'.V

V

'• • mm . •: ;. m

E H E S Z E T I KÖZLÖNY

• • | A Z E R D E L Y R E S Z I M É H É S Z - E G Y E S Ü L E T S Z A K L A P J A .

Kolozsvár 1915. Jal.-Aug.-Szept. XXX. évfolyam I 7 — 8 — 9 . sz. '

FELELŐS SZERKESZTŐ:

DR. VÁNYOLÓS MIKLÓS.

M E G J E L E N I K MINDEN HÓ ELEJÉN.

* • Az E r d é l y r é s z i M é h é s z - E g y e s ü l e t m é h t e l e p e .

ELŐFIZETÉSI ÁR: BELFÖLDRE EQy ÉVRE 4 K. FÉLÉVRE 2 K. KÜL­FÖLDRE 5 K. AZ ERDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ-EGyESÜLET TAGJAI A TAG­SÁGI DÍJÉRT KAPJÁK. TAGSÁGI DÍJ RENDES TAGOK RÉSZÉRŐL ÉVI 4 K. A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNYEK A SZER­KESZTŐ NEVÉRE: KOLOZSVÁR,- DÉÁ& ^ERENC-U 2. KÜLDENDŐK.

= T á j é k o z á s u l : =

Hirdetés dija: Egyszeri hirdetésnél egész oldal (187 négy­szögcentiméter) 20 kor., féloldal 10 kor., negyedoldal 5 kor. Egyesületi tagoknak és féléves hirdetőknek 10%-kal, egész éves hirdetőknek 15%-kal olcsóbb. A hirdetési dijak előre beküldendők az egyesület pénztárába. Apróhirdetés szavan-kint 5 fillér. — Reklamációk, hirdetésekre vonatkozó meg­keresések dr. B a l á z s F e r e n c főtitkárhoz, Kolozsvár, Mészáros-utca 3. sz., a pénzküldemények Z s ö g ö n R á c z M i h á l y egyl. pénztárnokhoz Kolozsvár, Bocskay-tér inté-zendők. — Cikkeink átvétele csak a forrás („M é h é s z e t i K ö z 1 ö n y") tüzetes megjelölésével van megengedve. —

rrzzz A kéziratokat nem adja vissza a szerkesztőség. z = z r

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • t » » « » » »

Megjelent Donáth Aladár m. kír. méhészeti szaktanár:

T E R M É S Z E T E S S É G A M É H É S Z E T B E N

című. könyve . A 2 0 0 nyomtatott oldalra terjedő és 6 0 ábrával illusztrált munka , mely az okszerű méhtenyésztés elméleti és gya­korlati ismereteit tárgyalja , ugy a kezdő, m i n t a r é g i m é h é s z e k k e z é b e n n é l k ü l ö z h e t e t l e n kalauz .

A szerző az ósdi felfogásokkal szakít és megvilágítja a helyes utat, mely célhoz vezet. F ő i r á n y a gyakorlati , stílusa világos, köny-nyen érthető. E munkát a méhészközönség olyan érdeklődéssel fogadta, hogy remélhető a Il-ík bővített kiadás ís hamarosan nap-* világot lát.

A könyv á r a 3 k o r o n a . A 3 K könyvdíj és 5 0 fillér aján­lati- és postadíj beküldésével megrendelhető" a szerzőnél t K o l o z s ­v á r , F e r e n c z J ó z s e f - ú t 8 1 . s z á m . Ugyanitt rendelhető meg a jelenkor legjobb kaptára: a zsilipes kaptár, mely-lyel a rajt kiszállás nélkül elfogni, a mézet a méhek és szúrások nélkül el­

szedni lehet. Ára 28 korona.

• •

• • •

Az erdéíyrésfcí Méhéss-

Egyestilet elnökségénél a míg; a készlet tart , az alábbi méhészeti áruk rendelhetők m e g ; Háromsoros országos méretű kaptár , á r a tagoknak Í2 K . Négysoros országos méretű, á r a Í4 K . Pergetett méz 5 kílos posta bödönben. „Erdé ly Méhészetének törté­nete" című könyv á r a í K . 2 0 f. „ A méz apológiája" á r a í K . 2 0 f., melynek el-küldetéséről azonnal gondos­kodva lesz. A megrendelések dr. Balázs Ferenc egyesületi főtitkárhoz Kolozsvár, M é -száros-u. 3 . sz . alá küldendők.

• • • » • • • • • •

Mézpergető ím több kiállításon ki lettek tüntetve, bá­mulatos olcsóságuk mellett a legjobbak, legerősebbek és a leg-tartósabbak, a miről kezességet vállalok. Mézszürő, méztartó bádogokat, minden­nemű méhészeti esz­közöket r a k t á r o n tartok s a legjutá-nyosabb áron készí­tek, úgyszintén leg­jobb fajta gyümölcs­szedőket ís. Pontos :-: kiszolgálás! :-:

Sajler József bádogos, K o l o z s v á r , E r z s é b e t - ű t .

Reményík L. és Fiai utódai vas-nagykereskedés Kolozsvár. A z Erdélyrészí Méhész-Egyesület ajánlatára a mé­hészethez legszükségesebb eszközöket, az alant fel­

sorolt árakon tartunk r a k t á r o n :

Sürgönyeim:

Reményikntódai.

Telefonszám 8 4

í drb. keretfogó csiszolt í „ horonytísztító . . í „ méhészkés . . . í „ sejt fedelező kés . í „ fenék tisztító . . í „ permetező . . • í „ herefogó . . . í „ füstölőkészülék í „ méhész-sapka í pár méhész-keztyü í m 2 . H a n n e m a n n r á c s .

2 . 2 0 - . 7 0

2 . — Í.35 Í .50 í.—

— . 5 5 2 . 7 5 Í .90

3 . 4 0 6 . 5 0

A m a t e u r fényképészek figyelmébe!

„ L o s t o s " másoló papír fényérzékenyítő. E z e n folyadékkal 5 0 0 d r b .

napfénynél másolható, kék színű képeket készíthetünk. N e m kell

a r a n y f ü r d ő . Egyszerű eljárás. E g y rendelés mindenkit meggyőz a

képek nagyszerűségéről. Minden dobozhoz pontos használati utasítás

van mellékelve. K a p h a t ó 2 K . előzetes beküldése ellenében "bérmentve.

