Történelem III. Megoldások

F o r r á s k ö z p o n t ú t ö r t é n e l e m

Kaposi József–Száray Miklós

Történelem III. képességfejlesztő munkafüzet

Megoldások

Nemzeti Tankönyvkiadó

RE 14325/M Megoldókulcs

2

I. A FELVILÁGOSODÁS ÉS A FORRADALMAK KORA (1714–1849)

1. SZELLEMI FORRADALOM – A FELVILÁGOSODÁS 1. feladat A) a világ leírható, kiszámítható B) új értékrendek C) alkotmányos, ellenőrzött hatalom D) isteni törvények helyett: természeti törvények E) isteni eredetű hatalom helyett: társadalmi szerződés F) a művelt világ – az arisztokratáktól a kispolgárokig 2. feladat a)

Hatalmi ágak Feladatkörük értelmezése

Kapcsolatuk jellege Montesquieu szerint Kapcsolatuk módja

végrehajtó hata-lom

az ország kormányzá-sa a törvények szerint

(a kormány)

felelős a törvényhozás-nak

törvényhozó hata-lom

választott testület – feladata a törvények meghozatala, a végr. hatalom ellenőrzése

a nép akaratát közvetíti a végrehajtó hatalom

felé

bírói hatalom az igazságszolgáltatás

ellenőrzés függetlenek egymástól

felügyeli a törvények betartását

b) a társadalmi szerződésen c) hogy ne alakuljon ki zsarnokság d) a képviseleti rendszer révén e)

1. Nagy államokban kivihetetlen a közvetlen demokrácia. 2. Sok hátránnyal jár a közvetlen demok-rácia.

f) Nem – a cenzusos rendszert tartja ideálisnak, mert ellenkező esetekben a népakarat a vagyonosok ellen fordulna. g) vagyoni és műveltségi cenzus 3. feladat a) Forrásrészlet: „A népképviselők tehát nem a nép képviselői és nem is lehetnek azok, csupán meg-bízottai a népnek: soha nem dönthetnek végérvényesen. Minden törvény semmis, ha a nép személye-sen nem hagyja jóvá, az ilyen törvény nem törvény.” Értelmezés: Nem ért egyet a képviseleti demokráciával, hanem a közvetlen demokrácia híve. b) Narancssárga: a hatalmi ágak megosztásának kérdése. Zöld: Rousseau a kis közösségekben nem választja szét a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat. c) A demokrácia megítélésében megmutatkozó különbségre. Míg Montesquieu a közvetett demokrácia híve, Rousseau a közvetlen demokráciáé: előbbinél az emberek képviselőik útján, utóbbi elgondolása szerint közvetlenül vesznek részt a hatalomban, illetve annak ellenőrzésében. d) Megoldást jelent: a polgár közvetlen részvételét ügyei irányításában. Veszélyt jelent: a zsarnokság kialakulása.


3

4. feladat a)

Jelölés Cím Tartalom

aláhúzott A papok félrevezető tevékenysége

A papok álságosan azt állították, mintha az iste-nekkel tudnák tartani a kapcsolatot. Hogy az emberek ebben ne kételkedjenek, félelmet keltet-tek az istenekkel szemben. Ezt szolgálták a szer-tartások és a búskomorág fenntartása az embe-rek között.

félkövér A papok cselekvését kifejező igék Az egyház minden jellemzője tudatos cselekvés. b) Célja: a papokkal szembeni ellenszenv kialakítása. Eszközei: Csak a papság negatív vonásait emeli ki. Általános jelenségeket tudatos megtévesztésként állít be. c) Diderot egyoldalúan mutatja be a papokat. Részben azokat az eszközöket alkalmazza, melyeket ellenszenvesnek tekint a papokkal kapcsolatban. 5. feladat a)

Jellemző Forrásrészlet az uralkodó szerepe „szolgálja a milliókat”

a műveltség szerepe „ha országában felvirágoztatja a művészeteket és tudományokat, és ez-zel műveltebbé, hatalmasabbá teszi államát”

a nép szerepének megítélése „a csőcselék nem tudja megítélni a dicsőséget (…) egész másképpen ítélnek felvilágosodott és gondolkodó emberek”

nagyhatalmi állás megtartása „elsősorban hódításokkal, ha a hadviselő fejedelem fegyvereinek erejé-vel terjeszti ki országának határait”

b) A felvilágosult abszolutizmus elterjedése a térkép szerint a fejlett országokat (centrum) körülölelő leszakadó félkörben (periféria)jellemző. E térség a centrum közelségében képes a felzárkózásra, így az uralkodók abszolút hatalmukat felhasználva, a hatalmi állás megtartása vagy növelése érdekében a XVIII. század folyamán modernizációs kísérletet hajtottak végre. c) A felvilágosultnak nevezett abszolutizmus a periféria országaiban (Portugáliától Itálián és A Habs-burg Birodalmon át Skandináviáig) bontakozott ki. Az abszolút hatalmú uralkodók, akik a felvilágoso-dás hatására országuk „első szolgáinak” tekintették önmagukat, a nagyhatalmi állás megtartása ér-dekében reformokat vezettek be. A reformok jelentős részben a gazdaság modernizálását szolgálták közvetlenül (iparpártolás, új eljá-rások bevezetése, vagy közvetett módon (oktatás fejlesztése). A társadalmi viszonyok óvatos modernizálására is sor került (jobbágyvédelem vagy a kötöttségek eny-hítése), de a változások irányítását teljes mértékben az abszolút állam végezte (mindent a népért, sem-mit a nép által), ami az államgépezet növekedéséhez vezetett. A reformok és az abszolutista módszerek rendszerint kiváltották a kiváltságos rétegek ellenállását. Az abszolutista kísérleteknek a francia forradalom vetett véget, melyet követően az uralkodók – a feudális rend védelme érdekében – kénytelenek voltak a kiváltságos rétegekre támaszkodni.


4

2. AZ EGYENSÚLY-POLITIKA SZÁZADA 1. feladat a)

Háború Nb Sp Fr Sv Ho Po Or HB L Északi háború (1700–1721) X O O

Spanyol örökösödési háború (1701–1714) O XO X O O

Lengyel örökösödési (1733–1738) X O O X

Osztrák örökösödési háború (1740–1748) X O O X

Hétéves háború (1756–1763) O X O X X

b) Nagy-Britannia, Franciaország, Poroszország, Oroszország, Habsburg Birodalom c) Az erőviszonyok kiegyenlítettek voltak. d) Átrendeződés: A francia–osztrák ellentét megszűnt, s átadta helyét az osztrák–porosz ellentétnek. Okok: Franciaország meggyengült (már nem tört hegemóniára), Poroszország megerősödött. e)Az európai egyensúly fenntartására törekedett. f) A spanyol örökösödési háborúban Anglia még Franciaország ellen lépett fel, hegemóniára törekvő vagy nagyobb erejű csoportokkal szembenálló szövetséget erősítette meg. 2. feladat a) Királyi jogkör: a parlament összehívása és berekesztése, a törvények szentesítése, a miniszterelnök kinevezése (általában a parlamentben többséget szerző pártból). Értékelés: A királynak nincs közvetlen befolyása a végrehajtó hatalomra. Jogaival csak korlátozottan tudja a politikai életet befolyásolni (kinevezések, szentesítés stb.). b)

Pártok Az elemzés szem-pontjai whigek toryk

Szerepük Parlamenti pártok, a többségi pártból nevezi ki a király a miniszterelnököt, s így e párt adja a kormányt, amely a következő választásokig a végrehajtó hatalom irányítója.

Jellemzőik parlament függetlensége, szabadság-jogok, uralkodó korlátozása

király hatalmának tisztelete, a parlament jogkörének korlá-

tozott bővítése

Törekvéseik az új alkotmányos változások hívei a hagyományok tisztelete, a lassú változások hívei

Társadalmi háttér tőkés ipari vállalkozók gentry, hagyományos földbirto-kosok

c) Új elem: a miniszterelnöki pozíció kialakulása. Értékelése: Így válhatott valóban hatékonnyá a végrehajtó hatalom; így szorulhatott ki szinte teljesen a politikai életből az uralkodó. Kortárs ellenzéki értékelés: A parlament korlátozásaként élte meg az egy kézben összpontosuló jelen-tős hatalmat.


5

3. feladat a) a fényűzést érintő kiadások lefaragása, a hadsereg erejének fokozása, ipartámogatás (különösen a hadiipar és a hadfelszerelési cikkek gyártásának támogatása) b) merkantilizmus, felvilágosult abszolutizmus c) A porosz rendszer az erőforrásokat a hadsereg ellátására, fejlesztésére összpontosította. d) Széttagoltság, az egyes államok szuverénekké váltak, a vezető hatalom a Habsburg Birodalom volt. e) Változatlan: továbbra is széttagolt a birodalom. Változások: Poroszország felemelkedése, a nagyhatalmak (Habsburg Birodalom és Poroszország) térnyerése a birodalmon belül a kisebb államok rovására, amit megerősítenek a két nagyhatalom nö-vekvő birodalmon kívüli területei. 4. 5. feladat a) Forrásrészlet és ország: „császári és királyi udvarral” – Habsburg Birodalom. Forrásrészlet és ország: „a porosz király őfelségével” – Poroszország. b) A cárnő a lengyel érdekek védelmére hivatkozik: „saját erejéből vessen gátat a féktelenné vált len-gyel zavargásoknak, megakadályozva az ország szétrombolását” – „…ezen állam alkotmányát és a nemzet szabadságát védelmébe venni.” A kiáltvány megfogalmazza az orosz érdekeket: „…szükségesnek vélte országa és népe kielégítését most”. A kiáltvány megfogalmazza az orosz hódítás tényét: „…tulajdonába tette a Lengyel Köztársaság aláb-biakban megnevezett földjeit és birtokait…” c) A lengyel rendi alkotmány biztosítja a lengyel állam működésképtelenségét, így annak védelme elemi érdeke a zsákmányra leső cárnőnek.

3. MEGHIÚSULT REFORMOK ÉS FORRADALOM FRANCIAORSZÁGBAN 1. feladat a) 1. népességszám növekedése 2. Párizs lakosságának növekedése 3. a városi szegénység növekedése b) növekedést, fejlődést c) Tényezők: városi szegénység növekedéséből, a polgárság földtulajdonának magas arányából. Tendencia: polgárosodás. 2. feladat a) az állam eladósodása b) elsősorban a háborúk és az adósságok kamatai, kisebb részben az udvar túlköltekezése, a nagy épít-kezések c) 1. a kiadások csökkentése 2. a bevételek növelése d) a kiváltságos csoportokét (papság, nemesség, polgárság) e)

1. A kiadáscsökkentés a tisztikar, az udvari arisztokrácia és a járadékosok jövedelmének elvonását jelenthette csak. 2. A bevételek növelése – mivel a parasztság már túl volt adóztatva – csak a kiváltságosok megadóz-tatását jelenthette.

f) Államcsőd akkor következik be, mikor az illető állam már minden hitellehetőséget kimerített, s a felvehető hitelek már az államadósság kamatainak fizetésére sem elegendőek. Kialakulhat a helyzet akkor is, ha a hitelezők valamilyen okból (pl. politikai válság) elvesztik bizalmukat abban, hogy az állam képes a hitelek kamatainak fizetésére. Az államcsőd esetén az állam nem tudja fizetni az appará-tus embereit (katonaságtól a hivatalnokokig), ami politikai válságba torkollhat.


6

3. feladat a)


aláhúzott A tartományi adózás kérdése A széttagoltság következtében nem egységes az adózás, egyes területek kivonják magukat.

félkövér Széttagoltság A királyság különböző jogállású területekből áll.

dőlt betűs Az adózás társadalmi vetülete A leggazdagabbak nem adóznak, miközben ők lennének képesek leginkább a terheket viselni.

dőlt betűs és félkövér

A kiváltságosok érdekérvényesíté-se

Megakadályozzák az őket előnyösen érintő rendszer megváltoztatását.

b) A) rendi kormányzás; B) egyház, nemesek, polgárok; C) rendek hatékony érdekérvényesítése; D) megoldás: a rendi kiváltságok megszüntetése 4. feladat a)

Pont Forrásrészlet Társadalmi csoport(ok)

A társadalmi csopor-tokra osztás alapja

1. „mezei munkához kötődő” parasztok

2. „másodlagos értéket adnak ezen anyagoknak” iparosok

3. „közvetítő ügynök” kereskedők

4. „a szabad foglalkozásoktól a legkevésbé megbecsült háziszolgák munkájáig”

értelmiség és a szol-gáltatásban dolgozók

a munka szerint és a munka jellege szerint

b) A tagozódás alapja a származás, de egyre jelentősebbé vált a vagyon alapján történő tagozódás. c) A származás alapján való tagozódást tarthatatlannak tartja. d) Műfaja: röpirat – választási agitáció. Célja: A harmadik rend szerepének előtérbe állítása, a sikeres választási szereplés érdekében. e) A munka szerinti felosztás (pl. hasznosak és haszontalanok) segítségével könnyebb bemutatni az első két rend kártékony voltát és a harmadik rend hasznosságát, azonosságát a nemzettel. f) A parlament célja: a rendi kormányzás kivívása. Sieyès célja: a harmadik rend vezető szerepének elismertetése. A parlament társadalmi bázisa: rendek (papság, nemesség, polgárság). Sieyès által képviselt réteg: a polgárság. 5. feladat a) Felépítésük: azonos. A szavazás menete: azonos. A résztvevők összetétele: a rendi csoportok azonosak, de azok összetétele és képviselőik számbeli ará-nya nem. b) Az alsópapság többsége a papi rendet, a reformer nemesség a nemesi rendet közelítette a harmadik rendhez, ami jelentősen növelte a nem rendi jellegű reformok lehetőségét. c)

1. polgárok és értelmiségiek 2. A városok képviselete nagyobb, képezett embereket választottak.

d) A parasztok is kifejthették véleményüket, de a részvételhez a kellő vagyon és műveltség csak a polgárság és az értelmiség részéről volt adott.


7

6. feladat a) A gabonaárak miatt vált elviselhetetlenné az élet a nagyvárosi szegénység számára, ami éhségláza-dásokhoz vezetett. b) Hasonlóság: a tömeg ellen katonaságot vetettek be; 2. Különbségek: a Bastille ostrománál katona-ság nem vette fel a harcot a tömeggel. c) fegyverkezés a katonaságtól való félelem miatt; agresszivitás d) Félelem az addigi megmozdulások miatti megtorlástól.

4. AZ ALKOTMÁNYOS RENDSZER MEGSZILÁRDÍTÁSÁNAK KÍSÉRLETE 1. feladat a) A nagy félelem következtében pusztító és romboló parasztok megfékezését. b)

Szám Forrásrészlet Értelmezés

1–2. „a királyság valamennyi lakosa jövedel-me arányában fog adózni” a közteherviselés bevezetése

3. „a közösségek valamennyi feudális köte-lezettséget megválthatnak”

A közösségek kötelezettségeiket megválthatják.

4. „a földesúri (…) személyes szolgáltatás megváltás nélkül legyen eltörölve”

A személyhez kötött jobbágyi szolgálta-tásokat megváltás nélkül eltörlik.

c) A feudális kötöttségek felszámolása. 2. feladat

Téma Szám Fogalom Forrásrészlet

3. népszuverenitás „Minden szuverenitás alapelve lényegi-leg a nemzettől származik”

6. képviseleti rendszer

„ A törvény a közakarat kifejezése. Va-lamennyi állampolgárnak jogában áll személyesen vagy képviselőin keresztül

részt venni a megalkotásában.”

Államelméleti gondolatok

15. felelős kormány „A társadalomnak joga van elszámol-tatni kormányzata valamennyi köztiszt-

viselőjét…”

7. jogbiztonság „Mindenkit csak a törvény által előírt … formák szerint lehet vád alá helyezni…” Igazságszolgáltatás

9. az ártatlanság vélelme „Minden embert ártatlannak kell tekin-teni, amíg bűnössé nem nyilvánították,”

5. szabadság „Mindazt, amit a törvény nem tilt, nem lehet megakadályozni…”

6. törvény előtti egyenlőség

„A törvénynek azonosnak kell lennie mindenki számára,”

10. lelkiismereti szabadság „Senkit sem szabad meggyőződése miatt zaklatni…”

11. sajtószabadság, szólásszabadság

„minden állampolgár szabadon beszélhet, írhat és nyomtathat”

Polgári szabadságjogok

17. a tulajdon szentsége „a tulajdon szent és sérthetetlen” 3. feladat a) „alkotmány egyensúlya”: a király és a törvényhozás közötti egyensúly „az állam és az egyház megdöntése”: a rendi dualizmus alapján álló angol állam megdöntése „a legkegyetlenebb elnyomás, amelyet állítólag fel kívántak szabadítani”: utalás a Cromwell-féle dik-tatúrára


8

b) alkotmányos monarchia híve c) a helyzet radikalizálódásától, az angol példa megismétlődésétől d) a királyi felségjogok (pl. vétójog kérdéséről) e). a kölcsönös bizalmatlanságra utal f) az ellátási gondokra, a tömegek nyomorára g) a helyzet radikalizálódása, éhséglázadások kirobbanása 4. feladat a)

Jelölés Cím Összefoglaló

félkövér Valótlan erkölcsi vádak Orgiával vádolja ellenfeleit, sőt belekeveri az orgiába a trónörököst is.

aláhúzott Valótlan politikai vádak Az ellenfél nyílt provokációjának, sőt rejtelmes összeesküvésének a vádja.

félkövér és dőlt betűs Feltételezésből levont vád Az összeesküvés vádja, a kétely nyílt beismerése,

ugyanakkor a vád tényként való beállítása.

dőlt betűs és aláhúzott Felszólítás

A hamis vád alapján felszólítás a fegyverkezésre, a nemzetőrség tisztjei elleni fellépésre és diktá-tor választására.

b) Közvetlen cél: zavarkeltés, felkelés kirobbantása. Távlati cél: a hatalom megragadása. Eszközök: hazugság, rágalmazás, hisztériakeltés 5. feladat a)

Politikai csoportok Év Törvényhozó hatalom hatalmon ellenzékben

Kit támogat a tömeg?

Fontosabb esemé-nyek

1788 az uralkodó abszolút állam rendek a rendeket a rendi gyűlés össze-hívása

1789

rendi gyűlés

Alkotmányozó Nemzetgyűlés

alkotmányos monarchisták radikálisok a harmadik

rendet

rendi gyűlés a Bastille ostroma,

nők menete

1790 Alkotmányozó Nemzetgyűlés

alkotmányos monarchisták girondiak a girondiakat alkotmány kidolgozá-

sa

1791 Törvényhozó Nemzetgyűlés

alkotmányos monarchisták

girondiak jakobinusok

a girondiak és a jakobinusokat

a király szökése, az egyház világi

alkotmánya b) A változás jellege: folyamatos radikalizálódás figyelhető meg. Okai: nehéz gazdasági helyzet, a politikai csoportok érdekei. c)

1. A politikai csoportok szembenállására, az ellenzék egyre erősebb szervezettségére. 2. A politikai csoportok társadalmi hátterére következtethetünk.

6. feladat a) Hasonlóságok: Mindkettő a társadalommal foglalkozik, s a harmadik rend szempontjából közelíti meg e kérdéskört. Különbségek: Az elsőben a gúny a döntő, míg a másodikban az átszellemültség, a nemesség is szere-pel stb. b) pl.: Egy paraszt, egy polgár, és egy városi szegény kart karba öltve halad előre, míg egy pap és egy nemes valamilyen módon visszahúzza őket.


9

5. A FORRADALOM RADIKALIZÁLÓDÁSA ÉS AZ ÚJ ZSARNOKSÁG MEGSZÜLETÉSE 1. feladat a) Az ábra kitöltése: jakobinusok → A) A várható kudarc a régi rendet állíthatja vissza király → A) Várható kudarc esetén az abszolutizmus kerekedhet felül; B) A régi rend helyreállítása girondiak → A) A várható győzelem megszilárdítja az új rendet és a nemzetet alkotmányos monarchisták → B) A hatalom megtartása C) egyetértettek a hadüzenettel: király és a girondiak ellenezték: a jakobinusok és az alkotmányos monarchisták b) girondiak és jakobinusok: egyetértenek a forradalom exportjával jakobinusok és a király: a háborút el lehet veszteni (igaz ellenkező előjellel), s ez a forradalom buká-sához vezethet c) a hatalom megszerzése, megragadása és ideológia összetevők (nemzeti érzés) 2. feladat a)


aláhúzott A tömeg minősítése A tömeg befolyásolható, s ha elszabadulnak indulatai féktelen és visszataszító.

félkövér A hitélet durva megsértése A kegyhelyeket világi célokra használták, a jelképeket megalázták.

b) Nem, hiszen az alsópapság támogatása is hozzájárult a forradalom kezdeti sikereihez. c)

Időpont Esemény Értelmezése 1789 nyara

A papi rend csatlakozik a harmadik rend alkotta Alkotmányozó Nemzetgyűléshez.

Az alsópapság lépése elősegítette az alkotmányos változásokat.

1789 októbere

A pénzügyi csőd megoldása érdekében kiárusítják az egyház vagyonát.

Az egyház működési költségei az állam kötelességévé válnak.

1790 Akadozik az egyházak működésének finanszírozása.

Ellentét alakult ki az egyház és a törvényhozás között.

1791 júliusa

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés megalkotja az egyház világi alkotmányát.

A törvényhozás beleszól az egyház felépítésébe és a hitélet gyakorlásába is.

d) A papság, majd a vallásos lakosság kezd elfordulni a forradalomtól, s ezáltal a forradalomellenes erők ideológiai támaszra tesznek szert, a forradalmi csoportok egy része vallásellenes lesz. 3. 4. feladat a)

1. a király és a gironde hívei („akik viselkedésükkel, kapcsolataikkal, beszédükkel vagy írásaikkal a zsarnokság vagy föderalizmus híveinek és a szabadság ellenségeinek mutatkoznak.”)

2. az ügyeskedők („akik nem képesek a március 21-ei határozat szerint igazolni megélhetési módju-kat és állampolgári kötelezettségeik teljesítését”)

3. „akiktől megtagadták hazafiságuk igazolását.” 4. a régi tisztségviselők („azok a közhivatalnokok, akiket a Konvent vagy megbízottai elbocsátottak

hivatalukból”) 5. a volt kiváltságosok és családtagjaik („nemesek és emigránsok azon férjei és feleségei, apjai, anyjai, fiai, leányai, fivérei, nővérei és ügynökei, akik nem nyilvánították ki a forradalomhoz való ragaszkodásukat”)

Összegzés: Mindenki, akit meggyanúsítanak.


10

b) 1. az ártatlanság vélelme; 2. a törvény előtti egyenlőség; 3. lelkiismereti szabadság; 4. a bűnökért csak a bűn elkövetője vonható felelősségre 5. feladat a) a 21. és a 22. pontok b) Mert a kor állama a gazdaság fejlettsége és az újraelosztás szintje miatt képtelen lett volna e terhek elviselésére. c) propagandisztikus célokból d) Az alkotmány szelleme és a jakobinusok politikai gyakorlata szöges ellentétben állt egymással. 6. feladat a)

A) A tulajdonnal rendelkezők szilárd, alkotmányos uralma. B) Kizárni a rendszert megdönteni kész erőket (jakobinusok és királypártiak). C) Gátolni a tömegek befolyását.

b)

Terület Változások Értelmezés

kétkamarás Egy törvénynek a két kamarán kell átmenni – ez fékezi a változtatások lehetőségét. Törvényhozás

életkor Magasabb életkor – kevesebb radikális.

Választási rendszer a képviselők harmadá-nak évenkénti cseréje

Egyszerre ne lehessen leváltani a képviselőket, vagyis ne lehessen gyors politikai fordulatot végrehajtani.

Végrehajtó hatalom testület évenként egy cserével

Ne legyen egy ember kezében túlzottan nagy hatalom, de a csere révén a törvényhozás befolyá-solhassa.

6. NAPÓLEON URALMA ÉS BUKÁSA 1. feladat a) A törvényeket csak a kormányzat javasolhatja – nyíl a konzuloktól a törvényhozáshoz javaslat fel-irattal. b) A konzulok tíz évre választhatóak, és újraválaszthatóak. c) A bírákat az első konzul nevezi ki, de nem válthatja le őket. 2. feladat a) A) elismerően B) a kormányzattal szemben; C) zsákmány, dicsőség; D) a harci szellem növelése b) Itália: valóban zsákmányt és katonai dicsőséget jelentett. Egyiptom: vereség és a sereg magára hagyása. 3. 4. feladat a) Napóleon 1806-os rendelete, melyben megtiltotta az angolokkal folytatott bármilyen kereskedelmet. b) Nagy-Britannia ellen. c) Gazdaságilag térdre akarta kényszeríteni Nagy-Britanniát. d) A zárlat nem sok eredményt hozott, hiszen a csempészek kijátszották. e) Felosztják a világot egymás között. f) A karikatúra a franciákat mohóbbnak, így ellenszenvesebbnek mutatja be.


11

5. feladat a)

Jel Cím Összefoglaló

aláhúzott Franciaország minősítése Franciaország hegemón hatalom, melynek for-rása az emberek és az erőforrások egyesítése.

félkövér A hatalmi helyzet elemzése A hatalmi helyzet Franciaország szempontjából. Mindenki ellenség: kettő eleve, a harmadik csak közvetve.

dőlt betűs Ausztria helyzetének megváltoz-tatása

Az oroszokat Ausztria ellenségévé kell tenni, hogy az így Franciaországra szoruljon.

b) 1. Ausztria és Nagy-Britannia; 2. Oroszország c) A francia hegemónia biztosítása vagy az ezen belül az ellenségek megosztása. d) Mint a sakktábla figurái, melyeket a francia érdekeknek megfelelően lehet feláldozni. 6. feladat a) Összetétel: nemzetközi sereggel támadt Oroszországra. Ok: Napóleon a meghódított, vagy szövetségre kényszerített országokat csatlakozásra kötelezte. Következmény: romlott a hadsereg harci értéke. b) K – mostoha időjárás; T – hatalmas távolságok; SZ – az orosz taktika, népi ellenállás 7. feladat a)

Szempont Forrásrészlet Értelmezés

Cél „segítséget és támogatást fognak nyúj-tani alattvalóikkal és hadseregeikkel szemben”

Kölcsönös segítségnyújtás a forradalmi mozgalmakkal szemben.

Hivatkozási alap „A Szentírás azon pontjainak megfele-lően”

Elsősorban a vallást állítják szembe, mint ideológiát a forradalmi eszmékkel.

Eszközök „ha szükséges, fegyverrel fog fellépni” Katonai beavatkozás. b) „családapáknak tekintik magukat”: a népek ellenőrzésének, elnyomásának elfedése „béke és igazság védelme”: a hosszú háború utáni békevágyat, háborúellenességet kívánja kihasználni c)

Ország Területi nyereség Cél és jelentőség

Ausztria Lombardia, Velence Megerősíteni Ausztriát Franciaországgal és Oroszországgal szemben.

Nagy-Britannia Málta, Jón-szigetek A földközi-tengeri uralom biztosítása.

Oroszország Besszarábia, Finnország, Kongresszusi Lengyelország Ennyire lehetett korlátozni terjeszkedésüket.

Hollandia Belgium Az ütközőállam megerősítése Franciaország-gal szemben.

Piemont Savoya, Genova Ütközőállam, megerősítése Franciaországgal szemben

Poroszország Rajna mente, Szászország egy része

Poroszország erősítése Franciaországgal és Oroszországgal szemben.

d)

1. hatalmi törekvések; 2. a forradalmi és nemzeti mozgalmak visszaszorítása; 3. Oroszország túlzott megerősödésének elkerülése.


12

7. MOZGALMAK ÉS ESZMÉK A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 1. feladat a)

Terület Év A mozgalom politikai jellege

Beavatkozó nagyhatalmak A beavatkozás oka

Spanyolország 1821–23 alkotmányos Franciaország a forradalom leverése

Itália 1821 alkotmányos, nemzeti Ausztria a forradalom leverése

Görögország 1821–29 nemzeti Oroszország,

Nagy-Britannia, Franciaország

orosz hatalmi törekvések, illetve azok leszerelése,

gyöngítése b) A periféria országaiban megkésve hatottak a francia forradalom eseményei, eszméi. c) Oszmán Birodalom meggyengülésével hatalmi űr támadt. Ezt Oroszország akarta betölteni, a többi nagyhatalom pedig megpróbálta elkerülni az orosz hegemóniát a térségben, hogy ne boruljon fel az európai hatalmi egyensúly. d) Probléma: Nem támogathatják – közvéleményük miatt – a törököket az oroszokkal szemben, a görögök elnyomását segítve. Megoldás: Csatlakoztak az oroszokhoz a törökök ellen, s így ők diktálták a békefeltételeket. Ezzel sikerült Oroszországot távol tartani a tengerszorosoktól. 2. feladat a)

Törvény Tartalma Társadalmi háttere Politikai hatása

A szentségtörésről Visszavágás a forradalom vallásellenességére

Az emigránsok kártalanításáról

Kísérlet a régi tulajdonvi-szonyok részleges helyreállí-

tására

Az emigránsok térnyerése. Kiélezi az ellentétek a hatalom és a társada-

lom zöme között.

b) Rendszer: alkotmányos monarchia. Igazolás: miniszteri felelősség a törvényhozásnak, szabadságjogok, korlátozott királyi hatalom stb. c) Kik kerültek hatalomra: a pénzarisztokrácia. Kik nem részesültek a hatalomból: a középpolgárság és az attól alacsonyabb társadalmi rétegek. Mely jogok sérülnek: sajtószabadság. 3. feladat a)

Forrás Forrásrészlet Értelmezés

Járási biztos jelentése (9.)

„mihelyt megérkeznek a tisztek (…) az ösz-szeírtak tüstént kaszákat (…) vesznek ma-gukhoz, elmennek…”

A parasztok fellázadnak, de nem tarta-nak a nemesi származású tisztekkel.

„köztulajdont képező (…) birtok valamennyi parasztját elismerik a földek (…) örökös tulajdonosaként (…) igazságos kárpótlást adva”

Az állami földeken élő jobbágyokat felszabadítják. 1831-es törvény-

javaslat (10.) „a tulajdonjog iránti becsület nem engedi, hogy ezt a jogot a magánbirtokokra kiter-jesszék…”

A többséget jelentő magánföldesúri jobbágyokat azonban nem.

Börne (11.) „mégsem hiszem, hogy a nép azért közöm-bös marad (…) a városi polgárok nem job-bágyok, márpedig minden rajtuk múlik.

Bizakodik, de nem tartja a jobbágykér-dést döntőnek.


13

b) Rontott a helyzeten, bár nem ez, hanem az orosz túlerő és a nyugatiak közönye volt a bukás oka. c) Börne: A lengyelek lekötik az oroszokat, a franciák pedig megsegítik őket. Események: A lengyelek valóban lekötötték az oroszokat, de a franciák nem segítettek. Az eltérés oka: A hatalomra került pénzarisztokrácia a forradalmat lezárni és nem radikalizálni (ami a háborúval együtt járt volna) akarta. 4. feladat a) lelkiismereti és vallásszabadság, a véleményalkotás szabadsága, az életvitel szabadsága, egyesülési jog b) Forrásrészlet: „az önvédelem az egyetlen cél, melynek érdekében az emberiségnek – kollektívan vagy egyénileg – joga van beavatkozni bármely tagja cselekvési szabadságába.” „mások sérelmének a meg-akadályozása” Értelmezés: A szabadság korlátja egyedül mások szabadságának sérthetetlensége lehet. c) Nem szabad. Forrásrészlet: „nem lehet jogosan kényszeríteni valamire vagy visszatartani valamitől azért, mert az jobb lenne neki, mert ettől boldogabb lenne, vagy mert – mások szerint – ez lenne a bölcs, netán helyes dolog.” 5. feladat a)

Jel Cím Tartalom

aláhúzott Elhatárolódás (a népuralom és a demokratikus elv között)

Élesen elhatárolódik a szerző a népuralomtól és a csőcselék uralmától.

félkövér Közeledés (a demokratikus elv és a monarchikus elv között)

Nem tartja összeegyeztethetetlennek a monar-chikus elvet és a demokráciát. Sőt, úgy látja az alkotmányos monarchia képes biztosítani iga-zán a demokráciát.

dőlt betűs A szerző álláspontja Az állam által biztosított és szavatolt jogi egyenlőség a teljes jogú polgároknak.

b) A népuralomtól és az abszolút monarchiától. c) Az alkotmányos monarchiát tartja ideálisnak, mert az képes megvédeni a polgárokat a túlzásoktól. d) Egyezések: A szabadság alapvető feltételének tartják a jogegyenlőséget. / Nem lehet senkit korlátozni, így a nép se korlátozza a polgárságot. Különbségek: Millel ellentétben a Staatslexikon már fontosabbnak tartja az elhatárolódást a tömegek-től, mint a szabadság védelmét. Okok: A lexikon szerzője a francia forradalom tapasztalatai alapján (Németországból nézve) inkább tart a tömegektől, s menedéket keres a(z alkotmányos) monarchiákban. 6. feladat Kifejezések: testvériség, azonos vér, azonos nyelv, azonos életmód. Meghatározás: A nemzet a közös azonosságtudattal rendelkezők csoportja, akik úgy tekintenek egy-másra, mint akiknek azonos a származása, nyelve és szokásrendszere. 7. feladat a) „megtartani és javítani” / „lassú átmenet” / „óvatosság és elővigyázatosság” b) Olyan felfogás, amely a társadalommal és a politikával kapcsolatban egyaránt elítéli a változásoktól való elzárkózást és a gyors, átgondolatlan változtatásokat. A lassú, szerves fejlődés híve, melynek során alkalom nyílik a korrekciókra, és amely minél kevesebb megrázkódtatással jár. 8.


