V. 5. - 2012. MájuS Mindig vár Köszöntsük égi Édesanyánkat! · 2012. 7. 4. · V. éVfolyAM...

V. éVfolyAM 5. SzáM – 2012. MájuS – árA: 150 ft

A női élethivatásról, küldetésrőlMájusban minden gyerek felköszönti édesany-

ját, nagymamáját ► 3. oldal

A Szent Márton útIsmerjük meg a Via Sancti Martini északi útjá-

nak első állomásait ► 9. oldal

Múlt–Idő A cserkészet jelentős szereppel bírt a két világ-háború közti időszakban ► 11. oldal

Mindig várHorváth István Sándor

A mikor május első vasárnapján azédesanyákat ünnepeljük, első gon-

dolatunk mindenképpen az legyen, hogyhálát adunk Istennek édesanyánkért, akiéletet adott nekünk, s nem hagyott ma-gunkra minket, hanem gondoskodó szere-tettel felnevelt.

Édesanyánk iránti hálánkat azonban necsupán Istennek fejezzük ki, hanem nekiszemélyesen is mondjunk köszönetet.Anyai szeme állandóan figyelt ránk, anyaikeze mindig védelmezett és simogatottminket, anyai szíve jól ismeri minden bá-natunkat és boldogságunkat. Amikor maegy jó szóval, egy virágcsokorral vagy másajándékkal kedveskedünk édesanyánknak,akkor ezt ne csupán azért tegyük, mert eza szokás, vagy mert ez egy szép ünnep,hanem azért, mert anyánk szeret minket, ésmi értékeljük és szeretnénk viszonozni ezta szeretetet.

Az édesanyák forduljanak mindig Jézusédesanyja, Mária felé, akiben igazi példa-képre találhatnak anyai hivatásuk teljesí-tése során. Mária egészen a gyermekéért, afiáért, Jézusért élt. A názáreti leány öröm-mel fogadta gyermekét, szeretettel neveltefel, elkísérte szenvedésének útján, s velevolt halálakor is a Golgotán. Mária mind-annyiunknak, minden anyának és gyer-meknek, de minden árvának is az égiédesanyja.

Felnőttként tudom, hogy sok helyre, sokszemélyhez úgy érdemes indulni, hogyelőre egyeztetünk időpontot. Az édes-anyámhoz viszont soha nem szükségeselőre bejelentkezni. Felnőtt gyermekkénttudom, hogy ő mindig vár.

Ő seink szép hagyománya sze-rint május hónapban estén-

ként összejövünk az Úr házában,hogy égi Édesanyánkat köszöntsük.Lelkesen énekeljük az ismert éneket:Néked ajánljuk, Szűzanyánk, / A leg-szebb hónap alkonyát. / Ezer nép hívenzengi ma: / Ó üdvözlégy Mária. (Ho 188)

Feltehetjük a kérdéseket: miért kö-szöntjük egy egész hónapon keresz-tül a Szűzanyát? Pusztán csak meg-szokásból végezzük a májusi litániá-kat, mert szüleink és nagyszüleink isígy tettek? Mindegyikünk számáramegerősítést jelent őseink buzgó pél-dája, hiszen a családi légkörnek kellannak lennie, ahol elsajátítjuk vallá-sos életünk alapjait, de elsősorbanmégsem pusztán hagyománytiszte-letből végezzük Mária-dicséretein-ket, köszöntéseinket.

A hívő ember Mária mellett meg-érzi, hogy jó imádkozni és hogy mi-lyen fontos az imádság az életünk-ben. Szűzanyánk az, aki megtanítminket helyesen beszélgetni jóságosMennyei Atyánkkal, amikor meg-mutatja számunkra, hogy neki is azimádság adott erőt élete mindennapján. Nagyasszonyunk felhívja afigyelmünket saját példáján keresz-tül arra, hogy egyedül csak az imád-kozó Egyház lehet sikeres a krisztusiörömhír továbbadásában, mert azimádság és az imádságos lelkületteszi hitelessé a kereszténységet avilág előtt. Ha ugyanis nincs szava-ink és tetteink mögött szívből jövő

imádságos lelkület, akkor erőtlennéválik tanításunk és lélek nélkülivéminden cselekedetünk.

Égi Édesanyánk nemcsak az Egy-ház születésekor imádkozott együttaz apostolokkal és a tanítványokkal,hanem ma is ezt teszi, amikor imád-kozik és közbenjár értünk. A hívőember mindezeket látja, tapasztaljaélete minden napján és ezért köszö-nete és hálája jeleként fohászokkalfordul a Szent Szűzhöz, hogy to-vábbra is kérje tőle pártfogását, segít-ségét és oltalmát. Tegyük az előttünkálló hónapban mi is ezt, fussunkhozzá minden örömükkel, bána-tunkkal, hiszen ő a mi bús szívünk-nek nagy öröme.

Köszöntsük égi Édesanyánkat!Déri Péter

Néri Szent FülöpDéri Péter

F ülöp atyát Róma másodikapostolának nevezték, hiszen

életművével, az „oratóriummal”felrázta az „örök várost” a lelki tes-pedtségéből. Saját bevallása sze-rint nem tett semmi különlegeset,csak végezte a dolgát, igyekezettúgy élni, ahogy azt az imádságbantanulta az Úr Jézustól. A szüntelenapostolkodáshoz szükséges erejéta Szentírásból, a szentmiséből ésaz imádságból merítette. Ezek ad-ták nyíltságának, élénk fantáziájá-nak, óriási lelkesedésének, vidám-ságának, humorának alapját is,amelyek soha el nem hagyták.

Édesapja szerette volna, hogy ke-reskedő legyen belőle, ezért nagy-bátyjához küldte, Fülöp azonban aMontecassino közelében lévő kisvároskában inkább Szent Benedekiskolájába járt – ahol nagyon sokattanult –, minthogy a nagybácsi üz-letében dolgozott volna.

1536-ban Rómába ment, ahol afirenzei vámhivatal vezetőjénekgyermekeit tanította kevéske meg-élhetésért, emellett pedig elkez-dett teológiát tanulni és megismer-kedett Loyolai Szent Ignáccal és ajezsuitákkal, akikkel együtt jártaksegíteni a kórházakba. Az egyikteológiai előadás után azonban újéletet kezdett, eladta kevés vagyo-nát, csak a Szentírását és Szent

Tamás Summáját tartotta meg,majd minden napját utcai apostol-kodással töltötte.

Nem korholó beszédeket mon-dott, hanem összeszedte az utcaigyerekeket, a fiatal kereskedőket,az apró boltok tulajdonosait, vala-mint a nincstelen művészeket, ésvidám társalgásba kezdett velük.Vidámsága és talpraesett válaszaimegnyitották hallgatói szívét, ésígy vezette el őket Krisztushoz.Sokszor hangsúlyozta nekik: „Avilági ember is élhet szentül. A világ-ban, otthon! Isten szolgálatában nemakadályoz semmilyen foglalkozás, mes-terség, sem udvari szolgálat!” Nemvoltak ezek olyan nagy szavak, deaz ember, aki mondta, hiteles, sza-vahihető volt, ezért bátran követ-ték.

Napközben tanított és dolgo-zott, az éjszakáit viszont imádság-gal töltötte a katakombákban vagyvalamelyik templomban. Csodála-tos belső élete titok maradt a jóIsten és közte. Rendszeresen vol-tak látomásai. Lelki atyja bátorítá-sára 36 évesen szenteltette magátpappá, ezután rengeteg időt töltötta gyóntatószékben, volt, hogynapi 15 órát. A gyóntatáson ke-resztül bővítette tanítványai körét.

Többször bevádolták a pápákelőtt irigyei, de ő mindig magamellé állította Krisztus földi hely-tartóit, akik támogatták művét. Ta-nítványai a vasárnapi misék előtt,után és esténként körmenetekettartottak népnyelvű imákkal ésénekekkel. Sok verset maguk írtakés zenésítettek meg, amelyeket te-reken, utcákon és sok esetbentemplomokban adtak elő egy-egyprédikáció kíséretében. A jókedvés vidámság hatotta át őket, amita rendszeres lelki élet, a gyakoriszentgyónás és szentáldozás biz-tosított.

Úgy gondolom, az Új Evangeli-záció Évében a katolikus közössé-geknek is ehhez hasonló krisztusiderűtől sugárzó irányba kell el-mozdulnia, amelynek a szentségiélet és az imádság az alapja.

2 ● 2012. május Martinus

liturgia

Az egyházi évA húsvéti idõ II.Ipacs Bence

a húsvét utáni negyvenedik napon, áldo-

zócsütörtökön ünnepeljük Urunk

mennybemenetelét. Ahol ez nem parancsolt

ünnepnap – mint ahogyan hazánkban sem az

–, ott átkerül húsvét hetedik vasárnapjára.

Az Urunk mennybemenetele utáni köz-

napok – pünkösd szombatjáig bezárólag – a vi-

gasztaló Szentlélek eljövetelét készítik elő.

A húsvéti idő ötvenedik napja pünkösd va-

sárnapja, a Szentlélek kiáradásának és az Egy-

ház születésének ünnepe. Magyar neve a

görög „pentekoszté” = „ötven” szóból szárma-

zik, olasz vagy német közvetítéssel. Pünkösd

ünnepe a szombat esti vigília szentmisével

kezdődik. Ennek igeliturgiájában négy ószö-

vetségi szöveg áll rendelkezésre, hogy tetszés

szerint lehessen választani egyet az ünnep

sokszoros jelentésének megvilágítására; sőt az

egyházi rendelkezések értelmében akár va-

lamennyi olvasmány felolvasható. A szent-

lecke rámutat a Szentlélek sajátos szerepére,

amelyet az Egyházban tényleg gyakorol.

Végül az evangéliumi olvasmány arra emléke-

zik, amit a még meg nem dicsőült Krisztus

ígért a Szentlélekről. A nappali misén első ol-

vasmánynak vesszük az Apostolok Cselekede-

teinek elbeszélését a nagy pünkösdi esemény-

ről, a szentlecke pedig megmutatja, hogy mily

hatással működik a Lélek az Egyház életében.