Balázs Ernő. Kolozsvár Mészáros-u. 3 . sz.

Hogy iízet legjobban a méhészet? U g y , ha kaptár és eszközszükségleteínket, úgy­szintén a többi méhészeti kellékeket a szigo­rúan szolid, jóhírnevű és m á r 3 0 év ó ta fennálló

Kőhne Ferenc utóda - első magyar kereskedelmi méhtelepénél

Budapest, L , Att i la-utca 99. sz. szerezzük be. Gazdagon illusztrált és sok újdonságot tarta lmazó, az Í9Í5. évre szóló főárjegyzéke méhészeti útmutatóval együtt szivesen ingyen és bér-«jt jfi S & & j * mentve küldetik. & J* J *

Örömsugár villan gondos méhész arcán, Megtalálta végre! Évek hosszú során Mit oly epedve várt, Kísérleti: nyomán Előállítja már — jó méhviaszból á m ! — Szállítja is folyton a „Ludwig"-miépet Ritzman Lajos méhész. Kérjen árjegyzéket,' Melyet franko küld szét s abból rendelje meg Méhészetbe vágó s az -összes jó cikket.

R I T Z M A N N L A J O S Ó k é r. (Bácska.) P 5 - u t e a 3 9 9 . s z á m .

Nyomatott a Szent Bonaventura könyvnyomdában Kolozsvárt.

KOLOZSVÁR, 1915. JÚLIUS—AUG.—SZEPTEMBER HÓ. XXX. ÉVFOLYAM, 7-8-9. SZ.

r r MÉHÉSZETI KÖZLÖNY AZ ERDÉLYRÉSZI M É H É S Z - E G Y E S Ü L E T SZAKKŐZLÖNYE.

F E L E L Ő S S Z E R K E S Z T Ő

DR. V Á N Y O L Ó S M I K L Ó S MEGJELENIK jt M I N D E N H Ó E L E J É N .

KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. A z Erdélyrészí Méhész-Egyesület 35-ík évi rendes közgyű­

lését f. évi szeptember hó 26 -án vasárnap délelőtt íí órakor tartja meg Kolozsvárt az Erdélyi Gazdasági-Egylet Att i la-utca ÍO sz. alatti székházában, melyre az egyesület elnöksége az egyesület minden egyes tagját tisztelettel meghívja.

Tárgysorozat: í. Elnöki megnyitó. 2. A z igazgató választmány félévi jelentése. 3 . A félévi zárszámadás tárgyalása . 4 . A pénztár vizsgáló-bizottság jelentése. 5 . A z Í9Í5—Í6 . költségvetési év költségelőirányzata. 6. A választmány kiegészítése. 7. Indítványok. 1

8. A méhek beteleléséről előadást tart Donáth Aladár méhé­szeti szaktanár.

Kolozsvár, Í9Í5. aug. hó 2 5 .

A z Erdélyrészí Méhész-Egyesület igazgató vá lasztmányának aug. 24-én tartott üléséből.

Dr. 'Balázs Jerenc, főtitkár.

Br. Jósika Gábor, elnök.

cMegjegyzés: H a a tagok elegendő számban nem jelennének meg 8 napra ujabb közgyűlés lesz összehívva, mely gyűlés a meg­jelenő tagok számára való tekintet nélkül határoz . (Alapsz. 3 3 . § . )

1 Az indítványok az alapszabály 31. §-a értelmében a közgyűlés határ­napja előtt legkésőbb 8 nappal az egyesület elnökségéhez benyújtandók.

3

Erdélyrészí Méhész-Egyesület Í9Í5. év I-ső félévi zárószámadása.

cfl Elö Tényle­'O

Á Bevétel irányzat ges bev.

fc K. f K f

1 Áthozat az Í9Í4. évíől 9 4 5 4 5 2 4 0 0 — 1 0 0 73 3 Méhtelep jöv. u. n. méz és raj • 2 0 0 — , — — 4 5 0 0 — 3 0 6 — 5 Hirdetési díjból 4 0 — — -6 2 5 0 — 3 5 4 — 7 F . M.-töl méhész fizetése • • • • 5 0 0 — — — 8 Előirányzaton kívüli vegyes bevétel 3 0 0 — 3 0 —

Összes bevétel • • — — 1736! ! 8 Összes kiadás • • — — 1147 |41

Összes maradvány • • — — 588J77

Kiadás Elő­

irányzat Tényle­ges kiad.

K f

Kolozsvárt, Í9Í5. év augusztus 24-én.

Br. Jósika Gábor,

I. Személyi járandóságok:

T . V . jutalmazására . . . .

77. Dologi kiadások:

Lapkiadó munkadíja . . . . Méhész fizetése Igazgató \ Főt i tkár , . . j ,, ,, c f x» / evi iroda áta lánya szerkesztő ' Pénztárnok I Méhész Közlöny nyomása • • Postadíjakra Adó , pásztorbér, kéményseprés

és tűzbíztosításí díj Te lep fenntartás és új befektetés K a p t á r és egyéb eszközökre • Utí költségekre . . . . . . Vegyes kiadásokra

Összesen • •

6 2 5

7 5 4 0 0

2 5 1 0 0

7 5 7 5

5 1 0 1 0 0

2 0 1 0 0 1 0 0

5 0 6 0 0

3 2

2 5 1 0 0

7 5 7 5

1 2 9 3 6

2 0 61

6 9 71

5 9 3 01 1147 41

elnök. Zsögön R. Mihály,

méh. egyl. pénztárnok.

