Tortenetek a Melyfoldrol MARACZ

136 Történetek a mélyföldről 137

szemben az emlékezet sem dacol, talán csak a könyv. S ez sejtethet meg valamit azokból a 17. századi élményekből, melyeket a tudásvágy hajtott egyre tovább. Örök tanulság marad: „vita sine libris mors est”.

Marácz László

A CSERNÁTONI VAJDA CSALÁD TAGJAINAK PEREGRINÁCIÓJA HOLLAND EGYETEMEKEN A KORA ÚJKORBAN1

Az alsó-csernátoni Vajda családrólAz alsó-csernátoni Vajdák háromszéki székely család

voltak. A család egyik tagja, István 1602. augusztus 1-énHabsburg Rudolf király hűségére esküdött. Fiai lehettekama csernátoni Vajda István és Balázs testvérpár, akikneklófői státuszát Basta György, Erdély császári kormányzója1604. február 4-i kelettel megerősítette.2 Ezen István ésöt fia, I. Mihály, I. György, II. Balázs, Gergely, Lukácsutóbb 1631. január 16-i gyulafehérvári kelettel nyertekcímereslevelet I. Rákóczi György fejedelemtől, aki mintHabsburg-ellenes a Habsburgok által adományozott

szekély nemesi leveleket újraigazolta.3

A tizenhetedik század folyamán már egyéb erdélyi vi-dékekre is áttelepültek, így Doboka, Kolozs, Torda, Bel-ső-Szolnok és Küküllő megyében is találunk CsernátoniVajdákat. Nevüket váltakozva alsócsernátoni Vajda, il-letve alsócsernátoni Csernátoni formában használták. Aszázadok folyamán nevük többféle változatban, többféle

1 Ezt a tanulmányt kedves feleségemnek, Kuk Helgának, kisfiamnak Marácz László Nimród Örsnek ajánlom, akik a Csernátoni Vajda család leszármazottai. A szerző külön köszönetet mond Postma Ferencnek a hollandiai peregrinációs kutatás nagymesterének, aki ellátott hasznos tanácsokkal, megosztotott velem adatokat. Továbbá Bozzay Rékának, e kötet szerkesztőjének, aki biztatott arra, hogy írjam meg e tanulmányt.2 Csáki Árpad, Csernátoni Vajda György kéziratos feljegyzései (1673-1687), RSz,6(2003), november-december, 744-760.3 Balogh Judit, A székely nemesség kialakulásának folyamata a 17. század első felé-ben, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2005, 77-113.

138 Történetek a mélyföldről

Marácz László: A Csernátoni Vajda család tagjainak peregrinációja...

139

helyesírással fordult elő, úgymint Tsernátoni, Csernátony, Czernátoni, Csernátoni, Vajda, Vaÿda, Waÿda, stb.4 Az Alsó-csernátoni Vaÿda írásmód a 19. században alakult ki. E tanulmányban általában a jelenlegi magyar helyesírást fogjuk követni, amikor a családról írunk, néha azonban figyelembe vesszük az adott kor írásmódját is. Az Alsó- Csernátoni Vajdák az első nemesi igazolástól kálvini refor- mátus hitvallásúak voltak, de később több ágon katolikus hitre tértek. Azok a családtagok, akiknek peregrinációs útjuk holland egyetemekre vezetett, mind reformátusok voltak. Ezek a tagok szerepet játszottak az erdélyi refor- mátus egyház kibontakozásában. Erre lentebb még visz- szatérünk. A Csernátoni család katonákat, irodalmáro- kat, református papokat és megyei tisztviselőket adott a társadalomnak. Többek között János dobokai alispánt, Antal marosszéki főjegyzőt, Csernátoni Vajda Gyulát, az Erdélyi Irodalmi Társaság alapító titkárát, Ferenc nemesi testőrt, Sámuelt, a Marosavásárhelyi Kollégium polihisztor tanárát, a Leidenben tanult János nagyenyedi tanárt, Csernátoni Vajda Péter erdélyi református püspököt, valamint Alajos honvéd hadnagyot, és Sámuel vadász hadnagyot Bem erdélyi hadjárata során, valamint Csernátoni Lajost, aki mint Kossuth-emigráns jeles észak-amerikai újságírói karriert futott be, hazatérvén pedig Fiume (a mai horvátországi Rijeka) országgyűlési képviselője lett.

A család Alsó-Csernátoni Vajda ága az 1631-ben el- nyert régebbi címerüket használta, amiben a m. kir. bel- ügyminiszter még 1891-ben is megerősítette őket.5 A címer kék pajzs zöld halmán szembeforduló veres ruhás,4 Vajay Szabolcs, A máltai rend magyar lovagjai 1530-2000 I-II, Bp., Mikes Kft.,2002, 199-200.5 Vajay Szabolcs a nemesi címeradományozást a XVI-XVII. században összefüg-gésbe hozza a török elleni harcban keletkezett szegényesebb társadalmi körül-ményekkel. A királyi és erdélyi fejedelmi kancelláriák nemesi levelek kiállításávaltudták biztosítani a haderőt, amely nem terhelte az amúgy üres kincstárakat. ACsernátoni Vajdák címere is ehhez a kibocsátottok címerekhez tartozik. LásdVajay, i. m. 37.

A Csernátoni Vajda család címere

prémszegélyű veres kalpagos, arany csizmás, ezüsttel gombolt és övezett magyar vitéz jobbjában cölöpösen tar- tott hegyes tőrrel, baljában pedig balra ellobogó, kékkel és veressel osztott, kétcsücskű zászlócskával. Sisakdísz nincs. Takarók: jobbról kék-arany, balról veres-ezüst.6

6 Pálmay József, Háromszék vármegye nemes családjai JAKAB-ZSÖGÖN. Hason- más kiadás. Szekély Nemesi Családok, Sepsiszentgyörgy, Charta, 2000, II, 465.

141

Módszertani megjegyzésekE tanulmányban a következő módszertani keretet

fogjuk használni. Két különböző tudományos területrőlfogunk adatokat elemezni: a genealógia (származástan)tudományágából és a peregrináció területéről. Ahogy len-tebb kimutatjuk a két terület adatainak összekapcsolása újmegfigyeléseket, elemzéseket eredményez. Nézzük elő-ször meg a genealógiát közelebbről.

A genealógia legfontosabb kutatási tárgya, az úgyne-vezett családfa, amely a családtagoknak a leszármazásiviszonyait, különböző ágait próbálja tisztázni. A család-fa kutatás mélyebb betekintést ad a magyar társadalomkapcsolati hálózataiba. Mivel a családfa egy adott családfejlődését nemzedékről nemzedékre követi nyomon, ígya család különböző ágait évszázadokon keresztül tudjukfeltérképezni. Szerencsére a Csernátoniak családfáját nagyrészben Pálmay József 1901-ben kiadott „Háromszék vár-megye nemes családjai” című munkájában már összeál-lította. 2000-ben megjelent e forrásmunka hasonmás ki-adása.7 A Vajda családfájára vonatkozó adatok nagyrésztmegmaradtak, a család nemesi státusza a 17. század elejé-től jól dokumentálható.