Pünkösd vasárnapjának ugyancsak van szek-

venciája. Végül az evangéliumi olvasmány

emlékezetünkbe idézi Jézust, amint húsvét es-

téjén a Szentlelket közli tanítványaival.

Pünkösdvasárnappal lezárul a húsvéti ün-

nepkör, másnap megkezdődik az évközi idő.

A húsvéti gyertyát elteszik az oltár mellől, ha-

rangszóra pedig a „Mennyek királyné asszonya”

antifóna helyett ismét az „Úrangyalát” imád-

kozzuk. A liturgikus reform előtt pünkösdnek

is volt nyolcada, erre emlékeztet a polgári nap-

tárban ma is szereplő pünkösdhétfő napja, és

ezért szokás ezen a napon votívmisét mondani

a Szentlélekről.

PéldakéP

Néri Szent Fülöp(1515–1595)

Martinus 2012. május ● 3

B oldog II. János Pál pápa 2001-benAz életszentségre szóló meghívás

című írásában a következőket írta: „AzEgyház egyik elsődleges feladata, hogy se-gítse a keresztényeket az életszentség útján,és így »a hit megértése által megvilágosod-va« megtanulják, hogyan ismerjék meg ésszemléljék Krisztus arcát, hogyan fedezzékfel benne saját hiteles önazonosságukat és azta küldetést, amit az Úr minden egyes keresz-tényre bíz.”

Mulieris Dignitatem kezdetű apostolilevelében a nő méltóságára és hivatásárais hangsúlyt helyez. Az írásban, amelyeta Mária-év (1987) alkalmából tett közzéBoldog II. János Pál, a legfontosabb gon-dolatok egyike, hogy az asszony erkölcsiés lelki ereje szorosan összefügg annaktudatával, hogy Isten egész különlege-sen rábízta a férfit, magát az embert.Ugyanakkor Boldog II. János Pál mindiga nő hivatásának két dimenziójára hívtafel a figyelmet. Az egyik dimenzióban azanyaság, a másikban a szüzesség kerül aközéppontba. Az apostoli levél továbbiszámunkra megfontolandó gondolatai:

„A házasságban a személyek kölcsönösajándékozása kitárul egy új élet, egy új em-ber ajándéka felé, aki szüleihez hasonlóanszintén személy. Az anyaság kezdettől fogvamagával hozza a kitárulkozást az új személyfelé: és éppen ez a nő »szerepe«. Mert ebbena kitárulkozásban, tudniillik a gyermek foga-násában és szülésében talál magára az asz-szony »őszinte odaadása által«. […] A szü-zesség a nő számára is utat nyit, olyan utat,amelyen a nő másként valósítja meg szemé-lyiségét, mint a házasságban. A nő, aki kez-dettől arra hivatott, hogy szeressék és szeres-sen, a szüzességre szóló meghívásban Krisz-tust elsősorban úgy találja meg, mint Meg-váltót, aki önmaga teljes ajándékozásával»mindvégig szeretett«; s erre az ajándékraválasz a nő egész életének »őszinte elajándé-kozása«.”

Május hónapban különös figyelmetszentelünk az édesanyáknak. Mindengyermek – legyen óvodás, iskolás, egye-temista vagy felnőtt – felköszönti szeretőédesanyját, nagymamáját, és Isten ke-gyelméből akár dédnagymamáját is. Amájusi hónap azonban igazi életpéldák-kal is megerősít bennünket női hivatá-sunkban:

A magyarok első koronás uralkodó-nője, Boldog Gizella egyike azoknak anagy európai nőknek, akik előmozdítot-ták a nyugat kereszténnyé válását. Pél-dás felesége volt István királynak. Fia,Imre halála után mindinkább visszavo-nult, István halála után pedig már csakisIstennek élt. Május 7-én emlékezünk rá.

Május 11-én Boldog Salkaházi Sáráraemlékezünk. 2006. szeptember 17-én dr.Erdő Péter bíboros a boldogok sorábaemelte a szociális testvért, aki tudatosanajánlotta fel életét az üldözöttek védel-mére. Óriási kockázatot vállalva mene-kítette az embereket: a második világhá-ború utolsó hónapjaiban üldözött zsi-dók, nők és gyerekek százait rejtegettebudapesti rendházában. Miután valakiföljelentette, a nyilasok kivégezték 45éves korában. Salkaházi Sára boldoggáavatása azért is jelentős esemény, mertkilencszáz év elteltével ez volt az elsőboldoggá avatás hazánkban.

Május 22-e Szent Rita napja, aki márgyermekkorában apáca akart lenni, deszülei odaígérték a kezét egy helybeli if-júnak, aki a kortársak szerint vad és erő-szakos ember volt. Szülei után azonbanelvesztette férjét, majd két kicsi fiát is.Casciában a Mária Magdolna ágostonoskolostorba jelentkezett, ahonnan egy-más után háromszor visszautasító vá-laszt kapott özvegysége miatt, de végül1407-ben csodálatos módon bejutott.

az oldalt öSSzeállította: h. PezeNhóFer Brigitta

a hírek ForráSa: Magyar kurír

A nõi élethivatásról, küldetésrõlMájusi életpéldák

rövid hírek

Április végén tartotta évi plenárisülését a vatikáni Szent Márta Ház-ban a Pápai Biblikus Bizottság Wil-liam Levada bíboros elnökletével.Az első szakaszban a bizottság,amelynek magyar tagja FarkasfalvyDénes ciszterci szerzetes, arra össz-pontosította kutatásait, hogy megál-lapítsa: hogyan jelentkezik az inspi-ráció és az igazság témája a Szentíráskülönböző könyveiben.

■

A Fortunato Di Noto szicíliai papáltal létrehozott Meter Egyesület kez-deményezésére minden évben az áp-rilis 25-től május első vasárnapjáigtartó időszakban emlékeznek megaz erőszak, a közöny és a kizsákmá-nyolás áldozatául esett gyermekek-ről. Ez idén sem volt másként: „Meg-kereslek, meghallgatlak, meggyógyítlak”– ez volt a 2012-es emlékező hét mot-tója.

■

Családok kézikönyve címmel jelentmeg az Egyház legutóbbi tanításai-nak gyűjteménye a családról és azemberi életről. Az új kötetet a CsaládPápai Tanácsa állította össze. A gyűj-teményt hivatalosan a Családok VII.Világtalálkozóján mutatják be Milá-nóban május 30. és június 3. között.A Sir olasz katolikus hírügynökségszerint a könyv tartalmazza BoldogII. János Pál pápaságának utolsó évei-ben írt beszédeit, továbbá XVI. Bene-dek pápa tanításait.

■

2012. május 25-től 28-ig tartják mega csíksomlyói pünkösdi búcsút,amelynek mottója: „Máriával, Jézusanyjával” (ApCsel 1, 14). A 445. csík-somlyói pünkösdi zarándoklatotpénteken az este 7 órakor kezdődőszentmise nyitja meg, majd reggeligtartó virrasztás kezdődik. A szertar-tásokat a Duna Televízió és a MáriaRádió élőben közvetíti.

Boldog gizella (980 körül–1059)(Marosfalvi antal festménye)

Mindnyájan tapasztaljuk, hogy atársadalom nem vallásos része

nem különösebben örül az Egyházmegnyilvánulásainak a közéleti kérdé-sekben, még kevésbé örül az egyháziintézményeknek a közfeladatok ellátá-sában. Egyetlen terület van, ahol eset-leg még nagyobb egyházi jelenlétet isel tudna fogadni, ez a szociális kérdés,egészen szorosan a karitász tevékeny-ség. Kétségtelen, hogy ez utóbbi azEgyház alapvető megnyilvánulásainakegyike, de ez mégis másodlagos az ige-hirdetéssel szemben. Az Egyház min-denekelőtt evangelizál, és csak azutánszocializál. Az Egyház legfontosabb te-vékenysége az ember üdvösségénekszolgálata.

Krisztus iránti szeretetünk sürgeté-séből fakadóan (vö. 2Kor 5,14) enge-delmeskedni akarunk az ő kérésének,és szeretnénk teljesíteni az evangelizá-cióval kapcsolatos kötelességeinket.Kell tehát, hogy számba vegyük az újevangelizáció sajátosságait:

Mindenekelőtt tiszteljük mindenember szabadságát a hittel kapcsolatosdöntésben. Isten senkit sem akar erő-szakkal magához láncolni, ezért min-denkinek magának kell döntenie. AzEgyház csak felkínálja az evangéliu-mot, annak elfogadása vagy elutasí-tása az ember szabad, személyesdöntése. Hitet senkinek sem tudunkadni, az Isten ajándéka, aki viszont,mert mindenkit üdvözíteni akar, min-denkinek meg is akarja adni a hit aján-dékát. Egyedül az emberen múlik,hogy elfogadja-e vagy sem. Éppenezért az Egyháznak, mint intézmény-nek, és az Egyház tagjainak külön-külön is az a feladata, hogy elkísérje azIstent kereső embert a kegyelem forrá-sához, Jézus Krisztushoz. A Jézussalvaló találkozás kétség nélkül átfor-málja az embert. Ezt láthatjuk azok éle-tében, akik személyesen találkoztakJézussal, vagy a szentek életében, demegtapasztalhatjuk a saját életünkbenis. Különösen akkor látjuk ezt iga-

zolva, ha egy viszonylag rutinszerűvallásos élet után Jézus egyszer csakvalóban belép az egyén életébe.Ugyanezt tapasztalhatjuk a felnőtt ko-rukban megtért testvéreink esetében.

