1

Benkei Kovács Balázsegyetemi adjunktus

Andragógia és Művelődéselméleti Tanszék

ELTE PPK

A FELNőTTKÉPZÉS

MÓDSZERTANA

ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1.

Előadás 04. téma. – 2014

A felnőttkori tanulás és a motiváció

Motivációs levél

„nincs kedvem…” = demotiváltság

„szeretek…” - pozitív érzelmi töltet

„Bearanyozza a pirulát” =

célzatos, tudatos „csalás”

Frusztráció -Motiváció

2

A motiváció és a szükséglet

A motiváció:

A motívumok megszabják a viselkedés irányát és energetizálják a tevékenységet.

A szükséglet:

Az a negatív / hiányállapot, amely kiváltja a cselekvésre késztető hajtóerőt (drive-ot).

Arnold GEHLEN (1904-1976) német antropológus:

Az ember per definitio = hiánylény, amelyet a nevelés, mint általános szükséglet-kielégítés, hoz létre(Zrinszky, Neveléselmélet, 94.o)

Bábosik : a szükségleteknek evolúciós szempontú felosztása

•Biogén szükségletek•Pszichogén szükségletek(intellektuális szükséglet , a változatosság iránti szükséglet, esztétikai szükségletek, az alkotás szükséglete, a látványosság iránti szükséglet)

•Szociogén szükségletek(a kiemelkedés iránt, a társadalmi normáknak való megfelelés, a szenzáció iránti, az értékessé válásé, a rend iránt, a szakmai tevékenységé, a véleménycsere, az együttm űködés )

Alapja: Az ontogenezis melyik fázisában jelenik meg, illetve a személyiség melyik rétegéből származnak?

3

Maslow:

A szükségletek

piramisa

(1970)

„csúcsélmény”

2 „törvény”

Az alapvetőmotívumok osztályozása:- önfenntartási (a homeosztázis fenntartása),- szociális (szexuális és anyai) viselkedés- kíváncsisági igények kielégítése: exploráció

A motívumok fajtái 1.

Deficitigény

A hiányzó igény kielégítésére, egy megbomlott egyensúly helyreállítására.

Pozitív cél:

növekedési igény (másokhoz tartozás, önmegvalósítás, önbecsülés)

A motívum pszichológiai megfelelője a drive, hajtóerő.

A drive irányulhat:

4

- TartósAz egész tevékenységre kiterjed, mozgatórugója atudásvágy, a tanulás öröme

- HabituálisA téma iránti általános érdeklődés jellemzi, alapvetően atanulás végcélja tartja életben

- AktuálisA tanulási folyamat adott részmozzanatában(fogalakozáson, csoportmunkában), adott időben valóaktív közreműködésre való készség

A motívumok fajtái 2.

Az motívumok a tanulás során fellépő tartósságukszerint :

Motiváció versus cselekvés (Hunt)

Intrinzik motiváció

= önjutalmazó cselekvés kiváltója (belső)

• egy tevékenység megkezdésére, folytatására való késztetés sokkal inkább a tevékenységben lelt örömért, mint valamiféle cél elérése érdekében

Extrinzik motiváció

= eszköz-szerű cselekvés kiváltója

• az olyan késztetést tekintik, amely konkrét cél, nyereség elérésére törekszik, esetleg elkerülésére irányul

• maga a tevékenység nem örömforrás, külső cél érdekében történik

Korábbi dichotóm felfogás helyett ma: a motívumok ötvöződése!

5

Motiváció és jutalmazás

A. A „jutalom”, mint a motívum gátlója

B. Pozitív beállítódások kiépítése jutalmazás eszközével

C. Hogyan működhet ez a felnőtteknél? (Keresetpótló juttatás a szakképzés időtartamára ?!)

kontrolláló jutalmazás

információs jutalmazás

Mikor jutalmazzunk – algoritmus /1?Rutinfeladat-e?

Nem

Igen

Lehet-e tenni azért, hogy a feladat nagyobb kihívást jelentsen, változatosabb

legyen, vagy egy nagyobb cél elérését szolgálja?

Persze, hogy lehet

XJutalmazzunk! Akár

„akkor-Ha típusú jutalommal is…

DE…

1. Ésszerű magyarázatot adjunk miért kell elvégezni az adott feladatot

2. Ismerjük le, hogy a feladat unalmas

3. Hagyjuk az embereknek a maguk módján elvégezni a feladatot

6

Mikor jutalmazzunk – algoritmus /2?„Izgalmas feladat”

Koncentráljunk motiváló környezet kialakítására, amelyben támogatják az önálló munkavégzést, egy

cél elérését. Kerüljük a „ha – akkor” típusú jutalmazás. Válasszuk a váratlan, feltételhez nem

kötött, „most,hogy” típusú jutalmakat, ÉS

1. A jutalom legyen: dicséret és visszajelzés,

nem pedig konkrét tárgy vagy pénz formájában érkezzen.