A magyar és erdélyi nemesi szokásjognak megfelelő-en a nemesek szabad férfiak voltak, akiknek nemességéta magyar király igazolta nemesi levelekben. A nemesneknem kellett adót fizetnie és földet birtokolhatott. A magyarés az erdélyi nemesség akármilyen és akármennyi birtokais volt, egyenlőnek számított una eademque nobilitas, ígynem voltak külön címeik, amíg a Habsburg udvar ezt nemvezette be a 16-dik században Magyarországon, illetve a17. században Erdélyben.8 A nemesi státusz öröklődött.

A Csernátoni Vajda család családfája

7 Pálmay József, Háromszék vármegye nemes családjai ABOD-ISTVÁN. i. m., I. kötet.8 Vajay, i. m., 27-68.

143

Pálmay adattárában a Vajda címszó alatt találunk adatokat a családról.9 A Vajda család szolnok-dobokai ágá- nak a családfája ugyanott szerepel.10 A családnak ez az ága már Csernátony név alatt jelenik meg, meghagyva az„alsó-csernátoni” helynévjelölőt. A Vajda család genealó- giai kutatásának egyik fő feladata, hogy Pálmay adatait ellenőrizze. Egy családfa nemcsak az adott családról kö- zöl információkat, hanem más családokra nézve is fontos adatokkal szolgál. A szokásoknak megfelelően a nemesi családok gyakran egymás között házasodtak, így a csalá- dok közti kötelékeket könnyen fel tudjuk térképezni. Az alsó-csernátoni Vajda család olyan családokkal is rokon- sági viszonyban áll, mint kisbaczoni Incze, Abats, Ugron, Forró, szentkatonai Bánffy, alsócsernátoni Cseh, albisi Csiszér, ezért lehetőség adódik egész társadalmi és rokon- sági hálózatoknak a feltérképezésére az akkori társadalmi osztályozásnak megfelelően. Ezek a rokonsági szálak a peregrinációs kutatásban is fontos szerepet játszanak, így Pálmay mellett más nemesi családokról készített családfá- nak a tanulmányozása is fontos szerepet kap.11

Ez a jelenlegi kutatás a Vajdák családfájáról 2007-ben indult és a következő magyarországi, román levéltárak- ban folyt, folyik. Magyarországon az Országos Szé- chényi Könyvtárban (OSZK). Az OSZK-ban található Csernátony Gyula által szerkesztett, Kolozsváron 1888 és 1895 között kiadott Petőfi-Múzeum című folyóirat,12 a Magyar Országos Levéltárban (MOL) került elő a Csernátoni Vajda család egyik levelesládája, amely tartal- mazza Csernátoni Vajda Sámuel peregrinációs naplóját.13

9 Pálmay, i. m., II, 465-467.10 Pálmay, i. m., I, 112-113.11 Ezeket találjuk még Kempelen Béla, Magyar Nemes Családok, Bp., Grill, 1911-1932, és Nagy Iván, Magyarország családai czímerekkel es nemzékrendi táblákkal,Pest, Ráth, 1857-1868.12 OSZK FM3/9337.13 Csernátoni Vajda Sámuel 1776-1783 peregrinációs naplója. MOL. CsernátoniVeres (alias) Vajda család levéltárában található. Csernátoni Veres család levéltára

A MOL anyagában még néhány nemességet vizsgáló jegy- zőkönyv, a Vajda család 1823-ban Szatmár vármegyében, nemesi igazolási oklevele is előkerült.14

Csernátoni Vajda család nemesi igazolása(Kolozsvári Állami Levéltár)

A Budapesti Hadtörténeti Levéltárban; Ráday Gyűj- teményben. Romániában a Kolozsvári Református Egy- házkerületi Levéltárában Csernátoni Vajda Péter püspök levelezése bukkant elő.15 A Direcţia Judeţeanǎ a Arhivelor Naţionale Cluj-ban (a továbbiakban Kolozsvári Állami Levéltárban) pedig nemrég kutathatóvá vált a Csernátoni Vajda család másik levelesládája, ahol többek között Csernátoni Vajda Sámuel jegyzetfüzete került elő. Eb- ből kiderül, hogy milyen könyveket, anyagokat használt a Marosvásárhelyi Kollégium oktatásához.16

(P79) 1. csomó. I. e diárum 105 folio. Jelenleg a napló feldolgozását Csáki Árpád végzi. E helyen köszönetet mondok Csáki Árpádnak, hogy a naplóról írt megje- lenés alatt álló kéziratába betekintést engedett.14 Lásd MOL F139 - Cista diplomatica - I jelzetű productiónálisok - 7. T - No.60 (12. kötet); és MOL A 39 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Acta generalia- 1846 - No. 8193.15 A Kolozsvári Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár honlapja szerint alevéltárnak csak magyar elnevezése van. Lásd: htt p://www.ref or matus.ro/index.php?option=com_content&view=category&id=57&Itemid=191. (letöltés ideje:2013. április 24).16 Lásd Arhivele Naţionale Direcţia Judeţeanǎ Cluj Fond familial Vajda deCerbatu Inventar 1718-1866/10 u.a.

http://www.reformatus.ro/index

145

A Bibliotecii Teleki-Bolyai Târgu Mureş-ban (a to- vábbiakban a marosvásárhelyi Teleki Téka), a Direcţia Judeţeanǎ a Arhivelor Naţionale Covasna (a továbbiakban Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár) is fontos levéltárak a Csernátoni Vajdák kutatásához.

A második módszertani eljárás, hogy a Csernátoni család tagjait, akikről régebbi peregrinációs kutatások alapján tudjuk, hogy a kora újkorban nyugat-európai,17 elsősorban holland egyetemeken jártak, külön tárgyaljuk, hogy könnyebben juthassunk új adatokhoz ezekről a peregrinus diákokról.18 A következő Csernátoni Vajdák jár- tak az akkori holland protestáns egyetemeken: Csernátoni Pál,19 Csernátoni Vajda János,20 Csernátoni Vajda Péter,21

Csernátoni Vajda Sámuel,22 Csernátoni Vajda György.23

Mindezek a Csernátoniak a Nagyenyedi Református Kol-légiumban végeztek, mielőtt folytatták tanulmányaikat ahollandiai utrechti és leideni egyetemen.24

17 E tanulmány keretében csak a Csernátoni Vajda család azon tagjaival foglal- kozunk, akik a kora újkorban peregrináltak. Ezek a peregrinációs adatok hollandiai egyetemekre vontkoznak. Később több családtag, például Csernátony Gyula (1858-1910), Csernátoni Vajda Zoltán (1856-?) Németországban, Bécsben jár- tak egyetemre.18 A peregrinációs adattárakban szerepel egy Tsernátoni Stephanus is (lásdBozzay Réka, Ladányi Sándor, Magyarországi diákok holland egyetemeken 1595-1918 – Hongaarse Studenten aan Nederlandse Universiteiten 1595-1918, Budapest,ELTE Levéltára, 2007 (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban, 15),231. Tsernátoni István a leideni, illetve a franekeri egyetemen diákoskodott 1641és 1644 között. 1644. augusztus 21-én halt meg Franekerben. A franekeri közép-kori Martini templomban találjuk sírkövét. Eddig nem sikerült kideríteni, hogyez a Tsernátoni István valóban a Csernátoni Vajda család sarja-e. Lásd még bő-vebben Frits Zandveld, Grafzerk Tsernatoni Stephani Franeker, Members.home.nl/frits.zandveld/zerken/zuil7tot8.htm. (letöltés ideje: 2012. augusztus. 30).19 Bozzay-Ladányi, i. m., 72, 133, 211.20 Bozzay-Ladányi, i. m., 277.21 Bozzay-Ladányi, i. m., 275.22 Bozzay-Ladányi, i. m., 161.23 Bozzay-Ladányi, i. m., 164.24 Jakó Zsigmond – Juhász István, Nagyenyedi diákok 1662-1848, Bukarest,Kriterion, 1979, 153, 155, 163, 171, 178.