Az új evangelizáció másik sajátos-sága a nyitottság és az elfogadás. Azevangélium igazsága nincs életkorhoz,kultúrához, politikai és társadalmi be-rendezkedéséhez kötve. Az evangé-lium hirdetésében nagyon fontos meg-találni azokat a közös pontokat a taní-tás és az evangelizálandó személy sajátértékrendje, kultúrája között, amelyekmentén el lehet indulni a közös gon-dolkodásban. Esetleg szükség van egy-fajta belső ellenállás leküzdésére ismindkét oldalon. Tapasztalatunk az,hogy a vallással kapcsolatban sokfélesérüléssel kell számolni. Egyrészt a ko-rábbi erőszakos ateista nevelés sokféleelőítéletet alakított ki az emberekben,másrészt a szülők, a nagyszülők, apapok vagy a hitoktatók részéről meg-nyilvánuló esetleges erőszakos vallá-sos nevelés sokakat elidegenített Isten-től és az Egyháztól. Az Egyház joggalvárja el a nyitottságot másoktól is. Masokféle türelmetlenséget tapasztalunka keresztényekkel szemben.

Annak az evangelizációnak leszeredménye, amelyik párbeszédre törek-szik az emberrel. A mai ember legtöbb-ször elutasító az olyan tanítással szem-ben, amely csupán elmondja, hirdeti amaga igazát. Dialógus nélkül a maiember nem befogadó. Vagyis sokkalinkább azt szereti, amikor a saját sze-mélyes kérdéseire kap választ, és intel-lektuálisan is meggyőző számára akapott tanítás.

Nem kevésbé fontos a türelem, amelynélkül csak elutasítás támad a legtöbbemberben. Kétségtelen, hogy az ószö-vetségi próféták, még Keresztelő Jánosis, sokkal türelmetlenebbek voltak,mint Jézus. Bár Jézus is fájlalta, hogytanítását sokan nem fogadták a szí-vükbe, mégis türelmes, kitartó az ige-hirdetésben. Nem lehet ez másképpen

a mai evangelizálók esetében sem. Pálapostol intése mindenkinek szól: Hir-desd az evangéliumot, állj vele elő, akár al-kalmas, akár alkalmatlan. Érvelj, ints,buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel(2Tim 4,2)!

Pál apostol az, aki az evangelizációhelyes mibenlétére is felhívja a figyel-met. Világossá teszi, hogy számáraegyedül az evangélium hirdetése afontos: Elhatároztam ugyanis, hogy nemakarok másról tudni köztetek, csak JézusKrisztusról, a megfeszítettről (1Kor 2,2).Ezért megalapítja a helyi közösségeketés vezetőket állít az élükre. Későbbszemélyes hangú levelekkel tanítja,erősíti őket. Nem saját szónoki képes-ségeiben bízik, nem a külső dolgokelőnyös alakulásától várja az ered-ményt, hanem egyedül Isten szavánakerejében bízik: Gyöngeségem tudatábanfélve és nagyon elfogódottan mentem hoz-zátok. Tanításom és igehirdetésem ezértnem a bölcsesség elragadó szavaiból állt,hanem a Lélek és az erő bizonyosságából,hogy hiteteknek ne emberi bölcsesség,hanem Isten ereje legyen az alapja (1Kor2,3-5).

Egyházunknak napjainkban is szük-sége van olyan férfiakra és nőkre, akikkészek teljesen feláldozni magukat azevangelizálás nagy ügyéért. Ezért azÚj Evangelizáció Évében is imádkoz-zunk papi és szerzetesi hivatásokért.De mint korábban mondtuk, az evan-gelizáció minden keresztény feladata,mert a hívő ember nem hallgathatarról, amit látott és hallott (vö. ApCsel4,20). Legyünk erre készségesek min-den életkorban, életállapotban és élet-helyzetben! Mert már eljött az az idő,amikor (az emberek) az egészséges taní-tást nem hallgatják szívesen, hanem sajátízlésük szerint szereznek maguknak taní-tókat, hogy fülüket csiklandoztassák. Azigazságot nem hallgatják meg, de a meséketelfogadják (2Tim 4,3-4).

Isten áldja meg az új evangelizáció-ért vállalt minden munkánkat és törek-vésünket!


Az új evangelizáció sajátosságaiDr. Veres András


Mottó: Az evangelizáció haté-konysága nagyban azon mú-

lik, hogy fel tudjuk-e nyitni a nem hívőemberek szemét, hogy észrevegyék:valójában óriási bajban vannak.

Egyszer egy lelkes diák kirohant azegyetemen a katedrához, és felírtanagy betűkkel a táblára: „JÉZUS A VÁ-LASZ!” Pár perc múlva kiment egytársa is, és felírta: „DE MI A KÉRDÉS?”

A Jézus név azt jelenti, hogy szaba-dító. Megszabadítani azt az embertkell, aki rabságban van. Az igazságazonban az, hogy megszabadítani tény-legesen csak azt az embert lehet, akitudja, hogy rab, ki is akar szabadulni,és elismeri, hogy a szabaduláshoz kül-ső segítségre van szüksége.

A kihívás tehát az, hogy fel tudom-enyitni az emberek szemét, hogy észre-vegyék saját rab mivoltukat, motiválnitudjam őket, hogy a végső szabadságreménye a jelenben elérhető, és felnyis-sam a szemüket, hogy belássák, hogykülső segítségre (Szabadítóra) vanszükségük. Épp ezért, ha az evangeli-zációs igehirdetésünk tartalmát felakarom osztani százalékosan, akkortulajdonképpen 90 százalékot azzalkell kitöltenem, hogy megértessem azemberekkel, hogy nagy bajban vannak.Amíg valaki nem érzi, hogy ténylege-sen komoly gondok vannak, addignincs is szüksége a Szabadítóra.

De mi ez a nagyon nagy baj? A problémát röviden így lehet leszű-

kíteni, amit persze ki kell fejteni: • Egy jobb világra lettünk teremtve,

de ez nincs itt, és nem is lesz itt egé-szen addig, míg Jézus újra el nem jön.És miközben egy bukott világbanélünk, sajnos mi magunk is komolyanrontunk a helyzeten személyes vétke-inkkel.

• Minden igyekezetünk ellenére semtudunk ebből a rossz helyzetből egye-dül megszabadulni. Rá kell bízni ma-gunkat egy tőlünk független, külsőSegítőre.

Nézzük kicsit részletesebben:

1. Jobb világra lettünk teremtve: Istena férfit és a nőt Édenben helyezte el,ahol tökéletes harmóniában éltek. AzÉden öröme több mint a problémák hi-ánya: a kreatív kibontakozás és a töké-letes bizalom állapota. A férfi valóbanerős volt, mert Istennel élt, tisztábanvolt azzal, hogy ő a Teremtő képmása,ez hihetetlen méltósággal ruházta fel.A nő pedig megnyílhatott a férfi előtt,örömmel és bizalommal megélhettenőiességét. A férfi gondozta a kertet,uralta a földet, bátran és helyesen élt aráruházott hatalommal. Társként te-kintett az asszonyra, őszintén szerette,gondoskodott róla. Az asszony pedigtisztelte őt ezért, bizalommal elfogadtaa gondoskodást. Nem kellett attól fél-nie, hogy a férfi csalódást okoz szá-mára, bátran megnyílhatott előtte. Meg-élhette identitását: örömmel, bizalom-mal befogadni és társnak lenni.

2. Ez a jobb világ nincs itt: nem élünkÉdenben. Az ember visszaélt a biza-lommal és a szabadsággal. Fellázadt.Ennek pedig máig kiható következmé-nyei lettek: elszakadtunk Istentől, meg-sebezzük egymást, és védjük magun-kat a másik embertől. Elvétettük a leg-főbb célt, hogy Istent megismerjük,szeressük és szeretetét továbbadjuk. Aférfi elvesztette belső erejét és kisugár-zását, az új világ veszélyes számára, azelvégzett munka nem hozza meg avárt eredményt, nem tud gondoskodnifeleségéről, még esetleges jó szándékaellenére is folyamatosan megsebzi. Azasszony nem támaszkodhat bizalom-mal férjére, vele szembeni elvárásai kö-vetelőzéssé válnak: „az a dolgod, hogyboldoggá tégy!” A férfi ennek nem tudmegfelelni, és a rossz helyzetek kon-zerválódnak.

A problémát tovább fokozza az ön-fejűség, kitartunk még a rossz dolgokmellett is, büszkén állítjuk, hogy megtudjuk magunkat valósítani ebben avilágban. Állítjuk, hogy némi jó szán-dékkal és összefogással megteremthet-jük mi magunk az Édent ezen a földön

(bábeli torony). Ehhez a jó szándékú,de ostoba ember Istent hívja segítségül:manipuláljuk Istent, hogy valósítsameg a mi céljainkat. Ez eleve hiábava-lóság, mert velünk ellentétben Isten tö-kéletesen manipulálhatatlan. A hatal-mas, Szent Istenből egy remek pultostakarunk csinálni, akitől azt várjuk,hogy itt és most(!) készségesen(!) adjameg nekünk azt, amit kérünk. És hamégsem találjuk magunkat Édenben,akkor meg felháborodunk és Istent hi-báztatjuk.

3. Külső Segítőre van szükségünk. Nemtudunk egyedül megszabadulni. Ön-erőből Éden elérhetetlen. Még Éden re-ménye is elérhetetlen. Amikor ezt tény-legesen felismerjük, akkor egyrésztmélyen megrendülünk és szomorúakleszünk, másrészt hihetetlen mélybűntudat gyötör minket ostoba próbál-kozásaink miatt (elkövetett bűneink).A vágyakozás egy jobb világra azon-ban egyre erősebb lesz, mert Isten odateremtett minket. Ez a vágy tehát he-lyes. De akkor mi lehet a megoldás? Mia válasz az életünk nagy kérdéseire?Vagy inkább ki? És pontosan hogyan?Ezt a következő számban taglaljuk.