2. A jutalom hasznos információkkal szolgál és nem akar manipulálni.

Pink: Motiváció 3.0, 2009, 86.

Az intrinzik motiváció típusai

A. A kompetencia-motiváció- a környezettel való hatékony bánásmód

B. Elsajátítási motiváció- az egyén késztetése képességeinek fejlesztésére

/TÁRSAS KÖZEG BEFOLYÁSA/

C. Érdeklődés- a viselkedés hajtómotorja egy adott tárgy kapcsán

D. Teljesítmény-motiváció- a jó teljesítményre,a sikerre való törekvés /NEM

ÁLLANDÓ/

7

A tanulási feladat típusa és vonzereje

A kötelező tananyag kevésbé érdekli a tanulókat.

Maga választotta tananyag jelent vonzerőt a tanulók számára.

Az egyénileg elsajátítandó tananyag együtt jár a z egyedül tanulás minden unalmával (extroveltált szem. esetében)

A csoportmunkával elsajátított anyagot az interakciók serkentő hatása kíséri.

A tanulással töltött idő célja a felelésre, dolgozatírásra történő felkészülés.

Tanulmányi séta, közvetlen tapasztalatszerzés.

Érdekes anyag unalmasan előadva.

Unalmas anyag, érdekesen előadva.

Csoma Gyula: Az időszerkezet labilitása (76-79) Motívumok és tanulási idő

Az értékek konfliktusa és folyamatosan változó hierarchiája határozza meg.

I. Egzisztenciális motívumok

II. Presztízs motívumok

III. A tanulás által kialakított belső indíték

Közvetett érdeklődés

Közvetlen érdeklődés

+ –

++

(rétegspecifikus jelleg)

8

A felnőtt tanulás motivációi: komplex rendszerCselekvés / és vagy tudásvágy

Készségfejlesztés személyes érdekl ődésből és/vagymunkaérdekb ől

Társaságkeresés

Tájékozottabbá válás Munkahelyi előremenetel A munkaadóelvárásainak való megfelelés

Munkát szerezni Vállalkozás indítása Versenyképesséválás

Munkát változtatni Adott problémamegoldása

Az élet új oldalainak megismerése

Megfelelni a képzettségi követelményeknek

A rutin megszakítása egy időre

Boldogabb emberré válás

Új emberekkel találkozni Kíváncsiság kielégítése Saját kultúra megismerése

Jobb szülővé, házastárssá válás

Érdeklődés, hobby fejlesztése

Valahová tartozás igénye (Sinnett 1993 alapján idézi Kálmán Anikó, 1998)

Houle felosztása: a felnőtt tanulók típusai és a motiváció

• Célorientált= az oktatást a tanuló egyértelmű

célok megvalósításának eszközeként fogja fel

• Tevékenységorientált= az a tanuló, aki a szociális igények

céljából csatlakozott a folyamatba

• Tanulásorientált= aki a tudást a tudás kedvéért

keresi, és általában ezt egész életén át folytatja

9

A felnőttkori f ő tanulási motívumok

Műveltség megszerzése:

- deficitigény pótlása

- művelődés vagy/ és

-korábban elmaradt iskolázottság „pótlása”

= második esély

-dolgozók gimnáziumai

Ma kevésbé elterjedt indíték.

(Bár: kriminálandragógia…)

Egzisztenciális indokok:

- deficitigény vagy pozitív cél

-elsőrendű a piacgazdaságban

- piaci helyzet megtartása vagy javítása

= befektetés az emberi erőforrásba

-Kutatási eredmények szerint: világjelenség

Zrinszky László: motiváció és prakticizmus

„A tudás értelmezésének vannak olyan specifikus jegyei, melyek különösképpen a felnőttekre jellemzőek. A sokat emlegetett gyakorlati irányultság vagy a teoretikusok rosszalló szavával: a prakticizmus. Eszerint csak az a valódi tudás, csak az érdemel elismerést, annak a megszerzésére érdemes erőfeszítéseket tenni, időt, pénzt és fáradtságot áldozni, amely nyilvánvalóan és rövid időn belül megtérül. Egészen közvetlenül mint munkahelyi elismerés, előrelépés, nagyobb jövedelem, vagy közvetettebben mint személyes presztízs szembetűnő növekedése, a munka vagy a mindennapi élet sikeresebbé, könnyebbé válása.”

(in. A tudás, mint andragógiai probléma, Magyar Pedagógia, 102/2.)

10

OECD vizsgálat (2006)A felnőttek tanulásának fő motívumai:• A munkahely szakmai képzést vagy átképzést

követel meg tőle• A „második esély” iskolájának megragadása• Javítani szeretné magasabb képesítésével

fizetését• Kis cégnél dolgozik, ahol nem jut rendszeres

továbbképzéshez• Bevándorlóként másként nem jut munkához• Fogyatékosként speciális munkakörben

szeretne elhelyezkedni

Magyarországi kutatási eredmények: társadalmi indíték

Forrás: Török Balázs, 2006.