A Csernátoni Vajda család tag jainak holland egyetemi peregrinációja

Az a feladatunk, hogy a különböző peregrinációs anyagok között találjuk meg a Csernátoni Vajda család tagjaira vonatkozó új adatokat. Ezek az anyagok lehetnek levelek, útinaplók, matrikulák, album amicorumok, könyvek, ame- lyekben utalások, aláírások, bejegyzések stb. szerepelnek. Az eddigi kutatás keretén belül új peregrinációs adatok Hollandiában, elsősorban a hágai Koninklijke Bibliotheek- ben (a továbbiakban KB, a hágai Királyi Könyvtár), illetve az Het Utrechts Archief-ban (továbbiakban az utrechti Városi Levéltár) kerültek elő.

Ami a családfa kutatását illeti, először is a családfát igazoló adatokkal többet tudunk meg a Csernátoni Vajda nemesi családról; másodszor ezek az adatok, egyfajta ke- resztmetszetet adnak a magyar társadalomról, betekintést adnak az akkori magyar társadalom hálózataiba; harmad- szor hozzájárulnak a magyar társadalom szellemi és tárgyi kulturális hagyatékának megismeréséhez. A peregrinációs adatok gyűjtése, kutatása, tanulmányozása hozzájárul annak feltérképezéséhez, hogy az egyes peregrinus diákok milyen hálózatokban mozogtak, azaz milyen kapcsolat-

147

rendszerük volt, továbbá a magyar-holland történeti ta- lálkozásokat egy szélesebb keretbe helyezzük. Végül is a családfával kapcsolatos adatokat és a peregrinációs adatokat összekapcsoljuk, hogy ezekből az adattári átfedések- ből többletinformáció keletkezzen. Ezek a vezérfonalak fontos heurisztikai eljárást képeznek új adatok gyűjtéséhez mind a családfa kutatásban, mind a peregrinációs kutatás- ban. Nézzük először meg a Csernátoni Vajda család tagjainak peregrinációját a hollandiai egyetemeken időrendi sorrendben.

Csernátoni Pál (1633-1676)Csernátoni Pál a Nagyenyedi Református Kollégium-

ban végzett tanulmányai után, a Kolozsvári ReformátusKollégiumnak ékesszólás tanára lett. Két híres peregrinusdiák között alkot hidat. Apáczai Csere János tanítványaés Pápai Páriz Ferenc tanára. 1668-tól peregrinációjaután a református kollégiumban számtant, filozófiát tanítNagyenyeden. Kéziratban fönnmaradt „Logika” c. érteke-zése, melyet a Kolozsvári Református Kollégium könyv-tára őriz.25

Peregrinációja során ismerkedett meg Descartes (1596-1650) tanaival, ő az, aki elsőként tanította Descartes fi-lozófiáját Erdélyben. Teológiai szempontból követője leszJohannes Coccecjus (1603-1669) holland teológusnak.Coccecjus azt hirdette, hogy a Biblia szövegére kell a teo-lógiai rendszert építeni. 1673-ban a radnóti zsinaton emi-att Csernátoni Pált, Dési Mártont, Pataki Istvánt kihall-gatták. Az egyházból való kizárástól Bethlen János (1613-1678), Torda és Küküllő vármegyék főispánja, 1660-tólSzékelyudvarhely kapitánya védte meg Csernátonit.26 Pála Bethlen családdal ezután is szoros kapcsolatban maradt.

25 Bod Péter, Historia Hungarorum Ecclesiastica: inde ab exordio Novi Testamenti ad nostra usque tempora, szerk. L[odewijk] W[illem] E[rnst] Rauwenhoff, Carolus Szalay, Lugduni Batavorum, Brill, 1888, I, 420.26 F. Tsernátoni Bod Péter, Smirnai Szent Polikárpus… erdélyi református püspö- köknek historiájok, Nagyenyed, 1766, 101-104.

A Nagyenyedi Református Kollégium

Csernátoni Pál Bethlen János egyetlen fiának, Miklós- nak, akit majd 1691-ben Erdély kormányzójává neveztek ki, lesz kísérője nyugat-európai peregrinációs útján. Meg- látogatják Németországot, Franciaországot, Hollandiát, Angliát, Svájcot. Különböző egyetemekre iratkoznak be, híres professzorokat hallgatnak: 1661-ben Heidelbergben,1662-ben Utrechtben, 1663-ben Leidenben, 1665-ben Bazelben, 1666-ban újra Leidenben.27 Bethlen Miklós gróf önéletírásában 1662-ből több, „kalandos” adatot talá- lunk Miklós és Csernátoni Pál peregrinációs utazásáról.28

27 Bethlen Miklós, Bethlen Miklós élete leírása magától, 1710. ht t p://mek.oszk. hu/06100/06152/html/bethlen00200001.html. (letöltés ideje: 2012. augusztus.30.). Lásd még Csernátoni Pálról Bozzay-Ladányi, i. m., 72.28 Bozzay Réka, Die Peregrination Ungarländischer Studenten an der UniversitätLeiden 1595-1796, Bp., MTA, ELTE Levéltára, 2009 (Felsőoktatástörténetikiadványok új sorozat, 8), 105-106.

http://mek.oszk/

149

Csernátoni Pál peregrinációs nyomainak kutatása több új adatot eredményezett. Négy helyen előkerültek bejegy- zései, üdvözlő versei Album amicorumokban. Kiderült, hogy Mezőlaki Joannis ( János), aki a franekeri egyetemen iratkozott be 1667. május 26-án,29 majd a groningeni (1666), utrechti (1670) egyetemen és Angliában30 Oxford- ban (1667) és Cambridge-ben (1669) diákoskodott, album amicorumában ott találjuk a latin-angol nyelven írt versek között Csernátoni Pál üdvözlő versét is. Pál verse a magyar franekeri diákok között 1667. május 2-án keltezve,31 f.97-es számú bejegyzés alatt fordul elő.32 Pál versét aláír- ja „Transylvanus A.L.M.”-mel, ami „Artium Liberalium Magister”-nek a rövídítése, tehát akkor a filozófia magisz- tere volt. Eddig úgy tudtuk, hogy Csernátoni Pál 1664. december 3-án Franekerben iratkozott be,33 máskor nem járt a fríz egyetemi városban. Ezek szerint ez nem igaz.

