A magyar településhálózat helyzete és  távlatai 

Tomay Kyra, PhDNemzetközi, Területpolitikai és Urbanisztikai Iroda

Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság 

VÁTI Nonprofit Kft.  

BME URBANISZTIKA, 2011. november 28.

• 1951. Törvényerejű rendelet a város‐ és  községrendezésről (3 kategória, + 2 osztályon felüli  város. III/C kategória – építési engedély is tiltva)

• 1971 . Országos Településhálózat fejlesztési  Koncepció (OTK)Szigorú településkategorizálás, 9  elemű hierarchia, 2000 „központi szerepkör nélküli  települések”. Cél az intézményhálózat differenciált  kiépítése. Távlati koncepció hiánya.

Településhálózat-fejlesztés Magyarországon (?)

Az Országos Településhálózat‐fejlesztési Koncepció kategóriái

KKöözponti szerepkzponti szerepköörr TelepTelepüülléések szsek száámama

OrszOrszáágos kgos köözpont zpont  11

Kiemelt felsKiemelt felsőőfokfokúú kköözpont zpont  55

FelsFelsőőfokfokúú kköözpont zpont  77

RRéészleges felsszleges felsőőfokfokúú kköözpont zpont  111111

KKöözzéépfokpfokúú kköözpontzpont 6565

RRéészleges kszleges köözzéépfokpfokúú kköözpont zpont  4141

Kiemelt alsKiemelt alsóófokfokúú kköözpont zpont  142142

AlsAlsóó fokfokúú kköözpont zpont  530530

RRéészleges alsszleges alsóófokfokúú kköözpont zpont  292292

Budapest agglomerBudapest agglomeráácicióóba tartozba tartozóó teleptelepüülléések sek  4444

EgyEgyééb telepb telepüüllééss 20712071

• 1985. Ogy. Határozat a terület‐ és településfejlesztés  hosszú távú feladatairól – falvak felé is fordul

• 1998, 2005: Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK)

• 2007‐2010: Országos Településhálózat‐fejlesztési  Koncepció (OTfK) munkálatok

• 2012: Új OTK?  

Településhálózat-fejlesztés Magyarországon (?)

Előzmények, tervezési folyamat

• A magyar településhálózat helyzete és távlatai: helyzetértékelő jelentés.Ogy. Határozat  Koncepció ez alapján.

• Egyeztetések • 2007 tele‐2008 tavasza (Megyei Jogú Városok Szövetsége, Községek Kistelepülések és  Kistérségek Országos Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége, Települési  Önkormányzatok Országos Szövetsége , Faluszövetség)• 2009 január:  Önkormányzati és településszövetségek, újabb kör.• 2009: Szaktárcák.

2009:  Beérkezett vélemények szintetizáló áttekintése Háttérvizsgálatok folyamatos végzése: adatok, elemzések  folyamatos aktualizálása (demográfia,  térinformatikai rendszer)2010:Finomítások, kiegészítő vizsgálatok az elhúzódó tervezés során.

Háttér, előzmények

Keretek, alapelvek a tervezés során

• A rendszerváltozással a hierarchia csökkent• Települések versenye alakult ki• A településhálózat alakulását döntően a piaci folyamatok 

határozzák meg

• Magyarország négy szomszédos országával együtt az Európai  Unió tagja, a piaci folyamatok ezeken a határokon akadály  nélkül működnek

• Globalizáció, IKT technológiák robbanásszerű fejlődése • Helyi adottságok és regionális együttműködés felértékelődése

Keretek, alapelvek a tervezés során II.