14

8. AZ IPARI FORRADALOM ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 1. feladat a) Már a XVI. század végén. b)

Kérdések Forrásrészletek

Kik a kérelmezők? „telepesek és más személyek” / „sok most a bátor és merész kisgazda”

Milyen földeket kerítettek be? „a bekeríteni szándékozott közös föld”

Mire használták a kérelmezők ezeket a földeket? „kihajthatják meghatározott számú tehenüket, borjukat és juhukat az említett földekre”

Mi lett a folyamat következménye? „elnéptelenedik községünk” / „a kézműves váro-sokba űz, ahol a szövőszék vagy a kovácsműhely”

c) Pártok toryk whigek Társadalmi csoportok vállalkozó földbirtokosok (dzsentryk) tőkés ipari vállalkozók d) Esély: nem volt esélyük Indok: Azok a rétegek ültek a parlamentben, melyek érdekeltek voltak a sérelmezet folyamatban (be-kerítések – dzsentrik), és a mezőgazdasággal foglalkozók ipari bérmunkássá válásában (ipari vállalko-zók). 2. feladat a) Jellemző a tőkés bérlet és a magas színvonal, hiszen a magas bérleti díjak mellett csak így nyeresé-ges a termelés. Vetésforgó jellemző (az ugar is beültetett). Az állattenyésztés és a földművelés kiegé-szítik egymást. Magas fokú a gépesítettség (vaseke, cséplőgép, répamagvető szerszám). Jó minőségű termékek. A munkásokat (cselédek) megbecsülik, jó anyagi helyzet). b)

Jel Cím Tartalom

aláhúzott A gazdaság tulajdoni és személyi viszonyai

Bérletről van szó, mely bérmunkásokkal dol-goztat.

félkövér A gazdálkodás módja Az ugarba kapásnövényeket vetnek (vetésfor-gó).

félkövér és aláhúzott Technikai színvonal Vaseke, répamagvető, cséplőgép – vagyis a

korszak élvonala. dőlt betűs és aláhúzott

A szerző viszonyulását tükröző részek

Pozitívan, szinte csodálattal viszonyul a gaz-dasághoz stb.

3. feladat a) mert az ugart is bevetik (takarmánynövényekkel) b) a vállalkozó rétegek (nagybirtok, dzsentri, gazdag parasztok) c) ők kerítették be a földeket d) Az ugaron a legeltetés helyett megjelent a takarmánynövények termelése, így a nyomáskényszer megszűnt, hiszen az állatok jelentős részét istállóban tartották. Így lehetővé vált az egyes földterületek tulajdonoshoz kötése (tagosítás). Ezáltal fokozottan érdemessé váltak a befektetések (föld javítása trágyázással vagy alagcsövezése stb.), mivel a földterület folyamatosan a tulajdonos kezében volt. A tagosítással együtt járt a közös földek felosztása, ami a kistulajdonosok kisemmizését jelentette, de egyben ezen földterületek bekapcsolását az intenzívebb termelésbe. 4. feladat A) olcsó munkaerő; B) gyapjú; C) gyapot; D) nagy tőkék; E) a nehézipar és a közlekedés fellendülése


15

5. feladat a) pl.: b) Állítás: A piac bővülését eredményezte. Részletek: A vasút segítségével nagyobb árumennyiségek mozgathatók, és új piaci területek érhetők el (nyersanyag és készárú). A vasút eszközigényeivel önmagában is fejleszti a gazdaságot. 6. feladat a) A vonalakat a könyv alapján jelöljük! b)

A) magas születésszám, magas halálozás (alacsony ellátási szinten) B) javuló élelmiszer-ellátás és higiéniai viszonyok – csökkenő halálozás – népességrobbanás C) a gazdasági fejlődés – magas gyermeklétszám – születésszabályozás D) csökkenő születésszám és halálozás (növekvő jólét mellett)

c) Szakasz: Malthus a II. szakaszt írta le. Eltérés: Malthus folyamatos népességövekedést prognosztizál, míg a valóságban a népességnöveke-dést létrehozó gazdasági folyamatok a csökkenést is előidézték.

9. AMERIKA ÉS A GYARMATI VILÁG 1. feladat a)

Forráskiemelés Értelmezés „politikai testületekbe tömörülünk jobb irányítá-sunk és fennmaradásunk végett”

Olyan önigazgatást alakítanak ki, amelyet a polgárok egyesülése hoz létre.

„igazságos és mindenkire érvényes törvényeket, rendeleteket, alkotmányokat és hivatalokat hozunk”

A polgári egyenlőség tekintetében állnak a képvi-selet, a törvény előtt és a hivatalviselésben.

„a gyarmati közjó érdekében” A közösség érdekében kívánják rendszerüket berendezni.

b) a puritanizmust c) Rendkívül jelentős és pozitív szerepe volt: olyan társadalom épült ki, melyben az emberek nem másoktól, nem egy felsőbbségtől vártak segítséget és döntést, hanem maguk tettek a saját érdekükben. d) A kép a valósággal ellentétes képet sugall. Az ajándékokat hozó telepesek a kivételt jelentették, valójában a telepesek közvetlenül (harcokban) vagy közvetve (betegségek, földek elvétele) kiirtották az indiánokat.

a z e rd o k k iir tá s a A n g liá b a n

g a z d a g s z é n te le p e k A n g liá b a n

s z iv a tty ú z á s fe jlo d é s e

g a z d a s á g i fe jlo d é s , v á ro s ia s o d á s ,

k e re s k e d e le m fe lle n d ü lé s e

S z é n a lk a lm a z á s a A n g liá b a n

g o z g é p e k fe jle s z té s e

W a tt 1 7 6 9


16

2. feladat a)

Szempontok Észak Dél

Földrajzi adottságok

mérsékelt klíma, az európaihoz ha-sonló mezőgazdaságnak megfelelő, jó kikötők, zuhatagos folyók a malmoknak

meleg mérsékelt klíma, már alkalmas ültetvényeknek is, kevesebb jó kikötő

Gazdaság

farmergazdaságok az európainak megfelelő gazdálkodással, népes kikö-tővárosok kereskedelemmel és kibon-takozó iparral

farmok és ültetvényes gazdálkodás, kevés város kereskedelemmel

Társadalom farmerek tömegei, erős városi polgár-ság és városi munkások.

kevés farmer, ültetvény tulajdonosok, kevés kereskedőpolgár és ültetvényeken dolgozó rabszolgák

Angliához fűződő viszony

nem szállít Angliába, kereskedelmi vetélytárs, vetélytárs az iparban is

Angliába szállítja az ültetvények termé-keit (gyapot) és onnan vásárol iparcik-keket

b) Változás: A kezdeti együttműködés és az Angliára való rászorultság ellentétté alakult át. Okok (Észak): A hétéves háború után a gyarmatok nem szorultak rá az angolokra, a gazdasági fejlődés következtében nőtt a konkurenciaharc. Okok (Dél): Az angolok növelni akarták befolyásukat a gyarmatokon, vámokkal, illetékekkel és mo-nopóliumokkal pénzt akartak kiszivattyúzni innét. c) Egybekovácsolta az északiakat és délieket, az angolokkal szemben. 3. feladat a)

Kérdések Forrásrészlet Értelmezés

Mi a vita tárgya? „Amerika Nagy-Britanniához fűző-dő (…) kapcsolata”

Kiegyezzenek vagy elszakadjanak Nagy-Britanniától?

Kikhez szól a röpirat? „Ti, akik összhangról és kibékülés-ről papoltak”

Első megközelítésben a megegye-zés híveihez, azonban nyilvánvaló, hogy azokat így nem lehetne meg-győzni, így valójában a kétkedő többségnek.

Mi a szerző célja? „Éppoly kevéssé tudjátok összebékí-teni Britanniát és Amerikát”

Az ellentétek szítása, a független-ségi harc megindítása.

b) A vitában a mérsékelt álláspontot az angolokkal kiegyezni szándékozók képviselik, hiszen ők el akarják kerülni a fegyveres konfliktust, nem akarják kockáztatni a Brit Birodalomhoz való tartozás előnyeit. Általában elmondható, hogy megegyezésre készek. Ezzel szemben Paine egyértelműen elutasít minden vitát, érvei nem a másik fél meggyőzését szolgál-ják, hanem a közvélemény megnyerését egy függetlenségi mozgalom kirobbantása érdekében, s nem számol a felmerülő problémákkal. A függetlenség elnyerése után Paine álláspontja radikálisból a többségi vélemény előhírnökévé vált, s így elvesztette radikális jellegét. Természetesen ha az események ellenkező fordulatot vettek volna, Paine álláspontjának radikalizmusa csak fokozódott volna.


17

4. feladat a)

Állítás Igaz Hamis Ábra Forrás Egyik sem

Az Egyesült államok törvényhozása kétkamarás. X X X Az Egyesült Államokban egységes pénzrendszert hoztak létre. X X

A képviselőházba az államok számarányuknak megfelelően küldhetnek képviselőket. X X X

A Szenátusba államonként azonos számú szená-tor kerül. X X

Az Egyesült Államokban minden felnőtt férfi szavazati joggal bír. X X

Pl. Az Egyesült Államokban érvényesül a hatalmi ágak megosztásának elve. X X X

Pl. Az Egyesült Államok alkotmány nem tekintette polgároknak az indiánokat és a négereket. X X X

b) Jogkör: az elnöki vétót. Megfogalmazás: Az elnök megvétózhatja a törvényhozás javaslatait, amelyek csak akkor emelkednek törvényerőre, ha a törvényhozás mindkét háza kétharmados többséggel megszavazza azt (erős halasztó vétó). c) Erős elnöki hatalom: Az elnök alkotmányos felügyelet alatt, de jelentős önállósággal vezeti a vég-rehajtó hatalmat (pl. vétójog, kinevezések stb.). Okok: A szövetségi államban erős központi hatalmat kívántak kialakítani (hosszú viták után) az ered-ményes működés érdekében. 5. feladat a) a bőrszín szerint tagolódott b) A) vagyon szerinti felosztás; B) jog szerinti felosztás; C) északon és délen; D) az Egyenlítő vidékén c) Csoport: a kreolokhoz szól. Forrásrészletek: „közülünk soha senki nem volt alkirály, sem kormányzó; érsek, püspök csak ritkán…” / „nem va-gyunk sem indiánok, sem európaiak” d) Nincs társadalmi átalakulás, mert az ezt szolgáló mozgalmak vagy a kreolok között, vagy ellenük robbannak ki. Nincs gazdasági fejlődés, mert a kreolok nem a gazdaságban kívántak érvényesülni, hanem csak a spanyolok pozícióit akarták megszerezni. 6. feladat a) Nem területet akarnak meghódítani, hanem gazdaságilag szeretnének behatolni az országba. b) Az ipari forradalom lehetővé tette, hogy az olcsó európai árucikkek versenyképesek legyenek Ázsia fejlett birodalmaiban is. c) Az Ázsia felé irányuló kereskedelemben már nem a nemesfémek, hanem az iparcikkek jelennek meg, vagyis megkezdődik a gazdasági behatolás. 7.


18

10. KÍSÉRLETEK ÉS ELMÉLETEK A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK FELOLDÁSÁRA 1. feladat a) az ipari munkásság megjelenése és számarányának növekedése, a középosztály megjelenése és tér-nyerése b) A) ipari fejlődés; B) bekerítések; C) tőkés mezőgazdaság; D) vállalkozások kialakulása c) A fokozódó verseny miatt a vállalkozók törekedtek az olcsó munkaerő alkalmazására. d) emberiesség, a munkásszervezetek megerősödése, a gépesítés és a hatékonyság növekedése 2. feladat a) A munkásság kezdeti ösztönös mozgalmai, amelyek a technikai fejlődés ellen irányultak, mivel úgy gondolták, hogy a gépek elveszik a munkájukat. b) 1. fázis: a varrógép megjelenése – a főleg a kézi varrást végző legények megrémülnek hogy elveszítik munkájukat és nem is értenek az új, ismeretlen géphez. 2. fázis: a műhely tulajdonosa varrógépeket vásárol – elbocsátások – az elbocsátottak feldúlják a mű-helyt, megrongálják a varrógépeket – a hatalom megtorolja az akciót. 3. fázis: a varrógépek elterjedése – a géppel olcsóbb lesz a ruhakészítés – egyre többen vásárolják a műhely ruháit – új varrógépek vásárlása – új munkások alkalmazása a gépekhez (megtanulják a gép kezelését) – a géprombolás helyett más mozgalmak jelennek meg. 3. feladat a) Tényezők: tömeg, fegyelem, szervezhetőség Okok: a nagyipari munkásság kialakulása → munkásszervezetek kialakulása b) választójogot követeltek c). munkakörülmények javítása terén d)

Pontok Értelmezés 1. általános választójogot minden férfinak A munkásság is jusson szavazati joghoz. 2. válasszák évenként újra a parlamentet A parlament jobban képviselje a választók érdekeit.

3. adjanak fizetést a parlament tagjainak… A munkásszármazásúak is képesek legyenek vállalni a képviselői megbízatást.

4. vezessék be a titkos szavazást A hatalom ne tudja megfélemlíteni a választókat, a vagyonosok ne tudják megvenni a szavazatokat.

5. alakítsanak egyenlő választókerületeket… Igazítsák a városiasodáshoz a választókerületeket, hogy a munkásság a számarányának megfelelően vehessen részt a választásokon.

6. legyen mindenki választható A munkások is lehessenek képviselők. 4. feladat a)


aláhúzott Miért nem lehet megadni az álta-lános választójogot?

A fennálló rend felforgatásához, forradalom-hoz vezetne.

félkövér Mikor lenne megadható az általá-nos választójog?

A választójogot akkor lehetne kiszélesíteni, ha az alsóbb rétegek életkörülményei jelentősen javulnának.

b) Javaslat: a választójog részleges kiterjesztése. Indoklás: „biztosíték a forradalommal szemben” – vagyis a fejtegetésben megnevezett életkörülmé-nyeket elérőket már részesíteni kell a szavazati jogban, hogy ők ne elégedetlenkedjenek, illetve az ő akaratuk is érvényesüljön a törvényhozásban. Gondolkodásmód: liberális


19

c) A gazdasági fejlődésnek köszönhetően a munkásság vezető (szakmunkás) rétege már kispolgári szinten él. 5. feladat a)

Szerzők Mit kritizál? Mit szüntetne meg? Mit vezetne be?

Saint Simon a társadalom vezetését a szellem emberei és az iparosok vezetnék a társadalmat

Fourier a társadalom felépítését az osztályok egymás iránti gyűlöletét szövetkezés – falanga

Owen a vagyoni különbségeket az egyéni érdek érvénye-sülését egyesülés

b) Koruk társadalmát valamennyien rossznak tekintik (vezetése, vagyoni különbség stb.). Megoldás-ként új társadalmi szervezetet, az egyesüléseket ajánlják. Mindegyikük elméleteket alkotott, melyekben – a számos gyakorlatiasnak tűnő elem ellenére – a vál-tozások alapvetően az emberek felfogásának megváltozásán (gyűlölet, egyéni érdek stb.) múlna. Ez teszi utópikussá elgondolásaikat, a XVI. század utópistáihoz hasonlóan. 6. feladat a)

A) rabszolgatartó – B) szabadok; C) rabszolgák D) feudális – E) báró (nemesség), céhmester; F) jobbágy, céhlegény G) kapitalista – H) tőkés; I) proletár

b) A történelem mozgatóereje az osztályharc. c) Az osztályharcoknak nem lehet kizárólagos szerepet tulajdonítani a történelmi változásokban. Nem az osztályharc (rabszolgafelkelések) söpörte el a rabszolgatartást és nem a jobbágyok felkelései a feu-dalizmust. A számos tényező között persze szerepelnek a társadalmi ellentétek is. d) demokrácia: A többség, a munkásság uralmát a kisebbség (a többi társadalmi csoport felett) –valójában a munkásság nevében fellépő csoport (a párt) uralmát. osztály: A magántulajdont azonos mértékben (van, kevés, sok stb.) birtokló csoportok a társadalmon belül. e) Közös, hogy a magántulajdonon alapuló társadalom helyett valamiféle közösségi tulajdont képzel-nek el. Ám az utópista szocialistáknál a változásokban döntő az emberi gondolkodás megváltozása lenne, míg Marx elengedhetetlennek tartja, hogy a magántulajdonnal nem rendelkező osztály megsze-rezze a hatalmat, és erőszakkal megszüntesse a magántulajdont.

11. AZ 1848-AS FORRADALMI HULLÁM 1. feladat a) Vállalások: biztosítja a munkához való jogot és a szervezkedéshez való jogot. Háttér: a munkásság szervezett erőként vett részt a forradalomban, így érvényesítette követeléseit. b) Hasonlóságok: a tömegek mozgalmai biztosították a változásokat, radikalizálták az eseményeket. Különbségek: 1848-ban a tömeg szervezettebb volt. c) Cél: a munkanélküliek foglalkoztatása. Működés: értelmetlen munkát tudtak csak végeztetni a műhelyekben. Következmények: A korszakban a munkanélküliek foglalkoztatása óriási terheket rótt az államra, ame-lyet csak az adók emelésével biztosíthatott. Ez a többi társadalmi csoport ellenszenvét váltotta ki. d) Belpolitikai: A polgárság meg akart szabadulni, ami felkelésekhez vezetett, s ez leállította a forra-dalmat. Külpolitikai: A polgárság fékezni akarta a forradalmat, hogy ne kelljen a munkásokra támaszkodnia, s ezért (1830-hoz hasonlóan) nem támogatott semmilyen európai forradalmi mozgalmat.


20

2. feladat a) Látszat: alkotmányos rendszert hozott létre. Igazolás (forrásrészletek): „alkotmányos ausztriai örökös monarchiát” / „a birodalmi országgyűlés beleegyezése szükséges” / „birodalmi gyűlés” Valóság: abszolutizmus. Igazolás (forrásrészletek): „A császár szent és sérthetetlen és nem felelős.” / „A császár gyakorolja a főparancsnokságot az összes fegyveres erő fölött” / „A császár határoz béke és had fölött.” / „A csá-szár nevezi ki és bocsátja el a minisztereket.” b) Látszólag: föderatív berendezkedés. Valójában: Centralizált birodalom, hiszen az egyes egységeknek szinte semmi joga sincs a központi akarattal szemben. c) Nemzetiségi viszonyok: A nemzetiségek számára az egyenjogúságról és a nyelvhasználatról sok szó esik, azonban nem kapnak tartományi önállóságot. Magyarország: Megszünteti az ország korábbi különállását, leválasztja róla Erdélyt és Horvátországot, sőt kihasítja belőle a Szerb Vajdaságot. 3. feladat a)


aláhúzott Ausztria és a népek Föderatív Ausztriát kell létrehozni történelmi és etnikai felosztás alapján

félkövér A nacionalizmus megjelenésének értékelése

A szerző nemzetiségi egyenrangúság elvének nevezi az új eszmét, melyet pozitívan értékel, mivel megindította a nemzeti mozgalmakat.

dőlt betűs A birodalom felosztásának gyakor-lata és elvei

Alapvetően az etnikai elvet érvényesíti (pl. Német-Csehország vagy Szlovákia létrehozá-sa, melyek korábban nem léteztek).

b) A létrejövő egységes Németországgal szemben Ausztriában látja a cseh érdekek védelmét. A föde-ratív Ausztrián belül pedig a cseh érdekek minél szélesebb kifejtésére törekszik (Német-Csehország és Szlovákia). c) 1. Csehország esetében a történeti egység lazán egyben marad, sőt kiegészül Szlovákiával) Magyar-ország esetében azonban nem érvényesíti a történeti elvet. 2. Az utolsó bekezdésben Német-Csehország létét is megtagadja a medence jellegre hivatkozva, ami nyilvánvalóan csak kifogás, hiszen a birodalom más területein (pl. Kárpát-medence) ezekre nincs tekintettel. d) Az alkotmány és a tervezet közös pontja a föderális átalakítás. A föderalizmus bevezetését más-más okból pártolják: a császár a korábbi, rendi biztosítékokkal körülbástyázott (pl. magyar) különállás felszámolása, míg a Palacký a lehető legszélesebb nemzeti lét kifejtése érdekében. A fentiek mellett kapcsolatot jelent, hogy a korábban a hatalomból kiszorult népeknek (így a cseheknek) érdeke a biro-dalomban korábban élvezett kiváltságok eltörlése és a nemzeti egyenjogúság hangsúlyozása. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Palacký nem abszolutisztikus föderalizmusról beszél és álmodik, s így jelentős különbség van a két tervezet között.


21

4. feladat a)

Országok Politikai berendezkedés

A gazdaság állapota

Alapvető társa-dalmi és politi-kai ellentétek

Várható mozgalmak

Bekövetkező mozgalmak

Nagy-Britannia alkotmányos monarchia

az ipari forra-dalom lezajlott

tőkések és munkások

munkás-megmozdulások

chartista demonstráció

Franciaország alkotmányos monarchia

ipari forradalom kibontakozása

közép- és nagy-polgárság, tőké-sek és munkások

polgári forrada-lom, munkásfel-

kelés

polgári forrada-lom és munkás-

felkelés

Németország alkotmányos és

abszolutista rendszerek

az ipari forra-dalom kezdete

polgárság és abszolutizmus,

a nemzeti egység hiánya

tőkések és mun-kások

polgári forra-dalmak, nemzeti mozgalommal egybefonódva, munkásfelkelés

polgári forra-dalmak, nemzeti mozgalommal egybefonódva, munkásfelkelés

Itália abszolutizmus az ipari forra-dalom kezdete

polgárság és abszolutizmus

a nemzeti egység hiánya

polgári forra-dalmak, nemzeti mozgalommal egybefonódva

polgári forra-dalmak, nemzeti mozgalommal egybefonódva

Magyarország korlátozott

rendi monar-chia

elő-ipari forra-dalom, agrár-

gazdaság

idegen abszolu-tizmus és nemzeti egységet teremtő

polgárosuló nemesség

polgári forrada-lommal össze-fonódó nemzeti

mozgalom

polgári forra-dalommal ösz-szefonódó nem-zeti mozgalom

Oroszország despotizmus agrárgazdaság nemesség és jobbágyság

nem várható mozgalom

nem következett be mozgalom

b) A polgárosodás már megindult, a nemesség nemzeti egységet tudott teremteni a parasztsággal, ugyanakkor az új társadalmi ellentét az ipar elmaradottsága miatt még nem jelentkezett. c) Fejletlensége révén a többi nagyhatalommal szemben az európai forradalmi mozgalmak nem érin-tették, így a despotikus rendszer meg tudta őrizni erejét. 5.

TÉRKÉPES FELADATOK 5/3. feladat b) A jelenségnek több oka van. 1789-ben ott nem voltak parasztfelkelések, ahol a viszonyok különbö-ző okok (etnikai, rendi, gazdasági) miatt nem voltak kiélezettek. Természetszerűleg ezeken a vidéke-ken a katolicizmus is erősebb volt, így az esküt nem tett papok aránya magas s az 1793-as felkelése is itt robbantak ki. Ezek okai ugyanis a vallási sérelmek és a parasztok elleni fellépések voltak.


22

AZ ALKOTMÁNYOSSÁG JELLEMZŐI ÉS MÓDOZATAI A FELVILÁGOSODÁS ÉS A FORRADALMAK KORÁBAN (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. feladat a)

A) bírói hatalom; B) törvényhozói hatalom; C) végrehajtó hatalom D) kölcsönös ellenőrzés E) felelősség F) közvetlen vagy közvetett G) életkor, nem, vagyon, műveltség (alapján megállapított cenzus) H) pl. A hatalmi ágak megosztása

b) A kétkamarás rendszerrel tompítani, fékezni lehet a választók akaratának közvetlen érvényesülését (pl. ilyen volt a direktórium rendszere Franciaországban). Szövetségi állam esetén a kétkamarás rendszerben egyensúlyba lehet hozni a kis és a nagy tagállamok erőviszonyait (pl. a USA alkotmánya). c) A választójog területén történt változás – a választójog lassan bővült (a cenzus csökkent). d) A társadalmi átalakulás (a középosztály megerősödése) és a gazdaság fejlődése (életkörülmények javulása, így a társadalmi ellentétek tompulása). 2. feladat a)

Rendszerek Államforma A végrehajtó hatalom irányítója

A törvényhozás felépítése

A választások módja Cenzus

XIX. századi angol modell

alkotmányos monarchia miniszterelnök kétkamarás közvetlen nemi, vagyoni

és műveltségi

1787-es amerikai köztársaság köztársasági elnök kétkamarás közvetett és közvetlen nemi

1791-es francia alkotmányos monarchia király egykamrás közvetett nemi, vagyoni

és műveltségi

1795-ös francia köztársaság Direktórium kétkamarás közvetett nemi, vagyoni és műveltségi

1799-es francia diktatórikus köztársaság első konzul három kamarás közvetett nemi, vagyoni

és műveltségi

1830-as francia alkotmányos monarchia miniszterelnök kétkamarás közvetlen nemi, vagyoni

és műveltségi olmützi alkot-

mány abszolút

monarchia császár kétkamarás közvetett és közvetlen

nemi, vagyoni és műveltségi

b)

1. Igaz – Példa: Napóleon konzulátusa, illetve Ferencz József olmützi alkotmánya. 2. Igaz – Példa: a direktórium korszaka. 3. Hamis – Példa: a monarchikus berendezkedés is lehetett demokratikus (Nagy-Britannia) és köz-társasági is diktatórikus (konzulátus, jakobinus köztársaság).


23

3. feladat

Évek Korszakok Törvényhozó hatalom

Végrehajtó hatalom Szemben álló politikai erők

Városi töme-gek támogatá-

sa 1786 1787 -

1788

abszolutizmus kora

abszolút ural-kodó

az abszolút uralkodó kormánya abszolút hatalom rendek rendek

1789 1790 1791

Alkotmányozó Nemzetgyűlés

királypártiak alkotmányos monarchisták radikálisok radikálisok

1792

alkotmányos monarchia

alkotmányos uralkodó kormánya

1793 Törvényhozó Nemzetgyűlés

alkotmányos monarchisták girondiak girondiak

1794 1795 Konvent

a Konvent bizottságai girondiak jakobinusok jakobinusok

1796 1797 1798 1799

Ötszázak Ta-nácsa és Vének

Tanácsa Direktórium királypártiak girondi jellegű

csoport jakobinusok

1800 1801 1802 1803

köztársaság

első konzul

1804 1805 1806 1807 1808 1809 1810 1811 1812 1812 1814 1815

császárság

Államtanács

császár

1816-17 1818-19 1820-21 1822-23 1824-25 1826-27 1828-29

restaurációs monarchia Törvényhozás

abszolút uralkodó kormánya

királypártiak alkotmányos ellenzék

1830-31 1832-33 1834-35 1836-37 1838-39 1840-41 1842-43 1844-45 1846-47

alkotmányos monarchia Törvényhozás

alkotmányos uralkodó kormánya

alkotmányos monarchisták köztársaságiak köztársaságiak

1848-49 köztársaság Törvényhozás kormány polgári csoportok szocialis-ták szocialisták


24

II. AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KORA MAGYARORSZÁGON (1711–1820)

12. MAGYARORSZÁG BEILLESZKEDÉSE A HABSBURG BIRODALOMBA! 1. feladat a)

Törvények Téma A korábbi álla-pot megerősítése Változás Értelmezés

VIII. tc. hadügy a nemesi felkelés marad

zsoldos haderő felállí-tása, költségeit az

országgyűlés szavazza meg

A nemesség adómentessé-ge érdekében megtartotta a nemesi felkelést és hoz-zájárult a királyi (biro-

dalmi) hadsereg felállítá-sához.

XIV. tc. országgyűlés ülésezése

rendszeres műkö-dése háromévenként A rendek biztosítani

kívánják működését.

XVIII. tc. magyar kormány-székek működése

elvben legyenek függetlenek - A rendek biztosítani kí-

vánják függetlenségüket. b) Az uralkodó a szatmári békét követően engedett, a rendek megerősíthették a rendi alkotmányhoz kötődő jogaikat. A rendek kiváltságaik fennmaradása érdekében szintén engedtek a hadsereg kérdésé-ben, s megelégedtek a régi ígéretekkel (kormányszékek működése). A törvény tehát tükrözi a helyze-tet: a rendi dualizmus fennmarad, de a súlypont az uralkodó oldalára tevődött át. 2. feladat a)

1. a Habsburg-ház egyenes ági (férfi vagy női) leszármazottja legyen 2. elsőszülött 3. római katolikus 4. ausztriai főherceg

b) Hasonlóság: Elismerik az örökösödést, de azt a rendi alkotmány biztosításához kötik. Különbség: Most az örökösödést a nőágra is kiterjesztik. 3. feladat a) Végrehajtás: Helytartótanács – Igazságszolgáltatás: kerületi- királyi- hétszemélyes táblák b) Az állami élet felső szintjén került sor modernizációra. Középszinten a megyék felépítése változat-lan maradt. c) Az új intézmények a központi kormányzat, a királyi hatalom térnyerését jelentették. d) 1. állandóság; 2. szakszerűség; 3. a fellebbezés lehetősége e) Elvileg: a két igazgatás teljesen független volt egymástól. Gyakorlatilag: az uralkodó birodalmi hivatalaiban meghozott döntéseket a királyi hatalom érvényesít-hette Magyarországon is. f) Mert a rendi felfogás szerint a hadügy, pénzügy és a külpolitika királyi felségjog volt. Így az ural-kodó ezeken a területeken döntő befolyással bírt, s könnyen érvényesíthette a központi akaratot, me-lyet a központi hivatalok dolgoztak ki. 4. feladat a) A király jogköre: összehívja az országgyűlést, javaslatokat tesz a megtárgyalandó témákra, módo-síthatja a javaslatokat, elutasíthatja vagy szentesítheti a törvényeket, határozatokat. Értékelés: A király befolyása a törvényhozásra erős, meghatározhatja az ülésezés időtartamát, a témá-kat, időhúzással módosíthat, s beleegyezése nélkül nem lehet elfogadni törvényt.


25

b) A rendek jogköre: témákat javasolhatnak, megvitatják az előterjesztéseket, csak a beleegyezésükkel lehet törvényt hozni. Értékelés: A rendek az országgyűlésen képesek megakadályozni az uralkodói javaslatok törvényre emelését, a saját kezdeményezéseik sikeres elfogadtatására azonban nem mindig képesek. c) Követutasítások rendszere: a megyei követeket nem lehet befolyásolni, csak a megyei közgyűlés többségének „megdolgozása” útján. A résztvevők többségének (megyei követek, főrendek) személyére az uralkodónak nincsen befolyása: alacsony a király által kinevezettek aránya, így nem feltétlenül biztosított az országgyűlésen a király akaratának érvényesülése. d) társadalmi csoport: a köznemesség – közigazgatási egység: a vármegye. 5.

13. AZ ÚJJÁÉLEDŐ ORSZÁG 1. feladat a) Időpont: 1711 táján Okok: 1. Véget értek a török háborúk és a szabadságharc, vagyis ezután kevesebb tényező gátolta a népességnövekedést. 2. A meginduló betelepítések miatt is nő ezután a népesség. (Megemlíthető a Rákóczi-szabadságharc végén kibontakozó pestisjárványt is, mint a népességminimum okát.) b) XVIII. század eleje: kb. 3,5-3,8 millió fő körül – XVIII. század vége: megközelíti a 10 milliót c) Megtörtént az első népszámlálás II. József idején. (Ezt így még nem kell tudnia a diákoknak, de a táblázatból igen, hogy valószínűleg a fejlődés következtében sor kerülhetett népszámlálásra.) d)

1. Magyarország népessége a XVI–XVII. században stagnált, vagy enyhén csökkent. 2. A népességszám e két évszázadban jelentősen (milliókkal) elmaradt a várható értéktől. 3. A XIII. század során az ország jórészt behozta lemaradását a népesség terén.

2. feladat a) A tankönyvi térkép alapján (90. oldal). b)

A népmozgások fajtái Népek Kik kezdeményez-ték? Miért szervezték?

Belső vándorlás magyarok, románok, szlovákok, ruszinok

a földbirtokosok vagy maguk a betelepülők

a munkaerő biztosítása, jobb megélhetés és föld

Szervezett betelepítés németek (svábok), szerbek

az állam és a földbirtokosok

adóalany, katolicizmus, katonai erő; jó munkás-kéz

Öntevékeny betelepülés lengyelek, románok, ukránok

a földbirtokosok vagy maguk a bevándorlók

a munkaerő biztosítása, jobb megélhetés és föld

c) Soknemzetiségű: Az ország lakosságát több nagy létszámú (és számarányú) nép alkotja. Kevert nemzetiségű: Bár vannak nagyobb nemzetiségi tömbök, sok területen a különböző népek ve-gyesen élnek a falvakban és a városokban.


26

3. feladat a)


aláhúzott Az állam számára fontos szem-pontok

A közterhek ellátása, a katolikus vallás terjesz-tése.

félkövér Kért engedmények Vámok alóli mentesség, szabad utazás, átme-neti adómentesség, újoncozás alóli mentesség.

dőlt betűs A birtok népesedési helyzete A lakosság különböző okok miatt kipusztult. b) kérelem c) Kiemelt okok: az állam érdekeit említi (közterhek, katolicizmus). Hiányzó okok: a birtokos(ok) érdekeit nem említi (munkáskezek iránti igény, a jövedelem fokozása). Magyarázat: Természetes, hiszen állami hivatalnak, az Udvari Haditanácsnak beadott folyamodvány-ról van szó, tehát azokat a tényezőket emeli ki, melyek az engedményeket adó hatalom számára a leg-fontosabbak. d) Pl. A közterhek kapcsán megemlíthető lenne, hogy több katonát tudnak majd kiállítani. 4. feladat a)

Társadalmi szerkezet Felekezeti megoszlás

Etnikumok

nem

essé

g

polg

ársá

g

közt

es e

le-

mek

(pl.

ha-

tárő

rök)

jobb

ágys

ág

kato

likus

refo

rmát

us

evan

gélik

us

unitá

rius

görö

g

kato

likus

görö

gkel

eti

magyar horvát szerb román szlovák ruszin

szász német sváb b) Teljes: magyar, horvát Csonka: szerb, román, szlovák, ruszin, német c) Csonka társadalom: a korszakban létező társadalmi rétegek közül ebben a társadalom egy vagy több réteg hiányzik. (Nem teljes a társadalmi szerkezet.) Kiegészítő elemek: A társadalom vezetését a szokásostól eltérő rétegek vehetik át (pl. a papság, a ke-reskedők). d) A nemesi réteg hiánya hátrányos a rendi berendezkedés miatt, a polgárság hiánya gazdasági okok-ból előnytelen. A görögkeleti és a görög katolikus vallású etnikumoknál az egyház politikai szerepe nagyon erős, de jelentős a szlovákoknál is az evangélikus egyház szerepe. A római katolikus egyház az udvar érdekeit is képviselte.