Csernátoni Pál latin nyelvű emléksorait és a 36. zsol- tárnak egy részletét, szintén latinul írta be 1662. szeptember 1-én Körmendi Péter album amicorumába Utrechtben.34 Körmendi Péter hollandiai, angliai egyetemjárása után erdélyi református püspök lett 1686-ban.

Csernátoni Pál (Paulus, Transylvanus) három olda- las latin nyelvű üdvözlő verset írt Nadányi János Florus Hungaricus című könyvecskéjébe, amelyet Amszterdam- ban 1663-ban Joannes a Waesbergennél jelentett meg. Nadányi János Hollandiában a leideni egyetemen 1660-1661 közt, illetve angol és svájci egyetemeken 1656-1664

29 Bozzay-Ladányi, i. m., 211.30 Lásd Mezőlaki János angliai tartózkodásairól, tevékenységeiről: GömöriGyörgy, Angol-magyar kapcsolatok a XVI-XVII százazban, Bp., Akadémiai, 1989,125-127.31 Csernátoni itt a latin naptárat használja.32 OSZK, 108 Duod. Lat.33 Bozzay-Ladányi, i. m., 133.34 Ráday Gyűjtemény RMK K. 1.461. Körmendi Péter peregrinációjáról lásdmég Bozzay-Ladányi, i. m., 70.

Bethlen János, Bethlen Miklós, Csernátoni Pál a nagyenyedi diákok emléktábláján(Nagyenyed)

között diákoskodott. Csernátoni 1663 júniusában írtaLeidenben Nadányi tiszteletére a latin bejegyzést.35

Hegyi Ádám beszámol arról, hogy Pál üdvözlő bejegy-zése szerepel tanítványa, Pápai Páriz Ferenc tiszteletérePápai disszertációjának (disputációjának) első oldalán,amely 1674. október 9-én íródott.36

35 Lásd NADÁNYI, Johannes, Florus Hungaricus, Sive Rerum Hungaricarum ab ipso exordio ad Ignatium Leopoldum deductarum compendium, Amstelodami, ex of- ficina Johannis a Waesberge, 1663. Collectie Postma-Gosker (Postma-Gosker Gyűjtemény) Vrije Universiteit Amsterdam/RMK. III. Nr. 2192.]36 Hegyi Ádám, A bázeli egyetem ismeretlen magyar vonatkozású egyleveles nyom- tatványai, MKsz, 124(2008) 3. sz., 292-312. Lásd még Hegyi Ádám, Magyaror- szági diákok svájci egyetemeken és akadémiákon 1526-1788. Bp., ELTE Levéltára,2003 (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban, 6), 123.

151

Tsernátoni Pál aláírása (Ráday Gyűjtemény)

Csernátoni Vajda Péter(1717(?) - dés, 1782 augusztus 15.)

Csernátoni Vajda Péter az erdélyi református egyházat,mint püspök 1773-tól haláláig, 1782-ig vezette.37 Úgy tű-nik, hogy egész életében készült erre a nagy feladatra.38

Mária Terézia Habsburg császárné, magyar királynőalatt a katolikus Habsburg udvar egyáltalán nem nézte jószemmel a magyar reformátusok működését. TsernátoniVajda Péter életében, 1762-1764 között Mária Teréziaelrendelte a szekély határőrség erőszakos átszervezését.Ezzel a Habsburgok el akarták érni a székely szabadságintézményeinek felszámolását. A szekélység ellenállt, de acsászári tüzérség Siskowicz altábornagy vezetésével 1764.január 7-én Mádéfalván vérengzést rendezett, amelynek200-250 áldozata lett. Ezt a szekélyellenes vérengzést azutókor „madéfalvi veszedelemként” ismeri.39 Pétert már fi-atalkorában Szigeti István püspök nevelte Nagyenyeden.40

37 Zoványi Jenő, Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, szerk. Ladá- nyi Sándor, Bp., A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Saj- tóosztálya, 1977, 126.38 BODALA, Sámuel, Bod Péter smyrnai Polykárpusának folytatása, Névkönyv az Erdélyi Ref. Egyház-kerület számára, 1860-1861, Kolozsvár, 2-20.; Vesd ösz- sze még Juhász István, Az erdélyi református egyház névkönyve, RefSZ, 1955,248. Lásd még Sipos Gábor, Reformata Transylvanica. Sipos Gábor tanulmá- nyai. Az erdélyi református egyház 16-18. századi történetéhez, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2012, 318.39 Egyed Ákos, A székelység rövid története a megtelepedéstől 1918-ig, Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 2006, 184-192.40 Péter fia, Csernátoni V. Sámuel közli ezt az adatot a SzékelyudvarhelyrőlBenkő Józsefnek írt levelében. Lásd Benkő József levelezése, szerk. Szabó György- Tarnai Andor, Bp., MTA Irodalomtudományi Intézete, 1998, 176.

Csernátoni Pál bejegyzése Körmendi Péter album amicorumában (Ráday Gyűjtemény)

Valószínűleg 27 éves volt, mikor sor kerül a hollandiai egyetemjárására. A leideni egyetemen 1747. február 20- án jelenik meg, ahol teológiára iratkozott be.41 A leideni egyetem akkoriban tudományosan kimagasló egyetemi központnak számított Európában, kitűnő tanárokkal.42

Ahhoz, hogy Péter ilyen kiváló helyen végezhesse egyetemi tanulmányait, az erdélyi református egyház anyagi támogatására volt szükség. Az egyházi vezetőség, a főkonzisztórium erre a célra ötven forintot ítélt oda ne- ki.43 Péter olyan európai hírű tanárok óráit látogatta, mint Albertus Schultens (1686-1750), a leideni egyetem keleti nyelvek professzora, aki a szemita nyelvek összehasonlí- tó nyelvtanát írta meg; vagy Pieter van Musschenbroek (1692-1761), aki fizikát tanított a leideni egyetemen, fontos szerepet játszott Isaac Newton eszméinek európai ter- jesztésében.44

41 Bozzay-Ladányi, i. m., 275.42 Lásd Kecskeméti Gábor tanulmányát e kötetben.43 Bozzay, i. m., 53.44 Szabó-Tarnai, i. m., 176.

153

A dési református templom A dési templom kőszószéke

Hollandiai egyetemjárása után 1748-ban Désre került, ahol az egyházi ranglétrán jutott egyre feljebb: először lel- kész, majd a dési egyházmegye főjegyzője, később esperes, míg 1773. december 14-én püspök lett. Csernátoni Péter a lelkészi teendői mellett, a Désen töltött évei során restau- ráltatta a református templomot.45 Erről a 72 méteres tor- nyával a város fölé magasodó impozáns dési gótikus templomban több latin nyelvű emléktábla tesz tanúbizonyságot.