Erdélyrészí Méhész-Egyesület költségvetési előirányzata az í9íS—Í6. számadási évre.

o Fedezet

1915, év L felére

K f

J9J5/J6. évre

K f Szükséglet

Í9Í5. év I.felére

K f

Í9I5/J6. évre

K

1 Tagság i díj hátralékból • • • • 2 Méhtelep jövedelméből u. m. méz

és raj 3 Tagság i díjból Í9Í5—Í6. évben • • 4 Hirdetési díjból 5 K a p t á r készítésből 6 Államsegélyből

Előirányzaton kívüli bevétel • • • Összes bevétel • • Összes kiadás • •

Összes maradvány • •

4 0 0

2 0 0 5 0 0

4 0 2 5 0

1 5 0 0 3 0 0

4 0 0

8 0 0 6 0

3 0 0 3 0 0 0

3 0 0 4 8 6 0 4 8 4 8

12

/. Személyt járandóságok:

T . V . jutalmazására • • •

2. "Dologi kiadások:

Lapkiadó évi munkadíja • • • Méhész évi fizetése Igazgató-aíeln. \ Főt i tkár I évi iroda Szerkesztő I á ta lánya Pénztárnok ) Méhész Közlöny nyomása • • Postadíjakra Adó , pásztorbér, kéményseprés

és tűzbiztosítás! díj • • • • Telep fenntartás és ttj befektetés Utí költségekre írói díjban • Vegyes kiadásokra

6 2 5

7 5 4 0 0

2 5 1 0 0

7 5 7 5

5 1 0 1 0 0

2 0 1 0 0

5 0

6 0 0

1 2 5 0

1 4 4 1 0 0 0

5 0 2 0 0 1 5 0 1 5 0 7 0 0 1 4 4

4 0 -3 0 0 -

5 0 7 0 -

6 0 0 -

Tárgyalta és elfogadta a? Erdélyrészí Méhész-Egyesület Kolozsvárt, Í9Í5. évi augusztus hó 24-én.

Br, Jósika. Gábor, elnök.

Összesen • igazgató választmánya J915. évi a«g. fió 24-

- 4 8 4 8 --én tartott ülésén.

Zsögön R. Mihály, egyl. pénztárnok.

36

Á ROKKANT KATONÁK MÉHÉSZETI TANFOLYAMAI. co

Irta: FIGYELŐ.

A földmívelésügyí minisztérium támogatása mellett Kolozsvárt az Erdélyrészí Méhész-Egyesület közreműködésével a rokkant ka tonák részére bevezetett méhészeti tanfolyamokon aug. hó végéig 4 5 0 rokkant katona képeztetett kí.

H o g y mily n a g y fontossággal bír e kiképzés, ez az üdvös intézkedés, s hogy eredménytelen nem fog maradni , m á r most igazolja az a körülmény, hogy az első tanfolyamokon kiképzett s. nagyfokú rokkantságuk miatt a katonai szolgálat alól szabad­ságolt s lakóhelyükre visszatért rokkantak egy része m á r azonnal hozzá is kezdett a méhészkedéshez, beszerezte az első méhcsaládot s ezt az első méhészkedésí ténykedését örömmel, büszkén és megelé­gedéssel adta tudomására az Erdélyrészí Méhész-Egyesület vezető­ségének.

N e m gondoljuk s nem ís várjuk, hogy e tanfolyamok összes hallgatója gyakorlati méhész legyen. Megelégszünk, ha 5 0 % - a a. hal lgatóknak — első sorban saját érdekükben — hasznosítani fogja a szerzett ismereteket.

A rokkantak közül sokan v a n n a k olyanok, akik m á r harcba. vonulások előtt foglalkoztak ugyan méhészettel, de csakis ingatlan szerkezetű méhlakásokkal , kasokkal , átmeneti láda nélkül méhész-kedtek. A z ilyenek természetesen örömmel kaptak az alkalmon, hogy megtanulják, miként lehet kasokkal átmeneti rendszer mellett v a g y kaptárokban ugy méhészkední, hogy a méhcsaládokat ősszel ne kénezzék le s e mellett tiszta mézet nyerjenek.

Mily n a g y fontossággal bír ezek kiképzése az okszerű méhé­szetnek oly vidékeken való terjesztésére, ahol eddig csak kasos méhészet volt ismeretes s ahol ősszel csak a mézszürök garázdál­kodtak a legjobb méhcsaládok lekénezésével s a kasok tar ta lmának potom áron való megvásárlásával .

A z a rokkant katona , aki e tanfolyamon megtanulta a g y a ­korlati méhészet legegyszerűbb kezelési módját, egész vidékének prófétája lesz s elkövetkezik az az idő amikor a kasokat csak szaporításra fogják használni, tudva, hogy ezek adják a legjobb . természetes korai rajokat, — v a g y átmeneti rendszer mellett m é -

37

i é szkednek ezekben. E z a rendszer alkalmasabb és célszerűbb ís a kevesebbb intelligenciával bíró földmíves nép számára , mint a kaptár .

Eltekintve attól hogy a mai modern és különféle rendszerű k a p t á r o k és az átmeneti kasok á r a között ís óriási a külömbség sokkal szívesebben foglalkozik az a kisgazda olyan méhészettel, a m e l y kevésbbé köti le idejét s amely után kevés fáradsággal u g y a n a z t az eredményt érheti el.

A rokkant katonák méhészeti oktatásánál tehát súlyt kell a z átmeneti rendszer szerint való méhészkedésre fektetni, mert ehhez tapasztalat szerint nagyobb a hajlamuk ís s ezt a méh-lakást — ha m a g u k testi fogyatékosság miatt elkészíteni nem ís t u d n á k — olcsóbban és könnyebben beszerezhetik.

A rokkant ka tonáknak méhészetben való kiképzését földmí-velésügyí miniszter ur a kolozsvári tapasztalatok alapján Kalocsán ís bevezette s fokozatosan még több helyen szándékszik berendezni m é g a háború t a r t a m a alatt .

A z Erdélyrészí Méhész-Egyesület, ez a lkalommal ís kezde­ményező és úttörő volt s az itt tapasztaltak után nem fér kétség ahhoz , hogy más helyeken hasonló buzgalommal szintén szép eredményt fognak elérni, mely a m a g y a r méhészet jövőjére, fejlő­désére- most kí nem számítható eredménnyel fog végződni.

Tek intve a rokkant katonáink n a g y számát hosszú időn keresztül teljesíthetnek a méhész egyesületek hazafias s a méhészetre -üdvös funkciót, mely a m. kír. földmivelésügyí minisztériumnak s a méhészeti ügyeket vezető ottani kiváló vezér egyéneknek, valamint a perifériákon működő egyesületeknek és méhészeti szak­közegeknek csak dicsőségére fog válni.

