TULIPAN ORNAMENTIKANKEREDETE

Irta: Dr. Balogh Erno.

Valamely nep jellegzetes karakterisztikumat antropologiai vonasa, nyelve,szokasai, mondavilaga es viselete, illetoleg nepmuveszete egyiittesen hatarozzakmeg. E vonasok koziil nemelyek t6bbe-keve"sbbe elmos6dottak lehetnek, ameny-nyiben mas nepek megfelelo vonasaival hasonlosagot mutathatnak, viszont masvonasok erosen kidomborodhatnak. Egyes vonasoknak mas nepekehez valo ha-sonlosaga mutathat eredesi rokonsagra, vagy beolvadasra, keveredesre, illetolegegymasra valo hatasra, melyek koziil a va!6t az illeto tudomanyag objektivvizsgalata van hivatva kifiirkeszni. Termeszetes, hogy ilyen vizsgal6dasnal akutatasnak sokszor a messze miiltba kell visszamenni, melynek sokszor szintehagyomanytalan homalyaban nehez a tapogatozas a valo igazsag utan.

A mi ,,magyar" jellegiinket megado sok vonas koziil egyik a nepmuve-szetiink s ebben a tulipan, melyr61 senki se tagadhatja, hogy kozvetlen szom-szedaink kozott nem specialis jellegiink.

A tulipanrol, mint magyar nepmuveszeti motivumrol a legutobbi tudoma-nyos felfogas az, hogy csak a XVII. szazadban honosodott meg, csak azutan,miutan a torokoktol behozott tulipan virag a nep kozott is elterjedt.1 Reszem-roi ezzcl szemben e motivum 6s eredetisege mellett foglalok allast, mint aztmar nehany korabbi nepszeru cikkemben is tettem.2

A tulipan motivum XVII. szazadbeli sziiletesenek ket fo bizonyi'tekat hoz-zak fel, Eloszor, hogy a XVII. szazad elotti id6kbol szarmaz6 semmifele em-lekiink'Jn nines meg ez a diszites es masodszor tulipan-diszitesi motivumunkmar azert sem lehet korabbi, mert maga a ,,tulipan" szo sem ismeretes a XVII.szazad elotti idok magyar szokincseben, vagyis a tulipan virag megismeresevelvettiik at magat a ,,tulipan" szot is vagy a nemetbol, vagy az olaszbol.

Mindket bizonyi'tek azonban csak negativum, melynek nines abszoJut bizo-nyito ereje. A ko, fa, vaszon, bor stb., melveken a tulipan diszites a korabbiidokbol is fennmaradhatott volna, hamar pusztu!6 anyagok ugy, hogy a XVII.szazad elotti idokbol egyaltalaban micsoda nepmuveszeti emlekiink van? Ilyenjellegiieknek ugyanis nem tarthatjuk sem az otvos muveszeti emiekeket, mint-hogy ez az iparmuveszeti ag bizonyara regen is az uralkodo internacionalisdivaiiranyzat hatasa alatt allott, sem a regi kodexek es okmanyok diszftme-nyeit, mert hiszen kik ezcket keszitettek, vagy egyaltalaban nem is voltakmagyarok, vagy ha azok is volak, mint kiilfoldet jart, vagy ilyenektol tanultegyenek mar sajat presztizsiik emelese erdekeben is igyekeztek valami ujszeriit

466

produkalni, amit talan el is vartak toliik. De nem lehet idesorolni a f<5uri ko-rokbol szarmazo iparmuveszeti termekeket sem, mert val6s2inu, hogy e korokizlese igyekezett mar akkor is a kiilfoldhoz simulni es mar a megkiilonbozteteskedvcert is keriilni a koz6nse"gesseget.

