Tétékás Nyúz 4006

Légyszi a középső rétegre tedd a címlapképet! Az majd eltakarja ezt a szöveget is…

Ez webes PDF-ek gyors

készítéséhez kell, ahol nincs há�ér a többi oldalon, de

címlapot azért szeretnénk…

TétékásTétékásAz ELTETTKHÖK hetilapja

2009. február 03.info: [email protected] félévfolyam 1. számhttp://nyuz.elte.hu

Nyúz

HÖKTTKTTK

Nedves Est7. oldal

Hulladékból Termék Kiállítás14. oldal

Interjú Klinghammer Istvánnal4-5. oldal

Lágymányosi Portrék Dr. Kacskovics Imrével8-9. oldal

XL. félévfolyam 6. szám2010. március 16.

40. félévfolyam 6. szám 2010. március 16.

2 A főszerkesztő szoknyaszéleA főszerkesztő szoknyaszéleA főszerkesztő szoknyaszéleA főszerkesztő szoknyaszéle

TartalomjegyzékAlapítvány (Idén se feledd el!) ............................................................................. 3Interjú (Klinghammer István) ............................................................................4-5Kar (Kortárs(as)ság a TTK-án) ............................................................................. 6I� jártunk (Nedves Est, Földrajzos felező) ......................................................... 7Lágymányosi Portrék (Dr. Kacskovics Imre) ..................................................8-9Faliújság ............................................................................................................10-11I� jártunk (ELTE Bolygótudományi Nap, Karbon kerekasztal).................... 12TTT (MinDigTV) .................................................................................................. 13Booktime (Gyönyörű szadizmus) ...................................................................... 14I� jártunk (Hulladékból Termék Kiállítás) ....................................................... 14Helyvektor (Boom & Brass) ................................................................................ 15Gasztromátrix (Julie & Julia) .............................................................................. 15Cooltér (Glenn Brown) ........................................................................................ 16Négyeshatos (A közvetítő) .................................................................................. 16Mozizóna (Sárkányvadászok, Pandorum) ....................................................... 17Belszíni fejtés (Plusszpoén) ................................................................................. 18Mondok egy... ....................................................................................................... 18

Kérdések és válaszok- Miért buta a fa?- Mert esze ágában sincs!- Miért él tovább az indián a fehér

embernél?- Mert rézfejjel határozo�an tartó-

sabb.- Miért zümmög a méhecske?- Hát mert nem tudja a szöveget!- Miért van az ózonlyuk?- Mert átlő�ék a nagy varázslót.- Miért volt olyan furán vékony az

előző Nyúz?- Mert a nyomdában elfogyo� a

szokásos papír.Hogy ez most vicc-e? Sajnos nem.

Szerintem egyáltalán nem vicces, bár az illetékesek szerint nem történt semmi különös baj. „Neeem?” – kérdezem én magamtól, a nyomdától és a szerkesz-tőségtől.

Miért is nem probléma az, hogy van egy megrendelés, amit nem tel-jesítenek? Miért is nem probléma az, hogy a kommunikáció nulla? Miért is nem baj az, hogy az Egyetem hallgató-inak munkája – mivel hallgatók írják és szerkesztik a Nyúzt – rosszabbnak tűnik a�ól, hogy egy cégnek nem tel-jesíte�ék időben a rendelését?

Szerintem probléma és ezennel szeretnék is bocsánatot kérni Tőletek, olvasóktól, hogy nem a megszoko�minőségű Nyúzt vehe�étek kezetekbemúlt héten – és most, így szerkesztés közben csak remélni tudom, hogy ez a mostani szám rendben lesz. Remé-lem, azért el tudtatok vonatkoztatni a külcsíntől és a tartalmi, lényegi részre koncentrálni, főleg, hogy kulturális mellékletet is tartalmazo� az újság.

Vidámabb vizekre evezve: még mindig lehet szavazni a fentebb említe�

melléklet közepén lévő írásokra, rajzok-ra. Eddig nagyon szoros a verseny az alkotások közö�! Annyit elárulhatokazonban, hogy a meghirdete� csoki semmarad el, a szerkesztőknek legjobban tetsze�műveketkülöndíjazzukabeígértmódon, de majd csak a következő szám-ban hirdetünk eredményt, hogy ezzel véletlenül se befolyásoljunk senkit.

Ragadjatok hát telefont és az alábbi hirdetésben leírtak alapján szavazzatok, hiszen Ti is nyerhe�ekezzel egy izgalmas regényt!

Tillné Kiss Andrea Főszerkesztő

foszerkeszto@�khok.elte.hu

TétékásNyúz , XL. félévfolyam, VI. szám. Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Jancsó Tamás, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Tillné Kiss Andrea. Vezetőszerkesztő: Tillné Kiss Andrea. Tördelőszerkesztő: Lede. Olvasószerkesztők: Serephina, Zsu. Rovatvezetők: Tibor (Négyeshatos), Alma (Belszíni fejtés; Mondok egy...), Csicseriborsó (Cooltér), Áron (TTT), Laura (Lágymányosi Portrék), Marci (Sport), Zsu(Gasztromátrix), Felhő (Helyvektor), Torceee (Booktime), hlk (Mozizóna). Honlap: h�p://nyuz.elte.hu. E-mail: [email protected]. Telefon: 372 2654, lapzárta után 06 30 806 3000/1819. Fax: 372 2654. Lapzárta: csütörtök 18.00. Készült a Publicitas Print nyomdában 1500 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja.

Március 19-én délig még szavazhattok a +36-30-35-45-321-es

telefonszámon az 5. számban megje-lent hallgatói írá-sokra és rajzokra!

AlapítványAlapítvány

3

TétékásNyúzTétékásNyúz

AlapítványAlapítványIdén se feledd el!Adományokat várunk

Ismét eljö�azidő,hogymindenkielgondolkozzonazon,kinekajánl-ja fel adója 1%-át. Egy nonprofit,civilszervezetszámárarendkívülfontostényező, hogy milyen forrásokból tudja fenntartani magát és folytatni azt a társadalmi tevékenységet, amelyet célul tűzö� ki magának. A forrásokközül kiemelkedően fontos a munkavállalók adójának 1%-a.

Több szempontból is. Egyrészt a befolyt összeg tükörképet mutat a szervezet számára, hogy mennyien támogatják tevékenységét, mennyire van társadalmi létének jogosultsága. Másrészt az ily módon adományo-zo� összegek megerősítik, bátorítjáka szervezetet, hogy igenis jó úton járnak, ne hagyják abba, fontos, amit tesznek a közösség számára. Adójuk 1%-ával az emberek dönthetnek afe-lől, hogy adójuk egyébként egyen-ként elenyésző mértékű része hová kerüljön, milyen jó célt szolgáljon társadalmunkban. Ezt természetesen mindenki saját maga dönti el, prefe-renciái szerint.

