Thomas Laessoe Gombak Hatarozo Kezikonyvek.pdf

HATÁROZÓ KÉZIKÖNYVEK

Képes ismertető több mint 500 gombáról

téli likacsosgomba

barna porhanyós gomba

rézrozsdaszínű csészegomba

légyölő galóca

vöröspikkelyes pókhálósgomba vörös

nedűgomba

Thomas Laessoe övestönkű pókhálósgomba kis áldücskőgomba

HATAROZO K E Z I K Ö N Y V E K

GOMBÁK T H O M A S LYESS0E

Fényképezte NEIL FLETCHER

Szaktanácsadó GORDON RUTTER

A DORLING KINDERSLEY BOOK www.dk.com

Fontos megjegyzések A szerző és a kiadó azt tanácsolja minden

amatőr gombásznak és bárkinek, aki étkezési céllal gombát gyűjt, hogy felhasználás előtt

vizsgáltassa meg gombáit gombaszakértővel. Csak olyan gombát fogyasszon el, amelyet

tel jes biztonsággal meghatározott és az ehető fajnak bizonyult. Azokért az olvasókért,

akik i- tanácsot nem fogadják meg, felelősséget nem vállalunk.

A mű eredeti címe: Eyewitness Handbooks - Mushrooms

Copyright © 1998 Dorling Kindersley Limited, London

Text copyright © 1998 Thomas Laessoe

Fordító: dr. Ács Eszter Lektor: dr. Siller Irén

Műszaki szerkesztő: Érdi Júlia A 30. és 52. oldal felső, a 81., 148., 182.,

186., 201., és 263. alsó, a 191. oldal középső és a 276. oldal mindkét fényképét

Albert László készítette.

Hungarian translation © Panemex Kft. és Grafo Kft., 1998, 2002

A kiadásért felel a Panemex Kft. ügyvezetője Budapest, 2002 Második kiadás

ISSN 1217-5641 ISBN 963 9090 719

Minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részeit tilos reprodukálni, adatrögzítő

rendszerben tárolni, bármilyen formában vagy eszközzel — elektronikus úton vagy más módon

- közölni a kiadó engedélye nélkül.

Szegedi Kossuth Nyomda Kft. Felelős vezető: Gera Imre ügyvezető igazgató

TARTALOM

BEVEZETÉS 6 Hogyan használjuk a könyvet ? 9

Mi a gomba ? 10 A termőtest alakja 12 A kalap jellemzői 14

Spórák és terjedésük 16 A gombák életmódja 18 Gombák termőhelyei 20

A gombák gyűjtése 22 Határozókulcs 24

KALAPOS GOMBÁK,

LEFUTÓ LEMEZEKKEL 28 Tölcsér alakú, rostos húsú gombák 28

Domború kalapú, rostos húsú gombák 37 Törékeny húsú, tejnedvet

eresztő gombák 43

KALAPOS GOMBÁK, FELKANYARODÓ VAGY TÖNKHÖZ

NŐTT LEMEZEKKEL 56 Húsos gombák, burokmaradvány nélkül 56

Pókhálós burkú gombák 69 Galléros vagy gallérzónás gombák 78

Szálas kalapú és sötét spóraszínű gombák 98 Közepes méretű, sima kalapú gombák 103

Törékeny húsú gombák 120 Apró, sima kalapú gombák 132

Apró, díszített kalapú gombák 142

http://www.dk.com

AGANCS- VAGY KORALLSZERÜ GOMBÁK 248

GÖMBÖLYŰ TERMŐTESTÜ GOMBÁK 253

Talajszintben növő gombák 253 Talajban termő gombák 258

K Ö R T E VAGY MOZSÁRTÖRŐ ALAKÚ GOMBÁK 260

K A L A P O S GOMBÁK, OLDALT ÁLLÓ TÖNKKEL VAGY TÖNK NÉLKÜL 178

CSÖVES TERMŐRÉTEGŰ KALAPOS GOMBÁK 184

Rugalmas húsú gombák 184 Szívós húsú gombák 202

G O M B Á K MÉHSEJT, AGY VAGY NYEREG ALAKÚ KALAPPAL 207

KALAPOS GOMBÁK, SZABADON ÁLLÓ L E M E Z E K K E L 145

Húsos gombák, bocskorral vagy burokmaradványokkal 145

Galléros vagy gallérzónás gombák 156 Gallér és bocskor nélküli gombák 171

Tintagombák 174 Gyűrűben összenőtt lemezű gombák 177

CSÉSZE VAGY KORONG ALAKÚ GOMBÁK 264

Gömböcske nélküli gombák 264 Csésze vagy serleg alakú gombák,

gömböcskékkel 274

T R O M B I T A ALAKÚ GOMBÁK 2 7 5

K O N Z O L - VAGY KÉREGSZERŰ GOMBÁK 211

Csöves termőrétegű gombák 211 Ráncos vagy sima termőrétegű gombák 228 Kéregszerű bevonatot képező gombák 232

TÜSKÉS TERMŐRÉTEGŰ GOMBÁK 234

CSILLAG ALAKÚ ÉS RÁCSOS GOMBÁK 2 7 7

FÜL- VAGY AGYSZERŰ, KOCSONYÁS GOMBÁK 281

BUNKÓ ALAKÚ GOMBÁK 240 Sima vagy szőrös felszínű gombák 240

Szemcsés vagy poros felszínű gombák 244 Szömörcsöggombák 246

Spóratáblázat 284 Kislexikon 289

Latin névmutató 290 Magyar névmutató 299

Köszönetnyilvánítás 304

BEVEZETÉS A gombák országa az élővilág hatalmas részét alkotja; világszerte minden létező élőhelyen megtalálhatók. Nagyságuk a mikroszkópos méretű

élesztőktől a termetes kalaposgombákig és pöfetegekig terjed. Életmódjuk is rendkívül változatos; egyesek kölcsönösen

előnyös együttélést alakítanak ki élő növényekkel, mások le-bontják vagy elpusztítják gazdájukat. Fontos szerepet játszanak

bolygónkon az ökológiai rendszerekben és számos életfolyamatban

A g o m b á k k a l a miko lóg i a t u d o m á n y a fog l a lkoz ik . A köze l -

múl t ig a g o m b á k a t a l a c s o n y a b b r e n d ű növényeknek t ek in te t t ék , ezér t a n ö v é n y -tan (bo t an ika ) fog l a lkozo t t ve lük . A / az. á l t a l ánosan e l fogado t t t ény , h o g y a lka tukbó l és é l e t m ó d j u k b ó l f a k a d ó a n m é g a n a g y o b b m é r e t ű g o m b á k sem m i n d i g ke rü lnek szem e lé , va l amin t az, hogy f ő k é n t e ső után l á tha tók , m a g y a r á z a t o t ad arra , h o g y miér t f e d e z n e k fel m é g n a p j a i n k b a n is o lyan sok , a t u d o m á n y s z á m á r a ú j g o m b a f a j t . Fa ja ik számá t j e l e n l e g kb . 1,5 mi l l ióra becsü l ik ; ö s s z e h a s o n l í t á s k é p p e n a v i r ágos

n ö v é n y e k f a j s z á m a min t egy

A F A J O K S Z Á M A

A kördiagratn egésze az millióra becsült gombák számát mutatja.

A szeletek jelzik a már meg-ismert fajokat: a 28 700 nagy gombát (termőtestet

JELÖLÉSEK fejlesztő fajok); a 24 000 E32I3 nagygombák rozsdagombát, üszöggombát 1 J rozsda-, üszög-, penészgombák és penészgombákat mmm zuzmók stb.; a 13 500 zuzmót.

'1 1 ismeretlen fajok

ZUZMÓK ^

A zuzmók összetett szervezek: gombák és moszatok együttélésével jönnek létre. A zuzmók egyaránt képesek megélni a levegőben található tápanyagszemcsék kiszűrésével és algarészük fotoszintézisének révén is. Érzékenyek a levegő-szennyeződésre, ezért a levegő minőségének jelzésére alkalmasak. A képen egy közönséges faj, a sárga falizuzmó (Xanlhoria parietina) látható.

• LÉGYÖLŐ GALÓCA A színpompás, de mérgező Amanita muscaria valószínűleg a legismertebb gombafaj.

2 5 0 000 . A m i k o l ó g u s o k úgy vé l ik , h o g y ez idá ig c supán 80 0 0 0 f a j t í r tak le he lyesen - ami k e v e s e b b , m in t a becsül t f a j s z á m 5 száza léka . E h ihe te t l en nagy s z á m ú , i smere t len f a j nagy része a t rópus i e s ő e r d ő k b e n honos , de m é g a sokkal j o b b a n m e g k ö z e l í t h e t ő és a l aposan kuta to t t t e rü le t eken , pl . E - E u r ó p á b a n is r endre f e d e z n e k fel ú j f a j o k a t , be l eé r tve a nagy t e rme tű , h ú s o s t e rmőtes tű g o m b á k a t is.

REJTETT ÉLET Az á t l a g e m b e r g o m b a k é n t a k a l a p o s -g o m b á k a t é s a t ap lóka t i smer i . K e v e s e n t u d j á k , h o g y ami t l á tnak , az c s u p á n a része egy sokka l n a g y o b b s z e r v e z e t n e k , a m e l y a t a l a j b a n , a f á b a n él é s a „ g o m b á t " , v a g y i s a t e r m ő t e s t e t f e j l e sz t i .

HASZNOS GOMBÁK • A gombák nemcsak a természetben játszanak fontos szerepet, de életünk számos területén is lét-fontosságúak. Felhasználjuk őket táplálékként, fűszerként és az alkohol készítéséhez. Egyesek antibiotikumokat termelnek, míg mások enzimanyagait a mosószergyártás hasznosítja.

MOSÓSZER A mosóporok egy részében tisztító anyagként gombákból kivont enzimeket alkalmaznak.

E z e k a t e r m ő t e s t e k a m a g a s a b b r e n d ű g o m b á k ( t ö m l ő s - é s b a z í d i u m o s g o m b á k ) s z a p o r í t ó s ze rve i , a s p ó r á k a t t e rme l ik és t e r j e sz t ik . S z á m o s g o m b a f a j s o h a s e m n ö v e s z t t e r m ő t e s t e t . I l yenek pl . a p e n é s z g o m b á k , m e l y e k ál lot t é l e l m i s z e r e n j e l e n n e k m e g .

N A G Y G O M B Á K Könyvünkben csak a jól látható, feltűnő termőtestet fejlesztő gombákkal foglalkozunk. A mikológusok ezeket a fajokat nagygombáknak nevezik; közéjük tartoznak a köznyelvben gombának hívott fajok. Alakjuk igen változatos, a jól ismert kalapra és tönkre tagolódó kalapos-gombáktól a kagyló alakú vagy konzolszerű termőtestű fajokon keresztül a kéregszerű, lapos

PENICILLIN A Penicillium penész-gomba termeli a bakté-riumos fertőzések kezelésére használt antibioti-kumot.

ROQUEFORT-SAJT E sajtféleség különleges ízét a Penicillium roqueforti fonalas-gomba adja.

NEMES PENÉSZ A szalámit érlelő és védő nemespenész a Penicillium nalgiovense.

KENYÉR A kenyértésztát a Saccharomyces cerevisiae élesztőgomba keleszti meg.

S Ö R A sört élesztőgombák, pl. a Saccharomyces carlsbergensis erjesztik.

bevonatot képező (1. 12-13. old.) gombákig terjed. Nagy formagazdagságuk ellenére, egyes közeli rokonságban levő fajok termőteste rendkívül hasonló, ezért pontos meg-határozásuk körültekintő vizsgálatokat igényel. Könyvünk a gombafajok azonosításához és a gombák országának alaposabb megismeréséhez nyújt segítséget.

EHETŐ GOMBÁK

A gombákat táplálkozási céllal már az ókori kultúrákban is gyűjtötték. A shii-take (Lenlinula edodes) gomba termesztésének Kínában és Japánban sok évszázados hagyománya van; Európában a kétspórás csiperkét, a közkedvelt „sampinyont" (Agaricus hisporus 161. old.) már régóta termesztik kereskedelmi méretekben. Ujabban a laskagombákat (Pleurotus fajok, 178-179. old.) is sokfelé termesztik, míg az egyes kucsmagombákat, rókagombákat és

SHII-TAKE

(Lenlinula edodes)

tinórukat világszerte hatalmas mennyiségben gyűjtik és értékesítik.

Mielőtt bármilyen vadon gyűjtött gombát el-fogyasztanánk, mindig győződjünk meg arról, hogy pontosan meghatározott, ehető gombáról van szó (1. még 23. old.)! Ha mérgezés gyanúja merül fel, kérjünk orvosi segítséget és tegyünk el mintát a gombás ételből!

KÉTSPÓRÁS CSIPERKE

(Agaricus hisporus) LASKAGOMBA

(Pleurotus faj)

• KLIAS FRIES (1794-1878) Eliiis ittt'\ n korai mikológusok legkiválóbbika volt. A Syslema Mycologicum (1832) c. könyvében a gombák modern rendszerezésének alapjait fektette le.

GYŰJTÖTT GOMBÁK FOGYASZTÁSA A fa jok egyszerű azonosí tásán kívül , könyvünk fogyasz tha tóságukról is el-igazítást nyúj t . Ennek el lenére, nagyon ajánlot t , hogy a kezdők egy tapasztalt gombász mel lé szegődjenek , ha étkezési céllal gyűj tenek gombát , mivel sok mérge-ző f a j van. Nehezí t i a helyzetet , hogy egyes ehető f a jok nagyon hasonl í tanak a mérge-zőkre (1. 23. old.); a fa jok je l lemzésében ezekre a veszélyekre is fe lh ív juk a f igyel -met. Az egyes mérgező gombák e l fogyasz-tása után különfé le gyomorbánta lmak,

súlyos májkárosodások , ideg-rendszeri zavarok, ma jd halál

következhet be, ezért nem tanácsos velük

kísérletezni .

GOMBÁK RENDSZEREZÉSE

Az élővilág megértését és tanulmányozását meg-könnyíti az élőlények rendszerezése. Az élő-világot újabban 5 országra tagolják, melyből az egyik a gombák országa. Mindegyik ország tovább tagolódik kisebb egységekre (törzsekre) és azok még kisebb csoportokból épülnek fel.

Könyvünk a gombák országából 3 törzset taglal (1. 11. old.). (Meg kell jegyezni, hogy más rendszerek is léteznek, pl. 3 helyett 4 törzset különítenek el a gombák országában és a kategóriák rendszertani rangja is lehet más, pl. törzs helyett osztály értékűek.) Ezek a törzsek osztályokból állnak, az osztályok pedig rendek-ből. Az azonos rendbe sorolt fajok családokra oszthatók, majd végül az egymással szoros rokonságban levő gombák egy nemzetséget alkotnak. Mindegyik rendszertani kategóriának önálló tudományos (latin) neve van: az egyes fajok kéttagú nevéből az első a nemzetségnév, a rokonokkal való közös tulajdonságokra utal, a második szó, a „fajnév" pedig az egyedi sajátságokat jelzi. Az ismertebb, gyakori fajok-nak köznapi neve is van.

Az alábbiakban a sárga rókagomba (Cantharellus cibarius) rendszertani besorolását mutatjuk be.

ORSZÁG Fungi

TÖRZS Basidiomycota

OSZTÁLY Hymenomycetes

REND Aphyllophorales

CSALÁD Cantharellaceae

NEMZETSÉG Cantharellus

FAJ Cantharellus cibarius

Cantharellus cibarius ^

^ HALÁLOSAN

MÉRGEZŐ FAJOK Az Amanita virosa (a lap szélén) és az A. phalloides rendkívül mérgező fajok: elfogyasztva súlyos máj-károsodást vagy halált okoznak.

HOGYAN HASZNÁLJUK A KÖNYVET?

Az EGYES GOMBAFAJOK k ö n y v ü n k 16 fejezete közül abban az egyben

találhatók meg, ahová legfontosabb, szabad szemmel látható tulajdonságaik szerint (1. 24-27. old) besorolhatók. Azonosításukat még egyszerűbbé teszi,

hogy a fejezetek tovább tagolódnak a gombák finomabb jellegzetességei szerint. A bemutatott fajok zöme a képeken kisebb, mint a valóságban; néhány nagyítás mutatja a részleteket.

a család tudományos neve •—

a fejezet címe (afő-t csoport jellemzője)

2 3 8 • T Ü S K É S T E R M Ő R É T E G Ű G O M B Á K

a f a j érvényes tudományos neve

a termotest elő-fordulásának ideje

Család HYDNACEAE Fa| Hydnum repandum

a f a j magyar • neve

a főbb eltérések • a fő f a j és a hasonló vagy rokon f a j között

—• a termotest képén láthatók a f a j fő jellegzetességei

az egyes tulajdonságok részletes be-mutatása

magyarazo megjegyzések a pontos azonosításhoz

a pontosabb • azonosítást az érett termőtestű példány átlagos méretei segítik

a keresztmetszeten további jellegzetes-ségek - pl. a hús színe - láthatók

a spóralenyomat • színe (l. 16-17. old.) gyakran döntő fontosságú két hasonló f a j azonosításakor

• a rajz es a szöveg a f a j tipikus meg-jelenését és termő-helyi sajátságait mutatja

i a f a j étkezési értéke (ábra magyarázatot l.fönt)

mérgező

ehetetlen

ehető

magasság

szélesség

átmérő

) vastagság

az oldal többi ábrájához képest nagyított példány

Á B R A -M A G Y A R Á Z A T

a spóratermő —• réteg közelképe

a f a j fő • jellegzetességeinek ismertetése

termőhely és •— földrajzi elterjedés

a hasonló fajok ^ és rövid jellemzésük

a f a j egyéb ' tudományos (pl. szinonim) és magyar nevei

az ábra egy kb. 20 cm-es tenyérhez képest mutatja a termőtest nagyságát •

hasonló vagy • rokon f a j képe, rövid jellemzéssel

SÁRGA GEREBEN Húsos gomba; erőteljes tönkje kissé oldalt álló. Nagy, domború vagy közepén benyomott kalapja # j gyakran szabálytalan alakú; felszíne sima vagy \ ' M kissé nemezes, alsó felén törékeny tüskés termő- | t t B M -réteg található. A sárgásfehér vagy okkersárga termőtest idővel és a sérülések helyén narancssárgára változik. Ehető gomba; az idősebb példányokat alaposan meg kell főzni; húsa idővel megkeseredik. • E L Ő F O R D U L Á S Tűlevelű és lombos fákkal él együtt 4

savanyú talajú erdőkben. Széles körben elterjedt az északi h mérsékelt övben, a hidegebb területeken is. <j • H A S O N L Ó F A J O K A H. albidum kalapja fehér, spórái ''

kisebbek és meszes talajon terem. Közeli rokona a H. rufescens kisebb és narancs-

sárga színű. • E G Y É B N E V E K Dentinum

repandum.

A HYDNUM UMBIUCATUM A sárga gerebenhez hasonló, ehető gomba, de kisebb, vékonyabb, narancssárga színű és kalapjának közepe besüllyedt. É-Amerika-szerte megtalálható. f Q |

vagy sárgás-fehér hús

METSZET

a kalap közepe P besüllyedi

termőlestek miatt eltorzulnak a kalapok

jellegzetesen vastag és kissé • oldalt álló tönk

• sárgásfehér vagy okker-sárga termőtest

sárga el-színeződés

A KALAP ALJA

TERMŐHELY Tömegesen vagy csoportosan nő.

ML A GOMBA?

Könyvünkben olyan gombákat mutatunk be, melyek feltűnő, szabad szemmel

látható termőtestet fejlesztenek: ezek a nagy-gombák. A gombáknak általában csak egy része, a termőteste látható, melynek alakja a lent bemutatott jól ismert kalapos gombáktól a 12-13. oldalon látható formákig terjed.

A termőtest fe ladata az ivaros spórák termelése. A mikológusok a gombafajokat spóraképzésük m ó d j a szerint 3 törzsre osztották (1. 11. old.). A könyvben szereplő f a jok zöme a Bas id iomycota , sokuk az Ascomycota és csupán 2 parazi ta f a j a Zygomycota törzsbe tartozik.

pikkelyek a kalapon (az általános burok

. • maradványai)

A TERMŐTEST FELÉPÍTÉSE A gombák szervezete, így icrmőtcstük is, gombafonalakból (hifa) épül tel. Az alj-zatban elrejtve a gombafonalak szöve-dékei. ún. micéliumot képeznek (ez a gombák lényleges teste, a te- J nyésztesl), amely megfelelő körül- I menyek között néha vagy rendszeresen a leiszínen látható termőtesteket fej-leszii. Minden termőtesten található egy termékeny terület, a himéniumnak neve-zett spóratermő szö-vet, melyet több-nyire valamilyen húsos képződmény véd, pl. a kalap a tönk csúcsán.

gallér (a részleges burok maradványa)

himénium

A AMANITA

SP1SSA

AMANITA ^

FÚLVA

• bocskor {az általános burok maradványa)

a tönk bázisa (itt gumós és burokmaradványok

vannak rajta)

tönk (üreges)

EGYÉB JELLEMZŐK • a burkot a növekvő termőtest szétrepeszti

BUROK • <4 Z általános burok az egész fiatal termőtestet védi. Az érett termőtesten marad-ványai pikkelyek vagy bocs-kor formájában láthatók. A részleges burok a termő-réteget óvja, ennek marad-ványa a gallér.

HIFA FONALAK ^ Egyes termőtestek vastag hifa fonalakkal rögzülnek az aljzatban rejtőzködő micéliumon.

\ fehér hifa | / f fonalak

MEGACOLLYBIA

PLATYPHYLLA •

AMANITA

FÚLVA

a kalap húsa kalapszél

kalap

tönk

lemezek

ASCOMYCOTA A tömlősgombák (Ascomycota) spórái apró, zsák- vagy tömlőszerű képződményekben fejlődnek: minden tömlő (aszkusz) jellemző módon 8 spórát termel. Az aszkuszok a himéniumban találhatók. A himénium elhelyezkedhet a termőtest felszínén mint pl. a kucsmagombáknál vagy a termőtest belsejében lazán szétszóródva a szarvas-gombákhoz hasonlóan. Számos tömlősgomba

CSÉSZEGOMBA ASZKUSZAI • Itt egyes aszkuszok már kilövelltek spóráikat, míg másokban láthatók az éretlen spórák.

« az aszkusz nyílása fedővel

• spórák az aszkuszban

EGY TÖMLŐS-GOMBA-FAJ ASZKUSZAI • Az érett spórák az aszkuszok tetején levő nyíláson keresztül távoznak a szabadba.

aszkuszok a himéniumban

ÍZLETES KUCSMAGOMBA A Morchella esculenta spórái' a süveg méhsejtszerű mélyedéseit bélelő himénium aszkuszaiban fejlődnek.

BASIDIOMYCOTA Majdnem valamennyi bazídiumos gomba (Basidiomycota) fejleszt termőtestet. Himéniumuk bunkó alakú sejtekből, bazídiumokból áll, melyek egyik végén a spóratartó nyeleken (sterigma) képződnek a spórák. Minden bazídiumon általában 4 spóratartó nyél található, egy-egy spórával. A bazídiumos gombák többsége még abban is eltér más gombáktól, hogy hifáik között csatképződés jön létre.

BIMBÓS PÖFETEG • A Lycoperdon perlatum spórái a termőtest csúcsán el-helyezkedő himénumot alkotó bazídiumokon fejlődnek.

ZYGOMYCOTA A járomspórás gombák (Zygomycota) nem növesztenek termőtestet. Ivaros spóráik, a zigospórák sokáig életben maradnak és csak a számukra kedvező időszakban csíráznak ki. Ivartalan spóráik a sporangiumnak nevezett képződményekben fejlődnek a nyeles sporangiofórumok végén. Az élelmiszereken vagy az ürüléken megjelenő penészek többnyire járomspórás gombák.

SPINELLUS FUSIGER •

Ez a faj nyeles sporangiofórumok tömegéből áll.

A Spinellus egy • Mycena fajon nő.

sporangio-—• fórum(ok)

ivartalan spórákat tartalmazó sporangiumok

bazídium 4 érett • spórával

csatképződés

A LEMEZEK FELSZÍNE • A lemezek felszínén láthatók a bazídiumok, különböző érettségű spórákkal.

CSATKÉPZŐDÉS • A bazídiumos gombák egyes hifáinak végén látható jellegzetes képződmény, a csat.

sötét spórák • az aszkuszban

üres aszkusz

nem fejleszt termotestet, ellenben ivartalan spórákkal í a konídiumokkal szaporodilJ

himénium

• hifa

hifa i

A TERMŐTEST ALAKJA

A gombák változatos alakú termő-testén különböző módon helyez-

kedhet el a spóratermő himénium. A ter-mőréteg lehet lemezes vagy csöves szer-kezetű, vagy a termőtest felszínén sima ré-teget alkothat; egyes gombákban a termő-test belsejében található. Amikor a termő-

test megérik, a spórák aktív vagy passzív módon (1. 16-17. old.) szétszóródnak. A termőtest alakja elárulhatja a spórák terjesztésének a módját: pl. a gumó alakú, talajban növő termőtestekben (258-259. old.) termelődött spórák passzívan ter-jednek.

K Ö Z P O N T I

T Ö N K Ű •

A himénium a kalap alatt elhelyezkedő lemezeket fedi. A spórák aktívan lökődnek le.

OLDALT ÁLLÓ VAGY TÖNK NÉLKÜLI • A himénium a kalap alatt elhelyezkedő lemezeket fedi. A spórák aktívan lökődnek le.

NYEREG ALAKÚ SÜVEG • A himénium a süveg ráncain helyezkedik el. A spórák aktívan lökődnek le.

MÉHSEJTSZERŰ SÜVEG ^ A himénium a süveg üregeit béleli. A spórák aktívan lökődnek le.

FALLOSZ-SZERŰ • A himénium egy tojás alakú képződmény belsejében alakul ki, majd a tönk emeli a felszínre. A nyálkás spóratömeget legyek terjesztik.

BUNKÓ ALAKÚ A himénium a felszínen helyezkedik el vagy a húsba ágyazódott tömlőkben található. A spórák aktívan lökődnek le.

BŐRSZERŰ, LAPOSAN NÖVŐ VAGY KÉREG-SZERŰ BEVONAT • A himénium a termőtest felszínének nagy részét befedi. A spórák aktívan lökődnek le.

KONZOLSZERŰ • A konzol alsó felszínén a himénium sima vagy csöves szerkezetű. A spórák aktívan lökődnek le.

<4 AGANCSSZERŰ A himénium a felszín nagy részét befedi. A spórák aktívan lökődnek le.

GÖMBÖLYŰ • M T A himénium a termő- ^H test belsejében vagy ^ tömlőkben helyezkedik el. A spórák passzívan terjednek vagy aktívan lökődnek ki.

KORALLSZERŰ • A himénium az elágazó felszín nagy részét befedi. A spórák aktívan lökődnek le.

< KÖRTE- VAGY MOZSÁRTÖRŐ

ALAKÚ A himénium a termő-testben alakul ki. A spórák

passzívan vagy eső-cseppben jutnak ki.

CSÉSZE- A VAGY KORONG ALAKÚ A himénium a belső vagy a felső oldalon helyezkedik el. A spórák aktívan lökődnek le.

FÉSZEK-VAGY A POHÁR ALAKÚ, GÖMBÖCSKÉKKEL A gömböcskékben alakul ki a himénium. A gömböcskét egészben mossa ki az eső.

TROMBITA ALAKÚ

A himénium a sima vagy ráncos külső oldalon

helyezkedik el. A spórák aktívan válnak le.

CSILLAG ALAKÚ • A himénium egy zárt képződményben alakul ki, amely később felnyílik. A spórákat az esővíz vagy a rovarok terjesztik.

RÁCSSZERŰ • * £ A himénium a rács ' belső oldalán helyezkedik el. A spórákat rovarok terjesztik.

LEBENYES ÉS KOCSONYÁS • A himénium a lebenyek felszínén helyezkedik el. A spórák aktívan lökődnek le.

FÜLSZERŰ • A himénium a lebenyek felszínén található. A spórák aktívan lökődnek le.

A KALAP JELLEMZŐI

A kalap fontos szerepet játszik a fajok azonosításában. Alakja, felszínének

jellemzői, pl. a pikkelyek és szélén a rojtok (az általános burok maradványai) mind

fontos bélyegek. Kulcsfontosságú jelleg-zetességek találhatók a kalap alatt, pl. a le-mezek vagy a csövek és ezek tönkhöz való csatlakozása.

A K A I . A P A L A K J A ÉS F E L S Z Í N E A kalap alakja és felszínének szerkezete a termőtest érésével változhat, ezért fontos több példányt meg-vizsgálni. A ragadós felszín általában szárazzá válik száraz időben. Minőségéi a nedves alsó ajak hozzá-érintésével lehet ellenőrizni: ha ajkunkhoz tapad, nedvesebb időben isméi ragadós lesz. DOMBORÚ

A kalap többé-kevésbé konty alakú

KÚPOS A kalap kúp- vagy majdnem kúp alakú

LAZÁN PIKKELYES A pikkelyek letörölhetők

BORDÁS SZÉL A kalap szélén sugár irányú bordázat van

BARÁZDÁLT A barázdák a kalapbőrön áttetsző lemezek

PIKKELYES A kalap bőrét ránőtt pikkelyek fedik

RÁNCOS A kalap felszíne sugarasan redős vagy ráncos

KÖRKÖRÖSEN SÁVOZOTT Különböző színű sávok vannak raita

GYAPJAS A kalapot sűrűn fedik a hosszú, szálas pikkelyek, szőrök

RAGADÓS A kalap bőre ragadós, nyálkás (de megszáradhat)

BEGÖNGYÖLT SZÉLŰ A kalap széle aláhajló, különösen fiatalon

MÉHSEJTSZERŰ A kalap felszínén méhsejthez hasonló mélyedések vannak

NYEREG ALAKÚ Többé-kevésbé lebenyes kalap, alakja nyeregszerű

LEBENYES A kalap számos húsos lebenyből áll

L E M E Z E K L E F U T Á S A Ha a kalap alatt lemezek vannak, meg kell vizsgálni, hogy csatlakoznak-e a tönkhöz (ha van), és ha igen, akkor hogyan. Láthatjuk, ha a termőtestet éles késsel hosszában kettévágva metszetet készítünk. A szabadon álló lemezek nem érik el a tönköt; a tönk a kalapból a lemezek sérülése nélkül eltávolítható. Ha a lemezek csak nagyon kis darabon futnak rá a tönkre, akkor lekanyarodó lemezekről beszélünk.

FELKANYARODÓ A lemezek csak keskeny alap-pal csatlakoznak a tönkhöz

SZABADON ÁLLÓ A lemezek nem csatlakoznak a tönkhöz; a tönk eltávolítható

FOGGAL LEFUTÓ A lemezeken befűződés látható, mielőtt a tönkre kissé ráfutnának

KIÖBLÖSÖDŐ A lemezek kiszélesednek majd elkeskenyednek, mielőtt a tönkhöz csatlakoznának

L E M E Z E K A L L A S A A kalap alsó részén is találunk határozó bélyegeket. Pl. fontos lehet a teljes hosszúságú és a rövidebb lemezek aránya, valamint a számuk és egymástól való távolságuk is.

EGYENLŐ Minden lemez eléri a tönköt és egyenlő hosszúságúak

VILLÁS A lemezek egyszer vagy többször elágaznak

E G Y É B S P Ó R A T E R M Ő F E L S Z Í N E K Egyes kalapos- és konzolos termőtestű gombák termőrétege nem lemezeken, hanem csövekben, tüskék-vagy ráncok fel 'Jletén, illetve sima felszíneken helyezkedik el. A termőtest alsó oldalán kerek vagy szögletes likacsok jelzik, ha a himénium csöves.

LEMEZSZERŰ EREZET A himénium redőkön és ráncokon helyezkedik el az alsó felszínen

LEFUTÓ A lemezek hosszabb darabon lefutnak a tönkre

TÖNKHÖZ NŐTT A lemezek szélesen hozzánőttek a tönkhöz

SŰRŰN ÁLLÓ A lemezek nagyon közel állnak egymáshoz

RITKÁN ÁLLÓ A lemezek egymástól távol helyezkednek el

GYŰRŰBEN ÖSSZENŐTT A lemezek nem érik el a tönköt, végük gyűrűszerűén összenőtt

SUGARAS A lemezek a kalap szélének egy pontjából sugarasan futnak szét

EGYENLŐTLEN .Teljes hosszúságú és rövidebb lemezek is vannak

CSÖVEK LIKACSOKKAL A himénium a pórusszerű likacsokkal nyíló csöveket béleli

TÜSKÉS A himénium függőlegesen álló, tüskeszerű képződményeken helyezkedik el

SPÓRÁK ÉS TERJEDÉSÜK

A SPÓRÁK TERJEDÉSÉNEK MÓDJAI A spórák passzívan vagy aktívan szóródhatnak szét. A passzív szét-terjedésben az állatok, a s/.él vagy a víz segíthet; aktív terjedésről akkor beszélünk, ha az érett termőtest speciális működése révén kilövellj vagy szétszórja a spórákat.

A gombák által termelt spórák meg-felelő aljzaton megtelepednek, de

billiószám kell termelődniük ahhoz, hogy csupán egyetlen termotest is kialakuljon. A spórák lehetnek ivartalanok vagy iva-rosak. Az ivartalan spórák (konídiumok)

egyedül hozhatnak létre önálló növeke-désre képes micéliumot. Az ivaros spórák-ból néha független micélium is kiala-kulhat, de ezek általában egyesülnek egy másikkal, mielőtt tovább növekednének.

KILÖVELLÉSSEL Tömlősgombák érett aszkuszai - pl. ez a Xylaria - a spóráikat képesek bizonyos távolságra kilövellni apró termőtestük nyílásain keresztül.

ÁLLATOK KÖZVETÍTÉSÉVEL A ragadós masszába ágyazott spórákat - pl. e Phallus fajét - megeszik a rovarok. Egyes spórák a rovarokra ragadnak és messzire elszállítódnak.

SZÉL ÉS VÍZ ÁLTAL Amikor esőcsepp hull a pöfeteg - pl. a Lycoperdon - termőtestére, az össze-húzódik, kipréseli a spóráit, melyeket aztán felkap a szél.

SPÓRALENYOMAT A gomba nemzetségek azonosításánál fontos a spóraszín ismerete. A lemezek színe gyakran eltér a spórák színétől. Pontos színüket spóralenyomat készítésével ismerhetjük meg. A lemezes gombák spóralenyomata nemcsak a színről, de a lemezek távolságáról is árulkodik. Spóralenyomat készítése igen egyszerű: a friss gomba kalapját levágva borítsuk le egy papírra. Világos színű spóra vizsgálatához fekete papírt, ismeretlen színűhöz egyik részén fekete, másik részén fehér papírt használjunk.

1A KALAP LEFEDÉSE

A tönköt levágva a kalapot lemezeivel lefelé helyezzük a papírra. A tetejére cseppentett víz szolgáltatja a szükséges nedvességet. Üvegpohárral vagy tálkával letakarva hagyjuk úgy néhány órát vagy egy éjszakát.

2A KALAP FELEMELÉSE

Az üvegedényt majd a kalapot felemelve láthatóvá válik a spóra-lenyomat. Ha a lenyomat vastagabb, könnyebb pontosan meghatározni a spóra színét. A spóralenyomatot természetes fénynél kell megvizsgálni.

SPÓRASZÍN Egy nemzetséghez tartozó gombafajok spóralenyomata közel azonos színű, az együvé tartozó példányokat spóraszínük alapján is fel lehet ismerni. Pl. minden Agaricus faj spóraszíne sötétbarna árnyalatú. Egyes nemzetségekben, - pl. Russula - a hasonló fajok elkülö-nítésére is alkalmas. A spórale-nyomatok általában fekete, fehér, sárgásfehér, vörös- vagy bíbor-színűek, vagy barna ámyalatúak, 'kivéve a zöld spórájú Chlorophyllum molyhdilest (1. 166. old.).

A SPÓRA ALAKJA ÉS MÉRETE A spóra alakja és színe rendkívül fontos a fajok pontos azonosításakor. A spórák többségének mérete nem éri el a 20 µm-t (0,02 mm) és sokuk kisebb, mint 5 µm, sőt egyesek átmérője csupán 2 µ!>!. Alakjuk változatos, függ terjedésük módjától: az aktívan kilökődő spórák jellegzetesen aszimmetrikusak, míg a passzívan terjedők inkább szimmetrikusak. A 284-288. oldalakon található táblázat az egyes fajok spóráinak alakjáról, átlagos nagyságáról színéről és egyéb jellemzőiről tájékoztat.

• beépített világítás 2000 X-es

- nagyítás

MIKROSZKÓP A spórák alakjának és méretének vizsgálatához szükséges egy jó minőségű, de nem feltétlenül nagyon drága mikroszkóp. A leg-megfelelőbb. ha 1000 x nagyítást használunk, de már 400 x is elegendő lehel. A beépített világítás nagyon jól használható.

szemlencse, beépített • mikrométerrel ^

tárgyasztal

finombeállító csavar

ENTOLOMA CONFERENDUM Az Entoloma fajok spórái szögletesek. Az E. conferendumé csillagszerűen sokszögűek.

GANODERMA APPLANATUM A G. applanatum spóráinak felszíne érdes, egyik végük csonka és dupla falúak.

COPRINUS ATRAMENTOSUS Sok Copnnus fajhoz hasonlóan e faj fekete spóráin is van egy apró nyílás, a csírapórus, amin keresztül a hifa kicsírázik.

CONIOPHORA PUTEANA A C. puteana ellipszis alakú spórái sima fel-színűek és sárgásbarnák.

RÓZSASZÍN-VÖRÖS OKKERSÁRGA-AGY AGSZI'NŰ FEKETE

ROZSDABARNA BÍBORSZÍNÚ-BARNA FEHÉR-SÁRGÁSFEHÉR

A GOMBÁK ÉLETMÓDJA

Amikor a gomba megtelepszik és micéliumot képez, folyamatos növekedését és fennmaradását valamilyen módon

biztosítania kell. A különféle gombák más-más túlélési stratégiát alakítottak ki. Sokuk kölcsönösen előnyös kapcsolatban él növényekkel, pl. fákkal alkot mikorrhizát, amely mindkét fél túlélését segíti; a szaprofita vagy lebontó szervezetek holt szerves anyagon élnek, és lebontják azokat. Olyan gombák is vannak, melyek elpusztítják a növényeket vagy az állatokat: ezek a nekrotróf fajok. A gombák azzal a képességükkel, hogy lebontják a holt szerves anyagokat, megfelelő feltételeket teremtenek más élőlények növekedéséhez. Ezzel létfontosságú szerepet töltenek be a környezet ökológiai egyensúlyában.

< A GAZDANOVENY Egyetlen fa különféle gombáknak nyújt meg-felelő életteret. Az itt látható lucfenyővel mikorrhizás gombák élhetnek együtt; avarjában a szap-rofita fajok nőhet-nek; a nekrotrófok elpusztíthatják, majd a marad-ványain tovább fejlődhetnek.

MIKORRHIZÁS A mikorrhiza a növény és a gom-ba között létrejött kölcsönösen előnyös kapcsolat (szimbiózis), melyben a növény szerves anyagokat ad a gombának, míg a gomba segíti gazdája víz- és ásványianyag-felvételét. Mikorrhizás kapcsolat úgy alakul ki, hogy egyes gombafajok (számos lemezesgomba és a tinóruk zöme) Ilifái behatolnak az élő gazdanövény gyökereibe.

KÜLÖNLEGES KAPCSOLAT • Az Amanita muscaria (146. old.) termőtestei annak a lucfenyőnek a közelében nőnek, amellyel hifái mikorrhizát képeznek. Más fafajok, pl. a bükk és a tölgy is alkotnak mikorrhizát gombákkal.

A TALAJBAN • A mikorrhizás kapcsolat kiala-kulása során a hifák szövedéke, a micélium köpenyszerüen körül-veszi áfák vékonyabb gyökereit és hálózatot képeznek a gyökér külső sejtjei között. Az anyagok bonyolult kémiai mechanizmussal cserélődnek ki a két fél között.

kéttűs fenyő gyökere •

a világos színű, villásan elágazó micéliumköpeny a kéttűs fenyők mikorrhizájára jellemző •

a gazdanövény egy lucfenyő

a gomba partner a légyölő galóca

• i villás csúcs

SZAPROTRÓF A szaprotróf gombák környezetükbe kibocsátott enzimeik segítségével lebontják a holt szerves anyagokat a gombák maradványaitól kezdve az állati tetemekig. Egyes szaprotróf fajok, pl. a Strobilurus esculentus (jobbra) csak egyféle aljzaton, jelen esetben az lucfenyő tobozán él meg. Más fajok többféle szerves anyagot képesek hasznosítani. Léteznek olyan gombák is, melyek az élő növényekben passzívan jelen vannak és ugrásra készen várják, mikor pusztul el gazdájuk, amikor is növekedésnek indulnak.

• STROBILURUS ESCULENTUS (133. old.) Specializálódott szaprotróf gomba: csak a lehullott lucfenyő tobozokat bontja le. Miután az aljzatból a szükséges anyagokat megszerezte, termőtestet fejleszt.

NEKROTROF A nekrotróf gombák élő növényeken élősködnek és gyakran elpusztítják azokat. Némelyek úgy ölik meg gazdájukat, hogy hifáik vagy az általuk termelt különleges, élesztőszerű-sejtek gátolják vagy tönkreteszik a növény víz- és ásványianyag-szállítását; mások mérgeket termelnek. Miután a gazdanövényt elpusztították, a nekrotróf fajok szaprotróf gombaként viselkednek (lásd. fönt), lebontják az aljzatul szolgáló növény szervezetét. A nekrotróf gombák közé tartoznak pl. a Fomes fomentarius (219. old.) és az Armillaria fajok (42 és 80. old.).

• lucfenyő tuskó

termőtest

A HETEROBASIDION ANNOSUM (222. old.) Ez a gombafaj hatalmas károkat okoz a lucfenyő ültetvényekben, miközben fáról fára terjed gyöke-reiken keresztül. A fák pusztulása után a gomba lebontja anyagaikat és termőtestet fejleszt.

PARAZITA A mikorrhizás (gyökérkapcsolt) gombákhoz hasonlóan, a parazita gombák (pl. rozsdagombák, üszöggombák) is élő gazdaszer-vezeten fejlődnek. Ebből a kapcso-latból azonban a növénynek semmi haszna nem származik. A gomba különleges hifákat bocsát a gazda-növény sejtjeibe, melyeken keresztül a gazda tápanyagai visszajutnak a gombába. Habár a növényt nem pusztítja el a gomba, gátolhatja annak élet-folyamatait, fejlődését. A spórák beszennyezhetik a magokat és már a növénnyel együtt csíráznak ki.

hasítékszerű nyílás • a termőtesten

• fertőzött fenyőtű

• LOPHODERMIUM P1CEAE Ez a tömlősgomba fekete foltokat okoz a kéttűs fenyők levelein. Más Lophodermium fajok levélhullást idéznek elő fenyőkön és más fákon.

aljzatként a lucfenyő toboza szolgál

termőtest

GOMBÁK TERMŐHELYEI

Gombák világszerte előfordulnak, de könyvünkben csak az északi mérsé-

kelt öv fajaival foglalkozunk. Közülük egyesek széles körben elterjedtek, meg-találhatók E-Amerikában, Európában és Ázsiában; mások előfordulása egyetlen

kontinensre, vagy annak csupán kis terü-letére korlátozódik. A gombafajok több-ségének különleges környezeti igényei vannak, ezért fontos a főbb termőhely tí-pusok és a növények ismerete, melyeken a gombák élnek.

TÖLGYES Mikorrhizás és szaprotróf gombák - pl. a májgomba - egyaránt előfordulnak tölgyfákon. E fajok közül némelyek

a szelídgesztenyén is megtalálhatók.

M F I S T U L I N A HEPATICA

A. FENYVES Számos tinóru fajnak-pl. a Suillus bovinusrtöA' (200. old.) és a galamb-gombáknak (120-129. old.) - nyújtanak otthont a homokos talajú fenyőerdők. Nedves, mohás talajú fenyvesek szintén gazdag gombatermő helyek.

E R D Ő K A különféle erdőtípusok változatos gomba-világnak adnak otthont. A meszes talajú, kőri-ses társulásokban a mikorrhizát nem képező fajok a gyakoriak, pl. az őzlábgombák. A gyökérkapcsolt gombák nagy része - tinóruk, galambgombák - savanyú talajon, pl. bükkel vagy nyírrel él együtt. Ásványokban dús helyen, pl. utak vagy árkok mentén a kisebb szervesanyag-igényű őzlábgombák és a porhanyósgombák telepednek meg.

• SUILLUS

BOVINUS

F E N Y Ő K A fenyők életében fontos szerepe van a gombákkal létesített mikorr-hizás kapcsolatnak. Számos gom-bafaj csak egy fenyőfaj vagy bizo-nyos típusú fenyő alatt található meg, ezért pontos azonosítá-sukhoz szükséges a gazdanövény ismerete is. Itt fontosabb csoportjaikat mutatjuk be. V Ö R Ö S F E N Y Ő ( L A R I X ) L U C F E N Y Ő (P/CEA) K É T T Ű S FENYŐK <PRNVS)

A A G A R I C U S

CAMPESTRIS

< TERMÉSZETES RÉT Növény- és gombafajokban gazdag, füves terület. Leggyakoribb gombái a pöfetegek, döggombák és a nedűgombák közül kerülnek ki, melyek nem élnek meg a trágyázott legelőkön, mivel nem versenyképesek a magas tápanyagszintet kedvelő fajokkal szemben.

- 4 H Y G R O C Y B E

PUNICEA

• TRÁGYÁZOTT LEGELŐ Jellegzetes legelő, legelésző állatokkal, kis fajszámú, túlnyomóan füvekből álló növényzettel. Sok trágyakedvelő csiperke-tintagomba- és trágyagomba fajnak nyújt termőhelyet.

M E Z Ő K , RÉTEK A füves termőhelyek a főként monokultúrában művelt mezők-től a gyakrabban vagy ritkábban trágyázott és a természetközeli legelőkig, kaszálókig igen válto-zatosak lehetnek. Az ilyen helye-ken termő gombák füvekkel vagy más növényekkel élhetnek együtt a gyepben, de lehetnek trágya-lakók is, melyek a legeltetett állatok ürülékén telepednek meg. A talaj összetétele is nagyon fontos; egyes fajok a savanyú, mások a semleges vagy meszes talajú réteket kedvelik.

B Ü K K IFAGUS) T Ö L G Y (QVERCVS)

L O M B O S F Á K Az itt bemutatott lombos fák és a gombák között , gyakran jön létre mikorr-hizás kapcsolat. Ezeken kívül még számos lombos fa faj létezik - pl. kőris, szil, juhar - melyek ritkábban ugyan, de együtt élnek gombákkal. N Y Í R ( B E T U I A )

A GOMBÁK GYŰJTÉSE

A gombagyűjtés során a termőhelyen mindig hagyjunk ott néhány példányt megérni.

A gombák hulladékát dobjuk a komposztra vagy vigyük vissza az erdőbe. Az étkezési céllal szedett gombákat ellenőrizzük, hogy kukacosak-e?

JEGYZETFÜZET ÉS CERUZA

LAPOS KOSÁR

FÉNYKÉPEZŐGÉP TELEOBJEKTÍVVEL

FELSZERELÉS Az éles kés, a kosár és a rekeszes gyűjtődoboz a gombászás fontos kellékei. A csipesz jó szolgálatot tesz. az apró példányok kézbevételekor, a kézi nagyító pedig a f inomabb jellegzetességek vizsgálatánál. A fényképezőgép és a jegyzetfüzet a lelet dokumentálásához kell.

KÉZI NAGYÍTÓ

REKESZES GYŰJTŐDOBOZ

H O G Y A N GYŰJTSÜNK? A gombák többsége késsel gyűjthető, de metszőollót vagy kis kézi fűrészt kell használni az ágakon vagy fadarabokon növő fajok sze-déséhez. A leszedett gombát fedett tárolóedényben tartsuk. A tárolóedény kinyitásakor szippantsunk egyet a gomba jellegzetes szagának megálla-pítása végett! A mérgező vagy veszélyeztetett fajok szedését kerüljük, ezért igyekezzünk a példányokat leszedésük előtt meghatározni!

A GOMBA LEVÁGÁSA Gombaszedéskor a tönk tövét éles késsel vágjuk keresztül. A termőtesteket ne fogdossuk szükségtelenül, mivel az sérüléseket okoz és tönkreteheti az azonosításhoz szükséges jellegzetességeket.

F O N T O S TULAJDONSÁGOK

• SZÍNVÁLTOZÁS A gombát kö-römmel megkaparva ellenőriz-zük, hogy változik-e a színe.

• SZERKEZET A húst u j ja ink között megdörzsölve vizsgáljuk meg a szerkezetét.

• SZAG Szagoljuk meg, hogy van-e jellegzetes illata.

• íz Csak apró darabot ízleljünk meg és utána köpjük ki.

• KÉMIAI TESZTEK Gombász társaságok vagy gomba-vizsgálók kémiai tesztekkel is segíthetnek a fajok pontos azonosításában.

M É R E T E K É S A M É R É S A különböző típusú gombák szabványos méreteit mutatjuk be ezeken az ábrákon. Bár a gombák mérete változó és eléggé sokat nőnek amíg meg-érnek, méreteik azért segíthet-nek az azonosításban. A fajok leírásánál szereplő adatok átlagos méretű, kifejlett példányra vonatkoznak.

az eleje és a lapadási • hely közti távolság

a konzol teteje és alja közti távolság •

A K O N Z O L

V A S T A G S Á G A • a két leg-messzebb fekvő oldal távolsága

A K O N Z O L H O S S Z A

ÉS S Z É L E S S É G E

a kalap csúcsa és pereme közti * távolság

a kalap leg-szélesebb • része

A kalap " aljáig mérjük

T Ö N K S Z É L E S S É G E

T Ö N K M A G A S S Á G A Í

a bázis szélessége •

A K A L A P M A G A S S Á G A L A K A L A P Á T M É R Ő J E 0

AMANITA

PANTHERINA 149. old.

AMANITA

RUBESCENS 147. old.

AGARICIS

ARVENS1S 15S. old.

AGARICUS

XANTHODERMA 159. old.

RUSSVLA

XERAMPELINA 127. old.

RVSSULA

MAIRE1129. old.

HATÁROZÓKULCS

A következő oldalakon szereplő hatá-rozókulcs segítségével megállapít-

ható, hogy a gomba termőteste melyik jellegzetes típushoz tartozik és ott a faj leírása is szerepel. Miután válaszoltunk a jobb oldali kérdésre, kövessük az utasítást és az ábrák szerinti oldalszámot. Ha bárhol megakadnánk, ismételjük meg még egyszer. Fontos! Soha ne együnk olyan gombát, amit nem határoztunk meg abszolút pontosan!

VAN A GOMBÁNAK KALAPJA ÉS TÖNKJE?

I G E N

L Á S D L E N T •

N I N C S

L Á S D 26. O L D A L T > •

KALAPOS GOMBÁK: FŐ TÍPUSOK

Vizsgáljuk meg a kalapot, majd válasszuk ki az ábrák közül a leghasonlóbbat. Ha a kalap alsó oldala lemezes, döntsük el, vajon a lemezek lefutók, felkanyarodók, tönkhöz nőttek vagy sza-badon állók: így eljutunk a hasonló ábrához és egy

oldalszámhoz. Ha a kalap alatt likacsok vagy tüs-kék vannak (1.15. old.) válasszuk ki az annak meg-felelő képet. Ellenőrizzük, hogy a tönk központi helyzetű vagy sem. A vizsgált példány alakja és színe minden bizonnyal eltér az alábbi példáktól.

Lefutó lemezekkel LÁSD 2 5 . OLD.

Felkanyarodó vagy tönkhöz nőtt lemezekkel LÁSD 2 5 . OLD

Szabadon álló lemezekkel LÁSD 2 5 . OLD.

Tüskés termőrétegű gombák LÁSD 2 3 4 . OLD.

Méhsejt-, agy- vagy nyereg alakú kalap

LÁSD 2 0 7 . OLD.

Csöves termőrétegű gombák LÁSD 2 5 . OLD.

Oldalt álló tönkkel LÁSD 178 . OLD.

KALAPOS GOMBÁK: EGYÉB JELLEGZETESSÉGEK

Könyvünkben a lemezes vagy csöves termőrétegű kalapos gombákat a lent látható módon tovább csoportosítottuk. Válasszuk ki a meghatározni kívánt gombához legjobban hasonlító ábrát és leírást, majd

lapozzunk a megadott oldalra. Ellenőrzésképpen egy másik termőtesttel ismételjük meg az eljárást, hogy ugyanahhoz a csoporthoz jutunk-e el. A spóra színe és mérete segítheti a pontos azonosítást.

Törékeny húsú, tejnedvet eresztő LÁSD 4 3 . OLD.

Domború kalapú, rostos húsú LÁSD 3 7 . OLD.

Tölcsér alakú, rostos húsú LÁSD 2 8 . OLD.

Gallérral vagy gallérzónával LÁSD 7 8 . OLD.

Szálas kalappal és sötét spórákkal LÁSD 9 8 . OLD.

Apró gombák, díszített kalappal LÁSD 1 4 2 . OLD.

Apró gombák, sima kalappal LÁSD 1 3 2 . OLD.

Törékeny hússal LÁSD 1 2 0 . OLD.

Közepes méretű, sima kalapú gombák LÁSD 1 0 3 . OLD.

Húsos gombák, burokmaradvány nélkül LÁSD 5 6 . OLD.

Pókhálószerű burok-maradványokkal LÁSD 6 9 . OLD.

Galléros vagy gallérzónás gombák LÁSD 1 5 6 . OLD.

Gyűrűben össze-nőtt lemezű gombák LÁSD 1 7 7 . OLD. Szívós húsú

gombák .ÁSD 2 0 2 . OLD.

Rugalmas húsú gombák LÁSD 1 8 4 . OLD.

Tintagombák LÁSD 1 7 4 . OLD.

Húsos gombák, bocskorral vagy burok-maradványokkal LÁSD 1 4 5 . OLD.

Gallér és bocskor nélküli gombák LÁSD 1 7 1 . OLD.

SZABADON ÁLLÓ LEMEZEK CSÖVES

FELKANYARODÓ VAGY TÖNKHÖZ NŐTT LEMEZEK

LEFUTÓ LEMEZEK

EGYÉB GOMBÁK: FŐ TÍPUSOK

A határozókulcsnak ez a része tartalmazza azokat a fajokat, melyek termőteste nem különül tönkre és kalapra és nincs hagyományos „gomba" alakjuk. Azonosításukhoz elsőként az alakjukat és kinézetüket kell megvizsgálni, majd egyéb tulajdonságaik, pl. szerkezetük és termőhelyük (1.27. old.) következnek. Az ismeretlen faj alakját

hasonlítsuk össze az ábrákkal és válasszuk ki a leghasonlóbbat; vegyük figyelembe a 27. olda-lon látható változatokat is. Nem biztos, hogy a keresett gomba pontosan megegyezik az itt látható példákkal, ezért lapozzunk a megadott oldalakra, ahol meggyőződhetünk a kérdéses csoport alak és méretbeli sajátságairól.

Trombita alakú gombák LÁSD 2 7 5 . OLD.

Csillag alakú gombák LÁSD 2 7 7 . OLD.

Rácsos gombák LÁSD 2 7 7 . OLD.

Fül- vagy agyszerű gombák LÁSD 2 8 1 . OLD.

Agancs- és korallszerű gombák LÁSD 2 4 8 . OLD.

Agancs- és korallszerű gombák tüskékkel

LÁSD 2 3 9 . OLD.

Gömbölyű termőtestű gombák

LÁSD 2 7 . OLD.

Körte- vagy mozsártörő alakú gombák LÁSD 2 6 0 . OLD.

Csésze- vagy korong alakú gombák LÁSD 2 7 . OLD.

Bunkó alakú gombák LÁSD 2 7 . OLD.

Kalap, tönk nélkül LÁSD 1 7 8 . OLD.

Konzol- vagy kéregszerű gombák LÁSD 2 7 . OLD.

EGYÉB GOMBÁK: TOVÁBBI JELLEGZETESSÉGEK

A változatos alakú és tulajdonságú gombák fejezetei további részekre tagolódnak. Az alábbi képek segítségével a könyv azon részeibe juthatunk el, ahol a nem kalapos gombákat mutatjuk be. Válasszuk ki a leghasonlóbb

gombát, majd lapozzunk a megadott oldalra. Kézi nagyítóval ellenőrizhetjük, hogy a termőtest alsó oldala sima vagy sok száz apró likacs van rajta. Az ábrák itt nem méretarányosak!

KONZOL- VAGY KÉREGSZERŰ GOMBÁK

Csöves termőréteggel Ráncos- vagy sima termőréteggel Bőrszerű, lapos- vagy kéregszerű gombák L Á S D 2 1 1 . 0 L D . L Á S D 2 2 8 . OLD. L Á S D 2 3 2 . OLD.

BUNKÓ ALAKÚ GOMBÁK

Talajszintben növő gombák LÁSD 2 5 3 . OLD.

Talajban termő gombák LÁSD 2 5 8 . OLD.

Gömböcske nélkül LÁSD 2 6 4 . OLD.

Fészek vagy pohár alakú gombák,

„gömböcskékkel" LÁSD 2 7 4 . OLD.

GÖMBÖLYŰ TERMŐTESTŰ GOMBÁK CSÉSZE- VAGY KORONG ALAKÚ GOMBÁK

Szemcsés vagy poros felszínű gombák LÁSD 2 4 4 . OLD.

Szömörcsög-gombák LÁSD 2 4 6 . OLD.

Sima vagy szőrös felszínű gombák LÁSD 2 4 0 . OLD.

KALAPOS GOMBÁK, LEFUTÓ LEMEZEKKEL

a tönkrre mélyen lefutó lemezek

A kalapra és tönkre tagolódó termőtestű gombákat kalapos gombáknak nevezik.

Ebben a fejezetben a tönkre lefutó, lemezes termőrétegű (lemezesgombák) kalapos gombákat és a lemezszerű, tönkön lefutó, eres termőrétegű rókagombákat ismertetjük.

TÖLCSÉR ALAKÚ, ROSTOS HÚSÚ GOMBÁK

A fejezetnek ez a része a tölcsér alakú a galambgombákkal (1. 120-131. old.) el-_ - — v a g y benyomott kalapú gombákat lentétben feltűnően szálakra hasadó, rostos, mutatja be. Húsuk a törékeny, tejnedvet Rostos húsú, tölcséres gombák más, távo-eresztő tejelőgombákkal (1. 43-55. old.) és labbi rokon családokban is előfordulnak.

• CANTHARELLUS SUBALBIDUS Amerika ÉNy-i részének erdőségeiben él; termőteste húsos, színe piszkosfehér vagy sárgásfehér. J(Q)|

TERMŐHELY Jó vízelvezetésű, savanyú talajon tömegesen nő.

lefutó, villásan elágazó, lemezszerű erek •—

a kalap széle hullámos

a kalap közepe benyomott

M ETSZET

• sima, merev, lefelé elkeskenyedő tönk

színű, illatú hús

Meret KALAP 0 3-10 cm TÖNK | 2-10 cm <-* 0,4-1,5 cm Spóraszín s á r g á s f e h é r Érték

S Á R G A R Ó K A G O M B A A kalap közepe benyomott, majd tölcsér alakú, széle hullámos; termőrétege lemezszerűen eres, vastag, a tönkre lefutó. Színe általában sárga árnyalatú; a kalap világos húsa dörzsö-lésre narancssárgára vagy vörösre változik. Ehetőj illata kajszibarackra emlékeztet. • ELŐFORDULÁS Tűlevelű és lombos fákkal (tölgy) képez mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt; egyes helyeken gyakori, máshol ritkább. • HASONLÓ FAJOK Hygrophoropsis aurantiaca (29. old.), de az nem képez mikorrhizát. Omphalotus olearius (29. old.), elhalt faanyagon termő, fénylő, feltűnő színű faj. • EGYÉB NEVEK közönséges rókagomba, csirkegomba, nyúlgomba, nyúlica.

Család CANTHARELLACEAE ^ Cantharellus cibarius l d é n y nyár-ősz

Család PAXILLACEAE Omphalotus ölearius Idény nyar-osz

világos, lefelé elkeskenyedő tönk

VILÁGÍTÓ TÖLCSÉRGOMBA Erősen benyomott kalapú vagy tölcsér alakú gomba. Kalapja sima, fényes, narancssárga-narancsvörös színű; merev tönkje kissé világosabb, húsa halványsárga. Elénk narancssárga lemezei a trópusi és szubtrópusi rokon fajokhoz hasonlóan a sötétben világítanak. Mérgező, hányást okoz. • ELŐFORDULÁS Elhalt vagy kiszáradó fákon, tuskókon nő; kedveli az olajfát és a tölgyet, rajtuk fehérkorhadást okoz. A rokon fajokhoz hasonlóan, elsősorban az északi mérsékelt öv déli részén - a medi-terrán területeken - és a trópusokon terjedt el. • HASONLÓ FAJOK Az ehető Cantharellus fajok (28., 30., 275-276. old. mindig mikorrhizát képeznek, termőrétegük vastag, lemezszerű ereket alkot. • EGYÉB NEVEK Clitocybe vhosphorea C. zizyphina.

világító arany-vagy narancs-

sárga lemezek

TERMŐHELY Mindig csoportosan terem korhadó fákon vagy tuskókon.

közepesen sűrűn álló, mélyen lefutó lemezek

tölcséres, narancs-vörös vagy sárgás-barna kalap

szálas felszínű kalap

M É R E T KALAP 0 6 - 1 4 c m TÖNK J 5 - 1 5 c m •> > 0 , 8 - 2 c m Spóraszín p i s z k o s f e h é r i S&GISFEHER Érték J g

Család PAXILLACEAE ^ Hygrophoropsis aurantiaca l d é n y nyár-tél

NARANCSSÁRGA ÁLRÓKAGOMBA A rókagombákhoz hasonló, de velük nem rokon faj. Narancssárga vagy vörösessárga, nemezes felszínű kalapja domború, majd tölcséressé válik; pereme általában begöngyölt. Húsa vékony, fehér vagy világos narancssárga; dohszagú. Hasonló színű tönkje idővel megfeketedik. Több változata ismert; az egyik nagyobb, kalapja barna pikkelyes; a másik lemezei majdnem fehérek. • ELŐFORDULÁS Tűlevelű erdők avaijában, korhadó fákon vagy fűrészporon nő. Széles körben elterjedt és gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Cantharellus cibarius (28. old.), Omphalotus olearius (fönt). • EGYÉB NEVEK Cantharellus aurantiaca., Clitocybe a., narancsszínű tölcsérgomba, narancsvörös tölcsérgomba, narancssárga rókagomba. ,; ^ t ó ^ ^ t ^ I ' "

•H narancssarga vagy . V vöröses, finoman |Bnemezes felszínű WEBÉf,; • kalap

vékony, puha, fehér vagy narancssárga hús f

eléggé vékony, üreges tönk

puha, S lefutó lemezek

világos vagy sötét narancs-sárga, villás, sűrűn álló

lemezek a tönk idővel feketedik

TERMŐHELY Erdők talaján néha tömegesen nő. M ETSZET

Spóraszín piszkosfehér-világossárga Méret KALAP 0 2 - 8 cm TÖNK t 2 - 5 cm 3 - 8 mm

Méret KALAP 0 2 -6 cm TÖNK | 3-8 cm «-• 0,5-0,8 cm Spóraszín fehér

SZÜRKE RÓKAGOMBA Egységesen szürke színű, jellegzetesen trombita alakú gomba. Kalapja mélyen tölcséres, szürkésbarna színű. A tönk szürke, majd öregen feketés. Az eres termőréteg fehéresszürke, lefutó, villásan elágazó. A kalap húsa vékony, először szürkésbarna, majd feketés. A tönk húsa végig üreges. Ehető gomba. • ELŐFORDULÁS Az északi mérsékelt övben elterjetd, de ritka faj. A Cralcrellus cornucopioides-sel (275. old.) hasonló termő-helyeken, savanyú talajú lomberdőkben terem, tölgy- és bükkfa alatt; mikorrhizás faj. • HASONLÓ FAJOK C. cornucopioides (275. old.), de az nagyobb és kalapja alatt sima a termőréteg. A C. lulescens (275. old.) feltűnően gyümölcs szagú.

a kalap felszíne középen finoman szálas •

TERMŐHELY Lombos erdőkben, talajon, csoportosan nő.

a termőréteg erei villásan elágaznak •

a kalap erősen tölcséres alakú •

KALAP 0 1 - 6 c m T Ö N K t 3 - 8 c m < > 3 - 8 m m Spóraszín s á r g á s f e h é r Érték

TERMŐHELY Mohák között és savanyú erdei talajon nagy tömegben terem.

ráncos, villásan el-ágazó eres termőréteg

TÖLCSÉRES RÓKAGOMBA Kalapja fiatalon domború, az idős gombáé tölcséres, széle hullámos; színe szürkésbarna. A tönk krómsárga, az idős példányokon szürkéssárga. Lemezszerű, eres termőrétege van. Vékony húsa keserű és erősen aromás illatú. Szürkés színe miatt elég nehéz megtalálni, de többnyire tömegesen bukkanhatunk rá. Nagy mennyiségben gyűjthető, ehető gomba. • ELŐFORDULÁS Lombos- és tűlevelű fákkal is alkot mikorrhizát; idős és fiatal lucosokban különösen gyakori. Az egész északi mérsékelt övben elterjedt faj. • HASONLÓ FAJOK A Cantharellus lutescens, (275. old.), de a termőrétege nem eres.

lefutó, halványszürke, eres termőréteg

szürkésbarna

a kalap éretten tölcséres

többé-kevésbé üreges tönk

• krómsárga, majd szürkéssárga tönk

M E T S Z E T

a kalap széle hullámos t

Család CANTHARELLACEAE Cantharellus cinereus l d é n y nyár-ősz

Család CANTHARELLACEAE F a i Cantharellus tubaeformis l d é nV ősz-tél

szabálytalan,* hullámos kalapszél

Család XRICHOLOMATACEAE F a ) Lepista flaccida l d é n y nyár-tél eleje

ROZSDASÁRGA TÖLCSÉRGOMBA Kalapja szélesen tölcséres, széle begöngyölt. Színe rozsdasárga, idővel sötétebb foltok jelenhetnek meg rajta. Lemezei mélyen lefutnak a sima vagy finoman szálas tönkre. Ehető, de nem túl ízletes gomba. • ELŐFORDULÁS Erdőkben, lombos fák közelében terem. Európában elterjedt és gyakori faj; máshol ismeretlen. • HASONLÓ FAJOK A Lepista fajok többségéhez hasonlóan, ez a faj is jól elkülöníthető a Clitocybe (31., 33-34., 39-40. old.) és a Tricholoma (59-64., 81. old) fajoktól alkata és bibircses spórái alapján. A Clitocybe gibba (lent) kevésbé húsos, spórái világosabb színűek. A L. gilva sokkal sárgább és foltos. • EGYÉB NEVEK Clitocybe flaccida, Lepista inversa.

a kalapon idővel sötétebb foltok jelen-• hetnek meg

TERMŐHELY Csoportosan vagy gyűrűben nő az erdei avarban.

M é r e t KALAP 0 4 - 1 2 cm TÖNK I 3 -7 cm <-* 0,5-1 cm

Család XRICHOLOMATACEAE FAI Clitocybe gibba Idény r[y.-r végc-kcső ősz

SEREGES TÖLCSÉRGOMBA Halvány okkersárga, bőrsárga vagy rózsaszínes árnyalatú kalap-jának közepe határozottan benyomott, de néha megmarad benne egy kis púp. A kalapszél gyakran jellegzetesen rovátkolt. A tönk sima és világosabb, mint a kalap. A mélyen lefutó lemezek fehé-resek. Ehető, de fogyasztása nem ajánlott, mivel könnyen összetéveszthető a nemzetség más fajaival (1. hasonló fajok). • ELŐFORDULÁS Széles körben elterjedt az erdős vidékeken az alföldektől a magashegységekig. Az északi mérsékelt övben mindenütt gyakori. • HASONLÓ FAJOK Lepista flaccida (fent). Az L. gilva húsosabb és világosabb színű, kalapjának széle foltos. • EGYÉB NEVEK C. infundibuliformis, közönséges

tölcsérgomba.

az avar rátapad \ a tönk aljára

• sűrűn álló, halvány színű lemezek

TERMŐHELY Erdei avarban seregesen terem.

Méret KALAP 0 3 - 8 cm TÖNK t 2,5-6 cm <-> 0,5-1 cm

a tönk kalap-színű, vagy világosabb

lefutó lemezek

surun alio, sárgás-fehér vagy halvány vörösesbarna

lemezek

rostos, • vörös-barna hús

M ETSZET

• sima vagy finoman szálas tönk sima,

begöngyölt kalapszél •

a rozsdabarna kalap közepe mélyen be-nyomott \

• rózsás árnyalatú, okker-sárga kalap

mélyen le-futó lemezek

puha, fehér, gyümölcs illatú hús

• fehéres, tönk .

sima felszínű • kalap

Méret KALAP 0 3 -7 cm TÖNK t 6 -10 cm «-> 0,5-1 cm Spóraszín sárgásfehér-fehér

Család TRICHOLOMATACEAE Leucopaxillus giganteus nyár vege-osz

Méret KALAP 0 12-40 cm TÖNK | 4 - 8 cm «-• 2-4 cm Spóraszín fehéressárga Érték

Család TRICHOLOMATACEAE F a ' Pseudoclitocybe cyathiformis l d é n y ősz vége-tél eleje

ÓRIÁS CÖLÖPPERESZKE A faj jellegzetessége, a fiatalon lapos, hatalmas tölcséres kalap. A kalap, a lemezek, a hús és az aránylag rövid, cölöpszerű tönk piszkosfehér vagy sárgásfehér színű. Spórái jód tartalmú reagens hatására kékre színeződnek (amiloid reakció), ami minden Leucopaxillus fajra jellemző. Ehető, de gyomorrontást okozhat. • ELŐFORDULÁS Olyan micéliumból fejlődik, amely több száz éves is lehet. Termőtestei réteken, parkokban és erdei tisztásokon fejlődnek. Európa-szerte el-terjedt; máshol alig ismert. • HASONLÓ FAJOK A Clitocybe geotropa (33. old), melynek hosszabb és karcsúbb a tönkje. • EGYÉB NEVEK Clitocybe gigantea, Aspropaxillus giganteus, hatalmas tölcsér-gomba, óriás álpereszke

KÁVÉBARNA ÁLTÖLCSÉRGOMBA Nagyon jellegzetes faj; kalapja mélyen tölcséres, sötét színű, tönkje hosszú. A kalap sötét szürkésbarna színe megszárítva szürkés okkersárgára változik; széle begöngyölt. Húsa aromás és jóízű; habár ehető, fogyasztása nem ajánlott. A Pseudoclitocybe nemzetség abban tér el a Clitocybe nemzetségtől, hogy spóráik jód hatására kékre színeződnek (amiloid reakció). • ELŐFORDULÁS Erdőkben, parkokban és sövények mentén, avarban és magas fű között vagy korhadt fatönkön él. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj. • HASONLO FAJOK A többi Pseudoclitocybe faj kisebb és világosabb színű és többnyire nyíltabb termőhelyeken nőnek. Az Omphalina fajok (36. old) kisebbek. • EGYÉB NEVEK Clitocybe cyathiformis, kávébarna tölcsérgomba.

a sotet szürkésbarna kalap szárazon világos, szürkés okkersárgára változik

M ETSZET

TERMŐHELY Sokféle termőhelyen megél, egyesével vagy csoportosan nő.

a kalap széle fiatalon be-göngyölt, később hasadozó «

a hatalmas, tölcséres kalap átmérője 40 cm

is lehet

sárgásfehér, sűrűn álló, lefutó

lemezek

idővel világosbarnára változó, meglehetősen sűrűn álló, szürkés-sárga lemezek

hengeres vagy bunkós tönk

TERMŐHELY Hatalmas boszorkánykörökben nő tápanyagban gazdag réteken.

mélyen lefutó lemezek

sima, mélyen - tölcséres kalap

begöngyölt kalapszél

hosszanti barázdák

a tönkön

a rövid tönk eltűnik a fűben

a piszkosfehér vagy sárgásfehér kalap világos barnára érik

Család TRICHOLOMATACEAE Clitocybe geotropa Idény ősz-tél eleje

ÓRIÁS TÖLCSÉRGOMBA ^ A húsos, tölcséres kalap közepe mindig púpos. Tönkje hosszú, színe okkersárga. A többi nehezen azonosítható Clitocybe fajtól eltérően boszorkánykörben nő, ezért ezt az ehető gombát könnyű meghatározni. • ELŐFORDULÁS Elsősorban erdei faj. Ritkás lomberdőkben, erdei tisztásokon és legelőkön terem, de egyes változatai fenyő-erdőkben is jól érzik magukat. A hideg tájak kivételével Európa-szerte elterjedt gomba; egyéb előfordulása kevéssé ismert. • HASONLÓ FAJOK A Lepista nebularis (40. old.) többnyire azonos erdei termőhelyen fordul elő, de szürkébb és kalapja inkább domború, majd lapos, ritkán tölcséres. A Leucopaxillus giganteus (32. old.) tönkje rövidebb és főként tápdús réteken terem.

világos okker sárga, tölcséres kalap

a tönk alja fehéren • nemezes

központi púp •

lefutó, * sárgásfehér lemezek

többé-kevésbé hengeres tönk • a világos-

barna tönk hosszabb a kalap szélességénél

a lemezek S sűrűn állnak

merev, • fehér hús

METSZET

• a tönk bázisa kissé gyökeres

TERMŐHELY Erdei avarban boszorkánykörben terem.

M é r e t KALAP 0 5-20 cm TÖNK t 8-20 cm «-• 1 -3 cm Spóraszín fehér Érték

PLROSLÁBÚ TÖLCSÉRGOMBA A nemzetség számos kis termetű fajához hasonlóan, / ezt a világos szürkésbarna gombát is nehéz felismerni. ç Valószínűleg alig érezhető szaga a legjellegzetesebb tulajdonsága, amely nem hasonlít a Clitocybe fajok gyakori lisztes illatára. Kalapja lapos vagy mélyen benyomott, idővel megszárad; közepe sötétebb marad, a széle bordásodik. • ELŐFORDULÁS Erdei avarban terem, lombos- és tűlevelű fák alatt. Európa-szerte elterjedt, de magyarországi előfordulása nem ismert. • HASONLÓ FAJOK Az erősen lisztszagú és ízű Clitocybe vibecina.

a kalap széle f vékony, bordás METSZET

lefutó, szürkés- • fehér lemezek

a tönk általá- < ban üreges

gyenge illatú, fehér hús

a sima tönk tövét vastag, nemezes micélium fedi

a kalap kiszáradva világosabb barna TERMŐHELY Sovány vagy kevéssé

termékeny talajokon tömegesen nő. sűrűn álló lemezek

M é r e t KALAP 0 2,5-6 cm TÖNK $ 3 - 6 cm <-• 3-7 mm Spóraszín p i s z k o s f e h é r

Család TRICHOLOMATACEAE Clitocybe dealbata nyár-ősz

MEZEI TÖLCSÉRGOMBA Ezt az erősen mérgező gombát néha két fajként írják le: a barna színű változatot C. rivulo-sa, a fehéres színűt C. dealbata néven említik. (A két taxon rendszertani el-határolása bizonytalan és vitatott.) A domború, majd tölcsér alakú kalap felszíne lisztes bevonatú, gyakran gyűrűsen rendeződött sötét foltok vannak rajta; száradáskor berepedezik és egyenletesen kivilágosodik. A tönk piszkosfehér vagy világosbarna. Húsa sárgásfehér, lisztszagú és lisztízű. Erősen mérgező gomba. • ELŐFORDULÁS Füves területeken (városi parkokban, sportpályákon is), legelőkön terem; gyakran található együtt az ehető Marasmius oreadesA (117. old.), amely ritkán álló, tönkhöz nőtt lemezeivel különbözik. Az egész északi mérsékelt övben elterjedt faj.

a kalap vékony és felszíne idővel * berepedezik

a kalap felszínén körkörösen sötét • foltok sorakoznak

-• a tönk piszkosfehér-világosbarna, lefelé vékonyodik

a kalap lisztes • bevonatú

» fehér vagy világosszürke, kissé lefutó lemezek

TERMŐHELY Fű között, boszorkánygyűrűben nő.

KALAP 0 3 -6 cm

Család TRICHOLOMATACEAE ^ Clitocybe metachroa l d é n * ősz-tél

PAXILLACEAE Faj Paxillus involutus Idény nyár-ősz

BEGÖNGYÖLTSZÉLŰ CÖLÖPGOMBA Gyakori, mérgező gomba; sárgától vörösesbarnáig terjedő színű, erősen begöngyölt, rovátkolt szélű, kissé benyomott közepű kalapjáról eléggé könnyen felismerhető. Sűrűn álló, lefutó, villá-san elágazó, puha, sárga lemezei nyomásra megbarnulnak, köny-nyen leválnak a húsról. A rövid, hengeres vagy lefelé vastagodó tönk színe hasonló a kalapéhoz; húsa halványsárga vagy világosbarna, a vágásfelszínen sötétedik. • ELŐFORDULÁS Erdei faj -azonban kertekben, parkokban is megtalálható - , lombos- és fenyő-fákkal is képez mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben széles körben elteijedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FÁJOK A Paxillus filamentosus, pereme kevésbé be-göngyölt, húsa sárga és égerfák alatt terem.

lefutó, puha, könnyen leváló lemezek

halványsárga vagy világosbarna hús

TERMŐHELY Fák alatt, csopor-tosan, gyűrűben vagy egyesével nő.

• nemezes vagy sima, sárgás vagy vörös-barna kalap

finoman rovátkolt, • begöngyölt kalapszél

Méret KALAP 0 6-15 cm TÖNK | 4 -8 cm <-> 1-2 c Spóraszín r o z s d a b a m a

POLYPORACEAE Faj Lentinus tigrinus Idény

NYÁR-FAGOMBA Fiatalon domború, majd lapos, végül tölcséres, piszkosfehér kalapján sötétbarna pikkelyek vannak, széle begöngyölt; tönkje szintén piszkosfehér, sötét pikkelyei sávokba rendeződtek. Tönkre futó, sűrűn álló, keskeny lemezei is piszkosfehér színűek. Néha a részleges burok felnyílás után a lemezekre tapad, ezért a gomba penészesnek tűnik. • ELŐFORDULÁS Ártéri erdőkben lombos fákon terem; fehérkorhadást okoz. Európában és E-Amerikában széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A Lentinus lepideus, de az egyesével vagy kis csoportokban nő; fenyőkön okoz barnakorhadást. • EGYÉB NEVEK Panus tigrinus, közönséges nyárfa-gomba, mert egykor adtak neki ilyen, rosszul képzett nevet is!

tölcséres, piszkosfehér kalap

fűrészes élű lemezek

a vastag, pók-hálószerű burok a lemezekre

ragadhat

begöngyölt kalapszél •

sávosán • rendeződött pikkelyek a piszkosfehér tönkön

TERMŐHELY Csoportosan terem idős ágakon vagy tuskókon; főként nyárfán és fűzfán nő, víz közelében.

M é r e t KALAP 0 1-10 cm TÖNK t 1,5-7,5 cm « 0,5-1 cm s P ó r a s z í n fehér Érték

nemezes tönk

Család TRICHOLOMATACEAE F A ' Omphalina umbellifera l d é "y tavasz-késő ősz

RÁNCOS BÉKAGOMBA Kis termetű faj; sárgásbarna kalapjának közepe be-nyomott, felszíne sugarasan szálas, a lemezek le-futásának megfelelően. A vékony tönk sima, sárgás-barna, felső része kékesszürke árnyalatú. Húsa nagyon vékony, piszkosfehér vagy okkersárga színű. • ELŐFORDULÁS A zuzmókhoz hasonlóan, moszatokkal él szimbiózisban. Az algák által termelt fotoszintetikus energia segítségével olyan szélsőséges termőhelyeken is megél, mint a savanyú lápok és fenyérek; savanyú talajú erdőkben is előfordul. Tőzegen vagy tőzegmoha között is megtalálható, gyakran nagy tengerszint feletti magasságokban, felföldeken. Az északi félteke hidegebb területein terjedt el. • HASONLÓ FAJOK A hasonló termő-helyeken élő 0. sphagnicola és 0. oniscus szürkébb színűek és ritkábbak. • EGYÉB NEVEK 0. ericetorum.

a kalap sugarainak lefutása a lemeze-

kével azonos

vékony, gyenge, . sima tönk

a kalap közepe be nyomott

halvány, sárgásfehér lemezek

tőzegmohába ágyazódott alga-gomba szimbionta sejtek

<m

távol álló, lefutó lemezek

TERMŐHELY Egyesével nő vagy néhány példány terem egy helyen.

Méret KALAP 0 0,5-1,5 cm TÖNK J 1-2 cm <->• 1-2 mm Spóraszín fehér

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Rickenella fibula ldé"V nyár-ősz

MOHA KÍGYÓGOMBA Apró, narancssárga vagy világossárga színű faj; félgömb alakú kalapjának közepe benyomott, felszíne sugarasan szálas; szárazon kifakul. A tönk hosszú és vékony, a lemezek mélyen lefutók. Kézi nagyítóval a termőtest körül finom szőrök láthatók. Ez a faj és a Rickenella setipes (jobbra a kis képen) a nemzetség két leggyakoribb gombája. A Rickenella fajokat a Mycena, Omphalina és a Gerronema nemzetségbe is szokták sorolni. • ELŐFORDULÁS Füves területeken mohák parazitája; mohos erdőkben, erdőszéleken, lápokban terem. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt faj. • EGYÉB NEVEK Mycena fibula, Omphalina fibula.

• RICKENELLA SETIPES Világosszürke vagy szürkésbarna faj; a kalap közepe (a köldök) majdnem fekete. A tönk felső része sötét ibolyakék árnyalatú. | Q r

TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban terem.

Méret KALAP 0 0,3-1 cm TÖNK t 3 -5 cm <-* 1 - 2 mm Spóraszín f e h é r Érték

mélyedés a félgömb alakú kalap közepén

narancs-sárga vagy sárga kalap

• ritkán álló, piszkosfehér, mélyen lefutó lemezek

apró szőrökkel fedett, » világos narancssárga tönk • a kalap

sugarait szárazon nehéz észrevenni

-• vékony, narancssárgás hús

DOMBORÚ KALAPÚ, ROSTOS HÚSÚ GOMBÁK

A z ide sorolt gombáknak félgömb a kalap közepén csak elvétve alakul ki O J alakú, domború vagy púpos a mélyedés. Kalapjuk alakja hasonlít

kalapja, húsuk szálas, rostos. A 28-36. a 43-45. oldal fajaira, de azok húsa oldalakon ismertetett fajoktól eltérően, sajtszerűen morzsalékony.

Család GOMPHIDIACEAE Chroogomphus rutilus nyár vege-osz

VÖRÖSES NYÁLKÁSGOMBA a vörösbarna , „. . . , , . kalap rézvörös

Domború vagy púpos kozepu -kalapja rozsdabarna színű, árnyalatú rézvörös árnyalattal; más Gomphidius fajoktól (38. old.) eltérően, felülete csak nedves időben tapadős, szárazon fénylő. Rozsdabarna tönkjén vörösesbarna sávban látszik a gallér maradványa. Húsa narancs-sárga, borvörös vagy élénksárga (a tönk alján); feltűnő szaga és íze nincs. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát ^ ( -Mesban,, ültetvényeken és erdőkben. Az északi féltekén széles körben lemezek feketés- ™ elterjedt, helyenként gyakori faj. r barnára érnek • EGYÉB NEVEK Ch. viscidus, Gomphidius rutilus, G. viscidus, narancsszínű nyirokgomba. ^SSSXUiWIHÍSi , szálas.

TERMŐHELY Homokos talajon, kis csoportokban vagy tömegesen nő.

vastag, ritkán álló lemezek

a puha lemezek leválnak a kalap húsáról

vörösbarna gallérmaradvány

a tönk bázisa vékonyodik

Méret K A L A P 0 c r n TÖNK I 4-12 cm <-• 0,5-1,5 cm Spóraszín m a j d n e m f e k e t e

Család HYGROPHORACEAE F a ' Hygrophorus hypothejus l d é nV ősz-tél eleje

FAGYÁLLÓ CSIGAGOMBA Későn termő faj; kalapja domború vagy kissé benyomott, közepén púpos. Felülete nyálkás, barna, szürkésbarna vagy olajbarna színű. Tönkje nyálkás, lemezei lefutók. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel alkot mikorrhizát, a homokos talajt kedveli; az első fagyokat követően jelenik meg. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; helyenként gyakori. • HASONLÓ FAJOK Az élénksárga színű H. lucorum vörösfenyő alatt terem. Más Hygrophorus fajok is élnek kéttűs fenyők közelében, de azok színe különbözik a H. hypothejustól.

a barna vagy olaj-barna kalap széle világosabb

nyálkás, világossárga tönk

TERMŐHELY Kis csoportokban terem moha vagy zuzmó között.

a kalap fel-színét vastag " nyálka fedi

a tönk felső része nem nyálkás

lefutó lemezek

ritkán álló, sárga vagy narancs-sárga lemezek<

KALAP 0 3-5 cm TÖNK t 4 -7 cm <-+ 0,5-1 cm Spóraszín fchér Érték

Család GOMPHIDIACEAE Gomphidius roseus nyár vége-ősz

Méret KALAP 0 1,5-5 cm TŐNK ! 2-4 cm «-• 0,5-1 cm Spóraszfn o l a j b a m a i f e k e t é s Érték

HYGROPHORACEAE Camarophyllus pratensis ldé"V nyár-ősz

vastag, viaszos lemezek •

egyszínű narancssárga vagy fehér tónusú kalap

TERMŐHELY Moha és fű között cso-portosan vagy boszorkánygyűrűben nő.

Méret KALAP 0 2,5-6 cm TÖNK t 2,5-6 cm <-*• 0,5-1,5 cm Spóraszín fehér

A GOMPHIDIUS GLUTINOSUS barna nyálkásgomba Szürkésbarna faj. Fiatalon színtelen, nyálkás burok fedi; ennek maradványa - a hengeres, citromsárga tönkön látható - a spóráktól fekete gallér. Fenyőkkel alkot mikorrhizát. |Q)|

mélyen lefutó lemezek

spóráktól fekete gallér

orsó alakú tönk

RÓZSAPIROS NYÁLKÁSGOMBA Fiatalon domború, begöngyölt szélű, majd ellaposodó kalapjának korallvörös színe miatt könnyen azonosítható faj. Orsó alakú tönkjén az egyébként színtelen, nyálkás gallér gyakran fekete a ráhullott spóráktól. Húsa fehér, a kalap alatt és a tönk bázisában pirosas árnyalatú. Feltűnő szaga és íze nincs. Ehelő, de ritkasága miatt kíméljük! • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyők alatt, homokos talajon, mohák, zuzmók és fenyőtűk között terem. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, de nem túl gyakori faj. • EGYÉB NEVEK rózsaszínű nyálkásgomba.

a fiatal példányok kalapszéle begöngyölt TERMŐHELY Ritkásan nő a Suillus

bovinus (200. old.) társaságában.

puha, ritkán álló, - szürke lemezek

ELÉNKSZÍNŰ NYIROKGOMBA Narancssárga színű faj; húsos kalapja fiatalon domború, majd ellaposodik, felszíne sima vagy szárazon apró pikkelyes, de nem nyálkás; széle hullámos, közepén púp lehet. A lefelé elvékonyodó, selymes fényű tönk halvá-nyabb színű a kalapnál. Húsa sárgás, kemény, kellemesen gomba illatú és ízű; kedvelt étkezési gomba. A Camaro-phyllus virgineusal (39. old.) együtt gyakran sorolják a Hygrocybe vagy a Cuphophyllus nemzetségbe. • ELŐFORDULÁS Hegyi réteken, legelőkön, ritkán üde erdőkben terem. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori az északi mérsékelt övben. • HASONLO FAJOK A Hygrophorus nemoreus kalapj száraz és tölgyesekben terem. • EGYÉB NEVEK Hygrocybe pratensis, ' nyirokgomba • ,,

sima kalap

• lefutó, a kalaptól világosabb színű lemezek

—• száraz felületű, finoman rostos tönk

lefelé el- • vékonyodó tönk

jellegzetes, korallpiros, • nyálkás kalap

Család HYGROPHORACEAE F a ' Camarophyllus virgineus Idény ősz

FEHÉR NYIROKGOMBA A faj jellegzetessége, hogy felszíne nem nyálkás. Fehéres, halványsárga, száraz kalapjának széle áttetszően bordás; lefutó lemezei ritkán állnak. A tönk fehér, tövénél gyakran rózsás árnyalatú; húsa vágásra kókusz illatú. Két változata ismert: a var. fuscescens kalapjának közepe sárga vagy okkersárga; a var. ochraceopallida kalapszíne halvány okkerbarna. Apró példányai néha Camarophyllus niveus néven szerepelnek. • ELŐFORDULÁS Füves területeken, ritkábban erdőkben található. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK C. russocoriacea; illata bőrre, szantálfára stb. emlékeztet. Szintén elterjedt faj. • EGYÉB NEVEK Hygrocyhe virginea.

domború vagy lapos kalap, közepén gyakran köldök vagy

púp van

a fehér kalap felszíne nem t nyálkás

ritkán álló, lefutó, vastag, viaszos, fehér-sárgásfehér lemezek

száraz, erős, fehér tönk

METSZET if TERMŐHELY Fű között tömege-sen vagy boszorkánykörben terem.

Spóraszín fehér Erték O M é r e t KALAP 0 1,5-5 cm TÖNK t 2-7 cm •+ 0,3-1 cm

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Clitocybe odora l d é n f nyár-ősz

Méret KALAP 0 3 - 6 cm TÖNK í 3-8 cm <-> 0,4-1 cm Spóraszín f a k ó r ó z s a s z í n Érték

ZÖLD ÁNIZSGOMBA A kalap domború vagy púpos közepű, ritkábban tölcséres; fiatalon kékeszöld színe szürkére, szürkésbarnára érik. Ritkán tiszta fehér példányai is előfordulnak. Lemezei tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók, ami ritka ebben a nemzetségben, de erős ánizsillatú, márványozott húsa gyakori a Clitocybe fajok között. Ehető, de ld. a Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Avarban élő. széles körben elterjedt az északi övben. • HASONLÓ FAJOK Sok fajnak van hasonló illata; a C.fragrans kisebb, fehér vagy sárgásbarna, lemezei kissé lefutók, nem fogyasztható. • EGYÉB NEVEK ánizsszagú tölcsérgomba.

ílő, erdei faj; (('íj' ci mérsékelt • »


tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó lemezek

márványos hús

• finoman nemezes, fehér micélium

a kalapnál világosabb, sűrűn álló lemezek

TERMŐHELY Humuszos erdei talajon seregesen nő.

a zöldeskék felszínű kalap barnásra érik METSZET '

Család TRICHOLOMATACEAE F a i Lepista nebularis Idény ősz—tél

SZÜRKE TÖLCSÉRGOMBA Domború, majd ellaposodó, néha kissé tölcséres kalapja sötét szürkés-barna vagy szürke; felszíne finoman hamvas, széle begöngyölt. A kalapnál világosabb színű tönk lefelé kissé szélesebb. Húsos, erősen aromás ízű és illatú gomba. Ehető, de sok embernek gyomorfájást okoz; ld. még Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Erdőkben széles körben elterjedt, általában gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A mérgező Entoloma sinuatum. • EGYÉB NEVEK Clitocybe nebularis.


vastag, • fehér hús

a kalapon parazita Volvariella fajok telepedhetnek meg

világos

• sűrűn álló, halvány sárgásfehér, kissé lefutó lemezek

a sima, kissé nemezes kalap felszíne gyakran hamvas

• a tönk alja kissé szélesebb

TERMŐHELY Vastag avaron gyakran boszorkánykörben nő.

Érték Méret KALAP 0 8 -20 cm TÖNK $ 5-10 cm *-» 1 c m Spóraszín s á r g á s f e h é r

Család TRICHOLOMATACEAE F a j Clitocybe clavipes Idény nyar vege-osz

sárgásbarna tönk

jgm-1

puha, lé í szivacsos, f I fehér vagy f j sárgás-fehér hús • | | g j |

DUZZADTTÖNKŰ TÖLCSÉRGOMBA Bunkó alakú, alul duzzadt, felül elvékonyodó tönkjéről, viszonylag nagy termetéről és puha, sárgásfehér lemezeiről felismerhető gomba. Kalapja majdnem lapos, síkos tapintású; színe szürkésbarna, széle gyakran világosabb. Húsa fehér vagy sárgásfehér, erős, édeskés szagú, puha, szivacsos állagú; termőteste nagy mennyiségben tartalmaz vizet. Ehető, de gyomorpanaszokat okozhat. • ELÓFORDULÁS Többnyire fenyők alatt nő, de lombos fák - pl. bükk - környékén is megterem. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj.

majdnem lapos, síkos • tapintású kalap

TERMŐHELY Humuszban gazdag, savanyú talajon kis csoportokban nő.

• mélyen lefutó, sárgásfehér

bázisa 3 cm szélesre duzzadt

sűrűn álló lemezek

Méret KALAP 0 4 - 8 cm TÖNK t 3-10 cm <-> 1,5 cm Spóraszín fchér Érték

Család ENTOLOMATACEAE F a ' Clitopilus prunulus Idény

KAJSZA LISZTGOMBA Jellemzői a világos, szürkésfehér kalap és a lefutó, halvány rózsaszínű lemezek, melyekhez erős, friss, lisztszag társul. A kalap eleinte domború, majd kissé tölcséres; a tönk oldalt álló, hengeres, kalapszínű. Puha, fehér húsú, ehető gomba, de Id. a Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Főként savanyú talajú erdőkben terem, de nyílt, füves helyen, fák alatt is megtalálható. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Sok mérgező Clitocybe és Entoloma faj hasonlít hozzá. • EGYÉB NEVEK Paxillus prunulus, P. orcellus.

* száraz, fénytelen kalapfelszín

halvány rózsaszín-rózsaszínes szürke lemezek

X

* a domború vagy tölcséres kalap széle begöngyölt is lehet

piszkos-fehértönk *

szürkésfehér kalap

sűrűn álló, lefutó lemezek

TERMŐHELY Humuszos talajon csoportosan terem.

KALAP 0 3 -9 cm TÖNK | 2 -6 cm 0,4-1 cm Spóraszín v ü á g o s r ó z s a s z í n Érték

Család TRICHOLOMATACEAE F a j Lyophyllum decastes l d é n y késő ősz

CSOPORTOS ÁLPERESZKE Egyike a számos, húsos, közel rokon és nehezen megkülönböztethető Lyophyllum fajnak. Domború, majd ellaposodó, szürkésbarna kalapjának a széle fiatalon sima majd hullámos. Tönkje piszkosfehér vagy szürkésbarna; sűrűn álló lemezei a tönkhöz nőttek vagy lekanyarodnak. Szaga és íze nem jellegzetes, de ehető gomba. • ELŐFORDULÁS Erdei utak mentén, kertekben és parkokban növő, nem mikorrhizás gomba. Az egész északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A sötétebb kalapú, összenőtt tönkű L.fumosum is ehető gomba. • EGYÉB NEVEK L. aggregatum, csoportos pereszke.

TERMŐHELY Sűrű csoportokban terem, tönkjei alul összenőttek.

METSZET

fehér 9K vagy világosszürke, | lekanyarodó * lemezek 5

rostos, világos < szürkésbarna hús halványszürke

vagy piszkosfehér tönk

TÖNK t 4—10 cm 0,5-2,5 cm Spóraszín f e h é r Érték

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Armillaria tabescens

Család TRICHOLOMATACEAE F a i Lyophyllum connatum

M é r e t KALAP 0 3-10 cm TÖNK t 5-12 cm <-• 0,5-1,5 cm Spóraszín fehér Érték £

FEHÉRCSOKROS ÁLPERESZKE Fehér, domború kalapjának széle gyakran hullámos; tönkje alul elvékonyodik. Sűrűn álló, fehér vagy világosszürke lemezei kissé lefutók; fehér húsához hasonlóan, kristályos, vagy oldott vasszulfát hatására megkékülnek. • ELŐFORDULÁS Erdőkben nő, gyakran bolygatott talajon. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; a magas hegységekben is megtalálható. • HASONLO FAJOK Némely fehér Clitocybe faj hasonló kinézetű; ezektől vasszulfátos reakciójával lehet elkülöníteni.