27

14. MAGYARORSZÁG ÚJJÁÉPÍTÉSE 1. feladat a) 1720: a megye területének színezésével – 1787: a megye határvonalának színével b) 1. a török pusztítás; 2. földrajzi okok (pl. hegyvidékek, mocsaras területek) c) Az ország középső területein a népsűrűség jelentősen nőtt. 2. feladat a)

Szempontok Egykori királyi Magyarország Egykori hódoltság

Növénytermesztés háromnyomásos gazdálkodás, kapásnövények

földek feltörése, kapásnövények elterjedése

Állattenyésztés istállózó állattartás, új fajták új fajták

Ipar céhes rendszer fejlődése, manufaktúrák

céhes rendszer kiépítése, majd manufaktúrák megjelenése

b) A hódoltságban a megtermelt mennyiség növekedés ugrásszerű, vagyis itt a vetésterület bővítésére (új szántók feltörésére) is sor került. 3. feladat a)


félkövér A harmincad szabályozása Mindenkinek meg kell fizetni, a nemeseknek is, ha kereskednek.

aláhúzott A vámrendelet célja A birodalom (minden részének) felvirágoztatá-sa.

dőlt betűs A vámok szerepe és a birodalom részeinek érdekei

A birodalom egészének kívánnak kedvezni és nem egyes részeknek igen, másoknak nem.

dőlt betűs és félkövér Áruk megjelölése

A vámrendelet végrehajthatósága érdekében (ellenőrzés hatékonysága) fel kell tüntetni az árú származási helyét.

b)

Vámhatár Hol húzódik? Milyen vámok jellemzik? Mi a célja? Milyen jellegű gazda-

ságpolitikára utal?

1. vámhatár a birodalom külső határain

alacsony a nyersanyag behozatali és a kész-

termék kiviteli vámja – magas a késztermék

behozatali és a nyers-anyag kiviteli vámja

a birodalom iparának fejlesztése

merkantilista

2. vámhatár Magyarország határain

egyformán alacsony vámok

a kereskedelem megadóztatása hagyományos

c) A külső vámhatár a kor gazdasági elméleteinek megfelelően merkantilista szabályozás volt, mely az egész birodalom érdekeit szolgálta. Felmerülhet, hogy Magyarországot elvágta európai piacaitól, azonban ez csak kis részben igaz, hiszem a kor földrajzi adottságai mellett jelentősebb mezőgazdasági kivitelre csak Szilézia és esetleg Észak-Itália jöhetett volna szóba. A vámhatár felerősítette, illetve tartósíthatta az ország gazdaságtörténetéből fakadó adottságot, hogy az osztrák tartományok nyersanyagellátója, illetve az ott gyártott iparcikkek felvevőpiaca lett. Bár nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ha nem alkalmaznak külső vámhatárt, akkor olyan területekről


28

vásároltuk volna az iparcikkeket, melyek nem lehettek a magyar iparcikkek felvevőpiacai, így fejlődé-sük nem bővítette volna a magyar agrárexport lehetőségeit. A belső vámhatár megtartása Magyarország számára előnytelen volt, mivel megdrágította az örökös tartományokkal a kereskedelmet, ugyanakkor erősítette az ország gazdasági különállását (jó példa erre Szilézia esete – lásd a 12. térképvázlatot). A kettős vámhatár így a politikailag kivihetetlen, független magyar védvámrendszerhez képest kedve-zőtlen volt, azonban az adott pillanatban kifejezte elsősorban a birodalom, de ezen belül Magyaror-szág érdekeit is. 4. feladat a) Az alapítás feltételei Értelmezés Magyarországi helyzet

Felvevőpiac a vásárlóerővel rendelkező

fogyasztók nagy száma belföldön vagy külföldön

a lehetőségek rosszak, mivel alacsony a népsűrűség és a jobbágyok nem

jelentenek vásárlóerőt

Szabad tőke nagy mennyiségben felhalmozott, befektetésre váró pénz

nincs vállalkozó polgárság, kevés a befektethető tőke

Olcsó munkaerő nagyszámú kiszolgáltatott ember, aki olcsón alkalmazható

nincs, hiszen Magyarország mező-gazdasági ország, s még vannak sza-

bad földterületek

Olcsó nyersanyag az ipar számára olcsón elérhető nyersanyagok

rendelkezésre áll a gyapjú, a len, a bőr és az ércek

b) Megegyezés: Kevés állandó manufaktúra jött létre, s azok jelentős részét is az udvar vagy a nagybir-tokosok alapították. Jórészt a népesebb országrészeken, illetve Ausztria közelségében alapítottak ilyen üzemeket. Eltérés, pontosítás: A XVIII. század végére a helyzet módosul: az ország középső részén is számos manufaktúra jelenik meg, és nő a polgárok által alapított üzemek száma. c) 1. A manufaktúrák száma az 1780–1790 közötti időszakig nő, azután ismét csökken. A mennyiségeket is figyelembe véve a manufaktúrák száma az országban nagyon kevés. Mária Terézia vámrendelete nem akadályozta a manufaktúrák alapítását. 2. A két grafikon azonos adatokat ábrázol, de a grafikon vízszintes és függőleges tengelyének beosztá-sai különböznek, ami eltérő képet eredményez. A második grafikonon a fejlődés gyorsabbnak, dina-mikusabbnak tűnik. 5. feladat a) Országok: Ausztria és Morvaország (örökös tartományok) – kivitel 74%, behozatal 56% Okok: földrajzi közelség, ezek a legközelebbi fejlett felvevőpiacok, politikai kapcsolatok b) Két emelkedő vonal, a kivitel értékei nagyobbak, ezért „feljebb” fut. c) A kivitel és a behozatal vonala által közrezárt terület. d) Külkereskedelmi mérlegünk pozitív volt. e) Mezőgazdasági termékeink számára jelentős felvevőpiacot kínáltak az örökös tartományok, míg az ott gyártott iparcikkekre Magyarországon kisebb kereslet mutatkozott. 6.


29

15. A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS KÍSÉRLETE MAGYARORSZÁGON 1. feladat a) A nőági örökösödést kihasználva bajor és porosz támadás érte a birodalmat (osztrák örökösödési háború 1740–1748). b)

Pont Forrásrészlet Értelmezés

7. tc. „az országon belül fog továbbra is lakni” Egy régi követelésre tett ígéret feleleveníté-se, az uralkodó az országban fog tartóz-kodni.

8. tc. „Magyarország és a hozzá kapcsolt részek karainak és rendjeinek sarkalatos jogai…” A magyar rendi jogok megerősítése.

9. tc. „mikor a nádori (…) hivatal megüresedik (…) egy éven túl, nem fog üresedésben hagyatni”

A nádori méltóságot be fogják tölteni.

14. tc. „az ország dolgait és ügyeit (…) magyarok által fogja végezni”

Magyarország ügyeit az ország vezetőivel intézteti.

c) Udvar részéről: a rendi jogok megerősítése. A rendek részéről: a nehéz helyzetbe került dinasztia melletti kiállás. d) A 2. kép (festmény) a rendek lelelkesedését, az uralkodó iránti hűségét ábrázolja, még az 5. kép (gúnyrajz) az uralkodó női mivoltából következő sebezhetőségét kapcsolja össze Ausztria gyengesé-gével. A szöveg a két rajz között áll: a magyarok segítettek az uralkodónak, de megkérték az árát. 2. feladat a)

Sorszám Bekezdés száma Tartalom Jelentősége

1. 1. és 3. Az úrbéres földek rögzítése

Megvédte a jobbágyi földeket. A későbbiekben megkönnyítette a jobbágyfelszabadítást.

2. 1. és 5. Szolgáltatások rögzítése Maximalizálta a jobbágyi szolgáltatásokat.

3. 4. A közös földek biztosítása

Védte a jobbágyok gazdaságát biztosítva a legeltetés lehetőségét.

4. 3. Telki állomány meghatározása

A telek védelmét, így a jobbágygazdaság oltalmát jelenti.

b) 1. a jobbágyi földek védelme 2. a jobbágyi szolgáltatások maximálása c) Az állami adóalap védelme. (Ti. az államnak főként a jobbágyok adóztak.) – Csak az úrbéres földek voltak adókötelesek, a majorságiak nem. 3. feladat a)

Forrásrészlet Felekezet Az azonosítás magyarázata

„ágostai hitvallásúak” evangélikusok Az augsburgi hitvallást követők az evangélikusok. Augsburg magyar neve volt Ágosta.

„helvét hitvallásúak” kálvinisták / reformátusok

Kálvin a svájci Genfben tevékenykedett, ezért köve-tőit Svájc nevéről (Helvécia) helvét hitvallásúaknak is nevezték.

„görög szertartású nem egyesültek” görögkeletiek

A szerbek kivételével a görögkeletieket megpróbál-ták a pápa fennhatósága alá vonni (görög katoliku-sok). Akik ezt visszautasították (nem egyesültek a katolikusokkal), azokat nevezték így.


30

b) száz hívő, saját erőforrás, nem terheli meg a híveket, a közterheket tudják fizetni c) Mert nem minden felekezetre vonatkozott, tehát nem voltak egyformán szabadok a felekezetek. 4. feladat a)


aláhúzott A magyar nyelvről alkotott vélemény Nem alkalmas az állami élet kifejtésére és nem is elterjedt Magyarországon.

félkövér A latin elleni érvek Holt nyelv, senki sem érti, már sehol sem használják.

dőlt betűs A német nyelvről alkotott vélemény Alkalmas az állami élet kifejtésére. b) ábra pl. c) Ellentmondások: Azzal érvel a latin nyelv ellen, hogy az ország lakosságának többsége nem érti, ugyanakkor a német sem anyanyelve a lakosság többségének. Eszközök: elhallgatás – csak a céljának megfelelő tényeket és megfontolásokat veszi számba. 5. feladat a) Nem, csak a röghöz kötést törölte el. A jobbágytelek nem került jobbágyi tulajdonba, és a szolgálta-tásokat sem törölte el a rendelet. b) költözhettek szabadon, szakmát tanulhattak, szabadon házasodhattak c) Elvi: felvilágosodás népfelemelő szándéka. Politikai: az 1784-es parasztlázadás miatt a figyelem középpontjába került a jobbágykérdés. Gazdasági: az adózó jobbágy védelme, az ipar fellendítése (szabad és szakképzett munkaerő biztosítá-sa). 6.

latin nyelv

holt nyelv

a lakosság nem érti

élo nyelvre van szükség

a m agyar alka lm atlan az állam i életre

nem beszéli m indenki

a ném et alkalm as az állam i életre a ném et váltsa fel a latint

a vezeto réteg, az értelm iség érti és

használja

a ném etet a népesség többsége nem érti


31

16. II. JÓZSEF KUDARCA ÉS A KOMPROMISSZUM HELYREÁLLÍTÁSA 1. feladat a)

A) francia forradalom; B) rendi ellenállás; C) magas adók, újoncozás b) Csoportosítás: belpolitikai okok – a rendek visszaszorítása; külpolitikai okok – a török háború kudarca, a francia forradalom belpolitikai hatásai. Értékelés: A két kérdés szervesen összekapcsolódik, megállapítható, hogy a felvilágosult abszolutiz-mus összeomláshoz József külpolitikai kudarcai és a francia forradalom kitörése vezetett. c) József reformjai, és minden felvilágosult abszolutizmus modernizációs kísérlet volt, melyet az abszo-lút uralkodók a hatalmukat kihasználva kíséreltek meg végrehajtani. E politika legfőbb ellenzői és akadályozói a hagyományos rendi vezető rétegek (arisztokrácia, nemesség, egyház), mert kiváltságai-kat, pozícióikat jelentősen érintették a változások. A francia forradalom azonban egyértelművé tette, hogy a modernizáció, a feltörekvő polgárság fel-számolja az abszolút hatalmat. Nyilvánvalóvá vált, hogy az abszolút uralkodók nem folytathatnak har-cot saját nemességükkel, hiszen egyedül rájuk támaszkodhattak a forradalmi mozgalmakkal szemben. 2. feladat a)


aláhúzott A visszavonás indoklása Elejét vegye a rendek ellenállásának, ne köve-teljék az országgyűlés összehívását, megadják az adót és az újoncokat.

félkövér Engedmények Visszavonja valamennyi rendeletét (kivéve hármat).

dőlt betűs Kivételek A jobbágy-, a türelmi és az alsópapságra vo-natkozó rendeleteket nem vonja vissza.

b) Mert ezt a három rendleletet tartotta a legalapvetőbbeknek, és ezek visszavonása jelentős csoporto-kat (protestánsok, jobbágyok, alsópapság) hozott volna nehéz helyzetbe. c) „a már meglévő mérés és becslés, mert már annyiba került, és még szükséges lehet, felhasználható legyen” d) Mert a rendi alkotmány szerint az adók és az újonclétszám megszavazása az országgyűlés jogköre. Mivel közép- és alsó szinten nem volt központi közigazgatás (a közigazgatás a megyék kezében volt) az adók behajtását és az újoncozást is a megyék végezték, amelyek viszont ragaszkodtak rendi jogaik-hoz. 3. feladat a)

Törvénycikk Tartalom Ok és értelmezés

III. tc. Hat hónapon belül meg kell koronázni az új királyt.

II. József nem koronázta meg magát. – A király-nak esküt kelljen tennie a magyar rendi alkot-mányra.

VI. tc. A koronát Budán kell őrizni.

II. József a bécsi kincstárba szállíttatta. – Meg kell adni a tiszteletet az ország különállását jelképező Szent Koronának. Buda fővárosként szerepeltetése a régi és új különállásra egyaránt utal.

X. tc. A Pragmatica Sanctio megújítá-sa kiemelve az ország különál-lását.

II. József be kívánta olvasztani a birodalomba az országot. – Magyarországnak meg kell őriz-nie rendi különállását, és csak saját törvényei szerint kormányozható.


32

b) Kapcsolódás: Pragmatica Sanctio – az 1723. és 1741. évi törvények. Eltérés: II. József politikájának ellenhatásaként a Habsburgok sokkal egyértelműbben kényszerültek meghatározni Magyarország birodalmon belüli különállását. 4. feladat a)

A) nemzetiségi követelések; B) jobbágyi követelések; C) Habsburg–porosz ellentét; D) francia for-radalom

b) Fekete nyilak: kényszer, fenyegetés. Szürke nyilak: engedmények. 5. feladat a)

Szempontok Reformátorok Társasága Szabadság és Egyenlőség Társasága

Államforma köztársaság köztársaság A birodalomhoz fűződő viszony függetlenség függetlenség Nemzetiségek föderatív köztársaság föderatív

Társadalmi program a nemesség egyenlősége, jobbágyság bérlővé válik teljes jogegyenlőség

Országgyűlés a parasztság és a polgárság is képviselteti magát

Megcélzott (politizáló) társadalmi réteg

reformer nemesség és reformer polgárság reformer polgárság

A megcélzott réteg súlya az országban nagyon szűk elenyésző

b) A gironde elképzeléseihez.

17. A NAPÓLEONI HÁBORÚK – FELLENDÜLÉS ÉS VÁLSÁG 1. feladat a)

A) az állam eladósodik; B) áremelkedés; C) bővül az élelmiszerek piaca; D) a köznemesség polgá-rosodása; E) a piac beszűkülése; F) a köznemesség nyitott a reformokra

b) Ipar: Fellendült a nyersanyagok és félkész áruk termelése, de a válság idején átmenetileg vissza-esett. Kereskedelem: Fellendült az állami felvásárlás és a növekvő kereslet révén, de a devalváció komoly károkat okozott. 2. feladat a) Teljes mértékben ismerte a magyarországi viszonyokat b) Mert Batsányi János nemcsak lefordította a kiáltványt, de információkkal is ellátta a franciákat. c)

1. Napóleonban a forradalom képviselőjét látták. 2. Napóleonban az idegen hódított látták számos európai példa alapján. 3. Nem bíztak a francia rendezés tartósságában. 4. A Habsburg-dinasztia biztosította alapvető kiváltságaikat II. Lipót idején.


33

3. feladat a) Morvaország és Alsó-Ausztria b) a földrajzi közelség (szállítás lehetősége) és a felvevőpiac (fejlett területek) miatt. c) Infláció: A papírpénz értékének csökkenése, ugyanannyi pénzért kevesebb árut lehet vásárolni. Devalváció: A pénz leértékelése. Erre akkor kerül sor, ha az infláció révén a papírpénz elértéktelene-dik. d) Mert az ezüstpénz anyagában hordozta fedezetét, a nemesfémet (ezüstöt). 4. feladat a)

A csoportosítás szempontjai Társadalmi rétegek

földbirtokosok kormányhivatalnokok

értelmiség (honoráciorok) orvos, ügyvéd – a köz szolgála-

tában polgárok – kereskedő, háztu-

lajdonos, tanár, pap mesteremberek

származás függős égi viszonyok foglalkozás

b) Hiányzó szempont: a vagyon. Okok: A nemesi szemlélet szerint a vagyonnál az említett szempontok fontosabbak. (Egyébként a va-gyoni helyzet alapvetően a táblázatba foglalt három szempont függvénye volt.) c) Törvények: 1351 – egy és ugyanazon nemesi szabadság és ugyanez Werbőczy Hármaskönyvében. Tartalmuk: elvileg minden magyar nemes egyenlő, s azonos jogokkal rendelkezik, a báróktól kezdve a bocskoros nemesekig. 5. feladat a) Forrásrészlet: „egy csoportja dolgozott csupán, akiket (…) zselléreknek neveztek; a házon, a kerten és egy kis szőlőn kívül más járandósággal nem rendelkeztek, ez pedig a család fenntartásához nem volt elég.” Meghatározás: zsellér – a jobbágyság azon része, mely csak házzal és kis kerttel rendelkezett, amiből nem tudott megélni, ezért (többnyire természetben fizetett) bérmunka vállalására kényszerült. b)

A földesúri gazdaság része vagy az itteni tevékenység Forrásrészlet A részlet lényege

a forrásban szakkifejezéssel„12 ezret parasztok gondoztak”

A birtok felén a jobbá-gyok gazdálkodtak.

parasztok által gon-dozott terület úrbéres föld

„a másik 12 ezer a mi mű-velésünk alatt állt (…) a saját embereinkkel műveltettük meg.”

A birtok másik felét a földesúr irányítása alatt saját emberekkel műveltették.

a mi művelésünk alatt álló terület majorság

„hatezer juh volt a birto-kunkban (…) a spanyol merinó jobb fajta leszár-mazottai voltak”

minőségi juhtartás alakult ki

nincs – juh volt a birtokunkban

majorsági állattenyésztés

„a pálinkalepárló készülék egy nagy épületben állt”

burgonyából és gaboná-ból pálinkát főztek el-adásra

nincs – pálinkalepárló

kiegészítő tevékenység

„az eladásra hizlalt állato-kat etettük”

az ipari melléktermékkel hizlalták a majorság állatait


34

c) A majorság felhasználta az úrbéres jobbágyok munkaerejét (robot), egyben munkát ad, s a jobbá-gyok termékeit is feldolgozza és értékesíti. d) a kilencedről e) A XIX. század közepén Magyarországon a birtokos nemességre a majorságra épülő árutermelés a jellemző. A majorsági földterület a birtok szántóinak a felét is kitehették. A majorságokat az úrbéres telkek után járó robottal, illetve a népszaporulat révén egyre népesebb zsellérség bérmunkájával mű-veltették meg. A majorságokban főleg gabonatermesztés folyt. A földbirtokosok a növénytermesztés mellett állattenyésztéssel is foglalkoztak. Igyekeztek az új eljárásokat átvenni és új állatfajtákat te-nyészteni (pl. merinó juh). Az állatokat jórészt a közös legelőkön tartották. Az állatok gyapját, illetve húsát piacra termelték. A majorságokban kisebb élelmiszeripari üzemek (pl. pálinkafőző) is működtek, amelyek a majorság és részben a parasztok termékeit dolgozták föl. 6.

AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KORÁNAK MÉRLEGE (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. feladat a) Lásd a táblázatot! b)

A) várháborúk B) tizenöt éves háború C) felszabadító háború D) betelepülés E) betelepülés F) népszaporulat

c)

1. nemzetiségi összetétel 2. a parasztság földellátottsága (telekhányad) 3. ipar fejlődése (piac és munkaerő)

2. feladat a)

A) arisztokrácia; B) nemesség; B1) birtokos nemesség; B2) hétszilvafások stb.; C) kiváltságos cso-portok; D polgárság; D1) székelyek, kunok, jászok, szászok; E) jobbágyság; E1) telkes gazdák; E2) házas zsellérek; E3) házatlan zsellérek; E4) cselédek

b) Változás Lehetséges okok

A társadalmon egészében nőtt a polgárság ará-nya, s ezen belül a kézművesek száma is nőtt.

A békeidőben megkezdődő fejlődés, majd a las-san beinduló városiasodás.

A jobbágyság rétegződése, ezen belül a telkesek csökkenése, illetve a telekhágyad csökkenése.

A népességnövekedéssel párhuzamosan megszűnt a földbőség és megkezdődött a telkek aprózódá-sa.

c) származás, jogi helyzet (arisztokrata, nemes, polgár, jobbágy), vagyoni helyzet d) Alapvető szerepet játszott a származás és a jogi helyzet – ezt más tényezők nem írhatták felül. Az ingatlan, majd az ingó vagyon az egyes rétegeken belül hozott létre hierarchiát. e)

Az arisztokrácia többségét jellemzi Idő a gazdaságban a rendi világban az udvarhoz fűződő

viszonyban

XVIII. század eleje hagyományos gazdálkodás

a rendi jogok védelmezői ellenséges

XVIII. század vége majorsági gazdálkodás közömbösek vagy ellenségesek udvarhű (aulikus)

Népességszám Év Minimum Maximum

1500 3,2 4,2

1600 2,8 3,5

1700 2,2 3,8

1787 9,5

1804 10,5

1848 13,2 14,6


35

3. feladat a) Minta: b)

1. Nagy-Britannia és Magyarország 2. az örökös tartományok és Magyarország 3. Lengyelország és Magyarország 4. Magyarország XVIII. század eleji és XVIII. század végi állapota

ipari forradalommanufaktúrák

elterjedése

céhes ipar

iparilag elpusztult

vetésforgó

háromnyomásos rendszer

kétnyomásos rendszer

földmuvelés visszaszorulása


36

III. A REFORMKOR ÉS A FORRADALMAK KORA (1820–1849)

18. A REFORMOK MEGINDÍTÓI: SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS WESSELÉNYI MIKLÓS 1. feladat a) A kedvelt célpont Nyugat-Európa – vonzotta a kortársakat az itteni fejlett gazdaság és politikai rendszer. b) Egyrészt tanulmányutak voltak. Nyitottá tették őket a polgári átalakulás és a nemzeteszme iránt. Másrészt a szórakozást szolgálták. c)

1. Tapasztalta az angol polgári fejlődés vívmányait. 2. Wesselényi hatása. d)

1. Magyarország modernizálásának igénye. 2. A nemzeti tényezők fokozottabb figyelembe vétele. 2. feladat a) Sérelmek: nem hívják össze az országgyűlést, devalváció, megyei önkormányzat megsértése, neme-si birtok sérthetetlenségének megsértése Lényegük: a rendi alkotmány megsértése. b) nem fizetnek adót, nem adnak újoncot, nyíltan tiltakoznak és burkoltan fenyegetnek c) királyi küldöttek katonai erővel végrehajtják a rendeleteket d) még nagyobb ellenállással válaszolnak e) Kimenetel: az udvar meghátrál és összehívják az országgyűlést. Okok: az erős rendi ellenállás, a húszas évek forradalmi hulláma Európában. 3. feladat a)


aláhúzott A kormány szerepe Sokan csak a kormányt lemaradásunk miatt. Pedig ennek más okai is vannak.

félkövér A hitelhiány következményei A nagybirtokos nem tud fejleszteni. Magas a kamat.

dőlt betűs Javasolt magatartás Amin nem lehet változtatni azt tűrni kell, amin lehet, ott tevékenykedni.

dőlt betűs és félkövér A robot minősítése A robotnál a bérmunka sokkal kifizetődőbb.

b)

Tényező Törvény, illetve rendszer a hitel hiánya ősiség robot jobbágyrendszer c) Megoldás: a hitel megkönnyítése, a bérmunka lehetővé tétele. Elutasított megoldás: politikai változások követelése. Indoklás: A kormányzat politikáján nem, saját gazdálkodásunkon tudunk változtatni. d) A robot kiváltásához (bérmunka, eszközök, épületek stb.) tőkére, vagyis hitelre van szüksége a bir-tokosoknak. e) A nemességnek fejlesztéseihez pénzre van szüksége, és ezt kölcsönökből, hitelből lehetséges csak finanszírozni. Ám a nemesség, annak ellenére hogy a kölcsön fedezetéül hatalmas földbirtokvagyonnal rendelkezik, nem kap hitelt. Ennek alapvető oka az ősiség törvénye, amely tiltja az öröklött nemesi birtokok elidegenítését, eladását. Így a hitelező, amennyiben a nemes nem fizet, nem tudja a fedezet-ként szereplő vagyont megszerezni, ezért nem is mer hitelezni, vagy csak a kockázatnak megfelelő na-gyon magas (uzsora-) kamatra. Megoldást csak e törvény hatályon kívül helyezése hozhat. A jobbágyok úrbéres földjeik után az Úrbárium óta meghatározott mennyiségű ingyenmunkával, ro-bottal tartoznak a földbirtokosoknak.


37

Azonban a jobbágyok abban érdekeltek, hogy minél kevésbe használják el a robotban munkaerejüket és eszközeiket, ezért munkájuk alacsony hatékonyságú és rossz minőségű, ami a majorsági termelés számára rendkívül kedvezőtlen. A megoldást a bérmunka alkalmazása jelentené, mivel a bérmunkás, munkája megtartása érdekében intenzíven dolgozik. Ha a földbirtokosok korszerű eszközöket szereznek be, nagyobb hatékonysággal tudnának termelni, ami hosszú távon megtérítené, sőt kamatoztatná a földbirtokosok számára a felvett hitelt. 4. feladat

Szempontok Széchenyi István Wesselényi Miklós Egyezések és különb-ségek okai

Célok nemzeti felemelkedés és polgári átalakulás

nemzeti felemelkedés és polgári átalakulás

Összevetés megegyező A dinasztiához fűződő viszony kerüli a konfliktust ha kell vállalja

a konfliktust Összevetés erősen eltérő

Egyezések: hasonló származás, hasonló eszmei hatások (liberalizmus, naciona-lizmus), küldetéstudat

A tömegmozgalmak megítélése Ezeket el kell kerülni! Meg kell nyerni ezeket

céljaink eléréséhez. Összevetés eltérő

A rendi politika meg-ítélése

a rendi-sérelmi politika elvetése

a rendi politika fel-használása és moder-nizálása

Összevetés részben eltérő

Különbségek: eltérő gazdasági hát-tér, vallási háttér, csa-ládi hagyományok, földrajzi kötődések

5. feladat

Kép Műfaja Célja Eszközei A fiatal utazó (5.) portré emlék öltözet, beállítás

Felajánlás (10.) illusztráció idealizálás beállítás, öltözetek, tekintetek

Díszmagyarban (12.) portré emlék, idealizálás öltözet, beállítás A Lánchíd előterében (14.) életkép (zsánerkép) emlék, személyiség

bemutatása téma, öltözet, díszlet

Gyakorlati tevékenysége (19.) karikatúra gúny öltözet, szimbólumok,

túlzás

19. A REFORMKOR KIBONTAKOZÁSA 1. feladat a) A felvidéki szlovák parasztok (1.) a nyári dologidőben, aratás idején (2.) munkát vállaltak a délebbi területeken a betakarított termény bizonyos hányadáért (3.). b) A kolera miatt vesztegzárat rendeltek el, s a felvidéki jobbágyok nem tudtak a déli területekre mun-kába menni, ami veszélyeztette téli megélhetésüket, így a vesztegzár fokozta a járvány miatt amúgy is kitörőben lévő pánikot. c) Mozgalmak (név és évszám): Dózsa György – 1514; Horea és Closca – 1784; kolera – 1831 Ok(ok): a probléma fontosságának a kiemelése; a véres és veszélyes helyzet felvázolása, a megoldás szükségességének kiemelése stb. d) Számsor: 6.; 4.; 7.; 2.; 3.;8.; 5.; 1. e) Arra utal, hogy a kormány nem képes megvédeni a nemeseket a nép haragjától. (Pl. a kormány kés-lekedése tette olyan véressé az erdélyi román parasztlázadást.) f) közös érdekek: a jobbágyság és a nemesség közös érdekek mentén történő egyesítése – érdekegyesí-tés.


38

szabadság és tulajdon: az érdekegyesítés lényegi elemei – a jobbágyságot is részesíteni kell a szabad-ságjogokból és tulajdonhoz (a jobbágytelekhez) kell juttatni. 2. feladat a) Megváltás fizet utána: az úrbéres telek után járó szolgáltatásokért (robot, dézsma, ajándék stb.). Mentesül alóla: a szolgáltatásoktól (robot, dézsma, ajándék stb.). Tulajdonába jutott: a jobbágytelek (az úrbéres föld). b) Önkéntes örökváltság: a jobbágy a földesúrral való szabad megegyezés alapján (vagyis az alku során létrejött árért) válthatja meg úrbéri terheit és juthat az úrbéres föld szabad tulajdonába. Kossuth álláspontja: az önkéntes örökváltság csak lassan alakítja át a társadalmat. c) A jobbágyok részéről: nincs pénzük a megváltásra (egy vékony módos rétegtől eltekintve). A birtokos nemesek részéről: pénzre van szükségük a robot pótlására (munkaerő, eszközök, épületek) d) Szempont: politikai – nem valósul meg az érdekegyesítés, ami a nemzeti és polgári átalakulás zálo-ga. Forrásrészlet: „Azt hisszük, biztosíthatjuk nemzetünk jövendőjét, ha a jövendő épületének alaprakását elmulasztottuk? És mi lehet ezen alap más, mint a néppeli egy testté forrás, s ekként egy ép, egészsé-ges nemzeti test előteremtése, erről pedig miként lehet csak álmodnunk is, míg az úrbéri viszonyoknak gyűlölség-nemző választófala fennáll (…)” 3. feladat

1. csoport a) A népképviseletet utasítja el. b) 1. a tömeget (csak) ígéretekkel lehet befolyásolni; 2. a felizgatott tömeg cselekedetei kiszámíthatatlanok. c) Elutasítás: a kötelező örökváltság. Indoka: a jobbágyok nem tudnak fizetni, így bármilyen megoldás (francia példa) kisemmizi majd a nemességet.

2. csoport a) Az abszolutizmust és a köztársaságot utasítja el. b) A rendi monarchiát érti. c) A megye védelmezte a rendi alkotmányt – ezért erősítése helyes volt. d) A megye aktivitása veszélyezteti a fennálló viszonyokat, így jogköreinek bővítés veszélyes. Összegzés:

Államberendezkedés A vármegye szerepe és felépítése Jobbágykérdés

rendi dualizmus erős, védekezésre képes vármegye a régi felépítés alapján

az önkéntes örökváltságot elfogad-ják, de a kötelezőt elutasítják

4. feladat „(...) hogy közigazgatásunkban minden egység hiányzik, s ahelyett, hogy, mint más országokban látjuk, egy középponti hatóságot találnak, mely a közigazgatásnak fonalait kezében tartva, az egész állományi gépnek bizonyos irányt ad, nálunk a közigazgatás részint a kormány, részint a tör-vényhatóságok által gyakoroltatik, sok tekintetben teljes függetlenséggel s minden vezérelv nélkül, olyannyira, hogy nemcsak az egyes törvényhatóságok, hanem még a kormány egyes orgánumai kö-zött is a legnagyobb véleménykülönbséget találjuk a közigazgatási tárgyakban, s az udvari kan-cellária és helytartótanács például, nemegyszer valóságos ellentétben állnak egymással. (...) Nálunk a szabadság eszméjének legferdébb felfogása következtében a megyét nem az országgyű-lésnek alárendelt, hanem vele rendezett hatalomnak tekintik; a törvényhozás a megyékre nem bír semmi befolyással, a megyék ellenben utasításaik által a törvényhozást saját kívánataik or-gánumává teszik. Ily körülmények közt természetes, hogy a törvényhozás hatásköre mindig szűkebb-re szoríttatik.” (Eötvös József: Reform, 1846)


39

a) Jel Cím Értelmezés

Emelje ki kékkel! A követendő cél Erős központosított állam, amely kézben tartja, irányítja a közigazgatást.

Emelje ki pirossal! A megye értékelése Nincs alárendelve a megye a törvényhozásnak, így nem érvényesülhet a központi akarat.

Emelje ki zölddel! A kormányzat értékelése Nincs összhang, mert nincs központi vezetés. b) Az erős, központosított (centralizált) polgári alkotmányos állam hívei voltak. c)

1. A haladás (a polgárosodás felé) szükségszerű és pozitív. 2. Retorikai eszközök: először a számára nyilvánvalóan hamis állításokat sorolja fel, majd csattanó-ként a saját álláspontját.

Kifejezés: „legmakacsabb konzervativizmus zászlaja” d) Eötvös József és Kossuth Lajos abban a tekintetben egyetértett, hogy a megyei szervezet elavult közigazgatási egység, és modernizálásra szorul. Kossuth Lajos azonban az adott politikai helyzetben a megyét tekinti az abszolutisztikus törekvésekkel szembeni ellenállás alapvető bástyájának, míg Eötvös József az adott politikai helyzetet figyelmen kívül hagyva, csupán elvi síkon érvel a megye ellen. E taktikai különbségen kívül elmondható, hogy Eötvös a modernizáció útját a francia központosított államban látja, Kossuth viszont a korszakban semmivel se kevésbé modern angol mintát tekinti elő-nyösebbnek, mert az véleménye szerint a helyi hatalom ellensúlyát képezheti a központi végrehajtó hatalom túlzott erejének. Kiemelhetjük Kossuth érveléséből a forradalom, a felfordulás elkerülésének motívumát. Azért is fon-tosnak tartja a vármegyét, mint ellensúlyt, hogy ne kerüljön sor radikálisabb megmozdulásokra. Ez utóbbi gondolatot alátámasztja a következő, a tankönyvből kimaradt forrásrészlet: „És emellett minő támasza ez a megyei rendszer magának a királyi széknek is! Ha Franciaország 1830-ban megyei rendszerrel bírt volna, X. Károly minden ordonáncai mellett sem veszté vala el tró-nusát. Az ordonáncok megbuktak volna a megyékben, és az ország megtartotta volna alkotmányát, és a király megtartotta volna trónusát, és a Bourbon-ház nem lett volna földönfutóvá.” (Kossuth Lajos: A magyar politikai pártok értelmezése, 1847)

20. POLITIKAI KÜZDELMEK A NEGYVENES ÉVEKBEN 1. feladat a) Folyamat: a magyar nyelv folyamatos, de apró lépésekkel történő térnyerését jelzik. Okok: a nemzeti öntudat fejlődése; a reformerők fokozatos erősödése; a nyelvkérdésben lassan minden politikai irányzat egyetértett; a kormányzat levezető szelepnek szánta, hogy e kérdésben enged; csak a nemzetiségek tiltakoztak ellene stb. b) az országgyűlés nyelve; a törvények szövegezése magyarul; a Helytartótanács és az alá tartozó hi-vatalok ügyviteli nyelve; a bíróságok nyelve; a királlyal tartandó kapcsolat nyelve c) Az állam működésével kapcsolatos intézmények és az állami hivatali ügyintézés kötelező nyelve. d) a magánéletben, az egyházaknál, a gazdasági életben, a civil társulatoknál e) Szint(ek): a főiskolai és egyetemi szintre vonatkozik. Indoklás: elképzelhetetlen lett volna a magyar nyelv bevezetése más (alacsonyabb) szinten, mivel egyházi kézben volt a közoktatás.