Különösen n a g y elismerés illeti e téren ís Krenedíts Ferencz miniszteri t i tkár urat , aki fáradhatatlan munkásságával és tevékeny­ségével s jó a k a r a t ú támogatásával lehetővé tette e tanfolyamok Bevezetését. Nehéz munkáját azonban mégkönnyítette az Erdély-íészí Méhész-Egyesület vezetőségének e téren eddig ís kifejtett s most megkétszerezett munkássága .

A z első h á r o m tanfolyam egyikének, vezetésére és tanítására miniszter ur Onagymél tósága Deák Imre urat az I-ső méhészeti kerület vezetőjét ís leküldötte, aki a sajátját képező lemezekkel több ízben tartott a rokkant k a t o n á k részére vetített képekkel Illusztrált méhészeti előadást ís.

Mivel azonban rokkant ka tonák részére Kalocsán ís rendez-

38

tetett be hasonló méhészeti tanfolyam, D e á k Imre urat miniszter úr haza rendelte, a k i ; szaktudással s ambiciózus tevékenységgel folytatja munkáját .

A z Erdélyrészi Méhész-Egyesületnél dr. Balázs Ferenc egye­sületi főtitkár és Donáth Aladár ez állami méhészet kerület veze­tője végzik a tanítást, a reájuk nézve igazán fáradságos és kimerítő munkát .

ŐSZI TEENDŐK. A MÉHEK BETELELÉSE ÉS E T E T É S E .

Irta: DONÁTH ALADÁR.

Szeptemberben vagyunk . A m u n k a dalától máskor oly hangos méhes és környéke

elcsendesül, — mintha kihalt volna minden — pihennek a méhek . . .

C s a k a melegebb napokon s akkor is gyéren röpködnek. Későn indulnak s korán elpihennek. A z építkezést beszüntetik, a fíasítás csökken, a réseket propolisszal gondosan betömik, az itt-ott pecsétetlenül álló mézet összehordják, részben lepecsételik és fészekké tömörülnek.

A gondos méhész azonban m á r a téli nyugalom kezdete előtt igyekszik a betelelés munkáját elvégezni; mivel a méhlegelő kiapadása után való bolygatással a rablás veszedelmének, hideg időben pedig a meghűlés következményeinek teheti ki méheít .

N é z z ü k t e h á t ; mikor és mi módon történjék a betelelés ? A betelelés idejét a vidék flórája és éghajlati viszonyai h a t á ­

rozzák meg. Hegyvidéken rendesen szeptember végén, az Alföldön, délvidékeken október havában végezik, legalább - j - Í4 C . fok hőmérsékletnél.

H o g y pedig mi módon történjék a betelelés, az a k a p t á r milyenségétől függ.

Mivel azonban nálunk legetterjedtebbek az országos k a p t á r a k . ezek beteleléséről fogok szólni.

A betelelés munkáját a m é z k a m r a kiürítésével kezdjük meg . A m é z k a m r a és fészek közé helyezett Hannemann-féle rácsot ,

fedődeszkát, oldatokat, eresztékeket a viasztól és propolisztól k a p a r ó -

39

val gondosan megtisztítjuk, a rácsot pedig pontosan ráillő fedő­deszkával elzárjuk. Néme lyek a rácsot ki ís szokták venni, de ez fölösleges m u n k a .

A z így jól elzárt fészek fölé ÍO—Í4 ujságlapból álló takarót , v a g y e célra készített párnát helyezünk.

Ilyenkor a legtöbb család népe m á r a fészekbe húzódott vissza, de ha a kiszedett kereteken méneket találnánk, ugy járunk el, hogy a fészek küszöbdeszkáját eltávolítjuk s a nyíláshoz méh-seprő-garatot, ennek hiányában kemény papírlapot illesztünk és a keretekről ide rázogatva és seperve, kaptárba tereljük a méhe-ket. Sepréshez nedves tollszárat használjunk. N y o m b a n a mézes kereteket üres kaptárba , v a g y lépszekrénybe, az üreseket pedig a propolisztól megtisztogatva, szellős helyre rakjuk.

G y a k r a n megtörténhetik azonban, hogy az a n y a a rácson á t m e g y (kivált a karcsúbb a n y a ! ) és a mézkamrában fíasítást ta ­lálunk. Ilyen esetben, — még a mézkamra lezárása előtt — első teendőnk az, hogy a fíasitásos kereteket a fészekbe r a k j u k ; oda, ahol a többi fíasítást találjuk, nehogy meghűljenek.

A z ís előfordul, hogyha a m é z k a m r a kiürítésével sokáig ké­sünk, mézet keveset v a g y nem ís találunk ott, mert a méhek lehordják a fészekbe.

A m é z k a m r á k lezárása után, h a a család gyöngének v a g y gyanúsnak mutatkoznék, a költőtér kereteit ís kiszedjük és meg­vizsgáljuk.

H o g y a betelelésnél fölösleges munkát ne végezzünk, m á r a n y á r folyamán u g y rendezzük el a családokat, hogy úgyszólván önmagukat teleljék be s ne kelljen bolygatni.

Első és legfontosabb kérdés az, hogy van-e a csatádnak anyja és ha, van megfelelő-e az?

Megfelelőnek mondjuk az anyát akkor , h a ép, fiatal (1—2 éves) és fíásítása nem hanyat ló , bőséges és zártsorú.

A z a n y a minőségére m á r a külső jelekből is lehet következ­tetni, mert amely család szeptemberben népes, elegendő fiatal méhe, fíásítása, bőséges méze és a gyakorlott méhészek által a n y -nyíra ismert rendes állapotokat eláruló zúgása van , ott az a n y a ís rendben van . Különben az anyacsere a méhész nyári m u n k á j a ! (Az anyákró l törzskönyvet vezessünk!) H a pedig a külső je­lek nem volnának biztatók, v a g y aggodalmaink volnának, az anyát , illetve a fíasítást is megtekinthetjük. H a azt látnók, h o g y

40

a fíasítás a vázolt k ívánalmaknak megfelel, akkor az anyát kutatni fölösleges.