A

domború, hullámos szélű kalap •

lefutó, halványszürke • vagy fehér lemezek

TERMŐHELY Egyesével vagy csoportosan nő erdei utak mentén.

CSOPORTOS TUSKÓGOMBA A száraz, domború, lapos majd bemélyedő kalap színe sárgásbarna, közepén felálló, barna pikkelyek vannak. A piszkosfehér, tövüknél gyakran összenőtt tönkök felszíne szálas. Fekete micéliumai láthatók a tövénél. Húsa piszkosfehér, főzés után fogyasztható. • ELOFORDULÁS Lomberdőkben, fatuskókon, gyökerek mentén vagy fák közelében (különösen tölgyek alatt) nő. Hazánk egyes területein gyakori, máshol ritkán megjelenő faj. • HASONLÓ FAJOK Az A. melleanak (80. old.) gallérja van. A Clitocybe fajok kalapja nem pikkelyes és a micélium nem fekete. • EGYÉB NEVEK Armillariella tabescens. 1

TERMŐHELY Tüskökön, fák közelében csoportosan nő a talajon; veszélyes parazita.

Méret KALAP 0 2,5-10 cm TÖNK t 7,5-20 cm 0.5-1,5 cm Spóraszín h a l v a n y s á r g a Érték

Család BOLETACEAE Faj Phylloporus pelletieri Idény nyar-osz

ARANYSÁRGA LEMEZESTINÓRU A vörösbarna kalap felszíne száraz, a tönk vörös vagy vörö-ses sárga. Termőrétege lemezes, de lemezei a tönk közelé-ben összenőve csöveket képezhetnek. Közelebbi rokon-ságban áll a csöves termőrétegű tinórukkal, pl. a Boletus edulisal (192. old), mint a lemezes gombákkal. Lemezei könnyen lefejthetők sárgás vagy vöröses árnyalatú húsáról. • ELŐFORDULÁS Tölgyekkel alkot mikorrhizát; fenyők alatt is megtalálható. Az északi mérsékelt övben a sarkvidéki területek kivételével elterjedt faj. Ritkasága miatt kímélendő! • HASONLÓ FAJOK Á nemzetség egyetlen Európában előforduló faja. • EGYÉB NEVEK Phylloporus rhodoxanthus, Paxillus rh., aranylemezű cölöpgomba, lemezes tinóru.

Érték KALAP 0 2,5-7,5 cm TÖNK I 4.5-10 cm <-• 0,5-1 cm Spóraszín o k k e r s á r g a

felálló, barna pikkelyek a kalap közepén

szálas, piszkosfehér tönk

domború, lapos vagy benyomott közepükalap •

az élénksárga leme-zek nyomásra meg-zöldülnek vagy kékülnek

lefutó, •— összenövő lemezek

TERMŐHELY Egyesével, elszórtan vagy kis csoportokban nő.

TÖRÉKENY HÚSÚ, TEJNEDVET ERESZTŐ GOMBÁK A z alábbiakban bemutatásra kerülő

gombák kizárólag a Lactarius nemzetségbe tartoznak. Lemezeik kissé lefutók, kalapjuk alakja változó, de majdnem mindegyik faj húsát megtörve

fehér vagy színes folyadékot ereszt. Ez a „tejnedv" gyorsan változtathatja színét a levegőn és jó határozó bélyeg; leg-jobban úgy vizsgálható, ha néhány cseppjét fehér papír zsebkendőre kenjük.

Család RUSSULACEAE Fa' Lactarius piperatus l d é n y nyár-kora ősz

FEHÉRTEJŰ KESERŰGOMBA Nagy termetű, törékeny húsú faj; termőteste piszkosfehér, lemezei nagyon sűrűn állnak, sima kalapjának közepe besüllyed. Fehér tejnedvének a színe megszáradva nem változik. íze igen csípős, ezért csak marinálás vagy alapos sütés után fogyasztható, amikor is elveszti égető ízét. • ELŐFORDULÁS Jó vízgazdálkodású lombos- és fenyőerdőkben élő mikorrhizás faj. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A L. glaucescens tejnedve szürkéskékre szárad. Egyes rokon fajok, pl. a L. vellereus (44. old.) kalapja nemezes, lemezeik

ritkábbak és általában gyengén okkersárgás árnyalatúak.

% V

• a fiatal gomba kalapszéle sima vagy bársonyos

A

a piszkos-fehér-sárgásfehér színű kalap közepe bemélyedt

lefutó lemezek *

a hús minden-hol fehér

TERMŐHELY Boszorkánykörben vagy csoportosan nő az erdei talajon.

• HYPOMYCES LACTIFLUORUM Ez az élénk narancssárga tömlősgomba a Lactarius (45-55. old.) és Russula (120-131. old) fajokon élősködik. Ha gazdája ehető, ez is elfogyasztható, Jf

Érték Méret KALAP 0 8 -20 cm TÖNK I 8-15 cm <-*• 2-4 c Spóraszín p i s z k o s f e h é r

Család RUSSULACEAE Lactarius vellereus

PELYHES KESERŰGOMBA Nagy termetű faj; fehér vagy sárgásfehér, benyomott közepű kalapjának felülete sűrűn nemezes. Sárgásfehér lemezei eléggé sűrűn állnak; tönkje viszonylag rövid, lefelé elvékonyodhat. Húsa < a sérülések helyén fehér, barnára száradó - j i tejnedvet ereszt, amely nem színeződik el J K E á kálium-hidroxid hatására. • E L Ő F O R D U L Á S Elsősorban lombos fákkal, pl. bükkel alkot mikorrhizát, de Jfc * ' megtalálható fenyők alatt is. Pontos ' elterjedése nem ismert, de széles J K I I L J , körben megtalálható az északi K u mérsékelt övben. á R • HASONLÓ FAJOK A L. bertillonii tejnedve sárga majd • H N ^ . ' narancssárga lesz KOH hatására, íze wpF,. csípős; ritka faj. A L. piperatus (43. old.) lemezei sűrűbben állnak, tönkje hosszabb, kalapja csupasz.

• a hatalmas kalap közepe besüllyedt, majdnem tölcséres fehér vagy *

sárgásfehér, nemezes felszínű kalap

elegge sűrűn álló lemezek •

* sárgásfehér, lefutó lemezek

• rövid, vastag, csupasz tönk

a tejnedv barnára szárad a lemezeken

TERMŐHELY Boszorkánykörben vagy csoportosan nő fák alatt az avarban.

KALAP 0 10-25 cm TÖNK t 4-8 cm •-> 2-5 cm Spóraszín piszkosfehér Érték

Család RUSSULACEAE F A ' Lactarius controversies l d 6 "y nyár-ősz

M é r e t KALAP 0 7 -20 cm TÖNK t 2 -7 cm « 1,5-4 cm Spóraszín p i s z k o s f e h é r Érték

RÓZSÁSLEMEZŰ TEJELŐGOMBA A többi Lactarius fajtól abban különbözik, hogy lemezei hús-színűek. Domború, majd benyomott közepű kalapja piszkosfehér, halványszürkés vagy rózsaszínes mezőkkel; széle begöngyölt. Rövid, fehér tönkje rózsaszín vagy szürke foltos; törékeny húsa tejnedvet ereszt, amely megszáradva is fehér marad. • ELŐFORDULÁS Homoki nyárasokban nyárfákkal alkot mikorrhizát; nyár végén és ősszel bőven terem. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de nem túl gyako r i f a j . fedett', mg^dós • EGYEB NEVEK vöröspettyes keserűgomba felszínű kalap

kissé lefutó lemezek

sűrűn álló, villásan el-ágazó, hússzínű lemezek

METSZET

rövid, általában elkeskenyedő tönk

fehér tej-nedvet eresztő, fehér vagy rózsaszínes hús

TERMŐHELY Egyenként, csopor-tosan vagy boszorkánykörben terem.

Család RUSSULACEAE Faj Lactarius torminosus

NYÍRFA-SZŐRGOMBA Az erősen bemélyedt közepű kalap felszíne szőrös, széle begöngyölt. A sűrűn álló, kissé lefutó lemezek színe piszkosfehér vagy halvány rózsaszínű. Törékeny, fehér húsa igen csípős, fehér tejnedvet ereszt, ami fehér papír zsebkendőn halványsárga nyomot hagy és megszáradva sem változtatja színét. Sózás és pácolás után ehető. • ELŐFORDULÁS Nyírekkel alkot mikorrhizát, gyakran terem nyílt, füves területeken is. Széles körben elterjedt, gyakori gomba az északi mérsékelt öv nyíreseiben. • HASONLÓ FAJOK A szintén nyírek alatt növő L. pubescens világosabb színű, kevésbé szőrös kalapján fakóbbak a zónák. Nem ritka a lombos

fákkal mikorrhizás L. mairei szintén világosabb színű, sző-

rös kalapja okker bamás.

a kalap • felszíne különö-sen a begöngyölt szélénél szőrös TERMŐHELY Gyűrűben vagy

csoportosan nő, nedves talajon.

M é r e t KALAP 0 5 -15 cm TÖNK t 3 -6 cm ** 1 -3 cm

Család RUSSULACEAE Lactarius deliciosus nyar vege-osz

• LACTARIUS DETERRIMUS lucfenyvesi rizike Lucfenyő alatt terem, narancssárga tej-nedve borvörösre színeződik. Európa-szerte gyakori faj. JQ)|

• LACTARIUS SANGUIFLUUS vöröstejű rizike Kedvelt ehető gomba; vérvörös tejnedve zöldre szárad. Kéttűs fenyőkkel alkot mikorrhizát. O

TERMŐHELY Fű vagy fenyőtű között csoportosan, tömegesen nő.

M é r e t KALAP 0 5-15 cm TÖNK I 3-7 cm «-• 1-3 cm Spóraszín v i I á g o s s á r g a

sűrűn álló, elágazó, tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó, narancssárga lemezek


ÍZLETES RIZIKE Barnás-narancssárga faj; bemélyedő közepű kalapjának széle be-göngyölt, felülete finoman zónás. Rövid tönkjén sötétebb foltok vannak. Vastag, törékeny, halványsárga húsa sérüléskor narancssárga levet ereszt, ami csak néhány óra múlva változik zöldre. Jó minőségű, ehető gomba; riadalmat kelthet, hogy a vizeletet vörösre színezi. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát homokos vagy meszes talajon; széles körben megtalálható az északi mérsékelt övben, de pontos elterjedése nem tisztázott. • HASONLÓ FAJOK L. deterrimus (bal alsó kép). A L. salmonicolor jegenyefenyőkkel képez mikorrhizát, csak nagyobb; tejnedve narancsszínű, ami lassan borvörösre színeződik. A L. semi-sanguifluus kéttűs fenyők alatt nő, sárgarépa színű tejnedve 5 perc múlva borvörösre szárad. L. sanguifluus (jobb alsó kép). • EGYÉB NEVEK közönséges rizike, rizikegomba,

fenyőaljagomba.

narancssárga foltos, rövid tönk

halvány-sárga hús

M ETSZET

finom barnás narancssárga zónák a kalapon

a csupasz kalap raga-dós vagy száraz

Család RUSSULACEAE Faj Lactarius necator Idény nyár-ősz

SÖTÉT KESERŰGOMBA A faj jellemzője, hogy sötét olajzöld, ragadós felszínű kalapjának a közepe bemélyedt, széle nemezes és fiatalon begöngyölt. Törékeny fehér húsa bőséges fehér tej-nedvet ereszt, amely megszáradva zöldesbarna foltokat hagy a piszkosfehér vagy halványzöld lemezeken. Állítólag sózva vagy marinálva ehető, de rákot okozhat. • ELŐFORDULÁS Nyírrel és luccal alkot mikorr-hizát erdőkben, kertekben és parkokban. Európától Kelet-Ázsiáig elterjedt; E-Amerikában nem él. • HASONLO FAJOK L. blennius (alul); L.fluens, világosabb színű, kalapja általában feltűnően zónás és foltos. • EGYÉB NEVEK L turpis.

TERMŐHELY Egyenként, kis csoportban vagy tömegesen terem.

rövid, általában a kalapnál világosabb tönk

fényes, sötét olajzöld, körkörösen zónás kalap

& sűrűn álló, keskeny, kissé lefutó lemezek

Méret KALAP 0 6-15 cm TÖNK í 4-7 cm « 1-2,5 cm Spóraszín p i s z k o s f e h é r Érték J g

Család RUSSULACEAE Faj Lactarius blennius l d é r ,y nyár-3sz

ZÖLDES KESERŰGOMBA Csupasz kalapjának közepe benyomott; színe válto-zó, de általában barna, szürke és zöld keveréke vagy olajzöld, jellegzetesen sávozott, szélén sötét foltok vannak. Kemény, fehér húsa fehér tejnedvet ereszt, ami megszáradva zöldesszürke foltokat hagy a fehér lemezeken. Habár ehetetlen, állítólag forrázás vagy sózás után fogyasztják • ELŐFORDULÁS Bükkel alkot mikorrhizát. Európában és Ázsia mérsékelt övi területein széles körben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK A L. circellatus csak gyertyán alatt terem és sötétebb, okkersárga lemezei vannak. A L. fluens nagyobb és zöldebb kalapú; zónás kalapjának széle fehéres, lemezei sárgásfehérek. L. hortensis (48. old.), L. triviális (49. old.).

• kissé lefutó, fehér lemezek

TERMŐHELY Tömegesen terem az avarban, savanyú talajon.

a csupasz kalap nedvesen ragadós

csupasz, a kalapnál világosabb tönk

sűrűn álló, a tejnedvtől foltos lemezek

Méret KALAP 0 4 -9 cm TÖNK í 3 -7 cm <-• 1-2,5 cm Spóraszín h a ] v á n y s á r g a Érték

Család RUSSULACEAE Lactarius fuliginosus Idény

VÖRÖSÖDŐHÚSÚ TEJELŐGOMBA Barna kalapjának felszíne kissé nemezes, közepe általában bemélyed. Tönkje világos-barna, majdnem fehér, lefelé elvékonyodik. Merev, piszkosfehér húsa a levegőn rózsásbarnára vál-tozik; fehér tejnedvet ereszt, amely lassan rózsaszínű lesz. Az okkersárga lemezek sérülés hatására rózsásbarna színt öltenek. Gömbölyű spóráinak felszíne hálózatosan tarajos. • ELŐFORDULÁS Erdei faj, lombos fákkal - külö-nösen mogyoróval, tölggyel, bükkel - képez mikorr-hizát. Európában elterjedt, máshol nem ismert. • HASONLÓ FAJOK Más barna színű, fehér, de rózsaszínre váltó tejnedvű Lactarius fajok kalap-színük, spóráik mintázata és tejnedvük színvál-tásának gyorsasága alapján különít-hetők el: az L. acris világo-sabb színű, nedve gyorsan elszíneződik; az L. lignyotus tűlevelű fák alatt él, sötéten molyhos és lassan változik a tej-nedve; az L. pterosporus kalapja világosabb, spórái bordásán szemcsések.

a piszkosfehér hús a szabad levegőn rózsaszínes barnára változik •

• a majdnem fehér, világosbarna tönk töve fehér

• bársonyos kalapfelszín

TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő.

M e r e t KALAP 0 6-10 cm TÖNK 1 4 - 7 cm 1-1 ,5 cm Spáraszín v i M g o s o k k e r s á r g a Érték

Család RUSSULACEAE Faj Lactarius hortensis

MOGYORÓ-KESERŰGOMBA A halvány szürkésbarna kalap szegélye általában hul-lámos, közepe besüllyedt; felszínén halvány, körkö-rös sávok láthatók; kissé ragadós, okkersárga leme-zei a többi Lactarius fajéhoz képest szokatlanul rit- ^ kán állnak. Törékeny húsából szivárgó fehér tejned-vének egyetlen cseppje egy óráig is eltartó, égető ízt okozhat. • ELŐFORDULÁS Erdőben és kertekben mogyoróval képez mikorrhizát. Széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj Európában és Ázsia megfelelő területein. • HASONLÓ FAJOK Az L. circellatus gyertyán alatt terem; lemezei sűrűbben állnak, kalapjá-nak sávozása határozottabb. A nyírfák alatt növő L. vietus ibolyásszürke színű, ka-lapja kevésbé sávozott, sárgás-fehér lemezei idővel szürke foltosak; fehér tejnedve ólomszürkére szárad. •EGYÉB NEVEK L. pyrogallus.

a kalap köze-pe általában besüllyedt

TERMŐHELY Termékeny talajon kis csoportban vagy tömegesen nő.

Méret KALAP 0 4-10 cm TÖNK í 3 -7 cm <-• 0,5-2 cm Spóraszin v i ] á g o s o k k e r s a r g a Érték

Család RUSSULACEAE Faj Lactarius triviális Idény nyar-osz

ÉSZAKI KESERŰGOMBA A kalap nagy, húsos; felszíne gyakran foltos vagy finom, körkörös sávozású. Példányainak színe az ibolyakéktől a sárgásszürkéig terjed. Törékeny húsa csípős, a lemezeken sárgászöldre száradó tejnedvet ereszt. Sózás és pácolás után igen ízletes gomba. • ELOFORDULÁS Fenyőkkel és gyertyánnal alkot mikorrhizát, általában üde talajú erdőkben nő. Az északi mérsékelt övben elterjedt faj; E-Európában gyakori. • EGYÉB FAJOK A Lactarius flexuosus lemezei kevésbé sűrűn állnak és tönkje jellegzetesen zömökebb.

I » tömör, § fehér hús

halvány- • sárga lemezek METSZET

• a tönk hamar iiregesedik

sűrűn álló, kissé lefutó lemezek «

a kalap közepe f besüllyedt

• begöngyölt kalapszél

a tönk •— kalapszínű

• a csupasz, ragadós kalap színe idővel kifakul

a tönk eléggé hosszú

TERMŐHELY Néhány, vagy kis csoport termőtest nő együtt.

Spóraszín v i l á g o s s á r g a M é r e t KALAP 0 6-20 cm TÖNK | 4-10 cm +-> 1-3 cm

Család RUSSULACEAE Faj Lactarius paliidus Idény

FAKÓSÁRGA KESERŰGOMBA Kalapja és tönkje rózsás árnyalatú világos barnássárga. A kezdetben domború majd kissé besüllyedt kalapon nagyon finom, körkörös sávok futnak. Csípős, fehér tejnedve nem változtatja a színét, vastag, fehér húsa kissé keserű. Illata gyenge. • ELŐFORDULÁS Lombos erdőkben és parkokban bükkfák alatt terem. Európában széles körben elterjedt, É-Amerikában ritka faj. • HASONLÓ FAJOK L. blennius (47. old) és a L. curtus tejnedve nem csípős. A L. musteus színe valamivel sötétebb és fenyők alatt nő. L. necator (47. old.).

É -

csupasz tönk

halványsárga, esetleg rózsás vagy barnás árnyalatú lemezek

TERMŐHELY Általában néhány termőtest található együtt.

su tönkhöz nőtt vagy lefutó lemezek

halvány barnás-sárga kalap

domború vagy kissé benyomott kalap

KALAP 0 5-12 cm TÖNK t 3 -8 cm «-• 0,5-2 cm Sporaszin v i l á g o s 0kkersárga Érték

Család RUSSULACEAE Faj Lactarius mitissimus

ENYHEÍZŰ TEJELŐGOMBA Kis termetű tejelőgomba; domború kalapjának közepe idővel bemélyed. Törékeny, világos narancssárga húsa édeskés és bőséges, színét nem váltó fehér tejnedvet ereszt. • ELŐFORDULÁS Főként fenyőkkel képez mikorrhizát; gyakran mohában található; nálunk lombos erdőben is a tönk vilá-(tölgyesek, gyertyános tölgyesek) terem. Európa-szerte gosabb a kalap-elteriedt; a közeli rokon fajokhoz hasonlóan, más "''! , '„ , .J , ,„ olyan színű'— mersekeltovi területeken is megtalalhato. • EGYÉB FAJOK A hasonló méretű rokon fajok általában sötétebbek, kevésbé élénk narancssárgák vagy többé-kevésbé csípős ízűek. A L. ichoratus kissé nagyobb, vöröses narancs-sárga és kellemetlenül émelyítő szagú. A L. volemus (54. old.) nagyobb.

domború vagy benyomott

közepű kalap

csupasz, szarai, sárgás narancs-sárga vagy narancs-sárga kalap

TERMŐHELY Jellemzően néhány termőtest található együtt.

kissé lefutó, piszkos-fehér lemezek

A sargas- • világos sárgás-narancssárga hús

Méret KALAP 0 2 -6 cm TÖNK I 2-5 cm <-• 3-8 mm Spóraszín s á r g á s r ó z s a s z í n Érték

RUSSULACEAE Lactarius theiogalus

LÁPI TEJELŐGOMBA A gomba halvány narancssárgás árnyalatú, szürkés-barna kalapjának közepe púpos; széle nedvesen bordás. Vékony, világos színű húsa édeskés; fehér tejnedve papír zsebkendőn kevesebb, mint 30 mp. alatt megsárgul. Tönkje hosszú, karcsú és a kalaphoz hasonló színű. (Nagy, ráncos változatait néha külön fajként, L. tabidus néven ismertetik.) • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel és lombos fákkal egyaránt képez mikorrhizát; nedves, savanyú talajon, mohák között terem. Az északi mérsékelt öv számos területén elterjedt faj; nálunk ritka. • HASONLÓ FAJOK A L. lacurtarum tejnedve szintén sárgára változik, de sötétebb színű kalap-jának széle kevéssé ráncosodik, bordásodik; éger vagy nyír alatt terem. Nálunk ritka.

• bordázott kalapszél

» narancsos árnyalatú, szürkésbarna felszín

—• eléggé hosszú és vékony tönk

sárgára változó, fehér tejnedv •

TERMŐHELY Termőtestei többesével vagy csoportosan nőnek.

sűrűn álló lemezek •

piszkosfehér vagy sárgás-fehér lemezek <

a lemezek • kissé lefutók

vékony és • törékeny, világos színű hús

M ETSZET

Érték Méret KALAP 0 2-5 cm TÖNK í 3-8 cm 0,4-1 cm Spóraszín r ó z s á s p i s z k o s f e h é r

Család RUSSULACEAE Fa' Lactarius hepaticus Idény

KÉSEI TEJELŐGOMBA Sima, fénytelen, májszínű kalapjának közepe bemélyedt vagy kis púp van rajta. Tönkje kalapszínű vagy világosabb. Törékeny húsa sárgásfehér vagy világosbarna, fehér tejnedve sárgára változik. Csípős íze miatt fogyasztásra nem alkalmas. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel képez mikorrhizát erdőkben és faiskolákban savanyú, homokos talajon; a savas esők hatására egyre gyakoribbá vált. Széles körben elterjed faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A L. badiosanguineus színe élénkebb gesztenyevörös, tejnedve csak gyengén sárgul; nálunk ritka. A L. rufus (53. old) bár általában ugyanazokon a helyeken terem, de tejnedve nem téveszthető össze, mivel fehér és nem változik. A L. theiogalus (50. old) sokkal világosabb színű, tejnedve vizesfehér és lassan sárgul.

fakó májszínű, néha olajzöld

árnyalatú kalap

• a csupasz kalap közepe besüllyedt vagy kissé púpos

hengeres tönk

tönkhöz nőtt• vagy lefutó lemezek

sárgásfehér vagy világos-barna, vékony, törékeny hús

METSZET i

TERMŐHELY Kis csoportokban vagy tömegesen nő fenyőtűk között.

Érték Méret KALAP 0 3 - 6 cm TÖNK t 4 - 6 cm 0,6-1 cm Spóraszín s á r g á s f e h é r

Család RUSSULACEAE Fai Lactarius subdulcis Idény nyár-osz

ÉDESKÉS TEJELŐGOMBA A faj jól azonosítható hiányzó tulajdon-ságai alapján; fehér tejnedve nem sárgul meg, vékony, fehér húsa nem csípős. Vörösbarna domború kalapjának közepe bemélyedt vagy kissé púpos. Tönkje a kalaphoz hasonló színű, kissé lefutó lemezei fiatalon piszkosfehérek, majd éretten világosbarnák. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, főként bükkel alkot mikorrhizát. Európában elterjedt, gyakori faj; világméretű elterjedése nem ismert. • EGYÉB NEVEK édes keserűgomba, édeskés keserűgomba.

eléggé sűrűn álló lemezek

kissé lefutó, • világosbarna lemezek

vékony, • fehér hús

TERMŐHELY Jellemző módon, néhány termőtest nő egy helyen.

• a domború kalap közepe bemélyedt vagy púpos lehet

M é r e t KALAP 0 3 - 7 cm TÖNK í 3 - 6 cm « 0,5-1 cm Spóraszín sarga

Család RUSSULACEAE Faj Lactarius quietus nyar-osz

Család RUSSULACEAE Lactarius lacunarum nyár-ősz

Méret KALAP 0 2-7 cm TÖNK t 1,5-5 cm <-> 0,4-1 cm Spóraszín s á r g á s f e h é r Érték

POCSOLYÁS TEJELŐGOMBA Kalapja kezdetben vörösbarna, majd rókavörös, fakó okkersárgára kifakuló pereme kissé bordázott, emezei sűrűn állók, tönkre lefutók, a kalaphoz hasonló színűek. Tönkje rozsdássárga, tejnedve fehér, enyhe, kissé sárgul. Húsa kezdetben jóízű, később kesernyés. • ELŐFORDULÁS Mikorrhizás gomba, égerfák, olykor nyír alatt terem. Az északi mérsékelt övben szórványosan elterjedésű, nem gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A L. theiogallus (50. old.) kisebb, halványabb színezésű. Nedves lomb- és fenyőerdőkben él.

rókavörös, idővel kifakuló kalap •

fehér tejnedv >

TERMŐHELY Égerfák, ritkán nyírek tövében, iszapos, pocsolyás helyeken egyenként terem.

kiterülő, néha kissé púpos

VÖRÖSBARNA TEJELŐGOMBA Gyakori gomba; fakó vörösbarna színű, eleinte domború majd éretten kissé besüllyedt közepű kalapjának sávozása változatos lehet. Törékeny, világosbarna húsa kevés, de sűrű, színét nem változtató tejnedvet ereszt. Jellegzetes, olajos szaga a címerespoloskákéra hasonlít. • ELŐFORDULÁS Erősen kötődik a tölgyfákhoz; főként savanyú talajú erdőkben fordul elő. Európában és Ázsia szomszédos területein nagyon gyakori. • HASONLÓ FAJOK A L. chrysorrheus szintén tölgyekkel képez mikorrhizát, de színe világosabb és sárgább; bőséges fehér tejnedve gyorsan kénsárgára változik. Az L. serifluus hasonló, de szaga erősebb és sötétebb színű a kalapja.

METSZET

a tönk általában olyan hosszú, mint a kalap átmérője

tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó lemezek

kevés tejnedvet eresztő, világos-barna hús

• az idős kalapok közepe kissé besüllyed

• a kalapon sötét foltok vagy zónák lehetnek

TERMŐHELY Termőtestei tömegesen nőnek.

a tönk bázisa • borvörös, bunkós

a közepesen sűrűn álló, • világosbarna lemezek idővel megvörösödnek

Méret KALAP 0 4 - 8 cm TÖNK t 3 -7 cm <-• 0,5-1,5 cm Spóraszín s á r g á s f e h é r

Család RUSSULACEAE Lactarius camphoratus Idény nyár-ősz

a kalap felszíne kissé száraz, vedlő

• a világos vörös-barna lemezek idővel rozsdabarnán foltosodnak

TERMŐHELY Fák alatt nő kis csoportokban vagy tömegesen.

Érték Méret KALAP 0 3-6 cm TÖNK t 3-6 cm <-> 4-8 mm Spóraszín f e h é r y a g y s á r g á s f e h é r

KÁMFORSZAGÚ TEJELŐGOMBA Sötét vörösbarna kalapjának közepe bemélyedt vagy púpos. Tönkje aránylag vékony, tövénél bíborbarna árnyalatú. A száradó gomba erős kámfor- vagy cikória szagú; fiatalon a L. quictusfá (52. old.) hasonlít. Törékeny, világos rozsdabarna húsa keserű ízű; vízszerű tejnedve nem változtatja a színét. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel és lombos fákkal közepesen egyaránt képez mikorrhizát; a savanyú, jó víz- ^lemezek v a s , a g

gazdálkodású talajt kedveli. Néha moha között vagy korhadó tuskókon található. Az északi ^ t í t m t É T H í l k . mérsékelt övben eléggé elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK A L. helvus (55. old.) szaga hasonló. • EGYÉB NEVEK cikória tejelőgomba

a tönk bázisa bíborbarna

sötét vörösbarna, benyomott majd púpos közepű kalap

-• bordázott kalapszél

Család RUSSULACEAE Faj Lactarius rufus Idény nyar-osz

TERMŐHELY Tömegesen terem vagy néhány termőtest nő együtt.

RŐT KESERŰGOMBA A faj legtöbb példányán, a bemélyedő kalap közepén púp látható. A termőtest vörösbarna, a lemezek világosbarnák. A törékeny, halványbarna hús fehéren maradó tejnedvet ereszt; íze 30 másodperc múlva már igen csípős, de sózás majd pácolás után fogyasztható. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel, ritkábban nyírrel képez mikorrhizát; elsősorban savanyú talajon nő. Számos vidéken a legismertebb Lactarius faj. Az északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK A L. hepaticus (51. old.) fehér tejnedve sárgára szárad.

száraz felületű, vörös-barna, ezüstös fényű kalap

- a tönk bázisa fehér

tönkhöz nőtt vagy lefutó lemezek

a kalap át-mérője egyenlő vagy kisebb a tönk hosszánál

eléggé sűrűn álló, világos-barna lemezek

METSZET

világosbarna hús •/

Méret KALAP 0 3-10 cm TÖNK t 5-10 cm <-> 0,5-2 cm Spóraszín p i s z k o s f e h é r Érték

Család RUSSULACEAE Lactarius glyciosmus l d é n y nyár-ősz

EDESSZAGÚ TEJELŐGOMBA Kalapjának besüllyedt közepe púpos lehet, széle idővel felfelé hajolhat; színe finom szürkés-okkeres árnyalatú. Halvány sárgásfehér lemezei rózsás tónusúak. Szaga frissen sült kókuszos süteményre emlékeztet. Vékony, fehér húsa kevés, csak kissé csípős, színét nem változtató, fehér tejnedvet ereszt. • ELŐFORDULÁS Nedves helyeken nyírfákkal alkot mikorrhizát; más lombos fák - pl. éger vagy fűz - alatt is terem. Az északi mérsékelt öv számos területén elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK A L. mammosus ugyanolyan szagú, de ritkább, sötétebb színű, fenyők alatt növő faj. • EGYÉB NEVEK fakó tejelőgomba

száraz, kissé * nemezes fel-színű kalap

a kalap közepe besüllyed, széle felfelé hajlik

karcsú, a kalapnál • világosabb színű tönk

• eléggé sűrűn álló lemezek

• kissé lefutó, világos, sárgás-fehér lemezei rózsás árnyala-túvá válnak

fehér hús *

TERMŐHELY Tömegesen nő az avarban.

£rték m KALAP 0 2-6 cm TÖNK t 2-7 cm «-• 0,5-1 cm Spóraszín halványsárga

Család RUSSULACEAE Fa' Lactarius volemus l d é r ,y nyár-ősz

KENYÉRGOMBA Fénytelen, narancsbama színű, domború kalapú faj; vékony kalapbőre idővel berepedezhet. Vastag, világos narancssárga tönkjének bársonyos a felszíne. Piszkosfehér húsa megtörve bőséges fehér, barnára változó tejnedvet ereszt; jellegzetesen hering szagú, különösen az idős példányok. Sűrűn álló, kissé lefutó lemezei sárgák. Ehető, nem túl ízletes gomba. • ELŐFORDULÁS Számos lombos fával alkot mikorrhizát. Elterjedése széleskörű, de nem túl gyakori az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A L. mitissimus (50. old.) és rokonai kisebbek, kalapbőrük nem repedezik és tönkjük felszíne nem bársonyos.

a vastag tönk világa narancssárga

TERMŐHELY Lombos fák, ritkábban fenyők alatt nő kis csoportban, savanyú talajon.

a domború, fénytelen narancssárga kalap bőre vékony, repedező

sűrűn álló, kissé lefutó lemezek

Méret KALAP 0 6-12 cm TÖNK J 4-12 cm « 1-4 cm Spóraszín piszkosfehér Érték

Család R U S S U L A C E A E Lactarius helvu Idény nyár-ősz

DARÓC-TEJELŐGOMBA Meglehetősen nagy kalapja idővel tölcséresedik, közepén púpossá válik; színe okkersárgától a szürkés-barnáig terjed. Erősen fűszeres illatú, törékeny húsa sárga, fehér vagy rózsaszínű lehet; kissé csípős, kesernyés teje kevesebb és vizesebb, mint más A Lactarius fajoké. Szaga megszáradva erős, ^ B aromás, maggi-fűszerre emlékeztet. • ELŐFORDULÁS Nyírrel és fenyőkkel fl alkot mikorrhizát, gyakran tőzegmoha között ' találjuk. Az északi mérséklet övben széles körben elterjedt. • HASONLÓ FAJOK A L. lilacinus kalapja rózsásbama, tejnedve szürkészöldre szárad; égerfák alatt terem.

a nagy, domború kalap • idővel tölcséressé válik a kalaptól valamivel •

világosabb, csupasz tönk pirosas árnyalatú

a száraz, nemezes kalap • közepe púpos

a lemezek és a hús kevés, vizes tejnedvet eresztenek

a tönkre tőzeg vagy moha tapadhat •—

közepesen sűrűn álló, • okkersárgás, rózsaszín árnyalatú lemezek

TERMŐHELY Nedves, savanyú talajon fák alatt tömegesen nő.

Méret KALAP 0 5-16 cm TÖNK I 5-13 cm 0,7-3 cm Spóraszín halványsárga-rózsaszínes É r t é k S t

KALAPOS GOMBÁK, FELKANYARODÓ VAGY

TÖNKHÖZ NŐTT LEMEZEKKEL Ez a fejezet azokat a lemezes gombákat

tárgyalja, melyek lemezei nagyon kis felüle-ten érintkeznek a tönkkel (felkanyarodók) vagy I ^

hosszan kapcsolódnak hozzá (tönkhöz nőttek). .4 kanyarodó A lemezek egyik típusán, a tönk közelében éles be- ^

metszés található; ezeket foggal lefutónak nevezik (I. 15. old.). A lemez éle lehet sima vagy hullámos. ^

HÚSOS GOMBÁK, BUROKMARADVÁNY NÉLKÜL

C bben a részben azokat a húsos termő-i r í j testű lemezes termőrétegű kalapos

gombákat ismertetjük, melyek kalapján, kalapszélén vagy tönkjén - más húsos termő-

testű fajoktól eltérően (69-97. old.) - nem ta-lálható burokmaradvány. Ide sorolhatók egyes tölcsérgombák, a mikorrhizás pereszkék több-sége és számos más gombacsoport fajai.

HYGROPHORACEAE Faj Hygrocybe punicea Idény

VÖRÖS NEDŰGOMBA Nagy termetű, húsos gomba; kalapja szélesen kúpos, majdnem lapos, színe skarlátvörös vagy cseresznyepiros; lemezei narancssárgák. Tönkje sárga, pirosas árnyalattal, felszíne száraz, hosszában barázdált. íze és szaga jellegtelen. Fogyasztása nem ajánlott (1. Előfordulás). •ELŐFORDULÁS Háborítatlan hegyi réteken, legelőkön terem; mindig más Hygrocybe, Geoglossum és Clavulinopsis társaságában fordul elő. Elterjedt az északi mérsékelt övben, de nem gyakori; egyes vidékekről kipusztult. Európa több országában vöröslistás faj. • HASONLÓ FAJOK H. coccinea (105. old.). A H. splendidissima élénk cinóbervörös színű, száraz kalapfelszínű és édeskés illatú gomba. Még ritkább előfordulású faj, mint a H. punicea.

ritkán álló, vastag, viaszos lemezek •

• fehér, sárga vagy halványvörös hús

TERMŐHELY Kis csoportokban vagy tömegesen terem.

felkanya-rodó lemezek

a nedves \ felszínű, F kárminvörös kalap szürkére érik

M é r e t KALAP 0 4-12 cm TÖNK I 5-12 cm <-• 0,5-2,5 cm Spóraszín fehér Érték

Család TRICHOLOMATACEAE Lepista irina

ILLATOS PERESZKE Termőteste mindenhol fakóbarna, de lemezei rózsaszínesre érnek. Domború kalapja idővel ellaposodik, tönkjének felülete szálas. Erős illatú, fehéres, vizes húsa ehető. Felismeréséhez gyakorlat kell. • ELŐFORDULÁS Meszes talajon néha tömegesen nő a vastag avarban. Európa-szerte elterjedt, de nem gyakori faJ-

• HASONLÓ FAJOK A L. nuda (lent) és a L. personata (58. old.) hasonló kinézetű, de kékes-lilás árnyalatúak és illatuk gyengébb.

domború, gyakran hullámos szélű kalap •

TERMŐHELY Elegyes erdőkben, ártéri liget-erdőkben, réteken gyakran boszorkánykörben nő.

tönkhöz nőtt, * „ foggal lefutó,

\ hullámos szélű lemezek 1

illatos, fehéres hús

Méret KALAP 0 5-15 cm TÖNK t 5 -10 cm <-• 1-2 cm Spóraszín f a k ó r

Család TRICHOLOMATACEAE F a j Lepista nuda Idény

LILA PERESZKE Ibolyásbarna kalapjáról viszonylag könnyen felismerhető, ehető gomba. Fiatalon sötét színű, domború kalapja később ellaposodik, színe a szélén megfakul, felülete szárazzá válik. Szálas tönkje a tövénél kissé vastagabb, ibolyásbarna színű; hullámos élű lemezei élénkebb lilák, sárgás-barnásra érnek. Liláskékkel márványozott, merev húsa fűszeres, szálas aromás illatú. A lila pereszkét termesztik is. iönk'" • ELŐFORDULÁS Tápanyagban dús fenyvesek és lomberdők talaján, kertekben (komposzthalmon), gyümölcsösökben, mély avarban nő. Áz északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK Lepista personata (58. old.). A L. sordida kisebb, . ~ ,„,

. ' ^ UggEM^Skt;, surun alio szinten ehető. Calocybe jyjff©-* g • , lemezek ionides (116. old.).

domború kalapú, sötét színű fiatal gomba

* a tönk bázisa bunkós

• a kalap ettől lehet kékebb

TERMŐHELY Kis csoportokban és boszorkánykörben nő.

merev, liláskéken • márványozott hús

KALAP 0 5-20 cm TÖNK I 4-10 cm « 1,5-3 cm Spóraszín f a k ó r 6 z s a s z í n Érték

Család TRICHOLOMATACEAE F a i Lepista personata Idény ősz

M é r e l KALAP 0 5-20 cm TÖNK I 3 -7 cm <-» cm Spóraszín r ó z s a s 2 ( n Érték

LILATÖNKŰ PERESZKE Húsos termőtestű lemezes gomba; kezdet-ben domború kalapjának széle ép, színe világos bőrbama. A kalap idővel el-laposodik. Tönkje bunkó alakú, lila, felülete szálas. Fűszeres illatú, kemény húsa halványlila. Kedvelt étkezési gomba, könnyű felismerni. • ELŐFORDULÁS Meszes talajon, főként réteken, utak mentén, parkokban található, de előfordul füves erdőrészekben is. Európában és É-Amerikában elteijedt, eléggé gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A L. nuda (57. old.) nem ennyire

zömök megjelenésű erdei faj. • EGYÉB NEVEK Lepista saeva,

Tricholoma personata.

domború majd lapos, világos bőrbarna kalap

a kalap felszíne kissé ragadós

élénk lila, szálas felületű tönk

kemény, halványlila hús

METSZET TERMŐHELY Kis csoportokban vagy boszorkánygyűrűkben nő.

sűrűn álló, világosszürke vagy rózsás szürkésbarna lemezek

hullámos lemezek a tönk *

bázisa bunkós

Család TRICHOLOMATACEAE F a ' Calocybe gambosa l d é n y késő tavasz-nyár

M é r e t KALAP 0 3-12 cm TÖNK £ 2 -7 cm « 1-2,5 cm Spóraszín fehér Érték

MÁJUSI PERESZKE Igen húsos faj; általában sárgásfehér színű, habár a világosbarnától a narancsbamáig előfordulnak színváltozatai. Húsos, gömbölyded, majd domború kalapjának begöngyölt a széle. Tönkje csupasz, lemezei sűrűn állnak, felkanyarodók vagy foggal lefutók. Kemény húsa erősen lisztszagú és-ízű; ehető gomba. , f • ELŐFORDULÁS Réteken, erdőkben, erdőszéleken, parkokban és kertekben is megtalálható; a meszes talajt kedveli. Széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj Európában és Ázsiában. • HASONLÓ FAJOK A tavasszal termő, fehér Entoloma fajok spórái és érett lemezei rózsaszínűek. • EGYÉB NEVEK Calocybel Tricholoma georgii, szentgyörgygomba.

N be-göngyölt kalapszél

4 \

kissé ragadós kalapfelszín

TERMŐHELY Boszorkánykörben vagy tömegesen nő, tápdús, talajon.

sw... felkanyarodó lemezek

TRICHOLOMATACEAE Faj Tricholoma terreum Idény

FENYŐ-PERESZKE Sötétszürke vagy világosszürke színével eltűnik a talajon. A sötétszürke, púpos kalap felülete sugarasan szálas, széle csupasz. A tönköt -szürkésfehér, finom szálak fedik. Hullámos lemezei foggal lefutók, világosszürkék; a T. In scalpturatumtói eltérően (lent), éretten sem i ! sárgulnak meg. Fehéres húsa kellemes illatú és ízű. Ehető gomba, de 1. a Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel alkot mikorrhizát tápanyagban gazdag, meszes talajon. Az északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A T. pardinum (60. old.) nagyobb, pikkelyes és lisztszagú; gyengén mérgező. T. scalpturatum (lent). • EGYÉB NEVEK rákízű pereszke.

a száraz, sötétszürke • kalap közepe púpos

hullámos, • foggal lefutó lemezek

rövid, zömök tönk

a szálas kalap széle csupasz

• közepesen sűrűn álló, világosszürke lemezek

TERMŐHELY Tömegesen nö fenyőtű avarban.

Spóraszín KALAP 0 3-7 cm

Család TRICHOLOMATACEAE Tricholoma scalpturatum

SÁRGULÓ PERESZKE Ez a világos színű gomba, olyan csoportba tartozik, melynek közeli rokonságban álló fajai nehezen különíthetők el egymástól; egyes szakértők ezt a világos változatot T. argyraceumnak nevezik. Domború vagy púpos kalapja idővel ellaposodik; felülete szürkés, apró pikkelyekkel fedett. (A fiatal példányok tönkjén látható a részleges burok múlékony maradvá- gflj nya.) A piszkosfehér vagy vilá- ^ M S gosszürke tönk kissé szálas; ^ ^ ^ p a lemezek hullámosak, É B B E j p ^ foggal lefutók. Az idős termőtestek megsárgulnak. „ Ehető, de 1. a Hasonló fajokat. • ELOFORDULÁS Lombos erdőkben és fenyvesekben terem, parkokban gyakran nő nyírfák | | | | körül. Elterjedt, gyakori faj Európában. • HASONLÓ FAJOK A mérgező T. pardinum (60. old.), T. terreum (fent).

szürke pikkelyek a világos • kalapon

• domború vagy púpos kalap

rostos, világos színű, liszt vagy uborka szagú hús

METSZET

TERMŐHELY Gyakran tömegesen, százasával nő.

• sárgára érő, fehér vagy világosszürke lemezek

M é r e t KALAP 0 2 -8 cm TÖNK t 3-7 cm «-» 0,5-1 cm

Család TRICHOLOMATACEAE F A ' Tricholoma atrosquamosum

FEKETESZEGÉLYŰ PERESZKE Világosszürke, domború vagy púpos kalapját sugarasan rendeződött, elálló, sötét, szálas pikkelyek fedik; széle begöngyölt. Szürkésfehér tönkje fekete pikkelyes. Halvány, rostos húsa muskátli illatú. Nehezen azonosítható (1. Hasonló fajok), ezért étkezésre nem ajánlott. • ELŐFORDULÁS Lombos- és fenyőfákkal is alkot mikorrhizát. Európában sokfelé elterjedt, de nem gyakori faj • HASONLÓ FAJOK A T. orirubens húsa rózsaszínűre változik. A jobb oldali képen látható T. pardinum mérgező faj, tönkjének bázisa zöldre színeződik; erősebben pikkelyes; nálunk ritka.

H A . - s í u w . a szürke kalap • felszínén sugarasan fekete pikkelyek és

TERMŐHELY Egyesével vagy kis s z á i a k s o r a i n a k csoportokban nő, meszes talajon.

a hullámos. foggal lefutó, világosszürke lemezek éle feketén foltosodik

M é r e t KALAP 0 3 -12 cm TÖNK I 4 - 8 cm ++ 0,5-1,5 cm

• TRICHOLOMA PARDINUM párducpereszke / Fekete pikkelyes kalapú, lisztszagú és -ízű gomba. Savanyú talajú erdőkben nő, lombos és fenyőfák alatt. Nálunk ritka. £ £

Spóraszín fehér

Méret KALAP 0 4 - 8 cm TÖNK t 4 -10 cm <-• 1 -2 cm Spóraszín fehér Érték

Család TRICHOLOMATACEAE Tricholoma sciodes Idény ősz-késő ősz

űn álló, foggal lemezek

halványszürke, sötét élű

a piszkosfehér felszínére

pikkelyek tapadnak

a kalap púpos

BÜKKÖS PERESZKE Piszkosfehér kalapja felületének egy részét sötét, a felszínre tapadó pikkelyek fedik; közepén határozottan púpos. A lemezek fekete foltosak; hengeres, fehéresszürke tönkjét szürke, szőrszerű pikkelyek borítják. A lemezek és a tönk rózsaszínes árnyalatú is lehet; élük barnul vagy feketedik. Húsa földszagú, csípős, ehetetlen. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal - általában bükkel - képez mikorrhizát, termékeny talajon. A magashegyi és sarkvidéki területek kivételével Európa-szerte elterjedt gomba. • HASONLÓ FAJOK A T. orirubens lemezei vörösödnek. A T. virgatum fenyvesekben él, színe ezüstszürke, kalapja kúpos.

TERMŐHELY Néhány példány nő együtt az avarban.

szálas felü- • letü, világos húsú, föld-szagú tönk

METSZET C

TRICHOLOMATACEAE Fai Tricholoma saponaceum

M é r e t KALAP 0 4-10 cm TÖNK t 4-10 cm <-> 1 -3 cm Spóraszín fchft. Érték j g ,

nyárutó-ősz vége

SZAPPANSZAGÚ PERESZKE Nagyon változékony faj, számos változata ismert, de mindegyik húsos és erősen szappanszagú. Némelyek tönkje sötéten pikkelyes. Lemezeik sárgásfehérek vagy szürkésfehérek, vöröses színűre változnak vagy idővel világoszöldre érnek. A lapos vagy púpos kalap szürkészöld, de más színű is lehet. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal képez mikorrhizát, de fenyők alatt is nőhet. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A T. portentosum (lent) és a T. sejunctum (63. old.) kalapbőre nedvesen ragadós, szárazon pikkelyes.

TERMŐHELY Egyesével vagy csoportosan nő, talajban nem válogat.

• csupasz kalapszél

ritkán álló, hullámos, • a tönkre foggal lefutó sárgásfehér vagy szürkészöld lemezek

piszkosfehér hús

a tönk bázisa yakran rózsaszínű

3 f

METSZET

Család TRICHOLOMATACEAE F a í Tricholoma portentosum l d é n y ősz-késő ősz

KALAP 0 5-12 cm TÖNK t 5-10 cm 1-3 cm Spóraszín fehér Érték

SZÜRKE PERESZKE Szürke termőtestű gomba. Domború, majd púpos, világosszürke kalapja fényes, sugár irányú szálakkal díszített; széle és lemezei idővel megsárgulnak. A kalap felülete fiatalon nedves, ragadós, talaj- és törmelékszemcsék tapadnak rá. A lemezek a tönkhöz hasonlóan, sárgás árnyalatiak is lehetnek. Lisztízű és -szagú, ehető gomba. • ELŐFORDULÁS Fenyők alatt él. Az északi mérsékelt övben elterjedt, helyenként gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A T. sejunctum (63. old.) kalapja zöld vagy barnás árnyalatú.

hullámos, foggal lefutó, fehér vagy világossárga lemezek

METSZET

a kalap felszínére gyakran talaj-szemcsék J~~K

TERMŐHELY Fenyvesekben, savanyú talajon terem egyesével vagy tömegesen.

sugarasan szálas, száraz vagy kissé ragadós, szürke kalap

domború, majd púpossá váló kalap

sárgás, szálas felszínű tönk

Család TRICHOLOMATACEAE Tricholoma ustale l d é n y ősz-késő ősz

a kiterült, barna kalap • széle csupasz SZENESEDŐ PERESZKE

Ennek a fajnak semmi különös ismertető jegye , nincs; kalapja domború, majd lapos, barna É l színű, nedvesen ragadós. Tönkje világosbar- W £ na, vörösbarna rajzolattal. Lemezei piszkos-fehérek, éretten rozsda foltosak, élük feketedő. • ELŐFORDULÁS Semleges vagy meszes talajon lombos fákkal alkot mikorrhizát; általában tápdús talajon nő, bükkfák alatt. Európa mérsékeltövi területein elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK a T. populinum, de az nyárfák alatt terem. A T. ustaloides tönkjének csúcsán világosabb, fehéres sáv van.

• felülete nedves időben ragadós

hullámos, foggal • lefutó, vörösbarnára foltosodó lemezek /V

• világos színű, vörösbarna rajzolatú tönk

piszkosfehér • lemezek

METSZET

a fehér hús • a tönk bázisában narancsvörös A TRICHOLOMA AURANTIUM

narancsvörös pereszke Főként lucosokban található faj; színe narancssárga, a tönkjén kevés fehér szín is van. Az időjárástól függően, • elég sűrűn TERMŐHELY A termőtestek kalapja ragadós vagy nemezes. álló lemezek egyesével vagy tömegesen nőnek.

Érték Méret KALAP 0 3-10 cm TÖNK I 4-10 cm <->• 0,5-2 cm Spóraszín fehér

Család TRICHOLOMATACEAE F a j Tricholoma lascivum Idény ősz-késő ősz

SZEMÉRMETLEN PERESZKE Kicsi vagy közepes termetű Tricholoma faj. Termőhelyéről, édeskés, émelyítő szagáról ismerhető fel; ez utóbbi tulajdonsága egyesekben undort kelt. Kalapja domború, majd ellaposodik; világos bőrbarna színű. Piszkosfehér tönkje idővel világosbarnára -változik. Mérgezést okozhat. • ELŐFORDULÁS Lomberdőkben terem, tölggyel, bükkel és gyertyánnal képezhet mikorrhizát. Európa-szerte elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A többi fehéres Tricholoma faj közül a T. album majdnem tiszta fehér és főleg nyírfák alatt található. A Calocybe gambosa (58. old) tavasszal terem.

fehér vagy világosbarna, sűrűn álló, foggal lefutó lemezek •

fehéres- • szürke vagy világos bőr-barna kalap

a tönk fehér • vagy a kalapho: hasonló színű

TERMŐHELY Savanyú vagy sem-leges erdei talajon tömegesen terem.

M é r e l KALAP 0 4-8 cm TÖNK 1 5 - 8 cm « 1-1,5 cm Spóraszín f e h é r Érték

Család TRICHOLOMATACEAE Tricholoma sejunctum Idény ősz

Méret KALAP 0 5-10 cm TÖNK í 5-8 cm « 1-1,5 cm Spóraszín f e h é r Érték

Család TRICHOLOMATACEAE F a ' Tricholoma equestre l d é n " ősz-tél eleje

ZÖLDESSÁRGA PERESZKE Zöld vagy barna színű domború kalapja idővel ellaposodik; felszíne sötéten szálas, nedves időben ragadós. A fehér tönk idővel sárgára változik. Húsa piszkosfehér, a kalapbőr alatt sárgás árnyalatú. Ehető, de hányingert okozhat; 1. még a Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, pl. bükkel képez mikorrhizát; fenyők alatt is fellelhető. Erdőkben vagy faiskolákban, általában savanyú talajon nő; a bükkhöz kötődő alak a meszet kedveli. Az északi mérsékelt övben szórványosan terjedt el. • HASONLÓ FAJOK Tricholoma portentosum (61. old.). Nagyon hasonlít rá a mérgező Amanita phalloides (151. old.), de annak bocskora és gallérja van, lemezei pedig szabadon állók.

világosbarna, sötét, sugaras

szálakkal líszített kalap

a tönk bázisa orsószerű

kemény, piszkosfehér hús

TERMŐHELY Kis csoportokban vagy tömegesen terem.

a fehér tönk idővel megsárgul

hullámos, i foggal lefutó, fehér vagy sárgásfehér lemezek

nedves időben ragadós kalapfelszín

idővel ellaposodó, domború kalap

SÁRGÁSZÖLD PERESZKE A fajnak számos változata létezik; mindegyik sárga színű, domború kalapjuk kiterülő, tönkjük világossárga. Eltérnek a termőtestek méretében; az élőhelytől függően tönkjük lehet karcsú vagy zömök. A hús fehéres-sárga és gyengébben vagy erősebben lisztszagú, az egyes változatoktól függően; a fenyők alatt termők (mint az itt látható példány) szaga erősebb. Ehető gomba, de a fenyők alatt termett példányokat nehéz megtisztítani a benőtt törmelék miatt. • ELŐFORDULÁS A zömökebb (I. auralum néven is ismert) alakok kéttűs fenyők alatt találhatók; a karcsúb-bak (T.flavovirenskénl elnevezett alakok) elsősorban luc és rezgő nyár alatt nőnek. Az északi mérsékelt övben elterjedt, eléggé gyakori gomba. • EGYÉB NEVEK Tricholoma auralum, T.flavovirens.

világos-sárga tönk

élénk-sárga lemezek

TERMŐHELY Homokos talajon tömegesen terem; különböző változatai élnek kéttűs fenyők, lucok vagy rezgő nyár alatt.

a kalapra és a tönkre törmelék és

piszok rakódik

közepesen sűrűn álló, hullámos, foggal lefutó lemezek

domború majd kiterült, sárgászöld-sárgás-

Méret KALAP 0 5-14 cm TÖNK t 5 -10 cm <~» 1,5-2,5 cm Spóraszín fchér Érték

Család TRICHOLOMATACEAE F a ' Tricholoma sulphureum l d é n y ősz-késő ősz

BÜDÖS PERESZKE E mérgező faj jól felismerhető termőtestének kénsárga színéről és hányingert keltő szagáról; ez utóbbi a kénhidrogénre hasonlít és a szkatol nevű vegyület okozza. A kalap domború, gyakran púpos közepű, széle sima. A tönk felülete kissé szálas, piszkosfehér tövénél kiszélesedhet. Egyes mikológusok a kisebb példányokat T. bufonium néven elkülönítik; ezek kalapjának közepe rókavörös színű, szaguk hasonló. • ELŐFORDULÁS Lombos- és fenyőfákkal is képez mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben meglehetősen gyakori faj.

a kalap •— széle sima

domború vagy • púpos kalap száraz felszínű, Jjjf •

p kénsárga kalap

< a tönk bázisa piszkosfehér és gyakran megvastagszik

TERMŐHELY A termőtestek egyesével vagy tömegesen nőnek.

Érték £ M é r e t KALAP 0 2-8 cm TÖNK 14 -10 cm <-» 0,5-2 cm Spóraszín fehér

Család TRICHOLOMATACEAE Tricholoma fulvum

SÁRGALEMEZŰ PERESZKE Magas növésű gomba; legjobban jellemzi meleg narancsbarna színe és élénksárga, édes ízű, lisztszagú húsa. Domború kalapja púpos, széle bordázott. Világossárga lemezei rozsdabarnára fi érnek; a Tricholoma fajokra * jellemzően hullámosak és foggal Mgl ránőttek. Mérgezést okozhat. • ELŐFORDULÁS Nyírrel és valószínűleg luccal is alkot mikorrhizát. Viszonylag elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A fenyők alatt termő T. striatum (albobrunneum) húsa fehér vagy barnás. T. ustale (62. old.). • EGYÉB NEVEK T.flavobrunneum.

TERMŐHELY Tömegesen nő, főként nedves talajon.

Család TRICHOLOMATACEAE F a ' Melanoleuca polileuca Idény

KALAP 0 4-7 cm TÖNK t 3 -8 cm 0,5-1 cm Spóraszín halvány sárgásfehér

VÁLTOZÉKONY LÁGYPERESZKE Sötét szürkésbarna kalapjának közepe púpos. Lisztes tönkjének sötét színe ellentétes a fehér vagy világos-szürke lemezekkel. Fehér húsa a tönk bázisa felé sötét-barnára változik. Jellegzetes szaga és íze nincsen; étkezési szempontból értéktelen. • ELŐFORDULÁS Füves helyeken nő; nagy számban terem kertekben, parkokban és erdei utak mentén. Az északi mérsékelt övben elterjedt gomba. • HASONLÓ FAJOK A Melanoleuca melaleucava\ egykor azonos fajnak határozták; ma már úgy vélik, hogy ez a nem-zetség egy aránylag ritkább faja; fenyvesekben nő. Számos ha-sonló Melanoleuca faj létezik. • EGYÉB NEVEK sötétlábú lágypereszke/pereszke.

lapos kalap, széles púppal —• hosszanti

irányban szálas tönk

sűrűn álló, fehér vagy világosszürke lemezek

TERMŐHELY Bolygatott talajon tömegesen nő.

* a tönk bázisa kissé bunkós

ragadós, csupasz, sötétbarna kalapfelszín

hullámos, foggal - lefutó lemezek

Család TRICHOLOMATACEAE F a j Melanoleuca cognata Idény

FAKÓSÁRGA LÁGYPERESZKE Ez a faj tavasszal is terem, amikor még „ „

i i ' i , r. i *. • ír • változékony, de csak keves lemezes gombát látni. Korai általában barna megjelenése és rózsás árnyalatú, sárga színű kalap vagy okkersárga lemezei alapján elég jól azonosítható. A Melanoleuca fajokat terepen nehéz elkülöníteni, de mikroszkópos vizsgálattal lehetséges. A nemzetség majd minden fajának púpos a kalapja és lemezeik keskenyek, tönkhöz nőttek; bár egyik faj sem mérgező, fogyasztható lenne, de nem érdemes elkészíteni. t imwmmmm^ " ELŐ- _ _ _ _ _ FORDULÁS Erdőkben, parkokban, parlagon, fű és avar között nő. El terjedt és eléggé gyakori gomba az északi mérsékelt övben.

törött tönk; bázisa többnyire bunkós

• sűrűn álló, hullámos, foggal ránőtt, rózsás vagy sötét okkersárga lemezek

METSZET . rozsdabarna elszíneződés a tönk piszkosfehér vagy sárgásfehér húsán

TERMŐHELY A termőtestek tömegesen nőnek a fűben.

Család TRICHOLOMATACEAE Megacollybia platyphylla nyár-ősz

SZÉLESLEMEZŰ FÜLŐKE Domború, majd ellaposodó, púpos kalapja szürkésbarna vagy világosbarna; lemezei szélesek. Világosbarna tönkje hosszanti szálas; tövénél erős, vastag, zsinórszerű micélium kötegek láthatók, melyek mélyen szétterjednek a talajban. íze kesernyés, jellegzetes szaga nincs; gyomorrontást okozhat. • ELŐFORDULÁS Lombos fák gyökerén és tuskókon él az erdei talajban; gyakran nő avarban és korhadó fákon is. Az északi mérsékelt öv elterjedt, gyakori gombája. • HASONLÓ FAJOK A Collybia fajok (67., 111-113. old.) kisebbek és tönkjük bázisán nincsenek micélium kötegek. • EGYÉB NEVEK Oudemansiella platyphylla.

hosszában szálas, világosbarna tönk

TERMŐHELY Egyesével vagy kis cso-portokban nő, raicéliummal összekötve.

vastag, fehér micélium kötegek a tönk alján

domború vagy yarna

közepesen sűrűn álló, ránőtt vagy foggal csatlakozó lemezek -

kemény, • fehér hús

a tönk • közepe üreges

METSZET

száraz, sugarasan szálas kalap-felszín

Méret KALAP 0 6-15 cm TÖNK t 5 -12 cm «-> 1-2,5 cm Spóraszín fehér Érték

TRICHOLOMATACEAE F a i Tricholomopsis rutilans l d é n y nyár-ősz vége

BÁRSONYOS FAPERESZKE Sárga színű, bíborvörös nemezzel dúsan fedett kalapjáról és azzal erősen kontrasztos, tojássárga színű lemezeiről felismerhető faj. A kalap domború, közepe kissé besüllyedhet. Az üreges tönköt finomj bíborszínű pikkelyek borítják. • ELOFORDULAS A mikorrhizát alkotó Tricholoma fajoktól eltérően, a T. rutilans fenyőfák korhadását okozza. Erdőkben és faiskolákban fordul elő. Az északi mérsékelt övben meglehetősen gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A T. decora általában ritkább; nincsenek bíborszínű pikkelyei, viszont sárga kalapját finom fekete szőrök fedik. bíbor- vagy sárgás-

• EGYÉB NEVEK h i h o r Jzi™ <°nk

Tricholoma rutilans, íj bársonyos pereszke. Mml

V » METSZET

&

a sarga alapszín alig látható

sotetsarga hús

TERMŐHELY Korhadó fákon, fatuskókon nő kis csoportokban.

• hullámos, foggal ránőtt, sárga lemezek

a domború kalapot sűrű, bíborszín nemez fedi •

Család TRICHOLOMATACEAE F a i Collybia maculata Idény

TO

FOLTOS FÜLŐKE A gomba termőteste fiatalon tiszta fehér vagy piszkosfehér és nagyon kemény. Az érés során rozsdabarna foltok jelennek meg domború, csupasz kalapján és tönkjén. Más Collybia fajoktól eltér, alakilag inkább a Tricholomakra (59-64. old.) hasonlít; halványsárga spórákat érlel. ^ . E két tulajdonsága miatt egyes mikológusok néhány hasonló fajjal együtt a Rhodocollybia nemzetségbe helyezik. • ELŐFORDULÁS Erdőkben terem lombos- és fenyőfák alatt, humuszban gazdag, savanyú talajon. Rengeteg termő-testet növeszt. Elterjedt, nagyon gyakori faj az északi mérsékelt övben. • ÉASONLÓ FAJOK A C. distorta és a C. prolixa alakja hasonló, de kalapjuk sötétebb. A Tricholoma album húsa puhább és erős illatú.

—• felkanyarodó lemezek

• idővel rozsdabarna foltok jelennek meg a fehér vagy sárgás-fehér kalapon

rozsdás elszíneződés a tönkön

• kemény, rostos, fehér hús

sűrűn álló, fehér vagy sárgásfehér, foltos lemezek

TERMŐHELY A teimőtestek általá-ban tömegesen jelennek meg az avaron.

KALAP 0 4-10 cm TÖNK t 6-12 cm «-<• 1-2,5 cm Spóraszín h a | v á n y s á r g a Érték

Család CORTINARIACEAE F a ' Hebeloma crustuliniforme Idény ősz

ZSEMLESZÍNŰ FAKÓGOMBA Kissé húsos, barnássárga kalapja domború. Piszkosfehér, lisztes felületű tönkje lefelé vastagodik. Lemezeinek élén színtelen folyadékot választ ki, melybe az érett spórák megtapadnak; ettől a lemezek éle sötétfoltos lesz. Fehér, rostos húsa retekszagú, mérgező. • ELŐFORDULÁS Lombos- és tűlevelű fákkal egyaránt alkot mikorrhizát erdőkben és parkokban. A többi rokon fajjal egyetemben, széles körben elterjedt és gyakori gombái az északi mérsékelt övnek. • HASONLÓ FAJOK A többi rokon faj, a H. edurum, H. leucosaryx és a H. sinapizans hasonlóan retekszagúak vagy néha kakaó illatúak; spóráik mérete és alakja, jóddal való reakciójuk, a kalap színe és a faj ökológiája alapján különíthetők el. • EGYÉB NEVEK közönséges

fakógomba.

• fiatal példány kicsi, domború kalappal

tönkhöz nőtt, agyagbarna lemezek

barnássárga

a kalap széle majdnem fehér

a lemezen kiváló színtelen cseppek sötétre száradnak

TERMŐHELY Csoportosan vagy boszorkánykörben nő.

lisztes bevonat a piszkosfehér tönk felső harmadán

a tönk lefelé kissé kiszélesedik

Család ENTOLOMATACEAE Fa' Entoloma sinuatum nyar-osz

KALAP 0 8-20 cm TÖNK I 10-18 cm <-• 2-4 cm Spóraszín Érték S

NAGY DÖGGOMBA Domború kalapja halvány szürkésbarna vagy fehéres-sárga. Közepesen sűrűn álló lemezei fiatalon világos-sárgák, idővel az Entoloma fajokra jellemző rózsa-színűek lesznek. Tönkje fehér vagy szürkéssárga, liszt- vagy dohszagú. Fontos tudni, hogy a Lepista fajokkal való hasonlósága miatt ez a gomba a mérgezések igen nagy százalékáért felelős. • ELOFORDULÁS Öreg lomberdőkben nő, általában agyagos talajon. Európában elterjedt, de nem lúl gyakori faj. E-Amerikában és Kelet-Ázsiában egy közeli rokona helyettesíti. • HASONLÓ FAJOK A Lepista irina (57. old.) erős illatú és szürkésbarna tönkje szálas. • EGYÉB NEVEK E. lividus. 4 f * n ! / / Rhodophyllus lividus.

Család ENTOLOMATACEAE F a i Entoloma rhodopolium

ZÖLDESSZÜRKE DÖGGOMBA Változékony faj, nagyon nehéz azonosítani. Szürke vagy szürkésbarna kalapja domború, közepe púpos vagy kissé besüllyedt. Tönkje általában hosszú és karcsú, húsa világosszürke vagy szürkésbarna. Szagtalan vagy lúgszagú. A lúgszagú változat karcsúbb és régebben Entoloma nidorosum néven külön fajként írták le. Minden változat mérgező. • ELŐFORDULÁS Főként bükkösben fordul elő, tápdús talajon. Elterjedt, helyenként gyakori az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Számos hasonló faj van, melyek alig különböznek színben; mikroszkópos jellemzőik alapján különíthetők el. • EGYÉB NEVEK E. nidorosum, szürke/nyári/lúgszagú/kis döggomba.

• j H H H H M ^ ^ ^ B ^ ^ H H H a karcsú, selymes felületű tönk hosszában

' Á* r szálas

eléggé szé.~„, vastag, hullámos, foggal ránőtt lemezek

a kalap széle be-repedezhet

puha, világos- * szürke vagy világosbarna hús

TERMŐHELY Lombos fák alatt erdőben, tisztásokon nő kis csoportokban.

sűrűn álló, fehéres-szürke majd rózsa-«, színű lemezek

hullámos, foggal ránőtt, közepesen sűrűn álló

világos szürkés-barna vagy

a domború kalap közepén

TERMŐHELY Egyesével vagy csoportokban nő az avarban.

A ENTOLOMA CLYPEATUM tövisaljagomba Tavasszal kökény, galagonya vagy gyümölcsfák alatt termő gomba; kalapja szürkésbarna, fehér tönkje barnás. Hullámos, foggal ránőtt, . világosszürke lemezei rózsaszínűre érnek.

Család ENTOLOMATACEAE Entoloma porphyrophaeum Idény nyar-osz


szálas felületű tönk

surun • álló, hullá-mos, foggal ránőtt vagy szabadon álló lemezek

kemény, * •jCjf fehér hús

S Ö T É T L E M E Z Ű D Ö G G O M B A A szürkés bíbor színével és magas termetével füves termőhelyéről kimagasló gombát könnyű azonosítani. Púpos kalapja idővel kúpossá válik. Fehér húsa édeskés, kellemetlen utóízű; mérgezést okozhat. • ELŐFORDULÁS Háborítatlan réteken, magashegységekben gyakran nő együtt a Hygrophoraceae és a Clavariaceae család fajaival. Európa-szerte elterjedt, habár nem gyakori; a legelők műtrágyázása miatt megritkult.

a kalap egyen-letesen szálas

M E T S Z E T

a kalap széle begöngyölt

világos színű, • a bázisa felé sárgás tönk

Érték KALAP 0 4-8 cm TÖNK t 7-14 cm <-• 0,5-2 cm Spóraszín v ü á g o s r ó z s a s z í n

PÓKHÁLÓS BURKÚ GOMBÁK

A z itt bemutatásra kerülő Cortina- burok pókhálószerű maradványa, amely riux fajok méretben és alakban a fiatal gomba lemezeit védi. Spóra-

igen változatosak. Közös jellemzőjük, poruk rozsdabarna, ami gyakran rozsda-hogy minden fajon jelen van a részleges színűre festi a burokmaradványt.

Család CORTINARIACEAE Cortinarius bolaris Idény

V Ö R Ö S P I K K E L Y E S P Ó K H Á L Ó S G O M B A Kalapját fedő vörös pikkelyeiről és tönkjéről azonosítható faj. Húsos kalapja szélesen domború, szélén a burokmarad-vány finom szálakban látható. Viszonylag rövid tönkje miatt kissé zömöknek tűnik. Vastag húsa a kalap-ban fehér, a tönk tövénél sárgára, narancssárgára változik. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal képez mikorrhizát; főként tölgy és bükk alatt qp, savanyú talajon. Elterjedt, helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben, de egyes vidékekről hiányzik; nálunk ritka.

vörös pikkelyek és sávok a tönkön

a kalap szélén látható a burok maradványa

sárga, a tönk tövénél narancssárgás hús

TERMŐHELY Kis csoportokban nő vegyes erdőkben.

szürke vagy • cinóberbarna, vörös foltos lemezek

Család CORTINARIACEAE Cortinarius pholideus Idény

M é r e t KALAP 0 3-8 cm TÖNK I 5-12 cm ^ 0,5-1 cm Spóraszín r o z s d a b a m a Érték

PLKKELYESÖVŰ PÓKHÁLÓSGOMBA Fiatalon domború kalapja éretten kiterül, közepén púp van; barnás színű, felületét sűrűn fedik a felálló, rozsdabarna pikkelyek. Tönkhöz nőtt, fiatalon ibolyáslila árnyalatú lemezei fahéjbarnára érnek; spórapora vörösbarna. Ibolyás árnyalatú, világosbarna húsa gyengén mandarin illatú. • ELŐFORDULÁS Nyírekkel alkot mikorrhizát, de vegyes erdőkben tölgyek alatt is megtalálható.

A savanyú talajt kedveli. Elterjedt és eléggé gyakori gomba az északi mérsékelt övben.

érdes pikkelyek alkotta barna sávok

TERMŐHELY Kis csoportokban nő a mohos talajon.

a kalapot felálló, barna pikkelyek fedik

ibolyás-barna lemezek

a kalap kúpos vagy púpos közepű

a tönk csúcsa ibolyaszínű

az erős tönk húsa ibolyásbarna

METSZET

Család CORTINARIACEAE ^ Cortinarius semisanguineus Idény

VOROSESLEMEZU PÓKHÁLÓSGOMBA Egyenletesen vörösbarna színéről és vérvörös lemezeiről jól felismerhető faj. Domború kalapja idővel ellaposodik, de közepe púpos marad; színe zöldes árnyalatú vörösbarna. Tönkjén fonalszerű burokmaradványok láthatók. A kalapban a hús világosabb vörös-barna, mint a tönkben. Vörös festékanyagával gyapjút színeznek. • ELŐFORDULÁS Kizárólag fenyőkkel él együtt; általában luc alatt nő, tömegesen; a savanyú talajokat kedveli. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. H A S O N L Ó F A J O K A Cortinarius phoenicus kalapja vörösebb, tönkje körül feltűnőbbek a burokmaradvány örvei. Ritkább, mint a C. semisanguineus.

• E G Y E B N E V E K zöldes- vagy i M ^ domború, Dermocybe semisanguineus, sötét vörösbarna lim majd púpos vöröseslemezű bőrgomba. kalaP mk kalaP

• fonalszerű burok-maradványok

M E T S Z E T

TERMŐHELY Fenyők alatt, moha között terem.

• CORTINARIUS C1NNAM0MEUS fahéjbama pókhálósgomba Közeli rokon faj; főleg fenyők, ritkábban lombos fák alatt nő. Fiatalon narancs-sárga lemezei fahéjbarnára érnek. 3l t

Család CORTINARIACEAE ^ Cortinarius paleaceus Idény nyar-osz

MUSKÁTLIS PÓKHÁLÓSGOMBA A faj felismerésében sokat segítenek a púpos közepű vagy kúpos, sötétbarna kalapon látható finom, fehér vagy piszkosfehér burok-maradványok alkotta pikkelyek és erős, muskátli illata. Egyes példányai majdnem pikkelytelenek vagy kalapjuk széle behasadozik. Többnyire a kalap szélén is van burokmaradvány, valamint karcsú tönkjén gyakran vékony, fehér gallért alkothat (a lila tönkű változatot néha önálló fajként Cortinarius paleiferus néven különböztetik meg). Ritkán álló lemezei fiatalon ibolyás árnyalatiak lehetnek; fahéjbarnára érnek. • ELŐFORDULÁS Üde talajú erdőkben főként fenyőkkel él együtt, de lombos fák alatt is megtalálható az erdőségekben. Az északi mérsékelt övben elterjedt, helyenként gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK Sok kis termetű Cortinarius faj kinézete nagyon hasonló. • EGYÉB NEVEK Cortinarius paleiferus, Telamonia

-jg^ paleifera, muskátliszagú övesgomba/pókhálósgomba.

barnás színű hús

TERMŐHELY Moha és fenyőtű között tömegesen nő.

burokmaradvány a kalap szélén

világosbarnára száradó, púpos, sötétbarna kalap

keskeny gallér

széles, foggal ránőtt, fahéj-barnára érő lemezek

"•* finom, felálló, piszkosfehér pikkelyek a kalapon

METSZET

Méret KALAP 0 1 -3 cm TÖNK t 4 -7 cm <-• 3-5 mm Spóraszín r o z s d a b a m a Érték

Család CORTINARIACEAE F a j Cortinarius violaceus l d é p y ősz

SÖTÉTLILA PÓKHÁLÓSGOMBA A faj sötét ibolyáslila színével tűnik ki a többi pókhálósgomba közül. Domború, majd púpos közepű kalapja finoman, sugarasan szálas. Tönkjének csúcsán a burok pókhálószerű, hosszanti szálak bevonataként marad meg. Vastag, széles, felkanyarodó lemezei ibolyabarna színűre változnak, amint a rozsdabarna spórák megérnek. Társnövénye alapján két változatát különítik el a mikológusok (1. Előfordulás); mindkettő ritka, ezért bár ehetőek, fogyasztásuk nem ajánlott! • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, főleg bükkel, nyírrel alkot mikorrhizát; hegyvidéki fenyvesekben élő változatát néha Cortinarius hercynicus néven, önálló fajként írják le. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de ritka, védett faj.

a tönk alja megvastagszik

TERMŐHELY Üde erdőkben vagy lápokban kis csoportokban nő.

a száraz, ibolya-színű kalapfelszínt finom, sugár irányú

szálak fedik

a tönk szálacskái METSZET keverednek a burok-maradvánnyal

pókhálószerű, fehér burokmaradvány a kalap szélén

a tönk alján világosabb a hús

Család CORTINARIACEAE í Cortinarius armillatus Idény nyar-osz

VÖRÖSÖYŰ PÓKHÁLÓSGOMBA Nagy, húsos, narancsbarna, domború kalapjának felszíne finoman szálas. Hosszú, vastag tönkjét a burok maradványaiból származó, néhány feltűnő, cinóbervörös sáv övezi. A kalap szélén is láthatók burokmaradványok. • ELŐFORDULÁS Nyírekkel és feltehetőleg más lombos fákkal alkot mikorrhizát, nedves erdőkben, savanyú talajon. Széles körben elterjedt, de manapság vissza-szorulóban van. Vöröslistás védett faj. • HASONLÓ FAJOK A C. paragaudis valamivel kisebb, tönkjén a sávok fakóbbak. Fenyőkkel él együtt, a fentinél is ritkább faj.

TERMŐHELY Néhány gomba nő együtt.

néhány tönk tőben összenő

tönkhöz nőtt, világosbarna, sötétre érő lemezek

METSZET

a kalapot finom pikkelyek és

kemény, világosbarna hús

vörös a tönk bázisa • burokmaradvány megvastagodott a kalap szélén

cinóbervörös sáv a tönkön

M é r e t KALAP 0 5-12 cm TÖNK t 7-15 cm < > 1 -3 cm Spóraszín r o z s d a b a m a Érték

Család CORTINARIACEAE Cortinarius rubellus nyar-osz

CSÚCSOSKALAPÚ PÓKHÁLÓSGOMBA Halálosan mérgező gomba. Kalapja kúpos alakú , , ,,

KUDOS szatas vagy púpos, narancsvörös színű, szálas; retek felületű kalap • szagú. Hengeres vagy bunkós tönkjén a burokmaradvány világossárga vagy okkersárga sávokban látható. Közepesen sűrűn álló, világos színű felkanyarodó lemezei világos okkerbarnák, sötét s a l l e r z o n a

. \ , , , & a narancs-rozsdabarnara ernek. i , a r m

• ELŐFORDULÁS Főként fenyőkkel él együtt, tönkön •— elsősorban savanyú, nedves talajon. Európában és Ázsia mérsékelt övi területein honos, csak helyeként gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A C. limonius szintén "2 'Széles" mérgező, színe élénkebb narancssárga. A C. orellanus (73. old.) kalapja kevésbé kúpos és keményfák alatt nő. • EGYÉB NEVEK C. speciosissimus/orellanoides.

TERMŐHELY A termőtestek egyenként vagy tömegesen nőnek savanyú talajon.

Család CORTINARIACEAE Cortinarius orellanus Idény

MÉRGES PÓKHÁLÓSGOMBA Halálosan mérgező gomba. Domború, majd kiterülve púpos közepű, vörösbarna kalapjának erősen szálas a felszíne. Széles, felkanyarodó vagy tönkhöz nőtt lemezei narancsvörösek, ritkán állók. Hengeres tönkjének színe világos sárgás-barna. A tönkön a részleges burok sötét fonalak formájában marad meg, de a C. rubellustói (72. old.) eltérően, nem sávos. Méreganyaga a vesét károsítja; elfogyasztása után a tünetek csak több nap múlva jelentkeznek. • ELŐFORDULÁS Általában lomberdőkben tölgy alatt él, savanyú talajon. Európa meleg vidékein terjedt el; E-Amerikában nem honos. • EGYÉB NEVEK Dermocybe orellana, rókaszínű bőrgomba/pókhálósgomba.

tönk a töve felé elvéko-nyodik

a tönk tőben sárgás na-rancssárga, sávc,r —' nek

TERMŐHELY Általában kis csoportokban terem, savanyú talajon, lombos fák alatt.

púpos közepű vagy lapos, szálas felületű kalap

a kalap felszíne

felkanyarodó vagy tönkhöz nőtt, narancs-

Méret KALAP 0 3 - 6 cm TÖNK I 4 - 9 cm <-> 1 - 2 cm Spóraszín r o z s d a b a m a at Család CORTINARIACEAE F a i Cortinarius alboviolaceus Idény

TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő az avarban.

a tönk bázisa bunkós •

közepesen sűrűn álló lemezek

LILÁSFEHÉR PÓKHÁLÓSGOMBA Húsos kalapja domború vagy púpos, színe lilásfehér. Görbén nőtt, gyakran bunkós végű tönkje is hasonló színű; általában rozsdabarna gallérzóna látható rajta, melyen lerakódik a spórapor. A kalap és a tönk egyaránt selymesen fénylő. Széles, hullámos, foggal ránőtt lemezei közepesen sűrűn állnak, világos kékesszürkék vagy fahéjbamák. • ELŐFORDULÁS Mikorrhizát alkot, általában lombos fákkal, de fenyők alatt is megtalálható, savanyú talajon. Széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A C. malachius kalapja kissé pikkelyes. A C. camphoratus és a C. traganus szaga büdös; az előbbié rohadt krumplira emlékeztet, az utóbbié édeskés, émelyítő. Fenyők alatt nőnek.

görbe, lilásfehér tönk

domború, sely-mesfelületű, lilás-fehér kalap «

világos szürkés-ei, .>.uAjjj$ks kék vagy fahéj-

j „ } v ' barna lemezek <

A

fpffpiipgf piszkosfehér, ibolyás •

k .

árnyalatú hús PN

• a fehér burok- ( maradvány általában rozsdabarna a spóráktól

Család CORTINARIACEAE Faj Cortinarius torvus l d é n y ősz-késő ősz

SZAGOS PÓKHÁLÓSGOMBA Világos színéről, gallérzónájáról, húsos kalapjáról és ritkán álló lemezeiről azo-nosítható gomba. Kalapja félgömb ala-kú, szürkésbarna; szélén fiatalon ibolyás majd fehér burokmaradvány látható; felszíne su-garasan szálas. Sárgásbarna húsa a tönk felső ré-szén ibolyás árnyalatú, szaga áthatóan édeskés. • ELŐFORDULÁS Gyökérkapcsolt gomba, általában bükkel él együtt különféle talajú erdőkben. Európában és É-Amerika keleti részén széles körben elterjedt; nálunk is gyakori. • HASONLÓ FAJOK A C. subtorvus sötétebb színű, az alpesi területeken törpe füzek és a magcsákó (Dryas) alatt él. Számos hasonló faj létezik, melyek főként színükben és élőhelyükben különböznek. • EGYÉB NEVEK szagos övesgomba. METSZET

TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő az avarban.

félgömb alakú, szürkésbarna kalap

vastag, eros, hullámos, foggal ránőtt lemezek •

gallérzóna a tönkön

ritkán álló, ibolyás • színű, rozsdabarnára érő lemezek

a tönk bázisa bunkó

alakú

Méret KALAP 0 4-8 cm TÖNK I 4 -9 cm «-• 0,5-1,5 cm Spóraszín r o z s d a b a r n a Érték

Család CORTINARIACEAE F a ' Cortinarius anserinus Idény

METSZET

a kalap szélén burokmaradványok láthatók

a tönk csúcsa fehérebb a bázisánál

BÜDÖS PÓKHÁLÓSGOMBA Húsos gomba; kalapja domború, sárgásbarna színű. Erős tönkje gumós. Szilva illatú, ehetetlen; lilás vagy piszkosfehér húsa édes, de kalapbőre keserű. • ELOFORDULÁS Meszes talajon bükkel él együtt. Európában széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj. • HASONLO FAJOK Több rokon faj, pl. a C. calochrous (lent) él hasonló termőhelyen. • EGYÉB NEVEK C. amoenolens.

a vastag, kemény hús a kalapban piszkosfehér

felkanyarodó lemezek

szürkéskék vagy lila, rozsdás szürkésbarnára érő lemezek

TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban terem.

• CORTINARIUS CALOCHROUS liláslemezű pókhálósgoma A faj sárga vagy zöldessárga kalapjának közepe sötét, lemezei lilák, tönkje gumós. Kalapbőre és húsa édes. JQJ|

a tönk gumós töve a burok-maradványoktól okkersárga Ijí

1 * 7

Család CORTINARIACEAE Faj Cortinarius triumpharts l d é n y nyár-ősz

OVESTÖNKŰ PÓKHÁLÓSGOMBA Mutatós gomba; domború narancssárga kalapja ragadós, szélén általában láthatók a burok-maradványok; ezek erős tönkjén feltűnő sárga színű sávokban maradnak meg. Vastag, sárgás-fehér húsa keserű, szaga kellemes. • ELŐFORDULÁS Nyírfákkal él együtt nedves erdőkben, parkok és kertek nedves gyepjeiben; a savanyú talajt kedveli. Európában és Ázsiában sokfelé megtalálható, de nem túl gyakori faj; számos országban védett. E-Amerikában is előfordul. • HASONLÓ FAJOK A sötétebb kalapú C. cliduchus

(C. olidus) meszes talajon, lomb-erdőben él; húsa vékonyabb és

erősen földszagú és nem fordul elő nyírfák környé-kén. A C. saginus kalapja vörösebb és fenyők alatt nő • EGYÉB NEVEK

TERMŐHELY Tömegesen nő C. crocolitus. nyírfák alatt a fűben.

M e r e t KALAP 0 8-15 cm TÖNK í 10-15 cm <-> 1 -3 cm Spóraszín r o z s d a b a m a Erték m

domború, ragadós felületű, narancssárga kalap

foggal ránőtt, szürke vagy kékesfehér lemezekt

a sárga burokmaradvány sávokat a hulló spóra barnára színezi

az erős, halvány-sárga tönk alul el-vékonyodik

Család CORTINARIACEAE Faj Cortinarius mucosus Idény nyar-osz

TERMŐHELY Fenyők alatt nő egyesével vagy kis csoportokban.

FEHÉRTÖNKŰ PÓKHÁLÓSGOMBA Domború, gyakran hullámos szélű kalapja sötét vöröses vagy narancsbarna; erős tönkje fehér színű. A kalapot és a tönköt nyálkás burokmaradvány fedi. Vastag húsa fehér, lemezei szürkék, majd fahéjbarnák. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát, homokos talajon. Az északi mérsékelt övben elterjedt, helyenként gyakori faj. Nálunk erdei fenyővel elegyes tölgyesekben terem. • HASONLÓ FAJOK A lucosokban termő C. collinitus tönkjén kékes színű, nyálkás burokmaradvány van. Más hasonló fajok egyéb növényekkel élnek együtt.

a kalap felszíne igen nyálkás

a kalap közepe sötétebb vörösbarna METSZET

a fehér tönköt nyálkás burok-maradvány fedi

domború vagy hullámos szélű kalap

hullámos, * tönkhöz nőtt, szürke vagy fahéjbarna lemezek

vastag, • fehér hús

Család CORTINARIACEAE Cortinarius sodagnitus Idény

LILATÖNKŰ PÓKHÁLÓSGOMBA A gomba domború kalapjának élénk ibolyakék színe a kalap közepétől kiin-dulva idővel barnás okker-sárgára színeződik. Karcsú tönkjének töve bunkószerűen megvastagodott. Kalapbőre keserű, de húsa édes ízű; étkezésre nem ajánlott. • ELŐFORDULÁS Főként bükkel képez mikorrhizát. Elterjedt, de csak helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben. Európában védett, vöröslistás faj. • HASONLÓ FAJOK A C. dibaphus kissé nagyobb és valamivel színesebb gomba. Húsa nagyon keserű. Fenyvesekben, főleg luc alatt nő. Ritka, védett faj.

• az élénk ^ ibolyakék

* kalapon sárgásbarna

-RBggf foltok lesznek

a kalap búsa fehéreslila

• foggal ránőtt B& | lemezek

TERMŐHFXY Meszes talajon terem egyenként vagy kis csoportokban.

a tönköt finom | szálak fedik

J ?

• a tönk bázisa 3 cm széles lehet

a lemezek halványlilák majd rozsda-

barnák, élük gyakran lilás

a tönk alsó részének húsa okkersárgás •-

KALAP 0 4-10 cm TÖNK I 6-10 cm <-• 0,5-1,5 cm Spóraszín r o z s d a b a m a Érték

Család CORTINARIACEAE Cortinarius rufoolivaceus

IBOLYÁSVÖRÓS PÓKHÁLÓSGOMBA A Phlegmacium alnembe tartozó, nagy termetű faj. Egyedi szín-kombinációja jellemzi; domború, majd púpos közepű kalapja réz-vörös, szegélye lilásrózsaszín vagy barnászöld. Hosszú, karcsú, de gumóban végződő tönkje többszínű; lemezei olajzöldek vagy lilák. Fehér húsa a kalapban és a tönk felső részében is bíbor árnyalatú. • ELŐFORDULÁS Gyökérkapcsolt gomba, bükkel és tölggyel él együtt. Európában elterjedt, de eléggé ritka faj. •HASONLÓ FAJOK A subgenus több faja is lehet olajzöld árnyalatú; a C. atrovirens húsos kalapja ^ g j ü K k . pl. olajzöld, tönkje kénsárga, lemezei pedig olajzöld vagy rozsdabarna színűek lehetnek. Hegyvidéki lucosokban, meszes talajon terem; ritka.

• CORTINARIUS CAERULESCENS kék pókhálósgomba / Húsos termőtestű faj; kalapja és tönkje szürkéskék fehér burok-

maradványokkal. Világoskék lemezei okkersárgára érnek. Bükkösökben, meszes talajon terem; ritka. JQjJ

METSZET

csupasz, ragadós felületű kalap

TERMŐHELY Kis csoportokban nő az avarban, meszes talajon.

felkanyarodó, • hullámos lemezek

rozsdabarnára színeződött burok-maradvány

tönk bázisa 3 cm széles lehet a tönk húsa a gumóban rozsdabarna

Család CORTINARIACEAE Cortinarius splendens LDÉNY ŐSZ

OKKERSÁRGA PÓKHÁLÓSGOMBA E veszélyes faj domború, aranysárga kalapjának hullámos a széle. Szálas tönk-jén kénsárga burokmaradványok vannak, töve gumós. Sárga húsa kálium-hidroxid hatására vöröses rózsaszínűre színeződik. A Phlegmaciumok közé tartozó, viszonylag kis termetű, halálosan mérgező faj. • ELŐFORDULÁS Lomberdőkben, általában bükkel él együtt. Európában elterjedt, de csak helyenként gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK A C. citrinus zöldessárga árnyalatú. Az ehető, sárga Tricholoma fajok (63-64. old.) spórapora fehér és nincs rajtuk pókhálós burokmaradvány.

TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban terein meszes talajon.

- a tönk alja gumós

a felkanya-rodó, hullámos, élénksárga lemezek barnássárgára

érnek

a kalap közepe narancs-barna

KALAP 0 3 -7 cm TÖNK t 4 -9 cm ** 0,7-1,4 cm S P ^ ' " rozsdabarna E r , e k «

CORTINARIACEAE Faj Cortinarius aurantioturbinatus

domború, narancs-sárga kalap DÍSZES

PÓKHÁLÓSGOMBA A Phlegmacium subgenusba tartozó többi fajhoz hasonlóan, domború, narancssárga színű, ragadós kalapú gomba. Robusztus tönkje sárga és csupasz, bár a burokmaradványból származó fonalak tapadnak rá. Húsa világossárga, a tönk csúcsában kékes árnyalatú, gumós tövénél sötétsárga. A gomba gyümölcs illatú, húsa és kalapbőre is édes ízű. • ELŐFORDULÁS Bükkel képez mikorrhizát. Egész Európában elterjedt, de nem gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK Más Phlegmacium alnembe tartozó fajoktól, - pl. C. aureofulvus és C. osmophorus különbözik íze és illata, valamint a zöld szín

mennyisége a kalapon. • EGYÉB NEVEK

C. elegantissimus.

fényes, ragadós kalapfelszín

élénksárga vagy fahéjszínű lemezek

TERMŐHELY Egyesével terem vagy néhány példány nő együtt meszes talajon.

foggal ránőtt lemezek

burok-maradványok j

a sima, sárga tönkön

/

V a \ J bázisa zöldes- ^ ^ -jf sárga, át-mérője 5 cm

GALLÉROS VAGY GALLÉRZÓNÁS GOMBÁK

bben a részben azokat a gombákat ismertetjük, melyek fiatal példánya-

inak lemezeit részleges burok védi. A kalap növekedése során ez a burok felreped és ma-radványa a kifejlett gomba tönkjét gyűrű alakban övezi vagy foszlányai egy sávban, a gallérzónában megmaradnak rajta. (A pók-hálószerű burokmaradványokkal fedett fajo-

kat 1. a 69-77. oldalon!) A gallér és a gallérzóna általában elszíneződik a lehulló spóráktól, ezért a kifejlett gombán nagyon nehéz megállapítani a burok valódi színét. Főként a fehér spóraporos Tricholomataceae és néhány színes spóraporú család -Strophariaceae, Cortinariaceae és a Coprinaceae - fajai tartoznak ide.

Család STROPHARIACEAE Fa) Phoíiota cerífera l d é n y ősz, ritkán tavasz

ROZSDASÁRGA TŐKEGOMBA Félgömb alakú, domború majd kiterülő kalapja ragadós, élénksárga színű, sötét rozsdabama pikkelyek fedik; aláhajló szélén burokmaradványokat visel. Tönkje szintén ragadós és pikkelyes. Ehetetlen, húsa enyhén retekszagú, a kalapban világos, a tönkben sötétebb színű. • ELŐFORDULÁS Élő vagy elpusztult lombos fákon terem, pl. tuskókon vagy elszáradt ágakon. Főként bükkön nő, de előfordul hárson és fűzőn is. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. A

• HASONLÓ FAJOK A Ph. jahnii (muelleri) kalap pikkelyei jobban felállnak, csúcsuk fekete; spórái kisebbek (5,5 x 3,5 µ!!! a 9 x 5,5 µm Ph. ^ ^ cerifera spórákhoz képest). A Ph. adiposa JMgfA kalapja aranysárga, felszíne ragadós pikkelyekkel fedett. • EGYÉB NEVEK Ph. aurivella.

a kalap sötét pikkelyei esőben könnyen lemosódnak •

burokmarad- < ványok az alá-

hajló kalap szélén

a kalap húsa világos színű sötét, szálas *

pikkelyek a ragadós tönkön

tönkhöz nőtt lemezek

METSZET

a tönk tövében a • hús rozsdabarna

• sűrűn álló, világossárga vagy rozsdabarna lemezek

TERMŐHELY Termőtestei csoportosan nőnek.

