Tóth Róbert, fejlesztési szakértő

CODEX projekt workshop

Jánoshalma, 2013. október 11.

A 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési időszakra való felkészülés aktualitásai – a formálódó operatív programok fontosabb tartalmi elemei

Tartalom

Felkészülés a 2014-2020 időszakra

Operatív Programok tervezése

• Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

tervezése

• Terület- és településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 (TOP)

Az intézményi felkészülés biztosítása érdekében megszületett eddigi magyar döntések

1. NFK - Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság felállítása 2012.06.02. A kormányzati fejlesztéspolitikai döntések felgyorsítása és a hatékony

központi szakmai koordinációjának biztosítása érdekében Tagjai: Miniszterelnök, NGM miniszter, NFM miniszter, Miniszterelnökséget

vezető államtitkár

2. 2012.07.19-i OFTK Kormányhatározat az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK)

előkészítésének tervezési koordinációjáról az NGM személyében Kiemelt nemzeti fejlesztési programterületek azonosítása - NGM Megyei Fejlesztési Koncepciók és Programok készítése

Központi szakmai koordinációja – NGM + NFM Térségi koordinációja – Megyei Önkormányzatok

Az intézményi felkészülés biztosítása érdekében megszületett eddigi magyar döntések

3. 2012.10.16 – 293/2012. Kormányrendelet

Partnerségi Megállapodás készítésének koordinátora: NGM

Operatív Programok készítésének koordinációja: NFM -> 2012.12.17. NGM

az érintett szakpolitikát irányító és tervező Minisztériumokkal közösen készítve

Területi felkészülés támogatása:

Szakmai támogatásáról: NGM (NTH)

Ennek forrásáról: NFM gondoskodik

4. 2012.10.31. 28/2012. NFM miniszteri utasítás – 2014-2020-as magyar tárgyalási miniszteri biztos kijelölése -> 2013.04.22 Varga Mihály Úr –> Cséfalvay Zoltán Úr személyében

Főbb változások 2014-től

Felülről vezéreltebb (Brüsszelből) tervezés, erőteljesebb tematikus fókuszokkal (11 célterület)

Forrásallokációs determinációk (előírva mire mennyit kell költeni)

Határozottabb számonkérés (előzetes és közbenső feltételek)

3 régiókategória (kevésbé fejlett, átmeneti, fejlett régió)

Vidékfejlesztés, ETE és Mainstream programok együtt-tervezése

Új térségi integrációs eszközök bevezetése: Integrált térségi beruházások (ITI) Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) – jelenlegi LEADER

kiterjesztése

Főbb változások 2014-től

A korábbi időszaknál (14+1) kevesebb számú és a rugalmas forrásfelhasználást biztosító integrált OP-k

Régiók helyett/mellett nagyobb hangsúlyt kapnak a megyék és a városok, emellett kisebb térségi szinten a LEADER jellegű akciók

Tárcák és megyék tervezési koordinációs szerepet kapnak OP készítés koordinációja – NGM és érintett minisztériumok Koncentráltabb forrásfelhasználás - egyes részterületek hova tartozása, finanszírozása körül

szakmai viták Erős gazdaságfejlesztési fókusz – források 60% Források 40%-a humánerőforrás-fejlesztés, az infrastruktúra fejlesztés, a környezetvédelem és az

energiahatékonyság.

Operatív Programok tervezése

Eddig megtett lépések – kormányhatározatban rögzítettek szerint:

1. A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata értelmében

• 2013. január 31-e az egyes OP-k prioritástengelyének definiálása

– 2013.02.06-i NFK ülésen a továbbdolgozás alapjaként elfogadta a kormány

2. A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata értelmében

• 2013. február 28-a az egyes OP-k 0.1 verziójának a koordinációért felelős szaktárcák általi elkészítése

– Megtörtént az 0.1 OP verziók elkészítése

• NFK tárgyalás: 2013. május 15.

Eddig megtett további lépések:

– PM + OP Tárcaközi MCS ülések – legutóbbi 2013.04.30.

– EU Bizottsági tárgyalások – legutóbbi általános 2013.05.28-a, folyamatos informális egyeztetések

– EU szakértői szintű egyeztetések – 2 heti rendszerességgel

– Folyamatos, szinte heti rendszerességű tárcaközi szakértői egyeztetések

– Megyei tájékoztató Fórumok

– Egyéb tájékoztató rendezvények

Operatív programok –A Kormány 1322/2013. (VI. 12.) Korm. határozata

Operatív program megnevezése ForrásTervezésért első helyen felelős tárca

Irányító hatóság

elhelyezéseGazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) ERFA,

ESZANGM NGM

Közlekedésfejlesztési OP (KOP) KA, ERFA NFM NFM

Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) KA, ERFA NFM, VM NFM

Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) ESZA, ERFA

EMMI EMMI

Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) ERFA, ESZA

NGM NGM

Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) ERFA, ESZA

NGM NGM

Végrehajtási Koordinációs OP (KOOP) KA ME ME

Vidékfejlesztési OP (VOP) EMVA VM VM

Magyar Halgazdálkodási OP (MAHOP) EHTA VM VM

Az operatív programok tervezett forrás allokációja

A GINOP tervezett prioritás struktúrája

1. Prioritás: KKV-k versenyképességének és hatékonyságának

fejlesztése

2. Prioritás: Tudásgazdaság fejlesztése

3. Prioritás: Infokommunikációs fejlesztések

4. Prioritás: Célzott munkahelyteremtés és -megőrzés, kiemelt

szolgáltatás- és társadalmi gazdaságfejlesztés

5. Prioritás: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati

alkalmazkodóképesség fejlesztése

6. Prioritás: Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése

Terület- és településfejlesztési OP küldetése

A TOP fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Törekvéseinek tematikus fókuszában két tényező áll:

•(1) Térség-specifikus gazdasági növekedés és foglakoztatás-bővítés: a TOP erős gazdaságfejlesztési orientációja miatt jelentősen hozzájárul ahhoz a kormányzati törekvéshez, amely szerint a 2014–2020-as uniós fejlesztési források 60%-ának közvetlenül a gazdaságfejlesztést kell szolgálniuk.

•(2) Területi és települési önkormányzati kompetenciákba eső feladatellátás kapcsán felmerülő fejlesztési szükségeltek kielégítéséhez szintén keretet ad. Ezért a TOP fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is. Ugyanakkor ezek esetében is szempont a legalább közvetett gazdasági és foglalkoztatási hatás.

A 2014-2020-as Terület- és településfejlesztés OP (TOP) - Indikatív prioritásstruktúra

• I. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében (megyei programok)

• II. Települési infrastruktúra fejlesztések• III. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi

területeken• IV. A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások

helyi szintű fejlesztése• V. Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD

típusú fejlesztések)• VI. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás

és foglalkoztatás-ösztönzés• VII. Technikai segítségnyújtás

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!