Vadállatok - Chris Gibson

HATÁROZÓ ZSEBKÖNYVEK

,;

VADALLATOKA könyv képes ismertetoi segítségével

élohelyükön lehet meghatározniaz Európában honos leggyakoribbvadon élo emlosöket, kétéltueket

és hülloket.AHATÁROZÓ ZSEBKÖNYVEK

sorozat Vadállatok c. kötete bármilyenterepen, a kertektol a távoli hegyvidékekig, tökéletes segítotársaa kezdo és a képzett természet

búvároknak egyaránt.

ELTER]EDÉSITÉRKÉPEKMinden fajismerteto

höz tartozik egy térkép,

amely az adott vadállat

elterjedési területét

mutatja.

MÉRETARÁNY

A fajok méretét egy felnott ember magas

ságához vagy egy emberi kéz nagysá

gához viszonyítva ~ _ .Ji\.adjuk meg. ~ V ,~:n'

2700 Ft

HATÁROZÓ ZSEBKÖ NYVEK

VADÁLLATOKA könyv képes ismertet6i segítségével

él6helyükön lehet meghatározniaz Európában honos leggyakoribbvadon élo eml6söket, kétéltueket

és hü1l6ket.A HATÁROzá ZSEBKÖNYVEK

sorozat Vadállatok c. kötete bármilyenterepen, a kertekt61 a távoli hegy

vidékekig, tökéletes segítotársaa kezd6 és a képzett természet

búvároknak egyaránt.

ELTERJEDÉSI TÉRKÉPEK

~. Minden fajismerteto-~'......•...... höz tartozik egy térkép,

••." amely az adott vadállat'.~ ". elterjedési területét

-' - -. mutatja.

MÉRETARÁNY

A fajok méretét egy felnott ember magasságáhozvagy egy emberi kéz nagysá

gához viszonyítva ~ _ .Jiadjuk meg. __ V ~'n'

2700 Ft


/

VADALLATOK


/

VADALLATOK

CHRIS GIBSON

PANEMEX' GRAFO

217

Névmutató

Kislexikon

TARTALOM

Hogyan használjuk a könyvet?

6

Emlosök azonosítása

8

Hüllok azonosítása

10

Kétéltuek azonosítása

12

II Emlosök

14.-

II Hüllok

122

Kétéltuek

182

ISSN 1786-5409ISBN 963 9491 66 7

Fordította: dr. Ács EszterLektorálta: Mándics Dezso

Hungarian translation© Panem ex Kft. és Grafo Kft.,

2006A kiadásért felel

a Panemex Kft. ügyvezetojeBudapest, 2006

A DORLING KINDERSLEYBOOKLondon, New York, Delhi,

Munich, Melbourne, Toronto

Elso kiadásNagy Britannia, 2005

Dorling Kindersley Limited,London

See DK compléte,catalogue atwww.dk.com

A mu eredeti címe:Pocket Nature - Wild Animals

Copyright © 2005Dorling Kindersley Limited

80 Strand, London, WC2RORL,A Penguin Company

Minden jog fenntartva. Jelenkönyvet, illetve annak részeit tilos

reprodukálni, adatrögzítorendszerben tárolni, bármilyen

formában vagy eszközzel elektronikus, fényképészeti vagymás módon - közölni a kiadók

engedélye nélkül.

6 BEVEZETÉS

Hogyan használjuk a könyvet?

HOGYAN HASZNÁLJUK A KÖNYVET? 7

.,,

4; ~~::t+8 cm JA tenyér hossza a valóságban 18 cm.

Az emberalak magassága valóságban 1,8 m.

V FAJISMERTETOKAz oldalakon általában két faj bemutatója

szerepel. A lo képen a faj egy példánya látható. További képek más irányból mutatják

az állatot, vagy a másik ivarú példánytábrázolják. A fajismertetot méretarány,elterjedési térkép, az élohely leírása

és a faj legfontosabb adatai egészítik ki.

TOVÁBBI INFORMÁCiÓK

Ez a táblázat az alábbi adatokat tartalmazza:

MÉRET: a test hosszúsága a fejjel együtt; a farok hossza (ha van

és jól elkülönül o törzstol).

UTÓDOK: a tojások vagy az utódok száma fészekaljanként vagyalmonként, és a szaporodási idoszak.

TÁPLÁLKOZÁS: a táplálék fo alkotórészét képezo élolények fel·sorolása.

ECHOLOKÁCIÓ: csak a denevérek esetében, a vadászat során

kibocsátott ultrahang rezgésszám·tartománya,

ÁLLAPOT: a faj vadon élo populációinak jelenlegi állapota oz

IVeN vörös listája alapján, az alábbi kategóriákba sorolva: súlyosan

veszélyeztetett, veszélyeztetett, sérulékeny, fenyegetettség közeli;

a faj elterjedési területén belül, elofordulási valószínusége szerint:

gyakori, helyenként gyakori, szórványos vagy ritka. (További

információk a Kislexikonbon találhatók.)

HASONLÓ FAJOK: a leírásban szereplo fajhoz hasonló fajok

felsorolása, általában a különbségek leírásával.

MÉRETARÁNY

Mivel o könyvben szereplo fajok között hatalmasak a méretbeli

különbségek, két méretarányt használunk. Az egyiken egy felnott

ember tenyeréhez, a másikon a testmagasságához hasonlítjuk

az adott faj átlagos nagyságát.

FAI LEíRÁS

A faj jellegzetes tulajdonságait és fo megkülönbözteto

jegyeit ismerteti

KÉPFELIRATOK

Az állatok jellegzetességeire feliratok mutatnak rá.

LÁBNYOMOK ÉS ÉLETI ELEK

Színes háttér elótt láthatók oz állat tevékenységének jelei,

o lábnyomok, oz ürülék, a fészek, a vacok vagy a járatok képe,

és a táplálkozás maradványai, méretadatokkal kiegészítve.

FÉNYKÉPEK

A fo kép a faj egy példányát természetes környezetében, jellegzetes

testtartásban mutatja. További képek lehetnek más látószögból,

eltéro ivarú egyedrol, másik színváltozatról vagyalfajról.

HÁTTÉRszíN

Az egyes fejezeteket eltéro színek jelzik

rÖVidfÜI€k

REND NEVE

ürülék hossza

~----

MAGYAR NÉV

h:Hsólábnyom

mellso~,b$ebb

hosszaSém

•

Alopex h{90PUS (CarnivoraKicsi, kut; aféle ragadozó. A sarki r~ nyáron szürke

vagy baml, télire teljesen fehérre cserélodik, igy jól beleolvad

a havas táj ba. Egyik változata a kék róka,

ennek sz6rzete télen kékesszürke, nyá

ron szürkés fekete. A hideg éghajlathoz

alkalmazkodva alkata zömökebb, füle

és arcorra rövidebb, mint a vörös rÓkáé,

bundája pedig rendkívül vastag. A csalá

dok a talajban ásott üregben vagy szikla-

NYÁRIllUNDA hasadékban készítik el vackukat.

NyestkutyaNyctereutes procyonoides (Carnivora)

Kicsi, zömök, rövid lábú, hosszú szora kutyaféle. Magányos,

éjszakai állat, a kutyafélék között kivételnek számít, hogy téli

álmot alszik. Dús bundájának színe az okkersárgától a feketé

sig változAat, a szemétol a torkáig fekete álarc húzódik, pofája

fehér, láb,d feketék. Ázsia távol-keleti vidékeir61 sz6rméje

att telepít( tték be K-Európába az 1930-as években nnan

szinte az E. :ész kontinensre szétterjedt. M ,országon

szórványo·,.

••~;~..•.~.hállólábnyoml

IELOLÉSEK

A faj eltéro ivarú példányait

a mérgezo állatokat az aláb

bi szimbólumok je/ölik:

AZ ÉLOHELY

ISMERTETÉSE

Azt az é/ohelyet vagy é/éhe/rtor

tományt írja le, ahol a faj nagy

valószínuséggel megto/á/ható

TÉRKÉP

A térkép színezett része azokat

a területeket mutatja, ahol az

adott faj elofordul Q régióban.

Az elterjedési területen belül

egyes helyeken szólVónyo5,

máshol pedig tömeges lehet

a faj elofordulása.

MEGJEGYZÉS

Különleges tulajdonságokat

mutat be vagy érdekes háttér·

információkkalszolgól.

FÉNYKÉPEK

A csoporton belüli

változatosságot néhány

jellegzetes faj képe mutotja.

V A CSOPORTOKISMERTETOiMindhárom fo fejezet egy bevezeto

oldallal kezdodik, amely ismertetiaz adott csoportba tartozó állatokáltalános jellemzoit.

Kétéltuek

Határozókönyvünkben az európai északi sark

vidéktol a Földközi-tengerig, a Kanári-szigetektolOroszország európai területéig honos emlosök,

hüllok és kétéltuek 92%-a szerepel. A könyvösszesen 299 fajt mutat be részletes en, és további98 fajra utal röviden. A bevezetés ismerteti

a határozás folyamatát, majd a következo háromfo fejezet az emlosöket, a hülloket és a kétéltueket

mutatja be. E fejezetekben az állatok rendek szerint

vannak csoportosítva olyan sorrendben, hogya hasonló fajok egymás közelében találhatóka könnyebb összehasonlítás érdekében.

1> EGÉSZ OLDALASBEMUTATÓKEgész oldalon szerepelneka gyakori vagy szélesen

elterjedt, illetve a különösen

érdekes vagy fontos fajok.

8 BEVEZETÉS EMLOSÖK AZONOsíTÁSA 9

jegesmedve

IVARI ELTÉRÉSEK

Az ivarérett /Ill/flonkosokat a csigás szarv,

a nagyobb temlet

és {oltos téli bUllda

jellemzi.

nagy,íveit

sz",,,ÉVSZAKOS

FÖLDRAJZA sarki róka bundája

télell {ehérre változik,

de nem a teljes e/

terjedési teriifetén;az iz/andi állatok

zömének szÜrke

a téli bundája.

___ téH

bunda

A fajok egyedei gyakran nem túlságosan hasonlítanak egymáshoz. Eltérhet a nemük,

a fiatal állatok jelentosen különbözhetnek a szüleiktol, de az egyedek megjelenése

évszakonként is változhat. Mindezeken túl, még az eltéro földrajzi területeken is

más-más megjelenésu példányok élhetnek. A fajok leggyakoribb változatait

bemutat juk, de a könyv terjedelme korlátot szabaz összes változtat ismertetésének.

ÉLOHELYEK

Emlósállatok Európában nlindmélol1elyen megtalálhatók az északi

sark jegétm a Ilyílt oceállig, a ma

gas hegyektm a {orro slkságokig.

Swmos faj esI/pán e Vá/tOllltosélohelyek egyikéhez kÖlodik.

Élohely és elterjedésÁllandó testhomérsékletú állatok lévén, az emlosök a hüllokhöz és a kétéltuekhez

képest sokkal könnyebben alkalmazkodnak a különbözo éghajlati körülményekhez,

ezért nagyon változatos él6helyeket népesítenek be. Az azonositás elso lépéseként

tudnunk kell, hogy mely fajok elofordulása várható az adott területen. Az élohelyjellegzetességei és az elterjedési területek ismeretében ki lehet zárni a fajok össze

tévesztését. A jól úszó vagy repülo állatok azonban messzire elvándorolhatnak

szokásos elterjedésiterületúktol.

Változatok

Lábnyomok és élet jelekSok emlos rejtozködo vagy éjszakai életmódot folytat, ezek jelenlétérol csak az élet

tevékenységük után hátrahagyott jelek árulkodnak. Fontos információt hordoznak

a lábnyomok, a táplálékmaradványok, az ürülék, a jellegzetes piheno-, búvó- vagyszaporodó helyek. Ezek a jelek fontosak lehetnek az azonosítás során, bár nem

mindig szolgájtatnak dönto bizonyítékot. a leg-

h- I - I-b I'b .. .-./ nagyobb

~a't\-fll \1i'"'f ~ ~~~~:Úságl·~mellso'f !1~{ ~. 1.'1láb nyoma , r ~LÁBNYOMOK talppama ÜRÜLÉK TÁPLÁLÉK-

A sár, a há vagy a laza talaj megorzi a lábllyomokat. Az ÜrÜlék állaga MARADVÁNYOKNél1a nehezen felismerhetok, mert csak a kannok vagy és mérete általában Akkor is (ontosak lehet·

a talppámák lenyomatát lehet látni, máskor viszont jellemzt1 a (ajra, nek, ha már több faja teljes Iábllyol1llegapróbb részletei is láthatók. de változhat. evett belt1lük.

1

ERSZÉNYESEK(MARSUPIALlA) 49. o.Az emlosök osi csoportja, a déli fél

lekén honosak. Utódaik fejletlenülszületnek, majd az anyjuk

erszényében nevelkednektovább.

RÁGCSÁlÓK (RODENTlA) 53-84. o.Kicsi vagy közepes termeru, zömök,általában hosszú farkú emlosök.

Foleg növényevok, egy pár vésoalakú, állandóan növ6 metszofoguk van, szem foguk nincs.

CETEK(CETACEA) 104--109. o.A vízi életmódhoz alkalmazkodtak. Testük áram

vonalas, szortelen, mells6 végtagjuk úsz6vá modosult, a hátulsó hi

ányzik. Farokúszojuk víz.szintes.

RAGAOOZÓK (CARNIVORA) 8S-100. o.Változatos külseju állatok tartoznak ebbe

a rendbe. Húsevok, zömmel

ragadozók, eroteljes állkapcsukbanéles zápfogak, nagy szemfogak és

apró melsz6fogak találhatók.

OSZTÁLY: MAMMALlA

OENEVÉREK(CHIROPTERA) 29-48. o.Valódi repülésre képes emlosök, foként éjszaka

aktívak. Zömmel rovarokkal táplálkoznak,melyekre ultrahangoksegítségével vadásznak.

EMLOSKÖlYKÖK

Az eml6sköl"kök kezdetben anyjuk e/1l16mirigyeillek

(módosult verejttkmirigyek) váladékával, a tejjel

táplálkoznak. A IlOsszú sziil6i gOlldoskodás az egyikjellegzetes tulajdonság, amelyben az eml6sök

eltérnek más gerinces állatoktál. Egyes {ajak

évekig gondját viselik utódaiknak.

FOEMlOSÖK (PRIMATES) 49. o.Fejlett agy(1,elore tekint6 szemu, kitun6

térlátású eml6sök. Hüvelykujjukszembefordítható a többi ujjal.

Pogazatuk teljes, táplálkozásukváltozalos.

úszóLÁBúAK (PINNIPEDIA) 101-104. o.Vízi életmódot folytató, de a szárazföldönszaporodó emlosök. Testükáramvonalas, lábaikuszonnyá módosultak.

NVÚLALAKÚAK (LAGOMORPHA) 50-52. o.

Kicsi vagy közepes méretú eml6sök,sok tekintetben a rágcsál6kraemlékeztetnek. Hátulsó pár lábukerosen feilett ugróláb, fogazatuka legeléshez alkalmazkodott.

ROVAREVOK(INSECTIVORA) lS-28. o.Kicsi, legfeljebb közepes termetu emlosök,

megnyúlt arcorral és hegyes, élesfogakkaL Rovarokkal, férgekkel

., és más apró gerinctelenállatokkal táplálkoznak.

EMLOSÖK

PÁROSUJJÚ PATÁSOK (ARTIODACTYLA)

'(.., ~ 110-121. o.,. r Alakjuk és nagyságuk változatos, depatájuk négy ujja közül kett6 érinti atalajt. Gyakran viselnek szarvat vagyagancsot, elsosorban a hímek.

RendszerezésAz emlosök (Mammalia) osztályát 25-SO rendre osztották, a biológusok eltéro

véleménye szerint. Európában csupán 10 rend képviseloi fordulnak elo,

és ezenkívül néhol egyes páratlanujjú patások (lovak) félvad populációi is

megtalálhatók. Az alábbiakban az emlosök Európában honos rendjeinek

rövid jellemzése olvasható.

A gerinces állatok közül csak az emlosök testét borítja szor, bár némely

vízi életmódhoz alkalmazkodott fajon a szorzet csak nyomokban

maradt meg. Testhomérsékletük a környezet homérsékleti változásaitói

függetlenül állandó. Néhány, Európában

nem honos faj kivételével eleven utódokat

szülnek, melyeket az emlo

mirigyeikben termelodotejjel táplálnak.

Emlosök azonosítása

10 BEVEZETÉS HÚLLÓK AZONOsíTÁSA 11

FÖLDRAlZI VÁLTOZAT

Egyes (ajak - pl. ez a fiirge gyík - színe

és mintázata meglehetUsen változatos.Mindell populáció más és más,

és a leggyakoribb {onnák Ile/ynrl

helyre kÜlöllböz/lek.

ADAPTív VÁLTOZAT

Egyes fajok, nevezetesen a kaméleo1lok b6rük színét

és milltázatát kömyezetükl1ek megfele/oellváltoztatják, így nagyalI jól rejtozködnek.

VÉDEKEZÉS

A védekezo viselkedésformák

közé tartozik a harapás,a szíszegés, a (arok le

dobása, va/aminta tetszhalál is.

Lábnyomok és élet jelekMivel a különféle hüllofajok lábnyomai

eléggé hasonlóak, az azonosítás szem

pontjából nem túl értékesek. A tojáshéjak,

bár érdekesek lehetnek, de nem könnyen

lehet oket megkülönböztetni. A gyíkok és

a kígyók levedlett bore azonban nagyon

értékes a faj a20nosításakor, mivel meg

marad rajtuk a pikkelyek jellegzetes

elhelyezkedése, mintázata és néha

még a színÜk is felfedezheto.

GyíK LÁBNYOMA

Gyíkok lábnyoma gyakranláthat61Iomokos tenl/eteken, de

ritkán állapítható meg róluk, hogy melyik (aj példánya hagyta

hátra. A lábllyomok között nlilldig látható a farok "yoma is.

Élohely és szétterjedésA meleg, száraz élohelyeket sok hüllo kedveli, ezért faj

és egyedszámuk Európában a déli területek felé haladva

növekszik. Mivel nem túl mozgékonyak, sok jellegzetes

helyi alfaj és faj alakult ki, melyek gyakran nagyon szuk

elterjedési területre korláto2ódnak.

Változatok

Viselkedés

Egy-egy hüllofajon belül számos forma és

változat fordulhat elo. Léteznek adaptív

és földrajzi változatok, az eltéro ivarú pél

dányok testfelépítése és mintázata külön

bözhet egymástól, a fiatalok gyakran feltunoen más színuek és mintázatúak. Vannak

évszakos eltérések is, a hímek például a nászidoszakban sokkal élénkebb színuek. Sok

fajnak létezik fekete színváltozata is.

A hüllok napfürdozéssel emelik testho

mérsékletüket, s ekkor jól megfigyelhetok. A homérséklet csökkenésekor

mozgásuk lelassul, majd további hu

léskor egy védett helyen nyugalomba

vonulnak. Ha külön nem jelezzük, a

könyvben szereplo fajok nappal aktí

vak, és télen nyugalmi idoszakuk van.

ORMÓSSIMA

SZAPORODÁS

A hii/lffk zöme lágy ',éjli

tojásokkal szaporodik,

melyeket általában a Napvagy CI korhad6 növények

Illelege köll ki. Egyes (ajakazonban a testükben

melengetik tojásaikat,

fi6káik már az anyaállat

testében vagy kÖlvetleniila tojásrakás után kikehlek.

OSZTÁLY: REPTIUA

PIKKELYES HÜLLOK (SQUAMATA)129-181. o.

Ebbe a csoportba tartozik a hüllofajok zöme,

többek között a kígyók és a gyíkok. Többségüknappali életm6dú ragadozó, rovarokkal és más

gerinctelenekkel, valamint kisebb gerinces

állatokkal táplálkoznak. Egyes kígyók mérgük

kel ölik vagy

bénítják megáldozatukat.

SZEMCSÉS

SZEMEK

A szem színe, a pupilla alakja és elhelyezkedése

(1. balra) (ontos határozó bélyeg lehet, lia elég

közelrol látjuk CI hiiJlót. A 5Zivárványluirtya színe

gyakrallllagyoll jellegzetes.

ÁSÓCVíKOK(AMPHISBAENIA) 162. o.Altalában lábatlan, kicsi, karcsú testu,

rejtozködo vagy talajlakó hÜllök.

A testüket fedo, gyurusen

rendezodött apró pikkelyek

miatt kinézetük féreg,szeru.

TEKNOSÖK (CHELONlA) 123-128. o.Testüket hátpáncélból és hasvért

ból álló, dobozszeru pán

célzat veszi körül. A fajok

zöme édesvizekben él, deszámos száraz.földi és né

hány tengeri fajuk is van.

HÜLLOK

A hagyományos rendszerezés szerint a hül1ok osztályába tartozó rendek közü]

a teknosök, az ásógyíkok és a pikkelyes hül1ok képviseloi élnek vadon Európában.

Közülük a pikkelyes hüllok rendje a legnépesebb, amely a láb nélküli kígyók

és a végtagokkal rendelkezo gyíkok csoportjára tagolódik.

Rendszerezés

BOR

A hiillok borét (edo pikkelyek (elszine (ontos

jellegzetesség lehel. A pikkelyek vizsgálata azonban

CSlIk elfogot!, elkábítotl vagy elpusztult állaton

lehetséges.

Hüllok azonosítása

A hüllok a gerinces állatok közül elsoként alkalmazkodtak teljesena szárazföldi életmódhoz. A ma ismert több mint 8000 fajuk közül

csak kevés él vizes élohelyeken. Változó testhomérsékleru állatok,

az éJetfolyamataikhoz szükséges ho egy részét a külso környezetbol

nyerik. Mivel testük melegen tartására nem fordítanak belso energiát,

táplálékigényük ís alacsony, sokuk

hosszas koplalásra képes.

IVARI ELTÉRÉSEK

A nemek közti kü/önbséggyakrall jelentos

h . lehet, foleg a nászid6szak elején, amikorg~~:SI például a f/Ím goték felttino tarajt

~rlövesztenek a hátukon és a farkukml.<2~~

ViselkedésA szaporodási idoszakban a kétéltuek nappal

és éjjel is aktivak lehetnek. Sok gotefaj maga

tartására bonyolult udvarlási szertartás

jellemzo, egyes békák pedig zajos kórust

alkotva csalogatják a nostényeket. Elrettento

testtartással, riasztó szineik mutogatásával ésbormirigyeik mérgezo váladékával védekeznek.

MENEDÉK

Kedvezotlen hideg vagy száraz idojárás esetén sok kétéltU inaktíwá

válik. Nyugalmi id6szakukat védett, nedves lIelyen, kövek vagy kidó?t

fatörzsek alatt töltik, beássák magukat az iszapba vagy a laza ta/ajba.

Élohely és szétterjedésVáltozó testhomérsékletük és vizhez kötött szaporodásuk

miatt a legtöbb kétéltu faj Európában a déli területeken

fordul elo, a száraz vidékek kivételével. Mivel többségük

lass ú mozgású, és sokuk környezeti igényei különlegesek,egyes fajok elterjedési területe rendkivül kicsi, ami

megnöveli a kipusztulás kockázatát.

VáltozatokA kétéltu ek között gyakori, hogy egy fajon

belül a bór eltéro szinu, mintázatú vagy

struktúrájú. Ezek a különbségek földrajzi

környezettel, az ivari és életkori sajátságok

kai vagy az évszakok változásával függenek

össze, de mindenképp megnehezitik a fajazonositását. A him goték szine a nászidoszakban élénkké válik.

KÉTÉLTÜEK AZONOsíTÁSA 13

FÜGGÓLEGESKEREK

FAROK

A farkas kétéltuek úszásra használják a far

kukat. A hfmek farkán feltuno taraj noheta nászid6szakban.

VíZSZINTES

SZEMEK

A szem formája és f6ként a pupilla alakja jellemz6

a kétéltuek egyes csoportjaira, alkalmas az elkülonítésükre.

pupilla

ÚSZÓHÁRTYÁS

II

12 BEVEZETÉS

A kétéltu ek képviseloi voltak az elso gerinces állatok, melyek meghódítot

ták aszárazföldet, de szaporodásuk még a vízhez köti oket. Petéiket a vízbe

rakják és külso kopoltyúval légzo lárváík a vízben fejlodnek. Változó test

homérséklelú állatok, a hideg év-

szakot nyugalmi állapotban

vészelik át. Egyes fajok a forró, száraz idoszakokban is

szüneteltetík élettevé-

kenységeiket.

BOR

Bár a varangyok b6re 5zemölcsösés elég száraznak látszik, a két

éltaek többségének sima, l'Iedves

bore van, és e!sosorban vizes

területeken fordulnak e16.

LÁB

A kltlltuek lába az Iletmódjukról árulkodik. A vfzi

fajoké úszóhártyás, a fán él6k ujjvégein tapadókorongok vannak.

Kétéltuek azonosítása

SIMA SZEMÓLCSÖS

BOR

A kétéltuek bdre általában sima, egyes fajokészemo/csos, de pikkelyek nincsenek rajta. A nyálkát

termelo mirigyek váladékát6! általában nedves.

I

Lábnyomok és élet jelekA kétéltuek kevés használható lábnyomot vagy más élet jelet hagynak maguk után.

Ha hangjuk nem hallható vagy valamelyik fejlodési alakjukra nem bukkanunk rá,

akkor csak úgy lehet meggyozodni a jelenlétükrol, ha keresünk egy kifejlett példányt.

Felkutatásuk idot és türelmet igényel, mivel egyesek rejt6zködok, mások azonnal

rejtekükre húzódnak vagy órákra a vízbe merülnek,

amint megpillantottuk.

BÉKAPETÉK

A kétéltuek petéi és lárváf jellemz6ek

az egyes csoportokra, de fajiszinten már nagyon nehézazonosítani oket.

HANGADÁS

Sok béka képes hangadásra, a hímek kü/önösen

hangosak a nászidoszakban, (l/l1ikorgyakran

zajos kórusban I1ívogatják a n6stényeket.

A hfm bikák hangját II torkuk alatt vagy

kétoldalt található hangbólyag er6sfti fel.

FARKOS KÉTÉLTU EK (CAUOATA)183-199. o.

Közéjük tartoznak a kifejletten is farkat viseld

gdték és a szalamandrák. Farkuk ,gyakran oldalróllapított, amí úszáskor elonyös, Lábaik többnyire rövidek és egyenlo hosszóságúak. A lárváka felnott egyedekhez hasonlóak, csak kisebbekés külso kopoltyúik vannak.

OSZTÁLY: AMPHIBIA

BÉKÁK (ANURA) 20Q.-216. o.Kifejletten farkatlan kétéltuek, lárvakori farkukatfokozatosan elveszítik az átalakulás során. Sokuk

hátulsó lába erosen fejlett, ugrásra és úszásraalkalmas,

KÉTÉlTUEK

RendszerezésA kétéltúek osztályába három rend tartozik, közülük a lábatlan kétéltuek csak a

trópusokon terjedtek el. A másik két rend fajait a farok megléte vagy hiánya alapján

különitik el. A békák lárvái még farkosak, de a kifejlett példányok már farkatlanok.A farkos kétéltuek ivarérett korukban is farkot viselnek.

EMLOSÖK 15

Európai sün

oús afjllövényzetú, rit

kás erd6kbell, cserjések

bell (ordul elo; II kertek

ben és parkokball fontos szerepe van a kártev6k irtásábal1.

MÉRET Test 2D-30cm. farok 1-4 cmUTÓDOK 1-2 alom, legfeljébb 6 utód, június-szeptember.

TÁPLÁLKOZÁS Földigiliszta, csigák, rovarok és más gerinctelen áltatok; föl

dön fészkelo madarak tojásai és fiókái, dögok, hullott gyümölcsök és gombák.

ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Mediterran sün (1. 16. o) kisebb, vilagosabb, homlo

kán szélesebb a szorös sáv; keleti sün (1. 16. 0.1 meffén fehér folt van.

MEGJEGYZÉS

A sün6k tüskéi a

ragadozók effen ha

tékonyan védenek,

de a jármuvektóI

nem. {jszakánkéntrengeteg sünt ütnek el a jármuvekaz utakon.

háts~ hossza 3 cm-ig., ,.~laf '~f

~::hOSSla2,5 cm·igürülék hossza

4 cm-igI-Y---

Erinaceus europaeus (Insectivora)

Európában a sünfélék 3 faia fordul elo. A borüket fedo szorök

zöme tüskékké módosult, és össze tudnak gömbölyödni.

Testük zömök, pofájuk hegyes, fogaik csúcsosak, lábuk és

farkuk rövid. Az Európa nyugati és északi területein elterjedt

európai sün hasoldalán egyszínu a bunda, az északiakon

sötétbarna, a délieken sárgásbarna. Elterjedési területén

mindenhol közismert állat, még a nagyvárosokban is

megtelepszik. Éjszakánként zajosan jár táplálék után,

nappal avarból készitett vackába húzódik.

Összel meghizik, majd féléves téli álmot

alszik rejtekén.

HERMELIN

Világszerte több mint 4600 emlos faj ismeretes, a 3 cm-es kis

ded cickány tói (1.25. o.) a hatalmas, 30 m hosszú óriásbálnáig.

Az Európában e16forduló mintegy 230 faj közül könyvünkben

157 fajt mutatunk be (például a képen látható dámszarvast).Acetek - a bálnák és a delfinek - ritkán láthatók a szárazföldek

közelében, ezért csak a leggyakoribb fajaikat ismertetjük. A fajokbemutatói rendenként követik

egymást, a rendeken belül

nemzetségenként csoporto

sitjuk a fajokat. A könnyebb

összehasonlítás érdekében

a hasonló megjelenésu vagy

viselkedésu fajok leirása és ké-

pe egymás közelében található.

Emlosök

MÉRET Test 20-25 cm, farok 2-4 cm hosszú.

UTÓDOK Kevéssé ismert.

TÁPLÁLKOZÁS Talajlakó gerinctelenek és

kisebb gerinces állatok, dögök és gombák.

ÁLLAPOT Ritka vagy helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK [urópai (1. 15. o.) ésa keleti sün (feni).

ERDOKBEN, boz6tosok

ban, gazos területeken,

mocsarakban gyakori.

kicsi szemekés fülek

MÉRET Testhossz 5,5-9 cm, farok 3-6 cm.

UTÓDOK tvente 2-4 alom, 6-7 utód, április---augusztus.

TÁPLÁLKOZÁS Férgek, csigák, ászkák, pókok, rovarok és más gerincte~

Jen állatok; magot is fagyaszt.ÁLLAPOT Gyakori.

HASONlÓ FAJOK Koronás (/. 18. o.) spanyol (S. granarius) és az olasz

cickány (S. samniticusl elterjedési területe más.

rMEGJEGYZÉS

A cickányok elég

rossz ízuek, ezért a

ragadozók, például amacskák, bár meg- C

olík, általában nem

eszik meg óket. Eze

ken a tetemeken jól

tanulmányozhatók

az egyes cickányfa

jok jellegzetességei.

meUsó 8 mm-ig

li \lr~l,- ~r~átsó::1J

1,2 cm-ig

EMLOSÖK 17

Erdei cickánySorex araneus (Insectivora)

Mint minden cickány, az erdei cickány is rendkivül aktiv, de rej

tozködo életmódú, megnyúlt, ormányszeru arcorrú rovarevo.

A felnott példányok bundája jellegzetesen három szinu, a hátol

dalon feketésbarna, a testoldalon gesztenyebarna, alul pedig sár

gásbarna. A fiatalok mindenhol világosabb szinuek,farkuk vastagabb és szorös. Fülük szinte tel-

jesen eltunik suru bundájukban. Az er

dei cickány éjjel-nappal aktiv egész

éven át, mivel igen gyors anyagcse

réje miatt naponta legalább a

testsúlya 900/0-ának megfelelo

mennyiségu táplálékot kell el

fogyasztania. Hazánkban fo

ként a Dunántúlon gyakori.

ürülék hossza

.cm,~ ..••...•.--

~ me IIsó 2,S cm-;g'il \.tI',' ''''''\1 ~Ihátsó 3 cm-ig /'Jcsúcsos, legfeljebb4 cm hosszú ürülék

~í-~

MÉRET Test 2()..30 cm, farok legfeljebb 3 cm.UTÓDOK Évente 1-2 alom, legfeljebb 6 ulóddal.

TÁPLÁLKOZÁS Földigiliszta, csígák, rovarok és

más gerinctelenek, hul/ott gyümölcsök, madarak

tojásai és fiókái. ÁLLAPOT Helyenként gyakori.

HASONlÓ FAJOK Európai sün (1. 15. o.) és mediterrán sün (1. lent).

16 EMLOSOK

A hasonló megjelenésu európai süntol elterjedési területébenés hasoldalának szinében tér el; a keleti sün torka és melle

általában fehér. A másik két európai fajhoz hasonlóan, a keleti

sün füle és farka is rövid. Szintén éjjel jár táplálék után, és téliálmot alszik, legalábbis elterjedési területének északi részén.

Hazánk terül etén ez a faj honos.

Mediterrán sün

Keleti sün

feltunofülek

Az Európában honos másik két süntol kisebb termetu, és való

szinuleg Észak-Afrikából hurcolták be. A mediterrán sün csak

kis területen terjedt el Spanyolország és Franciaország déli te

rületein, a Földközi-tenger mentén, ahol az európai sün vilá

gos hasú változatával él azonos területen. Homlokának széles,szorös sávjáról jól felismerheto.

Nem alszik téli álmot, de

éjszakai életmódú.

szélestüskementes

mellso 2 cm-ig

~,~hátsó 2,S cm-;gYcsúcsos ürülék legfeljebb 4 cm hosszú

~ 'írV

DÚS aljnövényzeta, rit

kás erdokben, cserjések

ben fordul ellf, 1400 m

magasságig. Kertekben

és parkokborI is gyakori.

BOZÓTOS vidékeken és

mezogazdasági területe

ken fordul ellf, de a ker

tekben is táplálkozik;kedveli a mediterrán

boz6tot, a macdliát.

FENYVESEKBEN és más

erdokben, dús füvú ré

teken, nyílt, sziklás élo

helyeken fordul eJ6,

Közép-Euröpában3000 m fijlött is.

mellso 8 mm-ig!~r;2',ml.•••..•••. :.J..~

MÉRET Testhossz 6-7,5 cm, farok 6-7,5 cmUTÓDOK tvente 2-3 alom, egyszerre 5-6 utód.

TÁPlÁLKOZÁS Csigák, földigiliszta, pókok,

rovarok és más gerinctelenek.

ÁLLAPOT Helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Barna 21. o.)

rövidebb a farka az "Iter/ed,isi t,erül"te.

Az európai cickány~

fajok közül a havasi

cickány farka a leghosszabb a testhosz

szához képest. Ez

a tulajdonsága falakó

életmódjával lehet

kapcsolatban, mert a

farkára szükSége van

az egyensúfyozáshoz.

EMLOSÖK

MEGJEGYZÉS

Havasi cickánySorex alpinus (Insectivora)

Közepes termetu, sötétszürke cickány, hasoldala csak alig vi

lágosabb a hátoldalánál. Farka aránylag hosszú és rövid szór

fedi. Más fajoktóI eltéroen, melyek kizárólag a talajon tartóz

kodnak, a havasi cickány jól mászik fára, ilyenkor a farkával

egyensúlyoz. A talajon is vadászik, foként a hegyi patakok

sziklás partja mentén. Hazánkban az Alpokaljánfordul elo.

ürülék 2 4-"~'--.~

világos hasoldal

~ mellso 6 mm-ig

~jfhátsó 9 mm-Ig

MÉRET Testhossz 6-8 cm, farok 3,5-4,5 cm.

UTÓDOK [vente legfeljebb 4 alom, 3·7 utóddal.TÁPLÁLKOZÁS Talajon élo gerinctelenek; magokÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Erdei (f. 17. o.) és spanyol cic

kány (S. granarius) legjobban efterjedésük a/ap~

fán különböztethetok meg.

18 EMLOSÖK

Koronás cickánySorex coronatus (Insectivora)

Az erdei cickány nyugati elterjedésu megfeleloje. Kisebb ter

metu, de pontos azonosítása a koponya méretei, a kromo

szómaszám és a pontos elterjedési adatok alapján lehetséges.Testoldala vörösesbarna, hasa világosbarna, farkának hossza

2/3-a a törzs és a fej együttes hosszúságának, kicsi szemeés füle eltunik a bundájában. Hazánkban nem él.

Sorex caecutiens (Insectivora)

Közepes termetu cickány, az északi fenyvesek és a tundra lakója. Bundája két színu, sötétbarna hátoldala és fehéres hasolda

la éles határral különül el. Lábait ezüstös fehér szorzet fedi.

Középcickány

MÉRET Testhossz 4,5-7 cm, farok 3-4,5 cm.

UTÓDOK [vente legfeljebb 4 alom, 7--8 utódda/.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok és más talajon élo ge

rinctelenek; fenyomagvak.ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Törpec/ckány (1 20. o.) hát

oldala világosabb.

BOZÓTOSOKBAN, dús

növényzetu füves területeken fordul el6, az er

dei cickányhoz képest a

szárazabb és melegebb

élohelyeket kedveli.

keskeny,

hegyesarcorr

ÉSZAKI fe>1yvesekben

és a környezo nyílt területeken, lápakon és

a tundrán fordul elo

FENYVESEKBEN, tuzeg

/ápokon és más nedves

helyeken fordul elo.

MÉRET Testhossz 3,5-4,5 cm, farok 2~3 cm.

UTÓDOK tvente 2 alom 3-6 utóddal, máJus~

Június. TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, pókok és

csigák. ÁLLAPOT Szórványos; valószínu/eggyakoribb, mint azt észlelik. HASONLÓ

FAJOK Erdei (1. 17. o.), törpe- (1. 20. o.) és

kisded cickány (1. 25. o.).

Apró cickánySorex minutissimus (1nsectivora)

A törpe cickány tóI is kisebb, farka rövidebb és vékonyabb. Sö

tétbarna hátoldala és világos hasoldala között éles határvonal

húzódik. Rokonaihoz képest még több idot tölt el táplálkozás

sal, testsúlyától 4-5-ször több táplálékot kell elfogyasztania

naponta. Az apró cickány az északi erdoségek lakója, Skandináviától keletre. Nálunk nem é!.

MÉRET Testhossz 5-8 cm, farok 4-5,5 cm.

UTÓDOK tvente 2~3alom, egyszerre 6-7

utód, iúnius~augusztus.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, férgek és más

gerinctelenek, apró kétéltuek.ÁLLAPOT Ritka.

HASONLÓ FAJOK Havasi cickány (1. 19. o.).

EMLOSÖK 21

TajgacickánySorex isodo.n (Insectivora)

Nevének megfeleloen, az északí erdozóna, a tajga lakója.

Tudományos neve, az isodon egyenlo fogút jelent, ami arra

utal, hogy egycsúcsú fogainak nagysága elölrol hátrafelé

egyenletesen csökken. Azon kevés fajok egyike, melyek

bundája alul és felül majdnem azonos színu. Elterjedési

területén nincs más, hasonló szorzetu cickány.

ürülék hossza ~. m.e.IISO6 mm.-.i9

3 mm-ig ~

~, .'.'....•• ~ .~ ~ hátsó .•

9 mm-Ig

mellso~ ti!ábnyom _.1 ...

:::::~á:::m .. ' :rhossza 1,2 cm .

MEGJEGyzéSIA fogazat alkalmas

az európai cickány

fajok azonosítására.

A törpecickány jel

legzetessége, hogyfelso áflkapcsának

harmadik egycsú

csú foga hosszabba másodiknáf.

ürülék hossza

4mm ,kicsi ----.."szemek ~ .••••••• ~~~

20 EMLOSÖK

Sorex minutus (Insectivora)

Hasonlít az erdei cickányra (1. 17. o.) de kisebb, bundája vilá

gosabb, gyakran szürkés és kevésbé színes. A törpecickány farka aránylag hosszú, nagyobb mint a fej és a törzs hosszának

2/3-a és suru szorzet borítja. Nappal és éjjel is aktív, felváltva

pihen és táplálék után jár. Bár az erdei cickányhoz képest töb

bet mozog nappal, alíg látható, többnyire csak a cincogásátlehet hallani. Gyakori fajunk.

Törpecickány

nem kontrasztosaka bunda színei

barna szorzet

KÜLÖNFÉLE száraz, fü

ves, boz6tos területeken

fordul el6, alacsonyabbnövényzet között él,

mint az erdei cickány.

FOL VÓVIZEK, mocsa

rak és hegyi patakokmellett él, de nedves

erdokben és réteken is

megtalá/hatá ..

ALFÖLDI boz6tosokban,

erdl5k szélén, kertekbenés mezogazdasági terü

leteken fordul elo; a szá

raz é/ohelyeket kedveli.

EMLOSOK 23

MÉRET Testhossz 6,5-8,5 cm, farok 4-6,5 cm.

UTÓDOK tvente 2-3 alom, egyszerre kb. 6 utód.

TÁrLÁlKOZÁs Vízi és szárazföldi rovarok, kisha/ak és ké/é/túek.

ÁLLAPOT Helyenként gyakon~

HASONlÓ FAJOK Közönséges vízicickány

(/. 22. o.), pireneusi pézsmacickány (1.26 o.)

MÉRET Testhossz 6-9 cm, farok 3--4,5 cm.

UTÓDOK tvente 2--4 alom, egyszerre 3-9utód, április-szeptember. TÁPLÁLKOZÁS

Rovarok és más gerinctelenek. ÁLLAPOT

Helyenként gyakori, bár állománya hanyatló.

HASONLÓ FAJOK Minden fehérfogú cickány(/.24-25. o.)

Hasonlit a közönséges vízícickányhoz, de kisebb, és a farka al

ján nincs sörteszegély. A Miller-vízicickány elszórtan fordulelo Európában. Életmódja a rokonáéhoz hasonló, bár kevésbé

jól alkalmazkodott a vízhez. Európa nyugati felén foként a

hegyvidékeken, keleten pedig az alacsonyabban fekvo ~területeken fordul elo. Magyarországon foként hátsó lábnyoma hegységekben terjedt el. ._ -- hossza1,8 cm-'g

fehéres \Y JiJbunda a

hasoidaion .•• f.....II ·-I-b ?QV '.me so a -nyom hossza *

3 cm-ig ,

Miller -vízicickányNeomys anomafus (Insectivora)

Mezei cickány

rózsaszínes,hegyes pofa

Crocidura leucodon (Insectivora)

A mezei cickány foga fehér, füle pedig jól látható, mint min

den más fehérfogú cickánynak. Bársonyos bundájának hát

oldali szürkésbarna színe élesen elválik a hasoldal sárgásfehérszínétol; ez a színezet az aránylag rövid, zömök farkon is

folytatódik. Magyarországon gyakori, fokéntaz Alföldön.

~. :-~"".""~v))thátsó~ábnyJJ1,3cm-ig~

."..•.. ~ ~~~

ürülék hossza 5 mm-igTÁPLÁLÉKMARADVÁNY

hátsó fábnyom hossza

sörteszegély 1'8.C m•. -;9 ~ •..

a lábuiiakon .

mellsoláb- ",-\1 -.....'.nyom hoss~a .}_ ~j

, ' ,2 cm-ig 't, , •.feheres , ,hasoldal

csúcsos ürülék "'*"

hossza 5 mm-~ .• "". -.~_- ~ cr

MEGJEGYZTs -.

Az európai cickány- héja~k

fajok közül a . _.... ~.kább ~ v.Gyakranvadás.~lka "~ ....~ .•'~, ~S;;'vízben, ahol mergez6 ti;.' _~ ~"nyálával bénítja meg ~a rovarokat, a hala-kat és a békákat.

22 EMLOSOK

Közönséges vízicickány

Nagy termetu cickány, ahogy neve is utal rá, általában vizes

élohelyeken található. jó úszó, farka alsó oldalán és lábujjain

ezüstös szorökbol álló sörtetaraj segíti az úszását. A víz alá

merülve ezüstös színünek tiinik a szorszálai közti levegobuborékoktól. A közönséges vízicíckány bundája a hátoldal on feke

te, a hasán általában fehér, a két szín között éles a kontraszt.

A hasoldal színe azonban változhat, egyes példányok egyszínu

feketék. Foként éjjel jár táplálék után, eledele maradványait

gyakran hagyja maga után a táplálkozó helyen. A partfalakban járatokat ás, fészkét száraz levelekkel és fuvel béleli.

Nálunk gyakori.

Neomys fod/ens (lnsectivora)

MÉRET Testhossz 6-9,5 cm, farok 4,5-8 cm.

UTÓDOK Évente 2-3 alom,

TÁPLÁLKOZÁS Vízi rovarok,kis halak és kétéltuek.

ÁLLAPOT Helyenként gyakori .

HASONLÓ FAJOK Mifler-vízicickány (1. 23. o),

pireneusi pézsmacickány (1.26. o.)

VIZES éll5helyeken (or

dili e/152500 m magasságigi a vízinövényekkel

dúsan ben6tt vízpartokat kedveli.

SZÁRAZ, meleg, füvesterületeken, boz6tosok

ban, nyilt erdokben és

kertekben fordul elo,

szürkésbarnahátoldal

SZÁRAZ, füves területe

ken, erdokben, bozóto

sokban, mez6gazdasági

vidékeken teriedt el, dús

növényzeta helyeken,

MÉRET Testhossz 3,5--5 cm; farok 2,5--3 cm.

UTÓDOK tvente 2--4, 2-5 fós alom,március-október.

TÁPLÁLKOZÁS Talajon é/6 gerinctelenek.

ÁLLAPOT Szórványos/ritka.

HASONLÓ FAJOK Apró cickány fl. 21. o)az északi erdoségek lakója .

világoshasoldal

kicsi

hátsó

lábfejmellsó

6 mm-ig

Suncus etruscus (Insectivora)

Apró termete ellenére (az egyik legkisebb emlosállat a világon)

a kisded cickány mohó és harcias ragadozó, foként nagyobb

rovarokat, például szöcskéket és tücsköket zsákmányol, melyek

akko rák, mint saját maga, Méretén túl abban is eltér a többi fe

hérfogú cickány tóI, hogy nem 4, hanem 3 egycsúcsú foga van,Nálunk nem él.


UTÓDOK tvente 3--4, legfeljebb 6 fós alom,február-október.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok és más gerinctefenek.

ÁLLAPOT Szórványos, állománya hanyatló.

HASONLÓ FAJOK Házi cickány fl. 24. o)

Kisded cickány

Crocidura suaveolens (Insectivora)

Az élo cickányok fogát elég nehéz megvizsgálni, de a házi

cickány és a keleti cickány elpusztult példányai fogazatuk

alapján elkülönithetok, A keleti cickány felso állkapcsának

második egycsúcsú foga kisebb a harmadiknál, míg a házi

cickánynál azonos méretüek, A keleti cickány kevésbé

aktiv a nappali órákban, A házi cickánnyal

ellentétben, nálunk ez a faj elterjedt

és gyakori.

EMLOSÖK 25

Keleti cickány

ürülék hossza

~m,- ...•....•..•.. -

MEGJEGYZÉSJNéha látható a házi

cickány "karaván",amikor az anya úgy

vezeti biztonságoshelyre a kölykeIt,

hogy azok egymásfarkába harapvakövetik.

24 EMLOSÖK

Crocidura russula (Insectivora)

A fehérfogú cickányok hasonlítanak ugyan a vörös fogú cická

nyokra, de általában jól elkülönithetok azoktól nagyobb fülük

és sörteszorös, rövidebb farkuk alapján, A fajok megkülönböz

tetése azonban már sokkal nehezebb, foként a házi és a keleti

cickány esetében, Méretük támpont lehet, de elég nagy közöt

tük az átfedés, ezért a pontos azonosításhoz a fogazat vizsgála

ta szükséges, A házi cickány gyakran beköltözik az épületekbe,

foként télen, Éjjel-nappal aktív, de alkonyatkor és

éjszaka a legaktívabb, MagyarországtóI

délebbre és nyugatabbra él, nálunk nem fordul e16,

Házi cickány

MÉRET Testhossz 5,5-8,5 cm, farok 2,5-4,5 cm.

UTÓDOK Évente 2-4,3-4 {65alom, február-november.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok és más apró gerinctefenek, ap~~~~;:~~::~és dögök. ÁLLAPOT Gyakori. HASONLÓ FAJOK Más

kányok, f6ként a keleti cickány (1. 25. o.}; szigeteken fajok,

C. canariensis (Fuerventura), C. osorio, (Gran Canaria), C. sicula,

(Szicília, Málta), C. zimmermanni (Kréta).

világos

hasoldal ~ ji' ü,ülék hossza

# 2-4 mm

mell so labnyom~. ~ ".. I - ..8 mm-lg ...•.,$ • ' • ..,. ,

~ .. - ...•....•.hatso labnyom ~ ~

______ 1 cm-Ig

ALACSONYAN FEKVO,

száraz, füves terÜlete

ken, mezogazdasági vi

dékeken, kertekbel7, gaz

dasági épületekben és

házakban fordul el6,

aprószemek

KEDVELI a mez6ket, ré

teket és a megmuvelt te~

rületeket, lombhullató

erdokben is elofordul2000 m magasságig;kerüli a köves és vizes

talajokat.

,mellso láb karmainak ~lenyomata, hosszúság4 mm~ig

MEGIEGviEs'!A vakond hengerestestével és ásó lábával

alkalmazkcxlott a talajlakó életmódhoz. Fül-

szemét

Talpa europaea (Insectivora)

Suru, tömött, fekete bundájú, rendkivül rossz látású, talajlakó

állat. Ritkán látható a föld felszinén, de jelenlétérol a járatai

ból kílökött földkupacok, a vakondtúrások árulkodnak. Akti

vitása napszaktóI független, zsákmányát szaglás, tapintás és

hallás útján találja meg. Járataiból rendszeresen összeszedegeti

a földigílisztákat és a rovarlárvákat. Az Európában honos

vakondfajokat nehéz egymástól elkülöniteni, de élohe-

lyük alig fedi egymást. A közönséges vakond el

terjedési területe a legnagyobb; nálunk

is ez a faj honos.

MÉRET Testhossz 11-16 cm. farok 2-4 cm.

UTÓDOK tvente 1, 3-4 f6s alom, május-június.

TÁPLÁLKOZÁS Földigiliszta, rovar/árvák és más talajlak6 gerinctelenek,

melyeket gyakran harapással megbénitva raktároz .ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Földközi-tengeri vakond (1. 28. o.), római vakond

(T. romana) rejtett a szemük.

EMLOSÖK 27

Közönséges vakond

csavarodott ürülékhossza 1 cm~ig

__ :1:-~~-- ...--........----~j mellso1,~ c;;:,~.'., ".",-,/"• • 1 ,,*!~..

hátsó 3 cm-ig r

26 EMLOSÖK

Pireneusi pézsmacickányGalemys pyrenajcus (Insectivora)

Bár a vakondfélék családjába tartozik, jórészt a vizi életmódhoz

alkalmazkodott. Hosszú szoru bundája vizhatlan, hátsó lába

teljesen, a mellso részben úszóhártyás, ujjait sörteszegély kere

tezi, testénél hosszabb farka oldalról lapított. A gyors folyású

vizekben eros, éles karmával horgonyozza le magát. Szemei ap

rók, látása rossz, táplálékát hosszú, mozgékony ormánya segít

ségével tapintás és szaglás révén találja meg a viz alatti kövek

és fatörzsek között úszkálva. Foként éjjel aktiv. Farka alatt talál-

ható pézsmamirigye váladékának nagy, úszóháctyás

szagát az-ember is érzi. Csak hátulsó lábfej

a Pireneusi-félszigetenhonos.

MÉRET Testhossz 11~15cm, farok 12-15 cm.

UTÓDOK évente 1~2,legfeljebb 4 r6s alom, feb

ruár-július. TÁPLÁLKOZÁS Vízi gerinctelenek.

ÁLLAPOT Sérüfékeny; szórványos, állománya ha

nyatló, HASONLÓ FAJOK Keleti pézsmacickány(Desmana moschata) keret-európai állóv;zekben

él; vízicickányok (f. 22-23. o.) sokkal kisebbek.

VIZES élohelyekenfordul elo a Pireneusifélsziget északi részén

a tengerpartoktóI a ma

gashegyi patakokig éstavakig.

hosszú, mozgékony,oldalról lapítottormány

ürülék hossza

MÉSZKOVIDÉKEKEN,

ritkás erdokbel1, Eur6pa

melegebb vidékein ter

jedt el; a talaj fOlöttmintegy 5 m magas

ságban repülvevadászik.


UTÓDOK tvente 1 utód, június-augusztus.

TÁPLÁLKOZÁS Kis rovarok és pókok.

ECHOLOKÁCIÓ 110 kHz.

ÁLLAPOT Sérulékeny; szórványos, állománya sokfelé hanyatló.

HASONlÓ FAJOK Kereknyergu patkósdenevér (/. 30. o.),

Blasius-patkósdenevér (/. 31. o.) hátoldaluk világosabb.

pihenéskor a repülohártyateljesen beburkolja a testet

Nevüket az orrukon

lévo lebenyes borfüg

gelékrol kaplák, kozepén egy nyereg van,

lándzsa alakú nyúl

vánnyal; alakja fajra

jellemzo. Ultrahangju

kat az ormyíláson ke

resztül bocsátják ki.

Kis patkósdenevérRhinolophus hipposideros (Chiroptera)

A legkisebb termetu patkósdenevér faj

Európában. Erdokben, ligetes tájakon él,

késo éjszaka indul vadászni. Nappal alagutak

ban, fák odvában pihen, télen barlangokban,

bányákban, pincékben telel, novembertol

márciusig téli álmot alszik. Rokonaihoz

hasonlóan, a kis patkósdenevér is repülo

hártyájába burkolózik, amikor pihen.

Az üreg mennyezetén csüngo egyedek

nem érnek egymáshoz. Bármilyen

zavarásra azonnal elhagyják piheno

helyüket. Hazánkban a közép

hegységekben fordul elo

szórványosan.

EMLOSÖK 29

ásásramódosultmeHso lábak

28 EMLOSÖK

Földközi-tengeri vakondTalpa caeca (Insectivora)

A közönséges vakonddal ellentétben, szeme nem látható,

mert egy hártya takarja el. A földközi-tengeri vakond valami

vel kisebb termetu közismert rokonánál, ormánya aránylaghosszabb és keskenyebb, gyakran fehér szorök vannak a lábán

és az ajka körül. Kedveli a magasan fekvo élohelyeket, 2000 m

magasságig e16fordul. Fogai is jellegzetesek, középso

metszofogai majdnem kétszer nagyobbaka szélsoknél.

bársonyos barnabunda


UTÓDOK tvente 1, 3-4 f6s alom, május-június.

TÁPLÁLKOZÁS Talaj/akó gerinctelenek.


HASONLÓ FAJOK Közönséges vakond (f. 27. o);

ibériai vakond (T. occidentalis), római vakond

(T. romana) és balkáni vakond (T. stankovici).

A Hasonló fajok lis

tájában szereplo ál

latok leginkább e/~terjedési területük

alapján különithetokel, sorrendben aPireneusi-, az Ap

pennini- és a Bal

kán-félszigetenfordulnak elo.