M é r e t KALAP 0 7-15 cm TÖNK | 5-15 cm <-• 1 -2 cm Spóraszín

Család STROPHARIACEAE F a ' Pholiota squarrosa l d é nV ősz-tél eleje

TÜSKÉS TŐKEGOMBA Domború vagy kissé kiterülő, száraz kalapját sűrűn fedő, felálló pikkelyeiről könnyen felismerhető gomba. Burokmaradványok a kalap szélén is láthatók. Halványsárga húsa gyengén retek szagú. • ELŐFORDULÁS Erdőkben él korhadó fatönkökön de élő fákon is megtalálható. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. • HASONLÓ FAJOK A kisebb és világosabb színű Ph. squarrosoides kalapja nyálkás. Lombos fákon él, de Európában ritka, E-Amerikában gyakoribb faj. A hasonló termő-helyeken található Gymnopilus junonius (83. old.) kalapja nem felállóan pikkelyes. • EGYÉB NEVEK alma-tőkegomba.

körkörösen álló, szálas, sötét pikkelyek a sűrűn álló,

fehéres szürke vagy

barnás le-mezek•

sötét pikkelyek a sárga tönkön

a tönk bázisa sötétebb


Méret KALAP 0 5-15 em TÖNK t 6-15 cm «-• 1-2 cm Spóraszín barna Érték

Család TRICHOLOMATACEAE Oudemansiella mucicla l d é n y ősz, néha nyár

GYŰRŰS FÜLŐKE Összetéveszthetetlen faj. Domború kalapja ragadós, nyálkás, világosszürke vagy sárgásfehér. Hosszú, vékony, piszkosfehér tönkjén fehér vagy szürkésfehér gallér látható. A tönk a gallér fölött száraz, alatta nyálkás és általában fehéresszürke színű. Ezen tulajdonságai és termőhelyi sajátságai miatt könnyű meghatározni. Ehető, de étkezési értéke csekély. • ELŐFORDULÁS Bükkön, ritkábban tölgyön él; élő fákon nagyobb magasságokban is megtalálható, pl. letört ágak helyén. Széles körben elteijedt az északi mérsékelt övben; E-Amerikában nem honos.

széles, alul szürke gallér

szélesen a tönkre • nőtt, hullámos lemezek /

kemény, fehér színű, távol álló lemezek «

TERMŐHELY Csoportosan vagy egyesével terem élő vagy elhalt fákon.

nyálkás, fehéres vagy elefántcsont-

színű kalap j

V a gallér fölött

száraz a tönk

METSZET

a tönk bázisa meg-vastagodott

vastag nyálka-réteg a kalapon

Család TRICHOLOMATACEAE F a i Armillaria melle a l d é n * ősz

GYŰRŰS TUSKÓGOMBA Kalapja domború, majd ellaposodó, széle hullámos; olajzöld árnyalatú halvány sárgásbarna, a közepe sötétebb, szálas pikkelyekkel ritkásan fedett. A világos okkersárga tönk karcsú és hosszú, vége elvékonyodik; sárga szegélyű fehér gallér van rajta' több tönk szorosan összenőtt a tövénél. Lemezei ritkán állók, tönkhöz nőttek; fiatalon fehérek, rózsaszínes barnára érnek, idővel sötét foltosak lesznek. Az A. mellea néven régebben több hasonló kinézetű, ma már különálló fajként rendszerezett gombát soroltak (1. <4. cepistipes). Vastag, fehér húsa eheló, de gyomorrontást okozhat; legalább 20 percig kell főzni fogyasztás előtt! • ELŐFORDULÁS Erdei faj, lomberdőkben található; elhalt, de élő faanyagon is terem. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK Armillariellal Clitocybe mellea, gyűrűs/mézszínű tölcsérgomba, csuprosgomba.

a tönkök tőben összenőttek

a fehér gallér széle sárga

domború, kiterült vagy hullámos szélű kalap •

TERMŐHELY A termőtestek általában sűrűn egymás mellett, tövüknél összetapadva nőnek.

hosszú, karcsú, alul elvékonyodó, világos okker-sárga tönk

a kalap közepe, sötétebb

halvány sárgás-barna, okker es

árnyalatú kalap

KALAP 0 3-10 cm TÖNK I 8-10 cm «-» 1-2 c Spóraszín f e h 6 f Érték

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Armillaria cepistipes Idény ősz

VASTAGLÁBÚ TUSKÓGOMBA Erős, rostos tönkű, vékony, csüngő, fehér vagy világosszürke gallérú faj. Domború vagy púpos közepű, cserszínű vagy okkersárga kalapját ritkásan fedik a szálas pikkelyek. A tönkhöz nőtt lemezek világossárgák vagy halvány cserszínűek; elég ritkán állnak. Számos, ma már önálló kis fajként számontartott, hasonló kinézetű gombát soroltak régebben az A. mellea (fent) fajhoz. Ehető, de gyomorrontást okozhat. • ELŐFORDULÁS Elsősorban korhadó, vagy kidőlt lombos fákon él, de fenyőkön is megtalálható erdőkben, parkokban és kertekben. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A fiatal A. gallica kalapjának közepe világos, gallérja fehér vagy sárga. Az A. ostoyae

tönkje vastagabb, a tövénél barna; nagy, barna szélű gallérja és érdes kalappikkelyei vannak.

TERMŐHELY Csoportosan vagy elszórtan terem lombos fákon vagy környékükön.

a tönk töve megvastagodott

vastag fehér hús

a csersárga kalap közepét finom, szálas, sötét színű pikkelyek fedik •

vékony, fehér vagy világosszürke, lógó, rövid ideig tartó gallér

Család TRICHOLOMATACEAE F a i Tricholoma caligatum Idény nyár vége-ősz

FOLTOSTÖNKÜ GYÜRÜSPERESZKE Domború majd kiterülő kalapjának száraz felszíne barna pikkelyes. Karcsú tönkje a széles, barna zónájú gallér fölött fehér, alatta foltos. Húsa fehér. E fajnév alá jelenleg több, nagyon hasonló kinézetű gomba tartozik, melyek között egyaránt vannak fűszeres illatú, dió ízű valamint rossz szagú és ehetetlen példányok is. • ELŐFORDULÁS Meleg kedvelő gomba; a faj az Atlasz-cédrus (Cédrus atlantira) alatt él D-Európában és É-Afrikában. Európa északi részén honos változatai fenyők alatt teremnek. É-Amerika keleti részén lombos fákkal él együtt, az ÉNy-i. csendes-óceáni partvidéken pedig fenyőkkel. É-Amerika északi részén is széles körben elterjedt.

a tönk fehér a gallér fölött •

széles, fehér gallérral övezett tönk

a gallér • alatt barna zóna és foltok vannak

TERMŐHELY Termőtestei egyesével vagy kis csoportokban nőnek lombos fák és fenyők alatt.

a barna pikkelyek alatt sárgásfehér a kalap felülete

domború vagy ellaposodott, szára

sűrűn álló, hullámos, foggal

:ek

Méret KALAP 0 5-12,5 cm TÖNK t 5 -10 cm «••• 2-3 cm Spóraszín fehér Érték J O )

Család TRICHOLOMATACEAE F a j Floccularia rickenii Idény nyár-ősz

AKÁC PIKKELYESPERESZKE Húsos termőtestű, galócához hasonló alakú, ehető gomba. Kalapja sárga, szalmasárga pikkelyekkel díszített, széle a burokmaradványoktól gyapjas, pelyhes. Csaknem szabadon álló lemezei halványsárgák. Tönkje egyenes, tömzsi, bunkós végű, a kalaphoz hasonló színű és díszítésű. • ELŐFORDULÁS Pontos elterjedése nem ismert. Az északi mérsékelt övben Magyarországban, Szlovákiában és Ukrajnában találták meg. Mindig akácfák alatt él; korhadéklakó. • HASONLÓ FAJOK Az Amanita fajoknak jól fejlett gallérja és bocskora van. A F. straminea zöldes-sárga színű és erdőszéleken, legelőkön terem; hasonlóan ritka faj.

sűrűn álló, • csaknem szabad lemezek

a kalap sárga pikkelyekkel sűrűn díszített •

gyapjas, pelyhes burokmaradványok burokmarad-

TERMŐHELY Homokos talajú akácosokban nő.

a lemezek halvány-

Család CORTINARIACEAE Faj Hebeloma radicosum Idény nyár-ősz

GYÖKERES FAKÓGOMBA Domború, sárgásfehér vagy világos sárgásbarna kalapját feltűnő, bama, benőtt pikkelyek díszítik. A hasonlóan pikkelyes tönk a talajban mély „gyökeret" fejleszt. A feltűnő, széles gallér szokatlan ebben a nemzetségben. Fehér, kemény húsa erősen marcipán vagy keserűmandula illatú, keserű ízű; e két tulajdonsága segít a faj azonosításakor. • ELŐFORDULÁS Fákkal képez mikorrhizát, különösen bükkfák törzse és tuskói körül található lomberdőkben. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de nem mindenhol gyakori. • HASONLÓ FAJOK Néhány kisebb, nem pikkelyes Hebeloma fajnak, pl. a H. sacchariolens-nek édeskés az illata. A Pholliota fajok hasonló kinézetűek, de nincs marcipán illatuk és mind elhalt fákon élnek. • EGYÉB NEVEK Pholiota radicosum.

a tönk hosszú és mélyen gyökerezik

a kalap húsa vastag és fehér •

METSZET

TERMŐHELY Általában egyenként nő, mélyen gyökerezik a jó vízelve-zetésű talajban, fák közelében.

a tönk csúcsán feltűnő gallér van

sűrűn álló, felkanyarodó, » barnássárga lemezek

ragadós kalapfelszín, benőtt, barna pikkelyekkel

a barna pikkelyekkel fedett tönk világosabb lehet a kalapnál

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Phaeolepiola aurea Idény nyar-osz

SZEMCSÉS ARANYGOMBA Nagy termetű, aranysárga, keserű mandula szagú gomba. Domború kalapjának széle fátyolos, felülete szemcsés. Nagy, lebenyes gallérja fölött a tönk ráncos. Sűrűn álló, felkanyarodó lemezei piszkosfehérek, bamássárgára érnek. Barna spórapora miatt néha a Cortinariaceae családba sorolják. Ehető, de gyomorpanaszokat okozhat. • ELŐFORDULÁS Erdős vidékeken utak mentén vagy más bolygatott helyeken talál- , juk, általában csalán (Urtica) alatt; a nitrogén-ben dús talajt kedveli. Elterjedt faj az északi mérsékelt övben; általában ritka, de néhány termőhelyen nagy tömegben jelenik meg. • HASONLÓ FAJOK A Gymnopilus speclabilis (lent) korhadó fákon él, kalapja és tönkje sávos. • EGYÉB NEVEK szemcsés tőkegomba.

az aranysarga kalap felülete szemcsés •—.

a kalap széle fátyolos a burok-maradványoktól •

a nagy, lebenyes • gallér okker-barnára színeződik a spóráktól

TERMŐHELY Csoportosan nő útszéleken, erdőkben, parkokban.

M é r e t KALAP 0 10-25 cm TÖNK í 10-30 cm <-» 1,5—4 cm Spóraszín o k k e r b a m a Érték

Család CORTINARIACEAE Faj Gymnopilus spectabilis Idény

ARANYSÁRGA TŐKEGOMBA Csoportos megjelenése, feltűnő gallérja és domború vagy púpos kalapján a fonalszerű burokmaradványok segítenek e változékony gomba meghatározásában. A narancssárga kalap felülete száraz, szélén fonalszerű burokmaradványok vannak. Szálas lkjj|* tönkje hasonló színű, de a gallér környékén sötétebbre . í j színeződik a lehulló spóráktól. Húsos Gymnopilus faj; keserű ízű, ehetetlen, hallucinogén anyagokat tartalmaz. • ELOFORDULÁS _ _ _ Korhadó lombos fákon, ritkábban a f l f e i ÉKM fenyőkön nő; általában tuskókon v vagy elhalt fák » körül található. Az északi £ mérsékelt övben elterjedt. • HASONLÓ FAJOK A Phaeolepiola aurea (fent) kalapja finoman szemcsés és a talajon nő, úgymint a Pholiota squarrosa (79. old.). • E G Y É B NEVEK r , • METSZE U.junomus.

domború vagy púpos, narancs-sárga, száraz,

• sávozott kalap

• sűrűn álló, tönkhöz nőtt vagy foggal ránőtt, sárga, rozsdabarnára érő lemezek

k

halvány-> sárga hús

csoportosan nő, * de egyesével is előfordulhat

< a tönk bázisa kissé kiszélesedik TERMŐHELY Csoportokban nő elhalt fákon, a talaj szintjében.

Család STROPHARIACEAE Faj Psilocybe cubensis l d é n y egész év

KUBAI BADARGOMBA Nagy termetű Psilocybe faj. Sárgásbarna, harang alakú vagy púpos kalapjának ragadós felszínét a burokból származó apró, fehér pikkelyek fedhetik. Tönkje piszkosfehér, lógó gallérja gyorsan feketére színeződik a lehulló spóráktól. Fehér vagy sárgásfehér húsa kékre változik. Tönkhöz nőtt, bíborbarna, éretten fehér élű lemezei sűrűn állnak. Erősen hallucinogén hatású. • ELŐFORDULÁS Szubtrópusi vagy trópusi legelőkön honos. E-Amerika szubtrópusi, atlanti-óceáni partvidékén és az Antillákon elterjedt, gyakori gomba. Európába is betelepítették, bódító hatású anyagai miatt termesztik. • HASONLÓ FAJOK A Panaeolus semiovatus (95. old.), de annak húsa nem kékül meg.

piszkosfehér tönk, lógó gal-lérral

TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő szarvasmarha- vagy lótrágyán, legelőkön.

a sötét bíborbarna lemezek éle éretten fehér •

harang alakú vagy púpos kalap

burok eredetű, fehér pikkelyek

a kalapon

Méret KALAP 0 2-12 cm TÖNK t 5-15 cm «-» 0,5-1,2 cm Spóraszín M b í b o r b a m a Érték

Család STROPHARIACEAE Faj Stropharia squamosa ősz-késő ősz


pikkelyes, piszkos-fehér, a bázis felé idővel meg-barnuló tönk

METSZET

világosbarna, lefelé sötétedő hús

PIKKELYES HARMATGOMBA Rövid ideig termő gomba. Kalapja harang alakú vagy púpos, fehérrel szegélyezett --sárgásfehér színű; körkörösen el-helyezkedő pelyhek díszítik. Lemezei #

szürkék, bíborbarnák vagy majdnem feketék. Tönkje piszkosfehér, a gallér alatt pelyhes. Nem ehető; világosbarna húsa gyengén illatos, íze kissé keserű. • ELOFORDULÁS Erdei faj; lombos fák törmelékén, forgácson vagy fűrészporon él. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj az északi féltekén. • HASONLÓ FAJOK A Stropharia fajok (88-90. old.) mikroszkopikusan különböznek egymástól. • EGYÉB NEVEK Psilocybe squamosa.

fehér élű, szürke, bíborbarna vagy majdnem fekete

lemezek

• luirang alakú ' vagy púpos kalap

hosszú, karcsú, eléggé erős tönk

a lógó, ráncos gallér elszíneződik a spóráktól

Család BOLBITIACEAE Agrocybe cylindracea késő tavasz-ősz

DÉLI TŐKEGOMBA Kalapja húsos, domború; színe okkeres ár-nyalatú fehér. Mint minden Agrocybe fajnak, száraz időben ennek is berepede-zik a felülete. Tönkjén piszkosfehér, a spóráktól barnára színeződő, jól fejlett gallérja van. Dél-Európában sokfelé termesztik és fogyasztják; világos színű, rugalmas húsa illatos és jóízű. • ELŐFORDULÁS Füzeken, nyárfákon, kőrisen és juharfákon vagy alattuk él. Az északi mérsékelt öv melegebb vidékein, a szubtrópusig honos. Európában a folyókat kísérő meleg ártéri ligeterdőkben gyakori. • HASONLÓ FAJOK Az A. praecox (lent) fafor-gácson vagy fű között nő és általában kisebb.

• i — • EGYÉB NEVEK Pholiota -aegerita.

• tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó,

világos szürkés-barna lemezek

. * a peremen bu-j rokmaradvá-nyok lehetnek

nagy, « lógó gallér

• a csupasz, domború kalap felszíne száraz időben

METSZET

• a tönk felülete finoman szálas TERMŐHELY Általában csopor-

tokban nő, de egyesével is előfordul.

Spóraszín a g y a g b a m a KALAP 0 6-15 cm TÖNK

Család BOLBITIACEAE Agrocybe praecox tavasz-nyár

TAVASZI RÉTGOMBA Változékony gomba; általában gallérja van, de a burokmaradvány a tönk helyett néha a kalap szélére tapad. Kalapja domború vagy púpos, nagyon gyorsan szárad, világosbarnáról sárgásfehérre fakul; sima felülete be-repedezhet. A tönk töve megvastagodhat, gyakran fehér micéliumzsinórokban végződik. Világos, liszt illatú húsa ehető, de gyakran keserű utóízű. • ELŐFORDULÁS Erdőkben, parkokban vagy kertekben korhadó faforgácson vagy fű között is terem. Széles körben elterjedt és gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Az A. dura erőteljesebb, fehér

kalapú és kellemes csiperkeillatú gomba. Főként füves helye-ken, réteken, legelőkön nő. • EGYÉB NEVEK Pholiota praecox, tavaszi tőkegomba, korai

TERMŐHELY Termőestei kis t ő k e g o m b a - J csoportokban vagy tömegesen nőnek. I

felkanyarodó vagy foggal ránőtt lemezek

a barna kalap sárgás szürkésfehérre szárad • • világos

szürke vagy barna lemezek

I METSZET

• a csüngő gallért barnára színezik a spórák

burok- • maradványok a kalap szélén

* szálas, karcsú tönk fehér vagy

barnás színű hús •

METSZET

M é r e t KALAP 0 3-7 cm TÖNK t 4-10 cm <-• 0,6-1 cm dohánybarna

Család STROPHARIACEAE F a ' Hypholoma capnoides Idény egesz ev

FENYŐ-KÉNVIRÁGGOMBA A gomba domború, sárgás-narancssárga kalapja szárazon világos narancsbarna, burokmaradvá-nyokkal díszített széle felé halványabb. Felülete nedvesen ragadós. Tönkje felül világosbarna, alul rozsdabarna. Halványsárga húsa jellegtelen ízű. • ELŐFORDULÁS Azon kevés lemezes gombák egyike, melyek egész évben teremnek, a leghidegebb téli napokat kivéve. Korhadt fenyőtuskókon él. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A Hypholoma radicosum hasonló termőhelyeken nő, de halványszürke sokkal ritkább. Tönkje í ^ H f t e ' vagy bíbor eyökérszerűen végződik, ö u M b " r m

, £„ , ~ I^S^IlealliHK • lemezek eros, luszeres szaga, keserű y -

burokmaradványok • " sűrűn álló, a kalap szélén " ! tönkhöz nőtt lemezek

narancssárga vagy világos narancs-

barna kalap

a kalap nedves időben -ragadós és sötétebb színű

TERMŐHELY Csoportosan vagy egyenként nő korhadó fenyőkön.

KALAP 0 3-7 cm TÖNK t 5 -8 cm <-• 0,5-1 cm Spóraszín s z U r k é s i b o l y a Érték

Család STROPHARIACEAE Fa' Hypholoma fascicular egesz ev

SÁRGA KÉNVIRÁGGOMBA Legjobb határozó bélyege az a tulajdonsága, hogy csoportosan nő korhadó fatönkökön és lemezeinek színe zöldessárga. Domború, halványsárga kalapjának gyakran sötétebb a közepe; tönkje hasonló színű. A kalap szélén fehér burokmaradványok láthatók. Kénsárga húsa jellegzetes gomba illatú, de ehetetlen; csípős és keserű, ami szintén jó azonosító bélyeg, habár nem ajánlatos megkóstolni. • ELŐFORDULÁS Korhadó lombos fatuskókon és gyökereken él, ritkábban fenyőkön is előfordul. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK Nematoloma fasciculare, közönséges kénvirággomba.

a domború, világossárga kalap közepe sötét narancs-sárga

halványsárga, a töve felé narancs-barnára változó tönk

sűrűn álló, tönkhöz nőtt lemezek

zöldes fényű, zöldessárga vagy olajzöld lemezek

a tönk felülete finoman szálas

TERMŐHELY Kisebb-nagyobb csoportokban nő.

STROPHARIACEAE Hypholoma sublateritium l d é n y ősz-késő ősz

VÖRÖSES SIMA• KÉNVIRÁGGOMBA ££LT Nagy termete, téglavörös kalapja és a lemezéről hiányzó zöld szín alapján azonosítható kénvirág-gomba. Kalapja domború, szálas tönkje felül sárga, alul vörösesbarna színű. Húsa sárgás vagy vörösesbarna, íze kellemetlenül keserű. • ELŐFORDULÁS Lombos fák tuskóján vagy gyökerén él erdőkben vagy parkokban. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Számos hasonló, de

kisebb faj létezik; pl. a tőzegmohás lápokon növő H. udum és a H.

elongatum. A H. marginata hegyvidéken nagy csoportokban terem fenyőtűkön vagy korhadó fenyőfákon. • EGYÉB NEVEK vörhenyes kénvirággomba.

• a fiatal kalap szélén a fehér burok-maradványt idővel feketére színezik a spórák

sűrűn álló, tönkhöz nőtt, fehéresszürke vagy olajbarna lemezek •

• P M W t m erős, szálas 'fv *, B K felszínű 3 n V • tönk

METSZET


M é r e l KALAP 0 5-10 cm TÖNK I 5-10 cm < > 0,5-1,5 cm Spőraszfn b í b o r b a m a Érték

Család CORTINARIACEAE F a ' Rozites caperatus

l ü

RÁNCOS FENYŐGOMBA Kalapja fiatalon harang alakú, majd domború, végül kiterülve közepén púpossá válik. Színe sárgásbarna, felülete ráncos, széle gyakran berepedezett, közepén fehér vagy halvány ibolyaszínű burokmaradványok láthatók. Sima tönkjét keskeny, kissé bordázott gallér díszíti. • ELŐFORDULÁS Többnyire fenyők alatt nő, de megtalálható lombos fák, általában bükk környékén is. A savanyú talajt kedveli. Az északi mérsékelt öv egyes területein gyakori, máshol hiányzik. • HASONLÓ FAJOK A Cortinarius fajokkal (69-77. old.) áll rokonságban, de azoknak nincs gallérjuk és a spóraszínük rozsdabarna. • EGYÉB NEVEK Pholiota caperata, ráncos

tőkegomba, gyűrűs v:' _ ráncosgomba.

"

TERMŐHELY Tömegesen vagy kis csoportokban nő savanyú talajon.

a kalap felülete barázdált vagy ráncos

Család STROPHARIACEAE al Stropharia caerulea Idény

M é r e t KALAP 0 3 -7 cm TÖNK t 4 -8 cm « 0,4-1 cm Spóraszín s ö t é t b a m a Érték

Család STROPHARIACEAE j Stropharia aurantiaca nyar-osz

KÉK HARMATGOMBA Más, kékeszöld kalapú Stropharia fajoktól abban külön-bözik, hogy világosabb barna a spórapora és lemezeinek éle nem fehér. Domború, kékeszöld kalapja ragadós, gyorsan kifakul és sárga foltok jelennek meg rajta; szélén láthatók a burok maradványai, de pikkelyes, szálas tönkjén a gallér jelentéktelen. Piszkosfehér húsának nincs jellegzetes szaga. • ELŐFORDULÁS Parkokban, kertekben, trágyázott talajon, gyakran csalán (Urtica) között nő. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A S. aeruginosa spórái és fehér élű lemezei is sötétebb színűek. A S. inuncta kalapja szürkés-ibolya színű és nedves legelőkön, mohos réteken terem. • EGYÉB NEVEK S. cyanea.

éretlen termőtestek

kékeszöld tönk

fehér burok-maradványok a kalap

» szélén METSZET

a sűrűn álló, világosszürke vagy barna lemezek éle nem fehér

TERMŐHELY Kis csoportokban vagy egyesével nő.


fehér micélium fonalak

a tönk felülete szálas és

pikkelyes

- a tönk alja gyakran megvastagodott

NARANCSPIROS HARMATGOMBA Jellegzetes faj; legjobban erőteljes, élénk narancssárga termőteste és fatörmeléken való előfordulása alapján azonosítható. Kalapja előbb domború, majd lapos. Piszkosfehér tönkjének szálas a felszíne, közepe gyakran üreges. Húsa piszkosfehér, narancs-sárga árnyalatú lehet; jellegzetes szaga nincs; nem fogyasztják. • ELŐFORDULÁS Korhadó fatörmeléken és földdel keveredett fűrészpor között terem. Európában elterjedt és valószínűleg terjedőben van. • HASONLÓ FAJOK A Stropharia squamosa Zranc'ssárga (var. thrausta) kisebb gomba; vékonyabb . kalap húsú kalapja púpos. • EGYÉB NEVEK Hypholoma aurantiaca.

világos színű burokmaradványok a kalap szélén

METSZET

TERMŐHELY Gyakran tömegesen terem mulcsozott virágágyásokban.

piszkosfehér, szálas felületű tönk

tönkhöz nőtt, fel-kanyarodó vagy foggal ránőtt lemezek

sűrűn álló, sárgásfehér, zöldes- vagy bíborbarna lemezek .

a lemezek éle fehér

Család STROPHARIACEAE F a i Stropharia rugosoanmilata l d e n y tavasz és 8sz

ÓRIÁS HARMATGOMBA A faj sima, száraz kalapja vörösesbarna a meg-világítástól függően. Harang alakú, idővel dombo-rúvá majd lapossá válik. A piszkosfehér tönkön széles gallér van, melynek alsó oldala bordázott, felső felét pedig sötétre festi a spórapor. A tönk bázisa megvastagodott vagy gumós, fehér micélium fonalak láthatók rajta. Fehér húsa fiatalon jóízű, ehető. • ELŐFORDULÁS Növényi maradványokon, gyakran kukoricaföldeken terem. Európa déli részén terjedt el; északon ritka. É-Amerikában is megtalálható. Szalmán termesztik, a szabadban ritka. • HASONLÓ FAJOK A S. aurantiaca (88. old.) kisebb és színe élénkebb narancssárga. Az Agaricus fajok (156-163. old.) lemezei szabadon állók.

sűrűn álló, bíborló szürke lemezek •—

erős, piszkos-fehér tönk •—

TERMŐHELY Nagy csoportokban terem faforgács mulcson; két termőideje van.

a gallér fonáka bordázott

a gallér felső oldala sötét

harang alakú, domború majd

'iröses-kalap

Méret KALAP 0 5-15 cm TÖNK í 10-15 cm 1-2 cm Spóraszín b f b o r | ó s z ü r k é s f e k e t e Érték

Család STROPHARIACEAE F a j Stropharia coronilla

SÁRGA HARMATGOMBA Meglehetősen kicsi, de erőteljes felépítésű faj. Húsa vastag, különösen a domború, okkersárga kalapban. Fehér tönkjére szélesen rátapad a keskeny gallér. Ibolyásszürke lemezei sötét bíborbarnára változnak. Erősen retekszagú gomba. E-amerikai tapasztalatok szerinj, húsa megárthat. • ELŐFORDULÁS Füves területeken, száraz időben is gyakori; kertekben, parkokban, fenyéreken és homokdűnéken is megtalálható. Széles körben el-terjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Némely változatait, melyeknek spóramérete és színe eltérő, önálló fajként osztályozzák: pl. S. halophila, S. melasperma.

.ILL, M F R J T

TERMŐHELY Egyesével vagy többedmagával terem fű között vagy homokos talajon.

az okkersárga kalap «ÉL felszíne nedves

jjgflHB • időben ragadós

* NB—_ —• a keskeny

gallér szélesen rátapad a fehér tönkre

ibolyásszürke vagy bíborló barna

lemezek fehér élű • lemezek

a tönk fehér húsa merev •

nagyon vastag, fehér húsú kalap <>

• közepesen távol álló lemezek

1 # \ j T METSZET

Család STROPHARIACEAE ^ Stropharia semiglobata késő tavasz-ősz

FÉLGÖMBALAKÚ HARMATGOMBA Karcsú, változó méretű faj. Többnyire félgömb alakú kalapja sima, világossárga, nedves időben ragadós; hosszú, vékony, tapadós tönkje piszkosfehér, jelentéktelen gallérja feketére színeződik a spóraportól. Ehetetlen, vékony, világos színű húsa lisztszagú. • ELŐFORDULÁS Réteken, legelőkön él, marha-, ló- és juhtrágyán; azok növényi maradványait bontja le. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A hasonló termőhelyeken növő S. luteo-nitens kalapja kisebb és kúpos, karcsú tönkje f" gyakran gyökerező.

a sima kalapfelszín nedves időben ragadós

• domború vagy félgömb alakú kalap

hosszú, •— karcsú tönk

széles, • tönkhöz

a tönk bázisa / kissé meg-vastagszik •— fr*'

TERMŐHELY Kis csoportokban terem trágyában.

Méret KALAP 0 0,5^t cm TÖNK í 2 -8 cm <-> 2-5 mm Spóraszín b a m á s f e k e t e Érték

Család STROPHARIACEAE Faj Kuehneromyces mutabilis Idény majdnem egész évben

ÍZLETES TŐKEGOMBA szaraz Púpos, mézszínű vagy bőrbama kalapjának közepe világosabbra szarad, ezert közepű felülete kétszínű. A kalapnál világosabb színű tönk a spóráktól okkerbamára kalap színeződött hártyás gallérja felett csupasz, alatta pikkelyekkel fedett. Ehető gomba, de 1. a Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Korhadó lombos fákon, ritkábban fenyőkön él erdőkben és par- / élesen a tönkhöz nőtt

. ^''"''''hi^BBRfci^. vagy lefutó lemezek

majd rozsda-^tfMÉKÉir-' barna lemezek <

kokban. Széles körben elterjedt, gya-kori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Számos mérgező Galerina faj hasonlít hozzá: a Galerina unicolor (91. old.) és a G. marginata tönkje a gallér alatt nem pikkelyes, hanem szálas • EGYÉB NEVEK Pholiota mutabilis, változékony tőkegomba.

a világos tönk a gallér fölött csupasz

világos-barna aromas hus

METSZET

TERMŐHELY Nagy csoportokban terem lombos fák tuskóin.

a gallér alatt sötét színű a tönk

Család CORTINARIACEAE F a ' Galerim marginata

MÉRGES TURJÁNGOMBA Domború, barna színű, világos sárgásbarnára száradó kalapjának . j f közepén idővel széles púp alakul ki; széle hullámos. Piszkosfehér tönkje tőben barna, gallérja fölött szálas. Keskeny lemezei tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók, sűrűn állnak, A Galerina fajokat gondosan kell meg-határozni; még hét másik faj okoz mérgezést! • ELŐFORDULÁS Elhalt vagy korhadó tuskókon, általában moha vagy avar között nő, nedves, lápos, lomb- és fenyőerdőkben. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Az ehető Kuehneromyces mutabilis (90. old.) hasonlít rá, de az a gallér alatt pikkelyes és nem szálas tönkű. • EGYÉB NEVEK G. unicolor, Pholiota marginata, fenyő-tőkegomba.

Méret KALAP 0 1-5 cm TÖNK t 3-7 cm 3-7 mm

Család STROPHARIACEAE F a ' Pholiota alnicola Idény ősz

SÁRGA TŐKEGOMBA Kalapja domború, majd lapos, színe sárga, némi zöldes árnyalattal. A pikkelyes kalapfelszín jellemző a nemzetségre, de ezen a fajon - és még néhány másikon -a pikkelyek nem maradandóak, általában csak a fiatalabb példányokon láthatók a kalap szélén. Görbe tönkje majdnem sima, a töve felé kissé szálas. Világos húsa jószagú és jóízű. • ELŐFORDULÁS Elhalt vagy korhadó lombos fákon - főként égeren, fűzőn, nyíren - ritkábbari fenyőkön puhafákon él, gyakran nedves termőhelyen. Pontos elterjedése nem ismert, de az északi mérsékelt övben sokfelé megtalálható. • HASONLÓ FAJOK A Ph. alnicola 3 változatát néha külön fajként osztályozzák: a Ph. salicicola fűzfán él és keserű; a Ph.flavida és a Ph. pinicola fenyőkön fordul elő. • EGYÉB NEVEK Flammula alnicola, sárga lánggomba.

ragadós, gyakran rozsdabarna foltos * kalapfelszín tönkhöz nőtt

vagy kissé lefutó, szalmasárga vagy rozsdabarna

lemezek


Család STROPHARIACEAE Fa' Pholiola gummosa l d é n y ősz-késő ősz

ZÖLDES TŐKEGOMBA A faj határozó bélyegei a következők: domború, majd ellaposodó, kissé pikkelyes, szalmasárga, okkersárgás-zöldes árnyalatú kalap; sárga vagy barna lemezek; piszkossárga vagy piszkos-fehér, pikkelyes tönk. A kalap csak nedves időben ragadós, gyorsan szárad. A hús fehér vagy sárga színe a tönk tövénél rozsda-barnára változik. Jellegzetes szaga vagy íze nincs. • ELŐFORDULÁS Általában utak mentén nő a talajon

a lemezek tönkhöz nőttek* vagy foggal lefutók •

erdős területeken. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A Ph. scamba kisebb és fenyő-tuskókon nő. • EGYÉB NEVEK Flammula gummosa, zöldes lánggomba.


a nedves időben ragadós kalap gyorsan szárad

zöld árnyalat a szalmasárga kalapon

a hosszú, METSZET karcsú tönk száraz felületét piszkos-fehér pikkelyek fedik

• halvány sárgásbarna vagy barna lemezek

TERMŐHELY Nagy csoportok-ban nő famaradványokon.

Méret KALAP 0 2-6 cm TÖNK t 4 -9 cm <-> 0,4-1 cm Spóraszín b a m a Érték

Család STROPHARIACEAE F a í Pholiota lenta W é n y későé

a kissé aláhajló kalap szélén alig észrevehető hurokmaradványok vannak

FAKÓ TŐKEGOMBA Halványsárga vagy barna lemezei, ragadós, nedves időben nyálkás, ritkás fehér pelyhekkel fedett kalapja jellemzi e gombát. A domború kalap színe piszkosfehér, halványsárga vagy világosszürke lehet és általában teljesen sima a felülete. Ehetetlen, világos húsa gyengén retek szagú. • ELŐFORDULÁS Fatörmeléken, általában bükkön, de más lombos fákon és néha fenyők alatt is megtalálható gomba. Az északi mérsékelt övben elterjedt faj. • EGYÉB NEVEK Flammula lenla, fakó lánggomba.

a tönk bázisa általában bunkós

TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportok-ban nő az avarban és famaradványokon.

a tönk csúcsa szemcsés

szálas felületű tönk

sűrűn álló, halványsárga vagy barna lemezek

METSZET

tönkhöz nőtt vagy foggal kissé lefutó lemezek

Család STROPHARIACEAE Pholiota carbonaria lci®ny majdnem az egész év

SZENES TŐKEGOMBA Jellegzetes termőhelyén túl - tűzrakások helyén nő -ez a gomba eléggé vastag húsával, narancsbarna színével, domború, néha hullámos szélű, nyál-kás kalapjával jellemezhető. Tönkje száraz, bázisa felé szálas. Ehetetlen húsa halványsárga vagy rozsdabarna; szaga nem jellegzetes. • ELŐFORDULÁS Tűzrakások helyén, vagy tűzvész után nő erdőkben. Az északi mérsékelt övben elterjedt faj. • HASONLÓ FAJOK Más galléros gombák is megjelennek kiégett területeken: pl. a Mycena galopus (137. old.) és a Tephrocybe anthracophilum, melyek általában kisebbek; a Myxomphalia maura színe sötétebb. •EGYÉB NEVEK Ph. highlandensis, Flammula carbonaria, szenes lánggomba.

sárgásbarna vagy sötét narancsbarna, világosabb

szélű kalap

nedves időben nyálkás, szárazon fényes kalapfelszín

tönkhöz nőtt, néha foggal ránőtt lemezek

szaraz tönk

halvány-sárga,

a tönk bázisánál

rozsdabarna hús

a tönk alsó részét szálas, pelyhes be-vonatfedi

sűrűn álló, világos szürkésbarna vagy barna lemezek

TERMŐHELY Tömegesen vagy kis csoportokban nő.

Méret KALAP 0 2-6 cm TÖNK t 2 -6 cm <-• 0,4-1 cm Spóraszín b a m a Érték

Család CORTINARIACEAE F a ' Hebeloma mesophaeum Idény ősz-késő ősz

TERMŐHELY Tömegesen terem lombos vagy tűlevelű fák alatt.

SÖTÉTLÁBÚ FAKÓGOMBA A gomba domború, szürkésbarna kalapja idővel kiterül, kissé púpossá válhat; széle és tönkje világosabb színű. A Hebeloma fajokon fátyolszerű burokmaradvány látható, piszkosfehér színű szálak és foltok formájában a kalap szélén és a tönk felső részén. Húsa világosbarna, és a rokon fajokéhoz hasonlóan, retekszagú. • ELŐFORDULÁS Vegyes erdőkben, parkokban és kertekben fákkal alkot mikorrhizát; néha kiégett talajon is megjelenik. Az északi mérsékelt öv elterjedt, gyakori faja. • HASONLÓ F A J O K Rokonai, pl. a H. candidipes legjobban mikroszkóppal azonosíthatók. • EGYÉB NEVEK barnahúsú fakógomba.

foggal ránőtt, ^StöRmtto,.. I ) f e h f r , sűrűn álló J m m W i f e , burokmarad-iemezek . i m m W M m IT kalap szelen

lefelé kissé szélesedő tönk

szürkésbarna, a közepe felé sötétedő kalap

száraz vagy kissé ragadós kalapfelszín

világosbarna * lemezek

világos-barna hús

-• hengeres, világosbarna, fehéren szálas tönk

CORTINARIACEAE Faj Gymnopilus penetrans

FOLTOSLEMEZŰ LÁNGGOMBA Eléggé egyenletesen narancsbarna színű faj; domború, majd kiterülő kalapjának közepe púpos; kissé világosabb színű tönkjén a gallérzóna alig látható. Halványsárga lemezei rozsdabarnán foltosodnak. Néha két további fajra osztják (G. hybridus, G. sapineus). Minden Gymnopilus faj elhalt fákon vagy növényi maradványokon él, a mikorrhizát alkotó, rokon Cortinariusokka\ (68-77. old.) ellentétben. • ELŐFORDULÁS Főként elpusztult fenyőkön él erdőkben. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben.

• HASONLÓ FAJOK A G •^Rgv picreus tönkje sötét,

lemezei élénksárgák.

fahéjbarnára • érő, rozsdabarnán foltosodé, halvány-sárga lemezek TERMŐHELY Kis csoportokban

vagy egyenként terem.

K a fehéren neme-s i zes bázisú tönkhöz

gyakran gyökérszerű W szálak kapcso-

lódnak

M é r e t KALAP 0 3-8 cm TÖNK I 4 -7 cm «-» 0,4-1 cm Spóraszín r o z s d a b a r n a Érték m

Család COPRINACEAE

TERMŐHELY Csoportosan nő lombos fák tuskóján és azok környékén.

BARNA PORHANYÓSGOMBA A pohanyósgombák (Psathyrella) nemzetségébe főként kicsi, barna gombák tartoznak; fajaik nehezen különböztethetők meg. E faj jellemzője, hogy csoportosan nő, a spóráktól barnára színeződött fehér burokmaradvány van a kalapja szélén. Domború vagy harang alakú kalapja nedvesen sötét vörösbarna, szárazon világos sárgásbarna. Pontos azonosítása csak spóraméret alapján lehetséges. • ELOFORDULÁS Erdőkben korhadó lombos fákon, ritkábban fenyő-maradványokon él, általában tuskókon. Széles körben elterjedt, gyakori gomba az egész északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK P. hydrophilal majdnem .

appendiculatalfusca. csupasz, fehér tönk

Család COPRINACEAE Faj Psathyrella candolleana l d 6 n y tavasz vége-ősz

FEHÉR PORHANYÓSGOMBA Korán termő faj; valószínűleg az egyik leggyakoribb, ebben a főként apró, bama gombákat tömörítő, problémás nemzetségben. Domború vagy púpos közepű, sárgásbarna kalapja gyorsan sárgásfehérre szárad; majdnem csupasz felszínére fonalszerű, eltűnő burokmaradványok tapadnak. Termőteste szárazon nagyon törékeny. Az érett spóráktól fehérjemezei lilára, majd barnára színeződnek. • ELŐFORDULÁS Kertekben, parkokban és erdőkben terem, korhadó faanyagon vagy annak közelében. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt faj. • HASONLÓ FAJOK A sokkal sötétebb kalapszínű P. spadiceogrisea erdei utak mentén és hasonló helyeken nő késő tavasztól kora nyárig.

szürke, • csokoládébarnára érő lemezek

domború vagy púpos, sárgás-fehérre száradó • kalap

I \

üreges tönk <

METSZET

TERMŐHELY Korhadó faanyagon tömegesen terem. 0

T * a fiatal kalap vékony szélén fehér burok-maradvány van

—• törékeny, csupasz tönk

V M é , e l KALAP 0 1,5-7 cm TÖNK I 3 -9 cm <-> 2-6 mm I Spóraszín b a m á s b í b o r

Család COPRINACEAE Faj Panaeolus ftmiputris l d é n y késő tavasz-ősz

a kalap széle sima vagy fátyolos •—

GYŰRŰS TRÁGYAGOMBA E faj jellegzetessége a kalapja, amely nedvesen ragadós, szárazon pedig fényes és ráncos. Sárgásfehér vagy krémszínű, tojás- vagy harang alakú; széle csupasz vagy fehér burokmaradványok díszítik. Tönkjén a fehér gallért a hulló spórák feketére színezik. Fehér vagy világos szalmasárga húsa hallucinogén anyagokat tartalmaz. • ELŐFORDULÁS Legelőkön vagy szalmával kevert trágyában terem. Az északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A P. antillarum hasonló kinézetű, de nincs gallérja. • EGYÉB NEVEK P. semiovatus/separatus,

Anellaria semiovata.

a fiatal • példányok kalapja tojás alakú

törékeny, • krémszínű tönk

fekete-fehér márvá- • nyos, széles, tönkhöz nőt lemezek

nedvesen ragadós, szárazon fényes harang alakú kalap

• a felálló, majd csüngő fehér gallért feketére színezik a spórák

a tönk bázisa fehér

A

TERMŐHELY Ürüléken terem egyesével vagy kis csoportokban. v METSZET %

Család BOLBITIACEAE Faj Conocybe arrhenii Idény nyár vége-késő ősz

KALAP 0 1 -3 cm TÖNK t 1,5-5 cm < » 1,5-3 mm Spóraszín rozsdabarna

Család TRICHOLOMATACEAE Cystoderma terrei Idény

VÖRÖSBARNA HARANGGOMBA A Conocybe (Pholiotina) nemzetség egyik leggyakoribb faja; a fajok annyira hasonlóak, hogy csak spóráik alapján különíthetők el biztosan. Gallérjukon és kalapjukon pikkelyes burokmaradvá-nyok vannak. A gallér gyenge és hamar eltűnik. Felkanyarodó lemezei sűrűn állnak, élük gyakran fehér. Valószínűleg minden fajuk mérgező. • ELŐFORDULÁS Bolygatott, tápdús talajban terem. Gyakran több Conocybe faj nő egy helyen, Lepiota és Psathyrella fajok társaságában. Ázsiában és Európában széles körben elterjedt. • HASONLÓ FAJOK A C. blattaria és a C. leneroides (percincla) bazídiuma 2 spórás, míg a C. arrhenii 4 spórás. • EGYÉB NEVEK vörösbarna szemétgomba.

CINÓBERVÖRÖS SZEMCSÉS-ŐZLÁBGOMBA Domború vagy púpos közepű, téglavörös kalapjának szemcsés a felszíne. Bunkós tönkjének alsó részét vörös pikkelyek fedik. Sűrűn álló, felkanyarodó lemezei halvány színűek. Kézi nagyítóval megvizsgálva, a lemezek pillásak. Mikroszkóp alatt látható, hogy a lemezek szélén cisztidák (steril sejtek) vannak. • ELŐFORDULÁS Mindenféle erdőben megél, humuszos, savanyú talajon. Világméretű elterjedése még nem tisztázott, de Európában és Japánban elterjedt. •. HASONLÓ FAJOK Több hasonló Cystoderma faj él hasonló termőhelyeken. A C. granulosum kalapja rozsdabarnább és szemcsésebb. • EGYÉB NEVEK Cystodermal Lepiota cinnabarimim, cinóbervörös őzlábgomba

E*

a halvány lemezek éle pillás (kézi nagyítóval látható) «

a tönk bázisa megvasta-godott

világos rózsa- * színű-narancs-sárga hús

szemcses, téglavörös kalapfelszín

domború vagy púpos közepű kalap

apro, vörös pikkelyek a tönk alján u I G Ü L

S C & Ü I TERMŐHELY Egyesével terem vagy néhány gomba nő együtt.

a kalap széle nedvesen bordázott

mandzsettaszerű, fehér, felülről bordázott gallér

a tőben világos-barna tönk a csúcsa felé világosodik ••—

a kalap közepe először téglavörös, majd t halvány okkersárgára szárad

TERMŐHELY Utak és ösvények mentén egyesével terem vagy néhány példány nő együtt.

Család TRICHOLOMATACEAE Cystoderma amianthinum

Család TRICHOLOMATACEAE F a i Cystoderma carcharias l d é n * ősz—késő ősz

SÁRGA SZEMCSÉS-ŐZLÁBGOMBA Élénk okkersárga színű faj; harang alakú, majd ellaposodó kalapjának felszíne szemcsés, széle a burokmaradványoktól rojtos. Tönkje a múlé-kony gallér fölött szemcsés vagy lisztes felületű. Sűrűn álló, felkanyarodó, fehér lemezei sárgásfehérre érnek; földszagú, vékony húsa halványsárga színű. A Cystoderma fajokat biztonságosan csak mikroszkóp alatt lehet meghatározni, spóraméreteiket összehasonlítva; e fajé átlagosan 6 x 3pm. • ELŐFORDULÁS Különböző helyeken -fenyvesekben, moha között, fűzfák alatt, füvek vagy páfrányok között - található. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A C. jasonis sötétebb színű, kalapjának felszíne durvább; spórái nagyobbak (7 x 4µm). Más hasonló fajok erősebb gallérjukról vagy lilás csúcsú tönkjük alapján ismerhetők fel. • EGYÉB NEVEK Lepiota amianthinum, sárga őzlábgomba. T

a gallér felett lisztes vagy szemcsés a tönk

okker sárga, rojtos szélű

harang alakú, majd lapos, szemcsés fel-

színű kalap

TERMŐHELY Egyenként nőnek vagy néhány termőtest található együtt moha között, nedves, savanyú talajú erdőkben.

M é r e t KALAP 0 l ^ t cm TÖNK I 2,5-6 cm < » 3-7 mm Spóraszin p i s z k o s f e h é r Érték

sűrűn álló, felkanyarodó,

fehér lemezek

TERMŐHELY Kis csoportokban vagy egyesével nő, mindig savanyú, humuszos talajon, avarban vagy moha között.

ERŐSSZAGÚ SZEMCSÉS-ŐZLÁBGOMBA A gomba kalapja és tönkje rózsaszínes szürke. Tönkjén nagy, felfelé álló, tölcséres gallér látható. A kalap és a tönk felülete - más Cystoderma fajokhoz hasonlóan - szemcsézett. Felkanyarodó lemezei fehérek és ritkán állnak. Fehér húsa , , • ii • ... * a kalap kellemetlenül avas szagú. Jze-/C • ELŐFORDULÁS Főként rojtos. fenyvesekben, fenyéreken nő. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben, de más jellegű a rózsaszínes termőhelyeken nem gyakori. szürke tönk • HASONLÓ FAJOK felile,e. , „ , ,, , . - , szemcses, A C. fallax sargasbarna szinu, főként a f enyőe rdőkben nő. gallér alatt • EGYÉB NEVEK Lepiota carcharias, erősszagú őzlábgomba.

rózsaszínes szürke, púpos közepű kalap

jellegzetes, madzsetta-

SZÁLAS KALAPÚ, SÖTÉT SPÓRASZÍNŰ GOMBÁK z a rész ismerteti a felkanyarodó vagy tönkhöz nőtt lemezű gom-

bák (1. 56. old.) közül a feltűnően szálas vagy pikkelyes kalapfelületű fajokat. Mindegyikük spóraporának színe a barna valamely árnyalata, de nem rozsdaszínű (1. 69-77. old. a rozsda-barna spórájú fajokat). Az alább bemu-

tatásra kerülő fa jok az Inocybe és a Lacrymaria nemzetségbe tartoznak. Egyeseknek van burka, másoknak nincs. Az Inocybe fa jokon a burok helyett nagyon finom szőrök vannak, amelyek az egész tönköt elfedik; ezek kézi nagyítóval láthatók, a nevük cisztida.

Család CORTINARIACEAE Faj Inocybe haemacta ldénf ősz

V E R E S SUSULYKA A gomba termőteste zöldes árnyalatú, ami ritka ebben gm a többnyire fakóbarna színű fajokat tömörítő nemzetségben. Kalapja domború vagy púpos, ^ g a H H szürkés-zöldesbarna; közepe szálas vagy pikkelyes. V i a ^ ^ ^ H A kalap és a világosszürke színű hús is megvörösödik idővel. A zöldesszürke tönk a bázisa ^ I H B felé szálas, világosabb színű csúcsa szemcsés. A gomba vizelet vagy istállószagú. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal alkot mikorrhizát tápdús talajon, parkokban és erdőkben vagy utak szélén. Európában a z ö l d e s s z i i r k e t ö n k . sokfelé elterjedt, de nem gyakori faj. csúcsa világosabb • HASONLÓ FAJOK Az I. corydalina kalapján lehet zöldes árnyalat; almabor illatú. . . . , „ , , , . . ,

a szalak alatt lathato • a világos színű hús

a szürke vagy zöldes-barna kalap idővel • megvörösödik

• domború vagy púpos kalap

felkanyarodó, szürke vagy szürkésbarna, rózsaszínűre és nem • barnára érő lemezek

a hús színe világos-szürkéről vöröses árnyalatúra érik

• a kalap közepe szálas vagy pikkelyes • a tönk felső

része szemcsés METSZET


TERMŐHELY Egyesével terem vagy néhány gomba nő együtt.

Család CORTINARIACEAE Faj Inocybe erubescens Idény

TÉGLAVÖRÖS SUSULYKA Korán megjelenő, húsos termőtestű gomba; mérge-zéseiről ismert (1. Hasonló fajokat). Fő jellegze-tessége, hogy termőteste idősödve vagy érintésre vörösre színeződik. Kalapja harang alakú, szélesen kúpos vagy púpos; felszínét a nemzetségre jellemzően, sugár irányú szálak díszítik. Tönkje meglehetősen zömök, ritkán hosszabb, mint a kalap átmérője; felülete szemcsés. • ELŐFORDULÁS Fákkal alkot mikotThizát - pl. bükkel és hárssal -agyagos vagy meszes talajon. Európában és Ázsiában terjedt el, de csak helyenként található meg. • HASONLO FAJOK Összetéveszthető a Calocybe gambosa (58. old.) ehető gombával. Áz Inocybe pudica is vörösre színeződik, de termőteste sokkal karcsúbb és fehérebb. • EGYÉB NEVEK /. patouillardii.

a kalap széle gyakran be-

göngyöli

majdnem szabadon álló, piszkosfehér vagy fakó olajbarna lemezek •

TERMŐHELY Tápdús talajon több példány nő együtt.

Méret KALAP 0 3 -9 cm TÖNK t 4 -7 cm < > 1-2 c Spóraszín d o h á n y b a r n a Érték

Család CORTINARIACEAE Faj Inocybe godeyi

PIRULÓ SUSULYKA Kúpos vagy harang alakú, majd kiterülő kalapja sárgásfehér vagy világos okkersárga, gyorsan élénk narancsvörösre változik. Piszkos fehér, finom pelyhekkel fedett tönkje alul gumós; idővel szintén vörösre változik. Rózsaszínes fehér húsa kissé savanykás illatú • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, főként bükkel képez mikorrhizát meszes talajon. Egész Európában elterjedt, de csak bizonyos helyeken található meg. • HASONLO FAJOK Az I. pudica szintén fehér, rózsaszínre érik, fenyvesekben terem.

TERMŐHELY Néhány gomba nő együtt az utak menti talajon.

• a tönköt finom pely-hek fedik

sűrűn álló, sárgásfehér, majd vörösbarnára változó lemezek

Család CORTINARIACEAE Faj Inocyhe geophylla Idény

SELYMES SUSULYKA Kúpos vagy púpos közepű kalapja selymes, szálas. A tönk felső része pelyhes, alul szálas; gumója nincs. Két színváltozatban fordul elő: fehér, néha okkeres árnyalatú és lila, barna lemezekkel. Az egyik leggyakoribb Inocybe faj. • ELŐFORDULÁS Lombos- és tűlevelű fákkal egyaránt alkot mikorrhizát; gyakran nő fenyőtűk között vagy bolygatott talajon, pl. árkok vagy utak mentén. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK Az I. sindonia szintén fehér, de erőteljesebb; fenyők alatt él. Más világos színű fajok nagyobbak, szálasabb vagy pikkelyes a kalapjuk.

- • púpos, selymes felszínű, sugár irányú szálakkal fedett kalap

felkanyarodó, • világosszürke vagy szürkésbarna lemezek

fehér, kissé > vizenyős, sperma-szagú hús

TERMŐHELY Kis csoportokban nő a fák alatt.

M é r e t KALAP 0 cm TÖNK t 2 -5 cm ~ 3-5 mm | Spóraszín b a m a Érték JJJ

Család CORTINARIACEAE Faj Inocybe rimosa Idény nyar-osz

KERTI SUSULYKA Gyakori, változékony kinézetű susulyka. Csúcsos kalapját durva, sugár irányú szálak fedik, idővel felkunkorodó kalapszéle gyorsan berepedezik. Termőteste többé-kevésbé sárga színű. A tönk felső része finoman pelyhes, a bázisa szélesebb, de nem gumós. Lemezei sárgás árnyalatúak. • ELŐFORDULÁS Gyökérkapcsolt gomba, főként lombos fákkal él együtt termékeny talajon; gyakran található bolygatott helyeken, pl. út mentén. Gyakori gomba az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Az ugyanolyan gyakori /. maculata kalapja sötétebb barna, piszkosfehér burok-maradványokkal tarkított. Világos színű tönkjének végén kis gumó van. A több száz Inocybe faj csak gondos vizsgálat, rengeteg szakirodalom segítségével azonosítható. • EGYÉB NEVEK l.fastigiata.

TERMŐHELY Kis csoportokban nő a talajon.

piszkosfehér, sárgás árnyalatú tönk

a tönk bázisa vasta-gabb, de nem gumós

a kalapot durva, sugár irányú szálak fedik

• világos, sperma-szagú hús

- keskeny, tönkhöz nőtt, sárgásszürke vagy sárgás-barna lemezek

a kalap széle idővel felfelé fordul és be -hasadozik

Család CORTINARIACEAE Inocybe griseolilacina ldénV ősz

M é r e l KALAP 0 0,8—4 cm TÖNK t 4 -7 cm <-> 2-6 mm Spóraszín b a m a

Család CORTINARIACEAE Inocybe lacera

LILÁSBARNA SUSULYKA A gomba domború, sárgásbarna kalapját apró, barna pikkelyek fedik. Pikkelyes, szálas tönkje halványlila; ez a szín a kalapon is látható. A tönk alja nem gumós. • ELOFORDULÁS Lombos fákkal képez mikorrhizát termékeny talajon; rokonaihoz hasonlóan, gyakran nő út-széleken. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben, de pontos előfordulása még nem ismert. • HASONLÓ FAJOK Az I. cincinnala kalapja sötétebb, tönkjének lila színe fölül erősebb. Az /. pusio tönkje szintén lila, de kalapja kevésbé pikkelyes.

METSZET

apró, barna pikkelyek a domború kalapon

a pikkelyek alatt a kalap

világos színű *

a világos hús lilás árnya-latú lehet

tönkhöz nőtt, okkersárga vagy világosbarna, fehér élű lemezek


lefelé sötétül a tönk színe

okkerbarna, néha lilás szélű kalap

lila árnya-latú, pikkelyes és szálas felületű tönk

KÖZÖNSÉGES SUSULYKA E fakó- vagy sötétbarna faj kalapját finom szálak és pikkelyek fedik. A fiatal példányok kalapjának szélén burokmaradványok láthatók. A barna-szálas tönk alja nem gumós. Spermaszagú húsa a kalapban világos színű, a tönk töve felé sötétedik. Változékony faj; mikroszkóppal vizsgálva, sima, hengeres spórái és vastag falú cisztidái segítenek az azonosításban. • ELŐFORDULÁS Fákkal alkot mikorrhizát; fűzzel és más fenyőkkel is. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • H A S O N L Ó F A J O K Az /. lanuginosa tönkje gyapjas-szálas, spórái csomósak.

LF>

domború, fakó- vagy sötétbarna kalap

a hús sötét színű a tönk bázisában

TERMŐHELY Tömegesen nő vagy néhány gomba található egy helyen, gyakran sovány talajon.

felkanyarodó, szürkésbarna, fehér élű lemezek

a kalapot pikkelyek és finom szálak fedik

a hús világos színű a kalapban

barna szálak a tönk felszínén

METSZET

Család CORTINARIACEAE Faj Inocybe asterospora Idény ősz

Méret KALAP 0 3-7 cm TÖNK t 4 -9 cm *-» 0,5-1,2 cm Spóraszín dohánybarna

Család CORTINARIACEAE Lacrymaria lacrymabunda l d é n f ősz

CSILLAGSPÓRÁS SUSULYKA Jellegzetességei a karcsú, szemcsés tönk alján levő peremes gumó és hogy kissé púpos, világos színű kalapját sugarasan rendeződött, vastag, sötét vörösbarna szálak fedik. Mikroszkóp alatt láthatók csillag alakú spórái; az Inocybe fajok spórái általában sima falúak vagy szögletesek; a csillag alakú spóra az utóbbi egyik módosulata. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, pl. mogyoróval vagy bükkel képez mikorrhizát; gyakran nő csupasz talajon. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, de sok helyen még nem ismert eléggé. • HÁSONLÓ FAJOK Az I. margaritispora spórája is csillag alakú, de kalapja világosabb, sárgább. Az I. napipes tönkje nem ennyire határozottan gumós, kisebb termetű, spórái szögletesek.

a kissé púpos kalap világos színű a szálak alatt

a hús a kalapban világos, a tönkben sötétebb

sugarasan rendeződött, durva, sötétbarna

szálak a kalapon

• lapos, peremes gumó a tönk bázisán

TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő.

felkanyarodó, dohánybarna lemezek

szemcses felületű tönk

KÖNNYEZŐ PORHANYÓSGOMBA Domború vagy púpos kalapja barnásszürke vagy okkersárga, finoman pikkelyes. Tönkje hasonló színű, szálas és törékeny. Szürke, feketére változó, tönkhöz nőtt lemezei sűrűn állnak. A fiatal gomba lemezeinek élén cseppek jelennek meg, amelyek feketére festődnek a rájuk hulló spóragortól. • ELOFORDULÁS Szaprotróf; tápdús, bolygatott talajon nő. Az északi mérsékelt övben elterjedt. • HASONLÓ FAJOK A sok hasonló faj - pl. a L. galerosa - méretük, kalapjuk színe és spóráik alapján különböztethető meg. • EGYÉB NEVEK Lacrymaria/Psathyrella velutina, Hypholoma lacrimahundum, könnyező szálkásgomba/kénvirággomba

szürke lemezek, cseppekkel az élükön

sűrűn álló, tönkhöz nőtt lemezek

barázdák a kissé hullámos kalap szélén

domború vagy púpos közepű

barnásszürke ' vagy okkersárga,

nemezes kalap

TERMŐHELY Tömegesen terem utak és ösvények mentén, gyakran csalán közelében.

KÖZEPES MERETU, SIMA KALAPÚ GOMBÁK

bben a részben a felkanyarodó, szembetűnőbb jellemzője a csoportnak, tönkhöz nőtt vagy foggal ránőtt Az egyes fa jok spóraszíne nagyon

lemezű (1. 15. és 56. old.) gomba- változó; a fehértől (amely a Hygrocybe fajokat méretük és a kalap jellegzetes- fa jokra jel lemző), a sárgásfehéren ségei szerint csoportosítottuk. A köze-pes méret a termőtestre vonatkozik;

keresztül (ami a Collybiak jellegze-tessége), az Entoloma fa jok rózsa-

a kalapok 1,5-6 cm átmérőjűek lehet- színéig és a számos PsathyrellaniX nek. A kalap csupasz felszíne a leg- előforduló feketéig terjed.

Család HYGROPHORACEAE Faj Hygrocybe; calyptraeformis Idény

RÓZSASZÍNŰ NEDŰGOMBA Elegáns, törékeny, piszkos rózsaszínű termőtestéről elég jól felismerhető, ritka faj. A kezdetben kúpos kalap az érett gombán teljesen kiterül és sugarasan behasadozik. A tönk nagyon törékeny, nehéz kihúzni a talajból. Halvány rózsaszínű vagy fehéres húsa ehető, de ritkasága miatt nem ajánlott és adatok sincsenek a fogyasztásáról. • ELŐFORDULÁS Háborítatlan gyepekben, általában meszes talajon nő. Európa-szerte elterjedt. • HASONLÓ FAJOK A szintén ritka H. citrinovirens alakja hasonló, de színe sárgászöld és narancssárga. Más Hygrocybe fajoknak is van kúpos kalapja, de csak a H. calyptraeformis és a H. citrinovirens kalapja hasadozik fel ilyen mértékben. A H. conica (104. old.) idővel megfeketedik. A H. spadicea kalapja sötétbarna, lemezei sárgák; nem feketednek meg. • EGYÉB NEVEK H. amoena.

ritkán álló, húsos, viaszos, rózsaszínű • lemezek

az érett kalap : teljesen felhasad

a sugár irányú repedések

-—• mentén

• rozsa-színű kalap

a fiatal gomba • kalapja kúpos

a tönk húsa • fehér

METSZET

a tönk fel-színe sima

1 v..,'

• a lemezek könnyen törnek

TERMŐHELY Kis csoportokban nő fű és moha között.

Család HYGROPHORACEAE Faj Hygrocybe conica l d é n y nyár-késő ősz

TERMŐHELY Füves helyeken kis csoportokban nő.

hosszanti szálak a tönkön

• sarga vagy vörös tönk

FEKETEDŐ NEDŰGOMBA Változékony gomba; kúpos kalapja száraz, csupasz. A tönk sárga vagy vörös, hosszanti szálak fedik. A faj színe, mérete és alakja nagyon változatos; valószínűleg a leg-változatosabb termőhelyeken fordul elő a Hygocybe fajok között (ezért sok mikológus úgy véli, hogy több faj, de legalábbis sok változata van). Idősödve vagy érintésre megfeketedik. Kissé mérgező lehet. • ELŐFORDULÁS Füves területeken él (kivéve az erősen műtrágyázott réteket). Elterjedt és gyakori gomba az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A H. persistens kalapja fényesebb és nem feketedik meg. • EGYÉB NEVEK kúpos nedűgomba.

a kalap fel-színe több-nyire száraz, fénylő

fel-kanyarodó, sűrű lemezek

a termőtest idővel vagy érintésre meg-feketedik

világosszürke vagy vörös lemezek

- a tönk töve világosabb, amíg feketére nem színeződik

Méret KALAP 0 1-5 cm TÖNK t 2-10 cm <-• 0,4-1,5 cm Spóraszín f e h é r Érték

Család HYGROPHORACEAE F a j Hygrocybe chlorophana l d é n y ősz-késő ősz

ZÖLDESSÁRGA NEDŰGOMBA Eléggé nagy Hygrocybe faj; színe sötét narancssárgától a halvány sárgáig terjed. Kalapja domború, majd kiterülő, szürkéssárgára érik; felülete nyálkás, széle többé-kevésbé bordázott. Tönkje is lehet nyálkás, de a csúcsa felé szemcsés. Halványsárga színű húsa ehető, de fogyasztása nem ajánlott. •ELŐFORDULÁS Különféle érintetlen gyepekben él, többnyire más Hygrocybe fajokkal együtt. Szórványosan elterjedt az északi mérsékelt övben; veszélyeztetett faj. • HASONLÓ FAJOK A H. ceracea kisebb és nem annyira nyálkás a kalapja; lemezei tönkhöz nőttek vagy lefutók. A H. glulinipes jóval kisebb, kalapja és a tönkje nagyon nyálkás, lemezei tönkhöz nőttek vagy lefutók.

széles, fel-kanyarodó, húsos lemezek <

• domború, ragadó-son nyálkás kalap

• bordázat a kissé hullámos szélű kalapon

• ritkán álló, a kalapnál világosabb színű lemezek

TERMŐHELY Csoportosan vagy boszorkánykörben nő.

Család HYGROPHORACEAE F a j Hygrocybe coccinea

PIROS NEDŰGOMBA Harang alakú kalapjának kissé szemcsés a felszíne. Száraz, de nedves időben ragadóssá váló felülete és tönkhöz nőtt lemezei alapján különíthető el más piros/vörös színű Hygrocybe fajoktól. Szaga és íze gyenge; ehető, de nem fogyasztják. Kisebb és narancssárgább változatát nehéz meghatározni; azonosításához mikroszkóp és a szakirodalom széles körű ismerete szükséges. • ELŐFORDULÁS Különféle háborítatlan gyepekben él. Szórványosan elterjedt az északi mérsékelt övben. Kímélendő faj, Európa számos országában vöröslistás. • HASONLÓ FAJOK A H. punicea (56. old.) és a H. splendidissima húsosabbak, lemezeik szabadon állnak. Az utóbbi tönkje majdnem csupasz, kissé méz illatú. • EGYÉB NEVEK bíbor nedűgomba.

nyár vége-őszutó


Méret KALAP 0 1,5-6 cm TÖNK I 4 -8 cm 0,4-1 cm

Család HYGROPHORACEAE Faj Hygrocybe psittacina Idény n y j r g s z

ZÖLDES NEDŰGOMBA Feltűnő faj, azonosítása mégis nehézségekbe ütközhet, mivel színe példányonként és életkor szerint változik. Fiatalon domború vagy harang alakú kalapja sötétzöld; idővel bíbor-, narancs- vagy sárga színűre változik. A tönk sárga, kékeszöld árnyalattal. A termőtestet -főként fiatalon - nyálka fedi. Húsa vizenyős, törékeny, íztelen és szagtalan. • ELŐFORDULÁS Háborítatlan gyepekben, útszéleken, erdőkben él tápdús talajon, Geoglossum (242. old.) és Clavulinopsis fajok társaságában. Az északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A H. psittacina var. perplexa néha faji rangot kap; termőteste nem zöld, hanem többé-kevésbé téglavörös.

\

nyálkás, zöld vagy narancs-

sárga kalap.

a fiatal ^ példányok kalapja zöld

• nyálkás, sárga és/vagy zöld tönk

felkanyarodó, zöld vagy narancssárga lemezek

törékeny, zöldes és sárgás árnyalatú fehér hús

M E T S Z E T

TERMŐHELY Általában réteken nő, kis csoportokban.

Család HYGROPHORACEAE F a ' Hygrophorus eburneus l d é n y ősz-tél eleje

ELEFÁNTCSONT CSIGAGOMBA Domború, majd kiterülő, közepén púpos kalapja fehér, nedves időben nyálkás, ragadós. A tönk szintén ragadós és fehér színű. Színe idővel kissé megsárgul. Lemezei vastagok, viaszosak, ritkán állnak. Fehér húsa jó ízű és illatos, ehető, de nemigen fogyasztják. • ELŐFORDULÁS Termékeny talajon főként bükkel él együtt. Az északi mérsékelt öv bükkös zónájában terjedt el. • HASONLO FAJOK A H. chrysodon kisebb, vé-kony húsú, a kalap szélén és a tönk csúcsán arany-sárga pelyhekkel díszített; lomberdőkben terem.

a selymesfehér kalap lassan kissé sárgásra érik

• a nyálkás, fehér tönk csúcsa szemcsés

többé-kevésbé * lefutó lemezek

• V

fehér, •— aromás hús

TERMŐHELY Kis csoportokban nő talajon az avarban.

• nyálkás kalapfelszín

a vastag, via- / szos, fehér leme-zek ritkán állnak

M é r e t KALAP 0 3-8 cm TÖNK t 4-10 cm <-> 0,5-1 cm Spóraszín fehér Érték

Család BOLBITIACEAE Faj Agrocybe pediades Idény nyár-ősz

SÁRGA RÉTGOMBA Kissé domború, általában teljesen csupasz, sárgás okkerszínű, burok nélküli kalapjával nem túl jellegzetes gomba. Tönkje erős, hengeres és egyenes; húsa világos színű, lisztízű és -szagú. Egyes kutatók két önálló fajra osztják, főkét termőhelyi és mikroszkópos tulajdonságai (spóraméret) alapján. • ELŐFORDULÁS Gyepekben és más füves területeken fordul elő, de lótrágyát tartalmazó mulcson is megnő. Elterjedt és gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLO FAJOK Az A. arvalis tönkje foltos; tavasszal fekete szkleróciumból fejlődik. A rokon A. dura nagyobb termetű, fehér kalapja szélén burokmaradványok vannak. • EGYÉB NEVEK A. semiorbicularís, Naucoria s., nyári/réti szemétgomba.

. a domború, okkersárga kalap nedves időben nyálkás

A • -

' I V i /

a kalap csupasz felszíne száraz időben megrepedezik

tönkhöz nőtt. • barna lemezek

• fücsomóban nő

ÉStlílf TERMŐHELY Egyesével vagy csoportosan terem.

ritkán álló -• lemezek

-• a lemezek éle piszkosfehér

erős tönk, felületén * néhány szőrszállal

Család COPRINACEAE N Panaeolus papilionaceus

HALVÁNY TRÁGYAGOMBA Jellegzetessége a kalap szélén található, három-szögletű burokmaradványok. A kalap domború vagy harang alakú, színe a sötétszürkétől a barnás szürkéig változhat. Az idősebb példányok kalapja világosabb lehet, amely kontrasztos a sötétbarna tönkkel. A lemezek foltosságát a Panaeolus fajokra jellemző egyenetlen spóraérés okozza. A hús színe a tönkben sötétbarna, a kalapban világosabb; jellegzetes szaga nincs. Erősen bordázott kalapszélű változatát régebben önálló fajnak tekintették, P. retirugis néven. Mérgezéseiről szóló hírek ellentmondásosak, ezért ne fogyasszuk! • E L Ő F O R D U L Á S Trágyarakásokon vagy trágyázott szántóföldeken található. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt faj. • EGYÉB NEVEK P. campanulatusl eléggé lörékeny . sphinctrinuslrelirugis, csipkés szürke vagy trágyagopnba. sötétbarna tönk

TERMŐHELY Trágyán vagy annak közelében egyesével nő.

Méret KALAP 0 l ^ t cm TÖNK t 4-10 cm <-» 2-3 r

• az öreg példányok kalapja halvány barnásszürke

Család STROPHARIACEAE F a ' Psilocybe cyanescens Idény ősz-tél eleje

KÉKÜLŐ BADARGOMBA Hallucinogén anyagokat tartalmazó gomba. Kalapja lapos, hullámos szélű; először vörösesbarna, majd okkersárgára szárad; nyomásra sötétkékre színeződik; nedves időben ragadós. A szintén kékre színeződő, piszkosfehér vagy szürke tönkön nincs gallér Általában néhány tönk összenő a tövénél. Fehér húsa gyengén lisztszagú. • E L Ő F O R D U L Á S Többnyire bolygatott helyeken nő; gyakran található fenyő-mulccsal fedett virágágyakban. Az északi mérsékelt övben elterjedt gomba, de nem található meg mindenhol. • HASONLÓ F A J O K A húsos kalapú P. semilanceala változatának (var. coerulescens) tönkje és kalapja is kékes-zöldes árnyalatú lehet; füves helyeken nő.

az idős gombák felpöndörödő

,, , „ _ kalapszéle elegge surun hullámos lehet alio lemezek

TERMŐHELY Tömegesen vagy csoportosan nő bolygatott talajon.

nőtt, kissé le-

selymes, szálas, piszkosfehér vagy szürke tönk

futó lemezek

M E T S Z E T

a világos színű hús és a tönk kékre színeződik

a kék szín legerősebb * a kalap szélén

fehéresszürke vagy sötét bíborbarna, fehér élű lemezek

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Macrocystidia cucumis l d é n y nyár vége-ősz

HAMVAS UBORKAGOMBA A gomba jellegzetes szaga uborkára vagy pácolt heringre emlékeztet. Másik jellemzője, sötétbarna vagy narancsbarna, halványsárga szegélyű, bársonyos felületű kalapja. Merev tönkje is bársonyos, bázisa felé sötétebb, fölül világosabb színű. Okkersárga spórapora szokatlan ebben a családban. • ELŐFORDULÁS Kertekben, parkokban, erdei utak és patakok mentén, tápdús, avarral vagy más növényi törmelékkel fedett talajon nő. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de lokális; E-Amerikában ritkább, mint Európában. • EGYÉB NEVEK Naucoria cucumis, uborkaszagú szemétgomba.

sűrűn álló, eléggé széles lemezek «

TERMŐHELY Tömegesen terem vagy néhány gomba nő egy helyen.

felkanyarodó, •— sárgásfehér vagy halvány vörösbarna lemezek

• finom pihék a néha bordázott kalapfelszínen

a kalap széle sárga

a kalap domború, • kúpos vagy harang alakú lehet

± a tönk bázisa fekete vagy sötétbarna

M é r e t KALAP 0 0,5-5 cm TÖNK t 3-7 cm <-> 2-5 mm Spóraszín o k k c r s á r g a

Család COPRINACEAE Faj Psathyrella multipedata l d é r |y ősz

CSOPORTOS PORHANYÓSGOMBA Harang alakú vagy kúpos, szürke vagy vörösbarna kalapja halvány sárgás-barnára szárad; a széle bordázott, burok-maradványok nincsenek rajta. Fehér, gyökérszerűen a földbe hatoló tönkjük tövénél akár 80 példány is összenőhet. Azon kevés Psathyrella faj közé tartozik, melyek a többnyire kicsi, barna színűektől eltérően, egyértelmű határozóbélyegekkel rendelkeznek. • ELŐFORDULÁS Tápdús, agyagos vagy meszes talajon, gyakran városi környezetben, parkokban vagy utak mentén nő. Széles körben elterjedt Európában. • HASONLÓ FAJOK P. piluliformis (94. old.). Más, nyílt helyeken csomóban növő gombák pl.

a Lyophyllum decastes (41. old.) és más Lyophyllum fajok (132. old.)

spórapora fehér.

T ™

a nedvesen szürke vagy vörösbarna kalap széle • bordázott

m s i t e . ? mm m

TERMŐHELY Mindig tömött csomókban nő, mélyen „gyökerezik".

fehér élű, * halványszürke vagy sötét bíborbarna lemezek

-• a sima kalap a közepétől világos sárgásbarnára szárad

álló, felka-nyarodó, keskeny lemezek

Család COPR1NACEAE Faj Psathyrella conopilus l d é n y nyár vége-ószutó

BŐRBARNA PORHANYÓSGOMBA Elegáns termetéről, sötét vörösbarna, világos okkersárgára száradó kalapjáról felismerhető, jellegzetesen törékeny Psathyrella faj. Kúpos, csupasz kalapjának a széle bordázott. Mikroszkóp alatt a kalap felületén és a vékony húsban vastag falú, sötét szőrök láthatók, ami egyedülálló tulajdonság ebben a nemzetségben. • ELŐFORDULÁS Utak szélén, erdei ösvények mentén és parkokban, bolygatott talajon, faforgács és törmelék között nő. Európában széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK Számos hasonló, de kisebb termetű és világosabb faj van, melyek rózsaszínes árnyalatúak. Homokdűnéken a P. ammophila gyakoribb.

a kúpos kalap széle bordázott, de nem fátyolos

TERMŐHELY Elszórtan vagy tömegesen terem.

- narancsbarna, szárazon világos okkersárga kalap

• nagyon hosszú, törékeny, üreges, fehér tönk

felkanyarodó, • fehér élű lemezek

• sűrűn álló, törékeny, szürke vagy fekete lemezek

a tönk bázisa kalapszínű; 5 mm széles is lehet

Méret KALAP 0 2 -6 cm TÖNK I 9 -19 cm «-• 2 -3 mm Spóraszín fekete Érték

Család ENTOLOMATACEAE fá] Entoloma cetratum Idény kora

SÁRGALEMEZŰ KUPAKGOMBA Mézbarna színéről, bordázott szélű kalapjáról és magas, elegáns termetéről azonosítható faj. Kalapja harang alakú vagy domború, tönkje szálas. Mikroszkóp alatt láthatók 2-spórás bazídiumai. Ezt, és még néhány Collybia-szcTÚ Entoloma fajt néha külön osztályozzák, a Nolanea nemzetségbe vagy alnembe sorolják. • ELŐFORDULÁS Fenyők alatt humuszban dús talajon nő, de megtalálható savanyú talajú lomberdőkben, fenyéreken és lápokban. Meglehetősen gyakori faj Európában. • HASONLÓ FAJOK E. conferendum (110. old.). Az E.juncinum hegyes, csúcsos kalapú. erősen lisztszagú, füves helyeken termő faj.

• EGYÉB NEVEK Nolanea cetratum, sárgalemezű döggomba.

a mézbarna kalap • közepe sötétebb

bordák a METSZET kalap szélén

a fiatal tönk csúcsa szemcsés

TERMŐHELY Egyenként nő vagy néhány példány található egy helyen.

felkanyarodó, rózsaszínre érő, okkersárga lemezek

a lemezek szabadon állnak

• vékony, törékeny,

s^ világos színű hús

finom szálakkal 'dett tönk

Család ENTOLOMATACEAE Entoloma conferendum Idény tavasz-késő ősz

KERESZTSPÓRÁS KUPAKGOMBA Elegáns termete és erősen szálas, ezüstös tönkje dacára nem könnyű meghatározni. Mikroszkóppal látható, csillag alakú spórái alapján azonosítható biztonságosan. Vörösbarna vagy szürkésbarna kúpos kalapja idővel domborúvá válik, közepén púp marad; szélén a sötétebb csíkok kiszáradva világos szürkésbarnára fakulnak. Sűrűn álló lemezei tönkhöz nőttek, halvány színű húsa lisztszagú és -ízű. • ELOFORDULÁS Főként füves helyeken nő, pl. parkokban és sportpályákon, de nyíltabb erdőkben is terem fű vagy moha között. Az északi mérsékelt övben gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK Számos hasonló meg-jelenésű Entoloma faj van, pl. a mézbarna színű h a l v á n r

E. cetratum (109. ld.) szürke majd és az E. sericeum rózsaszínes (jobbra). Ezek spórái lemezek szögletesek és nem csillag alakúak. • EGYÉB NEVEK NolaenalRhodophy Ilus staurosporus, keresztspórás döggomba.

a vörösbarna vagy szürkésbarna kalap világos szürkés-• barnára szárad

A ENTOLOMA SERICEUM fehér pitykegomba Rövid tönkö, nedvesen sölétbama, szárazon fényes bamássziirke kalapú gomba. Spórái

szögletesek. Európában gyakori faj. £ £

—• fiatalon kúpos kalap

a tönk alul kissé vasta-gabb és világosabb


Méret KALAP 0 2 -4 cm T 0 N K I 3 -6 cm <-> 3 -7 mm Spóraszín halvány rózsaszín Érték » Család ENTOLOMATACEAE FAI Entoloma nitidum l d é r ,y ősz

ACÉLKÉK DÖGGOMBA A néhány kék színű Entoloma faj között ez a gomba eléggé nagynak és húsosnak számít. Domború vagy púpos közepű, sima kalapja sötét szürkéskék színű. Karcsú tönkje csavarodott. Ritka, a tönkhöz alig hozzánőtt lemezei fehérek, halvány rózsaszínűre érnek. A kalap fehér húsa a bőr alatt kékes árnyalatú, szaga gyenge; valószínűleg nem ehető. • ELOFORDULAS Mohák között nő nedves, savanyú talajú fenyvesekben. E-Európában és Ázsia hegyvidékein terjedt el. • HASONLÓ FAJOK Az E. bloxamii kalapja szürkéskék, húsosabb és meszes talajú réteken nő. Az E. euchroum kisebb, kékebb és lombos fák alatt terem.

sötét szürkéskék, sima vagy kissé szálas kai

domború vagy púpos

ritkán álló, rózsaszínűre érő, fehér lemezek •—

karcsú, •— csavarodott, sötét szürkés-kék tönk

TERMŐHELY Magánosan vagy kis csoportokban nő nedves mohapárnákon.

Család TRICHOLOMATACEAE F a j Collybiafusipes l d é " l ' nyár-ősz

ARVÉGŰ FÜLŐKE Csomósán növő, mélyen gyökerező, csavarodott tönkű faj; a tönköt csak ásóval lehet teljes hosszában kiásni a földből. A vörösbarna színű kalap domború, púpos közepű vagy szabálytalan alakú. A tönk felső része világosabb a bázisánál. Rugalmas vagy rostos húsa gyenge ízű, szaga jellegtelen. • ELŐFORDULÁS Gyökereken élősködő gomba; főként idős tölgyeken nő parkokban és öreg erdőkben. Közönséges és gyakori faj Európa tölgyeseiben. • EGYÉB NEVEK vörösbarna/közönséges fülőke.

—• ritkán álló, vastag, sárgásfehér, rozsdabarna foltos lemezek

a domború, vörösbarna kalapon gyakran vannak sötét foltok; nedves

időben sötétedik

TERMŐHELY Csoportosan nő tölgyek gyökerén, néha bükkön.

M é r e t KALAP 0 4 - 8 cm TÖNK t 4 -8 cm «-• 0,5-1,5 cm Spóraszín fehér Érték j g

Család TRICHOLOMATACEAE Fai Collybia dryophila Idény n y á r _ k o r a 6 s z

ROZSDÁSSZÁRÚ FÜLŐKE A faj kissé tapadós, domború vagy lapos, világosbarna kalapját eltorzíthatja a Chrisliansenia lumefaciens parazita gomba. Sima tönkje a kalaphoz hasonló színű, a csúcsa felé világosabb. Ehető gomba; j vékony húsa enyhe ízű, szaga jellegtelen. • ELOFORDULÁS Erdőkben vagy füves tisztásokon nő, avarban vagy humuszban gazdag talajon. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, igen gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A Marasmius oreades (117. old.) boszorkánygyűrűben nő a fű között. A C. marasmoides (112. old.) tönkje vörösbarna, csoportos megjelenésű; a C. distorta sötétebb kalapú, ritka faj. • EGYÉB NEVEK rozsdás-tönkű/vékonytönkű fülőke. 5 l M „ m

keskeny lemezek

felkanyarodó vagy majd-nem szabadon álló lemezek •—

»fehér rizoidok a tönk alján

TERMŐHELY Tömegesen nő az avarban vagy a humuszos talajon.

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Collybia marasmoides Idény ősz-késő ősz

CSOPORTOS FÜLŐKE Domború vagy lapos, sárgásfehér vagy világosbarna kissé ragadós felszínű kalapjának többé-kevésbé bordázott a széle. Sima tönkje vörösbarna. A hús a kalapban fehér, a tönkben vörösbarna színű. Szaga és íze jellegtelen, nem érdemes fogyasztani. • ELŐFORDULÁS Lombos- és fenyőerdőkben nő, mohás tuskókon vagy félig eltemetett, korhadó faanyagon. Európában elterjedt, igen gyakori faj; valószínűleg máshol is előfordul. • HASONLÓ FAJOK C. dryophylla (111. old.). A Marasmius fajok (114., 117., 138., 177. old.) szintén hasonlóak. • EGYÉB NEVEK C. erythropuslacervarta, ~ !

vöröslábú fülőke. * | | |

• széles, gyakran összekötött lemezek TERMŐHELY Csoportosan,

vagy ritkábban egyenként terem.

M 6 r e t KALAP 0 1 4 cm TÖNK I 3 - 7 cm ~ 2 - 5 mm | SP6™5*1" sárgásfehér | É r t 6 k

Család TRICHOLOMATACEAE F a ' Collybia butyracea

BUNKÓSLÁBÚ FÜLŐKE Púpos közepű, ragadós kalapja szárazon meg-változtatja a színét, ezért felületén sötétebb és világosabb barnás sávok alakulnak ki. Tönkje alul bunkósan megvastagodott. Húsa rugalmas és rostos, a tönkben vattás, üreges; ehető, de nem fogyasztják. • ELŐFORDULÁS Lomb- és fenyő-erdőkben, elsősorban avarban vagy humuszban gazdag talajon nő. Az északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK Savanyú ^ g talajú erdőkben termő, sötétebb ..Jjlfl változatait néha C. filamenlosa néven önálló fajként különítik el.

szálas, bunkós végű tönk v

TERMŐHELY Csoportosan vagy egyesével nő az avarban és a talajon.

Család TRJCHOLOMATACEAE Collybia confluens

PELYHESTÖNKŰ FÜLŐKE Termőtestei sűrű csomókban nőnek. Hosszú, karcsú tönkjét teljes hosszában sűrű, szürkésfehér nemez fedi. Kerekded, nagyon halvány szürkésfehér kalapja a legtöbb Collybia fajéhoz képest kicsi. Finom, kellemesen aromás szagú és ízű, de nem fogyasztják, mert húsa vékony. • ELŐFORDULÁS Lomb- és fenyő-erdőkben a vastag avarban nő; leggyako-ribb tápdús talajon. Az északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK A C. marasmioides szintén csomósán nő, de vöröses színű és tönkjének csak az alsó része nemezes. • EGYÉB NEVEK Marasmius confluens, pelyhestönkű szegfűgomba.


szaraz, sima, nagyon halvány szürkésfehér kalap

piszkosfehér vagy világos-barna hús

a tuleretl példányok tönkje sötétbarna

METSZET

sűrűn álló, keskeny, fehér vagy sárgásfehér lemezek

TERMŐHELY Sűrű csomókban, néha gyűrűben nő.

M é r e t KALAP 0 1-3 cm TÖNK t 5 -9 cm <-> 3-7 mm Spóraszín s á r g á s f e h é r Érték J Q |

Család TRICHOLOMATACEAE Collybia peronata l d é n " ősz-késő ősz

GYAPJASLÁBÚ FÜLŐKE Harang alakú, majd ellaposodó kalapja barna színű, sugár irányú, szabálytalan, sötétbarna csíkokkal. Fő jellegzetessége a tönkje és az íze: halványsárga tönkjének alsó részét nemezes, sárga rostok fedik, felső része már csak pelyhes; fehér vagy sárga, rugalmasan rostos húsa ehetetlenül csípős ízű. Ritkán álló lemezei szintén jellemzőek. • ELŐFORDULÁS Fenyő- és lomberdőkben nő ^ az avarban. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt; Európában nagyon gyakori, E-Amerikában ritka. • HASONLÓ FAJOK A C. alcalivirens és a C. fuscopurpurea kalapja sötétebb, tönkjük nem sárga. Ejgyik sem csípős ízű. i • EGYEB NEVEK Marasmius peronata,

gyapjaslábú szegfűgomba.

ritkán álló, keskeny, merev lemezek •

a tönk alsó részét nemezes, bozontos • rostok fedik

felkanyarodó, • majdnem szabadon álló, cserszínű lemezek

fehér vagy kénsárga hús

• száraz felületű barna kalap, sötétebb csíkokkal

TERMŐHELY Tömegesen vagy kis csoportokban nő. M E T S Z E T

Család TRICHOLOMATACEAE F a i Marasmius alliaceus l c l é n y nyár vége- ősz

SÖTÉTTÖNKÜ FOKHAGYMAGOMBA Erős, átható fokhagyma illat és a világos agyag- vagy szürkésbarna kalappal éles ellentétben álló majd-nem fekete tönk jellemzi ezt a gombát. A dom-ború vagy púpos közepű kalap felszínén sötétebb sávok lehetnek, többnyire a széle felé, ritkábban középtájon; ezek idővel eltűnnek. Erős íze miatt főzéskor a fokhagyma pótlására használják. • ELŐFORDULÁS Bükkösökben nő korhadó faanyagon. Európa és Ázsia bükkös zónájában elterjedt faj, de nem mindenhol található meg. • HASONLÓ FAJOK A M. scorodonius kisebb és világosabb színű, szaga hasonló; fenyvesekben terem. • EGYÉB NEVEK feketetönkű szegfűgomba.

sotet bordázat a világosbarna kalap szélén


üreges tönk

—• csúcsánál világosbarna, lefelé majdnem fekete tönk

a tönk töve filces

TERMŐHELY Bükkösökben fordul elő, egyesével vagy tömegesen nő. TÖRPE ALAK

METSZET

a tönk csupasz vagy kissé sűrűn álló,

piszkosfehér vagy krém-színű

Méret KALAP 0 1,5-4 cm TÖNK t 7-15 cm <-> 3 -6 mm Spóraszín piszkosfehér Érték

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Flammulina velutipes ldé"y ós;

TÉLI FÜLŐKE Okkersárga, bársonyos kalapjáról és sötét-barna tönkjéről könnyen felismerhető gomba. Egyike azon kevés gombafajnak, amely fagyban is terem. Lemezei felkanyarodók, sűrűn állnak, fehérek vagy halványsárgák. Vékony, halványsárga húsa halszagú, jóízű. • ELŐFORDULÁS Élő vagy korhadó fákon nő, erdőkben, kertekben, parkokban és folyópartokon. Az északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A F.fennae és a F. ononidis ritkábbak és más helyeken nőnek. • EGYÉB NEVEK Collybia velutipes, akác-fülőke.

szívós, erős tönk

TERMŐHELY Sűrű csomókban, faanyagon nőnek termőtestei.

bársonyos barna tönk

• SYZYGITES MEGALOCARPUS Szürkésfehér színű parazita gomba; lemezes gombákon, pl. a Flammulina

fajokon élősködik.

a narancsbarna kalap csupasz felszíne nedvesen ragadós

a kalap széle világossárga

Család HYDNANGIACEAE Faj Laccaria amethystina

LILA PÉNZECSKEGOMBA Gyakori faj; fiatalon sötétlila színéről és vastag lemezeiről lehet felismerni; az idősebb példányok nehezen különíthetők el a vöröses színű Laccaria fajoktól. Kalapja száraz, kissé nemezes, gyengén köldökös, széle gyengén bordázott. Ritkán álló vastag lemezei jellemzőek a nemzetségre; mikroszkóp alatt láthatók tüskés spórái (9,5 pm átmérőjű). Ehető, jellegzetes szaga és íze nincs; nagy mennyiségben tartalmaz arzént. • ELŐFORDULÁS Lombos és fenyőfákkal alkot mikorrhizát. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; tömeges lehet.

TERMŐHELY Nedves, savanyú (alajú erdőkben tömegesen nő az avarban.

a tönk tövén piszkos-fehér, nemezes micélium van •

KALAP 0 2-5 cm TÖNK 1 3-7 cm «-» 4-8 mm

Család HYDNANGIACEAE F a ) Laccaria laccata l d é "y nyár-kora tél

HÚSBARNA PÉNZECSKEGOMBA Rendkívül változatos színű faj; a rózsaszínesbarna különböző árnyalataiban pompázó példányok idővel kifakulnak. Egyéb-ként meglehetősen hasonlít a lila pénzecskegombára (fent), száraz kalapja kissé nemezes vagy pikkelyes, széle gyakran fogas, közepe kicsit besüllyed; tönkje szálas, lemezei vastagok, ritkán állnak. Spórája hengeres vagy orsó alakú ( 9 x 8 pm), bazídiuma 4-spórás. Ehető, de vékony, vörösbarna húsának nincs különösebb szaga és íze. • ELŐFORDULÁS Fákkal él együtt erdőkben és parkokban; mocsaras területeken is megtalálható, fűzfák alatt. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLO FAJOK Az L. bicolornak kontrasztos, világoskék lemezei vannak. A L.fraterna bazídiuma 2-spórás, úgy mint a kisebb termetű, de nagyobb spórájú L. pumila. A L. proximo nagyobb, tönkje szálasabb. A L. purpureobadia sötétebb bíborbama színű. A L. maritima tengerparti dűnéken nő, ellipszis alakú spórái majdnem sima felületűek. • EGYÉB NEVEK Clitocybe laccata, változékony pénzecskegomba.

a száraz kalap itt vörösbarna, de

rózsaszínesbarna is lehet

• a kalapszél fogas

• erőteljes, szálas tönk

szélesen a tönkhöz nőtt • vagy kissé lefutó lemezek

TERMŐHELY Tömegesen nő, általában nedves talajon.

* a kalap közepe kissé besüllyedt

Család TRICHOLOMATACEAE F a j Calocybe carnea l d é n * ősz vége

HÚSSZÍNŰ PERESZKE Rózsaszínű kalapjáról és tönkjéről, valamint ezekkel kontrasztos, sűrűn álló, foggal ránőtt, fehér lemezeiről felismerhető faj. Nehéz megtalálni, mivel a füves termőhelyeket kedveli. Szaga és íze jellegtelen; ehető, de mivel túl apró, nem érdemes szedni. • ELŐFORDULÁS Füves területeken, legelőkön, réteken, még műtrágyázott kaszálókon is előfordul. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de ritka faj. • HASONLÓ FAJOK A C. persicolor valószínűleg ugyanaz a faj; színe fakóbb, tönkjének töve szőrös f™" és általában összenőtt. A C. obscurissima még fakóbb, szürkésbarna színű, meszes talajú s"™" erdőkben nő. Az Entoloma rosea színe ránStt élénkebb, spórái rózsaszínűek. rózsaszínű

lemezek

• csupasz, húsos, rózsa-színű kalap

csupasz, húsos, rózsaszínű tönk

• CALOCYBE IONIDES ibolyaszínű pereszke Ibolyaszínű kalapjáról és tönkjéről, valamint fehér lemezeiről felismerhető, kicsi gomba. Kalapja púpos vagy besüllyedt, széle néha hullámos; tönkje bunkós, lemezei sárgásfehérek.

piszkosfehér, A szagtalan hús


KALAP 0 1-4 cm TÖNK J 24 cm «-» 3 -8 mm Spóraszín s á r g á s f e h é r Érték

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena galericulata l d é r ,y nyár-kora tél

RÓZSÁSLEMEZŰ KÍGYÓGOMBA Két jellegzetessége van ennek a gyakori, de nem könnyen azonosítható gombának: más Mycena fajokhoz képest szokatlanul szívós és lemezei halvány rózsaszínűre érnek. Kalapja harang alakú majd domború, sárgásbarna vagy szürkésbarna lehet. Tönkje hasonló színű, üreges, nagyon szívós, meg lehet csavarni anélkül, hogy eltörne. Húsa lisztszagú és -ízű. • ELŐFORDULÁS Fák korhadó tuskóin és elhalt, lehullott ágakon él erdőkben. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori gomba.

szára: felületű, nedve-• sen ragadós kalap

• harang alakú vagy púposán domború kalap

•-4L

a világosbarna kalap gyakran ráncos és bordázott

TERMŐHELY Csoportosan, néha tömegesen nőnek termőtestei.

• rózsaszínűre ero, ritkán álló, fehér vagy szürke lemezek

merev, * felkanyarodó, összekötött vagy villásan elágazó lemezek

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Marasmius oreades

MEZEI SZEGFŰGOMBA Harang alakú vagy domború, idővel ellaposodó kalapján széles púp látható; fiatalon okkerszínű, közepétől kezdve világosbarnára szárad. Tönkje piszkosfehér vagy fakó sárgásbarna, szívós és erős. Jóízű, aromás gomba; ehető, de fogyasztás előtt 1. a Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Füves területeken, legelőkön terem. Elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A mérgező Clitocybe dealbata (34. old.) ugyanolyan füves helyeken terem. Lefutó lemezeiről különböztethető meg. • EGYÉB NEVEK M. caryophylleus, illatos/közönséges szegfűgomba, csirkegomba

KALAP 0 1-5 cm TÖNK t 3-6 c

• ritkán álló, sárgásfehér vagy világosbarna lemezek

• 3-7 mm Spóraszín p i s z k o s f e h é r

TERMŐHELY Egyesével vagy elszórt csoportokban nő.

Család TRICHOLOMATACEAE F a í Mycena pelianthina Idény nyar-osz

FEKETESZEGÉLYŰ KÍGYÓGOMBA A legtöbb Mycena fajhoz képest nagy a kalapja; domború majd ellaposodó, nedvesen bíborszürke, világos szürkéslilára szárad. Széle nedvesen határozottan bordás. Ritkán álló, széles, szürkés bíborszínű lemezeinek fűrészes éle majdnem fekete. Retekszagú, mint a M. pura (lent). Külsőleg hasonlít a Collybiakra (111-113. old.), de mikroszkópi tulajdonságai - az amiloid spórák, hatalmas, színes cisztidák - miatt a Mycena nemzetségbe tartozik. • ELŐFORDULÁS Főként tápdús, meszes erdőtalajokban nő, vastag avarban, elsősorban bükkfák alatt. Európában és Ázsia mérsékelt övi területein széles körben elterjedt, de lokális faj.

* széles, fel-kanyarodó lemezek

a kalap felülete bíbor szürkéről világos • szürkéslilára szárad

• üreges, világos bíbor vagy rózsás árnyalatú tönk

• fűrészes, fekete élű lemezek

• a tönk lefelé megvastagodik TERMŐHELY Egyesével nő vagy

néhány termőtest található együtt.

Spóraszín fehér M é r e t KALAP 0 3 - 6 cm TÖNK t 4 -8 cm <-• 4 -8 mm Érték

Család TRICHOLOMATACEAE F a j Mycena pura l d é n y késő nyár-kora tél

RETEKSZAGÚ KÍGYÓGOMBA Változékony faj, sok színben előfordul; általában lilás árnyalatú. Némely példányait külön fajnak vagy változatnak tekintik, de mindegyik retekszagú. Nagy termetű, rózsaszínű változatáról (Mycena rosea) megállapították, hogy mérgező. Domború vagy púpos kalapjának széle bordázott, ami főként nedves időben feltűnő. Üreges, száraz tönkje sárgás árnyalatú lehet vagy kalapszínű, de annál világosabb. • ELŐFORDULÁS Humuszos talajon, erdőkben él. Gyakori az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A M. diosma kalapja sötétebb, megszáradva a színét váltja; cédrus illatú, meszes talajon nő.