Mi, az ELTE TTK Hallgatói Ala-pítvány természetesen szeretnénk, ha minden hallgató és oktató a folyamatosan az egyetemért és a hallgatókért munkálkodó szerve-zetre gondolna, ha majd arra kerül a sor. Ezért szeretnénk feleleveníteni a következő sorokban, hogy mit is te�ünk a Campuszon, amivel talánkiérdemelhetjük az ELTE TTK-t magukhoz közelállónak érző embe-rek bizalmát.

Fontos, hogy a természe�udo-mányok népszerűségének csökke-nését lassítsuk, sőt egyre elhiva-to�abb fiatalokat ösztönözzünk a természe�udományos pálya felé.Ez a cél vezérelte az Alapítványt, amikor 2009-ben nagy erőfeszítése-ket árán, az ELTE TTK-val karöltve elindíto�a az Országos Diákkutatói Programot. Nagy örömünkre szolgált a több mint 200 lelkes, természe�u-dományokat kedvelő és tehetséges középiskolás jelentkezése, amelyből az első célszámokat túllépve végül több mint 50 kutatódiák került be a programba. A kutatási projekt idén októberig tart folyamatosan, aminek mindennemű adminisztratív költ-

ségét az alapítvány fedezte/fedezi. A teljes költségvetés 5 millió forint fele� van.

Ezenkívül a 2008-ban elkezde�TTK Civil program is prioritást élve-ze� a 2009-es évben, amely most2010 elejére érkeze� el a megvaló-sítás harmadik fázisáig. Erről már korábbi Nyúzokban is beszámoltunk. A program célja a természe�udo-mányok területén tevékenykedő civil szervezetek kommunikációjának, együ�működési lehetőségei javítá-sa, azért, hogy a későbbiek folyamán hatékonyabban valósíthassák meg saját és más szervezetekkel együ�kitűzö� céljaikat.

A tavalyi évben nagyot sikerült előre lépnünk a pályázati tevékeny-ségünk terén, ami lehetővé te�e kétúj ember felvételét az Alapítvány-hoz, ezzel is javítva ezen terület működési hatékonyságát. Kiemelt

célunk, hogy frissen végze�, vagyvégzés közelében álló egyetemistá-kat alkalmazzunk, segítve őket tudá-suk csiszolásában és az első évek tapasztalatszerzésében.

Mivel nagyon fontos, hogy elért eredményeinket ne csak mi, de az Egyetemre járók is észre-vegyék, tudjanak róla, megfelelő kommunikációra is szükség van. Ezért 2009-ben elkészíte�ük kiad-ványunkat, az Országos Diákkutatói Programnak honlapot hoztunk létre (h�p://kutatodiak.elte.hu), elindult a LágymányosOnLine rendezvénypor-tál és hosszasan lehetne sorolni az elvégze� feladatokat.

Ezek melle� 2009-ben is számosTTK-s szabadidős és kulturális ren-dezvényen közreműködő partnerek voltunk, legyen szó középiskolások-nak szóló környeze�udatos nevelés-re buzdító előadásoktól, a különböző hallgatói rendezvényekig.

Ha érdekel Benneteket mi min-dennel foglalkozunk még, láto-gassatok el honlapunkra a h�p://alapitvany.elte.hu címen, ahol össze-foglaltunk mindent, amit érdemes tudni Rólunk!

Támogassátok adótok 1%-ával az Alapítványt, hogy tovább építhes-sük a közös jövőt!

Adószámunk: 19652595-2-43 Hallgatói Alapítvány

Tudtad-e, hogy a Diákkutató Programban az ország legnagyobb tudású középiskolásai

vesznek részt?

Tudtad-e, hogy a program sajtótájékoztatóját az MTA főtitkárhelye�ese nyito�a meg?

Tudtad-e, hogy 2009-ben több mint 10 millió forintot fordíto� az Alapítvány

közhasznú tevékenységekre?

Tudtad-e, hogy az Alapítvány 2010 januárjában ünnepelte a 19. születésnapját?

Tudtad-e, hogy az Alapítvány üzemelteti a Hallgatói Boltot a Gömb aula galérián, ahol már nem csak könyveket tudsz beszerezni?


4 InterjúInterjúInterjúInterjú

Bologna HungarikumKlinghammer István a paradigmaváltásról

I� az ideje megszüntetni a hallgatókat kézbesítő csomagkül-dő-szolgálatot – vélekedik Klinghammer István. Az ELTE hat éven át regnáló rektora a finanszírozás megváltoztatásáért, azoktatói-hallgatói terhelés csökkentéséért és a felvételi rendszer megreformálásáért kardoskodik.

Klinghammer István 2000 és 2006 közö� kormányozta az ELTE-t, 2005-ben országos vizekre evezve a Magyar Rektori Konferencia elnöke volt. Jelen-leg az Egyetem Gazdasági Tanácsát vezeti, így nap mint nap szembesül-het a felsőoktatás visszásságaival. A közeledő rektorválasztással kap-csolatban – amelynek immár egyet-len jelöltje az ÁJK-s Mezey Barna – a „hovatovábbról” beszélge�ünk.

Leköszönésekor úgy nyilatkozo�, hogyegy új rektor csak lassú, az előző évekkel harmonizáló változásokba foghat bele. Most is tartja ezt? Ha akarna, se tudna egy új rektor nagy reformokat véghezvinni?

Én arra gondoltam – és most nem magyarázkodom –, hogy az Egyetem olyan, mint egy ménkű nagy csata-hajó. Lehet változtatni az irányon, a sebességen, de nem megy egyik perc-ről a másikra. Hónapokban, években lehet mérni.

Másrészt a magyar felsőoktatás az elmúlt húsz évben a permanens forra-dalom korszakát éli, hiszen egymást érik az oktatási reformok. Mi azért éltünk meg 375 évet, mert az Egyetem a saját törvényei, a tudományok törvényei sze-rint működik, és a törvényhozási keret-nek ezt kellene erősítenie. Ha valamiről tudjuk, hogy jó az egyetemnek, és ezt megerősítik a kari tanácsok, a hallga-tói önkormányzatok, akkor nem kell se Istent, se embert nézni, hogy mi van éppen az oktatási törvényben, hanem meg kell csinálni. Majd hozzáigazítják a törvényt. Mert változatlanul vallom, hogy ami jó az ELTE-nek, az jó a magyar felsőoktatásnak.

