
Ábrát rajzol a különböző színekről.
2,”mi változik, valakinek van ötlete?”
3,Közös következtetés az ötlet alapján.
„A fény, ha több rétegen hatol, át
magyarázás
szemléltetés
megbeszélés
szemléltetés
frontális
1,A diák ismereti a kísérletet. „Papir lapokat
raktál az írás vetítőre és különböző színük
lett”
2”A fény előtt több a papír réteg ezért lesz
más színű”
3 ,A diákok kíváncsiak továbbra is, hogy
miért van ez így.
4-5,A diákok csak figyelnek.
6,A diákok válaszolnak.
”Fekete”
Fehér”
Nem válaszolnak.
megváltozik, az erősség és a színe.
Minél nagyobb a homályosság a fehér
fényforrás előtt annál vörösebb”
4,A tanár a hetedikes anyagból vesz át
anyagrészt, a diákok érdeklődése
miatt.
5,Rajzol egy ábrát a földről és ,ahogy
járja körbe a nap,hogy különböző
szögekből hogyan látszik nap fénye.
„Ahogy egyre lejjebb megy a nap egyre
vörösebbnek látjuk,mert a fényerő
változik.”
6,Megpróbál másképp magyarázni.
Ezután a pedagógus meggyújt egy
pálcát.
„Milyen színe van a fehér lap előtt?”-
Közben elé tartja az égő pálcát.
„És a tábla előtt?”
„Milyenek látjátok a hegyet messziről?”
„Kék.”
„Majd a következő órán folytatjuk a
negyedik kísérlettel, látom
elfáradtatok.”
magyarázás
frontális
15
nagyon érdeklődőek
III. Befejezés
A diákok csendben hallgatták.
Elmondtak egy imát.
A tanár felolvasott egy történelmi
történetet.
A diákokkal közösen mondtak egy
imát.
felolvasás frontális könyv 5 az irodalom megjelenése
mint művészeti ág
Reflexiók az órával kapcsolatban:
Nagyon kíváncsian vártam, milyen lesz az óra és miként tudom majd a
szakirodalomban olvasottakat megtapasztalnia gyakorlatban. Miben lesz más az elmélet,
mint a gyakorlat és, hogy fognak ezek megjelenni és milyen mértékben.
Fizika epochát látogattam, amiben nehezebb megfigyelni maga a művészetek
megjelenését. A tanórák során finomabban jelenik meg, az órákon a diákok saját ábrákat
készítenek füzeikbe, színeket, saját maguk díszítik füzetüket. Próbáltam megfigyelni
mennyire jelenik meg a szabad gondolkodás és az önállóság illetve az önismeret fejlettsége
és a nyitottság, hiszen ezeket is kiemelten említi a szakirodalom, mint pozitív tényezők.
Szabadon kifejezhették önmagukat gondolataik által, meg merték osztani elképzeléseiket
arról, amit a tanár kérdezett. Mertek visszakérdezni, érdeklődni. A tanár kérdéseikor nem
volt nagy csend, mindig szabadon válaszoltak. A diákok az óra során a kísérletekről
önállóan vonnak le következtetéseket, majd azt a tanár csak egységeit. Lényegében ez is
probléma megoldás hiszen, önállóan keresnek magyarázatot különböző jelenségekre Az új
ismeretek iránt nagyon nyitottak voltak, ezért ismertetett a tanár a jövő évi anyagból. Az
önismeret először nem jelent meg egyértelműen, majd az óra után elmondta a tanár, hogy a
versek amiket, mondtak azok az ő év végi szöveges értékelő verseik, amik tartalmazzák,
hogy miben kell fejlődniük, ami segítik az önismeret fejlődését. A tanár nagyon kevésszer
mondott kész választ a diákok számára. Inkább sokszor kérdezett, tőlük várta a választ,
hogy saját maguk jöjjenek rá az összefüggésekre. A tanítás művészeti módszerek egyike,
ami hangsúlyosan megjelent a kérdések feltevése a diákokhoz. A tanár nagyon figyelmes
volt a diákokkal, szemben, az órát úgy alakította, ahogy a diákok reagáltak. Az óra végén is
azért kezdett új anyagba és amint látta, hogy ez sok befejezte az órát. Művészetek közül
irodalom többször megjelent az órán, az óra elején és az óra végén. A rajzolás meg végig
kísérte az órát.