Hogy tehat nepmuveszetiinkben a tulipan motivum a XVII. szazad elottiidSkbol nines meg, legfeljebb csak azt jelentheti, hogy nem ismerjiik, aminek

-pe^zlet a, p>

1<6£5.

az alapjan azt kereken tagadni nem lehet. Ime Csefko kozlemenye elej£n Iev3az a kijelentes — melyhez a cikke vegen egyebkent mar nem is ragaszkodikszigoriian — mely szerint a tulipan motivum hasznalata nem lehet regibb aXVII. szazad kozepe tajanal, mar sem all, mert a kolozsvari temetoben HintzMatyasnak i625-bol szarmazo magyar feliraros sirkoven mar oct van a tulipan.(r. kep.) Ez eddigele kiilonben a legregibb tulipanos eml^kiink.

Csefko az irasos feljegyzesek alapjan reszletesen ismerteti a tulipan virageur6pai elterjedesenek menetet. E szerint a tulipan itt Augsburgban nyilott clo-szb'r i559-ben. Becsbe csak i5/3-ban jutott el, Angliaba pedig i57/-ben. Ter-jedese tehat meglehetos lassunak latszik, bar mint exotikum, bizonyara nagyonkap6s volt. A nep kozt valo altalanos elterjedese tehat csak j6val kesobb ko-vetkezhetett be mar azert is, mert egyfelol az elso evtizedekben meregdragavolt, masfelol az akkori nepet egyik gazdaja sem tartotta valami nagy virag-kedvelo hangulatban es helyzetben, sem foldesura, sem a torok.

De ha Csefk6val egyiitt val6szi'nunek is tartjuk azt, hogy Magyarorszagonhamarabb jelent meg a tulipin, mint nyugaton, amennyiben itt hamarabb kap-tak els5 k^zb51, a torokt61, az altalanos elterjedes itt is lassan mehetett, a felte"tc-

467

lezett altalanos elterjedest sem kovethette rogton diszito elemlil va!6 felhasz-iialasa ugy, hogy ezek alapjan az idotartam kevesnek latszik ahhoz, hogy atulipan ilyen elozmenyek utan keriilt volna a fenti 1625 evbol valo sirkore,melyrol pedig azt sem alh'thatjuk, hogy eppen ez lett volna a tulipan legelsoilynemu abrazolasa.

De a dolog igazi lenyege nem is ebben all, hanem abban, hogy ha a koz-kedvelt n£pi viragokat olyan hamar atveszi a nepmuveszet, midrt tesz kiveteltpeidaul a tobbek kozott a muskatlival^ mely ott virit minden falusi ablakbans ezzel szemben a tulipant ha elso rangra emeli muveszi motivumaiban, mierthanyagolja el annyira kertjeiben? Ha tenyleg a tulipanvirag elterjedese vontamaga utan a jellegzetes tulipan motivumokat, miert nem tortent meg ugyanezHollandiaban, mely akkor valosagos tulipankert lehetett hosszii ideig, hiszenaz egesz Eur6panak Hollandia lett a tulipan szallftoja? Ha itt Erdelyben elter-jedt a tvili'pan, ez bizonyosan nem keriilte ki a romanokat sem, megis miert van.hogy az 6 nepi ornamentikajukbol teljesen hianyzik? £s miert hianyzik altala-ban a balkani nepeknel (a bolgarok kiv^televel!), holott 6ket a tulipanhozo to-rok legelobb es legtovabb boldogitotta?

Az ezekbol kirikito ellenmondas is arra mutat, hogy a nepmuveszet karak-terisztikus vonasa nem lehet hirtelen jott divataramlat, pillanatnyi megtetszessztilemenye s annak verre va!6 valasahoz nem eleg par ^vtized.