40

2. feladat a) Törvénycikk Tartalma Jelentősége

1844:IV. tc. a birtokbírhatási jog kiterjesztése

A hitelélet fejlődése, mivel nem nemes is megsze-rezheti a zálogbirtokot (ha nem esik az ősiség alá). Földet vásárolhatnak a befektetők, ami a mező-gazdasági színvonal emelkedést hozhatja

1844:V. tc. hivatalok megnyitása a nem nemesek előtt

A honorácior értelmiség térnyerése, ami a polgá-rosodást segítheti elő.

b) az országgyűlés által bevett vallásnak minősített felekezeteket (római katolikus, görög katolikus, evangélikus, református, unitárius, görögkeleti) c) az izraelitákra 3. feladat a)


félkövér Az osztrák álláspont Kigúnyolják a magyarokat és képtelennek tartják őket az iparcikkekkel való önellátásra.

dőlt betűs A mozgalom okai Miután az országgyűlés nem érte el a Magyarország számára káros vámszabályok mellőzését, létrehozták a Védegyletet.

dőlt betűs és félkövér A mozgalom céljai

Szabad kereskedelmet követeltek, vagyis az osztrákoknak kedvező vámeljárások megszüntetését és szabad kereskedel-met a vámkülfölddel.

b) Kossuth és Pulszky Terézia is a hazai ipar fejlesztését tartja szem előtt, és a jelenlegi vámokat kár-hoztatja. A célok tekintetében más a megközelítés: Pulszky Terézia a szabad kereskedelmet emeli ki és az osztrák ipar védelmét kárhoztatja, míg Kossuth részben, a Védegylet alapszabályzata egyértelműen védvámokról beszél, vagyis a szabad kereskedelemnek a magyar ipar érdekében történő korlátozásá-ról. 4. feladat a) Meghatározás: Főispánt helyettesítő megbízott, akit az uralkodó állít a megye lére (amennyiben a főispán valamiért akadályozva van). Az adminisztrátor élhet a jog szerint széles főispáni jogokkal. Jelentősége: A megyei nemesség megtörését szolgálja. Az adminisztrátor a főispáni jogkörrel részben a magyar jogot felhasználva léphet fel, s a megyét az uralkodó eszközévé teszi. b) Forrásrészlet: „a megyei önkormányzásnak tettleges megszüntetése után magának az alkotmánynak és az általa biztosított polgári szabadságnak is megsemmisítése” Értelmezés: A megyék az alkotmányosság biztosítékát jelentik. Összevetés: A körirat a liberális nemesség álláspontját tükrözi. (S valóban, a kormány támadásaival szemben egyedül a vármegyei önkormányzat jelentett komoly ellenpólust.) 5. feladat a)

első bekezdés a-e) pontok utolsó bekezdés Cím Az alkotmányosság biztosítékai Követelések, program Ausztria és Magyarország viszonya b)

1. felelős kormány 2. szabadságjogok (sajtó, gyülekezés, egyesülés)


41

c) Pontok A nyilatkozatban szereplő kifejezés Értelmezés

a) „a közterhekben osztozkodás” közteherviselés

b) a honpolgárok (…) képviselet alapján (…) jogokban való részesítése” népképviselet

c) „törvény előtti egyenlőség” törvény előtti egyenlőség

d) „kármentesítés mellett, kötelező törvény általi”

állami kártalanítással történő kötelező örökváltság

e) „ősiség eltörlése” az ősiség eltörlése d)

A) alárendeltség (gazdaság); B) az alkotmányosság kialakulása; C) kölcsönös bizalom

21. A NEMZETI ÉBREDÉS ÉS A NEMZETISÉGI KÉRDÉS 1. feladat a)

A) Az emberiség nemzetekből áll. B) Az ember egyszerre csak szűk körben képes tevékenykedni. C) A nemzet szolgálata az emberiség szolgálata.

Betűjel Jellemző forrásrészlet

A „Az emberiség egésze nem egyéb számtalan háznépekre oszlott nagy nemzetségnél…” B „Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet fényével,…”

C „ott leled a természettől vett tudományt, mely szerelmedet egy háznéphez s ennek körén túl egy hazához láncolja.”

b) A közösségért való tevékenységben. c) Nemzet és emberiség összekapcsolódik. 2. feladat a) nyelvhasználat a magánéletben, nyelvhasználat a hivatalokban, polgári szabadságjogok b) Ezek egyéni szabadságjogok. c) Forrásrészlet: „(…) megkínálunk titeket az értelem, az igazságszolgáltatás, a törvényalkotás, a föld-birtok szabadságával, megkínálunk titeket alkotmányos polgársággal, politikai nemzetiséggel” Értelmezés: A polgárosodás vívmányait (jobbágyfelszabadítás, birtokbírhatás stb.) és a törvény előtti egyenlőséget nemzetiségi különbség nélkül mindenki élvezheti. d) Meghatározás: Minden polgár különbség nélkül birtokolja az egyéni szabadságjogokat, de kollektív politikai jogokkal (törvényhozás, kormány stb.) csak a egy, a magyar politikai (a nemzetiségeket is magába foglaló) nemzet rendelkezik. Analógia: Franciaország.


42

3. feladat a)

Szempont Magyar vezető réteg A nemzetiségek vezető rétegei A nemzeti mozgalom alapvető célja a nemzetállam létrehozása a nemzeti lét minél szélesebb

kifejtése

Összevetés ugyanaz, csak a lehetőségeknek megfelelően más szintet tűz ki maga elé

A nemzeti mozgalmakat érő eszmei hatások liberalizmus és nacionalizmus liberalizmus és nacionalizmus

Összevetés megegyezik A jobbágysághoz való viszony megnyerésük – érdekegyesítés nemzeti egység

Összevetés más módszerekkel, de megegyező A vezető réteg aránya és súlya jelentős csekély

Összevetés A magyar vezető réteg helyzete sokkal kedvezőbb volt a nemzeti egység létrehozása szempontjából.

b) A francia forradalom példája: Franciaországban a forradalmi nemzet a jogkiterjesztéssel (és kény-szerrel) a nemzetiségeket a francia polgári nemzetben egyesítette. Egy politikai nemzet: Egyéni jogokkal nemzetiségre való tekintet nélkül mindenki rendelkezik, de kollektív jogot nem kapnak a nemzetiségek, akik így a magyar politikai nemzet részei. Kapcsolatuk: A jogkiterjesztéssel vélték megvalósíthatónak a nemzetállamot. c) A jobbágykérdéssel. 4. feladat a)


aláhúzott A lengyel nemesség politikája Földet ígértek a rutén parasztoknak, ha velük tartanak.

félkövér A rutén parasztok szerepe Felkeltek a lengyel nemesség ellen és felkoncolták őket.

dőlt betűvel A Habsburg-kormányzat szerepeFelbujtották a parasztokat a nemesség ellen, nem riadtak vissza a legkegyetlenebb akcióktól sem. A kormányzat ezt megpróbálta tagadni.

dőlt betűs és félkövér

Az események hatása Magyarországra

A magyar nemesek a saját sorsukat látták benne, melyre konkrét példák is utaltak.

b) Számos megoldás jó: pl. A jobbágykérdés megoldása javíthatja a helyzetet. c) II. Lipót mind a parasztságot, mind a nemzetiségeket felhasználta a rendekkel szembeni nyomás-gyakorlásra. (Korábban Mária Terézia a dunántúli parasztmozgalmakra is hivatkozott, amikor kiadta az úrbéri rendeletet.) 5. feladat a) A nemzeti öntudat hiányát. b) A csonka társadalmi szerkezetre, az államiság hiányára vezeti vissza a problémát. c) Nem felel meg a tényeknek, két ok miatt sem: 1. Csák Máté nem volt szlovák; 2. a korszakban (XIV. század) nem voltak nemzeti mozgalmak. d) Paulinyi-Tóth nemzettudata sokkal egyértelműbb, „harcosabb”. Jan Papanek „többgyökerűségéről” vall: születése révén a szlováksághoz kötődik, más tényezők (neveltetés, hivatás) más népekhez kötik. Ebben szerepe lehet annak, hogy katolikus pap, így neveltetése más, látóköre szélesebb.


43

22. TÖRVÉNYES FORRADALOM ÉS KONSZOLIDÁCIÓS KÍSÉRLET 1. feladat a)

Témakör Pontok Értelmezés Kormányzás 2. az országgyűlésnek felelős kormányzat Függetlenség 2., 9., 10., 12. egyesült és független ország Polgári szabadságjogok 1., 4., 6., 8. alkotmányos szabadságjogok biztosítása b) A kiáltvány – a szükségszerűen tömör megfogalmazás miatt – csak az úrbéri viszonyok megszünte-tésről szól, a reformkorban viszont annak módozatairól is vitáztak. 2. feladat „Nekünk T RR [Tekintetes Rendek], kiket a nemzet azzal bízott meg, hogy jelene felett őrködjünk, s jövendőjét biztosítsuk, nekünk nem szabad szembehunyva várni, míg hazánkat a bajok özöne elborítja; megelőzni a bajt, ez hivatásunk, s én akként vagyok meggyőződve, hogy ha ezt elmulasz-tanók, Isten, világ s önlelkiismeretünk előtt felelősekké válnánk, mindazon szerencsétlenségekért, mely az elmulasztásból következend (...) Igen is T RR, erős meggyőződésem, hogy dinasztiánk jövendője a birodalom különféle népeinek egy szívben-lélekben egyesüléséhez van csatolva, ezen egyesülést nemzetiségeink respektálása [tisztelet-ben tartása] mellett csak az alkotmányosság érzelem rokonító forrasztéka teremtheti meg. (...) Elhatároztuk, hogy a közös teherviselés alapján a nép közterheibe, mikkel a megyei közigazgatást eddig egyedül fedezi, osztozni fogunk, s az ország új szükségeinek pótlásáról is hasonló alapon gon-doskodunk. Elhatároztuk, hogy az úrbéri viszonyokbóli kibontakozást kármentesítéssel összekötve eszközöl-jük, s ez által a nép és nemesség közti érdekeket kiegyenlítve hazánk boldogságának gyarapításával Felséged trónját megszilárdítjuk. A magyar közállomány jövedelmeinek és szükségeinek számba vételét és felelős kezelés alá téte-lét tovább nem halaszthatjuk, hogy úgy Felséged királyi székének díszéről, mint hazánk közszükségei-ről minden jogszerű kötelességek teljesítéséről sikerrel intézkedhessünk. (…) Azért collegiális kormányrendszerünknek magyar felelős minisztériummá alakítását minden re-formjaink alapfeltételének s lényeges biztosítékának tekintjük.” (Kossuth felirati javaslata, 1848. március 3.) a)

Jelölés Cím Értelmezés Emelje ki kékkel!

A cselekvés, a reformok alapve-tő oka

A reformokkal szeretnék elkerülni a nagyobb problémákat, vagyis a népmozgalmakat.

Emelje ki pirossal! Ausztriához fűződő viszony Alkotmány kell adni Ausztriának is.

Emelje ki zölddel! Az ország igazgatása Magyar felelős minisztérium követelése.

Emelje ki barnával! Kilátásba helyezett reformok Közteherviselés, jobbágyfelszabadítás állami

kártalanítással. b) Egyezés: A felirati javaslat idézett részletének minden pontja megtalálható az Ellenzéki Nyilatko-zatban, Kossuth ezen területeken tartalmában se többet, se kevesebbet nem követel. Eltérés: A helyzethez igazítása a követeléseknek – csak így lehet elkerülni a nagyobb bajt (a forradal-mat vagy a felkelést).


44

3. feladat a) A helyzet rendkívül kritikus, a népmozgalmak megállítása szinte lehetetlen. b)

1. Az országot magára kell hagyni – engedni, hogy a parasztság rátörjön a nemességre. 2. Tárgyalni kell Batthyányval és menteni a menthetőt. 3. Teljhatalmú biztos katonai erővel diktatúrát vezet be, amíg kell.

c) A legjobb megoldás: tárgyalni kell Batthyányval. A rendezés feltétele Batthyány-kormány elismeré-se. 4. feladat

1. csoport: III. törvénycikk a)

Szempont Értelmezés

A király jogköre és szerepe A kormányon keresztül gyakorolja a végrehajtó hatalmat, rendeletei csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek.

A felelősség kérdése A kormány minden tagja felelős az országgyűlésnek.

Átvett jogkörök A korábbi kormányszékek minden jogkörét átveszi a felelős magyar mi-nisztérium.

A hadsereg kérdése A Magyarországon állomásozó ezredeket a hadügyminiszteren keresztül, a birodalom más részein állomásozókat miniszteri ellenjegyzéssel irá-nyíthatja a király.

b) alkotmányos monarchia c) Probléma: Nem tisztázottak a jogkörök, a törvények nem szabályozzák pontosan a birodalomhoz fűződő viszonyt. Ok(ok): Az alkotmányosságra való áttérés során a királyi felségjogoknak (hadügy, pénzügy és a kül-ügyek) a felelős kormány kezébe kellene kerülni, de ezekhez az uralkodó ragaszkodik. A kérdést egyik fél sem viszi törésre, mivel kivárnak abban reménykedve, hogy a helyzet számukra kedvezően értelmezhetően alakul át.

2. csoport: IV–V. törvénycikk a)

Szempont Értelmezés

A király jogköre és szerepe Az országgyűlést összehívja, berekeszti, feloszlathatja – de csak a költségvetés elfogadása után lehetséges). Ezután három hónapon belül választásokat kell tartani.

A választási rendszer jellege népképviselet, cenzusos alapon

A szavazati jog feltételei

Akik eddig szavazhattak (megyékben és városokban egyaránt). A 20 év feletti bevett vallású férfiak (nem állnak gyámság és valami-lyen büntetés alatt) szavazhatnak ha: – 300 Ft vagy ¼ teleknyi vagyonnal bírnak; – iparosok és kereskedők s legalább egy alkalmazottjuk van; – 100 ezüst Ft feletti évi jövedelmük van; – értelmiségiek.

Választhatók Azok a választók akik – 24 év felettiek; – tudnak magyarul.

b) Vagyoni és műveltségi cenzust. (Említhető még a nemi és életkori feltétel.) c) Az értelmiség, a polgárság, a kézművesek és a birtokos parasztság tömegei előtt. d) Kivétel: a volt nemesek és polgárok. Értékelés: pozitív vonás, hogy a törvény nem elvesz jogokat, hanem kiterjeszti azokat. Negatív vonás-ként említhető, hogy lényegében meghagyta a volt kiváltságos rétegek politikai befolyását. (Ez a ne-messég többségének reformok melletti kiállásával magyarázható.)


45

3. csoport: IX. törvénycikk a)

Szempont Értelmezés Megszűntetett szolgáltatások úrbéri szolgáltatások – robot, dézsma, pénzbeli fizetések A kármentesítés alapja a megszüntetett szolgáltatások A kármentesítést fizeti az állam A kármentesítés módja elhalasztva a következő országgyűlésre b) Kötelező örökváltság, állami kártalanítással. c) Úrbéres telkeik tulajdonosává váltak d) A házatlan zsellérek és majorsági földeket használó jobbágyok. e) A szőlőbirtokok majorsági földek voltak, így továbbra is járt utánuk a szőlődézsma. 5. feladat A 12 pont a forradalom lendületében született, célja a tömeg mozgósítása, ezért rövid, tömör megfo-galmazású dokumentum, míg az áprilisi törvények hosszabb törvényalkotó munka során keletkező több oldalas dokumentum, így összevetésük nem könnyű. Alapvető célja mindkét dokumentumnak az önálló, polgári Magyarország megteremtése. Azonban jelentős hangsúlybeli különbségek figyelhetők meg a két szöveg között. A 12 pont mögött radikálisabb elképzelések húzódnak meg; például a jobbágyi viszonyok megszünteté-se akár kárpótlás nélkül vagy a sajtószabadság teljes megvalósítása. Ezzel szemben a törvények mér-sékeltebbek a fenti kérdésekben is (jobbágyfelszabadítás kárpótlással, a sajtótörvény kaucióval). A különbségek ellenére a döntő az összhang, ami a jellemezte a márciusi ifjúság és a liberális nemes-ség viszonyát is.

23. A VÉDELEM MEGSZERVEZÉSE 1. feladat a)

A) a magyar törekvések visszaszorítása B) ígéretek a nemzetiségeknek C) az egyéni (személyi) jogokat D) autonómia, elszakadás

b) Magyar: a magyar jobbágyságot teljes mértékben, a nemzetiségieket pedig részben nyerték meg. Nemzetiségek: csak a népesség kisebb részét nyerték meg. c) A jobbágyságot azért sikerült megnyerni, mert a magyar nemességnek tulajdonították a jobbágyfel-szabadítást. A térképről látszik, hogy a szlovák és a magyarországi román parasztság nem, az erdélyi román, a horvát és a szerb parasztság szembefordult a magyar szabadságharccal. 2. feladat a)

Balázsfalvi román nemzeti gyűlések 1848. májusi határozatok 1848. szeptemberi határozatok

szociális nemzeti szociális nemzeti az úrbéri viszonyok

eltörlése nemzeti függetlenség politikai tekintetben – román nemzetőrség

a dézsma eltörlése arányos szereplés minden területen –

a magyar kormány fennhatóságának

elutasítása

a jobbágyok ne fizesse-nek kárpótlást

előbb képviselet a ma-gyar országgyűlésben – azután tárgyalás az

unióról

– az unió elutasítása


46

b) A jobbágyság megnyerése. c) Az unió révén vezethetik be Erdélyben is azt a magyar országgyűlés által elfogadott törvényt, amely megszünteti a jobbágyi terheket. 3. feladat

1. csoport A táblázatba írandó: 1848. aug. 31. Az uralkodó elrendeli az önálló magyar hadügy- és pénzügyminisztérium megszünteté-

sét, mert azok léte ellenkezik a Pragmatica Sanctioval. 1848. szeptember 15. a szőlődézsma eltörlése → Bécs nem tudja a nemesség ellen fordítni a paraszto-

kat. 1848. október megalakul az országos Honvédelmi Bizottmány (OHB), amely a Batthyány-kormány

helyett a végrehajtó hatalmat gyakorolja. 1848. dec. 2. az áprilisi törvényeket szentesítő V. Ferdinánd lemondatása – az új uralkodó Ferenc Jó-

zsef. 1849. január – Pest a császári csapatok kezére kerül, az országgyűlés és OHB Debrecenbe költözik.

2. csoport A szerb felkelés kapcsolatai: az udvar támogatása és szerb önkéntesek érkezése. Politikai következmények: a magyar honvédség szervezésének megindulása (1848 májusa) – az önálló magyar bankjegy kiadása (1848 júniusa) – az országgyűlés megszavazza 200 000 újonc kiállítását a magyar honvédség számára (1848 július 11.) – a harc honvédő jellegének megjelenése.

3. csoport Pákozd a magyar Valmy. A csata azért jelentős, mert megállították Jelačić előrenyomulását (Pest felé), s időt nyertek a katonai felkészülésre. A népfelkelők akadályozták az ellenség utánpótlását.

4. csoport A magyar sereg schwechati veresége megakadályozta a bécsi forradalommal való kapcsolatot. A csá-szári sereg ezt követő ellentámadása során a magyar főváros (Pest-Buda) elesett, de a magyar seregek megőrizték harci értéküket, így a harc tovább folytatódhatott.

5. csoport A branyiszkói áttörés lehetőséget teremtett a feldunai hadsereg kitörésérére az Alföld, vagyis a magyar haderő kijelölt egyesülési területe felé. A császári haderő nem indult el a szabadságharc fővárosa, Debrecen irányába, így Görgey hadművelete biztosította a harc folytatásának katonai és politikai fel-tételeit. A felvidéki hadjárat sikere lehetetlenné tette a szlovákok fellépését a magyarokkal szemben (erre amúgy is csak kis hajlandóságuk volt).

6. csoport A székely ellenállás állította le Puchner előrenyomulását Debrecen irányába, vagyis biztosította a harc folytatásának lehetőségét. a gálfalvai győzelem a Székelyföldet szabadította fel, míg Piski és Nagy-szeben egész Erdély felszabadulását jelentette. A magyar győzelmek, és az, hogy Bem tisztességesen bánt a nemzetiségekkel, gyöngítette a magyarok elleni román fegyveres fellépés tömegbázisát. 4. feladat „Vác, 1849. évi január 5. A Feldunai magyar hadtest, melynek magva és értelmisége egykor az egyesí-tett ausztriai hadsereg állományához tartozott, mielőtt a magyar királyi hadügyminisztérium szente-sítése által a magyar ezredek kizárólag ez alá rendeltettek – engedelmeskedvén Magyarország alkotmányos királya akaratának –, megesküdött Magyarország alkotmányára és legelőször is a főherceg nádor főparancsnoksága alatt lett a Jellasics alatti cs. kir. sereggel ellenségesen szembeál-lítva, s azóta a legszomorúbb politikai zavarok dacára (…) engedelmeskedett. (…), kijelenti a követ-kezőket:


47

1. A Feldunai hadtest hű marad esküjéhez, miszerint Magyarországnak V. Ferdinánd király által szentesített alkotmánya fönntartásáért minden külső ellenséggel határozottan szembeszáll. 2. Hasonló határozottsággal fog a Feldunai hadtest mindazok ellenében is fellépni, kik az orszá-gon belül netán idétlen republikánus izgatásokkal az alkotmányos királyságot felforgatni megkí-sérelnék. 3. Az alkotmányos monarchia fogalmából, melyért a Feldunai hadtest utolsó emberig harcolni el van szánva, önként folyik, hogy neki egyedül azon parancsokat szabad és szándéka követni, me-lyek a felelős királyi hadügyminisztertől, vagy ennek maga által kinevezett helyettesétől (jelenleg Vetter tábornok) törvényes formában érkezendnek hozzá. 4. Minthogy a Feldunai hadtest szem előtt tartván Magyarország alkotmányára letett esküjét és szem előtt tartván önnön becsületét, teljes öntudatával van annak, mire köteles és mit akar: annálfog-va végezetül kinyilatkoztatja, hogy az ellenséggel folytatott bármely egyezkedésnek eredményét csak az esetben fogja elismerni, ha az egyrészt Magyarországnak azon alkotmányformáját, melyre a hadtest megesküdött, másrészt magának a hadtestnek katonai becsületét biztosítja.” (Részlet Görgey tábornok váci kiáltványából, 1849. január 5.) a)

Jelölés Cím Értelmezés

Emelje ki kékkel! A törvényességre való hivatkozás

A szöveg fő mondanivalója, hogy a hadsereg és tevékenysége törvényes, hiszen a király aláírta az áprilisi törvényeket.

Emelje ki pirossal! Politikai elhatárolódás A hadsereg elhatárolódik a radikális pl. köz-

társasági) eszméktől. Emelje ki zölddel! A politikai rendezés feltétele Rendezés csak az alkotmány alapján és a had-

sereg helyzetének biztosításával lehetséges. b) Cél: A hadsereg tisztikarának megnyugtatása, hogy a törvényesség alapján állnak. Kiadásának oka: A volt császári tisztek elbizonytalanodása (ha nem törvényes a hadsereg, akkor ők esküszegők és halál vár rájuk). Igazolás: A szöveg egésze szinte ezt hangsúlyozza, a többi rész is ehhez kapcsolódik. Például: „(…) engedelmeskedvén Magyarország alkotmányos királya akaratának –, megesküdött Magyarország al-kotmányára (…)” c) Az OHB a kiáltványt ellene irányuló fellépésként értékelte. d) A kiáltvány elérte célját, mert Görgey megőrizte a hadsereg egységét, s a tisztek zöme kitartott a szabadságharc ügye mellett.

24. FÉNYES GYŐZELMEK ÉS TRAGIKUS VERESÉG 1. feladat a) A kápolnai csatára utal. b) A jelentés téves információkat közöl. A császáriak ugyanis nem verték szét a magyar hadsereget („a lázadó csordákat”) – azok rendezetten vonultak vissza a Tisza vonala mögé. c) Windischgrätz a magyar hadsereg visszavonulását döntő vereségként értékelte. Ebben szerepet ját-szott, hogy lebecsülte ellenfelét, a magyar honvédséget. d) Az olmützi alkotmány kiadásával. e) A magyar fél elszántságának fokozása, s végső soron a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása. 2. feladat a) A Délvidékről és a Felső-Tisza vidékéről érkezetek csapatok, s ide érkezett a Görgey vezette Fel-dunai sereg. Jelentősége, hogy az ellenség szeme láttára sikerült létrehozni az erőkoncentrációt, a tá-madás feltételét. b) Cél: Döntő vereséget mérni a császári seregre. Mód: A császári főerők bekerítése Gödöllő térségében. Eredmény: Nem értek el teljes sikert, mert bár többször vereséget mértek a császári seregre, nem sike-rült bekeríteni azt.


48

c) Cél: Döntő vereséget mérni a császári seregre. Mód: A császári erők bekerítése Pest környékén, majd Buda visszafoglalása. Eredmény: A császári erőknek sikerült elkerülniük a bekerítést, de Magyarországon nem maradt jelen-tős császári haderő, s visszafoglalták az ország fővárosát, Budát. d) Megnyúltak a magyar sereg utánpótlási vonalai, így Bécshez közeledve a császári erők kerülhettek volna fölénybe az amúgy is kimerült magyar hadsereggel szemben. A Függetlenségi nyilatkozat után érzelmi szempontból is fontos volt Buda visszafoglalása. 3. feladat „Több ízben történt, hogy e zsarnok rendszer ellenében, melynek minden lépését vagy nyílt erőszak vagy bűnös ármány és cselszövény bélyegzé, a magyar nemzet önfenntartása végett, fegyveres véde-lemhez volt nyúlni kénytelen. És bár diadalmasan harcolta az igazságos védelem harcait, erejének használatában mindig oly mér-sékletet, s a királyi szó iránti hitben mindég oly bizakodó volt, hogy győzelmes fegyvereit azonnal letette, mihelyt királyai a nemzet jogait és szabadságait egy újabb alkukötéssel, egy újabb esküvel biztosították. Először. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzátartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai statusnak nyilváníttatik s ezen egész status területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelenttetik. Másodszor. A Habsburg–Lotharingiai-ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogá-sa által, nemkülönben azon merény által, miszerint az ország területi épségének feldarabolását, Er-délynek, Horvátországnak, Slavoniának, Fiuménak és területének, Magyarországtóli elszakítását s az evégett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott, saját kezeivel szaggatván szét úgy a pragmatica sanctiot, mint általában azon kapcsolatot, mely kétoldalú kötések alapján közötte s Magyarország között fennállott, ezen hitszegő Habsburgi s utóbb Habs-burg–Lotharingiai-ház Magyarország, s vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tar-tományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekeszttetik, a magyar koronához tartozó minden címnek használatától megfoszttatik, s az ország területéről s minden polgá-ri jogok élvezetétől számkivettetik. (…) Negyedszer. Az ország jövendő kormányrendszerét minden részleteiben a nemzetgyűlés fogja megál-lapítani, addig pedig, míg ez a fönnebbi alapelvek nyomán megállapíttatnék, az országot egész egye-temes kiterjedésében a nemzetgyűlés minden tagjának egyajkú felkiáltásával s közmegegyezéssel kinevezett kormányzó elnök, Kossuth Lajos fogja a maga mellé veendő miniszterekkel; úgy saját magának mint az általa vezetendő miniszterek személyes felelősségük s számadási kötelezettségük mellett kormányozni. (Függetlenségi nyilatkozat, 1849. április 14.)

Jelölés Cím Értelmezés

Emelje ki kékkel! Történelmi hivatkozás

A Nyilatkozat utal arra, hogy a magyarok mindig csak a törvényben rögzített jogaikért szálltak szembe a Habsbur-gokkal. Utal arra is, hogy a Habsburgok megsértették az Ausztria és Magyarország kapcsolatát szabályozó Pragmatica Sanctiot.

Emelje ki pirossal! A magyar fél szándékai

A Habsburgokat kizárják az uralkodásból, az államformáról később dönt a magyar országgyűlés. A végrehajtó hatalom a kormányzó (Kossuth) és a kormány kezében van, de felelő-sek az országgyűlésnek.

Emelje ki zölddel! Az ország státusza A magyar korona országai egységesen és feloszthatatlanul

függetlenek. Emelje ki barnával! A trónfosztás okai A Habsburg uralkodó hadsereggel támadt saját népe ellen,

feldarabolta az országot.


49

4. feladat a)

A magyar vezető réteg nézetei a Források az állam felépítéséről a magyar nyelvről a nyújtandó jogokról Katolikus főpapság magyar államegység egyéni jogok

Jellemző forrásrészlet „a magyarokkal egyenjogúsított más ajkú lakosokat a magyarok ellen fellá-zítják, dacára annak, hogy a szabadság és nyert jogok által (…) a vívmá-nyok gyümölcséből mindenki egyaránt részesül.”

Teleki László föderalizmus kollektív jogok Jellemző forrásrészlet „Nem csak Ausztria halt meg, hanem Szent István Magyarországa is.” Batthyány Kázmér magyar államegység magyar államnyelv egyéni jogok Jellemző forrásrészlet „az álladalomnak századok óta fennálló egysége” b) Választás: A püspöki kar álláspontjához. Indoklás: A mozgalom csak a vezető réteg mozgalma. A magyarellenes mozgalmakat csak provokáto-rok szítják (a szlovákok esetében valóban csak az is volt). c) Különbség(ek): Teleki föderalizált államot akart, Batthyány egységes nemzetállamot. Okok: Teleki Párizsból, már külföldről ítélte meg a helyzetet; Teleki egy levélben mondja el vélemé-nyét, a külügyminiszter hivatalos álláspontként. 5. feladat a)

Kérdéskörök Tartalom Államnyelv a magyar az államnyelv Nyelvhasználat községi és megyei szinten a magyar mellett az anyanyelv is használható Oktatás elemi szinten anyanyelvi oktatás Közigazgatás egységes, de a magyar mellett az anyanyelvet is lehet használni b) A nyelvhasználat kérdésében. c) A románokat és a szerbeket emeli ki. d) Mert ez a két nemzetiség fejtett ki nagyobb fegyveres ellenállást, így őket kívánták elsősorban meg-békíteni. 6. feladat b) 1. Komárom környéke. Előnyök: a Komárom erődrendszer lehetővé teszi a hosszú katonai ellenállást; még nem egyesült az osztrák és az orosz sereg; magyarlakta vidék. Hátrány: vereség esetén az magyar vezetés fogságba kerül. 2. A Délvidék (Szeged környéke). Előnyök: vereség esetén török területre távozhat a vezetés. Hátrányok: a terület elérése során egyesül-het az osztrák és az orosz sereg; részben nemzetiségek lakta vidék; császári kézben levő várak. c) A délvidéki tervet fogadták el, de ez sem valósulhatott meg, mert egyes magyar seregeket még az egyesülés előtt megvertek, mások meggyöngültek. d) El akarta kerülni a döntő összecsapást, lassítani akarta az orosz előretörést. e) 1849 május 1.: kibontakozó magyar fölény, az ország jelentős része magyar kézen van. 1849. június: az orosz beavatkozás miatt kibontakozik az ellenség erőfölénye. Az egyetlen esély az oroszok és az osztrákok külön-külön történő legyőzése. 1849. augusztus eleje: a döntő túlerő ellen csak rövid ideig lehetséges az ellenállás. 1849. augusztus 13.: a döntő túlerővel szemben a harc folytatásához hiányoznak a feltételek.


50

MAGYARORSZÁG ÉS A BIRODALOM VISZONYA 1711 ÉS 1849 KÖZÖTT (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. feladat a)

Év Dokumentum A dinasztia céljai A magyar vezető réteg céljai Külső hatások

1711 szatmári béke a dinasztia helyzetének megszilárdítása, a rendek megnyerése

amnesztia – a rendi jogok biztosítsa

spanyol örökösödé-si háború

1721–23 Pragmatica Sanctio

a nőági örökösödés elismertetése a hivatalszervezet modernizálása

a rendi jogok biztosítása

a nőági örökösödés elismertetése a birodalomban (1713-tól)

1741 országgyűlési törvények

a magyar rendek megnyerése

a rendi jogok biztosítása

örökösödési háborúk

1754–67 rendeletek az állam szerepének növelés, a birodalom modernizálása

a rendi jogok biztosítása felvilágosodás

1780–90 rendeletek

a birodalom modernizá-lása, a birodalom egységének megvalósítása

a rendi jogok védelme a magyar nyelv védelme

felvilágosodás

1791 X. tc. a rendek megnyerése rendi jogok biztosítása francia forradalom

1792–1815

a Napóleon elleni hábo-rúkban való részvétel feltételeinek biztosítása, abszolutizmus kiépítése

a rendi jogok védelme – a forradalmi mozgal-mak megakadályozása a rendi jogok védelme

francia forradalom és a napóleoni háborúk

1825–27 a rendek lecsillapítása és megnyerése

rendi jogok védelme – reformok és nemzeti vívmányok

az 1820-as forra-dalmi hullám, nacionalizmus

1832–36 a reformmozgalom tompítása

polgári és nemzeti reformok

az 1830-as forra-dalmi hullám

1839–40 a reformmozgalom tompí-tása engedményekkel

polgári és nemzeti reformok –

1843–44 a reformmozgalom visz-szaszorítása

polgári és nemzeti reformok –

1848 áprilisi törvények

a birodalom egységének megőrzése

A birodalmon belül önálló alkotmányos Magyarország

48-as forradalmi hullám

1849

olmützi alkot-mány, Függetlenségi nyilatkozat

egységes abszolút monarchia

Független Magyarország –

b) A rendi ellenzékiség átnő a polgári és nemzeti reformmozgalomba. c) A rendek a kiváltságaik mellett sikerrel védték az ország különállását is. Amint a rendi kiváltságok helyett a nemesség számára fontossá vált, ez a különállás lehetőséget adott a polgári-nemzeti mozga-lom kibontakozásához. d) A XVIII. században a birodalmi pozíciók erősítése mellett jelentős kezdeményező szerepet vállaltak a modernizációban, míg a XIX. században a birodalom csak fékezni akarta különböző módszerekkel a modernizációt.