A szakirodalmakban talált szempontok egy része tisztán megjelent az órán,
némelyek csak árnyaltabban. Összegészében a szakirodalmat a gyakorlat majdnem teljes
egészében alátámasztotta.
Kutatási módszerek
Képzeletbeli interjú
Hogyan valósul meg a tananyag művészien átadása?
Hogyan értelmezhető a nevelés mint művészet, mitől tekinthető annak? Illetve milyen
módszerekkel valósítható ez meg?
A művészeti nevelés milyen módszerek formájában jelenik meg egy tanítási órán?
A művészeti nevelés milyen hatással van a diákokra?
A tanításművészetének módszertana milyen mértékben jelenik meg egy órán?
Mit gondol, miben lehet különböző a művészi a művészeti és a tanítási művészet?
Miben segítenek és miben nem a művészeti nevelés módszerei?
Megfigyelési szempontok
A művészetek finom megjelenése az Óra keretein belül.
1 2 3 4 5
A diákok önállóan oldanak meg problémákat.
1 2 3 4 5
A tanár kérdéseket tesz fel a diákok számára.
1 2 3 4 5
Az önismeret fejlesztésének megjelenése.
1 2 3 4 5
A tanár figyel a diákok egyéni képességeire, aktuális állapotukra.
1 2 3 4 5
A diákok szabadon fejezik ki gondolataikat megszólalásukkor.
1 2 3 4 5
A tanítás művészeti módszerek megjelenése az órán.
1 2 3 4 5
A diákok nyitottsága és pozitív hozzáállása az órán.
1 2 3 4 5
Gondolati térkép
Feldolgozott szakirodalom: Kiss V.(2014).A művészet mint nevelés,a nevelés
mint művészet. Neveléstudomány: oktatás- kutatás-innováció,2 (1),69-81.
Tanulási technikák II.
Választott technika:T -táblázat Feldolgozott irodalom:Kiss V.(2014) .Művészeti nevelés, művészettel nevelés, művészetterápia Neveléstudomány : oktatás - kutatás - innováció. 2 (1 ), 69-81.
Művészeti nevelés / művészettel nevelés (iskola)
művészet terápia (terápia)
Nevelés fogalma szűk és tág értelemben értelmezhető
tág értelemben hasonló a terápiához
szűk értelemben gyerek és fiatalokkal kapcsolatos célja az érték közvetítés
művészet tanárokgyakorlással elérhető
pedagógiai művészetfelfogás
pedagógiában a befogadás befogadása (egyszerre mi és a mű)
mentél higiéniára odafigyelő iskola (Sándor Éva)
művészetekkel nevelés,”education through art”
H.Read a művészetekkel nevelés céljaesztétikai nevelés és gazdagítás ,képzelőerő fejlesztése,harmonikus emberi személy
általánosságban nem művészeti területtel kell nevelni, hanem a cél művészettel tanítás
drámapedagógia= tanítási dráma
segítő jellegűek ezek a tevékenységek belül „minden ember művész” nem az alkotás a lényeg, hanem az alkotáson keresztül való fejlődés, mentális folyamatok
osztály csoportos jelleg
alternatív iskolák, inkább megjelenik, a művészettel nevelésmire tanít? spontán
Terápia fogalma szűk és tág értelemben értelmezhető
tág értelemben a nevelés
szűk értelemben, klinikai kezelés
terápiás művészetfelfogás
művészetnem esztétikai cél, funkció nyelvezet és kifejezésmód a központban
Szublimáció (alkotó folyamat, megélés) és kommunikáció (alkotás üzenete diagnózis)
művészet terápiasaját alkotás befogadása
modalitások és komplex művészetterápiás (kereszt modalitás) Összefüggés a pedagógiával és gyógypedagógiával, kultúra közvetítés és fejlesztés képző művészettel: tanulás folyamatok segítsége pedagógia eszközökkel (normál pedagógiában is segíthet, nem csak terápiás keretek között)
kreativitás felszabadításmegértés, strukturálatlan feladatok, szabad tevékenység, belső élmény (Freud személyiségelméletének, ID-nek megfelelő én részéhez kötik)
Értékelés és értelmezés a terápiánszemélyes és egyéni