Felteszik azt is, hogy a tulipanvirag megismerese utan a tulipanos disziteselobb muipari termekeken jelent meg ^s innen szivargott lefele a nephez. Emagvarazat abbol az analogiabol indul ki, hogy Franciaorszagban a tulipan-mania idejeben kiadott himzesminta gyujtemenyben ott van a tulipan is, deennek a feliilrol jovo inspiracionak dacara hoi van a francia nepmuveszetbena jellegzetes tulipan? Egyebkent is tudott dolog, hogy a nep minden feliilroljovo hatassal szemben mennyire zark6zott. Latni ezt pi. az egyebk^nt nagyonkozkedvelt ,,mu" magyar nepdalainkon, melyek nem nyernek a nepnel polgar-jogot meg ma sem, mikor pedig mas, a nepi karaktert nem erint6 dolgokban afalu eros varosiasodasa eszlelheto. Hogy nalunk a XVII. szazad masodik fele-ben a muipari termekeken megjelenik a tulipan, ez ketsegtelenul a tulipan viragelterjedesenek a kovetkezmenye, de ebbol nem az kovetkezik, hogy az innenlefele ment a nephez, hanem epen megfordi'tva allhat, t. i. a divatossa valt viragmaga utan vonta a tulipanos diszites divatat, melyhez a motivumot a muipara nepmuveszettol egyszeruen atvehette. Hiszen ma is tapasztalhatjuk, hogy adivat szeszelye egyes nepies vonasokat favorizalni kezd, sot a divat orra sok-szor annyira nem finnyas, hogy — mint lathatjuk — tokeletesen vad es mu-veletlen nepek tancait is kultuszba hozza.

A masik negativum, melyre tulipan motivumunknak a XVII. szazadbanvalo meghonosodasi nezete tamaszkodik, az, hogy maga a tulipan szo is idegen,rnelyet szinten cscik akkor vettiink at. Hogy a ,,tulipan" szoval legelobb csaki646-ban talalkozunk (1. Csefko), ez meg nem bizonyitja foltetlen, hogy az-elott ne lett volna meg szokincsiinkben. Senki se allithatja, hogy 1646-1% csakannyi szavunk lett volna, amennyit az eddigi ido elottrol fennmaradt irasbeliemlckc-kbol felszotaroztak. A tenyleg meglevo, de irott emlekekben fent nemmaradt szavak kozott ott lehetett a ,,tulipan" is, melynek nevevel elobb csakazert nem talalkozunk, mert ez a virag csak ebben az idoben keriilt a kozerdek-lodes homlokterebe.

468

A ,,tulipan" sz6val kapcsolatban kiilonben egy par mas megjegyzest is te-tehetunk. Miert kell e sz6t a ne*metb61, vagy az olaszbdl a"tvenni? A forditott-jat jobban igazolja az a val6szi'nuseg, hogy ezt a nb'venyt a torokok j6voltab61hamarabb ismertiik, mint pi. a neWtek s ha ismertlik, valamikepen hivtuk is.A honfoglalds elStti magyarsdgnak okvetlen volt szava a tulipanra, ha ez nemis epen a ,,tulipan" volt. Oseink ugyanis igen hosszu idot tolthettek az azsiaisteppe"ben, ahol ez a nb'veny — mint alabb sz6 lesz r61a — annyira feltuno,hogy sz6beli megjelole'senek hianya mero keptelenseg. Mikor oseink kesobbolyan helyekre keriiltek, hoi tulipan nem volt, lehet, hogy a szo maga felede"sbement, amennyiben pusztdn elstilizalt abrazolasa nem volt alkalmas a nev meg-6rz&ere.

Ez esetben tehat ugy lehetiink a tulipannal, mint a hoddal. Ez nalunkr^gen nagyon kozonse'ges volt, ma mdr kipusztult, a r£gi Magyarorszag terii-let^n i868-ban littdk az utols6t. Vele egyiitt eltunt a hod nev is, melyet ma akozeleti nyelvben teljesen a ,,biber" helyettesit. A ,,hod" ma mdr meg csaknehany n^vben szerepel, pi. H6dmez6vasarhely, H6dost6 stb., de ezeknek akiejt£sekor mar senki se gondol a h6dra, sot a Hodosto mar kezd atvedleni,,Csegei" t6ra. Ha e tenyt most mar athelyezziik a XVI—XVII. szazadba,nyelvi adatok alapjdn ugy Utszana, mintha nalunk a ,,biber" az azelott va!6id6kbol ismeretlen lenne. A ,,biber" igen,' de a ,,hod" nem, ezt a nevet pedigkerdes, hogy elo lehetne-e kaparaszni m^g olyan regi idok emlekebol, vagyrdjonni, hogy valami sz6osszetetelben eldugott szotag ertelmileg a biberrelazonos.