Mivel azonban a hidegebb vidékeken m á r alig találunk fíasítást szeptemberben, kétes esetekben az anyát megkeressük s h a azt látnók, hogy szörözete, szárnya kopott, esetleg béna, va ­lamelyik lába hiányzik j ha némi fiasítása van, az is hézagos, ak­kor megsemmisítjük és hogy a család árvaságot érezzen, csak a következő napon anyásítjuk a tartalébka helyezett a n y á k egyikével. E z pedig ú g y történik, hogy néhány méhével anyakal í tkába he­lyezvén, a fészekbe tesszük és egy nap múlva kiengedjük az anyát .

Szabadon is beadhatjuk az anyát , de csak a kereten lévő népével együtt. Ezen eljárás biztosabb lesz akkor , ha megelőző­leg az árva népet etetjük.

Lát tuk , hogy szintén biztos anyásításí mód az is, h a az anyát egyedül tesszük kalitkába és a méhektől távol, legalább fél óráig éheztetvén, szabadon adjuk be, a hátulsó lépre. í gy nyugodtabban viselkedik, nyomban táplálékot kér s a méhek is barátságosabban fogadják.

Második kérdés az, hogy van-e a családnak elegendő legalább 8—10 kg. méze, vagyis ugyanannyi darab fedett keretes lépe?

H a nincs, akkor a mézkamrákból elszedett s lehetőleg mun-káslépü keretekkel pótoljuk, melyeket a felső soron helyezünk e l , alul a homlokhoz üres, u tána hímporos, majd félig mézes keretek után í zárt sorban jön a fíasítás, mely mögé lehetőleg barna és félig mézes kereteket rakunk az ablakig. Csak részben kiépített keretnek a fészekben helye n incs ! H a módunkban van a fíasítás-mentes és egészen világos kereteket is vegyük ki és pótoljuk rész­ben mézes és hímporos barna lépekkeí mert ezek rosszabb hőve­zetők és a fészket melegebben tartjuk. A z ablakhoz pláne csak vén lépeket tegyünk, mert itt csapódik le a legtöbb pára és ha tönkremennek, sem olyan n a g y a kárunk .

A z erős családokat 1 8 — 2 0 , a közepeseket Í4—Í6 kereten te­leljük be. A Í 0 — Í 2 kereten ülőket egyesítsük.

Harmadik szempont a család népessége. A z olyan kései rajokat és gyönge törzseket, amelyek csak

2 — 3 léputcát tölténk meg, betelelní nem szabad, mert sorsuk rendesen pusztulás.

A z ilyenekből tehát hármat , négyet is egyesítsünk.

4J

A z eljárás az, hogy az egyesítés előtti napon átvizsgáljuk őket s ahol a legszebb anyát (legtöbb és legzártabb sorú fíasítást) találjuk, azt meghagyjuk a családnál, a többit maroknyi néppel, egy mézes kereten, anyanevelőbe, v a g y valami üres ládíkába el­zárjuk, mert még szükségünk lehet r á ! Következő napon, estefelé, az á r v a családokat némi hígított mézzel etetvén, a meghagyott anyás családdal úgy egyesítjük, hogy az ablak fölötti födődeszkát kissé fölemelvén, a k k o r a éket helyezünk alá, hogy az árva nép méheí éppen átmehessenek.. Most az ablak mögé annyi keretet rakunk (az egyesítendő méhekkel együtt) , amennyi fér; a többi népet pedig ezen keretek alá seperjük és az ajtót feltesszük.

A résen át a méhek szépen egyesülnek és másnap az abla­kot is többrétű papírral, v a g y párnával takarjuk le. További teen­dőnk a kíjárót ráccsal látni el, hogy az egerek, c íckányok beha­tolását megakadályozzuk.

Negyedik kérdés az, hogy megfelelő-e a kaptár} A m e l y kaptár nem duplafalú, igen repedezett, rozoga., abban

teleltetni kockázatos ; mert a család nemcsak a meghűlés, átfázás következményéi t a vérhast kaphatja meg, hanem készletét ís h a ­marább felemésztvén, — tavasz előtt éhenhal !

Ajánlatos tehát az ilyen családot egy jobb kaptárba át -lakoltatní.

- Igen lényeges kérdés az is, hogy milyen mézen teleljen a család. Telelésre legmegfelelőbbek x az ugyanazon évben gyűjtött a k á c - ,

hárs- és vegyes vírágméz. Kevésbé megfelelők t a repce, pohánka és tűlevelűek méze, v a g y éppen a mézharmatból gyűjtött méz.

A megelőző évi és jegecedett méz szintén kifogás a lá esik, amennyiben csak részben lévén felhasználható, a jegecedett részeket ledobálják a méhek és szomjkórnak ís lehet okozója.

Rossz esztendőkben azonban nem igen válogathatunk a méz minőségében; sőt gyakran még méze sincs a családnak és kény­telenek vagyunk cukorfélék oldatával betelelní a méheket, ami elég k o c k á z a t o s !

Azonban az oldathoz a cukorfélék sulyrészét kitevő 4 0 — 5 0 százalék fplyó-, v a g y esővíznél többet igénybe venni nem tanácsos, mert könnyen megromlik az. H a pedig kevesebbet veszünk, korán jegcední fog. E z t ís csak félórai forralás, lehabozás és lehűtés után, nagyobb (fél literes) adagokban, ha az idő kedvező a fészek a lá helyezett tálcából, különben mézkamrából etetjük fel esténként!

42

H a befőttes üvegbe öntjük a szirupot és száját gyolcsfélével jól bekötjük, a rácsra helyezve, jól behordják a méhek.

Feletetés előtt minden ki logramm oldathoz í g r a m m hangya­savat adunk.

Igyekezzék a méhész a r r a , hogy még szeptember első felé­ben lássa el méheít, nehogy a később felhordatott méz pecsétetle­nül maradjon a méhek á r t a l m á r a ! A betelelés után minden törek­vésünk a méhek nyuga lmának a megóvására irányuljon.

A VALÓDI MÉZ! co Németből (Bíenen-Vater) fordította: STIEF O T T Ó .