MAGASABBAN fekv6

füves területeken éslombhullató erd6kben

fordul ellf, általában

szárazabb helyeken,mint más vakondok.

ERDOS És BOKROS

karsztvidékeken fordulel6 barlangok közeié

ben.

MELEG KARSZTVIDÉ

KEKEN, tágas barlangok és vizek közelében

{ordul ei6.

~~ ..••..1F~

~~ürülék hossza 12 mm-ig

MÉRET Testhossz 5,5-6,5 cm.

UTÓDOK Évente 1 utód, júnfus-augusztus.

TÁPLÁLKOZÁS Éjjeli iepkék és más repülorovarok. ECHOLOKÁOÓ 105 kHz

ÁLLAPOT Sérüfékeny; ritka, állománya

hanyatló. HASONLÓ FAJOK Nagy palkós

denevér (f. 30. o.), rövidebb a füle.

EMLOSOK 31

szárnyfesztávolság

~~

MÉRET Testhossz 4,5-5,5 cm, farok 2,5-3 cm.

UTÓDOK Évente 1 utód, június-augusztus.

TÁPLÁLKOZÁS Éjjeli lepkék és más rovarok.ECHOLOKÁCIÓ 95 kHz.

ÁLLAPOT Fenyegetettség közeli; ritka .

HASONLÓ FAJOK Kereknyergu patkósdenevér

(f. 3D. o.); más patkósdenevérek

Rhinolophus blasii (Chiraptera)

Kevéssé ismert patkósdenevér. A Blasius-denevér hasoldala

világosabb, mint a rokon fajoké, de ez a vonása nehezen

látható, mivel éjjel vadászik. Pihenohelyei barlangokban

találhatók, elterjedési területének északi részén

kölykezo szállásai épületekben is elofordulnak.

Melegkedvelo faj, nálunk nem fordul elo, leg

közelebb az Adriai-tenger partvidékéntalálták.

Blasi us-patkósd en evér

Rhinolophus mehelyi (Chiroptera)

Aránylag nagy és világos színu denevér, röpte lassú, gyakori

siklásokkal tarkitott. Szürkésbarna hátoldala és világosabb

hasaldala élesen elkülönül. Barlangokban pihen, szárnyá ba

burkolózva. A Méhely-patkósctenevér kevéssé ismert faj,

elterjedési területén belül több különálló populációja van,

kihegyesedo egyedszáma

lánd", fogyatkozik.Hazánk területén

nem fordul elo .

Méhely-patkósdenevér

ürülék hossza

~mm-i~~~.."..~~

ürülék hossza

~m-ig~-~.."..~~

MÉRET Testhossz 4,5--5,8 cm, farok 2-3 cm.

UTÓDOK t.vente 1 utód, június~augusztus.

TÁPLÁLKOZÁS Éjjeli lepkék és más repülorovarok. ECHOLOKÁClÓ 102 kHz. ÁLLAPOT

Sérülékeny; helyenként gyakori, de északi

állománya hanyatló. HASONLÓ FAJOK Más

patk6sorrú denevérek

aránylagnagy fülek

oldalról hegyes,keskeny nyereg

vöröses vagylilás árnyalatúszorzet a hátoldalon

30 EMLOSOK

Kereknyergu patkósdenevér

Rhinolophus ferrumequinum(Chiraptera)

A legnagyobb termetu patkósdenevér

faj Európában. Alacsonyan száll,

csapongó röpte közbe gyakran vi

torlázik. Nyáron barlangokban,

padlásokon, faodvakban pihen

magánosan vagy csoportosan,

kölykezo szállása gyakran

padlásokon van. Barlangokban telel, ahová évrol évre

visszatér. Hazánk hegyvidé

kein szórványos, ve·

szélyeztetett faj.

Rhinolophus euryale (Chiroptera)

Jellegzetes lassú, csapongó röptét és a gyakori lebegéseket

leszámítva, ezt a fajt nem könnyu azonositani. Európa déli

területein szélesen elterjedt. Más patkósdenevérekhez képest

kevésbé kötodik az épületekhez. Pihenohelye, kölykezo

szállása barlangokban található. Nálunk

csak néhány kolóniája ismert.

Nagy patkósdenevér


29-35.~MÉRET Testhossz 5,5-7 cm, farok 3,5-4 cm.

UTÓDOK Évente 1 utód, június~augusztus.

TÁPLÁLKOZÁS Nagyobb repül6 rovarok.

ECHOLOKÁCIÓ 85 kHz. ÁLLAPOT Helyenként

gyakori, de állománya hanyatló. HASONLÓ

FAJOK Méhely-patkósdenevér (1. 31. o.)

yílágosabb és hosszabb a füle.

ERDOS TERULETEKEN

teljedt el, legelok és a

pi hen6helyek közeiében;

pihen6helyén rovarmaradványok taiálhatók.

ARC

rövid fülfedó

vöröses arc

411t,~s~arnyfesztavolság20-30 cm

ERDOS TERÜLETEKEN,

víz közelében fordul el6,

általába/1 mészkövöIl;

téli és nyári szállás

helye is barlangokban var/.

FOLYÓK És TAVAK

mellett, ártér; /iget

erdokben fordul el6,

barlangokban telel

hegyvidékell.

MÉRET Testhossz 4,5-5,5 cm, farok 3,5--4 cm.

UTÓDOK tvente 1, június-júlíusban.

TÁPLÁLKOZÁS Víz fölött szálló apró rovarok,

foként szúnyogok. ECHOLOKÁClÓ 45 kHz.

ÁLLAPOT Sérülékeny. HASONLÓ FAJOK

Tavi (fent) és vízi egérfülú~denevér(1.32. o.).

MÉRET Testhossz 5,5-6.5 cm, farok 4.!~5cm.

UTÓDOK tvente 1, június-júfíusban.

TÁPLÁLKOZÁS Víz fölött repülo vagy vízre huf·lott rovarok. f.CHOlOKÁOÓ 35 kHz. ÁLLAPOT

Sérülékeny; szórványos, állománya hanyatló.

HASONlÓ FAJOK Hosszúlábú egérfülú-denevér

(fent), vízí egérfülú-denevér (J. 32. o.).

EMLOSÖK 33

Hosszúlábú egérfülu-denevérMyotis capaccinii (Chiroptera)

Hasonló élohelyeken fordul elo, mint a vízi egérfülu-denevér,

de elterjedési területe délebbre korlátozódik; nálunk nem él.

Nagyobb és szürkébb szinu,

mint a vizi, farokvitorlája

és hosszú lába pedig feltunoen szorös. Szintén a víz

fölött repülve vadászik,

gyakran a lábával és farkával kanalazza fel a víz

felszínérol a rovarokat.

Népes kolóniáikarsztvidéke

ken találhatók.

Myotis dasycneme (Chiroptera)

A vízi egérfülu-denevérhez hasonló, és szintén a víz fölött re

pülve vadászik. Nyári szálláshelyei és kölykezo kolóniái viz

közeli faodvakban, néha épületek padlásán vannak, barlan

gokban telel, általában nyári szállásátóI távol. Nálunk ártéri

ligeterdokben szórványosan fordul elo.

Tavi egérfülu-denevér


r:;.~

-

közepesennagy fül

ürülék hossza

9 mm-ig ~

~~~~ ({$ii'~

Vízi egérfülu-denevérMyotis daubentonii (Chiroptera)

Közepes termetu denevér. Közvetlenül a víz felett repülve

vadászik, a rovarokat gyakran a víz felszínérol kapja

el. Nyári és kölykezo szállása általában faodvak

ban található, télen faodvakban vagy magas

páratartalmú barlangokban pihen. A szikla

hasadékokban vizszintesen foglal helyet,

de találták már a barlang padlóján

kotörmelék között is. A vizi egérfülu

denevér az egyik leggyakoribb dene

vérfaj Európában és hazánkban is.

Úgy tunik, populációi gyarapod-

nak, valószinuleg az éghajlatváltozás hatására.

keskeny, hosszúfütfedó

32 EMLOSÖK

MÉRET Tes/hossz 4,5-5,5 cm, farok 3-3,5 cm.UTÓDOK Évente 1 utód, június-július.

TÁPLÁLKOZÁS Víz fölött repü/6 rovarok,

pl. tegzesek. ECHOLOKÁCIÓ 45 kHz.

ÁLLAPOT Gyakori. HASONlÓ FAJOK Tav;

és hosszúlábú egérfufú-denevér (/. 33. o.),

általában nagyobbak.

MEGIEGYZÉS

$zárnyfesztávolság23-27 cm

He egy kis denevéra víz {616tt állandó

magasságban ala~csonyan libegvevadászik, biztos,

hogy a vízi egérfufu

denevér, mert más

víz fólóff /ápfáfkozó

fajok nem így viselkednek.

EROOS TERÜLETEKEN

fordul el6, viz közelében.

Nyári szállásllelyei faod

vakban, épÜletekben ésl1idak alatt vallnak.

NyílT, RITKÁS erddk

ben fordul elo, barlan

gokban telel, nyári szállásától gyakran távol.

rózsaszínesbarna arcbor

piszkosfehér szorzeta hasoidaion

MEGJECYlES

A közönSéges egérfülu-denevér 1958-ban

megjelent Anglia déli részén is, de ez a megtelepedési kísérlet 1990-ban véget ért. 2001

ben újabb példányt fedeztek fel, amely való

színuleg a növekvo kontinentális populációhoz tartozik.

a farok túlnyúlika farokvitorlán

MÉRET Testhossz 6,5-9 cm, farok 4,5--6 cm.UTÓDOK tvente 1, június-júliusban.

TÁPLÁLKOZÁS Nagyobb rovarok, foként éjjeli lepkék és bogarak.ECHOLOKÁCIÓ 35 kHz.

ÁLLAPOT Fenyegetettség kozeli; helyenként gyakori, de állománya hanyatló.HASONlÓ FAJOK Hegyesorrú egérfü/u-denevér (1. 36. o.) rövidebb és kes

kenyebb a füle; M. pun;cus AIrikából, néhány földközi-tengeri szigeten.

Myotis myotis (Chiroptera)

Az egyik legnagyobb termetu európai denevér. Más nagy ter

metu fajoktói hegyes, fekete végu fülfed6je különbözteti meg.

Méretéhez méltón lassan, megfontoltan repül, erd6szegélyek,

kertek, nyílt területek fölött vadászik, legfeljebb 10 m magasan. Telepein gyakran több száz példány is összegyulhet.

Nyáron padlásokon, bányákban pihen, téli szálláshelyei

barlangokban vannak. Nálunk a domb- és hegy-

vidékeken fordul elo, nem túl gyakori.

Közönséges egérfülu-denevér

EMLOSOK 35

világosbarna szorzet

a hátoldalon ~

széles alapú, hegyesfülfedo, majdnemolyan hosszú,mint a fül fele


35-4.~

---~S~CSOS ~ ~Iurulék ~

hossza i\. ~9mm-ig~~ ~-

MÉRET Testhossz 3,5-5 cm, farok 3-4,5 cm

UTÓDOK Évente 1, június-jú/iusban,

TÁPLÁLKOZÁS Kicsi repülo rovarok és pókok.ECHOlOKÁClÓ 60 kHz.

ÁLLAPOT Sérufékeny; helyenként gyakori,

HASONLÓ FAJOK Brandt-denevér (/ent),

közönséges törpedenevér (/. 42. o.).

MÉRET Testhossz 3,5-5 cm, farok 3,2--4,5 cm.

UTÓDOK Évente 1, június-júliusban

TÁPLÁLKOZÁS Foként szúnyogok és molylepkékECHOLOKÁClÓ 60 kHz.


HASONlÓ FAJOK Bajuszos egérfü/u-denevér

(fent), közönséges törpedenevér (1.42 o.).

Bajuszos egérfülu-denevér

34 EMLOSÖK

Myotis mystacinus (Chiroptera)

A hasonló Brandt-denevérrel együtt a legkisebb termetuek a

Myotis-fajok között. Mindkett6nek nagyon sötét a pofája, a fü

le, a szárnya és a farka. Alig különböznek egymástól, de a baju

szos egérfülu-denevér szájszögletében bajuszszeru sz6rcsomóvan. Kora este indul vadászni, általában azonos útvonalon re-

pül, alacsonyan vagy középmagasan.

kócos Röptében nagy lepkére hasonlit. Szál-

SZÓ"., lás- és telel6helyei f6ként odúkbantalálhatók. Nálunk ritka.

szárnyfesztávolság21-25 cm

Brandt-denevér

Kis termete és sötét szine miatt a bajuszos egérfülu-denevérre

hasonlít, de a bundája vöröses árnyalatú, néha aranyfényu. A

két faj pontos azonositásához a fogazat vagy a him ivarszervek

vizsgálata szükséges: a Brandt-denevér alsó 1. és 2. el6zápfoga

azonos méretu, a pénisz vége pedig bunkós. Hazánkban ritka.

RITKÁS ERDOKBEN,

patakvölgyekben, kertekben fordul el6, álta

lában középhegységekben és víz köze/ébe/'/.

LIGETES, nedves terüle

teken, középhegységi pa

takvölgyekben fordul e16;nyáron faodvakban, té

len á/talába/l barlangok-

ban pihen.

RITKÁS ERDOKBEN, par

kokball, bokros terii/ete

kell fordu' eid; a városok

ba most kezd beköltözlli.

EROÖKBEN, parkokban ls

mezogazdasági vidékekell

(ordIII eló, vizek köre/é

bell. Nyáron odúkban, fé·

lell barlangokban pihen

J sz;~ztáVOISá924-30cm ~

ürülék hossza

11 cm-ig

~~~,~~

MÉRET Testhossz 4-5,3 cm, farok 3,8-4,5 cm.

UTÓDOK Évente 1, június-júliusban.

TÁPLÁLKOZÁS Kis rovarok és pókok.ECHOLOKÁCIÓ 50 kHz.

ÁLLAPOT Sérülékeny; helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Más, közepes termetú Myotis

fajok, de azok fülének pereme nem kimetszett.

".

EMLOSÖK 37


MÉRET Testhossz 4-5 cm, farok 4-5 cm.


TÁPLÁLKOZÁS Kisebb rovarok (Jegyek, moly

lepkék). ECHOLOKÁClÓ 45 kHz. ÁLLAPOT

Szórványos/ritka, de széles körben elterjedt.

HASONLÓ FAJOK Más, közepes méretú Myotis

fajok, de azoknak nincs ivelt sarkantyújuk.

Vörhenyes egérfülu-denevérMyotis emarginatus (Chiraptera)

Hasonlít a horgasszoru egérfülu-denevérre, de fülének külso karé

ján szögletes kimetszés van. Farka csúcsa alig nyúlik tul a farok

vítorlán, melynek szélén csak kevés szorszál található.

Gyakran pihen más fajokkal, foként patkósdenevé

rekkel együtt. Hazánkban ritka, foként középhegysé

geinkben és ezek peremterületein fordul elo. A nyári

szállása padlásokon, a téli barlangokban van.

Horgasszöru egérfülu-denevérMyotis nattereri (Chiraptera)

Szürkülettol délelottig vadászik. Alacsonyan, lassan repül, tes

tét vizszintesen tartva, farkát pedíg lelógatva. Közepes termetu

faj. Nevét a farokvitorla szegélyének horgas szorszálai

ról kapta. A farokvitorlát merevíto csont (a sar

kantyü) S alakban görbült. Hazánkban

ritka, a középhegységekben és ezek

peremterületein fordul elo.

ürülék hossza

1,2 cm_ig~ kimetszés a

fül peremén

~~,~~


J;;.~

MÉRET Testhossz 4,~5,5 cm, farok 3,5-4,4 cm


TÁPlÁLKOZÁS tjjelí lepkék, legyek és másrovarok. ECHOLOKÁCIÓ 50 kHz. ÁLLAPOT

SérOlékeny, széles körben elterjedt, de ritka.

HASONLÓ FAJOK Más kicsi Myotis fajok;

hosszúfUlú-denevérek (1. 46-47. o.).

Myotis bechsteinii (Chiroptera)

Közepes termetu denevér, füle feltunoen hosszú, elorehajtva

tulér az orra hegyén. Fü]fedoje keskeny és hosszú. Bundája

a háton vílágosbarna, a hasi oldalon szürkés. Az idos erdokhöz

köt6dík, szálláshelyeít odúkban alakítja ki, a kolóniái kicsik.

Hazánkban ritka, foként a középhegységekben és ezek

9-12 bo'- ~ peremterületein fordul elo.redo afülben

Bechstein-denevér

36 EMLOSÖK

Myotis blythii (Chiroptera)

Hasonlít a közönséges egérfülu

denevérre, alig kisebb tole. Pontos

elkülönítésükhöz a koponya és

a fogazat vizsgálata szükséges,

de a hegyesorrú kar-

csúbb felépítésu,

orra hegyesebb,füle kisebb, fülfedo

jének csúcsa világos.

Kecsesebb röpte pedigeldönti azonosítását.

Nálunk elég gyakorí.

Nyárí szálláshelye pad

lásokon van, barlangokban telel.

Hegyesorrú egértülu-denevér

MÉRET Testhossz 6-7,5 cm, farok 4,5-6 cm.


TÁPLÁLKOZÁS Éjjeli lepkék, bogarak és

egyenesszárnyúak. ECHOLOKÁCIÓ 35 kHz.

ÁLLAPOT Szórványos, állománya hanyatló.

HASONLÓ FAJOK Közönséges egérfü/u

denevér (1. 35. o.), valamivel nagyobb.

ERDOKBEN, f6kéllt

biikkösökbell és tölgye

sekbell, parkokball és

kertekbell (ordIIl elú;

(úleg (aodvakball

pihell és telel.


~~

NYíLT, MELEG területe

kell, erdok széléll, réte

kell, kertekben fordul

eló, fokéllt domb- éssíkvidéken.

~~' IfeIÜlbam~,alul~ szurkes szorzet

~ ,,~~_ csúcsos .ürülék hossza~ ......-- 1,2 cm-Ig

rövid fül és fülfedo

ÖREG ERDOKBEN,

ligeterdokben fordul elo,

foké"t faodvakban pihen; mesterséges odúk

ban is megtelepszik.

MÉRET Testhassz 5-6,8 cm, farok 3,5--5 cm.UTÓDOK tvente 1-2, június-júfiusban.

TÁPLÁLKOZÁS RepÜlO rovarok, foként bogarak, lepkék és tegzesek.

ECHOLOKÁCIÓ 25 kHz. ÁLLAPOT Fenyegetettség közeli; általában

szórványos, csak írországban gyakori. HASONLÓ FAJOK Rót korai

denevér (/. 38. o.); közönséges késeidenevér (/. 40. o.); óriás-korai

denevér(N. lastopterus) nagyobb és ritkább.

._-----~~MEGJEGYZÉS

Aflománya - a szálfáshe/yül hasz

nálható egyre kevesebb öreg fa

miatt ~ sérulékeny Mesterséges

odúkban is sikerult megtelepíte

ni, [rországban pedig padlásokan

is megtalálták ko/ykezo kalániáil.

EMLOSÖK 39

Nyeta/us /eis/eri (Chiroptera)

Közepes termetu faj, a rot koraidenevérnél (1.38. o.) valamivel

kisebb, bundája hosszabb és tömöttebb, a hátán vöröses ár

nyalatú sötétbarna, a hasi oldalon kissé világosabb. Szorszá

lainak töve sötétebb a csúcsánál. Keskeny szárnya a tövénél

szorös. Füle rövid, széles és lekerekitett, fülfedoje vese alakú.

Nagy távolságokat tesz meg nyári és téli szálláshelye között;

vonuláskor gyakran látható nappal is. Magyarországon ritka,

bárhol elofordulhat, de a hegységekben és

az ártéri ligeterdokben gyakoribb .

Szoröskarú koraidenevér

MEGIEGYZÉ~l

Röpte gyors,

fordufékony.Ha alkonyatkor

a sar/ósfecskék

közé keveredik,

hosszú, szögletes

szárnyáról és ék

alakú farokvitorlájáról ismerheto fe!.

NYÁRI SZÁLLÁSHELY

~.~ szarnyfesztávolság32-45 cm

faodú

EMLOSÖK

MÉRET Testhossz 6-8 cm, farok 4-6 cmUTÓDOK Évente 1, június-júliusban.

TÁPLÁLKOZÁS Nagyobb repülo rovarok, pf. lepkék és bogarak.ECHOLOKÁCIÖ 25 kHz.

ÁLLAPOT Gyakof/; állománya néhol hanyatló; keleten vonu!.

HASONlÓ FAJOK Sz6röskarú koraidenevér (/. 39. o.), kései-

denevér (/. 40. o.), óriás-koraidenevér(N. lastopterus} ritkább.

Európa egyik legnagyobb termetu denevérfaja. A rot korai

denevér aránylag gyakran látható, mivel már alkonyatkor

elindul szálláshelyérol vadászni, ilyenkor jóllátható hátának

vörhenyes szorzete és keskeny szárnya. Néha 50-100 méter

magasan, de általában a lombkoronaszinten vadászik,

röptében az emberi fül számára is hallható, hangos, érces,

csicsergo hangot hallat. Gyakori fajunk,mindenütt elofordul.

NyíLT ERDOKBEN, le

gelokön, városi parkok

ban fordul elo. Foként

faodvakban pi/len, télel/ ezenkívül szikla

repedésekben is meg

telepszik. A [Jane/házakréseit és a mestersé-

ges odtíkat is

elfoglalja.

ERDOKBEN, de városok

ban is el6fordu/; nyáron

épü/etekben, té/ell bar

langokban is pihen.

ERDOKBEN, nyáron

épü/etekben, szíklahasa

dékokban pihen, barlangokban, bányákban telel.

fényes, feketésszárnyvitorla

MÉRET Testhossz 5-6,5 cm, farok 3,5-4.,4 cm.

UTÓDOK Évente 1 alom, 3-4 utód június-,július

ban. TÁPLÁLKOZÁS Repülo rovarok, szúnyogok

és fevéltetvek. ECHOLOKÁClÓ 25 kHz; hallható

kiáltások. ÁLLAPOT Helyenként gyakori; állomá·

növekszik. HASONLÓ FAJOK Északi kései

nem tunik deresnek

EMLOSÖK 41

Fehértorkú denevér

MÉRET Testhossl ~7 cm, farok 3,5-4 cm.UTÓDOK Évente 1, június-júliusban.

TÁPLÁLKOZÁS Kisebb legyek, szúnyogok ésmás rovarok. ECHOLOKÁClÓ 30 kHz; hangos

csiripelés. ÁLLAPOT Gyakori az északi terüle

teken. HASONlÓ FAJOK Fehértorkú denevér

(lent), bundája deres; alpesi törpedenevér.

Eptesicus nilssonii (Chiroptera)

A legészakibb elterjedésu európai denevér. Közepes termetu,

gyors és fordulékony röptu állat; gyakran látható nappal is.

Arca és füle nagyon sötét szinu, farka túlér a farokvitorlán,

mint a közönséges késeidenevéré, de hasoldala világosabb

és hátszorei világos hegyuek.

Magyarországon csak alkal

milag és nagyon ritkánfordul elo.

Vespertilio murinus (Chiroptera)

A legjellegzetesebb közepes termetú faj Európában. Fehérestorka és mellkasának felso része élesen elüt szürkés fekete, de

res árnyalatú hátoldalától és sötét arcától. Mivel kizárólag éjjel

repül, e tulajdonságai ritkán láthatók. Magyarországon ritka,

elofordulása szórványos.

Északi késeidenevér

feketés arc és fül

csúcsos ürülé.k

hossza 1 cm-~'~41''CIiiiP~~

40 EMLOSOK

Közönséges késeidenevér

nagyonsötét arc

Eptesicus serotinus (Chiroptera)

Az egyik legnagyobb termetu denevér Európában. Kissé hason

lit a rot koraidenevérre, de alacsonyabban repül, és megfelelo

fényviszonyok közölt látható, hogy a közönséges kései denevérdús bundája a hátoldalon sötétbarna, kontrasztos ahasoldal

sárgás színével. A piheno állaton feltuno a sötétbarna szárnyvitorla, a fül és a pofa fekete bore, és jóllátható a rövid, hosszú

kás fülfedo. Fogai zsákmányállataihoz méltóan nagyok éserosek. Farka vége túlnyúlik a farokvitorlán. Hazánkban

gyakori faj a lakott területeken is.

MÉRET Testhossz 6-8 cm, farok 4,5--5,5 cm.

UTÓDOK tvente 1, június~augusztusbanTÁPLÁLKOZÁS Nagy repüf6 rovarok, f6ként ganéjtúró bogarakés éjjeli lepkék. ECHOLOKÁCIÓ 25 kHz.

ÁLLAPOT Helyenként gyakori; valószínuleg terjeszkedik-

HASONlÓ FAJOK R6l koraidenevér O- 38. G.) és az egérfü/u-denevérek(f. 35--36. o.), E. bottae.

NYiLT VIDÉKEKEN, rit

kás erd6kben és telepÜléseken (ordul elo, nyá

ron épÜletekben, (aodvakban pihen, barlan

gokban, épÜletekbentelel.

szárnyfesztávoJság

ii8~m~

~~~="


C:~

VÁROSOKBAN GYA

KORI; nyári szállása

épületekben van, pin

cékben és sziklarepedésekben telel.

MÉRET Testhossza 4-4,7 cm, farok 3-4,5 cm.

UTÓDOK Évente 1 alom, 1-2 utód; június-jú

lius. TÁPLÁLKOZÁS Kicsi repülo rovarok.

ECHOLOKÁCIÓ 40 kHz. ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Más törpedenevérek{/. 42-44 o.}; P. maderensis.

Pipistrellus kuhlii (Chiroptera)

Délies elterjedésu faj, kötodik a településekhez.

Suru bundája a hátán barna, hasoldalán szürkés

barna, világosabb, mint a közönséges és a durva-

vitorlájú törpedenevéreké. Aszárnyvitorla

hátsó szegélye fehér. Gyakran vadászik cso

portosan az utcai lámpák körül. Az utóbbi

években Magyarországon is terjed.

Fehérszélu törpedenevér

EMLOSÖK 43


UTÓDOK Évente 1alom, 1-2 utód, június-jú

liusban. TÁPLÁLKOZÁS Apró repülo rovarok,

f6ként szúnyog ECHOLOKÁClÓ 35 kHz.

ÁLLAPOT Szórványos/helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Közönséges torpedenevér(/ 42. o.) kisebb.

Durvavitorlájú törpedenevérPipistrellus nathusii (Chiroptera)

A közönséges törpedenevérnél kissé nagyobb és a települése

ken ritkább. A bunda hátoldala télen megsötétedik, és nem

annyira egyszínu, mint a többi fajé. Közelrol lát-

ható, hogy a farka szorös, második metszofoga

nagy és a hüvelykujj a hosszú. Téli és nyári

szálláshelye között gyakran nagy távolsá

gokra vándorol. Magyarországon ritka,de sokfelé elofordu!.

egyszínubarnaszorzet

rövid hüvelykujj


UTÓDOK Almonként 1~2utód május-augusztusban; általában kétéven

ként szaporodik. TÁPLÁLKOZÁS Apró, repülo rovarok: szúnyogok, moly-

lepkék, fátyolkák és ECHOLOKÁClÓ 45 kHz. ÁLLAPOT Gyako-

rií állománya HASONLÓ FAJOK Más törpedenevé-

rek (/ 43-44. o.); bajusz,os E'gérfülií-dEme\'ér Brandt-denevér (/. 34. o.)keskenyebb a

KözönségestörpedenevérPipistrellus pipistrellus (Chiroptera)

A legkisebb és egyben a leggyakoribb denevérfaj Európában.Bundája tömött, a hátán vörösesbarna, a hasoldalán kicsit vi

lágosabb. A többi törpedenevérhez hasonlóan, aszárnyvitorla

túlnyúlik a sarkantyún. Rendkivül társas természetú, telepei

több ezer egyedbol is állhatnak, de teleléskor egy-egy barlang

ban több tizezer példány is összegyulhet. Pár száz példányból

álló szülokolóniái gyakoriak. Röpte nem túl gyors, de fordulé

kony, általában 10 m-nél alacsonyabban repü!. Osszel más

denevéreknél tovább aktív, nemritkán tél közepén is repü!.

Hazánkban mindenhol gyakori.

42 EMLOSOK

MEGJEGYZÉS

Nemrégen derítették ki, hogy a közönséges tör

pedenevér valójában két faj; a másikat maga

sabb frekvenciájú, 55 kHz-es vadászó hangjaután szoprán törpedenevérnek (P. pygmaeusl

nevezték el. A két denevérfaj között alig van

valószínuleg csak okofógiájuk éstére!.

SZOPRÁN TÖRPEDENEVER

VÁLTOZATOS ÉlO

HELYEKEN (ordul elo,

kedveli a víz köze/ségét,

a városokban is gyakori;(6ként épü/etekben és

(aodükban pihen, télenbarlangokban is.


24-2:;:1_ ~

ERDOS TERÜLETEKEN

(ordIII el6, erdei utak és

vizek (ölött, kertekbenvadászik. Nyáron fa

odúkban, repedésekbellpillen, barlangokban,

(aodúkban telel.

Hidegturo faj, szál

láshelyeí gyakran ta

lll, láthatók az id6járás-

nak kített helyeken.A kontrasztmentes

bunda valószínu/eg

jól álcázza.

hengeresürülékhossza1,1 cm

EMLOSOK 45

MÉRET Testhossz 4,5--5,8 cm, farok 4-5,4 cm.

UTÓDOK Évente 1 (rítkán 2) utód június-jú/iusban.

TÁPLÁLKOZÁS Apró repüI6 rovarok vagy más, lágy testu gerinctelenek;

gyenge álfkapcsával nem képes összeroppantani erosen kítínes rovarokat.ECHOLOKÁCIÓ 30 kHz.

ÁLLAPOT Sérulékeny; nyugaton ritka, keleten helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Nincs.

Nyugati piszedenevérBarbastella barbastellus (Chiroptera)

Közepes termetu denevér, külleme nagyon jellegzetes. Arcorra

egy mopszliéhoz hason lit, nagy és széles fülei a fejteton össze

nottek, fülfedoje közepesen hosszú, keskeny, háromszög ala

kú. Arca és füle fekete, szárnyvitorlája sötétbarna. A bunda

szine a háton fekete, néha barnás fekete, a szorszálak vége vilá

gosszürke, ettol a háta deres nek tunik. A hasi oldal sötétszürke.

Populációi szétszórtan élnek, foként nyáron, ezért szaporodása

kevéssé ismert. Téli szálláshelyein, egyes kelet-európai barlan

gokban százával gyulhetnek össze. Hazánkban ritka, foként a

középhegységekben és ezek peremterületein fordul elo.

MÉRET Testhossz 5-6,2 cm, farok 5,5-6,5 cmUTÓDOK Évente 1 utód június--jú/íusban.

TÁPLÁLKOZÁS Kicsí repülo rovarok, legyek éséjjeli lepkék. ECHOLOKÁCIÓ 55 kHz ÁLLAPOT

Fenyegetettség közelí, OO~::1:~;:~'e~;'k~:~_Kockázatos, mert ígen tá HA-

SONLÓ FAJOK Szoröskarú koraidenevér (1.39. oJ


2~~

44 EMLOSÖK

Alpesi törpedenevérPipistrellus savii (Chiroptera)

Lehetséges, hogy ez a kevéssé ismert, délies elterjedésu faj

nem is tartozik a Pipistrellus nemzetségbe, viszont a Vespertilio

és az Eptesicus fajokkal áll rokonságban. Széles, lekerekitett W

le van, hátoldalának deres, barna bundája élesen elüt a fehé

res hasoldaltól. Általában a háztetok fölött, lassan, egyenes

vonalban repül, ami az alacsonyabban szálló törpedenevérek

fordulékony röptével ellentétes. Magyaror

szágról csak néhány adata ismert.

Miniopterus schreibersii (Chiroptera)

Az Európában honos denevérek közül ennek a fajnak a legnagyobbaz elterjedési területe, mivel Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában is

megtalálható. Közepes termetu állat, hosszú és keskeny szárnyaivalmajdnem olyan gyorsan és jól repül, mint a sarlósfecskék. Szürkés

barna bundája alul kissé világosabb színu, rövid és bársonyos, a fején felálló. Hazánkban ritka.

Hosszúszárnyú denevér

MÉRET Testhossz 4-5,4 cm, farok 3-4 cm.

UTÓDOK Évente 1 alom, 1-2 utód; június-júlíus. TÁPLÁLKOZÁS Kicsí, repülo rovarok.

ECHOLOKÁCIÓ 35 kHz. ÁLLAPOT Szórvá

nyos/helyenként gyakon; valószfnufeg nem

észlelik. HASONlÓ FAJOK Törpedenevérek1142--43.oJ

HEGYVIDÉKEN fordul

eJ62500 m magasságig;

nyári szállása szikla repedésekben, odúkban

van, barlangokban,padlásokoll telel.

NyílT, SZIKLÁS terÜle

teken, f6ként karsztvidé

keken (ordIII el6, ahol

sok barla/lg található.

rövid, felállószorzet a fejen

MEGJEGYZÉS

A hegyvidéki hosszúfülu-denevérek hason

lítanak a barna és a

szürke változataikhoz,

ezért úgy vélik, hogy

az alpesi hosszúfüfudenevérhez (P. alpi~

nus) tartoznak.

NyíLT TERÜLETEKEN,

mezogazdasági vidéke

ken fordul elo, gyakranvadászik az utcai lám

pák körül. Fokéll! épüle

tekbell pihen, ott is telel

vagy barlal1gokba l1úzödik.


széles szárnyvitorla

rövid

hüvelykujj

EMLOSÖK 47

Szürke hosszúfülu-denevér

Hasonlít a barna hosszúfülu-denevérre, de valamivel nagyobbés szürkésbarna szinu, foként az arca és a fülei. Fehéres szinu

hasoldala pala szürkének látszik, amikor a bundát szétválaszt

juk rajta, mivel a szorök töve sötét. Füle és vitorlái

vékonyak, szinük világos. Hüvelykujja rövidebb6 mm-nél. A szürke hosszú fülu-denevér fontos

jellegzetessége a bunkó alakú pénisz. Pihenés-

kor inkább szabadon függeszkedik a meny

nyezeten, nem bújik résekbe. Hazánkban

mindenfelé elterjedt, de nem túl

gyakori faj.

TÁPLÁLÉKMARADVÁNY

letépettlepkeszárnyak

PIHENO

keskeny,hegyesfülfedo

6 mm-nélhosszabb

hüvelykujj

felül barna, alul

világosabb

EMLOSÖK

Hatalmas fülei csaknem akkorák, mint a teste. Füleit pihenés

kor a szárnya alá húzza, onnan csak a keskeny fülfedo kandi

kál ki. Hátoldalán és a torkán vörösesbarna, a hasoidaion

szürkés szinu a bundája. Füle, arca és vitorlái rózsaszínes bar

nák. Hüvelykujja hosszabb 6 mm-nél. Röpte lassú, fordulé

kony, néha szitál. Alacsonyan szállva zsákmányát sokszor

a bokrok és a fák levelérol csippenti fel. Magyarországon

foként a hegyvidékeken fordul elo.

Ez a denevér általá

ban pihen6hefyén

fogyasztja el zsákmá

nyát, miután eltávolította róla az ehetet

len részeket. A paj

tákban gyakran lehet

találni ilyen letépett

lepkeszárnyakat.

ERDOS VIDÉKEKEN,

parkokban és kertekben

(ordul elo. Nyári szál/á

sa (aodúkbal1, néha

épületek ben van, ha

sonló helyeken, ritkáb

ban barlangokban telel.


UTÓDOK tvente 1, ritkán 2 június-júfiusban.

TÁPLÁLKOZÁS Repül6 rovarok, foként éJJeli lepkék; pókok ésmás gerinctelenek. ECHOLOKÁCIÓ 50 kHz. ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Szürke hosszúfülu-denevér (1. 47. o.);

kanárí hosszúfülu-denevér(P. teneriffae), csak a Kanárí

szígeteken honos.

MÉRET Testhossz 4-5,8 cm, farok 3,5--5,5 cm.UTÓDOK tvente 1júniusban.

TÁPLÁLKOZÁS Kicsi vagy közepes repülo rovarok, foként éjjeli lepkék.ECHOLOKÁClÓ 50 kHz.ÁLLAPOT Szórványos; dél felé helyenként gyakorí.

HASONLÓ FAJOK Barna hosszúfülu-denevér (f. 46. o.); kanári

hosszúfulu-denevér (P. teneriffael nagyobb és sötétebb.

I

J'"

SZÁRAZ, MELEG, szik

lás és boz6tos hegyoldalakon éi Gibraltárball.

MÉRET Testhossz 60-70 cm, marmagas

ság 45 cm. UTÓDOK Nyaranta 1

TÁPLÁLKOZÁS Mindenevo: rovarok, hül/6k

és kiseml6sök, gyümölcsök, levelek és haj~

tások. ÁLLAPOT Sérülékeny, 6 csoportban

mmtegy 160 egyed é/. HASONLÓ FAJOKNincs.


UTÓDOK Évente 1, március-májusban.

TÁPLÁLKOZÁS Hangaféléket, rekettyét és

feny6tút legel.

ÁLLAPOT Ausztráliából telepítették be Angliába

1940-ben, ahol meghonosodott.


tojásdad ürülékhossza 2 cm-ig

)t,

mellso

általában·'

Scm, .hátsó20cm ,is lehet

Berber makákó

Macropus rufogriseus (Marsupialia)

Európában az egyetlen vadon é16 kengurufajt, a Benett-kengurut könnyu azonosítani.

Egyenes testtartása és eros, hosszú hátsó lábain

való ugrálása miatt nagyon eltér a némileg

hasonló mezei nyúltói (1. 51. o.). Fekete

lábfeje és farokvége elüt a szürkésbar-

na bundától. Angliába

1940-ben betelepítették, csak ott for

dul elo.

EMLOSÖK 49

Az egyetlen vadon élo foemlos Európában. Jelenlegi populációja

csak a gibraltári sziklán fordui elo. Áliománya jórészt betelepitések

ból származik, de lehet, hogy az eredeti populáció oshonos volt.

Más fajjal összetéveszthetetlen:

közepes méretu kutya nagyságú,

faroktalan, bundája sárgásbarna,

és hüvelykujja szembeforditható a többivel.

Benett-kenguru

elorehajlófülek

hengeresürülék hossza

J.scm


.cm~hosszú, keskenyszárnyak

48 EMLOSOK

Tadarida teniotis (Chiroptera)

Nagy termetu denevér. Az európai fajok között egyedülálló

tulajdonsága, hogy farkának jelentos része túlnyülika farokvitorlán. Nagy, kerek fülei a tövüknél összeérnek és

elorehajlanak. Arca, fülei (fülfedo nélkül) és szárnyvitorlája

sötétszürke. Puha, bársonyos bundája van, szore a háton rövid,

feketésszürke, a hasi oldalon világosszürke. Bár téli álmot

alszik, mégis gyakran aktiv télen is, valószinuleg déli es

elterjedésének köszönhetoen. Hazánkban nemfordul e16.

Nagy szelindekdenevér

MEGJEGYZÉS

Magasan és kitartó

an repü!, gyakrancsatlakozik a sar/ós

fecskékhez. Han

gos, éles, hallható

csiripelése miatt éj

jel is észrevehet6,amint a háztet6k

felett száll

MÉRET Testhossz 8-9 cm, farok 4,5--6 cm.UTÓDOK Évente 1, nyáron.

TÁPLÁLKOZÁS Repülo rovarok; a hegyeken is átrepül a vonuló fajok

nyomábanECHOLOKÁCIÓ 15 kHz.

ÁLLAPOT Szórványos.HASONLÓ FAJOK Nincs.

MAGASHEGYSÉGEK

sziklás szurdokaiban

fordul elo, gyakori a le

lepülésekell is. Szikfa

hasadékokban, barlall

gokball és épüfetekben

pihen.

8 cm-nélhosszabb fülek

SZÁNTÓFÖLDEKEN

és legel6kön, erd6sávok

ban és ligetes erd6kben

(ordul ei6.

NYÚLFIÓKA

VACOK

sárgásbarna,télen kissévörösesbunda

március-ápri~1a mezei nyu

lak fel-alá kergetikegymást a földeken,gyakran egymássalszemben háts6lábukra állva "bokszolnak".

Lepus europaeus (Lagomorpha)

Európa-szerte elterjedt faj. Füle nagyon hosszú, eroteljes hátsó

lábai segitségével gyorsan füt, sebessége rövid távon elérheti

a 75 kmjórát. Az üregi nyúllal ellentétben - mellyel fiatal,

még rövid fülu példányai összetéveszthetok - fülé-

nek hegye fekete és farkát fütáskor laposan tartja,

igy nem látható annak fehér alsó fele. Foként

hajnalban és szürkületkor aktiv, de bármelyik

napszakban látható, foként a tavaszi nász

id6szakban. A terepen gyakran láthatók

nappali pihen6helyei, lenyom ott fufoltok

formájában.

EMLOSÖK 51

MÉRET Testhossz S0-70 cm, farok 7-10 cm.UTÓDOK tvente 3-szor 4 f6s februártól októberig.TÁPLÁLKOZÁS Lágyszárú gabonát és fúfélékef legel, lerágjaa bokrok hajtásait és a kérgét.ÁLLAPOT Gyakon; bár néhol hanyatfó az áffományaHASONLÓ FAJOK Oregi (f. 52. o.), havasi és pireneusi nyúl (f. So. o.);korzikai nyúl (L. corsicanus), kisebb és csak O-Olaszországban él.

Mezei nyúl

ürülék szélessége1 cm-lg

.~!

mellso t"'"

hossza

3 cm-ig .. (1

....-',12cm-ig

vörosesárnyalatú,barna bunda

50 EMLOSÖK

Lepus tim idus (Lagomorpha)

A zord éghajlathoz alkalmazkodott nyúl

füle aránylag rövid, talpa szorös. Bundá

ja szürkésbarna, vastag aljsz6rei sötét

kékesszürkék. Téli bundája hófehér,

csak az alacsonyan fekv6 mezogazdasági

területeken élok tartják meg barna szÍ

nüket. Farkuk mindig gyapjas, felül isfehér. Hazánkban nem fordul elo.

Havasi nyúl

Pireneusi nyúlLepus granatensis (Lagomorpha)

A mezei nyúl megfelel6je a Pireneusi-félszigeten. Általában

kis termetu és bundája feltun6en vöröses árnyalatú, foként

a test oldalán. A pireneusi nyúl faji önállósága vitatott, sokan

a mezei nyúl egyik változatának tartják, mások úgy vélik,

hogy egy széles körben elterjedt, afrikai

faj, a fokföldi nyúl európai alfaja.

HEGY- ÉS DOMBVIDÉKI

rétek, legelok és a tundra

lakója, ritkán (ordul el6sík vidéken.

NyíLT MEZOGAZDA

SÁGI területeken, l1o

mokdflnéken, sziklás,

boz6to5 llCgyoldalakol7(ordul elo.

MÉRET Testhossz45-60 cm, farok 4-8 cm.

UTÓDOK tvente 2-3. legfeljebb 5 f6s alom.

TÁPLÁLKOZÁS Füvek, lágyszárú növények, alacsony bokrok hajtása és kérge. ÁLLAPOT Gya-

JI; kori a megfelelo élohefyen, északon állományaingadozik. HASONLÓ FAJOK Pireneusi nyúl(1. lent) nagyobb a fule; mezei nyúl (1. 51. o.).

LOMBHULLATÓ és ta~

levelu erd6kben, parkok

ban fordul elO, ahol a fa

tetején, a törzshöz közeli

elágazásban gallyakból

és levelekbol építi göm

bölyded fészkét.

fülpamacs

A közönséges mókus egyik kedvenc tápláléka

a fenyomag. A tobozt két mel/so mancsába

fogva rágja le a tobozpikkel;eket. hogy

a magokhoz hozzáférjen Az üres tobozok

a fa alatt gyulnek össze.

MÉRET Testhossz 18-25 cm, farok 20-24 cm.UTÓDOK Évente 1-2-szer, 3-5 f6s alom; március-szeptember.

TÁPLÁLKOZÁS Fenyomag, rügyek, hajtások, makk és mogyoró, gomba,

madártojás és -fióka. ÁLLAPOT Gyakori, de a szürke mókus elterjedési

teruletén fenyegetettség közelí. HASONlÓ FAJOK Szürke erdeimókus

(1. 54. o.); perzsa mókus (S. anomalus), nincs fülpamacsa, a hasa

piszkosfehér.MEGRÁGOTT MAK

MEGRAGon TOBOZ

5 cm-ig

SÖTÉT VÁLTOZAT

E.1LOSÖK 53

mellso hossza

,V~><~jhá::ssz.iT

Sciurus vulgaris (Rodentia)

Elterjedési területének nagy részén változatos megjelenésu faj.

Bundájának színe a hátoldalán világos vörösesbarnától feke

tésbarnáig terjedhet, hasi oldala mindig világos, fehéres. Té

len minden szin változat szürkés szinu, és szorpamacsot visel

a füle csúcsán. Rendkivül mozgékony rágcsáló, a fákon - ahol

idejének nagy részét tölti - kitu

noen mászik és jól ugrik. Ugrás

közben hosszú, bozontos far- ~kával egyensúlyoz. A talaj ról is ~sok táplálékot szed össze, mi

közben nagy ugrásokkal közlekedik.

Közönséges erdei mókus

barna vagyfekete hátoldal

lekerekítettarcorr


UTÓDOK Évente 3--6, legfeljebb 12 fos alom, február-augusztus.

TÁPLÁLKOZÁS Füvek, levelek, rügyek és gyökerek, télen fakéregÁLLAPOT Gyakori; elterjedési területének nagy részére betelep/tették.

HASONLÓ FAJOK Havasl~ pireneusi (1. 50. o.) és mezei nyúl (/. 51. o.)hosszabb a fulük és a lábuk; gyapjasfarkú nyúl (Brachylagus floridanus)

vífágos lábú észak-amerikai faJ~Dél-Európában sportvadászat célpontja.

MEGJEGYZ€S1"Szaporodik, mint

a nyú/" tartja a mon

dás. Az üregi nyúln6stényei szülés után

két nappal már újrapárzanak. Az év ele

jén született kölykök

már ugyanabban az

évben szaporodnak

Üregi nyúlOryctolagus cuniculus (Lagomorpho)

A Pireneusi-félszigten oshonos fajt az ókorban Európa nagy

részére betelepítették. Rendkívüli szaporasága miatt, ahol

megtelepedett, legelésévei és ásási tevékenységévei nagyhatással volt a környezetére. Bundájának színe a feketétol

a világosbarnáig változik, nyakán sötétebb, tarkóján sárgása szorzet, hasoldala sárgásfehér. Füle rövidebb, mint

a mezei nyúl é, a hegye lekerekített, nincs rajta fekete folt.Lábai is rövidebbek, felül barna, alul fehér farkát futás

közben felcsapja. Hazánkban gyakori.

52 EMLOS'6K

ürülékátméro1 cm-ig

mellsohossza

3 cm-ig

ÜRÜlÉKHALOM

FÜVES TERÜLETEKEN,

szántófOldeken, homo

kos talajú vidékekenfordul el6; ürüléke, ko

torékai és rágásnyomai

ielzikjelmlétét.

territórium kijelölésérealkalmas

mellso hossza ,J/-,2cm-';!J er

~f~

HÁBORíTATLAN Nví

RESEKBEN és e/egyes er

d6kben fordul e16;fészkét faodúban készíti el.

SZÁRAZ, SZIKLÁS

él6helyeken fordul el6;a mezogazdasági terüle

teken a földeket övez6k6falakban keres menedéket.

hátsóhossza

3 cm-ig

ezüstösszürkebunda

MÉRET Testhossz 14~20 cm, farok 9-14 cm.

UTÓDOK tvente 2-szer, 2-4 fos alomi áprijis-július, TÁPLÁLKOZÁS Barkavirágzatok,

magok, (ügyek és levelek, néha madárlojás

és +fiÓka. ÁLLAPOT Fenyegetettség közeli,

populációi szórványosak és hanyatfók.

HASONLÓ FAJOK Nagy pele (1. 74. o.).

hosszú, bozontos farok

Pteromys volam (Rodentia)

Éjszakai életmódú, erdei rágcsáló. Elülso és hátulsó lábai kö

zött kifeszitheto, szorös repülohártyájával hosszabb siklásokra

képes a fák között. Leszálláskor farkát felemelve, repülohártyá-

ját meghajlitva fékez. Bár az északi erdoségek la

kója, nem alszik téli álmot; fészkében vagyfaodvakban felhalmozott készleteiböl

(magok, barkák, fakéreg) táplálkoziktélen. Nálunk nem fordul elo.

Szibériai repülomókus

A Kanári-szigetekre (Fuerteventura) 1965-ben behurcolt egyet

len pár berber csikosmókus utódai gyorsan elszaporodtak.

Növekvo állományuk napjainkban egy közepes szinten állan

dósulni látszik. A berber csikosmókus szürkésbarna bundájának hátoldalán öt sárgásbarna csik fut

végig. Nappali életmódú rágcsáló,

éjszakára és a hoség elol a járatai- ,

ban vagy a sziklák között keresmenedéket.

EMLOSÖK 55

Berber csíkosmókus

MÉRET Testhossz és farok legfeljebb 15 cm.

UTÓDOK tvente 2-szer, 4-6 fos arom; febru

ár-augusztus. TÁPLÁLKOZÁS Magok, termé-

ij. sek, csigák, dögök és kecskeürülék. ÁLLAPOT

Helyenként gyakori; behurcolt faj. HASONlÓ

FAJOK Szibériai csíkosmókus ({. 58. o.) na

gyobb és erosebb a rajzolata, máshol ér

KÁRTÉTELFÉSZEK

bozontos farok, fehér

hegyu $zorökkel

EMLOSOK

Mióta a 19. században Angliába betelepitették, ez az eroteljes

és agressziv állat Anglia és Wales nagy részérol kiszoritatta a

közönséges erdeimókust; Olaszország északi részén napjainkban hasonló folyamat zajlik. A szürke erdeimókus sokat tar

tózkodik a talajon, ahol makkot és gyümölcsöket keresgél és

rejt el késobbi fogyasztásra. Bundája kissé változatos szinü,

gyengén vöröses árnyalatú, foként a fiatalokon, de fü

lén soha sincs feltuno szorpamacs. Jelenlétére rokoná

éhoz hasonló jelek utalnak, de fészkét általában a

fatörzstol távolabb épití. Magyarországonmég nem jelent meg.

FOKÉNT LOMBERDOK

BEN, parkokban és kertekben fordul e16;min

denhol megtelepszik,ahol elegend6 táplálékottalál.

MÉRET Testhossz 23~30 cm, farok 20-24 cm.

UTÓDOK tvente 1-2+szer, 3-6 f6s aram.

TÁPLÁLKOZÁS Magok és más növényi anyagok; rovarok, madártojások

és -fiókák. ÁLLAPOT tszak-Amerikából hurcolták be Angliába, aho!

nagyon gyakori és még mindig terjeszkedik. HASONlÓ FAJOK Az élén

kebb szinu közönséges erdeimókus (f. 53. o.) szürke változata; nagypele (1. 74. o.) kisebb

SÖTÉT VÁl rOZA T

~Imellso 3 cm-ig

~ I ,~ 'dt~'"llj.".,..- rU.,.~ f

hátsó ---+5 cm-ig"

MAGA$HEGYI

LEGELOKON {ordul el6

1000-3000 m magas

ságban; kedveli a szikla

kibúvásas helyeket,

melyek ló kilátóhelyül

slolgáhJak.

ÜRGELYUKAK

rövid lábak

mellso hossza 5 cm-ig

~ • ,1 ,

'~I.;!'6'hátsó hossza 5 cm-ig

ürülék hossza

6 cm-ig

fekete

hegyufarok

nagy fej

Az európai mormota jelenlélét gyakran éles,

füttyszeru hang jelzi, mel/yel territóriumuk ha

tárára vagy a veszélyre figyelmeztet. A füttyento

állatot általában meg lehet pillantani egy kiállószikladarabon.

EMLOSÖK 57


UTÓDOK Évente 1, 2-6 fos alom, május-június.

TÁPLÁLKOZÁS Füvek és más lágyszárú növények, gyökerek.

ÁLLAPOT Elterjedési területének szivében helyenként gyakori, a szélsoterületeken fenyegetettség közeli; a Pireneusokba és máshová is be

tefepítették, bundája és gyógyszernek tartott zsír ja miatt.HASONLÓ FAJOK Nincs.

Mormota mormota (Rodentia)

Nagy termetu rágcsáló, bozontos farka közepesen hosszú, lá

bai rövidek. Nyílt élohelyein, a magashegyi réteken és legelo

kön gyakran láthatók, amint felegyenesedve éberen figyelnek

vagy a sziklákon elterülve napfürdoznek. Rendkívül társas ter

mészetu állat, nagy kolóniákban él, föld alatti járatai kiterjedt

alagútrendszert alkotnak. A kotorék mélyebb részein október

tol áprilisig téli álmot alszik. Suru bundája és vastag zsirrétege

jó védelmet nyújt a hideg ellen. Magyarországon nem él.

Európai mormota

~~~hátsó hossza jj2,5 cm-ig / '"

MÉRET Testhossz 19-22 cm, farok 6--7 cm.

UTÓDOK tvente 1, fegfeljebb 6 f6s alom,május~június. TÁPLÁLKOZÁS Foként magok;más novényi részek és rovarok. ÁLLAPOT

Sérülékeny, helyenként gyakon~ de a mezo

gazdaság miatt állománya hanyatlik

HASONLÓ FAJOK Gy6ngy6s ürge (1. I.ent)

MÉRET Testhossz 18-25 cm, farok 3-4 cm

UTÓDOK Évente 1, 4.'3 fós alom, május-június.

TÁPLÁLKOZÁS Magok és más növényi részek;

talajon él6 rovarok és egyéb gerinctelenek.

ÁLLAPOT Sérülékeny; helyenként gyakod, több

helyrol kipusztult, m~shol állománya hanyat.ló. /HASONLÓ FAJOK Kózónséges úrge (f. fent)

56 EMLOSÖK

Közönséges ürgeSpermophilus citellus (Rodentia)

Hengeres testével, rövid végtagjaival, apró füleivel és farkával a ta

lajlakó életmódhoz alkalmazkodott. Az ürgék maguk ásta járatok

ban élnek, nagy kolóniákat alkotnak, ahol gyakran láthatók hátsó

lábaikon felegyenesedve, amint a ragadozókat kémlelik. Október

és március között téli álmot alszanak. Hazánkban sok- ~_felé elofordul az alacsony füvu élohelyeken. -1f/!IIf' V

Spermophilus suslicus (Rodentia)

Mérete és testalakja a közönséges ürgéhez hasonló, de a gyön

gyös ürge sötétbarna hátoldalának sárgásfehér pöttyeirolkönnyen felismerheto. Farka rövidebb, ke

vésbé bozontos, Európában sokkal kisebb

területen fordul elo rokonánál. Nagy koló

niákban él a füves pusztákon, de jobban turi

a zavarást, gyakran kártevoként tunik fel

a mezogazdasági területeken.Nálunk nem fordul elo.

