Tudományfilozófia és tudománytörténet (TFTT) doktori...

1

Önértékelő jelentés

BME 148 kódszámú

Tudományfilozófia és tudománytörténet (TFTT) doktori iskola

Tartalom 1. LEÍRÓ RÉSZ 1

1.1. A doktori iskola bemutatása 1 1.1.1. Tudományfilozófia és metodológiatörténet program (vez.: Margitay Tihamér egy. tan.) 2 1.1.2. A tudomány társadalomtörténete program (vez.: Fehér Márta egy.tan, a DI vezetője) 2 1.1.3. Technika-, mérnök- és ipartörténet program (vez.: Németh József c.egy.tan.) 2 1.1.4. STS (Science-Technology-Society) tanulmányok, tudomány- és technikapolitika program (vez.: Hronszky Imre, egy.tan.) 3

1.2. A doktori iskola koherenciája 3 1.3. A doktori iskola eredményei az utóbbi 3-5 évben 5

1.3.1. Kiválósági hely 5 1.3.2. Fokozatot szerzett hallgatók 5 1.3.3. Tudományos eredmények 6

1.4. A doktori iskola vezetője 7 1.5. A doktori iskola belső szerkezete 7 1.6. A doktori iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai 8

2. A DOKTORI ISKOLA INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI 9 3. C-SWOT ANALÍZIS 9 1. MELLÉKLET: OKLEVÉL 10 2. MELLÉKLET: A DOKTORI ISKOLA FELVÉTELI ÉS FOKOZATSZERZÉSI STATISZTIKAI ADATAI 11

1. Leíró rész

1.1. A doktori iskola bemutatása

A TFTT DI 1998-óta működik (korábban Technika-, mérnök- és tudománytörténet néven, multidisz-

ciplináris iskolaként filozófia és történelemtudományágban, 2008. óta Tudományfilozófia és tudo-

mánytörténet néven csak filozófia tudományágban).

Kutatási területe: a modern tudományfilozófia és a tudományfilozófia története; valamint a tudomány

(főként a természet- és műszaki tudományok) és a technika társadalomtörténete, tudományfilozófiai,

konceptuális és metodológiai, valamint tudásszociológiai szempontú vizsgálata. Kutatási és képzési

körébe tartozik a magyar mérnökképzés és ipartörténet kutatása is. A kurzusok egy részét angol nyel-

ven tartjuk.

A DI-ban 4 képzési program működik együtt:

TFTT DI – Önértékelő jelentés

2

1.1.1. Tudományfilozófia és metodológiatörténet program (vez.: Margitay Tihamér egy. tan.)

a) Oktatási célok

A képzés célja, hogy megismertesse a hallgatókat a legfontosabb modern (20-21. századi) tudományfi-

lozófia álláspontokkal – ideértve a leíró és a normatív megközelítéseket egyaránt –, valamint hogy

bemutassa e nézetek egyes logikai, ismeretelméleti és nyelvfilozófiai háttérproblémáit.

Kialakítani a résztvevőkben a filozófiai, módszertani reflexió-képességet, tudományfilozófiai és meto-

dológiai rálátást saját tudományágukra. Bevezetni a hallgatókat a filozófia kutatás módszertani köve-

telményeibe és ezek alkalmazásába.

b) Kutatási célok

A tudományos gondolkozás fogalmi alapjainak vizsgálata, a természet- és a társadalomtudományos

kutatás módszertani kérdései, egyes modern tudományelméletek kritikai vizsgálata, a különböző tu-

dományelméletek összehasonlító vizsgálata, az egyes tudományok filozófia kérdései. A megismerés

tudásszociológia és társas episztemológia vizsgálata, a megismerés naturalizálásának programja, tu-

domány kognitív modelljeinek vizsgálata.