M E T S Z E T

TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő tápdús talajon.

a lemezek • felkanyarodók 1 vagy tönkhöz jj-nőttek, foggal h ránőttek és hullámosak is í • lehetnek

üreges tönk

a tönk kalap-színű, de világosabb

Család TRICHOLOMATACEAE Mycena crocala l d é r |y nyár vége-ősz

SÁRGATEJŰ KÍGYÓGOMBA Kúpos vagy domború kalapjának közepe többé-kevésbé púpos; színe barnásszürke, bordázott széle világosabb. Tönkje sérüléskor sárgásvörös tejnedvet ereszt; alsó része sárgásvörös, felső fele világosabb színű. Ritkán álló lemezei fehérek, sárgára színeződnek. • ELŐFORDULÁS Majdnem kizárólag bükkel él együtt; elpusztult, korhadó ágakon vagy vastag avarban terem. Európa nedves bükköseire jellemző, helyenként gyakori; Japánban is elterjedt. • HASONLÓ FAJOK Néhány más Mycena faj is ereszt fehér vagy színes nedvet sérüléskor: az M. haematopus (136. old.) leve a M. sanguinolenlahoz hasonlóan, vérvörös; a M. galopus (137. old.) nedve fehér.

• fehér gombafonalak a lő körül

TERMŐHELY Tömegesen terem vagy néhány termotest nő együtt.

Méret KALAP 0 1-3 cm TÖNK í 5-12 cm ** 1-3 mm Spóraszín sárgásfehér Érték

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena poly gramma l d é nV ősz-kora tél

BARÁZDÁLTTÖNKÜ KÍGYÓGOMBA Eléggé nagy, rugalmas húsú Mycena faj; ezüstös tönkjén feltűnő, hosszanti barázdák futnak. Világosszürke vagy szürkésbarna kalapja púpos. sz2raz felülete sugarasan ráncolt. Piszkosfehér húsa majdnem szagtalan. Ritkán tiszta fehér példányai is előfordulnak. • ELŐFORDULÁS Lombos- és fenyő-erdőkben, főként idős fák alatt és tuskóikon él. Széles körben elterjedt Európában és Ázsia megfelelő részein; Japánban is előfordul. • HASONLÓ FAJOK A M.filopes (136. old.) kisebb, de fényes, csupasz tönkje ugyanolyan szívós. Ugyanazokon a helyeken terem és sokkal gyakoribb. A M. galericulata (116. old.) tönkje éppúgy szívós és gyökerező.

kalap vagy

szürkésbarna

hi>\\:unli barázdái az ezüstös rönkön

ráncok a száraz kalap-felszínen

ritkán álló

színűre érő lemezek


galambgomba (Russula) nemzetség fajai tartoznak ide. Lemezeik fel-

kanyarodók vagy tönkhöz nőttek. Húsuk merev, kemény, pattanva törik, morzsalé-kony, melyet a termőtestben kis szigeteket képező, gömbölyű sejtek okoznak. A galambgombák nagyon hasonlítanak a szintén törékeny húsú tejelőgombákra (Lactarius, 43-55. old.), amelyek azonban

sérüléskor tejnedvet eresztenek és lemeze-ik lefutóak. A Russula fajok többsége a tejelőgombákhoz hasonlóan, élénk színű.

Minden galambgomba fákkal, ritkáb-ban cserjékkel vagy lágyszárú növények-kel alkot mikorrhizát (1. 18-19. old.). Általánosságban elmondható, hogy a kel-lemes ízű fajok ehetők, míg a csípősek mérgezést okozhatnak.

Család RUSSULACEAE Russula delica Idény nyár-ősz

FÖLDTOLÓ GALAMBGOMBA Nagy termetű faj; kalapja tölcséres, tönkje zömök, húsa kemény és fehér. Sárgásfehér kalapjára általában föld- és avarszemcsék tapadnak. Fehér lemezei a tönk körül kékeszöld árnyalatúak lehetnek; ritkán állnak, általában villásan elágaznak. • ELŐFORDULÁS Fákkal képez mikorrhizát jó vízelvezetésű talajon. Hegyvidéken a fahatárig felhatol. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, sokfelé gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A R. chloroides lemezei sűrűbben állnak, erősebb rajtuk a kékeszöld árnyalat; a tönk felső részén is van egy ilyen színű sáv. A Lactarius vellereus (44. old.) nagyobb, kalapjának felszíne nemezes; fehér tejnedve van.

száraz felületű, többé-kevésbé tölcséres kalap

' a sárgásfehér kalapra talajszemcsék ragadnak a növekedés során

* a lemezek kékeszöld árnyalatúak lehetnek

TERMŐHELY Néhány példánya nő együtt vagy tömegesen terem erdőkben.

• tönkhöz nőtt, piszkosfehér lemezek

• nagyon rövid, zömök, piszkosfehér tönk

Család RUSSULACEAE Russula foetens nyar-osz


TERMŐHELY Egyenként vagy tömegesen nő, erdei termőhelyeken.

BÜDÖS GALAMBGOMBA E büdös szagú fajnak húsos, domború, narancsbarna színű, ragadós tapintású és bordázott szélű a kalapja. Fehér, rövid, majdnem hordó alakú tönkje a bázisa felé barnás. Törékeny, nagyon csípős ízű húsa piszkosfehér, barnára színeződhet. • ELŐFORDULÁS Erdőkben lombos- és tűlevelű fákkal is képezhet mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, sokfelé gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A R. laurocerasi keserűmandula szagú. A kissé mandula szagú R. illota lemezeinek sötét az éle. A R. subfoelens húsa kálium-hidroxid hatására sárgára színeződik (a R. foetens nem reagál vele).

rövid, hordó alakú, emeletesen üreges tönk

a törékeny, fel-kanyarodó,fehér vagy sárgásfehér lemezek gyakran barnán foltosodnak • .—

piszkosfehér vagy barnára

színeződő hús

a tönk világosabb színű a kalapnál, de a bázisa felé barnás

a kalap felülete • ragadós, főként nedves időben

Család RUSSULACEAE Fa' Russula nigricans l d é "y nyár-ősz

RUSSULACEAE Fa' Russula fellea Idény nyár-ősz

FAKÓ GALAMBGOMBA Európában ismert, fakósárgás narancsbarna galambgomba faj. Vaskos, csupasz tönkje lefelé kissé kiszélesedik, domború, merev húsú kalap-jának kissé bordázott a széle. íze nagyon csípős, szaga édeskés (muskátlira emlékeztet). A lemezek és a tönk halvány sárgásbarna színűek. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, főként • bükkel képez mikorrhizát; elsősorban jó vízelvezetésű, savanyú talajú erdők-ben nő. Európa-szerte elterjedt. • HASONLO FAJOK A R.farinipes lemezei világo-sabbak, mélyebbek a barázdák a kalap szélén, tönkjének felülete finoman szemcsés.

• sűrűn álló, felkanyarodó lemezek

TERMŐHELY Egyesével vagy csoportokban nő savanyú talajon.

Méret KALAP 0 5-20 cm TÖNK J 3-8 cm <-» l ^ t cm Spóraszín fehér Érték

SZENES GALAMBGOMBA sima, száraz felü-Nagy termetű faj; piszkosfehér majd füstbarna kalapjának közepe benyomott, tönkje vaskos. Törékeny, de kemény "~ep" " " p

húsa felvágva piszkosfehér, lassan vörösre változik, végül teljesen feketére színeződik; enyhe ízű vagy keserű. A galambgombák többségétől eltérően, lemezei eltérő hosszúságúak. Feketére száradt termőtestei a következő évig megmaradhatnak. • ELŐFORDULÁS Főként lombos fákkal képez mikorrhizát jó víz-

elvezetésű talajon, de fenyők alatt is megtalálható. Széles körben elterjedt és sokfelé gyakori az északi mérsékelt övben.

' HASONLÓ FÁJOK A R. albonigra azonnal feketére színeződik (nem vörösre); a R. adusla gyengén vörös majd

szürke lesz, íze enyhe. A R. anlhracina és a R. acrifolia lemezei csípősek. A R. densifolia

lemezei sűrűn állnak és kisebb termetű.

L •J • felkanyarodó, fakósárga lemezek

gyümölcs illatú hús

a törékeny hús a vágás-

felszínen cseresz-nyepirosra majd

feketére színeződik

vastag, ritkán álló, eltérő hosszú-ságú lemezek

a kalap széle be-göngyölt

rövid, vaskos„ erezett tönk

TERMŐHELY Tömegesen vagy boszorkánykörben nő.

Család RUSSULACEAE Fai Russula claroflava l d é n y nyár-ósz

KROMSARGA GALAMBGOMBA Domború vagy lapos kalapú, élénksárga színű faj; merev fehér húsa enyhe ízű, ehető. Lemezei halványsárgák és többnyire a tönkig elérnek. Húsa és csupasz, hengeres vagy hordó alakú, fehér tönkje idővel vagy sérülésekre megszürkül. . ^ t í í S l • ELŐFORDULÁS Nedves vagy lápos, tőzegmohás talajokon nyírfákkal képez Ém mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben elterjedt, helyenként gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK Russula ochroleuca (lent). Más sárga színű fajok pl. R. helodes, R. raoultii, R. risigallina és az R. solaris spórapora áltálában sötétebb

, - színű és nem színeződnek el; némelyek csípős ízűek.

V Q g ^ ^ Q ^ A R. violipes tönkje lilás árnyalatú.

TERMŐHELY Egyesével vagy tömegesen nő.

felkanyarodó, sűrűn, álló lemezek >

csupasz, száraz, sárga színű kalap •

W 7

fehér, szürkére érő tönk

hengeres vagy hordó alakú tönk Ö L

Méret KALAP 0 5-10 cm TÖNK I 4-10 cm <-> 1-2 c Spóraszín okkersárga Érték

Család RUSSULACEAE Russula ochroleuca l d é n y nyár-ősz

TERMŐHELY Egyesével vagy tömegesen nő erdőben.

FAKÓSÁRGA GALAMBGOMBA Az egyik leggyakoribb erdei lemezes gomba. Domború, fénytelen kalapja okkersárga színű, néha j j zöldes árnyalatú; lemezei fehérek. Fehér tönkje alul kissé vastagabb és szürkés árnyalatú lehet. Törékeny, fehér húsa enyhe ízű. • ELŐFORDULÁS Lombos-és tűlevelű fákkal egyaránt képez mikorrhizát jó vízelvezetésű talajon; mészkerülő. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; Európában gyakori. • HASONLÓ FAJOK R.fellea (122. old.) és a R. claroflava (fent).

a kalap bőre hosszan

lehúzható

fehér, felkanyarodó lemezek

a lemezek zöme eléri a tönköt


csupasz, fénytelen, okker-Kfie* • sárga kalap

a tönk töve idővel halvány-szürkére - változik

Család RUSSULACEAE Faj Russula cyanoxantha Idény nyar-osz

METSZET

• vaskos, piszkosfehér tönk

a kalap színe a zöldtől a borvörösig

sokféle lehet

a kalap csupasz és kissé ragadós •

- - AIIÁ • surun alio, felkanyarodó, piszkosfehér lemezek

KÉKHÁTÚ G A L A M B G O M B A Nagy termetű fa j ; d o m b o r ú , m a j d e l l aposodó ka lap jának közepe besül lyed; színe vál tozatos , a zöldtől a bor-vörös színűig e lő fo rdu lnak pé ldányai . Lemeze i é s vaskos t önk je p i szkos fehérek . Húsa kemény , fehér , lemezei a többi ga l ambgombáé tó l e l térően, n e m törékenyek , h a n e m ér intésre ruga lmasak , tapintásuk o la jos . Értékes , nyersen is ehe tő g o m b a .

• E L Ő F O R D U L Á S L o m b o s fákkal , főként bükkel képez mikorrh izá t , de f enyők alatt is megta lá lha tó ; a s avanyú talaj t kedvel i . Az északi mérséke l t övben széles kö rben e l te i jedt , sokfe lé gyakor i g o m b a . • H A S O N L Ó F A J O K R. integra,

R. vinosa ( lent).

• kemény, de törékeny, jóízű, nyersen is fogyasztható hús

TERMŐHELY Egyenként vagy töme-gesen nő jó vízelvezetésű erdei talajon.

• RUSSULA VINOSA szürkülő galambgomba Fenyők alatt élő faj; borvörös kalapja bama foltos. Húsa jóízű, fehér tönkje vágásra vagy idővel megszürkül. Sűrűn álló, felkanyarodó lemezei sárgás-fehérek, szürkésre érnek. YCJ[

• RUSSULA INTEGRA barnásvörös galambgomba Jellegzetessége az okkersárga spórapor. Változatos színű, hegyvidéki faj, fenyőkkel él együtt. Lemezei vastagok, ritkán állók, majdnem szabadok. Fehér tönkje idővel barnán foltosodik. Merev, fehér húsa mandula ízű. \C}\

Család RUSSULACEAE Faj Russula vesca Idény

TERMŐHELY Egyesével vagy tömegesen nő.

RÁNCOS GALAMBGOMBA Domború, ellaposodó, majd besüllyedt közepű kalapja barnával kevert fakó borvörös színű. Széle fehéres, bordás lehet. Piszkosfehér, lefelé elkeskenyedő tönkjét rozsdabarna foltok díszítik. Kemény, fehér húsa nyersen is ehető, dió ízű. • ELŐFORDULÁS Jó vízelvezetésű erdei talajon lombos- és tűlevelű fákkal egyaránt képez mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt; Európában gyakori faj.

borvörös vagy barnás bor-vörös, de néha világosabb kalap

rozsda-barna foltok a tönk tövén

a kalap szélén látszanak a lemezek

törékeny, fehér, sűrűn álló lemezek

T '

kemény, 1 METSZET fehér hús

majdnem minden lemez eléri a tönköt •—

KALAP 0 5-10 cm TÖNK t 3 -6 cm <-> 1,5-2,5 cm Spóraszín f e h é r Érték

Család RUSSULACEAE Russula aeruginea Idény nyár-ősz

FŰZÖLD GALAMBGOMBA Domború, majd besüllyedt, zöld színű kalapját általában rozsdabarna vagy vörösbarna foltok tarkítják, széle gyakran bordázott. Sűrű, majdnem szabadon álló lemezei fehérek éppúgy, mint hengeres vagy lefelé eikeskenyedő tönkje. Kemény, de törékeny, fehér húsának kissé csípős íze főzéskor eltűnik. • ELŐFORDULÁS Nedves talajú erdőkben nyírekkel képez mikorrhizát; ritkábban fenyők alatt is megtalálható. Elterjedt faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A R. heterophylla húsa keményebb; a R. virescens (131. old.) kalapján apró szemcsék vannak; mindkettő enyhe ízű. Ez a gomba a R. xerampelina (127. old.) , , / zöld változata.

a csigarágott helyeken látható

a kalap fehér húsa

a fiatal kalap sima vagy kissé erezett lehet |

a fényes, zöld kalap közepe sötétebb, gyakran rozsdabarna foltos

I af a fehér tönk rozsdabarna foltos lehet

yL fehér vagy sárgás-fehér lemezek

TERMŐHELY Tömegesen nő fű vagy avar között.

Család RUSSULACEAE Faj Russula puellaris Idény nyar-osz

SÁRGULÓTÖNKŰ GALAMBGOMBA E törékeny fajnak domború, majd besüllyedt közepű, bíbor- vagy vörösbarna a kalapja; közepe néha majdnem fekete, széle világosabb színű; idővel és a sérülések helyén okkersárga árnyalatúvá válik. A kalap szélétől a bőr majdnem a közepéig lehúzható. Ehető, de vékony, fehér színű, szagtalan húsa közepes minőségű. • E L Ő F O R D U L Á S Főleg fenyőkkel, ritkábban lombos fákkal képez mikorrhizát Az északi mérsékelt öv nagy részén elterjedt, beleértve Európát és É-Amerika nyugati részét is. • HASONLO F A J O K A R. odorata erősen gyümölcs illatú és első-sorban tölgy alatt nő. A R. versicolor csípős ízű és tönkje lassan sárgul.

felkanyarodó fényes, kissé vagy szabadon • ragadós kalap álló lemezek «

C 5 a tönk belül • szivacsos, kívül kemény

METSZET

^ Ü ^ a fehér hús narancs-sárgára színeződik I >

surun álló lemezek

TERMŐHELY Nedves erdők-ben elszórtan vagy tömegesen nő.

Méret KALAP 0 3-6 cm TÖNK í 3-6 c m - " 0 , 7 - 1 , 5 cm Spóraszín s á r g á s f e h é r Érték m

Család RUSSULACEAE Russula rosea Idény nyar-osz

PIROS GALAMBGOMBA Nagyon kemény húsú gomba. Fakóvörös kalapja és nem lehúzható bőre különbözteti meg-a sok vöröses árnyalatú galambgombától. Tönkje eléggé rövid, hengeres vagy bunkó alakú; fehér vagy a domború, majd ellaposodó kalap színével azonos. íze kissé csípős, lemezei keserűek. • E L Ő F O R D U L Á S Általában bükkel alkot mikorrhizát; lomberdőkben él, jó vízelvezetésű talajon. Európa bükkös zónájában széles körben elterjedt, gyakori faj. • H A S O N L Ó F A J O K A R. velutipes kalapbőre lehúzható, húsa még törékenyebb. • E G Y É B NEVEK R. rosacea!lepida, rózsás galambgomba

száraz, mail fakóvörös, nem

lehúzható bőrű kalap

a tönk húsa kemény, • de törékeny

TERMŐHELY Egyesével vagy tömegesen nő az erdei talajon.

törékeny, « sűrűn álló lemezek

^ rózsaszín élű, majdnemj (szabadon álló,

í •J'/'// \ sárgásfehér lemezek .

a tönk piszkos- • fehér vagy kalap- ^jgr • színű lehet

Család RussuLACEAE Faj Russula lurci

JÓDSZAGÚ GALAMBGOMBA Az érett gomba kalapjának közepe besüllyedt, sima szélét dérszerű bevonat fedheti. Borvörös színébe gyakran zöld, fekete vagy narancssárga árnyalat keveredik. Jellegzetesen jód-szagú, különösen a tönkje. Spórale-nyomata narancssárga színű. Törékeny, fehér húsa enyhe ízű. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát, de valószínűleg luccal is. Európa-szerte elterjedt, de magtalálható E-Amerikában is.

a bunkós tönk bázisa jódszagú

• fehér tönk

TERMŐHELY Néhány példány nő együtt vagy tömegesen terem.

Méret KALAP 0 3-10 cm TÖNK t 3-7 cm ** 1-2,5 c Spóraszín v i l á g o s o k k e r s á r g a Érték

Család RUSSULACEAE Russula xerampelina Idény nyar-osz

BARNULÓHÚSÚ GALAMBGOMBA Annak ellenére, hogy itt egy fajként tárgyaljuk, a R. xerampelinai több, közel rokon fajra szokták osztani, melyek közös jellemzője, hogy idősödve egyre erősebben hering szagúak és húsuk vasszulfát hatására sötétzöldre színeződik. A csupasz kalap színe sötétvöröstől a zöldig változhat; a hengeres tönk gyakran vörösbarnán foltos; az egész termőtest éretten megbarnul. Frissen ehető. • ELOFORDULAS A különböző fajok eltérő élőhelyeken -erdőkben, homokdűnéken - fordulnak elő, főleg fenyőkkel, ritkábban lombos fákkal képeznek mikorrhizát. E néhány közeli rokon faj elterjedt és gyakori gombája az északi mérsékelt övnek. • EGYEB NEVEK R. erythropoda.

egyes példányok • kalapjának közepe besüllyedt

vasszulfát hatására meg-zöldülő hús •

• felkanyarodó, sűrűn álló, törékeny lemezek

fehér, idővel barnára érő hús

megvastago-dott vagy hengeres tönk

- • a kalap lehet vörös, fekete középpel, barnás-bíbor vagy zöld

TERMŐHELY Fák alatt tömegesen nő.

Család RUSSULACEAE Faj Russula paludosa Idény nyar-osz

LÁPI GALAMBGOMBA Nagy termetű, mutatós galambgomba, a többi Russula fajnál magasabb. Domború, majd benyomott közepű, narancsvörös kalapján sárgás foltok lehetnek, felülete nedvesen kissé ragadós. Sűrűn álló, felkanyarodó lemezei aranysárgára érnek. A lemezek éle és a kalap széle gyakran piros. A hengeres, bunkós vagy hasas tönk fehér, rózsás árnyalatú lehet, idővel széle piros kissé megszürkül. Ehető, kemény lehel de törékeny húsa enyhe ízű, de 1. a Hasonló fajokat! • ELŐFORDULÁS Mohos, "fehér, rózsás savanyú talajú fenyvesekben ^"J"/" '" , ö n t . . . .

J k , . , ,, , idővel megszürkül

terem. Az északi mersekelt övben elterjedt, helyenként gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK A mérgező és csípős ízű R. emetica (lent) kalapján nincsen sárga szín.

TERMŐHELY Tömegesen vagy elszórtan terem, általában savanyú talajon.

a kalap közepe sárgára

fakulhat

a kalap felszíne nedvesen kissé ragadós

sűrűn álló, halványsárga

Méret KALAP 0 8-16 cm TÖNK | 10-15 cm «->• 1-3 cm Spóraszín világos okkersárga Érték

Család RUSSULACEAE Faj Russula emetica Idény nyar-osz

HÁNYTATÓ GALAMBGOMBA Domború vagy kissé benyomott közepű, skarlátpiros kalapjának csupasz, fényes felszíne nedvesen ragadós. Hengeres, fehér tönkjének hámló a bőre. Törékeny, szagtalan fehér húsa nagyon csípős ízű, amely el-fogyasztása után gyorsan hányást okoz, de többnyire nem túlságosan mérgező. • ELŐFORDULÁS Főként fenyőkkel él együtt nedves talajon. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK Változata a R. e. var. betularum kisebb, öregen fehér színű, mocsaras helyeken, nyírfák alatt nő. A R. emeticella bükk alatt terem, csípős ízű. Az Amanita muscarina (146. old.) kalapján fehér foltok vannak, gallérja és gumós tönkje van.

eléggé sűrűn álló lemezek

TERMŐHELY Tömegesen vagy egyesével nő, nedves helyeken, fenyőfák alatt.

domború vagy kissé benyomott, csupasz, általában fényes,

skarlátpiros kalap

• kissé hámló, hengeres tönk

ek

finoman bordázott kalapszél

felkanyarodó vagy szabadon álló, fehér vagy sárgásfehér lemez

Család RUSSULACEAE Faj Russula mairei l d é n * nyár-ősz

e r e KALAP 0 3-7 cm TÖNK * 3—5 cm * * 0,7-2 cm Spóraszín f e h é r

Család RUSSULACEAE Russula fragilis nyár-ősz

TÖRÉKENY GALAMBGOMBA Kis termetű faj; legjobban kézi nagyítóval azonosítható, mivel az a jellemzője, hogy fehér vagy sárgásfehér lemezeinek fűrészes az éle. Domború vagy benyomott közepű kalapja vörös és bíbor színű, csöppnyi zöldes árnyalattal; közepe néha megsötétül. A fehér tönk alul kissé kiszélesedik. Törékeny, fehér húsa nagyon csípős ízű, mérgező. • ÉLŐFORDULÁS Lombos- és tűlevelű fákkal képez mikorrhizát, erdős vidékeken; leggyakrabban nyírrel és tölggyel. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt, helyenként gyakori gomba. • EGYÉB NEVEK R.fallax.

m >

* a kalap sötét bíborszínű, bíborvörös vagy zöldes árnyalatú

eléggé sűrűn álló, fehér vagy sárgás-fehér lemezek > <

fűrészes élű lemez

a kalap sötét közepe bemélyedt j


a kalaj TERMŐHELY Tömegesen vagy kis kissé bordás csoportokban, néha egyesével terem.

kissé kiszélesedő, i fehér tönk

BÜKKFA-GALAMBGOMBA Domború majd kiterülő, élénk skarlátvörös kalapú faj; csupasz, fénytelen bőre nedvesen ragadós. Kissé bunkós, piszkosfehér tönkjének csupasz a felszíne. Törékeny húsa kémény, fehér színű, kissé kókusz vagy méz illatú. • ELŐFORDULÁS Erdős vidékeken bükkfák alatt él. Európa és Ázsia bükkös zónájában széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK Russula emetica (128. old.). Az ehető, de kisebb R. velenowskyi jellemzően nyírfák alatt terem.

domború, élénk skarlát-vörös kalap

felkanyarodó, törékeny lemezek

kissé bunkós tönk •

eléggé sűrűn álló, szürkéskék árnyalatú, fehér lemezek

csupasz, fénytelen, csiga rágta kalapfelszín

TERMŐHELY Tömegesen vagy egye-sével nő, jó vízelvezetésű erdei talajon.

Család RUSSULACEAE ^ Russula sanguinaria l d é n * nyár-ísz

VÉRVÖRÖS GALAMBGOMBA Enyhén mérgező faj; domború vagy bemélyedt közepű kalapja vérvörös, vörös csíkos tönkje idővel szürkés rózsaszínűre változik. Törékeny fehér húsa kicsit csípős ízű, spóralenyomata halvány okkersárga. • ELŐFORDULÁS Meszes talajon főként fenyőkkel képez mikorrhizát. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A R. helodes tönkje világosabb, idővel még szürkébbre színeződik; tőzegmoha között terem.

a piros csíkos tönk idővel szürkés rózsaszínűre színeződik

TERMŐHELY Egyesével vagy tömegesen nő savanyú talajon.

- • törékeny, fehér hús

törékeny, sárgásfehér vagy okkersárga lemezek

a lemezek kissé lefutók lehetnek *

a kalap vékony bőre - vérvörös

hengeres vagy • js kihegyesedő tönk , '

Méret KALAP 0 5-10 cm TÖNK t 4 -7 cm ** 1-2 cm Spóraszín k r é m s z í n ű Érték J g

Család RUSSULACEAE Russula undulata Idény nyár-ősz

FEKETÉSVÖRÖS GALAMBGOMBA Eléggé húsos faj; domború kalapjának közepe majdnem fekete és általában besüllyedt; a kalap többi része bíboribolya színű, gyakran sárga foltos. A kalap színe erősen kontrasztos a fehér vagy sárgásfehér tönkkel és a lemezekkel. A tönk meglehetősen rövid, bunkó alakú, a lemezek sűrűn állók és felkanyarodók. A fehér vagy szürkésfehér hús kissé csípős ízű, ehetetlen. • ELŐFORDULÁS Tölgy-fákkal él együtt; néha más lombos fák alatt is nő. Az északi mérsékelt övben elterjedt gomba. • HASONLÓ FAJOK A R. brunneoviolacea és a R. romellii spóralenyomata sötétebb. qp • EGYÉB NEVEK R. atropurpurea. T

a kalap közepe majdnem fekete

a bíbor- vagy ibolyaszínű kalapon sárga foltok lehetnek

rovid, fehér vagy sárgásfehér tönk • -

felkanyarodó, fehér vagy sárgás-fehér, sűrűn álló lemezek •

TERMŐHELY Erdős területeken tömegesen nő tölgyek alatt, főként savanyú talajon.

Család RUSSULACEAE Russula sardonia l d é n y nyár-ősz

CLTROMLEMEZŰ GALAMBGOMBA Mutatós, viszonylag nagy termetű faj. Domború, fényes, sötét bíborszínű kalapjának színe ellentétet alkot citrom-sárga lemezeivel. Bíborszínű vagy bor-vörös tönkje bunkó alakú. Enyhén gyümölcs illatú, csípős ízű. Lemezei és fehér húsa ammónia hatására rózsaszínűre változik. • ELŐFORDULÁS Leginkább erdei fenyő alatt nő. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt. • HASONLÓ FAJOK A R. queletii kisebb, lemezei és spóralenyomata világosabb. Nem reagál ammóniával és csak alig csípős. • EGYÉB NEVEK R. drymeia.

w r r i j j r

• I

felkanya-

V

I rodó vagy 1 kissé lefutó f lemezek

TERMŐHELY Tömegesen nő fenyők alatt.

• sötét bíborszínű vagy bor -vörös kalap

csupasz, fényes, domború ' kalap

• sűrűn álló, citromsárga vagy okker-sárga lemezek

szürkés árnyalatú, bíborszínű vagy borvörös tönk

Méret KALAP 0 4-10 cm TÖNK J 4-10 cm <-> 1-2,5 cm Spóraszin h u | v á n y

Család RUSSULACEAE Fai Russula v Idény nyir-ősz

VARASHÁTÚ GALAMBGOMBA E kemény húsú faj legjobban szemcsés, sárgászöld vagy kékeszöld színű, gyorsan mezőkre repedező kalapfelszíne alapján azonosítható. A kemény tönk fehér, de bázisa kissé barnás lehet. Törékeny, fehér lemezei sűrű állásúak, felkanyarodók. Húsa vasszulfát hatására narancsos rózsaszínűre változik. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, pl. bükkel képez mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A R. cutefracla színe sötétebb zöld és a kalap szélétől kezdve berepedezik. Nem reagál vasszulfáttal

domború, majd la-pos, szemcsés vagy korpás felszínű kalap «

a kalap fel-színe mezőkre t repedezik

sargas- vagy kékeszöld f kalap

barna bázisú, fehér tönk •—

TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban terem jó vízelvezetésű erdei talajon.

APRÓ, SIMA KALAPÚ GOMBÁK

N agyon sok apró termetű, kis kicsi, fehér spórájú fajait ismertetjük. E kalapú gomba tartozik ide, számos gombák kalapja finoman hamvas lehet, de

nemzetségből és családból. Ebben a könyv- nem találhatók rajtuk szőrök, szálak vagy ben elsősorban a Tricholomataceae család pikkelyek (142-144. old.).

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Lyophyllum palustre Idény nyár-ősz

LÁPI SZÜRKEFÜLŐKE A vékony, halvány szürkésbarna tönkön domború, majd kiterülő, középen kissé bemélyedő, szürkés-barna kalap ül. A kalap felülete a szélétől a közepe felé bordázott; húsa vékony, kissé lisztszagú, nem fogyasztható. A fehér vagy halványszürke lemezek felkanyarodók, közepesen sűrűn állók. • ELOFORDULÁS Csak lápos helyeken nő, tőzegmoha között, melyet végül elpusztít. Sokfelé előfordul az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Más fajok is élnek tőzegmohában, pl.: Galerina paludosa, G. tibiieystis, Omphalina sphagnicola és a 0. philonotis, melyek spórái általában barnák, lemezeik lefutók. • EGYÉB NEVEK lápi álpereszke. TERMŐHELY Tömegesen vagy boszorkánykörben nő

lápokban, tőzegmoha között.

KALAP 0 1-3 cm TÖNK 1 4 - 8 cm <-> 1-3 mm Spóraszín f e h é r Érték

Család TRICHOLOMATACEAE F a ' Baeosporu i myosura Idény ősz-késő ősz

domború vagy lapos, besüllyedi r

hosszú, gyökere-ző, szürkés-

a kalap szélétől a közepe felé futó

DERESTÖNKŰ FENYŐFÜLŐKE A kicsi Baeospora nemzetségbe tartozó világosbarna gomba száraz kalapja lapos, közepén kicsi púp van; tönkje szemcsés. Penészszagú, jellegtelen ízű. Lemezei majdnem szabadok. • ELŐFORDULÁS Parkokban és erdőkben él fenyőtobozokon vagy tobozpikkelyeken. Elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A szintén világosbarna B. myriadophylla lemezei többé-kevésbé lilák. Elsősorban korhadó fenyő ágakon nő, általában ritka. Fenyőtobozokon él még a Strohilurus esculenlus (133. old.) is.

száraz, világos-barna kalapfelszín

TERMŐHELY Fenyőtobozokon vagy szétesett pikkelyleveleiken nő, egyesével vagy kis csoportban.

sűrű. keskeny, világos-szürke lemezek

METSZET

felkanyarodó • vagy szabadon álló lemezek

Család TRICHOLOMATACEAE F a f Strobilurus esculentus késő ősz-tavasz

M é r e l KALAP 0 0,5-3 cm TÖNK I 2 -5 cm < * 1-2,5 mm Spóraszín s i r g á s f e h é r

Család TRICHOLOMATACEAE F a j Mycena inclinata l d é "y ősz-kora tél

LUCOS TOBOZFÜLŐKE E kicsi gomba barna kalapja domború, széle vékony; sima, narancssárga tönkjének fehér a csúcsa. Kemény, fehér húsa jószagú. Ehető, de kis termete miatt nem érdemes szedni. • ELŐFORDULÁS Csak luctobozokon nő, általában már földdel fedetteken, de nedves területeken néha megtalálható föld felettieken is. ^ ^ H ^ Európában és Ázsia lucos övében széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A S. stephanocystis és a S. tenacellus kéttűs fenyők tobozán él. A kis Collybia fajok (67., 111-113. old.) " leginkább csak mikroszkóppal azonosíthatók.

közepesen • sűrűn álló. fehér lemezek

vékony, éles kalapszél

• ragadós, barna kalap

hullámos, * felkanyarodó . lemezek

csoportokban. TERMŐHELY Lucosokban nő kis

a tönk bázi-sa gyökérszerű fonalakkal rögzül a tobozon

CIFRA KÍGYÓGOMBA Harang alakú kalapjának széle feltűnően fogazott és sugarasan bordás. Kemény tönkje csúcsán fehér, alul vörösbarna. Azonosításában segítséget nyújt csípős íze. • ELŐFORDULÁS Az idős fatuskókat kedveli öreg erdőkben. Általában tölgyfák elhalt részein nő, néha megtalálható más lombos fákon is, pl. a szelídgesztenyén. Európában és E-Amerikában közönséges faj, helyenként gyakori. • HASONLO FAJOK A Mycena maculata gomba illatú, kalapszéle sima, tönkje bíborbarna. Ritkább és nem is feltűnő faj.

merev, sima felszínű tönk

a tönk bázisa

vörösbarna élénk

TERMŐHELY Csoportosan nő korhadó faanyagon.

vörös foltok a szürkésbarna vagy

fehéresszürke kalapon

a fiatal példányok

METSZET

felkanya-rodó lemezek

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena arcangeliana Idény ősz-tél eleje

OLAJSZÜRKE KÍGYÓGOMBA Ezt a fajt termőhelyén nehéz azonosítani, annak ellenére, hogy a fiatal példányok tönkje lila. Kalapja a harang alakútól a domborúig bármilyen formájú lehet és különböző fakószürke árnyalatokban fordul elő. Jól záródó dobozba helyezve néhány perien belül erős jódszagot áraszt. • ELOFORDULAS Kertekben, temetőkben, parkokban, tápdús talajú erdőkben, élő fák vagy bokrok tövének mohás kérgén, fatörmeléken vagy lehullott ágakon él. Európa-szerte elterjedt, gyakori faj. • EGYÉB NEVEK M. oorliana. ""• ""pasz

felületű tönk

TERMŐHELY Gyakran tömegesen nő különféle faanyagon.

sűrűn álló, fehér vagy rózsaszínű lemezek


• domború vagy harang alakú kalap

f i , t barnásszürke, néha lilás árnyalatú hús

METSZET

Méret KALAP 0 1-2,5 cm TÖNK t 3 - 7 cm «-• 2 - 3 mm Spóraszín fehér Érték

Család TRICHOLOMATACEAE F a ' Mycena olivaceomarginata l d e n y ősz

RÉTI KÍGYÓGOMBA Kalapszíne a szürkésbarnától a sárgáig és a rózsaszín árnyalatokig bármilyen lehet, ezért legjobban kézi nagyítóval határozható meg. Tönkhöz nőtt lemezeinek éle zöldesbarna. Tönkje eléggé törékeny, húsa vékony, számos Mycena fajhoz hasonlóan, retekszagú; egyes változatok gyengén salétromsav szagúak. • ELOFORDULAS Mohos gyepekben és kaszált vagy legeltetett réteken található. Európa-szerte gyakori. • HASONLÓ FAJOK Más Mycena fajok lemezéle is lehet színes: piros - a faanyagon élő M. rubromarginata és a tobozokon található M. seyneii; sárga - a fű között vagy avarban növő M. citrinomarginata és a M. flavescens esetében. • EGYÉB NEVEK M. arenacea.

sugár irányú barázdák a kalapon -

METSZET

TERMŐHELY Egyesével vagy tömegesen nő a rövid fűben.

- a lemez éle halvány zöldesbarna

közepesen sűrűn álló, halványszürke lemezek

• szürkésbarna vagy világosabb kalap-színű tönk

domború vagy kúpos kalap

hullámos, tönkhöz nőtt lemezek

barna vagy szürke kalap, néha sárga vagy rózsaszínű árnyalattal

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena epipterygia " • W nyár-tél eleje

ENYVES KÍGYÓGOMBA Egyike a viszonylag kevés, nyálkás felületű 4 Mycena fajnak. Élénksárga tönkjéről ismerhető fel; gyakran rozsdás árnyalatú, de egyébként eléggé változatos a gomba mérete, alakja és a színe. Kissé liszt vagy avas szagú. • ELŐFORDULÁS Növényi hulladékon - főként fenyőn - él erdőkben, de savanyú talajú nyíltabb, szedres vagy páfrányos lomberdőkben is meg-található. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK A nyálkás Mycena fajok között legvastagabb nyálka a Mycena rorida tönkjét fedi, melyen a tönknél vastagabb réteg található. A nádon növő, erősen lefutó lemezű M. belliae tönkje alig nyálkás.

a kalap általá- • ban szürke és barázdált

• eléggé merev, nyálkás, sárga tönk

tojás alakú, dombo-rúra vagy kúposra

nyíló kalap

TERMŐHELY Tömegesen vagy kis csoportokban nő moha között.

M é r e t KALAP 0 0,5-2,5 cm TÖNK C 3-8 cm •••» 1-2,5 mm Spóraszín s á r g á s f e h é r Érték

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena leptocephala Idény nyár-tél

SALÉTROMOS KÍGYÓGOMBA Harang alakú vagy kúpos, halványszürke vagy ólomszürke kalapja nedvesen feltűnően barázdált. Tönkje és vizenyős húsa törékeny. Ez és még más gyakoribb Mycena fajok is salétrom-sav vagy ammónia szagú. • ELOFORDULÁS Mohás legelőkön magas fű között, erdei avarban vagy nádon nő. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt, gyakori gomba. • HÁSONLÓ FAJOK A M. abramsii általában nagyobb és nem annyira szürke a kalapja; lombos fákon nő. Az erőteljesebb termetű M. stipata kalapja ragadós, fenyőtuskókon nő.

A M. capillaripes lemezszéle (kézi nagyítóval látható) piros, fenyő-törmeléken nő. Mindegyik ammónia szagú. • EGYÉB NEVEK M. chlorinellal ammoniaca.

barázdák a világos-szürke vagy ólom-• szürke kalapon

METSZET

/ \ I fel- / kanyarodó lemezek

TERMŐHELY Egyenként vagy tömegesen nő mohos legelőkön.

törékeny, vizenyős, ammónia szagú hús *

eléggé ritkán álló, halványszürke lemezek

Család TRICHOLOMATACEAE F a j Mycena fdopes

UREGESTÖNKC KÍGYÓGOMBA Legjobban mikroszkóppal határozható meg, mert akkor látszanak tüskés cisztidái. Egyéb jellegzetessége még a törékeny tönk, a szürke színezet és a fertőtlenítő szag. Kalapja és tönkje fehéren hamvas, a kalap közepe barázdált. • ELŐFORDULÁS Főként lomberdőkben él humuszos talajban vagy törmelékes avarban; fenyőfák alatt, fenyőtűkön is megtalálható. Gyakran nő csalán között, erdei utak mentén. Európa-szerte elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK M. arcangelica (\\9. old.). A M. metala rózsás árnyalatú és a savanyúbb talajt kedveli, fenyők alatt. Mindkét gomba fertőtlenítő szagú és mikroszkóp alatt nagyon hasonlóak.

• EGYÉB NEVEK M. vitilislvitrea.

TERMŐHELY Többnyire egyesével nő.

M é r e t KALAP 0 0,8-2 cm TÖNK I 6-10 cm « 1-2 mm

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena haeniatopus Idény nyar-osz

VÉRZŐ KÍGYÓGOMBA A gomba harang alakú, vörösbarna kalapja finoman deres, széle fogas. Amikor a törékeny, vörösbarna tönk - ami szintén deres felületű -megsérül vagy eltörik, a vékony, vizenyős hús sötét vérvörös nedvet ereszt. • ELŐFORDULÁS Korhadó fákon nő erdőkben. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A M. crocata (119. old.) tejnedve narancssárga; a M. inclinata (133. old.) sűrű csoportokban nő, de nincs nedve; a M. sanguinolenla kisebb és karcsúbb, lemezeinek éle vörösbarna, ^ ^ ^ . . . , , , , , , tobbe-kevesbe tejnedve voros es avarban no. harang alakú • EGYÉB NEVEK M. haematopoda JP 11 ! . kalap

• SPINELLUS FUSIGER A Mycena fajokon gyakori élősködő gomba. Úgy néz ki, mint egy kis gombostű a tűpárnában. Közeli rokonságban van a kenyérpenésszel. ]


TERMŐHELY A termőtestek sűrű csoportokban nőnek.

Család TRICHOLOMATACEAE F a j Mycena galopus l d é n y késő nyár-léi

FEHÉRTEJŰ KÍGYÓGOMBA Igen változékony faj; legkönnyebben a tönkben termelődő, bőséges fehér tejnedve (a tönk tövénél észlelhető legjobban) és a többi Mycena fajéhoz képest ritkán álló lemezei alapján lehet azonosítani. Itt a szürke változat látható, de teljesen fehér vagy fekete példányai is léteznek. A fekete változatot (var. nigra) önálló fajként, M. leucogala néven is emlegetik. Gyenge retekszaga van. Fogyasztása nem ismert, de méretét tekintve nem is érdemes. • ELŐFORDULÁS Mindenféle erdőtípusban megtalálható, fenyőtűkön vagy lombavaron; nyíltabb termőhelyeken is megél, humuszos talajon. Európa-szerte elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A M. erubescens nek kevés, fehér tejnedve van, lassan színeződik barnásvörösre; húsa keserű.

felkanyarodó lemezek «

• domború, általában szürke kalap, sugár irányú barázdákkal

a törött tönk fehér • nedvet ereszt

J • ritkán álló, TERMŐHELY Egyesével vagy fehér lemezek csoportosan nő.

KALAP 0 0,5-2 cm TÖNK I 3-7 cm <-» 1 -2 mm Spóraszín s á r g á s f c h é r Érték t p .

TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena acicula Idény tavasz-tél eleje

NARANCSVÖRÖS KÍGYÓGOMBA A faj meghatározásához sárga szegélyű, élénk narancssárga kalapja és áttetsző sárga tönkje nyújt segítséget. Az apró termetű, avarlakó Mycena fajok közül valószínűleg ezt a legkönnyebb azonosítani. Hosszú, karcsú tönkje és domború, harang alakú kalapja egyaránt finoman deres. Felkanyarodó, inkább széles, világossárga lemezei ritkán állnak. • ELŐFORDULÁS Avar- és kéregtörmeléken él nedves helyeken, csalán alatt, erdőkben és sövényekben. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori gomba az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A Rickenella fibula (36. old.) lemezei lefutók, íveltek.

áttetsző, sárga * tönk

EV

domború vagy harang alakú,

-• bordázott kalap

• a narancs-sárga kalap széle sárga

TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban, nagyon gyorsan nő.

hosszú, karcsú

tönk

finoman hamvas

finoman deres

A . A.

kalapfelszín *

a tönk

1 / 1 \ 7 V \ V A ,' A 1

/ V V v V

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena flavualba Idény ősz

SÁRGÁSFEHÉR KÍGYÓGOMBA E faj jellegzetessége, hogy domború vagy kúpos, finoman bordázott, fakósárga kalapján sötét „szemfolt" lehet. Lemezei fehérek. Törékeny tönkje áttetsző sárgásfehér. Vékony fehér húsa kissé retekszagú és -ízű. • ELŐFORDULÁS Mohos réteken nő, de megtalálható erdőkben, fenyők avarjában. Európa-szerte elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK Könnyen összetéveszthető más sárgásfehér gombákkal, pl. egyes Hemimycena fajokkal.

• kúpos vagy doniború kalap

m felkanyarodó, ritkán álló, a tönkhöz foggal csatlakozó lemezek *

• a kalap felszíne finoman bordázott

• MYCENA ADONIS piros kígyógomba Meglehetősen ritka faj; korall-piros kalapja idővel megfakul, fehér tönkje áttetsző. J 0 (

sötét „szemfolt" a kalap közepén

TERMŐHELY Hatalmas tömegben, gyakran százasával nő.

Érték KALAP 0 0,5-2 cm TÖNK I 3-5 cm •-»• 1-2 mm Spóraszín piszkosfehér

Család TRICHOLOMATACEAE F a í Marasmius androsaceus l d é nV nyár-késő ősz

TERMŐHELY Tömegesen nő változatos termőhelyeken.

LÓSZŐR SZEGFŰGOMBA E fajnak nagyon vékony, különlegesen merev fényes tönkje és domború, lapos tetejű, sötét közepű világosbarna kalapja van, sugaras barázdákkal és ráncokkal. Lemezei közvetlenül a tönkhöz nőttek, míg sok Marasmius faj tönkje körül kis gyűrű látható. Sűrűn összenőtt, lószőrszerű gombafonalaival kapaszkodik meg az aljzaton. Finom illata és enyhe íze van, de étkezésre nem alkalmas. • ELŐFORDULÁS Fenyvesekben él, lehullott tönkh(r_ n ö t t

fenyőtűkön vagy apró fatörmeléken; fenyéreken és homokdűnéken is megtalálható. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK A Micromphale perforans tönkje finoman pelyhes, szaga rothadt káposztára emlékeztet.

sugarasan barázdált, világosbarna

kalapfelszín

lószőrszerű gombafonalak

csupasz, fényes

tönk

Család TRICHOLOMATACEAE F a i Micromphale foetidum l d é n>' ősz-késő ősz

BÜDÖS SZEGFŰGOMBA Ezt az eléggé kicsi gombafajt gyakran egyedül csak erős, rothadt káposztára emlékeztető szagáról lehet észrevenni. Domború, sima, narancsbama kalapjának sötétebb színű a közepe, vékony, felkanyarodó széle bordázott. Üreges tönkje bársonyosan fekete, felül vastagabb. • ELŐFORDULÁS Kizárólag lombos fák lehullott ágain él erdőkben; kedveli a meszes talajt. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, de nem gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A M. brassicolens lehullott bükkágakon és leveleken él. Világosabb lemezei sűrűbben állnak. A M. perforans kisebb és fenyőtűkön található. Mindkét faj büdös szagú. • EGYÉB NEVEK Marasmius foetidus, undorító szegfűgomba.

ritkán álló, gyakran villásan elágazó, össze-« kötött lemezek

felálló, vékony kalapszél

a bordázott kalap nedvesen • sötétebben csíkos

kissé kocsonyás, vörösbarna hús

TERMŐHELY Sűrű csoportokban nő lombos fák maradványain.

szürkésbarnára száradó, narancs-barna kalap

M e r e l KALAP 0 0 ,5 -3 cm TÖNK j 1 -4 cm <-> 2 -4 mm Spóraszín p i s z k o s f e h é r

Család TRICHOLOMATACEAE Fa' Marasmiellus ramealis Idény nyár-ősz

FÁNTERMŐ SZEGFŰGOMBÁCSKA Ennek az apró Marasmiellus fajnak sárgásfehér vagy világosbarna, domború de idővel ellaposodó, finoman ráncos és barázdált kalapja van. Rövid, görbe, világos bőrszínű tönkjének tövét halvány pelyhek fedik. Tönkhöz hasonló színű húsa vékony, rugalmas és rostos. Széles lemezei ritkán állnak; sima felületű, orsó vagy ellipszoid alakú spóráinak mérete 9 x 3µm. • ELŐFORDULÁS Nedves erdőkben, elhalt ágakon vagy gallyakon és szedervesszőkön nő. A szárazságot is elviseli. Európa-szerte elterjedt, gyakori faj. • HASONLO FAJOK A M. candidus kalapja kisebb és fehé-rebb, tönkjének bázisa fekete. A M. vaillanlii elhalt füveken, sásokon, szittyókon él. Mindegyik ritkább, kímélendő faj.

• EGYÉB NEVEK Marasmius ramealis, fántermő szegfűgomba.

széles, ritkán álló lemezek •—


a kalap felülete finoman ráncos

és barázdált

-• világos színű pelyhek a görbe tönk bázisánál

sárgásfehér vagy •— világosbarna kalap

• tönkhöz nőtt, piszkos-fehér vagy rózsaszínes sárga lemezek

bázisa * felé vöröses, világos bőr-színű tönk

Család CORTINARIACEAE Faj Galerina calyptrata

SÜVEGES TURJÁNGOMBA Kicsi, karcsú, mézbarna gomba; bordázott kalapja szárazon halvány sárgásbarna színű. Vékony, világosbarna húsa és lemezei általában lisztszagúak. Tönkje hosszú, vékony és sima. A hasonló fajoktól csak mikroszkópos vizsgálattal lehet elkülöníteni; spórái rücskösek, széles orsó alakúak, külső faluk a belsőtől hólyagszerűen elválik. • ELŐFORDULÁS Mohos gyepekben vagy nedves erdőkben él. Sokfelé megtalálható, de pontos elterjedése még nem tisztázott. • HASONLÓ FAJOK A G. hypnorum spórái eltérnek - külső faluk nem válik le. A G. sphagnorum csak tőzegmoha között él, tönkjén gallérzóna van. Számos Galerina faj él mohán vagy korhadó faanyagon.

apró, domború, erősen barázdált kalap •


M é r e t KALAP 0 0,3-0,8 cm TÖNK t 3-5 cm < » 1-2 mm Spóraszín o k k e r b a m a Érték ^

Család BOLBITACEAE Faj Conocybe lactea Idény nyár-ősz

TEJFEHÉR HARANGGOMBA A Conocybe fajok többségével ellentétben, ezt a gombái mikroszkóp nélkül is fel lehet ismerni hosszúkás, sárgásfehér kalapjáról. A sima kalap finoman bordázott, idővel kissé megráncosodik. Lemezei sűrűn állnak, világos rozsdabarna színűek. A tönk felülete finoman deres és rovátkolt. A hús vékony és törékeny. • ELŐFORDULÁS Fű között nő - általában termékeny talajú gyepekben. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK A Bolbilius lacteus kalapja lapadós, spórái kisebbek; 9,5 x 5,5 pm, míg a C. lacleaé 12,5 x 8 pm. A Galerina fajok (91., 140. old.) lemezei

általában ritkábban állnak és A A tönkhöz nőttek.

• r ^ r r • EGYÉB NEVEK tejfehér VUKU.̂ TU^* szemétgomba.

TERMŐHELY Néhány gomba nő együtt vagy tömegesen terem.

a sima kalapfelszín idővel kissé

megráncosodhat

• megnyúlt, sárgásfehér kalap

a lemezek • kezdetben felkanyarodók, majd szabad-dá válnak

Család STROPHARIACEAE Faj Psilocybe semilanceata Idény nyár-ősz

HEGYES BADARGOMBA Jól ismert, hallucinogén anyagot tartalmazó gomba. Elegáns, kúpos kalapjának közepe csúcsos; a fiatal példányokon bordázott, zöldesszürke színű; bordázata gyorsan eltűnik és sárgásfehérre szárad. Karcsú tönkje kalapszínű, de a bázisnál kék. Sárgásfehér húsa must illatú. Elfogyasztva kórházi ápolást igénylő mérgezést okoz. • ELŐFORDULÁS Fűcsomók között terem műtrágya mentes réteken és legelőkön. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt faj. • HASONLÓ FAJOK A Psilocybe fimetaria kalapján fehér burokmaradvány van. Lótrágyán fordul elő. • EGYÉB NEVEK lándzsagomba, hegyes trágyagomba.

• a nedvesen bordás és zöldes-szürke kalap szárazon sárgás-fehér, bordázata eltűnik

közepesen sűrűn álló, felkanyarodó vagy majdnem szabad

lemezek •

világos zöldes-szürke, bíborló feketére érő lemezek

a tönk bázisa néha kék

TERMŐHELY Egyenként vagy tömegesen terem.

-• a kalap felülete sima, gyakran ragadós 1

METSZET

általában kanyargós, hosszú, karcsú tönk

a tönk általában kalapszínű •—

Méret KALAP 0 0,5-2 cm TÖNK t 4-10 cm 2-3 r Spóraszín b f b o r | ó fekete Érték * Család COPRINACEAE Fai Panaeolus foenisecii l d é n y késő tavasz-ősz

RÉTI TRÁGYAGOMBÁCSKA Réteken nagyon gyakori faj; félgömb alakú vagy kiterülő, sima kalapja vörösbarna; hasonló színű tönkjének hamvas a felszíne. Kalapja megszáradva sávossá válik, felülete apró, lapos lemezekre töredezhet. Lemezei eléggé ritkán állnak, szabadok. A többi Panaeolus fajtól eltérően, melyek lemezei és spóralenyomata fekete, e fajé barna színű; mikrosz-kóp alatt láthatók rücskös felszínű spórái. Húsának kellemes, vörösbarna, X ... hamvas felu-tuszeres illata van. tetű tönk » • ELFORDULÁS Nedves réteken él. Európa-szerte nagyon gyakori faj, de világszerte megtalálható a megfelelő termőhelyeken. • HASONLÓ FAJOK A P. aler lemezei feketék, spórái sima felületűek. • EGYÉB NEVEK Panaeolina foenisecii.

TERMŐHELY Nitrogénben gazdag lalajon - különféle gyepekben, legelőkön - tömegesen nő.

száradáskor a kalap

vörösbarna, világos barnára

a kalap fel-színe apró lemezekre tőre-

APRÓ, DÍSZÍTETT KALAPÚ GOMBÁK

A z alábbi gombák termőteste az L ± 1 előző részben (132-141. old.) be-

mutatott fajokhoz hasonlóan nagyon kicsi, kalapfelszínük viszont változatosan díszí-tett, de sohasem sima. Szintén sok család és

számos nemzetség gombája sorolható ide. Kalapjuk felszíne lehet szálas vagy pikke-lyes, esetleg szemcsés, vagy pl. a Coprinus dissemiatus (143. old.) kalapjához hason-lóan, finom szőrök fedhetik.

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Crinipellis scabella Idény nyár-ősz

PIKKELYES ÁLSZEGFŰGOMBA Domború kalapjának közepe púpos vagy besüllyed-het. Az apró, selymes, világosbarna szőröcskéi körkörösen helyezkednek el rajta, ettől felülete finoman filces. Sugár irányú sávjai is lehetnek. Szívós húsa piszkosfehér; szaga, íze jellegtelen. • ELŐFORDULÁS Száraz gyepekben, műtrágya-mentes kaszálókon, legelőkön és homokdűnéken található. Helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A mérsékelt övben csak néhány Crinipellis faj él. Egy trópusi faj, a C. perniciosa a kakaófák pusztulását okozza. • EGYÉB NEVEK C. stipitaria, Marasmius stipitaria, pikkelyes szegfűgomba

felkanyarodó vagy majdnem szabad lemezek

• a kalap-felszínre lapuló selymes, világos-barna vagy vörösbarna szőrök

közepesen ritkán álló, vas-tag, eléggé

* szívós, piszkos-fehér lemezek

TERMŐHELY Egyesével vagy tömegesen nő elhalt növényi szárakor!.

M é r e t KALAP 0 0,5-1,5 cm TÖNK 11,5-3,5 cm <-> 1-2 mm Spóraszin fehér Érték m

Család TRICHOLOMATACEAE Asterophora parasitica

F Á T Y O L O S ÉLŐSDIGOMBA Szürke színű, selymesen szálas kalapú és tönkű gomba; vastag, ritkán álló lemezei a tönkhöz foggal csatlakoznak. Étkezésre alkalmatlan. • ELŐFORDULÁS Lactarius és Russula fajok (főként a R. nigricans) rothadó termőtestén él, erdei termőhelyeken. Szórványosan elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Rothadó lemezes gombákon élő egyéb fajok; az apró pöfetegre emlékeztető Asterophora lycoperdoides; a Lepista nebularison (40. old.) élő Volvariella surrecta; néhány apró Collybia faj.

TERMŐHELY Kis csoportokban nő gombák termőtestén.

Család COPR1NACEAE ^ Coprinus disseminatus Idény tavasz-kora ősz

TERMŐHELY Nagy tömegben terem tuskókon.

törékeny, piszkosfehér tönk

SEREGES TINTAGOMBA Harang alakú kalapja fiatalon sárgásfehér, éretten szürke, közepe mindig sötétebb, felszíne sugarasan bordázott. A Coprinus fajok többségétől eltérően, lemezei nem folyósodnak el tintaszerűen. A kalap felszínén kézi nagyítóval finom szőrök és szemcsék láthatók. Törékeny tönkje fehér, húsa nagyon vékony. • ELOFORDULÁS Elhalt lombos fák tuskóin és azok körül él. Széles körben elterjedt gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A Psathyrella pygmaea alkata és termőhelye is hasonló, de kalapfelszíne sohasem szőrös vagy szemcsés és kevésbé bordás. • EGYÉB NEVEK Psathyrella dissemw

harang alakú, bordázott kalap

tuskókon és elpusztul fák körül töme-gesen terem

közepesen sűrűn álló

• lemezek # finom szőrök és szemcsék a kalap

a hordák jól láthatók a fia-j tal kalapon

i

fehér vagy « szürkésfekete, szabadon álló lemezek

M ETSZET

vékony, * • fehér hús

Méret KALAP 0 0,5-1,5 cm TÖNK í 1 -4 cm ** 1 -2 mm Spóraszín fekete Érték

Család HYGROPHORACEAE Faj Hygrocybe miniata Idény -

APRÓ NEDŰGOMBA A számos, apró termetű Hygrocybe faj egyike, melyek száraz kalapját sűrűn fedik az apró pelyhek. Spóráik mikroszkópos vizsgálata nélkül pontos meghatározásuk nehéz; az apró nedűgomba spórái többnyire körte alakúak. Termőteste élénk narancs-vörös, domború kalapja pelyhes, tönkje sima, fényes. Lemezei tönkhöz nőttek, narancsvörös húsának szaga és íze jellegtelen. • ELŐFORDULÁS Háborítatlan, nedves, mohos gyepekben, gyakran a Hieracium pilosella\ít\ él együtt. Az északi mérsékelt övben sokfelé elő-fordul, de pontos elterjedése még nem tisztázott. • HASONLÓ FAJOK A korán megjelenő H. helobia a nedves erdőket, tőzegmohás lápokat kedveli; fokhagymaszagú, spórái szabályos ellipszis alakúak. A H. marchii nagyobb termetű és hegyvidéki, füves helyeken terem. • EGYÉB NEVEK narancsvörös . nedűgomba/vizenyősgomba.

TERMŐHELY Tömegesen nő kissé savanyú talajú réteken és fenyéreken.

élénk narancs-sárga, pikke-lyes felületű

sima, fényes, élénk narancssárga

Család ENTOLOMATACEAE Faj Entoloma serrulatum Idény nyár vege-osz

FEKETÉSKÉK DÖGGOMBA Domború, sötét kékesfekete kalapjának felszíne száraz tapintású, apró, felálló pikkelyek fedik; közepén köldökszerű bemélyedés van. Tönkje a kalapéhoz hasonló színű. Felkanyarodó, világoskék lemezeinek az éle kékesfekete, fűrészes. • ELŐFORDULÁS Réteken, útszéli ritkás növényzet között vagy homokdombokon nő. Európa- és E-Amerika-szerte elterjedt, de meglehetősen ritka faj. • HASONLÓ FAJOK Hasonló, többé-kevésbé kékes, színes lemezélű Entoloma fajok: a barnás kalapú E. caesiocinctum; az E. chalybaeum barna élű, kék lemezeinek kevésbé fűrészes az éle; az E. querquedula kalapja zöldeskék árnyalatú.

bemélyedés a száraz, kékesfekete » kalap közepén

a kalapot apró, felálló pikkelykék fedik

kellemes aromájú, vékony, kékesfehér hús •

közepesen ritkán álló, felkanyarodó lemezek

a lemezek éle fűrészes és kékesfekete színű

TERMŐHELY Kis csoportokban rózsaszínes kékre érő, nő, sokféle talajon. világoskék lemezek

M ETSZET

Méret KALAP 0 1-2,5 cm TÖNK t 2-6 cm <-> 2-4 mm Spóraszín halvány rózsaszín Érték £ £

ENTOLOMATACEAE Entoloma incanum Idény nyár-kora ősz

ZÖLDES PITYKEGOMBA Zöld vagy zöldesbarna színű faj, de húsa kékeszöldre színeződik a sérülések helyén. Domború kalapjának kissé besüllyed a közepe, tönkje üreges. Valószínűleg mérgező; erősen egérszagú. Annak ellenére, hogy valószínűleg a legfeltűnőbb kis termetű Entoloma faj, színe jól álcázza füves termőhelyén. • ELŐFORDULÁS Meszes talajú réteken vagy füves erdőszéleken terem. Európában és E-Amerikában elterjedt, de nem túl gyakori gomba.

a kalap széle gyakran

hullámos

kis bemélyedés a kalap közepén ? METSZET

TERMŐHELY Egyenként vagy tömegesen nő lágyszárú növények között.

világos fűzöld vagy zöldessárga kalap

az áttetsző zöld tönk megkékül a sérülések helyén

üreges tönk

bordázat a kalap szélén

a tönk bázisa fehér és zöldeskékre színeződik

közepesen távol álló lemezek

halvány rózsaszínű, tönkhöz nőtt vagy felkanyarodó lemezek

KALAPOS GOMBÁK, SZABADON ÁLLÓ LEMEZEKKEL

Ez a fejezet azt a néhány lemezes termőrétegű gomba családot - Amanitaceae, Agaricaceae és Pluteaceae -

mutatja be, melyek fajainak lemezei nem érintkeznek a tönkkel (szabadok). Tönkjüket általában ki lehet csavarni

a kalap húsából anélkül, hogy lemezeik megsérülnének.

HÚSOS GOMBÁK, BOCSKORRAL VAGY BUROKMARADVÁNYOKKAL

A lemezes gombáknak ebbe a csoport-jába az Amanita és a Volvariella

nemzetség fajai tartoznak. Termőtestük aránylag nagy és húsos, az általános burok

maradványai pikkelyszerű képződmények vagy bocskor formájában láthatók a tönk tövén és/vagy laza pelyhekként a kalapon. Némely faj tönkjén gallér is lehet.

Család AMANITACEAE Fa' Amanita caesarea l d é n " nyár-ősz

CSÁSZÁRGOMBA Európa déli részein az ókortól kezdve kedvelt étkezési gomba. Domború, majd ellaposodó kalapja pirosas narancssárga, tönkjének 5 cm tjfli szélesre is megnövő tövén laza, ^ fehér bocskor található. Puha lemezei s

• pirosas narancs-sárga kalap

;ei sűrűn állnak, sárgásfehér vagy ,.... . , teltuno sargu aranysárga színűek. Ehető, de ha nem gallér a

szakértő határozta meg. ne fogyasszuk narancssárga (1. Hasonló fajokat)! " m k ö n

• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal képez mikorrhizát, pl. tölggyel és szelíd gesztenyével. Széles körben elterjedt, de nem gyakori faj az északi mérsékelt öv déli részén és a szubtrópusi területeken. Közép-Európában

ritka, kímélendő faj. • HASONLÓ FAJOK

A mérgező A.

—• száraz, bordázott szélű kalap

a kalap húsa halvány-» sárga

TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő savanyú, homokos vagy agyagos talajon.

muscarianak (146. old.) is van egy narancssárga változata. • EGYÉB NEVEK .. \

, , , nagy, zsak- • csaszarga loca , szerű bocskor t o j á sgomba . a tönk tövén

tönk húsa fehér

Család AMANITACEAE Faj Amanita muscaria Idény nyár-ősz

LÉGYÖLŐ GALÓCA Gyermekkorunk tündérmeséiből jól ismert ez a mérgező kalapos gomba. Domború, majd ellapo-sodó kalapjának sima vagy finoman barázdált ^ á a széle, felül fehér burokmaradványoktól É m pettyes. Számos színváltozata van: elő- fl fordulnak narancssárga példányai is, de u | | mind közül az élénk piros színűek a leg-népszerűbbek. Tönkjének gumós töve körül hiányzik a más Amanita fajokra (pl. A. virosa 150. old.) jellemző bocskor. A légyölő galóca elfogyasztása nem mindig végzetes kimenetelű, de több termőtest már súlyos megbetegedést okozhat. • ELŐFORDULÁS Fákkal él együtt, főként nyírrel vagy luccal, általában savanyú ^ u k talajú erdőkben. Széles körben ^ elterjedt és gyakori faj tesÉeBof^ az északi mérsékelt ^ ^ ^ ^ M P ^ övben. r ágÖS*^

• piros, narancs-sárga vagy narancssárgás sárga kalap

• fehér tönk, burokmarad-ványokkal

• eső után eltűnő, fehér pikkelyek a kalap felszínén

szabadon ^ álló lemezek

a tönk töve • J j gumós, 3 cm át-

mérőjű, felszíne rücskös övekkel

díszített

lelógó, cafrangos, fehér gallér

fehér vagy világos-sárga hús < a teljes hosszúságú

lemezek közé rövidebbek vegyülnek

TERMŐHELY Egyenként vagy boszorkánykörben nő fák alatt.

METSZET

• AMANITA MUSCARIA var. FORMOSA A sárga vagy narancssárga kalapú változat É-Amerika keleti részén gyakori. £ £

sűrűn álló, fehér vagy piszkosfehér lemezek

Család a m a n j t a C E A E Faj Amanita ruhescens ldén>' nyár-ősz

PIRULÓ GALÓCA A gomba domború, rózsásbarna kalapját * szürke vagy rózsaszínű burok-maradványok díszítik. Szürke, fehér táM vagy rózsaszín tönkjén a lelógó gallér felső oldala bordázott; töve gumósán | | í £ megvastagodott, rücskös. Ahol termőtestébe apró rovarok petéztek, ott húsa rózsaszínűre változik; gyakran ez a tulajdonsága a legjobb határozó bélyeg; egyébként nehezen azonosítható, legjobb, ha fogyasztása előtt szakértő gombavizsgáló látja. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal (bükk) és

fenyőkkel alkot mikorrhizát. - . V Az északi mérsékelt öv

• elterjedt, gyakori A • r ^ ' ^ ^ F ^ P H ^ ^ ^ t . gombája.

' I B ^ • E G Y É B fl \ NEVEK n

: U pirosló galóca. \

szürke vagy rózsaszínű burokmaradványok a bjjfe. • kalap felületén

domború, rózsásbarna kalap

METSZET

• a lógó gallér felső fele bordázott

* a hagymaszerűén megvastagodó tönk töve csak kissé rücskös a burokmaradványoktól

pelyhes, szürke, fehér vagy rózsa-

színű tönk

puha, fehér hús, lassan rózsaszínre színeződik a sérült részek

rózsaszínűre változnak •

A HYPOMYCES HYAUNUS Ez a fehér tömlősgomba az Amanita rubescens élősködője É-Amerikában. Az A. virosan (150. old.) is előfordul. W

sűrűn álló, • puha, fehér vagy piszkos-fehér lemezek

szabadon álló * lemezek

TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő, savanyú talajon.

Család AMANITACEAE Faj Amanita spissa

SZÜRKE GALÓCA A gomba kalapja domború, színe általában sötétbarna, burokból eredő szürke foltokkal; széle sima. Bunkós tönkjén a gallér felső oldala barázdált. Gyengén földszagú. Habár főzés után ehető, fogyasztása nem ajánlott összetéveszthetősége miatt (1. Hasonló fajokat). Gyökerező tönkű, világosabb, szagtalan változatát egyes mikológusok A. excelsa néven önálló fajnak tekintik. • ELŐFORDULÁS Gyökérkapcsolt gomba, általában bükkel és kéttűs fenyőkkel él együtt erdőkben. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A mérgező A. panlherina (149. old.). Az A. rttbescens (147. old.) rózsaszínes árnyalatú.

sötétbarna kalap, szürke burok-foszlányokkal •

sűrű, szabadon álló, fehér színű, puha lemezek «

a kalap széle sima vagy alig barázdált

a lógó •— galléron határozott barázdák vannak

TERMŐHELY Egyenként nő vagy néhány gomba található együtt.

a bunkó alakú tönk • tövén a burokból származó

szürkésbarna rücskök vannak

M é r e t KALAP 0 7-15 cm TÖNK I 8 -14 cm «-• 2-4 cm Spóraszín fehér Érték a

Család AMANITACEAE Faj Amanita solitaria Idény nyar-osz

TÜSKÉS GALÓCA Domború, fehér vagy szürkésfehér kalapján hegyes, burok eredetű pikkelyek láthatók. Lemezei szabadok, sűrűn állók; kezdetben fehéresszürkék, szürkészöldek, végül élükön megbarnulnak. Tönkje fehér, pikkelyes; hártyás, lógó gallérja felülről bordázott. Kissé gyökerező, gumós tönkje 1-3 rücskös övvel díszített. Vastag, fehér húsa zöldes árnyalatú, kellemetlen szagú. Nem ehető. • ELŐFORDULÁS Lombos és elegyes erdőkben terem, meszes talajon. Meleg kedvelő, mediterrán faj, máshol szórványos elterjedésű. • HASONLÓ FAJOK Az A. strohili-formis nagyobb termetű, kalapján táb-lásán kiemelkedő, széles burok-maradványokkal. Húsa sohasem zöldes árnyalatú. Helyenként gyakori faj. • EGYÉB NEVEK A. echinocephala.

hegyes, fehéres burok-maradványok •

TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő ártéri erdők és elegyes lomberdők talaján.

C s a l á d A M A N I T A C E A E Amanita pantherina nyár-ősz

PÁRDUCGALÓCA Rendkívül mérgező faj; változatos színe nehezíti felismerését. A lapos kalap rendesen világosbarna színű, festői, apró burokmaradványok és finom, sugár irányú barázdák díszítik a felszínét. Jó határozó bélyeg a tönk tövének bunkós megvastagodása, melyen feltűnő ^ ^ perem látható; gallérjának felső része nem barázdált. Húsa fehér. • ELŐFORDULÁS Számos lombos fával, J w ^ f l ritkábban fenyőkkel alkot mikorrhizát elsősorban meszes talajon, erdőkben és ^ ^ j j f l t f y parkokban. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj.

sugaras * barázdák a kalap szélén

suru, szabadon álló, puha, fehér lemezek

lógó, sima fel-színű gai

* száraz, fakóbarna kalap, fehér foltokkal

a tönk • végén a gumó csúcsos

a fehér * tönkön a peremes gumó fölött több gyűrűzóna lehet TERMŐHELY Egyenként vagy kis

csoportokban nő fák alatt.

Méret Spóraszín KALAP 0 5-12 cm TÖNK I fr-12 cm < > 0,5-1,5 cm

C s a l á d A M A N I T A C E A E Amanita gemmata nyár-ősz

szabadon álló lemezek SÁRGA GALÓCA

Lapos, okkersárga kalapjának bordázott a széle, felszínére fehér burokmaradványok tapadnak. Piszkosfehér vagy halványsárga tönkjén jelentéktelen gallérzóna látható; gallérja múlékony. A tönk kissé peremes, 2 cm széles, gumós tövét néhány burokeredetű • sáv övezi. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel él együtt; P F j homokos talajú lomberdőkben is megtalálható. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt öv hegyvidékein. Melegkedvelő faj. • HASONLÓ FAJOK Az A. citrina (150. old.) ^ ^ T / íBb* kalapjának pelyhei ' \ T w Í w ? tartósabbak és retek- .•' ' rafOhss-vagy krumpliszagú. -

METSZET

puha, fehér, a felszínnél kissé sárgás hús okker-

sárga, bordás szélű kalap

T E R M Ő H E L Y K i s c s o p o r t o k

ban vagy egyenként terem. puha, sűrűn • álló lemezek

keskeny • peremű gumó

M e r e t KALAP 0 3-10 cm TÖNK : 5 -10 cm •-> 0,5-1,5 cm Spóraszín

Család AMANITACEAE Faj Amanita virosa nyár-ősz

HEGYESKALAPÚ GALÓCA A faj zsákszerű bocskora a föld alatt van, ezért a gombát a pontos azonosítás érdekében, ki kell ásni a talajból. Harang alakú vagy kúpos, fényes, fehér vagy sárgásfehér kalapján általában nincsenek burokmaradványok. Az Amanita fajok többségétől eltérően, gallérja mulandó, tönkjét finom szálak övezik. Halálosan mérgező gomba; minden gombagyűjtőnek ismerni kell ezt a fajt, hogy biztosan elkerülje! • E L Ő F O R D U L Á S Lombos- és tűlevelű fákkal egyaránt képez mikorrhizát erdőkben; kedveli a fekete áfonyát és a lucosokat. Az északi mérsékelt öv magas hegységeiben terjedt el. • HASONLÓ F A J O K Az A. verna (az A. phalloides fehér változatának tartják egyesek) kalapja laposabb, a melegebb vidékeken fordul elő. Az A. ovoidea bocskora terjedelmes, sárgásfehér gallérja mulandó.

a kalapon néha hurok-• maradványok vannak s

,L f fényes, fehér vagy sárgásfehér kalap

• sűrű, szabadon álló, puha, fehér lemezek

/

T • a tönköt rövid életű gallér és szálas zónák övezik

j *

TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő, sovány talajon.

1 I

a zsákszerű • bocskor rendesen , . a talajba J, V

1 e f f ' -süllyed •

Méret KALAP 0 6-11 cm TÖNK í 10-20 cm 1-2 cm Spóraszín f e h é r Érték £

Család AMANITACEAE Faj Amanita citrina Idény nyár-ősz

CITROMGALÓCA A faj két tulajdonságáról jól felismerhető; citromsárga vagy fehér színéről és gumósán meg- < vastagodott, peremes, 3 cm át- S mérőt elérő, bocskor nélküli tönkjéről. Domború kalapjának sima szélén gyakran burok-maradványok lógnak, tönkjének felső részén nagy. lógó gallér van. Fehér húsa erősen nyers krumpliszagú. • E L Ő F O R D U L Á S Lombos-és tűlevelű fákkal alkot mikorrhizát, főként savanyú talajon. Széles körben el-terjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK A. mappa.

puha. sűrűn álló lemezek •

V lógó gallér

a tönk gumó-sán megvasta-godott bázistá • peremes

• szabadon álló, piszkos-fehér vagy sárga lemezek

• az üreges tönk fehér vagy halvány-sárga színű

s METSZET TERMŐHELY Egyenként vagy

elszórtan terem, savanyú talajon.

Család AMANITACEAE Faj Amanita phalloides

GYILKOS GALÓCA Halálosan mérgező faj. Domború, majd ellaposodó kalapja zöld vagy sárgászöld színű, néha fehéres; széle sima, felülete benőtten szálas. Tönkje a kalaphoz hasonló színű, márványozott felületű, feltűnő bocskora 3-5 cm széles. A fiatal példányok viszonylag könnyen azonosíthatók zöldes árnyalatuk, szabadon álló lemezeik és feltűnő, fehér bocskoruk alapján. Gallérjuk általában van, de hiányozhat is. Az idősebb gombák kalapja szürkészöld színű lehet (1. Hasonló fajokat). • ELŐFORDULÁS Különféle lombos fákkal (bükk, tölgy, mogyoró) képez mikorrhizát, általában tápdús talajon. Európa-szerte elterjedt; É-Amerikában is megtalálható. • HASONLÓ FAJOK Egyes Volvariella fajok (154-155. old.) hasonlítanak az idősebb gyilkos galócákra; rózsaszín spóralenyomatukról és gallérjuk hiányáról ismerhetők fel.

Az A. verna déli elterjedésű és tiszta hófehér faj.

éretlen, zöld kalapú termőtest

TERMŐHELY Egyenként vagy szórványosan terem.

Méret KALAP 0 8-15 cm TÖNK j 8-16 cm <-> 1-2,5 cm

Család AMANITACEAE Fai Amanita porphyria Idény nyár-ősz

BÍBOR GALÓCA Domború vagy púpos közepű kalapja szürkésbíbor színű. Tönkjét gallér övezi, gumós töve körül szürkésibolya vagy világosszürke, 2,5 cm széles bocskor van. Szaga nyers, csírázó burgonyára emlékeztet. Valószínűleg ártalmatlan vagy csak kissé mérgező, de mivel könnyen összetéveszthető veszélyes rokonaival, kerüljük! • ELOFORDULÁS Fenyőkkel él együtt savanyú talajon. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Az A. citrina (150. old.) szaga hasonló, de termőhelye és színe eltérő. Az A. spissa

(148. old.) hasonló színű, de nem ç> krumpliszagú.

lógó gallér a tönk közepe táján •

> a szürkésbarna vagy bíborszürke kalap felszínén csak kevés burok-maradvány lehet

puha, sűrű, szabadon álló, fehér lemezek <

szürke vagy ^ szürkésibolya, sima felületű tönk


a tönk gumós bázisa világos- *— szürke vagy szürkésibolya színű

METSZET

puha, fehér, » krumpliszagú hús

Család AMAMITACEAE Amanita fúlva

RŐT SELYEMGOMBA A gomba kalapja kúpos vagy púpos, cserszínű J k (vörösesbarna), széle bordázott. Tönkje kalapszínű, pelyhes és kissé szálas, gallérja nincs. Kalapszéli bordái és a gallér hiánya miatt a faj az Amanitopsis alnembe tartozik; ennek fajait nehéz elkülöníteni, azonosításuk során a bocskor színe - ezen a fajon piszkosfehér vagy világosbarna - fontos jellegzetesség. Ehető, de fogyasztás előtt alaposan meg kell főzni. Puha, vizes húsa piszkosfehér, fenol hatására csokoládé-barnára változik. • ELŐFORDULÁS Főleg nyírrel él együtt savanyú talajú fenyő- és lomberdőben. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK Az A. croceae és az A. vaginata (153. old.).

vörösesbarna • kalap

• kúpos vagy púpos közepű kalap

• majdnem sima felszínű, halvány-barna tönk

vizes és puha hús « rovar- vagy

csigarágás «

a kalap • közepe sötétebb barna lehet vastag, •

piszkosfehér vagy világos-barna bocskor

üreges, eleggé törékeny tönk

• bordázott kalapszél

a bocskor belseje piszkosfehér vagy barna színű •

• általános burokból kibújó fiatal termőtest


fehér vagy sárgásfehér, TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő. szabadon állo lemezek

Család AMANITACEAE Faj Amanita crocea l d é n * kora nyár-ősz

NARANCSSZÍNŰ SELYEMGOMBA Mutatós faj; domború vagy púpos közepű, fényes narancssárga, sima kalapjának a széle bordázott. Gallér nélküli tönkjén keskeny, narancssárga sávok vannak; vastag bocskora fehér színű. AzA.fulvahoz hasonlóan (152. old.), az Amanitopsis subgenusba tartozik. Habár mindkét faj gyakran található nyírek közelében, a narancs-színű selyemgomba a tápdúsabb talajokat kedveli. : 5 Puha, piszkosfehér húsa ehető, de előtte alaposan meg kel főzni, hogy méreganyagai lebomoljanak. Ha étkezési céllal szedjük, gyorsan kell elkészíteni, mert hamar romlik. • ELŐFORDULÁS Nyírfákkal és valószínűleg luccal, bükkel és tölggyel is képez mikorrhizát, tápanyagban dús talajon, az alföldektől a hegy- - .11 vidéki fahatárig. Széles körben elterjedt Európában és E-Amerikában. • HASONLÓ FAJOK Az A. fúlva (152. old.) piszkosfehér húsa fenol hatására <0 csokoládébarnára, az A. croceaé pedig sötét borvörösre változik. A. vaginata (1. kis kép, lent). ; , . rf J

üreges, eléggé törékeny tönk METSZET

sűrűn álló, fehér vagy sárgásfehér lemezek *

a bocskor belst világossárga

A AMANITA VAGINATA szürke selyemgomba Szürke színű, majdnem fehér faj; domború vagy púpos közepű kalapjának bordázott a széle. Tönkje lisztes felszínű, feltűnő bocskorán idővel narancssárga foltok jelennek meg. Főként lombos fák alatt nő, tápdús talajon. |Q) |

* bordázott kalapszél

sima, narancssárga, domború vagy púpos

közepű kalap

szabadon álló - lemezek

TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő nyírek alatt.

• gallér nincs a tönkön

puha, piszkos-fehér hús

vastag, fehér bocskor

Család PLUTEACEAE Votvariella bombycina idény nyár-ősz

ÓRIÁS BOCSKOROSGOMBA Könnyen felismerhető, de nehezen fellelhető faj, mivel eléggé ritka és általában magasan nő a fákon. Nagy kalapja kúpos vagy púpos közepű, fehér vagy halványsárga, felülete ^ ^ k selymesen szálas, bolyhos. Fehér vagy sárgásfehér tönkjének tövén ^ B L okkersárgás bocskor van. Jó ^ f l H H szagú, ehető gomba, de ^ ^ H H i J ritkasága miatt kíméletre szorul. 1 •ELŐFORDULÁS M S M ' R ' M Elhalt, de még álló fákon (ritkán kidőlt fatörzseken is), gerendákon vagy épületfán található, de élő fák gyökerén és törzsén is élősködhet. Széles körben elterjedt, de nem gyakori faj az északi mérsékelt övben; délies elterjedésű. • HASONLÓ FAJOK A V. caesiotincta hasonló helyeken terem, de a kalap felszíne nem selymes, . kisebb és sötétebb '-.. i ' í "-i>-r színű.

széles púp a • kalapon

TERMŐHELY Egyesével vagy csoportosan terem, általában szilfán.

a bocskor gyakran összetöredezik vagy

behasadozik

szőrszerű, fehér vagy világos sárgásbarna • pikkelyekakalapon

feltűnő, barnás bocskor, átmérője 8 cm is lehet *

fehér vagy • halványsárga, kúpos vagy púposán domború kalap

sima tönk

sűrű, szabadon álló lemezek »

puha, fehér vagy • rózsásbarna lemezek • szilárd, de puha,

piszkosfehér hús

Spóraszín h a l v á n y r é z s a s z , - n M é r e t KALAP 0 10-25 cm TÖNK S 8-20 cm <-> 1-2,5 cm

Család PLUTEACEAE Faj Volvariella gloiocephala Idény

RAGADÓS BOCSKOROSGOMBA Az összes talajlakó Volvariella faj közül ez a legnagyobb. Ezen kívül sima felületű, ragadós, kúpos vagy púpos közepű, fehér vagy egérszürke színű kalapjáról ismerhető fel. Piszkos-fehér vagy fakó szürkéssárga tönkjének végén fehér vagy világosszürke bocskor van. Piszkosfehér húsa uborka- ^ j g ízű és retekszagú lehet. Leszedés után azonnal készítsük el, mivel gyorsan megromlik. • ELŐFORDULÁS Bolygatott, nitrogéndús talajon, pl. tarlón, komposzthalmon, fakéreg mulcson vagy szénaboglya helyén nő. Széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben; délies elterjedésű. • HASONLÓ FAJOK Közeli rokonát, a V. volvaceat DK-Ázsia egyes részein termesztik is; tönkje rövidebb, bocskora sötétszürke, a fiatal példányok ^ . . J ^ j j j f F * kalapja sötét ^ ^ H K szürkésbarna. < a B M p r ~ • /

• EGYÉB NEVEK " T p I ' V. speciosa, ngmk v •„ i füstös/kor- ' A \ mos/közönsé- ^K' tóír"'' • . / 3L ges bocskoros- 't . "L / 1 gomba (A korábban 2 fajnak tartott gombát újabban összevonták, | mivel a típusfaj nyári kúp0St v a g y ] és őszi formáiról púpos közepű, ;J

van SZÓ) sima felszínű kalap

* szabadon álló lemezek

• a ragadós kalapnak gyakran sötétebb a közepe

METSZET

sűrűn álló, puha, fehér vagy halvány rózsaszínű f A lemezek •

piszkosfehér vagy fakó szürkéssárga tönk •

fehér vagy világosszürke bocskor a tönk

gumósalján TERMŐHELY Tömegesen vagy egyenként terem, gyakran szalmán.

KALAP 0 6-14 cm

GALLÉROS VAGY GALLÉRZÓNÁS GOMBÁK

bben a részben azokat a gombákat mutatjuk be, melyeknek szabadon álló

lemezeik vannak (1. 145. old.) és burok-maradványaik jól láthatók a tönkön gallér vagy gallérzóna formájában. Gallérjuk lehet nagy vagy kicsi, tartós vagy mulandó. Ahol

gallért nem találunk, ott a tönkön fonalak vagy sötét mintázat formájában láthatók a burok nyomai egy bizonyos területen, a gallérzónában. A fajok többségének fehér, sötétbarna vagy fekete a spóralenyomata és többségük az Agaricaceae családba tartozik.

Család AGARICACEAE Faj Agaricus sylvicola l d é n y nyár-ősz

KARCSÚ CSIPERKE Ez a faj az A. arvensis (157. old.) erdei változata, de tönkje karcsúbb és bázisán általában kissé megvastagszik. Kalapja domború, majd laposra kiterül, felülete sima, színe a sárgás- vagy piszkosfehértől a sárgás narancssárgásig vagy a halvány okkersárgáig terjed. Az erdőszéli csiperkéhez hasonlóan M mandulaszagú és fehér húsa idősödve vagy a sérülések helyén nagyon lassan sárgára színeződik. Ehető, de csak kis mennyiséget fogyasszunk belőle, magas kadmium tartalma miatt. • ELŐFORDULÁS Avarral vegyes, humuszos erdei talajban nő, tűlevelű-és lombos fák alatt egyaránt. Az egész északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • EGYÉB NEVEK A.flavescens.

többé-kevésbé sima kalap

a fehér húson lassan okker-sárga el-színeződés • jelenik meg

• burokfoszlányok a kalap szélén

a lemezek • éle fehér

* szaba-don álló lemezek

a gallér felső oldala elszíne-ződik a spóra-portól

a nagy, lógó gallér fonáka pelyhes • hosszú,

karcsú tönk

METSZET

• a tönk bázisa 3 cm szélesre duzzadhat

• sűrűn álló világos rózsaszínű majd csokoládébarna lemezek

TERMŐHELY Néhány gomba nő együtt, néha boszorkánygyűrűben is.

Család AGARICACEAE Faj Agaricus arvensis Idény nyar-osz

ERDŐSZÉLI CSIPERKE Félgömb alakú, domború majd kiterülő, sima, selymes fehér ^ vagy sárgás kalapú faj. Felülete a sérülések helyén r

lassan megsárgul. Lefelé i,-.. megvastagodó tönkjének W a színe a kalapéhoz hasonló; \ lógó gallérjának alsó fele \ küllősen díszített. Vastag, merev, fehér húsa szintén lassan színeződik el. Mandulaszagú és ehető, de magas a kadmium tartalma. • ELOFORDULÁS Állatok járta legelőkön, kaszálókon, erdőszéleken és parkokban gyakori. Széles körben ( elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Számos hasonló faj létezik: A. augustus (158. old.); A. macrosporus nagyon húsos termőtestű gomba, tönkjén pikkelyes sávok vannak; A. sylvicola (156. old.) az erdei változat; A. xanthoderma (159. old.).

selymes fehér, lassan sárguló • Icalap

alsó felén pelyhes, lógó, összetett • gallér

a tönk fel-színe sima

szabadon • álló lemezek

• a fiatal kalap sima, a széle behajló

• a tönk alja vastag, de nem gumós

a hús fehér és mandulaszagú

M ETSZET

halvány rózsa- • színű vagy csokoládé-barna, sűrűn álló lemezek TERMŐHELY

Boszorkánykörben nő a fű között.

Család AGARICACEAE Agaricus augustus

ÓRIÁS CSIPERKE A faj jellemzői: narancsbaraa pikkelyek a kalapon és a tönkön; vöröses sárgásbarnára színeződő, mandulaszagú hús. A pikkelyek körkörösen helyezkednek el a domború, majd kiterülő kalapon. A tönkön nagy, lelógó, felül fehér, alul sárgás, pelyhes gallér van. Vastag húsa fehér színű; ehető, de magas kadmium tartalma miatt csak kis mennyisében fogyasszuk! • ELOFORDIILÁS Erdőkben, parkokban humuszos talajon és komposzt halmokon nő. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; nem ritka.

Család AGARICACEAE Agaricus xanthoderma nyár-ősz

KARBOLSZAGÚ CSIPERKE Annak ellenére, hogy felülete és a húsa sárgára színeződik ennek a mérgező gombának, a színe fehérebb, - majdnem krétafehér -a többi lassan sárgára színeződő Agaricus fajéhoz képest. Legfeltűnőbb jellegzetessége, tönkjének töve, amely hosszában elvágva nagyon élénk krómsárgára színeződik, valamint g fenolra, karbolra vagy tintára emlékeztető szaga. • ELŐFORDULÁS Parkokban, kertekben, erdőszéleken, temetőkben és hasonló helyeken nő, a fű között vagy a csupasz talajon. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben, helyenként gyakori. • HASONLŐ FAJOK A jellegzetesen mandulaszagú A. arvensis (157. old.) és A. sylvicola (156. old.), melyek lassan sárgulnak és ehetők. Az A. praeclaresquamosus (160. old.) színe sötétebb, tintaszagú és mérgező. • EGYEB NEVEK sárguló csiperke.

sima, krétafehér, a közepe felé halvány-szürke kalap |

szabadon * álló lemezek ^

METSZET

sargara • színeződő hús

a kalap függő-leges oldalai gyakran szöglete-sek, teteje f ellaposodik

sűrűn álló lemezek \

* a tönk bázisában a hús élénk krómsárgára színeződik

• alsó felén pikkelyes, lelógó, dupla gallér

• rózsaszínes szürke vagy csokoládébar-na lemezek

A AGARICUS CAUFORNICUS Kaliforniában honos faj. Fehér vagy világosbarna kalapja pikkelyes. "Fehér tönkjén lógó gallér van; lemezei kezdetben fehérek, majd élénk rózsaszínűek, végül

• AGARICUS HONDENSIS É-Amerika csendes-óceáni partvidékén honos faj. Nem színeződik sárgára, de idővel megsötétedik. Kalapja fehér vagy rózsásszürke, gallérja lógó vagy cafrangos.

TERMŐHELY Gyakran nagy sötétbarnák. Legtöbb része sárgul. £ £ Lemezei szürkés rózsaszínűek. £ £

tömegben vagy boszorkánykörben nő.

Család AGARICACEAE Agaricus praeclaresquamosus Idény nyar-osz

TINTASZAGÚ CSIPERKE M

E kellemetlen szagú gomba domború, majd ellaposodó kalapját hegyes, szürkésbarna vagy füstszínű pikkelyek fedik. Piszkosfehér tönkje sárgára majd barnára színeződik, húsa a vágásfelszíneken gyorsan változik fehérről sárgára. Az A. xanthodermahoz (159. old.) hasonló a mérgezése: egyes embereknél gyomorbántalmakat okoz. • ELŐFORDULÁS Tápdús, általában meszes talajú erdőkben és parkokban nő. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben, de nem mindenhol gyakori. • HASONLÓ FAJOK Az A. phaeolepidotus pikkelyei barnábbak, sokkal lassabban színeződik sárgára; hasonlóan mérgező. • EGYÉB NEVEK A. moellerilplacomyces.

a gallér alsó oldala pelyhes

TERMŐHELY Boszorkánykörben "vagy tömegesen nő.

a tönk 2,5 cm-re megvastago-dott bázisa sárgára színeződik •

a fehér tönk sárgára, majd barnára színeződik •—

sűrűn álló, rózsás- • szürke vagy csokoládé-barna lemezek

M é r e l KALAP 0 5 -14 cm TÖNK t 6 -10 cm < > 1-1,5 cm Spóraszín c s o k o l á d é h a r n a

Család AGARICACEAE Faj Agaricus campester Idény nyár-ősz

KERTI CSIPERKE Népszerű étkezési gomba; fehér termőteste gyengén vörösödik. Domború kalapja el-laposodik, felülete sima vagy szálas; az idős példányokon rózsaszínes szürke lehet. A lemezek rózsaszínűek, majd csokoládébamák, a legtöbb Agaricus fajtól eltérően, élük nem világosabb. Kicsi, sima gallérja múlékony. Fehér húsa jellegzetesen gombaszagú és -ízű. • ELŐFORDULÁS Szinte kizárólag nyílt helyeken fordul elő - gyakran megművelt, dús réteken vagy legelőkön. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK A. campestris, mezei csiperke.

sűrűn álló rózsaszínű, majd

\ csokoládébarna lemezek

TERMŐHELY Nagy csoportok-ban vagy boszorkánykörben nő.

a húsos kalap felülete

sima

szabadon álló lemezek

idővel vagy nyomásra rózsaszínűre változó fehér hús

Család AGARICACEAE Faj Agaricus bitorquis l d é "y nyár-ósz

ÍZLETES CSIPERKE Ennek a fajnak több különleges jellemzője van: gallérja kettős, melyek közül az egyik lógó a másik pedig felálló; savanyú szagú, kemény, fehér húsa lassan rózsaszínűre színeződik; kissé szögletes kalapjának begöngyölt a széle. Ehető, de útszéli termőhelye miatt fogyasztása nem ajánlatos. • ELŐFORDULÁS Gyakran található városi környezetben, a talajon vagy burkolatok réseiben. Európában és E-Amerikában széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK Az A. bernardii (162. old.) szikes réteken vagy az előzőhöz hasonló útszéli termőhelyeken fordul elő, kalapjának felszíne töredezett, szaga undorító. • EGYÉB NEVEK A. edulis.

a kalap felszíne gyakran földes

szabadon álló, rózsaszínű majd csokoládébarna lemezek

TERMŐHELY Néhány gomba nő együtt; a kemény talajból törnek elő.

a kalap határozottan pogácsaszerű

sima, fehér vagy piszkos- lelógó és felálló

kettős gallér

M é r e t KALAP 0 5-12 cm TÖNK j 4 - 8 cm ^ 1-3,5 cm Spóraszín c s o k o i á d é b a r n a Érték

Család A G A R I C A C E A E Agaricus bisporus l d é n y nyár vége-ősz

fehér vagy sötétbarna kalap

TERMESZTETT CSIPERKE Ez a faj minden bizonnyal a legismertebb étkezési gomba, METSZET

Hatalmas mennyiségben termesztik, csakúgy, mint a Volvariella volvaceat, a Pleurotus ostreatust (178. old.) és a Lentinula edodest, melyek között éles a verseny a piacokért. Domború kalapjának színe a fehér és a sötétbarna között változik, tönkjén gallér felálló. Húsa nagyon lassan színeződik vörösre. • ELŐFORDULÁS Utszéleken, kertekben, szántókon, temetőkben és hasonlóan tápdús, bolygatott helyeken nő. Széles körben elterjedt az egész északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK A. hortensis, kétspórás csiperke.

suru, álló

szabadon lemezek

domború, majd ellaposodó, sima, száraz felületű kalap

hurokmaradványok a kalap szélén

fiatalon felálló gallér


nyomasra vagy törésre a tönk finom sárgarépa színűre változik

éretten csokoládé-barna lemezek

C s a l á d A G A R I C A C E A E Agaricus bernardii l d 6"y nyár-ősz

SZIKI CSIPERKE Rendkívül húsos gomba; eltűri a magas sótartalmú talajokat is. Domború vagy kiterült kalapja fehér vagy szürkésfehér színű, felülete gyakran cserepesen berepedezik. Vaskos tönkjén a hüvelyszerű gallérnak felfelé álló pereme van. Merev, kemény, fehér húsa rossz szagú, idővel lassan rózsaszínűre változik. Habár ehető gomba, gyenge íze és szaga miatt nem túl értékes. • ELŐFORDULÁS Szikes legelőkön, sózott utak mentén és tengerpartokon nő. Európa-szerte elterjedt. • HASONLÓ FAJOK Az A. hitorquis (161. old.) hasonló helyeken terem. ^ ^ ^

sérüléskor • rózsaszínűre változó fehér hús

domború vagy lapos, • száraz felszínű kalap

• rendkívül húsos, fehér vagy szürkés-fehér kalap

a kalap pikkelyesen berepedezett lehet ? felálló peremű,

hüvelyszerű gallér

sima kalapszél

• begöngyölt kalapszél

• sűrű, szabadon álló, rózsaszínű vagy csokolá-débarna lemezek TERMŐHELY Termőtestei

tömegesen nőnek.