Jézus a válasz! – de mi a kérdés?Tömõ János

„Ezért az Úristen eltávolította az Édenkertjéből, hogy művelje a földet,

amelyből lett.” (Ter 1,23)


Virágvasárnapi keresztút a Ság-hegyen Czuporné Hetényi Rita

A celldömölki egyházközség hívei, valamint a Szent Benedek iskoladiákjai és szüleik virágvasárnap keresztutat jártak a város közelébenlévő Ság-hegyen. A legbátrabbak a celli templomtól indultak gyalog,és oda is tértek vissza. Az állomásokon Kirner Antal Zoltán plébánoselmélkedései segítették a jelenlévőknek átérezni Jézus szenvedését.Az állomások közötti út imádsággal és énekléssel telt. Az emberekcsendesen haladtak a hegy csúcsán lévő kereszt felé. A hatodik állo-más után Zoltán atya megkérte az embereket, hogy most legyenek Ve-ronikák és Cirenei Simonok, segítsenek a mellettük haladóknak.

Új kiállítás a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban Káhl Eszter

Új időszaki kiállítással várja az Egyházmegyei Könyvtár az érdeklő-dőket, amely Az illusztrált könyvek varázsa címet viseli. A kiállítás céljaa gyűjteményben megtalálható, gazdagon illusztrált kötetek bemuta-tása, ismertetése. Az illusztrációk változatos témákat foglalnak ma-gukba, többek között helyet kapnak bibliai ábrázolások, történelmiesemények és neves személyiségek portréi, városlátképek, irodalmiművek és természettudományos művek képei. Az érdeklődők kora-beli illusztrációkkal ellátott folyóiratokat is megtekinthetnek, amelyekérdekes információt adnak a múlt századi sajtótörténetről is.

Nagyhét a sárvári Szent Miklós Plébánián Ördögné Kovács Mónika

Hívő közösségünk összegyűlt templomunkban, hogy lélekben végig-járva a Szent Háromnapot, méltó módon érkezzünk el Krisztus feltá-madásának nagy ünnepéhez, a húsvéthoz. Jóleső érzés, hogy a plébá-nia nagy családjának tagjai lelkiismeretesen és buzgón készültek azünnepre. Wimmer Roland atya húsvétvasárnapi szentbeszédében arrabuzdított bennünket, merítsünk a feltámadás hitéből, hogy az ünne-pek elmúltával is elkötelezetten és a világgal nem megalkudva hir-dessük, hogy az élet erősebb, mint a halál. Hálát adunk a Föltámadott-nak, hogy egymás buzgóságából erőt merítve ünnepelhettünk.

Szoborszentelés Kondorfán Fehér Józsefné

A kondorfai egyházközség elhatározta, hogy szobrot állít Boldog II.János Pál pápa tiszteletére. A szobor készítését a szombathelyi szüle-tésű és Kondorfán élő Tóth Mihály vállalta. A szobrot húsvét vasár-napján leplezték le. A leleplezést Tóth Mihály, a szobor készítője,Bugán József, a Vas Megyei Erdészeti Zrt. vezérigazgatója, akitől a fa-anyagot kaptuk és lovag dr. Buda Botond végezte. A szobrot VargaOttó esperesplébános szentelte fel a zsúfolásig megtelt Szent Lukács-templomban a hívek nagy örömére. A szentmise végén a gyerekekmegkereshették a templomkertben, amit a nyuszi hozott nekik.


Mindszentys diákok a magyar költészet napi ünnepségen Illés Csaba

Április 11-én ünnepeljük a költészet napját. A Mindszenty iskola di-ákjai ünnepi verses műsorral készültek az alkalomra, amelyet a Zala-egerszegen, Wass Albert Dózsa-ligetben lévő szobránál adtak elő.Pahocsa Júlia, Kárnics Borbála, Markó Gergely, Szabó Imre és TamásZoltán előadásában hallgathattuk meg a szebbnél szebb lírai gondo-latokat irodalmunk nagyjaitól. Köszöntőt mondott Paál István elnök,ünnepi beszédet pedig Velkey Péter, a Polgármesteri Hivatal Oktatási,Kulturális és Sport Osztályának vezetője. A város nevében Balaicz Zol-tán alpolgármester helyezett el koszorút a szobornál.

Elõadás a meddõség és kezelése címmel B. Markovits Eszter

A meddőség és kezelése címmel tartottak előadást április 13-án a Mar-tineumban. Elsőként dr. Veres András püspök, erkölcsteológus beszélta Katolikus Egyház meddőségről szóló tanításáról, majd egy Magyar-országon még új, de a NEFMI tanácsadó testületeként működő egész-ségügyi szakmai kollégium Szülészet és Nőgyógyászat Tagozata és aKatolikus Egyház által is erősen támogatott meddőségkezelési mód-szerről, a Natural Procreative Technológiáról (a módszer alapja a ter-mékenységi ciklus pontos megfigyelése) hallhattak a résztvevők amódszer magyarországi bevezetésének koordinátorai jóvoltából.

Faültetés Kemenespálfán Kontics Viktória

Az Egyházmegyei Karitász kemenespálfai intézményében gyü-mölcsfa- és gyógynövényültetésre került sor április 13-án. Dr. VeresAndrás megyéspüspök megáldotta a közel 200 db szilvafát, a ribizli-bokrokat és a csipkebogyó-csemetéket, majd elültette az első fát.Tuczainé Régvári Marietta igazgató is invitálta a meghívott vendége-ket, hogy vegyenek részt a növények elültetésében. A Karitász céljaaz ősi gyümölcsfák visszatelepítése a vidékre. Az intézményben dol-gozók remélhetőleg megtanulják a fák gondozását, szaporítását, és avállalkozó kedvűek otthonukba is alkalmazzák a tanultakat.

Egyházmegyei ifjúsági találkozó Szentgotthárdon Pados Katalin

Szentgotthárdon gyűltek össze az egyházmegye fiataljai április 14-én,hogy közösen ünnepeljék a Feltámadt Krisztust, elgondolkodva azon,miként járjanak az ő útján. A Kereszt-kérdés mottót viselő találkozóközponti kérdése az alábbi volt: „Hogyan menjek?” A választ SzűcsImre újudvari plébános segítségével kerestük. Az előadás után püs-pöki szentmisén vettek részt a fiatalok. Dr. Veres András megyéspüs-pök szentbeszédében arra hívta fel az ifjúság figyelmét, hogy rájukugyanúgy számít Jézus, mint egykor apostolaira: tisztában van gyen-geségeinkkel, mégis azt akarja, hogy hirdessük az igéjét.


Mindszenty–ünnepségSzombathelyenMátyás Zsófia

I dén márciusban ünnepeltük Mindszenty József bí-boros, hercegprímás születésének 120. évfordulóját.

A jubileum alkalmából Mindszenty bíboros életét bemu-tató kiállítás nyílt a Szombathelyi Egyházmegyei Kincs-tárban, március 31-én pedig Mindszenty-ünnepségetrendeztek Szombathelyen, a Sarlós Boldogasszony szé-kesegyházban.

Az ünnepségen részt vett Alberto Bottari de Castelloapostoli nuncius, dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-bu-dapesti érsek, dr. Veres András megyéspüspök, a ma-gyar és határon túli egyházmegyék püspökei, az egyház-megye papjai, országgyűlési képviselők, a megye és aváros vezetői, egyházmegyénk papjai és kulturális, va-lamint közéletének kiemelkedő személyiségei, az egy-házmegye katolikus oktatási intézményeinek pedagó-gusai és diáksága. A szentmise főcelebránsa dr. ErdőPéter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt.

Mindszenty bíboros, mint magyar főpap, prófétikusegyéniség volt. Nem tudtán és akaratán kívül, hanemszívvel-lélekkel, Krisztusra tekintve. Nem jövendő ese-ményekről szóló jóslatokat hirdetett, hanem azt mondtaki bátran és erőteljesen, amiben Isten akaratát, Isten üze-netét ismerte fel kora és népe számára. Szenvedésében,életében katolikus közösségünk és népünk sorsa tükrö-ződik. Megértés és meg nem értés, tisztelet, dicséret, bí-rálat és gyalázás egyaránt kijutott neki. Személye ma isidőszerű, emlékét nem borította el a feledés. Amirepedig most, egy megváltozott világban, más kihívásokés más lehetőségek között emlékezni kell és emlékezniérdemes, az tanításának és helytállásának lényege.Krisztusba vetett hite, elpusztíthatatlan reménye, embe-rekre figyelő, együttérző, hősies szeretete – mondtaszentbeszédében Erdő Péter bíboros.

A szentbeszéd után Mindszenty bíboroshoz hasonlólelkületű lelkipásztorokért, gyermekeiket Istennek aján-dékozó szülőkért, továbbá azért könyörögtünk, hogymegtaláljuk életünkben a rendszeres napi imádság és alelkiismeretes munka összhangját, ahogy az MindszentyJózsefnek is sikerült a Zalaegerszegen plébánosként el-töltött 27 év alatt. Mindszenty bíboros ártatlanul üldö-zést szenvedett az igazságért, de nem tört meg, nemtudták megalkuvásra bírni. Mi is az övéhez hasonló ki-tartásért, lelkületért könyörögtünk.

Az ünnepi szentmisén a Werner Kórus végezte a zeneiszolgálatot dr. Pem László egyházmegyei zeneigazgatóirányításával, s vezette az éneket, amelybe a Székesegy-házat megtöltő hívek is lelkesen bekapcsolódtak. Aszentmise az Új Evangelizáció Évének imádságával, va-lamint a pápai és magyar Himnusz eléneklésével zárult.A szentmisét követően a Brenner János Kollégium falánelhelyezett Mindszenty-emléktábla megáldására gyűl-tek össze a szentmisén résztvevők. A megáldás és koszo-rúzás után közösen imádkoztunk Mindszenty Józsefboldoggáavatásáért.


Via Sancti Martini – Az északi útSzalai Attila

A Szent Márton út északi, Szom-bathelytől Pozsonyig vezető sza-

kaszát 2010 nyarán jelölték ki. Mégazon az őszön mi is nekiláttunk, hogybejárjuk. Ezúttal a Martineum volt a ki-indulópontunk. A sárga jelzés elveze-tett a Csónakázótó mellett, majd alakótelepet elhagyva szántóföldek, er-dőfoltok között haladtunk tovább. Ígyértünk el a gencsapáti Szentkúthoz. Azitt álló barokk templom a XVIII. századeleje óta jelentős búcsújáró hely. Átha-ladtunk Perenye községen. A falu ba-rokk templomának titulusa hazánkbanritkaságszámba megy, az ókeresztényvértanú, Szent Ágota tiszteletére szen-telték. Első túranapunk GyöngyösfaluSzent Márton templománál ért véget.Porpáczy atya jóvoltából belülről ismegcsodálhattuk a gazdagon díszített,szép üvegablakokkal ékes templomot,amelyet középkorban épült, majd a ba-rokk korban felújított elődjének helyén1905-ben emeltek.