Ilyenre volt már példa?

Volt, az én hat és fél évem ala�kétszer is. Előfordult, hogy egy ren-

deletet a mi értelmezésünkhöz iga-zíto�ak, miután más egyetemek isminket köve�ek. Vagy egy társegye-temekkel szerveze� tudományosülést követően sikerült jobb belátásra bírnunk a minisztériumot. Sose vár-tam el, hogy a mindenkori kormány belássa a tévedését, de szép csönde-sen többször módosíto�ak a mi köz-benjárásunknak köszönhetően.

A 375 év rengeteget számít. Ráadásul a nyolc karunkkal az egész pedagógikumot lefedjük, az óvodape-dagógustól a tudós tanárig. Ha vala-mit a közoktatásról mondunk, akkor egy épeszű kormányzat hallgat ránk.

A mai helyzetben mi lehet a rektor-jelölt legfontosabb feladata? Lenne a rek-torjelölt helyében?

Áhá, jó kérdés! A rektornak két irányba kell figyelni. Egyrésztbelülre, hogy a karok közö� korrektegyü�működés legyen, semmiképpse legyen rivalizálás.

Ez nem utópisztikus gondolat?

Nem hiszem. Persze kell némi versengés, hiszen az előrevivő, csak ne legyen káros, mert az már nem elegáns.

Másrészt egy jelölt a pályáza-tában azt tudja leírni, hogy mit kell belül megváltoztatni, de nincs szabad keze, hiszen állami egyetem vagyunk. A problémáink nagyjából hetven szá-zalékát kívülről kapjuk, csak harminc jön belülről. Lényegében a feltétele-ket állandóan mozgatják, ami nagyon megnehezíti a rektor dolgát. Remélem, hogy hamarosan konszolidálódik az oktatási rendszer, mert most nagyon rossz irányba tart. Nem jó a hallgatók-nak sem, az egyetemeknek, főiskolák-nak sem és az államnak sem. Ezt meg

kell változtatni! Paradigmaváltásra van szüksége a magyar oktatásügynek! Az ELTE ebben partner lesz. Bármilyen furcsa, de ha megnézzük az Egyetem történetét, mi mindig az élen jártunk a jó értelemben ve� modernizációnak.

Milyen paradigmaváltásra gondol? Milyen intézkedésekkel lehetne elérni?

Egy-egy példát tudok csak kira-gadni. Az egyetemre való bekerülést teljesen megváltoztatnám. Jelenleg csomagküldő-szolgálat kézbesíti a hallgatókat. Gőzöm sincs arról, hogy kit veszünk fel. Az egyetemeknek kellene kiválogatniuk a hallgatóikat. Mondhassuk azt, mint a heidelbergi vagy oxfordi egyetem, hogy Te tanulj tovább, mert megérdemled, de ne nálunk, mert ez túl nehéz lenne neked, a hozo� tudásod nem tűnik elégnek.

Viszont ez olyan szakoknál, ahol alig jelentkeznek többen a keretszámnál, nem megoldás...

Most mondo� egy nagyon érde-kes dolgot. Az államnak az a feladata, hogy fenntartson egy egyetemet – mint ahogy egy kórházat, kutatóhelyet –, még akkor is, ha egy darab hallgatója sincs. Ezt természetesen teljes túlzás-sal mondom. Tehát én azt nem tartom jó kormányzati stratégiának, hogy fej-pénzt kapunk. Legyen módunk azt mondani, hogy most olyan erős a jelentkezők mezőnye, hogy 30 helye�35-öt is felveszünk. Viszont a követ-kező évben mondhassuk azt, hogy gyerekek, most csak 24-et veszünk fel, mert csak annyian feleltek meg.

Döntsék el! Ha azt mondják, hogy ez egy kutatóegyetem – tele van akadé-mikusokkal, nagydoktorokkal, kutatási tervekkel, há�érintézménnyel – akkori� drágább a képzés. Oda a legjobbakmenjenek. Ki a legjobb? Ezt nem szá-mítógéppel döntöm el, hanem majd az egyetemi felvételivel. Persze i� nemfülcsavaró írásbelire gondolok, hanem interjúra, beadandó dolgozatra, szóbeli beszélgetésre. Tudom, hogy ez nem egy év, hanem két-három. Mint ami-kor kivágunk egy fát, ki tudom vágni másfél óra ala� – ezt az elmúlt évekbizonyítják – de négy-öt év ala� újralehet növeszteni. Ehhez alkalmazkod-nának a családok, a társadalom, hiszen

InterjúInterjú

5


InterjúInterjúaz ő érdekük is, hogy a gyermekük a képességeinek, tudásának megfelelő szintű helyre kerüljön. A rektornak el kell érnie, hogy az oktatók ne húzzák a szájukat, hogy ez többletmunka, hiszen ez őket is szolgálja.

Van arra esély, hogy ez az elképzelés megvalósul?

Én őszintén hiszem, hogy ebbe az irányba indulunk el, hiszen ez az ország érdeke. Józan ésszel be lehet látni, hogy ami most van, az nem jó, ki kell javítani. Ez egy magyar sajátosság: a Bologna Hungarikum. Ilyen nincs sok a vilá-gon, ennyi baklövés kevés országnak sikerült. Gondoljon csak bele: töme-gesítés, pedig nem voltak meg a feltételei, integrálás nagyon gyors ütemben, és ezt spékelték meg egy felgyorsíto�, átgondo-latlan Bologna-folyama�al. Misem voltunk rá felkészülve, az ELTE-n is sok hibát elköve�ünk,sok esetben öt évet próbáltunk bezsúfolni háromba.

Ön szerint a Bologna-rend-szernek mi lesz a sorsa? Szűkeb-ben nézve: a tanárképzés marad ebben a rendszerben?

A Bologna-rendszer nem azt jelenti eredetileg, mint ami i�hon van, hanem a minősé-get és az átjárhatóságot. Az egy téveszme volt, hogy valaki egy „noname” főiskola alapszakjá-ról majd elmegy Heidelbergbe mesterképzésre. Általában a Celldömölk2 futballcsapatából sem egyből a Real Madridhoz igazolnak, hanem vannak köz-ben stációk.