• A gazdasági, szellemi erőforrások a városokba  koncentrálódnak, ezt erősíti a támogatáspolitika is, de nincs  (település/város)hálózati koordináció

• Város és térsége szerves egységet, egymástól külön nem  választható, együtt kezelendő rendszert jelent

• Szuburbanizáció, nagyvárosi területi terjeszkedés• Elnéptelenedő kistelepülések, szegregáció

MAGYARORSZÁG TELEPÜLÉS- HÁLÓZATA

Nemzetközi trendekGlobalizáció

Urbanizáció

IKT

Demográfiai folyamatok

Válság

EU szakpolitikai kereteiPolicentrikusság

Városközpontúság

Falu=vidékfejlesztés

Város-vidék kapcsolatrendszer, funkcionális térségek

Közép-Kelet Európai fekvés

Földrajzi helyzet

Történelem

EU szakpolitikai keretek

• Nincs egységes településhálózat‐fejlesztési politika• Alapelvek, ajánlások • „informális” településfejlesztési dokumentumok (ESDP, 

Lipcsei Charta, Marseille, Toledo)

• Alapcél: településhálózat kiegyensúlyozott, policentrikus  fejlesztése

• Városközpontú fejlesztéspolitika• Falu – vidékfejlesztési”kategória”

Hazánk településhálózata

Budapest-túlsúly, vízfej- effektus

Kvázi kiegyensúlyozott városhálózat

Budapesti agglomeráció

Regionális pólusok

Mezővárosok-óriásfalvak

Aprófalvak-kis-,középvárosok

Tanyás térségek

A településhálózat jellegzetes térségei

A településhálózat hazai problématerületei ‐ amire a dokumentum választ adhat ‐

• I. Sűrűsödési, átrendeződési konfliktus

• II. Csomópontok gyengesége

• III. Hiányok/lukak a hálózatban

• IV. Hálózati kapcsolatok / hálózati kohézió

• V.  A hálózatmenedzsment (az irányítás gondjai)

I. Sűrűsödési és átrendeződési konfliktus:

• Szuburbanizáció – városi területek kiterjedése• Városmagok kiüresedése

A foglalkoztatás központjai 2001

Jelmagyarázat

foglalkoztatott /nkm50.1 - 1630.310.1 - 500 - 10

Urbanizációs központok

Jelmagyarázat

100 fő/nkm felett i népsűrűségMesterséges felszínek

autópálya autóút

#S #S

#S#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S

#S #S

#S

#S

#S

#S

#S#S

ESZTERGOM VÁC

Pilisvörösvár

SZENTENDRE

Pomáz Veresegyház

GÖDÖLLŐ

Isaszeg

Gyömrő

Pécel

Maglód

MONOR

Pilis

Üllő

Vecsés

GyálDunaharaszti

SZIGETSZENTMIKLÓS

SzigethalomSZÁZHALOMBATTA

ÉRD

Törökbálint

Biatorbágy BUDAÖRS

Budakeszi

BICSKE

Budakalász

Göd

DUNAKESZI

Fót

DOROG

BUDAPEST

Területhasználat Budapest térségében

Jelmagyarázat

Mesterséges felszínekMezőgazdasági területekErdők,természetközeli területekVízenyős területek, vízfelszínek

Közút

autópálya autóút

főút

#S 10 ezer főnél népesebb település

Szuburbanizáció

II. Csomópontok gyengesége

• Budapest nemzetközi szerepköre (európai hálózati csomópont)

• Regionális központok szintje gyenge/hiányzik (nagyhálózati csomópont)

• Megyeszékhelyek gyengülése

• Húzó iparvárosok instabilitása 

Európa városhálózata

Budapest nemzetközi szerepköre (európai hálózati csomópont)