A gyülekezet az ő vezetésével új kőszószéket állíttatott, amely 1752-ben készült el.46 A faragott kőszószék, mely Sipos Dávid egyik legjobb műve, elsőrendű példája az er- délyi reneszánsz késői, mégis élettel teli virágzásának.47

1773-tól az erdélyi református egyház püspökeként, Csernátoni Vajda Péter Désről vezeti az egyházat. Bár ellentétes nézeteket vallott, mégis a Habsburg-házzal is tartotta a kapcsolatot. 1774-ben Mária Terézia felkérte,

45 Kádár József, Szolnok-Doboka vármegye monográphiája. A vármegye községeinek részletes története, 1900, III, 130-131. Dés a történeti Szolnok-Doboka várme- gyében fekszik.

46 Entz Géza, A dési református templom, ETF, 141(1942), 15-16. Lásd még a kőszószék rajzát B. Murádin Katalin, Faragott Kőszószékek Erdélyben, Bp.-Ko- lozsvár, METEM-Polis, 1994, 151.47 A rajzolt kép megjelent B. Murádin, i. m., 84-85.

155

Csernátoni Vajda Péter címeres viaszos pecsétje (Kolozsvári Református Egyház- kerületi Levéltár)

hogy készítsen tervet a Kolozsvárra tervezett leendő er- délyi egyetemről.Csernátoni Vajda Péter gyönyörű halotti beszédeket alkotott, mint „Szélvészes tengeri habok ”, gyászima gróf Teleki Kata gróf Lázár

Jánosné felett (Gyalukuta, 1752. november 8.); vagy „Élőknek tsomója...” gyászbeszéd Albisi Csomós János felett” (Kolozsvár 1770).48

Albisi Csomós János fiatalon halt meg. 1757-ben a dési református egy- ház rektora volt; majd 1766-ban másodlelkész Csernátoni alatt. Csomós János is peregrinus diák volt, 1763-ban a berni egyetemre iratkozott be.49

Csernátoni Vajda Péter halotti beszéd gróf Teleki Kata felett (Teleki Téka)

Jelenleg a dési református templom udvarán állCsernátoni püspök koporsó alakú sírköve:

Péter lányát, Krisztinát Abats (Bánffyhunyadi) János(1746-1815) vette feleségül. Abats református püspök lett1796-ban. Csernátoni Péter veje is holland egyetemekenjárt, méghozzá a franekeri egyetemen 1771-ben, ugyan-úgy, mint apja, Abats (Bánffyhunyadi) Márton (Torda,1710- Torda, 1768), aki 1732-ben tanult a franekeri egye-temen, majd 1736-ban iratkozott be az utrechti egyetem-re.50 Peregrinációja után Abats János első pap lett Désen.

48 Csernátoni Vajda Péter halotti beszédei a Teleki Tékában találhatók.49 Szabó Miklós - Szögi László, Erdélyi peregrinusok, erdélyi diákok európai egye-temeken 1701-1849, Marovásárhely, Mentor, 1998, 50.

50 Zoványi, i. m., 17.

157

Csernátoni Vajda Péter koporsó alakú sirköve a dési református templom udvarán. (Dés)

Csernátoni Vajda János (1726-?)Csernátoni Vajda János Péternek volt az öccse. Nem

ismerjük pontosan elhalálozásának dátumát. János egyéb-ként hollandiai peregrinációját a leideni egyetemen töltöt-te, ugyanúgy mint bátyja, Péter. A leideni egyetemen 1750és 1753 között hallgatott előadásokat. Tanulmányainakköltségeit Wesselényi Ferenc stipendiuma fedezte.51 1753-ban János a Breestraaton lakott.52

Holland diáktársa, Cornelis van Waenen lelkész al-bum amicorában jelent meg üdvözlő verse 1752-ben.53

János hazatérte után református lelkészként dolgozottTorockószentgyörgyön, majd a Nagyenyedi Kollégium-ban tanított.

Csernátoni Vajda János bátyjához, Péterhez hasonló-an, halotti beszédeket írt: „A szelidség az örök boldog-ság örököseinek esmértető címére” halotti beszéd KetzeliBorbára asszony, néhai Torotzkai Péter özvegye felett

Tsernátoni W. Johannes verse Cornelis van Weaenen album amicorumában(hágai Királyi Könyvtár)

(Torockószentgyörgy, 1757. május 26-án)’;54 és „Szüntelen világoskodó lámpás” Pál Ilona asszony, Borosnyai N. Zsig- mond házastársa felett 1769. november 26-án (Nagyenyed,1770).55 E hallotti beszédeket metaforikus nyelvhasznála- tuk miatt Szinnyei a magyar irodalom gyöngyszemei közé sorolta.56

Csernátoni Vajda Sámuel (dés, 1750-marosvásárhely,1803. november 20.)

Csernátoni Vajda Sámuel, Péter fia, tanulmányait szin-tén a nagyenyedi református Bethlen Kollégiumban vé-gezte. 1776-ben indult el nyugat-európai peregrinációs út-jára, amelynek végcélja az utrechti egyetem, ahol filozófiáttanult 1777-tő1 1778-ig.57 Útközben három szemeszterttöltött a göttingeni egyetemen is.

51 Bozzay-Ladányi, i. m., 277.52 Bozzay, i. m., 98.53 Tsernátoni W. János írás Ds. Cornelis van Waenen Album amicorumában 1752-ben jelent meg. A hágai Király Könyvtár KB 74 H 48. szám alatt.

54 OSZK 823.621.55 OSZK 811.014.56 Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, Bp., Hornyánszky Viktor Akad.Könyvkereskedés, 1891-1914, 1-14., Lásd htt p://mek.oszk.hu/03600/03630.(letöltés ideje: 2012. augusztus. 30.).57 Zoványi, i. m., 126; Bozzay-Ladányi, i. m., 161; Hajós József, Barangoláskolozsvári könyvtárakban. Bukarest-Kolozsvár, Kriterion, 1999, 296-301.

http://mek.oszk.hu/03600/03630

159

Csernátoni Vajda Sámuel peregrinációs naplója 1776-1783 (MOL)

Csernátoni Vajda Sámuel sírköve a marosvásárhelyi református temetőben(Marosvásárhely)

Csernátoni Vajda Samuel címeres, viaszos pecsétje. (Sepsiszentgyörgyi Állami Le- véltár)

Peregrinációja után 1780-től 1785-ig a Székelyud- varhelyi Református Kollégium tanára. 1780-ban a Székelyudvarhelyi Kollégium megválasztotta conrectorrá a „bölcselet, természettan és mennyiségtan” tanítására. Sámuel, mint udvarhelyi tanár református vallási sérelmek ügyében, kihallgatáson volt II. József császár előtt 1783-

ban Kiss Gergely kollegájával, Ardai Sámuel prédikátor- ral, a székelyföldi Parajdon.58

1785-ben kinevezték a Marosvásárhelyi Református Kollégium tanárának, ahol 53 éves korában bekövetkezett haláláig, 1803-ig filozófiát tanított.59 Csernátoni Vajda Sá- muel feleségül vette baczoni Incze István leányát, Zsuzsát.