Gyöngyös ürge

KOTORÉK

" ~tí•.U.•1\.J;..'!fv....ljmellso ID(1,5 cm-ig ~-lJ

hátsó 2,5 cm-ig

kibújik aföld alól

SZÁRAZ, FÜVES terüle

teken, mez6gazdaságividékeken {ordul el6.

SZÁRAZ, FUVES pusz

tákon és mez6gazda

sági területeken

{ordul el6.

A közönséges hör

csög magányos ter

mészetu, mogorva

állat, a hím és a

n6stény csak a párosodás alkafmával

tafáfkoz/k egymással.

FOKÉNT SíKVIOÉKI fü

ves területeken, sztyep

pen és mez6gazdasági vi

dékeken fordul el6, száraz, nem köves talajon.

vörösesbarna hátoldal


UTÓDOK Évente 3,4-12 rós alom, május-augusztus.

TÁPLÁLKOZÁS Magok, gyökerek, gumók és kevés rovar.

ÁLLAPOT Ritka, nyugaton populáció; hanyatlóak.

HASONLÓ FAJOK lemmlngek (f. 60. o.), sokkaf kisebb a fülük;

dobrudzsai hörcsög (Mesocricetus newtoni) kisebb, kevésbé fekete

a hasa, kefetebbre terjedt el.

Cricetus cricetus (Rodentia)

Éjszaki életmódú, talajlakó állat, ezért csak ritkán látható, pe

dig néha olyan tömeges, hogy károkat okoz a szántóföldeken.

Elágazó, föld alatti alagútrendszerben él, melyhez lakóüregek,

táplálékraktárak és "illemhelyek" tartoznak. A járatok mélysé

ge elérheti a 2 métert. Zömök testét felül vörösbarna bunda

fedi, pofáján és testoldalán fehéres foltok vannak, hasaldala

fekete. Nagy pofazacskójában gyujti, és raktáraiba hordja a

táplálékot. Téli álmot alszik, de rendszeresen felébred táplál

kozni. Magyarország mezogazdasági területein gyakori.

EMLOSOK 59

Közönséges hörcsög

mellso hossza hátsó hossza

~', ."r",sem_i9V". 2em-i9

","It,.J ~7

ürülék hossza 1 cm-ig

~A~~,

hátsó hossza ......:;;...3 cm-ig

földtúrás magassága20cm-íg

FOLD1KUTY ATÚRÁS

58 EMLOSOK

A hátoldalán és fején végigfutó, fehéres sávokkal elválasztott,

öt sötétbarna csikról könnyen felismerheto ez a barna bundá

jú rágcsáló. A szibériai csikosmókus Oroszország kiterjedt er

doségeiben oshonos, de a fogságból megszökött példányok

elszaporodása miatt másutt is elofordul. Táplálékát a talajon

szerzi, de a fákon is nagyon ügyesen mozog. Fészkét föld

alatti járatban vagy üreges fatörzsben késziti, télire táplálékothalmoz fel.

Szibériai csíkosmókus

Nyugati földikutyaNannospalax leucodon (Rodentia)

Élohelyén is ritkán lehet látni, mivel éjszakai életmódú talaj

lakó állat. A földi kutyák fajai nagyon hasonlitanak egymásra,

megkülönböztetésük nem könnyu. Megjelenésük elárulja

életmódjukat: testük hengeres, szemük, fülük, farkuk nem

látható, metszofogaik hatalmasra nottek, mivel azokkal ássák

járataikat. A nyugati földi kutya hazánkban ritka, a Tiszántúlon fordul elo .


UTÓDOK tvente 1, 1-2 f6s alom, május-júfius

TÁPLÁLKOZÁS Magok és termések, más növé

nyi részek, gombák, rovarok és kicsi gerincesek

ÁLLAPOT Gyakori; szökevény példányai szórvá

nyosak. HASONLÓ FAJOK Berber csíkosmókus

(f. 55. o.) kisebb. csíkjaí haiványabbak.

MÉRET Testhossz 15-27 cm.

UTÓDOK tvente 1, 2-4 {os alom, május-júni

usban. TÁPLÁLKOZÁS Gyökerek hagymák és

gumók. ÁLLAPOT Sérüfékeny, nagyon kevés

he~en gyakon HASONLÓ FAlaK Vakondok

(f. 27-28. o.), rovarev6k; balkáni földikutya

(Spalax graecusJ kissé nagyobb.

MEGJEGYZÉS

Könyvünkben ez az

egyetfen faj, amely

rol nem készült fató,

mivel rendkívül rejtett életet éf.

SURU ERDOKBEN

honos, a szökevény pél

dányok foként városi

parkokban élnek.


teken, lege/okön é/; tú

rásai és az Üregébe be

húzott tápnövényei

elárulják je/enlélét.

széles,lapos,pikkelyes farok

lASSÚ FOLY Ású

FOL VÓK árterein és

tavak mei/et! fordul eJ6a filz-nyár erdokben.

sima, barnaszorzet


UTÓDOK Évente 1, 1-4 fos a/am júníusban.

TÁPLÁLKOZÁS Füvek, vízi növények, faháncs.

ÁLLAPOT Fenyegetettség közeli~· vísszate/epítése után helyenként

gyakori.

HASONLÓ FAJOK Nutria, pézsmapocok és közönséges kószapocok (1.

62--64. o'; nem iapos a farkuk; kanadai hád (1. 62. o'; sátélebb, kisebb.

Az európai hódra

utalá jelek a part

o/daiban a ga/lyvár

(átméroje elérheti

a 15 m-t), a vízben

a gát, a kidöntött fák

és a letaposott ösvé

nyek az aljnövényzetben.

HÓDVÁR

kidöntött fák

ÉLETJELEK

EMLOSOK 61

Európai hód(ostor fiber (Rodentia)

A legnagyobb termetú rágcsáló a régióban. Egész életét édesvizek mellett tölti. Jól alkalmazkodott a vizi életmódhoz: hát

só lábai úszóhártyásak, pikkelyekkel fedett, lap os, széles farka

úszáskor kormánylapátként szolgát. Bundája tömött, meleg és

vízhatlan, orrát és fülét borlebennyel el tudja zárni a víz alatt.

A hódok társas állatok, egész évben aktívak. Foként éjjel te

vékenykednek. Magyarországról 1850-ben kihalt, de

1996-ban megkezdodött

a visszatelepitése.

:~~r'hátsó 14 cm-ig

szürkebunda

vöröses folta faron

(felnotteken)

olvadás után láthatókaz alagutak

JÁRATOK

Tk hossza 4 mm-ig

ür~~

;~{I~

mellso hossza

, l.J '."-~'~.~..It. '.'ty' \J!"

•. hátsó hossza t',8 cm-ig

60 EMLOSOK

Lemmus lemmus (Rodentia)

A lemmingekre - és sok más sarkvidéki fajra - jellemzo a populá

ciók túlszaporodása és összeomlása. Amikor nagy az egyedsuru

ség és szukösek a táplálékforrások, az állatok tömegesen kelnek

útra élelmet keresve. A közönséges lemming zömök testu, szinte

farkatlan rágcsáló, sárgásbarna bundája fekete fol-

tos. Éjjel és nappal is aktiv.

Közönséges lemming

Myopus schisticolor (Rodentia)

Hasonlit a 'közönséges lemmingre, de szürke bundájával ke

vésbé feltúno, mint nagyobb rokona. Populációiban a hímek

száma csupán negyede a nostényekének, mivel az anyák egyrésze csak leány utódokat képes szülni. Ez a faj is rendszeresen

túlszaporodik.

Erdei lemming

MÉRET Testhossz UJ-15 cm, farok 1~2 cm.

UTÓDOK tvenle 2--6-szor, iegfeljebb 12 fós

alom, áprifis-október.

TÁPLÁLKOZÁS Füvek, sások, törpecserjék

hajtásai és gyökerei, mohák.

ÁLLAPOT Gyakori, de állománya ingadozó.

HASONlÓ FAJOK Közönséges hörcsög (/. 59. o.).

A TUNDRÁN, délebbre

a magashegységekbenterjedt eJ; a lemmingjá

rásos években az erd{fzó

nában és a mez6gazda

sági vidékeken is megjelerlik.


UTÓDOK A/monként legfeljebb 6. TÁPLÁLKO

ZÁs Foként mohák. ÁLLAPOT Fenyegetettség

közelí; helyenként gyakori, de é/6helyének csök

kenése miatt populációi hanyatláak. HASONlÓ

FAJOK Közönséges hörcsög (1. 59. o.); deres er

deipocok (1. 66 o.) hosszabb a farka.

ÖREG FENYVESEKBEN

terjedt el, ahol vaslag

a 111ohaszonyeg; szára

zabb vidékeken csak

akkor jelenik meg,

ha túlszaporodot!.

TÉLI VÁR

FOLYÓK, csatornák

és tavak mentén, valamint mocsaras terüle-

teken (ordul e16.

ÉDESVIZEK MENTÉN

(ordul el6; járatait a

part(alba, a gátakbaássa.

MÉRET Tes/hossz 17-20 cm, farok 11-13 cm.

UTÓDOK Éven/e 2-4-s2er, legfeijebb 6 fos

alom. TÁPLÁLKOZÁS Vízínövények és gerinctefenek, halak é5 kétéltuek. ÁLLAPOT Fenyege

tettség közeli; hanyatló populációk. HASONlÓ

FAIOK Pézsmapocok II. fen!); közönséges

kószapocok (1. 64. o.) rövidebb a farka.

Arvicola sapidus (Rodentia)

Sötétszürke bundájú, tompa arcorrú és kicsi füiu rágcsáió.

Azokon a helyeken, ahol együtt fordul elo a

közönséges kószapocokkal, a déli kószapocok •• ~-nagyobb termetérol, sötétebb bundájáról és ~ Vhosszabb farkárói ismerheto fel. A két faj pon-

tos azonositásához azonban a koponya

vagy a kromoszómák vizsgálata szüksé

ges, mert köztük nagy a méretbeli ésa színbeii átfedés. Nálunk nem él.

mellso 2 cm-ig

,w~A. it.M.1.'. '''·tlll! AJ

",.hátsó 3,5 cm-ig \\_

EMLOSÖK 63

Ondatra zibethjcus (Rodentia)

Észak-amerikai faj, a prémje miatt teiepítették be Európába,

ahol sokfelé meghonosodott. A vízi életmódhoz alkalmazko

dott, hátsó lábai úszóhártyásak, ujjait hosszú úszóserték szegé

lyezik, hosszú farka oidairói iapított. Úszás közben csak a feje

és a válla látszik ki a vízbol. A himek párzás idején pézsmasze-

ru anyagot termelnek, azzal jelölik ki ter-fényes, barna bunda ritóriumukat. Hazánkban

gyakori.

Déli kósza pocok

Pézsmapocok

GÁT

HÓDVÁR

mellso 6 cm-ig

1" ".~.IA.. ~. 1.'

'~~ tr·~ .

hátsó 1~ cm-ig' ..hosszúkás

MÉRET Testhossz 35-60 cm, farok 25-45 cm.UTÓDOK Évente 2-3-szor, 4-8 {65alom.

TÁPLÁLKOZÁS Vízi növények víz fölötti része

és gyöktörzse; termesztett növények gumója,

vastag gyökere. ÁLLAPOT Helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Európai hód (1. 61. o.), pézs

mapocok (1. 63 o.) nem hengeres a farkuk.

62 EMLOSÖK

Nutria

coypus

Dél-Amerikából telepitették be Európába a prémje miatt. Terme

tes állat, mérete a hód és a pézsmapocok közé esik. Jói úszik,

hátsó lábai úszóhártyásak, szeme, füie és

orrlyukai a feje tetején helyezkednek ei,

farka patkányszeru. Foként szürkületkor

aktiv. Magyarországon a fagyok miattszabadban nem éii túl a telet.

Hasoniit az európai hódra, csak sötétebb szinu. A kanadai hód

számos heiyen megtelepedett Európában, ahol a szormete

nyészto telepekroi kiszabadult. Arról nincs adat, hogy keresz

tezodne az oshonos hódokkai, de valószínunek tartják, hogya közös élo helyrol kiszorítja az európaihódot. Náiunk nem él.

úszÁs

MÉRET Testhossz

55-85 cm, farok 25--30 cm.

UTÓDOK Évente 1, 3--4 r6s atom, június-jú

lius. TÁPLÁLKOZÁS Fás- és lágyszárú növé

nyek. ÁLLAPOT Észak-Amerikábóf tefepítet

ték be, Finnországban helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Európai hód (1. 61. o.).

DÚS NÖVÉNYZETU

VíZPARTOKON,

ártereken, nádasokban

és (olyátorkolatokban(ordul elo.

TAVAK És ERDOVEL

ávezett kisebb (olyákmentén fordul elo; az

európai Mdllállwjlamosabb agátépítésre.

nagy szemekés fülek

LEKÉRGEZETT FAÁG

MEGRÁGOn MOGYORÓK

BOKROS TERÜLETE

KEN, dús aljnövényzetu

lomb- és elegyes erdokben, parkokban fordulelo.

MEGJEGYZÉS

Tobb mint 30 aifaja

ismert Európában,

melyek méretben,

szfnben, fogazatban,

a koponya alakjában

eltéroek Egyes 5zi

getlak6 aifajok há

romszor nagyobbak,mint aszárazföldiek

MÉRET Testhassz 8-11 cm, farok 3,5--7 cmUTÓDOK tvente 4-5-ször, 3-5 {6s alom, április-október, vagy egész

évben, ahol kedvezoek a feltételek.

TÁPLÁLKOZÁS Rugyek, levelek, termések, magok és gombák; kevés rovar.

ÁLLAPOT Gyakori; egyedszáma íngadozhat.

HASONLÓ FAJOK Deres és sarki erdeipocok (1. 66. o.), csaliljáró pocok (1.

68 o.); más Mícrotus-fajok, melyek kevésbé

Vöröshátú erdei pocokClethrionomys glareolus (Rodentia)

Nagy elterjedési területu faj, legnagyobb egyedszámban a fo

lyómenti ligeterd6kben fordul e16. Más pockokhoz képest

sokat tartózkodik a felszinen és fára is jól mászik, ezért gyak

rabban kerül szem elé. Mivel f6ként szürkületkor és éjjel aktiv,

jelenlétére leginkább táplálkozásának nyomai ból lehet követ

keztetni. Ilyen nyomok lehetnek apró tobozmarad-

ványok (kevésbé elnyuttek, mint a mókusok

maradéka), ép szélu, félberágott mogyoró

héjak. Hazánkban gyakori faj.

EMLOSÖK 65

bejárat

lelegelt fuszálak a lyuk

bejáratánál

64 EMLOSÖK

Közönséges kósza pocok

zöld, a vége lekerekített

~,t::~

TÁPLÁLKOZÁS KÖZBEN

MEGJEGVZES

Gyakran összetévesztik a vándorpafkánnyal,

amely szIntén jól úszik é5 hasonló éfohelye

ken fordul elo. Bár méretük é5 alakjuk hasonló, a vándorpatkány hosszú arcorráróf

é5 hosszabb farkáról felismerheto.

MÉRET Testhossz 12~22cm, farok 6-12 cm.

UTÓDOK Évente 2~5-ször, 2-6 f6s alom, márcíus-.október.

TÁPLÁLKOZÁS Füvek, sások és más növények, hagymák, gumók,

gyökerek; télen lerágja a fák kérgét. ÁLLAPOT Gyakori, de a szennyez6dések és az él6helyek pusztulása miatt hanyatló populációk.

HASONLÓ FAJOK Déli kószapocok (f. 63. o.); ahol a szárazföldön él,

más pocokfajok (1. 65-72. o.), de ezeknél kétszer nagyobb.

~';1 t v1

~ ::1hátsó 'p3,5 cm-ig I

ÉDESVIZEK MELLETT

és legelokön, szántó

fOldekw, kertekben

fordlllel6.

MAGASHEGYSÉCEK

BEN a fahatár /ii/ört

fordu / e16, görgeteges,

sziklás hegyoldalakon.Karsztvidékeken alacso

nyabban is megtalálhatö.

MEGJEGYZÉS

Bár a pockok tÖbbsége éjje/-nappal aktív, a ha

vasi pocok inkább nappali állat, foként nyáron.

Tavasszal a sziklákon gyakran láthatók napozó

példányai.

MÉRET Testhossz 11-14 cm, farok 5--7,5 cm.

UTÓDOK tvente 1-2-szer, legfeljebb 7 f6s atom,

TÁPLÁLKOZÁS Füvek, törpe cserjék hajtásai és t~ÁllAPOT Fenyegetettség közeh~ de helyenként gyakori .

HASONlÓ FAJOK Ospocok (Dinaromys bogdanovi) világosabb szürke,

nagyobb a fule, hosszabb és vékonyabb a farka.

JÁRATREND5lERAZ OLVADÁS UTÁN

EMLOSÖK 67

Chionomys nivalis (Rodentia)

Közép- és Dél-Európára korlátozódó, szétszórt, magashegységi

elofordulása mutatja, hogy a havasi pocok jégkorszaki marad

ványfaj. Elterjedési területe egykor sokkal nagyobb lehetett,

de az utolsó jégkorszak után a magashegységek hideg csúcsai

ra szorult vissza. Európában a legmagasabb régiókban élo po

cokfaj. Egész évben aktiv, a hó alatt készített járatai az olvadás

után láthatóvá válnak. Világos színu bundája és hosszú,

a dús szorzettol aránylag vastag farka van.Nálunk nem fordul elo.

Havasi pocok

nagy szemek

metlso hossza 1 cm-ig

j .. "f,t. II .,,_" .,

hátsó hossza "1,7 cm-ig

~~"-.<Iiiiiiii» -.

. ~-~lürÜlék4 mm-ig

me!lso hossza 1 cm-ig

1'· ","- .. ,.." .,

hátsó hossza "

1,Bcm-ig

ürülék hossza~,--~-~--- --

66 EMLOSÖK

Deres erdeipocokC/ethrionomys rufocanus (Rodentia)

Az északias elterjedésu deres erdei pocok a közeli rokon vörös

hátú és sarki erdeipocoktói abban tér el, hogy hátán csakegy kis sávban található vöröses szorzet és testoldala sokkal

vörösb'rn, sáv szürkébbnek látszik. A három faj közü]

,bundán a legnagyobb termetu. Populációi

egyedszáma 4-5 évente je

lentosen ingadozik.

Sarki erdei pocokC/ethrionomys ru ti/us (Rodentia)

Sokkal élénkebb szinu a vöröshátú erdeipocoknál, farka rövi

debb, dúsan szorös és a végén szorcsomó van. A sarki erdei

pocok az északi erdoségek lakója, elkerüli az irtásokat, nem

úgy, mint gyakoribb rokona. Fészkét fák gyökerei vagy kövekvörösesbarna alatti üregben építi, fuvel béleli és

hMolrl,' osszel sok magot halmoz felbenne télire.

MÉREI Testhossz 11-13 cm, farok 3-4 cm.

UTÓDOK tvente 2-3-510(, legfeljebb II fós atom.

TÁPLÁLKOZÁS Törpecserjék rügyei és hajtásai;'

termések, bogy6k és fakéreg; gombák, rovarok.

ÁLLAPOT Szuk elterjedési teru/etén belül gyakori.

HASONlÓ FAJOK Sarki erde/pocok (1.lent); vörös

hátú erdeipocok (/. 65. o); erdei /emming (f. W. a.).

ÉRET Testhossz 8-11 cm, farok 2,5

3,5 cm. UTÓDOK Évente 2-3-5Z0(, legfel

jebb 11 (65 alom. TÁPLÁLKOZÁS Hajtások,

rügyek és magok; fakéreg, zuzmó és gomba.ÁLLAPOT Helyenként gyakori. HASONlÓ

FAJOK Deres erde/pocok O- fent), vöröshátúerde/pocok (1. 65. o.).

BOKROS TUNDRÁN él

északon, délebbre a ma

gashegységekben teljedt

el; nyílt (enyvesekben és

nyíresekben is el6fordul.

SURU ALJNÖVÉNYZE

TU rlyíresekben és füze

sekben (ordul el6 a sark

kör közelében; a mohás

aljú (enyveseket is ked

veli.

'"

sötétbarnabunda

VIZES TERÜLETEKEN,

/ápokban, mocsarakban

terjedt el; télen szára

zabb vidékeken és épületekben is elofordul.

ALACSONY AN FEKVO

FÜVES és mocsaras é/o

helyeken, sam alj/lö

vél1Yzetu, nyílt erdokben fordul el6.


UTÓDOK Kevéssé ismert, évente 3-5 alom.

TÁPLÁLKOZÁS Füvek és más növények.

ÁLLAPOT Fenyegetettség közeli, szólVányos.HASONLÓ FAJOK tszaki pocok (f. fent); mezei

pocok (f. 68. o.); Günther-pocok (M. guentheril,

világosabb a farka és a lábfeje.

hátsó hossza2,2 cm-ig

hátsó hossza2,2 cm-ig

ürülék hossza4 mm-ig

MÉRET Testhossz 9-15 cm, farok 3-7 cm

UTÓDOK Évente 2-3-520r. legfeljebb 10 fósalom, május-szeptember. TÁPLÁLKOZÁS

Gyökerek, levelek és rügyek. ÁLLAPOT

Fenyegetettség közelí, helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Spanyol pocok (1. lent)i

mezei és csalítjáró pocok (/. 68. o.).

EMLOSOK 69

Microtus oeconomus (Rodentia)

Nah'Y0bb, mint a csalit járó pocok, bundája sötétebb, hosszabb

farka felül jól láthatóan sötétebb, mint alul, füle belseje kevés

bé szórös. Más Microtus-fajoknál nedvesebb élóhelyeken for

dul eló, jól úszik, de jól is mászik. Általában a talaj szint je fölé,

fuból késziti a fészkét. Magyarországon ritka, jégkorszaki ma

radványfajként tartják számon, védett.

Északi pocok

mellso hossza

I ~.'4.•cm'l:1

Spanyol pocokMicrotus cabrerae (Rodentia)

Nagyon hasonl it a mezei pocokra, de nagyobb. Ahol a két faj

elterjedési területe átfed, a spanyol pocok az alacsonyabb

tengerszint feletti magasságokban fordul eló. Bundája kissésötétebb, hátsó részén a hosszú, sötét szó rök kiállnak a bundá

jából, hasoldala sárgásbarna. A két faj biztos azonosításához

a fogak vizsgálata szükséges.Nálunk nem fordul eló.

mellso hossza 1 cm-ig

~' ~=j,hátsó hossza A'1,8 cm-ig

FÖlDTÚRÁS


UTÓDOK Évente 3-6~szor, 2-6 fos alom

TÁPLÁLKOZÁS Füvek és sások hajtása és

gyökere, gombák, fakéreg. ÁLLAPOTnálunk védett. HASONLÓ FAJOK ME

(1. fent)i vöröshátú erdeipocok {/. 65.északi és spanyol pocok (1. 69. o.)


UTÓDOK tvente 2-4-szer, legfeljebb 12 fosalom. TÁPLÁLKOZÁS Fufélék és sások

gyökerei. ÁLLAPOT Gyakori. HASONLÓ

FAJOK Csaliljáró pocok (/. lent); északi és

spanyol pocok (1. 69. o.); keleti megfelel6jeaMicrotus

Mezei pocokMicrotus orvo/is (Rodentia)

Mint a talajlakó állatok zöme, a csalit járó

és a mezei pocok is foként éjjel aktiv,

ezért jóformán csak a járatok (a földtúrások), és az ürülékek kerülnek szem elé.

A mezei pocok rövid farka kissé sötétebb

felül, mint alul. A hasonló fajoktói csak a

fogak rágófelülete alapján le-het biztosan elkülöníteni.

Hazánkban gyakori.

sötét szürkésbarna bunda

rövid, lekerekítettarcorr

Csalit járó pocok

68 EMLOSÖK

Microtus agrestis (Rodentia)

A csalit járó pocok farka rövidebb, mint a többi pocoké, szóre

sötétebb és hosszabb, mint a nagyon hasonló mezei pocoké.

Kicsi fülét - melynek belseje csak félig szórös - szinte elta

karják a hosszú szórszálak. A terepen nem lehet elkülöníteni

a mezei pocoktói, de a bagolyköpetekben található fogak

felszine alapján pontosan azonosithatók.Hazánkban a Dunántúlon

fordul eló.

ürülék hossza

4:;~

NyíLT VIDÉKEKEN, rö

vidfüvü vagy legeltetett

réteken, szántóföldekenfordul elo.

mellso hossza1,2 cm

FÉSZEK

LIGETES ERDOKBEN,

magasfüves és vizenyosterületeken fordul elo

a suru növényzet alatt.

KÜLÖNFÉLE FÜVES,

boz6los területeken,

nyilt erd6kben, szántó

földeken, hegyvidékenés városokban is e16

(ordul.

MEDlTERRÁN éghajla

tú, füves, (ás, bozótos

területeken (ordul e16.

sárgásbarnahátoldal

MÉRET Testhossz 8,5-10,5 cm, farok 2-3 cm.

UTÓDOK Kevéssé ismert; legfeú"ebb 5 rós

alom. TÁPLÁLKOZÁS Füvek és más növények,

gabonaféfék. ÁLLAPOT Gyakori. HASONLÓFAJOK (/. 71-72. o.); lapos-

feju (P. és balkáni föld/pocokIP. thomasi).

EMLOSÖK 71

Pitymus savii (Rodentia)

Nagyon hasonlít a közönséges földipocokra, attól biztosan

csak a zápfogaik egyszerubb mintázatú rágófelszine különböz

teti meg. Bundája világosabb barna, farka rövidebb és a fülei

kisebbek. Az Appennini-félszigeten mindenütt megtalál ható,

ahol más földipocok nem él, és nagy egyedsuru

séget érhet el.


UTÓDOK Kevéssé ismert; alomszám 2-4.

TÁPLÁLKOZÁS Föld alatti, fölötti növényi részek.

ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ fAJOK Más földipockok (t. 70-72. o.)

macedón foldipocok (P. felteni) kromoszómái

és elterjedési területe különbözik.

Déli földipocok

Pitymus duodecímcostatus (Rodentia)

A talaj lakó, éjszakai életmód ú közép tengeri földipocok a Pire

neusi-félszigeten és Franciaország délí részén terjedt el. Foként

olyan területeken fordul elo, ahol laza, mély rétegu talaj talál

ható, melyben jól tud ásni. A száraz, meleg idojárást a pockok

zöménél jobban turi. A csapdába ejtett vagy elhul

lott példányok sárgás szinu, bársonyos bundájukról ismerhetok fel.

Középtengeri földipocok

mellso hossza

,A.L"'~'~V \~7hátsó hossza ~1,6 cm-ig

MÉRET Testhossz 8-10,5 cm, farok 2,5-4 cm.UTÓDOK Egész évben, kb. 10+5zer, 2-4 rós alom

TÁPLÁLKOZÁS Föld alatti növényi részek.

ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Más földipockok (1. 71-72. o.); látral fold/pocok

(P. tatricus) nagyobb és sötétebb, de elterjedési területe korlátozott.

70 EMLOSOK

Közönséges földipocokPitymys subterraneus (Rodentia)

A legnagyobb elterjedési területu földi pocok faj, Európa-szerte

elofordul különféle füves és erdos élohelyeken. Alakja és táp

lálkozása üreglakó életmódját tükrözi. Foként éjjel aktiv, de

nagy táplálékigénye miatt gyakran nappal is látható. A nö

vényzet védelmében gyorsan mozog, még ugrani is jól tud.

Fészkét és táplálékraktárát föld alatti járataiban készíti, mely

nek bejáratát a viz és a hideg ellen alkalmanként elzárja. A föl

dipockok (Pitymus-fajok) hátsó lábán öt talppárna található,

mig a Microtus-fajokén hat. Hazánkban elég gyakori.

MEGJEGYZÉS

A földipockok a

Microtus~fajokból

alakultak kl; ki

sebb a szemük, a

fülük és lábfejük.

Egyes szerzók kü

lön nemzetségbe

(Pitymus) sorolják,mások a Microtusfajok között tartjákoket számon.

KÜLÖNFÉLE FÜVES és

erd6s, nedves és száraz

él6helyekm (ordul el6,

2000 m magasságig.

világoshasoldal

DÚS ALJ NÖVÉNYZETU

lombhullató erd6kben,

parkokban, cserjésekben

(ordul e16;(élénk állat,

táplálékmaradvál1yai

árulják el.

MÉRET Testhossz 6--9 cm, farok 5,5-8 cm.

UTÓDOK Évente 1-2-szer, 4--7 f65 alom, június-augusztus.

TÁPLÁLKOZÁS VIrágok, rovarok, gyümölcsök és különféle termések.

ÁLLAPOT Fenyegetettség közeli; hazánkban elég gyakori.

HASONLÓ FAJOK Torpeegér (f. 83. o.) hasonló méretu és színu,de csupasz a farka.

EMLOSÖK 73

Mogyorós pele

Kedveli a szelíd

gesztenyéseket, a

mogyoróbokros csa

Jitokat, a suru szedreseket é5 a kúszó

Ioncos bozótosokat.

Ez utó,

fészke

is felhasználja.

Muscardjnus avellanarius (Rodentia)

Kicsi, sárgás barna bundájú, erdei rágcsáló. A mogyorós pele éj

szakai állat, októbertol áprilisig szorosan összegömbölyödve

téli álmot alszik. Gömbölyu telelo fészkét fuszálakból késziti,

mohával béleli és általában a talaj közelében, a suru aljnö

vényzetben, gyökerek között vagy ágvillában, esetleg mesterséges fészekodúban helyezi el.

Kitunoen mászik és jól ugrik, fej

lett talppárnái segitik a kapasz

kodásban. Táplálékát elsosorban

a bokrok között keresi, és nyári

fészkét is a cserjék ágain épiti.

Fészkétol nemigen távolodik

100 méternél távolabbra. Hosszú,szorös farkának néha fehér a he

gye. Hazánkban elég gyakori.

ürülék hossza

4 mm-ig

72 EMLOSÖK

Microtus gerbei (Rodentia)

Elterjedési területe több más földipocok fajét átfedi a Pireneu

si-félszigeten és Franciaország délnyugati részén. A nagyfeju

földi pocok a déli földipocoktóI csak kromoszómái alapján kü

lönitheto el. Farkának hossza és bundájának színe átmenetet

képez a barnább közönséges és a világosabb középtengeriföldipocok között.

Nagyfeju földipocok

Alpesi földipocokPitymus mu/tip/ex (Rodentia)

Nagyon hasonlit a többi európai földipocokra, de általában

kissé nagyobb náluk, és bundája sárgás-vörös es árnyalatú.

Pontos azonositásához azonban kromoszómavizsgálat és más,

bonyolultabb eljárások szükségesek, melyek a terepen nem

lehetségesek. Nevével ellentétben,

nem csak a magashegységekben

fordul elo, Dél-Franciaország

ban a tengerszinten is megtalálható. Nálunk nem él.

MÉRET Testhossz 9-11,5 cm, farok 2,5--4 cm.

UTÓDOK Kevésbé ismert; alomnagyság 2-4

TÁPLÁLKOZÁS Foként gyökerek, gumók és

más föld alatti növényi részek.


HASONLÓ FAJOK Más foldípockok (1. 71)...71 o.és fent).

ürülék hossza 4 mm-ig

RÉTEKEN, szánt6fOlde

ken, hegyvidéki bozóta

sakban és nyílt erd6k

ben (ordul elo, csapa

dékszegény terÜleteken.

meUso hossza 1 cm-ig

~"

hátsó hossza Xt1,6 cm-ig

MÉRET Testhossz 7,5-10,5 cm, farok 2~3,5 cm.

UTÓDOK Kevéssé ismert; afomnagyság 2-4.

TÁPlÁLKOZÁS Füvek é5 más növények, f6kénta föld alatti részek.


HASONLÓ FAJOK Más földípockok (1. 71)...71. o.

és lent).

HEGYVIDÉKEN (6ként

nyílt erd6kben (ordul

elJ, az alacsonyabbterületeken száraz réte

ken és mezogaz-

dasági vídé

keken él.

szürkésbarna,bozontos farok

ágvillában

SURU ALJNÖVÉNYZE

TU /omb- és fenyveserdokben, sziklás réteken,

kertekben és mezogaz-dasági vidékeken

(ordul elo.

LOMB05~ és fenyoerd6kbel1, bozótos, sziklás

helyeken, ritkán gyümo!csosokben és ker

tekben fordul elo.

~~

~.mell'O 15, .

, m-Ig

, ' . '419f'~

EMLOSÖK 75

MÉRET Testhossz 10-17 cm, farok 9-15 cmUTÓDOK tvente 1-2-szer, 4-6 fós alom,

május-augusztus. TÁPLÁLKOZÁS Nagyobb

rovarok, madártojások és -fíókák, csigák,

szopós egerek, rügyek, tE

ÁLLAPOT Sérülékeny, de

HASONLÓ fAJOK Erdei peie

Dryomys nitedula (Rodentia)

A kerti pelére hasonlit, de elterjedési területe keletebbre

húzódik. Az erdei pele fekete szemsávja nem ér a füle mögé.

Hosszú farka nagyon bozontos, a vége nem tarka. Fészkét

faodvakba, sziklák és falak repedései be készitI. Az enyhe

éghajlatú területeken nem alszik téli álmot.

Magyarországon ritka.

aránylagkicsi fülek

MÉRET Testhossz 8-13 cm, farok 8--9 cm.UTÓDOK Évente l-3-szor, legfeljébb 5 f6s

alom, június-július. TÁPLÁLKOZÁS Rovarok

és magok, gyümölcs, zuzmó. ÁllAPOT

Fenyegetettség közeli, általában ritka, dea Balkán-félszígeten helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Kerti pele (1. fenI).

Erdei pele

Eliomys quercinus (Rodentia)

Az éjszakai életmódú kerti pele gyakran tartózkodik a talajon,

bár kitunoen mászik a vékony gallyakon is. Vöröse sen szürkés

barna hátoldaláról, fehér alsó oldaláról, hátrafelé kiszélesedo

fekete szemsávjáról és nagy füleirol ismerheto fel. Hosszú,

bozontos farkának fekete-fehér a vége. Téli álmot alszik.

Magyarországon csak bagolyköpetekben

találták meg a maradványait.szürkésbarnaszorzet

Kerti pele

A nagy pele göm

bölyded fészkét fo

bol, levelekbol és

mohábóf építi ágvíffában, faodúban

vagy mesterségesfészekodúban, de

beköltözik a padlásokra is.

MÉRET Teslhossz 13-19cm, farok 12-15 cm.

UTÓDOK Évente egyszer, 2-9

fos alom, június-augusztus. TÁPLÁLKOZÁS Magok (pl. mogyoró, makk),

rovarok, fakéreg, gomba, madártojás és -(ióka. ÁLLAPOT Fenyegetettségközeli vagy helyenként gyakori (foként délen). HASONlÓ FAJOK Szürke

erdeimókus (t. 54. o.); szibériai repülomókus {/. 55. o.J.

74 EMLOSÖK

Nagy peleClis 911s(Rodentia)

A nagy pele testalkata és bozontos farka a mókusokéra emlé

keztet, szürkés bundája és mérete miatt leginkább a szibériai

repülomókusra hasonlit, de elterjedési területük csak kis ré

szen fedi egymást. Életmódja is a mókusokéra hasonlit, fákon

tölti idejét, de éjszakai állat. Éjjeli aktivitására utal a nagy

szem, amelyet sötét gyuru övez. Kedveli az olajos magvakat,

a makkot és a mogyorót, melyektol osszel, a téli álomra ké-

szülve kövérre hizik. Vastag szalon

nája és bundája miatt egykor

vadászták és tenyésztették. Hazánkban

nem ritka .

~~"mellso hossza ' ..•1,5 cm-ig ..

hátsó hossza 3 cm-ig

ÖREG LOMBERDOK

BEN, gyümölcsO5okben

és kertekben (ordul e16;nem igényli a dús alj

növényzetet.

fehéreshasoldal

ERDOK SZÉLÉN, ritkás

erdokben, cserjésekben,

szántóföldeken, kertek

ben fordul elo; a földalatt fészkei, télen bekol

tözik az épületekbe is.

sötétbarnacsík

a fej és a törzsegyüttes hosszánálrövidebb farok

EMLOSÖK 77

MÉRET Testhossz 7,5-12 cm, farok 7-8,5 cm.UTÓDOK Egész évben, kb, 6 alkalommal,

5-6 f6s alom TÁPLÁLKOZÁS Rugyek, termé

sek, gabona, rovarok, férgek. ÁLLAPOT SZór

ványos/helyenként gyakori. HASONLÓ FAJOK

tszaki szöcskeegér (1, 76. o.); bajuszos egér

(A. mystacinus),

Pirók erdeiegérApodemus agrarius (Rodentia)

Fekete hátcsíkjáról könnyen felismerhet6 egér. Hasonlít az

északi szöcskeegérre, de nagyobb termetu, a farka pedig rö

videbb, általában nem éri el a test hosszúságát, és 120-140

gyuru van rajta. Hasonlít a közönséges erdeiegérre is, de füle

kisebb, fehér alsó oldalán pedig nincsen torokfolt, bajusza

aránylag rövid. A déli elterjedésu populációk példányai

nagyobbak, mint az északiak.

Hazánkban helyenként

gyakori.

Hrülék hossza6 mm-ig

~--~,~IP;:,

MEGj~(;YZEslAz északi szöcske

egér farka testéhez

képest a leghosz

szabb az európai

rágcsáfók között; kú

szás közben úgy ka·

paszkodik vele, hogy

körbetekeri a gaf/yon.

sötét csík a hátközepén


UTÓDOK t:vente 1-2-5zer, legfeljebb 8 fós alom, május-június.TÁPLÁLKOlÁS Rovarok, magok és termések a hibernáció elott.

ÁLLAPOT Fenyegetettség közeli; általában ritka, de helyenként gyakori,

HASONlÓ FAJOK Pirók erde/egér (1. 77 o.), sokkal nagyobb; csíkos

szocskeegér (S. subtilis) rövidebb a farka, hátcsikja alig látszik, nyiltterületeken honos, nálunk ritka, fokozottan védett,

Északi szöcskeegér

76 EMLOSOK

Sicísta betu/ina (Rodentia)

Nagyon apró termetu rágcsáló. Jellegzetesen nagyon hosszú

farkát mozgás közben gyakran függolegesen felfelé tartja.

Hátán a farka tövéig sötét esik fut végig. Foként szürkületkor

és éjjel aktiv, farkával kapaszkodva és egyensúlyozva ügyesen

kúszik a fákon. Októbert61 májusig téli álmot alszik egy fuvel

bélelt, maga ásta lyukban egy kid6lt fatörzs alatt, vagy a surualjnövényzet között. Nálunk nem fordul e16.

félig kapaszkodófarok

SURU ALJNÖVÉNYZE

TU lombhullató és fenyoerd6kben fordul e16,

elsosorban nyíresekben,

délen f6ként hegyvidéken.

A sárganyakú erdei

egér sárga foltja

nagyon váftozatos:

néha nyakörvszeru,máskor foltszeru,

de mindig szélesebb

a hosszúságánáf.

~ hosszú farok165~235gyuruvel

LOMBERDÖKBEN,

cserjésekben és kertek

ben fordul elo, a déliterületeken foként hegy

vidéken. Épületekbe isbeköltözik.

,r/1


UTÓDOK tvente 3-4-5zer, legfeljebb 8 r6s alom, áprifis-október.TÁPLÁLKOZÁS Magok, magoncok, rügyek, termések, gombák é5gerinctelenek. ÁLLAPOT Gyakori. HASONLÓ FAJOK Közónségeserdeiegér (1. 78 havasi erde/egér (A. alpicola) sárga foltja átmenet

a sárganyakú é$ a erdeiegér foltja között, koponyaméreteés farkának hossza eltér.

EMLOSÖK 79

Sárganyakú erdeiegérApodemus flavicollis (Rodentia)

Jelentosen nagyobb, mint a közönséges erdei egér, és barnább

hátoldala élesen elüt fehér alsó oldalától. Jellegzetessége a

mell tájékán húzódó sárga nyakörv, vagy a torkán egy széles

torokfolt. A sárga folt terjedelme változó, de mindig jóval na

gyobb, mint a közönséges erdeiegéren. A sárganyakú erdeiegér

egyébként sokkal inkább erdei állat, sötétedés után gyakran

táplálkozik a lobhullató fák koronájában. Föld alatti vackában

magokat és terméseket halmoz fel télire, amikor csak részben

marad aktív. Hazánkban foként hegyvidéken gyakori.

szürkésfehérhasoldal

Közönséges erdei egérApodemus sylvaticus (Rodentia)

Az egyik leggyakoribb és legnagyobb elterjedési területu em

los Európában. A közönséges erdeiegér télen az épületekbe is

beköltözik. A házi egértói megkülönböztethetó nagyobb füle,

nagy szeme és nagyobb lábfeje alapján. Nagyon mozgékony

állat, a nyílt terepen állandóan futkos, közben gyakran hátsó

lábaira állva figyel; fürgén mászik a fákra. Fészkét föld alatti já

ratában készíti el, melynek általában két bejárata van. Néha

sárga torokfoltja van, de nem olyan határozott, mint a sárga

nyakú erdeiegéré, és a folt hosszanti mérete nagyobb a széles

ségénél. Táplálkozására utaló jelek

a lerágott termo levelu tobozok,

a kilyuggatott mogyorók, fog

nyomokkal a lyuk peremén.

Magyarországon is gyakori

egérfaj.

78 EMLOSÖK

ERDOKBEN (bükkös,

fenyves), füves területe

ken, mocsaras vagy sziklás vidékeken és mezo

gazdasági temleteken

fordul elo;gyakori azépületek ben is.

nagy, kerek fülek

NyíLT ERDOK, bozóto

sok, kertek és muvelt te

rültek /ak6jai az épületeket kerüli.

ÉPÜLETEK PADLÁSÁN,

pincében és kikötoben(hajók) (ordul eló, (6

ként Dél-Európában.

MÉRET Testhossz 18-24 cm. farok 15-25 cmUTÓDOK tvente 3-4-szer. legfeljebb 16 f6salom, március~november. TÁPLÁLKOZÁS Ga

bona, madarak, tojások és fiókák. ÁLLAPOT

Azsiából behurcolt faj; délen gyakori, máshol

eltunoben van. HASONLÓ FAJOK Vándor

patkány (1 82. oJ

~.

MÉRET TesthoS5z 7-8,5 cm, farok 5-7 cm.

UTÓDOK Évente 5-1 O-szer, 5-8 fos alom.

TÁPLÁLKOZÁS Magok, termések és más

novényi részek ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK HáZI egér (1. 80. o.) és

güzüegér{M. spicilegus) hosszabb a farkuk

és rés van a metszofogak hegye között.

~~hátsór{f V 1,7 cm-ig

I mellso 1 cm-ig

EMLOSOK 81

Rattus rattus (Rodentia)

Karcsú testu, sötét hátoldalú rágcsáló, egyes példányok szinte feke

ték. Hasoldala szürke vagy fehér, lábfejei rózsaszinuek. Hosszú

koronaszorei miatt bundája kócos

nak tunik. A házi patkány sok-

kal mozgékonyabb a

vándorpatkánynál, köny

nyedén futkos a teto-

kön és a gerendákon

is. Magyarországrólmár kiszorította a

vándorpatkány.

Mus spretus (Rodentia)

A házi egérrel ellentétben, a spanyol egér nem emberköveto

rágcsáló. Farka rövidebb (kisebb, mint a fej és a törzs hossza

együtt), fehéres alsó és sárgás barna felso oldala élesen elhatá

rolódik. Felso metszofogainak hegye között nincs hézag. Euró

pában csak a Pireneusi-félszigeten és Franciaország déli részénfordul el6.

Spanyol egér

Házi patkány

ürülék hossza 1,S cm-ig

~~

;~ !!!~

Urüléke összeté

vesztheto a denevé~

rekével. Alakjuk és

nagyságuk hasonló,de a denevérürülék

kézzel könnyen ösz

szeroppantható.

sötét szürkésbarnahátoldal

MÉRET Testhossz 7-10 cm, farok 7-9,5 cm.

UTÓDOK Egész évben akár lD-szer, 4-8 f6s alom, ha efegendó a táp/áfék.

TÁPLÁLKOZÁS Gabona, raktározott élelmiszer, bármilyen növényi anyag;kevés gerinetefen állat.

ÁLLAPOT Gyakori

HASONLÓ FAIOK Spanyol egér (1.81. o.); güzüegér{M. spicilegus) farka

rovidebb, hasa sárgás, az embert6f távol él, nyílt vidékeken, télire kész/etez.

80 EMLOSÖK

Házi egérMus muscuius (Rodentia)

Az embert nem számitva, a leggyakoribb és legszélesebb kör

ben elterjedt emlosállat a vílágon. Kicsi, karcsú testu, hegyes

orrú, apró szemu rágcsáló. Európai elterjedési területének

nyugati és északi részén az állatok hátoldala szürkésfekete,

délen vörösesbarna. Fehéres, világosbarna vagy szürkés alsó

oldala nem válik el élesen a felsotol. Törzse és feje együttes

hosszával megegyezo hosszúságú, szortelen farkán 140-175

gyuru van. Jellegzetessége, hogy felso metszofogainak hegyeközött rés van. Egész évben aktiv, nem halmoz fel készleteket.

~.. Magyarországon is gyakori.•. hátsó hossza

;ft_ l,Bcm-ig

megrágcsált gabona

szemek ~~' _ H~

TÁPLÁLÉKMARADVÁNYOK

mellso hossza

~

FOKÉNT ÉPÜLETEK

BEN (ordul eló, ahol

nappal elrejt6zik, búvó

helyén hulladékokbói

nagy (észket épit. Átha

t6 szaga, rágcsálása, rá

gásnyomai és ürüléke

árulja eljelenlétét.

FÉSZEK

ürülék

hossza 4~2 mm-' ••••••••••••••'9 ~-:""'"-'

4J:iI1II>

~fr'"m38 mm-ig

hátsó 1,5 cm-ig'

MÉRET Testhossz 5-8 cm, farok 5~7cm.

UTÓDOK tvente 3-6-szor, legfeljebb 8 fós alom, május~október.TÁPLÁLKOZÁS Gabona 65 egyéb magok; (ügyek, virágok, termések;rovarok, néha madár- és rágcsálófiókák.

ÁLLAPOT Fenyegetettség közeli; helyenként gyakori, de állománya

hanyatló. HASONLÓ FAJOK Mogyor6s pete (1. 73. o.) kicsít nagyobb

6s bozontos a farka, erdei állat.

A törpeegér fubo!készítí kb. 10 cmátméroju fészkét a

fuszálak között, a ta~

laj fölött 3O-óO cmmagasságban Apró

termelu, rejtozködo

állat lévén, jelenlété

rolleginkább télen

gyozodhelünk meg,ha rábukkanunk elhagyott fészkére.

Micromys minutus (Rodentia)

A legkisebb európai rágcsáló. Lábujjai

val és gyurus farkával nagyon ügyesen

kapaszkodva gyorsan mászik a füszá

lakon és a gabonanövények szárán.

Gömbölyded nyári fészke fuszálakból

készül a suru növényzetben, nyilása

ferdén lefelé irányul. F6ként éjszaka aktív.

Valódi téli álmot nem alszik, bár a hideg hó

napokat zömmel a föld alatti vackában

tölti. Alföldi területeken terjedt el, a

hegyeket kerüli. Hazánkban is síkvidéken, nádasok szélén fordul el6.

EMLOSOK 83

Törpeegér

~ ....;~ürülék hossza 2 cm-Ig

MEGRÁGQTT GABONA

82 EMLOSOK

VándorpatkányRattus narvegicus (Rodentia)

A házi patkánynál nagyobb testu rágcsáló. Bundájának szine a

szürkésbarnától a vörösesbarnáig változhat, de rokonánál ke

vésbé változatos; hasal dala piszkosfehér. A vándorpatkány far

ka aránylag vastagabb és rövidebb, mint feje és törzse együttes

hossza. Orra tompább, a fülei kisebbek, mint a házi patkányé.

A földben vagy szeméthalmokban járatokat ás, de az épületek

ben bármilyen búvóhelyen megtelepszik. Jól szervezett közös

ségeket alkot. Els6sorban az esti és éjszakai órákban jár táplálék

után; jól úszik és fára is mászik. A fiatal patkányokat az egerek

t6l nagyobb lábfejükr61lehet felismerni. A középkorban kerültEurópába, jóval a házi

patkány elterjedéseután. Hazánkban

gyakori.

MÉRET Testhossz 21-29 cm, farok 17-23 cm.UTÓDOK Egész évben legfeljebb 5-ször, 15 f65 alom.

TÁPLÁLKOZÁS Gabona és más magok, egyéb növényi részek, kisgerincesek, dogok, huf/adék

ÁLLAPOT Ázsiából behurcolt faj; gyakori.

HASONLÓ FAJOK HázI patkány (1. 81. o.); kÓ5zapockok (1. 63-64. o.)

barna bunda, a koronaszórök nem állnak szét

VIZEK közelében, ki

kot6kben, városokban,

csa torna rendszerekben,

gazdasági épületekben

fordul el6.

ürülék hossza

12 cm-ig

HÁBORíTATLAN erd6k

ber!, sziklás helyeker!,

tundrán, hegyi /ege/6

kön fordul el6; néhamezogazdasági területen

vagy a települések szélén a szemeteskukákb61

táplálkozik.

lMEGjEGYZESIMagányos és rejtozködo állat, ígyjelenlétére általában csak jelek utalnak: hatalmaslábnyoma, nagy, hen-

ürüléke, karmofatörzseken és

szétmarcangolt méhfészkek,

hosszú

karmok ----------.,.J I /J"'·I

mellSO~szélesebb ' - . •hossza' ---

25 cm-ig

kerek fül

MÉRET Testhossz 1,7-2,4 m, farok 6--20 cm.UTÓDOK Egy, 2-3 f6s alom, január-február.TÁPLÁLKOZÁS Mindenevo: gumók, termések, gombák, halak,tojás, méz, dög. ÁLLAPOT Ritka/Ny-Eur6páb6/ kihalt/keletenés északon helyenként gyakori. HASONLÓ FAJOK A bocsokatössze lehet téveszteni a rozsomákka/ (f. 9G. o.) de annakjóllátható a farka.

EMLOSÖK 85

BOCS

arctos

Az évszázadokíg tartó vadászat miatt egykori európai elterjedésí

területének nagy részérol kipusztult. Nagy és eroteljes testalkatú

ragadozó. Bozontos bundája általában barna színu, füle kícsi és

kerek, farka rövid. Hosszú állkapcsában nagy, hegyes fogak sora

koznak, de tépofoga nincs. Zömmel növényi táplálékon él, de a

húst sem veti meg. Lábfeje nagy, karmaí tompák, nem vísszahúz

hatók. A talpán jár, rövid távon gyor

san fut és fára is mászik. Zömmel éjjelaktív, foként ott, ahol üldözik. Osszel

kövérre hízik, valódi téli álmot nem al

szik, de sziklahasadékba vagy fák gyö

kere alatti mélyedésbe

húzódva sokat pihen.

Magyarországon

kóborló példányai

megjelenhetnek.

Barna medve

A tarajos sül más,rokon fajok szökevény egyedeit61fejé~nek hátsó részén

húzódó fehér tarajaalapján különböztethet6meg.

ÜREG

84 EMLOSÖK

Hystrix eristata (Rodentia)

A tarajos sül jellegzetes, mással össze nem tévesztheto, nagy

termetu rágcsáló. Háta közepétol a farkáig 40 cm hosszúságot

is eléro, fekete-fehér gyurus tuskék borítják. Tüskéít védeke

zésre használja, veszély es etén felmereszti, majd hátrálva tá

mad az ellenségre. Bár tüskéí nem szálkásak, mínt némely

ameríkaí rokonáé, de könnyen leválnak és támadója húsába

fúródva komoly fájdalmat okoznak. Elhagyott tüskék az állat

üregének bejáratánál ís gyakran találhatók. Éjszakaí életmódú

állat, napközben a saját maga által ásott üregben tartózkodik.

A tarajos sül a gyalogsülfélék afríkai és ázsiai elterjedésu csa-

ládjának egyetlen európai képviseloje,

valószínuleg a rómaíak telepítették

be Dél-Európába Észak-Afrikából.

Tarajos sül

s•.....hátso hossza 8 cm-;g" urÍJlék hossza

~


UTÓDOK tvente 1-2-szer, legfeljebb 4 f6s alom, nyáron.TÁPLÁLKOZÁS Gyökerek, gumók, termések, fakéreg (kertekben kártokozhatJ, dög.

ÁLLAPOT t-Afrikai behurcolt faj; ritka, de lassan terjeszkedik,HASONlÓ FAJOK Nincs.

mellso

hossza

5 cm-ig

MEDITERRÁN bozót

ban! száraz! nyílt erdo

ségekben, mezogazdasá

gi teriileteker! éli ürege

ket ás vagy borzvárbaköltözik.

rövid, felállófülek

FIATAL

hosszú pofaszorzet

HEGYVIDÉKEN és

a tundrán terjedt el.Erdokben, bozótos terü

leteken él, de táplálék·

ínséges idoben települések közelében is elo

(ordulhat

A hasonló némel ju

hász kutyát6! abban

tér el, hogy fejét a

csíp6jévef egy ma

gasságban tartja, füle mindig hegyesen

áll, farkát pedig JeJó·

gat;a, nem kunkorít

ja fel a végét.

ürülék hossza

12 cm-ig

MÉRET Tes/hossz 80-150 cm. farok 30-50 cm.UTÓDOK tvente egyszer, 3-6 fos alom, március-május.

TÁPLÁLKOZÁS Szarvas, oz, nyulak és rágcsálók, néha háziállatok;

dögök és osszel kevés bogyó.

ÁLLAPOT Sérulékeny (Olaszország); védelemfüggo (Spanyolország);

helyenként gyakorí (K- és DK-Európa).

HASONLÓ FAJOK AranysakáJ 11.86. o.) és háZI kutya.

FARKASKÖLYÖK

A kutyafélék családjának legnagyobb termetu, eroteljes testu,

hosszú lábú képviseloje. Elterjedési területe egykor csaknem

az egész kontinenst lefedte, de nagyrészt már kipusztították.

Kelet·Európában még elég sokfelé elofordul. A farkasok szigo·

rú rangsor szerint szervezodött fal kában élnek, amely egy

szú!opárból és több generációs utódaíkból áll. A csapat szerve·

zetten vadászik, kiszemelt zsákmányukat kitartóan üldözik, a

tápláléko,~ megosztoznak. Magy~rország l MEG EGY 'ESIteruleterol kIpUSZtUlt, de a 20. szazad ve. ) Z

ge Óla a Zemplén be, a Bükkbe és Gemenc

környékére visszatelepült, állománya

csupán néhány falkára leheto. Foko·zottan védett 2001 óta.

EMLOSÖK 87

Farkas

86 EMLOSOK

Ursus maritimus (Carnivora)

Mással össze nem tévesztheto, hatalmas termetu, fehéres

színu medve. A hímek sokkal nagyobbak a nostények nél.