1.1.2. A tudomány társadalomtörténete program (vez.: Fehér Márta egy.tan, a DI vezetője)

a) Oktatási célok

Megismertetni a PhD hallgatókat saját tudományáguk (amelyben MSc vagy MA diplomát szerzetek)

történeti, tudományfilozófiai és tudásszociológiai vonatkozásaival, bevezetni őket a legújabb histori-

ográfiai eljárásokba. Bemutatni a tudományfejlődés társadalmi beágyazottságát, intézményi és menta-

litástörténeti meghatározottságát. Kialakítani a történeti-módszertani reflexió-képességét, történeti

rálátást saját tudományágukra. Bevezetni a hallgatókat a történeti kutatás módszertani követelményei-

be és ezek alkalmazásába.

b) Kutatási célok

Főként a XVII-XVIII. századi természettudományos eredmények létrejöttének, az újkori modern tu-

domány kialakulásának konceptuális és metodológiai vizsgálata. A különböző tudományfejlődés-

modellek összehasonlító vizsgálata. A tudományos terminusok jelentésváltozása, és ennek szemantikai

elemzése. A tudásszociológia „erős programjá”-nak tudománytörténeti alkalmazása. A tudományos és

művészeti alkotások kölcsönhatásának vizsgálata, a tudományos és művészi látásmód eltéréseinek

feltárása.

1.1.3. Technika-, mérnök- és ipartörténet program (vez.: Németh József c.egy.tan.)

a) Oktatási célok

A hallgatók áttekintést kapnak az egyetemes technikatörténet néhány fontosabb epizódjáról, és kérdés-

felvetéséről, megismerik a magyarországi technikai kultúra nagy korszakait, hazai és nemzetközi

eredményeit. Elemezzük, hogy az iparfejlesztésben milyen szerepe volt a magyar mérnököknek és


3

természettudósoknak, bemutatjuk a magyarországi mérnökképzés történetét, elemzéseinket nemzetkö-

zi összefüggések feltárásával és bemutatásával végezzük.

b) Kutatási célok

Egyes eszközök, technológiák fejlődésének korszakai, társadalmi, gazdasági, kulturális, etikai vonat-

kozásaik, továbbá a hazai ipar és műszaki képzés története.

1.1.4. STS (Science-Technology-Society) tanulmányok, tudomány- és technikapolitika program

(vez.: Hronszky Imre, egy.tan.)

a) Oktatási célok

A képzés alapját az un. Tudomány, technika, társadalom (STS) tanulmányok képezik, melynek során

elsősorban az angolszász irodalomban kikristályosodott STS tematikát követjük. Vizsgáljuk a tudo-

mány, a technika, valamint a társadalom kölcsönhatásainak fontosabb területeit, kiemelt figyelmet

szentelünk a tudomány- és technikapolitika történeti áttekintésének. A program a tudomány-, techni-

ka-, és innováció-politika témakörét integrált rendszernek tekinti, amit a legújabban széles értelemben

vett innováció-politikának neveznek. A célkitűzés az, hogy a hallgató ismerje és értse, hogy a külön-

böző szakpolitikai gyakorlatok és elméletek milyen történeti körülmények között keletkeztek, és mi-

lyen feladatai és lehetőségei vannak a szakpolitikának ma.

b) Kutatási célok

A tudomány, a technika és az innováció kölcsönhatásai, valamint ezek politikai, etikai és egyéb társas

vonatkozásai. A tudomány-, technika- és innovációpolitika története, elméletei és gyakorlati eszközei-

nek kritikai vizsgálata. Az új technológiák és a globalizáció kérdései.

1.2. A doktori iskola koherenciája

Mára a tudományfilozófia és a tudománytörténet, valamint ehhez kapcsolódva a technikafilozófia és -

történet egy diszciplináris egységet alkot. Ebben a tudományok és a technika kutatásához – az egyes

jelentős tudomány- és technikafilozófiai irányzatok elméleti alapvetésének megfelelően – logikai,

filozófia, történeti, szociológiai és kognitívtudományi eszközöket alkalmaznak, és éppúgy elfogadott a

tudomány és a technika eredményeinek vagy gyakorlatának egyes szempontok szerinti vizsgálata,

mint az, hogy ezeket mint komplex jelenségeket kulturális, társadalmi és történeti összefüggéseikben

vizsgálják. A DI a nyugati egyetemeken meghonosodott, e diszciplínát művelő tudományfilozófiai és

tudománytörténet (HPS) tanszékek által gondozott doktori képzések gyakorlatához igazodik. (Mintául

Cambridge, Edinburgh és a Cornell hasonló képzései szolgáltak.)

Az iskola keretei között nincs lehetőség a nemzetközi gyakorlatban megtalálható sokszínűség teljes

megjelenítésére, de mind a programokban, mind a törzstagok mind pedig a témavezetők személyében

és a témák kiírásában igyekszik a legfontosabb irányzatokat sokszínűségükben és egységükben megje-


4

leníteni. A tudományfilozófia programban a sokszínűséget megalapozó különböző filozófiai alapveté-

seket mutatjuk be, és tárgyaljuk a vitáikat, illetve a kapcsolódási pontjaikat, a tudomány társadalom-

története, a technika- és mérnöktörténet, továbbá az STS tanulmányok programok pedig a DI fókuszát

jelölik ki a diszciplína keretei között.