Barhogyan vagyunk is azonban magaval a ,,tulipan" szoval, ettol egeszenfiiggetlen tulipindiszitesu motivumunk, melynek a modelljehez nem a torokokjuttattak, hanem meg regi oshazank. Ebben senki se ketelkedik egy pillanatigsem, aki ezeket a turani steppeket ismeri, melyek a Kaspi- es Aral-tavakt61&zakra teriilnek el.

Kulb'nos hely ez. Mondjuk nyar van. Forron sut le a nap a sik, itt-otthullamos vid^kre, melyen sehol egy fa, mindeniitt csak az egyforma porleptefi'i. Sehol egy tide folt, sehol egv virag, csak itt-ott nyujtogatja valami iirom-fe"le bokor v^zna k6r6it az eg fele, mintha esoert konyorogne. Es6? Hiszen voltm&r egyszer a tavasszal, talan lesz is meg egyszer a ny,ir folyaman. Itt csakennyi a nyar eso porci6ja. Itt nyaron csak por esik, mely a delre fekvo siva-tagokr61 jon s amelytol sokszor annyira terhes a levego, hogy a napot is elta-karja. A gyakori nagyobb viharok alkalmaval pedig, mikor a homero 40—45C°-ra is felszb'kik, a sdrgas-vorosen £tdereng5 por egyszeruen elnyeli a vilagot.

Ez a nydr, melyet szeptember-okt6beri keves, kellemetlen huvos esozes utanhirtelen a t^l vilt fel. Igazi szib^riai tel hatalmas hoesessel, meg-megiijulokegyetlen viharokkal es 35—40 C°-u dermeszto hideggel. A szaharai poros,fullaszto nydrra tehdt olyan tel ion, melynek januariusi kozephomersekleteepen olyan, mint az innen messze eszakra fekvo Szentpetervare.

A t^l szinte tavasz nelkiil hirtelen csap at a nyarba. A hirtelen elolvadth6tomeg okozta aradasok megszunte utan aztan majusban olyan kep tarul azember szeme el^ a steppeken, melyet elso pillanatra inkabb kaprazatnak tart,mint valosagnak. Eget es tulipant. A tiszta kek, a port61 meg el nem csufitottegrc visszakacago tulipdnerdot. Az u. n. tulipansteopeken pedig valosagos tuli-pantenger hullamzik belathatatlan partokkal. Mintha az egesz vilag iinneplobe

469

oltozott volna, mintha mindazt a di'szt, pompat, ekesseget, melyet masutt atermeszet csak aprankent beosztva nyujt, e videk egyszerre oltene magara.

De e varazslat epen csak felvillan a szem elott, teljes pompaja alig tartpar napig. Azon tul ism&t jb'n a forrosag, mely mindent leperzsel, a por, melymindent belep es a foldre szakadt tiindeVorszag ismet visszasiilyed egy hosszuevig tart6 poros, havas, fergeteges kietlensegbe. Aki itt eli le eletet, annakcvenkent csak egyszer szep a termeszet, akkor is csak par napra, de ekkor

Keleti tulipinhimzis a 16.—17. sz.-b61.(Ferdinand Enke: Handw6rlerbuch der

Textilkunde. Stuttgart, 1904.)

Fayance tal tulipinos festett d'szitesselTaskontWl. (Martin: Moderne Keramik

von Zentralasien. Stockholm, 1897.)

olyan fenseges szep, milyet csak tiinderi alom nyiijthat. Evenkent csak egy-szer lat viragot, ekkor is szinte csak egyfelet, de ebbol egesz tengert lat.

Ebben a sivar kertben oly tiinemenyesen megjeleno tulipan olyan hatassallehet az itt lako nepekre, hogy meg az is ertheto lenne, ha bizonyos vallasitiszteletben reszesi'ten^. De az meg egeszen termeszetes, hogy nepmuveszeti ve-zeYmotivumai koziil semmi esetre se maradhat ki, hiszen erre a novenyvilagitt semmi mas modellt nem nyujt.