Vastag, vízhatlan bundája olyan jól szigetel, hogya sodródó jégtáblák között a vízben úszó állatot

órákig melegen tartja. A jegesmedve kicsi

füle, fekete bore és szorös talpa

szintén a hídeghez való

alkalmazkodás jele.

Jegesmedve

Canis aureus (Carnivora)

Az aranysakál kutyaféle ragadozó, mérete a farkas és a vörös

róka közé esik. Bundája világosabb és barnásabb árnyalatú a

farkasénál, ami jobb álcázást nyújt számára száraz élohelyein.

Foként éjjel jár táplálék után, a nappalt a suru növényzet rej·

tekében vagy földbe ásott vackában tölti. Magyarország terüle.

térol a 20. század elején kihalt, majd a század

végén visszatelepült és terjeszkedik.

AZ ÉSZAKI SARK körüli

jégen, a szigeteken ésa tengerpartokon(ordul el6.

fehér vagysárgásfehér

szorzet _

SZÁRAZ, bokros, ligetesterületeken, mocsarak

ban és vízparti erdok

ben (ordul e16.

kikotort föld

KOTOREK

Sokoldalú és alkal

mazkodó (aj, az

egyetlen nagyobb

ragadozó, amely avárosokban is meg

lelepedett: parkok

ban, kertekben ássakolorékál és a ku

kákból láplálkozik.

VÁLTOZATOS él611elyei

az erdl5kt61 a mez6gaz

dasági vidékekig és

a telepiilésekig, a lIegyvidék/61 a sikságokig

terjednek.

felállÓ/fülek

Vu/pes vu/pes (Carnivora)

A legnagyobb elterjedési terÜletu és legnagyobb egyedszámú

ragadozó világszerte. Bundájának színe általában vörösesbarna,

bár barnássárgától a sötétbarnáig változhat. Hasoldala világo

sabb szinu vagy fehér, akárcsak hosszú, bozontos farkának a

vége_ A felálló fülek hátsó fele és a végtagok alsó része általában

fekete. Rejtozködo, elsodlegesen éjszakai életmMú állat, de

ahol nem Üldözik, nappal is látható. Többnyire azonban csak

Ürülékévei vagy kotorékávallehet találkozni, vagy esténként

hallható ugatása és vonítása. Szorméje miatt vadásszák, és mi

vel a veszettséget terjeszti, mindenhol irtják. Gyakori fajunk.

EMLOSÖK 89

MÉRET Teslhossz 55-90 cm, farok 30-45 cm.

UTÓDOK tvente egyszer, 4-5 f6s atom, március-május.

TÁPLÁLKOZÁS Míndenev6: nyulak, rágcsál6k, sün, madarak és tojásaik,

bogarak, férgek és más gerinctelenek, gyümölcsök, bogyók, dögök, ételmaradék a szemétdombokr61 és a kukákból.

ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Aranysakál (1. 86. o.).

Vörös róka

I rövid fülek

ürülék hossza

Bcm-ig

vastag fehér(kékesszürke)téli bunda

hosszú, bozontos Ifarok

Nyctereutes procyonoides (Carnivora)

Kícsi, zömök, rövid lábú, hosszú szoru kutyaféle_ Magányos,

éjszakai állat, a kutyafélék között kivétel nek számít, hogy téli

álmot alszik. Dús bundájának szine az okkersárgától a feketé

sig változhat, a szemétol a torkáig fekete álarc húzódik, pofája

fehér, lábai feketék. Ázsia távol-keleti vidékeirol szorméje mí

att telepítették be K-Európába az 1930-as években, ahonnan

szinte az egész kontinensre szétterjedt. Magyarországon

szórványos.

Nyestkutya

Sarki róka

88 EMLOSÖK

A/opex /agopus (Carnivora)

Kicsi, kutyaféle ragadozó. A sarki róka bundája nyáron szÜrke

vagy barna, télire teljesen fehérre cserélodik, igy jól beleolvad

a havas táj ba. Egyik változata a kék róka,

ennek szorzete télen kékesszÜrke, nyá

ron szÜrkésfekete_ A hideg éghajlathozalkalmazkodva alkata zömökebb, fÜle

és arcorra rövidebb, mint a vÖrÖSrókáé,

bundája pedig rendkívÜl vastag. A csalá

dok a talajban ásott Üregben vagy szikla-NVÁRI BUNDA hasadékban készítik el vackukat.


UTÓDOK tvenle egyszer, legfeljebb 8 (65

alom. TÁPLÁLKOZÁS Lemmingek, pockok,

madarak és tojások, puhatestuek és dö-

gök. ÁLLAPOT Helyenként gyakori,

ahol prémjéért túlvadászták, ritka.


ERDOKBEN fordlll el6,

f6kélll folyók és tovokmentén.

A TUNDRÁN és a sark

vidékell fordlll el6, dé

lebbre a tellgerpartokonts a magashegységek

ben, télen erd6kbell.

~i",e,IISOG.3~, -.',9

~ ,.,.,hátsó4 cm-ig

csavart ürülék hossza

7~

FÜVES SZTYEPPÉN,

félsivatagokban és más,

száraz él6helyeken for-dul el6, mez6gazda

sági vidékeken, boz6tosokban és szik-

laerdokben is.


teken, félsivotagokban

és mez6gazdasági vidé-

keken fordul elo, folegahol sok zsákmányállotél.

EMLOSÖK 91


UTÓDOK tvente egyszer, 3-6 fós alom,

április-május. TÁPLÁLKOZÁS Rágcsáfók,

foként ürge és hörcsög, nagyobb rovarok.


HASONLÓ FAJOK KözönSéges görény

(1. 92. o.), általában sötétebb.

~OO"~~ ~thátso hOSSZ~~-'4 cm-ig


LT~

Tigrisgörény


UTÓDOK tvente egyszer, legfeljebb 8 f6s

a/am, január~március. TÁPLÁLKOZÁS

Üreglakó rágcsá/6k, hüllok, talajon fészkelo

madarak, rovarok. ÁLLAPOT Sérülékeny,

ritka, hanyatló populációk.HASONLÓ FAJOK Nincs.

Mustela eversmanníí (Carnivora)

Hasonlit a közönséges görényhez, régebben e faj pusztai alfa

jának tekintették. A molnárgörény bundájának kontraszto

sabb a színezete - felül világosbarna, alul sötétbarna. Föld

alatti vaekát saját maga is áshatja, de gyakrabban

foglalja el az ürge vagy a hörcsög kotorékát.Nálunk foként az Alföldön él.

Molnárgörény

Vormela peregusna (Carnivora)

Hasoldala sötétbarna, világos sárgásbarna hátoldala pedig

barna foltos vagyesikos. Szemén széles, fekete sáv fut

keresztül, hosszú, bozontos, világosbarna farkának fekete

a hegye. Félelmében farkát háta fölé görbíti és riasztó

színeit mutogatva kiüríti végbélmirigyének

buzös váladékát. Szürküldkor és éjszaka. vadászik. Hazánkban nem fordul elo.

ürülék hossza

~

fekete maszk

hosszú, szürkésbarna bunda

EMLOSÖK

MÉRET Testh.: 50-70 cm, farok 20-25 cm

UTÓDOK tvente egyszer, 2-5 f65 alom, már·eius-május. TÁPlÁLKOZÁS Rágcsálók, ha

lak, puhatesftJek, rovarok, gyümölcsok és

termények; hulladék a szemétbof. ÁLLAPOT

Szórványos, de terjeszkedik. HASONlÓ FA

JOK Nyestkutya (1. 88. o.); borz (1. 97. o.).

Észak-AmerikábóI1934-ben hozták Németországba, ahol

elszaporodott és szétterjedt. Jellegzetessége a bozontos,

fekete gyurus farok és fekete álarc. Bundája

elég jó minoségu szormét ad. Éjszakai

állat, a nappalt faodúkban vagy szikla

hasadékokban tolti. Jól úszik és ügye

sen mászik fára. Változatos táplálékát

mellso lábának hosszú, mozgékonyujjaival szerzi. Rendkívül alkal

mazkodó. A 20. század végén

hazánkban is megjelent.

A legnagyobb menyétféle ragadozó. A torkosborzként is ismert

rozsomák zömök, eroteljes testfelépítésévei egy kisebb medvé

re hasonlít, de a teste oldalán futó világos sávról felismerheto.

Mérete ellenére jól mászik fára, de foként a talajon tartóz

kodik. Téli álmot nem alszik, széles talpa és az ujjai

között feszülo borredo révén a mély hóban sem süllyed el.

Rozsomák


UTÓDOK Évente egyszer, 2~3 f6s alom, febru

ár-március. TÁPLÁLKOZÁS Dögök. rágcsáfók,

tojás, gerincte/enek és bogyók; a hóban rekedt

eml6sökre vadászik. ÁLLAPOT Sérülékeny és

ritka, de terjeszkedo. HASONLÓ FAJOK Kistermetu barna medvék (!. 85. o.).

ürülék hossza

7 cm-ig

SURU ALjNÖVÉNYZE

TU erd6kben, víz közelé~

ben fordul elo; nagyobbparkokban, kertekben is

megte1epszik.

HÁBORíTATLAN tnj

gán, tllndrál1, hegysé

gekben fordul elo; voc

kát sziklák között vagyhóbuckában készíti.

t mellso 6 cm-i9 ,t~~

részlegesúszóhártya

VIZEK MELLETT, erd6k

ben fordul eló; kedveli

a dús parti növényzeta,kisebb {olyókat, néha

mocsarakban, tópartonis megtelepszik.

VÁLTOZATOS VIZES

él6helyeken {ordul eid,

kedveli a sziklás partokat. Ürüléke ha

sonlít a vid ráé

ra, de szaganem édeskés.

MÉRET Testhossz 3G-40cm, farok 12-15 cm.

UTÓDOK Évente egyszer, 4-5 f6s alom, ápri

lís-június. TÁPLÁLKOZÁS Rágcsáfók, vízimada

rak, kétéltúek, halak, rákok és puhatestuek

ÁLLAPOT Veszélyeztetett, ritka, hanyatfó populá

ciók. HASONLÓ FAJOK Amerikai nyérc (1. lent),

közönséges görény (1. 92. o.), vidra (i. 96. o.).


UTÓDOK Évente egyszer, 4-6 f6s alom, ápri/is

TÁPLÁLKOZÁS Rágcsáiók. madarak,kés halak. ÁLLAPOT É-Amerikából be·

hurcolt faj, helyenként gyakori és terjeszkedik.

HASONLÓ FAJOK Európai nyérc (/, fent), kö

zönséges görény (fo 92, o.), vidra {I. 96. oJ

EMLOSÖK 93

Európai nyércMustela lutrealo (Carnivora)

Az egyszínu, sötétbarna bundájú európai nyérc nagyon hason

lit az amerikai nyércre, de valamivel kisebb termetu, állát és

felso ajkát is fehér szorsáv keretez!. Többnyire éjszaka vadá

szik, jól úszik, bár ujjai csak részben úszóhártyás ak. Értékes

bundájáért sokáig vadászták, napjainkban pedig tenyésztele

peken szaporítják. Hazánkban csak rit

ka kóborló példányai fordulnak

elo hegyi patakok mentén.

Amerikai nyércMustela v/san (Carnivara)

Az európai nyérc észak-amerikai megfeleloje. Európába az 1920-as

években hozták be és a prémesállat-telepeken azóta is tenyésztik.

A kiszabadult példányok a természetben meghonosodtak és az eu

rópai nyérc vetélytársává váltak. Az amerikai nyércnek csak az álla

fehér, a felso ajka nem. Bundája sötétbarna, de a tenyész-tett példányok között vannak fekete, fehér és "kék"szin változatok is.

MEGJEGYZES'l

A vadászgorény a

közönséges görény

háziasított, világosszínu váftozata.

Gyakran megszökiké5 keresztez6dik

a közönséges gö

fénnyel; az utódokez utóbbira hason~lítanak.

púposhát

92 EMLOSÖK

Közönséges görényMustela putarius (Carnivara)

Karcsú testu ragadozó, világos pofáján sötét álarcot visel. Has

oldala majdnem fekete, sötétbarha háti és oldalsó bundája

alól kilátszik világos színu aljszorzete. A menyétfélékre jellem

zoen, ugrándozva, hátát felpúposítva mozog, közben gyakran

hátsó lábára ágaskodva figyel. Ha megriad, támadójára buzös

váladékot spríccel a végbélmirigyébol. Foként éjszaka aktív,

ezért rítkán látható, általában csak az utakon elütött példá-fo~ént télen nyok kerülnek szem elé. Jelenlétérol

~::~;~r~et, _~~ __ territóriumát kijelölo, eroteljes

szaga árulkodik. Hazánkban

gyakori fa j.

MÉRET Testhossz30-45 cm, farok 12-14 cmUTÓDOK tvente egyszer, 3-7 rós alom, május-július.TÁPLÁLKOZÁS Rágcsálók, nyulak, békák és madarak: rovarok, férgek ésdögök is.

ÁLLAPOT Szórványos, de széles körben elterjedt és terjeszkedik.

HASONlÓ FAJOK Mofnárgörény (f. 91, o) világosabb, nyércek (/, 93. o.)egyenfetesebben sötétebb színuek; vadászgörény(M. fura) szökevények.

víz KÖZELÉBEN, ártéri

erd6kben, mocsarakban

gyakori, de el6{ordulgazdasági épületekben

és padlásokan is, {61egtélen.

VÁLTOZATOS é/6helye

ken fordul elo, a lombhuilató erd6kt6i kezdve

a sziklás hegyvidékekig,

a falvakig és a városokig.

ERDOS VIDÉKEKEN

terjedt el, de nagyobb

parkokban, bozótosak

ban és sziklás élohelye

ken is el6(ordui.

ürülék hossza,~~~

MÉRET Testhossz 40-55 cm, farok 18-25 cmUTÓDOK Évente egyszer, 3-5 f6s alom,

április-május. TÁPLÁLKOZÁS Rágcsálók

(foként mókus), madarak és tajásaik, békák,

bogyók, termések, gombák és méz.

ÁLLAPOT Helyenként gyakori. HASONlÓ

FAJOK Nyest (lent) er6telj'esebb fefépítésu.

változatos

nagyságú,fehértorokfolt

martes

Aránylag hosszú lábú, hosszú, bozontos farkú menyétféle. A fá

kon vadászik, er6s karmaival jól kapaszkodik az ágakon. Éjjel ak

tiv, vackát odúban vagy sziklaüregben késziti el. Sárgás színu

torokfoltja - a nyesttel ellentétben - nem ágazik el, de a has felépettyekre eshet szét. Téli álmot

nem alszik, sz6rös tal

pa védi a hidegt61

és segíti járását ahavon. Hazánk

erdei ben gyakori.

EMLOSOK 95

Martes foina (Carnivora)

Testalkata és mozgása hasonlít a nyusztéhoz, de valamivel sú

lyosabb, változó nagyságú torokfoltja elágazó (néha hiányzik),

fehér és nem sárgás színu, orrtükre hússzínu, talpa alig szorös.

Éjszaka aktív, a talajon és a fákon is vadászik. Ahol az erd6kben

nyuszt él, a nyest a falvakban, vizek környékén vagy a cserjések-ben található. Hazánkban a

nyusztnál gyakoribb faj.

__ kicsi fülek .•sötét szürkésbarna -«,.n·hátoldal

Nyuszt

Nyest

nyom 2 cm-ig

hátsó lábnyom 3 cm-ig

.~,~J1~Olá:D


UTÓDOK tvente egyszer, 6-7 f6s alom,

április-május.

TÁPLÁLKOZÁS Rágcsáfók, nyulak és madarak.

ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Menyél (1. lent) kisebb és

nem fekete a farka vége.

MÉRET Testhossz 13-30 cm, farok 3~10 cm.UTÓDOK Évente 1~2-szer) 4-6 r6s alom,

áprilís-augusztus

TÁPLÁLKOZÁS Rágcsálók, nyulak, madarak;

zsákmányát a járatá ban fogja ef, naponta

lO-szer eszik. ÁLLAPOT Gyakori.HASONlÓ FAJOK Hermelin (fent).

94 EMLOSOK

Karcsú, mozgékony ragadozó, barna hátoldala élesen

elválik fehéres hasátóI. Az északi hermelinek bundája

télen hófehér, csak a farkuk vége marad fekete,

de délebbre is kivilágosodik télre a sz6rzetük.

Éjjel-nappal aktív állat, téli álmot nem

alszik. Hazánkban vizes él6helyekenfordul e16.

Hermelin

Mustela nivalis (Carnivora)

Az egyik legkisebb termetu menyétféle, de mérete eléggé vál

tozatos: a hímek mintegy 2S0/0-kal hosszabbak és kétszer sú

lyosabbak a nostényeknél. A Földközi-tenger vidékén, ahol

hermelínek nem élnek, a menyétek nagyobb termetuek. Far

kuk rövidebb a hermelínekénél és nem fekete a vége. Északon

és a magashegységekben télire fehér bundát öltenek, más te

rületeken megtartják nyári színüket, csak vastagabb lesz

a sz6rzetük. Magyarországon gyakori.

Menyét

VÁLTOZATOS ÉlOHE

L YEI a (élsivatagoktólaz erdokig, a tengerpar

toktói a l1egycsúcsokig

terjednek; teiepüiésekenis gyakori.

ERDOKBEN, tundrán(ordui ellf, vizes é/6he

Iyeken, nádasokban

gyakori.

mellso 12 cm-ig

barna ürülék

~

DOMBVIDÉKEKEN és a

hegységek alacsonyabb

részein fordlll ei6 erd6k

és cserjések szélén; l1a

gyobb városi parkokban

is megteiepedhet.

szürke hátoldal

MÉRET Testhossz 67--80 cm, farok 12-18 cmUTÓDOK Évente egyszer, 2+4 fos alom, január-március.

TÁPLÁLKOZÁS Mindenevo: földigiliszta, rovarok, kiseml6sök, kétéltuek,

hagymák, gumók, termések, dogokÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Nyestkutya (f. 88. o.) és mosómedve (1. 90. o.) feje

fekete-fehér, de más a méretük, alakjuk és a viselkedésük..-

EMLÖSÖK 97

A borz éjszaka jár táplálék után, ezért ritkán kerül szem elé, ál

talában csak az utakon elütött példányokat lehet megtalál ni

keresés nélkül. A kiterjedt járatrendszeru, legalább 20-25 cm

es nyílású borzvár azonban feltuno; barázdált járatairól és

a közeli lyukakról, az állat "illemhelyeirol" ismerhetok fel.

Fekete-fehér csíkos fejérol a borz még az esti szürkületben is

azonnal felismerheto, ha véletlenül megpillantjuk. Teste zö

mök, lába és nyaka rövid, feje hegyes pofájú és farka is rovidkevan. Lába, hasa és torka fekete, háta szürkés

a világos hegyu koronaszoröktol.Hazánk dombvidékein sokfelé

elofordul. -#!If' t

Borz

MEGJEGYZESI

hosszú, vastag,elvékonyodó farok

szem elé. Jelenlé

térol a vízparton ta

lálható, halplkke

Iyekkef és csontok

kal teN fép6he/yek

és édeskés szagúürüléke árulkodik.

EMLOSÖK

KÖLYÖK

Vízi életmódú menyétféle ragadozó, teste áramvonalas, foko

zatosan elvékonyodó farka eros. Feje lapos, pofája széles, sze

me és füle kicsi. A vidra bundája vízálló, ujjai között úszóhár

tya feszül. A vízben nagyon mozgékony, játékos, a felszin alá

bukva vadászik. Úszás közben csak a feje látszik ki a vízbol,

a teste mélyebbre merül, mint az amerikai nyércé vagy a vízi

rágcsálóké, melyekkel összetévesztheto. A viz alatt a bundája

ezüstösen fénylik a szorszálak közt rekedt levego miatt. Éjsza-

kánként a parton eltávolodhat a

viztol, ilyenkor az utakon bal

eset érheti. Magyarorszá

gon egyre gyakoribb.

feketés, 1O cmhosszú ürülék-~-

MÉRET Tes/hossz 55-90 cm, farok 35-50 cm.

UTÓDOK tvente egyszer, 2-5 r6s alom, foként május-augusztus.

TÁPLÁLKOZÁS Halak, kétéftúek, rágcsálók, vízimadarak, rákok és puhatestuek, dögök.

ÁLLAPOT Szórványos} helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Nagy vízi rágcsálók - hódok (1. 61-62. o.), nutrIa

(1. 62. o.), pézsmapocok (/. 63. o.), európai és amenkai nyérc (/. 93. o.).

FOLYÓK ÉS TAVAK

mellett, védett, sziklás

tengerpartokon fordul

elo, ahol nem háborgat

ják és tiszták a vizek.

sima, barnabunda


UTÓDOK Évente egyszer, 2-4 fós alom.

TÁPLÁLKOZÁS Nyulak, rágcsálók, madarak,hüllok, rovarok.

ÁLLAPOT Behurcott faj, helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Górények (1. 91-92 o.)

és nyest (1. 93. o.).

BOKORERDOKBEN,

sziklás boz6tosokban,

folyók és patakok mentén fordul elo; a hegységekben magasan

megtalálható.

~':t.••~..._.'.•~'-~ -

alábnyomokhossza 3 cm-ig

98 EMLOSÖK

Északi petymegGenetta genetta (Carnivora)

Rövidlábú, macskaszeru ragadozó, a mongúzfélék rokona.

Legfeltunobb jellegzetessége a hosszú, fekete-fehér gyurusfarok. Világos homokszínu hátoldala fekete foltos, fülei

nagyok, feje kicSí, pofája hegyes. Éjszaka aktív, jól mászik fára,

nagy fülek, _ nappal általában a lombkoronában píhen.

Afrikai eredetu faj, csak Délnyugat-

Európában telepedett meg.


UTÓDOK tvente 1~2-szer, 2-4 f6s atom.

TÁPLÁLKOZÁS Rágcsáfók, nyulak, madarak,

hül/ok, rovarok és bogyók

ÁLLAPOT Sérülékeny, általában szórványos,

HASONLó FAJOK Vadmacska (1. 99. o.) ésházimacska.

Egyiptomi mongúzHerpestes ichneumon (Carnivora)

Az oszes szürkésbarna bundájú állat karcsú termetéveI a menyét

félékre emlékeztet, de lábai sokkal hosszabbak, a farka vége pe

dig elvékonyodik. Foként nappal aktív, éjjel a vackában pihen.

Mozgékony, fordulékony állat. Gyakran eszík kigyókat, a kigyó

méregre némileg ellen

álló. Afrikai faj, csak

a Pireneusi-félsziget

déli részén ho- tnosodott meg.--

lábnyom hossza ürülék hossza

3C. m -ig , ~.cm-ig.~.~ .~'~, ....

EMLOSÖK 99

Vadmacska

A nagy házimacska méretu vad macskát nagyon nehéz elkülö

niteni az elvadult cirmos házimacskáktói, és foleg a hibridek

tol. Magányos éjszakai állat, ügyesen mászík fára, bár foként

a talajon vadászik. Rövid lábai miatt nem sokáig viseli el a

20 cm-nél nagyobb havat. Lesbol vadászik vagy a földre lapulva, csendesen cserkészi be áldoza-

tát. Hazánkban az erdos

vidékeken fordul elo, de keveredik a házimacskával.


UTÓDOK Évente egyszer, 2-4 f6s a/am, áprilís-szeptember.

TÁPLÁLKOZÁS Nyufak, rágcsálók, madarak, gylkok és békák.

ÁLLAPOT Sérulékeny; ritka vagy szórványos; a házimacskával való

keresztez6dése mIatt fenyegetettség közeli.

HASONLÓ FAJOK Északi petymeg O- 98 o.), házimacska és hibrídjeik.

ERDOS, BOKROS, szik

lás, fákél1t hegyvidékiterületeken él; vackát

faodú ban, sziklaüregben vagy más emlos ko

torékában készíti el.

A házímacskátó/ és

a hibridektol való el

különítése nehéz

feladat, pontos azonosítása csak a ko

ponyaméretek alap

ján lehetséges,

~~ 'e''rtmh~4 cm-ig

ürülék hossza5 cm-ig

MEGJEGYZÉS

[urópa ÉNy-i partjaimentén színte kízá

rólag a borjúfókával

és a kúpos fókávallehet tafálkozni.

Ezek méretük és

profiljuk alapján felismerhetók: a borjúfóka arcorra oldalról

homorú, a kúpos

fókáé egyenes.

SEKÉL Y PART MENTI

vizekben és a folyótorko/atokban fordulnakelo. Apálykor a sziklás

és homokos partokonláthatók.

evezoszeru meHso

uszony

MÉRET Testhossz 1,2-1,9 m; a nostények némileg kisebbek a hímeknél.

UTÓDOK tvente 1 borjú, júníus-júfiusban.TÁPLÁLKOZÁS Halak, puhatestuek és rákok.

ÁLLAPOT Helyenként gyakori; állománya regenerálódik egy vfrusfertozésután.

HASONLÓ FAJOK Más fóleg a gyurus fóka (1.102 o.) meo/nekbundáján világos, foltok vannak.

EMLOSÖK 101

Phoca vitulíno (Pinnipedia)

Az igazi fókák családjának egyik legkisebb képviseloje. Szürke

vagy barnás bundáját változatos fekete foltok mintázzák.