terapeuta szerepe: közös munka, csoport dinamika, indulatáttételi-viszontáttételi
önkifejezés, önformálás, önismeret, egymás megismerése
köznevelésben is megjelenikNAT-ban (2007) megjelenik kulcskompetenciák között („esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség”) nevelő funkciója lett a művészetnek
Módszerek: projektmunka, kooperatív módszerek, önkifejezést segítő feladatok
gyakorlatban ritkán valósul meg
művészetre neveléshagyományos módszer, a művészet kulturális érték, cél a kultúra közvetítése, van egy művészi oldal (szakiskolák és művész képzés és hétköznapi oktatásban) és egy befogadói oldala (személyiség formálás) művészet pedagógiai formák: szakkörök, rajz iskola, zeneiskola, művészeti iskolák (először csak technikai előre lépés, majd lelki)
kreativitás felszabadításaértelmes produktum, szabad, de adott problémakör (Freud személyiségelméletének, Ego részének megfeleltetőjének tartják)
pedagógia a közoktatásban értékel, de nem interpretál, csoporthoz méri az egyén teljesítményét nem az egyénhez (Waldorf szöveges értékelés)
tanár szerep: csoport dinamikát alakítja, személyes figyelem, indulatáttételi-viszonyáttételi jelenség kezelése
önismeret a közoktatásban elég nehézkes és kevésbé jelenik, meg mint a terápiákban
jelenség odafigyelni
önismeret nagyobb hangsúly és fontosabb
Tanulási technikák III. Kettéosztott napló
Feldolgozott irodalom: Kolosai N. (2001). Művészettudomány. Gyermeknevelés I. évf. 2. szám 57–72.
Kiemelések, lényeges elemek Reflexióim, megjegyzéseim
„Általános tapasztalata a pszichológiának, valamint a művészeti nevelést vizsgáló kutatásoknak, milyen nagy hatással van a személyiség alakulására a művészetekkel való foglalkozás. A művészeti tevékenységek transzferhatása pozitívan befolyásolja bizonyos tanulási képességek alakulását (Kárpáti, 1991; Laczó, 2001; Trencsényi, 2002; Thurmezeyné és Balogh, 2009).”
Ez alapján már, előre lehet következtetni
arra, hogy milyen jótékony hatásai
vannak a művészeti nevelésnek és miért
igazán fontos.
„Művészet és tudomány, művészet és tanulás kapcsolata egyértelmű, mégis izgalmas, fontos tevékenység annak átgondolása és bizonyítása, miben is ragadható meg egymásra hatásuk lényege”
Fontos, szempontot mutat be ezt a
gondolat, miszerint összefüggnek a
művészetek és a tudományok, segítik
egymást (később a szövegben példát
hozz Einsteinre és más feltalálókra. A
kreatív munka jelentőségére)
„felfedezések megalkotóinak életrajzát tanulmányozta. Arra a megállapításra jutott, hogy minden nagy tudományos felfedezés tudományos képzelőerőt, a művészeti alkotáshoz hasonlatos inspirációt igényelt”
Ezzel is alá is támasztja az író, hogy a
tudományos munkához is
elhanyagolhatatlan a képzelőerő, amit a
későbbiekben ki is emel, hogy a korai
művészeti nevelés is elősegíti.
„Gadamer hermeneutikai szituációról
beszél, melynek lényege, hogy minden
időpillanatban adott élethelyzetünk és
nézőpontunk foglyai vagyunk, így adott
horizontunk, látókörünk meghatározza,
hogy mindig csak megfelelő irányban és
szögben látunk rá az eseményekre
(Gadamer, 1984). A megismerés mindig
összekapcsolódik azzal, aki megérti; a
kutatóval, az olvasóval, a mű átélőjével”
Eszerint az elképzelés szerint a
tudomány sem objektív teljes mértékben,
tehát hat, mindenkit érnek külső
behatások, amik befolyásolják. Ez a
megvilágítás igazán meglepő számomra,
de ebben is van igazság. Hiszen sok
tudós tett felfedezéseket, amik későbbi
korokban bebizonyosodtak, hogy
tévesek.