Kolcson kert, vasaron vett virag adta volna legjellegzetesebb nepmuveszetimotivumunkat? Hova marad ennek indok-ereje a turani tulipanerdoknek alelekgyokereig marko!6 varazslatos tengere mogott?! Ezen az alapon tulipanmotivumunk lelektanilag annyira indokolt, hogy epen az volna feltuno esannak kellene okat kutatni, ha nepmuveszeti alapelemeink kozul tortenetesenhianyozna.

Tulipanos oshazankban ma Iak6 kirgizek cgyik diszit6 vezermotivumaszinten a tulipan. Legkiilonboz6bb targyaikon, eszkozeiken ott talaljuk amieinkben csa!6dasig hasonlo m6don, pcdig az mar csakugyan scmmife'lck^pennem alli'that6, hogy ezt a tulipant akar feliilr61, akdr alulr61 mi, Eur6pab61szalh'tottuk volna nekik. fis ha oda valamely mas nep keriil 6s hosszii idonkeresztiil ott el, annak diszi'to elemei koze" is foltetlen bekeriil a tulipan. 6seink-nel is igy kellett lenni, mert a tulipanos diszite'snek e videken sziikse'gke'pen kikell fejlodni. A magyarsag pedig lovas neppe csakis ugy lehetett, ha hossziiideig steppe lako volt.

Az a kerde's mostmar, hogy valamely nep kiforrott nepmuveszeti karak-teret kepes-e hosszu idon at meg6rizni? Igen. A kinai nepmuveszet mai karak-terisztikus vonasai, pi. a sarkany, mar a legre"gibb emlekeken is megtalalhat6ks ez alapon legaldbb is 3000 eVesek. Az a sok nepnel nagyon elterjedt szovesiidomokat mutat6 ornamentika meg epen a kokorszakba nyiilik vissza.

A nepies viseletben tapasztalhat6 rendkiviili konzervativizmusra mutat az,hogy a magyar nepviselet ,,egyes formai i1/,, 2, sot z'^/2 ezer ev 6ta szintemegmerevedtek. A szur formaja pi. m^ir az okori med-perzsa dombormuvekenfeltiinik s diszi'tese is, a pavaszemes viragok, rozsak, tulipanok stb. a szassza-nida-kori perzsa ornamentikanak a maradvanvai."3

A nepi viselet konzervativizmusanak nalunk is megallapithat6 egyik p^l-daja Kalotaszeg. mely nepmuveszetileg es viseletileg Erdelyben egy egeszenizolak kis folt. Itt a viseletben jellegzetes pi. a noknel a ket oldalt a csiporefeltuzott szoknya, a ruhazaton a diis bojt disz(tes (bojtot m^g az okor szarvahegyere is tesznek) s a csizma erosen felkunkorodo orra. Mindezt itt sehonnanse vehettek at, mert se'.iol sines meg, jelenleg celszeruseguk sines, tehdt csak 6s-eredeti hagyomany lehet es hatarozottan tatar vonasra vail. Kiilonben magukr61tenyleg azt is valljak, hogy ideteleoitett tatarok ut6dai, amely mellett gyakranfeltuno ilyen antropologiai vonasuk is vail. Ha viseletiikben foltetlen megvan-nak az osi vonasok, miert ne lenne osi a viseletitkkel kozvetleniil 6sszefvigg6diszitesi mod, a karakterisztikus bojttal egyiitt a tulipan is, melyet Itt fab61 ki-faragva meg a hazteto ormara is kitesznek?

Almasy irja:4 A kirgizeknek fa- vagy keres;edenyuk nines, bdr az ^sza-kabbra altaldnosan elterjedt nyirfakereg edenyekhez a konnyen mozg6 belsfiazsiai kereskedelem utjan kenyelmesen iuhatnanak. Ilyen edenyiik azonban,,meg azon nomad torzseknek sines, melyek mar legalabb 100 esztendeje a Tien-san bercei kozott laknak, hoi kb'nnyuszerrel keszithettek volna hason!6 ed6-nyeket a fiatal fenyofak kergebol. Ebbol kovetkezTethetjiik, hogy a nomddturkok Sziberia erdos videkere abban az idoben keriiltek, mikor ig^nyeik mdrmeglehet6sen megallapodott stadiumba jutottak s a szokds teljesen feleslegess^tett minden uji'tast."