Nemzetközi jelentőségű nagyvárosok vonzáskörzete

Forrás

:ELTE - VÁti

Regionális pólusok és tengelyek

Sopron

Szombathely

Zalaegerszeg

Nagykanizsa

Békéscsaba

Eger

Salgótarján

Kecskemét

Szolnok

ZágrábEszék

Szabadka/Belgrád

Nagyvárad

Ungvár/Kijev

Kassa

PozsonyBécs

Arad

Győr

Pécs

Szekszárd

Debrecen

NyíregyházaMiskolc

Kaposvár

Hódmezővásárhely

Fejlesztési alközpontok

Jelmagyarázat

Nemzetközi tengely

Regionális tengely

Fejlesztésipólus

Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek

SzékesfehérvárVeszprém

Budapest

Szeged

Dunaújváros

Tatabánya

Fejlesztési társközpont

Regionális pólusok és tengelyek

Sopron

Szombathely

Zalaegerszeg

Nagykanizsa

Békéscsaba

Eger

Salgótarján

Kecskemét

Szolnok

ZágrábEszék

Szabadka/Belgrád

Nagyvárad

Ungvár/Kijev

Kassa

PozsonyBécs

Arad

Győr

Pécs

Szekszárd

Debrecen

NyíregyházaMiskolc

Kaposvár

Hódmezővásárhely

Fejlesztési alközpontok

Jelmagyarázat

Nemzetközi tengely

Regionális tengely

Fejlesztésipólus

Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek

SzékesfehérvárVeszprém

Budapest

Szeged

Dunaújváros

Tatabánya

Fejlesztési társközpont

Regionális központok  szintje gyenge/hiányzik

Húzó iparvárosok  instabilitása

III. Hiányok/lukak a hálózatban

• Perifériák – lefedetlen terek a városhálózatban: bennük gyenge,  funkcióhiányos vidéki kisvárosok, és települések elnéptelenedése

• Szegregálódó kistelepülés rendszerek  (vidéki gettók)

Társadalmi-gazdasági szempontból leszakadó települések

Jelmagyarázat

társadalmi-gazdasági szempontból elmaradot t (2006) és egyben önhibáján kívül hátrányos helyzetű település (2005)

Külso, belso perifériák

IV. Hálózati kapcsolatok / hálózati kohézió:

• Kooperáció hiánya:  településközi együttműködés gyenge, elaprózott rendszer

• közlekedési hálózatok elégtelensége: – központok és környezetük kapcsolata (főleg tömegközlekedési hiány), 

– nagytérségi elérhetőségi kapcsolatok (tranzverzális kapcsolatok)

• Város és vidéke egysége, funkciómegosztása 

• Határon átnyúló kapcsolatok

A településhálózat jellemzői: hálózati potenciál

A hálózati potenciál és közlekedés kapcsolata

Város és vidéke egysége, funkciómegosztása

Területi integrálódás Európába (OTK 2005)

BERLIN, HAMBURG, KOPPENHÁGA

PÁRIZS, LONDON

MOSZKVA, KIJEV

ATHÉN, SZÓFIA

BUKAREST

SZARAJEVÓ

LJUBLJANA

ZÁGRÁB

BÉCS POZSONY

BELGRÁD

BUDAPEST

PRÁGA

MILÁNÓ

Jelmagyarázat:

Növekedési tengely

Budapest kisugárzó zónája

Határon átnyúló vonzáskörzet és városkapcsolat

országos növekedési pólus

regionális növekedési pólus

Regionális központok

Határon átnyúló kapcsolatok

V. A hálózatmenedzsment (az irányítás gondjai)

• Településhálózati funkciók, szintek, szerepek, pozíciók definiálatlansága  (pl. állami feladattelepítés)

• Településhálózati koordináció (országos, regionális, megyei?)

• Alulról jövő kezdeményezések gyengesége, decentralizáció hiánya• Elaprózott önkormányzati rendszer(?)

Úton egy új koncepció felé…• Ez nem új Országos Területfejlesztési Koncepció (annál szűkebb a 

terrénuma, annak egyik része/metszete) – a jelenleg is zajló felülvizsgálat  egyik fontos pillére lehet

• Nem ad választ a rurális területek, a falvak, a tanyák stb. minden  problémájára, nem helyettesíti a vidékfejlesztési politikát (Bár a városok  fejlesztése az egyik leghatékonyabb vidékfejlesztés is (ESDP))

• A városok és környékük új típusú integrálódását segíti elő, az együttműködés  egy lehetséges területi metszetét adja, így legalább a falvak jelentős része  számára esélyt ad egy gazdaságilag megalapozottabb fejlődésre

Átfogó célok 2020‐ig

• Nemzetközileg versenyképes policentrikus városhálózat kialakulásának és működtetésének az elősegítése.

• Az elérhetőség és hozzáférés biztosítása, a közlekedési és az IKT‐ rendszerek kiemelt fejlesztése. 