51

2. feladat a)

A) gyakorlati út; B) törvényes út; C) pénzügy; D) hadügy; E) külügy; F) központi (birodalmi) hiva-talok

b) Az biztosította, hogy az alapvető kérdések (külügy, hadügy, pénzügy) Magyarországon is királyi felségjogoknak számítottak. c) A rendi államban a királyi felségjogok gyakorlását csak közvetett módon ellenőrzik a rendek (országgyűlés), így az uralkodó gyakorlatilag érvényesítheti a központi akaratot. d) A királyi felségjogok átkerülnek a kormány kezébe. 3. feladat a)

Piaci viszonyok Szempont Békés politikai viszonyok ipar mezőgazdaság

Fejlesztő hatások

A birodalom létéből fakadó X – X – A birodalmi gazdaságpoliti-

kából fakadó – – X X

b) Aláhúzás: vélt birodalmi érdekek c) Egybeesés: A népesség helyreállítása Magyarországon, a mezőgazdaság fejlesztése stb. Ellentét: Az ipar fejlődésének visszafogása, cseh és osztrák ipar fejlesztése, vámkérdés stb. d) Szolgálta: Megnőtt a magyar nyersanyagok és mezőgazdasági cikkek piaca. Gátolta: Versenyük nehezítette a magyar ipar kibontakozását. 4. feladat a)

Gazdaság Védelem Terület Terhek Előnyök

XVIII. század Oszmán Birodalom helyreállítja birodalmi hadsereg, háborúk, udvartartás

mezőgazdasági piac, védvámok

XIX. század Orosz Birodalom – birodalmi hadsereg, háborúk, udvartartás

birodalmi piac és tőke, védvámok

b) Magyarország külpolitikai helyzetét meghatározta, hogy az ország nem rendelkezett sem önálló hadsereggel, sem önálló külügyi apparátussal. A hadügy és a külügy királyi felségjognak minősült. Külpolitikai téren az ország érdeke alárendelődött az összbirodalmi érdekeknek, illetve a Habsburgok dinasztikus érdekeinek. Mindezek azonban sokszor megfeleltek a magyar érdekeknek is, gondoljunk csak a török elleni védelemre, vagy később az Orosz Birodalom elleni védelemre. Volt azonban ellen-példa is. A napóleoni háborúk után Ausztria a feudalizmus fenntartásában érdekelt retrográd hatalmi szövetség (Szent Szövetség) egyik meghatározó tagja lett, ami nehezítette a magyarországi modernizá-ciót, illetve az összefogást.


52

IV. A NEMZETÁLLAMOK ÉS A BIRODALMAK KORA (1849-1914)

25. EURÓPA A FORRADALMAK UTÁN 1. feladat a)

A) Az ingatag politikai helyzettel magyarázza a hatalom megragadását. B) A demokrácia látszatát kelti. C) Az arra alkalmas elit vezeti majd az országot, nem puccs történik, a hatalomátvétel alkotmányos. D) Azt sugallja, hogy szélesebb rétegek nyernek majd beleszólást a közügyekbe. E) Azt sugallja, hogy a létrehozandó felsőház a szabadságot és a törvényességet védi majd. F) A néptől kéri a hatalmat – amennyiben nem kapja meg, kész lemondani arról. G) Utal a nagy elődére, Napóleonra, s ezzel igyekszik legitimálni uralmát.

b) Dokumentum: Augustus önéletrajza. Különbségek: III. Napóleon kiáltványa a hatalom megragadását szolgálta, míg Augustus önéletrajza a hatalom gyakorlását igazolta. Hasonlóságok: Mindketten diktatúrát gyakoroltak, de igyekeztek azt a látszatot kelteni, hogy a nép akaratával összhangban cselekszenek. f) A) A fogalom tartalma (tárgykör): DEMAGÓGIA – szónoklat, politikai befolyásolás, eszköz a hatalom megszerzéséhez. B) Időbelisége: az ókortól napjainkig. C) Térbelisége: szinte a Föld minden államában. D) Jelentése (lényege): Részigazságokon, irreális elképzeléseken alapuló politikai (és egyéb) progra-mok, kijelentések rosszalló megjelölése. A) A fogalom tartalma (tárgykör): BONAPARTIZMUS – polgári politikai rendszer. B) Időbelisége: XVIII. század vége – XIX. század. C) Térbelisége: Franciaország. D) Jelentése (lényege): A hadseregre támaszkodó egyszemélyi diktatúra, amelyben korlátozottan mű-ködik a törvényhozás. Bázisát a kisbirtokos paraszti rétegek jelentik, jellemzője a konzervativizmus. A fogalom Bonaparte Napóleon kormányzati rendszerének általánosításából keletkezett. 2. feladat a)

Szempontok Magyar Orosz Mikor lépett hatályba? 1848 1861 Kiket érintett? a telki állományt használók általános Hogyan változott a föld tulajdonjoga?

a jobbágyok úrbéres földjeik tulaj-donosaivá váltak a földesúré maradt

Kik fizették a kárpótlást? az állam kötelezettséget vállalt rá a jobbágyoknak kellett megfizetniük b) A magyarországi jobbágyfelszabadítás az 1848-as forradalom sikere miatt előbb következett be. Oroszországban ezt csak a sikertelen krími háború kényszeríttette ki. A magyar jobbágyfelszabadítás a nem úrbéres jellegű földeket a földesurak tulajdonában hagyta, ami sok vitához vezetett. Oroszország jóval elmaradottabb volt, és ez a jobbágyfelszabadítás módjában is tükröződött. Itt ugyanis a jobbá-gyoknak kellett megfizetniük a kárpótlást, így további hosszú évekre tolódott ki a valódi felszabadulá-suk.


53

3. feladat a)

A) szárd király (II. Viktor Emánuel) B) francia császár (III. Napóleon) C) szövetség, melynek célja, hogy megszabadítsa Itáliát az osztrák megszállástól D) Savoya hercegségét és Nizza tartományt E) a hadiköltségeket a Felső-Olaszországi Királyság fogja viselni F) katonai segítség – 200 000 francia katona Itáliában

b) Franciaország célja: a területgyarapodás. Szárd királyság célja: hatalmi támogatást és katonai segítséget szerezni Ausztriával szemben. c) Franciaországnak nem állt érdekében, hogy egységes, erős Itália jöjjön létre. Ezért a szerződés csak Észak-Itália egyesítését engedélyezte. 4. 5. feladat

Megállapítás Igazolás, magyarázat Az egység forradalmi úton történő megvalósítását Itália gazdasági és társadalmi megosztottsága is lehetetlenné tette.

Itália földrajzi adottságai révén is több különböző királyságból állt. Az északi és déli területek fejlett-sége között rendkívül nagy volt a különbség.

Az egység dinasztikus megvalósulásában Cavournak kiemelkedő szerepe volt.

Piemont miniszterelnöke hatékonyan képviselte a királyság érdekeit az egység megteremtése során.

Az egység létrejöttében komoly szerepe volt a ha-talmi szándékoknak és a diplomáciai manőverek-nek.

Piemont ügyesen használta ki a korszak európai konfliktusait (pl. krími háború, porosz–osztrák háború) és nagyhatalmi ellentéteit.

Az egység létrejöttét egyszerre segítette a naciona-lizmus eszméje és az ipari forradalom terjedése.

A nemzetállam gondolata és az egységes piac iránti igény is az egység megvalósítását segítette.

26. A NÉMET EGYSÉG ÉS A POLGÁRI ÁLLAM 1. feladat a)

Szempontok Az ipari forradalom kibontakozását elősegítő tényezők

Nyersanyagok kiterjedt szénmezők, nyersanyagkészletek Infrastruktúra gyors ütemben épülő vasutak Piac a nemzeti piac fejlesztése (Németország gazdasági egysége) Szellemi tőke mindenkire kiterjedő közoktatás, az oktatás színvonalának emelkedése Társadalmi béke a munkavállalók helyzetének javítása Az államszervezet működése az állam növekvő szerepvállalása, pl. az oktatásban, egészségügyben Politikai egység 1871: a Német Császárság létrejötte b) Rendelkeztek a megfelelő nyersanyagokkal (kiterjedt szénmezők – Ruhr-vidék, Szilézia; vasérc – Elzász-Lotaringia). A nehéziparból szerezhető magas nyereség vonzotta a nyugati (angol és részben francia) tőkét. A befektetők egyúttal a fejlettebb eljárásokat is hozták magukkal.


54

2. feladat a)

Fogalmak Magyarázat

1. forradalmi út Alulról, a nép által kezdeményezett radikális változás a nemzeti egység megvalósítására. Társadalmi változásokkal is jár. Felülről, valamely uralkodóház vezetésével megvalósuló egység. A Habsburgok vezetésével a német államok lazább egysége valósult volna meg, Ausztria kulcsszerepével.

2. dinasztikus út a) nagynémet egység b) kisnémet egység A Hohenzollernek vezetésével megvalósuló egység Ausztria nélküli, po-

rosz vezetésű Németországot, modern, egységes nemzetállamot akart. b) Mivel 1848-ban nem sikerült forradalmi úton megvalósítani az egységet, a dinasztikus megoldások kerültek előtérbe. Poroszország a XIX. században katonai és gazdasági téren is a Habsburg Biroda-lom fölé kerekedett, ráadásul etnikailag alapvetően német volt, így a poroszok eredményesebben lép-hettek fel a németség vezetőiként. 3. feladat Értelmezés: Bismarck az erőpolitikában hitt, nem véletlenül nevezték őt vaskancellárnak. Tudta, hogy csak sikeres háborúk útján valósíthatja meg célját, a porosz vezetéssel létrejövő kisnémet egységet. A karikatúra azt is sugallja, hogy Németországon belül sem híve mindenki az egységnek: sok német államot csak erővel lehetett erre rávenni. Értékelés: Bismarck szavait tettekkel is alátámasztotta – bevezette az általános hadkötelezettséget, és a legmodernebb fegyverekkel (hátultöltős, vontcsövű fegyverek) szerelte fel a porosz sereget, amely azután vassal és vérrel megvalósította Bismarck nagyra törő terveit. 4. feladat a)

Szövegrészlet Értelmezés 1. „Én abban keresem a porosz becsületet, hogy Po-roszország tartsa magát távol a demokráciával való minden szégyenteljes kapcsolattól.”

Bismarck elutasította a demokráciát, az erőpolitikában hitt.

2. „A porosz belpolitikát illetően nem pusztán meg-szokásból, hanem meggyőződésből és hasznossági okokból is konzervatív vagyok, amennyire azt csak fejedelmem és hűbéruram engedi.”

Bismarck konzervatív beállítottságú volt. Ezt azért tartotta célravezetőnek, hogy a német egység nagyobb társadalmi megráz-kódtatások nélkül megvalósuljon. A libera-lizmus 1848-ban bebizonyította, hogy kép-telen megvalósítani az egységet.

3. „A többi ország felé való kapcsolatot illetően nem ismerek semmiféle alapvető kötöttséget egy porosz számára, ezeket csak abból a szempontból tekintem, mennyire hasznosak a porosz érdekeknek.”

A nemzetközi politikai manőverek során kizárólag a porosz érdekeket tartotta szem előtt.

b) Példák 1. Parlamenti felhatalmazás nélkül hadseregreformot hajtott végre.

2. A hadsereg független volt a parlamenttől (parlament – liberális többség), és nemesi származású tisztek vezették.

3. Az 1866-ban legyőzött Ausztriát később szövetségesévé tette, de e szövetségben a Monarchia alá-rendelt szerepet játszott.

5.


55

6. feladat a)

1. I Vilmos; 2. Otto von Bismarck b) A császár rangban és a képen is magasabban áll. Bismarckot az elütő színű egyenruha és az, hogy ő áll a kép középpontjában, mégis kiemeli a többiek közül, nem véletlenül: döntő szerepe volt a Német Császárság létrejöttében. c) A képen mindannyian egyenruhát viselnek, a magasba emelkedő fegyverek pedig a német győzel-met üdvözlik. 7. feladat a)

1. porosz király, a hadsereg főparancsnoka 2. Összehívja: Szövetségi Tanács, Reichstag. Feloszlatja: Reichstag. 3. A hadsereg csak az uralkodótól függött, nem állt a parlament ellenőrzése alatt. A kormány vezető-jét (kancellár) szintén az uralkodó nevezte ki, s az uralkodónak tartozott felelősséggel. 4. Poroszország túlsúlya a jellemző. Az alkotmány a császárnak (aki porosz király is volt) nagy ha-talmat biztosított, csak a birodalom nevében való hadüzenethez volt szükség a tagállamok küldötteit tömörítő Szövetségi Tanács beleegyezésére.

b)

Demokratikus Tekintélyuralmi

Minden 25 éven felüli férfi választójoggal bír, működik a Reichstag és a Szövetségi Tanács.

A hadsereg irányítása, a kancellár és a birodalmi kormány kinevezése kizárólag az uralkodó jogkö-re.

8. feladat A XIX. század második felétől a gazdaság működése és a társadalmi feszültségek enyhítése érdekében az államnak egyre több feladatot kellett ellátnia. A szakképzett munkaerő iránti igény megkövetelte az oktatás kiterjesztését, színvonalának emelését, s ez növelte az állami ellenőrzést (tantervek, állami iskolák). Az egészségügy is állami felügyelet alá került, hiszen a modern egészségügyi követelmények megteremtésére és érvényesítésére csak az állam volt képes. A társadalmi feszültségek enyhítése érde-kében a szociális gondoskodást is az államnak kellett felvállalnia. A gazdaság működése megkövetelte az infrastruktúra (vasút, úthálózat, csatornázás) fejlesztését – s mivel ez lassan megtérülő beruházás, a feladat jórészt az államra maradt. A megnövekedett feladatok ellátásához kiterjedt államapparátusra volt szükség. Ehhez nagyobb állami bevételek kellettek, így emelték az adókat.

27. AZ IPARI FORRADALOM ÚJABB HULLÁMA ÉS HATÁSAI 1. feladat a)

Jellegzetességek Első ipari forradalom Második ipari forradalom kőszén Fő energiahordozó kőszén kőolaj, földgáz, elektromosság gőzgép

robbanómotor Erőgép gőzgép villanymotor

Jellemző üzemméret kisüzemek és kevés nagyüzem közepes méretű és nagyüzemek Szükséges tőke növekvő tőkeigény --------------------------------------- > A találmányok alkotói többnyire a mesterek mesterek és tudósok Gazdasági korszak a szabad verseny kora monopolkapitalizmus


56

b) Fizika: az elektromosság törvényszerűségeinek megismerése; aerodinamika, atomszerkezet. Kémia: új, szintetikus anyagok felfedezése Vas- és fémipar: Bessemer-eljárás az acélgyártásban, vasbeton. Elektromos ipar: villamos áram továbbítása, izzólámpa, telefon, drót nélküli távíró. Közlekedés: belső égésű motor (robbanómotor), gépkocsi, a repülés fejlesztése. Petrolkémia: a kőolaj lepárlása, kőolajszármazékok készítése. Vegyipar: a műtrágyák és a robbanóanyagok nagyüzemi gyártása. c)

Megállapítás Háttérmagyarázat

A második ipari forradalom idején a fejlődés motorja a nehézipar volt.

A nehézipar biztosította a más iparágakhoz és a közlekedéshez a gépeket, az infrastrukturális fejlesztésekhez a különböző berende-zéseket és a hadiipari eszközöket. Az országok gazdasági fejlett-ségét, versenyképességét nehézipari fejlettségük mutatta.

Az ipari fejlesztések egyre szoro-sabban kötődtek a tudományos eredményekhez.

A tudomány új felfedezései új anyagokat és új technológiákat biztosítottak az iparnak.

Az új technológiák bevezetése je-lentős tőkét igényelt.

Az újítások, új technológiák új gépeket, eszközöket, épületeket és szervezeti változásokat igényeltek, s ehhez sok pénz kellett. E beruházások többnyire lassan térültek meg.

Az ipari forradalom nyomán kiala-kult a tömegtermelés, és nagymér-tékben bővült a fogyasztás.

Az ipari forradalom egyre nagyobb területre terjedt ki, ráadásul ahol bekövetkezett, ott demográfiai robbanást is előidézett. Az emberek életkörülményei javultak, a népességszám növekedett, s mindez érthető módon a fogyasztás növekedéséhez vezetett.

2. feladat a) diagram – egyéni munka b)

Megállapítás Magyarázat

1. Németország ipari termelése nagymértékben növekedett.

Az egyesítéssel létrejött nagy belső piac, az egységes Németor-szág hatalmi törekvései és a tudományos-kutatási háttér nagy-ban segítette a fejlődést.

2. A francia és az angol fellendülés mérsékeltebb volt.

A később induló Németország növekedési üteme gyorsabb volt a már korábban is fejlett iparral rendelkező Anglia és Franciaor-szág gazdasági növekedésénél.

3. Különösen kiugró a német fejlő-dés az acélgyártásban.

A folyamatot a kedvező természeti adottságok és az új eljárások alkalmazása is segítették.

3. feladat a) Az árak alakulását a gyártási költségeken kívül a kereslet–kínálat viszonya is alakította. A gyártók a versenyben egymás árait is figyelembe vették. b) A rajznak tartalmaznia kell, hogy a monopolkapitalizmus idején kiesik a gyártók versenye.

A Ford T–modell 4. feladat a) Alkatrészek a bal oldalon (fentről lefelé): szélvédő – síküveggyártás; lámpa – kezdetben acetiléngá-zos, majd elektronikus; gumiabroncsok – vegyipar Alkatrészek a jobb oldalon (fentről lefelé): felhajtható tető; bőrülés; motor – belső égésű motor fölfe-dezése, erőátviteli rendszer, petrolkémia (az üzemanyaghoz)


57

b) Lovas kocsira emlékeztető elemek Új elemek

küllős kerék, tengelyek, rugózás (laprugók), karosszéria, ülések kormány, szélvédőüveg, lámpa, motor

5. feladat

Problémák A megoldás módja (forrásrészletek, adatok)

Tervezés, titoktartás A kész, javított ábrákat lefényképezték, így őrizték meg a terve-ket az ellopástól. A fényképek a tervrajzok másolataként is szolgáltak.

Az alkatrészek szabványosítása gépek által előállított, cserélhető alkatrészek

Munkaszervezés

„A szerszámokat és a munkásokat a rájuk váró munka sor-rendjében helyezzük el úgy, hogy az alkatrészek az összerakás alatt lehetőleg kevés utat tegyenek meg. Szállító vasutat alkal-mazunk vagy egyéb eszközt, hogy a szerszám és az alkatrész a munkás közelébe jusson. (...) A gépek sűrűn egymás mellett állanak (...) mert minden helypazarlás a termelési költségek szükségtelen emelését jelentik (...) Az igazi termelés lényege a szükséges kézfogások minimális mértékre redukálásában (...) nyilvánul meg.”

A szakmunkások kiképzése, bérezése jól képzett munkások, magas munkabérek A termelékenység fokozása tömegtermelés, futószalag, jól képzett dolgozók A piaci pozíció erősítése viszonteladói rendszer A fogyasztás ösztönzése jó minőség, nagy mennyiség, árcsökkentés Az ár csökkentése technikai és üzleti újítások (pl. viszonteladói rendszer) 6. feladat Az autót jórészt a makói születésű Galamb József tervezte. A benzinporlasztót Csonka János és Bánki Donát szabadalmaztatták.

28. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK FELEMELKEDÉSE ÉS AZ EGYENLŐTLEN FEJLŐDÉS 1. 2. feladat a)

Szempontok Észak Dél

A lakosság száma 22 millió lakos 9 millió lakos Jellemző gazdasági tevékenység farmergazdálkodás ültetvényes gazdálkodás

A védővámok megítélése támogatja a védővámokat (pro-tekcionista gazdaságpolitika)

ellenzi a védővámokat (a világ-piacra termel – a szabad keres-kedelem híve)

A meghatározó politikai párt neve Republikánus Párt Demokrata Párt

Rabszolgaság nincs rabszolgaság újkori rabszolgaság


58

b) Állítás Igazolás

A déliek győznek, mert… Az amerikai hadsereg tisztikara többnyire déliekből áll (képzett hadve-zetés). A déliekkel kereskedő európai hatalmaknak is érdeke győzel-mük, így segíthetik őket.

Az északiak győznek, mert… Észak népessége több mint a duplája délének, és minden más mutató-ban is legalább ekkora a fölénye

3. feladat a)

Pontok Probléma Megoldás 3. pont A déli államok elszakadási törekvései. Az államszövetséget bomlasztók elleni

fellépés.

7. pont

A szövetség egyes újonnan alakuló tagál-lamai törekednek a rabszolgaság engedé-lyezésére. Mivel ezt széles tábor ellenzi, e törekvés veszélyezteti az Egyesült Álla-mok belső békéjét.

A Republikánus Párt programjába vette a rabszolgaság korlátozását, sőt eltörlését, mert az ellenkezik a törvényekkel.

12. pont A déli államok ellenzik a külföldi iparcik-kekre kirótt vámokat.

A párt kiáll a hazai ipart védő vámok és adók egységes beszedése mellett.

13. pont Az újonnan birtokba vett területeket a nagy ültevények tulajdonosai akarják megsze-rezni.

A farmereknek kedvező, szabad földfogla-lást akartak biztosítani.

b) A Republikánus Párt programja az államszövetség fönnmaradást úgy képzelte el, hogy a déli álla-mokban is bevezetik az északiaknak kedvező változásokat. A bevándorlás és az ipari fejlődés az északi államok súlyát növelte. Az iparcikkeknek piacra volt szüksége, ezért a belső piacot védővámmal szeret-ték volna védeni, és adókkal nehezíteni a behozatalt. A rabszolgaság korlátozásának beépítése a prog-ramba a szélesebb körű társadalmi támogatás megszerzését is célozta az Unió számára. 4. feladat a) Évszám Esemény Helyszín Következmény

1860 A republikánus Lincoln győz az elnökválasztáson. A déliek kilépnek az Unióból.

1861 A déliek kilépését az északiak törvénytelennek nyilvánítják. Kirobban a polgárháború.

1862 Telepítési törvény

Néhány dollár ellenében minden amerikai állampolgár jogot nyer arra, hogy 113 hol-das parcellát kihasítson a nyugati „szabad földekből”.

1863 Katonai fordulat – az északiak döntő győzelme. Gettysburgh A Washingtont elfoglalni akaró déliek visz-

szavonulásra kényszerülnek.

1863 A rabszolgaság megszüntetése Biztosította az Unió számára a széleskörű társadalmi támogatottságot.

1865 A polgárháború befejezése

Észak győzelmének köszönhetően az Egye-sült Államok egységes maradt, s ezen a nagy belső piacon a gazdasági fejlődés az észak által meghatározott úton folytatódott.

b) A két fél között rendkívül egyenlőtlenül oszlottak meg a erőforrások: minden tekintetben az északiak voltak kedvezőbb helyzetben. Ők rendelkeztek szinte a teljes ipari bázissal, vasúthálózatuk sűrűbb volt. A lakosság száma is tükrözte az északiak fölényét (22 millió, szemben a 9 millió délivel, amiből ráadá-sul 3,5 millió rabszolga volt). Kezdetben mégis déli sikerek születettek, mert az amerikai hadsereg


59

tisztikara nagyrészt hozzájuk csatlakozott. Később a nagyobb utánpótlás egyre inkább észak felé bil-lentette a mérleg nyelvét. Ráadásul az északiak a kezükön lévő flottával megakadályozták, hogy a déli-ek Európából szerezzenek be utánpótlást. A telepítési törvénnyel (1862) és a rabszolgaság eltörlésével (1863) Lincoln széles körű társadalmi támogatást biztosított az Unió számára. Ezután következett be a katonai fordulat. Északon tehetséges tábornokok tűntek fel (Grant, Sherman), akik vezetésével sikerült megtörni a déliek ellenállását. 5. feladat a) 1880: Nagy-Britannia 1913: Egyesült Államok b) A fejlődésben később indulók (Egyesült Államok, Németország) gyorsabban fejlődtek, mint azok az államok, ahol az ipari forradalom korábban elkezdődött (Nagy-Britannia, Franciaország). A máso-dik ipari forradalom új iparágaiban mennyiségileg és technológiailag is fölénybe kerültek. A felemel-kedő államokat segítette a nagy tőkebeáramlás, az új eljárások alkalmazását nem akadályozta a meglé-vő gyakorlat. Kedvezőek voltak a természeti feltételek (ásványkincsek), a nagy belső fogyasztópiac és a lakosság képzettsége, illetve az USA-nál a bevándorlás. c) Mert az ipar indította el azokat a változásokat, amelyek a társadalom modernizálódásához vezettek (városiasodás, népességnövekedés, növekvő iskolázottság, megváltozó kultúra). Az ipar döntően befo-lyásolta az államok hatalmi súlyát. d) A világ ipari termelésének relatív megoszlását mutató adatsor, mert ez az országok összteljesít-ményét veszi alapul. e) 1. A XIX. század második felében az Egyesült Államok és Németország a gazdasági fejlődésben megelőzte a korábbi éllovasokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot (tankönyv, 28. lecke, 16. grafi-kon, és a munkafüzet táblázata). 2. Az Egyesült Államok és Németország gazdasága 1900 után ugrásszerű növekedést mutat, míg a fejlődést korábban kezdő államok (Nagy-Britannia, Franciaország) egyenletesebb, de nem nagy mér-tékű fejlődést produkáltak (tankönyv, 16. grafikon). 3. Az Egyesült Államok és Németország a termelékenység terén is megelőzte Nagy-Britanniát és Franciaországot. 4. A fejlődésben lemaradóknál is nőtt az egy főre jutó ipari termelés, de egyre kisebb hányadot képvi-seltek a világ ipari termeléséből. 5. A fejlődésben leginkább lemaradó államok: Oroszország, Olaszország és Ausztria-Magyarország. 6. feladat a)

Szövegrészlet Összefoglaló és magyarázat „Az amerikai kontinenseket ezután nem tekintik európai ha-talmak által gyarmatosítható területnek.” „Békénk és bizton-ságunk szempontjából veszélyesnek tartjuk politikai rendsze-rüknek erre a félgömbre történő kiterjesztését.” (Monroe-elv, 1823)

„Amerika az amerikaiaké” – az Egyesült Államok a gazdasági befolyását igyekezett ezáltal az európaiakkal szemben biztosítani

„A Fülöp-szigetek örökre a miénk. (…) Nem adjuk föl ré-szünket abból a küldetésből, amelyet Isten reánk bízott fajtánk és a világ civilizációjának terjesztésében. (…) Isten az ameri-kai népet jelölte ki, hogy mint az ő választott népe, végül is vezesse a világ újjáépítésének munkáját.” (Beveridge szenátor, 1900)

Az Egyesült Államok részt vállalt a gyarmati világ újrafelosztásából: elsősorban a hanyatló Spanyolor-szág gyarmataira vetett szemet (Fülöp-szigetek, Kuba, Puerto Rico).

„Közép-Amerikában politikánk célja az, hogy segítséget nyújtsunk olyan országoknak, mint Nicaragua és Honduras. (…) Az Egyesült Államok örömmel ösztönzi és támogatja azokat az amerikai bankárokat, akik segélykezet kívánnak nyújtani ezen országok helyreállításához, mivel az ilyen pénz-ügyi helyreállítás (…) megszünteti a külföldi hitelezők részé-ről fenyegető veszélyt és a forradalmi felfordulás veszélyét.” (William Taft elnök, 1912)

Az Egyesült Államok kormánya ösztönözte az amerikai tőkebefek-tetéseket Latin-Amerikában. A nagy tőkebefektetések révén Latin-Amerika jelentős része, különösen Közép-Amerika, az Egyesült Álla-mok függőségébe került.


60

b) Az Egyesült Államok a XIX. század jelentős részében nem volt világhatalmi tényező (kis hadsereg, kis lakosság), inkább csak passzív minta azoknak, akik Európában a parlamentarizmusért, a demokrá-ciáért küzdöttek, illetve a kivándorlók célpontja. XIX. század végétől azonban, a gazdasági megerősö-déssel párhuzamosan az ország megjelent a hatalmi politikában is. Az Egyesült Államok célja elsősor-ban nem a gyarmatszerzés volt, hanem a gazdasági befolyás biztosítása, s ennek révén befolyási öve-zetének kiszélesítése. Kivételt jelentett az 1898-ban, a spanyol ellen vívott háború, amelyben megsze-rezte Kubát, Puerto Ricot és a Fülöp-szigeteket. Ha azonban gazdasági érdekeit kellett megvédenie, akkor az Egyesült Államok a fegyveres erőszak alkalmazásától sem riadt vissza.

29. NAGYHATALMAK ÉS GYARMATOSÍTÁS 1. feladat a)

Cecil Rhodes G. B. Shaw

„Isten bizonyára kiválasztott eszközévé formál-ja az angolul beszélő fajt.”

„Ha (egy angol) új piacot akar silány manchesteri áruinak, egy hittérítőt küld, hogy a béke evangéliu-mát hirdesse.”

„Ezért, ha van Isten, úgy gondolom, hogy amit szívesen látna, hogy tegyek: Afrika térképén annyit brit színekkel festeni, amennyit csak lehet!”

„A bennszülöttek megölik a hittérítőt: ő fegyverben rohan a kereszténység védelmére, hódít érte, és azt állítja, hogy a piac az Ég jutalma!”

b) Cecil Rhodes: Az angolt tarja a legkülönb nemzetnek, szerinte a világ számára áldás (mert fejlődést, civilizációt hoz), ha a britek minél nagyobb területet hódítanak meg. G. B. Shaw: Szerinte a britek képmutató módon a béke és a keresztényi szeretet jelszavával egyre na-gyobb területeket hódítanak meg, hogy áruiknak újabb piacokat szerezzenek. 2. feladat a)

1. Kína – ruházat, szemforma, bajusz. A feltett kezek jelképezik, hogy „szabad a pálya” (a nyitott kapuk elve). 2. Németország – porosz sisak, egyenruha. 3. Nagy-Britannia – Viktória királynő karikatúrája. 4. Oroszország – Miklós cár karikatúrája, egyenruha. 5. Franciaország – frígiai sapka, kokárda. 6. Japán – haj- és ruhaviselet.

b) Mindegyikük a lehető legnagyobb szeletet szeretné a „tortából”. A németek és az angolok különö-sen féltékenyen, mérgesen néznek egymásra, ami utal arra, hogy a világpolitikát a német–brit ellentét határozza meg. Franciaország nőalakja Miklós cár vállára teszi a kezét, ami a francia–orosz szövetség-re utal. A Japánt jelképező alak magában töpreng, ami a szövetségi rendszereken való kívülállását jelképezi. c) A karikatúra készítője reálisan érzékelteti a nagyhatalmak ellentéteit, gyarmatosító törekvéseit. 3. 4. feladat a)

A) iparcikkek; B) nyersanyagok; C) Új gyarmat csak egy másik gyarmatbirodalom rovására szerez-hető

b) Az ipari termelés csak akkor bővülhet, akkor lehet versenyképes, ha kihasználják a gyarmatok ol-csón kitermelhető erőforrásait (ásványkincsek, növényi alapanyagok) és olcsó munkaerejét. A bővü-léshez egyre inkább új piacokra is szükség volt. Ez eredményezte, hogy a gyarmatok felértékelődtek, ami a feszültségek kiéleződéséhez vezetett, mert a nagyhatalmak már csak egymás kárára tudtak gyar-matokat szerezni.


61

5. feladat a)

Szövegrészlet Következtetés „(…) a jelenlegi választópolgárság közé felvett mun-kásosztálybeliek aránya, noha nagy megelégedésünk-re nagyobbnak találtuk a feltételezettnél, mégis ki-sebb, mint 1832-ben.”

A liberális politikus bővíteni szeretné a válasz-tópolgárok körét (a munkásosztály szélesebb rétegeinek bevonásával).

„(…) az oktatásban rejlő művelési és képzési erők, megannyi gyakorlati célt tekintve, úgyszólván rendkí-vüli javulást vittek végbe a néptömegek között.”

Hangsúlyozza a nép műveltségi szintjének növekedését és ennek pozitív hatásait.

„Ami a sajtót illeti, ezen a területen párját ritkító fel-szabadulás és terjeszkedés ment végbe. (…) A sajtó honfitársaink valamennyi osztályának házhoz viszi a közügyekről szóló beszámolókat.”

Azzal érvel a választójog kiszélesítése mellett, hogy a sajtó elterjedése révén az emberek szélesebb látókörrel bírnak, tájékozottabbak a közügyekben.

b) A közvélemény és a képviselők egy részét meg lehetett győzni arról, hogy a műveltségi szint (isko-lázottság) és a sajtó által biztosított nagyobb tájékozottság felelősségteljes választópolgári magatartást eredményez. c) A Munkáspárt (Labour Party) 6. feladat a)

1. A Brit Kelet-indiai Társaság 2. Tönkretették az indiai kézműipart, a gyapottermesztés térhódítása pedig éhínséghez vezetett. 3. A bennszülött katonák lázadása (szipolyfelkelés 1857). 4. Az iszlám hatását tükrözi a szöveg (pl. a szent háború említése). 5. A kiáltvány elsősorban a társadalom felső rétegeinek és a helyi fejedelmeknek a megnyugtatását szolgálta. A különböző vallások egyenrangúságának hangsúlyozása viszont szélesebb rétegekre ha-tott. 6. A domíniumi státus lazább függést jelent (domíniumoknak saját parlamentjük, és annak felelős kormányzatuk volt), míg a koronagyarmatot közvetlenül az anyaország (Nagy-Britannia) igazgatta, törvényeit az anyaország parlamentje hozta.

b) Az indiai vezető réteget megnyerték azzal, hogy bevonták őket az irányításba, így rövid távon biz-tosították a brit uralmat Indiában. A következő évtizedekben új, az európai kultúrán nevelkedett indiai értelmiség alakult ki, amely azután harcba szállt India függetlenségének kivívásáért. 7. 8. feladat a) Ország Terv Magyarázat

Németország Afrikában terjeszkedne tovább, már meglé-vő gyarmatainak szomszédságában.