29,2 %

37,8 %

11

Magyarországi kutatási eredmények: vélemények a tanulásról

Forrás: Török Balázs, 2006.

„A motiváció belső feszültsége irányát tekintve mindig kettős,

vagy valami kellemetlen elkerülése, vagy valami kívánatos elérése a

cél.”

Kozéki Béla

12

A felnőttkori tanulás társadalmi indítékai Franciaországban

A képzési motiváció tipológiája

Rövid jellemzés Megoszlásuk

Szakmai előrelépés centrikus

azon személy, aki a társadalmi és munkahelyi előmenetelttűzte ki célul. 24 %

Karrier-épít ő azon személy, aki fejlődni szeretne jelenlegimunkaterületén, anélkül, hogy mindenáronelőreléptetésre áhítozna.

11 %

Emberi erőforrás-gyűjt ő azon személy, aki pillanatnyilag elakadt a karrier-építésben, és akinek később a képzettség hasznoslehet.

18 %

Önmagát a munkaerő-piacon önkéntesen újra-pozicionáló

azon személy, akinek a munkahelye nem bizonytalan, deszemélyes döntésből kifolyólag újabb képzésmegszerzésével igyekszik olyan új területenelhelyezkedni, amely jobban megfelel elvárásainak.

15 %

Önmagát a munkaerő-piacon kényszerből újra-pozicionáló

azon személy, aki munkahelyét elvesztette, és elbocsátásvagy tartós munkanélküliség után igyekszik újrabeilleszkedni.

9 %

Munkahelyétbizonytalannak érző

azon személy, akinek munkahelye belátható időn belülveszélybe kerülhet, és aki így próbálja megvédenibetöltött pozícióját

15 %

Szakmai orientációt kereső Azon személy, aki munka mellett újabb pályaorientációslehetőségeken gondolkodik, anélkül, hogy állásabizonytalan lenne.

8 %

CNAM- kutatás: Marieo CORREIA-François POTTIER , 2005.

A vizsgálat két meghatározó következtetése:

1) a bizonytalanság és a munkanélküliség növekedésével együtt jár az szakmai fejlődés és a munkahely megőrzésének igénye…

2) az előléptetési lehetőségek korlátozott volta csökkenti a résztvevők ambícióit = A továbbképzés egy olyan befektetés, ami „egyszer valamikor megtérülhet”.

A CORREIA- POTTIER vizsgálat tanulságai

Pozitív / offenzív stratégia:

68 %

Deffenzív / védekező stratégiák:

24 %

13

A motívumok szerepét a felnőttképzésben kiindulópontnaktekintik.

Az elégedettség és a siker - fontos motivációs erő.

Mily en haladást ér el a felnőtt a kezdeti körülményektől,ismeretektől a kívánatos szintig, a célig?

-A kezdeti részvétel és aktivitás szintje =kiinduló motívumokerőssége--A folytatásban = munka intenzítása attól függ, érzékeli- e afelnőtt, hogy az előre elképzelt irányba halad, közeledik- ecéljaihoz.

A motiváció fenntartása a tanulási folyamat során

Tanulás és meger ősítésa „pozitív spirál”

Magasabb igénynívó

Tanulás öröme

Erősebb motiváció

Eredményes tanulás,sikerérzet

Nagyobb önbizalom

14

A. Az oktató nem tudja a motivációt létrehozni, azok atanulón belülről származnak. → de segítheti(megerősítheti) és gátolhatja (gyengítheti) amotívumok érvényesülését

B. Igény és lehetőség szerint speciális feladatokategyénre szabottan megfogalmazni, ehheztevékenységeket hozzárendelni, a megfelelővisszajelzésekben megállapodni.

C.A tanár nyújtson visszajelzést; motiváló hatású, haszemélyes véleményt, érzést, gondolatokat istartalmaz. Az oktató segítsen, hogy atanuló felnőtt asiker és az elégedettség érzéséhez jusson avisszajelzések révénés a visszajelzéseket ill. a sikert atanulás fő megerősítőinek tekintse.

Tanári tevékenységek a motivációkkal kapcsolatban 1.

A motiváció ellen ható erők -visszatartó tényezők 1.

�A felnőttkori tanulás id őszerkezeti labilitása (kiemelten munka melletti tanulás esetén)

�Fáradtság, energia hiánya

�Félelem az erőpróbától / kihívásoktól

�Rossz tapasztalatok az „iskolapadról”

� Ha a kitűzött cél távoli és/vagy irreális vagy a feladatok túl könnyen teljesíthetőek

15

�Ha az eredményességről nincs kellő időben visszacsatolás

� Ha nem felnőttként kezelik (gyerek számba veszik) „iskolás” stílus, módszer

� „Lemorzsolódik” ha a tanulmányi rend nem illeszkedik (életkörülmények, család)

� Nem kielégítő csoport-légkör: túlzott teljesítménykényszer és versenyszellem, esélyegyenlőtlenség

A motiváció ellen ható erők -visszatartó tényezők 2.

Köszönöm a figyelmet !