Két héttel később itt vettük fel isméta túra fonalát. Visszakapaszkodtunk afalu feletti szőlőhegyre, ahonnét egyújonnan épült kilátóból tekinthettünkszét a vidéken. Keletre a Gyöngyös-folyó völgye terült el alattunk, nyugat-ra a Kőszegi-hegység magasodott. A

szőlőhegyet őszi színekben pompázótölgyerdők váltották föl. Kellemes erdeibarangolás után ereszkedtünk le Kő-szegdoroszlóra. Ide jött ki elénk Miko-lás Attila atya, hogy bemutassa a faluromán kori alapokra épült, barokk stí-lusban újjáépített Szent Márton-temp-lomát. Oltárképe Szent Márton megdi-csőülését ábrázolja, a köpenymegosztásjelenetét a festő csak kicsiben ábrázoltaa kép alján.

Még néhány kilométer gyaloglás, éselértük Kőszeg városát. Templomláto-gató túránkon ismét Atilla atya volt akalauzunk. A főtéren megnéztük a Lud-wig Schöne bécsi építész tervei alapján1892 és 1894 között épült neogót JézusSzíve templomot, amely 57 méter ma-gas tornyával a város legnagyobb épü-lete. Természetesen ebben a templom-ban is található Szent Márton-kép, egyfestett üvegablakon. Ezután a belvá-rosban felkerestük a gótikus SzentJakab-templomot. A bencések egykoritemplomában számos középkori fres-kót láthatunk. Köztük a palástját óvóna hívekre borító Köpenyes Máriát,Szent Kristófot és a három királyokat is.A városnak ezen túl még természetesenszámos látnivalója van, de nekünk ez-úttal csak ennyi fért bele az időnkbe.

Szent Márton élete

Egy fiatal, béna lánymeggyógyításaegyházmegyénk szülöttének és vé-dőszentjének életrajzát SulpiciusSeverus (363 k. – 420 k.) írta meg„Vita Martini” (Szent Márton élete)címen. rovatunkban ebből köz-lünk részleteket.

A gyógyítás adománya pedigannyira hatékony volt benne,

hogy szinte nem akadt olyan beteg,aki miután hozzáfordult, vissza nenyerte volna az egészségét.

Trierben egy leány oly súlyos bé-naságtól szenvedett, hogy szerveze-tének minden működése jó idejemegszűnt. Hozzátartozói szomorú-an álltak mellette, amikor váratlanulhírét hozták, hogy Márton ebbe a vá-rosba érkezett. Midőn ezt megtudtaa leány apja, lélekszakadva futott,hogy gyermekéért esdekeljen. „A le-

ányom szörnyű betegségében már ha-

lálra vált, csak lélegzése mutat életjelet,

teste már úgyszólván halott. Kérlek, jöjj

el hozzá, és add rá áldásodat, mert hi-

szem, hogy a te közbenjárásodra vissza-

nyeri egészségét.” E szavak hallatánMárton döbbenten hallgatott, és elakart tűnni onnan, mondván, ilyes-mire neki nincsen hatalma, nemméltó arra, hogy az Úr általa mu-tassa meg hatalmának jelét. De azapa még hevesebben sírva kérte,hogy jöjjön el a haldoklóhoz. Végülis, mivel a körülötte álló püspökök isbiztatták, elment a leányka házához.Az ajtó előtt hatalmas tömeg gyűltössze és várta, hogy mit fog tenniIsten szolgája. Márton földre borultés imádkozott, majd rátekintett a be-tegre, és olajat kért. Mikor megál-dotta, és az erőt adó szent folyadékota leány szájába öntötte, az erre azon-nal hangot adott. Azután Mártonérintésére lassanként minden tagjaéledezni kezdett, és amikor a lábai ismegerősödtek, a nép szeme láttárafelkelt.


Fohász a virradatban

B izonyára sokaknak ismerősek a következő verskezdősorok: „Ne rejtőzz el, úgyis látlak! / Rád csukom a szem-

pillámat.” A kortárs irodalom egyik jelentős költőjének, a 76.évében járó Buda Ferencnek a tollából valók. A debreceniszületésű, Kossuth- és József Attila-díjas szerző három lányés három fiú édesapja. Küzdelmes élet adatott neki, méghúszévesen néhány verse miatt perbe fogták, egy év bör-tönre ítélték. Egyetemi tanulmányait is abba kellett hagynia,később levelezőn szerzett diplomát. Dolgozott segédmun-kásként, a hatvanas években tanított is. Az élet és a költészetszoros kapcsolatban van nála. Megszólal verseiben a sza-badság és az élet szeretete, hangot ad politikai nézeteinek,üzen írótársainak, foglalkoztatja az öregedés gondolata. Rit-musaiban felismerhető a balladák, ráolvasók, népi imádsá-gok hatása. Műfordító is, főként kis népek költészetéttolmácsolja a magyar olvasók számára. Most egy szép val-lásos versét idézzük:

Fohász a virradatban

Istenem ezen a hajnali óránamidőn madár se szól még s már eb sem ugatbárhol vagy istalán ott fönn lebegsz túl túl a galaktikákonvagy itt benn a szívemben rejtőzködölbárhol vagy is Te LáthatatlanTe Ismeretlenmutasd meg magadkereslek kerestelekám a neved harsogók üresen kongókiáltozása előlbedugtam s bedugom fülemnem tudom immár ki vagyok mi vagyokcsökönyös bitang juhod-é avagyelkóborolt kiehült ebedaki orrát s riadt tekintetét földnekszegezve lohol egy idegen nyomonnem tudom magam sem tudomkérlek hát fogadj el kételyeimmelvakon botladozó beszédemmel

s ha nem akarod úgy akárválaszt se adjcsak engedd hogy megszólítsalakkakas szól kiált a kakasemlékezem: mint vallattalakvallottalak és tagadtalakmert nehéz igen nehéz megértenemhogy Te a Gonoszt is virulnivigadni hagyods mert nem tudom ki vagys hogy én ki vagyokmár azt sem tudomvilágosságra szomjazomnincs egyebemcsak magamoldozd fel kérlek szorongásomatoltalmazd szeretteimetfékezd meg indulataimatpásztorom őrizőm ha vagyveszni ne hagyjÁmen

Ne hagyd hogy ne így legyen

Buda Ferenc költeménye ima. Szabad vers, amelyben nin-csenek szabályos strófák, írásjelek; a forma illik is a szöveg-ben megfogalmazódó bizonytalansághoz, a töredezett be-szédmódhoz. Az első egységben Istent keresi, szólítja aszerző a hajnal csendjében. Személyes kapcsolatba próbállépni az Úrral, miközben elhatárolja magát a megszokásból,üres hittel feléje fordulóktól. A második, ötsoros szakaszbanönmagát keresi, magát kísérli meg definiálni a lírai én. (Avers utolsó harmadában majd így foglalja össze két sorbanbizonytalanságát: s mert nem tudom ki vagy / s hogy én ki va-gyok.) A költemény második felében aztán fohászba kezdnagy elszántsággal, makacsul, miközben továbbra is hangotad hitbeli kételkedésének, belső küzdelmének. Bizonytalan-sága okaként a többek által feltett kérdést említi: vajon miértengedi Isten érvényesülni a Gonoszt is. Mégis szenvedélye-sen, szinte kétségbeesetten halmozza kéréseit felszólítómódú igealakokkal. S hogy mennyire fontos számára e fo-hász, jelzi, hogy nem elégszik meg imája zárásaként azámennel; még egyszer, szinte utóiratként kétszeres taga-dású fordulattal nyomatékosítja azt: Ne hagyd hogy ne így le-gyen.


M ivel nem tudja egyértelműenegy felekezethez kötni, a törté-

neti szakirodalom sem szán jelentő-sebb teret a cserkészmozgalom egy-háztörténeti jelentőségének. Bár a cser-kész ökumenikus ifjúsági szervezet ésműködési keretei nem illeszkedteksem az egyházi, sem a világi keretekközé – mivel kerületi rendszer szerintműködött –, a cserkészet jelentős sze-reppel bírt a két világháború közti idő-szakban, amelyet méltán nevezünk akatolikus reneszánsz korának.

A mozgalom a fiatalok testi fejlődé-sének szem előtt tartása mellett első-sorban azok valláserkölcsi nevelésétkívánta megvalósítani. S bár voltegyenruha, tisztelgés és őrt állás, még-sem a mozgalom militáris jellege do-minált. Semmi köze nem volt példáula valóban paramilitáris levente mozga-lomhoz, hanem az ép testben ép lélekelve mentén kialakított, az önismere-ten és önfejlesztésen alapuló pedagó-giai szisztéma szerint működött.

Egyházmegyénk területén 1920. má-jus 18-án alakult meg a Nyugat-ma-gyarországi Cserkész Szövetség azAusztriával határos négy vármegyéből(Moson, Sopron, Vas és Zala). A szer-vezet különös módon a Magyar Cser-készszövetség részeként működöttmár 1920-tól, de azon belül jelentős au-tonómiával bírt. 1922-ben pedig a szö-vetségbe beolvadva a Magyar Cser-készszövetség III. kerületeként műkö-dött tovább.