Az egyes törzstagok kapcsolódása a doktori iskola kutatási területéhez:

Dr. Farkas János: A tudás és a tudomány szociológia megközelítései

Dr. Fehér Márta: Modern tudomány története, tudományfejlődés-elméletek

Dr. Galántai Zoltán: Technikatörténet egyes kérdései

Dr. Hronszky Imre: Tudomány és technika társadalmi kontextusban

Dr. Margitay Tihamér: Metodológiai kérdések, egyes tudományfilozófiai elméletek vizsgálata

Dr. Neumer Katalin: Wittgenstein matematika- és pszichológiafilozófiája, valamint ismeretelmélete;

nyelvfilozófia kérdések

Dr. Perecz László: magyar tudományfilozófia

Dr. S. Nagy Katalin: a képzőművészet technikai hátterének története, tudományos megismerés és mű-

vészi megismerés

Dr. Zemplén Gábor: modern tudomány történetének egyes kérdései, a tudomány retorikai elemzése

A törzstagoknak közös diszciplína köré szerveződését mutatja, hogy minden törzstagnak van már a

DI-ban, a törzstag fenti kutatási témái egyikébe eső témájú disszertációval fokozatot szerzettje.

A témavezetők kiválasztásának két szempontja van, egyrészt megkíséreljük a nagy nemzetközi témá-

kat lefedni, amelyekre idehaza színvonalas szakaemberek vannak, másrészt igyekszünk a tudományfi-

lozófiai hazai képviselői számára a DI körül szakmai műhelyt szervezni. Ennek eredménye, hogy a

külső és a belső témavezetők, oktatók számtalan közös kutatásban, konferencián és publikációban

vesznek részt.


5

1.3. A doktori iskola eredményei az utóbbi 3-5 évben

1.3.1. Kiválósági hely

A MAB az ország összes történelemtudományban akkreditált doktori iskoláinak párhuzamos akkredi-

tációja során 2006-ban részletesen megvizsgálta az iskolát. A beadott részletes anyagok, valamint a

látogató bizottság által végzett mélyreható felmérés (benne a tematikák és az oktatási anyagok áttekin-

tése, óralátogatások, félévi vizsga- és kutatási dolgozatok megtekintése, hallgatókkal folytatott négy-

szemközti beszélgetések, disszertációk megtekintése stb.) alapján a MAB az iskolát az ország egyik

legjobb történelemtudományban működő doktori iskolájának minősítette, és „Kiválósági hely” címet

adományozott neki. Az oklevél másolatát az 1. számú melléklet tartalmazza. (Majd a 2008-as felül-

vizsgálat alkalmával a MAB az iskola multidiszciplináris (történelemtudomány és filozófia) jellegét

megszüntette, és átsorolta kizárólag a filozófiai tudományágba.)

1.3.2. Fokozatot szerzett hallgatók

2005

Demeter Tamás 03.17. Az eszmék tipográfiája

Faragó Péter 04.14. A relativizmus a tudományos tudás szociológiájában, a Bloor-Latour vita

Kardos Mária 05.17. Kerámiakészítési technikák

Antal Ildikó: 06.02. A magyarországi villamosipar 1918-ig

Gurka Dezső 06-14. A schellingi term.fil. és a korabeli természettudományok korrespondenciái

Tanács János 09.29. Ami hiányzik Bolyai Appendixéből – és ami nem

Ropolyi László 12.19. A technika etikai kérdései

2006.

Várkonyi László 01.27. A technológiai hatáselemzés fejlődése, a participáció lehetősége és

szükségessége

Kutrovátz Gábor 03.16. An epistemological cross-section of science studies in the context of science-

wars

Novotny Erzsébet 05.04. A nyomdaipar fejlődése Magyarországon

Lovász György 05.25. Az Ikarusz szerepe az autóbuszgyártásban és a gyártmányfejlesztésben (1948-

2003)

2007

Győrffy Miklós 01.26. Az EU kutatásfinanszírozása és ennek hatása

Mojzes Imre 06.21. A kalocsai Haynald obszervatórium működése és kisugárzása

Renner Péter 10.16. Fejezetek a magyar légiforgalmi irányítás történetéből (1916-2000)

Estók Éva: 12.18. A lead-user menedzsment elvi kritikája az innovációtörténeti és STS tanulmányok

tükrében


6

2008

Binzberger Viktor 01.11. Understanding and Power in Software Development Practices

Nemes József 01.15. Az elektrotechnika fejlődése a Nyugat-Dunántúlon a XIX-XX.sz. fordulóján

Czomba Sándor 06.24. Iparfejlesztési tendenciák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1980-2000.