58 Lásd Jaklovszky Dénes, Szekély Közélet X, 1927. december 4., 51.; JaklovszkyDénes, Székely Közélet X, 1927. december 18., 53.59 Koncz József, A marosvásárhelyi evangélikus református kollégium története(1557-1895), Marosvásárhely, Mentor, 2006, 170-171.

161

Az apósa baczoni Incze István 1776-től filozófiát tanított a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban.60

Kimagasló tudományos eredménye, hogy a filozó- fia területén két könyvet adott ki: 1791-ben a latin nyel- vű „Philosophicum Tentamen in quo Demonstratur Natura Dei Ejusque Attributis Lumine Rationis Cognitis Divinam Rerum Futurarum praescientiam falli non posse nec tamen libertatem actionum humanarum affigere”.61

A „Philosophicum Tentamen…”, amelyet Csernátoni gróf Teleki Sámuelnek ajánlott, Bécsben jelent meg.62

1795-ben pedig kiadta a német filozófus Karl Friedrich Flögel 1776-ban megjelent „Geschichte des menschlichen Verstandes” magyar változatát: „Az emberi értelem- nek természeti históriája vagy olyan filosofiai visgálás, a’ mely az emberi elmék ’ tulajdonságainak különbségeket, ‘s azoknak a’ tapasztaláson fundált okait elő adja, írta volt Flögel Károly Fridrik német nyelven, most pedig magyar nyelvre forditotta, ‘s szükséges jegyzésekkel és magyará- zatokkal, a’ filosofiai elmélkedéseken ‘s egyéb tudomá- nyokban gyakorolatlanabb magyar olvasok kedvekért, vi- lágosította Tsernátoni W. Samuel: a’ M. Vásárhelyi Ref. Kollégiomban Filosofiát és Mathésist Tanító Professor”. Ennek a könyvnek a kiadását a Kolozsvári Református Kollégium vállalta.63

Csernátoni Vajda Sámuel ’Philosophicum Tentamen...’ (Teleki Téka)

60 Koncz, i. m., 170-171.61 Ez a könyv megvan a Teleki Tékában. Címe Egyed Péter kolozsvári filozófusmagyar fordításában a következő:„Filozófiai kísérlet, mely Isten természetébőlés az ész fényénél megismert tulajdonságaiból bizonyítja, hogy a jövendő dolgokisteni előrelátása nem tévedhet és nem ronthatja le az emberi cselekvések szabad-ságát”. Lásd Egyed Péter, Szellem és környezet, Filozófiai esszék és tanulmányok,Kolozsvár, Polis, 2010, 355.62 A viszony a Teleki családdal nagyon közeli volt. Csernátoni Vajda hollandperegrinációja alatt könyveket vásárolt gróf Teleki Sámuel megbízásából (Csá-ki megjelenés alatt). Lásd a könyvtáralapítóról gr. Teleki Sámuelről Deé NagyAnikó e kötetben megjelent munkáját. Csernátoni felesége Incze Zsuzsa férjehalála után a Telekiek gernyeszegi kastélyára került, mint a Teleki gyerekek ne-velőnője.63 OSZK 293. 308.

A Babes-Bolyai egyetem filozófiai professzora, Egyed Péter, Csernátoni Sámuel két könyvét a magyar nyelvű erdélyi filozófia kibontakozásában fontos alapműnek tart- ja: „...munkásságának hazai hatása jelentős volt. Mindkét könyve figyelemre méltó teljesítmény”.64

64 Lásd Egyed, i. m., 355-357. [EZT A HONLAPFELE UTALAST KI LE- HET TOROLNI, HISZEN A KONYVBEN (lásd lábjegyzet 61) UGYANAZ A SZOVEGRESZ JELENIK MEG, MINT A VILAGHALON, ML: Egyed Péter, A nemzeti filozófia kezdetei. Filozófiaoktatás a protestáns gimnáziumokban a XVIII-XIX. század fordulóján, Kolozsvár, kézirat, 2008, 24-25. http:/adatbank. transindex.ro/vendeg/htmlk/pdf6442.pdf. (letöltés dátuma: 2012. augusztus.30).]

163

Csernátoni Vajda Sámuel jegyzetfüzete. (Kolozsvári Állami Levéltár)

A Flögel féle könyv magyar átültetésével Csernátoni Sámuel nyelvújítási munkát is végez: „.... a mesterség vagy tudománybeli szókat (terminus technicos) többnyire igye- keztem magyar nyelvükön kitenni”, olvassuk az előszó végén.65 Sámuel szerint kimondottan rossz hatással van az olvasókra az, hogy a regények és nem a tudományos könyvek terjednek magyar nyelven. Labádi Gergely er- ről azt írja:66

„egyre több kritika éri a román es komedia könyveket, melyeket immár nem tartanak alkalmasnak

a felvilágosodás programjának beteljesítésére. Tsernátoni V. Sámuel explicitté teszi, hogy a narratív tudást a tudo- mányossággal szemben háttérbe kell szorítani ˝’az olyan könyveknek számát [kell] szaporítani. A’ melyek olvasások mellett gondolkodni kell olvasónak is [...] panaszolnak is némely értelmes Emberek, hogy még igen kevés a’ valósá- gos tudományokat tárgyazó könyvünk ’s tsak a’ Román ’s komédia szabású könyvek szaporodnak magyar nyelvükön inkább˝”.

Csernátoni Vajda Péter és fia Sámuel bekerültek Benkő Ferenc (1745-1846) református lelkész, mineralógus peregrinációs albumába is.67

Benkő Ferenc Csernátoni Vaj- da Sámuel diáktársa, akivel 1776 elején állott elő a kötele- ző vizsgákra és vele együtt „teológia, filozófia, antiquitás, nyelvek ” tárgyából sikeresen disputált a legfontosabb há- rom erdélyi református kollégiumban Nagyenyeden, Ko- lozsváron, Marosvásárhelyen, ezzel elnyerve a külhoni akadémiákra való kimenetelt támogató főkonzisztóriumi ajánlólevelet.68 Ferencnek bátyja, a híres polihisztor kö- zépajtai és árkosi Benkő József (1740-1814) református lelkész, botanikus, történész, nyelvész.69 Az album tizen- egyedik mellékletében a 130. oldalon ott szerepel Benkő Ferenc papi diplomája, amelyet Csernátoni Vajda Péter hitelesített, mint erdélyi református püspök 1779. június13-án. Az üdvözlő verseket a 46., illetve a 66. oldalon ta- láljuk. A 27-es számú bejegyzés Csernátoni Vajda Sámue- lé, a 96-os számú pedig Péteré.