Nem a Bologna ellen kell harcolni, hanem értelmesen kell kezelni. A tanárképzés esetén a régi módon meg kellene hirdetni például biológia-kémia tanári szakot, ahova csak jó eredménnyel érkező diákokat vennénk fel. Lehet, hogy az első évben csak öten jelentkeznének, de ha a tanári pályának lenne vonze-reje, akkor később többen. Például, ha az átlag értelmiségi bér négyharma-dát kapná egy tanár, ahogy például Németországban. Hiszen a tanárok a jövő letéteményesei. Ameddig erőm

engedi, többedmagammal mindent elkövetek azért, hogy megváltozzon a tanárképzés.

Mit lehetne még megújítani?

Az egyetemünk túl van terhelve, ennyi hallgató, ennyi óra még soha nem volt. Nagy része értelmetlen, az oktató felőrlődik, nem tud kutatni, a hallgató pedig nem tudja megvalósí-tani önmagát. Ha heti 25-30 órája van hétfő reggeltől péntek estéig, akkor nincs ideje tanulni, elmélyülni. Ezt le kellene vinni heti 20 órára. Persze nem csak ennyit kellene az egyetemen lenni, hanem a fennmaradó időben könyv-tárban, laborban dolgozhatnának, fel-

adatot oldhatnának meg a hallgatók. Ráadásul az egyetemisták fele teljesen motiválatlan, nem is értem miért jár ide: neki is nyűg, nekem is nyűg. Miért? A csomagküldő-szolgálat mia�. Ez nemaz egyetem hibája, hanem a támogatási rendszeré. Éppen ezért egy rektornak nagyon bele kell folynia az állami okta-táspolitikába. Vagy úgy, hogy füstölög, dühöng, veri az asztalt, vagy úgy, hogy biztat, jó példát mutat.

2000-ben, rektorsága kezdetén komoly gazdasági vizsgálatok után cso-dának nevezte, hogy az ELTE anyagilag talpon van. Még mindig ez a csoda tart, vagy stabilizálódo� a helyzet?

Igen, még mindig tart a csoda. Hogy mondjak egy egész gyakorlati példát: nőnapra rendkívüli Gazda-sági Tanácsot kelle� összehívnom,mert az éves elszámolásunkkal gon-dok voltak, a minisztérium pedig inkorrekten, hozzánk méltatlanul járt el velünk. Ezért egy elég morózus hangvételű nyilatkozatot küldtünk a Miniszter Úrhoz. Nyáron pedig azzal szembesülhe�em, hogy a minisztéri-um nem ad engedélyt a Budaörsi úti

kollégium felújításának meg-pályáztatására.

Abból nem volt konfliktus,hogy a Miniszter Úr Draskovics Tibort delegálta a Gazdasági Tanácsba?

Hát, hogy fogalmazzak? Én finoman szólva nagyonmeglepődtem. Ha a papírfor-mát nézzük, akkor minden rendben: az Egyetemünkön végze� jogász, nagy igazga-tási tapasztala�al.

Én viszont nem tud-tam túltenni magam azon, ami öt éve történt. Hozzánk tartozo� a ma Infoparknakneveze� terület. Abban azEgyetemnek 16,6%-os érde-keltsége volt. 2005-ben úgy döntö�ünk az állami tulajdo-nosokkal (MEH, Gazdasági Minisztérium), hogy eladjuk, és a ránk eső pénzösszeget egyetemfejlesztésre használ-juk fel. Szeptemberben kide-rült, hogy már augusztusban az Államkincstár eladta egy

Cipruson bejegyze� K�-nek. Ezt mijeleztük a Központi Vagyonigazga-tóságnak, ami a pénzügyminiszter hatásköre alá tartozik. Nem történt semmi. Én azért nehezményeztem, mert vagyonvesztés érte az Egyete-met, ezáltal a Magyar Államot.

Ezt nehezen dolgozom fel, per-sze lehet azt mondani, hogy mániá-kus öregedő professzor vagyok.

Mécs Anna


6 KarKarKarKar

Kortárs(as)ság a TTK-ánEgy másodéves egyetemista lány naplójából

„Írnom kéne a beadandót, de semmi ötletem, üres a fejem, vagy inkább máson jár az eszem? Azt hiszem inkább az utóbbi, valahogy mostanában nem o� vagyok lelkileg, fejben, ahol éppenlennem kéne. Elvállaltam ezt is, mint sok mindent az életben, ami érdekel, és amikért hajtok is nap mint nap...”

2009. 11. 10., KEDD

„…Tudom, hogy egyszer majd mindennek meglesz az eredménye, de még olyan hosszúnak látszik az út. Egyedül… már valahogy nem bírom tovább, minden a nyakam-ba akar szakadni, senki sem ért meg igazán, azt mondják mindig, hogy mindent túlreagálok. Pedig ha átéreznék a helyzetemet biztos kedvesebbek lennének, csak inkább nem is akarom, hogy tudják. Min-denki elfogult, saját magával van inkább elfoglalva és nem elég jó támasz, segítség számomra. Ildi szerint meg zizi vagyok, valami nem stimmel velem. Tök másképp látja a dolgokat, lehet néha fura vagyok, de azért akkora nagy baj csak nem lehet.

Pszichológushoz menni? Ildi szerint ezt kéne, nem tudom, azért ennyire csak nem súlyos a helyze-tem… Meg amúgy is lehet, hogy meg se értene. Egy pszichológus nem most 20 éves, tök másképp gondolkodik… Nekem meg csak egy olyan ember kéne, aki hason-ló élethelyzetben van (volt mos-tanában), és nem okosakat mond helyettem, csak kicsit jobban figyel, mint Ildi, jobban ért talán a hallga-táshoz… De akkor merre, hogyan tovább?”

2009. 11. 19., CSÜTÖRTÖK

„Kortárs. Milyen fura szó. De végülis egész logikus, velem közel egyidősek. Tegnapelőtt vettem észre, hogy van egy ilyen csoport az egyetemen, pedig léteznek már jó pár éve, és mintha pont nekem találták volna ki őket. Minden-ki pszichológushallgató, vannak idősebbek, fiatalabbak, de eddig

akikkel találkoztam, mindenki jófej volt. Volt egy velem egyidős csajszi, aki már elsőre is tök szimpi volt, ő ügyelt az irodájukban, ami-kor arra tévedtem, és gondoltam benézek megkérdezni, hogy mi ez itt, eddig is itt volt-e. Megtudtam, hogy igen, ők vannak már egy ide-je, mint Kortárs Segítő Csoport, sőt még annyival is okosabb lettem, hogy van az egyetemen Életvezeté-si- és Diáktanácsadó, és azon belül működnek ők önkéntes, önképző módon.