Hamisítat lan méz valóságos isteni adomány , minden e m ­ber részére. Egészségesek egyenek mézet, hogy egészségesek maradjanak, betegek pedig, hogy újból egészségesek és erősek legyenek! Azonban jegyezzük meg jól, hogy csakis valódi hamisítat­lan méz az igazi isteni a d o m á n y és csakis az ilyennek van meg a fent emiitett hatása . T e h á t félre minden hamisítvánnyal, a melyek ugyan jóval olcsóbbak de annál értéktelenebbek. Vásárol junk mindig csak jót s h a az látszólag drágább is, azért mégis olcsón vásároltunk. Sajnos manapság a tiszta méz többszörösen lesz hami­sítva, sőt m á r a kaptárban ís, ahol a család a főhordás előtt erősen lesz cukorral etetve s az ilyen hamisítvány olyan művésziesen töké­letes, hogy még az igazi szakértő, sőt vegyész sem igen tudja az ilyen hamisított mézet a valóditól megkülönböztetni.

I. MI A VALÓDI MÉZ ?

A méz nem mesterséges, hanem természeti termény, mely a méhecskék által a legtisztább virágokból lesz kiszívva, és így földol­gozva, (h.) u g y hogy az emberi gyomor a n n a k élvezésénél azt a m a g a teljességében főiszívja, minden további földolgozás nélkül, így hát a mézet a legbetegeskedőbb egyének ís élvezhetik, mert a méz élvezete a gyomrot nem erőlteti meg, hanem általa azonnal főlszívatík és átváltozik élet nedvvé és á tmegy a vérbe. T e h á t a betegnek minden testi szervezeti m u n k a nélkül, uj életerőt és az egészségesnek uj erőt ad.

43

2. MINŐ ALKATRÉSZEKBŐL Á L L A TISZTA MÉZ ?

A méz mind minden más édesség tarta lmaz cukrot éspedig: 2 százalék nyers, 4 2 százalék szőlő és 3 5 százalék gyümölcs cukrot, és ezen n a g y százalék szőlő és gyümölcs cukor tartalmában rejlik a méznek, n a g y tápláló és erőt adó tulajdonsága. A nyers cukrot mielőtt a vérbe főiszívódnék, a gyomorban a gyomornak fel kell dolgoznia, de a méz ebben a tekintetben a gyomornak igen kevés munkát ad, a mennyiben ebből csak 2 százalékot tartalmaz. A szőlő és gyümölcs cukor azonban minden további fölbontás nélkül, egyenesen a vérbe megy át .

A tiszta valódi mézben még van hangyasav ís a mely a legfontosabb növény savakat tarta lmazza magában, vasoldat és illanó olajokból áll, mely anyagok a méh gyomrában úgyannyira földol-goztattnak és a mézben leköttetnek, hogy az élvezett mézben e savak tar ta lmának 9 8 százaléka egyenesen a vérbe mehet át .

T e h á t a méz, alkatrészeinek ezen szerencsés összetétele és azoknak a méh g y o m r a általi földolgozása következtében, e g y elsőrendű tápanyagot képez.

A méznek ezen erős tápláló voltáról meggyőzhet bennünket az ís például, hogy egy 2 5 — 3 0 , 0 0 0 tagból álló méhcsalád a téli hónapokon keresztül mézkészletéből havonként 1ji klgr-nál többet nem fogyaszt el, mely mennyiség teljesen elegendő életük fen-tartására .

Dr . W o l f J á n o s Charlottenburgí orvos következőképpen nyilat­kozik a méznek tápláló értéke felöl; „Legszélesebb körökben u g y vélekednek az emberek, hogy a méz egy könnyen nélkülözhető nyalánkság, de az, hogy a méz milyen becses tápláló eledel, az a tudat kevéssé van elterjedve." Ezekután a következőket mondhatom a mézrő l , „egy kanál méznek több tápértéke van mint egy tojásnak a v a g y 1 / 1 0 liter tejszínnek. A méz azonkívül egyike a legkönnyebben megemészthető tápszereknek, mert sem a gyomor, sem beleknek előre földolgoznia nem kell, közvetlenül a vérbe megy át és a testi erő fokozására lesz fölhasználva."

Ismert dolog az, hogy valamely tápszernek hasznosságát tudományosan Kalór iákban (meleg egység) fejezzük ki. így tartal ­m a z í klgr. marhahús Í 0 0 0 kalóriát, í klgr. tyúk tojás (héj nélkül) X6Í3 kalóriát és ezek ellenében í klgr. tiszta méz ad 3 0 7 5 , kaló­riát. E z e k után, h a a tudományos megállapításból indulunk ki,

44

mely szerint egy tökéletes táplálkozásnak eredménye az „erő és bá­torság" ennek ellenében egy huzamosabb nélkülözés v a g y hiány a táplálkozásban, csűggetséget, gyávaságot és gyengeséget idéz elő. í gy ha tekintetbe vesszük a fenti tényeket rájövünk a r r a , hogy a méznek szinte mégegyszer annyi tápereje van mint a tyúkto­jásnak és háromszor annyi mint a marhahúsnak, tehát aligha van valami jóbb tápszer a méznél, mely a testi erőt fokozza. H a pél­dául veszünk í klgr. hust 3 koronáért , akkor egy klgr. méznek legalábo ís ÍO korona kellene hogy az á r a legyen, arányosítva az á r t annak táptartalmával , s emellett a gyakori hus élvezet az egészségre ártalmas, ellenkezőleg a méznek gyakori élvezetével az egészségünknek n a g y hasznot hajtunk, azt erősítjük és a betegséget magunktól eltávolítjuk.

M e g v a g y o k róla győződve és merem állítani, hogy az az egyén a ki gyakran eszik mézet a ragályos betegségektől mentve v a n .

3. MÉZHAMISITÁSOK.

A mennyire ajánlatos a méznek élvezete az embernek kor külömbség nélkül, éppen annyira megvetendők a mű mézek és hamisítványok, mert dacára annak , hogy az emberiség annyi segítő eszközzel rendelkezik, s dacára az annyira előrehaladott tudomány és művészetnek soha és semmiképpen sem lesz az em­bernek lehetséges a selyemhernyó által font finom szálat a v a g y a pókét utánoznia, éppen ugy nem fog neki soha sikerülni tökéle­tes mézet mesterséges uton előállítania.