Világgazdasági súlyához szerette volna igazítani gyarmatainak területét.

Franciaország További afrikai hódítás a britek kárára. Az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig húzódó francia gyarmatbirodalmat sze-retnének.

Olaszország Észak-Afrikai gyarmatukból (Tunézia) ki-indulva Kelet-afrikai területek meghódítá-sa.

Későn kapcsolódtak be a gyarmatosítás-ba, így csak kisebb vagy értéktelenebb területeket tudtak meghódítani

Oroszország Tovább terjeszkedne dél felé Ázsiában. A hódítás célja a cári dinasztia tekinté-lyének növelése volt.

Japán Ázsiában, a Távol-Keleten hódítana. Nyersanyagokban szegény volt, terjesz-kedésre törekedett.


62

b) Nagy-Britannia: A meglévő gyarmatbirodalma is óriási, annak megtartása és irányítása is nagy energiákat igényel. Egyesült Államok: A XIX. század nagy részében lekötötte a polgárháború, illetve az amerikai konti-nens nyugati részének benépesítése, majd integrálása. Később viszonylag kis hadserege és hadiflottája miatt is elsősorban tőkebefektetésekre, a gazdasági befolyás megszerzésére törekedett. c) Oroszország a vele közvetlenül kapcsolatban álló területeket akarta meghódítani. A hódításoknál a gazdasági igény nem támasztotta alá, célja pusztán a dinasztia tekintélyének növelése volt. Másrészt d) Pl. A gyarmatok birtoklása a gazdasági fejlődés egyik forrásává vált. Az ipari forradalom kiteljese-désével a gyarmatok egyértelműen az anyaország nyersanyagszállítói és bővülő iparának felvevőpia-cai lettek. Épp ezért a nagyhatalmak mindent megtettek, hogy egyre nagyobb területeket szerezzenek meg. A gyarmatosítási hullám a XIX. század végén újabb lendületet vett. A korábbi gyarmatosítók gyorsabb ütemben terjeszkedtek, az újonnan indulók mérsékeltebb eredményeket értek el. A XX. század elejére már csak egymástól vagy a meggyengült régi nagyhatalmaktól lehetett elragadni területeket. Így a gyarmatokért folyó küzdelem a nagyhatalmak közötti alapvető feszültségforrássá vált, és katonai összecsapásokkal is fenyegetett. (A válaszhoz „A gyarmatosítás új vonásai” című alfejezet nyújt segít-séget a tankönyv 196. oldalán.)

30. A SZÖVETSÉGI RENDSZEREK KIALAKULÁSA 1. feladat a)

Szövegrészlet Bismarck értelmezése 1. „A harc manapság nem is annyira az oroszok, németek, olaszok, franciák között, hanem a forradalom és a monar-chia között folyik. A forradalom Franciaországot meghó-dította, Angliát megérintette. Már csak a három császár tanúsít ellenállást vele szemben.”

Visszanyúl a Szent Szövetség hagyomá-nyaihoz, ezzel is alátámasztja a három konzervatív nagyhatalom együttműködé-sének szükségességét.

2. „Szabad egy orosz cárnak a köztársasági Franciaorszá-got arra bátorítani, hogy készítse elő előrenyomulását Európa keleti része ellen, és a német monarchiát francia–orosz szövetséggel fenyegetni? A háború, legyen győztes vagy vesztes, a forradalmat (…) fogja kirobbantani.”

A forradalomtól rettegő cári nagyhatalmat azzal riogatja, hogy egy esetleges háború – kimenetelétől függetlenül – forradalmat idézhet elő.

3. „Minden külpolitika abban foglalható össze, hogy igye-kezz hármasban lenni, míg a világot öt nagyhatalom bi-zonytalan egyensúlya kormányozza.”

Azt sugallja, hogy ha az öt európai nagy-hatalomból három összefog, akkor őket már nagy baj nem érheti.

b) A monarchikus elvre alapozta a szövetséget. c) A nyilatkozatok és a visszaemlékezés is leszögezik, hogy a konzervatív monarchiáknak elemi érde-kük az együttműködés, a barátság fenntartása. Az orosz–osztrák érdekellentétet csak a visszaemléke-zés említi (egyfajta visszaigazolása a később történteknek), de nem foglal állást egyik hatalom mellett sem. d) A revánstól tartva Franciaország elszigetelésére törekedett. e) Oroszország és az Osztrák–Magyar Monarchia érdekellentéte a Balkánon. 2. feladat a) Oszmán Birodalom b) Az Oszmán Birodalom nem volt képes a modernizálódásra. A török iga alatt élő balkáni népek na-cionalizmusa erősödött, s a nagyhatalmak – érzékelve a törökök gyöngeségét – már nem feltétlenül támogatták a változatlanságot, vagyis a balkáni török fennhatóságot. Különösen Oroszország töreke-dett az oszmán Birodalom meggyöngítésére. c) horvátok – római katolikusok; bosnyákok – mohamedánok; szerbek – görögkeletiek (ortodoxok); bolgárok – görögkeletiek; szlovének – római katolikusok; albánok – mohamedánok; macedónok –görögkeletiek; görögök – görögkeletiek


63

d) Oroszország – az elnyomott lakosság és a kereszténység védelmében, a szlávok nemzeti törekvéseit támogatva a kegyetlen török uralommal szemben. Osztrák–Magyar Monarchia – a „rend” fenntartása a Nyugat-Balkánon, Törökország meggyengülése után. e)

A) Bulgária, Bosznia–Hercegovina, Szerbia ↔ B) Oszmán Birodalom C) a Balkán török fennhatóság alatt áll D) Oroszország E) Anglia

3. feladat a)

A szövetségkötés célja Évszám A szövetséget kötő országok saját megfogalmazás ezt igazoló, jellemző forrásrészlet

1879 Német Császárság, Osztrák–Magyar Monarchia

Kölcsönös segítségnyújtás orosz támadás esetén.

„ha az egyik birodalmat (...) Oroszország részéről támadás érné, minkét (...) fél köteles egymásnak birodalma teljes erejével segítsé-get nyújtani”

1882

Német Császárság, Osztrák–Magyar Monarchia, Olaszor-szág

Franciaország elszigetelé-se.

„a szerződő felek békét és barátságot ígérnek egymásnak, és semmiféle olyan szövetségbe nem lépnek be, illetve semmiféle olyan köte-lezettséget nem vállalnak, amelyek államaik egyike ellen irányul”

1893 Oroszország, Franciaország

Kölcsönös segítségnyújtás a hármas szövetség álla-mainak támadása esetén.

1. pont: ”Ha Franciaországot megtámadja (...)”

1904 Nagy-Britannia, Franciaország

A gyarmati ellentétek rendezése.

„A Francia Köztársaság kormánya (...) kije-lenti, hogy nem fogja akadályozni Anglia cselekedeteit ebben az országban”

1907 Nagy-Britannia, Oroszország

Elhatárolja az angol–orosz érdekterületeket.

„Nagy-Britannia kötelezi magát, hogy nem törekszik megszerezni (…) semmiféle politi-kai vagy kereskedelmi jellegű koncessziót [itt területek felsorolása következik] ”

b)

Szövegrészlet Értelmezés „birodalma teljesen fegyveres erejével segítséget nyújtani” Katonai segítségnyújtás.

„nem nyújt segítséget magas szövetséges ellen táma-dó félnek”

Semleges marad, ha szövetségesét megtámadja egy harmadik fél.

„jóindulatú semlegességet tanúsít” Nem köt szövetséget a támadó féllel, vagy annak szövetségeseivel, s semmilyen módon nem segíti azokat.

„haladéktalanul és egyidejűleg mozgósítja egész ren-delkezésre álló hadrendjét, és minél közelebb tolja határaihoz”

Teljes mozgósítást rendel el.

„diplomáciai segítséget fognak nyújtani egymásnak” Politikai segítségnyújtás, de katonai nem. „nem támogat semmilyen politikai vagy kereskedelmi jellegű koncessziót”

Az adott területeken tiszteletben tarja a másik szerződő fél gyarmati-gazdasági érdekeit.

„elismeri az egyenjogú kereskedelem elvét” Nem törekszik gazdasági előnyök megszerzésé-re, nem szorítja ki vetélytársait a területről.

„tiszteletbe tartja (…) területi integritását” Nem támad az adott terület ellen. c) A tankönyv 208. oldalának térképe alapján.


64

4. 5. feladat a) Mandzsúria, Türkmenisztán, Grúzia, Azerbajdzsán, Észak-Szahalin, Külső-Mongólia, Vlagyivosz-tok b) Nagyhatalmak: Japán és Nagy-Britannia Következmények: Azaz orosz–japán háborúban (1904–1905) Japán tengeren és szárazföldön is győ-zött, megszerezte Mandzsúriát, és kiszorította a térségből Oroszországot. c) Kínát piacai teljes megnyitására kényszerítették, az európai hatalmak befolyási övezetekre osztot-ták, az ország félgyarmati helyzetbe süllyedt. 6. feladat Az 1850-es években a Balkán nagy része még mindig a gyengülő Török Birodalom fennhatósága alatt állt. Csak Görögország volt független. A krími háború után – mint az oroszokat és a törököket elvá-lasztó ütközőállam – függetlenné válhatott a két román fejedelemség (1861-től Románia). Szerbia hosszú harc után az 1860-as években szerzett önállóságot. A balkáni török uralom azért volt tartós, mert a nagyhatalmak közül egyedül a befolyási övezetét itt növelni akaró, s Földközi-tengerre kijutni törekvő Oroszországnak volt érdeke ennek fölszámolása. A balkáni népek nemzeti öntudata azonban egyre erősödött (görögkeleti vallás, szláv testvériség eszméje), és egyre többször lázadtak fel a török uralom ellen. A bolgár felkelés véres leverését (1875–1876) követő nemzetközi fölháborodást kihasz-nálva Oroszország a kereszténység és a szlávok védelmében háborút indított Törökország ellen (1877). A törökök teljes veresége után létrejött az orosz befolyás alatt álló Nagy-Bulgária. A többi nagyhatalom föllépett Oroszország balkáni túlsúlya ellen, s a berlini kongresszuson Bulgária területét csökkentették. A balkánon maradtak török fennhatóságú területek. Az orosz befolyást (s Szerbia ten-gerhez jutását) megakadályozni törekvő nagyhatalmak megengedték, hogy az Osztrák –Magyar Mo-narchia megszállja a Nyugat-Balkán jelentős részét. A Balkánon a török fennhatóság háttérbe szoru-lása a vallási (keresztény–muszlim) és a nemzeti ellentétek erősödését eredményezte, amit a nagyha-talmak a saját érdekeik szerint használtak ki.

DISPUTA Az 1. csoport amellett érveljen, hogy a Balkán volt az ún. „lőporos hordó”, mely az európai birodal-makat egymással szembe állította! Ők állítanak először egy tételt. A Török Birodalom meggyengülése miatt a Balkánon hatalmi űr keletkezett, melynek betöltésére több jelentkező is akadt. A nagyhatalmak – félve a kényes egyensúly felborulásától – a térség ügyeiben többször is egymásnak feszültek. A 2. csoport cáfolja az 1. csoport megállapításait, és amellett érveljen, hogy a Balkán csak egyik ütkö-zési pont volt a nagyhatalmak a világméretű szembenállása idején! A világpolitikát a német–angol és a német–francia ellentét határozta meg. Ez számtalan helyen jelent-kezett a gyarmati világban (Észak- és Közép-Afrika, Ázsia). A Balkánon csak e hatalmak szövetségesei csaptak össze.

A BERLINI KONGRESSZUS 7. feladat a) a három császár szövetsége b) Habsburg, Hohenzollern, Romanov c) Az orosz–török háborúban az oroszok győztek, a törökök Isztambul vidékének kivételével az egész Balkánt elvesztették. Megalakult az orosz befolyás alatt álló Nagy-Bulgária. d) Oroszország túlzott megerősödésének a megakadályozására, az Osztrák–Magyar Monarchia és Anglia érdekeinek érvényesítése érdekében ült össze a kongresszus.


65

8. feladat a)

Területi döntések Magyarázat 1. Bulgária elveszíti Macedóniát, Trákiát és a Balkántól délre fekvő összes többi területet.

A nagyhatalmak számára elfogadhatatlan volt az oro-szok által létrehozott és befolyásuk alatt álló Nagy-Bulgária.

2. A Balkántól délre fekvő bolgár terület Kelet-Rumélia néven az Oszmán Biroda-lom tartománya marad.

Mivel az Oszmán Birodalmat nem akarták túlzottan meggyengíteni, és Nagy-Bulgária sem maradhatott meg, visszakerültek területek a szultán fennhatósága alá.

3. Románia megkapja Dél-Dobrudzsát, Szerbia pedig Pirot vidékét.

Meg akarták akadályozni, hogy Oroszország és Bulgá-ria egymással közvetlenül határos legyen, így Romá-nia, valamint Szerbia és Montenegró függetlenné vált.

4. Anglia megkapja Kréta szigetét. Földközi-tengeri befolyásának megerősítése érdekében Anglia újabb területhez jutott.

5. Az Osztrák-Magyar Monarchia jogot kap Bosznia–Hercegovina katonai meg-szállására, 30 évre.

Az európai hatalmi egyensúly fenntartása érdekében folytatódott az Osztrák–Magyar Monarchia balkáni térhódítása.

b) Nagyhatalmak: Németország és Franciaország. Magyarázat: Németország nem vágyott a balkáni térnyerésre, és nem akarta további ellentétekkel megterhelni a három császár szövetségét. Franciaország nem avatkozott a balkáni ügyekbe, valószínű-leg meg akarta nyerni Oroszország jóindulatát is. c) Anglia és az Osztrák–Magyar Monarchia együttesen lépett fel az oroszok túlzott balkáni előretörése ellen, s miután a németektől sem kapták meg a remélt támogatást, Oroszország kénytelen volt bele-nyugodni a konferencia döntéseibe. 9. feladat a)

1. Az oroszok balkáni térnyerésének megakadályozása. 2. A törökök támogatása, hogy az oroszok ne juthassanak a stratégiailag fontos tengerszorosokhoz. 3. A célok elérése érdekében közös fellépés az Osztrák–Magyar Monarchiával.

b) 1. Ha lehetséges, fenn kell tartani a három császár szövetségét. 2. Franciaország ne tudjon kitörni az elszigeteltségből. 3. Szoros szövetségesi kapcsolat az Osztrák–Magyar Monarchiával.

10. feladat a) Sorrend (balról jobbra): Suvalov (3.); Disraeli (4.); Andrássy (2.); Bismarck (1.); Gorcsakov (5.); Mehmet Ali (6.) b) A középpontba állított három államférfi és a kézfogás azt igyekszik sugallni, hogy a három császár szövetsége továbbra is szilárd alapokon nyugszik. A kép szélén álló török küldött perifériára állítása mutatja, hogy a törököknek nem sok szerepük volt a döntésben.


66

11. feladat

Értékelések Igaz/ Hamis Indoklás

1. A feszültségeket a nagyhatalmak kompromisz-szumokra épülő megállapodása jelentősen csök-kentette, így több évtizedre békét teremtett.

Hamis

Az említett területek rövid időn belül függetlenedési törekvésekkel léptek fel, az etnikai elveket a rendezés nem vette figyelembe, a balkáni államok pedig egymás rovására is terjeszkedni akartak.

2. A feszültségek nőttek, mert a Balkán független kis államainak érdekeit nem vették figyelembe, csak a nagyhatalmi szempontok érvényesültek.

Igaz A határokat nagyhatalmi gyámkodással alakították ki, stratégiai, nem pedig etni-kai elveket véve figyelembe

4. A feszültség csökkent, mert a nagyhatalmak tovább erősödtek, így meggátolhatták, hogy kis balkáni államok egymás rovására terjeszkedjenek.

Hamis A régióban az etnikai kérdések néhány évtized alatt szinte kezelhetetlenné vál-tak.

31. A TÁRSADALMI, NEMZETI ÉS HATALMI ELLENTÉTEK KIÉLEZŐDÉSE 1. feladat a)

1. növekvő ipari termelés, nagyüzemek terjedése, elvándorlás a mezőgazdaságból (életmódváltás) 2. a munkásmozgalom megerősödése (tömegpártok alakulása), a munkásság jelentős társadalmi té-nyezővé válása, a társadalmi szolidaritás gondolatának erősödése 3. Az évtizedes gazdasági és technikai fellendülés, valamint a béke minden réteg számára az életkö-rülmények javulását hozta. A XIX. század végére fontos szociális vívmányokat harcoltak ki. 4. Egyrészt a szervezett munkásság sikerének köszönhető, másrészt annak, hogy a munkáltatóknak is érdeke, hogy szakképzett munkavállalóik biztonságban legyenek.

b) az önálló egzisztenciák tartoztak a középosztályhoz, pl. a kis- és középvállalkozók, a szabad foglal-kozású értelmiségiek, a jelentősebb megtakarításokkal bíró alkalmazottak. c) A fejlett országokban a gazdasági fejlődés hozta magával a középosztály megerősödését, létszámá-nak növekedését. A bővülő állami feladatok ellátása szakképzett alkalmazottakat igényelt (oktatás, egészségügy, igazságügy), nőtt a szolgáltatásokban és a kulturális ágazatban dolgozók száma, de nőtt a szakmunkások létszáma is. Az erős középosztállyal rendelkező országokban kevésbé volt meg a bázi-sa a radikális mozgalmaknak. 2. feladat a)

Szövegrészlet Irányzat Forrás száma

„Lehetséges, hogy az új szocialista államba való belépésünk épp olyan ész-revétlenül fog végbemenni, mint ahogyan a tengerészek áthajózása az egyik féltekéről a másikra.”

centrista 4.

„A forradalmi diktatúra és az állam teóriája csak külsődleges jegyekben térnek el egymástól. Lényegében a kettő ugyanazt állítja: a kisebbség ural-ma szükséges a többség felett (…).”

anarchizmus 11.

„(…) a munka és az emberiség felszabadítása csak nemzetközileg szerve-zett proletariátustól indulhat ki, amely kivívja a politikai hatalmat, hogy megkezdje a kapitalizmus kisajátítását és a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételét.”

marxizmus 1.

„A demokrácián osztályuralom nélküliséget értünk, s ezzel olyan társadalmi állapotot, ahol egy osztály sem élvez politikai privilégiumot a közösséggel szemben. (…) A demokrácia alapvetően az osztályuralom felfüggesztése. (…) A proletárdiktatúra ma már (…) túlhaladott fogalom.”

revizionizmus 7.


67

b) centristák: a munkáspártok egysége érdekében elvben hűek maradtak Marxhoz (cél a szocializmus), de gyakorlatban elfogadták a parlamentarizmust és elvetették a forradalmat. anarchizmus: az erősödő államban látták a szabadság legfőbb gátját. Elutasítottak mindenféle közpon-tosítást. A szabadság nevében merényleteket követtek el az államot képviselő személyek ellen. marxizmus: a proletariátus csak forradalommal veheti át a hatalmat, és csak erőszakos úton szüntetheti meg a magántulajdont (proletárdiktatúra), amely feltétele a javak egyenlő elosztásán alapuló osztályok nélküli társadalomnak. revizionizmus: felülvizsgálja a marxi forradalomelméletet, az igazságosabb társadalom felé a parla-mentarizmus keretei között biztosított békés átmenetet részesíti előnyben. 3. feladat a)

Jelölés Cím Rövid tartalom

aláhúzott Szolidaritás Az állam a társadalom minden rétegéért felelős-séggel tartozik.

dőlt betűs Méltányosság A méltányosság is a munkások állami védelmét sürgeti.

félkövér Szociális igazságosság A munkásoknak annyi bért kell adni, hogy a mindennapi szükségleteikben ne szenvedjenek hiányt.

félkövér és dőlt betűs Az állam szerepe Az állam pártolja mindazt, ami lendít a munká-sok helyzetén.

félkövér és aláhúzott A munkások védelme Ha a munkaadók sanyargatják őket, akkor az állam lépjen fel a munkások védelmében.

b) Az egyháznak állást kellett foglalnia a XIX. századi változásokkal kapcsolatban, amelyek közül a legfontosabbak: a városi életmód terjedése, a korábbi, biztonságok adó közösségek megszűnése, a tömegek bérmunkássá (így kiszolgáltatottá) válása, a gazdagok és a szegények közti különbségek éles jelentkezése. Mindezt felismerte XIII. Leó pápa, és 1891-ben kiadott, Rerum Novarum című encikliká-jában vázolta elképzeléseit. Az emberek testvériségének keresztényi alapelvéből indul ki, amelyből következnie kell a társadalmi szolidaritás elvének. Úgy gondolta, hogy – mivel a munkások a tőkések-kel szemben a gyengébb felet jelentik – az államnak megfelelő törvényekkel a munkások segítségére kell sietnie. Támogatta az egyház szociális munkáját a munkásság körében és a keresztény szakszerve-zetek létrehozását is. Megengedte a hívőknek a politikai szereplést, s ezzel megteremtette a keresztény-szocialista mozgalom alapjait.

4. feladat

Szempontok Szakszervezetek Munkáspártok Fő működési területe üzemek, gyárak politikai élet

Tevékenységének fő célja gazdasági és egziszten-ciális érdekvédelem a munkásság politikai súlyának növelése

Jellemző módszerek munkabeszüntetés tömeggyűlések, a munkásság mozgósítá-sa, ha mód van rá, parlamenti szereplés


68

5. feladat a)

Szövegrészlet Értelmezés „forradalmi elmélet nélkül nem lehet forradalmi mozgalom sem”

A munkásság megfelelő ideológia nélkül nem érheti el céljait.

„az opportunizmus divatos hirdetése a gyakorlati tevékenység legszűkebb formáiért való lelkese-déssel párosul”

Kevesli a tényleges tetteket.

„pártunk még (…) korántsem számolt le végleg a forradalmi gondolat más irányzataival”

A munkásság harcát vezetni képes párt még nem egységes, csak kialakulóban van.

„a szociáldemokrata mozgalom lényegénél fogva nemzetközi” Internacionalista elképzelés.

„harcolnunk kell a nemzeti sovinizmus ellen” Elutasítják a nacionalizmust. „élenjáró harcos szerepét csak az a párt tudja betölteni, amelyet élenjáró elmélet vezet” Ragaszkodnak Marx tételeihez

b) A program a munkásság helyzetének javításáért tenni akaró értelmiséget és az oroszországi szociál-demokrata párt vezetőit szólítja meg. Az eszmei megtisztulás és eszmei egység fontosságát érthették meg a megszólítottak. A szövegen érződik, hogy ideológiában képzettebb embereknek szól. Az orosz ipari munkásság ebből csak annyit érthetett meg, hogy csak egy egységes és cselekedni akaró párt lehet sikeres. 6. 7. feladat a )

1. A Haidar Pasa- i kikötő építésére megszerzett koncesszió 2. Koncesszió Constanta és Konstantinápoly közötti távírókábel megépítésére. 3. Berlin közvetlen távirati összeköttetése Konstantinápollyal. 4. A török kormány és a nagy német cégek közötti üzleti kapcsolatok megszilárdítása.

b) Cél: Németország erősíteni akarja helyzetét a Közel-Keleten. Eszköz: gazdasági behatolás. c) Brit: Nagy-Britannia arra törekedett, hogy flottája nagyobb legyen, mint a két utána következő nagyhatalom flottája együttesen. Ezért a britek féltékenyen figyelték a XX. század első évtizedében elkezdődő nagy arányú német flottafejlesztést. Tudták, hogy ez gyarmati pozícióikat is veszélyezteti. Német: Németország a XX. század elejére vas- és acéltermelésben megelőzte Nagy-Britanniát. Jogos-nak tartotta, ha gazdasági fölénye katonai téren is jelentkezik. Mivel célja a XX. század elejétől a gyarmatszerzés, a katonai fejlesztés flottaépítést is jelentett.


69

32. A BOLDOG BÉKEIDŐK MINDENNAPJAI ÉS SZELLEMI PEZSGÉSE 1. feladat a)

A városi élet változásai Tudományos-technikai vívmányok a közvilágítás kiépítése, a közlekedés fejlődése (autók, bicikli), nagy sugárutak kiépülése

az elektromos áram szállítása, izzólámpa, belső égésű motor (robbanómotor),

b) Területek Változások

Lakáskörülmények a polgárságnak többszobás lakások, lift, villanyvilágítás, vezetékes gáz és víz, fürdőszoba, telefon

Higiénia vízöblítéses vécé, csatornázás, új fertőtlenítési eljárások, védőoltások

Ruházkodás olcsóbb lesz a ruházat, elkülönül a hétköznapi és az ünnepi viselet (férfiaknál általános az öltöny, nőknél a kosztüm), más a felnőttek és a gyerekek öltöz-ködése,

c) Kimaradtak: vidéki parasztság, ipari munkásság, vagyontalanok, gyarmati sorban élők. d) pl. az osztályharc különböző formái, sztrájkok, esetenként polgárháború, gyarmatosítók elleni felke-lés e)

Társadalmi csoportok A szabad idő eltöltésének formái hagyományos arisztokrácia, nagypolgárság utazások, üdülések, színház, opera, bál, olvasás

középpolgárság, tőkés vállalkozók utazás, kirándulás, színház, bál, olvasás (könyvek, magazinok)

alkalmazottak, ipari szakmunkások kirándulás, mozi, egyleti rendezvények 2. feladat a)

Szövegrészlet Értelmezés „A modern sport több is és kevesebb is, mint az ókor sportja. Több, mert például tökéletesebbek az eszközei. De hiányzik a filozófiai alap, a rejtett cél, az az egész hazafias és vallási szemlélet, amely akkoriban a fiatalok ünnepi játékait körülvette.”

Az új sportban a versenyjelleg és a telje-sítménykényszer nagyobb, de nincsen összetartó erő, ezért is szükséges az olimpia.

„Azt követelni a népektől, hogy egymást kölcsönösen szeressék, egyfajta gyerekesség. Ám felszólítani őket, hogy figyeljenek egymásra, ez már nem utópia.”

A szeretet nem követelhető meg, de a különböző népek egymás iránti tisztelete igen. Erre jók az olimpiai eredmények.

„Alkalmat kell adniuk a világ ifjúságának egy felemelő, testvéri találkozásra, amelynek során fokozatosan eltűnik majd az a tudatlanság, (…) amely elevenen tartja a gyűlö-let érzését.”

Az olimpia elősegíti a népeknek egymás jobb megértését, és hozzájárul a tudat-lanság felszámolásához, melyet már a felvilágosodás is a zászlajára tűzött.

b) A későbbi olimpiák csak részben igazolták a megfogalmazott célokat. Az újkori olimpiák valóban hozzájárultak ahhoz, hogy a népek megismerjék egymást, érdeklődjenek egymás iránt. Elősegítette a versenyszellem és a teljesítmények fokozását, de a békét nem hozta el, hiszen a XX. század során a háborús időszakokban nem voltak játékok. A versenysport és a sport és üzletté válása sok esetben nem a gyűlölködés csökkenését, hanem fokozódását hozta el (pl. szurkolók verekedése), másrészt nem az egészséges teljesítmények tiszteletét, hanem a sportolók fizikai teljesítményének végletes kihasználását, egészségük megromlását eredményezte.


70

3. feladat a) b)

Fogalmak Szerző Értelmezés

természetes kiválasztódás Darwin A létért folyó harc hozzájárul az egyes fajok életképe-sebb egyedeinek fejlődéséhez, kiválasztódásához.

felettes én Freud Az embernek a neveltetése folyamán kialakult viselkedé-sét, szokásait nevezzük így, mely sokszor elnyomja az ösztönöket.

felsőbbrendű ember Nietzsche

A szerző abból indul ki, hogy a régi értékeket a modern civilizáció eltüntette, s az embernek új értékeket kell teremtenie, ha ki akar tűnni a tömegből, a „tucatembe-rek” közül.

szociáldarwinizmus H. Spencer A népek, társadalmak is harcolnak egymással a túlélé-sért, és a legéletképesebb népek leigázzák a többit.

irracionalizmus SchopenhauerA világ megismerhetetlen, így az ember saját akaratának foglya. Boldogok úgy lehetünk, ha megszabadulunk az akaratunktól. Erre azonban csak a zseni képes.

c) A XIX. század végének tudományos és technikai eredményei azt sugallták a kor emberének, hogy a tudomány és technika fejlődése az emberiség számára hosszú távon jólétet, boldogságot hoz. A tudo-mány elismertsége oly mérvű lett, hogy számos országban tudományos intézetek alakultak, és minden valamire való irányzat tudományosnak nevezte magát (pl. tudományos szocializmus). A tudományban való hit olyanná vált, mint régen az istenekben való hit – ezért is beszélhetünk a tudomány mitológiá-járól. A tudomány összekapcsolódott a haladás eszményével, amelynek nevében az európai hatalmak az egész világ gyarmatosítására, átalakítására törekedtek. A tudomány mítosza megpróbálta igazolni a kapitalizmust is: eszerint a verseny ugyanaz a társadalomban, mint a természetes kiválasztódás a természetben. A tudomány mindenhatóságával szemben már akkor is többen megfogalmazták fenntartásaikat. Rávi-lágítottak arra, hogy a tudomány az ember belső világára, az élet működésére vonatkozó lényegi kér-désekre még nem tudott választ adni, s a társadalomban sem feltétlenül lesz jobb mindenkinek a tudo-mány fejlődése révén. Mára egyértelművé vált, hogy a tudomány és a technika fejlődése fontos az emberiség életében, de egyben veszélyes is, hiszen fenyegeti az emberiség közös jövőjét. Erre utal pl. az energiaválság, a túl-népesedés, a vízhiány, a globális felmelegedés és még számtalan környezeti probléma. Ezért ma a tudományos fejlődéssel kapcsolatban is fölmerül a fenntartható fejlődés problémaköre. 4. feladat a)

Stílusirányzat Jellemzők Alkotók

Impresszionizmus A pillanatnyi látvány, a pillanatnyi hatások (impressziók) ábrázolása, a fényviszonyok szerepének hangsúlyozása a festészetben.

Van Gogh, Monet

Szecesszió Hullámzó vonalak, keleti és népművészeti motívumok al-kalmazása G. Klimt

Kubizmus Elmozdulás az absztrakt művészet felé, megjelennek a geometrikus formák. Picasso

b) A fénykép megjelenésével értelmetlenné vált a festészetnek az a funkciója, hogy valamit (pl. ese-ményt, személyt, tájat) élethűen akart ábrázolni, megörökíteni. Ráadásul a korszakban egyre jobban teret hódított annak felismerése, hogy a valóság folyamatosan változik, és nagymértékben függ a né-zőponttól is. Így a festészetben előtérbe került a művész sajátos nézőpontjának és az érzelmeknek a bemutatása.


71

A MODERN DEMOKRÁCIA ÉS ÁLLAM KITELJESEDÉSE A XIX. SZÁZAD VÉGÉN (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. feladat a)

Idézetek Kik, és mit követelnek? „hogy (…) megvalósítsuk legnagyobb elméink évszázados álmát, Olaszország egyesítését.”

Garibaldi és társai – az olasz nemzeti egység, a nemzetállam megteremtését.

„Az önkormányzat és nemzetközi jogaink garan-ciája, (…) valamint a román terület semlegessé-ge.”

Cuza ezredes kiáltványa – a török iga alól felsza-baduló román fejedelemségek önállóságának elismertetését.

„A szabadságtól, az egyenlőségtől, a szolidaritás-tól kell várnunk, hogy új alapokon biztosítsa a rendet, hogy újjászervezze a munkát.”

Az I. Internacionálé – a kapitalista szabad ver-seny megváltoztatását, korlátozását.

„és kinyilvánítom, hogy a (lázadásban lévő) álla-mokban és államrészekben rabszolgaként tartott személyek valamennyien szabadok.”

Lincoln elnök és az abolicionisták – rabszolga-felszabadítást az USA minden szövetségi államá-ban (a déli államokban).

„Nem fognak tirannusok és bitorlók kormányozni bennünket! (…) Egyesüljünk az élet, a javak, a vallás közös védelmére, és űzzük ki az angolo-kat.”

A szipolylázadás kiáltványa – a gyarmati elnyo-más megszüntetését, az angolok kiűzését Indiából.

„hogy a munkaórák számát napi 8 órára csökkent-sék; (…) és az asszonyok munkabérét emeljék fel napi 1 rubelre.”

Gapon pópa – a Nyugat-Európában addigra be-vezetett munkaidőt és munkavédelmet Oroszor-szágban is alkalmazzák!

„a forradalom a legnagyobb mértékben előnyös a proletariátus számára. A polgári forradalomra feltétlenül szükség van a proletariátus érdekében.”

Lenin és a bolsevikok – támogatják a polgári for-radalmat is, hiszen ezek győzelme után ragadhat-ja meg a hatalmat a proletariátus.

„A nők nevelését tehát lelkiismeretesen figyelembe kell venni minden hazafinak.”

Teleki Blanka – a női egyenjogúság elismerését, első lépésként a tanulásban.

b) Ország Társadalmi csoport Változás Oroszország jobbágyság Felszabadultak és részben földhöz jutottak. Egyesült Államok rabszolgák Felszabadították őket délen is – munkát vállalhattak.

Nagy Britannia munkásosztály Szakszervezeteket, pártokat alakított, parlamenti képviseletet nyert, törvény korlátozta a munkaidőt.

India helyi értelmiség Hivatalt vállalhatott a közigazgatásban, így része-sült a hatalomból.

Japán alsóbb osztályok A korlátozott parlamentáris viszonyok miatt az al-sóbb osztályok előrejutási korlátait feloldották.