Ime ha meg a ce'lszerusegi szempontok is olyan nchezen terelik uj irdnybaa beidegzett szokast, mennyivel inkabb all ez a diszi'to elemekre, hoi meg ez azindok is elesik.

Ke"pzeljuk el, hogy vagy i milli6 kirgizt eey tomegben ide Erdelybe telepi-tenenek le, egy masikat meg valahol Kanadaba, s az a regi vasut, gozhaj6,radi6 stb. nelkiili viUg lenne. Idegen taj, sok tarka, szebbnel-szebb virag, csaktulipan nines. Vajjon mi lenne az osi tulipan motivummal? Tovabbra is meg-marad, mert a fiu az apjatol tanul faragni vagy festsni, a leany meg az any-

471

j,itol himezni, ezek kezet pedig az evszazadokon keresztul beidegzett szokasb'sztonb'sen a tulipanra vezeti, de meg a kesoi unokak kezet is, meg akkor is,mikor a tulipannak esetleg meg a neve is kivesz az cmlekezetbol Miert tuzifel csipojere a szoknyajat a kalotaszegi menyecske? Azert, mert anyja, nagy-anyja es ismeretlen messze idokig minden osanyja is odatuzte.8 Vagy felte-heto-e az, hogy hazat valtoztatva elhagyna a kinai 3000 evnel idosebb saVkanyornamentikajat?

Amit ezekben a/ eserekben legalabb is nem allfthatunk, mi okunk vaneppen a magunk eseteben feltenni? Nemcsak a kepzelt ^s lelektanilag indokolt,

KirBiz tulipSn-motiyumok. (Dr. AlrnissyGvorgy: Karakirgizek ornamentik&ja.

Ndpr. firt. 1904. 182. lap.)

Kirgiz 16takar6 ravarott tulipandisszcl.(R. Karutz: Unter Kirgisen mid Turk-

menen. Leipzig, 1911. 152. lap.)

hanem a pozitive megallapftott peldak is azt igazoljak, hogy a nep osi szokasai-hoz konokul ragaszkodik, kiilonosen azokhoz, melyek megvaltoztatasat a meg-elhetes sem parancsolja. Elso sorban all ez tehat a monda-vilagra es a nep-rauveszetre. Az elobbi szajrol-szajra szall, az utobbit kez adja keznek tovabb.A ketto lenyegileg annyira azonos, hogy a nepmuveszetet szinte lathato monda-nak tarthatjuk. Se egyik, se masik nem valtozhat lenyegesen igen eros es meg-razo befolyas nelkiil s uj kidomborodo vonast is csak ugy kap, ha a tortenet,illetoleg a kornyezet valami lelektanilag hatalmasan megragado uj motivumotcgyenesen rakenyszen't. Nepmuveszetiikben pedig a tulipant illetoleg ilyenkenyszen'to hatasnak sem a magasabb korok majmolasat, sem cgy egyszeruendivatossa lett uj viragnak az elterjedeset nem tekinthetjiik. Ilyen hatas folytandiszito elem a karakterisztikum polcara a nepmi'iveszetben nem emelkedhetik.

Ismeretes, hogy a tulipan abrazolasa mas europai nepek nepmuveszetebenis feltalalhato, de csak szorvanyosan es karaktert nem ado jelleg- nelkiil. Olyanforrnan, mint ahogy nalunk is elofordul pi. a gyongyvirag, a pipacs, a mar-

47^

gare*ta stb. Ehhez terme'szetesen mar az ismert e"16 tulipdnvirig szolgaltatta. amodellt, de e*pen itt Uthat6 az, hogy a tulipan virag elterjede'se te'nyjeg meny-nyire befolyasolta a ne'pmu've'szetet. Csak annyiban, hogy adott neki egy egy-szeru, minden karakter nelkuli szfnfoltot.