„Tudjuk, hogy az esztétikai élmény, – az
aktív vagy „passzív” művészeti
tevékenység – személyiségformáló,
nevelő hatással van az emberre,
különösképpen a gyermekre, de nem
vesszük komolyan, kevéssé reflektáljuk
tudományos gondolkodásunkban, milyen
mély és maradandó ez a nevelő hatás”
Fontos elkülöníteni, hogy van passzív
meg aktív művészeti tevékenység. Ami
mindkét esetben fontos nevelő szerepet
tölt be, a későbbi életre is hatással van.
Kiemelhetői, hogy a művészeti
tevékenység nevelő hatása
gyermekeknél még fontosabb.
„A művészet az emberek közti
érintkezésnek egyik módja, párbeszéd
szavak nélkül. A művészeti tevékenység
lényegét képezi, hogy az alkotó
tudatosan, bizonyos jelek alkalmazásával
(mozdulattal, színnel, hanggal, dallammal,
ritmussal, vonallal, kővel, szóval) közli az
általa átélt érzéseket, melyek másokat is
megérintenek.”
Szerintem ez egy igazán fontos feladat a
művészeteknek, ami itt le van írva.
Fontos kommunikációs csatornát jelent
az emberek között. Szerintem ezáltal
segítheti az emberekkel való
kommunikációt, segíthet mások
megértésében.
„Mi a művészetpedagógia feladata,
jelentősége? A művészetpedagógia maga
értékközvetítés (Trencsényi, 1991; 2000).
A művészet segítségével alakuló
párbeszédben az értékközlés egyben
identitásközlés, az értékek cseréje
mediálja a társadalom értékhordozó
csoportjainak közeledését.”
a művészetpedagógiának célját megjelöli
felelősség teljes társadalmi
vonatkozások
„Felnőttként, pedagógusként
lehetőségeket kell biztosítanunk a
gyermeknek a tapasztalásra, a
megmászásra, tapintásra, ízlelésre,
mozgásra, az egész testével,
érzékszerveivel és képzeletével
együttesen végzett tevékenységek
rendszeres végzésére (Hüther, 2009;
Kolosai, 2011)”
Nem csak pedagógusnak van a
művészeti nevelésben fontos szerepe,
hanem a szülőnek is!
„A gyermeki agyban rendelkezésre álló
sokféle és alapvetően fontos neuronális
áramkör kialakításához és megtartásához,
a memórianyomok kialakulásához és
állandósulásához, a német Gerald Hüther
agykutató és neurobiológus szerint, a
gyermekeknek alapvető szükségük van
egy olyan világ megtapasztalására,
melyben ők maguk hatékony cselekvők,
aktív résztvevők, mégpedig a valós élet
összefüggéseiben. „
Fontos ennek a biológiai háttere, hogy
miként segíti a művészeti nevelés a
különböző tanulási folyamatokat és a
későbbi életben való helyt állást.
Előnyös, ha a gyermekek művészeteken
keresztül vagy annak segítségével
tapasztalnak a világból.
„Freund Tamás (2011) mindezeket a
kapcsolódási pontokat, érzelmeinket,
motivációinkat, több ezer éves kulturális
örökségünket együttesen belső
világunknak nevezi. És most újfent egy
alapvetően lényeges gondolata
következik: belső világunk az agyi
hullámtevékenység befolyásolásán
keresztül van hatással arra, milyen
hatékonysággal tanulunk, milyen
mélységben raktározzuk el (akár nem
tudatosan) a kapott, észlelt információt és
a memóriába került információ mennyire
lesz előhívható. A kreatívan, alkotó
módon gondolkodó tevékenység
alapfeltétele, hogy hozzáférjünk a
memóriában tárolt információ
anyagokhoz”
az agy és személyiség együtt hat
tudományok és művészetek
párhuzamához hasonló
„fontos önnevelési és nevelési feladatok
következnek a kreativitás, az alkotó
gondolkodás, egyben a gyermeki tanulás
szakszerű segítése érdekében,
pedagógusok és szülők számára”
Ebben a gondolatban, megfogalmazódik
az, hogy a művészeti nevelés több
lépcsős folyamat. Illetve nem csak a
pedagógus, hanem a szülő is fontos
alkotó része ennek.