A filozófus professzor Csernátoni Vajda Sámuel aláírásaZilai Sámuel számára íródott ajánlólevélen (testimonium)

65 Róth András Lajos felveszi Csernátoni Sámuel Flögelnek magyar feldolgozá- sát a 17. és 18. századi anyanyelvet dícsérő szöveggyüjteményében ezzel jelezve, hogy a filozófia tanár nyelvújítási munkája a kor színvonalát megütötte. Lásd Született Nyelvünkön… A magyar anyanyelv dicsérete a XVII-XVIII. században (szöveggyűjtemény), szerk. Róth András Lajos, Gyergyószentmiklós, Mark House, 2005, 341-344. Lásd még Hajós, i. m., 299.66 Labádi Gergely, Felvilágosodáskutatás, Korunk 2009/10. ht t p://epa.oszk. hu/00400/00458/00154/indexce25.html. (letöltés ideje: 2012. augusztus. 30.).

http://epa.oszk/

67 Benkő Ferenc peregrinációs albumát Hubbes Éva adta ki és dolgozta fel lásd Hubbes Éva, Benkő Ferenc egyetemjárása. Tanulmány és Benkő Ferenc peregrinációs albuma, Rudabánya, Érc- és Ásványbányászati Múzeum, 2004.68 Csáki megjelenés alatt.69 Lásd Benkő József nyelvészeti munkásságáról: Éder Zoltán, Benkő Józsefnyelvészeti munkássága és az erdélyi magyar nyelvművelő társaság, Bp., Akadémiai,1978.

165

olvasható.70 Az ajánlólevelet 1788 januárjában állították ki Marosvásárhelyen. Az ajánlólevelet Tsernátoni W. Samuel mp [manu propria] saját kezűleg írta alá. A másik két aláíró, Alexander Kovásznai (Kovásznai Tóth Sándor (1730-1792)), Stephanus Basa (Basa István (1742-1808)), akik kollégái voltak a Marosvásárhelyi Református Kol- légiumban. Kovásznai Tóth Sándor 1764-től a kollégium klasszikus irodalom tanára, peregrinus diák volt 1760- ban a leideni egyetemen,71 Basa Imre pedig 1770-ban a marburgi egyetemre iratkozott be,72

majd 1774-től a kol- légium teológia professzora. Basa Imre Csernátoni Vajda Sámuel feleségének, baczoni Incze Zsuzsának a leánytest- vérét, Sárát vette feleségül,73 így Csernátoni és Basa sógo- rok voltak.

Zilai (Zilahi) Sámuel (Marosvásárhely ? -1800), akinek1780-ban az ajánlólevél íródott, 1781-1784 között diákos-kodott az utrechti egyetemen.74 Az utrechti egyetemhezkötődő ösztöndíjas alap, az ún. Stipendium Bernadinumfedezte tanulmányait.75 Zilai Sámuel klasszikus irodal-mat és történelmet tanított a Marosvásárhelyi ReformátusKollégiumban. Kovásznai Tóth Sándor mellett 1792-igsegédtanár volt; majd 1792-1800 között rendes tanár.76 Azajánlólevél Hollandiában, a hágai Királyi Könyvtár állo-mányában bukkant fel. Eddig nem tudtuk, hogy Zilai Sá-muel peregrinációja után még egyszer járt Hollandiában.Megfigyelhetjük egyébként, hogy a Zilai ajánlólevelébenszereplő aláírás tényleg Csernátoni Sámuelé. Egyforma aKoncz-felé kötetben szereplő aláírással.77

Csernátoni Vajda Sámuel jegyzetfüzete. (Kolozsvári Állami Levéltár)

Csernátoni Vajda György (?-1787)Csernátoni Vajda Györgyöt (Georgius) eddig még

nem sikerült elhelyezni a családfában. Pálmay nem em-líti, Szabó-Szögi szerzőpáros szerint ez a Csernátoni Pé-ter püspök kisebbik fia volt.78 Tsernátoni Vajda Georgius(György) előző tanulmányait Nagyenyeden végezte, ahol1775. június 30-án iratkozott be, majd külföldi egyete-men folytatta tanulmányait.79 Utrechtben 1782-ben je-lent meg, 1785. szeptember 30-án iratkozott be, majdújból 1786-ban. Csernátoni György is az utrechti egye-temtől kapott ösztöndíjat, a fentebb említett StipendiumBernadinumot.80 György 1787. március 16-án halt megUtrechtben drámai körülmények között,81 öngyilkos lett.Segesváry Lajos82 tanulmányában közzétette György vég-rendeletét,83 melyben szerepelnek György magyar diák-társainak nevei: magyarországiak (H.), illetve erdélyiek

70 A hágai Királyi Könyvtárban található a következő szám alatt: KB Sign 74D12(65).71 Koncz, i. m., 173-177.72 Szabó-Szögi, i. m., 50.73 Pálmay, i. m., I, 221.74 Szabó-Szögi, i. m., 518.75 Bozzay-Ladányi, i. m., 163.76 Koncz, i. m., 200-203.77 Koncz, i. m., 456. Lásd Koncz, i. m., 455. Basa István sk. áláírását.

78 Szabó-Szögi, i. m., 132.79 Jakó-Juhász, i. m., 178.80 Bozzay-Ladányi, i. m., 164.81 Segesváry Lajos, Magyar református ifjak az utrechti egyetemen 1636-1836,Theológiai Tanulmányok, szerk. Csikesz Sándor, Debrecen, 1935/44, 41-42.82 Uo., 79.83 Csernátoni Vajda György végrendelete megtalálható Het Utrechts Archief-ben: Toegansnummer 292-2: Rijksuniversiteit: Faculteiten, inventarisnummer99, Testament Georgius Tsernatoni.

167

Dorstige Hartsteeg. (Kis utca Utrecht belvárosában)

Csernátoni Vajda György latinnyelvű végrendelete. (Utrechti Városi Levéltár)

(Tr.H.). Györgyhöz hasonlóan többen is élvezték a Sti- pendium Bernadinum (SB) anyagi támogatását: Stephano (István) Zabolai Tr. H. (SB); Josepho ( József ) Rozgonyi, H., Mose (Mózes) Tétsi, Tr. H.; Andrea (András) Faze- kas, H. (SB), Timatheo (Timót) Szentmiklósi, H. Johanne ( János) Bethlendi, Tr.H., Samule (Sámuel) Imreh, Tr. H., Josepho ( József ) Ormós, Tr. H., Michasele (Mihály)

Tsakai, Tr.H. (SB), Josepho ( József ) Miklósvári, Tr.H. (SB).84

Az utrechti városi levéltárból többet tudunk meg György (Georgius) haláláról, temetése körülményeiről. A temetési összeírás szerint György 1787. március 16- án halt meg Utrechtben és temették el a Nicolaïkerkben (Miklós templom). A templom temetkezési könyve 1787- ból azt írja, hogy „16-án ugyanakkor Tsernatoni Georgius elhunyt a Lange Nieuwstraat-on nyakseb miatt, eltemették a méltóságos bíróság utasítására”.85 Van Veen könyvében a Stipendium Bernadinum történetéről megemlíti az 1786. év alatt, hogy 1787-ben Csernatoni Wajda Georgius meg-

84 Lásd még Bozzay-Ladányi, i. m., 164-165.85 Het Utrecht Archief, begraafboek 138, nummertoegang 709-3, inventaris-nummer 707-33, beschrijving 709-3 kerkmeesters van de Sint Nicolaaskerk teUtrecht. 2. Archief v.d. kerkmeesters der St. Nicolaaskerk, 2.3. Stukken betref-fende de goederen der kerk. 16 maart 1787.