Kerek feje oldalnézetben kutyaszeru, bajuszszálai fehérek, orr

Iyukai V alakban állnak. Szükség esetén több mint fél óráig is

a viz alatt maradhat, ilyenkor orrnyílásait zárva tartja. A viz

ben gyors mozgású, fordulékony. A borjak születésükkor a fel

nottekhez hasonló szinuek, és szinte azonnal képesek úszni,

ezért a nostények az árapályzónában isrövid szülhetnek.arcorr

BORJÚ

Borjúfóka

FAKÉREG

lábnyomok 10 cm-ig

~~~~mlenYOmatnincs

ürülék hossza

Bcm-ig

~, -V.. ; ..~~ ...

pamacsosfül

100 EMLOSÖK

Közönséges hiúzLynx Iynx (Carnivara)

A legnagyobb európai macskaféle ragadozó. Szorpamacsos fü

lérol, pofaszakálláról, fekete végu, rövid farkáról, hosszú lábai

róI és foként a lábán pettyes bundájáról könnyu felismerni.

Magányos éjjeli vadász, ezért ritkán látható. Nyugat-Európából

kiirtották, Észak- és Közép-Európa hegyvidékein fennmaradt.

Magyarországon a 20. század végén újra megtelepedett.

szétálló pofa- ,/ fül- Ji\.szakál!_~ M~~n -,.r .n·

Európa egyik legritkább emlosállata. Kisebb és foltosabb a kö

zönséges hiúznál, bundája pedig sokkal vékonyabb, hiszen élo

helyén a tél is enyhe. Mintegy 12 különálló, kis egyedszámú

populációja van, melyeket abeltenyészet

veszélyeztet. Csak a Pirene

usi-félszigeten terjedt el.

MÉRET Testhossz 0,8-1,3 m, farok 10--25 cmUTÓDOK tvente egyszer, 2-3 fós alom,

május-június. TÁPLÁLKOZÁS Nyulak,

rágcsálók, ozgidák és szarvasborjak, madarak.

ÁLLAPOT Védelemfüggó; ritka vagy nagyon

ritka; egyes helyeken újra honosították.HASONlÓ FAJOK Párduchiúz (1. lent).

MÉRET Testhossz 80--110 cm, farok 10--15 cm.

UTÓDOK tvente egyszer, 2-3 f6s alom,

június. TÁPLÁLKOZÁS Nyulak, szarvast

6zgidák, talajon fészkelo madarak.

ÁLLAPOT Veszélyeztetett, ritka faj, élohelyei

eltuntek vagy feldarabolódtak

HASONlÓ FAJOK KözönSéges hiúz (fo fent).

lábnyom hossza 8 cm-ig

~s~lenyomat

ürülék hossza

Bcm-ig

HEGYVIDÉKEN nagyobb

erd6ségekben, a tundrán

és az erdos pusztán for

dul elo; hosszú lábaival

széles mancsain a mély

hóban is jól mozog.

rövid, fekete

végu farok

SZIKLÁS, BOZÓTOS

hegyoldalakon, homok

danékel1, mocsarakban

fordul elo; a muveltterületeket kenJJi.

TENGERPARTOK men

tén fordul elo; tengeri

barlangokban és védett

öb/ökben eJ/ík; sekély

vizekben táplálkozikí/lern turi a zavarást.

A JEGES-TENGER sekély

part menti vizeiben és

a jégtorlaszokon (ordulelö

MÉRET Testhossz 2,3-2,8 ro.

UTÓDOK tvente 1 borjú szeptember~októberben, nem minden évben.TÁPLÁLKOZÁS Halak és tengeri

gerínctelenek. ÁLLAPOT Súlyosanveszélyeztetett, kipusztulóban.HASONLÓ FAJOK Nincs.

MÉRET Bikák 2,8-3,6 a tehenek 2,5-3 ro.

UTÓDOK tvente ]-2 borjú április-júniusbanTÁPLÁLKOZÁS Puhatestuek, rákok, halak,fókák.

ÁLLAPOT Helyenként gyakorí; az 1950-esévekben majdnem kípusztult.HASONLÓ FAJOK Nincs.

EMLOSÖK 103

Monachus monachus (Pinnipedia)

Az egyetlen fóka faj a Földközi- és a Fekete-tengerben, de

megtalálható Afrika északnyugati partjainál az Atlanti

óceánban is. Elterjedési területén azonban mindenhol ritka,

teljes állománya 300-400 példány lehet. Nagy termetu fóka,

ahirnek és a nostények mérete hasonló. Bundája felül sötét

barna, alul változó nagyságú területen fehér. A borjak feketén

születnek. Más fókákhoz képest kevésbé társas természetu.

Rozmár

Odobenus rosmarus (Pinnipedia)

A legnagyobb úszólábú Európában, méretérol és agyaráról jól

felismerheto. Az agyarak állandóan növekvo szemfogak, a biká

kon hosszuk elérheti a 70 cm-t. Az agyar szerepe sokrétu: az ál

lat ezzel kaparja fel az aljzatról a puha tes- hosszú,merev,érzékeny

tueket, kapaszkodik vele a jég peremén'J ba,l.umZálakés a ragadozók elleni védekezésre, _ ,~,rivalizálásra is szolgál. Az újszülöt- ' . ,,~

tek bundája sötétszürke, tömött, 'i{,/klt1,

majd egyre gyérül, a felnottek va~- " ljtag bore már csaknem csupasz.

hosszú agyar I

MÉRET Tes/hossz 1,7-1,9 m.UTÓDOK tvente 1 borjú február~márciusbanTÁPLÁLKOZÁS Halak, foként kapelán lazacés sarki tokehal, rákok és puhatestuek.ÁLLAPOT Helyenként nagyon gyakori;prémje miatt régóta vadásszák.HASONLÓ FAJOK Nincs

102 EMLOSOK

Gyurus fókaPhoca hispida (Pinnipedia)

A legkisebb termetu fóka Európában. Sötét szürkésbarna hát

oldalán gyuru alakú, világos foltok vannak, hasi oldala egyszinu sárgásfehér. A borjúfókához hasonlóan, arcorra felso része

homorú. Az északi sarkvidék leggyakoribb fókája, a Balti-ten

geren is szaporodik, Európa más tengerpartjain nemigen lehet

látni. Az újszülöttek fehér gyapjúszorzetet viselnek, ami 4 he

tes korukban cserélodik, és csak azután mennek a vizbe.

A felnott grönlandi fóka jól felismerheto fekete pofájáról és

sárgásfehér bundája hátoldalán nyeregszeruen összeéro fekete

foltjairól. A fiatal borjak gyapjas bundája hófehér (ezért vadásszák oket), 3-5 hetes korukban alakul ki vizálló

bundájuk, addig nem mennek vízbe. Az úszó homorú arcorr

jégen élnek, szaporodási idoszakban

nagy tömegben verodnek össze.

Grönlandi fóka

fekete-fehérmintázat

fehér uszonyok

PART MENTI VIZEK-.

BEN, öblökben és fior

dokban (ordul elo, beúszik az édesvízbe is.

AZ ÉSZAKI JEGES-TEN-

GER (itt sza-

porodik) nyílt víz-

ber! fordul elo. Követia jégmezo évszakosvándorlását.

távol ülo

orrlyukak

fehér bunda

SEKÉL Y VIZEKBEN táplálkozik; a trópusokon

szaporodik, nyáron asarki tengerekbe vándorol.

bütykök a fejenés az állan

hosszú,egyenesarcorr

PÁRAOSZLOP

MÉRET Testhossz 11-18 m.

UTÓDOK 2~3évente 1 borjú.

TÁPLÁLKOZÁS Kics,; raJképz6 halak és

nagyobb gerinctefenek

ÁLLAPOT SérülékenYi a tengerpartok

közelében szórványos vagy ritka.


terjedelmes,3mmagas _

EMLOSÖK 105

ráncos

nyakbor

('~'~. __ hosszú, fehéres"\ '., mellúszók

MÉRET Hímek testhossza 2,2-3 m; nostények 2-2,5 m.UTÓDOK tvente 1 borjú, október-februárban.

TÁPLÁLKOZÁS Halak (gazdaságilag fontosak is, pl. lazacok),

rákok és fábasfejuek

ÁLLAPOT Veszélyeztetetett (balti populáció); helyenként gyakori.

HASONlÓ FAJOK Hó/yagos fóka (Cystophora cristata) nagyobb,

szabálytalan foltokkal; a hímek felfújható orrhólyagga/.

Megaptera novaeangliae (Cetacea)

A legkönnyebben felismerheto cetfajok egyike. A hosszúszár

nyú bálna gyakran ugrik ki a vízbol, és a felszínen hanyatt fek

ve szívesen emelgeti magasra hatalmas mellúszóit, melyek

minden más bálnáétól eltérnek. A merülés végén hullámos,

bütykös szegélyu farokúszója általábankiemelkedik a vízbol és láthatóvá válik

fekete-fehér alsó oldala.

Hosszúszárnyú bálna

sarló alakúhátúszó

104 EMLOSOK

acutorostrata

szürkés színu, változatosanfoltos hátoldal

Kúpos fókaHalichoerus grypus (Pinnipedia)

A hím példányok sötét alapon

világosabb szürkésbarna foltos

bundájúak, igen termetesek, mintegy

harmadával nagyobbak a nöstényeknél,

amelyek világos szürkésbarnák és kevés sötét foltot viselnek. Oldalról nézve arcorruk

hosszú és egyenes, orrlyukaik távol ülnek

egymástól. 100 m-nél mélyebbre is merül

hetnek, és 20 percnél tovább képesek a víz

alatt maradni. Az észak-atlanti populáció

sziklás partokon ellik, a balti-tengeri víszont

úszó jégen. A borjak hófehéren születnek

és hetekig nem mennek vízbe.

A legkisebb termetu és leggyakoribb barázdás bál na, a partról leginkább látható sziláscet. Gyakran csak a hátát és sarló alakú hát

úszóját lehet látni, ami az állat méretéhez képest nagyobb, mint

a többi barázdásbálnáé. A merülés kezdetén a hegyes orra jelenikmeg a felszinen, majd a háta látható a hátúszóig, végül eltunik

hátát górbítve, a farok-

úszója nem bukkan fel.

Ugráskor néha látható

fehér sávos mellúszója.

Csukabálna

2-3 m magas

I

PÁRA05ZLQP

MÉRET Testhossz 8-10,5 m. UTÓDOK Való

színuleg évente 1 borjú december-január.TÁPLÁLKOZÁS Ha/ak, rákok, tintahalak.

ÁllAPOT Fenyegetettség közeli; szórványos,hefyenként gyakori. HASONLÓ FAJOK Közön

séges barázdásbálna (8. physalis) nagyobb,feje aszimmetrikus színezetu.

A kúpos fóka jel/em

zoje a hosszú, egye

nes arcprofíf, amikülönösen a híme

ken feltun6. A nos

tények és a borjak

orra rövidebb, de

(más európai fó

káktól eltér6en)

sohasem

homorú.

TENGERPARTOKON és

part menti vizekben for

dul elo; sziklás partokon

és szirteken szaporodik,északon az úszó jégen.

NyíLT ÓCEÁNBAN és

a kontinentális talapzat

fOlötti sekélyebb vizek

ben (ordul elo.

sötét vonalaz állkapocsés a mellúszóközött

EMLOSÖK 107

fehéreshasoldal

MÉRET Testhossz 1,4-1,8 m.UTÓDOK 1 borjú május-augusztus ban, de nem minden évben.

TÁPLÁLKOZÁS Kisebb halak, foként hering; rákok, tintahalak.

ÁLLAPOT Sérulékeny; helyenként gyakori; a balti- és a földközi-tengeri

populáció fenyegetettség közelí.HASONLÓ FAJOK Nincs.

MÉRET Testhossz 2,3-2, 7 m.UTÓDOK tvente 1 bofJ'ú május~augusztusban.

TÁPLÁLKOZÁS Halak, zömme! tokehalak;

pol/pok.


HASONLÓ FAJOK Fehéroldalú delfín

(1.106. o.).

Lagenorhynchus albirostris (Cetacea)

Akárcsak a fehéroldalú delfin, a fehércsoru delfin is nagy ter

metu, rövid arcorrú fogascet. Jellegzetessége, hogy arcorrának

fehér színe a hasoIdaion folyamatos, az oldalán futó hullámos

fehér sáv egészen a fejig ér. A hátúszó sarló alakú és magas,

foként az idos himeken. Nem annyira társas természetu,

mint a fehéroldalú delfin, de nagyon hosszú, fekete,

mozgékony és gyakran úszik . sarló alakú hátúszó

a csónakok orrvizében.

Fehércsoru delfin

elmosódotthatárvonal az alsóés felso oldal között

Az ehhez hasonló

kistermetu cetek lát

hatóságát erosen

befolyásolja az ido-a felbukkanó

!ó könnyenösszetévesztheto

a kis hulfámokkal.

MÉRET Testhossz 1,8-3 m.UTÓDOK 1 borjú május-júniusban, de nem

minden évben. TÁPLÁLKOZÁS Halak, foként

makrélák, heringek és vékonybajszú tokehal;

tintaha/ak. ÁLLAPOT Helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Fehércsoru delfin (1. 107. o.)fehér az arcorra

Közönséges disznódelfinPhocoena phocoena (Cetacea)

A leggyakoribb és egyben a legkisebb termetu cet az európai

vizekben. A közönséges disznódelfin hátoldala sötétszürke,

alul fehér, színezete általában aszimmetrikus, mellúszói

feketék. A vizfelszín fölé gyakran csak a hátúszó emel

kedik, amely alacsony, háromszög alakú, a hát köze-

pétol kissé hátrébb helyezkedik el. A fej zömök, le

kerekitett, az arcorr nem nyúlik meg csörszeruen.

A fogai lapát alakúak, és nem kúpos ak, mint

más fogasceteké. A valódi delfinekkel el-

lentétben, nem ugrál ki a vízbol és lom

hább mozgású.

106 EMLOSÖK

Fehéroldalú delfinaev tus

Eléggé nagy termetu, eroteljes, rövid arcorrú óceáni delfin.

A fehéroldalú delfin jellegzetessége a fekete arcorr, a test

oldalon elnyúló fehér és sárga folt, valamínt a farokúszó

elott, a hasi oldalon kidudorodó izomköteg közvetlenül a

farokúszó elott. Sarló alakú, fekete hátúszója más fajokhoz

képest magas.

SEKÉL Y PART MENTI

vizekben és folyó/orkalatokban fordul elo.A Földközi-tengerben rit

ka, a fekete-tengerbCll

lÍira gyakori; a táplálék

ban gazdag helyekencsoportosulhat.

MÉRSÉKELT ÖVI és

szubarktikus vizekben

(ordul el6, általában a

kontinentális peremek

mentén, de /léha partközelben is látható.

VILÁGSZERTE megta

lálhat6 a tr6pusi és a

mérsékelt övi tengerekben, a sekély parti vizek

t61 a nyilt 6ceánokig.

A MELEG TENGEREKET

kedveli, általában a mé

Iyebb vizekben tart6zko

dik, de egyes helyeken

rendszeresen megfigyellJe-

~~

MÉRET Testhossz 2,5-4 m.

UTÓDOK 1 borjú áprílis-szeptemberben,2-3 évente.

TÁPLÁLKOZÁS Halak és tintahalak.



domború homlok

MÉRET Testhossz 3,3-3,8 m.UTÓDOK tvente 1 borjú április-szeptemberben.

TÁPLÁLKOZÁS Tintahalak és kisebb halak.

ÁLLAPOT Szórványos, kevés helyen gyakori.

HASONLÓ FAJOK HOS5zúszárnyú gömbölyu~

feju-delfin (1. 108. o.) nagyobb és sötét szlnu.

truncatus

Európa partjai mentén általában a leggyakoribb del

fin. A palackorrú delfin háta sötétszürke vagy fekete,

arcorra rövid, de feltuno módon, csorszeruen meg

nyúlt. Nagy hátúszója sarló alakú. Eroteljes alka-

ta ellenére mozgása rendkívül akrobatikus,

gyakran teljesen kiugrik a vízbol. Na-

gyon kíváncsi, gyakran úszik a hajók

orr- vagy sodorvizében, megközelíti az úszókat és a csónakokat.

EMLOSÖK 109

Risso-d elfi n

A nagy termetu, domború homlokú és rövid arcorrú Risso

delfin háta általában világosszürke, bár az idos példányok

szinte teljesen fehérek; borüket gyakran tarkitják világos színuhegek. A hátúszó aránylag magas és hátrahajlik. Rendkívül

társas természetu állat: nagy, száznál is több fos csapatokat

alkothat. Csoportjai gyakran követik a hajókat vagy a nagytestu ceteket.

Palackorrú delfin

MÉRET Testhossz 5-9,5 m.UTÓDOK 1 borjú október-januárban,akár évente. TÁPLÁLKOZÁS Fókák, kisebb

delfinek, disznódelfinek, halak és dögök.

ÁLLAPOT Szórványos. HASONLÓ FAJOK

Egyes cápák, de azok farokúszója függo~leges áflású.

Hosszúszárnyú gömbölyufeju-delfinG/obicepha/a me/as (Cetacea)

Domború homlokával és rendkivül hosszú mellúszóival na

gyon jellegzetes, nagy termetu fogascet. Szine majdnem telje

sen fekete vagy sótétszürke, csak a torkánál kettéágazó, szürke

sáv húzódik végig a hasán. Az elöl elhelyezkedo hátúszó ala

csony és hátrafelé hajlik. Átlagosan 10-50 fos csoportokbanél, de néha százak gyulhetnek

össze. Gyakran partravetodik.

108 EMLOSOK

Közönséges kardszárnyúdelfinOrcinus orca (Cetacea)

A legnagyobb termetu delfin, jellegzetes fekete-fehér mintáza

tárói könnyen felismerheto. A nagy, felálló hátúszó az öreg hi

meken 1,8 m magas is lehet, a fiataloké és a nostényeké ala

csonyabb és általában hátrahajlik. Általában családi

csoportokat alkotnak, de fókakolóniák közelében

idoszakosan több csoport isösszeverodhet.

MÉRET Testhossz 5-6,5 m.UTÓDOK 3-4 évente 1 borjú

július-szeptember. TÁPLÁLKOZÁS Tintahafak

és rákok. ÁLLAPOT Helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Risso-delfin (1. 109. o.),

kacsafeju csoröscet (Hyperodon ampullatus)

világosabb.

ElOFORDULHAT a nyílt

6ceántól a part menti

vizekig, a Jeges-tengertol

a Földközi-tengerig.

A MÉLYEBB VIZEKET

kedveli, de a partak kö

zelében, a fiordokban is

láthatö. A hideg vizek

ben gyakoribb.

HEGYVIDÉKI TUND

RÁN fordul ellf, a téliliidegben lejjebb Mzódik a bükkösök védelmébe.

(fiocm~-;;.. ,.. .. .,•. hátsó 1 O cm-;g •

';S f"


nagy, hajlottszarvak

MÉRET Testhossz 1.9-2.5 m, farok 10-15 cm., UTÓDOK 1 borjú (ritkán ikrek) április~június-

ban, általában 2 évenként.

TÁPLÁLKOZÁS Füvek és más lágyszárúaki

cserjék.

ÁLLAPOT Ritka; betelepitett.

HASONLÓ FAJOK Nmcs.

MÉRET Testhossz 2,5-2,7 m, farok 60-90 cm.

UTÓDOK tvente 1 borjú május-júniusban.

TÁPLÁLKOZÁS Fák, bokrok levelei és hajtásai,

fufélék és más lágyszárúak, télen makk és fa-

kéreg

ÁLLAPOT Veszélyeztetett, ritka.

HASONLÓ FAJOK Egyes szarvasmarha fajták.

EMLOSÖK 111

Bison bonasus (Artiodactyla)

Utolsó populációja az 1920-as években kipusztult, áJlatkertek

ben tartott példányokból újra elszaporitották Lengyelország

és Belorusszia erdoségeiben. Termetes, púpos hátu szarvas marhára hasonlit, de testét elöl hosszabb sötétbarna szorzet fedi.

Foként éjszaka aktív; a bikák magányo

sak, a tehenek és borjaik

csordákban járnak.

Európai bölény

Tülkös szarvával és mélyen lelógatott fejével a bölényre hason

lit, de kecskékkel áll rokonságban. A tundra állata, kitunoen

turi a hideget, kócos bundája télen majdnem a földig ér. Patája

széles, nem süllyed el a hóban. Szarva lefelé és kifelé hajlik, a

hímeké a homlok közepén összeérve széles pajzsot alkot. Euró

pából régen kihaJt, de Norvégiába betelepitettékaz amerikai tundráról.

Pézsmatulok

DAGONYA

MEGJEGYZESJA vaddisznó r

kodo állat, de

sai, dagonyái, ha

sadt patájú lábnyo

mai; ürüléke és jel

legzetes szaga árul

kodik jelenlétér6/.oldalról lapítotttörzs

EMLOSÖK

A vaddisznó a házisertés ose, ehhez hasonlóan zömök, súlyostestu, rövid lábú, rövid nyakú, nagy feju, és hosszú, túrókarimás ormányú állat. Testét viszont - a házisertéstol eltéroen

durva, suru, sötétszürke, barna vagy fekete szorzet fedi, ami

télen vastagabb és sötétebb szinu. A kanok szemfogaiból kétpár, felfelé álló agyar alakul ki. A malacok csikos szorzettel

születnek. Kis családi csapatokban élnek,

amely a kocából és utódai ból áll, a kanok

csak idoszakosan csatlakoznak hozzájuk.

Hazánkban mindenhol nagyon gyakori.

szürkésbarnaszorzet


UTÓDOK tvente egyszer, 2-10 f6s alom február-június,

TÁPLÁLKOZÁS Mindenev6: hagymák, gumók, termések, gombák,

rovarok, kisemfósök, talajon fészkelo madarak és tojásaik, dögök.ÁllAPOT Helyenként gyakori, néha kárt okoznak.

HASONlÓ FAJOK A házisertéssef képzett hl'bridjei átmeneti megjelenésuek, de sokkal agresszfvabbak a házináf.

világos, hosszanticsíkok

MALACOK

SURU ALJNÖVÉNYZE

TU lombhullató erdók,

de a magashegységek és

a nyílt területek kivéte

lével mindenhol elófor

dul; gyakran a szántófOldeken táplálkozik.

hátra és kifelé

hajló szarvak

MAGASHEGYSÉGEK

BEN fordul el6 a fa

határ fOlött.

MAGASHEGYSÉGEK-

BEN fordul el6 a

fahatár feletti réteken és sziklás

lejt6kán; télen

a déli oldalt

kedveli.

vastagbordák

MÉRET Testhossz 1,3-1.5 m. farok 12-15 cm.

UTÓDOK tvente 1-2 gida április-májusban

TÁPLÁLKOZÁS Füvek és más lágyszárúak,

cserjék és zuzmók.ÁLLAPOT Szórványos; helyenként gyakorí.

HASONLÓ FAJOK Sp. kecske (1. lent); bezoárkecske (/. 114. o.) arcmintázata fekete-fehér.

sötét csíka háton

Spanyol kecskeCapra pyrenaica (Artiodactyla)

A Pireneusi-félsziget hegyvidékein elterjedt vadkecske. A spa

nyol kecske nagyon hasonlít a koszálí kecskére, de világosabb

szorzete élesen elüt a sötét lábaktói, szarva hul- "-, , .•lámos ívben hajlik hátra és kevésbé bordázott.

EMLOSÖK 113

Capra ibex (Artiodactyla)

Hegyvidéki vadkecske. A bakok mással nem té

veszthetok össze, nagy, hátrahajló, bordázott szarvuk miatt. A rövid szarvu nosté

nyek viszont emlékeztetnek a zergére. Rendkívül

mozgékony állatok, ügyesen ugrálnak és futkos

nak a meredek, sziklás hegyoldalakon.

Koszáli kecske

bol származnak.

MEGJEGyztSlA muflon jelenleg

szélesen elterjedt

Európában, Azsiában és Amerikában

is, de valószínu/eg

Délnyugal-Azsiából

származik. Korzíkán,

Szardíníán és Cipruson vadon

lácí6i

nagy, csigás

Iszarv

fehér gyurua szem körül

EMLOSÖK

ammon

A legkisebb termetu vadjuh, valószinuleg a házijuh ose.

A himeknek (kosok) jellegzetes, csigásan hajlott, keresztben

gyurus mintázatú szarvuk van. Bundájuk gesztenyebarna, há

tukon fehér, nyereg alakú folt látható, fartukrük, hasuk és lá

buk fehér. A nostények kisebbek, általában szarvatlanok, bun

dájuk világosabb, hasuk fehér, tom poruk és farkuk fekete-fe

hér. Foként szürkületkor táplálkoznak, de ahol nem vadásszák

oket, nappal is láthatók. A nostények juhszeru bé

getése messzire hallatszik. Magyarországra

vadászati célzattal betelepítették.

MÉRET Testhossz 1,1~1,2m, farok 6-10cm

UTÓDOK 1-2 bárány április-májusban.

TÁPLÁLKOZÁS Fufélék, sások és egyéb lágyszárúak; hajtásokat, zuzmó! ésfakérget is fagyaszt.

ÁLLAPOT Sérulékeny (földközi-tengeri populációk); máshová betelepítették.

HASONlÓ FAJOK A nostények hasonlítanak a zergékre (1, 114-115. o.) de

nincs szarvuk és arcmintázatuk; egyes házijuh fajták.

A SZIKLÁS, boz6tos he

lyeket és a ligetes erdá

ket kedveli, a síkságok

t61 a hegyvidékek fa

határáig elofordul.

ALPESI RÉTEKEN,

sziklás hegyoldalakon

(ordul elo, télen ala

csonyabbra hÚzódik.

Egymás (elé (ordítható,

kemény peremfi patái

iól megtapadnaka sziklákon

mellso lábnyom hátsóhossza6 cm-ig lábnyom

ab~

MEGJEGYZÉS

Sziklás területeken nehéz észrevenni.

Zavarásmentes, távoli hófoltok fehér hát

tere elott azonban gyakran jól láthatókkörvona/aik.

MÉRET Testhossz 1~1,3 m, farok 7--8 cmUTÓDOK tvente 1-2 gida május-júniusban.

TÁPLÁLKOZÁS Füvek és más lágyszárú növények, fák és cserjék hajtásai

és levelei. ÁLLAPOT A peremi populációk súlyosan veszélyeztetettek;

helyenként gyakori. HASONLÓ FAJOK Koszáli kecske (/. 113. o.)

nagyobb, hatalmas a szarva; pireneusi zerge (1. 114. o.) bundájakontrasztosabb.

Alpesi zergeRupicapra rupicapra (Artiodactyla)

Magashegységek mozgékony, kecskeszeru állata. Nyári szorze

te vörhenyes szürkésbarna, a tarkójától a farkáig fekete csík

fut. Gyapjas téli bundája sötétebb, szinte fekete. Fejének feke

te-fehér rajzolata messzirol látható. Mindkét ivarú állatnak vé

kony, rövid, felfelé meredo, kampós szarva van. A nostények

és a gidák nyáron 15-30 fos nyájakat alkotnak, télen nagyobb

csapatokba ver6dnek.

EMLOSÖK 115

MÉRET Testhossz 1-1,2 m, farok 7-8 cm.

UTÓDOK Évente 1-2 gida május-júniusban.TÁPLÁLKOZÁS Füvek és más lágyszárúak,

cserjék. ÁLLAPOT Az appennini populáció

veszélyeztetett; máshol helyenként gyakorí.

HASONLÓ FAJOK Sp. kecske (1. 113 o.);

alpesi zerge (1. 114. o.).

aegagrus (Artiodactyla)

A házi kecske 6se, a bezoárkecske ázsiai eredetu faj. de kis po

pulációi vadon élnek néhány górög szigeten. A tiszta vérvona

lú bakok szarva finom ivben hátrahajlik, a csúcsa kissé szét

tart, kevés, ritkán álló borda van rajta. Fejük sötét rajzolatú,

a bakok vállán fekete CSík//. tfut lefelé. A n6stények ~is szarvaitak. r-r

114 EMLOSOK

Pireneusi zergeRupicapra pyrenaica (Artiodactyla)

A pireneusi zergének 3 különálló populációja ismeretes, me

lyek a Pireneusokban, Spanyolország északnyugati részén és

az Appenninekben élnek. A faj egyedei méretükben és alak

jukban is hasonlitanak az alpesi zergére: szarvuk

hegyes, kampós, fejük fekete-fehér rajzolatú,

de az alpesi zergét61 eltéroen,

nyakukon és oldalukon is h,'tsó láb_lj•.........világos foltot viselne:ellsó --'im}\. .6 cm-Ig \lU'ürülék átméroje 1 cm

MÉRET Testhossz 1-1,5 m, farok 10-15 cm.UTÓDOK tvente 1-2 gida április-májusban.TÁPLÁLKOZÁS Cserjék és fák hajtásai éslevelei.

ÁLLAPOT Sérüfékeny; általában szórványos.

HASONLÓ FAJOK K6száli és spanyol kecske

(f. 113. o.) más az ef terjedésük.

SZÁRAZ, sziklás hegyvi

déken, mediterrán boz6

tasakban élj laza cso

portokban.

,j

"1

BORJÚ

TISZTÁSOKKAL, rétek

kel tarkított lombhulla

tó és eJegyeserd6kben,ártér! ligeterd6kben for

dul eJo;megtalálhatóhegyvidéken ls láposterületeken is,

elágazó agancs

l,6cm ilszéles "', ••.....

fog-

nyomok ,

MEGRÁG OTT FAKÉREG

mellso ~hátsó láb~nYomhoQssza7~cm_;g

lábnyom ... ,hossza

8 cm-ig

makkalakÚ~

ürülék, hossza',.

1,5 cm~ig

MEGJEGYZÉS

A gímszarvas bikák évente ledobják, majd újra

növesztik agancsukat. Az agancs évr6f évre na

gyobb és tóbb ágbÓl áll, mérete gazdája koráról és erónlétér61 árulkodik. A fiatal bikák de az

növekedó agancsú( is összetéveszthe+

más fajokkal.

MÉRET Testhossz 1,&-2,6 m, farok 10-15 cmUTÓOOK Évente 1 borjú május-júniusban.

TÁPLÁLKOZÁS Füvek és más lágyszárúak, fák, bokrok rügyei, hajtásai,

fakéreg, makk

ALLAPOT Veszélyeztetett (korZikai a/faDi másutt helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Szika szarvas (!. 118. o.) kisebb és fehér a fartükre;

virginiai szarvas (1. 118. o.) agancsa egyszerübb.

Cervus elaphus (Artiodactyla)

A gímszarvas bika fejét korának és erönlétének megfele16en

hatalmas, sokfelé elágazó agancs koronázza, a szaporodási

idöszakban (bögés idején) és télen, nyakukon sörényt visel

nek, A bikák csak a szaporodási idöszakban csatlakoznak egy

egy tehéncsordához, és riválisaikkal gyakran komoly harcokat

vívnak. A tehenek agancstalanok. Szörzetük nyáron vöröses

barna, télen szürkésbarna, a borjaké fehér foltos. Ez a nagy

termeru szarvas számos élet jelet hagy maga után: gyakoriak

a dagonyái, nagy, sötét ürüléke és te

lente a leháncsolt fák; ez utóbbi tevé

kenységével jelentös károkat okoz.

Hazai erdöségeinkben gyakori vad,

"?t

Gímszarvas

EMLOSÖK 117

TÉLI ÜRÜLÉK

'~)~,j" <ti ~ ,•••~

NYÁRI ÜRÜLÉK

hosszúság 8 cm-ig

ürülék hossza

2 cm-ig

MÉRET Testhossz 1,8-2,1 m, farok 10-15 cm.UTÓDOK Évente 1 borjú május-júniusban.

TÁPLÁLKOZÁS Nyáron a tundra növényei;

télen patájával zuzmót kapar ki a hó alól,

ÁLLAPOT Vad populációi szórványosak; félvad

állományok gyakoribbak.


116 EMLOSÖK

Jávorszarvas

Rénszarvas

Rangifer tarandus (Artiodactyla)

A szarvasfélék között kivételes állat, mivel mindkét ivar

képviselöje agancsot visel, bár a tehenek valamivel kisebbet

Az agancs elsö ága általában lapátos; évente cserélödik.Suru, szürkésbarna szörzetük télen kivi

lágosodik. Széles, lekerekitett patáival

jól mozog a hóban, orrukat is szörzet fedi. Észak-Amerikában a rén

szarvast karibunak hivják.

ÖS$ze

tapadtdarabok

TÉLI ÜRÜLÉK

NYÁRI ÜRÜLÉK

MÉRET Testhossz 2-2,8 m, farok 5-10 cm.UTÓOOK Évente 1-3 borjú május-júniusban.

TÁPLÁLKOZÁS Fák, cserjék hajtásai, levelei,

rügyei, fakéreg; nyáron vizinövények.

ÁLLAPOT Helyenként gyakori.HASONlÓ FAJOK Nincs.

Hatalmas termeru, hosszú lábú, szinte teljesen farkatlan, egy

színu sötét szürkésbarna szörzetu szarvas. Hosszú feje és leló

gó, széles felsö ajka van, nyaka alsó részén börlebeny lóg, válla

púpos. A bikák fejét hatalmas, szétterülö, a szélén elágazó, la-

mellso hossza 15 cm-;g pát alakú agancs disziti, amely évente cseré16dík; a tehenek

V& III IIagancstalanok. Széles patáikkal biztosan'" " mozognak vizenyös élöhelyükön.

~ _ " hatso hossza J./'16 cm-Ig N- .,~(

TAfGÁN vagy vizhez kö

zeli, lápos talajú erd6sé

gekben fordul elö.

HEGYVIDÉKI vagy sarki

tundrán fordul elo; télen gyakran az erd6s

területekre vonul.

M~GJEGYZ{SlA dámszarvas alap

színe a feketélol a

fehérig terjedhel;a világosabb példá

nyok fartükrének fe

kete szegélye gyak

ran hiánYZik; változ

hat a téli pettyezett

Ség mértéke is.

LIGETES lomberdok

ben, nyílt, park iellegavidékeken fordul elo;a meleg területeketkedveli.


UTÓDOK tvente 1 borjú június~júfiusban.

TÁPLÁLKOZÁS Füvek a nyílt területeken vagy termények a közeli

szántófofdekeni fák, cserjék, makk és gyümölcsök,. télen fakéreg.

ÁLLAPOT A medilerrán vidékeken oshonosi sokfelé betelepítették,gyakori.HASONLÓ FAJOK Szika szarvas (f. 118. o.) rövidebb és fehér a farka

hosszú farok

mellso és hátsó

~rQ~

lapát alakú agancsa felnott bikákon

EMLOSÖK 119

Dámszarvas

Az Európában sokfelé elterjedt dámszarvasok mind tenyésze

tekbó] származnak. A jégkorszak e]ótt még a kontinens nagy

részén honos volt a faj, de utána kipusztult, csak Ázsia nyugati

felén maradt fenn, onnan te]epitették vissza Európába. Nyá

ron vörösesbarna szórzete fehér pettyes, télen szürkés és szinte

folt nélküli. Fekete keretes fehér fartükre van, aránylag hosszú

farkának fekete a fe]só oldala, a bikák agancsa lapát alakú.

A tehenek és ivaréret]en utódaik csapatok-ban, ún. rudlikban élnek. Hazánkban

sokfelé jelent6s állományai élnek.


UTÓDOK Évente 1 borjú május-júniusban.

TÁPLÁLKOZÁS Füvek és más lágyszárúak.

ÁLLAPOT Bete/epített faj, helyenként gyakori

HASONlÓ FAJOK Gímszarvas (f. 117. o.); dám

szarvas ff. 119. o.); pettyes szarvas (Axis axisltorka fehér, de fartükrének nincs fekete kerete.


UTÓDOK Évente 1-2 borjú április-szeptember.

TÁPLÁLKOZÁS Füvek és más fágyszárúak, fák

és cserjék hajtásai. ÁLLAPOT Betelepített fajiszólYányos, de állományai növekednek.

HASONLÓ FAJOK GímszalYas (1. 117. o.)

nagyobb, agancsa sokkal efágazóbb.

118 EMLOSOK

Ke]et-ázsiai faj, Európába sokfelé bete]epítették. Felismerhetó

fekete keretu, fehér fartükréról és zömme] fehér farkáró], a bi

kák agancsa legfeljebb 4 ágú. Nyáron a fe]nótteken vi]á

gos foitok vannak, télen a szórzetük szürkébb és a foltok

kevésbé feltunóek. Keresztezódik a gimszarvassa], ami ve

szélyezteti faji önállóságát. Nálunk nem él.

Virginiai szarvas

\

RITKÁS lOMB- és ele

gyes erd6kben ls a környez6 nyíltteriiletekeu

fordul e16.

legfeljebb

4 ágú agancs ~

Odocoileus virginianus (Artiodactyla)

A virginiai szarvasnak nyáron vörösesbarna, télen szürkés a

szórzete, szügyén sötét foltot visel. A fehér fartükör és a farok

LOMBHULLATÓ ls fe- alsó fele a futó állaton jól látható. A bikáknak egyszeru, elóre-

ny6erdokben fordul elo, hajló agancsuk van. Európában sokhelyütt beteJepítették

a környezo nyílt terüle- ~ ') Észak-Amerikábó]' hazánkban

teken ls szántófóldeken . f d I ]ó'táplálkozik. nem or u e .,

elorehajlo ~ B

agancs •• "" ..- __ ~ ••.

• ~ rT on° ~~:~piS

egyszínuszorzet

A terepen 6zek jelenlétére utalnak a

leháncsolt ágak, az

agancsrólledorzso/tbor és az üzekedés

kor kör alakban le

taposott fú vagyvetés

LOMBERDOK SZÉLÉN,

folyómenti Iigeterd6k

ben, nádasokban, láp

vidéken és ligetes mezo

gazdasági vidékeken

fordul elo.

ÉLETJEL ••.

Oz

EMLOSOK 121

I;háncsolt •ag ---Ef'~

MÉRET Testhossz 1-1,4 m, farok 2-3 cm.

UTÓDOK tvente 1, ritkán 2 gida május-júniusban.

TÁPLÁLKOZÁS Bokrok és alacsony fák hajtásai az erdo szélén; osszel

bogyók; a vetést is megdézsmálja.

ÁLLAPOT Gyakori, állománya növekszik.

HASONLÓ FAJOK Muntyákszarvas és vízi6z (1. 120. 0), kisebbek ésfartükrük feltuno.

Capreolus capreolus (Artiodactyla)

Az oz az Európában oshonos szarvasfélék közul a legkisebb

termetu állat, és a kontinens túlnyomó részén elterjedt. Szor

zete nyáron homokszínu, télen sötétebb, fartükre és rövid

farka fehér. Mint a szarvasféléknél szokásos, a gida fe-

hér pettyes. A bakoknak rövid, felálló, háromágú

agancsuk van. Félénk, magányos természetu állat,foként éjjel ésszürkületkor

aktív. Magyar

országon gyakori vad.

vörösesbarnaszorzet

lekerek;tett .•

&.11~íürülék 1 cm-ig

MÉRET Testhossz 90-105 cm, farok 14--18 cmUTÓDOK Évente 1~2alom, 1-2 borjúval.

TÁPLÁLKOZÁS Erdei cserjék levelei és hajtásai

(szeder, borostyán, saspáfrány), gyümölcsökés makk.

ÁLLAPOT Bete/epített; helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK OZ (/. 121. o.); vízi6z (f. lent)

Vízioz

Hydropotes inermis

A muntyákszarvashoz hasonlóan a viziozt is Kinából telepitették

be Angliába, és felso szemfogai is agyarszeruek,

de agancsot a himek sem viselnek. Kis termetu

szarvasféle, fartükre feltuno szinu. Félénk,

magános természetu, zömmel éj

szaka aktív állat, ezért ritkán

látható. A nostények alkalmanként akár 4-7

borjat is ellhetnek.


UTÓDOK tvente 2-3-520r, legfeljebb 7 borjú

május-júniusban. TÁPLÁLKOZÁS Füvek, sások

és gabonaféle; cserjék és afacsony fák hajtásai.ÁLlAPOT Bete/ep/tett; szórványos, szaporodó.

HASONLÓ FAJOK Muntyákszarvas (fent); 6z(/. 121. o.) mindketto h/mjének agancsa van.

Muntiacus reevesi (Artiodactyla)Kis termetu szarvas, teste felül sötétbarna, alul fehér, bozontos

farka eltakarja fehér fartükrét. Ha megzavarják és riadtan el

szalad, farkát felcsapja, olyankor elotunik a fartükör.

A bika rövid agancsot visel. A felso

szemfogak agyarszeruen megnyul

tak, kilógnak a szájból. Dél

Kinában oshonos, Angliába

és Franciaországba betele

pítették ... 'd

./ roYI agancs

120 EMLOSOK

Muntyákszarvas

~~,,~~~3 cm-ig

ürülék hossza,•.-~.J

LOMBHULLATÓ erdok

ben fordul e16, f6kéntnedves, mocsaras vidékeken és nádasokball.

SURU, f61:ént lombhul

lató erd6kben fordulelo; tisztásokon, irtáso

kon, kertekben táplálkozik.

MÉRET HátpáncéJ hossza 20 cm-ig.

UTÓDOK 2-3 fészekalj, 2-10 tojását földbe kapart lyukba rakja kora

nyáron; a {íókák 2-3 hónap múlva kelnek ki,

TÁPLÁLKOZÁS Lágyszárú növények és gyümölcsök; néha dögök és

gerinctelenek. ÁLLAPOT Fenyegetett; keleten gyakori.

HASONLÓ FAJOK Mór teknós (1. 124. 0.1 farokpajzsa általában

1 lemezb61 áll, szarutüske van a combján.

I

II

MEGIEGYzE51Bár általában csen·

des, csak zavarás

kor sziszeg néha, a

görög teknos! mégistöbbnyire az általa

keltett zaj alapjánlehel észrevenni:

a száraz növényzet

között hangosan

csörtet, párzáskor

pedig apáncéljuk

kopog.

SZÁRAZ BOZÓTOK

BAN, füves hegyoldala

kon, ritkás erd6kben,

homokdunéken és me

zogazdasági területeken

is eI6{ordul; a {orróság

elol árnyas menedékre

van szüksége.

HÁTSÓ LEMEZEK

HÜLLOK 123

Görög teknosTestudo hermanni (Chelonia)

A legnagyobb elterjedési területu szárazföldi teknos Európá

ban. A görög teknos gyakori látványa Balkán-félszigeten és

szám os földközi-tengeri szigeten. Boltozatos, kerekded hát

páncélja általában zöld es- vagy barnássárga, változó nagyságú

sötét foltokkal; az idosebb példányok sötétebb színuek, gyak

ran sebhelyesek és göcsörtös a felszínük. Október és március

között (a helyi homérséklettol függoen) téli pihenot tart a

suru avarban vagy a laza talajba kapart lyukban, bár meleg na

pokon elomászik napfürdozni. A hímek hasvértje homorú,

farkuk jóval hosszabb, mint a nostényeké.

TÖRÖK SÁRGA NÉGycsíKOS MÓR LGEKKÓ VAKKíGYÓ ' •••. SIKLÓ TEKNOS~,

A változó testhomérsékletu, zömmel szárazföldi elterjedésu hül

lok legnagyobb faj- és egyedszámban a meleg éghajlatú területe

ken élnek, ahol könnyebben tartható fenn az anyagcseréjükhöz

szükséges homérséklet. A napjainkban ismert, több mint 8000 faj

közül csak mintegy 120 fordul elo Európában (közöttük a képen

látható zöld gyík), és ezek többsége a mediterrán vidékeken ho-

nos. A könyvünkben bemutatott, közel 90 faj között sze

repel az összes, nagy elterjedési területu hüllo.

A közeli rokon fajok ismertetoi általában

egymás mellé kerültek, csak a kis ter

metu gyíkokat csoportosítottuk

elterjedésük szerint.

Hüllok

ÁLLÓ VAGY LASSÚ

folyású, általában dús

nóvényzetíl élohelyeken

fordul elo; a félsós vizeket is elviseli.

l MEGJEGYZÉSJA mocsárí teknos

nagyon félénk ál/at.A víz szélén fatör

zseken vagy köve

ken napozik, de a

megffgyeléséhez na

gyon óvatosan kell

megközelíteni

vastag farok(a nostényévastagabb)

MÉRET Hátpáncél hossza 20--30 cm.

UTÓDOK Több fészekalj, 8-10 tojássa/; a ffókák 90-100 nap múlva

kelnek ki vagy a következ6 tavassza'-

TÁPLÁLKOZÁS Halak, kétéltuek, gerinctefenek, dögök és növények.

ÁLLAPOT Fenyegetett; helyenként gyakori, de állománya csökken.

HASONLÓ FAJOK Spanyol és sötét vízitekn6s (/. 126. o.) csíkos anyakuk;

közönséges ékszertekn6s (/. 127 o.) piros foft van a szeme mögött.

HÜLLOK 125

Emys orbicularis (Chelonia)

Az egyetlen, Magyarországon is honos teknösfaj. A mocsári

teknöst más édesvizi teknösöktöl nyakának színe és mintázata

különbözteti meg: nyakát és néha a lábát is sárgás foltok borit

jáko Úgy tunik, hogy elterjedési területe nagyobb, mint amit

az éghajlati korlátok lehetövé tennének, mert az Alpoktól

északra valószinuleg betelepitették; viszont a fosszilis leletek

azt bizonyitják, hogy egykor jóval északabbra is elöfordult je

lenlegi elterjedésénél. A mocsári teknös a lágy iszapban telel,

a szárazságot is hasonló helyeken vészeli át.

Mocsári teknos

kiszélesedo

hátPá:All). ~MÉRET Hátpáncél hossza 30 cm-ig.

UTÓDOK 2-3 fészekalj, 3-lD tOJás,

május-júfíusban. TÁPLÁLKOZÁS Lágyszárú

növények, csigák és földigiliszta. ÁLLAPOT

Veszélyeztetett. HASONLÓ FAJOK Mór teknos

(t. fent) szarutüskéi nagyok, hátpáncéljanem szélesedik ki.

124 HÚllOK

graeca

Nagyon hasonlít a görög teknöshöz, de farokpajzsa többnyire

osztatlan, farka csúcsán sok apró pikkely található 1-2 nagyhelyett, combja hátsó felén szarutüskék vannak, mellsö lábait

durva pikkelyek fedik, hátpáncélja domború bb és simább.E jellegzetességek azonban nem állandók, ezért az azonositás

hoz egyszerre több bélyeget kell figyelembe venni. A földrajzi

változatok közül a nyugati

hátpáncélja világosabb,

feje fekete-sárga; akeleti változat sö

tétebb, és a fejekevésbé tarka.

Szegélyes teknosTestudo marginata (Chelonia)

Nagy, sötét színu teknös. A kifejlett példányok jól felísmerhe

tök hátpáncéljuk megnyúlt, kifelé hajló hátsó lemezeiröl, a fi

atalok azonban könnyen összetéveszthetök a mór teknössel.

A két fajt legegyszerubb az elterjedésük alapján megkülönböz

tetni, mivel csak nagyon kis területen

fordulnak elö egymás mellett

Görögország északi részén.

MÉRET Hátpáncél hossza 30 cm-ig.

UTÓDOK 1-4 fészekaij, 2-10 tojás május-júliusban. TÁPLÁLKOZÁS Lágyszárú növények

és gyümölcsök. ÁLLAPOT Sérulékeny; helyen

ként gyakori. HASONlÓ FAJOK Szegélyes tek

nos (1. lent) gyengébb a szarutüske; görögtekn6s (1. 123. o.) farokpajzsa 2 lemezbol áll.

FORRÓ, SZÁRAZ bozó

tasakban, réteken és

homokdUnéken, ligeteserdokben fordul elo

a hegylábakig.

TAVAKBAN, pocsolyák

ban, vizesárkokban fordul elo, általában a te

lepülések közelében,ahonnan kiszabadult.

l MEGJEGYZ~""

A vízi állatok zömé

vel ellentétben, az

édesvízi teknósök jól

turik a szennyezett,zavaros, sót, a (élsós

vizet is. Váratlan he

~eken bukkan hat

nak fel, például vá

rosközpontokban és

üdülohelyeken, ahol

kenyérrel és máshulladékkal etetík

6ket.

hátrafelészélesedopáncél

sárga (síkoka nyakon

vörös csíka szem mögött


UTÓDOK4-6 (észekaij, 2-20 tojássa/.

TÁPLÁLKOZÁS Vízi gerinctelenek és növények,

halak. ÁLLAPOT Szórványos, de áflománya no.

HASONLÓ FAIOK Oshonos édesvízi tekn6sök(1. 125--127. o.); díszes ékszertekn6s (Pseu·

demys pieta) sárga (oft van a szeme mögött.

egyszínu sötéthátpáncél

HULLOK 127

Trachemys scripta (Chelonia)

Észak-amerikai faj, közismert házikedvenc. Tojásdad hátpán

célja fíatalon általában zöldes színu, sárgás rajzolattal, az idos

példányok egyre sötétebbek és barnás abb ak, sárga mintázatuk

eltunik. A hasvért világossárga, fekete foltokkal, a fej, a nyak

és a láb szürkészöid, világos csíkokkal. A szem mögött széles,

piros sáv húzódik. A láb úszóhártyás. A hím kisebb a nostény

nél, farka általában hosszabb és vastagabb, hosszú karmait az

udvarlásnál és a párzásnál használja. A fiatal, kicsiny ékszer

teknosök könnyen kinohetik az akvaterráriumot, s ilyen-

kor gazdáik gyakran a szabadba engedik oket. Az ábrázolt

elterjedési térkép nem lehet teljes, mert a faj bárhol

felbukkan hat, ahol kitették vagy kiszabadult

a fogságból.

Közönséges ékszerteknos

MÉRET Hátpáncél hossza

UTóDOK 2-3, 6 tojasból álló

TÁPLÁLKOZÁS Kis halak, két

gerinctelenek ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓFAJOKSpanyol víz/teknós (1. íent);

mocsári teknos (1. 125. o.); közönségesékszertekn6s (/. 127. o.)


UTÓOOK 2-3. 10 tOjásból álló fészekaij.TÁPLÁLKOZÁS Zömmel állatok


HASONLÓ FAJOK Sötét víziteknos (/. fent);mocsári teknos (1. 125. o.) nem csíkos a

nyaka; közönséges ékszerteknos (f. 127. o.).

Spanyol víziteknos

126 HULLOK

Mauremys leprosa (Chelonia)

Régebben a kaszpi vizi teknos (M. caspica) alfaj ának tartották,

akárcsak a sötét víziteknost. A spanyoi vízíteknos Európában

csak a Pireneusi-félszigeten fordul elo. Zöld es vagy szürkés-

barna hátpáncéijának közepén taraj fut végig, nyakán világos

hosszú, csíkok vannak, szeme világos. Hosszúkás tojásdad

~~;~~~~élhátpáncélja hátul szélesebb.

Sötét víziteknos

Mauremys rivu/ata (Chelonia)

Hasonlít a spanyol vízi teknos re, ennek keletí elterjedésü párja:

a Balkán-félszigeten és egyes görög szigeteken fordul elo.

Nyakán is vannak csíkok, általában sárgászöld színuek, és

néha még további, az oldaisóknál keskenyebb csíkok is futnak

le a nyakán. Világos hasvértjén sötét mintázat van a iemezekszélén.

taraj a hátpáncélon

NAGYOBB TAVAKBAN,

(alyók parti zónájában

és kicsi, sekély, iddsza

kas pacsalyákban ismegél.

I

1111

FORRÓ, SZÁRAZ, napsütötte élohelyeken, fo

ként sziklás hegyoldalakon, kofalakon, régi

épületeken fordul elo,ahol sok rést és hasa

dékot talál.

háromszögletu fej

SÖTÉT VÁLTOZAT

ormós pikkelyeka hosszú farkonMÉRET Testhossz 10-15 cm, farok

10-15 cm.UTÓDOK 1-2 fészekalj, tH3 tojással.

TÁPLÁLKOZÁS Nagyobb gerinctelenek,

kisebb gyíkok és gyumölcs.



MEGIEGYZESJ

gesfel tudnak mászni,

hosszú, éles karma

ik és durva píkkelyu

farkuk segítségével.

Fenyeget6 testtar

tásban fejükkel

fel-Ie bólogatnak.

Laudakia stel/io (Squamata)

A trópusi elterjedésu agámafélék egyetlen európai képviseloje.

A közönséges agáma nagy, eroteljes, tüskés pikkelyekkel fedett

testu gyík. Alapszine szürke vagy sárgásbarna. Színe az elterje

dési terület egyes részein eltéro, és a homérséklettol fuggoen

is változik (melegben világosabb, hidegben sötétebb). Sárgás

rombuszokból álló mintázat van a hátán, farkát sötét gyuruk

övezik. A himeken nászidoszakban vörös, sárga és kék foltok

jelennek meg, torkuk narancssárga. Fejüket felemelve gyakran

napoznak a sziklákon, kofalakon vagy a házetetokön,

a legnagyobb forróságban sem

húzódnak árnyas helyre.

HUllOK 129

Közönséges agáma

TOJÁSRAKÓ NOSTÉNY

MÉRET Hátpáncél hossza 2,9 mUTÓDOK Altalában a trópusokon szaporodík.

TÁPLÁLKOZÁS Medúzák, kis rákok 6s halak.

ÁLLAPOT Súlyosan veszélyeztetett; ritka,

de a Kanári~szigeteken szaporodik.

HASONlÓ FAJOK Nincs, az összes többí

tenged tekn6snek szarupáncélja van.

128 HUllOK

ÁI-cserepesteknosCaretta caretta (Chelonia)

A tengeri teknosök az óceánok vándorai, csak szaporodás

alkalmával láthatók a szárazföldek közelében. Európa partjai

mentén leggyakrabban az ál-cserepesteknos fiatal példányaifigyelhetok meg, melyeket nyugatról sodort el a Golf-áramlat.

A Kanári-szigeteken és a Földközi-tengerben kifejlett egyedek

is elofordulnak. A felnottek kissé szív alakú, lapos

hátpáncélja vörösesbarna, hasvértjük halványsárgászöld.

Kérges teknosDermochelys coriacea (Chelonia)

A legnagyobb elterjedési területu hullo a Földön: az összes

óceánban elofordul a trópusi, szubtrópusi és a mérsékelt övi

vizekben. Nagy hátpáncélján 7, a hasvértjén 5 hosszanti

borda fut. Szaru pajzsok helyett vastag,

kéregszeru bor fedi. Az állandó úszás köz

ben izomzata hot fejleszt, a hovesztést

pedig a vastag zsirréteg gátolja.

AZ ÉJSZAKA partra má

szó tojásrakó nostényeklábnyomai nappallát

hatók a homokos partokon; a sekély part mentivizekben is látható,

vagy az árapály-

zón: t

MÉLY ÓCEÁNI VIZEK

BEN táplálkozik, tojás

rakáskor keresi fel a homokos partokat; Euró

pában csak partra veto

dótt példányai fordulnak eM.

I

I

il'1'!II;,

1:

l'

1:

ALACSONY AN (ekvoszáraz területeken és

tengerpartokan (ordulelá, általában napsütötte sziklákon és ko

(alakon.

MÉRET Testhossz legfeljebb 8 cm. farok 10 cm.

UTÓDOK 1~2fészekalj, 1~2tojás; kora nyáron szíklarepedésekbe;

kikefés 3-4 hónap múlva.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok és pókok, gyakran táplálkozik lámpafénynél.

ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Más szárazföldi gekkók (1. 132-133. o.) hasonlóak,de kisebbek.

széles, tapos fej

MEGJEGYZÉs

A Kanárí-szigeteken honos Tarentola-fajok leg

egyszerubben efterjedésuk alapján ísmerhet6k

fe! (Fueventura és Lanzarote: T. angustimenta

lis; Tenerífe és La Palma: T. delandii; Gran Ca

naría és EI Hieron: T. boettgeri; La Gomera:

T. gomerensisJ.

HÜLLOK 131

Tarentola mauritanica (Squamata)

Nagyobb és eroteljesebb testu más európai gekkóknál. A fali

gekkó feltunoen széles ujjainak alsó felén tapadókorong van,

ezek segitségével képes felmászni a függoleges falon és meg

kapaszkodik a mennyezeten is. A testét boritó feltunoen

ormós pikkelyek miatt bore tüskésnek tunik, foként

a farkán. Szine a környezettol és a napszaktóI

függoen változó, általában szürkésbarna,

de lehet feketés is. Elterjedési területének

északi részén sziklarepedésekben vagy

földi lyukakban telel.

Fali gekkó

Lassú, lopakodó

mozgása és kitun6álcázása révén a ka

méleon képes közelre becserkészni ál

dozatát. Szemével

hátrafelé is tud néz

ni, hosszú, ragadós

nyelvével hihetetlen

gyorsasággal kapja

el zsákmányát.

oldalróllapítotttest


UTÓDOK Legfeljebb 40 tojás nyár végén.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, kis gyíkok és frissen keltmadárfiókák.

ÁLLAPOT Ritka

HASONLÓ FAJOK Afrikai kaméleon (Ch. africanus) nagyobb, nincs

sisakja, Görögország déli részén néhol elófordul.

130 HlJLLOK

Közönséges kaméleonChamaeleo chamaeleon (Squamata)

Európai elterjedési terül etén a közönséges kaméleon más fajjal

nemigen tévesztheto össze. BorszÍne a környezet színétol és a

testhomérséklettol függ, gyorsan megváltozhat. Idejének nagy

részében a fákon, bokrokon mászkál. Ujjai kétágú fogót for

málva összenottek, ezzel erosen meg tudja ragadni az ágakat,

és feltekerhelo farkával is kapaszkodik. Rövid életu állat, álta

lában csak 3 évig él, ezért egyedszáma eléggé ingadozó.

MELEG, SZÁRAZ vidé

keken, gyakran tenger~

partokon (ordul elo a(ákon és a bokrokon;

a talajra csak tojás

rakáskor megy le.

széles

fej

MÉRET Testhossz 6 cm~ig, farok 6 cm.UTÓDOK 2-3 fészekafi 1-2 tojását sziklarepedésekbe vagy földi lyukbarakja; kikefés 1-3 hónap múlva.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, f6ként a mesterséges fényhez vonzÓdÓk.

ÁLLAPOT Gyakori.

HASONlÓ FAJOK Más gekkók (/. l31., 133. o) nem ennyire világosak,

ujjuk kevésbé jellegzetes.

MÉRET Testhossz 4 cm~ig, farok 4 cm.

UTÓDOK 3 fészekalj, 1-2 tojássaf; kikelés

2-4 hónap múlva.



HASONlÓ FAJOK Más gekkók fiatal

példányai

SZÁRAZ, KÖVES tala

jon, foként grániton vagy

más vulkanikus alapko

zeten fordul e/6, de a k6·

folokat és a melléképüle·

teket is elfoglalja.

KEDVELI A SZIKLÁS

helyeket, a k6falakat és

a kiszáradt fákat; dél·

ben árnyékba 11úz6dik;

gyakori az épületek kö·

rül, de ritkán megy be.

sötét keresztsávok

MÉRET Testhossz 5 cm-ig, farok 5 cm.

UTÓDOK Fészekalja 1-2 tojás; kikelés 3-5 hó

nap múlva.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok és más gerinctelenek.


HASONLÓ FAJOK Nincs, f6/eg ha az ujjak isláthatók

Csupaszujjú gekkóMediodactylus kotschyj (Squamata)

Karcsú testu gekkó, a hegyigyikokra hasonlít. Nevét onnan

kapta, hogy nincsenek tapadókorongjai, hosszú ujjainak éles

karmai segitségével mászik és kapaszkodik, de nem olyan jól,

mint rokonai. Bár elsosorban éjjelí állat, nappal is látható

amikor napozik; színe olyankor szürkésbarnáról majdnemfeketére változik.

HUllOK 133

Lemezesujjú gekkóEuleptes europaea (Squamata)

A legkisebb termetu gekkófaj Európában. Mivel a lemezesujjú

gekkó pikkelyei nem ormósak, bore simának tunik. Tapadó·

korongok csak az ujjai végén vannak, szine általában szürkés·

barna. Farka töve megvastagodott, foként ha levetette és újra

növesztette. Az egyetlen gekkó Európában, amely nem

mindig telel.

132 HÜllOK

Török gekkóHemidactylus turcicus (Squamata)

A faj latin neve arra utal, hogy ujjainak alsó felén a két sorba

rendezodött tapadókorongok nem terjednek ki az ujj hegyéig.

A kis termetu török gekkó testét ormós pikkelyek fedik, amitol

kinézete tüskésnek tunik, foként faroktájon. Szine az áttetszo

fehéreslol a sötétbarnáig terjedhet, gyakran vöröses csomók

diszitik, farka vége sötét gyurus. Foként éjjel aktiv, ilyenkor

gyakran hallat különféle kattogó vagy nyávogó hangokat-

a gekkók ugyanis azon kevés hüllok közé tartoznak, melyek

valódi hangadásra képesek.

SÖTÉT V Ál TOZA T

MEGIEGYZEs'jA gekkók tapadó·

korongjait rengeteg,

mikroszkopikus

ecsetszeruen elágazó

vagy horgas végusz6rszál alkotja. Sima

és függ6/eges fe/szí

neken is meg tud-nak kapaszkod

ni, még a

mennyezetenis képesek vadászni.

ROMOK KÖZÖTT, k6fa·

lakon, sziklákon és szá

raz hegyoldalakon fordul

eid; táplálékot keresve

gyakran bemegy az épü

letekbe, a városokban is.

világos (síkoka testa ldalon

MÉRET Testhossz legfeljebb 5 cm, farok

10-12 cm. UTÓDOK legfeljebb 6!.oJás

júniusban; kikelés augusztusban.


ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Közönséges bordásgyik

(1. fent) sokkal nagyobb.

fekete és fehérhosszanticsíkok

MEGJEGYZES'l

A fiatalokat fe/tun6,fekete és fehér

hosszanti csíkok

mintázzák, farkuk

aljának élénkvörös

színe ráterjedhet

a combjukra is

FORRÓ, SZÁRAZ, bokrok

kal tarkított, homokos

vagy köves telÜleteken for

du/ elo, de megta/á/ható

a kopár homokpusztákon

ts a tengerpartokon is.

az ivarérett hímek farkánakvastag a töve

MÉRET Testhossz 8 cm-ig, farok /egfeljébb

15 cm. UTÓDOK 1-2 fészekalj, legfeljebb

8 tojássa/, 2 hónap múlva kelnek ki.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, talajon é/6

gerincte/enek, gyümölcsök, magok.

ÁLLAPOT Hefyenként gyakori.HASONLÓ FAJOK Nincs.

HÜLLOK 135

Acanthodactylus erythrurus (Squamata)

Egyetlen európai képviseloje a zömmel Afrika sivatagos vidé

kein elterjedt gyikcsalád fajainak. A rojtosujjú gyík negyedik

ujját rojtos pikkelyek szegélyezik, ezek elosegitik a gyors