Család AGARICACEAE Faj Agaricus sylvaticus Idény nyár-ősz

• a tönk alja cm széles


FENYVES CSIPERKE A gomba domború vagy púpos közepű kalapját finom barna szálak fedik. Tönkjét szálas pikkelyek borítják, gallérja lelógó. Piszkosfehér húsa a sérülések helyén sötétvörösre színeződik, habár ez a tulajdonsága egyes rokonaiéhoz képest kevésbé határozott. Jószagú, ehető _gomba. • ELOFORDULÁS Erdőkben és parkokban fenyőtörmeléken nő. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Az A. langei szintén ehető gomba, sokkal húsosabb és sötétebb vörösre színeződik. Az A. phaeolepidotus sárgára színeződik, mérgező. • EGYÉB NEVEK erdei csiperke.

domború vagy púpos közepű, sugarasan szálas felszínű kalap

a kalap közepe sötétbarna

halvány-szürke, pirosas rózsa-szín majd csoko-ládébarna lemezek

M ETSZET

sűrű, szabadon álló lemezek

lógó gallér a barna tönkön

a tönkön szálas pikkelyek lehetnek

M 6 r e t KALAP 0 5-10 cm TÖNK I 5-10 cm < > 0,5-1,5 cm Spóraszín c s o k o I á d é b a r n a Érték

Család AGARICACEAE Agaricus porphyrizon ldénV ősz

LILÁSVÖRÖS CSIPERKE Ez a gomba szokatlanul húsos tagja a főként kicsi Agaricus fajokat tömörítő Minores csoportnak, melyek jellemzője, hogy mandula illatúak, húsuk sárgára színeződik és kalapjuk gyakran bíborszínű. A lilásvörös csiperke kalapja domború, világosabb alapon finom bíborlila szálak fedik. Fehér, gumós tönkje alul sárga vagy narancssárga, keskeny gallérja törékeny. Lemezei szürkés rózsaszínűek vagy bíborfeketék. Ehető fehér húsa lassan sárgára színeződik. • ELŐFORDULÁS Talajon és avarban nő lombos fák alatt erdőkben, de megtalálható fenyők körül és kertekben is. Európában széles körben elterjedt, de lokális; más előfordulása még nem tisztázott.

finom, lilás- domború, világos szürkés rózsa-színű, szabadon

TERMŐHELY Egyenként terem vagy néhány gomba nő ' együtt tápdús talajon, avarban.

Család A G A R 1 C A C E A E Faj Leucoagaricus leucothites Idény nyár vége-ősz

KALAP 0 5 -8 cm TÖNK t 4 -8 cm «-• 0,8-2 cm Spóraszín f e h é r Érték

FEHÉR TARLÓGOMBA E fehér gomba domború kalapjának sima, száraz a felszíne. Tönkjén a vékony gallér múlékony, töve bunkó alakú. Fehér húsa kellemes gombaszagú és -ízű. Finom színeltérései alapján egyes kutatók a L. leucothitesi több kisebb fajra osztották. Ehető, de összetéveszthető a halálosan mérgező gyilkos galóca fakó példányaival. • ELŐFORDULÁS Utak szélén, parkokban, kertekben fű között nő és homokdűnéken is meg-található. Európában és É-Amerikában terjedt el. • HASONLÓ FAJOK Számos Agaricus faj hasonló, de azok spóralenyomata és érett lemezeik színe csokoládébarna. • EGYÉB NEVEK L. pudicus, Lepiota naucina, tarló-őzlábgomba.

TERMŐHELY Kis csoportokban vagy boszorkánykörben nő, többnyire fű között.

selymesen sima kalapfelszín

a kalap húsa fehér és puha vagy

rugalmas < >

piszkosfehér vagy rózsás árnyalatú lemezek

törékeny, mozgatható gallér

a gomba minden-hol fehér

a tönk bunkó alakú

METSZET

C s a l á d A M A N I T A C E A E Faj Limacella guttata Idény ^ ^ v£g e_ő s z

IZZADÓ NYÁLKÁSGALÓCA Kissé ragadós, domború kalapja sárgásfehér vagy nagyon halványbarna színű. Száraz tönkjének gumós a vége és feltűnő, lógó gallért visel, amely megszáradva zöldesbarna foltot hagyó folyadékot választ ki. Fehér lemezei szabadok és sűrűn állnak. Annak ellenére, hogy ehetőnek tartják, nem ajánlott e fehér húsú gomba fogyasztása. • ELŐFORDULÁS Lombos vagy fenyőerdőkben, tápdús talajon, vastag avarban nő. Európában és É-Amerikában széles körben elterjedt, de lokális faj. • HASONLÓ FAJOK A L. glioderma nagyon ragadós és a kalapja narancsbama. Egyes Amanita fajok hasonló alkatúak, de kalapjuk felszíne száraz, burokmaradványok vannak rajta, tönkjük bocskoros. • EGYÉB NEVEK Limacella lenticularis, Lepiota guttata, izzadó őzlábgomba.

feltűnő, lógó gallér •

a sárgásfehér kalap idővel

a domború, ragadós kalap közepe

sűrű, szabadon álló, fehér

TERMŐHELY Tömegesen vagy egyenként nő erdők tápdús talajában és avarban.

C s a l á d A G A R I C A C E A E Faj Macrolepiota procera Idény nyár-ősz

kissé gumós tönk

a kalap kezdetben tojás alakú, majd ernyő

formájú, végül ki-terül, de közepén marad egy kis púp

a tönk bázisa 4 cm

széles lehet

NAGY ŐZLÁBGOMBA Nagy termetű gomba. Felismerhető kígyóbőr mintázatú tönkjéről, melyen nagy, mozgatható gallér van. Kalapja ernyő alakú vagy lapos, sötét szürkésbarna közepe kiemelkedik, felszínét körkörösen elhelyezkedő, nagy, barna pikkelyek díszítik. Puha, vastag, fehér húsa nem színeződik el a sérülések helyén. Egyesek szerint az egyik legjobb ehető gomba, de I. Hasonló fajokat. • ELŐ-FORDULÁS Homokdűnéken, száraz réteken, kis füves területeken, pl. parkokban és ligetes erdőkben, erdőszéleken no. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori gomba Európában és E-Amerikában. • HASONLŐ FAJOK A M. permixta húsa vörösre színeződik. M. rhacodes (166. old.). • EGYÉB NEVEK Lepiota procera.

körkörösen elhelyezkedő, Larna pikkelyek a kalapon

a kalap közepe sö-tét szürkésbarna

TERMŐHELY Elszórt csoportokban nő ritkás erdőkben, erdőszéleken.

• suru, szabadon álló, fehér vagy sárgás-fehér lemezek

Család AGARICACEAE Fai Macrolepiola rhacodes l d é n y nyár-ősz

PIRULÓ ŐZLÁBGOMBA Domború, majd kiterülő kalapjának felszínét körkörösen elhelyezkedő, világosbarna pikkelyek fedik. A fiatal példányok dobverő alakúak. Tönkjén feltűnő, összetett, mozgatható gallér van. Húsa megtörve élénk sárgarépaszínűre változik. Habár ehető, egyes változatai gyomorbántal-makat okozhatnak, ezért csak kis mennyiség-ben fogyasszuk! (1. Hasonló fajokat.) ^ • ELŐFORDULÁS Főként fenyő-erdőben, néha lomberdőben talál-ható, tápdús talajon. Európában és É-Amerikában széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A M. per mixta és a M. procera (165. old.) nagyobbak, tönkjük kígyóbőr-szerűen mintázott. A Chlorophyllum molybdites (lent). A M. rhacodes var. hortensis sötétebb kalapú, peremesen gumós

tönkű gomba, a M. rhacodes kerti változata, komposzt halmokon • n t t

terem. Ne fogyasszuk, mert mérgezést okozhat! • EGYÉB NEVEK Lepiota rhacodes.

a fiatal gombán mindig vannak világosbarna pikkelyek •

körkörösen elhelye: 9 kedő pikkelyek

surun alio lemezek * • feltűnő,

mozgatható, kettős gallér

• szabadon álló, fehér vagy sárgásfehér lemezek

fiatal példány, * dobverő alakú kalappal

• a fehér hús sárgarépa-színűre majd sötét pirosra színeződik

• sima vagy szálas, fehér tönk

METSZET

• CHLOROPHYLLUM MOLYBDITES A Macrolepiotakhoz hasonlóan, ez is világosbarna, pikkelyes kalapú faj; húsa vörösbarnára színeződik, gallérja kettős. Spóráiban különbözik, mivel azok fehér lemezeit zöldre festik. W


a tönk * bázisa 4 cm széles

* a kalap széle rojtos

Család AGARICACEAE Faj Lepiota aspera Idény nyár vége-ősz

TÜSKÉS ŐZLÁBGOMBA Nagy termetű faj. Domború, piszkosfehér kalapját állandó, kúpos vagy hegyes, barna pikkelyek fedik. Barna tönkjén nagy, lógó, sötét peremű gallért visel, töve meg-vastagodott; felszíne a gallér alatt pikkelyes vagy szálas. Kellemetlen szagú, valószínűleg mérgező gomba. • ELŐFORDULÁS Nedves erdőkben, utak szélén, tápdús, meszes talajon nő. Az északi mérsékelt övben eléggé gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A L. hystrix igen sötét, színű pikkelyei barna folyadékot választanak ki. A L. perplexum kisebb, lemezei ritkábban állnak. A Macrolepioia procera gallérja mozgatható, szaga kellemes. • EGYÉB NEVEK L. friesiilaculesquamosa, pikkelyes őzlábgomba.


nagy, lógó gallér

barna pikkelyek a piszkosfehér

kalapon

szaba-don átló,

nagyon sűrű,

fehér vagy sárgásfehér lemezek

a tönk a gallér alatt barna színű, pikkelyes vagy szálas

- a tönk alja 2 cm-re vastagszik meg

METSZET

Méret KALAP 0 5-15 cm TÖNK t 5-12 cm «-» 0,5-1,5 cm Spóraszín f e h é r Érték » Család A G A R I C A C E A E

Fai Lepiota oreadiformis Idény

SIMA ŐZLÁBGOMBA Kúpos kalapja, sűrű, szabadon álló, vékony fehér lemezei jellemzőek a nemzetségre, abban viszont eltér a Lepiota fajok többségétől, hogy gallérja jelentéktelen. Termőteste kívülről piszkosfehér, a kalap közepe barna. Tönkjén a burok-maradványok sávokban láthatók, melyek a kalap szélén is megmaradnak. Egyes mikológusok a fajt 3 vagy több önálló fajra osztják. • ELOFORDULAS Száraz réteken, gyakran tengerparti homokdűnéken nő. Európa-szerte elterjedt; egyéb előfordulása még nem tisztázott. • HASONLÓ FAJOK A Marasmius oreades (117. old.) felületesen hasonlít rá, de lemezei felkanyarodók, húsa rugalmas és nem visel burokmaradványokat. • EGYÉB NEVEK L. laevigata.

a gallér alig látható <

sűrű, szabadon álló, sárgás-• fehér lemezek

piszkosfehér vagy sárgásfehér, sötét f közepű kalap

^ TERMŐHELY Zuzmók és alacsony fű között tömegesen terem nyílt, füves teriileteken és tengerpartokon.

Család AGARICACEAE Faj Lepiota ignivolvata Idény ősz

VÖRÖSLÁBÚ ÖZLÁBGOMBA Eléggé húsos Lepiota faj. Legjobban narancssárga szegélyű gallérjáról ismerhető fel; kevés narancssárga szín a fehér tönk bunkó alakú végén is található. Domború kalapján körkörösen finom, narancsbarna pikkelyek sorakoznak, okkerbama közepe púpos. Piszkosfehér húsa kellemetlen vegyszerszagú, ami az elvágott L. eristata (169. old.) szagára hasonlít. • ELŐFORDULÁS Lombos fák és fenyők alatt terem, meszes talajon. Európa-szerte elterjedt, de főként Közép- és D-Európában gyakori. • HASONLÓ FAJOK A L. ventriosospora burokmaradványán és tönkjének tövén nincs narancssárga szín.

a narancsbarna kalap finoman pikkelyes

puha, szaba-don álló lemezek •

a tönk bázisa gyakran meg-vastagszik és idővel e ^ narancssárga M árnyalatú lesz •

TERMŐHELY Tömegesen vagy egyenként nő az avarban. IFV

sűrűn álló, fehér vagy • sárgásfehér lemezek

^ a tönkön egy vagy töhh narancs szegélyű gallér vagy gallér-

a hús mindenhol 1

piszkosfehér

KALAP 0 4-11 cm TÖNK t 5-15 cm < ->0,5-2 cm Spóraszín fehér Érték

Család AGARICACEAE Faj Lepiota clypeolaria Idény ősz

GYAPJAS ŐZLÁBGOMBA Eléggé nagy, de nem túl húsos faj. Többnyire fehér vagy sárgásfehér színű, bár harang alakú vagy kiterülő kalapján a pikkelyek barnás árnyalatúak; itt egy meglehetősen bama példány látható. A kalap szélén és a tönkön fehér burokmaradványok vannak, emiatt a fiatal példányok külleme gyapjas-borzas. Fehér vagy világosbarna húsa jószagú. Spórái orsó alakúak. • ELŐFORDULÁS Lomb- vagy fenyőerdőkben nő, termékeny talajon, avarban vagy fenyőtűkön. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. • HASONLÓ FAJOK A L. alba nyíltabb helyeken nő és a tönkje simább. A L. ventriosospora gallérja és kalapja sárga vagy sárgásbarna árnyalatú, spórái még inkább orsósak.

a kalapot világos okkerbarna * pikkelyek fedik

* vattaszerű, fehér burok-maradványok


METSZET

a tönk vége bunkósan megvasta-godott •

• fehér vagy sárgás-fehér. sűrűn álló lemezek


Család A G A R I C A C E A E Faj Lepiota eristata l d é n y n y á r - ő s z

BÜDÖS OZLABGOMBA A kisebb termetű őzlábgombák között a leggyakoribb faj. Domború, majd kiterült, púpos közepű, fehéres színű kalapját világos okkersárga pikkelyek díszítik; közepe vörösesbarna. Fiatal példányokon látható, múlékony, hártyás gallérja felfelé álló. Húsa kellemetlenül büdös. • ELŐFORDULÁS Legelőkön, fű és moha között, ösvények mentén csalán közelében, tápdús talajon gyakran megtalálható. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK Az erősen mérgező L. lilacea sokkal ritkább, alakja hasonló, v

de bíbor-, bíborbarna színű.

—• világos színű, narancsbarna pikkelyes kalap

a kalapbőr • alatt fehér a hús

• múlékony, piszkosfehér gallér

—• a gallérzóna alatt sima a tönk

a kalap közepe mindig sötétebb barna * sűrű, szabadon

álló lemezek

ÍÉÉÉÍ B O É I I Í I é LÉJ I v i i wimwi&Mi T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban nő a talajon.

M é r e t KALAP 0 1 - 4 ctn TÖNK t 2 . 5 - 5 c m <-> 2 - 4 m m Spóraszín fehér Érték J g

Család A G A R I C A C E A E Faj Lepiota castanea Idény ősz

GESZTENYE-OZLABGOMBA Kicsi őzlábgomba. Kezdetben domború, majd ellaposodó kalapját sötétbarna pikkelyek fedik. Sötétbarna pikkelyes tönkjén a gallér múlékony. Erős, eléggé kellemtlen szagú gomba. A kis termetű Lepiota fajok pontosan csak mikroszkóppal határozhatók meg; a nemzetségbe tartozó gombáknak háromféle spóra alakjuk van: puskagolyó-, tojás- és orsóalakúak. A L. castanea spórája puskagolyó alakú. • ELŐFÓRDULÁS Tápdús, bolygatott talajon, gyakran erdei utak és vizesárkok melett nő. Főként az északi mérsékelt öv déli részén terjedt el. • HASONLÓ FAJOK A L.fulvella nagyobb és világosabb színű. A L. pseudohelvola gallérja tartósabb, szaga kellmesebb. Még számos hasonló faj létezik.

• fehéres vagy okker-sárga hús

• LEPIOTA BRUNNEOINCARNATA húsbarnás őzlábgomba Domború kalapját sötét rózsásbarna pikkelyek díszítik. Rózsaszínes árnyalatú tönkje a jelentéktelen gallérzóna alatt húsbarna pikkelyektől sávozott. £ £

T E R M Ő H E L Y Néhány termőtest nő együtt.

sötétbarna pikkelyek a kalapon

a gallér gyorsan

eltűnik

sötétbarna pikkelyek a tönkön

szabadon álló, sűrű, fehér lemezek

Család AGARICACEAE Leucocoprinus badhamii 'dény ny^ r vége-késő ősz

Méret KALAP 0 3-8 cm TÖNK t 3-7 cm 4-8 mm Spóraszin fehér

AGARICACEAE Leucocoprinus birnbaumii egész év

FEKETEDŐ BORDÁS-ŐZLÁBGOMBA Kezdetben majdnem fehér, kiterülő kalapját finom, világosbarna pikkelyek díszítik. Nyomásra a gomba minden része sáfrány színűre, majd sötét vérvörösre színeződik, végül majdnem feketévé válik. A vörösre színeződő fajok közé tartozik, melyek ritkák és valószínűleg mérgezőek. Feltűnően bársonyos tönkjén törékeny, felálló k j t e r i i l t

gallért visel. Egyes mikológusok ezt a fajt előszere- ^ tettel helyezik a Leucoagaricus nemzetségbe. • ELŐFORDULÁS Meszes vagy nitrogéndús talajon terem, avarban és kerti hulladékban vagy fenyőtűk között. Tiszafa alatt nő, de lombos fák alatt is megtalálható. Európa melegebb területein terjedt el; É-Amerikában nem ismert. • EGYÉB NEVEK Lepiota badhamiilrufovelutina, feketedő körkörösen Őzlábgomba. elhelyezkedő,

barna pikkelyek a kalapon

fehér vagy sárgás-fehér, sűrű, szabadon álló lemezek *

nyomasra a tönk felülete elszíneződik

TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő, tápdús talajon.

METSZET

a tönk

SÁRGA BORDÁS-ŐZLÁBGOMBA Jellegzetesen sárga színű faj. Harang alakú, kénsárga kalapjának felszínét finom, aranysárga, narancssárgás vagy sárgásbarna pikkelyek díszítik. Hasonló színű tönkjén a gallér múlékony; bunkós tövének átmérője elérheti a 6 mm-t. Sűrű, szabadon álló lemezei szintén sárgák. Vékony, sárga húsa ehetetlen és való-színűleg mérgező. A termőtest majdnem annyira rövid életű, mint a tintagombáké (iCoprinus, 174-176. old.); a nemzetség neve szó szerint fehér tintagombát jelent, mivel spóralenyomata fehér. • ELŐFORDULÁS Az északi mérsékelt övben virágcserepekben és üvegházakban fordul elő, egyébként a trópusi vagy szubtrópusi övben terjedt el. • EGYÉB NEVEK L. luteus.

finom arany-sárga pikkelyek a harang alakú kalapon •

sárga, múlékony gallér •—

a tönk töve • bunkós, sárga színű és szemcsés

TERMŐHELY Bomló szerves anyagokban dús földrakásokon nő.

GALLÉR ÉS BOCSKOR NÉLKÜLI GOMBÁK bben a részben csak egy nemzet-séget, a csengettyűgombákat (Pluteus)

mutatjuk be. Ez az egyetlen olyan nemzet-ség, melynek fajai szabadon álló lemezű-ek és az általános burok teljesen hiányzik róluk. Minden fajnak rózsaszínű spóralenyo-mata és nagyon sűrűn álló lemezei vannak. A fajok túlnyomó többsége korhadó fákon,

kidőlt fatörzseken, forgácson vagy fűrész-poron nő.

A bocskorosgombák (Volvariella) közeli rokonságban állnak a csengettyűgombákkal, de azokat, pl. a Volvariella bombycinat (154. old.) fiatalon teljesen befedi az álta-lános burok, amely felhasadva bocskorként marad meg tönkjük bázisa körül.

Család PLUTEACEAE Fa' Pluteus cervinus Idény t a v a s z ^ s / vgg e

B A R N A CSENGETTYŰGOMBA Rendkívül változékony faj. Tipikusan sötétbarna kalapja és sötéten szálas fehér ^ ^ k tönkje van, ami legerősebb a tönk bunkó ^ ^ k alakú bázisánál. A kalap lehet dombo- ^ H rú, púpos vagy kiterülő; felszíne szálas, közepe nedvesen ragadós. H Ehető^ de szaga és íze jellegtelen. • ELOFORDULÁS Különféle korhadó faanyagon nő, erdőkben, parkokban és kertekben; a leg-tekintélyesebb példányok faforgácson vagy fűrészporon teremnek. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; délre terjeszkedik. • HASONLÓ FAJOK A P. pouzarianus A fenyőfákon nő és nincs szaga. Jellegzetessége • a mikroszkóppal látható horgok a bazídiumok melletti steril hifavégeken (koronás cisztida). • EGYÉB NEVEK P. atricapillus, változékony csengettyűgomba.

• általában sötét-barna kalap

nedvesen ragadós kalap


• sötét szálak a fehér tönkön

vastag, fehér, puha hús

sűrűn álló * lemezek

* a kalap közepe nemezes

METSZET

• puha, fehér vagy rózsásbarna lemezek

a tönk töve 3 cm széles TERMŐHELY Egyenként vagy

kis csoportokban nő.

Család PLUTEACEAE Faj Pluteus umbrosus Idény nyár-ősz

FEKETEPELYHES CSENGETTYŰGOMBA Bársonyos, sötétbarna kalapjáról és tönkjéről, valamint sötét élű lemezeiről jól felismerhető csengettyűgomba. Púpos kalapja eres mintázatú, míg világos színű tönkjét sűrűn fedik a barna pikkelyek. Húsa fehér vagy világosbarna színű, savanyú szagú. Fogyasztása nem ismeretes. • ELŐFORDULÁS Nagy át-mérőjű, korhadó lombos fa tuskókon nő, gyakran más Pluteus fajok társaságában. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; általában nem gyakori. • HASONLÓ FAJOK A P. cervinus (171. old.) sötétebb színű, kalapja nem erezett. A P. plautus lemezeinek éle fehér.

• a kalap felszíne bársonyos sötétbarna

pelyhes, barna élű lemezek

METSZET


1 a tönk húsa fehér vagy világosbarna

' TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő.

sűrűn álló, puha lemezek

a kalap világos húsa helyenként látható

a gomba korhadó lombos fán nő

világos rózsás-barna lemezek

kalap

sugarasan erezett kalapfelszín

barna pikkelyekkel sűrűn mintázott világos színű tönk

Család PLUTEACEAE ^ Pluteus aurantiorugosus nyár-ősz

TŰZPIROS CSENGETTYŰGOMBA E fajnak élénk, tűzpiros kalapja van, amely lehet domború és lapos is; színe alapján könnyen felismerhető. A kalap felszíne gömbölyded sejtekből áll, ezért nagyon törékeny, ellentétben a szálas kalapú P. cervinusai (171. old.). Világos színű, többé-kevésbé sárga tönkje hajlott, ezáltal a termőtest jól beilleszkedik a korhadó fák réseibe és üregeibe. Jellegzetes szaga és íze nincs. • ELŐFORDULÁS Korhadó tuskókon és fatörzseken vagy megnyesett fákon, pl. nyáron, kőrisen vagy szilen nő. Széles körben elterjedt, de nem túl gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Az É-Amerikában honos P. admirabilis aranylóbb színű. • EGYÉB NEVEK P. coccineus.

METSZET

TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő, korhadó fákon.

az élénk narancsvörös kalap sárgás narancs-

sárgára fakul

a finoman bársonyos kalap-felszín vékony és nagyon sérülékeny

- sűrűn álló, puha, halvány rózsaszínű

vizes, piszkos-r fehér hús

domború vagy kúpos, púpos közepű vagy majdnem lapos kalap


KALAP 0 2 -5 cm TŐNK í 3-8 cm 3 - 6 mm Spóraszín h a l v % r 6 z s a s z i n Érték ^

Család PLUTEACEAE Pluteus chrysophaeus nyár-ősz

Méret KALAP 0 1-6 cm TÖNK t 3 -8 cm «-» 3-8 mm Spóraszín h a l v á n y r é z s a s z í n Érték

SÁRGÁSZÖLD CSENGETTYŰGOMBA Számos változata van ennek a feltűnő gombának, habár egyes kutatók ezeket önálló fajnak tekintik. Annak ellenére, hogy mindegyik változat kalapja sárga, tönkje világossárga, a színek eloszlása és erőssége változó. A kalap alakja domború vagy púpos, felszíne sima, nedvesen a szélén bordázat látható. A tönk világosabb színű a kalapnál, piszkosfehér vagy sárgás húsa szagtalan és íztelen. • ELŐFORDULÁS Lombos fák erősen korhadt tuskóin és kidőlt, mohos fatörzseken nő. Európa-szerte elterjedt, előfordulása máshol még nem tisztázott. • HASONLÓ FAJOK A P. romellii kalapja sötétebb, a tönkje végig citromsárga, krómsárga. Főként talajjal kevert faanyagon nő. a ^ • EGYEB NEVEK P. tuleovirens. nagyrészt sárga

szabadon I álló lemezek

domború vagy púpos közepű kalap

a sima kalap széle bordázott

TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő korhadó faanyagon.

puha, sűrűn álló, rózsaszínes lemezek

TINTAGOMBÁK

A lemezes termőrétegű kalapos gombák közül ebben a részben

a tintagombákat mutatjuk be, melyek lemezei az érett spóráktól feketére fes-tődve a kalap szélétől fokozatosan be-felé haladva tintaszerűen elfolyósodnak. A szél csak azokat a spórákat sodorja el,

melyek a még el nem folyósodott lemez-részeken termelődnek. Lemezeik a többi gombáéhoz képest sűrűbben állnak.

A tintagombák általában kicsik, vékony húsúak; sokuk nő növényevő állatok ürülékén, pl. juh-, marha-, ló- vagy nyúltrágyán.

Család COPRINACEAE Coprinus comatus LDÉNY ŐSZ

GYAPJAS TINTAGOMBA A gomba kalapja hosszúkás tojásdad vagy szélesen kúpos alakú. Magassága 5-20 cm, fehér vagy rózsásfehér színű, a szélétől kezdve hamar megfeketedik; felszínét gyapjas, elálló pikkelyek fedik, széle idővel behasadozik. Tönkjén a gallért feketére színezik a lehulló spórák. A többi tintagombánál húsosabb termőtestű ) faj; fiatalon szépsége, kellemes illata és íze miatt egyaránt népszerű gomba. JgtI Az étkezési céllal gyűjtött példányokat korai napszakban szedjük le és ^ f i J r í S , azonnal készítsük el! ^ f f l B • ELŐFORDULÁS Legelőkön, utak és erdei ösvények mentén terem. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, közönséges faj. A

a pikkelyes felszínű kalap a szélétől kezdve elfolyósodik

nagyon suru, • szabadon álló, elfolyósodó lemezek

• a tönk közepét övező gallért el-színezik a spórák

hosszúkás tojásdad vagy szélesen kúpos kalap

hosszú és • üreges tönk

a tönk töve kissé meg-vastagszik

TERMŐHELY Tömegesen nőnek termőtestei.

Család COPRINACEAE Coprinus atramentarius l d é "y tavasz-ősz

RÁNCOS TINTAGOMBA E húsos faj kalapja tojás alakú, idővel kiterül, de közepén púpos marad; szürke vagy szürkésbarna színű, a szélétől kezdve lassan elfolyósodik. Vörösesbarna, pikkelyes kalapú változatát C. romagnesiamisnak nevezik. Fiatal példányai ehetők, de alkohollal együtt (néhány nap elteltével is) rosszullétet okoz. • ELŐFORDULÁS Erdőkben, parkokban, kertekben a talajon nő, többnyire lombos fák tuskóin vagy korhadó fák közelében. Gyakran található beteg városi fák tövénél is. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A C. acuminalus púpja csúcsos; alkohollal együtt fogyasztva hasonló tüneteket okoz. A C. alopecia termőtestei nem nőnek ennyire sűrű csoportokban, spórái pedig rücskösek (a ráncos tintagombáé simák).

TERMŐHELY Termőtestei sűrű csoportokban nőnek.

finom, vöröses-barna szálak a tönk bázisán

METSZET

nagyon sűrű, szabadon álló

lemezek

fehér élű lemezek

Méret KALAP 0 3 -7 cm TÖNK | 5-12 cm 0.8-1,5 cm Spóraszín fekete Érték

Coprinus picaceus COPRINACEAE

HARKÁLY- J TINTAGOMBA | Ez a gomba azonnal fel-ismerhető fekete-fehér mintázatú, hengeres vagy harang alakú kalapjáról. A kalap fehér foltjai az általános burokból keletkeznek, amikor az a kalap növekedése során felszakadozik. A kalap 5-10 cm magas. A tönk hosszú és fehér, finoman pelyhes. Szaga kellemetlen, étkezésre nem ajánlott. • ELŐFORDULÁS Lomberdőkben, faforgácson vagy fűrészporon nő. Gyakran tö-megesen fordul elő, forgáccsal mulcsozott virágágyakban is. > » Európa-szerte elterjedt a bükkös zónában.

nagyon sűrűn álló, fehér vagy éretten rózsás-• barna lemezek

a kalap gyorsan elfolyó-sodik »

• a kala-pot fehér burok-marad-ványok díszítik fiatal •

termőtest üreges

• hosszú, fehér tönk

TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő. METSZET

Család COPRINACEAE Coprinus micaceus l d é n y késő tavasz-tél eleje

KERTI TINTAGOMBA Tojás alakú vagy kissé kiterülő, redőzött, vörösesbarna kalapját fiatalon csillámló, szemcsés burokmaradványok díszítik; széle behasadozik. Vékony, törékeny húsa szagtalan és íztelen. Micéliumából egy idényben rengeteg termőtest fejlődhet. • ELŐFORDULÁS Erdőkben és városi környezetben egyaránt tömeges, öreg tuskók és beteg fák körül. Széles körben el-terjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Egyes közeli rokon fajok vastag, sárga micélium be-vonatot (ozónium) képeznek különböző felszíneken. Ezek egyike a C. domesticus gyakran nő vizes helyiségekben, pl. szabadtéri fürdőszobák burkolatának réseiben és más nedves helyeken. A C. truncorum tönkje simább, spórái ellipszis alakúak és nem laposak; a kerti tintagomba spórái lapos ellipszis alakúak, csírapórusuk megrövidült. • EGYÉB NEVEK csillámló tintagomba.

/-J4 cm magas

a ráncos kalap csillog a szem-csés burok-maradvá-nyoktól

a fehér majd barna lemezek idővel összi zsugorodnak és elfolyósodnak

piszkosfehér, * üreges és törékeny tönk

TERMŐHELY Sűrű csoportokban nőnek termőtestei.

METSZET

Méret KALAP 0 2 -4 cm TÖNK 1 4 - 1 0 cm <-> 2 -5 mm Spéraszín fekete Érték

Család COPRINACEAE Faj Coprinus niveus Idény nyár-ősz

FEHÉR TINTAGOMBA Legjobban fehér színéről és kalapját fedő laza, lisztes burokmaradványairól ismerhető fel ez az eléggé kicsi, bár nem a legapróbb tintagomba faj. Kúpos vagy harang alakú kalapjának a széle felpöndörödik. Sűrűn álló lemezei fiatalon szürke színűek, éretten feketék. Tönkjének töve kissé megvastagodott. Nagyon vékony, halvány színű, ehetetlen húsa van. • ELOFORDULÁS Majdnem mindenhol megtalálható friss ló- és tehéntrágyán, nedves fűben. Európa-szerte elterjedt és gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A C. cortinatus nedves talajon nő. A C. cothurnatus kalapjának közepe barnapikkelyes. Az apró C.friesii rothadó füvön nő. A C. stercoreus szaga kellemetlen.

a kalap finom lisztes be-vonatát lemoshatja az eső

• pöndörödő kalapszél

fiatalon tojás alakú ^ kalap •

TERMŐHELY Néhány gomba alkotta csoportokban nő.

GYŰRŰBEN ÖSSZENŐTT LEMEZŰ GOMBÁK

bben a részben olyan fajokról esik szó, melyek lemezei a tönk közelében

gyűrűben összenőttek (eollarium), tehát nem érik el a tönköt, de nem is szabad állásúak.

A lemezek állása a kerékpár küllőire emlé-keztet. E fajok többsége a szegfűgombák (.Marasmius) nemzetségébe tartozik és főként trópusi elterjedésűek.

Család TRICHOLOMATACEAE Marasmius rotula

NYAKÖRVES SZEGFŰGOMBA A gomba lemezei a tönk közelében gyűrűben (eollarium) összenőttek, nem csatlakoznak a tönk csúcsához. Domború, sárgásfehér kalapjának sötét, köldökszerű közepéről sugár irányú barázdák futnak a vékony, piszkosfehér húson keresztül. Ez a faj túléli a teljes kiszáradást is. • ELŐFORDULÁS Vegyes erdőkben lombos fák ágain és gallyain él. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLO FAJOK Más szegfűgombáknak is van collariuma, de ezek elsősorban trópusi esőerdőkben élnek, csak néhány apró faj fordul elő a mérsékelt éghajlati övben. A világosbarna M. bulliardii tömegesen nő nedves erdők avarjában; a M. limosus nádon terem. A Marasmiellus ramealis (139. old.) hasonló termőhelyeken található, de lemezei nem alkotnak gyűrűt és kalapja sem barázdált.


M é r e l KALAP 0 0 ,5 -2 c m TÖNK t 2 - 4 cm <-> 1 m m Spóraszín piszkosfehér

Család COPRINACEAE Coprinus plicatilis l d é n y kora nyár-ó sz

G Y E N G E TINTAGOMBA E kicsiny tintagomba teljesen kiterült, ráncos felszínű kalapja japán napernyőre hasonlít. Felszínén sem szőrök sem burokmaradványok nincsenek. A többi tinta-gombához (174-176. old.) képest lemezei sokkal ritkábban állnak, a tönk közelében gyűrűszerűén összenőttek és alig folyósodnak el. • ELŐFORDULÁS Eső után nő legelőkön, a talajon. Széles körben eléggé távol álló, elterjedt gyakori faj az északi ö f

, J J nott lemezek • mersekelt övben. • HASONLÓ FAJOK A C. auricomus valamivel nagyobb és barnább a kalapja; mikroszkóp alatt láthatók vastag falú, barna szőrei. Hasonló fajok még: C. kuehneri, C. leiocephalus és a C. nudiceps; ezek csak spóráik mérete alapján különíthetők el.

£ 7 TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő. Éjszaka nő ki és délben már elszárad.

nagyon vékony, törékeny,

kúpos vagy kiterült, csupasz felszínű,

KALAPOS GOMBÁK, OLDALT ÁLLÓ TÖNKKEL

VAGY TÖNK NÉLKÜL A kalapos gombák között vannak olyan fajok, melyek

tönkje nem középen helyezkedik el a kalap alatt. A tönk a kalap széléhez is csatlakozhat és néhány

fajon nagyon rövid lehet; léteznek olyan gombák is, melyeknek egyáltalán nincs tönkje. Több,

egymással közelebbi rokonságban nem álló nemzetség fajai tartoznak ide.

• oldalt álló tönk

tönk nélküli termőtest

Család poLYPORACEAE F a ' Pleurotus ostreatus l dépy ősz-tél

sima kalapfelszín K É S Ő I LASKAGOMBA Kagyló alakú kalapja fiatalon kékes-szürke, majd sötét szürkéskékre, barnásszürkére változik. Fehér tönkje a kalap széléhez csatlakozik, de hiányozhat is. Fehér húsa jóízű, ehető, de öregen rágós; ezt a fajt és közeli rokonait kereskedelmi méretekben termesztik és árusítják. A hideg időt kedveli, ezért a többi hasonló fajhoz képest, későn jelennek meg termőtestei. • E L Ő F O R D U L Á S Mindenhol megtalálható elhalt vagy beteg lombos fákon; néha fenyőkön is előfordul. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • H A S O N L Ó F A J O K A P. dryinus tönkjét fiatalon burok fedi. A P. pulmonarius sárgás-fehér vagy világosbarna színű; korábban terem. • E G Y É B NEVEK őszi/közönséges laskagomba.

kalap-széli vagy

TERMŐHELY Lombos fákon nő emeletes sorokban.

• LENTtNEUUS URS1NUS Ehető, de kesernyés ízű faj. Világos-barna kalapja sűrűn szőrös, lemezeinek éle fogas. (Qj

sötét szürkéskék vagy barna kalap

sűrűn álló, lefutó, puha, sárgásfehér

lemezek

Család POLYPORACEAE Pleurotus cornucopiae Idény

tölcséres kalap

• PLEUROTUS ERYNGI1 ördögszekér laskagomba Ernyős virágzatú növények közelében nő. Világosbarna kalapjának szarvasbőrszerű a felszíne, széle fiatalon begöngyölt. Tönkje oldalt álló vagy hiányozhat. ||Q)|

ERESTÖNKŰ LASKAGOMBA Jellegzetesen trombita alakú faj; kalapja világosbarna színű, tönkje majdnem középső állású, lefutó lemezei elágazva hálózatot alkotnak. Fehér húsa jóízű és lisztszagú. • E L Ő F O R D U L Á S Lombos fákon él, fehérkorhadást okoz; kedveli a szilt; ahol szilfavész (ofiosztómás hervadás) pusztította a fákat, igen elszaporodott. Széles körben elterjedt, de főként Európa déli ' részein gyakori. • H A S O N L Ó F A J O K A sárga színű P. citrinopileatus Kelet-Ázsiában honos. A P. pulmonarius lemezei egyszerűek és a tönkje rövidebb.

• lefutó, el-ágazó lemezek

TERMŐHELY Egyenként vagy csoportosan, csomókban nő.

piszkosfehér, kalap-árnyalatú tönk

csomóban növő termő-testek

Méret KALAP 0 4-12 cm TÖNK I 1-5 cm <-> 0,5-2,5 cm Spóraszín halványlila

Család AURISCALP1ACEAE F a ' Lentinellus cochleatus Idény nyar-osz

ÁNIZSSZAGÚ FŰRÉSZGOMBA Széles tölcsér alakú, sima, vörösbarna kalapú, be-göngyölt szélű gomba. Tönkje oldalt csatlakozik a kalaphoz. Világosbarna lemezei lefutók és mint minden Lentinellus fajon, élük fogazott. Egyes példányok kellemes ánizs illatúak, t a í a p s i l ' ' mások szagtalanok. Húsa kesernyés. • E L Ő F O R D U L Á S Korhadó lombos fák tuskóin nő. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; helyenként gyakori. sima, vörös-• H A S O N L Ó F A J O K A L. omphalodes barna kalap-kalapja mélyen köldökös, a L. castoreus Je'szín

kalapja nemezes. • EGYÉB NEVEK Lentinus cochleatus, ánizsszagú fagomba. 7*

TERMŐHELY Emeletes csomókban nő, korhadó lombos fák tuskóin.

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Pleurocybella porrigens Idény

Család TRICHOLOMATACEAE Fa' Panellus serotinus l d é n* késő ősz-tél

M é r e t TERMŐTEST í 2-10 cm <-> 2-7 cm Spóraszin fehér Érték

HEGYI LASKAGOMBÁCSKA Ehető gomba, messziről észrevehető, mivel világos színe erősen kontrasztos a sötét tuskóval, amin terem. Tönk nélküli, legyező alakú termőtestének kifelé hajlik a széle. Lemezei sűrűn állnak. Színe fehér, idővel sárgás árnyalatot ölt. Vékony, fehér húsa jószagú és jóízű. • E L Ő F O R D U L Á S Korhadó fenyőtuskókon és törzseken nő, pl. lucon és erdeifenyőn. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, szórványos vagy ritka faj. • HASONLÓ F A J O K A Panellus mitis hasonló faj, de kisebb; fenyőágakon, gallyakon terem. • EGYÉB NEVEK Pleurotus!Phyllotus porrigens, hegyi laskagomba.

laskagombára hasonlító termőtest •

a termotest« mindenhol fehéres

TERMŐHELY Korhadó fenyőkön nagy csoportokban nő, erdőkben.

legyező alakú, sima, száraz felszínű

határozottan kifelé hajló

TERMŐHELY Termőtestei gyakran tömött sorokban nőnek.

SÁRGATÖNKŰ DÜCSKŐGOMBA Alakja a laskagombákéra (Pleurotus 178-179. old.) hasonlít. Kalapja zöldesbarna és sárgás színű, felszíne bársonyos. Rövid, okkersárga tönkjét apró pikkelykék fedik. Nem érdemes fogyasztani, mert bár finom gombaillatú, fehér húsa kissé kocsonyás és keserű. Egyes mikológusok a fajt a Sarcomyxa nemzetségbe helyezik. • E L Ő F O R D U L Á S Általában víz közeli vagy nedves, elhalt vagy élő lombos fák (bükk) tuskóin és ágain nő; ritkábban fenyőkön is megtalálható. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A tönk nélküli, okkersárga lemezű Phyllotopsis nidulans hasonlít az idős, atipikus példányokra, de spóralenyomata okkeres rózsaszínű.

kagyló alakú, bársonyos kalap

b - nedves időben ragadós kalapfelszín

a zöldes sárgás-barna kalap fakó barnára érik

fiatal példány

tönkje

kissé lefutó lemezek

- éretlen lemezek

rövid, okker sárga tönk, sötét, pontszerű pikkely kékkel

sűrűn álló, sárgásfehér lemezek

Család TRICHOLOMATACEAE

K i s ÁLDÜCSKŐGOMBA Kicsi, kagyló alakú gomba, egész termőteste világosbarna színű és általában tavaszig megmarad. Kalapjának felszíne lisztes, tönkje nagyon rövid. Piszkosfehér vagy világossárga húsa gyümölcs illatú, de íze keserű, fanyar; ehetetlen. • E L Ő F O R D U L Á S Erdőkben nő, lombos fák ^ ^ (bükk, tölgy) tuskóin. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A Panellus mitis fehérebb, kisebb és enyhe ízű. Későn M terem fenyőkön. • E G Y É B NEVEK PanusIPIeurolus stypticus, kis dücskőgomba.

TERMŐHELY Sűrű emeletekben és sorokban nő.

• világos-barna kalap-felszín

kagyló • alakú kalap • a kalap felszíne idő-

vel kissé megrepedezik

Méret KALAP 0 1^1 cm TÖNK t 0,1-1 cm «-> 2-7 mm Spóraszín p j s z k o s f e h é r Érték

Család SCH1ZOPHYLLACEAE F a ' Schizophyllum Idény egész év

HASADTLEMEZŰ GOMBA E legyező alakú fa j önálló nemzetségbe tartozik. Lemezei hosszirányban kettéhasadtak, száraz időben összehajolva védik a spóratermő himéniumot, nedves időben a széthasadt lemezfelek szétnyílnak és kihullanak M

a spórák. Tönkje hiányzik vagy rövid, szürkésfehér nemezes szőrök fedik. Szívós, világos színű húsát egyes primitív törzsek rágó-gumiként fogyasztják. Könnyen termeszthető mesterséges táp-talajon is, ezért előszeretettel használják genetikai és anatómiai kutatásokban. • E L Ő F O R D U L Á S Mindenféle faanyagon és szalmabálákon is megnő; képes megtelepedni . J^fc , a vihar által frissen kidöntött . . v'é - • ' * , fatörzseken is. Lokális elterjedésű, E-Európában . főként bükkön nő. Széles C körben elterjedt az északi , mérsékelt övben; a magas északról hiányzik.

a rögzülési helytől suga-rasan kiinduló, rózsa-• színes szürke lemezek

m —• nemezes. szürkésfehér

kalapfelszín

hasadások a kalap szélén

• szárazságban a lemezek egymás felé fordulnak

•s-

la zöldes színt a kalapon növő moszatok okozzák £f TERMŐHELY Termőiestei

tetőcserépszerűen nőnek.

Család PAXILLACEAE ^ Paxillus atrotomentosus Idény nyar-osz

BÁRSONYOSTÖNKŰ CÖLÖPGOMBA Igen húsos termőtestű, bársonyos fel-színű gomba. Sötétbarna kalapjának közepe bemélyedt, széle begöngyölt. Vastag tönkje gyakran a kalap szélé-hez csatlakozik. Puha, sárgásfehér vagy barna lemezei sűrűn állnak, világos színű húsa kesernyés, jellegzetes szaga és íze nincs. Termőtestével a gyapjút szürkére vagy zöldesszürkére festik. • E L Ő F O R D U L Á S Fenyőfa tuskók körül nő erdőkben. Széles körben elterjedt és sok-felé gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A P. panuoides vékonyabb húsú és világosabb színű, valódi tönkje nincs; fenyő gerendákon terem a szabadban és épületekben is. Ez a fa j és a P. atrotomentosus a Tapinella nemzetségbe is sorolható.


sötétbarna, finoman bársonyos kalap

a lemezek késsel le-fejthetők

sötétbarna vagy fekete, bársonyos bevonat a tönkön

METSZET

TERMŐHELY Egyenként terem vagy néhány nő a tuskók körül.

sárgásfehér, okkersárga vagy barnás hús

Méret KALAP 0 10-25 cm TÖNK t 5-10 cm <-• 2-5 cm Spóraszín s á r g á s b a r n a

Család CREP1DOTACEAE F a ' Crepidotus calolepis Idény nyar-osz

PELYHES KACSKAGOMBA A gomba kalapja kagyló alakú, kalapbőre kocsonyás, számtalan apró, barnás pikkely-kével fedett. Lemezei sűrűn állók, halvány piszkosbamák. Tönkje nincs. Húsa szárazon szívós, nedvesen törékeny. Rendszertanilag vitatott: egyesek önálló fajnak, mások a C. mollis változatának tartják. • E L Ő F O R D U L Á S Élő és elhal lombos fa gallyakon, főként rezgő nyáron található. Az északi mérsékelt övben elterjedt gomba. • H A S O N L Ó F A J O K A Crepidotus nemzetség kb. 20 faja, melyek a tönktelen, kagyló alakú kalap felszíne és a spórák alakja, valamint felülete alapján különíthetők el.

kagyló alakú, • tönktelen kalap

apró, barna pikkelyekkel fedett kalapbőr

piszkosbarna, sűrűn álló lemezek •

TERMŐHELY Lombosfa (főként rezgőnyár) gallyakon nő csoportosan.

Család CREPIDOTACEAE ^ Crepidotus mollis Idény

KOCSONYÁS KACSKAGOMBA Ragadós felszíne és kocsonyás húsa alapján különböztethető meg a többi, általában kisebb Crepidotus fajtól. Sima, kagyló- vagy legyező alakú kalapjának színe a szürkésbarnától, meg-száradva a piszkosfehérig változik; nedvesen jól látható bordázat jelenik meg a kalap szélén. Tönkje nagyon csökevényes vagy hiányzik. Kalapbőre könnyen lehúzható halvány színű, gyenge szagú húsáról. • ELŐFORDULÁS Elhalt lombos fák tuskóin (pl. szilen, kőrisen és nyárakon) terem. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övbén. • HASONLÓ FAJOK Közeli rokona a C. calolepis kalapján világosbarna pikkelyek vannak.

- nedvesen a kalap széle bordás

szarazon a kalap • piszkosfehér

TERMŐHELY Egyenként vagy emeletekben nőnek termőtestei.

a lemezek sugarasan futnak ki a csatlakozási helytől

nedvesen

kagyló alakú kalap, eléggé ritkán álló lemezekkel

M é r e t KALAP 0 2-7cm Spóraszín dohánybarna Érték

Család CREPIDOTACEAE Faj Crepidotus variabilis l d é n y nyár -kora ŐSZ

VÁLTOZÉKONY KACSKAGOMBA Kicsi, kagyló alakú, piszkosfehér színű faj; egyike ama számos, hasonló küllemű, dohánybarna spórájú fajnak, melyeket csak mikroszkóp alatt lehet megkülönböztetni, spóráik alapján: ennek a gombának tojásdad vagy ellipszis alakú, finoman rücskös spórái 6,5 x 3 pm nagyságúak. A kalap felszíne száraz, kissé szálas. Tönkje nincs, vagy csak csökevényes; a kalap általában a felső oldalán, lemezeivel felfelé tapad meg az aljzaton. • ELŐFORDULÁS Lombos fák ágán, gyakran rőzse-kötegeken nő, nedves erdőkben. Széles körben elterjedt, gyakori gomba az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A C. luteolus kalapja sárgás színű, más termőhelyeken is nő, pl. lágyszárú növények szárán. A C. applanatus fehéres, kisebb és kevésbé gyakori. Egyes országokban vöröslistás faj.

TERMŐHELY Egyenként vagy emeletesen terem, korhadó lombos fa tuskókon.

CSÖVES TERMŐRÉTEGŰ KALAPOS GOMBÁK

Ez a fejezet azokat a gombákat ismerteti, melyek spórái sűrűn álló csövek alkotta termőrétegen fejlődnek.

A spórák lyukakon keresztül hullanak ki a termőtest alsó felén. Egyes fajaik nagyon hasonlítanak a kalapos gombákra

(l. 28. old.). Ide tartoznak a rugalmas húsú tinóruk (l. lent), a szívós húsú likacsosgombák

(l. 202. old.) és a taplók (l. 211. old.).

RUGALMAS HÚSÚ GOMBÁK

U bbe a részbe a t inórugombák tartoznak. Termőtestük rövid

életű, húsuk puha de merev, kalapjuk alsó részén a csöves termőréteg likacsai láthatók. Sok fa j termőteste igen

mutatós, számos állat és az ember táplálékául szolgál.

Magánosan nőnek az erdők talaján, fákkal képeznek mikorrhizát (gyökér-kapcsolt gombák, 1. 18-19. old.).

Család STROBILOMYCETACEAE F a ' Porphyrellus porphyrospoms nyar-osz

BÍBOROS SÖTÉTTINÓRU Ez a sötét színű tinóru beleolvad avardús környe-zetébe. Domború kalapja vörösesbarna, bársonyos felületű, idővel pikkelyesre töredezik; tönkje hasonló színű, bársonyos vagy sima felületű. Tönkhöz nőtt vagy árkos csövei 1 -2 cm hosszúak, színük szürkésbarna, nyomásra vagy más sérülésre kékeszöldre vagy feketére színeződnek. Világos húsa kellemetlen szagú, rossz ízű; felvágva kékre, zöldre vagy feketére, néha vörösre színeződik; mérgezései ismertek. • ELŐFORDULÁS Lombos és tűlevelű fákkal egyaránt képez mikorrhizát. Az északi mérsékelt öv nagy részén elterjedt, főleg hegyvidéki faj; a síkságokról hiányzik. • EGYÉB NEVEK Boletus porphyrosporus, sötét tinóru.

világos, kékes-zöldre vagy feketére színe-ződő hús •

bársonyos vagy sima, vörösesbarna tönk

TERMŐHELY Egyenként terem vagy néhány példány no a mély erdei avarban.

szürkésbarna, nyomásra kékes-szürkére vagy feketére színeződő csövek

a kalap felülete pikkelyesre

bársonyos felszínű, domború

Család STROBILOMYCETACEAE Strobilomyces strobilaceus l d é nV nyár-ősz

SZÜRKE PIKKELYESTINÓRU E különös tinóru domború kalapja fehér, szürkésfekete pikkelyeitől úgy néz ki, mint egy fenyőtoboz. Kemény, rostos és pikkelyes tönkje szintén szürkésfekete, szívós húsa felvágva rózsaszínűre majd feketére színeződik. Valószínűleg mérgező. • ELŐFORDULÁS Lombos és tűlevelű fák alatt egyaránt nő, termékeny talajon. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de ritka faj; főleg hegyvidéken ismert. • HASONLO FAJOK É-amerikai és japán változatainak - pl. a Strobilomyces confusus -vékonyabbak a pikkelyei. • EGYÉB NEVEK BoletusIS.floccopus, pikkelyes tinóru.

szürkésfekete, kemény, szálas és pikkelyes tönk

domború, szürkés-fekete kalap

a kalap felszíne pikkelyekre töredezik

tönkhöz nőtt vagy majdnem lefutó csövei 1-1,5 cm hosszúak

fehérek, szürkék majd zöldesharnák


a tönk gyökerező lehet

fehér vagy szürke, rózsaszínűre majd feketére színeződő hús

METSZET

Méret KALAP 0 5-10 cm TÖNK 1 8-16 cm <-» 1-2 cm Spóraszin b í b o r f e k e l e Ertek

Család BOLETACEAE Faj Chalciporus piperatus Idény nyar-osz

BORSOS TINÓRU Kis termetű tinóru. Mindenhol vörösbarna színű, a tönk krómsárga húsát kivéve. Nyomásra nem színeződik el. Kissé ragadós kalapja domború, tönkje karcsú; csövei 0,3-1 cm hosszúak. Húsa nagyon csipog bors ízű, ezért ehetetlen, habár néha fűszerként felhasználják. • ELŐFORDULÁS Tűlevelű és lombos fákkal is alkot mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben savanyú talajú fenyvesekben terjedt el. • HASONLÓ FAJOK A Chalciporus amarellus rózsaszínes árnyalatú, íze kellemesebb, kevésbé csípős. A C. rubinus likacsai kárminvörösek; ritka, melegkedvelő faj, lombos fák alatt nő. • EGYÉB NEVEK Boletus!Suillus piperatus.

barna

TERMŐHELY Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt.

szögletes, fahéjszínű vagy rozsda-barna likacsok

krómsárga, eléggé puha hús

a tönk bázisa el-vékonyodó

METSZET

karcsú, vöröses-

tönkhöz nőtt vagy lefutó csövek

Család STROBILOMYCETACEAE Faj Tylopilus felleus Idény nyar-H

Méret KALAP 0 6-15 cm TÖNK 1 5 - 1 2 cm < > 2,5-5 cm Spóraszín p i s z k o s r Érték

az árkos termőréteg csövei 1-2J cm • hosszúak

TERMŐHELY Egyenként vagy csoportosan terem jó vízelvezetésű, savanyú talajon.

a csövek rózsaszínűre érnek

EPEÍZŰ TINÓRU Domború, barna kalapja alatt a csöves termőréteg gyengén vagy feltűnően rózsaszínű, vastag tönkje sötét, hálózatos díszítésű. Puha, fehér vagy sárgásfehér húsa rossz szagú és ehetetlenül keserű ízű (1. Hasonló fajokat). • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel és lombos fákkal is képez mikorrhizát savanyú talajon. Széles körben elterjedt és sokfelé gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Az eheíő Boletus edulis (187. old.) és a B. reticulatus (189. old.) hasonlít a fiatal epeízű tinórura. • EGYÉB NEVEK Boletus felleus.

a vastag tönkön feltűnő, durva szemű, barna

van

az éretlen termőréteg fehér színű

a barna kalap felülete szarvas-• bőrszerű

Család BOLETACEAE Faj Boletus fechtneri l d é n y nyár-ősz

FAKÓ TINÓRU Domború kalapja ezüstös szürke, szürkésbarna, nyomásra rózsásbarnára változó. A csöves termőréteg aranysárga, citromsárga. Citromsárga tönkje közepén kárminpiros sávval díszített; hálózata nagyon finom, apró szemű. Sárga húsa a kalapban és a tönk csúcsán kékül. • ELOFORDULÁS Meszes talajú lomberdőkben, főként bükk alatt terem. Európában domb- és hegyvidékeken elterjedt, de nem túl gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A -zürkés kalapú Boletus calopus (190. old.) tönkjén meggy vörös sáv és hálózat látható; a B. radicanson nincs piros szín, tönkje hasas és gyökerező: mindkettő mérgező faj.

TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő, meszes talajú lomberdőkben.

kármin-piros, fehér hálózatú sáv

domború, ezüstszürke

kalap

citromsárga, nyomásra kékülő termőréteg

a kalap felülete nyomásra barnul

Család BOLETACEAE Fa' Boletus edulis Idény nyar-osz

*IA BOLETUS P1NOPH1LUS Fenyők alatt élő, sötétbarna faj. Halvány színű tönkje hálózatos erezetű. Kalapbőre kissé ragadós; szárazon nemezes vagy szemcsés, gyakran feltűnően ráncos. JQ)|

• SEPEDONIUM CHRYSOSPERMUM Tinórugombák parazitája; először fehér bevonatként jelenik meg, majd arany-sárga, szemcsés állagúvá válik a spóráktól. J0J |

sima, kissé ragadós kalapfelszín

domború, kalap

TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő, jó vízelvezetésű talajon.

a bőr kissé túlnyúlik a kalap szélén

ÍZLETES VARGÁNYA A f a j jól azonos í tha tó tönk je fe l ső részének fehér há lóza tos erezetéről és ha lványsárga vagy zö ldesbarna c söves te rmőré tegérő l . D o m b o r ú , v i lágos- vagy söté tbarna ka lap ja és hordó-vagy b u n k ó a lakú tönk je van. A z egyik legkerese t tebb é tkezés i g o m b a . Fehér húsa a ka lapbőr alatt rózsás árnyala tú , gyenge , de ke l l emes illatú, d ió ízű; f e lvágva nem kékül meg . • F . L Ő F O R D U L Á S Savanyú ta la jon, főként luc alatt t e rem. El ter jedt , he lyenként gyakor i f a j az északi mérséke l t övben ; az intenzív gyű j t é s miatt néhol igen ri tka. • H A S O N L Ó F A J O K S z á m o s hason ló f a j létezik, pl. a B. aereus é s a B. reticulatus (189. old.).

lefejthető csöves

1-4 cm hosszú, éretten öldesbarna csövek

a fehér húsban nyüvek rágta járatok lehetnek vagy sárgára színeződhet a parazita Sepedonium chrysospermum/ó/ (lent, jobbra)

fehér hálózatos rezet a tönk 'hő részén

finom, kerekded, fehér vagy sárga likacsok t

BOLETACEAE Boletus appendiculatus nyar-osz

SÁRGAHÚSÚ VARGÁNYA A gomba élénk citromsárga színű, csöves termőrétege barnássárgára érik, nyomásra kékre változik; hálózatos mintázatú tönkje hasonló színű. A tönk le-felé hirtelen elvékonyodik, gyakran gyökerező. Ehető gomba; merev, világossárga vagy vörös-barnás húsa kissé kékül, finom illatú. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, pl. tölggyel él együtt erdőkben. Főként Európa délebbi részein szórványosan elterjedt faj; máshol ritka, védett. • HASONLÓ FAJOK A B. radicans világosabb színű,

domború kalap arany-ló vörösbarna bőre

finoman nemezes

a tönk hirtelen elvékonyodik

kékre színeződő, citromsárga vagy barnássárga csövek


METSZET citrom-

sárga háló-zatos mintázat

rugalmas, halványsárga, kissé kékülő hús

az árkolt termőréteg csövei 1-23 cm hosszúak, likacsai kicsik, kerekek

csúcsa széles

Méret KALAP 0 8 - 2 0 cm TÖNK t 7 - 1 5 cm <--> 2,5-6 cm Spóraszín z ö l d e s 5 a r n a Érték

Család BOLETACEAE Xerocomus badius LDÉNY késő ŐSZ

1 - 4 cm Spóraszín zöldesbarna Érték

a kalapnál vilá-gosabb színű és finoman csíkos barna tönk

BARNA NEMEZESTINÓRU A gomba domború, majd ellaposodó kalapja sima, kissé ragadós; színe gesztenyebarna, termőrétege fehér vagy sárgászöld, nyomásra kékre színeződik. Hengeres tönkje egyenletesen barna, hálóminta nélkül. Kedvelt étkezési gomba, ősz végén is terem, amikor más tinóruk már nem gyakoriak. Húsának gyenge kék színeződése főzés közben eltűnik. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel él együtt, de lombos fák alatt is megtalálható. Széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A B. edulis (187. old.) tönkje hordó alakú és

hálózatos mintázatú. • EGYÉB NEVEK

Boletus badius, barna tinóra.

a csöves termőréteg nyomásra kékül

TERMŐHF.LY Egyenként vagy elszórt csoportokban nő erdőkben.

hajlott, 0,6-1 r5 cm hosszú csövek •—

a kicsi, kerek likacsok a csövekhez hasonlóan fehérek vagy

sárgászöldek

domború, gesztenyebarna, ragadós kalap

sima, ragadós kalap

Család BOLETACEAE Boletus retkulatus nyar-osz

NYÁRI VARGÁNYA Domború kalapjának száraz és fénytelen bőre gyakran repedezett; színe narancsbama. Hordó alakú, világosbarna tönkjét végig fehér vagy barna színű, hálózatos mintázat fedi. Kitűnő étkezési gom-ba, rugalmas, fehér húsa dió ízű, felvágva nem színeződik el. • ELOFORDULÁS Lombos fákkal, pl. bükkel és tölggyel képez mikorrhizát; néhol a B. luridiformissa\ (lent) együtt. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; É-Amerikában nem honos. • HASONLÓ FAJOK A B. edulis (187. old.) kalapja sötétebb, tönkjének hálózata világosabb, csupán a tönk feléig ér. • EGYÉB NEVEK B. aestivalis.

árkolt termőrétegének hajlott csövei l-l Ji hosszúak

fehér, majd zöldes-sárga vagy zöldes-barna csövek

A BOLETUS AEREUS bronzos tinóru Nyárvégi, gesztenyebarna színű faj; kalapja bársonyos, tönkjének háló-zata barna. Húsa fehér marad. flQj

TERMŐHELY Elszórtan vagy tömegesen terem erdőkben.

a száraz, fénytelen kalapon finom repedések lehetnek

a tönk színét vagy barna hálóminta

a kalap bőre túlnyúlik a szélén

METSZET

Méret KALAP 0 7 - 1 5 cm TÓNK l 6 - 1 5 cm <> 2 - 5 cm Spóraszín z ö l d e s b a r n a Érték

Család BOLETACEAE Faj Boletus lurid if or mis Idény nyár-ősz

CÉKLATINÓRU A kékülő húsú tinóruk közé tartozik, de jól megfőzve ehető gomba. Domború, sötétbarna kalapja alján a sárga csövek likacsai sötét vérvörösek. Sárga tönkje sűrűn vörösfoltos, hálózatos mintázat nincs rajta. • ELŐFORDULÁS Lombos- és tűlevelű fákkal is alkot mikorrhizát jó vízelvezetésű, savanyú, mohás erdei talajon. Európa-szerte elterjedt faj. • HASONLO FAJOK A B. junquiellus a sárga változata. A B. luridus tönkje hálózatos mintá-zatú. A B. queletii csak a tövénél foltos, likacsai narancssárgák. • EGYÉB NEVEK B. erythropuslminiatoporus.

a kalap bársonyos vagy

sötétbarna

vérvörös likacsok

kékes- • feketére színeződő, sárga hús

árkolt termőrétegének 1-3 cm hosszú csövei kékre színeződnek

METSZET

hasas tönk TERMŐHELY Egyenként terem

vagy néhány gomba nő együtt.

Család BOLETACEAE Faj Boletus calopus Idény nyar-osz

a kalap bőre túlér a szélén

- citromsarga színű, világos-kékre változó likacsok

• BOLETUS LURIDUS változékony tinóru Feltűnő, narancsvörös tönkje hálózatos, citromsárga húsa és narancssárga csövei kékesfeketére színeződnek. A csöves réteg alja a kalaphúsnál vörös színű. JQ)J

• BOLETUS BICOLOR É-Amerika keleti részén gyakori nyári gomba. Kalapja és tönkje élénk rózsás-vörös, likacsai sárgák. Vastag sárga húsa lassan kékre színeződik. |Q) | TERMŐHELY Fák alatt nő

egyenként vagy elszórtan.

FARKASTINÓRU A gomba domború kalapjának bőre túlnyúlik a szélén, felszíne eleinte nemezes, néha szálas; füstszínű vagy szürkésbarna. Hengeres, bunkó-szerű vagy elkeskenyedő tönkjének meggypiros a bázisa, a csúcsa sárga. Világossárga hálózatos mintázata felül halványabb, lent sötétebb és vöröses. Ehetetlen, valószínűleg mérgező húsa keserű, halványsárga színű, gyengén kékül. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel és lombos fákkal él együtt savanyú, homokos talajon. Az északi mérsékelt övben szórványosan elterjedt, lokális faj. • HASONLO FAJOK Más világos kalapú, vöröses tönkű fajok, pl. a B. legaliae (191. old.) likacsai pirosak. A B. torosus kivételesen sárga likacsú; felismerhető még kékesfeketére színeződő húsáról és enyhe ízéről. • EGYÉB NEVEK B. pachypus.

a sárga és vörös színű tönk feltűnő sárga vagy vörös hálózatos mintázatú az árkolt termő-

réteg citromsárga csövei OJ-1,5 cm hosszúak

nemezes, néha szálas kalapbőr

^füstszínű vagy szürkés-barna, néha zöldes árnyala-tú kalap

hengeres, elkeskenyedő vagy bunkós tönk

Család BOLETACEAE Faj Boletus satanas l d é n y nyár-kora ősz

SÁTÁNTINÓRU Igen húsos faj. Domború, sima, világos színű, szürkés kalapja, narancssárga vagy vérvörös likacsai és kövér, sárga vagy vörös tönkjének feltűnő sárga illetve vérvörös háló-mintázata alapján jól felismerhető faj. Sárga vagy fehér húsa és likacsai gyengén kékülnek. Árkolt termőrétegének csövei 1-3 cm hosszúak, színük sárgászöld. Gyenge ízű, kissé mérgező faj, gyakran okoz gyomorpanaszokat. Az érett termőtestek szaga kellemetlen. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal él együtt, meszes talajon; különösen bükk alatt terem. Európa-szerte elterjedt, de délen gyakoribb gomba; visszahúzódóban levő, vöröslistás faj.

TEMŐHELY Meszes talajú lomberdőkben nő, egyen-ként vagy csoportosan, többnyire bükk és tölgy alatt.

M é r e l KALAP 0 10-25 cm TÖNK t 5 - 1 5 cm • > 4 - 1 2 cm Spóraszín 7 6 | d c s b a r n a Érték J g

BOLETACEAE Fai Boletus rhodoxanthus Idény nyár-ősz

BÍBOR TINÓRU Domború, majd párna alakú kalapja kezdetben rózsaszínű, később sárgás, sárgásbarna árnyalatúvá válik. Kissé bársonyos, filces tapintású, nyomásra sötéten foltosodé. Csövei sárgák, zöldessárgák; pórusai fiatalon aranysárgák majd bíborpirosak, apók, kör alakúak. Tönkje feltűnő sárga alapon bíborpiros hálómintával díszített, amely nyomásra kékeszöldre változik • ELŐFORDULÁS Lomberdőben, különösen bükk és tölgy alatt termő, nem túl gyakori faj. Meleg kedvelő, mediterrán elterjedésű, máshol ritka, kímélendő gomba.

TF>

sárga alapon bíborpiros hálómintás tönk •

T E R M Ő H E L Y Meszes talajú bükkösökben és tölgyesekben elszórtan vagy egyenként terem.

KALAP 0 7 - 2 0 cm TÖNK t 7 - 1 2 cm < » 3 - 6 cm Spóraszín sárgás-/zöldesbarna Érték

Család BOLETACEAE F a ' Boletus splendidus l d é " y nyár-kora ősz

RÓZSÁSKALAPÚ TINÓRU Ez a látványos faj az egymástól nehezen elkülöníthető, piros színű, hálózatos tönkű tinóruk közé tartozik. Sima kalapja rózsás narancssárga színű, hasonló tönkjének felső része vörös hálómintás. Likacsai pirosak, árkolt termőrétegének csövei 1-2 cm hosszúak. Kellemes illatú, piszkosfehér vagy halványsárga húsa nyomásra meg-kékül; a tönk töve halvány rózsaszínűre változik. • ELOFORDULÁS Lombos fákkal él együtt, meszes talajon. Európában lokálisan elterjedt, nagyon ritka, főként délen található, védett, vöröslistás faj. • HASONLÓ FAJOK A B. rhodoxanthus (fent) kalapja sárgás rózsaszínű. • EGYÉB NEVEK B. legaliaelsatanoides. •

T E R M Ő H E L Y Egyenként tetem vagy néhány gomba nő együtt.

hálómintás, sárga vagy vörös tönk

sima, halvány színű, majdnem fehér kalap

halványrózsaszín, majd sárgás, párnás kalap

rózsás narancssárga, megvastagodott, hálómintás tönk

sima, domború, rózsás narancssárga kalap

Család BOLETACEAE Boletus pulverulentus l d é " y nyár-ősz

M é r e t KALAP 0 4 - 1 0 cm TÖNK t 4 - 1 0 cm «-> 1 - 3 cm Spóraszín z ö | d e s b a m a Erlék

Család BOLETACEAE Faj Xerocomus chrysenteron l d é p y nyár-ősz

LIGETI TINÓRU A gomba jellegzetessége, hogy nyomásra minden része szinte azonnal tintakékre változik. Domború kalapjának színe barna vagy vörösbarna, szögletes likacsai sárgák. Vörösfoltos sárga tönkje eléggé vékony. Árkolt vagy kissé lefutó termőrétegének csövei 0,5-1,5 cm hosszúak, halványsárgák vagy zöldessárgák. Ehető gomba, de nem érdemes gyűjteni. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, általában tölggyel él együtt, termékeny savanyú talajon. Az északi mérsékelt övben szórványosan elterjedt, nem túl gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A B. luridiformis (189. old.) hasonló, de vaskosabb, tönkje és likacsai pirosak; húsa felvágva kékre színeződik.

T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt.

ARANY NEMEZESTINÓRU Az egyik legkisebb és legkevésbé húsos tinóru-gomba. Domború, vörösbarna kalapjának be-repedező bőre alatt vörös szín tűnik elő. Vékony, hengeres, sárga vagy vörös színű tönkje erezett, de nem feltűnően mintázott. Szögle-tes, sárga vagy zöldes likacsai nyomásra kissé kékül-nek; fehér vagy halvány-sárga húsa mindenhol erősen kékül. Ehető gomba, de íze gyenge. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, általában bükkel, képez mikorrhizát, jó vízelvezetésű, humuszdús, savanyú talajon. Széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A X. pruinatus, de kalapja nem repedezik meg. • EGYEB NEVEK Boletus

látható

domború, vörösbarna, gyakran piros szélű kalap

a tönk sárga és vörös erezetű

T E R M Ő H E L Y Tömegesen és egyenként is nőhet.

barna vagy vörös-barna, domború

halványsárga, tintakékre színe-

• XEROCOMUS POROSPORUS hamis nemezestinóru E gomba megrepedezett barna kalapbőre alatt fehér szín Játható. Húsa és termő-rétege sárga, kékre színeződik. Legjobban csonka, orsó alakú spóráiról ismerhető fel.

sárga színű, vörös-

kissé kékülő, sárga vagy zöldes likacsok

• az éretlen spórák halványsárgák

a kissé • árkolt vagy lefutó ter-mőréteg csövei 1 cm hosszúak

Család BOLETACEAE Xerocomus rubellus l d é " y nyár-ősz

PIROS NEMEZESTINÓRU Kicsi, sötétvörös kalapú és tönkű faj. Kalapja domború, tönkjének gyökerező vége meg-vastagodhat. Sárgászöld likacsai nyomásra megkékülnek; sárga csövei 0,5-1 cm hosszúak. Világossárga húsa lassan kékül. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal él együtt, általában füves területeken, nyíltabb erdőkben és parkokban. Szórványosan elterjedt, lokális faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Az É-amerikai Boletus bicolor (190. old.) és a kékülő húsú X. sensibilis. • EGYÉB NEVEK Boletus

sárga színű, lefutó vagy árkolt termőréteg

a tönk alul meg- TERMŐHELY Több példány • vastagodhat terem együtt elszórtan.

idővel megbarnuló, sima, domború,

sötétvörös kalap METSZET

halvány-sárga hús

kékre színeződő, szögletes, sárgászöld likacsok

a tönk világosabb színű a kalapnál

M é r e t KALAP 0 3 - 6 cm TÖNK t 3 - 8 cm -> 0 ,5-1 cm Spóraszín z ö l d e s b a m a Érték

Család BOLETACEAE Xerocomus subtomentosus l d é n y nyár-ősz

MOLYHOS NEMEZESTINÓRU Domború, aranybarna kalapjának felszíne csak nagyon ritkán repedezik meg. Tönkje szintén aranybarna; sárga termőrétegének szögletesek a likacsai, csövei 0,5-1,5 cm hosszúak; nyomásra kissé kékülnek. Ehető gomba, de puha, halványsárga húsa gyenge ízű. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal és fenyőkkel egyaránt képez mikorrhizát. Széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben; a sarkköri és magashegységi területeken is megtalálható. • HASONLÓ FAJOK A X. pruinatus kisebb. A X. ferrugineus valószínűleg csak a X. subtomentosus egyik változata, sötétebb és tönkje hálózátos. • EGYÉB NEVEK Boletus subtomentosus, molyhos tinóru.

domború, nemezes kalapfelszín

aranybarna vagy zöldes-barna színű

kalap

sarga szinu

finom erezet az elvékonyodó tönkön


aranybarna vagy világossárga tönk

METSZET

nagy, sárga vagy zöldes-barna, nyomásra kissé kékülő likacsok

Család BOLETACEAE Faj Xerocomus parasiticus nyár-ősz

ÉLŐSDI NEMEZESTINÓRU Szokatlan termőhelye (1. Előfordulás) miatt jól azonosítható ez a kis termetű tinóru. Eléggé egyöntetűen okkerbarna színű és nem kékülő húsú. Kalapja domború, tönkje aránylag vékony. Sárga vagy okkersárga csövei 3-7 mm hosszúak, termőrétege lefutó. Húsa halványsárga. Ritkasága és rossz íze miatt fogyasztása nem ajánlott. • ELOFORDULÁS Lombos fákkal él együtt a rőt áltriflán (Scleroderma citrinum 256. old.), melyet alig vagy egyáltalán nem károsít. Európában és E-Amerikában elterjedt, helyenként veszé-lyeztetett, kímélendő faj. • EGYÉB NEVEK Boletus parasiticus, élősdi tinóru.

T E R M Ő H E L Y Csoportosan nő a Scleroderma citrinumon.

domború, okker-barna kalap

kissé bárso-nyos és ragadós kalapfelszín

citromsárga vagy rozsda-barna, durva likacsok termő-

testei a Scleroderma citrinum-on fejlődnek

Méret KALAP 0 2 - 7 cm TÖNK J 3 - 6 cm 0 ,8 -1 ,5 cm Spóraszín zöldesbarna Érték

Család PAXILLACEAE Fai Gyroporus l d é " y nyár-ősz

T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt lombos fák alatt.

GESZTENYEBARNA ÜREGESTINÓRU Minden Gyroporus fajnak, így ennek a gombának is, világos színűek a spórái, törékeny tönkjük belül emeletesen üreges. Piszkosfehér vagy világosbarna csövei 3-6 mm hosszúak, termőrétege alig éri el a tönköt. Kalapja domború és sima, tönkje élénk narancsbarna színű. Húsa felvágva nem színeződik el; kellemes dióízű. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, tölggyel, bükkel, gyertyánnal és szelídgesztenyével él együtt, de megtalálható fenyők alatt is. Általában homokos talajon nő. Elterjedt, de nem túl gyakori faj az északi mérsékelt övben; helyenként ritka, védett. • EGYÉB NEVEK Boletus castaneus, gesztenyebarna tinóru.

törékeny, piszkos-fehér, el nem színeződő hús

Család PAXILLACEAE Gyroporus cyanescens l d é n * nyár-<5sz

KÉKESEDŐ ÜREGESTINÓRU A faj legjellemzőbb tulajdonsága akkor válik láthatóvá, ha a gombát felvágjuk vagy megkaparjuk csöves termőrétegét: a piszkosfehér hús és a csövek búzavirágkékre színeződnek; más színváltó tinóruk (főleg a Boletus fajok) sötétebb kékek lesznek, vagy majdnem feketék. További jellegzetességei: a törékeny hús, a majdnem szabadon álló termőréteg 5-10 mm hosszú csövekkel és a nemzetségre jellemző, emeletesen üreges tönk. Kicsi, kerek likacsai vannak, tönkjének vége gumós és hirtelen elvékonyodik. E h e ^ kellemes dióízű. I • ELOFORDULÁS Fenyőkkel » és lombos fákkal él együtt savanyú talajú erdőkben. J | H B Az északi mérsékelt övben . | ? 8 | i p szórványosan elterjedt, de F L B JÍ?~ többnyire ritka faj. - E G Y É B NEVEK Boletus rvnnpiren* kékesedő tinóru.

• domború vagy kiterülő, finoman nemezes, fénytelen kalap

METSZET

a gumós tönk alul elkes-kenyedik

T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt homokos talajon.

halvány okker-sárga tönk

fehér vagy szalmasárga likacsok, meg-kaparva kékre változnak

a piszkos-fehér hús és a csövek kékre színeződnek

M é r e t KALAP 0 5 - 8 cm TÖNK t 6 - t O cm <-> 2 - 3 cm Spóraszín h a l v á n y s á r g a Érték

Család BOLETACEAE F a j Leccinum nigrescens l d é n>' nyár-ősz

SÁRGA ÉRDESTINÓRU A gomba sárga színe és repedezett kalapbőre szokatlan a Leccinum fajok között. Okkersárga likacsai lilásbarnára színeződnek. Okkersárga foltos, sárga tönkje lefelé hálózatossá és barnává válik. Domború kalapja sárgásbarna és kissé bársonyos felületű. Halványsárga húsa lassan borvörösre, szürkére majd kékesfeketére színeződik. Ehető, de különösebb íze nincs. • ELŐFORDULÁS Tölggyel él együtt. Főként Európa déli területein fordul elő.

Kímélendő, vöröslistás faj. • EGYÉB NEVEK Boletus

tesselatus, Leccinum tesselatuml

crocipodiuml

T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba nő együtt termékeny talajon.

bunkó alakú tönk

sárgásbarna, néha pikkelyes

kalap

árkolt, citromsárga termőréteg, 13-23 cm hosszú csövekkel

if

merev, halvány-sárga, bor-vörösre majd kékesfeketére színeződő hús

Család BOLETACEAE Leccinum scabrum l d é n y nyár-ősz

BARNA ÉRDESTINÓRU Barna kalap, szürkésfehér spórák, szürkésfekete pikkelykékkel fedett fehér vagy szürke tönk jellemzi ezt a gombát. Nehéz elkülöníteni a közeli rokon, barna kalapú tinóinktól (1. L. variicolor lent). Húsa a domború kalapban puha, bunkó alakú tönkjében rostos, fehér színű, kissé szürkére színeződik. Habár ehető, mégsem gyűjtik, mert nem kiadós. • ELŐFORDULÁS Nedves vidékeken nyírrel él együtt. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt; pontos előfordulása nem tisztázott.

A LECCINUM VARIICOLOR Kalapja márványos feketésbarna, likacsai fehérek vagy sárgásfehérek. A szürke pikkelyes, fehér tönk bázisa általában világoskékre színeződik. A tönk fehér húsa rózsaszínűre és türkizkékre változik; a kalap húsa rózsaszín, a csövek szürkésfehérek. | Q ) |

a tönk húsa merev és rostos

puha, szürkésfehér, árkolt termőréteg, 1 cm hosszú csövekkel

domború, barna kalap

kissé lelógó kalapbőr

erős, bunkós tönk

szürke vagy fekete pikkelyek a tönkön

METSZET


Család BOLETACEAE F a i Uccinum versipelle l d é n y nyár-ősz

KORMOSTÖNKŰ ÉRDESTINÓRU Nagyon mutatós gomba. Domború kalapjának narancsbarna színe ellentétes magas, fekete pikkelyekkel fedett, fehér tönkjével. Kalapjának bőre túlnyúlik a peremén, felszíne finoman nemezes. Likacsainak színe halványszürke vagy sárgásszürke, míg az 1-3 cm hosszú csövek alkotta árkos termőréteg piszkosfehér. Merev, piszkosfehér húsa szürkésfeketére színeződik, eléggé ízletes, de nem olyan jó minőségű, mint egyes Boletus fajoké. • ELŐFORDULÁS Nyírrel él együtt nedves vidékeken. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt, helyenként gyakori, mészkerülő faj.

piszkosfehér, árkolt termőréteg «

szürkésfeketére •— színeződő, piszkos-fehér hús

domború kalap •—

METSZET

* a kalap bőre túlnyúlik a szélén

• a likacsok halványszürkék vagy sárgás-szürkék lehetnek

• fekete pikkelyekkel fedett, hosszú tönk

a fiatal * gomba tönkje nagyon sötét színű

élénk narancssárga, finoman nemezes kalap


Család BOLETACEAE Faj Leccinum queránum Idény nyar-osz

TÖLGYFA-ÉRDESTINÓRU A pirosas kalapú Leccinum fajok közé tartozik; termőhelyéről és tönkjének vörösesbarna pikkelyeiről ismerhető fel. Domború, majd kissé kiterülő kalapja narancsbarna, csövei piszkosfehérek, szürkék vagy zöldessárgák, merev, fehér húsa majdnem feketére színeződik. Ehető ^gomba. • ELŐFORDULÁS Tölgyekkel él együtt meszes talajú lomb-erdőkben. Áz északi mérsékelt öv egyes területein széles körben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK A L aurantiacum kalapja narancssárgább, nyárfák alatt él.

domború kalap «

az árkolt termőréteg világosszürke csövei 2-3 cm hosszúak

METSZET

lap bőre sötét gesztenye-barna és túlér a peremén

vörösbarna pikkelyek a tönk felszínén

majdnem hengeres, alul kissé szélesebb tönk T E R M Ő H E L Y Néhány gomba

nő együtt.

majdnem feketére színeződő, merev, fehér hús

Méret KALAP 0 8 - 1 5 cm TÖNK | 10-15 cm «-» 1,5-3 cm Spóraszín o k k e r c s b a r n a Érték

Család GOMPHIDIACEAE Faj Suillus luieus Idény nyar vege-osz

BARNA GYŰRŰSTINÓRÚ Rövid tönkű, nyálkás felszínű gomba. Domború kalapja bíborbarna színű, bőre könnyen lehúzható. Csöves, citrom-sárga likacsú termőrétege tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó. Sötét bíborbarna fonákú gallérja alatt a tönk fehér, majd bíborszínűre érik; fölötte halványsárga, sötétebb foltokkal. Óvatosan fogyasszuk, mivel egyes embereknél allergiás tüneteket okozhat! • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel él együtt. Az északi mérsékelt övben szé-les körben elterjedt, közönséges faj. • EGYÉB NEVEK Boletus luteus, barna vajgomba.

T E R M Ő H E L Y Kéttűs fenyők alatt tömegesen nő.

halványsárga, 0,8-1,2 cm hosszúságú csövek

a piszkos-fehér vagy halványsárga

hús nem szín-telenedik el

felül piszkosfehér, alul bíbor-színű gallér

finom, halvány citrom-sárga likacsok

bíborbarna - kalap

Család GOMPHIDIACEAE Faj Suillus grevillei Idény nyar-osz

• SUILLUS VISCIDUS szürke gyűrűstinóru Vörösfenyő alatt élő, piszkos zöldes-barna színű faj, ragadós kalapján fehér burokmaradványokkal. Piszkosfehér vagy szürkésbarna csövei nyomásra zöldesbarnára változnak. J Q |

• SUILLUS PLORANS cirbolyafenyő-gyűrűstinóru Likacsai és tönkjének mirigyszemcséi tejszerű folyadékot választanak ki. Kalapja sárgásbarna, benőtten szálas lehet, nedvesen ragadós. A Pinus cembra és más 5-tűs fenyők alatt él. | Q |

TERMŐHELY Tömegesen nő vö-rösfenyők körül, fűben vagy avarban.

SÁRGA GYŰRŰSTINÓRU Élénk színű tinóru; domború kalapja élénksárga vagy narancssárga, felülete nagyon nyálkás; citromsárga likacsai nyomásra fahéjbarnüra színeződnek. A fehér és sárga színű gallér a sárgásbarna, szintén nyálkás tönk csúcsa közelében helyezkedik el. Ehető, bár nincs jelleg zetes íze; húsa fiatalon merev és sárga, nem színeződik el; nyálkás kalapbőrét főzés előtt le kell húzni. • ELŐFORDULÁS Vörösfenyővel képez mikorrhizát erdőkben, parkokban és kertekben; gazdanövényétől nagy távolságra is megtalálható. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK Boletus eleganslflavus, sárga vajgomba.

domború, élénksárga vagy narancs-sárga kalap

kissé lefutó vagy árkolt, I cm-es csövekből álló termőréteg

fehér és sárga színű gallér a tönk csúcsa közelében

nyálkás kalap-felszín

METSZET

Család GOMPHIDIACEAE F a i Suillus bovinus l d é n * késő nyár-ősz

Méret KALAP 0 3 - 7 cm TÖNK | 3 - 6 cm 0 ,5-1 cm Spóraszín b a r n á s z ö l d Érték

TEHÉNTINÓRU Általában kis termetű, sárgásbarna vagy vörösesbarna tinóru. kalapja domború vagy kiterült, rövid tönkjén nincs gallér. Likacsai jellegzetesek, két rétegben helyezkednek el: a külső, zöldesbarna réteg tág likacsai szögletesek, a belső rétegé pedig szűkek. Tönkje általában hasas. Ehető, puha, barnássárga húsa rózsaszín árnyalatú, íze gyenge. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel él együtt. Gyakran található a S. varíegatus (201. old.) és a Gomphidius roseus (38. old.) társaságában. Európában, Ázsiában és Japánban terjedt el; E-Amerikában nem él.

_ _ • EGYÉB NEVEK ^^tfriH^Ékk^ Boletus bovinus,

Mm> húsos tinóru.

LIKACSOK

nedvesen ragadós kalap

tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó termő-réteg, OJ-l cm hosszú, sárga vagy zöldessárga csövekkel

vörösesbarna kalap

összetett, többé-kevésbé zöldesbarna likacsok

T E R M Ő H E L Y Homokos talajú fenyvesekben gyakran tömeges.

Család GOMPHIDIACEAE Faj Suillus granulatus l d é n y nyár-ősz

SZEMCSÉSNYELŰ FENYŐTINÓRU E faj gallér nélküli tönkjének felső harmada jellegzetesen szemcsés (mirigyes), bázisa csúcsos. Kalapja rozsdabarna vagy na-rancssárga, nedvesen ragadós, bőre könnyen lehúzható. A fiatal gomba szűk és kerek likacsai, valamint a tönk mirigyei tejnedvet választanak ki. Fehér vagy sárgásfehér húsa merev, kissé savanykás vagy dió ízű. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát, meszes talajon. Az északi mérsékelt övben helyenként gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A S. collinitus kalapja sötétebb, tönkjének bázisa rózsaszínű. S. luteus (197. old.). A S. piacidus és a S. plorans (199. old.) 5-tűs fenyők alatt él. • EGYÉB NEVEK Boletus granulatus, fenyőtinóru.

tönkhöz nőtt, halvány-sárga vagy világosbarna termőréteg, OJ-1 cm hosszú csövekkel

nedvesen a kalap felszíne ragadós

és nyálkás

szaraz, fényes, domború vagy lapos kalap

T E R M Ő H E L Y Tömegesen terem vagy néhány gomba nő együtt fenyők alatt.

• halvány-sárga tönk, sárga mirigyekkel

szűk, kerek likacsok

METSZET

Család G O M P H I D I A C E A E Suillus variegatus Idény nyar -osz

M e r e t KALAP 0 7 - 1 3 c m TÖNK ; 6 - 1 0 c m 1 , 5 - 2 c m Spóraszín b a m a s z B | d Érték

TARKA TINÓRU Eléggé hosszú tönkű és húsos gomba, a Suillus fajok többségével ellentétben csak ritkán nyálkásodik. Domború, narancsbarna kalapjának nemezes vagy finoman pikkelykés a felülete. Kicsi likacsai barnák vagy zöldesbarnák és halványsárga húsához hasonlóan, nyomásra kékülnek. Barna tönkje zöldes vagy pirosas árnyalatú. Ehető, de fémes szagú és nem túl jóízű. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát, savanyú vagy homokos talajon. Széles körben elterjedt, gyakori gomba Európában és Ázsia szomszédos részein. • HASONLÓ FAJOK A Scleroderma fajok (256., 263. old.) szaguk hasonló, de más felépítésűek. • EGYÉB NEVEK Boletus variegatus.

árkolt vagy kissé lefutó termő-réteg, rövid, barna, 0,8-1,2 cm-es csövekkel

domború a kalap fel-

METSZET

a sárga hús felvágva kékre színeződik

pikkelyekkel

vörös árnyalat a barna tönkön 1 mm

átmérőjű likacsok

zöldesbarna, nyomásra kékre színeződő likacsok T E R M Ő H E L Y Néhány gomba

nő együtt vagy tömegesen terem.

^ Boletinus cavipes Idény nyár-ősz

VÖRÖSFENYŐ-SZÁLASTINÓRU Domború, majd ellaposodó kalapja fahéjbarna, narancs- vagy citromsárga; közepén gyakran kis púp marad. Csövei a tönkre lefutók, sárgák, feltűnően szélesek. Tönkje kezdettől fogva üreges; piszkosfehér, pelyhes burokmaradványok gyűrűszerűén övezik. Húsa halvány-sárga, fiatalon jóízű, idővel kellemetlenül kaparó. • ELŐFORDULÁS Vörösfenyővel képez mikorrhizát. Európa-szerte elterjedt a hegyvidékeken; síkságon ritkább. • EGYÉB NEVEK csövestönkű tinóru.

sárgászöld, tágas likacsok

T E R M Ő H E L Y Egyesével vagy elszórtan terem vörösfenyők alatt.

piszkosfehér, pelyhes galléros tönk

sárga, el-laposodó

kalap

S Z Í V Ó S H Ú S Ú G O M B Á K

csöves termőrétegű, szívós húsú ismertetjük (a tönk nélküli fajokat a gombák közé tartoznak a likacsos- 211-233. oldalakon mutatjuk be). A tinóruk-

gombák és a taplók. Ezek közül az alábbi tói (184-201. old. ) eltérően, csöves termő-oldalakon a tönkkel rendelkező fajokat rétegük nem választható le a kalap húsáról.

Család ALBATRELLACEAE Alhatrellus ovinus l d é n y nyár-ősz

Méret K A L A p 0 7 _ 1 8 c m TÖNK t 3 - 7 cm «-» 1 - 3 cm Spóraszín fehér Érték

POLYPORACEAE Polyporus umbellatus l d é " y nyár-kora ősz

F A K Ó ZSEMLEGOMBA Felülről szemlélve, valamely lemezes gombának vagy gerebengombának is nézhető ez a halvány szürkésbarna faj, de kalapja alsó részén apró likacsok vannak. A termőtest citromsárgára vagy zöldes-sárgára színeződik, főként a likacsokon. Domború kalapjának bőre idővel általában megrepedezik. Tönkje zömök, húsa fehér, nagyon kemény, enyhe vagy kissé kesernyés ízű. • ELŐFORDULÁS Luccal alkot domború, mikorrhizát mohás talajon. Az északi sárgásfehér mérsékelt övben szórványosan ™ürké'sba°na elterjedt, csak helyenként gyakori, kalap vöröslistás faj. • HASONLO FAJOK Az A. confluens barnásabb és nem színeződik citromsárgára; íze keserűbb. Az A. cristalus kalapja zöld és lomberdőkben (különösen bükk és tölgy alatt) terem.

AGAS-BOGAS LIKACSOSGOMBA Nagy, húsos termőtestű gomba. Egyetlen tönkje sokszorosan elágazik, oldalágain nőnek a kicsi, kerek, halványszürke vagy szürke kalapok. A kalapok alatt a csöves termőréteg fehér vagy halványsárga likacsai kicsik (1-3 mm), szögletesek. Kemény, enyhe ízű, fehér vagy a c s o p o r t o s t e m S_ sárgásfehér húsa ehető. test magassága • ELŐFORDULÁS Lombos fák » cm • tuskóin vagy eltemetett famarad-ványokon nő. Az északi mérsékelt övben szórványosan fordul elő. • HASONLÓ FAJOK A Grifolia frondosa (216. old.) hasonló, de tönkje nem középső állású. • EGYÉB NEVEK GrifolialDendropolyporus ramosissimus, tüskegomba

egymást átfedő, világosszürke vagy szürke kalapok *

minden kalaphoz középen csatlakozik j a tönk egy oldalága

T E R M Ő H E L Y Látszólag a talajon nő, feketésbarna pszeudoszkleróciumból fejlődik ki; nagy csomóban terem.

T E R M Ő H E L Y Tömegesen vagy csoportosan nő lucok alatt a talajon.

a kalap széle gyakran hullámos «

mm-enként 2-4 szögletes likacs a kalap alján *

rövid, zömök, sárgásfehér vagy

szürke tönk

Család p o L Y P O R A C E A E F a j Polyporus squamosus Idény késő tavasz-nyár

PLSZTRICGOMBA Félkör vagy legyező alakú kalapját barna, ránőtt pikkelyek fedik; tönkje oldalt álló; fehér színű, lefutó csöves termőrétege 0,5-1 cm vastag. Korai gomba; halódó lombos fákon és tuskókon fejlődik; nagyon nagyra nő, de gyorsan tönkreteszik a rovarok, csak kiszáradt, üres váza marad meg, melyet más gombafajok bontanak le. Fehér, szívós húsa erősen lisztszagú. Fiatalon ehető. • ELŐFORDULÁS Lombos fákon élősködik vagy szaprotróf, erdőkben, utak mentén és parkokban található. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • EGYÉB NEVEK Polyporellus squamosus, bagolygomba.

LIKACSOK

kórkörösen álló, lapos pikkelyek

a kalap felszínén

osszenoneií

—• lefutó, piszkos-fehér csövek

la termőrétegen mm-enkénl 0J5-1 likacs van

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy csoportosan nő.

rövid, bázisán fekete tönk a kalap szélén

METSZET

Család poLYPORACEAE Faj Polyporus tuberaster l d é "y nyár-ősz

OLASZGOMBA A gomba lapos kalapjának közepe bemélyed, világos alapon felálló barna pikkelyek díszítik. Központi helyzetű, barna tönkje mélyen a talajban levő raktározó szervben (szkleró-cium) gyökerezik; a kisebb változatoknak nincs ilyen szerve. Húsa ehető, de eléggé szívós. Fehér csövei 5 mm hosszúak lehetnek. • ELŐFORDULÁS Lomberdőkben nő, általában meszes talajon; a fák korhadását okozza. Széles körben elterjedt, de lokális faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A P. squamosus (203. old.) tönkje oldalt álló, pikkelyei laposak, tönkjének bázisa fekete. • EGYÉB NEVEK P. lentuslforquignonii.

felálló, barna pikkelyek a kalap

felszínén

érdes kalapszél

a kalap aljához izépen csatlakozik

M 6 f e t KALAP 0 5 - 2 0 cm TÓNK t 8 cm-ig ++ 1,5 cm Spóraszin fchér Érték o

TERMŐHELY Egyenként nő, általában föld alatti szkleróciumból.