Hogy nem hallottam én még eddig ilyenekről? Pedig hamarabb is jól jött volna az info arról, hogy van ilyesmi a suliban, diákok, akik segítőkészek, programokat is szer-veznek és nem csak beülni lehet velük valahova. Szóval visszaka-nyarodva benéztem az irodába, és bent volt a szimpi lány, Kitti és invitált, hogy kerüljek beljebb. Tök zavarban voltam, de magamhoz képest hamar feloldódtam. Nagyon segítőkész volt, ösztönzött, hogy kérdezzek bátran, amit csak tudni szeretnék. Mesélt arról, hogy lehet jönni hozzájuk beszél-getni akármiről, ha van kedvem. Sőt a jánlot -ta is, hogy ha tetszik a dolog és akarok a mos-tanában előforduló rossz kedvemről beszélgetni, a k k o r c s i n á l h a t u n k nekem időpontot, ami csak rólam szól majd. Tetszett az ötlet, úgyhogy beleegyeztem. Javasolta, hogy válasszak a hon-lapjukról szimpatikus kortársat, én őt válasz-tottam, mert már elsőre

is jól kijöttünk, meg olyan kedves volt a bemutatkozója is.

Elmagyarázta azt is, hogy ez a csoport nem csak egyéni beszélge-tős dolgokkal foglalkozik, hanem van saját filmklubjuk is, minden fél-évben valamilyen témában hetente tartanak filmklubot, és utána lehetbeszélgetni az o�ani kortársakkalakár a filmről, akár a bővebb témá-ról, akármiről, ami jólesik. Foglal-koznak még az ELTE speciális szük-ségletű diákjaival is, segítenek nekik az infoszerzésben, tájékozódásban, meg bármiben szívesen támogatják őket, ha van rá igény. Lá�a, hogy leg-inkább a filmklubra csillan fel a sze-mem, és hívo�, hogy most szerdán islesz és szívesen látnak. Úgy örültem, hogy végre van valami program, ami nem fizetős, nem kocsmázós és vár-hatóan a társaság is jó lesz, sőt vihe-tek magammal, akit csak jól esik. Kicsit hirtelen csöppentem minden-be, de elmentem tegnap és nagyon jó volt.: klassz volt a film is, meg o�volt Ki�i is, plusz csomó kortárs,utána meg a beszélgetés. Az egészet tökre élveztem, pedig nem vagyok az a nyito� típus, de valahogy meg-találtam a helyem köztük. Azt meg el is felejte�em, hogy van még Identitylehetőség is a Kortársnál, szerin-tem arra is elmegyek, kipróbálom, veszíteni nem fogok vele semmit. Bár nem nagyon ismerem a játékot, de önismeretes, pszichológiás, így érdekesen hangzik. Talán még Ildit is elhívom, úgy még jobb lenne.”

Bognár Vivien

Irodáink:

Lágymányosi Campus, Déli épület, HÖK Iroda

Ügyeleti időpont: kedd 10:30- 13:30

Múzeum krt. 4/D, alagsor 119.1088 Budapest

Ügyeleti időpont: csütörtök 11:00- 17:00

Kazinczy utca 23-27. fszt. 1.1075 Budapest

Ügyeleti időpont: szerda 9:00- 16:00

honlap: www.kortars.elte.hue-mail: [email protected]

Itt jártunkItt jártunk

7


Itt jártunkItt jártunk

Fele(se)ztek a földrajzosokUtoljára egy helyen ennyi földrajzos talán még első fél-

év végén, a közgáz UV-n volt. Azóta már egy évnél is több telt el és rengeteg élményben volt részünk külön-külön és kollektíven is. Szinte észre sem ve�ük és máris BSc-s tanul-mányaink feléhez értünk. Ennek apropóján gyűltünk össze a Kamrában és jól meg is ünnepeltük, hogy – jobb esetben – másfél év múlva diplomás felnő�ek leszünk.

Megpróbálom összefoglalni mi is történt azon az estén, de egyelőre a re�enetes fejfájás mia� csak az ugrikbe, hogy szakadó hóesésben sétáltam haza, ami így már-cius idusán nem okozo� túl nagy örömet. Na de mostösszeszedem magam és koncentrálok!

Mint minden valamire való ELTE-s rendezvény, ez a buli is körülbelül 2 órás csúszással kezdődö�, de ez senki-nek sem szegte kedvét, hiszen így volt időnk „felkészülni” az előre beharangozo� vetélkedőre.

Az italakcióknak köszönhetően a kezdésre már senki sem volt szomjas, sőt sokan gondolták úgy, hogy a sör fog-ja belőlük kicsalni a versengéshez elengedhetetlen tudást és motivációt. Aztán 5 csapatba szerveződve meg kelle�oldanunk egy, a régi ZH-inkból összeállíto� feladatsort,

amelyben azért segítőink is akadtak, hiszen a hirdető pla-kátok figyelmeztetése, amely szerint a „buli nyomokbantanárokat tartalmaz”, valóssá vált. Feltűnt köreinkben többek közö� Szabó Pál, Ballabás Tanár Úr, Czirfusz Mar-ci, Ónodi Zsolt, Bradák Balázs, Stárics Roland és Török Viktor is. Olyan TTK-s matuzsálemek is tiszteletüket te�ék, mint Olli Ádám és Mészi, akik szerintem már kétkezükön sem tudják megszámolni, mennyi felezőbulin voltak o�. Felsőbbéves kollégáink közül is jó néhányanemelték az est fényét. A versenyt végül fogalmam sincs, hogy melyik csapat nyerte, de ez nem is fontos. Lényege-sebb, hogy a felgyülemle� feszültséget volt aki fergetegescsocsópartival oldo�a, de a többség a tánctéren veze�ele, amely ugyan nagyon kicsi volt, mégis elfért rajta min-denki, aki akart. Olyanok is, akik még sohasem buliztak együ�, és olyanok is, akik általában más zenére és más-képp buliznak. Így az éjszaka folyamán mindenki táncolt mindenkivel, valóban egy csapat voltunk, mi voltunk „a” földrajzosok.

Ezért ajánlom mindenkinek, hogy legalább a saját felezőjén legyen o�, mert ha minden jól megy, ilyen csakegyszer van az életben és ezt át kell élni!