Feltfln6 azonban, hogy a bulgarok e"s e"sztek ne'pmuve'szete'ben mar szinte"njellegzetes vonasnak latszik a tulipan. A bulgarokrol ez szinte koztudomasu(sajnos, utanajarasom dacara sem jutottam idevonatkoz61ag kozclebbi adatok-hoz), az eszteket illetoleg pcdig alljanak itt dr. Csekey Istvdn tartui (Dorpat)cgyet. tanar & Jak6 Geza tallinni (Reval) iparmuve'szeti isk. tanar urak leve"!-beli kozl&eibol — mclyckkel halas koszonetre koteleztek — idevonatkoz61ag akovetkezfik:

(Csckcy) „. . . a tulipan motivumokb61 aligha lehet kozos finn-ugor nep-muveszeti sajdtsagokra kovetkeztetni, egyr&zt mert 2—3 ezer dvre visszamenniink lehetetlen, masr&zt pedig ez a motivum megvan az oroszoknal £s skandi-nav n^pekn^l is. Az &zteknel meg-lehet6sen elterjedt Agy, hogy kezdetben ma-gamnak is fcltunt. Igen gyakori motivum, de a XVI. szazadig visszamenfilegitt alig lehetne nyomon kovetni."

(Jak6) ,,Az £szt ornamentikat er6sen befolydsolta az orosz & sv^d n^p-mfiveszet ugy, hogy nagyon nehiz tisztan latni ... A tulipan igen gyakori."

Hogy a tulipan motivum gyakorisaga az £sztekn£l jellegzetesseget jelent-het, ez kitunik a kovetkez6kb61.

Murakin Anst '^szt fest6muv^szt, mikor a haboni alatt magyar hadifog-sagban volt, megk^rt^k, hogy rajzoljon ^szt n^pmuv^szeti motivumos himzeVmintat. N^gy ilyen eredeti rajzot ismerek — koziilok egyik melle'kelten 14that6is — ^s mind a negyen szinte domindlolag domborodik ki a tulipan. A fentikozle's ama kite'tele, hogy a tulipan ,,megvan az oroszoknal es a skandinav n^-peknel is", nem mondja, hogy az ott is gyakori. Lehet, hogy csak sz6rvanyos,mint mondjuk a ne'metekne'l. A nagy id6tol pedig a kalotaszegi pelda utannem kell megijjednunk, a kinaiakra hivatkozva meg 3000 evtol sem. Egyeb-k^nt ha az 6sszehasonlit6 nyelv&zetn^l az ido nem akadaly, miert kellene nep-muveszeti osszehasonlitasoknal az id6t61 visszaretteni?

Az e*szt, bolgar ^s magyar jellegzetes tulipan ugyanis a legnagyobb mer-t^kben gondolkoddba ejthet. Ve"letlen kozos vonas is lehetne, ha nepi szarma-zasunk nem mutatni egye'bke'nt is az 6si kozos torzs s i kozos oshaza fel^.Hogy kozben a bolgar a nyelv^t is elvesztette, az csak azt bizonyftja, hogy az6si nepmuv^szeti karakter meg a nyelvne'l is szivosabb dletii lehet. Mindha>omturani nep, mindharman sze"tsz6r6dptt tagjai vagvunk uevanazon oshazanak,mely Iak6ira a tulipan ornamentikat egyenesen rake*nyszen'ti s ha fiai megval-nak tole, tulipanos keresztlev^llel bocsatja 6ket utjokra.

Egy eros munkaval dolgoz6 roman iranyzat ma annak a bebizonyi'tasanf^radozik, hogy a szekelyse"g elmagyarositott romansag. Ha ez fgy volna, hoivan eredeti mondaviliguk es osi roman n^pmuyeszetiik, vagy legaUbb is azok-nak valami ke"tsegtelen reliktuma? Ellenkezoleg. MondaviUguk s tulipanos ka-rakteru n^pmuv^szetiJk okvetlen turani eredetre vail — ha valaki nem isakarja tiszta magyarnak elfogadni. A tortenelmi kutatasokb61 lesziirodott v^g-eredm^ny szerint a sze'kelyse'g valami hunn-bolgar toredek, de hogy roman lettvolna, azt a nevelemzesek ketes es elasztikus alkalmazasaval lehet erSszakolni,de a keresztlevelben m^gis csak turani all.