2 likacs mm-enként

egy föld alatti raktározó szervben gyökerezhet

Család POLYPORACEAE Faj Polyporus badius Idény nyar-osz

SZAGOS LIKACSOSGOMBA Sima, fényes, tölcséres kalapja fiatalon világos szürkésbarna színű, később sötét gesztenyebarna lesz, élénk narancsbama szegéllyel; nedves időben felszíne tapadós. Rövid, szürkésfekete tönkje a kalap széléhez és közepéhez is csatlakozhat. 4-8 likacsa van mm-enként, lefutó termőrétege 0,5-2 mm vastag. Fehér húsa nem fogyasztható, túl szívós. • ELŐFORDULÁS Nedves erdőkben lombos fákon nő. Széles körben el-terjedt, helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A P. melanopus ritkább, kalapja nemezes. Meszes talajú erdőkben nő. • EGYÉB NEVEK P. picipes.

sargas-barnára érő, apró, sárgás-fehér likacsok

rövid, barna vagy fekete, oldalt álló tönk

fehér vagy sárgásfehér, lefutó csöves réteg

LIKACSOK

hullámos kalapszél

öregen gesztenye-barna, sima, fényes felszínű kalap


Család POLYPORACEAE Faj Polyporus varius Idény késő tavasz-ősz

VÁLTOZÉKONY LIKACSOSGOMBA A faj hullámos szélű kalapja egyöntetűen aranysárga vagy fahéjbama színű, sima felületű. Kissé oldalt álló tönkje a világosabb kalappal ellentétben idővel megfeketedik. Lefutó, fehér vagy sárgásfehér csöves termő-rétegének vastagsága nem éri el az 1 mm-t. Kellemesen gombaillatú, fehér vagy faszínű húsa ehetetlenül szívós. Apró, központi tönkű változata is létezik. •ELŐFORDULÁS Elő vagy elhalt lombos fákon él erdőkben és parkokban. Az északi mérséklet övben széles körben elterjedt, közönséges faj. • EGYEB NEVEK feketeövű likacsosgomba.

aranysárga vagy fahéjbarna kalap

hullámos, gyakran karéjos kalapszél

az idősebb kalapokon sugár irányú vonalak jelennek meg

T E R M Ő H E L Y Néhány gomba nő együtt elhalt vagy korhadó lombos fákon.

Méret KALAP 0 3 - 1 2 cm TÖNK | 8 cm-ig <->0,8-1,5 cm Spóraszín fchér Érték

Család POLYPORACEAE Polyporus brumalis Idény ^éső ősz-tavasz

Érték

TÉLI LIKACSOSGOMBA Kis termetű, szívós húsú, tinóruszerű gomba. Kerek, sötétbarna kalapjának közepe bemélyedt, széle rojtos, szárazon begöngyölt. Középen álló tönkje sötét szürkésbarna, húsa fehér. Fehér vagy sárgásfehér csöves rétege 2 mm vastag, nagy, kerek likacsai éretten megnyúlnak. A termőtest ősszel nem nő túl nagyra, téltől tavaszig gyarapodik leginkább. • ELŐFORDULÁS Rőzsehalmokon vagy lombos fák lehullott ágain fehérkorhadást okoz. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK A P. ciliatus tavasszal jelenik meg, likacsai aprók (5-6 mm-enként). Melegebb éghajlaton sok más, hasonló likacsosgomba él. • EGYEB NEVEK Polyporellus brumalis.

az idős példányok kalap-széle sima

szárazon be- • göngyölt kalapszél

a kalap közepe

bemélyedt

2-4 likacs mm-enként


a bársonyos tönk bázisa korongszerű vagy gumós

kerek vagy hosszúkás, fehér vagy sárgásfehér likacsok

Család COLTRICIACEAE Faj Coltricia perennis Idény nyár-tél

SZALAGOS LIKACSOSGOMBA Egynyári likacsosgomba; szokatlan módon, korhadó fák helyett a talajon nő. Kalapja tölcséres, eléggé szívós, vörösbarna húsú. Fényes felső felületén aranybarna alapon körkörösen sávozott, sok más Hymenochaetaceaehoz hasonlóan. Csövei 2 mm hosszúak, lefutnak a rövid, nemezes tönkre. • ELŐFORDULÁS Főként homokos talajon nő fenyő- ritkábban lomberdőkben. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben; meszes talajú vidékeken hiányzik. • HASONLÓ FAJOK Számos gerebengomba (234-239. old.) hasonlít rá felülről, de azok termőrétege alul tüskés. • EGYÉB NEVEK PolyporusIPolystictusIXanthochorus perennis.

T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban terem.

a tölcséres kalap széle vékony és hullámos

barna, okker sárga vagy szürkésbarna körkörös sávok

vékony, rozsdabarna hús

szürkésbarna likacsok a kalap alján

mm-enként 2-4 likacs

Méret KALAP 0 2 - 1 0 cm TÖNK t 2 - 6 cm <-> 3 - 8 m m Spóraszín aranybania Érték m

Család GANODERMATACEAE F a ' Ganoderma lucidum Idény egész év

PECSÉTVIASZGOMBA A gomba termőteste az egész idényben fennmarad. Kagyló alakú, fényes, vörös és bíborfekete kalapja körkörösen barázdált, széle világosabb; fényes, lakkszerű réteg fedi, az oldalt álló, sötétbarna tönkhöz hasonlóan. A csövesréteg barna, mm-enként 3-4 likacsa piszkosfehér. Szívós húsa kezdetben piszkosfehér, majd megbarnul. Kínában gyógyszerként használják, egyébként ehetetlen. • ELŐFORDULÁS Lombos fák tuskóin nő, főként olyan helyeken, ahol feltűnően kevésbé intenzív az erdőművelés. fényes tönk Elterjedt, de nem túl gyakori gomba az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Közeli rokon faja a G. carnosum, amely fenyőkön nő. • EGYÉB NEVEK lakkostapló.

körkörösen barázdált felszín •

kagyló alakú, fényes felszínű kalap *

a kalap széle kissé • világosabb

m . bíborfekete és vörös árnyalatok a kalapon

M y

V^ j f X Í 'V '̂ SC- \ ; a . - \

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy csoportosan nőnek termőtestei lombos fák körül.

GOMBÁK MÉHSEJT, AGY VAGY NYEREG ALAKÚ KALAPPAL

Az ide tartozó fajok a csészegombákból (264. old.) alakultak ki. Eredetileg csésze alakú termőtestük

az erősen barázdált süvegre és a tönkre tagolódik. A spóratermő réteg vagy himénium sima és

a barázdákat béleli. A kucsmagombák és a papsapkagombák tartoznak közéjük.

agyvelő-szerű süveg

nyereg alakú

süveg

Család HELVELLACEAE Faj Helvella crispa l d é n " nyár-ősz

FODROS PAPSAPKAGOMBA Könnyen felismerhető bordázott, belül kamrásan üreges tönkjéről és nyereg alakú, sárgásfehér színű kalapjáról. jf lH Mérete változó, de általában elég nagy. Vékony húsa ehető ugyan, de nem ajánlott, mivel méreganyagai csak ^ a szárítás, és az azt követő alapos főzés után bomlanak le. • ELŐFORDULÁS Lomb- vagy fenyő-erdőkben nő meszes talajon, gyakran utak mentén. Ez, és más Helvella fajok gyakran találhatók Peziza <§ (266-267. old.) és Inocybe fajok f (98-102. old.) társaságában. Áz északi mérsékelt öv nagy részén elterjedt, szórványosan gyakori faj.

METSZET a süveg alsó lapja szürkéssárga

• sárgásfehér színű, tekervényes, nyereg alakú süveg

üreges tönk

kamrák a tönkben

sima spóratermő réteg •

" hosszanti bordás, fehér tönk

• STEREOPSIS HUMPHREY! É-amerikai faj. Szürkésfehér, nyereg alakú süvege és fehér tönkje van. Úgy vélik, hogy rokonságban áll a korallgombákkal (248-251. old.). Tömegesen terem. JQJ|

• a tönk bázisa kissé gyökerező

T E R M Ő H E L Y Tömegesen vagy egyenként terem.

Család H EL VELLACEAE Fa' Helvetia lacunosa l d 4 nV nyár-ősz

SZÜRKE PAPSAPKAGOMBA Valószínűleg a leggyakoribb papsapkagomba. Mérete, alakja és színe nagyon változatos. Színe általában a szürkének valamely árnya-lata, kalapja nyereg alakú vagy teker-vényesen lebenyes. Tönkjének felszíne jellegzetesen barázdált, belseje kamrásan üreges. Szürke vagy piszkosfehér húsa vékony; a H. crispahoz (207. old.) hason-lóan szárítás és főzés után ehető, de fogyasztása nem ajánlott. • E L O F O R D U L Á S Lomb- és fenyőerdőkben terem, de nyíltabb területeken, néha égésnyomokon is megél, meszes vagy kavicsos talajon. Az északi és a déli mérsékelt övben és a magas hegységekben egyaránt széles körben elterjedt.

Spóraszín fehér Érték } 0 | Méret S Ü V E Q 0 c m TÖNK t 2 - 8 cm <-> 0,5-1,5 cm

felső, spóratermő felszín

a szürke, közel fekete lebenyek alsó oldala vilá-gosabb

TERMŐHELY Tömegesen vagy egyenként nő, bolygatott talajon.

mély, szanti barázdák >nkön

a tönk is szürke

Család HELVELLACEAE Faj Gyromitra esculenta Idény

REDŐS PAPSAPKAGOMBA Agyvelőszerűen ráncolt, belül üreges süvegéről azonosítható faj. Rövid, fehér tönkje üreges, húsa fehér. Habár nyersen halálosan mérgező, Európa egyes vidékein hosszas szárítás és alapos, többszöri kifőzés után fogyasztják. • É L Ő F O R D U L Á S Savanyú talajú fenyvesekben nő homokos vagy fakorhadékos talajon. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj. • H A S O N L Ó F A J O K A G. gigás, G. brunnea és a G. Carolina általában nagyobbak, színük élénkebb narancsbarna; É-Amerikában honos fajok. • E G Y E B N E V E K Helvetia esculenta, közönséges papsapkagomba.

A GYROMITRA 1NFLUA csúcsos papsapkagomba Ősszel termő gomba; lebenyes barna süvege és üreges, lilás vagy fehér tönkje van.

cm

kissé barázdált felszínű, rövid, fehér tönk

TERMŐHELY Kéttűs fenyők közelében, bolygatott talajon, tömegesen nő.

redőzött süveg

a süveg bel-seje üreges

az üreges tönk húsa fehér

METSZET

Spóraszin fchér

Család M O R C H E L L A C E A E Faj Verpa conica Idény

SLMASÜVEGŰ KUCSMAGOMBA E faj süvege csak a tönk csúcsával nőtt össze; kezdetben tojásdad, majd harang alakú, sötétbarna, belül világosabb színű; felülete majdnem sima. Hengeres tönkje piszkosfehér, szemcsés felszínű. Ehető, de húsa vékony; sok termőtestet kell belőle összegyűjteni, hogy kiadós legyen; másrészt egyes vidékeken annyira ritka, hogy kíméletre szorul. (1. még Hasonló fajokat!) • ELŐFORDULÁS Meszes talajú ligetes réteken, ligeterdőkben és homokdűnéken terem. Az északi mérsékelt övben elterjedt, néhol gyakori, de a hideg területeken ritka faj.

• HASONLÓ FAJOK A Verpa bohemica szintén ehető gomba, süvege redős, aszkusza 2 spórás

- ezé a fajé pedig 8 spórás. • EGYÉB NEVEK V. digitaliformis, sima kucsmagomba.

T E R M Ő H E L Y Tömegesen nő avarban.

a süveg kis felületen nőtt a tönkhöz •

• a süveg felszíne majd-nem sima

—• hengeres, szemcsés felületű tönk

üreges tönk •—

METSZET

Mérel SÜVEG 0 2 - 3 cm I 2 - 4 cm TÖNK t 3 - 1 0 c m <-> 0 , 5 - 1 , 5 e m Spóraszín Érték

Család MORCHELLACEAE Morchella esculenta Idény

ÍZLETES KUCSMAGOMBA Tojásdad, kerekded vagy kúpos formájú, az érett spóráktól világos-bamára fakuló, sötétbarna süve-gének felszínét méhsejtszerű bemélyedések szabdalják. Fehér, sárgásfehér tönkje alul kiszélesedik, felszíne szem-csés, belseje üreges. Pisz-kosfehér vagy világosbar-na húsa ízletes, jó szagú. Mérete és alakja változatos, ezért több fajra is osztják. • ELŐFORDULÁS Lágyszárú növények között lomb- vagy fenyőerdőkben, trágyázatlan réteken, legelőkön él. Az egész világon elterjedt a sarkvidéki és a trópusi területek kivételével. • HASONLÓ FAJOK A mérgező Gyromitra esculenta (208. old.) süvege agyvelőszerűen redőzött. • EGYÉB NEVEK M. vulgaris, közönséges/sötét 4 kucsmagomba (

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy tömegesen nő, humuszos talajon.

tojásdad, szabálytalan bordákkal és üregekkel szabdalt

süveg

lefelé vasta-godó tönk

METSZET

sötétbarna, világosabbra érő süveg

a tönk felszíne szemcsés

a süveg és a tönk belül együregű

Család MORCHELLACEAE Fa' Morchella elata Idény

NYÚLÁNK KUCSMAGOMBA E kucsmagomba kúpos süvegén feltűnő fekete bordák és barnásszürke be-mélyedések láthatók. A tönk fehér, érdes, szemcsés felszínű, közepe üreges. Kedvelt étkezési gomba; húsa ropogós, dióízű. • ELŐFORDULÁS Erdőkben és parkokban nő a talajon. Egyik változata a hegyvidékek nyári gombája. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A M. esculenta (209. old.) sárga süvegét világosszínű bordák osztják fel. A mérgező Gyromitra fajok süvege nem mélyedéses, tönkjük többüregű. • EGYÉB NEVEK magas kucsmagomba.

barna vagy barnás-szürke mélyedések

a süvegen • ^

kúp alakú, csúcsos süveg •

barna vagy fekete, hosszanti bordás süveg •

fehér, • szemcsés felületű tönk

& T E R M Ő H E L Y Lombos fák és fenyők alatt tömegesen nő, főként felégett területeken.

Méret s q v e g 0 5 _ 1 0 c m j 2 , 5 - 5 cm TÖNK I 5 - 1 0 cm Spóraszín f e h é r > s á r g á s f e h é r Érték

Család MORCHELLACEAE Faj Mitrophora semilibera Idény

FATTYÚ KUCSMAGOMBA Kis termetű kucsmagomba; sötét szürkésbarna, kúpos süvegének alsó széle nem nő össze a tönkkel, felületét méhsejtszerűen tagol-ják a bordák és a mélyedések. Karcsú, üreges, fehér vagy sárgás-fehér tönkje szemcsés felszínű. Sárgásfehér, vékony húsa ehető. • ELŐFORDULÁS Sűrű erdőkben gala-gonya alatt vagy folyóparti ligeterdőkben, tápdús talajon nő, nedves helyeken, ösvények mentén. Európa-szerte elteijedt, a déli részeken gyakoribb. • HASONLÓ FAJOK A Verpa fajok (209. old.) süvege kisebb és csak a tönk csúcsával nőtt össze. • EGYÉB NEVEK Morchella rimosipeslhybrida, hagymasüvegű/ ráncostönkű kucsmagomba.

kúpos süveg, magasabb, mint amilyen széles

—• bordák és mélyedé-sek a süveg felszínén

a süveg széle nem nőtt össze a tönkkel •

üreges tönk •

hengeres, fehér vagy • sárgásfehér tönk

a tönk i nem húsos

• sotet szürkésbarna süveg

T E R M Ő H E L Y Gyakran tömegesen bújik meg a sűrű bozótos cserjék alatt.

karcsú, szemcsés felületű tönk • fr

A

KONZOL- VAGY KÉREGSZERŰ

konzolszerű

kéregszerű

GOMBÁK Az alábbiakban olyan tuskókon vagy ágakon növő

gombákat ismertetünk, melyek kagyló alakú termőteste konzolszerűen ül a tuskókon és az ágakon, vagy kéreg

szerű, lapos bevonatot képez áfákon. rétegük (himénium) csöves, likacsokkal nyílik

a felszínre, de lehet sima vagy ráncos is.

CSÖVES TERMŐRÉTEGŰ GOMBÁK

A tönk nélküli l ikacsosgombák és a taplók tartoznak ide. Spóráik

termőtestük alsó felén található csöves termőrétegben fejlődnek és kerek, meg-

nyúlt, szögletes, labirintusszerű vagy lemezes szerkezetű likacsokon keresz-tül szóródnak ki. Termőtestük lehet egyéves vagy évelő.

PHAEOLACEAE Faj Spongiporus stipticus Idény ősz

F E H É R E S L I K A C S O S G O M B A Rendkívül keserű íze az egyik legjellemzőbb tulajdonsága ennek a félkör- vagy vese alakú, piszkosfehér színű, egyéves termőtestű fajnak. Keresztmetszete háromszögletű, felszíne érdes, ragyás, húsa fehér és puha. Nedves időben likacsai piszkosfehér, sárgásra száradó .' l"* folyadékot választanak ki. A csöves ^ " réteg 0,5-1 cm vastagságú, mm- " "" * - V énként 4-6 likacsa van. L i s • ELŐFORDULÁS Fenyők - \ " ^ . tuskóin nő erdőben; néha lombos -fán is megtalálható. Az északi mér- ' ' • sékelt övben széles körben elterjedt, .-.-* • főként hegyvidékeken nem ritka. . T

• HASONLÓ FAJOK Más fehér színű Spongiporus fajok enyhébb ízűek; némelyek nyomásra vörösre színeződnek, mások lombos fákon nőnek. • EGYÉB NEVEK TyromyceslPolyporus ^ tv*1®^—

a termőtestek széles alappal csat-

lakoznak az alj-zathoz

> fehér, szürke vagy • ^ ' .—•—• sárgásfehér felszín

• sajtszerűen puha hús

stipticuslalbidus.

TERMŐHELY Egyenként vagy csoportosan nő fenyőerdőkben.

fehér vagy sárgásfehér likacsok

• SPONGIPORUS CAESIUS elkékülő likacsosgomba Félkör alakú egyéves termőteste puha és szivacsos, felülete nemezes, fehér színe kékes-feketére érik. Fenyőkön él. I Q I

Család FOMITOPSIDAE Piploporus betulinus egesz ev

T E R M Ő H E L Y Né-hány gomba nő együtt korhadó nyírfákon.

NYÍRFA-TAPLÓ Az egyéves, félkör alakú termőtestek bőrszerű felszíne csontfehér, majd barnul. Tönkje nincs, vagy nagyon csökevényes, a gomba széles alappal csatlakozik a fához. Puha, de szilárd fehér húsa kellemes illatú, de ehetetlen. Egykor borotva élesí-tésére és az óragyárakban csiszoló közegként használták. Termőtestére gyakran telep-szenek parazita gombák, pl. - Hypocrea pulvinata, Hypomyces aurantius - ha az ág vagy a tapló lehullott. • ELŐFORDULÁS Nedves erdőkben nő -gyakran a Fomes fomentarius (219. old.) társaságában. Nyír-fák parazitája, általában idős fá-kat támad meg, barnakorhadást okoz. A fát elpusztítva a tapló ,

. . . „ . a barna, meg egy ideig tovább el a repedező korhadó faanyagon. Az északi felszín alól ki-mérsékelt övben széles körben lálszik "fehér his

elterjedt a nyíresekben. • EGYÉB NEVEK Placodes betulinus, nyírfa-kérgestapló.

sima, le- • kerekített perem

• mm-enként 3-4 fehér likacs

• a fehér hús puha de szívós

a termőtest általában meg-vastagszik a rögzülési hely közelében

fehér.1 1 cm vastag

csöves réteg

Család BJERKANDERACEAE aí Hapalopilus rutilans l d é n * egész év

fiatalon nemezes felszín

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy csoportosan nő elhalt fákon. LIKACSOK

ARANYSÁRGA LIKACSOSGOMBA Legyező alakú egyéves termőtestének minden része - a felszíne, a húsa, 1 cm vastag csöves termőrétege - vöröses fahéjbama. Lúgos oldatok hatására élénk lila színűre változik: e tulajdonsága miatt gyapjúfestésre használják. Viszonylag puha húsa ehetetlen. • ELŐFORDULÁS Elhalt lombos fákon - főleg tölgyön, gyertyánon, bükkön - fehérkorhadást okoz erdőkben. Szórványosan elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A Pycnoporus cinnabarinus (225. old.) szívósabb és élénkebb színű. • EGYÉB NEVEK Phaeolus/Polyporus rutilanslnidulans.

megvastagodott rész a csatlako-zási pontnál

METSZET vöröses fahéjbarna csöves réteg

Méret TERMOTEST 0 2 - 1 2 cm X 2 - 8 cm t 1 - 4 cm Spóraszín JehéL Érték * J @ L .

Család FISTULDMACEAE F a j Fistulina hepatica Idény nyár vége-ősz

nyelv alakú termőtest ?

MÁJGOMBA A gomba nyelv alakú termőteste rózsaszín, narancsvörös majd bíborbarna színű; néha rövid tönkje lehet. Vörös csövei 1-1,5 cm hosszúak, alsó részén 2-3 likacsa van mm-enként. A csöves réteg könnyen leválasztható, ami szokatlan a taplók körében. Vastag, szálas húsa májra hasonlít. Vérvörös levet ereszt, szaga eléggé kellemes, de íze savanyú. • ELŐFORDULÁS Élő tölgyfákon és szelídgesztenyén él, rajtuk barna-korhadást okoz. Széles körben el-terjedt, de lokális faj az északi mérsékelt övben.

rövid tönk ç az egyik

oldalon T E R M Ő H E L Y Egyenként nő idős fák tövénél.

a felső oldal ragadós

vagy nyálkás

Család BJERKANDERACEAE Faj Meripilus giganteus Idény -

* arany-i sűrűn barnával rétegződött, sávozott lapos legyező felszín alakú kalapok

a kalap * széle világosabb hullámos i

kalapszél

1 az egyetlen tönk számos kalapot hordo: LIKACSOK

mm-enként 3-5 •— sárgásfehér, szür-kére vagy barnára színeződő likacs T E R M Ő H E L Y Sok kalapú

csoportjai sűrű csomókban nőnek.

Család PHAEOLACEAE Faj Laeriporus sulphureus l d é n y kora nyár-késő ősz

SÁRGA GÉVAGOMBA Csodálatosan szép, nagy, sárga vagy narancs sárga, egyéves termőtestű, gyorsan növő gomba. Vastag, húsos termőteste legyező- vagy szabálytalan félkör alakú, egyenetlen felszíne szarvas bőr-szerű. Sárga húsa fiatalon lédús, idősödve törékeny-nyé, majd szívóssá válik; íze kissé savanykás. Ehető, de alapos főzést igényel; allergiát okozhat. • ELŐFORDULÁS Többnyire elhalt és élő lombos fákon található (kivételesen fenyőkön is), gyakran igen magasan. Ártéri erdőkben különösen gyakori. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK GrifolalPolyporus sulphureus.

termotestek egymást átfedő rétegei

alig látható sávok a halványsárga

húsban

METSZET

idővel ki- • 1

fakuló, fénylő sárga vagy narancssárga felszín

a hús idővel sajtállagú majd töré-keny lesz

mm-enkén 3-5 kerek likacs •

/ K

• a fiatal példányokon alig látható, 5 mm vastag csöves réteg

T E R M Ő H E L Y Rétegekben nő, többnyire igen magasan.

a termotest széle elégé vastag

7 W • feltűnően sárga likacsok

Család BJERKANDERACEAE F a ' Grifola frondosa l d é n » nyár-ősz

BOKROSGOMBA Egyéves termőtestű gomba. Rövid, sűrűn elágazó tönkjének csúcsain sűrűn állnak a nyelv alakú, féloldalas kalapok. Színük szürke, barnára émek, felületük bőrszerű, szélük hullámos. A lefutó, piszkosfehér csöves réteg 5 mm vastag. Fehér húsa öregen egérszagú. Fiatalon ehető, de mivel ritka faj, kímélni kell. • ELŐFORDULÁS Idős tölgyfán és szelídgesztenyén okoz fehér-korhadást. Az északi mérsékelt övben lokális elterjedésű. • HASONLÓ FAJOK Meripilus giganteus (214. old.). • EGYÉB NEVEK PolypilusIPolyporus frondosa, ágas tapló.

ráncos es barázdált felszín

a termo-test 50 cm széles lehet <

kicsi, nyelv alakú kalapok -

a szürke felső oldal idővel

megbarnul

T E R M Ő H E L Y Fák tövénél, egyetlen vastag tönkből ágazik szét teimőteste.

M é f e t KALAPOK 0 2 - 6 em X 7 cm 1 0 , 2 - 1 cm Spéraszín fehér Érték

Család GANODERMATACEAE F a j Ganoderma pfeifferi Idény

T E R M Ő H E L Y A fák tövénél, a gyö-kerek eredésénél nőnek termőtestei.

télen a fehér * likacsokat viaszos sárga bevonat védi

a felszínt vastag lakkréteg fedi

RÉZVÖRÖS LAKKOSTAPLÓ Pata alakú, évelő termőtestének körkörös, narancsbarna, bordáktól erősen egyenetlen felszínét vastag, rezes, lakkszerű réteg fedi, ami tűz hatására leolvad róla. Barna, 10 cm vastag csöves rétegét telente vastag, sárga viaszos anyag védi. Faszerű, barna húsa jó szagú. • ELŐFORDULÁS Idős élő vagy kipusztuló bükkfák tövénél nő (ritkán

más fák alatt is), fehérkorhadást okoz. Közép- és Dél-Európában terjedt el, máshol ritka faj.

kemény, bordázott felület pata-alakú, narancs-

barna termőtest 5-6 likacs mm-enként

Család GANODERMATACEAE F A ' Ganoderma applanation l d é n y egész év

• mm-enként 4-6 sárgás-fehér likacs

egyenetlen, kemény

felszín

vékony, alig látható

DERES TAPLÓ Félkör alakú, évelő termőtestének felső oldala egyenetlen, körkörösen barázdált; pereme vékony. Színe kezdetben piszkosfehér, majd világos sárgásbarnára változik, általában barnára festik a kiszóródott spórák. A felső felszínét fedő lakkszerű réteg törékeny; sárgásfehér alsó oldala a karcolások helyén megbarnul. Barna csöves rétege 0,5-4 cm vastag. Vékony, sötétbarna húsa - ami gyakran fehér szövetbe ágyazódik - keserű és gombaszagú. • ELŐFORDULÁS Tuskókon és fatörzseken nő erdőkben és parkokban. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A G. adspersum Közép- és D-Európában terjedt el. termőteste vastagabb, spórái nagyobbak. • EGYÉB NEVEK FomesIPolyporus applanalumllipsiense.

a termőtest körbe-nőtte a borostyánt

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy csoportosan nő, általában elhalt fákon.

sötétbarna, jellegzetesen fehér szövetbe ágyazódó hús

részét vastag, barna spóra-réteg fedi

Család HYMENOCHAETACEAE Phellinus igniarius l d é n v egész év

mm-enként 5-6 likacs

TERMŐHELY Egyenként nő vagy néhány termőtest található élő fákon.

PARÁZSTAPLÓ Szürke színű, majdnem fekete, pata alakú, évelő; erősen elfásodott termőtestének megvastagodott a széle. A termőtestek sok évig élnek a fákon. Kemény húsa és csövei rozsdabarnák; az új csövek 1-5 mm hosszúak, évenként megújulnak az előző évi csövek rétegén. A családra jellemzők, a himéniumban található, apró tüskék, a séták. Bizonytalan helyzetű faj; számos változata létezik, melyeket önálló fajnak is tekintenek. • ELŐFORDULÁS Lombos fák parazitája: általában nyíren, fűzőn és almán okoz fehér-korhadást. Az északi mérsé-kelt övben széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj. • EGYÉB NEVEK FomesIPolyporus igniarius, tűzi tapló.

idővel körkörös bordák jelennek meg rajta

szürke vagy szürkés-barna likacsok

az idős példányok felületén mohák és zuzmók nőnek

repedések • gyakoriak a szürke, majdnem fekete felszínen

LIKACSOK

széles tapadási felület

Család FOMITACEAE Faj Fomes fomentarius egész év

kemény, •— elfásodott, sima felszín

• FOMITOPSIS PINICOLA szegett tapló Szürke, évelő termőtestű tapló, szélén sárga és vörös sáv látható. A termőtest felszínén leégethető lakkréteg van. Likacsai halványsárgák, kemény húsa fehér vagy sárga, savanyú szagú. Fenyőkön és

lombos fákon egyaránt előfordul. J 0 |

elkülönült sávok a termőtest felszínén •—

szívós, rostos, kissé gyümölcs illatú, barna hús «

TERMŐHELY Egyenként vagy egymás felett nőnek termőtestei.

BÜKKFA-TAPLÓ Pata alakú, fásodó, évelő termőteste körkörösen barázdált és sávos; a sötétbarna sávok az idős, a világosbarnák a fiatal, növekvő részek az általában molyhos vagy nemezes peremen. A barna csöves réteg évente megújul, 5 mm vastag. A likacsok szürkék vagy szürkésbarnák. Gazdanövényétől függően számos változata létezik; régebben sokféle használati tárgyat készítettek belőle, pl. kalapot, kesztyűt, a tűzgyújtáshoz használt „taplót", gyógyszert stb. • ELŐFORDULÁS Lombos fák (pl. bükk) sebparazitája, fehér-korhadást okoz; főként beteg vagy kidőlt fákat támad meg. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; néhol gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK Fomitopsis pinicola (kis kép, jobbra).

- molyhos vagy nemezes szegély

sötét vörösbarna sáv a világos szegély mögött

mm-enként 2-3 szürke vagy szürkésbarna likacs

csöves réteg

Család PHAEOLACEAE Fai Phaeolus schweinitzii Idény nyár-tél

FENYŐ-LIKACSOSGOMBA Növekedési időszakában a legmutatósabb; egyéves termőtestének nagyon rövid, többé-kevésbé központi, barna tönkje van: felszínén a rozsdabarna körkörös sávokat élénk kénsárga szegély övezi. Idősödve színe szürkésbarnára változik, majd gyorsan elkorhad. Kénsárga csöves rétege 1 cm vastag, 1-4 mm átmérőjű likacsai fiatalon zöldessárgák, nyomásra sötétbarnára változnak. Ehetetlen, szálas, sárga vagy barna húsa festésre alkalmas anyagokat tartalmaz. • ELŐFORDULÁS Élő vagy elhalt fenyők körül nő, barnakorhadásukat okozza. Elterjedt, de szórványosan előforduló faj az északi mérsékelt övben; kozmopolita. • EGYÉB NEVEK Polyporus schweinitzii.

kensarga színű, fiatal példány

egyenetlen felületű, sávozott

W M m m

LIKACSOK

a termőtest felszíne nemezes vagy szőrös

az idős példány mindenhol sötétbarna T E R M Ő H E L Y Általában

egyenként nő, gyökereken.

Család HYMENOCHAETACEAE Fa' Inonotus hispidus l d é n * nyár-ősz

ALMAFA ROZSDÁSTAPLÓ Vastag húsú, legyező alakú, egyéves termőteste szőrös felszínéről ismerhető fel. Fiatalon tűzvörös, a termőtest közepétől kifelé haladva fokozatosan megbámul; a likacsok felszíne fehér vagy világos-barna, idővel sötétedik, gyakran fényes; sűrűsége mm-enként 2-3. A világosbarna csöves réteg 1-3 cm vastag. A spóra-termő szövetben (himénium) elszórva vékonyabb és vastagabb tüskék (seta) találhatók. Húsa rozsdasárga, rozsda-barna, KOH-oldatban feketedő. • ELŐFORDULÁS Lombos fák parazitája, fehérkorhadást okoz; gyakran károsít kertészetekben, a sűrűn nyesett gyümölcsösökben. Széles körben elterjedt faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Az I. cyticularis termőteste kisebb, tölgyön és bükkön él. Az I. rheades szintén kisebb, rezgőnyáron él. • EGYÉB NEVEK feketedő likacsosgomba.

idővel meg- • barnuló, láng-vörös termő-testek

öregen barna, • fehér vagy világosbarna felszín

a termotest felszíne erősen szőrös

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy a termőteslek összenőtt csoportjaként terem élő, lombos fákon.

M é r e t TERMŐTEST 0 15-40 cm x 10-20 cm t 10 cm-ig Spóraszín sárga Érték

Család HYMENOCHAETACEAE Fa> Inonotus radiatus Idény egész év

RÁNCOS ROZSDÁSTAPLÓ Félkör alakú, hullámos szélű egyéves termőtestet fejlesztő tapló. Felső része fiatalon élénksárga vagy narancsos vörös, majd rozsdabarna sávok jelennek meg rajta. Fiatalon, amíg növekszik, likacsain sárga folyadékcseppek jelennek meg; idővel ezüstös fényt vesz fel. Csövei 1 cm hosszúak, himéniuma apró, rövid, görbe tüskéket zár közre. • ELŐFORDULÁS Parazita gomba, főként álló éger és nyírfa tuskókon nő. Kidőlt fákon is előfordul, de akkor csak csöves rétege fejlődik ki a fa kérgén. Az északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori faj; a síkságoktól a hegyvidékig megtalálható. • HASONLÓ FAJOK Az /. nodulosus jellegtelen termőtestei bükkfán nőnek.

rozsdabarna sávos Ints

• a csöves réteg lefuthat az aljzatra

• EGYEB NEVEK ráncos likacsos-gomba.

félkör alakú, hullámos szélű

termőtest

TERMŐHELY Elpusztult fákon emeletes sorokban nő.

a felső oldal fiatalon narancssárga

2-4 likacs mm-enként

bizonyos szögből a likacsok felszíne fényes ezüstszürke

Család PERENNIPORIACEAE F A ' Heterohasidion annosum l d é n * egész év

£

METSZET

parafaszerű, halványsárga hús

TERMŐHELY Csoportosan vagy egyenként nőnek termőtestei.

GYÖKÉRRONTÓ TAPLÓ A gomba évelő termőteste szabálytalan alakú, felszíne nagyon egyenetlen, szerkezete kéregszerű. Világosbarna kérge idővel sötétedik; közvetlenül fehér széle mellett gyakran narancsbarna sáv húzódik. Fehér vagy sárgásfehér csöves rétege 1 cm vastag, ehetetlen húsa halványsárga színű. Ez a faj néha aljzat nélkül is kifejlődhet, akkor nem hoz létre konzolszerű termőtesteket. mm-enként • ELŐFORDULÁS Fenyőkön (luc) él, ritkábban lombos fákon is kifejlődhet. Sűrű ültetvényekben a talajban terjedve, a gyökereken keresztül gyorsan megfertőzi az egészséges fákat. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • EGYÉB NEVEK Fomes annosum, gyökértapló.

2-4 fehér vagy sárgás-Fehér likacs

idővel söté-tedő, világos-barna kéreg

LIKACSOK

M é r e t TERMŐTEST 0 5 - 2 5 cm X 3 - 1 5 cm t 1 - 3 cm Spóraszín fchér Érték

Család FOMITOPSIDACEAE F A ' Gloeophyllum odoratum Idény egesz ev

TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő, tuskókon.

SZAGOS TAPLÓ A gomba párna alakú, kissé nemezes felszínű évelő termőtestet fejleszt, melynek széle sárga vagy narancssárga színű, idősebb részei feketék. Az 1 cm vastagságot is elérő csöves rétegben mm-enként 1-2 aranysárga likacs van. Húsa parafaszerű, rozsdabarna. Nem ehető, de húsa kellemes édeskömény vagy ánizs illatú. • ELŐFORDULÁS Többnyire lucon nő, barnakorhadást okoz. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. • HASONLÓ FAJOK A gyakori G. abietinum és a G. sepiarium likacsai lemezesek; jellemzően tarvágásokon nőnek. • EGYÉB NEVEK Osmoporus odoratus.

sötét-barna vagy fekete belső rész aranysárga

vagy narancs-sárga szegély

í r f í f f í T L irancs-zegély •

LIKACSOK

1 cm

aranysárga fiatal példány

Család CORIOLACEAE FAJ Trametes gibbosa l d é n * egész év

PÚPOS EGYRÉTŰTAPLÓ Egyéves vagy évelő, nagy termőteste félkör alakú, felszínének középső részét általában zöldre festik a moszatok. Sima széle felé körkörös, színes sávok vannak. A fiatal példá-nyok fehérek, pelyhesek vagy kicsit szőrösek, idősödve simákká válnak. Fehér húsa szí-vós és ehetetlen. Á csöves réteg 4 mm vastag, sárgásfehér likacsai hosszúkásak. ___ • ELŐFORDULÁS Lomberdőkben él, általában bükkfák fehérkorhadását okozza. Széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben. A vágás-területeken bizonyos idő múlva szinte minden tuskón előtör. • HASONLÓ FAJOK A T. hirsuta vékonyabb és szőrösebb, likacsai hosszúkásabbak és szürkébb színűek.

LIKACSOK

a termő-testen zöld-moszatok nőnek

A ahol a termőlest az aljzathoz csatla-kozik, púp van

vastag, parafa- * szerű, fehér hús

f*

sárgásfehér, megnyúlt likacsok

a likacsokból 1-2 van mm-enként T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy

emeletesen nő lombos fák tuskóján.

Család CORIOLACEAE F a ' Trametes hirsuta l d é n * egész év

BOROSTÁS EGYRÉTŰTAPLÓ Középső részein merev, felálló szőrökkel fedett egyéves termőtestet fejlesztő gomba. Felületén körkörös bordák és idővel sötétebbé váló, piszkosfehér és sárgásbarna sávok vannak. Likacsai szögletesek, fehér csöves rétege 1-4 mm vastag. Fehér húsa szívós. • ELŐFORDULÁS Napsütötte erdőrészeken, irtásokon vagy kidőlt fák maradványain nő; lombos fákon okoz fehérkorhadást. Széles körben elterjedt, kozmopolita faj. • HÁSONLÓ FAJOK A T. puhescens északibb elterjedésű, likacsai sárgák. A Cerrena unicolor szintén északon fordul elő; likacsai szabálytalanok, csöves rétege fölött fekete vonal látható. • EGYÉB NEVEK CoriolusIPolysticlus hirsuta.

A mm-enként2-4 piszkosfehér színű, szürkére érő likacs

TERMŐHELY Emeletes sorokban nő, kidőlt fák törzsén.

lyen le-lapulnak

:őrök

Iszkos-'•r vagy lásharna >k

Méret TERMŐTEST 0 5-12 cm x 3-8 cm í 0,3-1 cm Spóraszín f e h é r Érték

CORIOLACEAE Faj Trametes versicolor Idény egesz ev

TERMŐHELY Sűrű emeletes sorokban nő tuskók tetején és oldalán.

LEPKETAPLÓ Vékony termőtestének felszínén szürke és barna árnyalatú sávok váltakoznak. Habár egyéves, a termőtest tavasszal még tovább fejlődhet. Széles legyező alakú; keskeny felülettel csatlakozik az aljzathoz. A fehér, sárgára száradó csöves réteg 3 mm vastag, mm-enkén i - 4 likacs található rajta. Szívós húsa fehér színű. Az itt bemutatott kisebb példány jellegzetesen szürke és sötét kékesszürke sávos. • ELŐFORDULÁS Főként lombos fákon nő, erdőkben, parkokban és kertekben; fehérkorhadást okoz. Széles körben elterjedt, közönséges faj az északi mérsékelt övben. • HÁSONLÓ FAJOK A T. ochreacea északibb elterjedésű, kissé vastagabb, barnább és likacsai nagyobbak. • EGYÉB NEVEK CoriolusIPolystictus versicolor.

LIKACSOK

szürkével és barná-val sűrűn sávozott, selymes felszín

keskeny tapadási terület

hullámos szabálytalan perem

egymást átfedő, emeletesen elhelyezkedő

Család BJERKANDERACEAE F a ' Bjerkandera adusta M é n * egész év

SZENES LIKACSOSGOMBA Alkalmas termőhelyen tömegesen megjelenő faj. Vékony, egyéves termőteste szürkésbarnán sávos, felszíne hullámos és nemezes, széle karéjos. A 2 mm vastag csöves réteg szürke likacsai aprók; keresztmetszetben vékony, sötét réteg látható a piszkosfehér hús és a csöves réteg között. Jellegzetesen gombaszagú. • ELŐFORDULÁS Parazita vagy szaprotróf életmódot folytat erdőkben; lombos fákon okoz fehérkorhadást. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A B.fumosa általában fűzőn és kőrisen nő, sokkal ritkább; nagyobb, likacsai világosabbak. • EGYÉB NEVEK GloeoporusIPolyporus adusta.

LIKACSOK

mm-enkén 4-6 kerek likacs

világos szürkésbarna likacsok TERMŐHELY Teimőtestei

emeletes sorokban nőnek.

• nemezes, szürkésbarna sávos felszín

az idős példányok széle sötét; fiatalon fehér

Méret TERMŐTEST 0 3 - 7 cm x 1 - 5 cm l 8 mm-i | Spóraszín fehér~ ~[~Érték

Család CORIOLACEAE Pycnoporus cinnabarinus Idény egész év

LIKACSOK

CLNÓBERTAPLÓ

a felszín sima vagy öregen

kissé ráncos


mindenhol cinóbervörös termőtest

Mindenhol élénk cinóbervörös színéről könnyen azonosítható faj. Az egyéves termőtestek félkör- vagy legyező alakúak, felső oldalukat finom, selymes szőrök fedik. Idővel világosabbá válnak; vékony, éles peremük majdnem sima. A csöves réteg 4-6 mm vastag. A hús szárazon párás. • ELŐFORDULÁS Elhalt lombos fákon (bükkön, nyírfán) okoz fehérkorhadást, meleg, napos helyeken. Az északi mérsékelt övben elteijedt faj, de gyakorisága évről évre csökken. • HASONLÓ FAJOK Az amerikai P. sanguineus vékonyabb, hasonló, de még melegebb termőhelyeken nő. • EGYÉB NEVEK PolystictuslTrametes cinnabarinus.

• mm-enként 2-3 finom, kerek vagy hosszúkás likacs van

majdnem kör alakú termőtest

Család STECCHERINACEAE F a ' Trichaptum abietinum l d é n >' egész év

| SpóraszírT I Érték M é r e t TERMŐTEST 0 2 - 4 cm X 2 cm I 2 - 3 i fehér

FOMITOPSIDACEAE Daedalea quercina Idény egész év

FENYŐ-LEMEZESTAPLÓ Ahol előfordul, ott tömeges ez a széles legyező alakú, egyéves termőtestet fejlesztő tapló. Világos szürke színű, gyakran algás faj; felszíne barázdás és nemezes, hullámos és karéjos széle lilás színű. A fiatal gomba termőrétege 5 mm vastag, lilás vöröses barnára érik. Szögletes likacsai idővel lemezessé válnak. Szívós, világosbarna vagy lilás színű húsa van. • ELŐFORDULÁS Elsősorban lucon nő, fehérkorhadást okoz. Az északi mérsékelt öv lucosainak elterjedt és gyakori faja. • HASONLÓ FAJOK A T. biforme szélesebb, kevésbé jelenik meg csupán termőréteg formájában; lombos fákon nő. Más Trichaptum fajok is nőnek fenyőkön, pl. a T. fusco-violaceum kéttűs fenyőkön terem. • EGYÉB NEVEK Hirschioporus abietinus, fenyő-egyrétűtapló.

világosszürke, nemezes felszín

a termo-testen zöld-moszatok nőnek

a likacsok idővel lemezessé • válnak perem

A 3-6 szögletes likacs mm-enként

T E R M Ő H E L Y Zsindelyszerű csoportjai gyakran összenőnek.

LABIRINTUSTAPLÓ Vastag, félkör alakú évelő termőtestet fejlesztő tapló. Felszíne sima, de egyenetlen, sárgásfehér vagy szürkés-sárgás barna színű. Frissen kissé rugalmas, szárazon fa keménységű. Ehetetlen, világosbarna húsa finom gombaillatú. Fiatal likacsai a növekvő széle közelében kerekek, de a tapadási pontból kiinduló, vastag falú labirintussá alakulnak át. A csöves réteg 1-3 cm vastag, válaszfalai 1,5-2 mm szélesek. • ELŐFORDULÁS Parazita vagy szaprotróf faj; idős tölgyeken és szelídgesztenyén nő erdőkben és parkokban; barnakorhadást okoz. Széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Más labirintus likacsú taplók is vannak, pl. a D. confragosa és a Lenzites betulina (mindkettő a 227. oldalon); termőtestük vékonyabb és nem

nőnek tölgyön.

' J S

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy emeletesen nő.

labirintus-szerű,

sárgásfehér • vagy világos-szürke termőtest

sima vagy pelyhes, egyenetlen és barázdált felszín

fásodott falú likacsok

nagyon

vörös folt a fiatal likacsok felszínén

Család CORIOLACEAE Daedaleopsis confragosa l d é " y egész év

RÓZSASZÍNES EGYRÉTŰTAPLÓ Széles legyező alakú, sima vagy rücskös felszínű egyéves termőteste vékony, csak a tapadási hely közelében vastagszik meg. Szürke vagy sárga színű, idővel piszkos vörösbarnára változik - kívül belül körkörösen sávozott. Ehetetlen világosbarna húsa párás, fiatalon világosszürke likacsai nyomásra megvörösödnek. Vörösbarna csöves rétege 0,5-1 cm vastag. • ELŐFORDULÁS Egyes vidékeken sokféle 'jZS^T lombos fán megél, máshol válogat gazdanövényeiben - pl. kedveli a füzet és a nyírt. Fehérkorhadást okoz. Az északi mérsékelt övben szórványosan elterjedt gomba.

vékony szegély

METSZET vörös-barna csöves réteg

TERMŐHELY Függőleges sorok-ban nő elhalt vagy kidőlt fákon.

szürke vagy sárgás-fehér, kerek vagy labirintusszerű likacsok

M é r e l TERMŐTEST0 8 - 1 5 cm X 5 - 1 0 cm t 0 ,5 -4 cm Spóraszin fehéf Érték fQf

Család CORIOLACEAE Faj Lenzites hetulina

FAKÓ LEMEZESTAPLÓ Félkör alakú, bőrszerű, egyéves termőtestet fejleszt. Felszíne finoman szőrös és barna árnyalatokkal sávos. Alsó oldalán a likacsok lemez alakúak, ami jellemző erre a kis nemzetségre. Szívós, ehetetlen húsa fehér színű, párás. • ELŐFORDULÁS Főként lombos fákon nő, de néha tűlevelűeken is előfordul. A nyírfát kedveli, de néhol tölgyön és bükkön is megtalálható; fehérkorha-dást okoz. Széles körben elteijedt, eléggé gyakori, de néhol ritka faj az északi mérsékelt övben.

• HASONLÓ FAJOK A Trametes gibbosa (223. old.) likacsai

kerekek vagy csak kissé megnyúltak. • EGYÉB NEVEK L. albida, fehéres lemeztapló.

elég vékony, világos színű szegély •—

TERMŐHELY Egyenként vagy emeletes sorokban nő.

egész év

• barna sávok az egyenetlen felszínen

a tapadási helytől sugarasan kiinduló, lemez-szerű, sárgásfehér vagy világosszürke likacsok

em minden konzol-alakú gomba termőtestének alsó oldalán található

csöves termőréteg (211-227. old.), helyette a spóratermő sejtek (bazídium) ráncolt, eres, szemölcsös, tüskés vagy teljesen sima felszíneken fejlődnek. Ezekkel a nem kalapos termőtestű gombákkal foglalkozik

a könyvnek ez a része. Itt tárgyaljuk azokat a fajokat is, melyek termőrétege csöves, likacsaik vannak, de néha csak olyan termőtestük fejlődik, amely laposan az aljzatra simul, kéregszerűen vonja be azt (reszupinátus). E fajok termőtestén a fel-színen helyezkedik el a termőréteg.

Család SCHIZQPHYLLACEAE Merulius tremellosits l d é r | y ősz-tél eleje

KOCSONYÁS REDŐSGOMBA Kivétel a zömmel reszupinátus termőtestű fajok között, mivel a kocsonyás redősgomba jól fejlett, egyéves, konzolosan növő termőtestet hoz létre, viszont spóratermő rétege ráfut a fakéregre is. Felső oldala bársonyos, majdnem fehér, alsó része sárga vagy narancssárga, bordákkal és erekkel sűrűn fedett. Az egész képződmény puha, kocsonyás állagú, később szívóssá, porcszerűvé válik • ELŐFORDULÁS Erősen korhadt lombos fák tus-kóin nő, különösen kedveli a bükköt, nyárat és a nyírt; kivételesen fenyőkön is megtalálható. Áz északi mér-sékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK Közeli rokona a Phlebia radiata hasonló aljzatokon él, de élénk narancssárga színű és vékonyabb termőteste teljesen reszupinátus, nem alkot konzolt. Felszínén sugár irányú erek és ráncok vannak. • EGYÉB NEVEK Phlebia tremellosa

• emeletesen sorakozó, félkör alakíitermőtestek

bársonyos, majdnem fehér felső oldal

T E R M Ő H E L Y Emeletes sorokban nő a fák oldalán és korhadt tuskókon.

a konzolok széle és fel-színe szőrös

erezett és bor-dázott spóra-termő réteg az alsó oldalon

Család THELEPHORACEAE F a i Thelephora terrestris l d é n y egész év

TALAJLAKÓ SZEMÖLCSGOMBA Megjelenése egyes zuzmókra hasonlít. Rojtos, legyező alakú, földszínű termőteste jól beleolvad a környezetébe. Felső oldala egyenetlen felületű és szálas; spóratermő alsó oldala szemölcsös, kissé világosabb színű. Ehetetlen, vékony húsa barna színű. • ELŐFORDULÁS Fákkal képez mikorrhizát erdőkben és fenyéreken, savanyú talajon vagy korhadó tuskókon; gyakran nő utak és ösvények mentén; faiskolákban is meg-található, fenyőmagoncokon. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérséklet övben. • HASONLÓ FAJOK A T. caryophyllea termőteste mélyen tölcséres, felszíne nem annyira nemezes. A T. lerrestris kevésbé gyakori reszupinátus alakja a TomenteUa fajokra hasonlít. • EGYÉB NEVEK Thelephora laciniata, áttelelő szemölcsgomba.

a termőtest feltűnően rostos szerkezetű

a termőtest alsó oldala világosabb a felsőnél

egyenetlen, nemezes felső oldal

fehér vagy világosbarna, rojtos szegély

T E R M Ő H E L Y Egymáshoz csatlakozó termőtestek rétegeiként fordul elő talajon.

- általában a talaj-szintben terem

szemölcsös, spóra-termő alsó réteg

legyező alakú termő-testek rétegei

M é r e t TERMŐTEST 0 4 - 1 0 cm x 1 - 6 cm 1 2 - 3 m m Spóraszín b a n ] a Érték | 0

Család CONIOPHORACEAE Fa' Serpula lacrimans l d é n > egés t év

KÖNNYEZŐ HÁZIGOMBA Barnakorhadást okozó, igen agresszív farontó gomba, nagy károkat okoz az épületekben beépített gerendákban és egyéb faanyagokon. Félkör alakú, eres, reszupinátus vagy konzolos termőteste barna színű; növekedő szegélyén savas, fehér folyadékcseppeket választ ki. Érintésre színe vörösbarnára változik, szerkezete radírszerű. A gomba bőséges, fehér micélium szövedéket is képez. • ELŐFORDULÁS Rosszul szellőztetett épületekben tenyészik, ahol a mésztartalmú anyagok, pl. vakolat semlegesítik savas váladékát, ami egyébként túl savanyúvá tenné környezetét a fejlődéséhez. Epületekben világszerte elterjedt. • EGYÉB NEVEK Merulius lacrimansldomesticus, könnyező fagomba.

barna árnya-latú, körkörös sávok •—

a terjeszkedő termőtest főként reszupinátus

T E R M Ő H E L Y A reszupinátus vagy a konzolos termőtest gerendákon, deszkákon nő épületekben.

a növekedő szegély savas, fehér váladékot termel

fa ablakpárkányon növő, konzolos

termőtest

AURICULARIACEAE ^ Auricularia mesenterica Idény egész év

SZALAGOS FÜLGOMBA A faj egyéves termőtestét első ránézésre helytelenül a Trametes (223-224. old.) vagy a Stereum (232. old. és lent) fajok közé sorolnánk, de azoktól több sajátságában, pl. kocsonyás húsa miatt is eltér. Felülete tekervényes és finom, bársonyos szőrök fedik. A konzolos termőtest spóratermő alsó oldala ráncos és erezett. Habár ehető, mégsem fogyasztják. • ELŐFORDULÁS Szinte ki-zárólag szilfán nő, erdőkben és h a r n a é s

parkokban. Ritkább, mint az A. szürke sávos auricula-judae (283. old.), de ahol elpusztult szilfák vannak, gyakori lehet más szilen élő gombák társaságában. Széles körben elterjedt, de eléggé lokális elő-fordulású az északi mérsékelt övben; északról és a trópusok-ról hiányzik.

gumiszerű, ko-csonyás hús

a zöld színt mosza-tok okozzák

T E R M Ő H E L Y Emeletesen nő tuskókon és fatörzseken.

Méret TERMŐTEST 0 4 - 1 5 cm x 1 - 5 cm t 2 - 5 mm Spóraszin fch& Érték JQL

Család PENIOPHORACEAE Stereum hirsutum egész év

T E R M Ő H E L Y Összekapcsolódó termőtestei tömegesen nőnek.

• STEREUM SUBTOMENTOSUM Széles, kissé az aljzatra futó termőrétegű, sávozott termő-testeket fejleszt. Húsa sárgára színeződik. JQ j |

sárga és vörösbarna körkörös sávok

hullámos, • karéjos szegély felső oldal

BOROSTÁS RÉTEGGOMBA Tartós, legyező alakú, élénk sárga vagy cserszínű termő-testeket fejleszt, sima spóratermő rétege gyakran ráhúzódik az aljzatra. Felső oldala szőrös, kissé körkörösen sávozott, széle világosabb színű. Hasonló színű húsa vékony, de szívós, színe nem változik. Spórái keményítő tartalmúak. • ELŐFORDULÁS Lombos fákon nő, főként tölgyön, nyíren és bükkön; általában a kérgen vagy a raktározott fák vágásfelszínén jelenik meg. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; gyakori. • HASONLÓ FAJOK A S. gausapatum és a S. rugosum termőteste inkább reszupinátus és vörösre változik. A S. ochraceo-flavum kisebb és szürkébb a fonáka. S. subtomentosum (kis kép, jobbra).

sima, spóratermő alsó oldal

a termő- • testek sűrűn rétegződhetnek

Család SCHIZOPHYLLACEAE Chondrosteum purpureum egesz ev

LILÁS RÉTEGGOMBA Könnyen azonosítható gomba, mert termőhelyén számos hullámos szélű, fiatalon lila színű termőtestet fejleszt. A konzolok felső oldala fehéren molyhos, alsó felük sima és lilásbama színű. Kiszáradva szaruszerű szerkezetűek. Húsa viaszos és néha kocsonyás. A Stereum fajoktól eltérően, spórái jód tartalmú reagens hatására nem kékülnek meg. • ELŐFORDULÁS Lombos fákon élő . parazita vagy szaprofita gomba; cseresznye és körtefák levelén a tejfényűség vagy ólomfényűség nevű betegség okozójának tartják; fehérkorhadást okoz a fákon. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; a legtöbb helyen gyakori.

sima, lilásbarna • spóratermő réteg

nemezes vagy pelyhes felső oldal, gyakran majd-nem fehér

• a termotest széle hullámos TERMŐHELY Az összekapcsolódó

termőtestek emeletes sorokban nőnek.

TERMŐTEST 0 2 - 5 cm X 4 cm-ig l 1 -2 .5 m m Spóraszín fchér Érték

Család HYMENOCHETACEAE Faj Hymenochaete rubiginosa Idény

ROZSDÁS SÖRTÉS-RÉTEGGOMBA Környezetébe jól beolvadó, merev, évelő termőtestű gomba; emeletes sorokban nő. A termőtest széle hullámos, felszínét körkörös barna sávok díszítik, melyek száma idővel növekszik, színük sötétedik. Kakaóbarna alsó oldala simának látszik, de erős nagyítású kézinagyítóval megvizsgálva, apró, merev szőrök (seta) láthatók rajta. Húsa nagyon szívós, vékony és szintén kakaóbarna. • ELŐFORDULÁS Tölgy vagy szelídgesztenye tuskókon vagy lehullott ágakon nő. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • EGYÉB NEVEK H.ferruginea.

a felső barna oldal idővel nagyon sötét lesz

i a sávok száma idővel nő

• a termőtest széle hullámos és néha karéjos

az alsó oldalt apró, merev szőrök fedik

• sötétbarna sávok a felső oldalon

T E R M Ő H E L Y A termőtestek sűrű emeletes sorokban nőnek.

KÉREGSZERŰ BEVONATOT KÉPEZŐ GOMBÁK A z alábbiakban néhány olyan gomba- ják be. Színük lehet fehér, rózsaszín vagy

fajt mutatunk be a sok közül, melyek sötétkék. Spóratermő rétegük, a himénium, csak reszupinátus termőtestet képeznek, a sima, szemölcsös, tüskés vagy eres. (1. még kidőlt fák alsó oldalát kéregszerűen von- a 228-231. old.)

Család PENIOPHORACEAE Faj Stereum rugosum l d é n y egész év

ÉVELŐ RÉTEGGOMBA Tömeges erdei gomba, bármelyik évszakban megtalálhatók vastag, lapos, alaktalan, világosszürke bőr- vagy kéregszerű bevonatot képező termőtestei; konzolos alakja ritkán fordul elő. Felszíne megkarcolva vérvörös nyomot hagy. Spórái keményítő tartalmúak. • ELŐFORDULÁS Általában lombos fák tuskóin nő; többnyire mogyorón, nyíren és égeren. Európa-szerte elterjedt, de valószínűleg máshol is megtalálható az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A S. sanguinolenlum szintén vörösre változik a sérülések helyén, de fenyők kérgén nő és feltűnő konzolokat fejleszt.

TERMŐHELY Hosz-szú, bőrszerű foltokat képez elhalt fák kérgén.

M é r e t TERMŐTEST 0 10-50 cm x 1 - 6 cm ; 2 - 5 mm Spóraszín fehér Érték

Család CHAETOPORELLACEAE F a j Schizopora paradoxa Idény egesz ev

VÁLTOZÉKONY KÉREGGOMBA A gomba termőteste általában reszupiná-tus, de apró konzolokat is képezhet, ha függőleges aljzaton fejlődik. Eléggé szí-vós, fehér vagy sárgásbarna színű, fehér széle vattaszerű, közepén 4 mm hosszú fogak vannak. Termőrétege csöves, 1-4 mm vastag, mm-enkénl 1-3 likaccsal; kézinagyító alatt a likacsok lapos fogakra hasonlítanak. • ELŐFORDULÁS Erdős vidékeken fordul elő, lombos fákon nő, főként bükkön, gyertyánon és tölgyön. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; kozmopolita. • EGYÉB NEVEK Hyphodontia paradoxa.

a fehér szegély vattás szerkezetű •

a termőtest fehér vagy sárgásbarna közepének • fogas a felszíne

a termőtest általában reszupinátus «

T E R M Ő H E L Y Bőrszerű termőtestei foltokban terjednek lehullott ágak alsó felén.

Család CONIOPHORACEAE Faj Coniophora puteana l d é n y egész évben, főként ősszel

TERMŐHELY A reszupinátus termőtest bevonja az aljzatot.

PINCEGOMBA A gomba terjedő termőteste barnakorhadást okoz; puha szerkezetű, szorosan az aljzatra simulva nő, konzolos termőtestet sohasem fejleszt. Érett spórái sárgára vagy zöldesbamára színezik a közepét, míg fehér széle rojtos. Jellemző módon, a termőtest felszíne idővel ráncossá és szemölcsössé válik. A reszupinátus gombák többségével ellentétben, nem tapad szorosan az aljzathoz, termőteste óvatosan lehúzható. • ELŐFORDULÁS Épületekben nedves gerendákon nő, barnakorhadást okoz; a szabadban mindenféle faanyagon előfordul. Az északi mérsékelt övben világszerte elterjedt épületekben, nedves pincékben, bányákban. • HASONLÓ FAJOK A S. lacrimans (229. old.) folyadékot választ el és konzolos termőtestet is fejleszt. • EGYÉB NEVEK C. cerehella.

az új részek sárgásfehérek, világossárgák majd még sötétebbek lesznek t

a lermotest közepe barna az érett spóráktól

a termő-test fás aljzaton nő •

• rojtos szegély

durva, szemölcsös

spóratermő • réteg

M é r e t TERMÖTEST 0 5 -100 cm x 2 -20 cm ' 0.5-1 mm Spóraszín v , . , , a s h a n u , Érték

Család PHAEOLACEAE Oligopol ies rennyi Idény

LISZTPOROS LIKACSGOMBA Terjedő gomba, leginkább arról ismerhető fel, hogy szinte egyidőben van jelen mindkét termőtest formája. A reszupinátus, kéregszerű ivaros alak széle fehér, sárgásfehér közepén pedig 2-3 likacs található mm-enként. A likacsok idővel felszakadnak és fehér spórákat bocsájtanak ki. Ivartalan alakja (Ptychogasler citrinus) először pöfetegszerű, megérve darabokra töredezik és nagy tömegű, púderszerű spórát enged ki. • ELŐFORDULÁS Fenyők tuskóin, kidőlt fatörzseken, ágakon nő; barnakorhadást okoz. Széles körben elterjedt, de ritka faj az északi mérsékelt övben.

pöfetegszerű • ivartalan alak

kéregszerű • ivaros alak

a termőtest * közepe a spóráktól sárgásfehér

bolyhos, fehér • szegély

TERMŐHELY Néha számos, kis foltban nő a fákon.

TÜSKÉS TERMŐRÉTEGŰ GOMBÁK Ebben a részben olyan gombákat mutatunk be, melyek nincsenek közeli rokonságban, csupán annyiban hasonlítanak egymásra, hogy spóratermő sejtjeik (bazídium) fogas vagy tüskés felszínt

alkotnak. A tüskék a kalap vagy a konzol alsó oldalán helyezkednek el, vagy a korallszerűen elágazó termőtest ágainak végén találhatók. Egyes reszupinátus fajok (nem

ismertetjük) teljes felületét tüskés termőréteg fedi.

tüskék kalap

alatt

Család AURISCALP1ACEAE Auríscalpium vttlgare Idény

TOBOZGEREBEN A gomba legjobban jellegzetes vese alakú, borzasan szőrös, a tönkhöz féloldalasan illeszkedő kalapjáról ismerhető fel. A kalap barna, a szélén világosabb színű, alsó felén hosszú, szürke tüskék lógnak. A tönk a kalapnál sötétebb barna, nemezes felszínű, az aljzathoz világosbarna gomba-fonalakkal csatlakozik. A gombát barna színe miatt nehéz észrevenni, annak ellenére, hogy elég gyakori faj. Húsa szívós, ehetetlen. • ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyők - néha luc -tobozán nő, fenyőtű avarban, idősebb fenyvesekben. Áz északi mérsékelt öv fenyveseiben széles körben elterjedt. • EGYÉB NEVEK Pleurodon auríscalpium.

a sötétbarna tönk a kalap széléhez illeszkedik

a kalap széle világosabb < színű

a tönk csatla-kozási helye

nemezes, barna bevonat

a tönkön

a tönköt világos- * barna, nemezes micélium rögzíti a tobozhoz

TERMŐHELY A termőtestek egyenként vagy párosával nőnek.

a kalapot finom szőrök fedik

a termőtest avarba ágya-zódott vagy félig eltemetett tobozon nő

barna színű, vese alakú kalap

Család H Y A L O R I A C E A E Faj Pseudohydnum gelatinosum l d é n * nyár- tél

KOCSONYÁS ÁLGEREBEN A A ^ F ^ F a sotetbarnaig terjed, felülete

Termoteste általában konzolszeru, színe Igen váltó- szemcsés vagy molyhos zatos, a fehértől a sötét szürkésbarnáig előfordulnak példányai. Kalapja félkör vagy kagyló alakú, felszíne szemcsés vagy finoman pelyhes. Tönkje ha van, rövid és vaskos, oldalt álló. Alsó felét világos színű tüskés termőréteg fedi. Ehető, de nem túl népszerű gomba. kocsonyás, •ELŐFORDULÁS Fenyvesekben, ritkábban áttetsző hús lomberdőkben honos. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. Elterjedési területe eléggé délre nyúlik, a melegebb vidékekre. • EGYÉB NEVEK Tremellodon gelalinosum.

világos színű, tüskés, spóra-termő réteg

konzolszeru - rövid, a kalap széléhez csatlakozó tönk

T E R M Ő H E L Y Csoportosan nő, vagy néhány gomba található együtt. TÜSKÉK

a tüskék függőlegesen állnak

Méret KALAP 0 1 - 8 c m TÖNK l 0 , 5 - 3 c m <-> 0 , 5 - 1 , 5 c m Spóraszín fehér Érték

Család B A N K E R A C E A E Fai Bankéra fuligineoalba Idény

SZÍNVÁLTÓ GEREBEN Gyakori jelenség ennél a fajnál, hogy kalapja meg sérül és/vagy talajrészecskék tapadnak rá a növekedés során. Világosbarna kalapja idővel vörös árnyalatúvá válik; tüskés termőrétege a kalap alatt sűrű, színe szürke vagy fehér. Tönkje felül fehér, alul barna. Viszonylag puha húsa idővel világos rózsaszínre változik. • ELŐFORDULÁS Száraz erdőkben kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát. Az északi mérsé-kelt övben megtalálható, de elterjedése lokális. Erősen visszahúzódó faj; védett, vöröslistás gomba. • HASONLÓ FAJOK A B. violascens kalapja tiszta, szabályos alakú, lilás árnyalatú; lucosokban terem. A Sarcodon fajok spórája színes. • EGYÉB NEVEK Hydnum fragile.

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő homokos talajon.

a kalap közepe

idővel besüllyed

nk i: „II:

a tönk alja barna METSZET

SZi

' a tönk központi vagy szélső állású

Család BANKERACEAE Fai Phellodon niger Idény r | ^ r vége-ősz

FEKETE GEREBEN E faj termőtestei gyakran összenőnek egy-mással. A kalap lapos vagy kissé benyomott közepű, színe a világosszürkétől a bíbor feke-téig terjed; fiatal példányokon a széle feltűnő-en világoskék. A tüskék először kékes-szürkék, majd szürkék. Bőrszerű, fekete húsának szaga - főleg szárazon - lestyánra vagy maggifűszerre emlékeztet. • ÉLŐFORDULÁS Fenyőkkel képez mikorrhizát, néha lombos fákkal is meszes talajon. Az északi mérsékelt övben lokálisan elteijedt faj. • HASONLO FAJOK A P. melaleucus hasonló szagú, de vékonyabb, világosabb és kevésbé nemezes. Erdőkben nő, sovány, savanyú talajon. A Hydnellum fajok spórája barna. • EGYÉB NEVEK CalodonlHydnum niger.

szőrökkel fedett, finoman sávos kalapfelszín •

TERMŐHELY Egyenként vagy sűrű csoportokban nő, moha között.

3 mm hosszú, kékesszürke,

idővel sötétedő tüskék •

lefutó tüskés termőréteg

sűrűn nemezes, sötétbarna tönk

M é r e t KALAP 0 3 - 1 0 cm TÓNK I 2 - 5 cm <-• 0 .5 -2 cm Spóraszín fehér Érték

Család BANKERACEAE Phellodon tomentosus nyár vége-ősz

TÖLCSÉRES GEREBEN A gomba kalapja középen besüllyedt, felszínét barna árnyalatú sávok díszítik; alatta tüskés termőréteg található, sötétbarna tönkje szálas. A kalap növekvő széle vékony és fehér színű; a kalapok gyakran összenőnek egymással. Ehetetlen szívós húsa vékony és barna színű. A száraz termőtest curry vagy maggifűszer szagú. • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel, ritkábban lombos fákkal él együtt erdőkben, homokos talajon. Az északi mérsékelt övben lokálisan elterjedt ritka, védendő faj. • HASONLÓ FAJOK Számos gerebengomba hasonlít rá, többek között egyes barna spórás Hydnellum fajok (237. old.) is. A P. confluens felszíne nemezesebb, kevésbé sávozott, színe világosabb, kalapja szabálytalanabb alakú. • EGYÉB NEVEK CalodonlHydnum lomentosuslcyathiforme.

vékony, éles • kalapszél

• a kalap húsa vékony, de szívós

• a sávozott kalap közepe benyomott

T E R M Ő H E L Y Csoportosan terem moha és zuzmó között.

3 mm hosszú, függőlegesen álló tüskék

szálas, sötét-barna tönk

kissé csavarodott és egyenetlen tönk

M e r e t KALAP 0 3 - 7 cm TÖNK I 1 - 6 cm " 0 ,5-2 cm Spóraszín b a m a Érték

Család BANKERACEAE

a spóratermő réteg tüskéi 3-4 mm hosszúak

CSÍPŐS PARÁSGEREBEN Húsos faj; lapos vagy középen besüllyedt kalapjának felszíne csomós, alsó oldala tüskés. Kezdetben bárso-nyosan fehér, majd a növekedése során kiválasztott vérvörös folyadéktól megsötétedik, végül borvörös árnyalatú barnára változik. Elkeskenyedő tönkje hasonló színű. Parafaszerű bama húsa rendkívül kellemetlen ízű. ^ • ELŐFORDULÁS Fenyőkkel képez mikorrhizát erdőkben. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de ^ lokális előfordulású faj. Közép-Európában főként hegyvidéken található; nem gyakori. • HASONLÓ FAJOK A Hydnellum ferrugineum íze enyhe. Más fajok nem választanak ki vörös csöppeket.

az erett sötét

felülete csomós

Hydnellum peckii Idény

vérvörös cseppek a fiatal, növekvő példányon

TERMŐHELY Kis csoportokban nő moha vagy zuzmó között.

Család BANKERACEAE Sarcodon scahrosus Idény

A SARCODON IMBRICATUM cserepes gereben Bama színű faj, tönkjének bázisa nem kék. Pikkelyes kalapjának átmérője 20 cm, húsa puha, kesernyés. JQ)|

KORPÁS GEREBEN Mint a nemzetség minden tagja, ez is nagy és húsos faj. Közepén gyakran besüllyedt kalapjának felülete egyenetlen pikkelyes, a színe sötétbarna. Tönkje is sötétbarna, a tövénél acélkék. Világos húsának állaga sajtszerű, szaga lisztre emlékeztet. A Sarcodon fajok többsége keserű, de sózás után ehető; ritkasága miatt kímélendő. • ELŐFORDULÁS Tűlevelű és lombos fákkal egyaránt képez mikorrhizát, erdőkben. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de lokális előfordulású vagy ritka. A Sarcodon fajok kiveszőfélben vannak; számos faj léte veszélyeztetett. • HASONLÓ FAJOK A S. glaucopus kalapja simább és tönkjének töve kék, míg a S. imbricatumé bama.

a bíbor- * barna tüskék csúcsa világos színű

METSZET hosszú tüskék

TERMŐHELY Csoportosan vagy gyűrűben nő.

világos, a bázi-sában kékes árnyalatú hús

sötétbarna pikkelyek a kalap

felszínén

rövid, vastag, acélkék tövű tönk

Család HYDNACEAE Faj Hydnum repandum Idény ősz

SÁRGA GEREBEN Húsos gomba; erőteljes tönkje kissé oldalt álló. Nagy, domború vagy közepén benyomott kalapja > gyakran szabálytalan alakú; felszíne sima vagy kissé nemezes, alsó felén törékeny tüskés termő- \ I réteg található. A sárgásfehér vagy okkersárga termőtest idővel és a sérülések helyén narancssárgára változik. Ehető gomba; az idősebb példányokat alaposan meg kell főzni; húsa idővel megkeseredik. • ELŐFORDULÁS Tűlevelű és lombos fákkal él együtt savanyú talajú erdőkben. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben, a hidegebb területeken is. • HASONLÓ FAJOK A H. albidum kalapja fehér, spórái

kisebbek és meszes talajon terem. Közeli rokona a H. rufescens kisebb és narancs-

a i sárga színű. • EGYÉB NEVEK Dentinum

repandum.

4-6 mm • hosszú, általában lefutó tüskék

sárga el-színeződés

jellegzetesen vastag és kissé • oldalt álló tönk

-• sárgásfehér vagy okker-sárga termőtest

• a surun novo termőtestek miatt eltorzulnak a kalapok

1 cm

A KALAP ALJA

a kalap közepe p besüllyedt

%

METSZET

• HYDNUM UMBIUCATUM A sárga gerebenhez hasonló, ehető gomba, de kisebb, vékonyabb, narancssárga színű és kalapjának közepe besüllyedt. E-Amerika-szerte megtalálható. | Q |

merev, fehér vagy sárgás-fehér hús

TERMOHF.LY Tömegesen vagy csoportosan nő.

Család HERIC1ACEAE Hericium coralloides

KÖZÖNSÉGES PETREZSELYEM-GOMBA Kidőlt fatörzsön vagy hasonló aljzaton növő, sárgás vagy fehéres termőtesteste számtalan, törékeny, korallszerű ágacskáinak alsó feléről hosszan lelógó, sűrű tüskéivel lélegzetelállító látványt nyújt. Piszkosfehér vagy sárgásfehér húsa retekízű. Ehető, de ritkasága miatt fogyasztása nem ajánlott. • ELŐFORDULÁS Erősen korhadt, kidőlt lombos fákon (bükk, nyír) vagy tuskókon nő. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de viszonylag ritka faj. • EGYÉB NEVEK Dryodon coralloides.

—• lelógó, piszkosfehér vagy szürkéssárga tüskék

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy csoportosan nő kidőlt fatörzseken.

M 6 r e t TERMŐTEST 0 10-40 cm x 5 - 2 0 cm I 10-30 cm Spóraszín fehér Érték

Család HERICIACEAE Faj Creolophus cirrhatus Idény nyár-ősz

TUSKÉS SORENYGOMBA A gomba rétegezett, húsos, félkör alakú, sárgásfehér termőtestei emeletekben nőnek. Alsó oldalán a termőréteg tüskéi hosszan lelógnak; felső része nemezes. Habár a vastag, puha hús ehető, szaga és íze kellemes, ritkasága miatt fogyasztása mégsem ajánlott. A Hericiumhoz (fent) hasonló, nagyon kicsi rokon nemzetségbe tartozik. • ELŐFORDULÁS Főként lomberdőkben található, korhadó, de még szilárd faanyagon nő. Elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A hatalmas Climacodon septentrionalis konzolos termőteste nagyobb és szabályosabb, tüskéi finomabbak. Európa ÉK-i részén.

Japánban, Szibériában és É-Ame-i ika ÉK-i lerületein található.

• • # i • EGYÉB NEVEK Dryodon

tüskék a termőtest alján

Mm

nemezes felső

oldal

a termotest mindenhol sárgásfehér *

cirrhatus! diversidens.

T E R M Ő H E L Y Emeletekben nő tuskókon, ritkábban fatörzseken.

a konzolszerű termőtest szabály-talan rétegei

i^m

BUNKÓ ALAKÚ GOMBÁK A könyvnek ebben a részében a bunkó alakú termőtestű

gombákat mutatjuk be. Jellemzőjük, hogy a termőréteg külső felszínüket teljesen beborítja vagy az alapjuknál meddők

maradnak. A tömlősgombák (l. 244. old.) esetében a spóra-termő réteg (himénium) az apró, palack alakú termőtestekben

található, amelyek egy húsos, bunkó alakú struktúrába, a termőtestpárnába (sztróma) ágyazódhatnak.

SIMA VAGY SZŐRÖS FELSZÍNŰ GOMBÁK

bunkó alakú fajok jellemzője, hogy termőtestük felszíne sima vagy

szőrös. (A 244. oldaltól bemutatott fajok felülete szemcsés vagy poros.) Alakjuk a nagyon karcsú Typhula fajoktól a sokkal

vastagabb Clavariadelphus pistillarisig (241. old.) változhat. Némelyeknek, pl. a Leotia lubricanak (243. old.) a termé-keny része egy feji végben különül el, de többnyire rányúlik a nyélre is.

bunkó alakú termötest

Család CLAVARIACEAE Fai Clavulinopsis helvola

S Á F R Á N Y S Z Í N Ű B U N K Ó G O M B A Egyike a nemzetség számos, el nem ágazó, bunkó alakú, sárga termőtestű fajainak; csak mikroszkóp alatt, spórái alapján lehet pontosan meghatározni. Spóráinak felszíne erősen rücskös, míg a többi fajé sima. Húsa halványsárga, eléggé törékeny és szagtalan. • ELŐFORDULÁS Mohás réteken, öreg gyepekben és egyes erdei termőhelyeken található. Az északi mérsékelt övben mindenhol megtaláliiató, még DK-Ázsiában is; Európában gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A C.fusiformis bunkósabb, sűrűbb csoportokban nő. A C. laeticolor szagtalan, sárga vagy narancssárga színű. A C. luteoalba barackszínű és kellemetlen szagú. A C. angillaceae fakó sárgásbarna és hangásokban nő. • EGYÉB NEVEK Clavaria helvola.

a termötest csúcsa sötétebb

• CLAVARIA VERMICULARIS árvalányhajgomba Ez a faj csomósán növő, el nem ágazó, bunkó alakú, fehér termő-testeket fejleszt. A bunkók csúcsai gyakran sárgára vagy cserszínűre érnek. Törékeny húsú termőteste

üreges, idővel ellaposodik. J 0 |

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő.

lapos termőtest

sima spóratermő felszín

bunkó alakú termőtest, hosszanti barázdákkal

Család CLAVAR1ADELPHACEAE Faj Clavaríadelphus pistillaris Idény

VASKOS MOZSÁRÜTŐGOMBA Tekintélyes méretű gomba. A faj fiatalon citrom-sárga színű, idővel és az érett spóráktól a termőtest felszíne sárgásbamára változik; nyomásra vörös-barnára színeződik. Fehér húsa eleinte kemény, majd puha és szivacsos lesz; jószagú, de keserű ízű. • E L O F O R D U L Á S Erdőkben nő, gyakran bükk közelében. Az északi mérsékelt övben lokális elterjedésű, de kedvező termőhelyeken gyakori is lehet. fiatalon citrom-• HASONLÓ F A J O K sárga, később A C. tigula és a C. sachalinensis fakó Ísersziní

kisebb és kevésbé feltűnően bunkó alakú; mindkettő fenyvesekben található. A C. truncalus csúcsa lapos és tápdús talajú fenyvesekben nő. • EGYÉB NEVEK Clavaria pistillaris.

T E R M Ő H E L Y Csoportosan nő a meszes talajon, avarban.

nagy, feltűnően bunkó alakú termőtest «

a termőtest felületének nagy részét spóratermő f himéniumfedi

M é r e t BUNKÓ J 10-20 cm *-> 2 - 6 c Spóraszin f e h é r v a g y halványsárga É r l é k

Család CLAVARIADELPHACEAE F A ' Macrotyphulafistulosa Idény késő ősz

CSÖVES BUNKÓSGOMBA Karcsú, bunkó alakú, sárga vagy cserszínű termőtestéről azonnal felismerhető gomba, amennyiben rátalálunk. Mivel igen hasonlít egy levélnyélre, ezért könnyű elnézni. Satnya, csavarodott formái nehezen azonosíthatók, gyakran önálló fajnak vélik, Macrotyphula contorta néven. • E L Ő F O R D U L Á S Erdőkben mélyen az avarba temetett faanyagon nő; főként bükkön található. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt a bunkó övben és a szubarktikus területeken; Európában gyakori faj. • HASONLO F A J O K A közeli rokon M.ftliformis termőteste még karcsúbb; nedves erdőkben, avarban gyakori.

* a termotest csúcsa hegyes

• a nyél ki-vételével az egész felszínen teremnek spórák

V vastagsaga eléggé

változatos

T E R M Ő H E L Y Egyenként nő korhadó ágakon.

a termotest •' színe idővel sárgáról barnára érik

a nyél és • a spóratermő rés: finoman egybeolvad

-• a termotest az alap felé elvékonyodik

Család TYPHULACEAE Faj Typhula erythropus l d é n V ősz-kora tél

RŐT FONALGOMBA Ennek az apró gombának fehér színű, termékeny feji része és vörösbarna nyele van, ami az alapjánál vörös színű, és egy föld alatti szervből, a szkleróciumból ered. A Typhula fajok kicsi, nehezen észrevehető gombák. Többnyire késő ősszel fordulnak elő, kicsi, áttelelő szkleróciumból fejlődnek ki. Fajtól függően, ezek gyakran speciális aljzathoz, pl. saspáfrányhoz kötődnek. Egyesek jelentős károkat okoznak a takarmányban, pl. a füvekben és a lóherében. • ELŐFORDULÁS Lehullott levelek erezetén és nyelén (főként kőris, juhar és éger) nő nedves erdőkben. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt; Európában gyakori. • EGYÉB NEVEK Typhula neglecla, sötétnyelű fonalgomba.

• sima, selymes-fehér bunkós feji rész


nyél bázisát finom szőrök fedik

levélnyélhez csatlakozó

szklerócium

hengeres, termékeny feji rész •

oldalról nézve laposnak látszik a lencse alakú szklerócium

belül fehér szklerócium

Méret BUNKÓ 1 0 .5-3 cm ~ 1 - 2 mm Spóraszín f e h é r Érték

Család GEOGLOSSACEAE Geoglossum fallax l d é n V ősz

CSALFA NYELVGOMBA A gomba bunkó alakú termőteste sötétbarna; nyelének felső része pikkelyes. A nyelvgombák többsége fekete színű. A spórák a bunkó feji részén teremnek, amely a himéniumtól csíkos. • ELŐFORDULÁS Háborítatlan gyepekben nő; a műtrágyázás és a környező területek fenyvesítése számos Geoglossum faj létét fenyegeti. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj Európában és É-Amerika keleti részén, de nehéz észrevenni. • HASONLÓ FAJOK A Trichoglossum fajok merev szőreikkel különböznek, melyek a húsba ágyazódnak és sörteszerűen állnak ki a felszínből.

a nyél felső részén apró, barna pikkelyek láthatók

bunkó alakú, sötétbarna

TERMŐHELY Kis csoportokban nő moha között vagy a magas fűben bújik meg.

a meg-vastagodott, termékeny feji rész spórákat tartalmaz • • TRICHOGLOSSUM

HIRSUTUM borostás nyelvgomba A gombának krikettütőszerű,

sörtés, fekete termőteste van. Felső része tartalmazza

a hosszú spórákat termelő aszkuszokat; a nyél meddő.

METSZET

barna hús

Család LEOT1ACEAE Faj Leotia luhrica l d é n » ősz

ZÖLD CSUKLYÁSGOMBA Jellegzetes faj; kicsi, mozsártörő alakú termőtestet fejleszt, melynek állaga gumiszerű, húsa kocsonyás. A termőtesten határozottan elkülönül egy domború, karéjos, zöldessárga feji rész, melynek széle visszahajlik és a spóratermő szövetet tartalmazza. A narancssárga tönköt apró zöld pikkelyek vagy pettyek fedik és általában üreges. A termőtesten gyakran látható feketészöld árnyalat gombafertőzéstől származik, de az egészséges példányok is gyakran színeződnek zöldesbarnára teljesen éretten. • ELŐFORDULÁS Nedves erdőkben nő avar és moha között. Az északi mérsékelt öv túlnyomó részén elterjedt és gyakori faj; kozmopolita. • EGYÉB NEVEK Leotia gelatinosa.

a domború feji rész tartalmazza a spóratermő szövetet

T E R M Ő H E L Y Csoportosan, gyakran nagy tömegben nő.

a jól elkülönült, termékeny feji rész kissé karéjos <

a meddő tönkben

gumiszerű, narancssárga tönk

METSZET

a tönköt apró •— zöld pikkelyek vagy pettyek fedik

kocsonyás a hús

a termőtestek csomóban

nőnek

M é r e t BUNKÓ : 2 - 5 cm <--> 0 ,3-1 cm Spóraszín f e h é r Érték

Család GEOGLOSSACEAE Faj Mitrula paludosa l d é n y kora nyár-ősz

a fej alakja - változhat

a sárga feji rész tartalmazza a spóratermő szövetet

a tönk alja sötétebb a tetejénél

piszkosfehér színű, hengeres tönk

bunkó alakú termőtest

MOCSÁRI SAPKÁSGOMBA Fényes, narancssárga feji részével és hengeres, fehér tönkjével nagyon mutatós gomba. Felszíne sima, vizenyős húsa sárga színű. Feji része tartalmazza a spóratermő himéniumot; a tönk meddő. • ELŐFORDULÁS Tiszta állóvizekben nő avaron. Az északi és a magasan fekvő területeket kedveli az északi mérsékelt övben. Nem gyakori. • HASONLÓ FAJOK Á Bryoglossum rehmii szárazabb vidékeken fordul elő és a Leotiaceae családba tartozik (269., 271-273. old.). A Heyderia fajok kisebbek és többnyire fenyőtű avaron nőnek. A Spathularia flavida szintén fenyőtűkön található és nagyon lapos, néha karéjos a feji része. — • EGYÉB NEVEK Mitrula phalloides.

moha között, leveleken vagy ágakon nő

T E R M Ő H E L Y Termőtestei kisebb vagy nagyobb csoportokban nőnek.

SZEMCSÉS VAGY POROS FELSZÍNŰ GOMBÁK

A z alább ismertetett gombák fő jellegzetessége, hogy szemcsés a

felszínük. A szemcsézettséget a húsos szövetbe (sztróma) ágyazott palack alakú termőtestek okozzák. Ezek akkor

válnak láthatóvá, amikor a bunkó alakú termőtestpárnát hosszában kettévágjuk. Az egyik faj, a Paecilomyces farinosus (lent) a felszínén termelődő ivartalan spórák tömegétől porosnak tűnik.

Család CLAVICIPITACEAE F A ' Cordyceps militaris

a gazda egy el- TERMŐHELY Egyenként vagy formátlanodott k i s csoportokban nó. hernyó

M é r e l BUNKÓ I 2^5 cm <->3-8 mm Spóraszín

Család TRICHOCOMACEAE FAI Paecilomyces farinosus l d é "y nyár-ősz

PAECILOMYCES FARINOSUS Hernyókon és lepke bábokon élősködő gomba. Miután gazdáját elfogyasztja, felálló, bunkó alakú struktúrákat (korémium) hoz létre. Ezek narancs-sárgák vagy sárgák, de színüket elfedi az ivartalan spórák (konídium) fehér tömege, amely könnyen eltávolítható a gombáról. • ELŐFORDULÁS Többé kevésbé eltemetett hernyókon vagy bábokon nő réteken és erdőkben. Széles körben elterjedt faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A Cordyceps militaris (fent) felszíne szemcsés.

narancs-sárga, sárga vagy barna

alap •

a gomba elágazik fehér konídiumokkal

TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő ki hernyókból vagy lepke bábokból.

VÖRÖS ROVARRONTÓGOMBA Ez a parazita tömlősgomba bunkó alakú, narancsvörös, összetett termőtestként (sztróma) nő ki gazdájából. A spóratermő aszkuszokat a palack alakú termőtestek tartalmazzák, amelyek tüskeként törnek át a bunkó kissé megduzzadt felső részén. A spórák hosszúak és hengeresek, darabokra törnek. A nyél sima és világos színű. • ELŐFORDULÁS A micélium hernyókat és lepke bábokat fertőz és pusztít el, erdőkben vagy réteken. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. Más Cordyceps fajok rovarok, pókok vagy az álszarvasgombák (Elaphomyces, 259. old.) parazitái. Többségük trópusi elterjedésű. • HASONLÓ FAJOK A C. bifusispora szintén lepkéken élősködik, sárgább színű és spóráinak végsejtjei bunkósak.

a tömlők tüske-ként vagy szemcse-ként jelennek meg a bunkó felső részének felszínén

JCV.

a bunkó termékeny feji része meg-vastagodott

a bunkó alsó részében nincsenek tömlők, ezért felszíne sima

a gazda mélyen el

lehet temetve

Család CLAVICIPITACEAE Fa' Cordyceps ophioglossoides l d é n " ősz-tél eleje

TRIFLAÁRULÓ-GOMBA Az álszarvasgombákon (Elaphomyces, 259. old.) élősködő tömlősgomba. Gazdájának föld alatti termőtestén sárga fonalakkal tapad meg, melyek a taláj felett nyélbe egyesülnek. A bunkó alakú termőtestpárna, a sztróma feji része zöldesbarna vagy fekete; felszíne a sárgásbarna húsba ágyazódott spqratermő aszkuszokat tartalmazó termőtestektől érdes. • ELŐFORDULÁS Az Elaphomyces murícatus vagy az E. granulatus élős-ködője fenyvesekben vagy lombos erdőkben. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A Cordyceps capitata és a C. longisegmentalis feji része kerekebb, de ugyanazon a gazdán élnek, mint a C. ophioglossoides.

megnyúlt, bunkó alakú, zöldesbarna vagy fekete termékeny feji rész

a feji rész a kitüremkedő termőtestektől érdes

a fej sima, sárga nyélbe keskenyedik el

TERMŐHELY Egyenként vagy csopor-tosan nő ki a talajban levő álszarvasgombából.

M é r e t BUNKÓ J 5 - 1 3 cm <-> 0 ,5-1 cm Spóraszín fehér Ették

Család XILAR1ACEAE Faj Xylaria polymorpha

BUNKÓS AGANCSGOMBA Jól ismert tömlősgomba. Bunkó alakú, összetett termőteste vagy sztrómája kívül sötétbarna vagy fekete, belseje fehér. Mindegyiknek rövid, hengeres nyele van, csúcsa lekerekített. A húsba ágyazódva éppen a felszín alatt találhatók a spóra-termő aszkuszokat tartalmazó palack alakú termőtestek. Az aszkuszokból a hosszúkás, érett spórák a tömlő csúcsán levő nyíláson, az osciolumon keresztül kerülnek a szabadba. • ELŐFORDULÁS Általában a talajszintben nő korhadó faanyagon, pl. tuskókon, főként bükkön és szilen, de nyíren és hárson is megtalálható. Széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben; a szubtrópusokig megtalálható. • HASONLÓ FAJOK A sokkal karcsúbb Xylaria longipes spórái rövidebbek, főként elhalt juharfákon nő az északi mérsékelt övben.

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kicsi, tömött csomóban nő.

SZÖMÖRCSÖGGOMBÁK

A szömörcsöggombák közé a Phallus és a Mutinus nemzetség fajai

tartoznak. Közös jel lemzőjük, hogy alakjuk fallosz-szerű; spóráik ragadós, nyálkás anyagban (gleba) helyezkednek el a termőtest csúcsán. A Phallus fajok esetében a gleba süvegszerű képződményt alkot a tönkön; a Mutinusoknil a tönk

csúcsának a része. A fiatal termőtest tojás alakú (boszorkánytojás) és egy bőrszerű képződmény, a külső burok (peridium) veszi körül. A fejlődő glebát egy kocso-nyás, vizenyős burok is védi.

Ebbe a csoportba éretten áthatóan büdös szagú gombák tartoznak; bűzük vonzza a spórákat terjesztő döglegyeket.

Család pHALLACEAE Mutinus caninus Idény nyár-ősz

K U T Y A S Z Ö M Ö R C S Ö G Hosszú tönkű, piszkosfehér vagy szürkés narancs sárga termőteste piszkosfehér, bőrszerű burokkal körülvett, tojás alakú képződményből fejlődik ki. A tönk narancssárga csúcsa a tönkkel együtt alakul ki; spórái nyálkás, zöldesbarna, bűzös anyagba ágyazódnak, ami vonzza a terjeszté-süket végző rovarokat. • ELŐFORDULÁS Vastag avaron vagy tűleveleken nő, általában korhadó tuskók körül, erdei talajon. Európában eléggé gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK Az É-Ame-rikából származó, de Európába is behurcolt M. ravenelii tönkje vöröses árnyalatú; Európában kertekben és parkokban található. A Phallus impudicus (247. old.) és rokonai tönkjük csúcsán süvegszerű képződményt viselnek.

—• piszkosfehér, 2-4 cm magas és 1-2 cm széles „ boszorkánytojás"

a tönk csúcsán található a spórákat tartalmazó, ragadós, • büdös, zöldesbarna gleba

• a tönk felszíne gödörkés

t f

—• piszkosfehér vagy szürkés narancssárga tönk

a tönk szerkezete szivacsos, belseje üreges

a tönk csúcsa a spóratömeg alatt

narancssárga

a tönk a kocsonyás

burkon belül alakul ki a „tojásban" *

a termőtestet bőrszerű burok, a peridium veszi körül

• a külső burok alatti kocsonyás réteg a meg-nyúlást segíti

a „tojást" fehér micélium köteg rögzíti a talajban

a „tojás külső burkának maradványa

-• a tönk tövén

y j m J r


PHALLACEAE Phallus impudicus Idény nyár-ász

ERDEI SZÖMÖRCSÖG E gomba szaga már messziről érezhető, mielőtt még meglátnánk; a Phallaceae család fajai híresek termőtestüknek a spóra terjesztő rovarokat csalogató, undorító szagáról. Az érett példányok fallosz alakúak, fehér tönkjük' csúcsán nyálkás, zöldesbarna süvegen található a gleba. A fiatal termőtestek a talajban tojásszerű képződményben helyezkednek el, melynek vékony, bőrszerű külső burka felreped, miközben a tönk kiemelkedik belőle. A „tojásnak" az a része, amelyből később a tönk alakul ki, ehető. • ELŐFORDULÁS Erdőkben és homokdűnéken található. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, ^ ^ gyakori faj ^ ^ f l • HASONLÓ FAJOK A P. hadriani „tojásának" ^ f l külső burka lila és főként homokos területeken ^ B nő. Más fajok, pl. a P. duplicatus (kis kép, alul) kalapja és tönkje között fátyol található. • EGYÉB NEVEK Ithyphallus impudicus, szemtelen szömörcsög. F ^ ^ ^ H

gyuszu alakú

süveg a nyálka- • -réteg alatt a süveg méh-sejtszerű és fehér

a spórákat a süveg zöldes-barna, nyálkás bevonata (gleba)

tartalmazza

a „tojásban"* kialakult tönk

METSZET • feher, szivacsos, sejtes szerkezetű, belül üreges tönk

vastag, fehér •— micélium köteg rögzíti a „tojást' az aljzathoz

a „tojás" 4-7 cm magas és 3-5 cm

-• széles

A PHALLUS DUPUCATUS Ennek a fajnak finom, hálószerű, fehér fátyol található nyálkával fedett, sötétzöld kalapja alatt. |Q) |

a tönk töve körül * látható a „tojás" vékony, papírszerű külső burokmaradványa TERMŐHELY Egyenként vagy kis

csoportokban nő savanyú talajon.

AGANCS VAGY KORALLSZERŰ GOMBÁK

Ezek a fajok a bunkó alakú gombákból (240-245. old.) alakultak ki. Némelyek termőteste csak néhány ágra

tagolódik, másoké összetett, sokszorosan elágazó. Legtöbb esetben, az ágakat kívülről teljesen elfedi

a spóratermő réteg, de a Sparassius crispa (252. old.) csak az egyik oldalán termékeny; a Xylaria hypoxylon (l. 244. old.) pedig tömlősgomba.

koraltszerű termőtest

Család XYLARIACEAE Faj Xylaria hypoxylon Idény egesz ev

SZARVASAGANCSGOMBA E tömlősgomba fiatal sztrómája vagy termőtestpáinája igen mutatós; agancsszerű alakjával, ivartalan spóráitól (konídium) fehér porosan az aljzatául szolgáló tuskóról kiemelkedve, feltűnő látványt nyújt. Ivaros spórái apró, tömlő alakú termőtestekben fejlődnek a sztróma külső részén. Késő ősszel a sztróma szénfeketére változik és a csúcsa kifehéredik. Húsa fehér színű, mint a Xylaria fajoknál általában. • ELŐFORDULÁS Lombos fák tuskóján nő, erdőkben és parkokban. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A X. mellisii sztrómája kifejlett állapotban tipikusan többágú vagy simább. Üvegházakban és a szubtrópusi területeken fordul elő. • EGYÉB NEVEK Xylosphaera hypoxilon.

a nyélben nincsenek spórákat termelő termőtestek

az éretlen példány sztróma ágai fehérek az ivartalan spóráktól

a palack alakú termőtestek a fehér húsba ágyazódnak •

• az érett spórák erőteljesen lövellnek ki az apró termő-testekből

borzas, sötét- • barna, nyélszerű struktúra

T E R M Ő H E L Y Kicsi, de feltűnő csoportokat alkot.