72

2. feladat

Példák Szempontok a folytonosságra a változásokra

Dinasztiák Habsburgok, Romanovok, Hohenzollernek, Hannover-ház Bourbonok, Bonaparte-dinasztia,

Határváltozások francia–spanyol határ, Svájc hatá-rai, Magyarország határai

olasz és német egység, francia–német határ, porosz–dán határ, Oroszország határai, a Török Birodalom és a balkáni államok határai

Gazdasági viszonyok Oroszország elmaradottsága, Anglia gazdasági helyzete

Németország és az Egyesült Államok gyors fejlődése, Franciaország lemara-dása

Társadalmi viszonyok az arisztokrácia (nemesség) súlya megmarad

a tőkés vállalkozók és a munkásosztály súlya nő, a parasztság súlya nyugat-Európában csökken, harc a nők egyen-jogúságáért

Életkörülmények a falusi élet (különösen Közép- és kelet-Európában); nagy társadal-mi különbségek

a városi élet, az egészségügy fejlődése, a szabadidő eltöltésének új módjai, a nők munkába állása

Katonai erőviszonyok Anglia tengeri fölénye, Oroszor-szág szárazföldi hadereje

Németország megerősödése, a Török Birodalom meggyengülése

Forradalmak a legtöbb forradalom Franciaor-szágban tört ki

a forradalmakban egyre nagyobb szere-pe van a munkásságnak (1848, párizsi kommün, 1905 – Oroszország)

b) A hosszú XIX. század második fele magában hordozta a folytonosságot és a változásokat egyaránt. Találkozott a korszakban a múlt (pl. a történelmi dinasztiák, a feudális rétegek szerepe megmarad) és a jövő (pl. óriási technikai fejlődés), ami különösen érdekessé teszi ezen időszak vizsgálatát. 3. feladat A) Adóbevételek forrásai: növekvő gazdaság – bővülő bevételek (az ipari tevékenység, bankrendszer illetve a korábbi föld- és ingatlanok után járó adó). B) Az adóbevételek formái: közvetett adók (fogyasztási adó, forgalmi adó), közvetlen adók (személyi jövedelemadó, vállalati nyereségadó), illetékek, vámok C) Ellátandó területek: 1. egészségügy, 2. oktatás, 3. közszolgáltatás, 4. szociális gondoskodás, 5. hadsereg D) Következmények: növekvő állami és közigazgatási apparátus 4. feladat a)

Álláspontok Állami szerepvállalás „Az emberek természetes jogainak gyakorlása nem ismer határokat, kivéve, ha az a társadalom többi tagját ugyanezen jogai gyakorlásá-ban gátolja.” (Az emberi és polgári jogok nyilatkozata, 1789)

Korlátozott szerep: az egyéni szabadságjogok biztosítása.

„A kormány egyetlen feladata a bűntények megakadályozása és a szerződések érvényesítése.” (Lord Melbourne)

Minimális szerep: a jog- és közbiztonság fenntartása.

„A kormányt úgy kell tekinteni, mint a termelés legfőbb irányítóját, és hatalommal kell felruházni, hogy véghezvihesse feladatát.” (Louis Blanc)

Meghatározó szerep: a terme-lés és az elosztás szabályozá-sa.

„A méltányosság a munkások állami védelmét sürgeti. (…) Mindazt pártolnia kell az államnak, ami a munkások helyzetén bármiképp is lendít.” (XIII. Leó pápa)

Fontos szerep: a munkások védelme, helyzetük folyamatos javítása.


73

b) A fenti négy idézetben lényegében két álláspont jelenik meg. Az egyik minimális állami szerepválla-lást, a másik pedig jelentős feladatok ellátását várja el. Az első két idézet a XVIII. századi, illetve a XIX. század eleji liberális álláspontot képviseli. A második kettő a XIX. század végének álláspontját tükrözi, hiszen meghatározó módon érvényesül bennük a szocialisztikus megközelítés. Ezekben már az ipari forradalom kiváltotta egyenlőtlenségek mérséklésének kívánalma is megjelenik. 5. feladat a)

A – liberálisok; B – keresztényszocialisták; C – konzervatívok; D – szociáldemokraták; E – anarchisták; F – bolsevikok

b)

Irányzatok Támogató csoportok Követelések

A polgárság Az állam biztosítsa a szabad versenyt és a polgári szabadságjogokat.

B alsóbb néprétegek A szociális körülmények javítása, a munkaadó és a munkás közötti ellentétek feloldása.

C hagyományos uralkodó osztályok Az állam szerepének növelése, a hagyományos értékek védelme.

D munkásság Demokratikus jogok kiterjesztése, a munkások szociális helyzetének javítása.

E munkásság, parasztság, kispolgár-ság egy része

Az állam és a szociális igazságtalanságok kiküszöbölése.

F munkásság A magántulajdon eltörlése, proletárdiktatúra.


74

V. A POLGÁROSODÁS ÉS A MODERNIZÁCIÓ KORA MAGYARORSZÁGON (1849–1914)

33. AZ ÖNKÉNYURALOM KORA 1. feladat a) A világosi fegyverletételnél a magyar függetlenség elveszett, ez egyértelmű. Osztrák függetlenség-ről sem beszélhetünk, hiszen az oroszok segítségével győzedelmeskedő Habsburg-dinasztia önkény-uralmat vezetett be Ausztriában is. Így az osztrák érdekek helyett az uralkodóház érdekei érvényesül-tek a birodalmi politikában. Az idézet utal arra is, hogy a meggyöngült Ausztria lété a nagyhatalmak jóindulata (és érdekei) biztosították. b)

Előnyök Hátrányok Korlátlanul érvényesülhetett az uralkodó akarata. Nincs belső támasza a hatalomnak. „Rend” volt az országban. Drága az állami apparátus fenntartása. Folytatódott a polgári viszonyok kiépítése. Jelentős katonai erőt köt le Magyarország. 2. 3. feladat a)

Fogalom Szövegrészlet Meghatározás

úrbéres föld „Úrbéri földbirtoknak azon telkek tekintendők, melyek az úrbéri táblákba mint úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek állománya iktatvák be.”

A jobbágyok által hasz-nált és később birtokolt földterület.

szőlődézsma

„A szőlőhegyfokok s szőlőkből járó adózások és szolgáltatá-sok csak akkor tekintendők megszüntetetteknek, ha ezek oly telkek alkatrészeit képezik, melyek ezen nyílt parancs 3. §-ához képest úrbéri teleknek tekintendők.”

A földesúrnak a szőlő-termésből járó rész.

tagosítás

„A tagosítás megindítása vagy a földesuraság, vagy a jobbá-gyok többsége által kéretni fog, az (…) lehető gyorsasággal a legelő egyidejű elkülönözése s az erdei haszonvételek szabá-lyozása mellett létesítendő.”

Egy tulajdonos különbö-ző helyen lévő parcellá-inak egymás mellé ren-dezése.

b)

Szempontok 1848 1853

úrbéres föld A föld a jobbágyé lesz, a korábbi szolgáltatásai megszűnnek. Hasonló.

majorsági föld A majorsági földön élők felszabadítá-sának terve.

A majorsági földön nem szabadul fel a jobbágy.

szőlődézsma Eltörlik (bár nem az áprilisi törvé-nyekben, hanem 1848 szeptemberé-ben).

Csak akkor nem kell fizetni, ha a volt jobbágytelken van a szőlő.

földesúri kárpótlás A kárpótlásról egy későbbi ország-gyűlés dönt.

Kárpótlás állampapírokban, hosszú idő alatt.

c) A jobbágyfelszabadítást nem merték és nem is akarták eltörölni. Mindez a polgári átalakulás egyik sarkköve volt. A megvalósítás tekintetében az udvar gondosan ügyelt arra, hogy a kincstárra minél kevesebb teher háruljon a földesurak kártalanításából. Az elnyomó hatalom pótadót is kivetett e célra, a kárpótlást a földbirtokosok állampapírokban kapták meg, így a szabadságharcot vezető nemességet jórészt kisemmizték.


75

4. feladat a) Az iparosodás felgyorsulására, az ipari forradalom kibontakozására. b) Szükségessé tette: az elnyomó államapparátus eltartása. Lehetővé tette: a növekvő gazdaság és az adókat beszedni képes kiterjedt államapparátus. c) Egyenes adók: ingatlan-, föld- és iparűzési adó Közvetetett adók: vámok, illetékek, fogyasztási adók. d) A növekvő hadikiadásokat és a bővülő hivatalnokszervezet fenntartási költségeit részben kölcsö-nökből fedezte az állam. e) A Bach-rendszer idején tapasztalt fejlődés más körülmények között talán úgy valósulhatott volna meg, hogy abból Magyarországnak több haszna lett volna. 5. feladat a)

Szövegrészlet Az ellenállás formája „oly állapotok között, melyek még jelenleg is uralkodnak, lehetetlenség, hogy én nyilvános ügyekben közreműködhessek.” (Deák Ferenc) passzív ellenállás

„a pesti tanulóifjúság meg akarta koszorúzni (…) a mártírok sírjait. (…) A fiatalok közül némelyik át akart törni a tömegen, mely a polícia által kiren-delt katonaságból állott. (…) A polícia részéről lövés parancsoltatott az ifjúság közé.” (Leövey Klára jegyzetei)

nyílt fellépés

„Én hazám jövendőjét nem a hatalomban, hanem a szabadságban keresem.” (Kossuth Lajos) emigrációs tevékenység

b) A gazdagok számára a hatalommal való szembenállás, illetve a hivatalviselés megtagadása nem jelent gondot, hiszen birtokaik tisztségek nélkül is biztosítják ellátásukat. A szegényebb középosztály-beliek azonban súlyos megélhetési gondokkal küzdenek, mert a jobbágyfelszabadítás után birtokaikat nem tudták megműveltetni (bérmunkásra nem volt pénzük), így a passzív ellenállás fenntartása egyre nehezebb. Az ügyvédi pálya az egyik menekvés az egzisztenciát vesztett középosztály számára, hiszen ebből meg lehet élni, ha másként nem, úgy, hogy mindenből jogi kérdést csinálunk.

34. ÚT A KIEGYEZÉSHEZ 1. feladat a)

Külpolitika Belpolitika Folyamatos katonai kudarcok az európai hábo-rúkban (olasz egység).

Egyre növekvő állami kiadások a hatalom fenntar-tása érdekében.

b) Októberi diploma: Az 1848 előtti rendi berendezkedést állította vissza, de a magyar önállóság jelen-tős korlátozásával. Februári pátens: Ismét erősítette a birodalmi központosítást és az alkotmányos vonásokat, de Ma-gyarország részvételét a birodalmi tanácsban alulértékelte. c)

1. Megszüntették a Bach-korszak közigazgatását (öt kerület). 2. Engedélyezték a magyar országgyűlés összehívását.

2. feladat a) Az udvar javaslatait vissza kell utasítani. b) Deák és köre feliratban kívánta visszautasítani az udvar javaslatait (Felirati Párt), ami közvetve az uralkodó jogainak (az országgyűlésben játszott szerepének) elismerését jelentette. Teleki László és köre határozatban kívánta visszautasítani (Határozati Párt), ami azt jelentette, hogy nem ismerik el törvényesnek az uralkodót.


76

c) Szövegrészlet A képviselt párt neve

„Lehetne-e feledni, ami 48 óta történt? (…) Semmi áron nem lehet alkudni, (…) a 48-as törvényekből semmit, de semmit sem lehet engedni. (…) Nem elég a 48-as állapot, (…) nekünk több garanciára van szükségünk, mint amit a 48-as állapotban találunk.”

Határozati Párt

„Nem akarjuk mi a birodalom fönnállását veszélyeztetni, s készek vagyunk azt, amit tennünk szabad, s mit önállásunk s alkotmányos jogaink sérelme nélkül tehetünk, (…) megtenni. (…) De csak mint önálló, független, szabad ország akarunk (…) önálló, független, szabad országgal érintkezni.”

Felirati Párt

d) Az olasz egységet megteremtő francia–osztrák háború hozta azt a felismerést, hogy a nagyhatalmak csak saját céljaikra akarják kihasználni az emigráns katonai csoportok tevékenységét. Hasonló tapasz-talatra tehettek szert a magyar emigránsok a porosz–osztrák háború idején is: a nagyhatalmi politika ott is felülírta az önálló magyar érdekeket. A korszak legjelentősebb európai hatalma, Anglia az Oszt-rák Császárság fennmaradását az európai egyensúly részének tekintette. Az országon belül élők pedig nyugodt gyarapodásra, békére vágytak. 3. 4. feladat a)

Jelölés Összefoglaló, értelmezés

aláhúzott A magyar függetlenségről nem lehet egy személyben, kereskedőként dönteni, ez olyan döntés, mely az egész nemzetet illeti meg.

dőlt betűs Ha az udvar nem tud jobb ajánlatot adni, akkor mi magyarok várunk, és tűrünk tovább.

félkövér Erővel a hatalom el tudja venni a függetlenségünket, de idővel megváltozhat a helyzet, s nőhet a magyar függetlenség kivívásának esélye.

félkövér és dőlt betűs Önként nem mondunk le a függetlenségről, még nehézségeink közepette sem, mert annak visszaszerzése szinte lehetetlen.

b) A passzív ellenállás mellett érvel. c) A nemesség a nehezedő életkörülmények (földbirtokok elvesztése) miatt egyre inkább hajlott a passzív ellenállás feladására.

5. feladat a)

1861: februári pátens

1865: Deák húsvéti cikke

1866: osztrák vereség a poroszoktól (Königgrätz)

1867: kiegyezés

1861–1865

Schmerling provizóriuma (átmeneti korszak)


77

b) Szövegrészlet Értelmezés

„Arra kell törekedni, hogy mind a birodalom biztossága teljesen eléressék, mind a magyar alkotmány alaptörvényei a lehetőségig fenntarttassanak, mind a Lajtán túli országok alkotmányos szabadsága (…) teljesen biztosíttassék.”

A birodalom biztonságát helyezi előtér-be, a megegyezés mindkét fél érdeke, a birodalom fennmaradása és a magyar önállóság is biztosítható.

„csak a sanctio pragmaticából indulhatunk ki. Meg van ott határozva az uralkodóház közössége, (…) s az ebből (…) következő közös védelem.”

A kiegyezés kiindulópontja az uralkodó-ház és a magyar országgyűlés által is elfogadott Pragmatica Sanctio legyen, amely az együttélés sok kérdését szabá-lyozza.

„készek leszünk mindenkor törvény szabta úton saját törvé-nyeinket a birodalom szilárd fennállhatásának biztosságával összhangzásba hozni (…)”

Ha így történik, hazai törvényeinket igazítjuk az osztrák gyakorlathoz.

c) Mert ezt a törvényt a magyar országgyűlés és az uralkodóház is elfogadta, s akkor még érvényben volt. Másrészt tág értelmezési lehetőséget adott a magyar alkotmányosság és a függetlenség kérdésé-ben. 6. feladat A kiegyezési törvény elfogadása nyomán létrejött (1) Osztrák–Magyar Monarchiában a (2) kormány kinevezése és a hadsereg (3) irányítása az uralkodó joga maradt. A két országot az uralkodó szemé-lyén kívül egyéb ügyek, a (4) hadügy és a (5) külügy, valamint az ezek fedezetét biztosító (6) pénz-ügyek is összekötötték. Ezen ügyek ellenőrzését az összesen 120 főből álló (7) delegációk végezték. Gazdasági téren Magyarország elfogadta az Ausztriával közös (8) adó- és vámrendszert, és átvállalta az osztrák (9) államadósság egy részét is. A közös költségek viselésének arányát kvóta szabta meg, amelyben Magyarországra a terhek (10) 30%-a jutott. Ezt a hozzájárulási arányt (11) tíz évre állapítot-ták meg. A kiegyezési megállapodás módosította az (12) 1848. évi országgyűlésen elfogadott törvé-nyeket, és jogi alapjának az (13) 1723. évi törvényeket tekintette. A birodalomnak két központja lett, Bécs és Pest-Buda, ezért is nevezzük a létrejövő államot (14) dualistának.

DISPUTA 1. csoport: Kossuth álláspontjának képviselete. Lehetséges érvek: – kényszerpályára kerül az ország – válságban lévő birodalomhoz kötjük a sorsunkat – elvész a lehetősége nemzetünk állami önállóságának – a kiegyezés visszalépés 1848-hoz képest – ahelyett, hogy megoldaná, kiélezheti a nemzetiségi kérdést 2. csoport: Kossuth álláspontjának megcáfolása. Lehetséges érvek: – helyreáll az alkotmányosság – a magyar lesz a birodalom egyik vezető nemzete – elősegíti a gazdasági fejlődést – jobban érvényesíthetők a magyar nemzeti érdekek – Magyarország – a közös ügyeken kívül – visszanyeri teljes önállóságát


78

35. A NEMZETISÉGI KÉRDÉS 1849 ÉS 1868 KÖZÖTT 1. 2. feladat a)

Kedvező Kedvezőtlen Nem fenyegetik őket a magyar nemzetállami tö-rekvések. Jelentős közigazgatási tisztségeket kap-tak az új abszolutizmus rendszerében.

Az alapvető nemzetiségi követeléseiket (pl. nyelv-használat, autonómia) nem teljesítették, így a ve-zetőik egy része csalódott az udvarban

b)

A) területi autonómia B) elutasítják Erdély és Magyarország unióját C) széles nyelvhasználati jog és az egyéni szabadságjogok biztosítása

c) A kor liberális eszméitől vezettetve az egyéni szabadságjogok biztosítását tartották kiemelt feladat-nak. Úgy gondolták, hogy ha ezt megkapják a nemzetiségek, akkor a magyarokkal már egyenrangúak. 3. feladat a)

Szövegrészlet Probléma Megoldás „Vannak országok, hol a lakosok különféle nyel-vet beszélnek, s annál fogva különféle (…) nem-zetiséghez tartoznak, de vagy vegyesen laknak, (…) vagy az államnak (…) delimitált [elhatárolt] földterületén laknak.”

Az országon belül több egybefüggő terü-leten nemzetiségek élnek

Helyi kulturális nyelvi autonómia

„az egy nemzetiséghez tartozó honpolgárok nem-zetiségi érdekeik előmozdítása végett társaságba állnak községenként, (…) választanak nemzeti főnököt, (…) a mint tetszik.”

Nem szerveződhetnek a nemzetiségek szaba-don.

Területi önkormányzati testületek.

„Mennyiben pedig a kormánynak (…) hivatalos nyelvre van szüksége, (…) a föntebbi elv (…) fogna alkalmaztatni.”

Az állam hivatalos nyelvét nem minden nemzetiség érti, hasz-nálja.

Szabad nyelvhasználat területi alapon a nemze-tiségeknek.

b) Egy államszövetség (konföderáció) tervét vázolta föl. 4. feladat a)

A) egy politikai nemzet B) többnemzetiségű az állam – 1. románok; 2. horvátok; 3. szerbek; 4. szlovákok; 5. németek; 6. ruszinok (a sorrend tetszőleges) C) az államnyelv a magyar D) vegyes lakosságú vidékeken az iskolákban, a bíróságokon E) nemzetiségi egyesületek, nyelvhasználat

b) 1. Mert nem kérdőjelezte meg a magyar nemzetállam létét, és biztosította a magyar vezető réteg szá-mára az államhatalom birtoklását. 2. A törvény nem elégítette ki a nemzetiségeket, mert ők kollektív jogokat szerettek volna.


79

5. feladat a)

1. hadügy, külügy, pénzügy 2. oktatás, belpolitika (belügy), igazságügy, tengerészet 3. A magyar miniszterelnök javaslatára a közös uralkodó nevezi ki. 4. A magyar kormánynak felelős. 5. A horvát a hivatalos nyelv. 6. A perszonáluniós viszonyt jelképezte.

b) Ennek történelmi okai is voltak, hiszen e terület mindig önállóságot élvezett a Magyar Királyságon belül. A másik ok, hogy Horvátország területén kevés magyar élt. c) Fiume ügyében nézeteltérés volt, mert ez a térség legjelentősebb kikötője, és az akkori viszonyok között a tengeri kijárat nem csak gazdaságilag, hanem hatalmi szempontból is jelentős. (A fiumei vas-út ügye már a reformkorban fontos volt a magyar nemesség számára.) d) Horvátország jobb híján fogadta el a kiegyezést, hiszen csak részben teljesültek elvárásai. Kedvező volt számára, hogy elismerték, mint önálló politikai nemzet, meghagyták területi autonómiáját, egyesí-tették Szlavóniával és a határőrvidékkel, állami nyelv rangjára emelték a horvátot. Ugyanakkor a ha-tárőrvidék Horvátországhoz csatolása csökkentette az országon belül a horvátok arányát. A későbbi-ekben nőtt a magyar és a német nemzetiség aránya, ami gazdasági okokkal magyarázható. A horvátok elégedetlenek voltak amiatt is, hogy Horvátország a Habsburg Birodalmon belül nem kapott teljes különállást, így a későbbiekben többször kezdeményezték a dualista monarchia átalakítását. Nagyon nehezen tudta csak elfogadni, hogy Fiume nem Horvátország része lett. A kiegyezést követő gazdasági fellendülés, társadalmi átalakulás ugyanakkor kedvezően hatott az ottani viszonyokra.

6. feladat a)

1. Magyarország, Erdély, Románia, Horvátország és Szerbia (a hozzá csatolandó tartományokkal). 2, Közös törvényhozó gyűlés hozná e törvényeket. 3. Közös ügyek: hadügy, külügy, kereskedelem, adók és vámok, mértékegységek. 4. Biztosítaná, mert a konföderáció minden tagállama önállóan intézhetné belső ügyeit.

b) Mellette Ellene

Fel tudná oldani az egyre mélyülő nemze-tiségi ellentéteket, és kezelni tudná a szét-szórtan élő nemzetiségek helyzetét, vala-mint régió vezető nagyhatalmává válna.

Több nemzetiség (pl. román, horvát) nem a magyarokkal való együttműködésben, hanem az országhatárok mellett élő román és délszláv népekkel képzelte el az együttműkö-dést. Magyarország fejlettsége, történelmi hagyományai („inkább megyek Bécsbe, mint Belgrádba, a rácok közé”) is ellentmondtak e koncepciónak.

c) A dunai konföderáció nem volt valós alternatíva, mert feltételezi a Habsburg Birodalom felbomlá-sát, pedig ekkor az európai nagyhatalmak a Habsburg Birodalom fennállásában voltak érdekeltek. Az sem tűnt reálisnak, hogy a fejlettebb Magyarország egy fejletlenebb népekkel kötendő konföderáció kedvéért föladná a nemzetállami koncepciót. A nemzetiségiek vagy teljes területi önállóságot, vagy a szomszédban élő „testvéreikkel” való egyesülést tartották kívánatos útnak. A kort meghatározó nacio-nalizmus eszméje is kizárta a magyarság és a nemzetiségek szoros kapcsolatát, hiszen a mindkét fél által kívánt önálló nemzeti lét csak egymás kárára volt megvalósítható.


80

36. POLITIKAI VISZONYOK A SZÁZADFORDULÓIG 1. feladat a) Deák Párt → Szabadelvű Párt b) 48-as Párt, Balközép Párt, Függetlenségi Párt, Konzervatív Párt, Egyesült Ellenzék, Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) c) A választóvonal a közjogi kérdés, vagyis a kiegyezés változatlan fenntartásának, módosításának, vagy elvetésének a problémája. d) a választójog korlátozása (cenzus), nyílt szavazás, a választókerületek kialakítása e) Nem köthető egyértelműen társadalmi csoportokhoz a kormánypártiság. Az arisztokrácia, a nagy-polgárság és a középosztály köreiben egyaránt voltak kormánypártiak. (Bizonyos vallási különbségek is fölfedezhetők, pl. a református vidékeken nagyobb az ellenzék tábora.) f) A korabeli magyar országgyűlésben a képviselők többsége azonos társadalmi háttérrel rendelkezett. Mivel társadalmi kérdésekben (ide értendő a nemzetiségi kérdés is) csekély véleménykülönbség volt közöttük, előtérbe kerül az Ausztriához és az uralkodóhoz való viszony kérdése (az ún. közjogi kérdés). A képviselők egy része (az ellenzék) nem bízott az udvar ígéreteiben. Attól tartottak, hogy a hadseregre támaszkodva az uralkodó visszatérhet az abszolutizmushoz. A kiegyezésben a magyar önállóság és alkotmányosság elvesztését látták. A közjogi kérdésről folyó viták azért voltak meddők, mert a nemzetiségi kérdésben és társadalmi-szociális kérdésekben az ellenzék sem volt hajlandó a változtatásokra, a változatlanságot biztosító dualizmus elvetése, vagy módosítása így nem volt valós lehetőség. A közjogi viták viszont lehetetlenné tették a valós társadalmi problémák parlamenti megjelenését és tárgyalását. 2. feladat a)

közigazgatás közigazgatási reform, a megyerendszer átalakítása, a kiváltságos terüle-tek fölszámolása

közbiztonság rendőrség, csendőrség felállítása

egészségügy körorvosi rendszer létrehozása, kórházak építése, közegészségügy fejlesz-tése

infrastruktúra vasútépítés, postaszolgálat

Tisza Kálmán

oktatás állami elemi iskolai hálózat, gimnáziumok tucatjai, új állami egyetemek

Wekerle Sándor egyházpolitika polgári házasság és anyakönyvvezetés bevezetése, a zsidó vallás egyen-

jogúsítása b) A véderővita, mely az újonclétszám megszavazásához kapcsolódott, valamint Kossuth Lajos állam-polgárságának elvesztése. c) A polgári átalakulás egyik fő követelménye, a polgári szabadságjogok biztosításának egyik feltétele az állam és az egyházak szétválasztása. Hazánkban a kiegyezést követően felgyorsultak azok társa-dalmi változások (pl. a városi lakosság növekedése), melyek a polgári viszonyok mind teljesebb érvé-nyesülését kívánták. E folyamat részeként elengedhetetlen volt a sokvallású országban a hagyományos egyházi szokásjog megszüntetése, és a különböző felekezetűek közötti házasság szabaddá tétele. Ez egyébként a liberális, egyéni szabadságjogokat középpontba állító korszellem kívánalmainak is megfe-lelt. 3. feladat a) elemi és felsőbb népiskolák, polgári iskolák, tanítóképzők b) Az írni-olvasni tudó férfiak száma 20 év alatt 40%-ról 67%-ra emelkedett, és a nők esetében is majdnem duplájára. Ez idő alatt a tanítók száma az elemi iskolák számához viszonyítva nőtt, ami azt jelentette, hogy nem az egy tanítós iskolák száma gyarapodott.


81

c) Meghatározták az iskolaépület méreteit, előírták a fiúk és a lányok elkülönítését, valamint az egy tanárra jutó tanulói létszámot, megkövetelték a tanítói képesítést. d) Az egyházi iskolák nagy szabadságot kaptak. Az oktatási folyamatot, a tankönyveket, a módszere-ket, a tanárok alkalmazását és fizetését teljes egészében a hitfelekezet szabhatta meg. Az iskolákra vonatkozó törvényi előírásokat azonban be kellett tartaniuk. e) Jelentős előrelépés történt, hiszen a századfordulóra a férfiak majd háromnegyede és a nők fele tudott írni-olvasni. (Ezek az adatok azonban számottevően elmaradnak a korabeli Anglia, Svédország, Finnország vagy Németország adataitól – ott az analfabéták aránya 10% alatt volt.) f) A népiskolai törvény biztosította az általános tankötelezettség bevezetését, mely a korszakban jelen-tős vívmánynak számított. Megteremtette ehhez a tárgyi és személyi feltételeket az iskolák építésével és a tanítóképzés megszervezésével. A törvény a nemzetiségek számára széleskörű autonómiát biztosított az oktatási kérdésekben. A törvény jelentős mértékben segítette a gazdaság és a közigazgatás fejlődé-séhez szükséges képzett munkaerő megjelenését. 4. feladat a)

Fogalom Értelmezés Magyarázat

polgári házasság Állami hivatalnok előtt kötött házasság.

Így a házasság polgári szerződésnek tekinthető.

állami anyakönyvvezetés Az állami adminisztráció végzi az újszülöttek nyilvántartását.

A vallási felekezethez való tartozás másodrendűvé válik, hiszen az anya-könyvezéssel az újszülött nem egyhá-zának tagja, hanem a magyar állam polgára lesz.

b) Előnyös: A polgári rétegeknek, illetve a betelepülő német és zsidó vallású állampolgároknak, hiszen megszüntette a felekezetek közötti jogi különbségtételt. Hátrányos: A hagyományos egyházi vezető rétegnek (főleg az ún. bevett vallások egyházaiban), illet-ve a velük együttműködő társadalmi csoportoknak, mert korábbi monopolhelyzetük megszűnik. 5. feladat a) Felszámolta: a céhrendszert. Gazdasági elmélet: a liberális gazdaságpolitika, a szabad verseny elősegítése. b) nehézipar (bányászat, gépgyártás), élelmiszeripar, könnyűipar, azok az ágazatok, amelyek Magyar-országon eddig nem gyártott terméket készítenek, a gyárak c) A vállalatokra kiróható adók, a részvényekkel kapcsolatos illetékek és a jövedelmi adó alóli felmen-tés. d) Az állam aktív gazdasági szerepét az indokolta, hogy a gazdasági fejlődés kezdeti kedvezőtlen fel-tételeit (a hazai tőke gyengesége, infrastruktúra fejletlensége, szakképzett munkaerő hiánya) az állam kedvezményekkel ellensúlyozhatta. Fontos volt az állam számára az, hogy az ország kiaknázza élelmi-szeremeléshez kedvező adottságait, illetve megteremtse a nehézipari központokat, valamint a gyári-part. A protekcionizmus (állami védelem) egyben a külső versenytársaktól való védelmet is szolgálta. 6. feladat a) feltételek: – technikai: gőzgép, gőzmozdony, szabványosítás, nagy kapacitású gyárak (vas- és acélgyártás) – gazdasági: megfelelő tőke, állami támogatás okok: – gazdasági: az ipari forradalom kiteljesedése, a szállítási igény növekedése (nyersanyagok, mezőgaz-dasági termékek) – társadalmi: a polgári viszonyok terjedése, a munkahelyek és munkaerő nem egyenletes eloszlása (népességvándorlás), igény az utazásra


82

következmények: – gazdasági: a vasút több iparág számára is húzóágazat (vasipar, gépipar) – társadalmi: nő az állami alkalmazottak száma, könnyebb a mobilitás infrastrukturális: összekapcsol egymástól távól lévő területeket, illetve régiókat b) Földrajzi, politikai és katonai szempontok érvényesültek. c) Magántőkéből épültek. d) A kamatbiztosítás érdekeltséget teremtett – 5% biztos hasznot garantált. e) Baross Gábor államosította a vasútvonalak jelentős részét, így az állami érdekeknek megfelelően szabályozhatta a szállítási tarifákat (pl. a Budapestet érintő szállítások tarifáit alacsonyan tarthatta), s meghatározhatta az új vonalak létesítését. Alacsony árak mellett további fejlesztések révén nőtt a vas-útsűrűség, mely serkentette az ipari forradalom kiteljesedését.

f) Magyarország csak a vasút fejlesztése révén kapcsolódhatott be a nemzetközi kereskedelembe. A pályák kijelölésénél a katonai szempontok mellett a gabonatermő területek, a szén- és vasérclelőhelyek elérését tartották szem előtt. A század végére kiépülő vasúthálózat segítségével az ország peremvidé-keinek termékei is bekerülhettek a gazdaság vérkeringésébe. A vasútépítést gazdaságélénkítő hatása miatt támogatták a dualizmus kori kormányok. A külföldi és hazai magántőke bevonását a kamatbizto-sítási törvénnyel ösztönözték; a befektetőknek az állam veszteség esetén is biztosította a nyereséget. Baross Gábor minisztersége idején a vonalak nagy részét államosították, a MÁV az ország egyik leg-nagyobb állami vállalata lett. A szállítási tarifákat a kormányzat alacsonyan tarthatta, így a termelés hasznát nem a vasúttársaságok fölözték le, ami ugyancsak segítette a gazdaság fejlődését. A MÁV az alacsony tarifák ellenére nyereséges maradt, és a folyamatos fejlesztésekkel a korszak végére az or-szág vasútsűrűsége a legfejlettebb államok színvonalára emelkedett. 7. feladat a) Előnyök: Csökkent az árvízveszély, a mocsarakat le tudták csapolni, így új termőföldeket nyertek. Javultak a hajózás feltételei. A folyók mentén úthálózat épült ki. Hátrányok: Megbontotta a hagyományos természeti környezetet, mely az ottani élővilág részbeni pusztulását is eredményezte. A lecsapolt földek egy része elszikesedett, így azon a termelés csak na-gyobb költséggel volt biztosítható. b) Szegedet pusztította el az árvíz 1879-ben (március 11.). 8.

37. A FELZÁRKÓZÓ GAZDASÁG 1. feladat a)

Megállapítás Forrás(ok) száma Háttér

1. A védővám-rendszer biztos piacot biztosított a Monarchián belül a magyar mezőgazdasági termékeknek.

2. diagram, 3. táblázat

A búza és a liszt majdnem egésze Ausztriába került. A hozamnöveke-déssel a búza ára csökkent.

2. A védettség részben akadályává vált a bel-terjes gazdálkodásra való áttérésnek. 11. táblázat

Ezt bizonyítja, hogy a terméshozam-ok és a műtrágya-felhasználás ala-csony mértéke alacsony.

3. A mezőgazdasági termelés növekedését kezdetben a termőterületek növekedése, ké-sőbb a termelékenység javulása biztosította.

1. táblázat, 2. diagram

Nőtt a megművelt földterület, de csak kis mértékben, miközben a ter-melékenység lényegesen jobban.

4. A termelékenység növekedésében a műtrá-gya-felhasználás elterjedése is szerepet ját-szott.

11. táblázat A XX. század elején megkezdődött a műtrágya-felhasználás.

5. A szemes termények átlaghozama a XX. század elejére elérte a régió fejlettebb területe-inek átlagát.

11. táblázat A nyugat-európai szinttől azonban a hozamok még elmaradtak.


83

6. A gépesítés megkezdődött, de az olcsó és nagyszámú munkaerő miatt csak szűk körben terjedt el.

7. és 8. kép A gabona-betakarításnál pl. csak a cséplőgépek jelentek meg, az aratás kézi munka maradt.

7. Az állattenyésztés fejlődése az istállózás általánossá válásában, valamint a fajtaváltás-ban mutatkozott meg.

9. és 10. kép

Az istállózó állattartás miatt kiszo-rultak a rideg tartást jól tűrő ha-gyományos állatfajták. Az állattartás fejlesztésben élen jártak az uradal-mak.