A sorra megalakuló csapatok az ifjú-ság egészét kívánták megszólítani. Ígyvolt iskolás, ifjúmunkás, sőt öregcser-készcsapat is. Nem volt tehát kimon-dottan elitista szervezet, bárki, aki amozgalom szabályait elfogadta, csatla-kozhatott hozzá. Hamarosan olyanszemélyiségek léptek a kötelékébe,mint Almásy László Afrika-kutató,Szendy László teológiai tanár, későbbiszombathelyi plébános, a zalaeger-szegi 71. számú Zrínyi csapat tagjakéntSzékely László későbbi kőszegi plébá-

nos, Kozma Ferenc későbbi rábaket-helyi plébános. Maga a püspök, MikesJános a 48-as Rákóczi Cserkészcsapat-nak lett a fővédnöke, később az egészkerületé. Nagykanizsától Sopronig sor-ra alakultak a cserkészcsapatok. Felka-rolták a mozgalmat a premontreiek(övüké lett az 50. Hunyadi, Szombat-hely), a bencések (53. Jurisich, Kőszeg),a piaristák (70. Széchényi, Magyaró-vár) és a ciszterciek is (359. VajdaÖdön, Szentgotthárd).

A szövetség 1920-ban saját lapot tu-dott kiadni Cserkészfiú címmel. Elsőszámának szerzői között volt LingauerLászló, valamint Almásy László ésédesapja, Almásy János is. 1930-ban aszámos támogatónak köszönhetően –már a Magyar Cserkészszövetség III.kerületeként – sikerült egy a kor min-den követelményének megfelelő cser-készszékházat alapítani Szombathe-lyen. Mikes püspök is nagy lehetőségetlátott a cserkészetben, s ezt a lehetősé-get erejéhez mérten igyekezett is támo-gatni: répceszentgyörgyi birtokán isszámtalanszor táboroztak különbözőcsapatok.

Egyházi vezetők közül azonban ta-lán Szendy László volt az, aki a legak-tívabban kivette részét a szervezés

feladataiból. 1931-ben megszervezte aszombathelyi szeminárium 387. számúSzily János öregcserkészcsapatát. 1932-ben a III. Cserkészkerület öregcserkészelőadója lett, szórakozásvezetője volt agödöllői Jamboree (cserkész világtalál-kozó) III. altáborának. 1934-ben a Vasvármegyei Cserkész Főtitkárság el-nöke lett.

1948-ban a Magyar Cserkészszövet-ség helyi szervezeteit – az egyházme-gyében működő körülbelül 150 félemás katolikus szervezettel, mozgalom-mal együtt – Rajk László belügymi-niszter betiltotta. Ezzel a KatolikusEgyház az ifjúságnevelés terén jelentőseszközt veszített el.

A cserkészet a népszerűségét első-sorban annak köszönhette, hogy a fia-talokat a cselekedve tanulás eszközé-vel igyekezett megszólítani úgy, hogyértéket adjon át nekik. Természetkö-zeli, hazafias nevelési elvei népszerűekvoltak nemcsak a diákok, de tanáraikközött is. Ennek köszönhette a mozga-lom, hogy 1989-ben szinte az első lehe-tőséget megragadva, a régi öregcserké-szek segítségével sikerült újjáélednie,igaz régi fényét már nem volt képesvisszaszerezni, de jelentősége ennekellenére ma sem elhanyagolható.

A katolikus reneszánsz és a cserkészet a Szombathelyi EgyházmegyébenPál Ferenc

50. Hunyadi, a gárdacsapat 1920-ban


Az élettársi kapcsolatokrólDéri Péter

n apjainkban egyre többen van-nak, akik valamilyen okból az

élettársi kapcsolatot választják. Vannakolyanok, akik a nehéz gazdasági körül-mények miatt nem tudnak megháza-sodni, vannak, akik megvetik és elvetika házasság és a család intézményét, va-lamint ezzel együtt a társadalmi rendet,de vannak olyanok is, akik csak a gyö-nyört hajhásszák, igyekeznek csak amának élni, és ha valaki akadályoznáőket az önzőségük megélésében, akkorígy, kötelékek nélkül könnyebben el-válhatnak egymástól. Láthatjuk tehát,hogy egy elég összetett kérdésről vanszó.

A korfelfogás és egyes társadalmicsoportok ezt az együttélési formát ma-napság sajnos védelmükbe veszik, sőtmég értékeket tulajdonítanak neki, jól-lehet, józanésszel is könnyen belátható,hogy az élettársi kapcsolatok elfogad-hatatlanok. Elfogadhatatlanok, mert aszemélyi méltóság nem engedi meg,hogy az emberrel kísérletezzenek, tehátnem lehet előre kipróbálni a házasságotsem. A személy méltósága megköve-teli, hogy mindig csak az ember legyena cél, amelyre a házastársak szereteteirányul, minden időbeli vagy egyébmegkötés nélkül.

Egyházunk egyrészt ezek miatt azészérvek miatt nem tudja elfogadni azélettársi kapcsolatokat, másrészt vi-szont hitből fakadó érvek miatt sem.Katolikus felfogásunk szerint két meg-keresztelt ember házassága annak azegyesülésnek a szimbóluma, amelyKrisztus és Egyháza között van, aminem időleges és nem „kísérleti”, hanemegy, felbonthatatlan és mindig hűséges.Ezt segíti a test átadása is a nemi egye-sülésben, amely az egész személy oda-adását jelenti.

Boldog II. János Pál pápa kérte azegyházi közösségeket és a lelkipászto-rokat, hogy környezetükben igyekez-zenek minden egyes esetben megis-merni az együttélés okait és ezutánkellő bölcsességgel, tisztelettel és segí-tőkészséggel közeledjenek az együttélőkhöz, hogy türelmes és szeretetteljesfelvilágosításuk által, valamint a keresz-tény családok tanúságtételével együttutat nyithasson kapcsolatuk rendezésé-hez.

Egyházunk tehát igyekszik segítenimindenkin, aki szeretne rendezett kö-rülmények között házasságban élni.Nem hagy senkit sem magára, nemakarja kizárni őket a szentségek életadóerejéből, hanem azon munkálkodik,hogy segítse őket abban, hogy mielőbba szentségekhez járulhassanak. Napja-inkban ezért talán az a legfontosabb,hogy megerősítsük a házasság intéz-ményét, amely az egészséges társada-lom alapsejtje. Fontos, hogy már a kicsigyermekek is lássák és megtanulják,hogy nemcsak kell, hanem lehet is ural-kodni vágyaikon. Ez viszont csak ak-kor fog kialakulni a fiatal generációk-ban, ha őszinte és tartós szeretetben ne-velik őket és rávezetik őket a nemiséghelyes megélésére.

Nélkülözhetetlen tehát a következőgenerációk egészséges fejlődéséhez acsalád, különösen is a keresztény csa-lád, ahol a hit által biztos alapot adnaka vallásukat gyakorló szülők gyerme-keiknek arra, hogy ők is alapítsanakcsaládot, ahol a családi otthon majd akeresztény élet első iskolája lesz az őgyermekeiknek is, ami emberi gazda-godásukat segíti elő.

Ilyen csodálatos gazdagságot jelent acsalád az ember és a társadalom szá-mára, többek között ezért is szorgal-mazza az Anyaszentegyház annyira acsaládalapítást és inti tagjait, hogyigyekezzenek mielőbb rendezni irregu-láris kapcsolataikat.

Dick Wittington igazságotszolgáltatAngol monda

A mikor még nem volt televízió,sőt még újságok sem, a napi

híreket kikiáltók tették közhírré, akikcsengőt rázva minden nap körbejár-tak a városban, és hangosan kiabál-ták a híreket.

Egy napon a kikáltó London ut-cáin ezt kiabálta: „Közhírré tétetik! El-

veszett egy erszény 200 aranypénzzel. A

becsületes megtaláló jutalmul megkapja

a zacskó tartalmának felét.”

Úgy esett, hogy egy szegény fiatalmatróz, aki egy kocsmában iszoga-tott, talált egy erszényt, amely a padalatt hevert. Legnagyobb meglepeté-sére tele volt arany pénzérmékkel.Egy pillanatig habozott, majd kiro-hant a kocsmából, a kikiáltó utánszaladt és szólt neki, hogy megta-lálta az erszényt.

A szerencse fia vagy – mondta a ki-kiáltó – az erszény egy kereskedőé,akit Jakobnak hívnak, a Tabard foga-dóban lakik. Vidd el neki az er-szényt, és jutalmat kapsz érte. Afiatal matróz fogta az erszényt és el-vitte a fogadóba. A kereskedő majdkiugrott a bőréből örömében, hogyvisszakapta az erszényét.

– Biztos a jutalomért jöttél – fordulta kereskedő a matrózhoz.

– Engedelmeddel, uram. Az édes-anyám özvegyasszony, és nagyonszegények vagyunk. Ha lenne egykis pénzem, rendes otthont tudnékteremteni magunknak, és talán nyit-nék egy kis üzletet is.

Ám a kereskedő eközben azon töp-rengett, hogyan tudná megspórolnia megígért jutalmat. Végül jó ötletetámadt.

– Te tolvaj! – kiáltotta. – Hol van agyémántom? Itt volt az erszényem-ben, az aranyakkal együtt. Mostpedig eltűnt. Hova tetted?