Bodrogi Bence 06.30. A magyarországi trolibusz üzemek története, helyük és szerepük a városi háló-

zatban

1.3.3. Tudományos eredmények

Az alábbiakban csak a DI hallgatóinak jelentős részvételével született eredményeket soroljuk fel, ki-

emelve bennük a DI hallgatóinak szerepét.

• Akadémia Kutatócsoport 2003-2007 között működött az MTA-BME „Tudományfilozófia és tudománytörténet” kutatócsoport Fehér Márta vezetésével, alkalmazott kutatóként tevékenykedett (akkoriban) Ph.D. hallgatóként: Zemplén Gábor, Binzberger Viktor és Fazekas Péter (aki jelenleg a Kovács Ilona vezette Kognitív tudományi MTA-BME kutatócsoportban működik). A kutatócsoport munkájának eredményeit a Tudás az időben c. Tudománytörténeti és tudományfilozófiai Évkönyvben (szerk: Fehér-Láng-Zemplén. Typotex 2004), illetve az Értelem és történelem (szerk: Fehér-Zemplén-Binzberfer, l’Harmattan, 2006) tettük közzé. • Fontosabb konferenciák:

• A. Koestler születésének 100. évfordulóján a Polányi Mihály Filozófiai Társasággal együtt nemzetközi konferenciát szerveztünk. Az előadásokból válogatást tettünk közzé a Polanyiana c. folyóiratban.

• Th. Kuhn halálának 10. évfordulójára, 2006. szeptemberében kétnapos tudományos konferen-ciát szerveztünk széles körű hazai részvétellel. A konferencián elhangzott előadásokból válo-gatott, szerkesztett kötetet készítettünk: Th. Kuhn és a relativizmus címmel (szerk. Binzberger- Zemplén-Fehér, l’Harmattan 2007.) megjelent kötetben publikáltuk

• Polanyi Reconsidered címmel 2008. júnusában nemzetközi konferenciuát szerveztünk a neves tudományfilozófus Személyes tudás c. műve megjelenésének 50. évfordulójára, amelyről vi-lágszerte megemlékeztek. Mintegy 30 résztvevő volt jelen. Az elhangzott előadásokból válo-gatást jelentetünk meg ez év folyamán a Polanyiana c. folyóiratban (Margitay T. és Zemplén G. szerkesztésében.) A hallgatók szerepe meghatározó volt valamennyi konferencia szervezésében, lebonyolításá-ban, a publikációk szerkesztésében és kiadásában, legfőképpen pedig számos előadást tartot-tak.

• Fontosabb publikációk • Meghatározó hallgatói részvétellel a fent említett három tanulmánykötet jelent meg (Tudás az

időben, Értelem és történelem, Kuhn és a relativizmus), és egy kötet készül. (Kutrovátz – Láng – Zemplén (szerk.): Határmunkálatok, Bp.: L’Harmattan)

• Az eddig megvédett értekezések közül 12 anyaga teljes egészében megjelent nyomtatásban, il-letve megjelenés alatt van önálló kötetként, kötet részeként bővített formában, vagy cikksoro-zat formájában. (Binzberger Viktor, Bodrogi Bence, Csiba József, Demeter Tamás, Galántai Zoltán, Lovász György, Mojzes Imre, Nagy Géza, Novotny Erzsébet, Szabó Géza, Szász Gá-bor, Tanács János munkái.) Ezek közül 2 pedig idegen nyelven jelent meg.


7

1.4. A doktori iskola vezetője

Fehér Márta DSc egyetemi tanár (Széchenyi Díjas). Kutatási területe a fizika és a csillagászat XVII.

Századi története, tudományfilozófia és metodológiatörténet, modern tudásszociológia (az „Erős Prog-

ram”)

Eddig 7 témavezetettje szerzett fokozatot (beleértve a 2 korábbi CSc fokozatot szerzett aspiránsokat

is).