• Új típusú, kiegyensúlyozott város–vidék viszony kialakítása. • Közszolgáltatások hatékony és méltányos területi szerkezetben 

történő fejlesztése.• A hálózati elemek együttműködésének erősítése.• A települések értékekeivel való fenntartható gazdálkodás.

Policentrizmus• EU új területpolitikai irányelve

– Előfeltevés: a policentrikus térstruktúra hatékonyabb, méltányosabb és  fenntarthatóbb mint a monocentrikus

– Kiegyenlítettebb térstruktúra kialakítása, a szubszidiaritás elvét követő decentralizáció

– A dinamikus központokra támaszkodva be kell vonni a perifériákat a  fejlődésbe

• Morfológiailag és funkcionálisan is értelmezendő, távlatilag a kettő összehozandó

Gyakorlatban:– A funkciók hatékony teljesítése a központokban– Elérhetőség és a hozzáférés méltányos biztosítása (e‐ügyintézés, a termék 

vagy a fogyasztó mozgatása) 

Funkcionális városi térségek (FVT)• FVT: a város, mint térszervező, munkaerőpiaci és szolgáltató központ és az 

általa integrált térség (lehet két, vagy több központ is) 

• Város és vidéke, a vidék és a központja, lokalitás, városrégió

• Magyar előzmények és az európai ESPON kutatások újrafogalmazása

• Ez formai kereteket adhat az új város–falu viszony megteremtéséhez

• Nagyságát alapvetően meghatározza az ingázás, a munkaerővonzás, a  szolgáltatások vonzáskörzetei és az elérhetőség.

• Vertikális munkamegosztásban (hierarchiában) elfoglalt helyet meghatározza: 

– Nagyságrend és a funkciók komplexitása 

– Gazdasági erő/aktivitás (munkahely, GDP stb.)

– Üzleti, fogyasztási szolgáltató központ– Településhálózati adottságok, földrajzi helyzet 

Gazdasági mutatók: nettó árbevétel

Közszolgáltatások elérése: komplex központiság mutató

Gimnáziumok és ellátási körzetük

Kórházak és ellátási körzetük

Munkaügyi központ  kirendeltségei 

Szociális és gyámhivatalok

Munkaerőpiaci vonzáskörzetek és a kistérség‐határok

1) Nemzetközi jelentőségű metropolisz térség

2) Nemzeti jelentőségű funkcionális nagyvárosi térségek

3) Regionális jelentőségű (esetenként több kistérségre kiterjedő funkciójú) funkcionális nagy‐ és középvárosi térségek

4) Térségi szerepkört betöltő funkcionális közép‐ és kisvárosi térségek(50 000 fő lakosságszám alatti térségközpontok körzetei)

Ezen belül speciális hazai településhálózati jellegzetességekre reflektáló alcsoportok:

4A) Mezővárosias‐tanyás térségek  

4B) Aprófalvas térségek 

Típusok

Nemzeti jelentőségű nagyvárosi körzetek

Regionális jelentőségű nagy- és középvárosok térségei

%

%

%

%

%

%

%

'W

#

#

%

#

%

%

#

#

&V

%

#

%

#

#

%

#

#

#

%

%

&V%

%%

%

%

%

#

%

%

%

&V%

#

%

%%

%

%

%

%

#

%

%

#

%

%

#

%

%

&V

%

%

%

%

%

#

%&V

%%

%

#

&V

%

#

%

%

%

#

%

&V

#

%

%

#

#

%

##

#

&V

#

%

%

%

#

#

#

#

%

%#

%

%%

#

%#

%

#

##

#

%

Funkcionális Városi Térségek szintjei és típusai

Jelmagyarázat

FVT-tipológiametropolisz térségnemzeti jelentőségű központ és térségeregionális jelentőségű központ és térségetérségi jelentőségű központ és térségeaprófalvas térségmezővárosias településszerkezetűtérség

FVT-központok hierarchiája# 10000 fő alatt% 10000 - 50000# 50000 - 100000

&V 100000 fő felett

főváros'W

Köszönöm a figyelmet!

ktomay@vati.hu