Megengedem, hogy a mű méznek szép színe, kellemes illata és jó íze van , szóval mindaz öszpontosítva van benne, amit a művészet neki nyújthat, de a valódisága az mindig hiányozni fog, evvel együtt a tulajdonképpeni nagyfokú táp és gyógyereje ís. Óvakodjunk tehát jó pénzünket m ű és hamisított mézekért kiadni, legyenek azok bárminő hangzatos elnevezésekkel ellátva, szemein­ket , szaglásunkat és ízlésünket a művészet könnyen megtéveszt­heti, de a gyomrunkat nem, mert az rövidesen megfogja érezni, h o g y mit élvezett. Őrizkedjünk tehát valamelyes csaló szédel­g é s terjesztéseinek felülni, akik hamisított mézzüket hangzatos el­nevezések alatt milyenek például: „legfinomabb lépes méz, tiszta hegyi méz, alpesi virág méz, kiváló finom csemege méz" stb. stb., mert az ilyen méznek vásárlásával , csak a csalónak pénzes szek­rényét tömjük, kik az ilyen hamisí tványokat kilónként m á r 4 0 fillér-

45

ért is hirdetik azt állítva, hogy az ők mézzük és a valódi méz között semmi külömbség sincs. A z ilyen mézért kiadott minden fillér kár , s emellett a n n a k élvezetével csak a gyomrunknak ártunk erősen. Vegyünk inkább valódi mézet s így kevés pénzért, erőt, életet és jó egészséget nyerünk.

Jegyezzük föl fülünk mögé , hogy mindig halljuk azt az igazságot, hogy a látszólagos olcsó áru , mindig nagyon drága.

4. HOGYAN KÜLÖMBŐZTETJÜK MEG A HAMISÍTOTT MÉZET A VALÓDITÓL.

Még ezideíg nem találtak fel ez irányban, egy minden tekin­tetben biztos ismertető jelt. A legjobb, h a ott vásárolunk mézet ahol megvagyunk bizonyosodva arról, hogy nem leszünk megcsa-latva. N e üljünk fel e tekintetben a hangzatos hirdetéseknek, de viszont ne legyünk a méz vásárlásánál zsugoríak, ne vegyünk ott ahol a legolcsóbb, mert nem az ár határoz , hanem az illető egyén­nek megbízhatósága abban a tekintetben, h o g y a méze hamisítat­lan, ez legyen vásárlásunknál mindig az irányadó.

A méz előbb v a g y utóbb meg szokott cukrosodní vagyis egész keménynyé sűrűsödik, mindazonáltal van olyan valódi méz is, amely egyáltalán nem sűrűsödik meg, ilyen például az erdei méz. H a az ilyen megkeményedet mézet újból folyékonnyá a k a r n o k tenni, akkor egy vízzel telt edénybe helyezzük a mézet tarta lmazó üveget v a g y edényt és a ká lyha gyenge tüze mellett melegítjük, minek utána az megint folyékonynyá lesz, csak arra kell ügyelni, hogy a méz fel ne forrjon, mert ezáltal nagyon sokat veszítene jósagából és ízletességéből.

A k i huzamosabb időn keresztül köhög az öregkort ér el, így szokták mondani . Á m b á r ez igaz szokott lenni, de amellett könnyelmű közmondás, mert az a köhögés, amely 8 napnál tovább tart , sokaknak hoz magával veszedelmet. A z ilyen köhö­gés gyakran előhírnöke a tüdőbetegségnek. Használjunk tehát ez ellen idejében orvosságot, csak óvakodjunk a köhögés megszünte­tésére mint árta lmat lannak ajánlott szerektől, mert gyakran aján­l a n a k a köhögés ellen olyan szereket, amelyek ugyan azt meg­szüntetik, de nagyon gyakran másképpen ár tanak , valóságos méregképpen hatnak, s így ár ta lmára válnak egészségünknek. G y a k r a n fordul elő, hogy a köhögés elleni orvosságokban Morphíum, Bel ladona sőt még ólom sav ís foglaltatik. Inkább forduljunk

46

ilyen esetekben az ártalmatlan és egészséges mézhez, és ha nem undorodunk tőle, használjuk azt melegen hozzá, adva, egy kevés faolaj at . E z gyakran hamarább segít a köhögésen mint azt az ember hinné. A méz a gyuladásos, ízzadmányos testrész­ben az ott rejtőző gombákat megöli, feloldja a nyálkát és a fáj­da lmakat enyhíti.

5. KI EGYEN MÉZET ?

A szentírás a mézet vagyis a n n a k élvezetét mindenkinek ajánlja. Dr . Weíbel híres gyomor orvos melegen ajánlja a méznek gyakori élvezetét azoknak ís, kik r á k betegségben szenvednek, ugyancsak e tanácsot adja Kneípp Sebestyén ís az öregkoru egyé­neknek, kik álmatlanságban a v a g y nehéz lélegzésben szenvednek, akikre a méz élvezete valóságos balzsamként hát . A csecsemők sebeit mézzel bámulatos eredménynyel gyógyíthatjuk. Kisdedek­nek kik szorulásban szenvednek és szelekkel kínlódnak, kevés tejjel vegyített méz enyhítőleg hat . M a k a c s hasmenés nagyon g y a k r a n a beleknek szétroncsolását idézi elő s a fehérnye a n y a ­gok szenvednek általa érzékenyen, ebben az esetben egy helyes mézkura enyhítőleg hat e kellemetlenségen. Erős görcsös köhögés­nél, mandula és torokgyuladásoknál igen jónak bizonyult a mézes tejnek élvezete és meleg \ ízben felhígított mézzel való gargalízálása. Genyedéses daganatokra és nyílt sebekre a legjobb gyógytapasz, egy liszt és mézből készített pép, mely azonban nem szabad h o g y híg legyen. Ragá lyos betegségekben szenvedő gyermekekkel ajánlatos többször egy-egy kanálnyí mézet lenyeletni, mely tisztítja a nyálkavál ladékot és egyben megóvja a további fertőzéstől.

Azon egyéneknél, kik naponta mézet élveznek, egy igen kel­lemetlen vendég az „Influenza" nem fog tanyát ütni. Hidegrázás ellen a legjobb szer a mézes víz, mely erősít és hűsít. Sáppadtság-ban, vérszegénységben és gyengeségben szenvedő gyermekeknek a méz élet erőt ad.