8. A mezőgazdasági termékek növekvő kínála-ta kedvezőtlenül befolyásolta az árak alakulá-sát.

2. diagram

A termelékenység jobban nőtt, mint az árak. Nagyobb termelékenység mellett alacsonyabb árak mellett is megéri a termelés.

b) A cukorrépa termelése nőtt. c) A nagybirtokosok megfelelő tőkével rendelkeztek, így meg tudták fizetni a képzett munkaerőt és a jobb gépeket. A közép- és kisbirtokosok ugyanakkor alig fejlődtek, sok esetben tönkre is mentek. 2. feladat a) a gőzgépekre b) belsőégésű motor, elektromos motorok c) vasútépítés, gépgyártás, élelmiszeripar d)

Megállapítás Forrás(ok) száma Háttér

1. A hitelszervezet a kiegyezés utáni évtizedekben a magyar gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő ága-zata volt.

12. táblázat A hitelintézet száma közel kilenc-szeresére, tőkeállomány pedig ötszörösére nőtt 25 év alatt.

2. A Monarchián belül az ausztriai és a magyar területeken volt a legmagasabb az egy lakosra jutó hitelintézeti tőke.

12. táblázat Ezekben a birodalomrészekben közel 800 korona, míg pl. Horvát-országban 300 korona alatt van.

3. Az ipari részvényekben a korszak során folyama-tosan nőtt a hazai és az állami tőke szerepe.

12. táblázat, 13. kördiag-ram

Egyharmadról közel 15 év alatt kétharmadra nőtt.

4. A hazai állótőke közel fél évszázad alatt ötszörö-sére nőtt, és egyre jelentősebb szerepe lett az ipari tőkének.

12. táblázat, 13. oszlop-diagram

A külföldi tőke növekvő beáramlá-sa a magyar tőke megerősödését is elősegítette.

5. A magyar ipar fejlődését számos hazai technikai fejlesztés is segítette a korszakban.

14., 15. és 16. képek

A képek a új öntési technikára (kéregöntés) és a gépjármű műkö-dését lehetővé tevő találmányokra (dinamó, karburátor) utalnak, de az Erzsébet híd is a legkorszerűbb műszaki színvonalat képviselte.

6. A gépipar folyamatos fejlődését a bányászat nö-vekedése is elősegítette. 17. táblázat A két ágazat nagyban hatott egy-

másra.

7. Az iparfejlődés eredményességét jelzi, hogy ti-zenöt év alatt a termelési érték megduplázódott. 17. táblázat

Magyarországon az első és a má-sodik ipari forradalom nem külö-nült el, és kedvező hatásai együtt jelentkeztek.

8. Az ipari munkások többsége a nehéziparban dol-gozott, de dinamikusan nőtt a könnyűiparban fog-lalkoztatottak száma is.

17. táblázat A XX. század elején virágzásnak indult a könnyűipar is.


84

9. A termelési értékek tekintetében a korszakban mindvégig meghatározó maradt az élelmiszeripar. 17. táblázat Hazánk mezőgazdasági jellegű

ország volt. 10. A gazdasági fejlődés nyomán a kibányászható ásványkincsek közelében több nehézipari központ is létrejött.

18. térkép A kibányászott ásványkincseket így a közelben tudták feldolgozni.

e) A magyar ipari fejlődés Nyugat-Európához képest megkésve indult, a kiegyezést követő nyugodtabb politikai légkörben. A fejlődést elsősorban a kis számú közepes, és az egyre gyarapodó nagyvállalatok teljesítménye eredményezte. A leglátványosabb fejlődés az élelmiszeriparban és a nehéziparban volt megfigyelhető. A jelentős ipari fellendüléshez hozzájárult az állam iparpártoló politikája, az olcsó munkaerő, a mezőgazdasági termékek forgalmazásából felhalmozódó hazai tőke és a nagy mennyiség-ben beáramló külföldi tőke. Magyarországon az első és a második ipari forradalom egybeolvadt, és kedvező hatásai együtt jelentkeztek, így az ipar fejlődése az 1890-es években felgyorsult. A második ipari forradalom számos újítása és találmánya Magyarországon született meg. A XX. század elején a könnyűipar (textilipar) is virágzásnak indult. f) Lásd az internetes honlapot (www.ntk.hu); e-mail: [email protected] 3. 4. feladat a) Lakosság száma (fő) 1800 1850 1910 Buda, Óbuda 40 000 50 000

Pest 50 000 150 000 Budapest 880 000

b) Csepel, Kispest, Újpest, Pesthidegkút, Budafok c) Ferencváros, Kőbánya, Angyalföld d)

Lakások száma Lakosok száma Az összes lakás: 157 007 Összlakosság: kb. 683 755*

összesen: 81 627 összesen: 339 771 konyha nélküli: 10 677 konyha nélküliben: 44 442 Egyszobás

lakás konyhával ellátott: 70 950

Egyszobás lakásban lakik konyhával ellátottban: 295 329

Kétszobás lakás: 24 773 Kétszobás lakásban lakik: 126 208 * Ezt az adatot a Szakszervezeti Értesítő (tehát a forrás) adatai alapján számoltuk. A történelmi statisztika ennél nagyobb budapesti népes-ségszámot (kb. 880 000 fő) jelez. e) A főváros lakóinak jelentős része kis, egy- vagy kétszobás lakásban élt (68,15%!). Kedvezőtlen, hogy nagyon magas a családi élet számára kevésbé alkalmas egyszobás lakások aránya (52,8%), és a lakásokban sokan éltek együtt. (Az egyszobás lakások 60%-ában több mint négyen éltek együtt.) Vol-tak konyha nélküli lakások is, bár nem nagy arányban. Mindez azt mutatja, hogy a korabeli lakáskö-rülmények nem tartottak lépést a növekvő lakossági igényekkel. Így a fővárosba a munkahelyek miatt betelepülő emberek jelentős része rossz körülmények közé került, ami megnehezítette beilleszkedésü-ket. f) A társadalmi, gazdasági változások nem egyformán érintették a várost. A központban koncentrálód-tak az üzletek, a bankok és a hivatalok, itt voltak a kulturális és a szórakoztató létesítmények (színhá-zak, vendéglők, kávéházak stb.). Ez a csillogó, a látogatót elkápráztató Budapest. A szegényebbek ipari területeken közé ékelődő lakónegyedeiben viszont rossz lakáskörülményeket uralkodtak. Az első álláspont a városi élet árnyoldalait vizsgálja, míg a második a jól megépített, modern nagyvárost cso-dálja. Mindkét álláspont igaz.


85

g) Feladatok

Hatalmi, igazgatási Gazdasági, közlekedési Kulturális Vallási

Parlament, Sándor-palota

Nagykörút, Ferenc József híd, Erzsébet híd, Margit híd, Nyuga-ti és Keleti pályaudvar

Iparművészeti Múze-um, Operaház, Néprajzi Múzeum, Halászbástya, Szépművészeti Múze-um

Mátyás-templom, fasori evangélikus templom, Szent István-bazilika

38. A NEMZETISÉGI KÉRDÉS A SZÁZADFORDULÓIG 1. feladat a)

b) 1891–1910 között volt legnagyobb a lakosságszám növekedése. c) A növekedés a jobb életkörülményekkel, a higiéniai és egészségügyi viszonyok javulásával (a jár-ványok hiányával) magyarázható. d)

Összlakosság százalékában Településtípusok 1890 1910 5000 lakosnál kisebb 76% 66% 5-10 000 lakos között 8% 10% 10 000 lakos fölött 16% 24% e) A városiasodásra (urbanizációra) utalnak az adatok. f)

1. A férfiak és nők aránya nagyjából 50-50% majdnem minden korosztályban. 2. A lakosság átlagéletkora 50 év körül lehetett. 3. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése, az emigráció kedvezőtlenül hatott a de-mográfiai folyamatokra.

Év Magyarország lakossága, Horvátország nélkül (fő)1850 11 600 000 1870 13 560 000 1890 13 758 000 1910 18 260 000


86

2. feladat a)

c) A földmunkás paraszti rétegbe tartozott a kivándorlók többsége. d) A Felvidékről (Zemplén megye), Kárpátaljáról, Torontál, Veszprém, Zágráb és Modrus-Fiume me-gyék területéről volt a legnagyobb arányú a kivándorlás. e) A karikatúra a nagybirtokot tünteti fel oknak, ami csak részben igaz, hiszen a kivándorlást az is előidézte, hogy a nagyipar nem tudta felszívni a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerőt (a földjüket vesztett parasztokat). A kivándorlás okát a kortárs és az utókor elsősorban a paraszti birtok elaprózott-ságában, eladósodásában látta. A nagybirtokrendszer szorítása (piaci verseny), valamint a paraszti életforma válsága valóban az idegenben szerencsét próbálók egyik legfontosabb indítéka. 3. feladat a)

1850 1910 1850–1910 Nemzetiségek % % változás %-ban Magyar 41,5% 54,5% 13% növekedés Német 11,6% 10,4% 0,8% csökkenés

Szlovák 15,0% 10,9% 4,1% csökkenés Román 19,3% 16,1% 3,2 % csökkenés Ruszin 3,9% 2,5% 1,4% csökkenés Horvát 1,1 %

b) A magyar nép számaránya nőtt. c) Okai: a népszaporulat, a ki- és bevándorlás és az asszimiláció. A demográfiai robbanás a fejlettebb területeket érintette, ahol a magyarság zöme lakott. A kivándorlásban a magyarság kisebb mértékben vett részt, mint az ország nemzetiségei. d) Megyék: Hont, Gömör, Zemplén, Maros–Torda Ok: Ezekben a megyékben a nemzetiségi lakosság aránya csökkent, a magyarok aránya jelentősen nőtt. Ennek oka lehet a nemzetiségi lakosság elvándorlása, Maros–Torda esetében pedig a közigazga-tási változás is.

b) 1. A kivándorlás leginkább a nemzetiségi területe-ket érintette. 2. A magyar lakosságnál a számarányhoz képest alacsony volt a kivándorlók aránya. 3. A szlovákok körében volt a legmagasabb a ki-vándorlók aránya.

magyar 54,5%

román 16,1%

német 10,4%

szlovák 10,9%

szerb 3%

ruszin 2,5%

horvát 1,1%

egyéb 1,5%


87

4. feladat a) Az asszimiláció a természetes és folyamatos, egy-két generáción során végbemenő beolvadást jelent a többségi környezetbe. Megvalósulásában nagy szerepe volt a gazdasági fejlődésnek és a polgári ál-lam kiépülésének. b)

Az asszimiláció összetevői A) gazdasági fejlődés B) a polgári állam kiépülése – városiasodás – belső emigráció – bevándorlás – a hagyományos közösségek fel-bomlása

– az állami apparátus növekedése – állami anyakönyvvezetés – állami oktatás – az állam gazdasági szerepe

c) Magyarország területén az asszimiláció elsősorban a betelepülő német és zsidó lakosságot érintette. E két népcsoport tagjai ugyanis többségében az iparban vagy a szolgáltatásokban dolgoztak, melyek a városokhoz kapcsolódtak. Az asszimiláció elsősorban fővárosban fejtette ki hatását. A nagy nemzeti-ségi tömbök érinthetetlenek maradtak. Így az asszimilációnak elsősorban nem a különböző népek számarányaira, hanem inkább a területi elhelyezkedésükre volt hatása. 5. feladat a)

Szövegrészlet Szerző, időpont Értelmezés 1. „a legtöbb esetben vészteljesen szokott kiütni minden oly törekvés, mely mások rovására akarja a nemzetnek nem csak gyarapodását, hanem szám szerinti terjedését is eszközölni. Minél türelmetlenebb és erőszakosabb az eljárás, annál nagyobb az ellenszenv és ellenállás, mely általa felidéztetik.”

Mocsáry Lajos, 1858

Az erőszakos ma-gyarosítás ellenkező eredménnyel jár.

2. „tanítói oklevelet senki sem nyerhet, (…) senki sem alkalmazható, aki a magyar nyelvet beszédben és írás-ban el nem sajátította, hogy azt a népiskolában taníthas-sa.”

1879. évi XVIII. tc. A tanítók számára kötelező az állam-nyelv ismerete.

3. „A magyar nyelv bárminemű nyilvános népiskolában a köteles tantárgyak közé ezennel felvétetik.” 1879. évi XVIII. tc.

Az népiskolákban kötelező tárgy lesz a magyar nyelv.

4. „A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban (…) a magyar nyelv (…) a kijelölt óraszámban oly mértékben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejez-ni.”

Apponyi Albert, 1907

A nemzetiségi isko-lákban is meg kell tanulni alapszinten magyarul írni, olvasni.

5. „a magyarországi románok, tótok és szerbek szövet-séget kötnek, hogy minden törvényes eszközökkel meg-védjék nemzetiségüket”

1895

A nemzetiségek ösz-szefognak a magya-rosítási törekvések-kel szemben.

b) A századfordulót követően a magyar politika a nemzetiségek erőszakos magyarosításában látta az egyre súlyosbodó nemzetiségi probléma megoldását. E célkitűzés szellemében születtek meg azok a törvények, melyek kötelezővé tették a magyar nyelv oktatását minden népiskolában, illetve előírták, hogy a tanítóknak is ismerniük kell az államnyelvet. Ez a törekvés szemben állt a korábban képviselt szabadelvű, egyéni szabadságjogokat biztosítani kívánó politizálással. Ugyanakkor voltak, akik to-vábbra is a nemzetiségekkel való együttműködés és megbékélés programját hirdették (pl. Mocsári Lajos, Jászi Oszkár). Az ellentéteket az is kiélezte, hogy a nemzetiségek vezetői nemcsak a Monarchia föderatív át alakítását, hanem elszakadási törekvéseket is megfogalmaztak. (Ezeket bátorították a Mo-


88

narchia határai mentén létrejött nemzetállamok (Románia, Szerbia). A nemzetiségi ellentétek a válasz-tójogi kérdés kapcsán, illetve az agrárkérdés keretében is jelentkeztek. A viszonyt a mindkét fél részé-ről alkalmazott erőszakos propaganda- és politikai akciók is tovább rontották. 6.

39. A TÁRSADALOM VÁLTOZÁSAI 1. feladat a)

A) feudális, rendi társadalom; B) polgári, tőkés társadalom C) arisztokrácia – kb. 5000 D) birtokos nemesség (dzsentri) – kb. 50 000 E) céhes mesterek F) gazdag parasztság – kb. 130 000 G) középparasztság – kb. 800 000 H) szegényparasztság – kb. 5 900 000 I) uradalmi cselédség – kb. 4 800 000 J) nagypolgárság – kb. 11 000 K) középpolgárság, értelmiség – kb. 55 000 L) kispolgár, alkalmazott értelmiség – kb. 2 600 000 M) szakmunkások, segédmunkások – kb. 2 400 000

b)

C D E F G H I J K L M Társadalmi arányuk (%) 0,03 0,27 0,70 4,5 32 27 0,1 0,15 15 14 Magyarok aránya (%) 90 70 55 47 39 54 75 64 72 65 c) torlódott társadalom d) A társadalmi mobilizációt nem szemlélteti. e) Táblázattal, amely bemutatja, hogy az egyes társadalmi rétegek között volt-e, és ha igen, milyen mértékű átjárás (szülők és gyerekeik elfoglalt helye a társadalomban). f) A dzsentri hatott az egész középosztályra. Ennek oka, hogy e rétegnél volt a legnagyobb átjárás a polgári és a rendi társadalmi viszonyok között, illetve az állami közigazgatásban ők voltak többség-ben. g) A lecsúszó keresztény középosztály körében, mert az állami hivatalok megtelte után a szabad értel-miségi pályákon kívántak elhelyezkedni. 2. feladat a)

Földbirtok Rétegek nagysága jellege Lakásviszonyok Politikai szerepek

Arisztokrácia 1000 hold fölött hitbizomány kastély fontos szerep, de a gazda-

sági életben is

Középbirtokosok 1000 és 100 hold között

területe csökken, birtoklása sokszor bizonytalan

kúria meghatározó

b)

Rétegek Szövegrészletek Arisztokrácia Andrássy Katinka szövegéből szinte bármi. Középbirtokosok Horthy Miklós szövegéből szinte bármi.


89

c) A középbirtokos nemesség elszegényedő, de egyben polgárosodó csoportja. Gazdasági helyzetük bizonytalan, ezért a megélhetés kedvéért állami hivatalokat vállalnak. Társadalmi súlyuk és politikai szerepük jelentős volt. 3. feladat a)

Rétegek Földbirtok nagysága Gazdasági súlya Életmódjának jellemzői

Módos paraszt 50–100 hold kicsi A napszámosokkal együtt ők maguk is dol-goznak, de megélnek a mezőgazdaságból.

Középparaszt 20–50 hold közepes, de létszámuk is közepes

Önállóan, családtagjaikkal művelik a föld-jüket.

Kisbirtokos 5–20 hold nagy létszám Szinte csak önellátásra jut. Bérmunkát is vállalnak.

Törpebirtokos 5 hold, vagy kevesebb nagy létszám Napszámos munkát vállal a nagybirtokon.

b) kubikosok, summások, napszámosok, béresek, cselédek c) vasútépítés és idénymunka (pl. aratás) Életmód: nyomorúságos lakásviszonyok, rossz életkörülmények 8gyenge táplálkozás), egzisztenciális bizonytalanság. 4. feladat a)

Rétegek Tevékenységük területei Gazdasági súlya Életmódjának jellemzői

Nagytőkések, tőkéből élők

ipar, bank, kereskedelem jelentős Városi előkelő palotákban élnek.

Tőkés vállalkozók ipar, kereskedelem fontos Önállóan irányítják kisüzeműket.

Polgári középrétegek ipar, kereskedelem, szolgáltatások

meghatározó Ők maguk is dolgoznak, inasaikkal, beosztottjaikkal együtt.

Tisztviselők, értelmiségiek

állami, megyei hivatalok, oktatás

nincs Városi, polgári életmód.

Alkalmazottak, altisztek

államapparátus, vasút, rendvé-delem

nincs Városi, szerény polgári életmód.

b) A tőkés vállalkozók jelentős része német és zsidó gyökerekkel rendelkezett, és külföldről települt be. E rétegekkel számos korszerű iparszervezési és technológiai elem jutott el hozzánk. E társadalmi csoport lett az egyik legfőbb haszonélvezője a fellendülő gazdaságnak, mely a lecsúszó középosztályt is létrehozta, így a kettő között ellentét feszült.


90

5. feladat a)

Rétegek Tevékenységük területei

Gazdasági súlya Életmódjának jellemzői

Ipari munkásság nehézipar, gyáripar meghatározó

Felső rétege: szerény, városi, kis-polgári életet él, alsó rétege: kiszol-gáltatatott proletár.

Kereskedelemben, közleke-désben dolgozók

kereskedelem, közlekedés fontos Kispolgári életet él.

Mezőgazdasági munkások nagybirtok és középbirtok kicsi Kiszolgáltatottság

Napszámosok, házicselédek nagybirtok és középbirtok jelentéktelen Kiszolgáltatottság

b) Mert az ipari forradalomra jellemző korszerű technika és termelési eljárások megkövetelték a szak-ismereteket. c) Mert e réteg városokban és ipari központok környezetében élt, s a városi életmód, kultúra nagy mér-tékben segítette az asszimilációt.

40. A VILÁGHÁBORÚ ELŐESTÉJÉN 1. feladat a)

Szövegrészlet Párt Értelmezés 1. „Oka a jelen állapotnak, (…) hogy a munkaesz-közök egyes birtokosok kezében vannak összpon-tosítva.”

Szociáldemokrata Párt Az elnyomás, a rossz életkörülmények oka a tőkés magántulajdon.

2. „a kizsákmányolás elleni harcának nemzetközi-nek kell lenni, mint amilyen maga a kizsákmányo-lás.”

Szociáldemokrata Párt Internacionalista prog-ramot hirdet.

3. „Követelni fogja az általános, közvetlen és titkos választási jogot.” Szociáldemokrata Párt

A munkások csak e köve-telés révén szólhatnának bele a politikába.

4. „Pártunk a kisiparost és a munkást a nagyiparos-sal és a tőkével való versenyben az állam által kí-vánja (…) védelemben részesíteni.”

Katolikus Néppárt Az államtól várja a mun-kásvédelmet.

5. „Követeljük a munkaadó és a munkás közötti viszonyok szabályozását, (…) a munkásbiztosítás-ok nagyobb mérvű kiterjesztését.”

Katolikus Néppárt Fontosnak tartja a mun-kások anyagi biztonságát (biztosítás).

6. „a nemzetiségek iránt teljes előzékenységgel kíván viseltetni, és igényeiket, amennyiben azok a magyar állam egységével (…) megegyeztethetők, méltányolni fogja”

Katolikus Néppárt

Támogatja a nemzetiségi követeléseket, kivéve az autonómia- és elszaka-dási törekvéseket.

b) Szociáldemokrácia: II. Internacionálé programja (1889), Marx és Engels elméleti munkássága. Katolikus Néppárt: Rerum novarum (1891). c) Mindkét politikai erő a munkásság helyzetén kíván javítani, de a szociáldemokrácia osztályharcos alapon áll, míg a keresztényszocializmus a tőkés–munkás ellentét feloldását szorgalmazza.

2. feladat a) A részletek az 1867. évi kiegyezési törvényből vannak. b) E törvény a magyar országgyűlés jogának ismerte el az újonclétszám megszavazását. Mivel az el-lenzék a kiegyezés megváltoztatására törekedett, a véderőről szóló vita során bontakozott ki az obst-rukció.


91

c) Tisza az obstrukcióról beszél. d)

Az ellentétes álláspontok magyarázata kormánytöbbség ellenzék

A nemzetközi helyzet miatt a Monarchia katonai megerősödését szorgalmazta. Ehhez szükséges a parlament működőképessége (hogy rendezzék a véderő kérdését), ezért célja, hogy az új házsza-bály tegye lehetetlenné az obstrukciót

A magyar vezényleti nyelv elfogadását és a ma-gyar honvédség létszámának növelését szorgal-mazta, s ennek érdekében élt a régi házszabály adta lehetőségekkel. A hagyományos szabadság-jogok korlátozását látta a parlamenti reformban.

e) Egyéni megfogalmazás a füzetben. 3. feladat a)

A) házszabály-módosítás, ellenzéki pártok koalíciója B) hivatalnok vagy darabont kormány (nem felel meg a parlamenti erőviszonyoknak) C) „nemzeti ellenállás”, vármegyei engedetlenség D) az általános választójog kilátásba helyezése E) lemondás a dualizmus módosításáról F) a koalíció nem valósította meg programját

b) A válság rávilágított a közjogi kérdés meddőségére, hiszen ebben a hatalmi struktúrában az ellenzék csak akkor kerülhet hatalomra, ha megtagadja a kiegyezést megkérdőjelező programját. c) Az ellenzéki koalíció függetlenségi jelszavakkal győzött, magát a dualista rendszert nem ismerte el. Később azonban engedett, feladta programja lényegét, a dualizmus átalakítását. Lelepleződött az el-lenzéki politika erőtlensége és kilátástalansága, ezért a koalíció elveszítette a következő választást. 4. feladat a) Probléma: A birodalmon belül a lakosság többsége nem német és nem magyar, holott a dualista monarchia e két nép vezető rétegének a kiegyezésén alapul. Megoldási javaslatok: 1. A Monarchia felbontása, helyette más államalakulat létrehozása (pl. a dunai népek konföderációjának terve). 2. A dualista Monarchia átalakítása pl. trialista Monarchiává. b) c) Sorszám Probléma Megoldási javaslatok

1. gazdasági önállóság (E) önálló vámterület 2. a földkérdés földosztás 3. választójog (K)* általános, titkos cenzushoz kötött 4. nemzetiségi kérdés magyarosítás nemzetiségi autonómia 5. honvédelem (K) magyar vezényleti nyelv hadkötelezettség bevezetése

*A kezdeményezés kérdése nem mindig egyértelmű. A választójog kiszélesítése például a szociáldemokraták (mint parlamenten kívüli ellenzék) fő követelése volt, de a parlamenti pártok közül a kormánypárt vetette föl, hogy zsarolja a parlamenti ellenzéket (a koalíciót). Figyelemre méltó, hogy olyan súlyos kérdésekkel, mint a földkérdés, vagy a nemzetiségi kérdés, sem a kormánypárt, sem az ellenzék nem foglalkozott érdemben. d) A dualizmus válságjelenségei a XX. század elején egyre inkább felszínre törtek. Világossá vált, hogy a dualista rendszer nem reformálható. Miközben a gazdaság dinamikusan fejlődött, a társadalom át-alakulása pedig súlyos problémákat vetett föl, a politikai rendszer nem viselte el a változtatásokat. A dualista parlament hagyományos vitatémáiban (közjogi kérdés – közös ügyek: véderő és gazdasági kiegyezés) is egyre élesebb összeütközésekre került sor, s ezek miatt a kormányzás szinte lebénult (obstrukció). Pedig megoldást kellet volna találni a nemzetiségek önállósulási törekvéseire, a földkér-désre és más szociális problémákra, s ezekkel összefüggésben a választójogi kérdésre. A nemzetiségi kérdés kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a növekvő ellentétek ellenére a Monarchia két vezető nemzete


92

(a német és a magyar) szorosan egymásra van utalva a birodalom fenntartása érdekében. A soknemze-tiségű Monarchiában a nacionalizmus nem összetartó erőt jelentett, hanem állandó válságtényezővé vált. Az erőszakos magyarosítási törekvések a későbbiekben beláthatatlan következményekkel jártak. A nemzetiségi probléma miatt nem kerülhettek napirendre a demokratizálódás kérdései sem, hiszen úgy látták, hogy ez a történeti Magyarország szétesésével fenyegetett. A választójog ügye tehát megoldat-lan maradt, és nem erősödött Magyarország függetlensége sem katonailag, sem gazdaságilag. A ki-egyezéssel létrehozott rendszer (Deák Ferenc hajdani elképzelése ellenére) nem volt továbbfejleszthe-tő, s ez előre vetítette a dualista rendszer csődjét, a Monarchia felbomlását.

41. A BOLDOG BÉKEIDŐK MAGYARORSZÁGON 1. feladat a) Egyéni munka. Városi polgár: három vagy több szoba, konyha, fürdőszoba, cselédszoba. Ipari munkás: szoba-konyhás, egyszerű berendezésű lakás. Parasztcsalád: egy szoba konyhás, kamrás, ún. hosszúház. b) villanyvilágítás, angol vécé, vízvezeték, írógép, telefon, kerékpár, automobil, tonett szék 2. feladat a) 1. cilinder, 2. fűző, 3. frakk, 4. szmoking, 5. alsószoknya, 6. keménykalap, 7. perelin, 8. virágkalap, 9. krinolin, 10. kamásli Számok a ruhadarabok munkafüzetben látható elhelyezése szerint:

1. 2. 9. 6. 3. 8. 7. 5. 10. 4. b) bajuszkötő, harisnyatartó, cvikker, monokli, sétapálca, napernyő, legyező, boa, muff, glaszékesztyű, bukjelszoknya stb. 3. feladat a) A források számai a példák sorrendjében szerepelnek.

Területek Példák Forrás száma

közszolgáltatások egészségügy, orvosi ellátás, telefon 4., 7. munkahelyek írógép, telefonközpont 6., 7.

közlekedés kerékpár, autó, babakocsi, vitorlás, villamos, sugárút 2., 5., 12.,13., 20.

vásárlás tejárus lány, áruház 1., 9. alkotók: Lechner Ödön, Benczúr Gyula, Csontvári Kosztka Tivadar művészeti stílusok alkotások: Földtani Intézet, Budavár visszavétele, Magányos cédrus

14., 17., 18.

sajtó A Nyugat címlapja 16. társasági élet kávéház 8

sport futballplakát 10. turizmus balatoni képeslapok, tátrai képeslap 12., 13.

szórakozás automobil-kiállítás, futballplakát, moziba hívó plakát, plakát a millenniumi kiállításról

5., 10., 11., 26.


93

b) Területek Példák

közszolgáltatások kövezett (makadám) út, posta berendezési tárgyak petróleumlámpa, sparhelt használati eszközök mosdótál ruházat ünnepi népviselet c) vezetékes ivóvíz, bővülő csatornahálózat, kávéházak, villamos, közvilágítás, nagyáruház, mozi d)

Kettészakadt Magyarország! A társadalom történetének lényeges összetevője az életforma, életmód. Az ipari forradalom eredmé-nyezte a városiasodást (urbanizáció), a városok növekedését. Magyarországon Budapest fejlődése volt a leggyorsabb, de több vidéki város is lendületesen fejlődött (pl. Miskolc, Nagyvárad, Győr, Kolozs-vár). A városi élet kényelméhez tartozott a kövezett utca, a közvilágítás, a lakásokba bevezetett víz, a csatornázás és a fokozatosan kiépülő tömegközlekedés. Magyarország társadalmát a századfordulón azért is érdemes tanulmányozni, mert a rohamos urbanizáció mellett az ország egésze még falusias, s a város és a falu két külön világ volt. A falvak szinte minden civilizációs vívmányt nélkülöztek: nem volt közvilágítás, vezetékes víz, csatornázás. A falu nem kínálta a szórakozás és a szabad idő eltöltésé-nek új módjait. Az iskolázás és az egészségügyi ellátás terén is sokkal rosszabb helyzetben volt. A vá-ros és falu társadalma is eltért: egészen más gondolkodás, más értékek jellemezték a városi és a falusi embereket. (Ez a különbség a városi és falusi szegények között is létezett.) A XIX. század 70-es, 80-as éveiben a város és falu közötti különbség nőtt. Ezért beszélhetünk kettésza-kadt Magyarországról: az országon belül egy városi világról, amely képes megadni az embereknek a korabeli civilizációs vívmányokat, és egy falusi világról, amelyben „megállt az idő”.


94

A POLGÁROSODÁS ÉS A MODERNIZÁCIÓ KORA MAGYARORSZÁGON. AZ ELLENTMONDÁSOK KORSZAKA (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. feladat a)

A) munkaerőpiac – felszabadul a kötöttségek alól, a mezőgazdaságban is megjelenik a bérmunka, megindul a munkaerő vándorlása a mezőgazdaságból az iparba B) ipar – megteremtődik az iparfejlődés egyik fontos feltétele. a szabad munkaerő C) birtokviszonyok – megszűnnek a feudális kötöttségek, a birtok szabad forgalomba kerül D) arisztokrácia – megőrzi gazdasági, társadalmi és politikai szerepét E) középnemesség – egy része felemelkedik, többsége azonban tönkremegy, elveszti birtokát F) polgárság – száma fokozatosan nő G) parasztság – differenciálódása folytatódik, tovább nő a kisbirtokosok és a zsellérek aránya

b) Állítás Magyarázat

A középbirtokosok szűk csoportja nagybirtokos lett, a többség azonban földnélküli.

A jobbágyfelszabadítás miatt a középbirtokosok elveszítet-ték a munkaerőt, de vagyoni erejük nem volt a birtok mo-dernizálására, és szakértelműk is kevés volt az új gazdál-kodási szokásokhoz.

A parasztságon belül a kisebb földterü-lettel rendelkezők alkották a legnépe-sebb réteget.

A jobbágyfelszabadítás nem járt együtt a majorsági földek egy részének felosztásával, így a korábbi jobbágytelek to-vább aprózódott.

A polgárinak nevezett társadalomban a klasszikus értelemben vett polgárok száma kisebb volt, mint a parasztoké.

Az ipar és a kereskedelem gyors fejlődése ellenére Ma-gyarország alapvetően mezőgazdasági ország maradt, így az agrártársadalomban élők voltak többségben.

c)

Ellentmondás Magyarázat

Az úri középosztály adta a mintát a polgári középosztály életmódja számára.

A többségében idegen eredetű polgári rétegek az úri középosztály életmódjának átvételével is hangsúlyozni akarták magyarrá válásukat.

Bár a nemesség értékrendje uralta az egész középosztály értékválasztásait, a polgári öntudat is megteremtődött.

A dzsentri magához tette hasonlóvá a polgári eredetű középrétegeket, de e folyamat során a dzsentri és a ma-gyar középosztály polgárosodása is előrehaladt.

2. feladat a) A) közös védelem; B) közös uralkodó C) közös hadügy; D) közös külügy E) ezek fenntartására közös pénzügy b)

Független, alkotmányos, szabad Magyarország

A történelmi Magyarország egységének megtartása

Az alkotmányos monarchia fenntartása


95

c) A dualista viszonyok biztosíthatták a magyar korona országain belül a nemesség hagyományos sze-repének fennmaradását. A dualizmus tette lehetővé a nemzetiségi törekvések „kordában tartását”. A dualizmus biztosította a történelmi magyar határok sérthetetlenségét és a nagyhatalmiság illúzióját.

3. feladat a) Ausztria: Általános és titkos választójog volt érvényben, mely azt jelentette, hogy a lakosság több mint 20%-a rendelkezett szavazati joggal. Magyarország: továbbra is vagyoni és műveltségi cenzus érvényesült, és nyílt szavazással lehetett választani. A lakosság 6-7%-a rendelkezett szavazati joggal. b) A darabont kormány az általános választójog tervezetével tartotta sakkban a koalíciót, majd Tisza Nemzeti Munkapártja is bővítette korlátozottan a választójogot, végül az ellenzék megalakította a Vá-lasztójogi Blokkot (1917). c) Csak a korlátozott választójog biztosíthatta a nemzetiségek háttérbe szorítását a magyar vezető réteggel szemben, s azt, hogy a munkáspártok (pl. az MSZDP) ne jelenjenek meg a parlamenti politi-kában. A választójog jelentős kibővítése csak akkor stabilizálta volna a rendszert, ha megoldják a nemzetiségi kérdést, a földkérdést és a súlyos szociális problémákat. 4. feladat a)

b) Mert a törvényt csak a háborút közvetlenül megelőzően tudták elfogadni, így hatása 1914-ben lé-nyegében alig érződött. A kötelező katonai szolgálat ugyanis csak megfelelő felszerelés és kiképzés biztosításával eredményezi a katonai erő növekedését.

Külpolitikai problémák

első és második Balkán-háború, ellentétek Szerbiával, a környező nagyhatalmak nagyarányú fegyver-kezése

Belpolitikai problémák obstrukció a parlamentben, kormányzati válság, viták a véderő törvényről, sztrájkok, tüntetések, a földkérdés rendezetlensége, a nemzetiségi követelések háttérbe szorítása – erőszakos ma-gyarosítás, a sajtó korlátozása

Történelem III. Megoldások

Documents

Transcript of Történelem III. Megoldások