A szerencsétlen matróz nem istudta, mit mondjon erre. Nem voltott semmiféle ékszer – mondta végül

Az oldAlAkAt összeállítottA: sAlAmon ViktóriA


A szerelem örök

A szerelem örök, nem kezdheti kiaz idő. Akit szeretünk, azt akkor

is szeretni fogjuk, ha már megöreged-tünk, ha már „ráncos a homloka.” Akiszereti társát, nem hagyja el semmilyenbajban. Az együtt töltött idő sok emlé-ket hordoz. (Noémi)

A John Anderson... című versben tisz-tán látszik, hogy a vers írója örökké sze-relme mellett akar maradni. A szerelemtöbb mint csupán külsőhöz való vonzó-dás. Így, amikor megöregszenek, a há-zaspár ugyanúgy szereti egymást. Aközös emlékeket megőrzik. Jóban-rossz-ban kitartanak egymás mellett, még amásvilágra vezető úton is. (Luca)

Az a szép a szerelemben, hogy létezikaz egymás iránt érzett felelősségtudat,a másik védelme, óvása. Megpróbá-lunk mindent megtenni egymásért. Aszerelmesek még életüket is képesekfeláldozni a másikért. (Kristóf)

A Burns versben megfigyelhető azidő múlása. Majdnem minden külső tu-lajdonsága megváltozik a házaspárnak,de a kölcsönös szeretet nem. A költőabban reménykedik, hogy szerelmévelmajd haláluk után együtt fognak pi-henni, vagyis a szerelem nem múlik elsohasem. (Marcell)

A szerelemben számíthatunk a má-sikra, a közös emlékeket mindig nagy-szerű felidézni. Ha valakibe szerelme-sek vagyunk maga az érzés is csodála-tos. A külső változások nem lényege-sek, hiszen a belső, a lélek a fontos. Aszerelem azt jelenti, hogy a másikat ma-gunknál jobban szeretjük. (Enikő)

Akik igazán szeretik egymást, azokmindvégig kitartanak egymás mellett.Ha tehetik, együtt öregszenek meg,egymást segítve, támogatva. Nem szá-mítanak a külső körülmények, sem atársadalmi különbségek, ha két emberszereti egymást, akkor egyenrangúkénttiszteli egyik a másikat. A szerelmesekmindent meg tudnak beszélni egymás-sal, ha probléma akad, együtt próbáljákmegoldani. Sosem hagyják cserben egy-mást. (Júlia)

robert Burns

John Anderson,szívem John

John Anderson, szívem Johnkezdetben, valahahajad koromsötét volt,s a homlokod sima.Ráncos ma homlokod, John,hajad leng deresen,de áldás ősz fejedre,John Anderson, szívem.

John Anderson, szívem, John,együtt vágtunk a hegynek,volt víg napunk elég, John,szép emlék két öregnek.Lefelé ballagunk márkéz-kézben csöndesen,s lent együtt pihenünk majd,John Anderson, szívem.

–, és nem vagyok tolvaj! Mivel a ke-reskedő váltig állította, hogy ott volt,a matróz így szólt: Most azonnal el-megyünk a polgármesterhez, majd őmegmondja, kinek van igaza. Bárszegény vagyok, mégis biztos va-gyok benne, hogy méltányosan bí-rálja el az ügyet.

Azzal elmentek a bíróságra. Abbanaz időben Dick Wittington volt Lon-don polgármestere, akinél jobb pol-gármester azóta sem akadt. Amikorrájuk került a sor, először a keres-kedő, majd a matróz adta elő a tör-ténteket. A polgármester figyelme-sen végighallgatta őket, majd szúró-san a szemükbe nézett.

– Miért nem mondtad a kikiáltó-nak, hogy az erszényben egy értékesgyémánt is volt? – kérdezte a keres-kedőtől.

– Mert meg akartam bizonyosodnia megtaláló becsületességéről, uram– felelte a ravasz kereskedő.

– Megesküszöl tehát, hogy az er-szényedben 200 aranypénz és mégegy gyémánt is volt?

– Igen – felelte a kereskedő.– És te megesküszöl, hogy az er-

szényben, amelyet találtál, csak 200aranypénz volt? – fordult most amatrózhoz.

– Igen – felelte a matróz.– Akkor minden világos – szólt a

polgármester. – Ez nem lehet a keres-kedő erszénye, mert nincs bennegyémánt. Így valószínűleg másé. Haez a másik személy negyven naponbelül nem jelentkezik, az erszény ésa pénz a matrózt illeti.

A kereskedő hirtelen nagyon elsá-padt. Egy szót sem tudott kinyögni.

– És remélem – tette hozzá a pol-gármester –, hogy valaki majd meg-találja a te erszényedet is, benne agyémánttal.

Az ember, ha öregszik, szeret visszatérni a

múlthoz. Szeretné átérezni, amit régen érzett.

(Agatha Christie)


A sikeres emberi kapcsolatok titkaMátyás Zsófia

A ktuális számunkban a Mozaikrovat témájához kapcsolódva

olyan kiadványokat ajánlunk a házasu-landók, a fiatal házasok és a már több év-tizede házasságban élők és családtagjaikfigyelmébe, amelyek a hosszú, boldogpárkapcsolat és emberi kapcsolatok tit-kába avatnak be bennünket. Az iskolá-ban, a munkahelyen, a baráti körben, dea családban is folyamatosan dolgoznunkkell azon, hogy a másikhoz fűződő kap-csolatunk kiegyensúlyozott, jól működő,szeretetteljes és boldog legyen. Számosproblémát, konfliktust kell megolda-nunk, de ezek az élet természetes velejá-rói. A sikerhez azonban mindkét félmunkája szükséges, hiszen „igazi szere-

tetre csak az képes, aki hajlandó áldozatot

hozni.” Szerzőink a következő fogalmakköré csoportosítják gondolataikat, ame-lyek segítségével talán könnyebben el-igazodhatunk emberi kapcsolatainkútvesztőjében: hit, szeretet, párbeszéd,öröm, türelem, megbocsátás, udvarias-ság, alázat, őszinteség, kedvesség, nagy-lelkűség.

A tartós szeretet titka – Sokan azt hi-szik, hogy a szeretet lángoló érzelem,amely magától lobban fel és növekszik.Powell részletesen elemzi a szeretet ke-letkezését, buktatóit, hamis formáit.Hasznos utat kínál mindnyájunknak,hogyan lehet eljutni az egymást kölcsö-nösen boldogító, valódi szeretethez.John Powell könyve könnyű, olvasmá-nyos formában tanít a boldogabb élet tit-kára.

Isten titkos fegyvere: az öröm – A maivilág nem a szeretet világa. Mindennapiéletünkben sok támadás, megnemértés,elutasítás ér bennünket. A keserűség he-

lyett azonban dönthetünk úgy is, hogyaz örömöt választjuk. Minek örüljünk?Örülhetünk annak, hogy Isten gyerme-kei vagyunk. Örülhetünk annak, hogyegyszer minden jóra fordul. Örülhetünkannak, hogy Isten közel van hozzánk ésszeret bennünket. Örülhetünk annak,hogy a mi Atyánk minden rosszat a ja-vunkra fordít.

A világot nem tudjuk megváltoztatni,de a saját hozzáállásunkat igen! Az örömIsten titkos fegyvere. Ezzel legyőzhetjüka rosszat. A döntés a mi kezünkben van!

A szeretet mint életforma – GaryChapman ebben a könyvében azokat avonásokat veszi sorra, amelyeket a szere-tet, mint magatartásforma magába fog-lal. Ezek a következők: kedvesség, türe-lem, megbocsátás, udvariasság, alázat,nagylelkűség, őszinteség. Az egyes tulaj-donságokról szóló fejezetek önfelmérőkérdőívet, gyakorlati útmutatót és a fel-dolgozást segítő kérdéseket tartalmaz-nak, amelyek a szeretetre jellemző maga-tartásformák elsajátítását segítik elő.Könyvét tanácsadói gyakorlatából és amindennapi életből vett példákkal ésesetekkel teszi olvasmányossá.

Marosfalvi Antal festőművész képeiláthatók a Martinus Kiadó magyar szen-teket bemutató, 15 tagból álló könyvjel-zősorozatán. Az eredeti festményeket aszombathely-szőllősi Jézus Szíve temp-lomban tekinthetik meg. A könyvjelzőkhátoldalán a szentek rövid életrajza ol-vasható.

A kiadványok megvásárolhatók a Marti-

nus Könyvesboltban (9700 Szombathely,

Berzsenyi Dániel tér 3.), valamint megren-

delhetők a 94/513–191-es telefonszámon és

az [email protected] e-mail címen.

Újra megjelenik a Családok imakönyveMájus 15-től ismét megvásárolható az Imádkozzunk a családun-

kért! – Családok imakönyve, amely a tavalyi évben több mint21.500 példányban kelt el országszerte. Az érdeklődésre valótekintettel a könyvet újra kiadjuk immár elegánsabb, dísze-sebb formában, ajándék könyvjelzővel. Az 1500 Ft-os kiad-ványban dr. Veres András megyéspüspök ajánlása olvasható.


Itt és mostDr. Németh Norbert

„Most van a kellő idő, most van az üd-

vösség napja!” (2Kor 6,2)

U runk Jézus nem azt kívánja,

hogy teljesen kiszakadjunk a vi-

lágból, kapcsolatainkból és munkánk-

ból, hanem azt akarja, hogy ezekben új

módon, új szívvel legyünk benne. A

nehézség az, hogy az évről évre hosz-

szabbra nyúló múltunkat hagyjuk így

beszélni magunkhoz: „Azt kellett volna

tenned, hogy”, és a jövőnk is gyakran ne-

künk szegezi a kérdést: „mi lesz, ha”.

A bűntudat így szól hozzánk: „Mást

kellett volna tenned, mint amit tettél, mást

kellett volna mondanod, mint amit mond-

tál.” Ezek a „kellett volnák” táplálják a

múlttal kapcsolatos bűntudatunkat, és

megakadályoznak minket abban, hogy

teljes mértékben jelen legyünk az adott

pillanatban.

Az aggodalmaink még a bűntuda-

tunknál is rosszabbak: behálózzák éle-

tünket a „Mi lesz, ha...?” kezdetű mon-

datokkal. „Mi lesz, ha elveszítem az állá-

somat, szeretett rokonomat, mi lesz, ha el-

fogy a pénzem, mi lesz, ha tovább romlik a

gazdaság, mi lesz, ha kitör egy háború?”

Ezek az őrlődések annyira betölthetik a

gondolatainkat, hogy vakká tesznek és

süketté a jelenben hozzánk közeledő

Isten számára.

Életünk igazi ellenségei ezek a „kel-

lett volna” és a „mi lesz, ha” kezdetű

gondolatok. Visszahúznak bennünket

a megváltoztathatatlan múltba, és elő-

rerángatnak a kiszámíthatatlan jövőbe.