Gyermekek és különösen azok kik rohamosan nőnek igen kedvelik az édességet. Az ilyenek kis pénzüket a cukrásznál és fűszeresnél költik el a sok cukor élvezetétől nemsokára gyomor­nehézségek, étvágytalanság és emésztési zavarok ál lanak elő és pedig azon oknál fogva, mert az ilyen cukorfélék emészthetetle­nek és csakis a gyomor nedveknek igen fáradságos közreműködése által juthatnak olyan állapotba, hogy a vérbe átmehessenek. A g y o m o r azonban az ilyen megerőltetéseket nem sokáig bírja ki,

47

s így azután bekövetkeznek az emésztési zavarok. Adjunk a gyer­mekeknek mézet s ezáltal egészséget és életet juttatunk nekik, mert a mézet a gyomor minden további m u n k a nélkül átjuttatja egyenesen a vérbe, s ahelyett, hogy a gyomrot gyengítené még erősíti és egészségben tartja.

H a gyuladásos szembajunk van , vegyünk egy kávéskanál mézet és azt 4 — 5 percig forraljuk ' / 4 liter tiszta vízben s így egy kiváló szemvízet nyerünk. A méz tisztít, erősít, szünteti a fájdal­m a t és eloszlatja a forróságot.

(Folyt, fcöv.)

VEGYESEK.

A M é h é s z e t i K ö z l ö n y n e k összevont számokban való meg­jelenése igen sok félreértésre adott a lkalmat . E z alkalommal ís tisztelettel értesítjük egyesületünk tagjait, hogy ez a körülmény nem jelenti azt mintha, az egyesület nem működnék, sőt mond­hatjuk, hogy az egyesület éppen most fejt ki legnagyobb tevékeny­séget a rokkant ka tonáknak egy időben május óta folytatólagosan h á r o m méhészeti tanfolyamon való kioktatásával a mi egyúttal az egyesületnek nagy anyagi áldozatába ís kerül. E z a körülmény késztette arra az egyesületet, hogy f. évben a közlönyt összevont szá­mokban jelentesse meg. Januártó l kezdve azonban havonta ponto­san fog megjelenni.

M é z é r t é k e s í t é s é s a m é z á r a . A z élelmi cikkek á r á n a k a háború folytán részben mesterséges részben más körülmény foly­tán történt rohamos emelkedése a méz á r á n a k emelkedését ís m a g a u t á n vonta . A méz á r a k mérsékletes emelkedése örvendetes ugyan a méhészekre, s ez indokolt ís, de a jelenlegi rendkívüli viszonyok még sem szolgálhatnak okul az á r a k n a k horribilis emelésére, mert méheínket még nem vitték a harctérre s a virágok sem tagadták meg nektár képződésüket.

Most nyílt alkalom a r r a , hogy a közönséggel a mézet meg­kedveltessük, megszerettessük s oly árban bocsássuk rendelkezé­sükre, mely árat jövőben ís megtarthatunk. A közönség a más élelmi cikkek n a g y drágasága miatt most szívesen veszi a mézet,

4a

megszokja s jövőben ís állandóan tart háztartásában. H a azonban tul magas árakat kérünk, elídegenítjük a vevő közönséget.

Ak i a mézét helyben nem tudja értékesíteni, a fölösleget az Erdélyrészi Méhész Egyesület beveszi s értékesíti, s szükség esetén bödönt ís küld. A z á r a k a t a napi árfolyam s a méz minőségéhez képest állapítja meg, s azonnal fizeti.

U j a b b m é h é s z e t i t a n f o l y a m a r o k k a n t k a t o n á k r é s z é r e . A földmívelésügyí minisztérium Nagyszebenben ís rendezett rok­kant katonák részére méhészeti tanfolyamot. A tanfolyamot az ottani állami méhészeti szakközeg vezeti. E z idő szerint tehát három helyen folynak a tanfolyamok Kolozsvárt minden Í8 nap­ban 9 0 , a többi helyeken pedig 3 0 — 3 0 rokkant ka tona nyer kiképzést.

A r o k k a n t k a t o n á k a t o k t a t ó k f igye lmét felhívjuk egy 47 oldalra terjedő kis könyvre . C í m e : „ R o k k a n t katonáink jövője, orthopádíaí kezelésük és munkaképessé tételük" í r t a : dr. Bíesalskí K o n r á d orvostanár, fordította és m a g y a r viszonyokhoz alkalmazta gróf Bethlen Balázsné, szül. Jós ika B e a t r i x bárónő. A fűzet gróf T i sza István előszavával van ellátva s hadi rokkantjaink gyógyí­tásáról illetve utólagos műtétek és műtagok segítségével m u n k a ­képessé tételükről ad népszerű nyelven felvilágosítást 8 4 ábrával illusztrálva. Minthogy e kérdésnek átértése s legszélesebb körök­ben való megismertetése fontos és sürgős, ezért hívjuk fel a rokkant­katonákat a k á r méhészetre, a k á r más foglalkozásra oktatók figyel­mét e műre , mert nekik alkalom nyílik előadás közben ís — a füzetnek előzetes átolvasása után — a rokkant katonák figyelmét felhívni s megnyugtatni arról , hogy nem m a r a d n a k ők a társada­lom koldusai, hanem igen ís ugy az állam mint a társadalom azon van , hogy ismét munkabíró polgárokat neveljen belőlük családjuk, a társadalom és hazánk javára .

A füzet c,sak most jelent meg, á r a I K . A mű tiszta jöve­delme a rokkant ka tonák gyógyí tására szolgáló készülékek és műszerek beszerzésére fog fordíttatni, megrendelhető Gibbon Albert könyvkereskedőnél Kolozsvárt .

V á l a s z t m á n y i ü l é s . Igazgató választmányunk augusztus hó 24-én B r . Jós ika Gábor elnöklete alatt választmányi ülést tartott . A z ülésen a zárszámadáson és az Í9Í5/Í6. évi költség elő­irányzaton kívül több fontos miniszteri leiratot s a rokkant ka to ­nák tanfolyamaival kapcsolatos ügyet intézett el.