mozgást a laza, homokos talajon, ahol általában tartózkodik.

Tuzo napsütésben rendkivul élénk, feltunoen furge mozgású

állatok. A felnottek színe változatos, de általában szürkések,

hátukon sötét csikkal kísért világos, hosszantí sávok futnak.

Lábukat sötét és világos foltok tarkítják, hasoidaluk fehéres.

Farkuk hosszú, a himeké toben megvastagodott. A fiatalok

és a nostények farka alja élénkpiros.

Rojtosujjú gyík

134 HULLOK

Közönséges bordásgyíkPsammodromus algirus (Squamata)

Félénk, gyors mozgású gyík. Sok idot tölt vadászattal a bokro

kon, de annyira fürge, hogy csak egy pillanatra tunik fel, ami

kor a cserjék között rohan. Feje kicsi, farka hosszú, pikkelyei

ormósak. Háta barna vagy zöldes, sötét testoldalától fehéressáv választja el. Vállán kék folt látható, a hátsó láhak és a farok

alsó oldala vöröses színu. A téli piheno utánébredo nászruhás himek torka és melle na-

rancssárga, vörös vagy sárga foltos.

Psammodromus hispanicus (Squamata)

Erosen ormós pikkelyeivel és gyors mozgásával hasonlít

a közönséges bordásgyíkra, de jóval kisebb. A spanyol bordás

gyík színe szürkés, világos sávokba rendezodött pöttyökés sötét keresztsávok díszítik a hátát.

Nászidoszakban a hímek

csikjai élénksárgáváválnak, fehér hasoldaluk és torkuk

vöröses árnyalatú lesz.a testnél kétszerhosszabb farok

FORRÓ, SZÁRAZ él6l1e

lyeken, pl. ligetes erdok

ben, bOlótasakban, k6

falakon és mezogazda

sági teriileteken és fÜge

kaktusz :;övényekbenfordul el6.

MÉRET Testhossz 6---9 cm, farok 20 cm·ig.

UTÓDOK 2-3 fészekaij, 8-11 tojássa!.TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, pókok, kisebb

gyíkok és gyümölcs

ÁLLAPOT Gyakori.

HASONlÓ FAJOK Spanyol bordásgyík (1. fent) .,sokkal kisebb.

FORRÓ, SZÁRAZ,

napos, alacsony fákkalés bokrokkal tarkított,

gyakran homokos

él611elyekel/ forduleM.

nagy tarkópikkelyek

ERDOKBEN és más, ár

nyas élohelyeken fordulelo, foként patakok

közeléhen; jól mászik,

gyakran tartózkodik

fákon vagy bokrokon.

ViZKÖZElI, félárnyékoshelyeken, ligeterdokben,

cserjésekben és hegyoldalakon fordul elo.

sötétbarna, néha csíkos

vagy foltos hátnagy, hegyes,erosen ormós

pikkelyek

Algyroides marchi (Squamata)

Nem túl régen, 1958-ban fedezték fel ezt a kis termetü, karcsú

testü gyikot. A spanyol éleshátúgyik hátán sokkal nagyobbak

az enyhén ormós pikkelyek, mint testoldalán. Háta általában

gesztenyebarna, a közepén néha sötétebb esik fut végig, oldala

feketés. Világos hasoldala a nászidoszak

ban sárgára változik. Egyes vidékekena nászruhás hímek torka kék.

HULLOK 137

MÉRET Testhossz 5 cm-ig, farok 10 cm-ig.

UTÓDOK Fészekalja 2~5 tojás; kikelés

1~2hónap múlva


ÁLLAPOT Sérülékeny; általában ritka

HASONLÓ FAJOK Más éleshátúgyíkok, melyek

elterjedési területe jelentósen eltér.

Spanyol éleshátúgyík

Tirrén éleshátúgyíkAlgyroides fitzingeri (Squamata)

Mivel csak Korzikán és Szardinián fordul elo, a tírrén éleshátú

gyík más gyikkal nem tévesztheto össze. Kis termete és fakó

szinei miatt nehéz észrevenni, pedig a tengerpartoktói a hegy

vidékig mindenhol elofordu!. Rokonaihoz hasonlóan, hátát

egymást részben fedo, ormós pikkelyek borítják. Torka fehér,

hasa sárga, farka hosszú és eroteljes.

MÉRET Testhossz legfeljebb 5 cm, farok 12 cm.

UTÓDOK Fészekalja 2 tojás.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok és más gerínctelenek.

ÁLLAPOT Csak kevés helyen gyakorí.

HASONLÓ FAJOK Más éleshátúgyíkok (f. fent

és 137. o.) melyek elterjedési terüfetét kisséátfedí.

Algyroides moreoticus (Squamata)

Kicsi, nem túl feltuno gyik. A görög éleshátúgyik más fajok

hoz képest az árnyasabb élohelyeket kedveli. A nostények szi

ne fakó, hasoidaluk világosbarna; a mintázat hiánya miatt

hátukon és oldalukon jól láthatók a nagy, erosen ormós pikkelyek. A hímek oldalán sárga esik és fehér foltok vannak.

136 HULLOK

Algyroides nigropunctata (Squamata)

Hátát nagy, ormós pikkelyek fedik, amitol durvának látszik

a bore. A sziklákon nagyon mozgékony, rendkivül hosszú

ujjaival kapaszkodik meg. Nappal aktiv, de a legforróbb

idoszakban elrejtozik és télen sziklahasadékba bújva

hibernálódik. A nászruhás himek torka kékeszöld,

hasuk narancssárga szinü.

Fekete éleshátúgyík

MÉRET Testhossz 7 cm-ig, farok 14 cm-íg.

UTÓDOK 1-2 fészekalj, 2-3 tojással.


ÁLLAPOT Helyenként gyakori; nagyon rejt6zködo.

HASONLÓ FAJOK Görög éleshátúgyík (1. fent);fali gyfk (1. 143. o.).

nagy,ormóspikkelyek

NEDVES, ÁRNYAS he

lyeken, sziklák és hegy

oldalak északi oldalál1,

ligeterdokben és kofalakon fordulnak elo.

MÉRET Testhossz20 cm-ig, farok 30-40 cm.UTÓDOK 1-2 fészekalj, legfeljebb 20 tojássa/; kike/é5 2-4 hónap múlva,

TÁPLÁLKOZÁS Bogarak é5 más nagyobb rovarok, madártojások é5fiókák, más hul16k, kétéftúek, néha fiatal kisem/osok; kevés gyümölcs.ÁllAPOT Helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Spanyol zöldgyik II. 139. o.) és a zöld gyík II. 140. o.)kisebbek, oldalukon nincsenek kék foltok.

MÉRET Testhossz 12 cm-ig, farok 12-20 cmUTÓDOK Fészekalja 10-18Io}ás.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, hüfl6k, kismadarak,

gyümolcs. ÁLLAPOT Fenyegetett; helyenként

gyakori. HASONLÓ FAJOK Pávaszemes gyík

(1. 138. o.) nagyobb, oldalán kék foltok vannak;

zöld gyík (1. 140. o.) nincsenek fekete foltjai.

HÜLLÓK 139

MÉRET Testhossz 16 cm-ig, farok 20-30 cm.

UTÓDOK 1-2 fészekalj, 9-18 tojással

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, kisebb gerincesek és

gyümölcs.

ÁLLAPOT Gyakori

HASONLÓ FAJOK Zöld gyík (1. 140. o.) kisebb,

kék a torka, a fiatalokon ugyanannyi csik van.

Spanyol zöldgyíkLocerto schreiberi (Squamata)

Közepesen nagy gyík, hosszú, vékony farka kétszer hosszabb

a testénél. A hímek zöld háta fekete foltos, sárga hasukon ísfekete foltok vannak, nászídoszakban

kék szinu a torkuk. A n6stények bar

nák, hátukon nagy, fekete sorokbarendez6dótl foltok találhatók. A fíata

lak a pávaszemes gyík fíataljaíra hason

litanak, bár szemfoltjaik hosszúkásak és

foként az oldalukon helyezkednek el.

Locerta trilineoto (Squamata)

Nagy, eroteljes gyík, farka kétszer hosszabb a testénél. Sárgás

zöld vagy zöld hátoldalát finom fekete pettyek fedik. Torkuk

sárgás vagy zöldes, hasoidaluk sárga. A vílágosabb n6stényektestoldalán fekete csíkok futnak. A fíatalok hátán általában

3 (vagy 5) feltun6, fehér csík van: a faj

errol kapta a latín nevét. A kevésbé

színezett példányok vílágosabb

oldalfoltjaít nem övezí fe

kete gyuru.

Balkáni zöldgyík

FIATAL

kék foltok a testoldalon

138 HÓLLÓK

Pávaszem es gyíkTimon lepidus (Squamata)

A legnagyobb termetu gyík Európában. Teste eroteljes, színe

változó, általában zöld. Hátát fekete háló vagy kacskaríngósminta díszítí, oldalán 3-4 sorban fekete keretes, kék szemfol

tok sorakoznak. A hímek feje és állkapcsa különösen nagy.

Zsákmányszerzéskor és védekezés kor nagyot harapnak - például ha megfogjuk oket. A fíatalok míntázata zöldesbarna ala

pon keresztbe rendezodött, feketegyurus sárga foltokból áll.

Nappal vadászík, a telet üregekben vagyszíklahasadékokban töltI.

A fiatal pávaszemes

gyíkok fekete kere

tes, fehér szemfo/f

jaik sokkal feltunobbek a felnot

tekné/.

SZÁRAZ, KÖVES, r1yílt

területeken, mezogazdasági vidékeken, bozóto

sokban, ligeterd6kben

fordul elo, ahol sok

menedéket talál.

világos (síkoka háton

NAPOS, SZÁRAZ, füves

teriileteken, erdok szélén, kertekben, út menti

töltéseken, cserjésekben

fordlll eló.

keskenypikkelyekbolálló sáv

MÉRET Testhossz 9 cm-ig, farok 15 cm-ig

UTÓDOK 1-2Iészekalj, legfeljebb 14 tojással.TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, meztelencsígák 6s más gerínctelenek; gyümöl

csök, virágok; kisebb gy/kok, saját kícsinyeik is.


HASONLÓ FAJOK Zöld gyík (f. 140. o.) nagyobb és zöldebb; elevenszül6

gyík (t. 142 o.) kevésbé eroteljes.

Lacerta agilis (Squamata)

Változatos megjelenésu faj: jelent6sen különbözhet az egyes

populációk, a fiatalok és a feln6ttek, a hímek és a n6stényekmintázata. Az ivarérett hímek háta általában barna és fekete

míntázatú, de lehet egyszinu barna vagy vörös is, két oldalról

világos esik szegélyezi, testaidaluk zöld, hasuk zöld és fekete

foltos, lábaik ba mák. A n6stények felül szürkés vagy barnás

szinuek, hasuk sárgásfehér

vagy sárga, nem foltos. A fürge

gyíkok feje aránylag nagy és

magas, arcorruk rövid. Magyar·

országon a leggyakoribb gyík·

faj. Március végén vagy április·

ban el6ször a fiatalok bújnak

elo, majd a hímek, és csak pár

héttel kés6bb a n6stények.

HÚllOK 141

A téli piheno után

elobújó hímek hevesen védelmeZik terü

letukel Mells6 lábu·kat kinyújtva, hátuk

ívben hajlik, torkukat

fe/fújják, szájukat ki

látják é5 oldaluka!

mutatják egymásnak.

Ha ez nem elég,

igyekeznek egymás

tarkójába harapni.

Fürge gyík

kék torok

140 HúllOK

Zöld gyíkLacerta viridis (Squamata)

Európa nagy részén a zöld gyik a legnagyobb termetu gyíkfaj.

Míndkét ivarú állat háta vílágos· vagy sötétzöld színu, a híme·

ken apró, fekete pontok vannak, nászíd6ben élénkkék a torka

és az állkapcsa; a n6stények hátán 2 (4) fehér csík fut, melye·

ket gyakran fekete foltok kísérnek. A zöld gyikok gyakran

napoznak a nyílt helyeken, de a legnagyobb forróság el61 áro

nyékba vonulnak. A nyírkos él6helyeket kedvelik, ahol sok

menedéket találnak a dús növényzet között, és be tudják ásnimagukat a nedves iszapba. Elterjedési területük északi részén

téli pihen6t tartanak. Hazánkban eléggyakori.

MEGJEGYZÉS

Ahol a balkáni és a zöld gyík egymás mellett

él, keressük a csíkos fiata/okat, mert azok

könnyebben azonosíthatók: a balkáni hátán

3-5, a zöldén 2-4 csík fut.

ERDOK SZÉLÉN, tisztá

sokon, cserjésekbell, d~s

növényzetu patak· és ló·partokon, mezogazdasá

gi területeken és napos

hegyoldalakon fordlllelo a szubalpin régióig.

sötét vagy surunfoltos testoldal

NAPSÜTÖTTE, száraz,

köves, sziklás területe

ken, k6rakásokon fordlll

el6; gyakran füves he

lyek", vagy ritkás er

d6kben táplálkozik.

MÉRET Testhossz 7,5 cm-ig, farok 15 cm-ig.

UTÓDOK 3 fészekalj, legfeljebb 10tojással, február-júniusban.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, pókok, ászkák, kisgyíkok.

ÁLLAPOT Gyakori.HASONLÓ FAJOK (f. 136. o.); elevenszül6 gyík

(1. 142. o.); spanyol (1. 145. o.). (1. 146. o.) és olasz faligyik

(1. 149. o.!; Horváth-hegyigyfk (1 150 o.! peltyes a torka

HULLOK 143

SZíNV ÁL TOZA T

sötét csíka hát közepén

MEGJEGYZES']

Változatos megjelenése miatt nehéz

azonosítani. Legin

kább az segít, hogy

a hasonló fajok kö

zül ez a legnagyobb

elterjedési területu

és a leggyakoribb

Padarcis mura/is (Squamata)

Nemzetségének jellegzetes faja. A fali gyík teste karcsú, eny

hén lapított, lábai hosszúak, arcorra hegyes, feje szélesebb a

testénél. Pikkelyei kissé ormósak, háta szürke, barna vagy zöld

alapszinu, sötétebb vagy világosabb foltokból álló rácsminta

lehet rajta. Testoldala sötét színu, hasoldala sárgásfehér, a

nász ruhás hímé narancssárga, olykor sötét pettyekkel. Jól má

szik, bár kevésbé ügyes, mint egyes rokonai; ahol ilyenekkel

együtt fordul elo, a kevésbé meredek részeken tartózkodik.

Hazánkban nagyon gyakori.

Fali gyík

változatos feketefoltok

Az elevenszülo gyíkészaki elofordulását

az teszi lehetové,

hogy tojásai az anya

testében vagy a to

jásrakás után azonna/ kike/nek. Az is

elofordul, hogy sza

bályos tojásrakással

szaporodik.

sötét csíka háton

fehér torok

(a nászruháshímeken kék)

FEKETE VÁLTOZAT

142 HULLOK

Elevenszülo gyíkZaataeo vivipara (Squamata)

A mediterrán területek kivételével Európa nagy részén az

egyik leggyakoribb gyikfaj. Elterjedési területe minden más

húlloénél északabbra kiterjed, a sarkkörön túl is megtalál ható.

A hasonló fajokkal ellentétben, törzse hengeres, nem lapitott.

Végtagjai és farka aránylag rövid, háta vílágos- vagy sötétbarna

alapon foltos, közepén sötét esik fut végig. Testoldala söté

tebb a hátánál, a hímek hasoldala sárgás vagy narancssárga,

a nostényeké fehéres. Hazánkban az Alföld egyes részein

és a Hanságban fordul elo.

MÉRET Testhossz 6,5 cm-ig, farok 8-10 cm.

UTÓDOK 8-10 kfsgyík nedves területeken "születik" június-szeptember.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, pókok, meztefencsigák, és gerinctelenek.

ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Fürge gyík (1. 141, o.) nagyobb és zöldebb; fali gyík

(1. 143. o.) hosszabb a lába, feje feltun6bb; réti gyfk (1. 152. o.)kontrasztosabbak a csíkjai

FOKÉNT ERDOS vidé

keken, de lápokon, homokdunéken és boz6to

sokban is el6fordul, azalföldekt61 a hegyvidé

kekig; kövek vagy fa

törzsek alatt telel.

durva,ormóspikkelyek a háton

,!

hegyes arcorr

SZIKLÁS HEGYOLDA

LAKON, gyá növényze

tu, köves területeken,

az alacsonyabban fekvö

helyeken ritkás erdok

ben fordul elö; települések közelében ritka.


UTÓDOK 6 tojás; 2 hónap múlva kelnek ki.


ÁLLAPOT Gyakori.

HASONlÓ FAJOK Fali gyík (1. 143. o.) erosebb a középso csíkja; ibériai

hegyigyík (1. 144. o.) áftalában zöld alul; ibériai és CarbonelJ-faligyík(1.146. o.)

Mozgékony gyík,

ügyesen mászik a

köveken, sziklákonés a fákon Roko

naihoz képest

a spanyol faligyík

mindig a merede

kebb élöhelyekenfordul elo.

eros oldalsócsíkozás

SÖTÉT FOLTOS VÁLTOZAT

HÜLLOK 145

Spanyol faligyíkPodarcis hispanicus (Squamata)

Az Ibériai-félsziget nagy részén megtalálható. Legtöbb élohe

lyén a fali gyíkot helyettesíti, de elterjedése északi részén kö

zös élohelyük is van. Egyes helyeken nagy egyedsuruségben

található. Meleg idoben egész nap aktív lehet. A spanyol faligyik törékeny, lapos testu gyík, szám os színváltozata ismert.

Mindkét ivar, de foleg a nostények csikosak, a hátukon futócsikok kevésbé feltunoek az oldalsóknál. A fiataloknak néha

kék a farkuk, ezért összetéveszthetok az ibériai hegyigyík fiataljaival. HasoIdaluk egyszinubb, zöld

és általában mintázatlan, ezért más

fajjal nem lehet összetéveszteni.

A nagyfokú változatosság miatt feltételezhe

to, hogy nem is egy fajról, hanem közeli ro

kon fajok csoportjáról van szó.

Iberolacerta mont/COla ()quamata)

Általában a magashegységekben fordul elo, de Galiciában

a sziklás tengerpartokon is megtalálható. Elég kicsi, de erotel

jes, hosszú farkú hüllo. Szine változatos, hasa gyakran feltuno

en zöld. A himek hátoldala általában zöldes, feltuno fekete

mintázattal, a nostények felül barna csikosak, alul sárgászöldszinuek. A fiatalok farka eleinte élénkkék.

144 HÜLLOK

Iberolacerta bonnali (Squamata)

Elterjedése kis területre korlátozódik a Pireneusok nyugati ré

szén, 1700-3000 m tengerszint feletti magasságban. A pirene

usi hegyigyikot korábban az ibériai hegyigyik alfajának tartot

ták, nemrég választották le önálló faj ként. A genetikai vizsgá

latok során a csekély szin- és mintázatbeli eltérések ellenére,

különálló fajnak bizonyult. Téli pihenoje hosszú ideig tart,

magasan fekvo élohelyének hosszú hóboritottsága miatt.

KÖVES HEGYVIDÉKEN,

sZiklafalakon fordul elo,

általában 1100 m fO

lött, a fahatárig.

MAGASHEGYSÉGEK

BEN, sziklás hegyoldalakon, hegyi legelökönfordul elo, általábanviZ közelében.

KOPÁR SZIKLÁKON,

ko(alakoll, kertekbell,romok között és mezo

gazdasági vidékekell

(ordul el6, (oként

a partok közelébell.

MÉRET Testhossl 8 cm-ig, farok 16 cm-ig.

UTÓDOK Fészekalja 1-4 tojás.

TÁPLÁLKOZÁS Gerinctefenek, f6ként hangyák;

gyümölcsök és magok.ÁLLAPOT Sérülékeny, de helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Baleári fafigyík (1. fent) nem

ormósak a pikkelyei.


UTÓDOK Legfeljebb 3 fészekalj, 1-4 lojással.TÁPLÁLKOZÁS ízeltlábúak, meztelencsigák és

sok növény. ÁLLAPOT Sérülékeny, helyenként

gyakori. HASONLÓ fAJOK Pityusen (1. lent)és olasz faJigyík (1. 149. o); marokkói fa/igyík

(Teira perspicillata) betelepített, hálómíntás.

sorokbarendezodöttfoltok

HÜLLÓK 147

Podarcis pítyusensis (Squamata)

A pityu sen faligyíknak a különbözo kis szigeteken 30 alfaja

alakult ki, melyek eléggé eltérnek egymástó!. Ibizán általában

eléggé robusztusak, pikkelyeik ormósak, barna vagy zöld színuek, hátukon és oldalukon csíkokba rendezodött fekete foltok vannak. Formenterán karcsú ak, hátuk élénkzöld színu.

Az elzárt kisebb szigeti populációk egyedeinek kék

vagy narancssárgalehet az oldala.

Pityusen faligyík

Baleári faligyíkPodarcis lilfordi (Squamata)

A kopár Baleár-szigeteken honos, ahol kevés rovar él, ezért sok

növényi táplálékot eszik, amihez hosszú bélcsatornájával is al

kalmazkodott. Virágport és nektárt is fogyaszt, egyes benn

szÜlött, csak itt honos növények beporzása ettol a fajtói fÜgg.

Eroteljes testalkatú gyík, felÜl zöld vagy barna színu, alul

sárgás vagy rózsaszínes. Egykor gyakori volt a nagy szi

geteken, de a behurcolt ragadozók megritkították.

halvány csíkokés kevés sötét folt

hegyesarcorr


UTÓDOK 1-3 íészekalj, 2-4 tojássa/.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok és gerinctelenek.

ÁLLAPOT Helyenként gyakori.HASONLÓ FAJOK Fali gyík (1. 143. o.), ibériai

(1. lent) és spanyol laJigyík (1. 145. o.); ibériai

hegyigyík (1. 144. o.).

MÉRET Testhossz 7 cm·ig, farok 14 cm·jg.

UTÓDOK 3-4 lészekalj, 2-9 tOJássa/.


ÁLLAPOT Helyenként gyakori,

HASONLÓ FAJOK CarboneJJ-faligyík (1. íent) és

laJi gyík (1. 143. o.); ibériai hegyigyík (1. 144.

o.) és spanyo/ laJigyík (1. 145. o.)

világoszöldcsíkos, zöldhátoldal

Podarcis carbonelli (Squamata)

Hasonlít az ibériai faligyíkra, de elterjedési terÜletÜk csak a

Douro-völgyben fedi egymást. A Carbonell-faligyík rosszab

bul mászik a többi faligyíknál, ezért általában a talajon

tartózkodik. Hátoldala többnyire szÜrkésbarna, né-ha zöld, kevés sötét mintázatta!. Testoldala

zöld, sötét hálómintás, hasa fehéres, de

a szélén kék pikkelyek lehetnek.

Carbonell-faligyík

146 HÜLLÓK

Ibériai faligyíkPodarcis bocagei (Squamata)

Teste eroteljesebb és nem annyira lapos, mint a spanyol fali

gyíké, mellyel elterjedési terÜletük átfedik egymást. Az ibériai

faligyík változatos megjelenésu faj. A nostények sötétbarnák,

közepes erosségu csíkokkal, míg a hímek általában zöldek, há

tuk két szélén világosabb csíkok futnak. Hasuk többnyire sár

ga vagy narancssárga, surun fekete foltos. Nem mászik jól,

többnyire a talajon táplálkozik.


UTÓDOK Fészekalja 3--6 tojás.



HASONLÓ FAJOK Tirrén faligyík (1. lent)

hátán ormósak a pikkelyek; olasz faligyík(1.149. o.).

SZÁRAZ, KÖVES vagy

homokos területeken,

cserjésekben, szánt6101deken, kofalakon, utak

szélén fordul elo; gyakori a településeken is.

Podarcis sicu/us (Squamata)

RendkívÜli változatossága miatt nem könnyu azonositani

az olasz faligyíkot. Nem kevesebb, mint 40 ismert alfaja él

nagynak számító elterjedési terül etén. Testalkata viszonylag

áJJandó: eroteljes gyík, feje nyújtott és lapos, hosszú farka fo

kozatosan elvékonyodik. Hátoldala általában feltunoen csikos

(foleg a nostényeké); a himeken néha sötét hálózatos mintavan. Hasoldaluk szürkésfehér és szinte folt nélküli.

Elterjedési területük északi részén téli pihenot

tartanak, de az enyhe napokon elo-

másznak napfürdozni.

HÜLLOK 149

MÉRET Testhossz 9 cm+ig, farok 18 cm-ig.

UTÓDOK 2-5 fészekalja, legfeljebb 8 tOJással.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, pókok, meztefencsigák, férgek és más gerínc

telenek; gyümölcs.

ÁLLAPOT Gyakori. HASONLÓ FAJOK Faii gyfk (1. 143. o.); balkáni faii~

gyík (f. 147. o.); tirrén falígyík (1. 148. o.); szicífia; fafígyík (f. 150. o.);

P. raffonei barna és pettyes a torka.

hosszú, elvékonyodófarok

Olasz faligyík

SÖTÉTEBBHíM

MÉRET Testhossz 6,5 cm-ig,farok 12 cm-ig.

UTÓDOK Fészekalja 6-12 tojás.TÁPLÁLKOZÁS Rovarok é5 más

gerinctefenek. ÁLLAPOT Helyenkéntnagyon gyakori. HASONlÓ FAJOK Tirrén

faligyík (/. fent) pikkelye; simák.

148 HÜLLOK

Archaeo/acerta bedriagae (Squamata)

Foleg Korzikán terjedt el, Szardínián kis, elszigetelt terÜlete

ken fordul elo. A közepes termetu tirrén gyíkot lapos teste éssíma háti pikkelyei kÜlönböztetik meg a vele azonos terÜleten

eloforduló falígyíkoktól. Kitunoen mászík, lapos testével a legszukebb résekbe és üregekbe is képes befu rakod ni. Háta zöldesvagy szÜrkés színu, sokszor rácsos mintázatot alkotó foltok

vannak rajta.

Tirrén gyík

Tirrén faligyíkPodarcis ti/iguerta (Squamata)

Rosszul mászik, ezért általában a talajon tartózkodik.

Teste nem annyíra lapos, mint asziklalakó tirrén gyíké,

amely ugyanazon szigeteken fordul elo, csak a magasabbanfekvo helyeken. A hímek általában zöldek, sötét hálózatos

minta van rajtuk, oldaluk gyakran kék

pettyes; a nostények barnák és csíkosak,

de mindketto hátán gyengén ormóspikkelyek vannak.

sötét, hálózatosminta

KOPÁR SZIKLÁKON,

kofalakon, öreg épületeken és hidakon fordul

elO, foként a hegyvidé

ken/ de a tengerpartokon is.

NEDVES, ÁRNYAS,

sziklás hegyvidéki éI61,,

lyekell fordlll el6, általá

ballllyílt erd6kbell és

cserjésekbell táplálkozik.

SZÁRAZ BOZÓTOK

nyílt területein, köveshegyoldalakoIl, legeló'

kÖIl, Ilyilt erd6kbell és

kofalakoll fordlll eló.

MÉRET TesthosSl 7 cm-íg, farok 15 cm-íg

UTÓDOK 1 fészekalj'a, 4-8 tojássaf.

TÁPlÁLKOZÁS Rovarok és más gerinctelenek.

ÁLLAPOT Szórványos.

HASONLÓ FAJOK Horváth-hegyigylk (1. 150.

o.) hegyesfejú gyík (1. 152. o.) kékes a hasoldala.

Lacerta masarensis (Squamata)

Feltunoen karcsú, hosszú, elvékonyodó farkú gyík. Hegyvidé

ki faj, erosen lapitott teste a szuk sziklarepedésekbe is beférko

zik. Elszigetelt, kis elterjedési területén a család más fajaihoz

képest a nyirkosabb helyeken fordul elo. Élohelyének kiszá

mithatatlan szélsoségei miatt a nostények a megtermékenyí

tés után hetekíg a testu kben hordozzák a tojásaikat. Az egyik

legritkább gyíkfaj Európában.

HÜLLOK 151

MÉRET Testhossz 6,5 cm-ig, farok

12 cm-ig.UTÓDOK 1 fészekalja, 4-8 tojássa/.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok és más gerínctelenek.

ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Homoki gyik (1. 153. o.)nagyobb és furészes a gallérja.

Dalmát faligyík

Podarcis melisellensis (Squamata)

Elég változatos megjelenésu, zömök, hengeres testu gyik.

Szine lehet zöld vagy barna, egyszínu vagy csíkos. Az egyszínu

példányok felül zöld ek, testoldaluk barna; a csikosak háta

közepén nagy, fekete foltok ból álló vonal fut végig, és fehércsíkokkal határolt testoldaluk is sötét foltos. A nászruhás

himek hasoldala narancssárga.

Fiumei faligyík

Padarcis waglerianus (Squamata)

Általában a talajon tartózkodik, mivel nem túl jó mászó.

A tengerpartokat kedvelo olasz faligyikkal ellentétben a szicí

liai faligyik általában a sziget belsejében fordul elo. Amennyi

ben vannak sötét foltok az általában zöldes színu testén, akkor

sorokba rendezodnek, nem alkotnak hálózatos mintát. Foként

a nostények testoldalán 1-2 világos esik futhat.

Iberolacerta harvathi (Squamata)

Lapos testu, rövid feju, tompa orrú gyik. Testét sima, fényes

pikkelyek fedik. Színezete a fali gyíkéhoz hasonlít, de merede

kebb élo helyeken tartózkodik. Sárgásbarna szemével és folt

nélküli, fehér torkával is különbözik piros szemu, pettyes tor

kú rokonától. Hazánk mai terül etén nem él, de a faj leirója

(Méhely) magyar, és tudományos nevét a Magyar Természet-

tudományi Múzeum egykori igazgatójáról kapta.

150 HÜLLOK

Horváth-hegyigyík

MÉRET Testhossz 7,5 cm-ig, farok 12 cm-ig. '

UTÓDOK 4-6 tojásból álló fészekalja

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, gerinctelenek, gyü

mölcsök és magvak. ÁLLAPOT Gyakori, foleg a

sziget belsejében. HASONLÓ FAJOK Az olasz

faligyík szicma; aJtaja (1. 149. o.) áltafában hál6

mintás és világos a hasa.

ERDOK SZÉLÉN, cserjé

sekbell, kertekbell for

dili el6, néha nedves

ten'Ueteken is; a part

vidékt61 távoli helyeketkedveli.

SZIKLÁS, PÁRADÚS

hegyvidéki területekell

fordlll el6 5()()-2000 mmagasságban.

ALACSONY AN FEKVO,

száraz, füves területe

ken, szánt6fOldek szélén, szdl6skertekben

fordul eloi üregekbenvagy résekben telel.

PÁRÁS, nedves hegyvi

déki éldhelyeken, kövespatakmedrekben (ordul

eldi Ügyesen mászik

a sziklákon és a fákon.


UTÓDOK Fészekaljanként legfeljebb 6 tOjas.


ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Flumei faligyik (1. 151. o);

peloponnészoszi fa/igyík (1. 154. o.); szkíroszi

faligyík (P. galgeae).

Podarcis tauricus (Squamata)

Változatos megjelenésu faj, de háta általában zöld, testoldala

vörösbarna. Oldalán olykor sárga csíkok láthatók vagy hálóza

tos fekete minta lehet. Háta közepén néha sötét, töredezett

csík fut. A nostények hasa fehéres, a hímeké sárgás

vagy vöröses, torkuk zöld. Hazánk középso és

keleti részén, száraz élohelyeken elofordul.

SZíNVÁLTOZAT

HUllOK 153

Homoki gyík

Görög hegyesfejugyíkLacerta graeca (Squamata)

Lapított testén, hegyes fején és hosszú farkán túl legfeltunobb

jellegzetessége, hogy nincsenek csíkjai. A görög hegyesorrú

gyík bore fényes, szürkésbarna színu, néha kékes árnyalatú,

foként a hímek. Hátán suru fekete, testoldalán világosbarnaés kék pettyek vannak; fejének hasonló a mintázata. Narancs

sárga hasoldalán gyakran láthatók apró, fekete foltok.

MÉRET Testhossz 6,5 cm-ig, farok II

UTÓDOK Fészekaljanként 4-6 tojás;

1-2 hónap múlva



HASONLÓ FAJOK Elevenszül6 gyík (1. 142. o.);

Horváth-hegyigyík (1. 150. o).

vörösesbarnacsík a háton

152 HUllOK

Lacerta oxycephala (Squamata)

Két színváltozata ismert: az alacsonyan fekvo területeken élo

egyedei barna színuek és fehér foltok vannak rajtuk, a hegyví

déken elterjedt színváltozat majdnem fekete. Míndkét változat

farka és hasa kékes színu, a hímeké élénkebb. Lapos testével

jól befér a szíklarepedésekbe, ügyesen mászik a meredekszíklákon és falakon.

Oarevskia praticola (Squamata)

Hasonlít az elevenszülo gyíkra, de a rétí gyíknak feltunoen

zöld vagy sárga a hasa. Testoldala sötétbarna, amely élesen el

üt világosbarna hátától. A színes sávokat világos csíkok vagy

pontsarok emelhetik ki. Jellegzetes még fehér torka, ormós

pikkelyei és furészes szélü gallérja. Foleg a talajon él, az em

bertol sem tart. Nem túl furge, de mászása, mozgása ügyes.

Réti gyík

Hegyesfeju gyík

MÉRET Testhossz 6,5 cm-ig farok 10 cm-ig

UTÓDOK Fészekaljanként 2-4 tojás; kikefés

1-2 hónap múlva.



HASONLÓ FAJOK Dalmát faligyík (1. 151. o)

sárgás a hasa.

sötét gyurus,kék farok

A TENGERSZINTTOL

a hegyvidékekig (oként

kopár, sziklás helyeken

(ordul elo; a városokban is.

NEDVES, ÁRNYAS er

dokben, réteken és (olyó

völgyekben (ordul elo;

gyakran napozik a fatörzseken vagy a köveken.

A SURU ERDOK és

hegycsúcsok kivételévelminden természetes és

mesterséges élohelyen

elofordul; gyakran keresmenedéket k6falak re

pedéseiben.

HOMOKDUNÉKEN,

vulkáni kdzetfelszíneken, mezogazdasági te

rületeken terjedt el, valamint az ember közelé~

ben, kofalakon ls kertekben is.


UTÓDOK 2-3 fészekalja, legfeljebb 5 tojással.TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, gyümölcsök és

virágok.


HASONLÓ FAJOK Tenerifei óriásgyík (f. fent);

gomerai óriásgyík (G. caesaris).

MÉRET Testhossz 15 cm-ig, farok 18 cm·ig.

UTÓDOK Legfelj'ebb 2 fészekalja és 9 tojás.

TÁPLÁLKOZÁS Gyümölcsök és más növényi

részek, rovarok. ÁLLAPOT Helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Atlanti óriásgyík (1. lent),

gomerai óriásgyík (G. caesaris) EI Hierro

és La Gomera szigeteken.

HUllOK 155

Tenerifei óriásgyíkGallotia galloti (Squamata)

A Kanári-szigetek közül csak Tenerifén és La Palmán fordul elo.

A tenerifei óriásgyík közepes termetu, de meglehetosen erotel

jes testalkatú gyík. A hím általában sötétbarna színu, egyes változatok hátán sárgás keresztfoltok vannak, torkuk és oldaluk

gyakran kék foltos; néha a kék színezet kiterjed a hasra ls.

Farkuk vörösesbarna, a nostények

alapszínéhez hasonlít.

Atlanti óriásgyíkGallotia atlantica (Squamata)

Bennszülött gyíkfaj a Kanári-szigeteken. A kicsi, durva

pikkelyu atlanti óriásgyík az egyetlen gyík, amely oshonos

Lanzarote és Fuerteventura szigeteken, valamint a közeli apró

szigeteken. Gran Canarián ís megtalálható, de oda betelepítet

ték. Bár mindenütt sötét színu, az egyes populációk eléggé el

téroek: néha nincs fekete szín a torkukon, más változatoktestoldala különbözo mértékben kék foltos.

SZíNVÁLTOZAT


UTÓDOK Fészekaljanként 2-4 tojás.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok és más gerinctelenekÁLLAPOT Helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Pefoponnészoszi faligyík (/.

lent) és görög hegyesfejugyík (/. 153. o.); szk/ro

szi (P. gaigeae) és mdosz; fafigyík (P. milensisl.


UTÓDOK 2 fészekalja legfeljebb 6lojással.


ÁLLAPOT Gyakori,

HASONLÓ FAJOK Balkáni homokigyík (1, fent);

a balkáni zöldgyík csíkos fiataljai (1, 139. o.);

homoki gyik (1. 153. o.)

Podarcis erhardii (Squamata)

Mintázata nagyon változatos lehet, de általában zöldesbarna

és csíkos. Az egyes szigeteken élo populációk különösen elté

roek, ezek zömét alfajként tartják számon. Ha vannak sötét

csíkjai, akkor a hát közepén futó csík mindig halványabb

a testoldal csíkjainál, ami jól elkülöníti a nagyon hasonló

színezetu faii gyíktól, melynél a csíkok erossége fordított.

A balkáni homokigyík hímjei saját területüket agresszívenvédik hím fajtársaiktóI.

Balkáni homokigyík

154 HÜLLOK

Peloponnészoszi faligyíkPodarcis peloponnesiacus (Squamata)

Az egyik legeroteljesebb testalkatú faiigyík. Kevéssé mozgé

kony, zömmel a talajon vagy a nem túl meredek sziklákon

tartózkodik. Mintázata változatos, általában csíkos; a nosté

nyek csíkozása eroteljesebb. Hátuk közepén általában van

egy világos csík, amit sötétebb csíkok vagy foltsorok szegé-

lyeznek. A nagy feju hímek háta

gyakran zöld, elso lábukon és atestoldalukon kék foltok lehetnek.

ALACSONY AN FEKVO,

száraz, sziklás, boz6tos

területeken és növényzettel ben6tt homok

dOnéken fordul el6.

SZÁRAZ, NAPOS é/6

helyeken fordul el6 a

tengerszintto/ a hegységekig.

L

SZÁRAZ, gyéf novényze

ta, homokos vagy sziklás ten"ileteken, vala

mint réteken, dÚs afj

növényzel11l1elyekeu

fordul el6.

MÉRET Testhossz 8 cm-ig, farok 9 cm~ig.

UTÓDOK Elevenszülo, almonként 2-3 kisgyík.

TÁPlÁLKOZÁS Rovarok és más gerinctelenek.

ÁLLAPOT Helyenként gyakori; rejtozködo.

HASONLÓ FAJOK Foltos ércesgyfk (1. 158. o.)

feltuno mintázatú; C. pistaceae hosszúlábú

hegyvidéki faj.

sötét pontokból állócsík a hát közepén

HÜLLÓK

Spanyol ércesgyíkChafcides bedriagai (Squamata)

A rövíd, gyenge lábú spanyol ércesgyík hengeres teste fényes

bronzbarna vagy sárgásbarna. Hátán kicsi, fehér közepu,fekete foltok (szem foltok) sorakoznak. Farka vastag, csúcsa

hegyes. Als6 szemhéja átlátsz6, így akkor ís lát, ha csukott

szemmei a laza talajban ás.

PannongyíkAblepharus kitaibel/ii (Squamata)

Kícsi, karcsú, hengeres testét apró, fényes pikkelyek fedik.

Lába gyenge, farka elég vastag, a vége csúcsos. Szemhéjai

összenottek, csak egy kis nyíláson, a szemhéjablakon át lát ki.Háta bronzbarna, testoldala sötétebb. A felnott állatok kígy6

szeru mozgással haladnak. Az A. k. fitzingeri alfaj nálunk ishonos, ritka, védett álla tunk.

hengerestest


UTÓDOK Fészekalja 4--15 tojás.

TÁPLÁLKOZÁS Gyümölcs, vírágok és leve/ek;

rovarok is.

ÁLLAPOT Helyenként gyakori.HASONlÓ FAIOK G. simonyi (EI Hiero), G. inter·

media (Tenenlej és G. bravoana (La GomeraJ.

Chaicides viridianus (Squamata)

A Kanári-szigetek némelyi kén honos: Tenerífén, La Gomerán

és EI Hieron fordul elo. A zöld ércesgyíkot rövid lábaí segítik

a mászás ban. Ha gyorsan mozog, kígyószeru mozgást végez.

Feje jól elkülönül a nyakát61, pikkelyeí simák és fényesek.

Alapszíne szürkésbarna, testoldala sötétebb.

156 HÜLLÓK

Kanári óriásgyíkGal/atia stehlini (Squamata)

A többi kanári-szigeteki gyíkhoz hasonlóan, ennek a fajnak

a mérete is a harmadával csökkent azóta, hogy a szigeteken

megtelepedtek az emberek. A kanári óríásgyík még így is elég

nagy maradt. Hátpikkelyeí erosen ormósak, a hímek torka

feltunoen piros, az ídos példányok majdnem

feketék. A felnottek foként növényi táplálékonélnek.


UTÓDOK Elevenszü/6, 6 kisgyík nyár végén.TÁPLÁLKOZÁS Rovarok és más

gerinctelenek.ÁLLAPOT Nagyon gyakori.

HASONlÓ FAJOK C. simonyi egyszínúbb;C. sexlineatus csíkosabb.

kicsi fej

szürkésbarnaalapszín

ALACSONYAN FEKVO

ten"jleteken, mez6gazda

sági vidékeken (banán

iiltetvényen), OOz6105,

köves hegyoldalakon

és legel6kön fordlll e16.

NYIRKOS, de napsütöt

te helyeken, pl. fUveshegyoldalakon, szántó

fOldek szélén fordul elo;tengerparti homokduné

ken is megél.

csökevényeslábak


UTÓDOK Elevenszül6; nyár közepén legfeljebb

15. TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, férgek és más

gerinctelenek. ÁLLAPOT Helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Közönséges ércesgyík

(1. lent) más a mintázata; pettyes kígyógyík

11.160.. o.).


UTÓDOK E1evenszüI6; nyár közepén 13.



HASONLÓ FAJOK Csíkos ércesgyík (1. fent)

9-13 csíkja van; pettyes kIgyógyík (1.160. o);törékenygyíkok 1161-162. o.).

Chaicides striatus (Squamata)

Rendkívül megnyúlt testu vakondgyík, összetévesztheto

a kígyókkal vagy a törékenygyíkokkal. Apró, háromujjú

lábai vannak, bár ritkán láthatók. Teste hengeres. Sárgás,

barnás vagy szürkés hátán 9-13 vékony, sötét csík fut végig.

A nostények nagyobbak a hímeknél. Földi lyukakban telel,

a hideget nem turi.

HÜLLOK 159

Közönséges ércesgyíkChaicides chaicides (Squamata)

Hosszú, kigyószeru, fémes fényu teste és apró lábai vannak.

A közönséges ércesgyík nagyon hasonlít rokonára, a csikos

ércesgyíkra, mintázata azonban eltér, mert csíkjai szélesebbek,

de vannak egyszínu példányaí is.

Jellegzetessége, hogy hátsó lá

bain a középso ujj hosszabb

a többinél. Mozgásához

lábait alig használja.

Csíkos ércesgyík

MÉRET Testhossz 15 cm-ig, farok 15 cm-ig, de általában rövidebb.

UTÓDOK Efevenszü/ó, nyáron egyszerre legfeljébb 20 kisgyík.


ÁLLAPOT Helyenként gyakori

HASONLÓ FAJOK Spanyol ércesgyík (!, 157 o.) kisebb, foltjai kevésbé

feltunoek; Euprepis auratus fekete foltos az oldala, egyes égei-tengeriszigeteken fordul elo.

158 HÜLLOK

Foltos ércesgyíkChaicides ocellatus (Squamata)

Nagy, eroteljes, fényes, sima pikkelyu, világosbarna vakond

gyík. Apró feje nem különül el a törzsétol, hegyes végu farka

a tövénél vastag. A faj jellegzetességét adják a háti oldalt és a

farkot gyakran rendezett sávokban fedo, fekete gyurus, fehér

szemfoltok. A nyugati alfaj (Szardínián és Olaszországban) na

gyobb, laposabb, oldalán világos és sötét esik fut. Noha egész

nap tevékeny, mégis ritkán kerül szem elé, mivel a gyökerek

között, az avarban meglehetosen rejtett életmódot

folytat. Olykor, egy-egy rövid idore

elojön a napfényre sütkérezni.

MEGJEGYZÉS

A vakondgyíkok lába

gyenge, csökevé

nyes. A fo/tos érces

gyík lába mégis

aránylag hosszú,akár k6fa/akan is átmászhat. Ha azon

ban siet, akkor inkább kígyószeru

mozgással halad, és sima, fényeshasonló'módon ássa pikkelyek

be magát a tafajba.

SZÁRAZ, MELEG é/ohe

Iyeken fordul elo, ten

gerpartokon, szolosker

tekben, olajfa ligetek

ben, kertekben. Kövek,

kidolt fatörnek alatt

vagy a fOldben rejtozködik.

DÚS AlINÖVÉNYlETU,nedves cserjésekben,

lomberdókben, búvöhe

Iyet kinál6, nagyobb ker

tekben, nedves réteken,

lápokon (ordul eló.

HÚllOK 161

MÉRET Testhossz (farokkaf) 30-50 cm.

UTÓDOK Efevenszül6; egyszerre ~12; augusztus-szeptemberben;néha csak kétévenként.

TÁPLÁLKOZÁS Földigiliszta, csigák, rovarok, pókok.

ÁllAPOT Gyakori.

HASONlÓ FAJOK Pettyes kígyógyík (1. 160. o.) kisebbi görög törékeny

gyík fl. 162. o.) általában hosszabb.

A kígyóktóf eltéroen,

a lábatfangyíkok

szemhéjai mozgatha

ták, 6s veszély esetén képesek fedobni

a íarkuka!. A kígyók

faza áflkapocsízüfe

tük révén nagy testu

zsákmány! is képe

sek lenyefni.

Anguis fragi/is (Squamata)

A lábatlangyikfélék családjában a törékenygyik a legszélesebb

elterjedésu faj. Európa nagy részén elterjedt. Tompa orrú feje

alig különül el a törzsétol, hosszú farka tompa végu. Sima, fé

nyes pikkelyekkel fedett teste a hátoldalon barnás, szürkés

vagy vöröses szinu. Bore lehet mintázatlan, vagy a hátán és

az oldalán sötét csikok futnak (nostények), oldalukon kék

foltok sorakoznak (hímek). A fiatalok sárgás színuek,hátukon és oldalukon sötét (sikok láthatók.

A nostények télen is elobújhatnak napozni

a meleg napokon. Nálunk a közép

hegységekben gyakori.

Törékenygyík

fejtol a farokighúzódó barázdaa testoldalon

MÉRET Testhossz (farokka/) 18 cm-ig.

UTÓDOK Valószínuleg tojásrakó.


ÁLLAPOT Nagyon kevés helyen gyakori.

HASONLÓ FAJOK Csíkos és közönséges érces

gyik (/. 159. o.); törékenygyíkok (/. 161-162.o.); sárga vakkígyó O- 163. oJ

MÉRET Testhossz (farokka/) 1,2-1,4 ro.

UTÓDOK 6-10 tojás, júníus-júfiusbanTÁPLÁLKOZÁS Nagy rovarok és más gerincte/enek, kis huf/ok, madarak. ÁllAPOT He

lyenként gyakori. HASONlÓ FAJOK Nincs,

a kifejlett egyedek sokkal nagyobbak a törékenygyfkoknáí fl. 161-162. o.).

160 HullOK

Ophiomorus punctatissimus (Squamata)

Hasonlít egy kis kigyóra, de szemhéjai mozgékonyak (a kígyó

ké mozdulatlan!), ami elárulja, hogy gyik. Lábatlan hüllo, ter

mete kicsi, pikkelyei simák. Alapszine szürkésbarna, minden

pikkelyén egy sötét pont van, melyek sorokba rendezodtek.

Hengeres, kúpos végu farka mintás lehet, védekezésképpen

könnyen ledobja. Az egyik legritkább és legkevésbé ismertgyikfaj Európában.

Páncélos seltopuzikPseudopus apodus (Squamata)

Nagy, eroteljes, kígyószeru lábatlangyik (csökevényes hátsó

lábai még láthatók). Mérete tekintélyes, egyes példányok át

méroje elérheti a 7 cm-t. A hímek állkapcsa küJönösen eros,

könnyedén összeroppantják vele a zsákmányukat. Mérete el-

sárgás vagy szürkés- lenére gyorsan mozog, sot úszni is tud.bama test Ledobott farkát általában

nem növeszti vissza.

FIATAL

SlARAl, FÜVEShegy

oldalakon (ordul eilf,

ahol a kövek alatt elrei

tuzhet; száraz idoben

beássa magát a lazatalaiba.

SZÁRAZ, NYíLT, gyér

növényzetu területeken,

cser;ésekbell vagy lege/ff

kOIl (ordul e16; kövek

vagy kidólt fatörzsek

alatt és a laza talaj feM

rétegébell tartózkodik.

apró, pikkelyekkelfedett szem

MÉRET Teljes hossza 40 cm~ig.UTÓDOK Fészekalja 4-8 tojás.

TÁPLÁLKOZÁS Kis rovarok, f6ként hangyák és más gerinctelenek.

ÁLLAPOT Valószínuleg szórványos, bár keveset látható.

HASONLÓ FAJOK pettyes klgyógyík (1. 160. o.) gyakrabban látható

a felszínen, de szívesen turkál; mediterrán ásógyík (Blanus strauchi)

féregszerubb, gyurus a teste.

fényes, de száraz,pikkelyes bór

MEGIEGYZÉS

Farkának tompa vé

ge kissé megvasta

gcx:Jott, hasonlít a fe

F végére, ami alkal

mas a ragadozók

megtévesztésére.Bár a farkát nem

képes ledobni, élet

fontosságú szervei

a fep vég k6zelében

koncentrálódnak.

HÜLLOK 163

Sárga vakkígyóTyphlops vermicularis (Squamata)

A Balkán-félszigeten honos kis termetu sárga vakkigyó meg

jelenése féregszeru. Rövid feje nem különül el élesen a tör

zsétol, szája alsó áll~sú. A többi európai kigyófajtói eltéroen

hasán nem találhatók megnagyobbodott széles pikkelyek

(haspajzsok), melyek a mozgását segítenék, helyettük tompa

farka végén egy tüske található, azzal tolja magát elore.

Sok más talaj lakó állathoz hasonlóan, látása rossz, apró

szemét átlátszó pikkelyek takarják, és valószinuleg

csak a fényerosséget érzékeli velük.

FEJ

borrel fedett,

apró szemek

162 HÜLLOK

Görög törékenygyíkAnguis cephallonica (Squamata)

Nagyon hasonlít a törékenygyikra, de általában hosszabb

annál; sokkal karcsú bb és kevésbé egységes színu. Testoldala

élesen elválik hasoldalától, a felnotteknek néha egy rövid,

sötét csík van a nyaka középvonalában.

Blanus cinereus (Amphisbaenian)

Kicsi, lábatlan, földigilisztára emlékezteto hüllo, és ahhoz ha

sonlóan, a talajban vagy az avarban él. Feje kúp alakú, orra

tompa. Törzsét gyurusen rendezodött, apró

pikkelyek borítják. Rövid, tompa far-

kát képes ledob ni, mint a gyikokáltalában, de nem növeszti visz

sza. Szinezete a sárgástói a bar

nán ~t a feketéig terjed;

hasoldala világosabb.

Európai ásógyík

MÉRET Testhossz (farokkalJ 50 cm-ig.

UTÓDOK Elevenszü/6; alig ismert.TÁPLÁLKOZÁS Földigiliszta, rovar/árvák,

pókok, meztelen és házas csigák.


HASONLÓ FAJOK Pettyes kIgyógyík (1 160. o.)

kisebb; tórékenygyík (1. 161. o.).

RITKÁS ERDOK vagy

szántóföldek laza, 1/0

mokos talajában

vagy al avarban

(ordIIt e16.

SZÁRAZ, NyílT vidéke

ken fordul elo, köves,

gazos, bozótos helyeken,ritkán fás, cserjés víz

partokon is.

FIATAL

MEG]EGYZES

Ez a faj legkönnyebben a fejér6/ azonosítható:

a szeme förött el6refutó, kiugró perem és a

kerek puplffájú, nagy szem az európai kígyók

között egyedulállón "szigorú" tekintetetkölcsönöz.

elorenyúló felso

állkapocs

kiugróperem

MÉRET Teljes testhossz 2,4 m-ig.

UTÓDOK 20 tojás, áprifjs~júliusban földi üregekbe rakja; kikelés

szeptember--októberben.

TÁPLÁLKOZÁS Gyíkok, rágcsálók és kisnyulak, más kígyók, nagyobbgerinctelenek.

ÁLLAPOT Gyakori.


Ma/p%n monspessu/anus (Squamata)

Az egyík leghosszabb kígyó Európában, teste nagyon karcsú,

de izmos. Keskeny, lapos feje alig szélesebb a törzsénél. Teste

általában egyszínu, homokbarna vagy majdnem fekete. Egyeskifejlett példányok és a fiatalok hátán 5-7 sorban sötétbarna

foltok találhatók. A zsákmányt nagy, kerek pupillájú szemei

vel méri be, s ilyenkor teste elülso részét felemelve, kissé

jobbra-balra ringatózik (akár a kobrák). Áldozatát

gyakran üldözi, testével körbetekeri és élve kez

di ellenyelni. Hátul ülo, kicsiny méregfogá

val a zsákmányba mérget juttat, ami

al emésztést is segíti. Mérge

más hüllokre hatékony,az emberre nem ve

szélyes.

HÜllOK 165

Európai gyíkászkígyó

a fej nem különülel a nyaktól

feketés foltoka testoldalon

L MEG]EGYZÉ'Sl

A homoki boa lesból

csap le áldozatára;

beleharap, majd rá

tekeredve megfojtja,

Már az újszülöttek is

szorítással ölík meg

a táplálékukat képezo kis gyíkokat

HÜllOK

A világ legnagyobb kígyói, az óriáskígyók közül Európában

csak a homoki boa fordul elo, amely a Balkán-félszigeten ho

nos. Teste vaskos, kicsi feje nem kü]önül el a törzsétol. Farka

rövid, vastag és tompa végu. 5árgásbarna alapszínével, a hátáttarkitó sötétbarna foltokkal és sávokkal, valamint a testoldalá

nak és fejének fekete mintázatával csaknem észrevehetetlen

a talajon. Félénk természetu, éjszakai állat, nappal kidolt fa

törzs alatt, rágcsálók járataiban, vagy maga ásta lyukban

rejtozködik.

MÉRET Teljes testhossz 60-80 cm.

UTÓDOK Elevenszül6, legfeljebb 20,

augusztus-szeptemberben.

TÁPLÁLKOZÁS Egerek, packok, gyíkok, ma

darak és nagyobb gerinctelenek.


HASONlÓ FAJOK Macskakígyó (1. 177 o.).

SZÁRAZ, NAPOS, álta

lában homokos talajú

helyeken fordul el6,

ahol sok búvóhelyet

talál; parlagfOldekenvagy köves területeken

is e16fordul.

rövid, ék alakú fej

SZÁRAZ, BOZÓTOS te

rületeken, erokben, ker

tekben, általában köves

helyeken, kofalak és ro

mok környékén fordulelo.

MÉRET Teljes teslhossz 1,8 m-ig.

UTÓDOK 8-15 tojás június-júliusban, kikefés 1-2 hónap múlva

TÁPLÁLKOZÁS Kis gy/kok, nagy rovarok, rágcsá/ók, madárfiókák

ÁLLAPOT Helyenként nagyon gyakori.

HASONLÓ FAJOK Patkós sikló (J. 166. o.); balkáni haragossik/ó (1.168.

o.); a fekete változat kissé hason/ft az erdei siklóra (1,171. o.) algériai

haragossikló (Hemorrhois algirus) világosabb.

HULLOK 167

csíkos farok

Sárgászöld haragossiklóHierophis viridiflavus (Squamata)

Karcsú testu kígyó, feje jól elkülönül a testétol. Általában fel

tunoen sárgászöld színu, a hátát több-kevesebb sötét feketés

zöld folt vagy sáv díszíti, melyek a farkon hosszanti csíkká

olvadnak össze. A fiatalok hasonlóak, de a fejük kivételével ke

vésbé mintázottak. A sárgászöld haragossikló foleg a talajon

él, de jól mászik a sziklákon, a köveken és a fákon is.

Októbertol márciusig a téli piheno alatt gyakran

tömegesen verodik össze sziklahasadékok, földi

üregek mélyén vagy építményekben, de me-

leg téli napokon elobújik sütkérezni.

L MEGfEGYZE51Változékony faj, e/~

terjedési területének

keleti felén gyakori

ak az egyszínu feke

te példányok. me

lyek jól megku!önbözlethetók az ott

szintén eloforduló,

mindig foltos balká

ni haragossiklótóI.

FIATAL

világos pikkelyeka szem mellett

MÉRET Teljes testhossz 1,35 m.

UTÓDOK Legfeijebb 16

TÁPLÁLKOZÁS Gyíkok. gerincl'ele,"ek kls-emlosök.

ÁLLAPOT Szórványos

HASONLÓ FAJOK Nyakörves ostorsikló

(P. collaris) nagyobbak a szemfoltjai.

világos zöld esbarna hátoldal

166 HULLOK

Patkós sikló

Hemorrhojs hippocrepis (Squamata)

Karcsú testu, élénk mintázatú kigyó, szeme alatt egy sor apró

pikkely található. A patkós sikló alapszine sárgás- vagy zöld es

barna, hátán nagy, rombusz alakú, feketés foltok sorakoznak,

az oldalán pedig további kisebb foltok láthatók. Fején 2 vagy

több, sötét sáv van, a leghátsó gyakran patkó alakot formáz-

errol kapta nevét a faj.

Platyceps najadum (Squamata)

A rendkívül karcsú testu, világos zöldesbarna színu kígyó el

terjedési területének nagy részén, a Balkán-félszigeten más faj

jal nem tévesztheto össze. Nyakának oldalán fehér szegélyu,fekete szemfoltok sorakoznak, me-

lyek nagysága hátrafelé fokozatosan csökken. Szeme elott és

mögött világos pikkelyekmutatkoznak. Nem mér

ges, de nyála fertozolehet.

Dahl-ostorsikló

MÉRET Teljés testhoS5z 1-1,75 m,

UTÓDOK Legfeijebb 20 tojás.

TÁPLÁLKOZÁS Madártojások és fiókák,

nagy rovarok, gyíkok, kétéltuek és kisemlosök


HASONLÓ FAJOK Sárgászöld haragossik/ó

(/ 167. o.); leopárdsikló (/. 169. o.)

SZÁRAZ, BOZÓTOS,

köves, sziklás helyeken,

köfalak vagy romok közelében, szoloskertekben,

olajfa- és mandula lige-tekben fordul e1Ö.

RITKÁS ERDOKBEN,

cserjésekben fordul elo,száraz, köves területe

ken; sok búvóhelyet kí

náló kultúrtájakon is.

sárgásszürkealapszín

MELEG, SZÁRAZ, köves

vagy homokos területe

ken, sztyeppréteken, ritkás bozótokban és k6fa

lak környékén fordul elo.


UTÓDOK Legfeljebb 8 tojását kövek alá vagy földi üregekbe rakja,'kikelés 1-2 hónap múlva

TÁPLÁLKOZÁS Rágcsálók, madártojások és fiókák, gyíkok.

ÁLLAPOT Szórványos, állománya hanyatfó.

HASONLÓ FAJOK Felnott kígyó nincs a régióban; patkós sikló (1. 166. o.)nyugatabbra terjedt el

MEGJEGYZE'S1

Az Elaphe nemzet

ségbe tartozó fiatal

sikfók gyakran ha

sonlóan "párducfoI

tasak", de áftalábansötétebb barna szí

nuek és a leopárd

siklótóI eltér6en, ezta mmtázatukat fel

n6tt korukban nem

tartják meg.

HÜLLOK 169

Zamenis situla (Squamata)

Feltuno mintázatú faj, szárnos változata ismert. Jellegzetes

formájának alapszine világos sárgásszürke, melyet fekete

szegélyu piros keresztfoltok díszitenek. A foltok néha két pár

huzamos csíkká olvadnak össze, melyek a hátoldalon végig

futnak. Elég lassan, de jól mozog a talajon, a köveken és a

bokrokon is, ahová gyakran menekül, amikor forró a talaj.

SzeptemberWI májusig sziklarepedésekbe bújva téli pihenottart. Zsákmányátteste szorításával

öli meg, mieWtt

lenyelné.

Leopárdsikló

r

MÉRET Teljes testhosSl 1-1,5 m.UTÓDOK Legfeljebb 10 tojás.

TÁPLÁLKOZÁS Gy/koki kisemlosök és rovarok

ÁLLAPOT Gyakori. HASONLÓ FAJOK Haragos

sikló (/. fent); sárgászöld haragossikló (1. 167.o.); a felnott hasonlít a veretes siklóra

(Hemorrhois nummifer)

168 HÜLLOK

Haragos siklóDolichopis cospius (Squamata)

Nagy termetu sikló, a rokon fajoknál kevésbé mintázott.

Zöldesbarna hátoldalán a pikkelyek közepe világosabb, s eltol

az egész test vonalkázoltnak tunik. Hasoldala egyszínu sárgásvagy narancssárga. A fiatalok mintásabbak, hátukon sötét

foltok és sávok láthatók, de a fiatal sárgászöld és balkáni

haragossiklóktól eltéroen, nincsenek sárga sávok .Ji.a fejükön. Hazánkban is elofordul, a Budai- 'n'és a Villányi-hegységben. S

Balkáni haragossiklóHierophis gemonensis (Squamata)

Karcsú testu, sima pikkelyu kigyó, hosszú farka fokozatosan

vékonyodik. A felnott állat hátoldalán a test elülso részén