Fulbright Visitng Pofessor-ként egy évig oktatott az Egyesült Államokban a Rutgers University-n

tudományfilozófia és logika kurzusokat.

A Dubrovnikban működő nemzetközi Inter-University Center meghívott előadója volt 10 éven át

évente a tudományfilozófia kurzusokban.

Kutatásszervezőként: elnöke volt az IUHPS Magyar Nemzeti Bizottságának és 2008-ig az MTA Tu-

domány és technikatörténeti Komplex Bizottságának. Alapító és vezetőségi tagja a Polányi Mihály

Szabadelvű Filozófiai Társaságnak és a Magyar Kognitív Tudományi Társaságnak.

Főszerkesztője a Polanyiana c. angol és magyar nyelvű tudományfilozófiai periodikának és szerkesz-

tőbizottsági tagja az International Studies int he Philosophy of Science, a Világosság és a Magyar

Filozófiai Szemle c. szakmai folyóiratoknak. Refree az Australasian Journnal of Philosophy c. folyó-

iratnál.

Legjelentősebb 3 eredménye és munkája:

• A tudományfejlődés inkommenzurábilitás-problémájának szemantikai és szintaktikai elemzése: A tudományfejlődés kérdőjelei, Akadémiai Kiadó 1983.

• A tudományos metodológiai normák történeti változásainak összehasonlító elemzése: Changing Tools, Akadémiai Kiadó 1995.

• A tudásszociológia u.n. „erős programjá”-nak kritikai értékelése, valamint a logikai érve-lés kialakulásának és megszilárdulásának társadalmi-szociológiai kontextusa in.: Fehér- Békés: Tudásszociológia, Typotx 2005., ill. Fehér-Láng-Zemplén: Tudás az időben, Tu-dománytörténeti és tudományfilozófiai Évkönyv, Műegyetemi Kiadó 2004.

1.5. A doktori iskola belső szerkezete

A BME GTK három tanszékének munkatársai vesznek részt az oktatásban mint programvezetők,

témavezetők és oktatók, és további ELTE, ME, MTA Fil.Kut.Int., Szoc.Kut.Int. oktatók és kutatók

mint témavezetők és a doktori kurzusok oktatói. A képzés első évében mind a négy program hallgatói

azonos képzésben (un. felzárkóztató képzésben) vesznek részt. Ennek keretében 4 kötelező tárgyat

hallgatnak, és ezekből félévek végén vizsgát tesznek. A 4 program a II. évben szétágazik, és a Ph.D.

hallgatóknak 3-3- kötelező és vizsgaköteles tárgyat kell teljesíteniük, továbbá minden hallgató a kuta-

tási témához kapcsolódó 2-2 speciális kollégiumot kell felvenni és teljesíteni. A III. éveseknek már

csak 1-1 spec. koll.-t vesznek fel, és a disszertációtémájukon dolgoznak a témavezetőjükkel konzultál-

va. Minden doktorandusznak minden félév végén be kell nyújtania egy nagyobb terjedelmű kutatási


8

dolgozatot, és el kell készítenie egy átfogó beszámolót a félévben végzett munkájáról (a kutatómunká-

ról, konferencia-látogatásairól, olvasmányairól, publikációról, nyelvtanulásáról, a dolgozatírással kap-

csolatos előrehaladásáról). Továbbá minden hallgató a heti tanszéki szemináriumon sorra előadja a

kutatási eredményeit, amelyeket megvitatunk. Heti 2-4 órában pedig részt vesznek a tanszék BA-BSc

képzésében un. „teaching assistent”-ként, illetve egyes graduális hallgatói szemináriumi foglalkozások

megtartásával. A Ph.D. hallgatók számára minden év novemberében doktorandusz szekciót szerve-

zünk a BME TDK konferencia keretében. A hallgatókat az írásbeli beszámolójuk és az előadásuk

alapján minden félévben értékeljük.

A DI fogad és felkészít un. „egyéni felkészülők”-et is fokozatszerzésre. Ennek keretében olyan jelent-

kezőkkel foglalkozunk, akik nem voltak a DI hallgatói, hanem valamely tudományterületen már dip-

lomát (sőt: fokozatot!) szereztek, és benyújtanak egy témavázlatot a disszertációjukról. Ezt a DI Taná-

csa megtárgyalja és, ha elfogadhatónak találja, szigorlatra bocsátja a jelentkezőt, és témavezetőt bizto-

sít számára. Majd lebonyolítja a később elkészült disszertáció munkahelyi vitáját, és azután a fokozat-

szerzés eljárást.