„Az információrobbanás, a globalizáció
nyújtotta információ áradat a kulturális
örökség nem megfelelő átadását
eredményezi, mondja Freund Tamás.”
De be kell látni, hogy nehezebb a nagy
információ és technikai fejlődéssel
megküzdeni, más módszerek kellenek,
mint régebben.
„A művészetek művelése, a művészettel
nevelés prevenciós szerepet tölt be az
iskolai és óvodai mentális
egészségnevelésben.”
Teljesen új szempontot, hozz be az író
ezzel a mondattal. Hiszen eddig nem
említette, hogy a művészettel nevelés
mentális egészségben is szerepet játszik.
„A gyermek alkot, létrehoz és ez az
alkotás és létrehozás nem csak a tárgyak
világában történik meg, hanem lelkében,
belsőjében, személyiségében is.”
Lelki folyamat is, nem csak testi.
„Izgalmas és fontos tényező a művészeti
nevelés lelki egészséget megőrző
szerepében a művészetek művelésének
közösségteremtő aspektusa. Az önreflexió
mellett a művészeti tevékenység végzése
közbeni dialógus, a másik emberre való
rácsodálkozás, a másik emberben való
önfelismerés lehetősége az, ami
közösségteremtő (Trencsényi, 2000).
Művészeti nevelés nem csak
sajátmagunkat viszi előrébb, hanem
társas kapcsolatainkat is.
pedagógus képzéstanítás /nevelés
művészete
nagyon fontos a pedagógus személye
jó pedagógus képzés maga a tanítás
és a nevelés is művészet lesz
„Egy művészeti ág gyakorlása olyan
összetett problémák elé állít bennünket,
amelyet általában a mindennapok, az élet
is felvet.”
fontos nem csak a tanulásban során
segít, hanem a mindennapi életben is
Önreflexió (tanulási stílus)
Emlékszem alsós voltam, amikor a napközis tanárnő tartott tanulás
módszertant, akkor nem igazán éreztem hasznosnak. De visszatekintve nem is
hiszem, hogy segített volna. Az általános iskolában is az volt, hogy délután a
napköziben a tanár nem segített, csak ült tanultam, mint a többiek, ha mindenki kész
volt lehetett játszani. A tanárok ebben nem igazán segítettek általános iskolában,
várták, hogy mindenki magától tanulja meg. Inkább a szülőkre hagyták. Én tanultam,
a szüleim meg kikérdeztek. Könnyen megjegyeztem, amik az órákon elhangzottak.
Később gimnáziumba több perspektíva volt adott, hiszen az irodalom és
egyéb órák kereteiben többet dolgoztunk csoportokba. Ami nagyon tetszett, hiszen
különböző oldaláról néztünk egy adott témát. A gimnáziumban, többször hangosan
olvastam fel, amit tanultam. Az órai jegyzeteléshez is színes tollakat is használtam.
Az órákon pedig figyeltem és próbáltam aktív lenni, mert így könnyebben
megjegyeztem, amit a tanár elmondott.
Itt az egyetemen már teljesen másképp kell tanulni, mint előtte, hiszen sokkal
nagyobb anyagrészekről van szó. Az előadások sokszor csak támpontok a
tanulásban, sokkal több időt kell rá fordítani. De az előadásokon elhangzottak segítik
a későbbi tanulásomat, hiszen emlékszem arra, amik az órán elhangzottak, ezért azt
könnyebben megtanulom. Leginkább most már csendben tanulok, sok színes filcet
használok és az ábráknak is hasznát veszem, amik a könyvekbe vannak, úgy
könnyebb értelmezni egyes dolgokat számomra.