169

halt Utrechtben.86 A Stipendium Bernadinum kiutalt 200 holland forintot egy bizonyos Van Damnak, aki valószí- nűleg az elhunyt Csernatoni Vajda György szállásadója volt. Ezt az összeget 1787. március 31-én a Stipendium Bernadinum ténylegesen ki is fizette Van Damnak.87 A lakás, ahol Csernátoni Vajda György szobát bérelt a Lange Nieuwstraat nyugati oldalán, a Dorstige Hartsteeg je sarkán volt. Ez a kis utca ma is létezik. Az akkori háztulajdonos- ok leltára említi, hogy abban az időben tényleg egy bizonyos J.V. Dam tulajdonában volt az a ház.88

Utánanéztem a temetkezési számlák leltárának. Ezek a 18. század végéről is megvannak az utrechti városi le- véltárban. A Nicolaïkerk kódja 709-3, leltári száma 707-33. Itt a 2.3.1. fejezet alatt találhatók a templom pénzügyi helyzetére, valamint az egyházi gondnok 1722 és 1723 illetve 1790 és 1791 közötti számláira vonatkozó adatokat. Az általunk keresett 1787-as tragikus év is ott szerepel. Az egyházi gondnok leltárában a következőket olvassuk:„1787. március 19: eltemetve: Georgius Tsernatoni Ur, a templom alagsorában nagy lepedővel 14 holland forint”.89

A templom alagsorában más koporsók is voltak; háromféle lepedőben szokták eltemetni a halottat: rossz (egyszerű), közepes, vagy nagy lepedőben. A nagy lepedő mérete 16 rőf volt és majdnem az egész koporsót lefedte. Elég drága volt az akkori körülményekhez képest, tizennégy holland forintba került. Ezt az összeget valószínűleg a Stipendium Bernadinum fizette ki.

86 S. D. van Veen, Het Stipendium Bernadinum. Geschiedenis eener UtrechtscheAcademie-Beurs, Utrecht, G. J. A. Ruys, 1911, 282.87 Uo., 146-147.88 Het Utrecht Archief, Archief Huiseigenaren Klappertje, 31 maart 1787.89 Het Utrecht Archief, begraafboek 138, nummertoegang 709-3, inventaris-nummer 707-33, beschrijving 709-3 kerkmeesters van de Sint Nicolaaskerkte Utrecht. 2. Archief v.d. kerkmeesters der St. Nicolaaskerk, 2.3.1. Financieënin het algemeen; acquitten behorende bij de rekeningen van de kerkmeesters,1722/23-1790/91. 19 maart 1787.

A Nicolaï-templom egyházi gondnok leltára. (Utrechti Városi Levéltár)

összegezésE tanulmányban a Csernátoni Vajda család tagjai-

nak hollandiai egyetemjárását tekintettük át. Ehhez aCsernátoniak családfájának felhasználása fontos adattár-nak bizonyult. Az első peregrinus diákoknak közvetlenfelmenői papi pályán, illetve a református egyház szol-gálatában álltak. Ez az ág volt az ősi családnak a „papiága”, amely egész „lelkészdinasztiává” nőtte ki magát.90

A papi ág II. Balázs ágával indul, aki 1640 körül esperesvolt, annak egyik fia III. György – a püspök Péter nagy-apja - nagyenyedi és sárospataki tanulmányokat követőenelőbb sátoraljaújhelyi iskolamester lett, majd szülőföldjérehazatérve 1673-tól kezdődően a kézdivásárhelyi reformá-tus partikula vezetője és átszervezője, 1686 után pediggróf Bethlen patronátusa alatt állói zabolai református

90 Sipos, i. m., 164.

171

egyház iskolájának rektora volt. Fiai közül Sámuel (szül.1677-ben) és Gerzson (szül. 1682-ben) is lelkészi pályáraléptek: előbbi 1696-ban, testvéröccse öt évvel később irat-kozott be az enyedi kollégiumba, majd sorra apjuk utódailettek a kézdivásárhelyi iskola élén. Ezt követően Sámuelikafalvi, majd kézdivásárhelyi pap lett, 1726 után az egy-házmegye esperesévé is megválasztották. 1717 körül afelsőháromszéki mezővárosban végzett lelkészi szolgála-tának idején született Péter nevű fia, aki fentebb a pereg-rinus diákok közt szerepel. 91 A iskoláztatási mód mindigugyanaz volt. Az erdélyi iskoláztatásuk a családtagok ér-telmiségi ágában a Nagyenyedi Református Kollégiumbantörtént, ahol megtanulták az alapismereteket (latin és gö-rög nyelv, valamint antikvitás, poétika, retorika, filozófia,teológia, némi matematika), majd papi pályára készültek.

A családfa és a peregrinációs adatok összevetésébőlkiderül, hogy a nyugat-európai peregrináció nagyon fon-tos volt a társadalmi ranglétrán való emelkedéshez. Csakazok a családtagok, akik nyugat-európai, holland vagynémet egyetemen tanultak, függetlenül attól, hogy meg-voltak-e az értelmiségi adottságaik,92 tudtak feljebb jutni.A peregrináció volt a belépő ahhoz, hogy magasabb po-zíciókat lehessen elérni a református egyház vezetésében,irányításában, mint püspök vagy református kollégiumioktató, nevelő. A peregrinus alumnusi státusz is fontosszerepet játszott nemcsak a társadalmi emelkedésben, dea párválasztásban is. Abats János, aki később az erdélyireformátus egyház püspöke lett, feleségül vette Péter püs-pök leányát, Krisztinát; Sámuel pedig a MarosvásárhelyiKollégiumban filozófiát tanító elődjének, banczoni InczeIstvánnak a leányát, Zsuzsát. Ilyen beházasodások segítet-tek jobb társadalmi pozíciók megszerzésében.

A Csernátoniak peregrinációs útjaikról nyomot hagytak album amicorumokban is. Magyarországi, erdélyi, holland diáktársaik tiszteletére írtak bejegyzéseket, üdvözlő verseket. Mint szabad székely nemesi család, a Csernátoniak kapcsolatban álltak az erdélyi főnemesi, úri családokkal, úgymint a Telekiekkel, Bethlenekkel, amit lelkészi mivol- tuk még inkább megerősített.93 Így egyfajta közvetlen viszony alakulhatott ki a Csernátoniak és bizonyos főnemesi családok között társadalmi korlátokon átnyúlva. Ennek példája Csernátoni Pál és gróf Bethlen János erdélyi kor- mányzó, illetve Sámuel és gróf Teleki Sámuel, a könyv- táralapító kapcsolata. Szellemi téren a Csernátoniak azon munkálkodtak, hogy mind a filozófiában, mind a teoló- giában és annak mindennapi alkalmazásában a felvilágo- sodás új eszméit, melyeket nyugat-európai peregrinációs útjukon sajátítottak el, tolmácsolják Erdélyben.

91 Pálmay, i. m., II, 406. Csáki, i. m. kézirat megjelenés alatt.92 Sipos, i. m., 160-161.

93 Uo., 166.

Tortenetek a Melyfoldrol MARACZ

Documents

Transcript of Tortenetek a Melyfoldrol MARACZ