Család CLAVARIACEAE Faj Clavulinopsis corniculata Idény késő ősz

MOHA-KORALLGOMBA Az egyik leggyakoribb Clavulinopsis faj. Termőteste jellegzetesen többszörösen elágazik, de alakja függ termőhelyétől is. Színe a kénsárgától a narancssárgáig és a cserszínűig változik; alapjánál fehér, felülete nemezes; oldott vasszulfát hatására zöldre változik. Fakóbb színű, vékony, törékeny húsa lisztszagú. • ELOFORDULAS Háborítatlan, mohás réteken és nedves, kőrises erdőkben található. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt faj. . • HASONLÓ FAJOK A Ramariopsis crocea ágvégei hegyesebbek, sárgább színű és nem reagál vasszulfáttal; jellegzetesen erdei faj. • EGYÉB NEVEK Ramaria corniculata.


a termő-testnek számos ága van

a termőtest színe sárga, narancssárga vagy cser-színű lehet

a termőtest alapja világos színű és nemezes

az ágak vége tompa, befelé hajló

ez a példány a szokásosnál fakóbb színű

agancsszeru ágak t

a spórák a termőtest felszínén fejlődnek

M é r e t TERMŐTEST I 2 - 8 cm ÁGAK < > 0 , 5 - 2 cm Spóraszín fchér Érték

Család CLAVULINACEAE Clavulina eristata Idény nyár-kora tél

FÉSŰS KORALLGOMBA Ismert gomba. Alakja és színe nagyon változatos, de eléggé vastag, sokszorosan elágazó, lapított, tarajos végű termőtest ágairól azonosítható. Létezik fehér és szürke változata, de ezeket nehéz megkülönböztetni egymástól, mivel átmeneti színárnyalatok is előfordulnak. Fehér színű húsa eléggé törékeny. A kicsi Clavulinaceae család fajainak viszonylag nagyok a bazídiumai és többnyire csak 2 spóra van az erősen hajlott szarvszerű sterigmákon (lásd. 10-11. old.) • ELŐFORDULÁS Nedves lombos és fenyő erdőkben terem, vízmosások vagy árkok mentén. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. • HASONLÓ FAJOK A C. rugósa magasabb, ráncos és kevésbé elágazó. A Ramariopsis kunzei ágainak csúcsa nem tarajos vagy rojtos. • EGYEB NEVEK V S S S Z * Ramaria eristata. megfeketedhet

gomba fertőzéstől T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő.

Család DACRYOMYCETACEAE F a ' Calocera viscosa l d é n y ősz-tél

NARANCSSZÍNŰ ENYVESKORALLGOMBA A gomba sokszorosan elágazó termóteste élénk narancssárga színű, húsa szívós, gumiszerű. A Dacryomycetaceae család fajai mikroszkóp alatt villásan ketté ágazó bazídiumukról ismerhetők fel (10-11. old.); spóráik a termőtest felületének nagy részén teremnek. • ELŐFORDULÁS Fenyvesekben nő korhadó tuskókon. Széles körben elterjedt az észak mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A Calocera cornea termőteste kicsi, el nem ágazó bunkókból áll, főként lombos fákon terem. A C.furcata termő-teste kétágú és kéttűs fenyőkön található. A világosabb színű C. pallidospathula lapított, szabálytalan alakú; helyenként gyakori. A Gymnosporangium clavariiforme borókán él, kevésbé felálló és ágai végén már nem ágazik el. A bunkó alakú gombák (241-247. old.) főként a talajon teremnek és sokkal törékenyebbek.

TERMŐHELY Egyenként vagy kis csomókban, csoportokban nő.

a termőtest erősen rögzül az aljzathoz

Méret TERMŐTEST í 3 - 1 0 cm •>-> 0 ,5^1 cm Spóraszín fehér Érték

Család RAMAR1ACEAE Faj Ramaria ahietina

SÁRGÁSZÖLD KORALLGOMBA Patinás színe miatt, amely idővel e kicsi, kevésbé húsos korall-gomba teljes termőtestén megjelenik, könnyen azonosítható faj. Sűrűn elágazó termőteste fiatalon fakóbarna vagy zöldesbarna színű, lassan megzöldül. A hús fakó szürkésbarna és eléggé merev. • ELŐFORDULÁS Fenyőfák - főleg luc - alatt nő, vastag fenyőtű avarban. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt; gyakori lehet. • HASONLÓ FAJOK A R. apiculata nagyobb és csak az ágvégei zöldek. Többek között a R. eumorpha, R. flaccida és a R. myceliosa is hasonló, de azok nem színeződnek zöldre. • EGYÉB NEVEK Ramaria ochraceo-virens, zöldfogú korallgomba.

LDÉNY ŐSZ

a termőtest felső « része sűrűn elágazik

TERMŐHELY Majdnem mindig boszorkánygyűrűben terem.

Család RAMARIACEAE ^ Ramaría botrytis Idény

a sűrű ágak vége feltűnően - rózsaszínű

A RAMARÍA SANGU1NEA Ritkább faj mint a R. botrytis. Vastag, sárga ágainak alsó fele idővel vagy nyomásra vörösödik. | Q |

számos, sűrűn elágazó ág 5-7 csúcsú

fehér vagy világosbarna termőtest

RÓZSÁS KORALLGOMBA Ez a gomba húsos, sűrűn elágazó, világosbarna termőtestének bíborszínű ágvégeiről ismerhető fel. A tönk alsó része vastag, zömök. Fehér húsa merev, gyümölcsillatú, de fogyasztása ritkasága és azonosítási nehézségek miatt nem ajánlott (1. Hasonló fajokat). • E L Ő -FORDULÁS Savanyú talajú, idős tűlevelű és lomberdőkben nő. Az északi mérsékelt öv melegebb vidékein terjedt el; lokális vagy ritka faj. • HASONLÓ FAJOK A R.formosa színesebb, narancs-sárga-rózsaszín, ágvégei nem kontrasztosak; mérgező. Több mint 20 hasonló faj ismeretes. • EGVÉBNEVEK rózsáságú/rózsaszínű korai Igomba.

a tönk alsó része vastag, zömök

TERMŐHELY Egyenként, kis körökben vagy sorban nő.

Méret TERMŐTEST t 7 - 1 5 cm Spóraszín Érték

Család RAMARIACEAE Faj Ramaria stricta Idény nyár vége-tél

MEREV KORALLGOMBA Sokszorosan elágazó termőtestű gomba. Ágai mereven felállnak, magasabb a szélességénél, de alakja eléggé változatos. Ágai világos narancssárgák, idővel okkeres barnák lesznek és a csúcsuk halványsárga. Eléggé merev, keserű húsa bor-vörösre színeződik, fűszeres illatú. A fiatal termőtest mindenhol citrom-sárga színű. • ELŐFORDULÁS Félig eltemetett lombos fákon nő, általában bükkön, de fűrészporon is megél. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt;

. . J merev, •— többnyire gyakori. viszonylag • HASONLÓ FAJOK keskeny alap A R. gracilis világosabb színű, feltűnően ánizs illatú. Fenyő hulladékon nő.

a termőtestet fehér micélium köteg rögzíti az aljzathoz

felálló termőtest

TERMŐHELY Egyenként vagy sorokban nő korhadó ágakon.

az idősebb példányok színe - sötét vörösbarna

az ágvégek halványsárgák

a kihullott spórák összegyűlnek az el-

ágazásokban

Család SPARASSIDACEAE Faj Sparassis crispa nyár vége-ősz

KÁPOSZTAGOMBA Sokszorosan elágazó termőtestének ágai levélszerűen ellaposodnak, lebenyesek, fodrosak, szalagszerűek, de eléggé merevek; e kis család többi tagjához hasonlóan, a spóratermő réteg csak az ágvégek egyik oldalán nő. Tönkje rövid, vastag, gyökérszerű. Annak ellenére, hogy nehéz megtisztítani, nagyon kedvelt étkezési gomba, mivel jóízű és igen nagy. • ELŐFORDULÁS Fenyvesekben nő, kéttűs fenyők alatt vagy tuskóikon okoz barnakorhadást. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt; helyenként gyakori. • HASONLÓ FAJOK A S. brevipes világosabb színű és szívósabb. Főként tölgy, bükk vagy vörösfenyő alatt nő. É-Amerikában a S. herhstii hasonlít rá, de lehet, hogy ugyanaz a faj. • EGYEB NEVEK Sparassis ramosa.

V K

W téti

K f l

0 <<*

sűrűn álló, elágazó lebenyek

fodros, kelkáposztá-it szerű termőtest

a spóratermő réteg csak a lebenyek egyik

oldalán nő

a termőtest tömege el-érheti a 14 kg-ot; az 1-9 kg-os példányok gyakoriak

TERMŐHELY Egyenként nő korhadó fenyő tuskókon.

GÖMBÖLYŰ TERMŐTESTŰ GOMBÁK Változatos küllemű gombák, de mind gömbölyded

termőtestet fejlesztenek. Az Entoloma abortivum (lent) kivételével a talajszintben vagy a talajban teremnek, mint a pöfetegek, az áltriflák és egyes tömlősgombák

(l. 244. old.). A talajban növő, gömbölyű termőtestű gombák közé tartoznak az ínyencségnek

számító, ízletes szarvasgomba fajok (l. 258-259. old.) is. gömböly-ded termőtest

TALAJSZINTBEN NÖVŐ GOMBÁK

T"1 önk nélkül i te rmőtes tű gombák . (A gömbö lyű , de tönkkel ren-

d e l k e z ő f a j o k a t 1. 2 6 0 - 2 6 3 . o ld . ) . A f a j o k egy része baz íd iumos g o m b a (Baz id iomyce tes , 1. 10 -11 . old.) : ezek spórái a te rmőtes ten belül t e rmelőd-

nek. A spórák akkor vá lnak szabaddá , amikor a te rmőtes t megérve , a te te jén fe l reped . A z ide sorolt t ö m l ő s g o m -bák (1. 244. old.) apró, pa lack alakú termőtes te i a t e rmőtes tpá rnába (sztró-ma) ágyazódnak .

ENTOLOMATACEAE Faj Entoloma abortivum

M E D D Ő D Ö G G O M B A Ehető gomba. Általában kerekded, idomtalan, fehér színű, meddő termőtestet fejleszt. Úgy gondolják, ezek akkor jönnek létre, ha a gomba a gyűrűs tuskógombán (80. old.) élősködik. A ritkábban kialakuló kalapos-tönkös termőtest kalapja 10 cm átmérőjű, tönkje 1 cm hosszú és 1,5 cm széles. Szürke lemezei lefutók. Fehér húsa uborka vagy liszt szagú; a meddő alaké rózsaszín erezetű. • ELŐFORDULÁS Nyílt lomberdőkben található, fákon nő. E-Amerika K-i részén elterjedt, gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK Más, hasonló meddő alakot létrehozó faj nem létezik, de a kalapos termőtestre hasonlítanak más Entoloma fajok, viszont azok talajon nőnek és lemezeik nem lefutók. Sokuk mérgező, ezért a termékeny alakok fogyasztása nem ajánlatos.

domború, szürke vagy szürkés-barna kalap •—

lefutó, piszkos-fehér, idővel szürkésfehérre vagy rózsaszínűre érő lemezek •

a tönk nem •— mindig központi helyzetű a kalap alatt

szabálytalanul • kerekded, kemény, fehér meddő alak

a iermotesten • halványsárga foltok lehetnek

T E R M Ő H E L Y A csomókban növő gömbölyded alak mellett elszórtan kalapos termőtestek lehetnek.

Család LYCOPERDACEAE Faj Langermannia giganlea l d é n » nyár-ősz

ÓRIÁS PÖFETEG Az egyik legismertebb, ehető gomba. Hatalmas, labda alakú termőteste általában eléri a 4 kg tömeget is, de a legnagyobb ismert példány 20 kg fölött volt. A termőtest A f belsejét a spóratermő rész ,Jr ' tölti ki, amely hihetetlen á mennyiségű spórát hoz ;1 létre; alsó, meddő része / jóval kisebb terjedelmű. Húsa fiatalon rugalmas i és fehér. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf faj; bolygatott helyeken, nitrogénben gazdag talajon nő, erdők szélén, j | réteken és parkokban. Széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj az északi mérsékelt övben. E-Amerika nyugati részét kivéve. • EGYÉB NEVEK Calvatia maxima.

hatalmas, • labda alakú, fehér vagy sárgásfehér termőtest METSZET

a bőrszerű, sima külső burok felszakad és kiszabadulnak

j f • a spórák • fiatalon és fehéren a hús ehető

sárgára, majd • zöldesbarnára érő spóratermő szövet

TERMŐHELY Főként kis boszorkánykörtten nő.

Spóraszín z ö | d e s b a r n a Méret 20-50 cm

Család LYCOPERDACEAE Bovista plumbea Idény nyar-<

SZÜRKE PÖFETEG E pöfeteggomba fehér külső burka éretten a főttojás héjához hasonlóan leválik és láthatóvá lesz szürke belső burka. A termőtest belsejét halványsárga spóratermő szövet tölti ki. Éretten, más Bovista fajokhoz hasonlóan, a termőtest leválik a micéliumról és elgurul, ezzel is növelve a tetején kiszabaduló spórák szétszóródását. Ehető^ de étkezési jelentősége csekély. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba; száraz réteken, legelőkön nő és a műtrágyázást is elviseli. Kozmopolita faj, de a trópusokon nem fordul elő. • HASONLÓ FAJ A B. nigrescens nagyobb és sötétbarna színű.

golflabda alakú és nagyságú termőtest

a termőtest tetején, lyukon keresztül távoznak

a spórák

halványsárga spóra-b^Lajt* termő réteg

WM* kettős burok

- • fperidiumI

az alapi rész is termékeny

• a külső burok leválása után tűnik elő a papír-szerű, szürke belső burok

METSZET

T E R M Ő H E L Y Csoportosan terem vagy néhány gomba nő együtt.

Méret TERMŐTEST J <-> 1 - 3 cm Spóraszín z ö l d e s b a m a Érték

Család LYCOPERDACEAE Faj Vascellum pratense Idény nyár-ősz

SZÉLESSZÁJÚ PÖFETEG Határozó bélyegnek is tekinthető, hogy szemcsés felszínű, fehér vagy világosbarna termőtestét nehéz észrevenni. Felső, termékeny, gömb alakú részét hártya választja el az alsó, meddő, rövid, tönkszerű résztől. A többnyire lapított termőtest tetején éretten nyílás keletkezik, amin keresztül a spórák kiáramlanak; meddő része gyakran a következő tavaszig fennmarad. Rugalmas húsú, ehető gomba, de íze gyenge. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba; humuszdús talajon, réteken, legelőkön, parkokban terem; fenyéreken is megtalálható. Kozmopolita faj, csak a trópusokról hiányzik. • EGYÉB NEVEK Lycoperdon . hiemale.

T E R M Ő H E L Y Többnyire kis csoportokban nő. rövid tönk

szemcsés, finoman tüskés felszín

a termő-szövetben apró kamrák vannak

METSZET

nagyon vékony, bőr szerű hártya választja el a termékeny részt a meddőtől

a fehér • termőtest halványsárgára vagy világos-barnára érik

Család S C L E R O D E R M A T A C E A E F a i Scleroderma dirimim Idény nyár-ősz

RŐT ÁLTRIFLA Kemény, krumpliszerű, halványsárga színű, felrepedő, barna szemölcsökkel és pikkelyekkel fedett termőteste gyakori látvány üde erdőkben. Merev, világossárga külső burka 2-5 mm vastag, spóratermő belső része fekete, gyakran márványozott. Ehetetlen, mérgező gomba, erősen fémszagú. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal képez mikorrhizát üde erdőkben; gyakran a Boletus parasiticussal (194. old.) található együtt. Az északi mérsékelt öv egyes területein gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK Az ehető Lycoperdon fajok (260-261. old.) és a szarvasgombák (258-259. old.) formájukban, színükben, szagukban és spóráik alakjában is eltérnek. • EGYÉB NEVEK Scleroderma aurarttiumlvulgare, varacskos pöfeteg.

krumpliszerű termőtest •

kemény, fekete, • éretlen porszerű spóratermő szövet

barna pikkelyek < a vastag, világossárga burkon

METSZET

T E R M Ő H E L Y Általában csoportosan nő, moha között.

• a külső burok felreped és ki-áramlónak a spórák

TERMŐTEST 0 4 - 1 0 t Spóraszín bíborfekete Érték

Család RUSSULACEAE Faj Zelleromyces cinnabarinus Idény nyár-ősz

ZELLEROMYCES CINNABARINUS Olyan, mint egy félresikerült pöfeteg, de mikroszkópi tulajdonságai miatt a Lactarius nemzetségbe (43-55. old.) helyezik, mivel azokhoz hasonlóan, felvágva fehér tejnedvet ereszt. A tejnedv enyhe ízű és megszáradva nem változtatja a színét. A spórák a fahéjbama hús üregeiben termelőd-nek és a gomba szétesésekor jutnak a szabadba, vagy a termőtestet fogyasztó állatok terjesztik. • ELŐFORDULÁS Erdős területeken kéttűs fenyőkkel él együtt. É-Amerika K-i részén gyakori faj, de nehéz megtalálni. Európában a hasonló megjelenésű Z. stephensii csupán néhány termőhelyről ismert; pontos elterjedése bizonytalan. ' • EGYÉB NEVEK Arcangeliella cinnabarina.

sima, fakó szabálytalanul kerekded vagy tojás-

vékony, vöröses • fahéjszínű vagy fahéjbarna burok

halvány fahéj- • színű, üreges, spóratermő szövet

w T E R M Ő H E L Y Kéttűs fenyők alatt a talajon vagy a talajban elszórtan nőnek termőtestei.

Család XYLARIACEAE Faj Daldinia concentrica Idény egész év

SZÉN-GÖMBGOMBA E tömlősgomba kerekded, rozsdabama termőtestpámájának vagy sztrómájának a belseje körkörösen sávozott. Amikor a spórák megérnek, erővel lövődnek ki a felszín alatti spóratermő kamrákban elhelyezkedő aszkuszokból vagy tömlőkből. A tartós sztróma feketére változik és végül törékennyé válik. • ELŐFORDULÁS Még lábon álló, beteg vagy elhalt lombos fákon nő, főként kőrisen és nyíren, de más fákon is előfordul, különösen tűz után. Az északi mérsékelt övben elterjedt faj; a Brit-szigeteken gyakori, Európa más részein viszont ritka. • HASONLÓ FAJOK A Hypoxylon fajok (lent) húsa nem sávos.

ezüstszürkével és feketével sávozott hús T E R M Ő H E L Y Egyénkén! vagy

METSZET kisebb-nagyobb csoportokban nő.

kerekded, tönk nélküli, durva fel-színű, összetett termőtest

fiátalon rozsdabarna

felszín

az apró, tömlők a felszín

találhatók

Méret TERMŐTESTPÁRNA 0 2 - 1 0 c Spóraszin fekete Érték

Család XYLARIACEAE Fai Hypoxylon fragiforme l d é " y egész év

TÖRÉKENY RIPACSOSGOMBA Félgömb alakú termőtestpárnájú (sztrómájú), tönk nélküli tömlős-gomba; rózsaszínű, téglavörös, túlérett állapotban fekete színű. Kemény, ragyás, szemölcsös felszíne alatt helyezkednek el spóratermő, palack alakú kamrái. Kemény húsa fekete. • ELŐFORULÁS Hullott ágak kérgén nő erdőkben. Az északi mérsékelt öv bükkös zónájában széles körben elterjedt, gyakori faj. • HASONLÓ FAJOK A H. howeianum más lombos fákon él. A H. rubiginosum laposabb, jobban terjed és vörösbarna színű. A bíborbarna színű H. fuscum főleg mogyorón és égeren található.

túlérett, fekete termőtestpárna

T E R M Ő H E L Y Elszórt csoportokban nő fakérgen.

félkör alakú termőtestpárna

(sztróma)

a kiszóródott spórák feketére

festik a fakérget

zek a gombák gumószerű termő-testüket a talajban hozzák létre.

Spóratermő aszkuszaik a zárt termő-test belsejében fej lődnek. A szarvas-gombák (Tuber) belseje eléggé ke-

meny húsú és a csészegombákka l (Peziza) á l lnak rokonságban . Az Elaphomyces f a jok belse je éret ten porszerű , rokonság i kapcsola ta i ismeretlenek.

Család TUBERACEAE Tuher aestivum Idény nyár

NYÁRI SZARVASGOMBA Az ehető szarvasgombák között a nyári szarvasgomba kevésbé értékes faj. Többé-kevésbé gömbölyű termőtestét piramis alakú, fekete szemölcsök fedik. A gomba belsejében a kemény szürkésbarna hús fehérrel erezett. Jellegzetes szaga főtt kukoricára emlékeztet, finom dióízű. A termőtestek vonzzák a gombaszúnyogokai, ezek jelenléte elárulja a talajban rejtőző . a termőtest szarvasgombát. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ felszínét piramis • ELOFORDULAS Bükk-, nyír- és tölgyfák alatt élő, mikorrhizás faj. Széles körben elterjedt Közép- és D-Európá-ban és Skandinávia déli részén. • EGYÉB NEVEK Tuher mesentericum.

alakú fekete szemölcsök fedik

M é r e l TERMŐTEST 0 2 - 5 cm Spóraszin s á f e á s b a m a Érték^

TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő fák gyökerei között.

kemény, szürkés-barna, fehér

erezetű hús

METSZET

Család TUBERACEAE Tuher melanosporum l d é n y késő ősz-kora lavasz

FRANCIA SZARVASGOMBA Szabálytalan gumó alakú, szénfekete színű termőtestének felszínét sok apró, sokszögű szemölcs borítja. Kemény húsát barnára festik a spórák, fehér vagy rozsdaszínű erek tarkítják; idővel megfeketedik; szaga és íze jellegzetes. Idomított sertésekkel vagy kutyákkal keresik, de kereskedelmi méretekben termesztik is. • ELŐFORDULÁS Tölgyfák és egyéb lombos fák alatt terem a mediterrán vidékeken, meszes talajban. Melegkedvelő faj, főként & a kéreg sokszögű Franciaország déli részén, Olasz- /uftjk k országban és Spanyolországban terjedt ^ ^ ^ ^ g p H ^ '.'rücskös el, ahol évente 300 tonnát is terem. • HASONLÓ FAJOK A T. brumale északibb elterjedésű. A T. macrosporum felszíne majdnem sima.

szénfekete, szabálytalan alakú termőtest

METSZET

kemény, barna, fehér erezetű hús T E R M Ő H E L Y Egyenként terem

fák gyökerei között.

Család TUBERACEAE Faj Tuher magnatum Idény ősz-tél

M é r e t TERMŐTEST 0 2 - 8 cm Spóraszín barna

TERMŐHELY Egyenként vagy kis csoportokban nő gyökerek között.

A TUBER CANALICULATUM Gömbölyű vagy tojásdad, szemölcsös felületű, vörösesbarna gomba. Cserszínű húsa fehér eres. Az érett termőtest felnyomja a talajt vagy kitúrják az állatok. É-Amerikában honos, ehető faj. J Q

a termőtest úgy néz ki, mint egy krumpli METSZET

PLROSHÚSÚ SZARVASGOMBA Ehető, szabálytalan gömb alakú gomba. Világos okkersárga vagy halványsárga színű, felülete sima. Sárgásfehér húsa fűszeres illatú, ízletes. A spóratermő réteg sötét sárgásbarna erekben látható a húsba ágyazódva. A fajt megpróbálták termeszteni, úgyhogy rengeteg gazdanövény gyökerét oltották be vele; ha sikerülj magas ára is csökkenni fog. • ELOFORDULAS Meszes talajon tölgyek gyökerei között nő, de nyárak és füzek alatt is előfordul. Olaszország ENy-i részén és Franciaországban terjedt el. • HASONLÓ FAJOK Az É-amerikai T. gihbosum szintén ehető, világos húsú gomba.

sárgásfehér, fehér erekkel márvá-nyozott hús

Család ELAPHOMYCETACEAE Faj Elaphomyces granulatus Idény eges/ ev

KÖZÖNSÉGES ÁLSZARVASGOMBA Vastag húsú, pikkelyes, szemölcsös felületű, sárgásbarna színű faj. A termőtestben a spórák szemcsés tömeget alkotnak, az éréskor felrepedő burok résein jutnak a talajba. • ELŐFORDULÁS Tűlevelű és lombos fákkal él együtt erdőkben és parkokban. A Cordyceps ophioglossoides (245. old.) élősködik rajta, általa könnyebben rátalálha-tunk. Széles körben elterjedt, gyakori faj Európában; E-Amerikában és Japánban is megtalálható. • HASONLÓ FAJOK Az E. muricatus sárgás-barna, szemölcsös burka alatt egy márványozott réteg található. • EGYÉB NEVEK Elaphomyces cervinus,

az érett gomba belseje fekete, porszerű

METSZET

szarvasgomba.

. termékeny, éretlenül világos-barna szövet

METSZET

pikkelyes, szemölcsös, aranybarna felszín

T E R M Ő H E L Y Főleg luc alatt, kisebb-nagyobb csoportokban nő a talajban.

KÖRTE VAGY MOZSÁRTÖRŐ ALAKÚ GOMBÁK

A következő oldalakon a rövid, tönkszerű alappal és gömbölyded csúcsi résszel rendelkező pöfetegek és

áltriflák (l. még 253-257. old.) szerepelnek. Érett spóráik a csúcsi rész nyílásán vagy a külső

burok felrepedésével eltávoznak a szabadba. Eső vagy más behatás is segíti

a spórák terjedését.

Család LYCOPERDACEAE Faj Lycoperdon pyriforme

KÖRTEALAKÚ PÖFETEG Egyike a könnyen meghatározható Lycoperdon fajoknak: jellemzői a megnyúlt, körte alakú termőtest, az éretten sima fel-szín, a fehér micélium fonalak az alapon és hogy faanyagon terem - míg a nemzetség más fajai a talajon nőnek. Á fiatal termőtest bőre szemcsés. Ehető, amíg a húsa fehér és kemény. Fiatalon aromás illatú, idősen kellemetlen szagúvá válik. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba; korhadó lombos fákon, ritkábban fenyőkön nő, erdőkben, parkokban és keitekben. Majd-nem kozmopolita, csak a szélsőséges éghajlatú területekről hiányzik. • HASONLÓ FAJOK Nyílt, homokos területeken él a L. lividum, amely szintén sima felszínű, de szürkébb és nyílása szemölcsös (a csoportos pöfetegé majdnem sima). • EGYÉB NEVEK csoportos pöfeteg.

—• éretten zöldesbarna spóratermő szövet

• sűrű, fehér meddő szövet az alapban

az érett példányokból * kerek nyíláson keresztül távoznak a spórák

fiatal termőtesteken sötét tüskék vannak

a bőr éretten sötétbarna és

papírszerű lesz

T E R M Ő H E L Y Jellegzetesen nagy csoportokban nő.

Család LYCOPERDACEAE Lycoperdon echinatum l d é n V ősz

M é r e t TERMŐTEST 1 3 - 7 c m - » 1 - 3 c m Spóraszín c s o k o [ á d é b a n 1 a Érték

TÜSKÉS PÖFETEG Gömbölyű, alul csúcsos termőtestének felületét hosszú, bama tüskék borítják, melyek éréskor lehullanak és jellegzetes, hálószerű mintát hagynak maguk után a gomba sötétbarna felszínén. A spóra-termő szövet fiatalon fehér és kemény, barnára érik. amikorra a lila árnyalatú, csokoládébama spórák a termőtest tetején található nyíláson keresztül ki szabadulnak; a meddő alapi rész húsa is meg-sötétedik idővel. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba; meszes talajon nő, általában bükkösökben. Néha a lisztes felszínű, L. mammiliforme\a\ együtt található. Európa és Ázsia melegebb részein terjedt el, de csak helyenként gyakori. • HASONLÓ FAJOK Az É-Amerikában honos L. americanum nagyon hasonló.

csúcsban

' az érett termőtest tetején nyílás van

találkozik

a gömbölyű termőtest alja elvékonyodik

TERMŐHELY Néhány gomba nő együtt; gyakran található árokparton.

a lehullott tüskék után

hálóminta marad vissza

fehér • micélium köteg rögzíti a termőtestet az avarban

Család LYCOPERDACEAE Faj Lycoperdon perlatum LDÉNY ŐSZ

BIMBÓS PÖFETEG NYILIS

Gömbölyded termőtestének alsó része tönkszerű, színe fehér vagy sárgásbarna, felületét kisebb, szemcseszerű pikkelyekkel körülvett, rövid tüskék fedik. A feji rész tetején egy kis púp jelzi a nyílás helyét, ahol az érett spórák majd kiszabadulnak. Éréskor a felszín tüskéi lehullanak, szabályos mintázatot hagyva maguk után a gomba bőrén. Fiatalon kemény, fehér húsa ehető, idővel sötét színűvé és élvezhetetlenné válik. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba; erdők talaján él, de réteken is előfordul. Gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A L. nigrescens tüskéi hosszabbak és sötétebbek, csoportosan állnak a sokkal hosszabb tüskéjű L. echinatumhoz (fent) hasonlóan. A tüskék lehullása után mindkettő felszíne hasonló mintázatú. • EGYÉB NEVEK L. gemmatum.

- a nyílás helyét kis púp jelzi

METSZET

a tüskék idővel le-hullanak

METSZEI

szemcse-szerű pikkelyek a kúpos

tüskék körül

a „tönk" meddő • szövete szivacsos

T E R M Ő H E L Y Tömött csopor-tokban, ritkán egyenként nő.

Család LYCOPERDACEAE ^ Calvatia excipuliformis Idény

nem termelődnek spórák

T E R M Ő H E L Y A termőtestek l kis csoportokban nőnek.

VÁLTOZÉKONY PÖFETEG Barnássárga színű, jellemzően magas „tönkű" gomba, gömbölyű, termékeny felső résszel; rövid „tönkű" példányok is előfordulnak néha. Éretten külső burka felreped és a belsejében levő barna spórákat a szél és az eső szórja szét. A fiatal, kemény termő-testek ehetők, bár eléggé íztelenek. A „tönk" idővel szívóssá válik és érés után is sokáig megmaradhat. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba; erdőtalajon vagy gyepekben nő. Az északi mérsékelt övben szórványosan gyakori faj; a szubarktikustól a szub-trópusi területekig terjedt el. • HASONLÓ FAJOK A L. molle hasonlít a rövid „tönkű" alakokra; mikroszkópos vizsgálattal különíthetők el. • EGYÉB NEVEK Handkea e„ Calvatia saccata.

a fiatal gomba felső részének felületét

finoman csúcsos pikkelyek fedik

vagy avarban a „tönk" húsa nő szivacsos szerkezetű

a külső burok éretten felreped és kiszabadul a barna spórák tömege

világos sárgásbarna, éretlen termőtest

a fiatal példányok spóratermő szövete fehér és kemény

METSZET

a „tönkben"

METSZET

a meglehetősen hosszú „tönk" felszíne éretten barázdálttá válik

Család LYCOPERDACEAE Faj Calvatia ulriformis Idény nyar-osz

PIKKELYES PÖFETEG Nagy termetű Calvatia faj; sohasem magasabb a szélességénél. Körte alakú termőtestét eléggé durva, lisztes pikkelyek fedik, melyek idővel le-hullanak. Teteje éréskor lemállik és kiszabadul belőle bama színű, néha zöldes árnyalatú, porsze-rű spóra tömege. Alsó, meddő része fehér, barnára érik. Fiatalon ehető gomba, de nem túl ízletes. • ELŐFORDULÁS Szaprotróf faj; nyílt, füves termőhelyeken nő. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt. • EGYÉB NEVEK Handkea ulriformis, Lycoperdon caelataluteriformis, C. caelataluteriformis, zsákos/bunkós pöfeteg.

M é r e t TERMŐTEST I 5 - 1 0 cm +-> 5 - 1 5 cm Spóraszín csokoládé bama Érték

Család SCLERODERMATACEAE Faj Scleroderma verrucosum Idény

Család SCLERODERMATACEAE F a ) Pisolithus arhisus nyár vége-ősz

NYELES ÁLTRIFLA Eléggé nagy, halványsárga vagy barna színű gomba, felületén szabálytalan, barna pikkelyekkel. Termőtestének tönkszerű nyúlványa van, vékony burka csak 1 mm vastag. Fehér, éretten sötét bíborbarnára változó spóratermő szövete fémszagú. Spóráit a külső burok szétesése után a szél terjeszti. • ELŐFORDULÁS Lombos fákkal pl. tölggyel és bükkel - képez mikorrhizát; erdőkben és parkokban nő. Az északi és a déli mérsékelt övben egyaránt széles körben elterjedt, gyakori faj.

M 6 r e t TERMŐTEST 1 5 - 1 0 cm «-• 2 - 5 cm Spóraszín bíborfekete

barna pikkelyek a gömbölyded termőtesten •—

A „tönk" félig a talajban van •

micélium köteg •—

TERMŐHELY Egyenként terem vagy néhány gomba nő együn a csupasz talajon.

OSZTOTT PÖFETEG Változatos formájú termőteste kerekded, gumó-szerű részre és nyélre különül. Belseje durva, borsó nagyságú kamrákra osztott, helyenként élénksárga vagy ibolyásfekete. Teteje felé az érő spóráktól rozsdabarna színű, felszakadozó. Alul tönkszerű, hosszú micéliumistrángban végződik. Fűszergombának használják. • ELŐFORDULÁS Savanyú homoktalajo-kon, nyír és erdei fenyő alatt nő; szórványos. • HASONLÓ FAJOK Külsőleg a mérgező áltriflákra hasonlít, de osztott glebája eltér azokétól. • EGYÉB NEVEK P. tinctorius/arenarius.

T E R M Ő H E L Y Többnyire kis csoportokban nő füvek, zuzmók és alacsony növényzet között.

körte alakú, * lapos tetejű termőtest

a spórák tömege látható a lyukon keresztül •—

durva, lisztes, fehér pikkelyek

T E R M Ő H E L Y Törmelékes lejtőkön, töltéseken egyenként terem vagy néhány példány nő együtt.

elvékonyodó, tönkszerű meddő rész

spóráktól poros felszín

borsó nagyságú hólyagokkal osztott gleba

CSÉSZE VAGY KORONG ALAKÚ GOMBÁK

Bár e fajok mindegyike csésze vagy korong alakú termőtestet fejleszt, mégis két csoportra oszthatók.

Egyik részüknek többé-kevésbé gömb alakú termőteste van, melynek teteje kissé mélyed be, vagy lapos (264-273. old.); más részük termőteste mélyen

besüllyedt, madárfészek szerű és apró, gömb alakú képződményeket (peridiolum) tartalmaz (274. old.)

GÖMBÖCSKE NÉLKÜLI GOMBÁK

c sésze vagy korong alakú termő- A kucsmagombák (209-210. old.) testük belső oldalán vagy a korong az egyszerű csészegombáktól származ-

felszínén helyezkedik el a sima spóra- tathatók, de feltűnő tönkjük és bonyo-termő réteg (himénium). Érett spóráik lult alakjuk van. hevesen lövellnek ki (1. 16-17. old.).

Család SARCQSCYPHACEAE F a* Sarcoscypha austriaca l d é n y késő ősz-kora nyár

O S Z T R Á K C S É S Z E G O M B A A gomba tartós, csésze alakú termőtestének külső felén dugóhúzószerű fehér szőrök vannak. Halvány külsejével éles ellentétben áll a csésze élénk skarlátvörös belseje. A csésze pereme szintén világos színű és finoman fogazott lehet. A világos tönk általában eltűnik az aljzatban; halványpiros húsa eléggé szívós, de törékeny. Tiszta fehér változata is létezik. • ELOFORDULAS Faanyagon nő, loberdőkben. Európa-szerte elterjedt és valószínűleg máshol is megtalálható az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A S. coccinea csészéjének külső oldalán egyenesek a szőrök. Más Sarcoscypha fajok elterjedése sokkal kisebb, spóráik eltérnek.

T E R M Ő H E L Y Korhadó fákon csoportosan tiő.

finoman barázdált világos perem

a külső felszínt göndör fehér szőrök fedik

változó -hosszúságú tönk

a csésze belseje élénk skarlátvörös

Család OTIDEACEAE Fa] Tarzetta cupularis Idény nyar-osz

FOGACSKÁS KEHELYGOMBA A kehely alakú termőtest peremén kicsi, háromszögű fogak sorakoznak; a tönk rövid. Más csészegombáktól eltérően, melyek idővel kiterülnek, e faj termőteste éretten is megtartja alakját. A termőtest külső oldala szemcsés szerkezetű, színe halvány sárgás-barna; a csésze belsejében a spóratermő réteg (himénium) szürkéssárga. • ELŐFORDULÁS Humuszos, meszes talajon nő erdőkben és parkokban. Széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK E kis nemzetség többi faja is hasonló termőhelyeken él. A legnagyobb eltérés méretükben van; a T. caninus csészéje a legnagyobb, átmérője elérheti az 5 cm-t. A fajokat egyébként nagyon nehéz megkülönböztetni, habár a tönk kialakulása és mikroszkópos tulajdonságaik segítenek. • EGYÉB NEVEK Geopyxis/Puslularia cupularis.

a csésze pereme finoman fogazott

kehely alakú termőtest

rövid tönk

világos sárgásbarna színű külső oldal

a csésze spóratermő belseje szürkés-sárga színű

METSZET

TERMŐHELY Kis csoportokban nő, többnyire csupasz talajon.

Méret CSÉSZE 0 0,5-1,5 cm 1 0,5-2,5 cm TÖNK t 0 .3-1 cm <-> 2-4 mm Spóraszín fehér Érték

Család MORCHELLACEAE F a j Disciotis Idény tavasz-kora nyár

RÁNCOS TÁRCSAGOMBA Sötétbarna termőieste kezdetben csésze alakú, majd ellaposodik és idővel domború is lehet. Felszíne feltűnően redős és ráncos, különösen a nagyobb példányokon; piszkosfehér külső oldala korpás. Csökevényes tönkje vastag, piszkosfehér színű; világos húsa vastag és törékeny. Klórszaga ellenére ehető; a szag főzéskor eltűnik. • ELŐFORDULÁS Erdőkben és parkokban gyakran található a Morchella semilihera (210. old.) társaságában. Gyakran társul acsalapuval (Pelasiles). Kedveli a nedves, agyagos és meszes talajokat. Igen széles körben elterjedt faj, a sarkvidéki, magas-hegységi és trópusi területek kivételével sokfelé megtalálható.

halvány színű, vastag, de törékeny hús •

az érett • példány felszíne redős és ráncos

a csésze belseje barna vagy

TERMŐHELY Mindig tápdús talajon nő, egyenként vagy kis csoportokban.

Család PEZIZACEAE Faj Peziza vesiculosa Idény egész év

T E R M Ő H E L Y Tömött csoportokban vagy egyenként nő.

aránylag vastag, törékeny hús

MELEGÁGYI CSÉSZEGOMBA Hólyag alakú gomba, erősen behajló peremmel. Külső oldala halvány sárgásbarna és szemcsés, belső spóra-termő felszíne (himénium) sárgás. A nyílás, melyen keresztül a spórák kijutnak kicsi és más Peziza fajoktól eltérően, idővel nehezen tágul. Törékeny, halványsárga húsa vastagnak számít a nemzetségben. • ELŐFORDULÁS Kertekben, parkokban, gazdasági épületek körül tápanyagban gazdag helyeken, pl. komposzthalmokon, mulcsozott virágágyakban, rothadó szalmán nő. Gyakran található együtt más csészegombákkal és tintagombákkal (Coprinus fajok. 174-176. old.). Az északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori gomba. • EGYÉB NEVEK Aleuria vesiculosa.

a csésze • pereme behajlik

a spórák kis nyíláson keresztül távoznak

lisztes, szemcsés külső felszín

sárgás belső oldal

Méret CSÉSZE 0 3 - 1 0 cm J 1 - 4 c

Család PEZIZACEAE Peziza badia

Spóraszín fehér Érték

Idény nyar-osz

BARNA CSÉSZEGOMBA Belül éretten zöldesbarnára változó, barna termőtestéről ismerhető fel ez a gomba, bár egyértelműen csak mikroszkóp alatt lehet elkülöníteni más barna színű Peziza fajoktól. Spóráinak felszíne hálózatos díszítésű. A termőtestnek nincs tönkje, külső felszíne vörösesbarna, szemcsés felületű; vörös-barna húsa vékony. • ELŐFORDULÁS Homokos talajú fenyvesekben foltokban nő, vagy árokparton, mocsaras területen található, nyírek körül. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Világosabb barna fajok pl. a P. microporus. P. repanda és a P. varia korhadó tuskókon nőnek. • EGYÉB NEVEK Aleuria/GalactinialPlicaria badia, tejelő csészegomba.

a tönk nélküli csésze

a talajon ül

a csesze * idővel kitágul

a csésze széle szabálytalanul hullámos *

a belső felszín májbarna, idővel sötétebb és zöldes árnyalatú lesz

T E R M Ő H E L Y Tömegesen vagy kis csoportokban nő.

- szemcsés, vörösbarna külső felszín

Család P E Z 1 Z A C E A E Faj Peziza succosa Idény nyár-ősz

M é r e l CSÉSZE 0 0 .5-5 cm t 0 ,5-2 cm Spóraszín feh<a. Érték

TERMŐHELY Erdőkben egyenként vagy csoportosan nő, agyagos talajon.

a hús sárgára -színeződik a sérülések helyén

SÁRGATEJŰ CSÉSZEGOMBA A csésze alakú, sárga vagy szürkésbarna színű gomba abban tér el más Peziza fajoktól, hogy felvágva a csésze vékony, sárgásbarna húsa sárga, fokozatosan élénkülő színű, tejszerű folyadékot választ ki. A csésze idővel kinyílik és alakja szabálytalanná válik. • ELOFORDULAS Lomberdőkben utak szélén nő; gyakran Helvetia és Inocybe fajokkal található együtt. Széles körben elterjedt és helyenként gyakori faj Európában; É-Amerika K-i és középső részén is megtalálható. • HASONLÓ FAJOK Más Peziza fajoknak is van sárga tej-nedve: a P. michelii kisebb és lilás árnyalatú; a P. succosella is kisebb, húsa sárgászöldre színeződik, spórái is kisebbek. • EGYÉB NEVEK Galactinia succosa.

többé-kevésbé egyenletes perem

eléggé világos példány

- a csésze idővel kiszélesedik

szürkésbarna spóratermő felszín

majdnem sima külső felszín

Család OT1DEACEAE Faj Geopora arenicola Idény nyár-ősz

HOMOKI FÖLDICSÉSZEGOMBA Ez a faj eléggé nagy, csésze alakú, szőrös külsejű termőtestet fejleszt. Sima belső oldalán apró, parazita tömlősgomba a Melanospora brevirostris nőhet. Spórái a rokon fajokéhoz képest nagyok. • ELŐFORDULÁS Homokos vagy kavicsos talajban utak mentén vagy kavicsgödrökben található; termőhelyén nehéz észrevenni. Európa-szerte elterjedt. E-Amerika ÉK-i részén és Kaliforniában is megtalálható. • HASONLÓ FAJOK Minden Geopora faj a talajba süllyedve él; némelyeknek csak apró nyílás van a termőtestükön, mások éretten csillag alakban felnyílnak. A Humaria hemisphaeria a talaj felszínén nő. Számos hasonló faj létezik, melyek között nehéz különbséget tenni.

a termötest mohás, homokos talajban nő

TERMŐHELY Tömegesen türemkednek ki a talajból.

-• a csesze szétnyílik és kiszabadulnak a spórák

vékony, •— törékeny, barna hús

• barna színű, szőrös külső felszín

sima, • sárgásbarna belső oldal

Család OTIDEACEAE Otidea onotica Idény ősz

NYÚLFÜLGOMBA Különleges formájú, sárgás narancssárga, belül rózsás árnyalatú termőteste megkönnyíti e faj azonosítását. A fül-alakú csésze az egyik oldalán felhasadt, piszkosfehér alapja tönkszerű. Felszínén idővel rozsdavörös foltok jelennek meg. Halvány húsa nagyon vékony. Ehető^ de ritkasága miatt fogyasztása nem ajánlott. • ELŐFORDULÁS Lombos fák, pl. mogyoró és tölgy, valamint fenyők alatt nő; nem kötődik semelyik fafajhoz. Az északi mérsékelt övben elterjedt, de előfordulása szórványos, meglehetősen ritka. • HASONLÓ FAJOK Az 0. cantharella kisebb és nem rózsás árnyalatú. Az 0. coccinea citrom-sárga termőteste kevésbé megnyúlt. Az 0. lepo-rina kisebb és barnább, főként fenyvesekben nő.

• EGYÉB NEVEK .•v Scodinella onotica.

a csésze az alapig felhasad

nagyon vékony,

TERMŐHELY Kis csoportokban nő, avar között a talajon.

piszkosfehér, tönkszerű alap

METSZET

rozsas árnyalatú, sima belső felszín

CSÉSZE 0 1 - 3 cm t 3 - 1 0 cm Spóraszin j y ^ Érték

Család LEOTIACEAE Faj Chlorociboria aeruginascens

RÉZROZSDASZÍNŰ CSÉSZEGOMBA Ez a gomba kékeszöld elszíneződést okoz az aljzatául szolgáló faanyag belsejében. Termőtestet megfelelő körülmények között, időszakonként fejleszt. Á termőtest is hasonlóan kékeszöld színű, a szívós csésze felszíne sima; pereme sima vagy néha hullámos. Külső oldala és rövid tönkje világosabb kékeszöld színű. • ELŐFORDULÁS Lombos fákon nő erdőkben, általában hullott tölgy- vagy mogyoró ágakon. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Egyes rokon fajok, főként a C. aeruginosa szintén okoznak zöld elszíneződést a fákban. A fajok spóraméret alapján különböztethetők meg: a C. aeruginosa spórái 11,5 x 3 pm, míg a C. aeruginascenséi

7,5 x 1 pm méretűek.

TERMŐHELY Elpusztult, korhadó fákon elszórt csoportokban nő.

Méret CSÉSZE 0 0 ,2-1 cm TÖNK í 1 - 5 r • 1 - 3 mm Spóraszín f e h é r

Család SCLEROTINIACEAE Fa' Dumontinia tuberosa

SZELLŐRÓZSÁS CSÉSZEGOMBA A faj gesztenyebarna termőteste egy föld alatti szervből, a szkleróciumból nő ki. Csésze alakú termőrészének sima a felszíne kívül és belül. Tönk-szerű meddő része hosszú és fekete színű. Valószínűleg ennek a fajnak van a legnagyobb termőteste a Sclerotiniaceae családban. a szklerócium • ELŐFORDULÁS Parazita tömlősgomba; belseje fehér szellőrózsák gyöktörzsében METSZET élősködik. Európában lokálisan elterjedt faj. • EGYÉB NEVEK Sclerotinia tuberosa.

T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban nő a csupasz erdei talajon.

CSÉSZE 0 0 , 5 - 3 cm TÖNK I 2 - 1 0 c m «-• 2 - 4 m m

Család SCLEROTINIACEAE F a i Rustroemia firma Idény

SZÍVÓS SZTRÓMACSÉSZEGOMBA A faj csésze alakú, bama termőtestének a közepe köldökszerűen ^ ^ sárgás-besüllyed, pereme sima, a csésze külső oldala finoman ráncos, barna/barna A „tönk" fa aljzaton rögzül. Habár ez a gomba nem képez valódi szkleróciumot, más tulajdonságai azért hasonlítanak a család többi fajára: pl. csak egy gazdanövényen nő, ami ez esetben a tölgy. Kisebb, mint a S. tuberosa (fent), de még így is a család nagyobb fajai közé tartozik. • ELŐFORDULÁS Hullott tölgyfa ágakon nő; a fát feketére színezi. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj Európában. • HASONLÓ FAJOK A R. bolaris kisebb, spórái szélesebbek ( 1 8 x 9 µm, míg a R. firmáé 17 x 5,5 µm). A Ciboria batschiana makkon nő.

a korong külső oldala finoman

a felső, spóratermő réteg közepe köldök-szerűen bemélyed ?


szívós hús •

Család LEOTIACEAE Faj Neobulgaria pura LDÉNY késő ŐSZ

rugalmas hús

BÜKK KORONGGOMBA Kocsonyás termőtestű, áttetsző halványrózsaszínű gomba. Spóratermő felszíne sima, pereme finoman fogazott. Alapja felé erősen elvékonyodik, metszete kúp alakú. A friss példányok kemények és rugalmasak. A termőtestek az időjárás viszontagságai hatására összeesnek és még vékonjabbak lesznek, de télig fennmaradhatnak. • E L Ő F O R D U L Á S Viszonylag frissen lehullott bükkfa ágak és tuskók kérgén nő, általában a Hypoxylon fragiformet (257. old.) követően. Az északi mérsékelt övben a bükkös zónában fordul elő. • H A S O N L Ó F A J O K A Bulgaria inquinans h a s o n l ó k ü l l e m ű korong alakú és hasonló helyeken nő, de keményebb és ^ ^ felszín sötétbarna vagy fekete színű.

halvány rózsa-TERMŐHELY Sűrű csoportokban szm áttetsző WM nő bükkfa kérgen. , e r m o , e s '

lapos felső oldalán van a s

termő felszín

Méreí BORONG 0 0 ,5 -3 cm j 1 cm Spóraszín fehér

Család LEOTIACEAE Bulgaria inquinans

KOCSONYÁS KORONGGOMBA A gomba korong alakú, medvecukorszerű, fekete termő-teste néha kékes árnyalatú. A Leotiaceae családban általá-nos, hogy spóráik igen feltűnő, szénfekete színűek; a környező fakérget a spórák koromszerű, fekete rétege vonja be és a termőtestet megérintve folt marad az ujjunkon. Aszkuszonként 8 spóra termelődik (1. 10—11. old), melyek közül csak a felső 4 fekete színű. A spórák színező tulajdonságát gyapjúfestésre használják. •. E L Ő F O R D U L Á S Frissen kidőlt bükk- és tölgyfák kérgén nő, elsősorban a felső oldalukon. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben, ahol a gazdanövényei is előfordulnak. • H A S O N L Ó F A J O K Az Exidia glandulosa (283. old.) és az Exidia truncata kocsonyásabb és kiszáradás után is felélednek.

• E G Y É B NEVEK B. poiymorpha.

TERMŐHELY Tömegesen nő bükk és tölgy kérgén.

' '• . •kLi » •

Család LEOTIACEAE (Ascocoryne cylichniu Idény ősz—tél

Méret KORONG 0 0 ,5 -2 cm ; 2 ^ 1 mm TÖNK t 0 - 5 mm • > 0 - 2 mm Spóraszín fthér Érték

Család LEOTIACEAE Ascocorine sarcoides l d 6 " y ősz-tél

LILA KOCSONYAGOMBA A gombának korong alakú, kocsonyás, vöröseslila termőteste és csökevényes tönkje van. A korong alakú termőtesten tekervényes ivartalan kinövések figyelhetők meg; ezek színe világosabb és szürkébb. • ELŐFORDULÁS Csupasz lombos fa tuskókon vagy törzseken nő. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben és valószínűleg máshol is. • HASONLÓ FAJOK Az A. cylichnium (fent) leginkább mikroszkóppal különíthető el; spórái hosszabbak és éretten általában 3-nál több válaszfaluk van. Az Á. turficola sokkal ritkább és színesebb; tőzegmoha között nő. Az Ascolremella faginea (283. old.) termőteste nagyobb és tekervényes.

tekervényes, világos vöröseslila ivartalan rész •

belül kocsonyás, korong alakú termőtest

a termőtest kéreg nélküli lombos fán nő

ŐSZI KOCSONYAGOMBA Korong alakú, kocsonyás, vöröses bíborszínű termőtestet fejlesztő faj; spóratermő felszíne sima és fényes, széle általában szabálytalanul karéjos. Rövid tönkje miatt a termőtest oldalról nézve kúp alakúnak látszik. • ELŐFORDULÁS Fakérgen és szabadon álló lombos fa faanyagon nő. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK Az A. sarcoides (lent) korongja keskenyebb és spórái rövidebbek. Az északi féltekén számos hasonló, kisebb faj fordul elő, melyeket biztosan csak mikroszkóp alatt, pl. spóráik vizsgálatával lehet azonosítani.

vöröses bíborszínű termőtest

T E R M Ő H E L Y Tömegesen nő mohás tuskókon és ágakon.

korong alakú termőtest

kocsonyás hús

sima, spóratermő felső oldal

szabadban állófa-anyagon növő

példány

T E R M Ő H E L Y Csoportosan vagy egyenként nő, általában az ivaros és az ivartalan alak együtt fordul elő.

A sima alsó felszín

» a gomba rövid tönkkel rögzül

az aljzathoz

Család LEOTÍACEAE Bisporella citrina Idény ősz-kora tél

CITROMSÁRGA CSÉSZEGOMBÁCSKA Csoportos megjelenése és élénksárga színe miatt már messziről is látható ez az apró gombafaj. Korong alakú termőtestének felső felszíne sima. Lapos vagy kissé homorú, alsó fele világosabb színű; fehér korongjai is előfordulnak. Valódi tönkje nincs. • ELŐFORDULÁS Kidőlt lombos fákon, általában bükkön, tölgyön és mogyorón nő. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, nagyon gyakori gomba. • HASONLÓ FAJOK Egyes Bisporella fajok tetején vagy annak közelében előfordulnak fekete színű, ivartalan alakjaik, melyeket Bisporanak neveznek. Rengeteg közeli rokon, sárgaszínű csészegomba van: egyeseknek tönkjük nő, vagy csak mikroszkóppal különíthetők el.

TERMŐHELY Feltűnő tömegben nő nedves faanyagon.

—• a korong felszínén vöröses foltok jelenhetnek meg

oldalnézetben a termő- • test kalapácsszerű ^ ^ j / f j

f. • sima, spóratermő •• felső felszín

körvonala szabálytalan

nagy tömegben terem a csupasz lombos fák felületén

Méret KORONG 0 1 - 3 mm t ! mm-nél kevesebb Spóraszin f e h é r Érték

Csatád ALEURODISCACEAE Aleurodiscus amorphus Idény egesz ev

VÁLTOZÓ KORONGGOMBÁCSKA Bár ez a faj csészegombának néz ki, kéregszerű bevonatot képező termőteste sokkal szívósabb és bőrszerű. Rózsás narancssárga korongjának felszíne lisztes, felpöndörödő fehér széle rojtos; középpontja alatt erősen hozzánőtt az aljzathoz. Kocsonyás, áttetsző vagy fehér foltjait a termőtestén élősködő Tremella fajok, pl. a T. simplex okozzák. • ELŐFORDULÁS Jegenyefenyők vagy néha lucok kérgén nő. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben, Európában és E-Amerikában. • HASONLÓ FAJOK A Lachnellula subtilissima szőrösebb, élénkebb narancssárga és tönkje feltűnőbb.

meddő, befeié hajló, fehér szegély •

kocsonyás foltok jelzik az élős-ködőket •

halvány- vagy rózsás narancssárga spóra-* termő felszín

TERMŐHELY Nedves időben tömegesen terem.

CSÉSZE VAGY SERLEG ALAKÚ GOMBÁK, GÖMBÖCSKÉKKEL

Tyr ülönleges termőtestük pohár vagy ^ kehely alakú, benne apró, gömbölyű

képződmények (peridiolum) találhatók, melyek a spóratermő szövetet, a himéni-

umot tartalmazzák. A pohár tetejét kez-detben hártya zárja le, amely éréskor el-tűnik és a gömböcskéket kimossa belőlük a csapadék.

Család N I D U L A R I A C E A E Crucibulum crucibuliforme Idény

M 6 r e l CSÉSZE 0 5 - 8 m m t 0 . 5 - 1 c m Spóraszín fehér Érték

KÖZÖNSÉGES TÉGELYGOMBA A Crucibulum nemzetség egyetlen faja. Hengeres, fészekszerű, sárgásnarancssárga termőtestében 10-15 lencse alakú, fehér, spórákat tartalmazó gömböcske található. A gömböcskék vékony fonállal rögzülnek a pohár alján. A serleg külső felszíne nemezes vagy sima. Az éretlen poharat sárgásnarancssárga fedő takarja, amikor ez felhasad, a gömböcskéket kimossa belőle a csapadék. • E L Ő F O R D U L Á S Avaron, mulcson vagy fűrészporon nő, erdőkben, parkokban és kertekben. Széles körben elterjedt, eléggé gyakori fa j az északi mérsékelt övben. • H A S O N L Ó F A J O K A Cyathus fajok alakja kúpos és gömböcskéik sötétebb színűek. • E G Y É B NEVEK C. vulgaris.

T E R M Ő H E L Y Tömegesen nő korhadó növényeken.

hengeres termőtest, lencse alakú

„ gömböcskékkel"

fehér, 15-2 mm átmérőjű gömböcskék

nemezes vagy sima külső felszín

sima belső felszín

az éretlen gömböcskéket hártyaréteg védi

Család N I D U L A R I A C E A E Faj Cyathus striatus Idény l ősz

CSÍKOS POHÁRGOMBA A gomba legjellemzőbb tulajdonsága, hogy pohár alakú termőtestének belső felszíne bordázott; külsejét bama szőrök fedik. Éretlenül vékony, piszkosfehér hártya zárja le a tetejét, amikor ez felszakad, kimosódhatnak belőle a spórákat tartalmazó gömböcskék. A rögzülésüket szolgáló nyálkás fonallal leválásuk után a közeli növényzeten kapaszkodnak meg. • E L Ő F O R D U L Á S Erdőkben, általában ® mély avarban nő. Széles körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ F A J O K A C. olla belseje nem bordázott és nyíltabb helyeken terem. A C. stercoreus ürüléken nő, nem bordázott és gömböcskéi sötét színűek. É-Amerikában, Japánban és a trópusokon sok hasonló faj terjedt el.

a termőtest külsejét sötét szőrök fedik ©

termotest

METSZET

világosszürke gömböcskék

lencse alakú, 1-2 mm átmérőjű gömböcskék

T E R M Ő H E L Y Csoportosan nő süllyedt, korhadó lombos fákon.

talajba

TROMBITA ALAKÚ GOMBÁK Üreges termőtestük trombita alakú, spóratermő

himéniumuk a többé-kevésbé sima külső felszínen helyezkedik el. A fajok többsége a Cantharellaceae

családba tartozik (l. még 28. és 30. old.). A termőtestek húsa eléggé szívós

és hosszan fennmaradnak.

Család CANTHARELLACEAE Faj Craterellus cornucopioides nyar-osz

S Ö T É T T R O M B I T A G O M B A Sötétbarna, üreges termőtestű, trombita alakú, alul elkeskenyedő termőtestű faj. Külső felszínén van a világos-szürke, spóratermő réteg. Vékony, szürke húsa ehető, szárazon aromás illatú. Sötét színe miatt nehéz meg-találni, de ahol előfordul, ott tömeges. • ELŐFORDULÁS Erdőkben lombos fákkal képez mikorrhizát, tápdús, meszes talajon; néha fenyők alatt is megtalálható. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben; egyes vidékeken tömeges, máshol nem él. • H A S O N L Ó FAJOK Az észak-amerikai C.fallax sokkal szagosabb.

sötétbarnán márványozott

üreges, trombita alakú termőtest

hullámos, szabálytalan METSZET perem

a termőtest külső felszíné szürkésfehéren hamvas

a ^ ' h a r mr T E R M Ő H E L Y Tömegesen és

kis csoportokban is előfordul.

TERMŐTEST 0 3 - 1 0 cm X 5 - 1 2 cm ALAP <-> 0 . 5 - 2 c m Spóraszín fehér

Család C A N T H A R E L L A C E A E Faj Cantharellus lutescens Idény kora ősz-kora tél

S Z A G O S R Ó K A G O M B A Többé-kevésbé trombita alakú, sárgásbarna termőtestű rókagomba. Sárgásnarancssárga alapja üreges, vékony, halvány-sárga húsa gyümölcs illatú. Külső felszínén a világos spóratermő réteg majdnem sima, a Craterellus fajokéhoz (fent) hasonlóan. • ELŐFORDULÁS Lombos és tűlevelű fákkal él együtt nedves, mohás erdei talajban. Széles körben elterjedt, de lokálisan fellelhető faj az északi mérsékelt öv melegebb területein, E-Amerikában, Ázsiában és Európában. • HASONLÓ FAJOK A C. tubaeformis var. lutescens külső felszínén feltűnő, lemezszerű erek vannak.

sárgásnarancssárga tönk • • sárgásbarna kalap

T E R M Ő H E L Y Tömegesen nő mohás, meszes erdei talajon.

Család CANTHARELLACEAE Cantharellus ianthinoxanthus Idény nyar-osz

VÖRÖSÖDŐ RÓKAGOMBA ím. ; Rövid, trombita alakú, narancssárgás termőtestének ^ ^ pereme hullamos. Termoretege lilás, szürke bevonatot képez, ráncos, eres felszínű. Jellemző tulajdonsága, hogy húsa meg-sértve gyengén vörösödik és nem, vagy csak órák, napok múlva feketedik. Rendszertani helyzete vitatott: egyes mikológusok faji rangra emelik, mások a C. melanoxeros változatának tartják. • ELŐFORDULÁS Savanyú talajú lomberdők (főleg bükkösök) csupasz talaján nő. Ritka, bizonytalan el-terjedésű gomba. • HASONLÓ FAJOK A C. melanoxeros termőteste megnyúlt trombita alakú, termőrétege szürkés-rózsás színű, gyengén fejlett ráncokból áll; húsa feketedik. A Gomphus clavatus (lent) termete hasonló.

TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő, csupasz talajú bükkösökben.

TERMŐTEST 0 3.5-10 cm t 2 - 7 cm ALAP <-> 2 - 7 cm Spóraszín h a l v a n Y 5 á r B a Érték

GOMPHACEAE Fai Gomphus clavatus Idény nyár-ősz

DISZNÓFÜLGOMBA Zápfog vagy pörgettyű alakú gomba, hosszmetszetben csaknem háromszögű. Felszíne gyakran tölcsérszerűen bemélyed, sima, csupasz, okkersárga, okkerbarna színű. Széle szabálytalanul hullámos. Ráncos

• termőrétege lilás hússzínű. Elvékonyodó tönkje alul fehéren filces. Vastag húsa fehéres vagy vizesen márványozott. • ELOFORDULAS termoreteg V

Fenyvesekben és elegyes erdőkben, luc és bükk alatt nő. Hegyvidéki faj, az Alpok vidékén elterjedt, máshol ritka. • HASONLO FAJOK A Cantharellus fajok kisebbek, trombita alakúak. Alakja és ritkasága miatt más gombával • nem téveszthető össze.

TERMŐHELY Egyenként terem vagy néhány példány összenő elegyes- vagy fenyőerdők meszes talaján.

nagy, zápfog alakú

CSILLAG ALAKÚ ÉS RÁCSOS GOMBÁK

Család CLATHRACEAE Fa' Clathrus archeri nyár-ősz

Ezek a fajok a zárt termőtestű gombák közé tartoznak, mert spóratermő szövetük, a gleba

a termőtest belsejében fejlődik ki. A két Clathrus faj (lent és 280. old.) rokonságban áll a

szömöresögökkel (246-247. old.). A többi faj, a csillaggombák termőteste csillag alakban felhasad,

ennek közepén ül a gömbölyű termőrész. " S

rács alakú termőtest

csillag alakú termőtest

BOSZORKÁNYTOJÁS 0 2 , 5 - 4 cm KAROK 1 5 - 1 0 cm Spóraszín zöldesbama Érték

TINTAHALGOMBA A gomba spórái a terjesztésüket segítő rova-rokat vonzó, bűzös nyálkában termelődnek. Termőteste jellegzetes: a szürkés vagy halvány rózsaszínű boszorkánytojásból a külső burok felrepedése után 4 vagy 8 élénkvörös kar fejlődik ki. A spórák a karok belső oldalán fejlődnek. A Clathraceae fajokat alakjuk és pirosas vagy fehéres színük jellemzi. • ELOFORDULAS Erdei avarban, fűrészporon vagy faforgácson nő; erdőkben, parkokban és mulcsozott virágágyásokban terem. Ausztráliából vagy Új-Zélandból hurcolták be Európába, ahol már jól meghonosodott. • HASONLÓ FAJOK Az észak-amerikai Pseudocolus fusiformismk csak 3 vagy 4 karja van. Az Aseroe fajok, pl. a Japánban honos A. coccinea alapja tönkszerű. •EGYÉB NEVEK Anthurus a., A. aseroeformis.

a boszorkány-tojást gomba-fonalak rögzítik f

a karok tőben találkoznak

a karok szélesen ki-tárulnak

T E R M Ő H E L Y Csoportosan, néha tömegesen nő.

a gyorsan szétváló karok csúcsa kezdetben összenőtt

a karok szerkezete

karok

3-6 cm magas, sárgásszürke

vagy halvány-rózsaszín

boszorkány-tojás •-

SCLERODERMATACEAE Astraeus hygrometricus l d é n * egész év

M é r e l TERMŐTEST 0 5 - 9 cm TERMŐRÉSZ 0 1.5-3 cm Spéraszfn b a m a Érték

Család GEASTERACEAE Geaslrum triplex

REPEDÉSES CSILLAGGOMBA E fémszagú faj kerekded, vörösbarna éretlen termőtestének külső burka megérve csillag alakban felhasad és láthatóvá válik a belső burok védte, gömbölyded, szürkésbarna termőrész. Amikor már levált a micéliumról, száraz időben lebenyei a gömb alakú termőrészre csukód-nak, nedvesség hatására kiterülnek. Spóráit az eső mossa ki a központi nyíláson keresztül. • ELŐFORDULÁS Gyökérkapcsolt gomba, főként száraz, ritkás erdőkben nő. Kozmopolita, de a hideg mérsékelt övi és a sarkköri területeken nem él meg. • HASONLÓ FAJOK A Geastrum fajok (lent, 279-280. old.) mikrosz-kópos tulajdonságokban különböznek, pl. spóratartó kamráikban rugalmas fonalak vannak. •EGYÉB NEVEK Geastrum hygrometricum.

fehéren pikkelyes, szürke vagy vörös-barna lebenyek

a külső burok 6-15 lebenyre hasad

szívós burok • a spórák nedves

időben egy nyíláson keresztül távoznak

a termőrész felszíne érdes

T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban nő; kedveli a homokos talajt.

Érték

a külső burok hátra hajolva, csillag alakban felnyílik

répa- vagy hagyma alakú, éretlen termőtest

a termőtest belseje sima

TERMŐHELY Csoportosan vagy gyűrűben nő, humuszos talajon.

HÁRMAS CSILLAGGOMBA Az egyik legelterjedtebb Geastrum faj. Viszonylag nagy termetű, húsos gomba. Répa vagy hagyma alakú termőteste éretten felhasad, központi termőrésze körül a burok két rétegben - egy gallérszerű belső és egy csillag alakban szétnyílt külső - marad meg. A termőrész belsejében termelődő spórákat az esővíz a tetején levő nyíláson keresztül mossa ki. • ELŐFORDULÁS Erdőkben, parkokban és kertekben nő. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj az északi mérsékelt öv melegebb területein; majdnem kozmopolita. • HASONLÓ FAJOK A Trichaster melanocephalus termőrésze csupasz, nem védi burok. A Myriostoma coliforme termőrészéből számos lyukon keresztül távoznak a spórák.

gömbölyded, szürkés-barna burokkal termőrész

• barna vagy rózsásbarna, szárazon papírszerű gallér

finoman szálas peremű, kör alakú nyílás

Család GEASTERACEAE Faj Geastrum fimbriatum Idény

KÖZÖNSÉGES CSILLAGGOMBA Gömbölyű, sárgásbarna vagy világosbarna termőteste éretten felnyílik, külső burka 7-11 karéjra hasad és csillag alakban ki-terül. A spóratermő szövet a gömbölyű, vi- j lágosszürke vagy szürkésbarna belső bu-rokkal körülvett termőrészben van a gomba közepén. A spórák a belső burok összehúzódására pillás szélű nyíláson keresztül távoznak, ha esőcsepp hullik a termőrészre. • ELŐFORDULÁS Meszes talajon, avarban nő, lombos fák és fenyők alatt. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben. • HASONLÓ FAJOK A G. triplex (Ili. old.) többnyire hasonló helyeken nő: külső burka csillag alakban fel-nyílik és központi termőrészét gallér keretezi. A G. rufescens rózsás árnyalatú, központi termőrészén szárazon nyél alakul ki. • EGYÉB NEVEK Geastrum sessile, gyakori/erdei csillaggomba.

halványszürke vagy szürkésbarna termőrész

• a külső burok 7-11 karéjra hasad

a termőrész akkor engedi ki a spórákat, ha az egy

esőcsepptől összehúzódik

sárgásbarna vagy világos-barna külső burok

T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban vagy boszorkánykörben nő.

M é r e t TERMŐTEST 0 3 - 6 cm TERMŐRÉSZ 0 1 -2 .5 cm Spóraszín c s o k o | á d é b a r n a Érték

GEASTRACEAE Fa' Geastrum schmidelii Idény ősz

FÉSŰS CSILLAGGOMBA E fajt termőhelye - nyílt, füves helyeken nő - és mérete jellemzi, valamint külső burkának felhasadása után központi, gömbölyű termőrésze, melynek csőrszerű, barázdált felszínű nyílása van. Az éretlen, barna termőtest közel gömb alakú, felszínére többnyire homok és törmelék tapad. A húsos külső burok 5 -8 karéjra hasad, papírszerűvé érik. A kerekded termőrész szürkésbarna. • ELŐFORDULÁS Meszes, homokos talajú mezőkön és nyílt erdő részekben nő. Európa-szerte elterjedt és Ázsia szomszédos részein. • HASONLÓ FAJOK A G. elegáns termőrésze nyél nélküli. A fenyők alatt növő G. pectinatum nagyobb, termőrészének burka szemcsés és feltűnő nyele van. • EGYÉB NEVEK G. nanum.

a karéjok a termő-test alá hajlanak

csőrszerű, sötétbarna, barázdált felületű nyílás

T E R M Ő H E L Y Gyűrűben nő vagy néhány gomba terem együtt.

a fiatalon lisztes, később sima felszínű központi rész tartalmazza a spórákat

- fiatalon húsos, éretten papír-szerű karéjok

szaraznn a termoreszt 1-2 mm magas nyel emelt fel

a termoresz

a külső burok 5-8 karéjra hasad

Család GEASTRACEAE Geastrum striatum l d é n " ősz

M é r e l TERMŐTEST 0 3 - 6 , 5 cm TERMŐRÉSZ 0 1 -2 .5 cm Spóraszín c s o k o l á d é b a m a Érték

GALLÉROS CSILLAGGOMBA Mint minden csillaggomba, e faj külső burka is csillag alakban felhasad és látni engedi gömbölyded, központi termőrészét, melynek felülete szürkésfehér, finoman szemcsés, rövid nyélen ül és perem övezi. Az éretlen termőtest majdnem gömbölyű vagy hagyma alakú, talaj és törmelék szemcsék tapadnak a felszínére Felnyílás után a húsos karéjok gyorsan papírszerűvé válnak. • ELŐFORDULÁS Termékeny talajon nő, általában fenyők alatt kertekben és parkokban; vegyes-vagy fenyőerdőkben is megtalálható. Európa-szerte elterjedt.

-sr^TT^.*. gallérszerű perem i termőrész alatt

kerekded, halványszürke termőrész

6-9 csúcsos

karéj

T E R M Ő H E L Y Sorban vagy gyűrűben nő vagy néhány gomba terem az avarban.

barázdált, csőrszerű, sötétbarna nyílás

Család CLATHRACEAE Faj Clathrus ruber l d é " y egész év

PIROS KOSÁRGOMBA A gomba termőteste éretten piros színű, kerekded rácsot alkot. Fehér vagy sárgás színű boszorkány-tojásból alakul ki. A rács belső oldalán található a zöldesbarna, rovarokat vonzó, bűzös szagú spóratermő réteg. • ELŐFORDULÁS Avaron vagy fatörmeléken nő, parkokban és kertekben; kedveli a meleget. Elterjedése szórványos, főként a Földközi-tenger környékén fordul elő. • HASONLÓ FAJOK Kb. 17 szerkezetű Clathrus faj ismert, melyek főként trópusi elterjedésűek. Egyesek _ -jggfc. élénkvörös, mások fehér ^ á Ű a B B m t ^ színűek. • EGYÉB NEVEK Clathrus cancellatus.

\ I l / / Á f f /I

a boszor-kánytojás burkának maradványa

T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban vagy tömegesen nő.

sargas -vagy fehér színű, 3-6 cm magas boszorkánytojás

a rács belső felszínét nyálkás termőréteg

élénk-vörös J-rács

FÜL- VAGY AGYSZERŰ, KOCSONYÁS GOMBÁK

agyszeru - termőtest

E fajok többségére jellemző, hogy kocsonyás húsuk száraz időben kiszárad, de nedvesség

hatására újra vizet vesz fel és kibocsájtja spóráit. Alakjuk az agy szerű, egész felületükön

spóratermő szövettel fedett fajoktól a csüngő, fülszerű gombákig terjed, melyek termőrétege

a belső oldalon található és lefelé tekint. • fülszerű

termőtest

Család AURICULARIACEAE F a i Auricularia auricula-jttdae l d é n y egész év

JÚDÁSFÜLGOMBA Jellegzetesen fül alakú gomba. Fiatalon kocsonyás és sima felületű, éretten megkeményedik, redőssé válik és kiszárad. Külső, cserszínű felszínét pelyhes szőrök fedik, míg belső, spóratermő felszíne inkább szürke színű, ráncos és redős. Ehető gomba, Kínában gyógyszerként is fogyasztják. • ELŐFORDULÁS Lombos fákon nő, főleg bodzán, nedves erdőkben. Az északi mérsékelt öv melegebb területein széles körben elterjedt faj. • HASONLÓ FAJOK Az A. polytricha hasonló színű vagy sötétebb, felső oldala bársonyos. Főként a trópusokon terjedt el.

cserszínű, feltűnően fül alakú termőtest

a hús keményre szárad

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy emeletes sorokban nő.

lefelé tekintő, ráncos és redőzött spóra-termőfelszín

a termőtest idővel ráncosodik és kiszárad

a termőtest szorosan tapad a fakéregre

pelyhesen szőrös külső felszín

&

Család T R E M E L L A C E A E Fa' Tremella mesenterial l d é r , y ősz vége- té l

ki-száradt, törékeny hús

a termőtest szárazon sötét narancssárga

T E R M Ő H E L Y A tekervényes ter-mőtestek kis csoportokban nőnek.

ARANYOS REZGŐGOMBA A gomba feltűnő, majdnem áttetsző, sárga színű termőtestét könnyű felfedezni. Hosszas esőzések hatására kifehéredhet, de ritkán valódi albínó változata is előfordul. Száraz időjárásban a termőtest össze-zsugorodik, de nedvesség hatására gyorsan vizet vesz fel. Bár eléggé ízetlen, levesnek elkészítve mégis fogyasztják. • ELŐFORDULÁS Corticiaceae fajok élősködője; lombos fák ágain nő, gyakran található rőzserakásokon.

a termőtest puha, ernyedt lebenyekből áll

- hosszan tartó nedves idő kifakítja a termőtestet

a spórák a teljes felszínen teremnek

Méret ÖSSZENŐTT TERMŐTESTEK 1 - 6 c m t 0 , 5 - 4 c Spóraszín fehér Érték

Család T R E M E L L A C E A E Faj Tremella foliaceae Idény ősz- té l

FODROS REZGŐGOMBA Kocsonyás, bama termőteste lapos, fodros lebenyekre tagolódik; tönkje nincs, közvetlenül a fakéregre tapad. Szárazon színe sötétebbre válik. Spórái a termőtest teljes felszínén termelődnek. • ELŐFORDULÁS Stereum és Corticiaceae fajok parazitája, lombos fákon nő, de fenyőkön is előfordul parkokban és erdőkben. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. • HASONLÓ FAJOK Ascotremella faginea (283. old.) és a Neobulgaria pura (271. old.) redős alakja hasonlít erre a fajra; bíbor árnyalatukban és jobban lekerekített, agyszerű lebenyeikben térnek el.

barna, kocsonyás hús

fekete törekeny termotest

a termotest

fényes barna, fiatal példány

• nedvesség hatására visszaáll a ki-száradt példány eredeti alakja T E R M Ő H E L Y Egyenként terem

vagy néhány gomba nő együtt.

Család EXIDIACEAE Exidia glandulosa l d é R y késő ősz-tél

• az érett példányok sokkal redősebbek és ráncosabbak

• a kiszáradt példány nedvességre vizet vesz fel

KORMOS MIRIGYGOMBA Ez a gomba úgy néz ki, mint egy kátránycsepp. Termőteste aránylag merev, kevésbé kocsonyás tapintású, mint a Tremella mesenterial (282. old.). Agyszerűen tekervényes felszíne számos lebenyből áll, idővel egyre barázdáltabb és ráncosabb a felszíne. Mint minden kocsonyás gomba, termőteste kiszáradhat majd újra vizet vehet fel. • ELŐFORDULÁS Erdőkben található korhadó lombos fákon. Széles körben elterjedt, a fekete felszínt gyakori faj az északi mérsékelt övben. számos redő • HASONLÓ FAJOK Az E. truncata szintén szabdalja gyakori, lombos fákon, főként tölgyön élő faj. Termőteste kerekdedebb, külső felszíne molyhos, termőrétege szemcsés. • EGYÉB NEVEK Tremella plana!faginea.

a spóratermő réteg az egész felszínt befedi

T E R M Ő H E L Y A termőtestek egymás mellett találhatók.

a terjedő termőtestek összenőhetnek

ÖSSZENŐTT TERMŐTESTEK <-+ 2 - 1 0 cm | 0 ,5 -1 ,5 cm Spóraszín fchér

Család LEOTIACEAE Faj Ascotremella faginea Idény nyár-ősz

BÜKK-ÁLREZGŐGOMBA A gomba 10 cm átmérőt is elérő, nagy, fényes, bíborszínű, kocsonyás csoportjai gyakran láthatók. Termőteste kocsonyás, szabálytalan alakú foltokból áll, melyek összhatása agyvelőszerű. Az aljzathoz tönkszerű képződménnyel tapad. Úgy néz ki, mint egy kocsonyás-gomba, de mikroszkóp alatt láthatók spóratermő aszkuszai (10-11. old.), mivel a tömlős-gombák közé tartozik. • ELŐFORDULÁS Jellegzetesen korhadó bükkön nő, de más lombos fákon is megtalálható. Szórványosan elterjedt és helyenként gyakori E-Amerika ÉK-i és Európa nagy részén.

a termőtest kocsonyás állagú •—

agy szerű, szabálytalan alakú termőtest

T E R M Ő H E L Y Egyenként nő vagy néhány gomba terem korhadó lombos fák ágán és tuskóin.

szennyes bíbor-színű termőtestek

a spórák a termőtest egész felszínén • termelődnek

SPÓRATÁBLÁZAT

A spórák színe, alakja, felszínük szerkezete és mérete igen változatos;

a fajok pontos meghatározásához gyakran nélkülözhetetlen ismeretük. A fajok ismertetésében szerepel a spóraszín is; az alábbi táblázat a spórák alakját és

méretét adja meg. A spórák nagysága 2-500 µm között változik; a táblázatban átlagos értékek szerepelnek. Méretük és alakjuk megállapításához mikroszkóp (1. 17. old.) szükséges. A táblázatban a 0 jel átmérőt jelent.

FAJ MÉRET µ!!! ALAK

Agaricus arvensis 7x5 széles elliptikus Agaricus augusius 8,5x5 elliptikus Agaricus bernardii 6,5x5,5 széles elliptikus Agaricus hisporus 6x5 széles elliptikus Agaricus bitorquis 6,5x4,5 széles elliptikus Agaricus californicus 5,5x4,5 elliptikus Agaricus campester 8x4,5 elliptikus Agaricus hondensis 5x3,5 elliptikus Agaricus porphyrizon 5x3,5 elliptikus Agaricus praeclaresquamosu 5,5x3,5 széles elliptikus Agaricus sylvaticus 5,5x3,5 széles elliptikus Agaricus sylvicola 7x4,5 elliptikus Agaricus xanthoderma 6x4 elliptikus Agrocybe cylindracea 10x5,5 elliptikus, pórussal Agrocybe pediades 12x8 elliptikus, pórussal Agrocybe praecox 9x5,5 elliptikus, pórussal Albatrellus ovinus 4x3,5 gömbölyű, amiloid Aleuria aurantia 17,5x9 elliptikus, hálózatos,

2 olajcseppel Aleurodiscus amorphus 28x23 gömbölyű, tüskés Amanita caesarea 10x7 széles elliptikus Amanita citrina 9x8 gömbölyű, amiloid Amanita crocea 100 gömbölyű Amanita fúlva 110 gömbölyű Amanita gemmata 10x7,5 széles elliptikus Amanita muscaria és A. m. var.formosa

9x6,5 elliptikus

Amanita pantherina 11x7,5 széles elliptikus Amanita phalloides 8,5x7 gömbölyű-széles elliptikus,

amiloid Amanita porphyria 9 0 gömbölyű, amiloid Amanita rubescens 8,5x6,5 széles elliptikus, amiloid Amanita solitaria 9,5x11-6,5-7,5 elliptikus Amanita spissa 9,5x7,5 gömbölyű, amiloid Amanita vaginata 110 gömbölyű Amanita virosa 7 , 5 0 gömbölyű, amiloid Armillaria cepistipes 8,5x5,5 széles elliptikus Armillaria mellea 8,5x5,5 széles elliptikus Armillaria tabescens 8x6 széles elliptikus Ascocoryne cylichnium 24x5 keskeny elliptikus,

5-7 válaszfallal Ascocoryne sarcoides 14x4. keskeny elliptikus Ascotremella faginea 8x4 elliptikus, finoman barázdált Asterophora parasitica 5,5x3,5 széles elliptikus Astraeus hygrometricus 9 0 gömbölyű, tüskés Auricularia auricula-judae 14x5,5 kolbász alakú Auricularia mesenterica 16,5x6 széles kolbász alakú Auriscalpium vulgare 5x4 tojásdad, apró tüskés Baeospora myosura 3,5x1,5 elliptikus Bankéra fuligineoalba 5x3 tojásdad, tüskés Bispora citrina 12x4 elliptikus, 0-1 válaszfallal Bjerkandera adusta 5x3 elliptikus Boletinus cavipes 7-10,5x3-4 orsó alakú Boletus aereus 15,5x5,5 orsó alakú Agaricus arvensis 7x5 széles elliptikus Agaricus augustus 8,5x5 elliptikus

FAJ MÉRET µM ALAK

Agaricus bernardii 6,5x5,5 széles elliptikus Agaricus bisporus 6x5 széles elliptikus Agaricus bitorquis 6,5x4,5 széles elliptikus Agaricus californicus 5,5x4,5 elliptikus Agaricus campester 8x4,5 elliptikus Agaricus hondensis 5x3,5 elliptikus Agaricus porphyrizon 5x3,5 elliptikus Agaricus praeclaresquamosu 5,5x3,5 széles elliptikus Agaricus sylvaticus 5,5x3,5 széles elliptikus Agaricus sylvicola 7x4,5 elliptikus Agaricus xanthoderma 6x4 elliptikus Agrocybe cylindracea 10x5,5 elliptikus, pórussal Agrocybe pediades 12x8 elliptikus, pórussal Agrocybe praecox 9x5,5 elliptikus, pórussal Albatrellus ovinus 4x3,5 gömbölyű, amiloid Aleuria aurantia 17,5x9 elliptikus, hálózatos,

2 olajcseppel Aleurodiscus amorphus 28x23 gömbölyű, tüskés Amanita caesarea 10x7 széles elliptikus Amanita citrina 9x8 gömbölyű, amiloid Amanita crocea 100 gömbölyű Amanita fúlva 110 gömbölyű Amanita gemmata 10x7,5 széles elliptikus Amanita muscaria és A.m. var. formosa

9x6,5 elliptikus

Amanita pantherina 11x7,5 széles elliptikus •Amanita phalloides 8,5x7 gömbölyű-széles elliptikus,

amiloid Amanita porphyria 9 0 gömbölyű, amiloid Amanita rubescens 8,5x6,5 széles elliptikus, amiloid Amanita solitaria 9,5x11-6,5-7,5 elliptikus Amanita spissa 9,5x7,5 gömbölyű, amiloid Amanita vaginata 1 1 0 gömbölyű Amanita virosa 7 , 5 0 gömbölyű, amiloid Armillaria cepistipes 8,5x5,5 széles elliptikus Armillaria mellea 8,5x5,5 széles elliptikus Armillaria tabescens 8x6 széles elliptikus Ascocoryne cylichnium 24x5 keskeny elliptikus,

5-7 válaszfallal Ascocoryne sarcoides 14x4 keskeny elliptikus Ascotremella faginea 8x4 elliptikus, finoman barázdált Asterophora parasitica 5,5x3,5 széles elliptikus Astraeus hygrometricus 9 0 gömbölyű, tüskés Auricularia auricula-judae 14x5,5 kolbász alakú Auricularia mesenterica 16,5x6 széles kolbász alakú Auriscalpium vulgare 5x4 tojásdad, apró tüskés Baeospora myosura 3,5x1,5 elliptikus Bankéra fuligineoalba 5x3 tojásdad, tüskés Bispora citrina 12x4 elliptikus, 0-1 válaszfallal Bjerkandera adusta 5x3 elliptikus Boletinus cavipes 7-10,5x3-4 orsó alakú Boletus aereus 15,5x5,5 orsó alakú Boletus appendicular 14,5x4,5 orsó alakú Boletus bicolor 10x4,5 közel orsó alakú Boletus calopus 14x5,5 orsó alakú Boletus edutis 15,5x5,5 orsó alakú

FAJ [MÉRET µ<!! ALAK

Boletus fechtneri 11-15x5-6 orsó alakú-elliptikus Boletus luridiformis 15x5 orsó alakú Boletus lurídus 13x6 közel orsó alakú Boletus pinophilus 17x5 orsó alakú Boletus porosporus 13x5 orsó alakú, némelyek

pórussal és csonkák lehetnek Boletus pulverulentus 13x5 orsó alakú Boletus reticulatus 15x5 orsó alakú Boletus rhodoxanthus 10-16x4-5,5 elliptikus Boletus satanas 13x6 közel orsó alakú Boletus splendidus 13x6 orsó alakú Bovista plumbea 5,5x5 gömbölyű, hosszú

nyúlvánnyal, szemölcsös Bulgaria inquinans 12,5x6,5 vese alakú, az aszkuszokban

felül 4 bama, alul 4 (valamivel kisebb) áttetsző spórával

Calocera viscosa 11,5x4 görbe, lekerekített végű Calocybe carnea 5,5x3 tojás alakú * Calocybe gambosa 5,5x3,5 tojás alakú Calocybe ionides 6x3 tojás alakú Calvatia excipuliformis 5 0 gömbölyded, szemölcsös Calvatia utriformis 4 , 5 0 gömbölyded, majdnem sima Camarophyllus pratensis 6x4,5 gömbölyded-elliptikus vagy

csepp alakú Camarophyllus virgineus 8x5 keskeny elliptikus Cantharellus cibarius • 8,5x5 elliptikus Cantharellus cinereus 7-12x5-8 elliptikus Cantharellus ianthinoxanthu. 9-12x5-7,5 elliptikus Cantharellus lutescens 10,5x7 széles elliptikus Cantharellus subalbidus 8x5 elliptikus Cantharellus tubaeformis 10x8 elliptikus Chalciporus piperatus 9,5x4,5 hosszúkás Chlorociboria aeruginascens 7,5x2 orsó alakú Chlorophyllum molybdites 11x7,5 tojás alakú-elliptikus.

pórussal Chondrostereum purpureum 7,5x3 elliptikus Chroogomphus rutilus 19x6,5 orsó alakú Clathrus archeri 6,5x3 vékony hengeres Clathrus ruber 5x2,5 elliptikus-hengeres Clavaria vermicularis 7x4,5 tojásdad Clavariadelphus pistillaris 13,5xx8 széles elliptikus Clavulina eristata 9x7,5 széles elliptikus Clavulinopsis corniculata 6 0 gömbölyű Clavulinopsis helvola 6,5x5 gömbölyű-széles elliptikus,

hosszú szemölcsökkel, szabálytalan körvonallal

Clitocybe claviceps 8x4,5 elliptikus Clitocybe dealbata 5x3 csepp-alakú Clitocybe geotropa 8x6 csepp-alakú Clitocybe gibba 7x4,5 csepp-alakú Clitocybe metachroa 7x4,5 elliptikus Clitocybe odora 7x4,5 elliptikus ClitopilUs prunulus 10,5x5 tojás alakú-elliptikus,

hosszában bordázott Collybia butyracea 7x3,5 hosszúkás-elliptikus Collybia confluens 8x3,5 tojás alakú Collybia dryophila 5,5x2,5 tojás alakú-elliptikus Collybia fusipes 5x3,5 széles tojásdad Collybia maculata 5x4,5 gömbölyded Collybia marasmioides 7x3,5 elliptikus Collybia peronata 7,5x3,5 elliptikus Coltricia perennis 7x4,5 elliptikus Coniophora puteana 13x7 elliptikus Conocybe arrhenii 8x4,5 elliptikus, pórussal Conocybe lactea 12,5x8 elliptikus, pórussal Coprinus atramentarius 9x6 elliptikus, pórussal Coprinus comatus 12x8 elliptikus, pórussal

FAJ MÉRET NM ALAK

Coprinus disseminatus 8,5x4,5 elliptikus, pórussal Coprinus micaceus 8,5x6x4,5 lapos elliptikus, csonka

pórussal Coprinus niveus 15x10,5x8 lapos elliptikus, kissé

hatszögű, pórussal Coprinus picaceus 16x11,5x9,5 lapos elliptikus, pórussal Coprinus plicatilis 12x9x5 lapos, szív alakú, pórussal Cordyceps militaris 4,5x1,5 nagyon hosszú, hengeres,

szétesik Cordyceps ophioglossoides 4x2 nagyon hosszú, hengeres,

szétesik Cortinarius alboviolaceus 8,5x5,5 elliptikus, ráncos Cortinarius anserinus 10x6,5 citrom alakú, ráncos Cortinarius armillatus 10,5x6,5 mandula lakú, ráncos Cortinarius aurantioturbinatus 14x8,5 citrom alakú, ráncos Cortinarius bolaris 6,5x4 gömbölyded, ráncos Cortinarius caerulescens 10x5,5 elliptikus, ráncos Cortinarius calochrous 10x6 elliptikus, ráncos Cortinarius cinnamomeus 7,5x4,5 mandula alakú, ráncos Cortinarius mucosus 12,5x6,5 keskeny citrom alakú, ráncos Cortinarius orellanus 10,5x6 elliptikus, ráncos Cortinarius paleaceus 8,5x5,5 elliptikus, ráncos Cortinarius pholideus 7,5x5,5 gömbölyded, ráncos Cortinarius rubellus 10x7,5 gömbölyded-széles

elliptikus, ráncos Cortinarius rufoolivaceus 13x7,5 mandula- vagy citrom

alakú, ráncos Cortinarius semisanguineus 7x4,5 elliptikus-citrom

alakú, ráncos Cortinarius sodagnitus 11x6 elliptikus-mandula

alakú, ráncos Cortinarius splendens 9,5x5,5 mandula lakú, ráncos Cortinarius torvus 9,5x6 széles elliptikus-tojásdad,

ráncos Cortinarius triumphans 12x6,5 mandula alakú, ráncos Cortinarius violaceus 12,5x8 gömbölyded-mandula

alakú, ráncos Craterellus cornucopioides 13x8 széles elliptikus. Creolophus cirrhatus 4x3 gömbölyded, amiloid,

a hifák nem amiloidok Crepidotus calolepis 7-10x5-6 széles elliptikus Crepidotus mollis 9x6 tojás alakú Crepidotus variabilis 6,5x3 hosszúkás elliptikus,

szemölcsös Crinipellus scabella 7,5x5 széles elliptikus Crucibulum crucibuliforme 8x4,5 hosszúkás elliptikus Cyathus striatus 17x10 hosszúkás elliptikus Cystoderma amianthinum 6x3 tojás alakú, amiloid Cystoderma carcharias 5x4 gömbölyded, amiloid Cystoderma terrei 4,5x2,5 elliptikus Daedalea quercina 6,5x3 elliptikus Daedaleopsis confragosa 7,5x2,5 hengeres, görbe Daldinia concentrica 14,5x7 elliptikus-orsó alakú, egyik

oldala lapított Disciotis venosa 22x13,5 széles elliptikus Dumontinia tuberosa 15x7,5 elliptikus Elaphomyces granulatus 3 0 0 gömbölyded, tüskés Entoloma abortivum 9x5 elliptikus, szögletes Entoloma cetratum 12x8 sokszögű, csomós Entoloma clypeatum 10x9,5 sokszögű Entoloma conferendum 10x9 kereszt alakú, szögletes Entoloma incanum 12,5x8,5 szögletes Entoloma nitidum 8x7 szögletes Entoloma porphyrophaeum 11x7,5 szögletes Entoloma rhodopolium 8,5x7,5 sokszögű Entoloma sericeum 9x8 szögletes Entoloma serrulatum 10,5x7,5 szögletes Entoloma sinuatum 10x9 szögletes

FAJ

Exidia glandulosa

MÉRET MM

13x4

| ALAK

kolbász alakú Fistulina hepatica 5,5x4 gömbölyded Flammulina velutipes 8,5x4 elliptikus-hengeres Floccularia rickenii 3,5-5x3-4,5 rövid elliptikus-gömbölyded Fomes fomentarius 17x6 hengeres Fomitopsis pinicola 7,5x4 keskeny elliptikus Galerina calyptrata 11x6 széles orsó alakú,

szemölcsös, külső fala leválik

Galerina marginata 12x6 mandula alakú, ráncos, külsc fala leválik

Ganoderma applanatum 7,5x5 elliptikus, csonka, szemölcsös

Ganoderma lucidum 10x7 elliptikus, csonka, szemölcsös

Ganoderma pfeifferi 10x7,5 elliptikus, csonka, szemölcsös

Geastrum fimbriatum 3 ,50 gömbölyded, szemölcsös Geastrum schmidelii 5 ,20 gömbölyded, szemölcsös Geastrum striatum 4 , 5 0 gömbölyded, szemölcsös Geastrum triplex 4 0 gömbölyded, tompa tüskés Geoglossum fallax 75x6 hengeres, 0-7 válaszfallal Geopora arenicola 25x15 elliptikus, 1-2 olajcseppel Gloeophyllum odoratum 8,5x4 hengeres Gomphidius glutinosus 19x5,5 közel orsó alakú Gomphidius roseus 19x5,5 közel orsó alakú Gomphus clavatus 10-12x4-5 tojásdad Grifola frondosa 5,5x4 széles elliptikus, majdnem

gömbölyű Gymnopilus penetrans 7,5x4,5 elliptikus, ráncos Gymnopilus spectabilis 9x5,5 elliptikus, ráncos Gyromitra esculenta 20x10 elliptikus Gyromitra infula 22x8,5 keskeny elliptikus Gyroporus castaneus 9,5x5,5 elliptikus Gyroporus cyanescens 10x5 elliptikus Hapalopilus rutilans 5x2,5 elliptikus Hebeloma crustuliniforme 11x6 mandula alakú, ráncos Hebeloma mesophaeum 9x5,5 elliptikus, finoman ráncos Hebeloma radicosum 9x5,5 mandula alakú, ráncos Helvetia crispa 20x12 elliptikus Helvetia lacunosa 19x12 elliptikus Hericium coralloides 4x3 tojásdad, amiloid Heterobasidion annosum 4,5x3,5 széles elliptikus-

gömbölyded, szemölcsös Hydnellum peckii 5,5x4 tojásdad, szemölcsös Hydnum repandum 7x6 tojásdad Hydnum umbilicatum 8,5x7 gömbölyded Hygrocybe calyptraeformis 7,5x5 széles elliptikus Hygrocybe chlorophana 8,5x5 tojásdad-elliptikus Hygrocybe coccinea 9x5 elliptikus-mandula alakú Hygrocybe conica (4 spórás) 9,5x6 elliptikus vagy mandula