Zsolti

Csütörtök van. Az egyetemisták szá-

mára ez a nap rendszerint a bulik napja. De vajon hova is kéne menni ma este? Szerencsére Egyete-münk majdnem minden csütörtökre szervez valami

jó programot. Ezen a csütörtökön a Nedves Est volt a soros program. Irány a Kispesti Uszoda! A buszmegállóban vára-kozunk barátaimmal. Engem nagy meglepetésként ér, hogy a busz időben érkezik. Hogyne! Hiszen ez nem akármilyen busz, hanem az ELTE külön busza, ami elvisz ma este minket a Nedves Est helyszínére. A hangulat már a buszon is szuper, én mégis egyre izgato�abb vagyok az este mia�. Fél 10-kor mégalig szállingóznak az emberek, így hamar bejutunk. Az előtér-ből lépcső vezet az öltözőkhöz, aminek a tetején mindenki saját zacskót kap a ruháinak. Az öltöző nem a legnagyobb, mégis sikerül helyet szorítani magunknak az egyik padon. „Mi lesz i�, amikor majd mindenki egyszerre akar kimenni?”– gon-dolom, de az efféle aggályokat a jó hangulat mia� el is hesse-

getem. Átöltözés után az első dolgunk, hogy lead-juk a ruhát. A második egy gyors csobbanás a nagy-medencébe. A hideg víz kicsit váratlanul ér, fel kéne melegedni. Mi is lehetne erre jobb hely, mint a sza-una? Ugyan a két szauna befogadóképessége kor-látozo�, de „sok jó ember

kis helyen is elfér”. Így legalább beleheljük a teret, hisz miért is lenne fűtés egy szaunában? Egy idő után a távozás melle� döntünk. A kĳutás örömére lehűtjükmagunkat a nagymeden-cében. Innen veszem szem-ügyre az embereket. A lányok színesebbnél színesebb bikinit viselnek, a fiúkon félhosszú, hawai-mintás fürdőgatya van.Valahonnan szól a zene. Felfedezek egy lépcsőt. Ez vezet a kis-medencéhez. Persze eddigre o� már eluralkodo� a félhomály,és mai slágerek üvöltenek a Dj-pultból. O� a helyünk. Éjfélfelé már olyan sokan vagyunk, mint heringek a konzervben. A víz és a levegő i� melegebb, így a szauna helye� i� is lehetmelegedni. Az i�eni félhomályban történteknek már csak afantázia szab határt. Ez a féktelen buli a kismedencében, az ugrándozások, szaltók és fejesugrások tömkelege a nagy-medencében és a tömeg a szaunában nagyon jó hangulatot eredményez. Ám sajnos nagyon hamar, 5 órával érkezésünk után, lejátsszák a legszívszorítóbb dalt, amit ilyenkor egy vérbeli egyetemista hall-hat. A Tévémaci jó éjszakát kívánó dallamát. Ez jelzi a buli végét. A ruhámra várni kell a ruhatárnál felhalmozódo� kisebbtömeg mia�, átöltözöm,és szomorú búcsút veszek az uszodától. Találkozunk következő félévben is!

Szandi

Nedves Est


8 Lágymányosi PortrékLágymányosi PortrékLágymányosi PortrékLágymányosi Portrék

Biotechnológia avagy a kutatás mint életcélBeszélgetés Dr. Kacskovics Imrével

Dr. Kacskovics Imre már gyerekkora óta vonzódik a természe�u-dományokhoz. Biotechnológiákról, immunglobulinokról és a 2010-es év Innovatív Kutatója címről kérdeztem a Docens Urat, akit az ősz során kirobbanó H1N1 vita kapcsán is ismerhet a hallgatóság.

Mi volt az az ok, motiváció, ami mia�a tudományos pálya felé ve�e az irányt?

Egyszóval? Kíváncsiság. Igazából nem a kutatói pálya volt az, ami gyerek-ként vonzo�. Állatorvosként akartamdolgozni, de nem csak ez a területe érde-kelt a biológiának. Kezdetben kereszt-apámnak segíte�em és más állatorvos-oknak is, akik melle� megszere�em azállatokkal való munkát és a biológiát is. A gimnázium után bekerültem az Állatorvosi Egyetemre. Ez volt az a hely, ahol végre úgy éreztem, meg-találtam a helyem. Az eredményeim alapján a második évtől elkezdhet-tem TDK-zni és demonstrátorként is dolgozha�am, ami azt jelente�e,hogy kisebb-nagyobb kísérleteket és modelleket készíthe�em elő azelőadásokra. Az állatorvosi pályáról még ekkor sem mondtam le telje-sen, de sajnos mire én végeztem, nagyon kevés lehetőség volt valódi állatorvosi munkát végezni. Ugyan-akkor az egyetemen marasztaltak, ami nagyon izgalmasnak tűnt számomra és örömmel maradtam.

Az állatorvosi végze�sége melle� kétmásik, távolabbi tudományterületen is szer-ze� képesítést. Mesélne erről?

A természe�udományok területénsok esetben illetve sok vizsgálat során kell radioaktív izotópokkal dolgozni. Például radioaktív jódot vagy tríciumot használtunk bizonyos vizsgálatoknál, és elengedhetetlen volt, hogy a kísér-letet végző kutató rendelkezzen fizi-kai és kémiai alapismeretekkel. Ezért amikor az Állatorvosi Egyetemen ilyen fajta kísérleteket végeztem, kineveztek sugárvédelmi biztosnak, akinek kötele-ző volt magas szintű ismeretekkel ren-delkeznie ezen a téren.

És végül a jelen, az immunológia?

Az Állatorvosi Egyetemen egy immunológiai témával kezdtem foglal-kozni, ami nagyon megtetsze�. Ekkori-ban indult be Magyarországon a Soros-program, aminek köszönhetően 5 hóna-pot tölthe�em az Egyesült Államokban(University of Iowa), és valójában o�kezdtem el foglalkozni molekuláris

Jelentős különbségeket tapasztal-tam. Magyarországon sajnos sok eset-ben a kutatók nem is igazán törődnek azzal, hogy az általuk művelt tudo-mányterület értékeit szélesebb körben is ismer�é tegyék. Amikor én egyete-mista voltam, sok mindent hallo�am,lá�am és tanultam, de arra, hogy való-jában milyen kutatások és vizsgálatok zajlanak az egyetemen, nagyon csekély rálátásom volt. Ezt a hiányt a hazai immunológusok egyre inkább igye-keznek kitölteni, így minden tavasz-szal Immunológiai Nap-ot rendezünk, amelynek keretében is igyekszünk ezt a szép tudományterületet az emberekkel megosztani. A tudomány művelésével kapcsolatban azt gondolom, hogy egy amerikai egyetem vagy kutatólabora-tórium profizmusa, munkatempója ésszerveze�sége jelentősen meghaladja amagyar laboratóriumok átlagát. A másik nagy különbség, hogy külföldön a taná-

rok, kutatók nincsenek ilyen szintű adminisztrációval leterhelve. Az új szabályok, a pályázatok (hazai és európai is) bonyolultsága messze meghaladja az amerikai rendszer sajátosságait. Jó lenne már egy kis stabilitás! Félreértés ne essék, az i�honi légkörben is megvalósíthatóa színvonalas tudományos munka, azonban a körülmények biztosítása sokkal nagyobb energiájába kerül a kutatóknak és a tanároknak. További problémaként látom, hogy Magyarországon viszonylag kevés

cégnél tud frissen végze� PhD-velrendelkező kutató illetve biológus elhe-lyezkedni. Talán emia� is kevésbé meg-becsült a kutatás, mint életcél a fiatalokszámára.