hosszúkás fekete foltokkal sárga cseppfoltok váltakoznak, me

lyek a farok felé fokozatosan halványulnak. Hasoidaluk vilá

gossárga, a toroktájékon sötét foltokkal. A fiatalok mintázata

eroteljesebb, hasonlítanak a sárgásszöld haragossiklóhoz.

MÉRET Teljes testhossz 2 m.UTÓDOK !:r18 tojás, kövek alá rakja.

TÁPLÁLKOZÁS Kisemlosök é5 gy/koki nagy

rovarok, kis kígyók, madarak.


HASONlÓ FAJOK Balkáni haragossik/ó (1, lent)felnottként is foltos.

NyíLT, SZÁRAZ élo

helyeken fordul elo,

a sziklás hegyoldalaktóia félsivatagok/g.

SZÁRAZ, NAPOS, köves

és boz6tos területeken,

kofalak és romok környékén fardul elo.

I..

III

I

Az ókor; görög mito

lógiában az erdeisikfó tekeredik a

gyógyítás istenének,

AesculapIUsnak

a botjára. A rómaiakis szentként tiszte/+_

fék ezt a kígyót, és

templomaikbantartották.

LOMBERDOKBEN,

cserjésekben, ko(alak

vagy romok között (ordul elo; a meleg, déli,

köves, gyér növényzetuhegyoldalakat kedveli.

MÉRET Teljes testhossz 1-2 m.UTÓDOK Legfeljebb 18 tojását üregekbe vagy korhadékba rakja júnjus~júliusban; kikefés szeptemberben.

TÁPLÁLKOZÁS Rágcsáfók, ritkán madár és kétéltu; más hüllok.

ÁLLAPOT Gyakori. HASONlÓ FAJOK Sárgászöld haragossikfó (/. 167. o.);

négyes/kos sikló (1. 170. hegyesorrú sikló (/. 170. o); arasz erde/sikló

(1. 172. o.); vizisikló (1. o.) a liatalokra hasonlit.

HúllOK 171

Nagyon karcsú kígyó, kítunoen mászik a fákon és a sziklákon,

hajlékony testével könnyen hozzáfér a zsákmányához. A kifej

lett állat hátoldala sima, általában egyszinu, fényes zöldesbar

na, a test oldalán fehér szélu pikkelyek is lehetnek, sot néha

sötét csík fut a háton. A hasoldal fehéres, a torok gyakran vilá

gossárga. A fiatalok mintázottabbak, 4-7 sorban kicsi, sötét

foltok vannak a testükön, nyakukon sötét A alakú rajzolattalálható. A szemük elott

széles sáv fut keresztbe,

egy másik sáv pedig a halántékon húzódik, e mö

gött gallérszeru, élénksár

ga folt látható. Hazánk középhegységeiben gyakori.

Erdei sikló

170 HúllOK

Hegyesorrú siklóRhinechis scalaris (Squamata)

Nagy termetu, karcsú, eroteljes testu kígyó. Színe zöldes- vagy

vörösesbarna, mintázata csupán a háton végigfutó, két sötét

csíkból áll. A fiatalok feltunoek, hátukat H alakú, sötét rajzolat

díszíti, melynek elemei összefolyhatnak, létra szeru mintázatot

alkotva. Foként a talajon tartózkodik, de jól mászik fára,

nyáron éjjel is aktiv. Zsákmányát teste szorítás ávalöli meg.

Négycsíkos siklóElaphe quatuorlineata (Squamata)

Nagy termetu és eroteljes testalkatú sikló. ürmós pikkelyu

hátoldala sárgás barna vagy barna színu, rajta négy, hátrafelé

fokozatosan elhalványuló, sötét csík fut végig. A fiatalok

és a keleti elterjedésu alfaj, melyet újabban önálló fajnak(E. sauromates) tartanak - hátoldalán

sötét keresztfoltok vannak.

MÉRET Teljes testhossz 1,3-1,5 m.UTÓDOK Legfeljebb 15 tojást rak június

júliusban. TÁPLÁLKOZÁS Rágcsálók, gyíkok,madarak és tojásaik.


HASONLÓ FAJOK Négycsíkos sikló (tentJi

erdeisik/ók (1. 171-172. o.).

MÉRET Teljes testhossz 1,5-2 m.UTÓDOK 12 tojást rak; kikelés augusztusban.

TÁPLÁLKOZÁS Rágcsálók, madártojások és-fiókák; gyíkok (foként a Itatalok!.

ÁLLAPOT Helyenként gyakori

HASONLÓ FAJOK Hegyesorrú sikló (f. fentJ;erdeisklók (1. 171-172. o.!.

CSERJÉKKEL és ritkás

erdovel benott, száraz,

déli hegyoldalakon ésmezogazdasági terüle

teken (ordul e16.

IIII

IIIJil

II

FEKETE

VÁLTOZAT

DÚS NÖVÉNYZETU

vizekben és vízpartokon

fordul e16;a hegyi pala~kokl61 kezdve u sikvidé~

ki tavakig és mocsarakigminden/70! megtalá!11016.

Natrix maura (Squamata)

Európa nyugati felén a kockás siklót helyettesiti. A viperasikló

sötét zöldesbarna hátát szögletes, sötétbarna foltok mintázzák,

melyek szakadozott, zegzugos szalagot alkotnak. Testoldalán

gyakran sárga közepu, sötét szem foltok vannak. Feje mögött

elore irányuló, V alakú folt lehet, ami fokozza a viperaszeru

megjelenését. Elterjedési területének északi részén téli pihe

nore vonul földi lyukakba, faodúkba vagy nedves szikla~hasadékokba.

Viperasikló

FEJ

szemfoltok a testoldalon

feketésalapszín

HÜllÓK 173

L MEGjEGYZfi"!A védekezo vipera

sikló a viperák támadó testtartását

veszi fel. Osszeteke

redik, fejét effapítja,

csukott szájjal szi~

szeg és ellensége

felé vagdalkozik.


UTÓDOK Legfeljebb 25 tojás július~augusztusban. TÁPLÁLKOZÁS Kis halak, kétéltuek

és vízi gerinctelenek; a vízben vadászik.

ÁLLAPOT Gyakori. HASONlÓ FAJOK

sikló (/. 173. o.); vízisikló (1. 174. o.);vipera {/. 179. oJ

MÉRET Teljes testhossz 1,4 ro-ig.UTÓDOK Legfeljebb 12 tOJás.

TÁPLÁLKOZÁS Rágcsáfók, ritkán madarak,kétéftúek, más hullok.


HASONLÓ FAJOK Hegyesorrú és négycsíkos

sikló (1. 170. o.); erdei sikló (1. 171. o.).

172 HÜllOK

Az Appennjni~félsziget déli részén és Sziciliában az erdei siklót

helyettesiti. Az olasz erdeisikló háta világosabb, hasa halvány~

szürke szinu. Egyes kifejlett példányok testén feltuno, sötét~

barna csikok futnak végig. Elterjedtebb és ismertebb rokoná~

tóI piros szemével és a fehér szélu

..,~, , pikkelyek hiányával is eltér.

A leginkább vízkedvelo kigyó Európában. Neve a hátát fedo,

hosszanti sorokba rendezodött, sötét, szögletes foltokból álló

mintázatra utal. Gyakran napozik a vizparti köveken vagy a

viz fölé hajló ágakon, de zavarásra azonnal a vizbe veti magát,

JS órákig a viz alatt maradhat. Nedves üre~gekben vagy hasadékokban telel.

" Hazánkban nagyobb vizek mellett.,,-. fordul elo.

Kockás sikló

SZÁRAZ, Nyíl T erd6k~

ben, cserjésekben és szik

lás hegyoldalakon fordule16;k6fulak és romok kö~

zött is megtalálható, anedves helyeketkerüli.'( ..•..

VIZES ÉLOHELYEKEN,

foly6k és lavak mellett

fordul e16;u gyors folyá~sú vizeket kerüli, a

(é/s6s vizet tari.

SZÁRAZ, NAPOS helyeken, erd6k és utak szé

lén, ritkás cseljésekben,

homokos talajú fenyéreken fordul el6i szánt6

fOldek szélén és településeken is megtaJáihat6.

sima pikkelyek

fekete csík

sötét foltoka háton

narancssárgaszem

nagy folt a fejmögött

MÉRET Teljés testhossz 50-70 cm.UTÓDOK Elevenszülo, $-16 kiskígy6 augusztus-szeptemberben.

TÁPLÁLKOZÁS Rágcsálók és cíckányok; gyíkok és gerinctelenek is.

ÁLLAPOT Helyenként gyakon; északon szórványos, állománya

hanyatló

HASONLÓ FAJOK Ibériai rézsikló (/. 176, o.) alul foltos, fején a csík nem

ér az ormyílásig; kámzsás sikló (1. 176. o.) fekete gafférja van

MEGJEGYZÉS

A rézsikló más kí

gyóknál gyakrabbanlátható. Nem a leg

forróbb napszakban

napozik, ezért zava~

rásra inkább meg

dermed, és nemmenekül el.

HULLOK 175

Kis termetu, félénk természetu, lassú mozgású kígyó. Bár nap

pali életmódot folytat, mégis sok idot tölt lyukakban és hasa

dékokban elrejtozve. Élohelyeinek feldarabolódása miatt

állománya mindenhol csökken. A sima pikkelyu hátoldal a hí

meknél barnás vagy vöröses árnyalatú, a nostények szürkék

vagy feketésbarnák, két sorban kicsi, sötét foltok vannak raj

tuk, melyek hosszanti csíkká olvadhatnak össze. Tarkójukon

nagyobb, gyakran szív alakú folt látható.

Orrlyukaiktól a szemükön át sötét csík

fut a nyakukíg. Magyarországonsokfelé gyakori.

Rézsikló

szürkésbarna

alapszín

fekete szegélyusárga folt


UTÓDOK Atlagosan 30 tojás augusztus~szeptemberben, gyakranközös helyen. TÁPLÁLKOZÁS Kétéltuek, halak, kiseml6sök,

madarak, gyíkok é5 gerinctelenek. ÁLLAPOT Gyakori.HASONLÓ FAJOK Kockás sikló (/. 172. o.) és viperasikló

(/. 173. o.) erosebben kötodnek a vízhez és nincs sárga folta fejük mögött.

174 HÚllOK

Kitunoen úszik, bár nem köt6dik annyira a vizhez, mint a

kockás sikló és a viperasikló (1. 172-173. o.). Úszáskor fejét és

nyakát kiemeli a vízbol. Tojásait korhadó növényi anyag közé

rejti, emiatt a legészakabbra terjedhetett el a tojásrakó kígyók

közül. Nagy termetu, izmos testu, zöld vagy zöldesbarna színusikló. Sötétszürke hasoldalának szélén fehér foltok sorakoz

nak. Feje mögött kétoldalt általában

félhold alakú, sárga rajzolat van. Egyesdéli alfajokon, a ritka sötét változaton

és az öreg példányokon ez a rajzolat

eltunhet. A vízisiklók gyakran tömege

sen telelnek a régóta használt, bevált

helyeiken. Hazánkban gyakori, nem-csak a vizek közelében.

MEGJEGYZÉs

Az elfogott vízJsikló eloször hevesen lekergozik

é5 végbélmirigyéb6/ buzös váladékot bo-

csát ki. Végso próbálkozásként száját ki

tátva, nyelvét kilógatva mozdulat/anná

válik é5 holtnak tetteti magát.

CSíKOS VÁLTOZAT

KEDVELI A VIZES terü

leteket, foly6kban, tavakban és mocsarakban

vadászik; üde réteken,kertekben és erdokben

is el6fordul.

sötét zöldesbarnaalapszín

fekete csík

SZÁRAZ, NAPOS, köves

síkságokon, boz6tos lejt6

kön, erdokben, homok

dunéken, szánt6fdldeken

fordul elo, gyakran a települések közelében.

NAPSÜTÖTTE síkvidéki

sztyepp jellega területeken, néha mocsarak szé

lén, hegyvidéken, rétekkel szabdali bokros, fásfel1l1síkokon fordul e/6.

fekete szélu, hullámos,sötét hátsza\ag

függoleges pupillájú,piros szem


UTÓDOK Elevenszülo, legfeljebb 20.

TÁPLÁLKOZÁS Nagy rovarok, rágcsálók ésgyíkok.

ÁLLAPOT Veszélyeztetett

HASONLÓ FAJOK Keresztes vipera (1. 178. o);

áspis vipera (/. 179. o.); homoki vipera (1. 181. o.).

Telescopus fal/ax (Squamata)

Karcsú, oldalról lapított testu kígyó, pupillája függoleges rés

(gyenge fényben kerek). Áldozatát a nyilt terepen cserkészi be.

Méregfoga hátul van, nem csöves, hanem barázdás, és túl kicsi

ahhoz, hogy az emberre veszélyes legyen. Szürkületkor és éjjel

vadászik, nappal ritkán látható. Szürkés vagy barnás szinu tes

tén sötét foltok vannak, a szigeteken élo némely változat kivételével.

HÚllOK 177

Parlagi viperaVipera ursinii (Squamata)

A legkisebb vipera Európában. Elofordulása szigetszeru, kevés

helyre korlátozódik. Szine változatos, de mindig megtalálható

rajta a feketével szegett, sötét, zegzugos lefutású hátszalag,

amely a hímeken sötétbarna, a nostényeken vöröses szinu.

Alfajait szinezet és mintázat, és a fej formája alapján

különböztetik meg. Magyarországon

az egyik síkvidéki aJfaja, a rákosréti kettos V alakú minta

vipera (V. u. rakosiensis) fordul elo.

Marása veszélytelen.

Macskakígyó

karcsú

test

MÉRET Teljes testhossz 90 cm-ig.

UTÓDOK Legfeljebb 16 tojás; kike/é5 2-3 hó

nap múlva.

TÁPLÁLKOZÁS Gyíkok és nagy gerinctefenek.


HASONlÓ FAJOK Kámzsás sikló (1. fent); rézsikló (1 175. o.)

176 HÚllOK

Elterjedési területének nagy részén a rézsikló mellett fordul

elo, melyre nagyon hasonlít. Az ibériai rézsikló foként éjjel és

szürkületkor aktiv, nappal üregekben és sziklahasadékokban

pihen. Feje mögött patkó alakú sötét folt látható, szemétol a

nyakáig sötét csík húzódik. Hátoldalának sötét foltjai gyakran

zegzugos sávvá olvadnak össze, sötét foltos hasoldala sárga

vagy vöröses.~'~-.,

Ibériai rézsikló

Kámzsás sikló

Macroprotodon cucul/atus (Squamata)

A zömmel éjjel aktiv kámzsás síkló alapszine világos szürkés

barna, a hátán változatos, de kicsí sötét foltok vannak. Tarkóját

fekete vagy sötétbarna gallér övezi, amely néha csuklyaszeruen

a fejére nyúlik. A szeme alatt húzódó sötét esik az orrlyukáig ér.Fehér vagy sárga, néha rózsaszín es hasoldala általában sötét

csíkos vagy foltos. Méregfoga hátul van, marása veszélytelenaz emberre.

SZÁRAZ, MELEG, szik

lás hegyoldalakon, me

diterráll boz6tosban,

o/ajfa- és mandulaNge

tekbell, kofalak körül

fordul elo.

HASOLDAL

MÉRET Teljes testhossz 65 cm-ig.UTÓDOK Legfeljebb 6 tojás, általában 2 éven

ként; kövek alá vagy a talajba rakja.

TÁPLÁLKOZÁS Gyíkok, kisemlosök és madarak.


HASONLÓ FAJOK Ibériai rézsikló (1. fent)irézsIkló (1. 175. o.).

NAPSÜTÖTTE, általá

ban alacsonyan fekv6

vidékeken, cserjésekben,

köves teni/eteken, para

tölgy-ültetvényekenfordul elo.

MÉRET Teljés testhossz 50--65 cm.

UTÓDOK Elevenszül6, augusztus legfeljebb 20, de nem minden évben.

TÁPLÁLKOZÁS Kiseml6sök (járataikban is üldözi 6ket), gyíkok, g6ték,békák, madárfiókák.

ÁLLAPOT Gyakon; náfunk veszélyeztetett.

HASONLÓ FAJOK Parlagi vipera (1. 177. o.); ibériai hegyivipera (1. 179.

o.); áspis vipera (1.179. o.); homoki vipera (1. 181. oJ

KÖVES, BOZÓTOS

hegyoldalakon, erdok

szélén, irtásréteken fordul eld a nedvesebb he

lyeken; kerüli a forró,

száraz helyeket.

MELEG, SZÁRAZ terü

leteken, sziklás hegyol

dalakon/ cserjésekben,

kofalakkal övezett szán

lóföldek szélén fordulelo.

világosszürkeaJapszín

MÉRET Tetjes testhossz 65 cm-ig.

UTÓDOK Elevenszulo, legfeljebb 10.

TÁPLÁLKOZÁS Kisemlosok. hul/ok, kétéltúekés madarak.

ÁLLAPOT Gyakori.

HASONlÓ FAJOK Aspis vipera (1. lent); keresz

tes vipera (f. 178. o) más az elterjedése


UTÓDOK Elevenszülo, legfeljebb 20.

TÁPLÁLKOZÁS Rágcsáfók, cickányok, gyíkok

és madarak. ÁLLAPOT Gyakori. HASONLÓ

FAJOK Ibériai hegyivipera (f. fent); kockás sikló

(1. 172. o.); parlagi vipera (1. 177.o.); keresz

tesvípera (f. 178. o.); homoki vipera {/. 181. oJ

Aspis viperaVipera ospis (Squamata)

Nagyon változatos megjelenésu faj, kissé felfelé hajló orresúesa

és a feje mögött található V vagy háromszög alakú folt kivéte

lével alig van rajta állandó jellegzetesség. A hátán lehetnek sö

tét keresztfoltok, melyek zegzugos hátszalagat is alkothatnak,

akár a keresztes viperán. Mérge erés,kezelés nélkül halálos is lehet.

HÚllOK 179

Ibériai hegyiviperaVipera seoanei (Squamata)

A Pireneusi-félsziget északnyugati részén a sokkal nagyobb el

terjedési területu keresztes viperát helyettesiti. Mivel nagyon

hasonlit rokonára, sokáig egyik alfajának tartották. Sötét hát

szalagja egyenes vagy zegzugos lefutású (világos esik szegélyezheti), vagy keresztfoltok lehetnek a hátán,esetleg egyszinu fekete.

Areorrának hegye kissé

felfelé hajlik. Mérge

ödémát és gyulladást. okoz, de az emberre

ritkán végzetes.

sötétszürke, feketevagy vöröses alsóoldal

FEJ

178 HúllOK

Keresztes vipera

A keresztes viperák

elterjedési területtó!

függ6en szeptember-októbertó/ feb

ruár-márciusig telelnek. Az állandótelelo helyeket

csoportosan hasz~nálják, kilométerekrol is odase

reglenek.

lÁPOKON, fenyérekel1,

köves hegyoldalakon,rétekell és mocsarak

ban, irtásréteken, naposhelyeken fordul elo.

szarvszeruorrnyúlvány

MEGIEGvz"lS1Bár elég fassú

mozgású, mégis

gyorsan és hatéko

nyan támad, ha

hosszasan molesz

tálják. Marása utánaz idoben beadott

ellenszérum ha

tékonya mérgeellen.

SZÁRAZ, KÖVES, gyé

ren bokros hegyoldalakon, erd6k szélén, irtáso

kon, szo/óskertekben és

szárazon rakott k6falakkörül fordul eló, a siksá

gokt61 a hegyvidékek/go

világosszürke vagybarna alapszínsötét foltok a test

oldalon

Vipera ammodytes (Squamata)

A legnagyobb termetu és legveszélyesebb vipera faj Európában.

Könnyú felismerni az orrcsúcsán meredez6 (kb. 5 mm hosszú)

puha szarvacskájáról. Bár gyakran napozik nyílt terepen, a for

ró helyeket elkerüli, kánikulában inkább szürkületkor és éjjel

vadászik. Zömök testének színe általában a világosszürkét61 a

sárgásbarnáig terjed, a hátán fekete szegélyú, zegzugos, szürke

vagy barna hátszalag fut végig. Október és március között

mély sziklahasadékokban telel, de meleg napokon télen is

el6mászhat napomi. Mérge er6s, az emberre ís veszélyes le-vörösesbarna, het, ha nem kezelik szérummaLhátszalag


UTÓDOK Elevenszülo, 15 ivadéka lehet augusztus-szeptem-

berben. TÁPLÁLKOZÁS madarak, gyíkok, kisebb kígyók

ÁLLAPOT Szórványos, az uldöztetés miatt. HASONLÓ FAJOK Áspis vipe

ra rI, 179. o.); fitosorrú vipera (1. 180. o.); más keleti elterjedésu viperák:

parlagi vipera (1. 177. keresztes vipera (f. 178. o.), hegyi vipera

(Montivipera xanthina) mítoszi vipera (Macrovipera schweizeri).

Homoki vipera

HULLÓK 181

orrnyúlvány("szarv")

Vipera latasti (Squamata)

A Pireneusi-félszigeten széles körben elterjedt kígyó, orra he

gyén felálló, puha szarvacskát visel. A fitosorrú vipera háta ál

talában szürkésbarna, néha vöröses árnyalatú. Rajta zegzugos

szalagot alkotó, fekete szegélyú, sötétbarna foltok láthatók,

melyet kétoldalt világos sávok kísérnek. Oldalán is vannak sö

tét foltok vagy sávok. Eléggé ingerlékeny kígyó, könnyen ha

rap, de mérge nem jelent veszélyt az egészséges emberre.

180 HULLOK

Fitosorrú vipera

MÉRET Teljes testhossz 60 cm-ig.

UTÓDOK Elevenszülo, 4--8, de nem minden évben.

TÁPLÁLKOZÁS Kisemlosök, gyíkok, kígyók, madarak, kétéltuek, nagyobb

gerinctelenek. ÁLLAPOT Helyenként gyakori, de az alacsonyabb vidéken

hanyatló. HASONLÓ FAJOK Homoki vipera (1. 181. o.) ke/ten te

az ormyúlvány nélküli példányok hasonlítanak az áspis viperára

az ibériai hegyiviperára (/. 179. o.).

SZÁRAZ, NAPSÜTÖTTE

élóhelyeken, ritkás er

d6kben, homokdurléken,boz6tokban, szárazon

rakott kófalak környékén fordul eló; leggyako

ribb a hegységekben,sziklás lejt6kön.

rMEGJEGYZÉSAz orrcsúcs a vipe

rák esetében jó ha

tározó bé&,eg. A homoki és a fitosorrú

viperának feltuno

orrnyúlványafelfelé hajló c

jellemzi az áspis vi

perát és az ibériai

hegyiviperát; a ke

resztes és a parlagi

vipera orra lapos.

MÉRET Testhossz 14 cm-ig farok 8 cm~ig

UTÓDOK Legfeljebb 80 fárvát fia! nyáron sekély vizekbe; átalakulás

1--4 hónap alaff.

TÁPLÁLKOZÁS Férgek, meztelencsigák, rovarok és más gerinctelenek

ÁLLAPOT Gyakori.

HASONlÓ FAJOK Korzikai és havasi szalamandra (f. 184. O.)i alpesi

szalamandra (/. 185. o.) foleg feketék.

NEDVES, ÁRNYAS

lomberdókben, általá

ban patakok mellett

(ordul el6, többnyiredomb- és hegyvidéken.A szárazföldön él, de

ivadékai a vizben (ej16dnek

MEGIEGYZES

A peték a nostény testében fej/6dnek, az anya

csak születéskor rakja a lárvákat a sekély víz

be. Egyes magashegységi populációk nosté

nyei teljesen kifejtett utódokat fía/nak.

KÉTÉLTU EK 183

Salamandra salamandra (Caudata)

Nagy elterjedési területén sok alfaja alakult ki: egyesek alapszí

ne fekete, rajta sárga vagy vörös mintázattai, mások sárgák ésa mintázatuk fekete, de vannak egyszinuek is. Az élénk színek

jelzik a ragadozóknak, hogy nem eheto: bormirigyei váladéka

mérgezo. Hosszú életu, akár 40 éves is lehet. Éjszakai állat, de

borús idoben nappal is elomerészkedik. Lassú mozgású,

de zsákmányát fürgén elkapja. Magyar

országon nyirkos hegyvidéki erokbenfordul elo.

Foltos szalamandra

Az Európában honos kétéltuek szinte valamennyien - legalább

a szaporodáskor - az édesvizekhez kötodnek, és általában nedves

élohelyeken találhatók meg, mint a képen látható zöld levelibé-

ka. Földrészünkön mintegy 75 kétéltufaj fordul elo, világszerte

viszont legalább 5000 faj ismert és állandóan újabbakat fedez

nek fel, elsosorban a párás trópusi területeken. Könyvünk

ben 53 európai fajt mutatunk be. A genetikai vizsgálómódszerek bevezetése és használata következté

ben a fajok és alfaj ok közti feltételezett kap

csolatok módosulhatnak, ezért számuk

folyamatosan változhat.

Kétéltuek


UTÓDOK Legfeljebb 6. leljesen kifejteff Ivadék.

TÁPLÁLKOZÁS Férgek, gerinctefenek.

ÁLLAPOT Sérülékeny; helyenként gyakori.HASONLÓ FAJOK Foltos szalamandra (1. 183.

0.), alpesi szalamandra (f. 185. o.) hegyes

végu farka rövidebb.

széles fej,

tompa orr \

MAGASHEGYSÉGEK

BEN fordul el62800 m

ig; kedveli a nyirkos,mohás erdoket, a köves

alpesi réteket és a fenyéreket.

fényes, fekete bor

MEGJEGYZÉS

A kétéltuek zöméto/ eltér6en, nincsen szüksé

ge vízre a szaporodáshoz. A párzás a száraz

földön zajlik, az embriók 2-3 évig fejlodneka nostények testében, majd teljesen kifejtett

ivadékok jönnek a vifágra.


UTÓDOK Legfeljebb 3, teljesen kifejlett, 5 cm-es ivadék.

TÁPLÁLKOZÁS Férgek, mezte/encsigák, rovarok és más gerincte/enek.


HASONLÓ FAIOK Foltos szalamandra (1. 183. o.) a sötét változatokon is

lehetnek sárga foltok; havasi szalamandra (1. 184. o.) hosszabb és tom

pa végu a farka, más az elterjedési területe.

rövid, finoman

kihegyesedofarok

KÉTÉLTUEK 185

Salamandra atra (Caudata)

A foltos szalamandra egyik változatához hasonlóan, az alpesi

szalamandra is általában egyszinu, fényes, fekete. bár az egyik

appennini-félszigetí változatának hátát világos, sárgás foltok

fedik, melyek a lábakra is kiterjednek. Törzse két oldalán sze

mö!csök sorakoznak, amelyeket barázdák választanak el egy

mástól. Rejtozködo természetu állat, éjszaka aktív, rejtekébol

nappal csak esos id6ben mászik elo. Az évbol 8 hónapot a

telelohelyén tölt, kidolt fatörzsek vagy az avar alatt és szikla

repedések mélyén.

Alpesi szalamandra

tompa végu farok


UTÓDOK Legfeljébb 60 láNáját vízbe helyezi.

TÁPLÁLKOZÁS Férgek, meztelencsigák,

rovarok és más gerinctefenek; éJJel vadászik


HASONLÓ FAJOK Foltos szalamandra (1. 183.

o) nem fordul eId Korzikán

lanzai (Caudata)

Magashegységi faj, akár csak az alpesi szalamandra, melyre

nagyon hasonlít, de kisebb területen terjedt el. A havasi szala

mandra kissé nagyobb, feje laposabb, hosszabb farkának tom

pa a vége; a két faj nem fordul elo azonos területen. Erosen

párás környezetben él, foként éjjel aktiv, de nyirkos idoben

nappal is tevékeny.

Havasi szalamandra

184 KÉTÉLTU EK

Salamandra corsica (Caudata)

A foltos szalamandránál jobban kötodik a vizhez: a korzikai

szalamandra lábujjai között részleges úszóhártya van, oldalról

lapitott farka evezésre alkalmas. Általában sárga vagy narancs

sárga foltos, de nem annyira, mint gyakoribb rokona. A szem

mögötti méregmirigy sokkal kisebb a foltos szalamandráénál.

A fajt biokémiai vizsgálatokkal különítették el, de elterjedése

alapján könnyen azonosítható.

Korzikai szalamandra

oldalról lapítottfarok.

NEDVES, ÁRNYAS er

doben, sziklaszurdokok

ban és barlangokban

fordul eilJ, általábanhegyvidéken; nappal kövek vagy fatörzsek alatt

pihen, éjjel a vizek mellett vadászik,

NEDVES, ÁRNYAS,

sziklás helyeken és bar

langokban fordul elo,általában ahoi mohás

aljr/övényzetu erd6n

patak folyik keresztül.

NEDVES, ÁRNYAS, szik

lás helyeken és barlan

gokban fordul e16, álta

lában mészkövön, ahol

mohás aljnovényzet11

erdon patak fo

lyik keresz

tül.


UTÓDOK 5-10 petét rak a szárazföldön.

TÁPLÁLKOZÁS Apró gerinctelenek

ÁLLAPOT Fenyegetettség közeli; helyenként

gyakori.

HASONLÓ FAJOK Más barlangí~szalamandrák

(f. fent és 188. o.); nyugaton a S. strinatii.

MÉRET Testhossz 6,5 cm-íg farok 6 cm-íg.

UTÓDOK 5-10 petéjét a szárazföldön rakja le.

TÁPLÁLKOZÁS Kis gerinctelenek.

ÁLLAPOT Fenyegetettség közeli; kis elterjedésí

területén gyakori lehet.

HASONLÓ FAJOK Más barlangi-szalamandrák(1. lent és 188. oJ

Foltos barlangi

szalamandra

pe/eomantes ambrosii (Caudata)

ltalában sötét alapszínu és világos

oltok vannak a hátoldalán, ám a faj

annyira változatos, hogy a színezet

önmagában nem elegendo az azono-

sításához. Elterjedési területének

széle átfedi az olasz barlangi-szala

mandráét, ahol hibrid jeik is elofordulnak, ami tovább nehezítia felismerést. Rokonaihoz hason

lóan, e faj nostényei is orzik le-

rakott petéiket fajtársaik elol, bár

valószinuleg maguk is elfogyasztanak

néhányat utódaik közül a hosszú, egy

évig is eltartó fejlodési idoszak alatt.

változatos, világosfoltokkal mintázottsötétbarna hát

KÉTÉLTU EK 187

dülledtszemek

Olasz barlangi-szalamandraSpefeomantes italicus (Caudata)

A barlangí-szalamandrák közé Európában 6-7 közeli ro

konságban álló faj tartozik, melyek elterjedési területe

nem fedi egymást. Az olasz barlangi-szalamandra

az Appenníni-félszigeten honos. Nehezen

azonositható, színe változatos, de a has

oldala sötét. Rokonaihoz hasonlóan,a nedves borén keresztül diffúzió

vallélegzik.

fekete foltos,világos has

a farok ésa lábak alja vörös

186 KÉTÉLTUEK

Ibériai szalamandra

Chiog/osso fusitanico (Caudata)

Nagyon ritkán látható, mivel csak háborítatlan területeken él,

éjjel aktív, nappal elrejtozik és nyáron is pihenot tart, amikor

a patakok kiszáradnak. Sötétbarna hátán két vöröses csík fut

végig, melyek a farkon egyesülnek. Aránylag hosszú lábaival

és testénél kétszer hosszabb farkával a gyikokra hasonlít, azok

hoz hasonlóan képes ledobni és újra nö

veszteni a farkát. Meglepoen

fürgén mozog, és jól má

szik a vízparti köveken.


UTÓDOK 12-20 tojását a sekéfy vízben kö

vekre ragaszlja; kikelés 2-3 hónap múlva

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, férgek, és más

elenek. ÁLLAPOT Fenyegetettség

helyenként gyakori.


Safamandrina terdigitata (Caudata)

Kicsi, eléggé karcsú testu szalamandra, az egyetlen európai faj,

melynek 4 ujj van a hátsó lábán. Fekete törzsét feltuno haránt

barázdák tagolják, fején sárgás, háromszög alakú folt látható,alsó oldala fehéres, fekete foltokkal. Farkának és hátsó lábai

nak alsó oldala élénkvörös foltos. Az ijedt pápaszemes szala

mandra farkát a háta fölött karikába hajtja, és vörösfoltos

alsó oldalát mutogatja.

Pápaszemes szalamandra


UTÓDOK 30--60 tojását víz alatti kövekre rakja;

a lárvák 2 hónapig fejlodnek a vízben

TÁPLÁLKOZÁS GerJnctefenek, köztük a nedves

területen élo csigák.

ÁLLAPOT Szórványos.HASONLÓ FAJOK Nincs.

NEDVES, PÁRÁS hegy

vidéken fordul el6, szik

lás medru, buja nö

vényzettel kísért patakok mellett.

ÁRNYAS, NEDVES, dús

növényzetu, általában

északi fekvésu völgyek-ben/ sziklás medtíí

patakok mellett

fordul elo.


UTÓDOK 5--10 petéjét a szárazf61d6n rakja le;

egyes változatok elevenszul6k

TÁPLÁLKOZÁS Apró gerinctelenek.

ÁLLAPOT Fenyegetett; helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Barna barlangi-szalamandra

(S. genei) kisebb és sötétebb.

NEDVES, ÁRNY AS,

sziklás helyeken, molIás

al/növényzeta erd6n át

(olyó patak lllellett ésbarlangokban (ardul

eid a "egységekben.

dülledt szem

NEDVES, ÁRNYAS,

sziklás "elyeken és bar

langokban (ordul el6,általában /iGvös patakmellett luofu'is erd6ben.

188 KÉTÉLTÚEK

Szardíniai barlangi-szalamandraSpefeomontes supramontis (Caudata)

Mivel csak Szardínia szigetének keleti részén, egy kicsiny terü

leten fordul elo, világviszonylatban is veszélyeztetett fajnak

tekintheto. Még elterjedési területén belül is ritkának számit,

és egyedszáma folyamatosan csökken. Világos hasoldalán sö

tét foltok vannak. Mivel minden barlangi-szalamandra faj szi

nezete és mintázata nagyon változatos, a szigeten eloforduló

4 fajt legjobban elterjedésük alapján lehetazonosítani.

Illatos barlangi-szalamandraSpe/eomontes imperio/is (Caudata)

A Szardínián honos barlangi-szalamandrák közül ennek a leg

nagyobb az elterjedése, de még így is nagyon kis területre

korlátozódik az elofordulása a sziget keleti részén_ Sajátos el

terjedési területe mellett az is fontos tulajdonsága, hogy kézbe

véve eros, aromás illatot bocsát ki. Világos szinu hasán általában nincsenek foltok.

dülledt szemek

zömök

ujjak

KÉTÉLTÚEK 189

Barlangi vakgoteProteus onguinus (Caudata)

Kizárólag barlangi vizekben élo kopoltyúsgote, a vizet soha

sem hagyja el. Hosszú, nyúlánk angolnaszeru testét oldalról

lapitott, úszószegélyes farkával hajtja elore a vízben. A legtöbb

barlangi állathoz hasonlóan, borében kevés a festékanyag,ezért általában fehér színu, néha szürkés, rózsaszín es vagy sár

gás. Borrel fedett csökevényes szemével csak a fényerosséget

képes érzékelni. Lábai gyengék és rövidek, a mellsokön 3,

a hátsókon 2 ujj van. A kétéltuek zömévei ellentétben, soha

nem alakul át felnott állattá, külso kopoltyú it egész életén át

megtartja, és ivarérése is lárva állapotban következik be

(neoténia).

élénkpiros külsokopoltyúk

zömök ujjak

kicsi végtagok


UTÓDOK Elevenszuló, 1-2 ivadéka van,

vagy akár 70 petét is rakhat.

TÁPLÁLKOZÁS Apró vízi rákok.

ÁLLAPOT Sérulékeny és ritka.


MÉSZKOHEGYSÉGEK

BEN {Oldalatti iiregekés barlangok hideg vize

iben (ordul e16300 IIImélységig; tavasszal

nélIa a felszínre jon,a barlang be/áratáig.

MEGIEGYZÉS

Csak föld alatti vi

zekben él, barlan

gokban lehet látni,bár néha a felszínre

sodorják a heves VI

harokat követo ára

dások. B6re hosz~

szabb fényhatásrasötétedik.

FOLYÓKBAN, patakokban, t6csákban, tavak

ban és a környezo dús

aljnövényzetu erd6kben,cserjésekben fordul elo.

KÜLÖNFÉLE ÁLLÓ- és

folyóvizekben, vízpartierdokben, nedves réte

ker! és barlangokban

fordul el6.

kicsi, tompasarkantyú


UTÓDOK 20-60 petéjét nyirkos kövekre rakja

TÁPLÁLKOZÁS Vízi gerinctefenek, csigák ésférgek. ÁLLAPOT Helyenként gyakori

HASONLÓ FAJOK Csukafeju gote (1. fent) és

pireneusi gote (f. 190. o.); fíkiai szalamandra(Mertensiella luschani)

sárgás vagy vörösesesik a háton

sima bor


UTÓDOK 50-200 pete több hónap afatt, víz

alatti kövekre ragasztva.TÁPLÁLKOZÁS Gerinctelenek.

ÁLLAPOT Veszélyeztetett, szórványos vagy ritka.

HASONLÓ FAJOK Korzikai gote {/. fent} és

pireneusi gote (/. 190. o.).

Euproctus montanus (Caudata)

A lomha, jelentéktelen külseju korzikai gote jól elkülönítheto

a szigeten honos másik farkos kétéltutol, az élénk szinezetu

korzikai szalamandrátöl (1. 184. o.). A korzikai gote mohás

aljnövényzetu erdokben vagy cserjésekben kidolt fatörzsek

alatt telel, a nyári forróságot is hasonló helyeken vészeli át.

KÉTÉLTU EK 191

Korzikai gote

Euproctus platycephalus (Caudata)

Csak Szardinia hegyes vidékein fordul elo, elterjedési területe

lefedi több barlangi-szalamandra (1. 188. o.) élohelyét. A csuka

feju gote azonban a nyíltabb élohelyeket kedveli, ujjai hegye

sek és nem tompák. A barlangi szalamandrához hasonlóan

lomha és foként a nedves borén keresztül lélegzik. Szinezete

nagyon változatos, háta vöröses, barnás, zöld es vagy fekete is

lehet, hasa világos, középen sárga.

Csukafeju gote

narancssárga mirigyeka testoldalon

M ÉRET Testhossz 8 cm-ig, farok 7 cm-Ig.

UTÓDOK 2MO pete, víz alatti kövek közé rakja.TÁPLÁLKOZÁS Gerinctefenek.


HASONLÓ FAJOK Bordás gote {/. fent}, csuka

kOrzIkai gote (/. 191. o.) más az elterje-

szürke vagy zöldesbarna hátoldal

Euproctus asper (Caudata)

Csak a Pireneusokban fordul elo, elterjedési területén belül

más fajjal nem tévesztheto össze. A pireneusi gote bore rend

kívül szemölcsös, a szemölcsök csúcsa kemény. Éjjel és nappal

is aktív, de a vizbol csak éjjel merészkedik ki. A hegységek

magasabb részein télen, az alacsonyabban fekvo

területeken nyáron tart pihenot.

Pireneusi gote

Pleurodeles waltl (Caudata)

A legnagyobb termetu farkos kétéltu Európában. Teste nagy,

eroteljes, bore szürkésbarna színu és durva. Teste oldalán

nagy, világos szinu, szemölcsszeru foltokként tunnek elo a

méregmirigyek, melyek az állat különleges védekezo eszközét,

a borön gyakran átszúródó bordák csúcsát fedik. Kifejlett korá

ban is vízi életmódot folytat, ritkán jön a partra. Éjjel vagy

esos napokon a legaktivabb.

190 KÉTÉLTUEK

Bordás gote


UTÓDOK 2CJO.--1OOO pete, egész évben, a víz/

növények közé. TÁPLÁLKOZÁS Rovarok,

férgek, halak, békák és goték.ÁLLAPOT Helyenként gyakori.

HASONlÓ FAJOK Pireneusi g6te (/. lent)nem szemölcsos az oldala.

CSíKOS VÁLTOZAT

HIDEG, TISZTA viza,

köves medru patakok,tavak ls források mel

lett fordul elo.

DÚS NÖVÉNYZETU pO

cso/yákban, tavakban,vizesárkokban fordul elJ,

általában alacsonyabban fekv6 területeken.

KÉTÉLTUEK 193

KISEBB TAVAKBAN,

pocsolyákban szaporo

dik lomberdokben, bo

zótos területeken) hegyilegel6kön; a szárazon

kidolt (atórzsek és kóvekalatt rejt6zik ei.


UTÓDOK 200 petéjét vízinövényekre rakja le

egyesével. TÁPLÁLKOZÁS Vízi gerinctelenek,

meztelencsigák, férgek és rovarlárvák

ÁLLAPOT Fenyegetettség közeli; helyenként

gyakori. HASONLÓ FAJOK Márványos gote

(1. 192. o.); alpesi gote (1. 196. oJ


UTÓDOK 200-400 petéjét egyesével rakja

vízinövényekre

TÁPLÁLKOZÁS Vízi rovarok, férgek és mez

telencsigák; kicsi kétéltuek és lárváik

ÁLLAPOT Gyakori. HASONLÓ FAJOK Tarajos

goték (1194--195. o.); alpeSI gote (1. 196. o.).

Triturus comifex (Caudata)

Régebben a nagy elterjedési területu tarajos gote alfajának tar

tották ezt a gotét, amely Olaszországban és a Balkán-félsziget

nyugati részén honos. A havasi tarajosgote kisebb és zömö

kebb, a bore simább, és nincs vagy csak nagyon kevés fehér

folt van az oldalán. Fekete foltjai

nagyok és jól elkülönülnek.

Havasi tarajosgote

TörpegoteTriturus pygmaeus (Caudata)

Sokan a márványos gote alfajának tart

ják, mivel hasonlóan zöld és fekete min

tázatú. A törpegote azonban kisebb, sö

tét foltjaí inkább pettyeknek tunnek.

Fekete pettyes hasoldala sárgásfehérés nem szürkés. A nász ruhás hímek

magas, sima szélu) csíkos taraja nemfuzodik be a farok tövénél.

magas, csíkostaraj

A kifejlett márványos goték általában élénkzöld

színuek, petéik és lárváik is gyakran feltun6enzöld árnyalatúak. A lárvák 8 cm hosszúra is

megnohetnek, vörösesbarna színuek, gyakransötét pettyek vannak rajtuk, foként a farok szélén.

192 KÉTÉLTUEK


UTÓDOK 200-400 petéjét egyenként rakja vízi növényekre.

TÁPLÁLKOZÁS Vízi gerinctelenek, meztelencsigák és rovar/árvák.ÁLLAPOT Gyakorí.

HASONLÓ FAJOK Törpeg6te (1. 193. o.) kisebb, sárgásfehér a hasa

és csak a Pireneusi-félsziget délnyugati felén található; alpesi gote(I.196.oJ

Triturus marmoratus (Caudata)

Az európai goték között szinte összetéveszthetetIen a zöld szí

ne miatt, amely a szárazon sokkal élénkebb, mínt a vizben.

A márványos gote hátoldalát különbözo formájú és nagyságúfekete foltok mintázzák. A nászruhás hímek hátán és ezüstcsí

kos farkán magas, általában hullámos szegélyu, a farok tövé

nél bemetszett taraj fut végig, amelyet fekete és fehéres függo

leges csíkok tarkítanak. A nostényeken níncs taraj, viszont

a hátukon és a farkuk élén piros csík húzódík. A szárazföldön

zömmel éjszaka, a szaporodási ídoszakban pedig a vízben éjjel

és nappal ís aktív. Petéit tavasszal és nyáron rakja le.

Márványos gote

szemcsés bor a fejenés a lábakon

DÚS NÖVÉNYZETU,

id6szakos és állandó ál

lóvizekben (ardu lelo,

(oként alacsonyan (ekv6, homokos talajú fenyéreken és száraz,nyfit erdokben.

LOMBHULLATÓ erdok

ben, meleg, boz6tos he

lyeken állóvizekben fordui eJ6, általában hegyvidékenj a víz mellett,

faronkök vagy kövekalatt telel.

<!;~


UTÓDDK 200-400 pete.TÁPLÁLKOlÁS Vízi rovarok, férgek és csigák;kis kétéltuek és lárváik.

ÁLLAPOT Fenyegetettség közeli; szórványos.

HASDNlÓ FAJDK Más tarajosg6ték (1. 193

195. o.).

KÉTÉLTU EK 195

Triturus karelinii (Caudata)

A legnagyobb termetu tarajosgote, elég nagy tengerszint felet

ti magasságokban fordul elo, bár foként csak a Balkán-félszi

get keleti felén. Rokonaitól világos szinu, sötét foltos torka,

hasának kisebb, de egyenletesebb nagyságú, sötét foltjai kü

lönböztetik meg. A nászruhás hímek taraj a általában sima

és a farok tövénél nem teljesen bemetszett.

Balkáni tarajosgote

ezüstös sáv a farkon

sötét, majdnemfekete bor

MÉRET Testhossz 8 cm-ig, farok 1,5 cm-igUTÓDOK 200-400 pete több hónap alatt, melyek 3 hét múlva kelnek ki.

TÁPLÁLKOZÁS Vízi rovarok, férgek és csigák; kis kétéltuek és lárváik.

ÁLLAPOT Gyakori, de hanyatló populációk.

HASONLÓ FAJOK Havasi tarajosgote (1. 193. o.) hasi foltjai nagyobbak,

kerekebbek; balkáni tarajosgote (1. 195. o.) világos a torka; dunai tara

josg6te (1. 195. o.) szabálytalan fekete foltok vannak rajta .

.:;v~

Triturus cristatus (Caudata)

Nagy termetu, durva, szemölcsös boru gote. A szárazföldi alak

háta általában egyszínu fekete, oldala fehéren pontozott, tor

ka foltos, a hasa sárga vagy narancssárga színu; bore a száraz

földön is nedves marad. Nászidoszakban alapszinük világo

sabb, oldalukon fekete, fejukön és nyakukon fehér foltok je

lennek meg. A hímek magas, csipkés háttarajt növesztenek,

amely mély bemetszéssei különül el a faroktarajtói; farkán

ezüstös szalag fut végig.

A nostények nagyobbak.Nálunk sík és dombvidé

kek álló vagy lassú folyá

sú vizeiben elég gyakori. I

194 KÉTÉLTU EK

Tarajos gote

MEGJEGYZÉS

Sok más g6léhez hasonlóan, a tarajos g6tét is

a szaporodási idoszakban tehet a legkönnyeb

ben megfigyelni, amikor a felszínre emelked

nek. A kis populációk úgy is fe/fedezhetok, ha

a vízinövények között kutatunk petéik után.

barna színu,fekete foltokkal

FIATAL

KÜLÖNFÉLE, növények

kel ben6tt, elég mély(a lárvák a 30 cm-nél

mélyebb vizet kedvelik)

állóvizekben fordul eJ6,ahol nincsenek raga

dozó halak.

196 KÉTÉL TUEK

A TISZTA, hideg, savas

vizeket kedveli, de bár

milyen álló- és folyóvizben megél, még a

szennyezett vizekbenis; f6ként fenyvesek-

ben fordul e16.


UTÓDOK 100-250 pelét rak.TÁPLÁLKOZÁS Gerinctelenek.

ÁLLAPOT Fenyegetettség közefl/helyenként

gyakori/néhol hanyatló populációk.

HASONLÓ FAJOK Alpesi g61e (1. 196.. o.);

talpas g61e (1. 199. o';'


UTÓOOK 50-250 pelél rak.TÁPLÁLKOZÁS Gerinctelenek.

ÁllAPOT Helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Alpesi gote (1. 196. o.)

felül sötétebb, alul vörösebb; pettyes gote

(1. 198 o) alul pellyes.

barázdák

a fejen

Lissotriton (Triturus) boscoi (Caudata)

Elterjedési területének nagy részén, a Pireneusi-félsziget

nyugati felén, az egyedüli g6tefaj, máshol a talpas és az alpesi

g6tévellehet összetéveszteni. Az ibériai g6te kicsi, zömök

testu állat, orra tompa, feje tetején 3 barázda húzódik. Er6sen

köt6dik a vízhez, egyes példányok egész évben a vízben ma

radnak. Ha a szárazra jön, sima b6re szemcséssé válik, hát

csíkja megpirosodik.

Lissotriton (Triturus) montandoni (Caudata)

Kicsiny, zömök testu g6te, teste

szögletes keresztmetszetu.

Z6ldesbarna háta sötét pettyes

vagy foltos, sárgás hasán és

világos színu torkán nin

csenek foltok. Széles feje

tetején 3 hosszanti barázda fut,

oldalról lapított farka vége nagyon

elvékonyodik. A szárazföldi alak

nappal farönkök alatt bújik meg.

KÉTÉL TUEK 197

Ibériai gote

Kárpáti gote

narancssárga, foltnélküli has

sötét, szürkéskékhátoldal fekete foltos farok

fekete foltok

a fej, a test ésa farok oldalán

MÉRET Testhossz 6 cm-ig, farok 6 cm~ig.

UTÓDOK 250-500 petéjét egyenként rakja víz/novények tevelei közé, koratavassza!.

TÁPLÁLKOZÁS Vízi gerinctefenek, ebihafak, férgek, foként az iszapból.

ÁLLAPOT Gyakori; nálunk ritka

HASONLÓ FAJOK MálVányos g6te (1. 192. o.) és a (1. 193-

195. o.) a szaporodási idoszakon kívül; kárpáti és (fo 197 o.),

Alpesi goteMesotriton (Trituws) alpestris (Caudata)

A hím állat a szaporodási id6szakban nagyon mutatós: sötét

kékesszürke háta bíborfényben játszík, alacsony, sima szélü,

sárga-fekete foltos taraj húzódik végig rajta. A fej és a test olda

la ezüstfehér, fekete pettyekkel. A hasoldal vörös, égszinkék

csík választja el a testoldaltól. A n6stény háta zöld es vagy szür

kés színu, kékesszürke márványfoltokkal, világos testoldala fe

kete pettyes, hasa és a farka alja narancssárga. Nevével ellen

tétben, elterjedési teruletének déli része kivételével nem csak

a magashegységekben honos, bár kétségtelen, hogy jól turi

a hideget, még a jég alatt is megél. Magyarországon a közép

hegységekben és az Orségben fordul elo néhány helyen.

ÁLLÓ És LASSÚ folyású vizekben, árnyas er

dei pacsalyákban vagynövényzet nélküli, tiszta

viza tavakban fordulelo, általában domb-

és hegyvidéken.

narancssárgatorok

TAVAKBAN, id6szakos

és mesterséges állóvizek

bell fordlll eló, általá

ball alacsollyabball fek

v6 területekell, bozótosokban és ritkás er-

dókbell.

SEKÉl Y, általában sa

vanyú, dús növéllyzetl1állóvizekbell, erdlfkbell

és feuyérekell fordul e16;

hiri a sós vizet is.

NÁSZRUHÁSHiM

fekete foltos,zöldesbarnahát

MÉRET Testhossz 4,5 cm-ig, farok 4,5 cm-ig.

UTÓDOK 300-400 petét rak.

TÁPLÁLKOZÁS Gerinctelenek, férgek

és ebihafak. ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Ibériai góte (1. 197. o.)

sötétebb alul; a pettyes góte lIóstéllye

(1. 198. o.) alul pettyes.

alacsony taraj

KÉTÉLTÚEK 199

~MÉRET Testhossz 4 cm-ig, farok 4 cm-ig

UTÓDOK 300-450 pete tavasszal, egyeslárvák áttelelnek. TÁPLÁLKOZÁS Vízi

gerincte/enek, férgek és ebihalak.

ÁLLAPOT Helyenként gyakori, de állománya

hallyatlá. HASONLÓ FAJOK pettyes góte

(/. 198. o.) a torka is pettyes.

Olasz goteLissotriton (Triturus) itaficus (Caudata)

Európában a legkisebb termetu gotefaj, csak az Appennini

félsziget déli részén fordul elo. Zöldesbarna hátoldala fekete

foltos, sárga hasán elszórtan fekete pettyek vannak. Torka

élénkebb sárga, mint a hasa, és alig van rajta folt. A szaporo

dási idoszakban a hímek farkán sima szélu, alacsony taraj

no, a farok vége pedig fonálszeruen megnyúlik.

Lissotron (Triturus) hefveticus (Caudata)

Az egyik legkisebb termetu európai gotefaj. A him talpas gote

hátsó lábujjain úszókaréj, fonálban végzodo farkán pedig

magas taréj no a szaporodási idoszakban. A szemén áthúzódó

sötét esik mindig látható a fején, világossárga hasa sohasem

foltos. A farok vége evezoszeruen ellaposodik, végén vékony

farokszálat hordoz. A kifejlett példányok zöme nyár végén

elhagyja a vizeket és kövek vagy farönkök alá vonul teleIni.

Talpas gote

ezüstös fényutest és farokoldal

fekete foltos, zöldesbarna hátoldal

NÁSZRUHAs HIM

magas, hullámos,folyamatos taraj

198 KÉTÉLTÚEK

Lissotriton (Triturus) vulgaris (Caudata)

Az egyik iegnagyobb eiterjedési területu és ieggyakoribb két

éitu Európában. Sokkal inkább szárazföldi életmódú, mint

a többi gote. A kifejlett példányok csak szaporodni mennek a

vízbe március és július között. Nászidoszakon kívül a szemöl

csös bor sötétebb pettyekkel tarkitott sárgásbarna színu, a to

rok fekete pettyes, a fejteton 3 barázda fut, a narancssárga has

fekete foltos. A szaporodási idoszakban a viz ben simává válika borük. A himek szine élénkebbé válik

és nagy, sötét foltok jelennek meg

rajtuk, hasoidaluk és farkuk tö-

ve vörös színben pompázik,hátukon és farkukon hullá

mos, kék szegélyu taraj no.

Magyarországon a leggyako

ribb gote.

Pettyes gote


UTÓOOK 200-500 petét rak egyesével vízinovények teve/ei közé.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, férgek és más gerinctelenek; ebihalak.

ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Kárpáti góte (1. 197. o.) és olasz góte (1. 199. o.) alul

álmfában világosabb és kevésbé foltos, fejükön nincsenek fekete csíkok;

talpas g6te (1. 199. o.) fehéres. foff lIélküli a torka.

MEGJEGYZÉS

Néha összetévesztik

a tarajos g6tével,mert a nászruhás

hímeknek szép

nagy, színes tarajuk

van. A pettyes g6te

hímje arról ísmerhe

16 fel, hogy háti tara

ja folyamatosan húzódik át a farokra.

alacsonytaraj a farokalján

NEDVES ERDOKBEN,

mocsarakban, kertek·

ben és sok más éllflle

lyell is elfordul a szára

ZOli; küIöIIféle sekély

vizekben szaporodik,/léha klltakbatl.

RÉTEKEN, ritkás erdok

ben, cserjésekberl, ker

tekben, parkokban ésparlagon hagyott szán

t6földeken (ordul elo,ahol pocsolyákat talál.

Kövek, (arönkök alatt,

laza homokban vagy

iszapban telel.

szürkésbarna, néhazöldesbarna foltoshát

HíM BÉKA AZ IVADÉKAIVAL

MEGIEGYzes

A hím a hátsó lábai köré tekeri a megterméke

nyített petékkel teli petezsinórt. Állandóan pá

rás környezetben tartózkodik, hogy ki ne szá

radjanak. Nyolc hét múlva, amikor a peték ki

kefésre készek, pocsolyába

rakja oket.

sima bor

apró szemölcsök a háton

MÉRET Testhossz 5 cm-ig.

UTÓDOK 2-4 petezsinór kb. 80 petévef, május-augusztusban.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, pókok és férgek.ÁllAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Iszaptúró béka (/. 208. o.); ibériai dajkabéka

(A. cisternasii) nagyobb; déli dajkabéka (A. dickhilleni); mallorcai

dajkabéka (A. muletensis) kisebb.

KÉTÉLTUEK 201

Alytes abstetricans (Anura)

A dajkabéka neve onnan származik, hogy a hím vigyáz

a megtermékenyitett petékre. Kis termetu béka, mellso

lábai ásáshoz ídomultak. Dülledt szeme aranysárga szinu,pupillája függoleges. Erosen szemölcsös bóre szürke, barna

vagy világoszöld szinu, gyakran sötétebb mintázatu. Hátsó

lábán az úszóhártya az ujjak feléig ér. A szárazon felváltva

mászik és ugrándozik. Hanghólyagja nincs, a hím magas,

csengo hangon hivogat ja a nostényeket. Rejtozködo

természetu, foként éjjel aktiv béka.

Közönséges dajkabéka

HASOLDAL

lekerekítettarcorr

MÉRET Testhossz 4-5 cm

UTÓDOK 100-150 petét rak egyesével vagy

csomókban víz alatt. TÁPLÁLKOZÁS Vízi

rovarok és más gerinctelenek. ÁLLAPOT

Gyakori. HASONlÓ FAJOK Vöröshasú unka

(1. lent); az olaszországi változat önálló fajként

(B. pachypus) is szerepel.

kékesszürke foltos, sárganarancssárga hasoldal

Vöröshasú unka

Bambino bambino (Anura)

Mérete és alkata hasonlít a sárgahasú unkára, de a hasán élénk

narancsvörös foltok vannak és a sötét részek fehér pöttyösek.

Hátán a szemöcsök sötétebb ek az alapszínnél. A hímek nász

idején hasonlóan viselkednek, mint a sárgahasú unkák.

Télre az iszapba ássa magát vagy kövek, fatuskók alá rejtozik.

Magyarországon az a!földeken fordul elo, gyakoribb

a sárga hasú unkánál.

kerekdedszemölcsök

200 KÉTÉLTUEK

Bambino variegata (Anura)

A kicsi, szemölcsös bóru állat nem feltuno, amig elo nem

tunik élénksárga hasoIdala. Zaklatásra hason fekve lábait

felhajlítja, igy kivillan sárga hasa, ami a mérgezo

bórmirigyekre figyelmezteti a támadóI. Gyakran

csoportosan, lábaikat széttárva lebegnek

a vizen, a hímek "unk" kilátásokkal

csalogatják a nostényeket. Hazánkban

a hegyvidékeken fordul elo.

Sárga hasú unka


UTÓDOK 300 petét rak egyesével vagy kis

csomókban víz alatti tárgyakra.TÁPLÁLKOZÁS Gerinctelenek, foként rovarok.

ÁllAPOT Helyenként gyakori.

HASONlÓ FAJOK Sárgahasú unka (1. fent)

sárga a hasa.

HASOLDAL

DÚS NÖVÉNYZETU,

tiszta, seké/y vizu, ki

sebb á1l6vizekben (ordul

elo, általában az alföldeken.

POCSOLY ÁKBAN, erdei

t6csákban, vfzelvezet6

árkokban, kisebb tavak

ban (ordul elo; a (oly6vizet nem kedveli.

HOMOKOS TALAJÚ te

rületeken, dunéken vagy

(enyéreken él, ahol sza

porodásra sekély tavakat

vagy pacsolyákat talál.

SZÁNTÓFÖLDEKEN,

bozótokban és erdokben,

homokos talajon, állóvi

zek közelében (ordul elo.


UTÓDOK 7000 pete, zsinórban.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, meztelencsigák

és férgek. ÁLLAPOT Gyakori. HASONLÓ

FAJOK Szíriai (1. lent) és barna ásóbéka

(1. 202. o.) világos az ásósarkantyújuk;varangyak (1. 204-205. o.).

ezüstös zold írisz,függolegespupilla

HÁTSÓ LÁB

Kissé nagyobb a barna ásóbékánál, de feje nem annyira púpos,

ásósarkantyúja fekete, a hátán néhány kisebb szemölcs és zöld

foltok találhatók. A zöld ásóbéka idoszakos pocsolyákban szaporodik, ami kockázatos, mivel az át nem alakult ebihalak

elpusztulnak, ha kiszárad a vizük, de elonye is van, mertaz efféle vizekben kevesebb a ragado

zó. A veszteségeket igen sok pete le

rakása révén igyekszik pótolni.

Zöld ásóbéka

KÉTÉLTUEK 203

Szíriai ásóbéka

Délkelet-európai faj, nagyon hasonlit a barna ásóbékára,

mellyel alig fed át az elterjedési területe. A szíriai ásóbéka fe

jén nincs feltuno duzzanat, hátsó lábán az úszóhártya mélyen

beöblösödik. Hátán a zöldesbarna foltok gyakran feketével

szegettek. Mint minden ásóbéka, ez a faj is zömmel éjjel mo

zog, télen és nyár közepén mélyen a homokba ásva pihen.

duzzanata fejteton

KÉTÉL TUEK

A barna ásóbéka bore majdnem sima, világosbarna szinu,

sötétebb és világosabb foltok, néha piros pöttyök tarkítják.

Ha fenyegetve érzi magát, védekezés gyanánt felfújja magát,

négy lábra emelkedik, fokhagymaszagot áraszt, és hangosannyafog. Rövid lábai eroteljesek, a hátsókon hosszúkás ásósar

kantyút visel. Egy méter mélyre is beássa magát, a járat azon-

ban nem marad nyitva, hanem beomlik. Ilyen

mélyen telel, a nyári szárazság elol is hason-

lóan bújik meg. A napközben használt

rejtekhelyei sokkal sekélyebbek. Ha

zánkban a homokos talajú alföldi

területeken gyakori.

VI LÁGOS V ÁL TOZA T


UTÓDOK 1000-3000 petéjét tavasztól kezdve hosszú zsinórokkal teker!

vizinövények köré; az ebihalak 10 nap múlva kelnek ki.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, meztelencsigák és férgek.

ÁLLAPOT Gyakori.

HASONlÓ FAJOK Zöld és szíriai ásóbéka (/. 203. o.); varangyok

(/. 204-205. o.) vízszintes a pupillájuk és nincs ásósarkantyújuk.

MEGJEGYZÉS

A barna ásóbéka ebihaJai lassan, 4-5 hónapig

fejlodnek, mialatt hatalmasra nonek, elérhetik