(2 spórás) 10,5x7 alakú-bab alakú Hygrocybe miniata 7,5x5,5 általában körte alakú Hygrocybe psittacina 8,5x5,5 hosszúkás-elliptikus Hygrocybe punica 9,5x5 hosszúkás-elliptikus Hygrophoropsis aurantiaca 6,5x4 hosszúkás-elliptikus Hygrophorus eburneus 8,5x4,5 elliptikus Hygrophorus hypothejus 8x4,5 elliptikus Hymenochaete rubiginosa 5,5x3 hosszúkás-elliptikus Hypholoma capnoides 8x4,5 elliptikus, pórussal Hypholoma fascicular e 7x4,5 elliptikus, pórussal Hypholoma sublaterítium 7x4 elliptikus, pórussal Hypomyces hyalinus 19x5,5 orsó alakú, 2 válaszfalas,

szemölcsös Hypomyces lactifluorum 40x4,5 orsó alakú, 2 válaszfalas,

szemölcsös Hypoxylon fragiforme 13x6 elliptikus-orsó alakú, lapított Inocybe asterospora 10,5x8,5 csillag alakú, csomós

FAJ

Inocybe erubescens

MÉRET vm

12x6

ALAK

elliptikus-baba alakú Inocybe geophytla 9,5x5,5 elliptikus Inocybe goedeyi 10,5x6,5 mandula alakú Inocybe griseolilacina 9x5,5 mandula alakú Inocybe haemacta 9x5,5 elliptikus-mandula alakú Inocybe lacera 14x5,5 hengeres Inocybe rimosa 12x6 elliptikus-bab alakú Inonotus hispidus 8,5x7 széles elliptikus Inonotus radiatus 6x4,5 széles elliptikus Kuechneromyces mutabilis 7,5x5 elliptikus pórussal Laccaria amethystina 9 , 5 0 gömbölyű-gömbölyded,

tüskés Laccaria laccata 9x8 gömbölyű-gömbölyded,

tüskés Lacrymaria lacrymabunda 9,5x6 citrom alakú nagy pórussal,

szemölcsös Lactarius blennius 7,5x6 gömbölyded, szemölcsös.

erezett, amiloid Lactarius camphoratus 8x7 gömbölyded, tüskés-ráncos,

erezett, amiloid Lactarius controversus 7x5 gömbölyded, ráncos,

erezett, amiloid Lactarius delicious 8,5x7 gömbölyded, szemölcsös.

erezett, amiloid Lactarius deterrimus 9x7 gömbölyded, szemölcsös,

erezett, amiloid Lactarius fuliginosus 9 0 gömbölyű, hálózatos,

tarajos, amiloid Lactarius glyciosmus 8,5x7,5 gömbölyded, ráncos,

erezett, amiloid Lactarius helvus 8x6 gömbölyded, hálózatos.

erezett, amiloid Lactarius hepaticus 8x6,5 gömbölyded, hálózatos,

erezett, amiloid Lactarius hortensis 7x5,5 gömbölyded, hálózatos,

erezett, amiloid Lactarius lacunarum 7-9x6-6 gömbölyded, hálózatosan

erezett Lactarius mitissimus 9x7 gömbölyded, ráncos, amiloid Lactarius necator 7x6 gömbölyded, erezett, amiloid Lactarius paliidus 8x6,5 gömbölyded, ráncos,

erezett, amiloid Lactarius piperatus 8,5x6,5 gömbölyded, hálózatosan

szemölcsös, amiloid Lactarius quietus 8,5x7,5 gömbölyded, ráncos,

erezett, amiloid Lactarius rufus 9x6,5 széles elliptikus, hálózatos.

erezett, amiloid Lactarius sanguifluus 8,5x7 gömbölyded, szemölcsös,

erezett Lactarius subdulcis 7,5x6 gömbölyded, hálózatos,

erezett, amiloid Lactarius theijogallus 8,5x6,5 gömbölyded, ráncos.

erezett, amiloid Lactarius torminosus 8,5x7 gömbölyded, ráncos,

erezett, amiloid Lactarius triviális 9,5x8 gömbölyded, ráncos.

erezett, amiloid Lactarius vellereus 1,5x8,5 gömbölyded, hálózatosan

szemölcsös, amiloid Lactarius volemus 8 ,50 gömbölyded, hálózatos,

erezett, amiloid Laetiporus sulphureus 6x4 széles elliptikus Langermannia gigantea 4 , 5 0 gömbölyű, szemölcsös Leccinum nigrescens 15x6 majdnem orsó alakú Leccinum quercinum 13,5x4,5 majdnem orsó alakú Leccinum scabrum 17x5,5 majdnem orsó alakú Leccinum variicolor 14,5x5 majdnem orsó alakú

FAJ | |MÉRET µ!!! | ALAK

Leccinum versipelle 14,5x4,5 majdnem orsó alakú Leniinellus cochleatus 4,5x4 gömbölyded, tüskés Lentinellus ursinus 4x2,5 tojás alakú, tüskés, amiloid Lentinus tigrinus 7,5x3,5 hengeres Lenzites betulina 5,5x2,5 többé-kevésbé elliptikus Leotia lubríca 23x6 gömbölyded, néha görbe,

4-5 válaszfallal Lepiota aspera 8x3 elliptikus Lepiota brunneoincarnata 8x4,5 tojás alakú Lepiota castanea 11x4 puskagolyó alakú Lepiota clypeolaria 14x6 orsó alakú Lepiota eristata 7x3,5 puskagolyó alakú Lepiota ignivolvata 12x6 széles orsó alakú Lepiota oreadiformis 12,5x5 orsó alakú Lepista flaccida 3-4,50 gömbölyded, finoman tüskés Lepista irina 8x4,5 elliptikus, ráncos Lepista nebularis 7,5x4 elliptikus Lepista nuda 7,5x4,5 elliptikus, ráncos Lepista personata 7,5x5 elliptikus, ráncos Leucoagaricus leucothites 8,5x5,5 széles tojásdad-mandula Leucocoprinus badhamii 6,5x4,5 elliptikus-orsó alakú Leucocoprinus birnbaumii 8,5x6 mandula alakú, pórussal Leucopaxillus giganteus 7x4 csepp alakú Limacella guttata 5,5x4,5 gömbölyded Lycoperdon echinatum 4 , 5 0 gömbölyű, szemölcsös Lycoperdon perlatum 3 ,50 gömbölyű, szemölcsös Lycoperdon pyriforme 4 0 gömbölyű, majdnem sima Lyophyllum connatum 6x3,5 elliptikus Lyophyllum decastes 5 , 5 0 gömbölyű Lyophyllum palustre 7x4 elliptikus Macrocystidia cucumis 9x4,5 elliptikus Macrolepiota procera 15x10 elliptikus, pórussal Macrolepiota rhacodes 10x6,5 elliptikus, pórussal Macrotyphula fistulosa 13x6.5 elliptikus Marasmiellus ramealis 9x3 orsó alakú-elliptikus Marasmius alliaceus 9,5x7 széles elliptikus Marasmius androsaceus 8x4,5 elliptikus-csepp alakú Marasmius oreades 9x5,5 széles elliptikus Marasmius rotula 8x4 elliptikus-csepp alakú Megacollybia platyphylla 7,5x6,5 gömbölyded Melanoleuca cognata 9,5x6 elliptikus, finoman

tüskés, amiloid

FAJ MÉRET µm ALAK

Mycena pura 7x3,5 elliptikus Neobulgaria pura 9x4 elliptikus, hosszában csíkos Oligoporus rennyi 4x2,5 hosszúkás Omphalina umbellifera 8,5x6 gömbölyded-tojásdad Omphalotus oleafius 5,5x5 gömbölyded Otidea onotica 13x7 elliptikus, 2 olajcseppel Oudemansiella mucida 16x14 gömbölyded-gömbölyű,

vastag falú Oudemansiella radicata 13,5x10 széles elliptikus Paecilomyces farinosus 2,5x1,5 elliptikus Panaeolus fimipurtis 18x10 széles elliptikus pórussal Panaeolus foeniscei 13,5x8 citrom alakú, pórussal,

szemölcsös Panaeolus papilionaceus 16x9 citrom alakú pórussal Panellus serotinus 5x15 kolbász alakú Panellus stypticus 4,5x2 tojás alakú Paxillus atrotomentosus 5x4 széles elliptikus Paxillus involutus 9x5,5 elliptikus Peziza badia 18,5x8,5 elliptikus 2 olajcseppel Peziza succosa 20,5x11 elliptikus 2 olajcseppel,

szemölcsös Peziza vesiculosa 22x12 elliptikus, olajcsepp nélkül Phaeolepiola aurea 12x5 keskeny elliptikus Phaeolus schweinitzii 7x4 elliptikus Phallus duplicatus 4x2 elliptikus Phallus impudicus 5x2,5 elliptikus Phellinus igniarius 6x5 gömbölyded Phellodon niger 4x3 tojásdad, tüskés Phellodon tomentosus 4x3 tojásdad-gömbölyű, tüskés Pholiota alnieola 9,5x5 elliptikus pórussal Pholiota carbonaria 7x4,5 elliptikus pórussal Pholiota cerifera 9x5,5 elliptikus pórussal Pholiota gummosa 7,5x4 elliptikus pórussal Pholoita lenta 6,5x3,5 elliptikus pórussal Pholiota squarrosa 7x4 elliptikus pórussal Phylloporus pelletieri 12,5x4,5 elliptikus-orsó alakú Phyllotus porrigens 7x5 gömbölyded-széles elliptikus Piptoporus betulinus 6x2 kolbász alakú Pisolithus arrhisus 7-9 kerekded, vastag tüskés Pleurotus ostreatus 9,5x3,5 megnyúlt elliptikus Pleurotus cornucopiae 10x4,5 megnyúlt elliptikus Pleurotus eryngii 11x5 megnyúlt elliptikus

FAJ [MÉRET µ!« | ALAK

Ramaria botrytis 15x5,5 keskeny elliptikus, csíkos Ramaria sanguinea 10x4,5 keskeny elliptikus,

szemölcsös Ramaria stricta 9x4,5 elliptikus, szemölcsös Rickenella fibula 4,5x2,5 keskeny elliptikus Rickertella setipes 5x3 elliptikus Rozites caperatus 12,5x8 mandula alakú, ráncos Russula aeruginea 8x6 gömbölyded, szemölcsös.

erezett, amiloid Russula claroflava 8,5x7 gömbölyded, szemölcsös,

erezett, amiloid Russula cyanoxantha 8,5x7 gömbölyded, szemölcsös,

erezett, amiloid Russula delica 9,5x7,5 gömbölyded, ráncos, amiloid Russula emetica 9,5x8 gömbölyded, szemölcsös,

erezett, amiloid Russula fellea 8,5x6,5 gömbölyded, erezett, amiloid Russula foetens 8,5x8 gömbölyded, szemölcsös,

amiloid Russula fragilis 8,5x7 gömbölyded, hálózatos.

szemölcsös, amiloid Russula integrá 10,5x8,5 gömbölyded, tüskés, amiloid Russula mairei 7,5x6 gömbölyded, hálózatos,

szemölcsös, amiloid Russula nigricans 7x6,5 gömbölyded, hálózatos,

amiloid Russula ochroleuca 9x7,5 gömbölyded, részben

hálózatos, szemölcsös, amiloid

Russula paludosa 9,5x8 gömbölyded, szemölcsös, néhány összekapcsolódó érrel, amiloid

Russula puellaris 8x6 gömbölyded, szemölcsös-tüskés, amiloid

Russula rosea 8,5x7,5 gömbölyded, hálózatos, szemölcsös, amiloid

Russula sanguinaria 8,5x7,5 gömbölyded, tüskés, néhány összekapcsolódó érrel, amiloid

Russula sardonia 8x6,5 gömbölyded, szemölcsös-tarajos, erezett, amiloid

Russula turci 8x7 gömbölyded, szemölcsös-tarajos, erezett, amiloid

Russula undulata 8x6,5 gömbölyded, szemölcsös, részben hálózatos, amiloid

Russula vesca 7x5,5 gömbölyded, szemölcsös, amiloid

Russula vinosa 10x8 gömbölyded, tüskés, amiloid Russula virescens 8x6,5 gömbölyded, hálózatos,

szemölcsös, amiloid Russula xerampelina 9x8 gömbölyded, szemölcsös,

amiloid Rustroemia firma 17x5,5 keskeny elliptikus, 3-5

válaszfallal Sarcodon imbricatum 7,5x5 < gömbölyded, szemölcsös Sarcodon scabrosus 7,5x6 gömbölyded, durván

szemölcsös Sarcoscypha auslriaca 28x13 keskeny elliptikus Schizophyllum commune 5x2 hengeres vagy görbe Schizopora paradoxa 5,5x3,5 tojásdad Scleroderma citrinum 11,50 gömbölyű, tüskés, részben

hálózatos Scleroderma verrucosum 100 gömbölyű, tüskés Scutellina scutellata 19x12 elliptikus, szemölcsös Sepedonium chrysospermum 2 0 0 gömbölyű, szemölcsös Serpula lacrimans 12x7 elliptikus Sparassis crispa 7x45 elliptikus Spinellus fusiger 40x20 citrom alakú, változatos Spongiporus slipticus 3-5x1,5-2 elliptikus-hengeres, áttetsző

FAJ

Stereopsis humphreyi

MÉRET µM

7,5x4,5

ALAK

elliptikus-tojás alakú Stereum hirsutum 6x2,5 elliptikus-hengeres, amiloid Stereum rugosum 7,5x4 elliptikus-hengeres, amiloid Stereum subtomentosum 6x2,5 elliptikus-hengeres, amiloid Strobilomyces strobilaceus 11x10 gömbölyded, hálózatos Strobilurus esculentus 5x2 elliptikus Stropharia aurantiaca 14x7 elliptikus pórussal Stropharia caerulea 8,5x4,5 elliptikus, pórussal Stropharia coronilla 8,5x4,5 elliptikus, pórussal Stropharia rugosoannulata 11,5x8 elliptikus pórussal Stropharia semiglobata 18x9 elliptikus pórussal Stropharia squamosa 14x8 elliptikus pórussal Suillus bovinus 9x3,5 majdnem orsó alakú Suillus granulatus 9x3 majdnem orsó alakú Suillus grevillei 9,5x3,5 majdnem orsó alakú Suillus luteus 8,5x3,5 hosszúkás-orsó alakú Suillus plorans 9x4,5 elliptikus Suillus variegatus 9x3,5 majdnem orsó alakú Suillus viscidus 11,5x5 majdnem orsó alakú Syzygites megalocarpus 2 5 0 gömbölyű Tarzetta cupularis 20x13 keskeny elliptikus

2 olajcseppel Thelephora terrestris 9x7 tojásdad-elliptikus.

szemölcsös-tüskés Trametes gibbosa 5x2,5 hengeres-görbe Trametes hirsuta 6x2 hengeres Trametes versicolor 6,5x2 hengeres Tremella foliacea 9,5x8 tojásdad Tremella mesenterica 12,5x8,5 tojásdad Trichaptum abietinum 7,5x2,5 hengeres Trichoglossum hirsutum 12,5x7 hengeres, hegyes végű.

15 válaszfallal Tricholoma atrosquamosum 6,5x4 elliptikus Tricholoma aurantium 5,5x3,5 elliptikus Tricholoma caligatum 7x5 elliptikus Tricholoma equestre 7x4,5 elliptikus Tricholoma fulvum 6,5x4,5 széles elliptikus Tricholoma lascivum 7x4 elliptikus-majdnem

orsó alakú Tricholoma pardinum 10x6,5 széles elliptikus Tricholoma portentosum 6,5x4,5 elliptikus Tricholoma saponaceum 6x4 elliptikus Tricholoma scalpturatum 5x3 elliptikus Tricholoma sciodes 7x6 széles elliptikus Tricholoma sejunctum 5,5x4 elliptikus Tricholoma sulphureum 10x6 elliptikus-mandula alakú Tricholoma terreum 6,5x4,5 elliptikus Tricholoma ustale 7x5 elliptikus Tricholomopsis rutilans 6,5x5 széles elliptikus-majdnem

gömbölyű Tuber aestivum 30x24 tojás alakú, hálózatos, tüskés Tuber canaliculatum 60x50 elliptikus-majdnem

gömb, hálózatos Tuber magnatum 40x35 tojás alakú, hálózatos Tuber melanosporum 35x25 elliptikus, görbe tüskés Tylopilus felleus 13x45 közel orsó alakú Typhula erythropus 6x3 elliptikus Vascellum pratense 3 ,50 gömbölyű, szemölcsös Verpa conica 22x13 elliptikus Volvariella bombycina 9x6 elliptikus Volvariella gloiocephala 15x9 tojás alakú-elliptikus Xerocomus badius 14x5 orsó alakú Xerocomus chrysenteron 13x5 orsó alakú Xerocomus parasiticus 15x5 orsó alakú Xerocomus rubellus 12,5x5 orsó alakú Xerocomus subtomentosus 12,5x5 orsó alakú Xylaria hypoxylon 12,5x5,5 orsó alakú, lapított Xylaria polymorpha 25x7 orsó alakú, lapított Zelleromyces cinnabarinus 15x12 elliptikus, hálózatos, amiloid

FAJ |MÉRET µm ALAK


szemölcsös Ramaria stricta 9x4,5 elliptikus, szemölcsös Rickenella fibula 4,5x2,5 keskeny elliptikus Rickenella setipes 5x3 elliptikus Rozites caperatus 12,5x8 mandula alakú, ráncos Russula aeruginea 8x6 gömbölyded, szemölcsös.




erezett, amiloid Russula fellea 8,5x6,5 gömbölyded, erezett, amiloid Russula foetens 8,5x8 gömbölyded, szemölcsös,

amiloid Russula fragilis 8,5x7 gömbölyded, hálózatos,

szemölcsös, amiloid Russula integra 10,5x8,5 gömbölyded, tüskés, amiloid Russula mairei 7,5x6 gömbölyded, hálózatos.

szemölcsös, amiloid Russula nigricans 7x6,5 gömbölyded, hálózatos.


hálózatos, szemölcsös, amiloid

Russula paludosa 9,5x8 gömbölyded, szemölcsös. néhány összekapcsolódó érrel, amiloid







Russula vesca 7x5,5 gömbölyded, szemölcsös. amiloid




válaszfallal Sarcodon imbricatum 7,5x5 • gömbölyded, szemölcsös Sarcodon scabrosus 7,5x6 gömbölyded, durván

szemölcsös Sarcoscypha austriaca 28x13 keskeny elliptikus Schizophyllum commune 5x2 hengeres vagy görbe Schizopora paradoxa 5,5x3,5 tojásdad Scleroderma citrinum 11,50 gömbölyű, tüskés, részben

hálózatos Scleroderma verrucosum 100 gömbölyű, tüskés Scutellina scutellata 19x12 elliptikus, szemölcsös Sepedonium chrysospermum 2 0 0 gömbölyű, szemölcsös Serpula lacrimans 12x7 elliptikus Sparassis crispa 7x45 elliptikus Spinellus fusiger 40x20 citrom alakú, változatos Spongiporus stipticus 3-5x1,5-2 elliptikus-hengeres, áttetsző

FAJ MÉRET µM ALAK

Stereopsis humphreyi 7,5x4,5 elliptikus-tojás alakú Stereum hirsutum 6x2,5 elliptikus-hengeres, amiloid Stereum rugosum 7,5x4 elliptikus-hengeres, amiloid Stereum subtomentosum 6x2,5 elliptikus-hengeres, amiloid Strobilomyces strobilaceus 11x10 gömbölyded, hálózatos Strobilurus esculentus 5x2 elliptikus Stropharia aurantiaca 14x7 elliptikus pórussal Stropharia caerulea 8,5x4,5 elliptikus, pórussal Stropharia coronilla 8,5x4,5 elliptikus, pórussal Stropharia rugosoannulata 11,5x8 elliptikus pórussal Stropharia semiglobata 18x9 elliptikus pórussal Stropharia squamosa 14x8 elliptikus pórussal Suillus bovinus 9x3,5 majdnem orsó alakú Suillus granulatus 9x3 majdnem orsó alakú Suillus grevillei 9,5x3,5 majdnem orsó alakú Suillus luteus 8,5x3,5 hosszúkás-orsó alakú Suillus plorans 9x4,5 elliptikus Suillus variegatus 9x3,5 majdnem orsó alakú Suillus viscidus 11,5x5 majdnem orsó alakú Syzygites megalocarpus 2 5 0 gömbölyű Tárzetta cupularis 20x13 keskeny elliptikus

2 olajcseppel Thelephora terrestris 9x7 tojásdad-elliptikus,

szemölcsös-tüskés Trametes gibbosa 5x2,5 hengeres-görbe Trametes hírsuta 6x2 hengeres Trametes versicolor 6,5x2 hengeres Tremella foliacea 9,5x8 tojásdad Tremella mesenterica 12,5x8,5 tojásdad Trichaptum abietinum 7,5x2,5 hengeres Trichoglossum hirsutum 12,5x7 hengeres, hegyes végű,

15 válaszfallal Tricholoma atrosquamosum 6,5x4 elliptikus Tricholoma aurantium 5,5x3,5 elliptikus Tricholoma caligatum 7x5 elliptikus Tricholoma equestre 7x4,5 elliptikus Tricholoma fulvum 6,5x4,5 széles elliptikus Tricholoma lascivum 7x4 elliptikus-majdnem

orsó alakú Tricholoma pardinum 10x6,5 széles elliptikus Tricholoma portentosum 6,5x4,5 elliptikus Tricholoma saponaceum 6x4 elliptikus Tricholoma scalpturatum 5x3 elliptikus Tricholoma sciodes 7x6 széles elliptikus Tricholoma sejunctum 5,5x4 elliptikus Tricholoma sulphureum 10x6 elliptikus-mandula alakú Tricholoma terreum 6,5x4,5 elliptikus Tricholoma ustale 7x5 elliptikus Tricholomopsis rutilans 6,5x5 széles elliptikus-majdnem

gömbölyű Tuber aestivum 30x24 tojás alakú, hálózatos, tüskés Tuber canaliculatum 60x50 ell iptikus-majdnem

gömb, hálózatos Tuber magnatum 40x35 tojás alakú, hálózatos Tuber melanosporum 35x25 elliptikus, görbe tüskés Tylopilus felleus 13x45 közel orsó alakú Typhula erythropus 6x3 elliptikus Vascellum pratense 3 , 5 0 gömbölyű, szemölcsös Verpa conica 22x13 elliptikus Volvariella bombycina 9x6 elliptikus Volvariella gloiocephala 15x9 tojás alakú-elliptikus Xerocomus badius 14x5 orsó alakú Xerocomus chrysenteron 13x5 orsó alakú Xerocomus parasiticus 15x5 orsó alakú Xerocomus rubellus 12,5x5 orsó alakú Xerocomus subtomentosus 12,5x5 orsó alakú Xylaria hypoxylon 12,5x5,5 orsó alakú, lapított Xylaria polymorpha 25x7 orsó alakú, lapított Zelleromyces cinnabarinus 15x12 elliptikus, hálózatos, amiloid

Az itt szereplő címszavak egy részéhez a bevezetésben ábrák is láthatók (6-23. old.). A vastagon szedett kifejezések önálló cím-szóként is előfordulnak a kislexikonban.

• ALJZAT (szubsztrát) Az a közeg, amelyben vagy amelyen a gomba terem (pl. fakéreg, talaj). • ÁLTALÁNOS BUROK A fiatal termőtestet körülvevő képződmény. A termőtest növekedése során felszakad, maradványai a bocskor és a kalapon látható pettyek, stb. • AMILOID Jód tartalmú reagens hatására kékre színeződik, vagyis keményítő tartalmú. • ASZKUSZ A tömlősgombák (1.11. old.) hifáinak végén létrejövő tömlőszerű képződmény (tömlő), amelyben általában 8 ivaros spóra termelődik. • BARNAKORHADÁS (revesedés) Az a folyamat, amikor a fák testéből a gombák elsőként a cellulózt bontják el és a lignin marad vissza. Ekkor a fa bama, morzsalékos lesz. • BAZÍDIUM A bazídiumos gombák (1.11. old.) hifáinak bunkó alakú végződése, melyek külső felszínén képződik az általában 4 spóra. • BOCSKOR AZ általános burok zsák-vagy zacskószerű maradványa a tönk alján. • BORDÁZOTT (kalap) A kalap rovátkáira utal, melyeket az alsó oldalon elhelyezkedő lemezek okoznak. • BOREÁLIS A mérsékelt öv északi része, kb. a fenyves zóna. • ClSZTIDIUM (pl.CISZTIDA) A bazídiumos gombák termőtestében a himéniumon vagy a más részeken a felszínen elhelyezkedő, jellegzetes alakú, meddő hifa végek. Alakjuk a fajra jellemző lehet, pl. a Conocybe és az Inocybe fajok azonosításakor fontosak. • CSÖVEK Egyes gombák, pl. a tinóruk termőrétegére vonatkozik, ahol a himénium a kalap alatt elhelyezkedő csövek belsejét béleli. A csövek a likacsokkal nyílnak a szabadba. • FEHÉRKORHADÁS Ha a gombák a fák lebontása során elsőként a bama színű lignint használják fel, a visszamaradó cellulóztól fehér lesz a korhadó faanyag színe. • FELKANYARODÓ LEMEZEK A tönkhöz keskenyen csatlakozó lemezek.

KISLEXIKON • FOGGAL LEFUTÓ LEMEZEK oiyan lemezek, melyek élén befűződés látható, mielőtt elérnék a tönköt. • GLEBA A termőtest belsejében elhelyezkedő spóraképző szövet, pl. a pöfetegekben. • HlFA (gombafonál) A gombák testét felépítő fonalak. • HLGROFÁN A lemezesgombák kalapjára vonatkozik, melyek közepüktől kiindulva kiszáradnak, ezért teljes kiszáradásukig sávosak lesznek. Nedvesség hatására a sötétebb sávok újra megjelennek a kalap szélétől befelé terjeszkednek. Az ilyen gombák kalapszéle jellegzetesen bordázott.

• HlMÉNIUM (termőréteg) Az aszkuszok vagy bazídiumok alkotta réteg a termőtesten. • KIÖBLÖSÖDŐ LEMEZEK Kiszélesedő majd elkeskenyedő és újra kiszélesedő lemezek. • KOH (kálium-hidroxid) A gombák azonosításához használható anyag: egyes fajok húsán elszíneződést okoz. • KONÍDIUM Vékony falú, ivartalan spórák. • LEFUTÓ LEMEZEK A tönkre ráhúzódó lemezek. • LEMEZEK A lemezesgombák kalapja alatt található lemezszerű képződmények, melyeken a spóratermő réteg, a himénium helyezkedik el. • LEMEZESGOMBÁK oiyan kalaposgombák, melyek termőrétege lemezeken helyezkedik el a kalap alsó oldalán. • LIKACSOK A csöves termőrétegű himénium nyílása, melyen keresztül a spórák a szabadba jutnak pl. a Boletus fajoknál. • MlCÉLIUM A hifák szövedéke. • MlKORRHIZA Növény és gomba között kialakult, kölcsönösen előnyös kapcsolat (szimbiózis). • MULCS A talajnedvesség megtartására a fagyvédelem és a gyomok ellen alkalmazott, általában szerves anyagú -faforgács, fakéreg, szalma - talajtakarás. • OSTIOLUM A tömlősgombák palack alakú termőtestének nyílása, melyen keresztül a szabadba távoznak a spórák. • PÚP Kiemelkedés a kalap közepén. • RÉSZLEGES BUROK vékony hártya- vagy bőrszerű szövet, amely

a gombák fejlődő termőtestén a lemezeket vagy a csöveket védi. A termőtest növekedése során szétszakad, maradványai a kalap szélén vagy a tönkön, gallér formájában láthatók. • RESZUPINÁTUS (termőtest) Teljesen az aljzatra simulva fejlődő termőtest: kalapot nem növeszt, nincs szabadon álló széle. • RlZOID Szorosan feltekeredett, gyökérszerű hifák, feladatuk a termőtest rögzítése. • SPÓRÁK A gombák mikroszkopikus méretű szaporító sejtjei. • SZABADONÁLLÓ LEMEZEK A tönkkel nem érintkező lemezek. • SZEPTÁLT A hifára vagy a spórákra vonatkozik, ha válaszfalakkal részekre tagoltak. • SZÉTA Vastag falú szőrök vagy tüskék a kalapon, a lemezeken, a tönkön vagy a húsban. • SZKLERÓCIUM Egyes tömlősgombák által létrehozott, kívül fekete, belül világos színű, sűrű micélium alkotta raktározó szerv. Tápanyagokat tartalmaz, melyeket a gomba kedvező feltételek hatására képes felhasználni a növekedéséhez. • SZTRÓMA (termőtestpárna) Meddő hifák alkotta, tömör képződmény pl. egyes tömlősgombáknál benne találhatók az apró, palackszerű termőtestek. • SZUBSZTRÁT lásd: aljzat. • TERMŐTEST Jellegzetes alakú, gombafonalakból felépülő test, az ivaros szaporító sejtek fejlődnek rajta.

• TlNÓRUK Kalapra és tönkre különült, húsos termőtestű, csöves termőrétegű gombák. • TÖMLŐSGOMBÁK (Ascomycota) A gombák egyik törzse. Nevüket onnan kapták, hogy ivaros szaporodásuk során egyes hifáik végén tömlőket (aszkusz) képeznek, melyekben a spórák (aszkospórák) fejlődnek. Némelyek termőtestet fejlesztenek, és vannak olyanok is, melyek apró termőtestei csoportosan, egy termőtestpárnában, a sztróma védelmében alakulnak ki.

• TÖNKHÖZ NŐTT LEMEZEK oiyan lemezek, melyek szélesen hozzánőttek a tönkhöz.

FAJ j [MÉRET MM ALAK


szemölcsös Ramaria stricta 9x4,5 elliptikus, szemölcsös Rickenella fibula 4,5x2,5 keskeny elliptikus Rickenetta setipes 5x3 elliptikus Rozites caperatus 12,5x8 mandula alakú, ráncos Russula aeruginea 8x6 gömbölyded, szemölcsös,




erezett, amiloid Russula fellea 8,5x6,5 gömbölyded, erezett, amiloid Russula foetens 8,5x8 gömbölyded, szemölcsös.

amiloid Russula fragilis 8,5x7 gömbölyded, hálózatos,

szemölcsös, amiloid Russula integrá 10,5x8,5 gömbölyded, tüskés, amiloid Russula mairei 7,5x6 gömbölyded, hálózatos,

szemölcsös, amiloid Russula nigricans 7x6,5 gömbölyded, hálózatos,


hálózatos, szemölcsös. amiloid

Russula paludosa 9,5x8 gömbölyded, szemölcsös, néhány összekapcsolódó érrel, amiloid







Russula vesca 7x5,5 gömbölyded, szemölcsös, amiloid




válaszfallal Sarcodon imbricatum 7,5x5 - gömbölyded, szemölcsös Sarcodon scabrosus 7,5x6 gömbölyded, durván

szemölcsös Sarcoscypha austriaca 28x13 keskeny elliptikus Schizophyllum commune 5x2 hengeres vagy görbe Schizopora paradoxa 5,5x3,5 tojásdad Scleroderma citrinum 11,50 gömbölyű, tüskés, részben

hálózatos Scleroderma verrucosum 100 gömbölyű, tüskés Scutellina scutellata 19x12 elliptikus, szemölcsös Sepedonium chrysospermum 2 0 0 gömbölyű, szemölcsös Serpula lacrimans 12x7 elliptikus Sparassis crispa 7x45 elliptikus Spinellus fusiger 40x20 citrom alakú, változatos Spongiporus stipticus 3-5x1,5-2 elliptikus-hengeres, áttetsző

FAJ MÉRET Mm ALAK

Stereopsis humphreyi 7,5x4,5 elliptikus-tojás alakú Stereum hirsutum 6x2,5 elliptikus-hengeres, amiloid Stereum rugosum 7,5x4 elliptikus-hengeres, amiloid Stereum subtomentosum 6x2,5 elliptikus-hengeres, amiloid Strobilomyces strobilaceus 11x10 gömbölyded, hálózatos Strobilurus esculentus 5x2 elliptikus Stropharia aurantiaca 14x7 elliptikus pórussal Stropharia caerulea 8,5x4,5 elliptikus, pórussal Stropharia coronilla 8,5x4,5 elliptikus, pórussal Stropharia rugosoannulata 11,5x8 elliptikus pórussal Stropharia semiglobata 18x9 elliptikus pórussal Stropharia squamosa 14x8 elliptikus pórussal Suillus bovinus 9x3,5 majdnem orsó alakú Suillus granulatus 9x3 majdnem orsó alakú Suillus grevillei 9,5x3,5 majdnem orsó alakú Suillus luteus 8,5x3,5 hosszúkás-orsó alakú Suillus plorans 9x4,5 elliptikus Suillus variegatus 9x3,5 majdnem orsó alakú Suillus viscidus 11,5x5 majdnem orsó alakú Syzygites megalocarpus 2 5 0 gömbölyű Tarzetta cupularis 20x13 keskeny elliptikus

2 olajcseppel Thelephora terrestris 9x7 tojásdad-elliptikus,

szemölcsös-tüskés Trametes gibbosa 5x2,5 hengeres-görbe Trametes hirsuta 6x2 hengeres Trametes versicolor 6,5x2 hengeres Tremella foliacea 9,5x8 tojásdad Tremella mesenterica 12,5x8,5 tojásdad Trichaptum abietinum 7,5x2,5 hengeres Trichoglossum hirsutum 12,5x7 hengeres, hegyes végű,

15 válaszfallal Tricholoma atrosquamosum 6,5x4 elliptikus Tricholoma aurantium 5,5x3,5 elliptikus Tricholoma caligatum 7x5 elliptikus Tricholoma equestre 7x4,5 elliptikus Tricholoma fulvum 6,5x4,5 széles elliptikus Tricholoma lascivum 7x4 ell ipti kus-majdnem

orsó alakú Tricholoma pardinum 10x6,5 széles elliptikus Tricholonui portentosum 6,5x4,5 elliptikus Tricholoma saponaceum 6x4 elliptikus Tricholoma scalpturatum 5x3 elliptikus Tricholoma sciodes 7x6 széles elliptikus Tricholoma sejunctum 5,5x4 elliptikus Tricholoma sulphureum 10x6 elliptikus-mandula alakú Tricholoma terreum 6,5x4,5 elliptikus Tricholoma ustale 7x5 elliptikus Tricholomopsis rutilans 6,5x5 széles elliptikus-majdnem

gömbölyű Tuber aestivum 30x24 tojás alakú, hálózatos, tüskés Tuber canaliculatum 60x50 elliptikus-majdnem

gömb, hálózatos Tuber magnatum 40x35 tojás alakú, hálózatos Tuber melanosporum 35x25 elliptikus, görbe tüskés Tylopilus felleus 13x45 közel orsó alakú Typhula erythropus 6x3 elliptikus Vascellum pratense 3 , 5 0 gömbölyű, szemölcsös Verpa conica 22x13 elliptikus Volvariella bombycina 9x6 elliptikus Volvariella gloiocephala 15x9 tojás alakú-elliptikus Xerocomus badius 14x5 orsó alakú Xerocomus chrysenteron 13x5 orsó alakú Xerocomus parasiticus 15x5 orsó alakú Xerocomus rubellus 12,5x5 orsó alakú Xerocomus subtomentosus 12,5x5 orsó alakú Xylaria hypoxylon 12,5x5,5 orsó alakú, lapított Xylaria polymorphs 25x7 orsó alakú, lapított Zelleromyces cinnabarinus 15x12 elliptikus, hálózatos, amiloid

Az itt szereplő címszavak egy részéhez a bevezetésben ábrák is láthatók (6-23. old.). A vastagon szedett kifejezések önálló cím-szóként is előfordulnak a kislexikonban.

• ALJZAT (szubsztrát) Az a közeg, amelyben vagy amelyen a gomba terem (pl. fakéreg, talaj). . ÁLTALÁNOS BUROK A fiatal termőtestet körülvevő képződmény. A termőtest növekedése során felszakad, maradványai a bocskor és a kalapon látható pettyek, stb. • AMILOID Jód tartalmú reagens hatására kékre színeződik, vagyis keményítő tartalmú. • ASZKUSZ A tömlősgombák (1.11. old.) hifáinak végén létrejövő tömlőszerű képződmény (tömlő), amelyben általában 8 ivaros spóra termelődik. • BARNAKORHADÁS (revesedés) Az a folyamat, amikor a fák testéből a gombák elsőként a cellulózt bontják el és a lignin marad vissza. Ekkor a fa bama, morzsalékos lesz. • BAZÍDIUM A bazídiumos gombák (1.11. old.) hifáinak bunkó alakú végződése, melyek külső felszínén képződik az általában 4 spóra. • BOCSKOR AZ általános burok zsák-vagy zacskószerű maradványa a tönk alján. • BORDÁZOTT (kalap) A kalap rovátkáira utal, melyeket az alsó oldalon elhelyezkedő lemezek okoznak. • BOREÁLIS A mérsékelt öv északi része, kb. a fenyves zóna. • ClSZTIDIUM (pl. CISZTIDA) A bazídiumos gombák termőtestében a himéniumon vagy a más részeken a felszínen elhelyezkedő, jellegzetes alakú, meddő hifa végek. Alakjuk a fajra jellemző lehet, pl. a Conocybe és az Inocybe fajok azonosításakor fontosak. • CSÖVEK Egyes gombák, pl. a tinóruk termőrétegére vonatkozik, ahol a himénium a kalap alatt elhelyezkedő csövek belsejét béleli. A csövek a likacsokkal nyílnak a szabadba. • FEHÉRKORHADÁS Ha a gombák a fák lebontása során elsőként a bama színű lignint használják fel, a visszamaradó cellulóztól fehér lesz a korhadó faanyag színe. • FELKANYARODÓ LEMEZEK A tönkhöz keskenyen csatlakozó lemezek.

KISLEXIKON . FOGGAL LEFUTÓ LEMEZEK oiyan lemezek, melyek élén befűződés látható, mielőtt elérnék a tönköt. • GLEBA A termőtest belsejében elhelyezkedő spóraképző szövet, pl. a pöfetegekben. • HlFA (gombafonál) A gombák testét felépítő fonalak. • HLGROFÁN A lemezesgombák kalapjára vonatkozik, melyek közepüktől kiindulva kiszáradnak, ezért teljes kiszáradásukig sávosak lesznek. Nedvesség hatására a sötétebb sávok újra megjelennek a kalap szélétől befelé terjeszkednek. Az ilyen gombák kalapszéle jellegzetesen bordázott.

• HIMÉNIUM (termőréteg) Az aszkuszok vagy bazídiumok alkotta réteg a termőtesten. • KlÖBLÖSÖDŐ LEMEZEK Kiszélesedő majd elkeskenyedő és újra kiszélesedő lemezek. • KOH (kálium-hidroxid) A gombák azonosításához használható anyag: egyes fajok húsán elszíneződést okoz. • KONÍDIUM Vékony falú, ivartalan spórák. • LEFUTÓ LEMEZEK A tönkre ráhúzódó lemezek. • LEMEZEK A lemezesgombák kalapja alatt található lemezszerű képződmények, melyeken a spóratermő réteg, a himénium helyezkedik el. • LEMEZESGOMBÁK oiyan kalaposgombák, melyek termőrétege lemezeken helyezkedik el a kalap alsó oldalán. • LIKACSOK A csöves termőrétegű himénium nyílása, melyen keresztül a spórák a szabadba jutnak pl. a Boletus fajoknál. • MlCÉLIUM A hifák szövedéke. • MlKORRHIZA Növény és gomba között kialakult, kölcsönösen előnyös kapcsolat (szimbiózis). • MULCS A talajnedvesség megtartására a fagy védelem és a gyomok ellen alkalmazott, általában szerves anyagú -faforgács, fakéreg, szalma - talajtakarás. • OSTIOLUM A tömlősgombák palack alakú termőtestének nyílása, melyen keresztül a szabadba távoznak a spórák. • PÚP Kiemelkedés a kalap közepén. • RÉSZLEGES BUROK vékony hártya- vagy bőrszerű szövet, amely

a gombák fejlődő termőtestén a lemezeket vagy a csöveket védi. A termőtest növekedése során szétszakad, maradványai a kalap szélén vagy a tönkön, gallér formájában láthatók. • RESZUPINÁTUS (termőtest) Teljesen az aljzatra simulva fejlődő termőtest: kalapot nem növeszt, nincs szabadon álló széle. • RlZOID Szorosan feltekeredett, gyökérszerű hifák, feladatuk a termőtest rögzítése. • SPÓRÁK A gombák mikroszkopikus méretű szaporító sejtjei. • SZABADONÁLLÓ LEMEZEK A tönkkel nem érintkező lemezek. • SZEPTÁLT A hifára vagy a spórákra vonatkozik, ha válaszfalakkal részekre tagoltak. • SZÉTA Vastag falú szőrök vagy tüskék a kalapon, a lemezeken, a tönkön vagy a húsban. • SZKLERÓCIUM Egyes tömlősgombák által létrehozott, kívül fekete, belül világos színű, sűrű micélium alkotta raktározó szerv. Tápanyagokat tartalmaz, melyeket a gomba kedvező feltételek hatására képes felhasználni

a növekedéséhez. • SZTRÓMA (termőtestpárna) Meddő hifák alkotta, tömör képződmény pl. egyes tömlősgombáknál benne találhatók az apró, palackszerű termőtestek. • SZUBSZTRÁT lásd: aljzat. • TERMŐTEST Jellegzetes alakú, gombafonalakból felépülő test, az ivaros szaporító sejtek fejlődnek rajta. • TlNÓRUK Kalapra és tönkre különült, húsos termőtestű, csöves termőrétegű gombák. • TÖMLŐSGOMBÁK (Ascomycota) A gombák egyik törzse. Nevüket onnan kapták, hogy ivaros szaporodásuk során egyes hifáik végén tömlőket (aszkusz) képeznek, melyekben

a spórák (aszkospórák) fejlődnek. Némelyek termőtestet fejlesztenek, és vannak olyanok is, melyek apró termőtestei csoportosan, egy termőtestpárnában, a sztróma védelmében alakulnak ki.

• TÖNKHÖZ NŐTT LEMEZEK oiyan lemezek, melyek szélesen hozzánőttek a tönkhöz.

• VISZKÓZUS Ragadós, nyálkás.

L A T I N N É V M U T A T Ó

A Agaricaceae 17, 21 ,156-170 Agaricus arvensis 23, 157

augustus 158 bernardii 162 bisporus 7, 161 bitorquis 161 californicus 159 campester 21, 160 campestris 1. A. campester edulis 1. A. bitorquis flavescens 1. A. sylvicola hondensis 159 langei 163 macrosporus 157 moelleri 1. A. praeclaresquamosus

phaeolepidotus 160 porphyrizon 163 praeclaresquamosus 159,160 sylvaticus 163 sylvicola 156 xanthoderma 23 ,159 aegerita 1. Agrocybe cylindracea

Agrocybe arvalis 106 cylindracea 85 dura 85, 106 pediades 106 praecox 85

semiorbicularis 1. A. pediades Albatrellaceae 202 Albatrellus confluens 202

cristatus 202 ovinus 202

Aleuria aurantia 268 badia 1. Peziza badia

Aleurodiscaceae 273 Aleurodiscus amorphus 273 Amanita caesarea 145

citrina 150, 151 crocea 153

echinocephala 1. A. solitaria excelsa 1. A. spissa fulva 10, 152 gemmata 149 mappa 1. A. citrina muscaria 6, 18, 146 ovoidea 150 pantherina 23, 149 phalloides 8, 23, 151 porphyria 151 rubescens 23, 147 solitaria 148 spissa 10, 148 strobiliformis 148 vaginata 153 verna 150

virosa 8, 23, 150 Amanitaceae 145-153 Anellaria semiovata 1. Panaeolus

fimiputris Anthurus aseroeformis 1. Clathrus

archeri Arcangeliella cinnabarina 1.

Zelleromyces cinnabarinus Armillaria caligata 1. Tricholoma

caligatum cepistipes 19, 80 gallica 80 mellea 19, 80 ostoyae 80

ponderosa 1. Tricholoma magnivelare

tabescens 19 ,42 Ascocoryne cylichnium 272

sarcoides 272 turficola 272

Ascotremella faginea 283 Aseroe coccinea 277 Asterophora lycoperdoides 142

parasitica 142 Astraeus hygrometricus 278 Auricularia auricula-judae 281

mesenterica 230 poly trie ha 281

Auriculariaceae 230, 281 Auriscalpiaceae 179, 234 Auriscalpium vulgare 234

B Baeospora myosura 132

myriadophylla 132 Bankeraceae 235-237 Bankéra fuligineo-alba 235

violascens 235 Bisporella citrina 273 Bjerkandera adusta 225

fumosa 225 Bjerkanderaceae 213, 214, 216, 225 Bolbitaceae 85, 9 6 , 1 0 6 , 1 4 0 Bolbitius lacteus 140 Boletaceae 42 ,185-198 Boletinus cavipes 201 Boletus aureus 189

aestivalis 1. B. reticularis appendiculatus 188 badius 1. Xerocomus badius bicolor 1. X. bicolor bovinus 1. Suillus bovinus calopus 190 castaneus 1. Gyroporus castaneus chrysenteron 1. Xerocomus

chrysenteron cyanescens 1. Gyroporus

cyanescens edulis 187 elegáns 1. Suillus grevillei erythropus 1. B. luridiformis fechtneri 186 felleus 1. Tylopilus felleus ferrugineus L Xerocomus

ferrugineus flavus 1. Suillus grevillei junquilleus 189 legaliae 1. B. splendidus luridiformis 1 8 9 , 1 9 2

luridus 189, 190 luteus 1. Suillus luteus pachypus 1. B. calopus parasiticus 1. Xerocomus

parasiticus pascuus 1. Xerocomus

chrysenteron pinicola 1. B. pinophilus pinophilus 187 piperatus 1. Chalciporus piperatus porphyrosporus 1. Porphyrellus

porphyrosporus porosporus 1. Xerocomus

porosporus pruinatus 1. Xerocomus pruinatus pulverulentus 192 queletii 189 radicans 188 • reticulatus 189 rimosus 1. Leccinum nigrescens rhodoxanthus 191 rubellus 1. Xerocomus rubellus sanguineus 1. Xerocomus rubellus satanas 191 satanoides 1. B. splendidus sensibilis 1. Xerocomus sensibilis spadiceus 1. B. ferrugineus splendidus 191 subtomentosus 1. Xerocomus

subtomentosus tesselatus 1. Leccinum nigrescens torosus 190 variegatus 1. Suillus variegatus

Bovista nigrescens 255 plumbea 255

Bryoglossum rehmii 243 Bulgaria inquinans 271

C Calocera cornea 250

furcata 250

pallido-spathulata 250 viscosa 250

Calocybe carnea 116 gambosa 58 ionides 116 obscurissima 116 persicolor 116

Calodon cyathiforme 1. Phellodon tomentosus

niger 1. Phellodon niger Calvatia caelata 1. C. utriformis

excipuliformis 262 gigantea 1. Langermannia gigantea maxima 1. Langermannia gigantea utriformis 263

Camarophyllus niveus 1. C. virgineus pratensis 38 russocoriaceus 39 virgineus 38, 39

Cantharellaceae 28-30, 275 Cantharellus cibarius 8, 28,

cinereus 30 cinnabarinus 30 cornucopioides 1. Craterellus

cornucopioides ianthinoxanthus 276 lutescens 30, 275 subalbidus 28 tubaeformis 30, 275 xanthopus 1. C. lutescens

Cerrena unicolor 224 Chalciporus amarellus 185

piperatus 185 rubinus 185

Chlorociboria aeruginascens 269

aeruginosa 269 Chlorophyllununolybdites 17,166 Chloroscypha aeruginascens 1.

Chlorociboria aeruginascens Chlorosplenium aeruginascens 1.

Chlorociboria aeruginascens Chondrostereum purpureum 231 Chroogomphus rutilus 37 Ciboria batschiana 270 Clathraceae 277 Clathrus archeri 277

cancellatus 1. C. ruber ruber 280

Clavariaceae 21, 240, 249 Clavaria angillacea 240

corniculata 1. Clavulinopsis

corniculata erythropus 1. Typhula erythropus fistulosa 1. Macrotyphula fistulosa helvola 1. Clavulinopsis helvola pistillaris 1. Clavariadelphus

pistillaris vermicularis 240

Clavariadelphaceae 241

Clavariadelphus fistulosus 1. Macrotyphula fistulosa

ligula 241 pistillaris 241 sachalinensis 241 truncatus 241

Clavicipitaceae 244, 245 Clavulinaceae 249 Clavulina cristata 249

rugosa 249 Clavulinopsis corniculata 249

fusiformis 240 helvola 240 laeticolor 240 luteoalba 240

Climacodon septentrionalis 239 Clitocybe clavipes 40

dealbata 34 dicolor 1. C. metachroa fragrans 39 geotropa 33 gibba 31

gigantea 1. Leucopaxillus giganteus metachroa 34 nebularis 1. Lepista nebularis odora 39 rivulosa 1. C. dealbata vibecina 34

Clitopilus prunulus 41 Collybia acervarta 1. C. marasmoides

alcalivirens 113 asema 1. C. butyracea butyraceae 112 confluens 113 distorta 67, 111 dryophila 111

erythropus 1. C. marasmioides filamentosa 112 fuscopurpurea 113 fusipes 111 maculata 67 marasmioides 111, 112,113 peronata 113 prolixa 67

Coltriciaceae 206 Coltricia perennis 206 Coniophoraceae 229 ,233 Coniophora puteana 17, 233 Conocybe arrhenii 96

blattaria 96 lactea 140 teneroides 96

Coprinaceae 21, 94, 95 ,102 ,107-109 ,

141, 143,174-177 Coprinus acuminatus 175

alopecia 175 atramentarius 17, 175 auricomus 111 comatus 174

corthurnatus 176 cortinatus 176 disseminatus 143 domesticus 176 friesii 176 micaceus 176 niveus 176 picaceus 175 plicatilis 177 stercoreus 176 truncorum 176

Cordyceps bifusispora 244 capitata 245 longisegmentalis 245 militaris 244 ophioglossoides 245

Coriolaceae 223-225, 227 Coriolus hirsutus 1. Trametes hirsuta

versicolor 1. Trametes versicolor Cortinariaceae 67, 69-77, 83, 87, 91,

93-94, 98-102 ,140 Cortinarius alboviloaceus 73

amoenolens 1. C. anserinus anserinus 74 armillatus 72 atrovirens 76 aurantioturbinatus 77 aureofulvus 11 bolaris 69 caerulescens 76 calochrous 74 camphoratus 73 cinnamomeus 70 citrinus 11 cliduchus 75 collinitus 75 crocolitus 1. triumphans dibaphus 76 elegantissimus 1.

C. aurantioturbinatus haematochelis 1. C. paragaudis hercynicus 1. C. violaceus limonius 72

malachius 73 mucosus 75 olidus 75 orellanoides 1. C. rubellus orellanus 23, 73 osmophorus 77 paleaceus 71 paleiferus 1. C. paleaceus paragaudis 72 phoeniceus 70 pholideus 70 rubellus 23, 72 rufoolivaceus 76 saginus 75 semisanguineus 70 sodagnitus 76

speciosissimus 1. C. rubellus splendens 77 subtorvus 74 íorvHs 74 traganus 73 íriumphans 75 violaceus 71

Craterellus cantharellus 1. Cantharellus lateritius

cornucopioides 275 fallax 275 humphreyi 1. Stereopsis humphreyi

Creolophus cirrhatus 239 Crepidotaceae 183 Crepidotus applanatus 183

calolepis 182, 183 luteolus 183

1 8 2 , 1 8 3

variabilis 183 Crinipellis perniciosa 142

scabella 142 stipitaria 1. C. scabella

Crucibulum crucibuliforme 21A laeve 1. C. crucibuliforme vulgare 1. C. crucibuliforme

Cyathus olla 21A stercoreus 21A striatus 21A

Cystoderma amianthinum 97 carcharias 97 cinnabarinum 1. C. terra fallax 91 granulosum 96 jasonis 97 terra 96

Cystolepiota aspera 1. Lepiota aspera

D Dacryomycetaceae 250 Daedalea quercina 250 Daedaleopsis confragosa 227 Daldinia concentrica 257

Dendropolyporus umbellatus 1. Polyporus umbellatus

Dentinum repandum 1. Hydnum repandum

Dermocybe orellana 1. Cortinarius orellanus

semisanguineus 1. Cortinarius semisanguineus

Dictyophora duplicata 1. Phallus duplicatus

Discina brunnea 1. Gyromitra brunnea

caroliniana 1. Gyromitra caroliniana gigás 1. Gyromitra gigás

Disciotis venosa 265 Dryodon cirrhatus 1.

Creolophus cirrhatus coralloides 1. Hericium coralloides diversidens 1. Creolophus cirrhatus

Dumontinia tuberosa 270

E Echinoderma aspera 1. Lepiota aspera Elaphomyces cervinus 1. E. granulatus

granulatus 259 muricatus 259

Elaphomycetaceae 259 Entoloma abortivum 253

bloxamii 110 caesiocinctum 144 cetratum 109 chalybaeum 144 clypeatum 68 conferendum 17, 110 euchroum 110 eulividum 1. E. sinuatum incanum 144 juncinum 109 lividum 1. E. sinuatum nitidum 110 porphyrophaeum 69 querquedula 144 rhodopolium 68 rosea 116 sericeum 110 serrulatum 144 sinuatum 68

staurosporum 1. E. conferendum E t o l o m a t a c e a e 1 7 , 2 1 , 4 1 , 6 8 - 6 9 ,

1 0 9 - 1 1 0 , 1 4 4 , 2 5 3

Exidiaceae 283 Exidia glandulosa 271, 283

truncata 271, 283

F Fistulinaceae 20, 213 Fistulina hepatica 20, 213

Flammula alnicola 1. Pholiota alnicola Flammulina fennae 114

ononidis 114 velutipes 114

Floccularia rickenii 81 straminea 81

Fomes annosum 1. Heterobasidium annosum

fomentarius 19, 219 Fomitaceae 219 Fomitopsidaceae 212, 222, 226 Fomitopsis marginata 1. F. pinicola

pinicola 219

G Galactinia badia 1. Peziza badia

succosa 1. Peziza succosa Galeri na calyptrata 140

hypnorum 140 marginata 91 mutabilis 1.

Kuechneromyces mutabilis paludosa 132 sphagnorum 140 tibiicystis 132 unicolor 1. G. marginata

Ganoderma applantum 17, 217 australe 217 carnosum 206 lipsiensis 1. G. applanatum lucidum 206 pfeifferi 216

Ganodermataceae 206, 216, 217 Geastraceae 278-280 Geastrum bryantii 1. G. striatum

elegáns 279 fimbriatum 279 hygrometricus l.

Astraeus hygrometricus nanum 1. G. schmidelii pectinatum 279 rufescens 279 schmidelii 279 sessile 1. G. fimbriatum striatum 280 triplex 278

Geoglossaceae 242,243 Geoglossum fallax 242 Geopora arenicola 267 Geopyxis cupularis 1. Tarzetta cupularis Gloeophyllum abietinum 222

odoratum 222 sepiarium 222

Gomphaceae 276 Gomphidiaceae 37, 38, 198-201 Gomphidius glutinosus 38

roseus 38 Gomphus clavatus 276

Grifola frondosa 216 gigantea 1. Meripilus giganteus sulphurea 1. Lae tipor us sulphureus umhellata 1. Polyporus umbellatus

Gymnopilus junonius 1. G. spectabilis penetrans 94 picreus 94 spectabilis 83

Gymnosporangium clavariiforme 250 Gyromitra brunnea 208

caroliniana 208 esculenta 208 gigas 208 influa 208

Gyroporus castaneus 194 cyanescens 195

H Handkea excipuliformis 1.

Calvatia excipuliformis utriformis 1. Calvatia utriformis

Hapalopilus nidulans 1. H. rutilans rutilans 213

Hebeloma candidipes 93 crustuliniforme 67 edurum 67 leucosarx 67 mesophaeum 93 radicosum 82 sacchariolens 82 sinapizans 67

Helvellaceae 207-208 Helvella crispa 207

esculenta 1. Gyromitra esculenta lacunosa 208

Hemipholiota myosotfs 1. Hypholoma myosotis

Hericium coralloides 239 Heterobasidion annosum 19, 222 Hirneola auricula-judae 1.

Auricularia auricula-judae Hirschioporus abietinum 1.

Trichaptum abietinum Humaria hemisphaerica 267 Hyaloriaceae 235 Hydnaceae 238 Hydnangiaceae 115 Hydnellum ferrugineum 237

peckii 237 Hydnum albidum 238

auríscalpium 1. Auríscalpium vulgare

cyathiforme I. Phellodon tomentosus

fragile 1. Bankéra fuligineo-alba fuligineo-alba 1. Bankéra

fuligineo-alba niger 1. Phellodon niger

repandum 238 rufescens 238 umbilicatum 9, 238 vulgare 1. Auríscalpium vulgare

Hygrocybe acutoconica 1. H. persistens calyptraeformis 103 cantharellus 30 ceracea 104 chlorophana 104 citrinovirens 103 coccinea 105 conica 104 glutinipes 104 helobia 143 langei 1. H. persistens marchii 143 miniata 143

nivea 1. Camarophyllus niveus persistens 104 pratensis 1.

Camarophyllus pratensis psittacina 105 punicea 21, 56, 105 russocoriacea 1.

Camarophyllus russocoriaceus spadicea 103 splendidissima 56, 105 virginea 1.

Camarophyllus virgineus Hygrophoraceae 37, 38, 56, 103-106 Hygrophoropsis aurantiaca 29 Hygrophorus eburneus 106

hypothejus 37 lucorum 37 nemoreus 38

Hymenochetaceae 218, 221, 231 Hymenochaete rubiginosa 231 Hyphodontia paradoxa 1.

Schizopora paradoxa Hypholoma aurantiaca 1.

Stropharia aurantiaca capnoides 86 elongatum 87 fasciculare 86 myosotis 107 radicosum 86 sublateritium 87 udum 87 hyalinus 147 lactifluorum 43

Hypoxylon fragiforme 257 fuscum 257 howeianum 257 rubiginosum 257

Inocybe asterospora 102 cincinnata 101

corydalina 98 erubescens 99 fastigiata 1.1, rimosa geophylla 100 godeyi 99 griseolilacina 101 haemacta 98 lac era 101 lanuginosa 101 maculata 100 margaritispora 102 napipes 102

patouillardii 1.1, erubescens pudica 99 pusio 101 rimosa 100 sindonia 100

Inonotus cuticularis 221 hispidus 221 nodulosus 221 radiatus 221 rheades 221

K Kuechneromyces mutabilis 90

Laccaria amethystina 115 bicolor 115 frater na 115 laccata 115 maritima 115 proximo 115 pumila 115 purpureobadia 115

Lachnellula subtilissima 273 Lacrymaria galerosa 102

lacrymabunda 102 velutina 1. L. lacrymabunda

Lactarius acris 48 badiosanguineus 51 bertillonii 44 blennius 47

camphoratus 53 chrysorrheus 52 circellatus 4 7 , 4 8 controversus 45 curtus 49 deliciosus 46 deterrimus 46 flexuosus 49 fluens 47 fuliginosus 48 fuscus 1. L. mammosus glaucescens 43 glyciosmus 54 helvus 55 hepaticus 51 hortensis 48 hysginus 1. L. curtus ichoratus 50 lacunarum 50 lignyotus 48 lilacinus 55 mammosus 54 mitissimus 50 necator 47 pallidus 49 pargamenus 43 piperatus 43 pterosporus 48 pubescens 45 pyrogallus 1. L. hortensis quietus 52 rufus 53 salmonicolor 46 sanguifluus 46 scoticus 45 serifluus 52 subdulcis 51 theiogallus 50, 52 torminosus 45

triviális 49 ta/p/s 49 vellereus 44 vietus 48 volemus 54

Laetiporus sulphureus 215 Langermannia gigantea 254 Lasiophaera gigantea 1.

Langermannia gigantea Leccinum aurantiacum 198

auranticum 1. L. quercinum crocipodium 1. L. nigrescens nigrescens 195 quercinum 198 scabrum 196 tesselatum 1. L. nigrescens testaceoscabrum 1. L. versipelle variicolor 196 versipelle 197

Lentinellus castoreus 179 cochleatus 179 omphalodes 179 ursinus 178 vulpinus 1. L. castoreus

Lentinula edodes 7 Lentinus cochleatus 1.

Lentinellus cochleatus lepideus 35 tigrinus 35

Lenzites betulina 227 Leotiaceae 20, 243, 269, 271-273, 283 Leotia gelatinosa 1. L. lubrica

lubrica 243 Lepiota acutesquamosa 1. L. aspera

alba 168 aspera 167 badhamii 1.

Leucocoprinus badhamii bresadolae 1. Leucocoprinus

badhamii brunneoincarnata 169 castanea 169 clypeolaria 168 cristata 169 friesii 1. L. aspera fulvella 169

guttata 1. Limacella guttata hystrix 167 ignivolvata 168 laevigata 1. L. oreadiformis lenticularis 1. Limacella guttata lilacea 169 oreadiformis 167 perplexum 167 pseudohelveola 169 rufovelutina 1.

Leucocoprinus badhamii ventriosospora 168

Lepista flaccida 31

gilva 31 inversa 31 irina 57 nebularis 40 nuda 57 per sonata 58 saeva 1. L. personata sordida 57

Leucoagaricus badhamii 1. Leucocoprinus badhamii

leucothites 164 naucinus 1. L. leucothites pudicus I. L. leucothites

Leucocoprinus badhamii 170 birnbaumii 1. L. luteus flos-sulfuris 1. L. luteus luteus 170

Leucopaxillus giganteus 32 Limacella glioderma 164

guttata 164 lenticularis 1. guttata

Lophodermium piceae 19 Lycoperdaceae 16, 254-255, 260-263 Lycoperdon americanum 261

depressum 1. Vascellum pratense echinatum 261 gemmatum 1. L. perlatum giganteum 1.

Langermannia gigantea hiemale 1. Vascellum pratense lividum 260 mammiforme 261 molle 262 nigrescens 261 perlatum 11, 261 pyriforme 260

Lyophyllum connatum 42 decastes 41 fumosum 41 palustre 132

M Macrocystidia cucumis 108 Macrolepiota permixta 165

procera 165 rhacodes 166

Macrotyphula fistulosa 241

ftliformis 241 Marasmiellus candidus 139

ramealis 139 vaillantii 139

Marasmius alliaceus 114 androsaceus 138 bulliardii 111 curreyi 111 limosus 177 oreades 117 rotula 111

scorodonius 114 Megacollybia platyphylla 66 Melanoleuca cognata 65

melaleuca 65 polioleuca 65

Melastiza chateri 268 Meripilus giganteus 214 Merulius domesticus 1.

Serpula lacrymans lacrymans 1. Serpula lacrymans tremellosus 228

Micromphale foetidum 139 perforans 139

Mitrophora hybrida 1. M. semilibera rimosipes 1. M. semilibera semilibera 210

Mitrula paludosa 243 phalloides 1. M. paludosa

Morchellaceae 209-210, 265 Morchella conica 1. Verpa conica

elata 210 esculenta 11,209 rimosipes 1. Mitrophora semilibera semilibera 1. Mitrophora semilibera

Mutinus caninus 246

ravenelii 246 Mycena abramsii 135

acicula 137 adonis 138 alcalina 1. M. stipata ammoniaca 1. M. leptocephala arcangeliana 134 avenacea 134 belliae 135 capillaripes 135 chlorinella I. M. leptocephala citrinomarginata 134 crocata 119, 136 diosma 118 epipterygia 135 erubescens 137 fibula 1. Riclcenella fibula filopes 119,136 flavescens 134 flavoalba 138 galericulata 116 galopus 137

haematopoda I. M. haematopus haematopus 136 inclinata 133,136 leptocephala 135 maculata 133 metata 136 olivaceomarginata 1. M. avenacea oortiana 1. M. arcangeliana pelianthina 118 polygramma 119 pur a 118

rorida 135 rubromarginata 134 sanguinolenta 119,136 seyneii 134 stipata 135 vitilis 1. M. filopes

Myriostoma coliforme 278 Myxomphalia maura 93

N Naucoria cucumis 1.

Macrocystidia cucumis Neobulgaria pura 271 Nidulariaceae 274 Nolanea cetrata 1. Entoloma cetratum

staurospora 1. Entoloma conferendum

Nyctalis parasitica 1. Asterophora parasitica

O Oligoporus rennyi 233

stipticus 1. Spongiporus stipticus Omphalina ericetorum 1. 0. umbellifera

fibula 1. Rickenella fibula oniscus 36 philonotis 132 sphagnicola 36 ,132 umbellifera 36

Omphalotus olearius 29 Osmoporus odoratus 1.

Gloeophyllum odoratum Otideaceae 265, 267-269 Otidea onotica 269 Otidia cantharella 269

concinna 269 leporina 269

Oudemansiella caussei 117 longipes 1. 0. pudens mucida 79 nigra 1. 0. caussei platyphylla 1.

Megacollybia platyphylla pudens 117 radicata 117

P Paecilomyces farinosus 244 Panaeolina foenisecii 1. Panaeolus

foenisecii Panaeolus antillarum 141

ater 141 campanulatus 1. P. papilionaceus fimiputris 95 foenisecii 141

papilionaceus 107 retirugis 1. P. papilionaceus semiovatus 1. P. fimiputris separatus 1. P. fimiputris sphinctrinus 1. P. papilionaceus

Panellus mitis 180, 181 serotinus 180 stypticus 181

Panus stypticus 1. Panellus stypticus Paxillus atrotomentosus 182

curtisii 1. P. atrotomentosus filamentosus 35 involutus 35

Peniphoraceae 230, 232 Perenniporiaceae 222 Peziza aurantia 1. Aleuria aurantia

badia 266 michelii 267 micropus 266 repanda 266 succosa 267 succosella 267 varia 266 vesiculosa 266

Pezizaceae 20, 266-267 Phaeolaceae 211, 215, 220, 233 Phaeolepiota aurea 83 Phaeolus rutilans 1.

Hapalopilus rutilans schweinitzii 220

Phallaceae 16, 246-247 Phallus duplicatus 247

hadriani 247 impudicus 247

Phellinus igniarius 218 Phellodon confluens 236

melaleucus 236 niger 236 tomentosus 236

Phlebia radiata 228

tremellosa 1. Merulius tremellosus Pholiota aegerita 1.

Agrocybe cylindracea adiposa 78 alnicola 91 aurivella 1. P. cerifera carbonaria 93 cerifera 78 flavida 91 gummosa 92 highlandensis 1. P. carbonaria jahnii 1. P. muelleri lenta 92 muelleri 78 mutabilis 1.

Kuehneromyces mutabilis pinicola 91 salicicola 91

scamba 92 squarrosa 79 squarrosoides 79

Phylloporus pelletieri 42 rhodoxanthus 1. P. pelletieri

Phyllotopsis nidulans 180 Phyllotus porrigens 180 Piptoporus betulinus 212 Pisolithus arhisus 263

arenarius 1. P. arhisus tinctorius 1. P. arhisus

Placodes betulinus 1. Piptoporus betulinus

Pleurocybella porrigens 1. Phyllotus porrigens

Pleurotellus porrigens 1. Pleurocybella porrigens

Pleurotus citrinopileatus 179 cornucopiae 179 dryinus 178 eryngii 179 ostreatus 178

porrigens 1. Phyllotus porrigens pulmonarius 178 stypticus 1. Panellus stypticus

Pluteaceae 154-155, 171-173 Pluteus admirabilis 173

aurantiorugosus 173 cervinus 171 chrysophaeus 173 coccineus 1. P. aurantiorugosus luteovirens 1. P. chrysophaeus plautus 172 pouzarianus 171 romellii 173 umbrosus 172

Polyporaceae 35, 178-179, 202-205 Polyporus adustus 1.

Bjerkandera adusta badius 204 betulinus 1. Piptoporus betulinus

brumalis 205 ciliatus 205 cinnabarina 1.

Pycnoporus cinnabarinus giganteus 1. Meripilus giganteus melanopus 204 picipes 1 .P. vari us perennis 1. Coltricia perennis ramosissimus 1. P. umbellatus rutilans 1. Hapalopilus rutilans squamosus 203

sulphureus 1. Laetiporus sulphureus tuberaster 204 umbellatus 202 varius 205

Porphyrellus porphyrosporus 184 pseudoscaber 1. P. porphyrosporus

Postia caesia 1. Spongiporus caesius stiptica 1. Spongiporus stipticus

Psathyrella ammophila 109 candolleana 95 conopilus 109 disseminata 1.

Coprinus disseminatus hydrophila 1. P. piluliformis lacrymabunda 1.

Lacrymaria velutina multipedata 108 piluliformis 94 pygmaea 143 spadiceogrisea 95 stipatissima 1. P. multipedata velutina 1.

Lacrymaria lacrymabunda Pseudoclitocybe cyathiformis 32 Pseudocolus fusiformis 277 Pseudohydnum gelatinosum 235 Pseudomerulius curtisii 1.

Paxillus atrotomentosus Pseudotrametes gibbosa 1.

Trametes gibbosa Psilocybe cubensis 84

cyanescens 107 fimetaria 141 semilanceata 141 squamosa 1. Stropharia squamosa

Ptychogaster citrinus 233 Pustularia cupularis 1.

Tarzetta cupularis Pycnoporus cinnabarinus 213, 225

sanguneus 225

R Ramaria abietina 250

apiculata 250 botrytis 251 corniculata 1.

Clavulinopsis corniculata

eristata 1. Clavulina cristata eumorpha 250 flaccida 250 formosa 251 gracilis 251 myceliosa 250 ochraceovirens 1. R. abietina sanguinea 251 stricta 251

Ramariaceae 250-251 Ramariopsis crocea 249

kunzei 249 Rhodocollybia fusipes 1.

Collybia fusipes Rickenella fibula 36, 137

setipes 36 Rozites capreatus 87 Rugosomyces carneus 1.

Calocybe carnea Russula acrifolia 122

adusta 122 aeruginea 125 albonigra 122 anthracina 122 atropurpurea I. R. undulata aurora 1. R. velutipes betularum 128 brunneoviolacea 130 chloroides 120 claroflava 123 cutefracta 131 cyanoxantha 124 delica 120 densifolia 122 drimeia 1. R. sardonia emetica 128 emeticella 128

erythropoda 1. R. xerampelina farinipes 122 fellea 122 foetens 121 fragilis 129 helodes 123, 130 heterophylla 125 illota 121 integra 124 krombholzii 1. R. undulata laurocerasi 121 lepida 1. R. rosea mairei 23, 129 nigricans 122 obscura 1. R. vinosa ochroleuca 123 odorata 126 paludosa 128 puellaris 126 quelletii 131 raoultii 123 risigallina 123

romellii 130 rosacea 1. R. rosea rosea 126 sangnaria 130 sardonia 131 solaris 123 subfoetens 121 turci 127 undulata 130 velenovskyi 129 velutipes 126 versicolor 126 vesca 125 vinosa 124 violeipes 123 virescens 131 xerampelina 23, 127

Russulaceae 17, 20, 43-55 ,120-131 , 156

Rustroemia bolaris 270 firma 270

S Sarcodon glaucopus 237

imbricatum 237 scabrosus 237

Sarcoscypha austriaca 264 coccinea 264

Sarcoscyphaceae 264 Schizophyllaceae 181 ,228 ,231 Schizophyllum commune\81 Schizopora paradoxa 232 Scleroderma aurantium 1. S. citrinum

citrinum 256 verrucosum 263

vulgare 1. Scloroderma citrinum Sclerodermataceae 256, 278 Sclerotiniaceae 270 Sclerotinia tuberosa 1.

Dumontinia tuberosa Scodinella onotica 1. Otidea onotica Scutellinia scutellata 268 Sepedonium chrysospermum 187 Sepultaria arenicola 1.

Geopora arenicola Serpula lacrymans 229 Sparassidaceae 252 Sparassis brevipes 252

crispa 252 herbstii 252 ramosa 1. S. crispa

Spathularia flavida 243 Spinellus fusiger 11, 136 Spongiporus caesius 211

stipticus 211 Streccherinaceae 226 Stereopsis humphreyi 207 Stereum hirsutum 230

ochraceo-flavum 230 purpureum 1.

Chondrostereum purpureum rugosum 232

sanguinolentum 232 subtomentosum 230

Strobilomyces confusus 185 floccopus 1. S. strobilaceus strobilaceus 185

Strobilomycetaceae 184, 185, 186 Strobilurus esculentus 19,133

stephanocystis 133 tenacellus 133

Stropharia aeruginosa 88 aurantiaca 88 caerulea 88 coronilla 89 cyanea 1. S. caerulea halophila 89 inuncta 88 luteo-nitens 90 melasperma 89 rugosoannulata 89 squamosa 84

Strophariaceae 78-79, 84, 86-93, 107, 141

Suillus aeruginascens 1. S. viscidus bovinus 20, 200 collinitus 200 elegáns 1. S. grevillei granulatus 200 grevillei 199 laricinus 1. S. aeruginascens luteus 198 pictus 1. S. spraguei piperatus 1. Chalciporus piperatus placidus 200 plorans 199 spraguei 201 variegatus 201 viscidus 199

Syzygites megalocarpus 114

T Tarzetta caninus 265

cupularis 265 Telamonia paleiferus 1.

Cortinarius paleaceus Tephrocybe anthracophilum 93

palustris 1. Lyophyllum palustre Thelephora caryophyllea 229

terrestris 229 Thelephoraceae 229 Trametes cinnabarinus 1.

Pycnoporus cinnabarinus gibbosa 223, 227 hirsuta 224 multicolor 1. T. ochracea

ochracea 224 pubescens 224 quercina 1. Daedalea quercina rubescens 1.

Daedaleopsis confragosa versicolor 224 zonatella 1. T. ochracea

Tremellaceae 282 Tremella faginea 1. Exidia glandulosa

foliacea 282 mesenterica 282 plana 1. Exidia glandulosa

Tremellodon gelatinosum 1. Pseudohydnum gelatinosum

Trichaptum abietinum 226 biforme 226 fusco-violaceum 226

Trichaster melanocephalus 278 Trichocomaceae 244 Trichoglossum hirsutum 242 Tricholoma albobrunneum 64

album 62, 67

argyraceum 1. T. scalpturatum atrosquamosum 60 aurantium 62 auratum 1. T. equestre bufonium 64 caligatum 81 equestre 63 flavobrunneum 1 .fulvum flavovirens 1. equestre fulvum 64 gambosum 1. Calocybe gambosa lascivum 62 magnivelare 81 orirubens 60 pardinum 60 populinum 62 portentosum 61 saponaceum 61 scalpturatum 59 sciodes 60 sejunctum 63 squarrulosum 60 sulphureum 64 terreum 59 ustale 62 ustaloides 62 virgatum 60

Tricholomataceae 31-34, 36 ,40-42 , 57-67, 79 -81 ,96-97 ,108 , 111-114, 116-119,132-139,142, 177, 180-181

Tricholomopsis decora 66 platyphylla 1.

Megacollybia platyphylla rutilans 66

Tuber aestivum 258 brumale 258 canaliculatum 259

gibbosum 259 macrosporum 258 magnatum 259 melanosporum 258

Tylopilus felleus 186 Typhulaceae 242 Typhula erythropus 242

neglecta 1. T. erythropus Tyromyces caesia 1.

Spongiporus caesius stipticus 1. Spongiporus stipticus

V Vascellum depressum 1. V. pratense

pratense 255 Verpa bohemica 209

conica 209

digitaliformis 1. V. conica Volvariella bombycina 154

caesiotincta 154 gloiocephala 155 speciosa 1. V. gloiocephala surrecta 142 volvacea 155

X Xanthoria parietina 6 Xerocomus badius 188

bicolor 193 chrysenteron 192 ferrugineus 193 parasiticus 193 pruinatus 192 porosporus 192

rubellus 193 sensibilis 193 subtomentosus 193

Xerula radicata 1. Oudemansiella radicata

Xylariaceae 16, 245, 248, 257 Xylaria hypoxylon 248

longipes 245 mellisii 248 polymorha 245

Z Zelleromyces cinnabarinus 256

M A G Y A R N É V M U T A T Ó

A agancsgomba, bunkós 245 áldücskőgomba, kis 181 álgereben, kocsonyás 235 álpereszke, csoportos 41

lápi 1. lápi szlirkefülőke óriás 1. óriás cölöppreszke

álrezgőgomba, bükk- 283 álrókagomba, narancssárga 29 álszarvasgomba, közönséges 259 álszegfűgomba, pikkelyes 142 áltölcsérgomba, kávébarna 32 áltrifla, nyeles 263

rőt 256 ánizsgomba, zöld 39 aranygomba, szemcsés 83

B badargomba, hegyes 141

kékülő 107 kubai 84

bagolygomba 1. pisztricgomba békagomba, ráncos 36 bocskorosgomba, füstös 1.

ragadós bocskorosgomba kormos 1. ragadós bocskorosgomba közönséges 1. ragadós

bocskorosgomba óriás 154 ragadós 155

bokrosgomba 216 óriás 214

változékony 1. barna csengettyűgomba

csészegomba, barna 266 melegágyi 266 narancsszínű 1.

narancsvörös csészegomba narancsvörös 268 osztrák 264 rézrozsdaszínű 269 sárgatejű 267 szellőrózsás 270 tejelő 1. barna csészegomba

csészegombácska, citromsárga 273 csigagomba, elefántcsont 106

fagyálló 37 csillaggomba, erdei 1. repedéses csillaggomba

fésűs 279 galléros 280 gyakori 1. repedéses csillaggomba hármas 278 közönséges 279 repedéses 278

csiperke, erdei 1. fenyves csiperke erdőszéli 157 fenyves 163 ízletes 161 karbolszagú 159 karcsú 156 kerti 160

sárgalemezű kupakgomba sötétlemezű 69 szürke 1. zöldesszürke döggomba zöldesszürke 68

dücskőgomba, kis 1. kis áldücskőgomba sárgatönkű 180

E, É egyrétűtapló, borostás 224

fenyő-1. fenyő-lemezestapló púpos 223 rózsaszínes 227

élősdigomba, fátyolos 142 enyveskorallgomba, narancsszínű 250 érdestinóru, barna 196

kormostönkű 197 sárga 195 tölgyfa-198

F fagomba, ánizsszagú 1.

ánizsszagú fűrészgomba könnyező 1. könnyező házigomba

fakógomba, barnahúsú 1. sötétlábú fakógomba

gyökeres 82 közönséges 1. zsemleszínű fakógomba sötétlábú 93

bordás-őzlábgomba, feketedő 170 sárga 170

bőrgomba, rókaszínű 1. mérges pókhálósgomba vöröslemezű 1.

vöröslemezű pókhálósgomba bunkógomba, sáfrányszínű 240 bunkósgomba, csöves 241

csöves 241

C, Cs cölöpgomba, aranylemezű 1.

aranysárga lemezestinóru bársonyostönkű 182 begöngyöltszélű 35

cölöppereszke, óriás 32 császárgalóca 1. császárgomba császárgomba 145 csengettyűgomba, barna 171

feketepelyhes 172 sárgászöld 173 tűzpiros 173

kétspórás 7 kétspórás 1. termesztett csiperke lilásvörös 163 mezei 1. kerti csiperke óriás 158 sárguló 1. karbolszagú csiperke sziki 162 termesztett 161 tintaszagú 160

csirkegomba 1. mezei szegfűgomba csuklyásgomba, zöld 243 csuprosgomba 1. gyűrűs tuskógomba

D disznófülgomba 276 döggomba, acélkék 110

feketéskék 144 keresztspórás 1.

keresztspórás kupakgomba kis 1. zöldesszürke döggomba lúgszagú, 1. zöldesszürke döggomba meddő 253 nagy 68 nyári 1. zöldesszürke döggomba sárgalemezű 1.

zsemleszínű 67 falizuzmó, sárga 6 fapereszke, bársonyos 66 fenyőaljagomba 1. ízletes rizike fenyőfülőke, derestönkű 132 fenyőgomba, ráncos 87 fenyőtinóru, szemcsésnyelű 200 fokhagymagomba, sötéttönkű 114 fonalgomba, rőt 242

sötétnyelű 1. rőt fonalgomba földicsészegomba, homoki 267

fülgomba, szalagos 230 fülőke, akác-1. téli fülőke

árvégű 111 bunkóslábú 112 csoportos 112 foltos 67 gyapjaslábú 113 gyökeres 117 gyűrűs 79

közönséges 1. árvégű fülőke pelyhestönkű 113 rozsdástönkű I. rozsdásszárú fülőke rozsdásszárú 111 széleslemezű 66 téli 114 vékony tönkű 1. rozsdásszárú fülőke vörösbarna 1. árvégű fülőke vöröslábú 1. csoportos fülőke

fűrészgomba, ánizsszagú 179

G galambgomba, barnásvörös 124

barnulóhúsú 127 büdös 121 bükkfa- 129 citromlemezű 131 fakó 122 fakósárga 123 feketésvörös 130 földtoló 120 fűzöld 125 hánytató 128 jódszagú 127 kékhátú 124 krómsárga 123 lápi 128 piros 126 ráncos 125

rózsás 1. piros galambgomba sárgulótönkű 126 szenes 122 szürkülő 124 törékeny 129 varashátú 131 vérvörös 130

galóca, bíbor 151 citrom- 150 gyilkos 151 hegyeskalapú 150 légyölő 146 párduc- 149 pirosló 1. piruló galóca piruló 147 sárga 149 szürke 148 tüskés 148

gereben, cserepes 237 fekete 236

korpás 237 sárga 238 színváltó 235 tölcséres 236

gévagomba, sárga 215 gömbgomba, szén- 257 gyűrűspereszke, foltostönkű 81 gyűrűstinóru, barna 198

cirbolyafenyő- 199 sárga 199 szürke 199

H haranggomba, tejfehér 140

vörösbarna 96 harmatgomba, félgömbalakú 90

kék 88 narancspiros 88 óriás 89 pikkelyes 84 sárga 89

hasadtlemezű gomba 181 házigomba, könnyező 229

J júdásfülgomba 281

K kacskagomba, kocsonyás 183

pelyhes 182 változékony 183

káposztagomba, 252 kehelygomba, fogacskás 265 kénvirággomba, fenyő- 86

közönséges 1. sárga kénvirággomba sárga 86 vörhenyes 1. vöröses kénvirággomba vöröses 87

kenyérgomba 54 kéreggomba, változékony 232 kérgestapló, nyírfa-1. nyírfa-tapló keserűgomba, édes 1.

édeskés tejelőgomba édeskés 1. édeskés tejelőgomba északi 49 fakósárga 49 fehértejű 43 mogyoró- 48 pelyhes 44 rőt 53 sötét 47 vöröspettyes 1.

rózsáslemezű tejelőgomba zöldes 47

kígyógomba, barázdálttönkű 119 cifra 133

enyves 135 fehértejű 137 feketeszegélyű 118 moha 36 narancsvörös 137 olajszürke 134 piros 138 retekszagú 118 réti 134

rózsáslemezű 116 salétromos 135 sárgásfehér 138 sárgatejű 119 üregestönkű 136 vérző 136

kocsonyagomba, lila 272 őszi 272

korallgomba, fésűs 249 merev 251 moha- 249 rózsás 251 rózsáságú 1. rózsás korallgomba rózsaszínű 1. rózsás korallgomba sárgászöld 250 zöldfogú I. sárgászöld korallgomba

koronggomba, bükk 271 kocsonyás 271

koronggombácska, változó 273 kosárgomba, piros 280 könnyező kén virággomba 1. könnyező porhanyósgomba kucsmagomba, fattyú 210

hagymasüvegű 1. fattyú

kucsmagomba ízletes 209 közönséges 1. ízletes kucsmagomba magas 1. nyúlánk kucsmagomba nyúlánk 210 ráncostönkű 1. fattyú kucsmagomba sima 1. simasüvegű kucsmagomba simasüvegű 209 sötét 1. ízletes kucsmagomba

kupakgomba, keresztspórás 110 sárgalemezű 109

L lágypereszke, fakósárga 65

sötétlábú 1. változékony lágypereszke változékony 65

lakkostapló 1. pecsétviaszgomba rézvörös 216

lándzsagomba 1. hegyes badargomba lánggomba, fakó 1. fakó tőkegomba

foltoslemezű 94 sárga 1. sárga tőkegomba szenes 1. szenes tőkegomba zöldes 1. zöldes tőkegomba

laskagomba, erestönkű 179

hegyi 1. hegyi laskagombácska késői 178 ördögszekér 179

laskagombácska, hegyi 180 lemezestapló, fakó 227

fehéres 1. fakó lemezestapló fenyő- 226

lemezestinóru, aranysárga 42 likacsgomba, lisztporos 234 likacsosgomba, ágas-bogas 202

aranysárga 213 elkékülő 211 fehéres 211

feketedő 1. almafa rozsdástapló feketeövű 1. változékony

likacsosgomba fenyő- 220 óriás 1. óriás bokrosgomba ráncos 1. ráncos rozsdástapló szagos 204 szalagos 206 szenes 225 téli 205 változékony 205

lisztgomba, kajsza 41

M májgomba 213 mirigygomba, kormos J283 mozsárütőgomba, vaskos 241

N, NY nedűgomba, apró 143

bíbor 1. piros nedűgomba feketedő 104 kúpos 1. feketedő nedűgomba narancsvörös 1. apró nedűgomba piros 105 rózsaszínű 103 vörös 56 zöldes 105 zöldessárga 104

nemezestinóru, arany 192 barna 188 élősdi 194 hamis 192 molyhos 193 piros 193

nyálkásgalóca, izzadó 164 nyálkásgomba, barna 38

rózsapiros 38 rózsaszínű 1.

rózsapiros nyálkásgomba vöröses 37

nyár-fagomba 35 nyelvgomba, csalfa 242 nyírfa-szőrgomba 45

szemcsés-őzlábgomba erősszagú 1. erősszagú szemcsés-

őzlábgomba feketedő 1. feketedő bordás-

őzlábgomba gesztenye- 169 gyapjas 168 húsbarnás 169

izzadó 1. izzadó nyálkásgalóca nagy 165 pikkelyes 1. tüskés őzlábgomba piruló 166 sárga 1. sárga szemcsés-őzlábgomba sima 167 tarló-1. fehér tarlógomba tüskés 167 vöröslábú 168

P papsapkagomba, fodros 207

közönséges 1. redős papsapkagomba redős 208 szürke 208

parásgereben, csípős 237 párducpereszke 60 pecsétviaszgomba 206 pénzecskegomba, húsbarna 115

lila 115 változékony 1.

húsbarna pénzecskegomba pereszke, bársonyos 1.

bársonyos fapereszke büdös 64 bükkös 60 csoportos 1. csoportos álpereszke fehércsokros 42 feketeszegélyű 60 fenyő- 59 hússzínű 116 illatos 57 lila 57

lilatönkű 58 májusi 58 narancsvörös 62 rákízű 1. fenyő-pereszke sárgalemezű 64 sárgászöld 63 sárguló 59

sötétlábú 1. változékony lágypereszke szappanszagú 61 szemérmetlen 62 szenesedő 62 szürke 61 zöldessárga 63

petrezselyemgomba, közönséges 239 pikkelyespereszke, akác 81 pikkelyestinóru, szürke 185 pincegomba 233 pisztricgomba 203 pitykegomba, fehér 110

zöldes 144 pohárgomba, csíkos 274 pókhálósgomba, büdös 74

csúcsoskalapú 72 díszes 77 fahéjbarna 70 fehértönkű 75 ibolyásvörös 76 kék 76 lilásfehér 73 liláslemezű 74 lilatönkű 76 mérges 73 muskátlis 71 muskátliszagú 1.

muskátlis pókhálósgomba okkersárga 77 övestönkű 75 pikkelyesövű 70 rókaszínű 1. mérges pókhálósgomba sötétlila 71 szagos 74 vöröslemezű 70

nyirokgomba, élénkszínű 38 fehér 39 narancsszínű 1. vöröses téri <1. élénkszínű nyirokgomba

nyúlfülgomba 269 nyúlgomba 1. sárga rókagomba nyúlica 1. sárga rókagomba

O , Ö , Ő olaszgomba 204 övesgomba, muskátliszagú 1.

muskátlis pókhálósgomba övesgomba, szagos 1.

szagos pókhálósgomba őzlábgomba, büdös 169

cinóbervörös 1. cinóbervörös

vörösövű 72 vöröspikkelyes 69

porhanyósgomba, barna 94 bőrbarna 109 csoportos 108 fehér 95 könnyező 102

pöfeteg, bimbós 261

bunkós 1. pikkelyes pöfeteg csoportos I. körtealakú pöfeteg körtealakú 260 óriás 254 osztott 263 pikkelyes 263 szélesszájú 255 szürke 255 tüskés 261 változékony 262 varacskos 1. rőt pöfeteg zsákos 1. pikkelyes pöfeteg

R ráncosgomba, gyűrűs 1.

ráncos fenyőgomba redősgomba, kocsonyás 228 réteggomba, borostás 230

évelő 232 lilás 231

rétgomba, sárga 106 tavaszi 85

rezgőgomba, aranyos 282 fodros 282

ripacsgomba, törékeny 257 rizike, ízletes 46

közönséges 1. ízletes rizike lucfenyvesi 46 vöröstejű 46

rizikegomba 1. ízletes rizike rókagomba, közönséges 1.

sárga rókagomba narancssárga 1.

narancssárga álrókagomba sárga 8, 28 szagos 275 szürke 30 tölcséres 30 vörösödő 276

rovarrontógomba, vörös 244 rozsdástapló, almafa 221

ráncos 221

S, Sz sapkásgomba, mocsári 243 selyemgomba, narancsszínű 153

rőt 152 szürke 153

shii-take 7

sörénygomba, tüskés 239 sörtéscsészegomba 268 sörtés-réteggomba, rozsdás 231 sötéttinóru, bíboros 184 susulyka, csillagspórás 102

kerti 100 közönséges 101 lilásbarna 101 piruló 99 selymes 100 téglavörös 99 veres 98

szálastinóru, vörösfenyő- 201 szálkásgomba, könnyező 1.

könnyező porhanyósgomba szarvasagancsgomba 248 szarvasgomba, francia 258

nyári 258 piroshúsú 259 szemcsés 1.

közönséges álszarvasgomba szegfűgomba, büdös 139

fántermő 1. fántermő szegfűgombácska

feketetönkű 1. sötéttönkű fokhagymagomba

gyapjaslábú 1. gyapjaslábú fülőke illatos 1. mezei szegfűgomba közönséges 1. mezei szegfűgomba lószőr 138 mezei 117 nyakörves 177 pelyhestönkű 1. pelyhestönkű fülőke pikkelyes 1. pikkelyes álszegfűgomba undorító 1. büdös szegfűgomba

szegfűgombácska, fántermő 139 szemcsés-őzlábgomba, cinóbervörös 96

erősszagú 97 sárga 97

szemétgomba, nyári 1. sárga rétgomba réti 1. sárga rétgomba tejfehér 1. tejfehér haranggomba uborkaszagú 1. hamvas uborkagomba vörösbarna 1. vörösbarna

haranggomba szemölcsgomba, áttelelő 1.

talajlakó szemölcsgomba talajlakó 229

szentgyörgygomba 1. májusi pereszke szömörcsög, erdei 247

kutya- 246 szemtelen 1. erdei szömörcsög

sztrómacsészegomba, szívós 270 szürkefülőke, lápi 132

T tapló, ágas 1. bokrosgomba

bükkfa- 219

cinóber- 225 deres 217 gyökér-1. gyökérrontó tapló gyökérrontó 222 labirintus- 226 lepke- 224 nyírfa- 212 parázs- 218 szagos 222 szegett 219 tűzi 1. parázstapló

tárcsagomba, ráncos 265 tarlógomba, fehér 164 tégelygomba, közönséges 274 tejelőgomba, cikória 1.

kámforszagú tejelőgomba daróc- 55 édeskés 51 édesszagú 54 enyheízű 50 fakó 1. édesszagú tejelőgomba kámforszagú 53 kései 51 lápi 50 pocsolyás 52 rózsáslemezű 45 vörösbarna 52 vörösödőhúsú 48

tinóru, arany 1. arany nemezestinóru barna 1. barna nemezestinóru bíbor 191 borsos 185 bronzos 189 cékla-189

élősdi 1. élősdi nemezestinóru epeízű 186 fakó 186 farkas- 190 fenyő- 200 gesztenyebarna 1. gesztenyebarna

üregestinóru húsos 1. tehéntinóru kékesedő 1. kékesedő üregestinóru lemezes 1. aranysárga lemezestinóru ligeti 192 molyhos 1. molyhos nemezestinóru pikkelyes 1. szürke pikkelyestinóru piros 1. piros nemezestinóru rózsáskalapú 191 sátán-191 sötét 1. bíboros sötéttinóru tarka 201 tehén- 200 változékony 190

tintagomba, csillámló 1. kerti tintagomba fehér 176 gyapjas, 174 gyenge 177 harkály-175

kerti 176 ráncos 175 sereges 143

tintahalgomba 277 tobozfülőke, lucos 133 tobozgereben 234 tojásgomba 1. császárgomba tőkegomba, alma-1. tüskés tőkegomba

aranysárga 83 déli 85 fakó 92

fenyő-1. mérges turjángomba ízletes 90 korai 1. tavaszi rétgomba ráncos 1. ráncos fenyőgomba rozsdasárga 78 sárga 91

szemcsés 1. szemcsés aranygomba szenes 93 tavaszi 1. tavaszi rétgomba tüskés 79 változékony 1. ízletes tőkegomba zöldes 92

tölcsérgomba, ánizsszagú 1. zöld ánizsgomba

duzzadttönkű 40

gyűrűs 1. gyűrűs tuskógomba hatalmas 1. óriás cölöppereszke kávébarna 1.

kávébarna áltölcsérgomba közönséges 1. sereges tölcsérgomba mezei 34 mézszínű 1. gyűrűs tuskógomba narancsszínű 1. narancssárga

álrókagomba narancsvörös 1. narancssárga

álrókagomba óriás 33 piroslábú 34 rozsdasárga 31 szürke 40 világító 29

tövisaljagomba 68 trágyagomba, csipkés 1. halvány

trágyagomba gyűrűs 95 halvány 107

hegyes 1. hegyes badargomba réti 141

triflaáruló-gomba 245 trombitagomba, sötét 275 turjángomba, mérges 91

süveges 140 tuskógomba, csoportos 42

gyűrűs 80 vastaglábú 80

tüskegomba 1. ágas-bogas likacsosgomba

U , U uborkagomba, hamvas 108 üregestinóru, gesztenyebarna 194

kékesedő 195

V vajgomba, bama 1. bama gyűrűstinóru

sárga 1. sárga gyűrűstinóru vargánya, ízletes 187

nyári 189 sárgahúsú 188

vizenyősgomba 1. apró nedűgomba

Z, Zs zsemlegomba, fakó 202

A Határozó Kézikönyvek a természet megismerésben segítik az Olvasót. A gondosan összeválogatott, színes fényképek, a rövid, lényegretörő

leírások segítséget nyújtanak élő és élettelen környezetünk, . J E ^ a növények, az állatok, a gombák és az ásványok-kőzetek jfBMi világának megismeréséhez. A könnyen használható, szép m | | kivitelű és tartalmas Határozó Kézikönyvek egyetlen

természetet kedvelő Olvasó könyvtárából sem M B B hiányozhatnak.

I A sorozatban megjelent: FAK • KŐZETEK ES I ÁSVÁNYOK • A VILÁG LEPKÉI • LOVAK • I A VILÁG MADARAI • CSIGÁK ÉS

KAGYLÓK • DRÁGAKÖVEK • ŐSMARADVÁNYOK • FŰSZER- ÉS

GYÓGYNÖVÉNYEK • KUTYÁK • BÁLNÁK ÉS DELFINEK •

... MACSKÁK • VAD-^ É ^ VIRÁGOK • AKVÁRIUMI

J J ^ ^ M ^ ^ R K HALAK • BOGARAK, SZITAKÖTŐK, SBB^

§ M R " ' - PÓKOK

I S B N 9 6 3 - 9 0 9 0 - 7 1 - 9

DORLING KINDERSLEY BOOK

Thomas Laessoe Gombak Hatarozo Kezikonyvek.pdf

Documents

Transcript of Thomas Laessoe Gombak Hatarozo Kezikonyvek.pdf