473

Terme'szetes, hogy kiilonbozo jellegu nepmuveszeti hataroknaJ lehet, vanis keveredes, kiilonosen olyan helyeken, hoi ke"t kiilonbozo nep kozott a nagy-foku egymasra valo utaltsag, vagy mas ok folytan elenk a szocialis erintkezes.Specialisan azonban a szekelyseg, illetve a magyarsag es romansag kozott meg

Kirgiz b6rl6portarto be£getel( tulipinnk-kal. (R. Karutz: Unter Kiruiscn u. Tuik-

nienen. Leipzig, 1911, 161. lap.)

£szl nepies himzesminta (Murakin Antseszt fest6imiv£sz rajxa.).

ilyen atszivargas sines, koztiik a mondavilagi, nepmuveszeti, es nyelvi hatarmindeniitt egybeesik es szigoriian merev.

Kisebb elszigetelt nepfoszlanyok teljes beolvadasa mas idegen nepbe kony-nyen ertheto. De a szekelyseghez hasonlo zart tomegben levo nagyobb nep-egysegek eredeti nyelviiket ha fel is cserelik iijjal, de legalabb nepmuveszetijellegiikhoz koromszakadtig ragaszkodnak. Kalotaszeg maroknyi nepe jo peldaerre. Mert nepekre nyelvet, vallast szepszerevel, vagy tiizzel-vassal ra lehet ero-szakolni, de ho?y otthon ki mit fest, farag es himez es hogy a nagyapok mitmeselnek unokaiknak, azzal kiilonosen regen ugyan ki torodott? Ha pedig az

474

eredeti rotnansag szekelly£ va!6 metamorfozisa alkalmaval eredeti n^pmuve'sze-tebol cs Ssi mondavilagab61 is teljesen kiforgatodott, az meg csak olyan 6riastomegii magyarsagba valo tokeletes beekelod£s mellett torte"nhetett, mely meg£pen elvdgja a fat a roman felfogas alatt.

Azt hiszem, hogy a tulipan ornamentikank oseredetisege mellett tobb ervethoztam fel, mint amennyi a masik felfogas mellett sz61. A tulipin virag elter-jedese a mar meglevo motivumra legfeljebb csak felfrissitoleg hathatott. Az azlit, melyen a tulipan diszito elemhez, mint kozos jellegzetes turani vonashozjutottam, meg nem elegge elegyengetett, bar tulipan motivumunk 6seredetise"-g^bol logikailag kovetkezik. Nagyon kivanatos volna, ha valaki, kinek a ko-zelebbi adatokhoz va!6 jutas kisebb nehezsegekkel jar, nem hagyna" ezt a k^r-d£st kezdeti stadiumban. Hiszen ezzel _ esetleg olyan adat birtokaba juthatunk,melyet az 6stortenetben is hasznosftani lehet.

1 Csefk6 Gyula: A tulipan sz6 ^s motivum tort^net^hez. Nepiink is nyelviink. I.6vf. i. fiizet. 1929. 15—19. 1.

3 Dr. Balogh Ern6: A tulipdn hazdjaban. Erdelyi Magyar Linyok. I. Kolozsvir,1921. 3. sz. — Dr. Balogh Erno: A tulipan. Magyar Nep. II. 19. sz. Kolozsvdr, 1922.Dr. Balogh Ern6: A mi 6si tulipinunk. Hirnok. XXVI. 9. sz. Kolozsv^r, 1929.

3 Revai Nagy Lexikon XIII. 277. 1.* Dr. Almdsy Gyorgy: Vandorutam Azsia szivebe. A Kir. Magy. Term.-tud.

Tdrsulat kiad£sa. 1903. 709 1.6 Azt tartjak, hogy e szokas abban gybkerezik, hogy regi tatar 6seikndl a n6 is

firfim6dra iilte meg a lovat, ez^rt a celszeriiseg diktalta a szoknya oldalra va!6 feltii-zisit. Ugyancsak erre vezetik vissza a csizma orranak er6s felhajlitasat is, hogy t. i. alib ne csusszon ki a kengyelbSL

475