a 16 cm hosszúságot is. Az átalakulás után

még az ilyen nagy ebíhalakból is csupán2-3 cm-es fiatal békák lesznek.

HOMOKOS TALAJÚ

síkságokon és domb

vidéken (ordul el6, ahol

a szaporodáshoz dús

növényzetu tavak vagyvizesárkok találhat6k.

ÜREG

függolegespupilla

aranysárga írisz,vízszintes pupilla

egysorospetezsinór

HOMOKOS TALA/Ú,

napsütötte, gyér nö

vényzetu helyeken, ho

mokdunéken, (enyéreken fordul el6, ahol ki

sebb tavak, pocso/yáktalálhat6k.

PETÉKsárga csík a hátközepén


UTÓDOK 2000-5000 petéjét egysoros petezsinórban tekeri vízinövények

köré, petéi gyorsan kike/nek, kicsi, fekete ebihalai gyorsan fejlodnek.

TÁPLÁLKOZÁS Meztelencsigák, pókok, rovarok és férgek.ÁLLAPOT Gyakori, de állománya hanyatló elterjedésí területének szélein.

HASONLÓ FAJOK Asóbékák (1. 202-203. o.), barna varangy (/. 204. o.);zöld varangy (f. 206. o.) zöld a mintázata

Buta cafamita (Anura)

A kicsi, de eroteljes testfelépítésu nádi varangy Európa nyugati

részén széles körben elterjedt, bár az északi területeken eléggé

különleges élohelyigénye van. A homokos talajú vidékeket

kedvelí, ahol könnyen beáshatja magát napközben, és ahol

nyár közepén és télen hosszabb pihenojét tölti, gyakran

csoportosan. Barna, szürke vagy zöld színu, a hátán általában

nagyon élénk sárga csík füt végig (rítkán hiányozhat).

Párhuzamos állású fültomirigyei általában narancssárgák.

Lábai rövidebbek, mint a többi varangyé, nem ugrál,

inkább fütva közlekedik, mint egy egér.

Nádi varangy

sötétbarna foltok

KÉTÉLTUEK 205

L~EGJEGYZÉS'JA szaporodási ido

szakban nagyon

hangos. A hímeknek

nagy hangMlyagja

van, és pirrego hívó

hangjukat gyakran

ismételgetik. A hímek kórusa kilo

méterekro/ hallható,és összetévesztheto

a lappantyú hang

jával.

nagyonszemölcsös bor

PETÉK

A téli piheno után

a barna varangyok

azonna/ a petézo

helyekre vonulnakAhol útvonalukat

autóutak kereszte

zik, százával esnek

áldozatul a forgalomnak.

204 KÉTÉLTUEK

MÉRET Testhossz 8-15 cm, kulönösen nagyok délen

UTÓDOK 1CXXJ-8000 pete kétsoros petezsinórban.

TÁPLÁLKOZÁS Meztelencsigák, rovarok, pókok és férgek; a nagy példá

nyok más kétéltüeket, kis hul/oket és kiseml6söket is elfogyasztanak.ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK As6békák (1. 202-203. o.); nádi varangy (1. 205. o.)

sárga csík van a hátán; zöld varangy (/. 206. o.).

Barna varangyButa buta (Anura)

Széles körben elterjedt, nagy, eröteljes felépitésu varangy, álta

lában egyszinu barna, börét szemö!csök borítják. Mérete vál

tozatos, a nöstény nagyobb a hímnél. Az elterjedési terület dé

Ií részén a legnagyobb a termete, ott a szemö!csökön tüskék is

nohetnek. A fültomirigyek nagyok és félhold alakúak, felülrol

nézve nem párhuzamosak, mint más varangyoké. Ezek a miri

gyek olyan méreganyagot termelnek, ami távol tartja a raga

dozókal. A barna varangy a szaporodási idoszak kivételével éj

jel aktív. Kövek alatt, fák gyökerei között vagy az avarban telel.

Általában mászva közlekedik, csak akkor ugrik, ha megriad.

Magyarországon gyakori faj.

borostyánsárgaszem, vízszintespupilla

VÁLTOZATOS ÉLOHE

LY'K'N, többek között

mocsarakban, erd6k

bm, kertekben, hegyi le

gel6kön fordul e16, ahol

szaporodásra alkalmas

pocsolyák vagy tavakvmmak a közelben.

sárgahanghólyag

A szaporodási id6

szakban éjjel a hímzöld levelibékák

hangos kórusban

brekegnek. Hang

jukat több kilomé

ter távolságból islehet hallani

SZÜRKE VÁLTOZAT

FOLVÓK És TAVAK

mellett ligeterd6kben,mocsarakban és náda

sokban a magasabb nö

vényzeten fordul eló, demegta/álható vízközelikertekben is.

sötét csík a fejés a test oldalán


UTÓDOK Vízinövényekre 1000 petét rak 3--60 petét tartalmazó

csomókban; az ebihalak 3 hét múlva kelnek ki.


ÁLLAPOT Gyakori. HASONLÓ FAJOK Mediterrán /evelibéka (1. 206. o.);

olasz levelibéka (H. intermedia) biokémiailag különbözik; szardíniai

levelibéka (H. sarda) b6re szemcsés és fo/tos.

KÉTÉLTUEK 207

Hyla

Általában zöld, de Mrszinét gyorsan változtathatja a sárgától a

sötétszürkéig, a környezett61 vagy az életkortól függ6en. Testekét oldalán az orrától a szernén keresztül majdnem teljes

hosszában sötét csík húzódik végig. Mozgékony béka,

tapadókorongos ujjal segítségével jól mászik a vízparti fákon

és bokrokon. Az ágak közt ugrálva repül6 rovarokat is

zsákmányol hat. A szaporodási id6szak kivételével

zömmel éjszaka aktív, de nappal is látható a

faleveleken napozva. Magyarországon

gyakori faj.

Zöld levelibéka


UTÓDOK Akár 12000 petéjét 2--4 m hosszú,

2-4 soros petezsinórban rakja le.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, meztefencsigák,

pókok, férgek. ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Szíriai ásóbéka (1. 203. o.);

varangyak (1. 204-205. o).

Hyla meridionalis (Anura)

Mint minden levelíbéka, ez is magas, Iágyszárú növényzeten

ücsörögve, hangosan énekel. Hangja legfeljebb másodpercen

ként ismételt, mély krákogás, amely gyakran kórusban hall

ható. Bóre zöld színu, de a környezetét6l függ6en szürkés re,

barnás ra vagy sárgás ra is változhat. Orrától kétoldalt sötét

csík húzódik a mells61ábáig, de nem ér hátrébb.

Bufo viridis (Anura)

Er6teljes testfelépítésu, jellegzetes, világos alapon zöld foltokkal

tarkított béka; a n6stények mintázata feltun6bb. A fült6mirigyei

párhuzamosan állnak, pupillája vízszin-

tes. Éjszakai életmódú, nászid6szak

ban a hímek pirreg6 trillákkal csalo

gatják a n6stényeket; hangjuk a lótü

csök ciripeléséhez hasonlít. Hazánkban

az alföldeken gyakori.

Mediterrán levelibéka

206 KÉTÉL TUEK

Zöld varangy

sötét csíka fej oldalán

kerektapadókorongaz ujj végén

MÉRET Testhossz 3-6,5 cm.

UTÓDOK 60 csomóban 10-30 petét rak fe

vízinövények közé.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok és más gerinctelenek

ÁLLAPOT Gyakori.HASONLÓ FAJOK Zöld levelibéka (/. 207. o.)

oldalán hosszabb a sötét csík.

FOL VÓK PARTJÁN,

mocsarakban, nádasok

ban fordul eló, de kertitavak és szántóföldi óntöz{fcsatornák mellett

is megtalálható.

zöld márványfoltos,világosbarna bor

ALACSONYAN FEKVO,

száraz, homokos talajú

teTUleteken, szántóföldeken, sz616skertekben,

kertekben fordul e16,vizek közelében.

NEDVES, CSAPADÉKOS

él6helyeken fordul e/6 a

síkvídéki rétekt61 a hegyi

lege/6kig és ad6kíg.

teljesen úszóhártyáshátsó láb

MEGIEGYZES

A gyepi békák megszokott vizeikben szaporod

nak. A hímek a víz afóf mély, morgó hangot

hallatnak és minden mozgó tárgyra rávet6d

nek. A n6stény több udvar/6l is magához vonz

hat, melyek nagy igyekezetükben a vízbe is

fojthalják.

HÁTSÓ LÁB

sima,változatosszínu bór

nagy dobhártya

VILÁGOS VÁLTOZAT

MÉRET Testhossz 6-8 cm. UTÓDOK 7004500 peléjét csomókban rakja a seké/y vízbe.

TÁPLÁLKOZÁS Csigák, meztelencsigák, rova

rok, férgek és más gerinctelenek. ÁLlAPOT

Gyakori, nálunk szórványos. HASONLÓ FAJOK

Az összes "barna" béka (1. 210-213. 0.),f6ként a mocsári béka (1. 211. o.).

KÉTÉLTU EK 209

Rana temporario (Anura)

Szélesen elterjedt béka, Európában a legészakabbra hatoló két

éltu. Nagy, eroteljes testu béka, orra rövid és széles, a hátán

két párhuzamos, mirigyekMI álló léc fut végig. Színe változa

tos, legtöbbször zöld vagy barna, néha vöröses vagy sárgás, sö

tétbarna foltokka!'A szaporodási idoszakban szinei élénkeb

bek, a nostények Mre szemölcsössé válik, a hímek torka meg

kékü!. Éjjel és nappal is aktív, csak szaporodás kor megy a viz

be. Az északi populációk kövek alatt, avarban vagy a talajban

telelnek. Magyarországon szórványos, 600 m-nél magasabban.

Gyepi béka

MÉRET Testhossz 6-7 cmUTÓDOK 1CXJO-5()(x) pete, kis csomókban.


ÁLlAPOT Helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Iszaptúr6 béka (f. lentJi más

rokon fajok, pf. a D. galganoi, D. jeanneae,D. sardus és D. montalentii.


UTÓDOK 1600 pete, petezsinórokban.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok és más gerinctefenek.ÁLlAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Tarka korongnyefvubéka

(1. fenO; közönséges dajkabéka (1 201. o.);

ibériai iszaptúróbéka (P. ibericusl.

függolegespupilla

Discoglossus pictus (Anura)

A tarka korongnyelvubéka színe változatos, de legtöbbször

zöldesbarna vagy barna. Lehet egyszínu, sötét foltos vagy csí

kos míntázatú; egyes példányoknak 1-3 feltuno csik futvégíg

a hátukon. Foltjaí és csikjai világos szegélyu ek. Kerek pupíllája

és kerek nyelve is jellegzetes; ez utóbbit nem

tudja kiölteni, ezért zsákmányát

a szájával kapja e!.

208 KÉTÉLTU EK

Tarka korongnyelvubéka

Iszaptúró békaPelodytes punctatus (Anura)

Általában barna vagy zöldesbarna színu, de gyorsan változtatja

a színét. Hátán sötét, oldalán narancssárga szemölcsök vannak.

Éjjel aktív, nappal a talajban rejtozík. Mozgékony béka, kitunoen mászik és úszik. Ebihalai

gyakran nagyobbaka felnottekné!.

RITKÁS ERDOKBEN,

cserjésekben, mez6gaz

dasági területeken, ho

mokos partokon fordul

elo, de mindig víz közelében.

DÚS NÖVÉNYZETU vi

zekben szaporodik; a vízen kívül ritkás erd6k

ben, cserjésekben, szán

t6fiildeken, általában

homokos vagy meszes

talajon fordul e/6.

ÁRTÉRI RÉTEKEN, el

árasztott erdokben, lá

pokban, szaporodó vizei

közelében (ordul elo, el5ósorban síkvidéken.


UTÓDOK 2()()()-.4000 pete 2 csomóban, az aljiaton maradnak, 2-4 hétmúlva kelnek ki.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, férgek és más gerínctelenek.

ÁLLAPOT Gyakori.

HASONlÓ FAJOK Gyepi béka (f. 209. o.) kerekebb az orra, kisebba sarokgumója; erdei béka (f. 212. o.).

nagy sarokgumó

HÁTSÓ LÁB

A hasonló gyepi békához képest a mocsári béka orra hegye

sebb, a hátsó lába pedig rövidebb, és inkább éjjel aktiv. A délipopulációk egyedei hosszabb lábúak, ezért az erdei békával té

veszthet6k össze. A mocsári béka szine és mintázata változatos,

de sötét foltjai gyakran szaggatott vonalakat alkotnak. A háta

közepén általában egy világosbarna sáv fut végig, melynek két

oldalán keskenyebb csikok is lehetnek. Többnyire szaporodó

vizének szélén, a lágy iszapban telel. Hazánkban az alföldek

nedvesebb részein gyakori.

KÉTÉLTÚEK 211

Mocsári béka

MEGjEGYzEs

Számos békafaj azonosításakor apró különbsé

gek döntenek. A mocsári béka hátsó lábának

legkisebb ujja tövén található duzzanat, a sa

rokgumó nagy és kemény, a gyepi békáé kicsi

és puha.


UTÓDOK 150 nagyon nagy petéjét kövek alá

rejti.


ÁLLAPOT Sérülékeny; helyenként gyakori

HASONLÓ FAJOK Gyepi béka (1. 209. o.)

nagyobb és hegyesebb az orra.

210 KÉTÉLTÚEK

Rana pyrenaica (Anura)

A legkisebb termetu az európai barnabékák közül. Kis terüle

ten fordul el6 a Pireneusokban, ahol magashegyi patakok kö

zelében él. Meg kell jegyezni, hogy a gyepi béka szintén e16

fordul hasonló magasságban.

A pireneusi barnabéka teste

vékony, mintázata általá

ban gyenge. Orrlyukai tá

volabb vannak egymástól,

~ mint dülledt szemei... ~általábanfoltos,fehérestorok"

Rana iberica (Anura)

A spanyol barnabéka er6sen k6t6dik a vizhez. Majdnem

mindig vizparton találhatók egymástól elszigetelt és er6sen

hanyatló hegyvidéki populációi. Hosszú lábaival jól mászik

a sziklákon és er6teljes, teljesen úszóhártyás hátsó lábaival

kitun6en úszik a gyorsfolyású patakokban. ~_Foltos torkán világos csík fut le. ~ Vhosszú, sötétkeresztsávos láb

Spanyol barnabéka

Pireneusi barnabéka

MÉRET Testhossz 7 cm-ig. UTÓDOK 500 pete

csomókban, november-áprilisban.

TÁPlÁLKOlÁS Rovarok és más gerinctelenek.

ÁLLAPOT Fenyegetett; helyenként gyakori.

HASONLÓ FAJOK Gyepi béka (1. 209. o.)

rövidebb a hátsó/ába; erdei baka (1. 212. o.)

hosszabb a lába, nagyobb a dobhártyája.

SZIKLÁS MEDRU,

gyors(olyású, oxigéndúshegyi patakok mellett

(ordul elo.

HIDEG, TISZTA hegy

vidéki (oly6vizek mellett, erdokben, réteken,

cserjésekben (ordul elo,gyakran a (ahatárközelében.

HÁTSÓ LÁB

HIDEG VIZU, sziklás

medru hegyi patakok,tavak mellett és barlan·

gakban fordul elo.

MÉRET Teslhossz 12-20 cm.

UTÓDOK 20 CXXJpete, vízen lebego csomók

ban. TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, rákok, halak,

kétéltuek, vízimadár-fiókák, pockok és egerek.

ÁLLAPOT Szórványos, de terjeszkedik.

HASONLÓ FAJOK Nagyra nott kecskebékákII. 214-216. o.) él fut a hátukon.


UTÓDOK 600-800 pete, kis csomókban.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, férgek és meztelen

csigák. ÁLLAPOT Szórványos.

HASONLÓ FAJOK Erdei béka és olasz barna

béka (!. 212. o.) sokkal karcsúbbak; appennini

barnabéka (R. italica).

keskeny,

világoscsík

távol ülo

orrlyukak

aranysárga írisz,

vízszintes pupilla

TOROKRAJZOLAT

HÁTSÓ LÁB

hatalmas fej,kerek orr

KÉTÉLTU EK 213

Amerikából behurcolt faj, magyar neve onnan származik, hogy

a himek a szaporodási idoszakban meleg éjszakákon hangos,

mély, öblös hangot hallatnak. Termete sokkal nagyobb az Eu

rópában oshonos fajokénál. Ebihalai akár 16 cm-es re is megnohetnek, felül zöldesbarnák, alul

világosak, hátukon él fut végig.

Ökörbéka

Görög barnabékaRana graeca (Anura)

A többi európai barnabékától abban különbözik, hogy orr

lyukai távolabb vannak egymástól, mint a szem és az orrlyuk

távolsága. A görög barnabéka színe változó, de a háta gyakran

szürke, néha világos- vagy vörösbarna, kevés sötét folttal.

Vállai között fordított Valakú rajzolat lehet.

Gyakran napozik a víz partján, általábana szárazon telel.

HÁTSÓ LÁB

HÁTSÓ LÁB

elég nagy ~-~~~~~v

közel ülo orr

lyukak

Rana latastei (Anura)

Nagyon hasonlít az erdei békára, de az orra még hegyesebb.

Színei sötétebb ek, sötét foltjai feltunobbek, foként a lábakon.

Vállai között gyakran fordított V alakú, sötét rajzolat látható.

A nászruhás hímek lábának alsó oldala vöröses árnyalatú,

az erdei békáé és a görög barnabékáé inkább sárgás.

Rana da/matina

Karcsú, lapos testu, hegyes orrú béka, hátsó lábai hosszúak és

vékonyak. Alapszíne sárga vagy rózsaszines árnyalatú világos

barna, ritkán álló fekete foltokkal. Ebihalai felül vörösbarnák,

alul fehérek, aranysárga pettyekkel. Az erdei béka nem úszik

jól, sok idot tölt a szárazon; a nostények farönkök alatt telel

nek, a hímek általában visszatérnek a vizbe és az aljzat iszap

jában vészelik át a hideget. Hazánk üde erdeiben gyakori.

212 KÉTÉLTUEK

Erdei béka

MÉRET Testhossz 7,5 cm-ig.

UTÓDOK 3CJ0.-400 pete egy csomóban.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok é5 más gerinctelenek.

ÁLLAPOT Sérülékeny, szórványos é5 hanyatló,

HASONLÓ FAJOK Erdei béka (t. fent); görög

barnabéka (1, 213 o.) appennini barnabéka

(R. italica) távolabb vannak az orrlyukai.

hegyes orr

FOLYÓPARTI liget

erdokben, nyárasokban

és más nedves, árnyas

élohelyeken fordul elo,vizek közelében.

NYIRKOS ERDOKBEN,

mocsarakban és nedves

réteken fordul elo.

NAPSÜTÖTTE vizes te

rületeken, tennészetes

és mesterséges vizekben,

síkságokon és hegyvidé

ken egyaránt el6fordulituri a szennyezett és

a félsós vizet is.

MEGJEGYZES

Ez a faj a valódi békák között a zöld vagy a ví

zibékák csoportjába tartozik, melyek általában

zöfdebbek, hangosabbak és jobban köt&;fneka vízhez, mint a barna békák, fejukrö{ hiányzik

a halántékfo/t. Gyakran keresztez6dnek egy

mással, ezért azonosításuk nehéz.

MÉRET Testhossz 8,5 cm.

UTÓDOK legfeljebb 10 000 pete.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok és más gerinctelenek; ebihalak és halivadékok.

ÁLLAPOT Gyakori,

HASONLÓ FAJOK Kecskebéka (1. 214. o.); tavi béka (1. 216. o.) csak

néha sárga csikos a háta; R. kt. grafi nagyobb az úszóhártyája és a

sarokgumója.

KÉTÉLTUEK 215

Rana perezi (Anura)

A Délkelet-Európában elterjedt íbéríai kecskebéka az egyetlen

zöldbéka faj. amely a Kanárí- és a Baleár-szígeteken is elofor

dul. A tavi békával közös elterjedési területe valószinuleg csak

azokon a helyeken van, ahová behurcolták. Az ibériaí kecske

béka zölde bb, háta közepén általában élénksárga csík fut.

Sok tulajdonsága megegyezík a taví békáéval, többek között

a szürke hanghólyagja, a kícsí sarokgumója és fehéres

combjaí.

hosszú hátsólábak

élénksárga vagy zöldcsík a hát közepén

Ibériai kecskebéka

HÁTSÓ LÁB

nagy dobhártya

MÉRET Testhossz 7-12 cm

UTÓDOK legfeljebb 10 000, különbözö

méretu pete, TÁPLÁLKOZÁS Gerinctefenek,halak és kétéltuek. ÁLLAPOT Gyakori

HASONLÓ FAJOK Kis tavibéka (/. fent) éstav! béka (f. 216. o.) sarokgumójuk eltéroméretu.

Rana lessonae (An ura)

Hasonlít a többí zöld békára, foleg a kecskebékára, melynek az

egyík szülofaja. Szine és mintázata is változatos; a legállandóbb

jellemzoje a nagyon nagy, kemény, éles peremu sarokgumója,

amely nagyobb, mínt az elso ujj hosszának fele. Brekegése las

sabb és egyenletesebb, mínt a taví békáé. Hazai kisebb vizei nk

ben gyakori.

214 KÉTÉLTUEK

Rana kl. esculenta (Anura)

A kecskebéka tudományos nevében a kl. a görög klepton szó

rövidítése, arra utal, hogy a "faj" két önálló faj keresztezodésé

ból még csak most van kialakulófélben. A kecskebéka a kís ta

vibéka és a tavi béka híbrídjeként jön létre. A tiszta kecskebé-

ka-populációk a szülofajokkal való víssza- nagy sacok-

keresztezodés hiányában elvesztík életké- gumó

pességüket. Nálunk ís gyakori, ahol a szü

lofajok elofordulnak, de a kísebb vizeket

foglalja el.

Kecskebéka

sárgás vagy halványzöldcsík a hát közepén

MÉRET Testhossz 6--8 cmUTÓDOK 600-3CXXJ petéjét csomókban rakja le.

TÁPLÁLKOZÁS gerinctelenek, halak és kétéftuek.

ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Kecskebéka (1. fent) és tav;

béka {I. 216. o.}; R. bergeri, de ezt a kis tavi

beka alfajának tartják (R. 1.bergen).

HÁTSÓ LÁB

RÉTEKEN, erd6kben,

mocsarakban, kisebb

állóvizekben fordul elo,

néha a tavi békával

együtt nagyobb vizekben is.

MINDENFÉLE dús nö

vényzetu áll6vízben el6fordul, még a félsós vi

zekben is, síkságon és

hegyvidéken egyaránt.

A vízben vagy a szárazon

farönkök, kövek

alatt te/el. 4. ~


UTÓDOK Mmtegy 5000 petét rak.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, meztelencsigák,halak és békák. ÁLLAPOT Gyakori.

HASONLÓ FAJOK Karpataszi (R. cerigensis)és krétai (R. cretensis) tavibéka; a/bán tavi

béka (R. shqlperica).

KISLEXIKON 217

PUPILLAA szemben található

szivárványhártya (írisz) nyílása,amelyen keresztül a fény bejuta szembe.

REND Rendszertani kategória,a rokon családokat tömoríti.

REPÜLOHÁRTYA A denevérek

kifeszíthetó bórkettózete, le

hetové teszi a repülést vagya siklást.

SARKANTYÚ Hátrafelé irányuló

csontos nyúlványa hátsó lá·bon.

SAROKGUMÓ Egyes békák

hátsó lábának legkisebb ujjatövén található duzzanat.

SÉRÜLÉKENYOlyan faj, amely

ugyan nem veszélyeztetett, de

a közép-távoli jövoben termé

szetes környezetében nagy va·

lószínuséggel a kihalás veszé

lye fenyegeti.

SÜLYOSAN VESZÉLYEZTETETT

Olyan faj, melyet nagy való

színuséggel a közeljövoben

természetes környezetében

a kihalás veszélye fenyeget.

SZEMFOLT Világosabb vagy

sötétebb gyuruvel körülvett,

élénk színu, kerek folt. A raga

dozók megtévesztésére vagy

el riasztására szolgál.

SZIVÁRVÁNYHÁRTYA A gerin

cesek szemgolyójának kívülrol

is látható, színes rétege.

TA/GA Az északi félgömb hi

deg mérsékelt éghajlati területein kialakult, foleg fenyve

sek és nyfresek alkotta nö

vényzeti öv.

TERRITÓRIUM Egyes állatok

egyedei vagy csoportjai által

kisajátított terület, amelyet

a fajtársaikkal szemben megvédelmeznek.

TUNDRA A sarkkörök közelé

ben, a hideg éghajlaton kiala

kuló életközösség, jellemzo

növényei a zuzmók és a törpe·

cserjék.

VÉDELEMFÜGGO Az a faj,

mely a védelmét szolgáló

programok beszüntetése ese

tén 5 év alatt veszélyeztetettéválna.

VESZÉLYEZTETETTOlyan faj,

amely nem súlyosan veszé

lyeztetett, de a közeli jövoben,

természetes környezetében a

kihalás veszélyének nagy való·

színuséggel ki lesz téve.

HANYATLÓ Olyan faj, amely

nek populációiban tartósan

csökken a szaporodóképes

egyedek száma.

HASVÉRT A teknósök hasi ol

dalát borító páncéldarab.

HASPA/ZSA kígyók hasi oldalát

borító, egymást részben átfedo,széles szarulemezek neve.

HÁTPÁNCÉl A teknosok hátaI

dalát fedo, szarupajzsokkal bo

rított csontos páncél.

HElYENKÉNT GYAKORI Olyanfaj, amely elterjedési területé

nek bizonyos részein gyakori,

máshol ritka vagy szórványos.

HIBERNÁCIÓ A testhomérsék

let szabályozott csökkentésével

a tápanyag·felhasználás csök·

ken. így lehetové válik a táplá

lékban szegény idoszak túlélé

se (pl. téli álom).

HIBRIDIZÁCIÓ Eltéro fajhoz

vagy alfaj hoz tartozó egyedek

egymás közti szaporodása.

KOlÓNIA Olyan állatcsoporto

sulás, melyben az egyedek kö

zött nincs szorosabb kapcso

lat. Általában családokat vagyháremeket tartalmaz.

KONTINENTÁLIS PEREM

Az óceánfenék kontinensekkel

határos része, 200 m mélysé

gig enyhén lejt.

KORONASZOR A bunda leghosszabb szórszálai.

LÁRVAAz átalakulással fejlodo

állatok (pl. kétéltuek) egyed

fejlodésének átmeneti, rend

szerint ivaréretlen alakja.

NEMZETSÉG Rendszertani ka

tegória, amely a közeli rokon

ságban álló fajakat tomoríti.

NYEREG A patkós denevérek

lebenyes orrszervének köze

pén található kiemelkedés.

NYUGALMIIDOSZAK Télen

vagy a nyári szárazságban azanyagcsere-folyamatok lelassul

nak, az élolény nem növekszik,

nem mozog stb., pl. a téli álom.

ORMÓS PIKKELYA hüllok bo

rén olyan szarupikkely, mely

nek közepén kiemelkedés van.

PATA Az utolsó ujjpercet borí

tá vastag szaruréteg.

POPuLÁCIÓ Egy fajhoz tarto

zó, azonos területen élo egye

dek csoportja, melyek szapo

radási közösséget alkotnak.

A dolt betus kifejezések külön cím

szóként szerepelnek a kislexikonban.

ALFA) Egy faj olyan populáciá

ja, amely a többi populációtói

elszigetelve, eltéro környezet

ben fejlodve már némileg eltér

az alapfajtóI.

ALJSZORZET A fedoszorök alat

ti suru, puha szorzet; a pihe

szorök alkotják.

ARCORR Az arctájék elore irá

nyuló nyúlványa.

ÁTALAKULÁSA peteburokból

kibújt fiatal egyed, a fárvo

testfelépítése még jelentosen

eltér a kifejlett példányétól.

A kétéltuek többsége így fejlodik.

CSALÁD Könyvünkben: rend

szertani kategória, a rokon

nemzetségeket tömöríti.

DOBHÁRTYAA középfül külso

határát alkotó rugalmas lemez. A kétéltúeknél a test fel

színén látható.

EBIHAL A békák vízi életmódú

lárvája.

ECHOLOKÁCIÓ Olyan tájékozódási mód, amikor az állat a

kibocsátott hangoknak a kör

nyezet tárgyairól való visszave

rodése alapján tájékozódik.

ÉLOHELY Állandó környezeti

viszonyai miatt jellemzo élovi

lágú élettér.

ELTER/EDÉSFöldrajzi elofordu

lási hely.

FAHATÁRA hegységekben az

a magasság, amely fölött nemnonek fák.

FA)A hasonló testfelépítésu

egyedek összessége, amelyek

egymás között szaporodva ter

mékeny utódok létrehozására

képesek.

FENYEGETETTSÉG KÖZELI

Olyan faj, melyek fennmaradá

sa nem védelemfüggo, de kö

zel állnak a sérülékenységhez.

FULFEDO A denevérfajok zö

ménél kicsi, porcos nyúlványa

külso fül ny~ása elott; alakja és

nagysága fajra jellemzo.

FÜLTOMIRIGYA kétéltuek fejé

nek két oldalán található páros

méregmirigy.

HANGHÓlYAG A hang fel

erosítésére szolgáló, felfújható

zacskó a hím békák fején.

Kislexikon

Rana kurtmuelleri (Anura)

Görögország és Albánia területén, valamint néhány égei-ten

gerí szigeten fordul elo. Általában barna színu, a háta közepén

világosabb csík fut végig és szabálytalan sötét foltok tarkítják.

Legjobban elterjedési területe alapján azonosítható. Meg

riadva a vízben bújik el, míg a hasonló epíroszi tavibéka

(R. epeirotica) a szárazra menekül.

Balkáni tavibéka

216 KÉTÉLTÚEK

Rana ridibunda (Anura)

A legnagyobb tennetu 6shonos európai béka, egyben a legza

josabb is. A hím hangosan brekeg, gyorsan ismételt emelked6

majd ereszked6 tríllái ideges kacagásnak túnik (Iatín neve erre

utal); hanghólyagja szürke. A tavi béka fehér hasa zöldesbarna

márványfoltos. Er6sen köt6dik a víz-

hez. Magyarországon a síkvidéki

állóvizek mellett gyakori.

Tavi béka

MÉRET Testhassz 9-15 cm.UTÓDOK 4000-10000pele, csamókban.

TÁPLÁLKOZÁS Rovarok, meztelencsigák és más

gerinctelenek; ha/ivadékok, békák, ebihafak.

ÁLLAPOT Gyakori; Ny-Európába betelepítették.

HASONLÓ FAJOK Kis tavibéka és kecskebéka

(1. 214. o.); ibériai kecskebéka (1. 215. a.J.

NAGY, NyíLT vízfeliile

teket kedveli, tari a fél

s6s és a szenllyezett vi

zet; a/70f az epíro5zi ta

vibékával egyl/tt fordul

e16. Általában a magasabb területeken található.

kicsi sarok-

DÚS NÖVÉNYZETU

állóvizek mellett, folyó

menti /igeterd6kben

fordul eltJ.

218 NÉVMUTATÓ NÉVMUTATÓ219

Névmutatóközönséges 201, 208foltos 157,158déli 71

mallorcai 201közönséges 159, 160közép tengeri 71

Dama dama 119spanyol 157, 158közönséges 70

A tudományos kutatás és

bálnaChaIcidcs bedriagai 157Darevskia pratico/a 152zöld 156laposfeju 71a genetika fejl6désének

csuka- 104chalcides 159delfinercteiegérmacedón 71eredményeképpen az egyes hosszúszárnyú 105

ocellatus 158 fehércsoru 106, 107havasi 79nagyfeju 72fajok tudományos -latin- barátfóka, mediterrán 103pistaceae 157fehéroldalú 106, 107közönséges 78, 79tátrai 70neve idorol idore változhat,ezért elofordulhat, hogy

barázdásbálna, közönségessexlineatus 156palackorrú 109pirók 76, 77

más, foleg régebbi kiadvány-

104simany; 156 Risso~ 108, 109sárganyakú 78, 79

ban más néven szerepel

Barbastella barbastellus 45striatus 159denevéruráli 78Gegy-egy faj.

barlangi-szalamandraviridianus 156Bechstein~ 36erdei mókusGalemysAz index ben mind a latin,

barna 188Chamaeleo Brandt- 34, 42közönséges 53, 54pyrenaicus 26mind a magyar név alapján

foltos 187africanus 130fehértorkú 41szürke 53, 54, 74at/antica 155

kereshet. A latin fajnevekillatos 188chamaeleon 130hosszúszárnyú 44erdeipocokbravoana 156

dolt betuvel vannak fel-tüntetve.

olasz 187Chelonia mydas 128\

Dermoche/ys coriacea 128 deres 60, 65, 66caesa ris 155

sárga 188Chiaglossa lusitanica 186

Desmana moschata 26sarki 65, 66gaJ/oti 155

szardíniai 188Chionomys nivalis 67

Dinaromys bogdanovi 67vöröshátú 65, 66, 6Sintennedia 156

A,Á

barnabéka

cickányDiscoglossuserdei sikl 6, olasz 171, 172simonyi 156

appennini 212, 213apró 20, 21, 25

gafganoi 20Serdeisiklók 171-172stehlini 156

Ablepharus kitaibeli 157

görög 212,213barna 19jeanneae 208

Eretmochelys imbricata 128gekk6Acanthodacty/us erythrurus

olasz 212, 213erdei 17, IS, 20, 21

montalentii 208Erinaceuscsupaszujjú 133

135

pireneusi 210havasi 19

pictus 208concolor 16fali 131agáma, közönséges 129

spanyol 210,212házj 24, 25

sardus 208europaeus 15lemezesujjú 133

Alces alces 116

békakeleti 24, 25

disznódelfin, közönségesEryx jaculus 164török 132Algyroides

erdei 210, 211, 212, 213kisded 21, 25

106Eu/eptes europaea 133Genetta genetta 98

{itzingeri 137

gyepi 209, 210, 211koronás 17, 18

Dolichopis caspius 168Euprepis aura tus 158Glisglis 74

marchi 137

iszaptúró 201, 20Sközép- IS

Dryomys nitedula 75EuproctusG/obicephala melas 108

moreoticus 136

mocsári 209, 211, 212mezei 23

asper 190gömbölyufeju~delfin,

nigropunctata 136

ökör- 213olasz 17 E, É

montanus 191hosszúszárnyú 108, 109

Alopex lagopus 88

tavi 214, 215, 216spanyol 17, 18

platycephafus 191görényBison bonasus III egér

Alytes Blanustajga~ 21

bajuszos 77közönséges 91, 92, 93

cisternasii 201Fmolnár~ 91, 92

cinereus 162törpe- 18,20,21

güzü~ SO, 81dickhilleni 201 strauchi 162, 163Clethrionomys

házi 80, 81faligyiktigris- 91

muletensis 201 boa, homoki 164, 177glareolus 65

spanyol 80, 81baleári 147vadász- 92

obstericans 201Bombina

rufocanus 66törpe~ 73, S3

balkáni 149görények 91-92

Anguisbombina 200

nltilus 66egérfü]u-denevérCarbonell-144, 145, 146gote

cephallonica 162pachypus 200

coboly 95közönséges 36dalmát 150,151,152alpesi 192, 193, 196, 197

{Tagi/is 161variegata 200

CoronelIabajuszos 34fiumei 151, 153

bordás 190

Apodemusbordásgyik

austriaca 175hegyesorrú 35, 36ibériai 143, 144, 145, 146csukafeju 190, 191

agrarius 77közönséges 134girondica 176

horgassz6ru 37marokkói 147ibériai 196, 197, 199

alpicola 79spanyol 134

Cricetus cricetus 59hosszú lábú 32, 33míloszi 154kárpáti 196, 197, 198

flavicollis 79borz 97

Crociduraközönséges 35olasz 143,147,148, 149,korzikai 190, 191

mystacinus 77bölény, európai 11

canariensis 24tavi 32, 33150márványos 192, 193, 196

sylvaticus 78Brachylagus floridanus 52

leucodon 23 vízi 32, 33peloponnészoszi 153, 154olasz 19S, 199

uralensis 78Bufo

osorio 24vörhenyes 37pityusen 147pettyes 197, 198, 199

Archaeolacerta bedriagae 148bufo 204

russula 24egérfulu-denevérek 40spanyol 143, 144, 145,pireneusi 190, 191

Arvicolacalamita 205

sicula 24 ékszertekn6s146,talpas 197, 198, 199

sapidus 63viridis 206suaveolens 25 díszes 127szicíliai 149, 150tarajos 194

terrestris 64zimmermanni 24közönséges 125, 126, 127szkíroszi 153, 154törpe~ 192, 193

ásóbékaCystophora crista ta 105

!Elaphe tirrén 148Grampus griseus 109

barna 202, 203

Cquatuorlineata 170

farkas 86, 87Gulo gula 90

szíriai 202, 203, 206

CanisCs

sau roma tes 170fehérfogú cickányok 24-25

zöld 202, 203

aureus 96 éleshátúgyikPelis silvestris 99

Gyásóbékák 202-203 lupus 87cserepestekn6s fekete 136, 143fóka

ásógyík

Capraál- 12S görög 136borjú- 102gyík

európai 162

aegagrus 114közönséges 128spanyol 137grönlandi 102elevenszül6141, 142, 143,

mediterrán 162, 163

ibex 113csíkosmókus tirrén 137gyurus 101, 102152

Atelerix algirus 16

pyrenaica 113berber SS, 58Eliomys quercinus 75hólyagns 105fali 142, 143, 145, 146,

Atlantoxerus getu/us SS

Capreolus capreolus 121szibériai 55, 58emlosök 8-9,14-121kúpos 104, 105149,150

Axis axis 118

Caretta caretta 128csorös cet, kacsafeju 08Emys orbicu/aris 125földikutya,fÜrge 140, 141, 142Castar

Eptesicusbalkání 5Shegyesfeju 151, 152canadensis 62

bottae 40nyugati 58homoki 151, 153, 154B {iber 61

Dnilssonii 41földípockok 71-72pannon- 157

Balaenoptera

Cervusdajkabéka serotinus 40földipocokpávaszemes 138, 139, 140acutarostrata 104

elaphus 117déíi 201 ércesgyíkalpesi 72réti 142, 150, 152physalis 104

nippon 118ibériai 201 csikos 159, 160balkáni 71rojtosujjú 135

220 NÉVMUTATÓ NÉVMUTATÓ221

tirrén 149

hOTvathi 150Lissotriton (Triturus) nivalis 94ostorsiklóPlatycepszöld 138, 139, 140, 141

monticola 144boscai 197 putorius 92Dahl- 166col/aris 166

gyikászkigyó, európai 165

iszaptúróbéka, ibériai 208helveticus 199vison 93nyakörves 166najadum 166italicus 199

Myocastor coypus 62Ovibos moschatus 111PJecotus

mOr/tandon; 197Myopus schisticolor 60Ovis ammon 112autitus 46

H Kvulgaris 198Myotisaustriacus 47

Halichoerus grypus 104, 105

kaméleonLutra lutra 96 bechsteinii 36Ö,O

Fleurodeles waltl190

haragossikló

afrikai 130Lynx blythii 36 pocokalgériai 167

közönséges 130. Iynx 100 brandtii 346spocok 67csalit járó 65, 68, 69balkáni 157, 168

kardszárnyúdelfin,pardínu5 100capaccinii 336z 120, 121északi 68, 69

sárgászöld 166, 167, 168,közönséges 08 dasycneme 33

Günther- 69

171

kecskeM

daubentonii 32 havasi 67

házi macska 98, 99

bezoár- 114emarginatus 37

Pmezei 68, 69

hegyesfejugyik, görög 153,

k6száli 113, 114, 115Macaca sy/vanus 49myotis 35

patkányspanyol 68, 69154

spanyol 113, 114Macroprotodon cucullatus 176L

mystaeinus 34 házi 81, 82Podareis

hegyigyik

kecskebéka 214, 215, 216Macropus mfogriseus 49nattereri 37

vándor- 81, 82bocagei 146aráni 144

ibériai 215, 216Macrovipera sehweizeri 181punicus 35

patkósdenevércarhonelli 146

Aurello- 144

kecskebékák 214-216macskakigyó 164, 177Blasius- 29, 31

erhardii 154

Horváth-143, 150, 151,

kenguru, Benett- 49makákó, berber 49

kereknyergu 29, 30, 31gaigeae 153, 154

152

késeidenevérMalpolon monspessulanusNkis 29

hispanicus 145

ibériai 144, 145, 146

északi 41165

Nannospalax leucodon 58Méhely- 30, 31IiIfordi 147

pireneusi 144

közönséges 38, 39, 40Marmota rnarmota 57

Natrixnagy 30, 31melisel/ensis 151

hegyivipera, ibériai 178,

kigyógyík, pettyes 159, 160,Martes

maura 173pelemi/ensis 154

179, 180

161,163,192foína 95natrix 174

erdei 75muraUs 143

martes 95 Hemidactylus tureicus 132koraidenevér tessellata 172kerti 75peloponnesiacus 154

zibellina 95 pityusensis 147Hemorrhois óriás- 38, 39 Neomysmogyorós 73, 83

alginJs 167r6t 38, 39, 40

Mauremysanomalus 23

raffonei 149nagy 55, 74hippocrepís 166

sz6röskarú 38, 39, 44leprosa 126

fodiens 22

siculus 149rivulata 126

Pelobatestauricus 153hermelin 94 korongnyelvubéka, tarka

Mediodacty/us kotschyi 1331nutria 62, 63, 96 cultripes 203

Herpestes ichneumon 98208 Nyctalusfuseus 202

tiliguerta 148

medve waglerianus 1SOHierophis kószapockok 63barna 85lasiopterus 38, 39

syriacus 203proeyon lotor 90gemonensis 168 kószapocokjeges- 86

leisleri 39Pelodites

Proteus anguis 189viridiflavus 167 déii 63, 64Megaptera novaeangliae 105

noetula 38ibericus 208Psammodromushi úz közönséges 63, 64Meles meles 97 Nyctereutes procyonoides 88

punctatus 208a/girus 134közönséges 100 kutya, házi 87menyét 94 petymeg, északi 98hispanieus 134párduc- 100 Mertensiella luschani 191

NypézsmacickányPseudemys pieta 127hód LMesocricetus newtoni 59

keleti 26P5eudopu5 apodus 160európai 61, 62 Mesotriton (Tritums) alpestrisnyérc

pireneusi 22, 23, 26Pteromys volans SSkanadai 62Lacerta

196amerikai 93, 96

pézsmapocok 62, 63, 96hódok 61-62agilis 141

Micromys minutus 83európai 93, 96

pézsma tulok 111homokigyik, balkáni 153,graeca 153

Microtusnyércek 92, 93

PhocaR

154

mosorensis 151agrestis 68

nyest 95, 98Ranagroenlandica 102hosszú fülu-denevér

oxycephala 152arvalis 68lnyestkutya 88, 90, 97

hispída 102arvalis 211

schreiberi 139 nyúlalpesi 47 cabrerae 69 vitulina 101bergeri 214

barna 46, 47

trilineata 139guentheri 69

gyapjas farkú 52 catesbeiana 213kanári 49, 47

viridis 140oeconomus 69 havasi 50, 51, 52,Phocoena phocoena 106

Pipistrellus

cerigensis 216szürke 46, 47

Lagenorhynchusrossiaemeridionalis 68

korzikai 51cretensis 216

hosszú fülu-denevérek 46-47

acutus 106Miniapterus schreibersii 44

mezei 50, 51, 52alpinus 47dalmatina 212

kuhlii 43hörcsögalbirostris 107

mókus, perzsa 53pireneusi SO, 51, 52epeirotica 216maderensis 43dobrudzsai 59

Laudakia stel/io 129Monachus monachus 103uregi 51, 52 esculenta 214

közönséges 59, 60lemming

mongúz, egyiptomi 98nyuszt 95nathusii 43

graeca 213Hydropates inermis 120

erdei 60, 66Montivipera xanthina 181

pípístrellus 42grafi 215Hyla

közönséges 60mormota, európai 57a,á

pygmaeus 42iberica 210arbarea 207

lemmingek 60mosómedve 90, 97savii 44

italica 212, 213intermedia 207

Lemmus lemmus 60muflon 112 Gdobenus rosmarus 103teneriffae 46, 47kl. eseulenta 214

meridionalis 206LepusMuntiacus reevesi 120Odocoileus virginianus 118piszedenevér, nyugati 45

kl. grafi 215sarda 207castroviejoi SOMus Ondatra zibethicus 63Pitymuskurtmuelleri 216

Hyperodon ampulla tus 108

corsicanus SImusculus 80Ophiomarus punctatissimusduodeeimcostatus 71latastei 212Hystrix crista ta 84

europaeus 51spieilegus 80 160feJtení 71lessonae 214granatensis SO

spretus 81 Greinus orea 108gerbei 72/essonae bergeri 214

1, í

timidus soMuscardinus avellanarius 73óriásgyiklusitanicus 71

perezi 215levelibéka

Mustela atlanti 155multiplex 72pyrenaica 210Iberolacerta

mediterrán 206, 207erminea 94 gomerai 155savii 71ridibunda 216aranica 144

olasz 207eversmanni 91kanári 156subterraneus 70shqiperiea 216aurelloi 144

szardíniai 207fum 92 tenerifei 155tatricus 70temporaria 209bannali 144

zöld 206, 207lutreola 93 Oryctolagus cuniculus 52thomasi 71Rangifer tarandus 116

222 NÉVMUTATÓ

Rattus

strinatii 187teknos

nmvegicus 82

suprarnontis 188görög 123, 124rattus 81

genei 188kérges 128

repül6mókus, szibériai SS,

Spermophilu5leves- 128

74

dte/hls S6mocsári 125, 126

rézsikló 175, 176

suskus S6mór 123, 124

ibériai 17S, 176

Suncus etruscus 25szegél yes 124Rhinechis scala ds 170

Sus scrofa 110Telescopus fallax 177

Rhinolophus

sül, tarajos 84Testudo

Blasij 31

sün graeca 124

eUf},ule 30

európai 15, 16hermanni 123

ferrumequinum 30

keleti 15, 16marginata 124

hipposideros 29

mediterrán IS, 16Timon lepidus 138

Mehe/yi 31

törékenygyík 161, 162róka Sz

görög 161, 162

sarki 88törékenygyikok 161-162

vörös 86, 89

szalamandratörpedenevér

rozmár 103alpesi 183, 184, 185alpesi 44

rozsomák 85, 90

foltos 183, 184, 185durvavitorlájú 43Rupicapra

havasi 183, 184, 185fehérszélu 43

pyrenaica 114

ibériai 186közönséges 34, 42, 43

rupicapra 115

korzikai 183, 184szoprán 42

líkiai 191törpedenevérek 42-43

S

pápaszemes 186Trachemys scripta 127

szarvasTriturus

sakál, arany- 86, 87, 89dám- 118, 119carnifex 193

Salamandragím- 117, 118crista tus 194

atra 185jávor- 116dobrogicus 195

corsica 184muntyák- 120, 121karelinii 195

lanzai 184pettyes 118marmoratus 192

salamandra 183rén- 116pygmaeus 193

Salamandrina terdigitataszika 117, 118, 119Tursiops truncatus 109

186virginiai 117, 118Typhlops vermicularis 163

Sciurnsszelindekdenevér, nagy 48

anomalus 53szöcskeegérU,Úcarolinensis 54csíkos 76

vulgmis 53

északi 76, 77unka

seltopuzik, páncélos 160sárgahasú 200

Sicista Tvörös hasú 200

betulina 76Ursus

subtilis 76

Tadarida teniotis 48arctos 85sikló

Talpamaritimus 86erdei 167, 171, 172

caeca 28

haragos 168

europaea 27

Ü, Uhegyesorrú 170, 171, 172occidentalis 28

kámzsás 175, 176

romana 27, 28ürgekockás 172, 173, 174, 179

stankovici 28gyöngyös 56

leopárd- 166, 169

Tanlias sibiricus 58közönséges 56négycsíkos 170, 171, 172

tarajosg6te

patkós 166, 167, 169

balkáni 194, 195Vvipera-l72, 173, 174

dunai 194, 195Sorex

havasi 193, 194vaddisznó 110

alpinus 19

tarajosg6ték 193-195vadmacska 98, 99

araneus 17

Tarentolavakg6te, barlangi 189caecutiens 18

angustimentalis 131vakkígy6, sárga 160, 163

coronatus 18boettgeri 131vakond

granarius 17, 18

dela/andii 13]balkáni 28

isodon 21

gomerensis 131földközi-tengeri 27, 28minutissimus 21

mauritanica 131ibériai 28

mir/lJtus 20

tavibékaközönséges 27, 28

samniticus 17

albán 216római 27, 28

Spalax graecus 58

balkáni 216vakondok 27-28

Speleomantes

epíroszi 216varangyambrasii 187

karpatoszi 216barna 204, 205

flavus 188

kis 214, 216nádi 204, 205

impena/is 188

krétai 216zöld 203, 204, 205, 206

italicus 187Teira perspici/lata 147varangyok 204-205

Vespertilio murinlls 41

vidra 93, 96

Vipera

ammodytes 181

aspis 179berus 178

latasti 180

seoanei 179

ursirlii 177

ursinii rakosiensis 177

viperaáspis 172, 177, 178, 179,

180,181

fitosorrú 180, 181

hegyi 181homoki 177, 178, 179,

180,181

keresztes 177, 178, 179,181

míloszi 181

parlagi 177, 178, 179,181

rákosréti 177

viperák 178-181

vízicickány

közönséges 22, 23Miller- 22, 23

vízicickányok 22-23vízioz 120, 121

vízísikló 171, 172, 173,174

vízitekn6s

sötét 125, 126

spanyol 125, 126

NÉVMUTATÓ 223

Vormela peregusna 91

Vulpes vu/pes 89

zZamenis

linea tus 172

longissimus 171situla 169

zerge

alpesi 114, 115

pireneusi 113, 115

zergék 114-115

Zootica vivipara 142

zöldgyíkbalkáni 139, 140, 154

spaoyol138, 139, 140

224 KÖSZÖNETNYILVÁNíTÁS

Ivánítás


A borítón: Közönséges erdeimókus,Niall Benvie/Corbis

A SOROZAT KÖTETEIAz éjszakai égbolt

Fák

Gombák

Kozetek és ásványokLepkék

Rovarok és pókokVadvirágok

ISBN 963 9491 66 7

ISSN 1786-5409

A SZERZOROLDr. Chris Gibson természettudós, író,

tanár, tudományos ismeretterjesztoés természetfotós. A természet iránti

szenvedélye révén elhivatott természet

és környezetvédo. Az English Natureegyik rangidos természetvédelmi

tisztségviseloje.

A SOROZATRÓlÚj sorozatunkban Európa élovilágát

mutatjuk be. Ahatározó zsebkönyvek köteteigyakorlatiasak, tömörek,

és szemléletes képekkel mutatják bea legnépszerubb természettudományos

témákat. A sorozat kötetei otthon

és a terepen egyaránt jól használhatókaz egész család számára.

Az összes többi kép © Dorling Kindersley.

171 cra, cfl, cb; 172 cbl; 174 ela, cr; 175 cb; 176 ca;

179 cr; 180 cai, cb; 183 cb, cfl, ela; 185 cb; 186 ca,

cb; 187 ca; 190 ca; 191 bc; 192 ca, cb; 193 br;194 ela, bc; 195 ca; 196 el, cb; 197 tc, ca, cb, bl;201 da; 202 car; 204 ca, crb; 206 ela, cra, bl;

208 ela; 209 cbl; 213 c]b; 216 ela. DerekMiddleton/FLPA: 10 ela. © Florian Möllers:93 ela. MP O/Neill/Science Photo Library:

128ca. Dictmar NiU/Naturepl: 189 cb. AlanOuten: 004 c, 016 ela; 049 ela; 082 ca; 113 cra;

120 cbr; 156 ca. Oxford Scientific: 25cra.

Doug Perrine/SeaPic:s.com: 109 ca; 128 bl.Iliara Pimpinelli: 78 cb; 211 cra. © LuisQuinta/SeaPic:s.com: 103 be. Mike Read: 050 tr,cra; 051 car. cb; 052 cali 064 caI, cfr, cb; 073 cb;080 cb; 081 cb; 086 ca; 088 cai; 092 cb; 096 cb;101 ca; 104ca; 105 ca; 113 ca; 114 bl; 117 cfr;

118 c]a; 119 car, bl; 120 era; 121 cra. Diego

Reggiallti: 167 car; 169 ca, cb; 170 br; 179 cbl;180 crb. Robography/Alamy: 111 ca. Brian

Rogers/Natural Visions: 105 cbr. AlexisRosenfcld/Science Photo Library: 105 be.© Mike Salisbury /SeaPics.com: 102ca. © KevinSchafer/SeaPic:s.c:om: 10Zcb. Ty C.

Smedes/smedesphoto.com: 86 bc. RoarSolheim: 021 ca, cb; 060 cb; 066 cb; 094 ela.

jerocn Speybroek: 177 ca. David

Tiplillg/Alamy: 118 ca. TomUhlman/tomuphoto.com: 62 bcl. jan Van DerVoort: 002 c; 033 cfr; 056 cfl; 057 tr; 123 tr, ca;

124 ca, cra, crb; 126 cb; 129 car; 130 ca, cb; 131 cb;

132 ca; 133 ca, car, cb; 134 ca, ela, be, crb; 135 cai;136 br; 137 ca; 138 cb; 139 br; 140 ca, cb; 141 car,

efl; 142 caI, el; 144 ela, cbl, bl; 145 era, el; 146 ela,

cra; 148 cra, cbl, bl, br; 1SOcb; 151 cra, cb, h];152 cra, elb, bcr; 153 ca, car, br; 154 cJa, cra) bl;157 ca, cb; 158 ca; 159 cai, era; 160 ca, bl; 162 ca,

cfr, cb], crb; 163 c, car; 164 ti, cbl, ca; 165 cb, cfl,

car, 166 ela, crb; 168 era, ela; 170 ela, cra; 172 erb;173 car, el, cb; 175 car; 176 ela, clb, crb, be; 177 cb,br; 178 ca, cla; 179 cra, cfl, br; 180 c, cbl; 184 ca,

cb; 185 ca; 186 br; 187 clb; 188 ca, cb; 189 car;190 era, cbr, bl; 191 caI, cra; 193 tc, ca, clb; 195 cb,

cbr; 200 ela, cra, bl; 201 cra, cb; 202 ela, cb;203 cra, ela, bl, erb; 205 c, 206 br; 208 crb; 209 br;

210 cra, ela, elb, crb; 211 ela, eb; 212 ela, cra, cbr,br; 213 cra, ela, efl; 216 cra, cfr, erb, bl. RollinVerlinde: 011 b]; 017 bc; 018 ca, cb; 020 cai, cb;

022c, cbl; 023 ca, br; 024 ela, cb; 027 cb; 029 cr;030 cra, ela, bl, cbr; 031 ca, elb, crb; 032 cb; 033 ca,cb; 034 cla, b]; 035 ca, cbr; 036 cra, bc; 037 ca, br;

038 cfl; 039 cra, cb]; 040 car; 041 car, cb; 042 c, erb;043 car, elb, br; 044 cai, bc; 045 car, cbl; 047 ca, cb;

048 ca, cb; 049 cb; 052 cbr; 055 ela; 058 ca; 059 ca,cb; 061 ca, cb, clb; 062 cali 066 ca; 068 ela; 069 era;070 c, cb; 074 ci, crb; 075 ca], crb, clb; 076 cb;077 ca, cb; 078 cb; 079 cb; 080 car; 081 ca; 082 cb;

083 elb; 087 era; 090 bc; 094 bc; 100 br; 101 cb;112c; 113 bc; 115c; 207crb; 208 bl.Visual&:Written SLI Alamy: 126 ca. DaveWatts/NHPA: 28 bc. H. Willocx &:R. Verlinde:

071 cbl; 072 cbL Hugo Willoc:x: 025 br; 028 car.

Yvcs Adams: 037 ela; 040 Cbi061 bl; 062 ci;

127 clb; 205 cb; 207 el. Heathcr Angel/NatllralVisions: 98 ca. Michel Aymerich: SS be. Lars

Bergendorf: 1.35cb; 136 ca, ela, 137 cb; 138 cari139 cfl; 144 ca; 147 cai cari 206 car. Dean Biggins,

Denver Zoological Foundation: 91bJ. DavidBírd: 150 ca. © ]onathan Bird/SeaPics.c:om:107 car. Camille Braiden: 189 tr. Silvio Bruno:

172 ca. Peter Cairns: 053 cr; 054 cb; 085 cbl;

095 ca; 097 c; 099 ca; 100 ca; 105 cra; 109 cb;116 bl. Mark Carwardine/Naturepl: 107 br.

Cisc:a Castelijns/Foto Natura/FLPA: 76 ca.© Graeme Cresswell: 106 caI. George

Dodge/ Alamy: 84 c. Phil Dotson/Scienc:ePhoto Library: 103 cra. Dudley Edmonson:063 cai; 087 cb; 088 car; 090 cra; 116 cra; 213 crb.

Gerry Ellis/Minden Pidures/FLPA: 016 br.Yossi Eshbol/FLPA: 91 cra. NeH Fletc:her: 015 tr;

016 ti; 017 tr; 018 ti, cfl; 019 tr; 021 tr; 022 ti;023 tr; 024 ti; 026 ti; 027 ca; 029 tr; 030 ti; 031 tr;032 ti; 033 tr; 034 ti, efl; 035 tr; 037 efr; 041 tr;043 efr; 044 efl; 045 tr; 050 ti, cfl; OS1 tr; 058 tI;061 tr; 062 ti; 063 tr; 064 ti; 066 cfl; 072 ti; 087 cfl;

088 ti, bl: 090 ti; 092 caI; 102 ti; 103 tr; 104 ti;105 efr; 115 tr; 121 cbr; 128 crb; 129 tr; 132 ti;133 tr; 134 ti; 137 tr, cfr; 141 tr; 143 cb; 147 tr;152 ti; 158 ti; 161 cb; 200 hl; 204 cb; 209 c. PaulGalc: 108 ca. Chris Gibson: car. Mclvyn Grey:

016 bcr; 046 cbr; 086 tI. Morten Günther: 155 cb.

© Clem Haagner/AfriPics.c:om: 98 elb. DanielHeuclin/NHPA: 26ca, bc. Nigel Hicks: 089 cbl;117 cbl; 121 ca. josef Hlasck: 015 bc; 053 ela;056 car, ela; 057 c], cr; 060 ca]; 065 ca; 068 crb;073 ca; 078 cra; 085 c]a, cra; 095 bc; 096 caI;100 cfl; 101 tr; 110 cb; 111 cb; 114 cra; 118 bl;120 ela. © Sasc:ha Hooker/ScaPics.c:om: 106bc.

jon Hornbuc:kle: 104 br; 108 bc, crb. DavidHosking/FLPA: 17 cfr. Geoffrey Kinns/NaturalVisiolls: 94 cra. Barbara Klahr: 147 be.

Dr. R. Kraft: 19 caI, cb; 67car, be. Terry

Longlcy: 054 ela. © jose Luis Gomez dcFrancisco/Naturepl: SObl; 71 ca. MichaiManiakowski: 56 bl. Paolo Mazzci: 123 cb;

124 cb; 125 cb; 129 cb; 130be; 131 car; 132 cb;133 bl; 136 cbr; 139 cra, ca, cb; 141 cbr; 142 cb;143 cra, ela; 145 cb; 146 cbr, bl; 148 cai; 149 ca, cb,

erb; 150 br; 151 ela; 152 ca]; 153 elb; 154 crb;155 ela, cra; 156 cbr; 158 cb; 159 cb; 160 cbl;161 ca; 166 cra, cbl; 167 c, cb; 168 elb, erb; 170 e1b;

A kiadó köszönetét feiezi ki a képek rendelkezésre

bocsátásáért és megjelenésük engedélyezéséérta következ6knek:

Rövidítések: a == fent, b = lent, c = középen,

f = szélen, 1= balra, r = jobbra, t = legfelül.

Köszön

A KÉPEK EREDETE:

Képtár: Claire Bowers és Lee Thompson.

A DorIing Kindersley koszönetét fejezi ki Neil

Fleteher és Will Jones munkájáért, melyet a képekfelkutatásában és az ügyintézésben végeztek,

valamint Miezan van Zyl adminisztrációbannyújtott segítségéért.

A lényegre törö, könnyen kezelheW határozó könyv Európa vadvilágából többmint 300 fajt mutat be szemléletes közelképek segítségével. A kötet kiváló útitársminden természetjáró számára, korra ésképzettségre való tekintet nélkül.

.•. ELOFORDULÁS

A térkép pontosanmegmutatja, hol lehetszámítani az adott fajelofordulására.

.•. A FAJOK FÉNYKÉPE

Minden fajismerteto egynagy képen mutatja be azállat fo jellegzetességeit.

--'_<iIiili1iii>~fiIi!IIiQI>

1iIlí11"'-. \ ürülék 4 mm-ig

, , ; ,.~r"tI #' ", •• '

., ': hátsá lábnyommeflso. 7,8 cm-ig

lábnyom 1 cm-ig

~ ép szélu, télberágott•• mogyoróhéj

"'~'i.'~~O.:OOO~lEKÉRGEZETI FAÁG

.•. LÁBNYOMOK

ÉS ÉLETJELEK

Az állat tevékenységének jelei, az ürülék, alábnyomok, a táplálékmaradványok különképeken láthatók.


A SZERZOROL

A SOROZAT KÖTETEIAz éjszakai égbolt

Fák

Gombák

Közetek és ásványokLepkék

Rovarok és pókokVadvirágok

Dr. Chris Gibson természettudós, író,

tanár, tudományos ismeretterjeszWés természetfotós. A természet iránti

szenvedélye révén elhivatott természetés környezetvédö. Az English Nature

egyik rangidös természetvédelmitisztségviseloj e.

A SOROZATRÓLÚj sorozatunkban Európa élövilágát

mutatjuk be. Ahatározó zsebkönyvek köteteigyakorlatiasak, tömörek,

és szemléletes képekkel mutatják bea legnépszerubb természettudományos

témákat. A sorozat kötetei otthon

és a terepen egyaránt jól használhatókaz egész család számára .

A borítón: Közönséges erdeimókus,Niall Benvie/Corbis

ISBN 963 9491 66 7

ISSN 1786-5409 www.dk.com

www.dk.com

••• ELOFORDULÁS

A térkép pontosan

megmutatja, hol lehet

számítani az adott fajelofordulására.

••• A FAJOK FÉNYKÉPE

Minden fajismerteto egy

nagy képen mutatja be az

állat fo jellegzetességeit.~,--~~

<Ii/IIiifilI>tliIiIiP

tfiI1II" •••• -. \ ürülék 4 mm-ig

••• LÁBNYOMOK

ÉS ÉLETJELEK

Az állat tevékenységé

nek jelei, az ürülék, a

lábnyomok, a táplálék

maradványok külön

képeken láthatók.

, ,. ,~.1·" -' \ ,."

•• :: hátsó lábnyommeflsó' 7,8 cm-ig

Jóbnyom 7 cm-ig

__ ép szélu, télberágottWI' mogyoróhéjMEGRÁGOTT MOGYORÓ

..::.~.~lEKÉRCEZETT FAÁG

A lényegre töro, könnyen kezelheto határozókönyv Európa vadvilágából többmint 300 fajt mutat be szemléletes közelképek segítségével. A kötet kiváló útitársminden természetjáró számára, korra ésképzettségre való tekintet nélkül.

Vadállatok - Chris Gibson

Documents

Transcript of Vadállatok - Chris Gibson