A tanulási stílus kérdőív alapján kiderült, hogy a vizuális és a csendes tanulás
illetve a reflektív stílus jellemez a legjobban. A vizuális stílushoz tartozik, általában
sok színes filcet használok a tanuláshoz és az ábrákat is használom. Ha egyedül
tanulok, akkor szeretem, ha csend van, úgy tudok igazán belemerülni a
tanulnivalóba, ezért vagyok a csendes kategóriába sorolható. A társas tanulási
forma és az auditív pedig köztes érték, jött ki. Ez nálam abban nyilvánul meg, hogy
szeretek csoportosan is tanulni, másokkal hiszen, könnyebben meg is jegyzem, ha
közösen gondolkodunk rajta. Az auditív tanulás stílus, pedig az órákon fontos
könnyebben tanulok, ha egyszer azt már halottam, könnyebben visszaemlékszem
rá. A reflektív stílus szerintem, annyiban jellemez, hogy tényleg átgondolom, mielőtt
megszólalok, egy problémát szeretek több oldalról megfigyelni ez, azért van.
Összegezve a tanulási szokásaim a gimnáziumban alakultak, azóta nagyon
szeretek csoportba dolgozni, főleg ha valami kreatív munkát kell csinálni.
Önreflexió
Az első órán nem voltam, ezért kíváncsian vártam, hogy milyen lesz ez az
óra. Nagyon érdekesek voltak az órák, ahogy megtanultunk különböző technikákat
alkalmazni. Az órán a csoportos feladat feldolgozások nagyon tetszettek, mert
szeretek csoportba dolgozni. Főleg akkor élveztem, amikor már csoportba
rendeződtünk, ahogy a projekt során dolgoztunk. Nagyon jó volt szerintem a
csoportunk, annak ellenére, hogy én a Módszerek csoportba kerültem, mert az
Alternatív iskolás csoportban kevesen voltunk. Az első közös megbeszélés nagyon
jól sikerült, haladtunk a munkával és még jól is éreztük magunkat, jókat nevettünk
közben élvezetes volt a munka. Ha kellett valami segítség bárkinek a csoportból,
akkor mindenki segítőkész volt. Általában mindig én voltam, aki kiirt, hogy mikor
találkozzunk. Mert a folyóson megbeszéltük, hogy mikor kéne találkozni, aztán
mindig én voltam, aki összerántotta csoportot. Az órai csoportos munkák is nagyon
jók voltak, mindig törekedtünk arra, hogy, amit csinálunk, szép legyen, és a legjobbat
próbáljuk kitalálni és a legjobban kivitelezzük az idő és a képességeinkhez képest.
Jó volta többiekkel együtt dolgozni. Amikor az óra munkák során megbeszéltük,
hogy melyik csoport mire jutott, nagyon zavaró volt számomra, hogy a többi csoport
nem figyelt és beszélgettek közben. Pedig szerintem jó volt, mert új ötletek jutottak
róla eszembe és így is tanultam valami újat. Számomra az egyéni munka kettős
érzést váltott ki, nagyon érdekel a témám és azok, amiket olvasok, csak nem vagyok
abban biztos, hogy az, amit kitűzők magam elé az mennyire teljesíthető. Sok
munkám volt az egyéni feladataimmal, mert igyekeztem minél többe kihozni
magamból. Ezért volt bennem félelem a tárggyal kapcsolatban, hogy sikerül-e a
magammal szembeni elvárásokat teljesítenem. Az órákon a feladatokat élveztem,
nagyon motiválóak voltak és hasznosak. Nagyon hamar telt az idő az órákon, mert
több munkaforma is jelen volt, ami nekem nagyon tetszett. A kedvencem az volt,
amikor a kooperatív technikákkal foglalkoztunk, mert a csoport is jól működött együtt
és sokat is tanultam belőle.
Visszatekintve, a munkámra tudom, hogy ennél jobbra is képes lennék, de
úgy érzem, még kevés, mert szerintem a témám nagyon komplex és ahhoz képest
kevés a tudásom. Ahhoz, hogy egésznek mondhassam a munkám, még szeretnék
többet a témámmal foglalkozni majd a későbbiekben.
Órai munkáim