Van-e különbség Ön szerint a külföldi és a hazai hallgatói hozzáállás közö�?

Igen, mindenképpen. Több diák szemében szeretném látni azt a csillo-gást, lelkesedést, ami ahhoz segítené őket, hogy minél többet és jobban tud-janak az ado� területről. Ennek talánegyik oka az a fajta fásultság, ami a jelenlegi magyar társadalom nagy részére jellemző. Hadd mondjak egy példát. A tavaly ősszel tomboló influ-enzajárvány idején teljes volt a fejetlen-ség, mindenki mindenfélét nyilatko-zo�, és pont ebben az időszakban voltegy immunológiai kurzus, amelyen

biológiával. Néhány hónappal hazaté-résemet követően ugyanaz a professzor, akivel korábban az USA-ban dolgoztam, felhívo�ésegyposztdoktoriállástkínált.A következő 2 évben molekuláris – és immunbiológiával foglalkoztam. Ezt követően egy újabb posztdoktori meg-hívást kaptam a svédországi Karolinska Intézetbe, azonban ezt az ajánlatot a csa-ládom mia� nem vállaltam el. A továb-biakban viszont sikerült egy nagyon jó baráti együ�működéstkialakítaniasvédprofesszorral, így a technikai szempont-ból igényesebb munkákat o� végeztem.Az Állatorvostudományi Egyetemen 2006-ig dolgoztam, amikor Erdei Anna és Gergely János professzorok meghívá-sára az ELTE Immunológiai Tanszékére kerültem.

Milyen különbségeket láto� a külföldiegyetemek és a hazaiak közö�?

Lágymányosi PortrékLágymányosi Portrék

9


Lágymányosi PortrékLágymányosi Portrékbelül én magam is tarto�am egy órát,az Influenzavírusok immunológiájacímmel. Úgy gondoltam, mivel i�honis terjedt a járvány, sok hallgatóval talál-kozom az órán. Összesen 5-en jelentek meg az előadáson. Tehát ez az a hall-gatói hozzáállás, amivel nem tudnak a tanárok mit kezdeni, hiszen hiába tanítanánk meg a tananyagot, ha nincs kinek. Természetesen a tanárok fele-lőssége az előadások színvonalának, naprakészségének biztosítása.

Kutatási témái közö� szerepelt a tejimmunológiai hatása is. Van már olyan adat, felfedezés, amit közzétehet?

Kutatásunk ötletét az adta, hogy egyes kórokozók, toxinok hatására akár a teljes kiszáradáshoz illetve a keringési sokk kialakulásához vezető hasmenés alakul ki, főként kisgyermekekben. A betegség alapja, hogy ezek a fertőző ágensek a béltraktus hámsejtjeihez spe-cifikusan kapcsolódva okozzák azokgyulladásos megbetegedését (corona-, rotavírus) vagy funkciójuk alapve-tő megváltozását (koleratoxin). A mi elképzelésünk az volt, hogy a tehéntej-be nagyobb mennyiségű ellenanyagot jutassunk, amely ellenanyagok ezeket a vírusokat, toxinokat közömbösítik. A kórokozók, például a vírusok az évmilliók során úgy adaptálódtak a sej-tekhez, hogy azok bizonyos receptorai-val kapcsolódjanak, majd ezt követően fertőzzék a sejteket. Tehát ha rendel-kezünk egy olyan ellenanyaggal, ami képes specifikusan kapcsolódni a vírusburkán ehhez a struktúrához, ezáltal megakadályozva a sejtekhez való kap-csolódást, akkor az a vírus elveszíti fertőzőképességét. A másik fontos tud-nivaló, hogy az emberi szervezetben, ha szájon keresztül történik az állati ere-detű immunglobulinok bevitele, akkor semmilyen negatív hatás nem követke-zik be. Ezzel ellentétben, ha ugyanezt vénás úton ju�atjuk egy ember szerve-zetébe, akkor előbb-utóbb úgyneveze�szérumbetegség alakul ki. Ennek alapja az, hogy az állati eredetű immunglobu-lin kicsit eltérő az emberi ellenanyagok-hoz képest, ezért az ember immunrend-szere ellenanyagokat kezd termelni az állati immunglobulinnal szemben. Ez a jelenség azonban a béltraktusba ju�ato�állati eredetű ellenanyagokkal kapcso-latban nem játszódik le, mert azok nem

tudnak felszívód-ni és a keringésbe kerülni. Tervünk tehát az volt, hogy megtaláljuk azt a m e c h a n i z m u s t , amivel több immun-globulin kerülhet a tehéntejbe. Emia�kezdtünk foglalkoz-ni egy olyan mole-kulával, amiről azt feltételeztük, hogy a tejmirigy epitélsejtjein (hámsejtjein) keresztül IgG-t (immunglobulin) ju�ata vérből a tejbe (neonatális Fc receptor – FcRn). Kutatásaink egyik irányaként egy kínai-svéd-magyar kollaboráció keretében olyan transzgenikus egereket hoztunk létre, amelyek csak a tejmirigy-ben fejezték ki a szarvasmarha FcRn-t. Eredményeink szerint a receptor tejmi-rigyben betöltö� szerepe nem az, hogya vérből a tejbe ju�assa az immunglobu-lint, hanem épp ellenkezőleg, visszatart-sa azt a tejbe irányuló kiürüléstől.

Ezzel egy időben, egy másik transzgenikus egérmodellt is létrehoz-tunk Dr. Bősze Zsuzsannával és mun-katársaival (Mezőgazdasági Biotechno-lógiai Kutatóközpont, Gödöllő), amely-ben a receptor minden olyan szövetben és sejtben kifejeződö�, amely természe-tes viszonyok közö� is expresszálja ezta gént. Munkatársaimmal ezekben az állatokban azt az érdekes megfigyeléstte�ük, hogy az immunizálást követőenjelentősen megnő� vérükben az ellen-anyag koncentráció. Ezek a felisme-rések ju�a�ak el minket odáig, hogyfelismertük, ezzel a módszerrel az ipar is jól jár, hiszen az állatok nagyobb hozammal termelnek ellenanyagokat.