A valódi élet azonban itt és most zaj-

lik. Isten a jelen pillanat Istene. Isten

mindig a jelen pillanatban van, legyen

az a pillanat nehéz vagy könnyű, öröm-

teli vagy fájdalmas. Az Isten nem olyas-

valaki, aki volt vagy lesz, hanem az, aki

van, és aki értem van a jelen pillanat-

ban. Azért jött közénk Jézus, hogy eltö-

rölje a múlt terheit, és a jövő aggodal-

mait elvegye. Azt akarja, hogy fedez-

zük fel őt itt és most, éppen abban az

élethelyzetben, amiben vagyunk.

Olyan sokszor vágyódunk arra, hogy

Isten jelenlétét megtapasztaljuk éle-

tünkben, pedig ő jelen van. Csak mi

spóroljuk ki magunkat a vele történő

találkozásokból.

A Trentói Zsinat (1545–1563) nagy fel-

fedezése volt, hogy a Krisztus rendelte

szentségek nem azért gyümölcstelenek,

mert hiányzik belőlük az alapítójuk,

Krisztus. A probléma ott kezdődik,

hogy mi hiányzunk belőlük. Mert vala-

hol elakadunk a múltban, vagy előre-

szaladunk a jövőbe. A szentségek akkor

válnak „felhajtóerővé”, ha megértjük, ak-

tívan és tevékenyen együtt kell működ-

nünk az Istennel itt és most. Ez a biztos

útja annak, hogy Isten köztünk-létéről

valódi élményt szerezzünk.

Az oltárnál sem valami múltat idé-

zünk meg, nem is valami teljesen újat

akarunk adni, hanem Jézus Krisztus

egyetlen áldozata lesz jelenvalóvá kö-

zöttünk, aktualizálódik. De ezt csak ak-

kor érthetjük meg, ha (a) jelen(ben)

vagyunk.

Urunk Jézus az első húsvétkor a leg-

különbözőbb helyeken („zárt ajtók mö-

gött”, országúton, tóparton és a sír

előtt), különféle időpontokban (hajnal-

ban és alkonyatkor), más-más formá-

ban (kertészként, idegen útitársként) és

egyre ritkábban, egyre rövidebb időre

jelent meg. Ezzel újfajta jelenléthez

szoktat minket. Nem nosztalgiára, nem

is álmodozásra hív. Eddig fizikailag,

mérhetően járt köztünk. Most azonban

még közelebb jött, annyira, hogy utolér,

áthatol a szívünk kemény falán, ven-

dége lesz életünknek. Úgy van jelen,

hogy már nem választja el tőlünk sem

az idő, sem a tér. Bármikor, bárhol be-

léphet életünkbe.

Élvezzük a húsvéti jelent, életünk

„magassági pontját”, ami nem mögöt-

tünk, nem is valahol a távoli jövőben

van, hanem a közelünkben, itt és most

történik.

A lelkIpásztor válAszol

több templomban is észrevettemmár, hogy a szentmise béke szertar-tásakor olyan nagy a mozgolódás,mintha mindenki mindenkivel ke-zet szeretne fogni. Én ezt a magatar-tást kissé túlzásnak érzem. Mi errőlaz egyház véleménye?

A kérdéssel Szentatyánk is foglal-kozott Sacramentum Caritatis kez-detű apostoli buzdításában, ezért aző válaszát idézzük mindenekelőtt:„Az Eucharisztia természete szerinta béke szentsége. Az eucharisztikusmisztérium e dimenziója a liturgikusünneplésben külön is kifejezést nyera békecsókváltás szertartásában.Kétségtelenül nagyon értékes jelrőlvan szó (vö. Jn 14,27). A mi korunk-ban, amelyet annyi konfliktus terhel,e cselekmény már csak a közösségiérzés szempontjából is különlegesenfontos, mert az Egyház egyre inkábbsajátos feladatának tekinti, hogy kér-je az Úrtól a béke és az egység aján-dékát önmaga és az egész embericsalád számára. A béke vágya elfojt-hatatlanul jelen van mindenki szívé-ben. A béke és a megbékélés mindenjóakaratú ember lelkéből fölszállószavának szószólója az Egyház, ésahhoz fordul, aki »a mi békénk« (Ef

2,14) és aki meg tudja békéltetni anépeket és személyeket akkor is, haaz emberi próbálkozások zátonyrafutottak. Innen érthető az az intenzi-tás, amit gyakran lehet érezni a litur-gikus ünneplésben a béke átadása-kor. Mindazonáltal (...) e cselek-ményt korlátok között kell tartani,mert túlzó formákat ölthet és kava-rodást támaszthat a közösségbenéppen a szentáldozás előtt. Jó emlé-keztetnünk arra, hogy semmit nemvon le e cselekmény értékéből, hamegtartjuk az ünneplés légköréhezillő józanságot, például úgy, hogy abéke átadását a közvetlen mellet-tünk állókra korlátozzuk.” (49.) ARómai Misekönyv Általános Rendel-kezései természetesen ugyanezt írjákelő. (vö. 82.)

Ipacs Bence


Főszerkesztő: Ipacs Bence • Főszerkesztő-helyettes: Teklits Tamás • Szerkesztők: Déri Péter, Horváth

István Sándor, H. Pezenhófer Brigitta, Mátyás Zsófia, Salamon Viktória • Nyomdai kivitelezés: Pharma

Press Nyomdaipari Kft. (1037 Budapest, Vörösvári út 119-121.) • Felelős vezető: Dávid Ferenc ügyvezető

igazgató • Megrendelés száma: 2077/12 • 2012. április • Kiadó: Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó (9700

Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3.) • Telefon: 94/513-191 • E-mail: [email protected] • Internet: www.martinuskiado.hu • Felelős

kiadó: Teklits Tamás igazgató • ISSN 2060-145X • Az újságban található cikkek a forrás megjelölésével szabadon felhasználhatók.

május 19. (szombat)

9 óra Egyházmegyei Családi Majális (Lenti)

május 22. (kedd)

18 óra KÉSZ Körmendi Csoport – Dr. Martos Levente Balázs Bibliai

szempontok az új evangelizációhoz című előadása (Körmend, Polgár-

mesteri Hivatal nagyterme)

május 26. (szombat)

10 óra Bérmálás (Vép, Urunk színeváltozása templom)

15 óra Bérmálás (Zalaegerszeg, Jézus Szíve templom)

május 27. (vasárnap)

10 óra Bérmálás (Szombathely, Székesegyház)

június 1–3. (péntek–vasárnap)

Lelkipásztori munkatársak képzése (Szombathely, Martineum Fel-

nőttképző Akadémia)

június 8. (péntek)

13 óra Egyházmegyei ministráns focikupa (Csesztreg)

június 10. (vasárnap)

9 óra Úrnapja, a szentmise után körmenettel (Szombathely, Székes-

egyház)

június 14. (csütörtök)

19 óra Püspöki szentmise a Székesegyház felszentelésének 198. év-

fordulóján (Szombathely, Székesegyház)

június 15–17. (péntek–vasárnap)

Lelkipásztori munkatársak képzése (Szombathely, Martineum Fel-

nőttképző Akadémia)

Fókuszban Egyházmegyei programok, események

Legyen havilapunk elõfizetõje

A Martinus megrendelhető és megvásárolható aSzombathelyi Egyházmegye templomaiban, illet-

ve előfizethető postai úton a Martinus Kiadónál (94/513-191; [email protected]).

Havilapunk minden hónap első péntekén jelenik meg,ára 150 Ft. Egypéldányos postai előfizetés esetén a ne-gyedéves előfizetési díj 1.140 Ft, a féléves előfizetési díj2.280 Ft, az éves előfizetési díj 4.560 Ft.

Rendelje meg havilapunkat rokonai-val, barátaival és imerőseivel együtt. Aközös megrendelés előnyei:

• a Martinus Kiadó már öt példánymegrendelése esetén is átvállalja a pos-taköltséget,

• a megjelenés napján postázzuk azújságot,

• megajándékozzuk Önt a Szombat-

hely, a püspöki város című 96 oldalas szí-nes albummal.

H U M O RMeghal a családfő, és a temetésen a pap szívhez

szóló beszédet mond, külön hangsúlyozva mi-

lyen remek férj és apa volt az elhunyt. Az özvegy

szipogva odaszól a legnagyobbik fiának:

– Fiam, nézz már bele a koporsóba, lehet, hogy

nem jó temetésre jöttünk.

A SZENTATYA MÁJUS HAVI IMASZÁNDÉKAI

Hogy a társadalomban előmozdítsanak olyan kezdemé-

nyezéseket, amelyek védik és erősítik a család szerepét.

Missziós szándék (Mária, a misszionáriusok útmutatója)Hogy Mária, a világ királynője és az evangelizálás csil-

laga kísérjen minden misszionáriust Jézus hirdetésében.

A Szombathelyi Egyházmegye kalendáriumát évről évre

egyre többen olvassák. Bár még csak május van, hamarosan

elkezdődnek a jövő évi kiadvány összeállításával kapcsolatos

munkálatok. Hagyomány, hogy felhívást teszünk közzé a ka-

lendárium szerkesztésével kapcsolatban. Szeretnénk, ha a

2013. évi kiadványunk is változatos lenne, ezért arra kérünk

minden lelkes érdeklődőt, hogy segítse munkánkat. Szer-

kesszük együtt egyházmegyénk kalendáriumát!

Kérjük, küldjék el kedvenc receptjeiket (ha lehetséges kép-

pel együtt), vicceiket vagy tanulságos történeteiket, legked-

vesebb imádságaikat, verseiket, novelláikat, amelyeket

szívesen megosztanának másokkal is.

A következő elérhetőségeken várjuk írásaikat:

• Postai úton vagy személyesen: Martinus Könyv- és Fo-

lyóirat Kiadó, 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3.

• E-mailben: [email protected], [email protected]

Beküldési határidő: 2012. június 15.

V. 5. - 2012. MájuS Mindig vár Köszöntsük égi Édesanyánkat! · 2012. 7. 4. · V. éVfolyAM...

Documents

Transcript of V. 5. - 2012. MájuS Mindig vár Köszöntsük égi Édesanyánkat! · 2012. 7. 4. · V. éVfolyAM...