1.6. A doktori iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai

Hazai kapcsolatok: • Az MTA Filozófiai Kutató Intézet, az MTA Szociológia Kutatóintézet, a BME társkarainak,

az ELTE, a ME, a Collegium Budapest, a CEU, a Műszaki Múzeum, a Közlekedési Múzeum munkatársai oktatóként, témavezetőként és az eljárásokban szakértőként rendszeresen részt vesznek az iskola munkájában.

Hallgatók külföldi részképzései: • Univ. of Edinburgh: két doktorandusz volt ösztöndíjas vendéghallgató • King’s College, London: egy hallgató egy évre • Inst. Jean Nicod, Paris: egy hallgató félévre • Cambridge University: egy hallgató két évre

Külföldi vendégprofesszorok, témavezetők, bírálók: • Ivo Schneider (Uni.München) • Tóth Imre (Uni. Regensburg, jelenleg Párizsban Prof. Emeritus) • Trevor Pinch (Bath Univ., UK) • Fiedrich Steinle (Max Planck Inst., Berlin). Nemzetközi együttműködés projektekben jelentős hallgatói részvétellel: • HIPST pályázati együttműködés 8 EU országgal, a DI oktatói és doktoranduszai részvételével

a tudományfilozófia oktatás-módszertanának fejlesztésében. • Az IUHPS ez évi Int. Congress of the History of Science and Technology kongresszus Local

Organizing Committee-ben való részvétel (a DI oktatói és doktoranduszai).


9

2. A doktori iskola infrastrukturális feltételei

A DI infrastrukturális feltételei jónak mondhatók. Az évente felvett mintegy 8 hallgatónak külön

doktorandusz szobát biztosítunk, ahol számítógép és internet-használat, valamint nagy teljesítményű

másoló- és nyomtató-gép áll rendelkezésükre. Az egyetemi informatikai rendszerben szakmai folyó-

iratok és adatbázisok is hozzáférhetők számukra.

Az OMIKK könyvtárban külön kari olvasóterem és azon belül az évek során gyűjtött speciális szak-

irodalom segíti a Ph.D. hallgatóink felkészülését.

A konferenciák és viták és fokozatszerzési eljárások (nyilvános védések)megtartására alkalmanként

igénybe vehetjük a BME helyiségeit.

A GTK Dékáni Hivatala adminisztratív segítséget nyújt a hallgatók és a fokozatszerzési eljárások ügy-

intézésében.

A BME Egyetemi Doktori Tanácsa elvi irányítást és szakmai segítséget nyújt a minőségbiztosításban.

3. C-SWOT analízis

C: külső korlátok: a DI olyan egyetemen működik a „humán tudományok” területén (filozófia tud.

ágban), ahol főleg a műszaki és természettudományokat, valamint a társadalomtudományokat műve-

lik.

S: Erősségek: a DI az országban egyedülálló a

maga nemében. Nyugat-Európában és az USA-

ban léteznek hasonló DI-k, hazánkban ilyen pro-

filú DI csak a TFTT DI.

W: Gyengeségek: a DI erőssége egyben bizo-

nyos értelemben a gyengesége is: ez a profil nem

intézményesült idehaza e DI-n kívül, nincsenek

partner-DI-k.

O: Fejlesztési lehetőségek: továbbfejlesztjük a

doktori képzést előkészítő mesterszakot, ami

jelenleg a „Kognitív tanulmányok” MA szak. És

indítási akkreditációra benyújtjuk, majd megin-

dítjuk a már a MAB által alapításra akkreditált

„tudományfilozófia és tudománytörténet”

(MA/MSc) mesterszakot.

T: Veszélyek: a DI által odaítélhető fokozat,

„Tudományfilozófia és tudománytörténet” PhD –

nem túl piacképes. Az üzleti szféra nem az ilyen

területen fokozatot szerzettek iránt érdeklődik. Ez

a helyzet indirekt módon eredményezheti a DI-

ben folyó képzésre jelentkezők számának csök-

kenését, és esetleg minőségének romlását.


10

1. Melléklet: Oklevél


11

2. Melléklet: A doktori iskola felvételi és fokozatszerzési statisztikai adatai


12

Tudományfilozófia és tudománytörténet (TFTT) doktori...

Documents

Transcript of Tudományfilozófia és tudománytörténet (TFTT) doktori...