Ebben az évben Ön kapta az Év Innova-tív Kutatója címet. Mit jelent Önnek a díj?

Nemcsak az a lényeg, hogy tet-tünk egy fontos felismerést, hanem az is, hogy ezt elindíto�uk egy olyanúton, ami ado� esetben gazdaságihasznot is hozhat a jövőben. Ehhez elengedhetetlen volt mind az ELTE, mind az állam támogatása. Sok ember nálunk úgy gondolja, hogy ha valamit feltalált, az gazdasági értelemben is az övé. Ez nem így van. Ha az innovatív felismerést például egy egyetemen te�e az illető, akkor annak tulajdon-

joga az egyetemé, illetve a felismerés további sorsáról is – szabadalmazta-tás, hasznosítás – az egyetem dönt. Az ELTE 2007-ben támoga�a azt azelképzelésünket, hogy mi magunk Bősze Zsuzsannával együ� egy olyancéget alapítsunk, amely ezt a felisme-rést megpróbálja a hasznosításig eljut-tatni. A kérdésére válaszolva, azért kaptam a díjat, mert az ELTE úgy ítélte meg, hogy azon az úton járunk, amely ennek a felismerésnek akár gazdasági, akár tudományos előnyeit is képes fel-tárni. A haszon ala� nem csak a pénztkell érteni. Ezzel az újfajta elgondolás-sal az ELTE és a másik kutatóintézet, az MBK is aktívan belép abba a körbe, ami kicsit már a modern idők világát mutatja, azaz egy új technológia beve-zetését a gazdaságba.

Mi lenne a tanácsa a jelen hallgatói-nak, ha az Önéhez hasonló pályához lenne kedvük?

Két dolgot tartok fontosnak: az egyik, hogy tanuljon nyelv(ek)et az illető, ha teheti minél fiatalabb korá-ban, és érjen el arra a szintre, hogy szó-ban is könnyen ki tudja magát fejezni. A második dolog pedig az, hogy ha tud valamit, akkor törekedjen arra, hogy azt Ő tudja a legjobban. Közepes tudással bíró emberekből rengeteg van manap-ság, de ha valaki egy igen magas szin-tű tudást képes – akár a tanult idegen nyelven – hasznosítani és használni, akkor úgy gondolom, minden esélye megvan arra, hogy sikeres életpályát fusson be. Sokan gondolják, hogy csak külföldön lehet igazán sikeres valaki, véleményem szerint nem. Lásson vilá-got az ember, utazzon, szerezzen érté-keket a világból és azokat hozza haza, az értékteleneket pedig hagyja hátra.

Belthazor

Fotó

: Tur

csán

Edi

t

Szeretnél részt venni a hallgatói

közéletben?

Foglalkoztat, hogy mit csinál a HÖK?

Új ötleteid vannak?

Csak rád vár az ELTE TTK HÖK

Bevonótábora!

2010.március 19-én 14:50-től 2010.március

21-én délutánig Ráckevén.

Részletek: h�p://�khok.elte.hu/bevono

Jelentkezés: gazdeh@�khok.elte.hu

Minden érdeklődőt szerete�el várunk!

Kedvezményes lovaglási lehetőség

ELTE-s hallgatóknak!

Kedvezményesen vásárolhatnak ELTE-s hallgatók bérletet a XVI. kerület Mókus u. 23. szám alatt található Favorit

Lovardában. 5 alkalmas bérlet ára 10.000 Ft, 10 alkalmas

bérlet ára 19.000 Ft. Érdeklődni: Urlich György Telefon: 0630/966-99-92

E-mail: [email protected]

Április 28-án, szerdán 19 órakor az ELTE dísztermében kerül megrendezésre

(V. kerület, Egyetem tér 1-3.). A magas színvonalú, ingyenes koncertre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Fellépni bármilyen zenés, táncos, maximum 7-8 perces produkcióval lehet. A fellépési

szándékot a pontos paraméterekkel Újházy Márton főszerkesztőnek kérjük jelezni.

Telefon: 06-30-838-8737E-mail: [email protected]

Részletek a www.cs.elte.hu/~muntag honlapon.

Hagyományos matematikus hangverseny

A Booktimeban ajánlott könyveket 20-30 %

kedvezménnyel vehetitek

meg a Galaktika boltban

(Metropolis Media Group

Kft. 1024 Budapest, Fény

utca 2. I./4. Nyitva: H-P

10-16 óra között) illetve rendelhetitek meg a www.galaktikabolt.hu

honlapon keresztül még nagyobb kedvezménnyel!

Nemzeti Parkos Túra

Március 31. és április 2. között az Aggteleki Nemzeti Parkba látogatunk.

Gyere Te is!További információk és jelentkezés a [email protected] e-mail címen.

Döntéshozási kísérletVegyél részt és keress 3000 forint körüli összeget!

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a University College London (UCL) kutatói hallgatókat keresnek, akik szívesen részt

vennének döntéshozási kísérletükben.A vizsgálat egy nagyjából 2 órás számítógépes kísérlet, amelyre

az ELTE Lovarda számítógép-termében kerül sor.Amellett, hogy részt vehetsz egy igazán izgalmas kísérletben, a

feladatok megoldása során lehetőséged van pénzt is keresni.Kísérleti időpontok: Március 22. és 23.

Körülbelül 250 résztvevőt keresünk, ezért kérjük, regisztrálj minél hamarabb!

További információért és a regisztrációhoz, kérjük, látogasd meg ezt az oldalt:

www.ucl.ac.uk/hungary2010


Itt jár(t)unkItt jár(t)unk

12 Itt jár(t)unkItt jár(t)unkItt jár(t)unkItt jár(t)unk

Karbon kerekasztalMárcius 11-én a budapesti Grundon

rendhagyó klímavédelmi találkozóra került sor a British Council klímanagykö-veteinek szervezésében. A kerekasztal-beszélgetések során az üzleti élet, a köz- és a civil szféra képviselői együ�keresték a választ a fenntartható fogyasz-tással és mobilitással, az építe� környe-zet energiafelhasználásával valamint a napenergiával kapcsolatos legfontosabb problémákra.

A fenntartható mobilitás szekció a gyermekek környeze�udatos neve-lésére helyezné a hangsúlyt. 12 éves korig ugyanis könnyebben formálha-tó a gyerekek véleménye, és rajtuk keresztül a család többi tagjára is lehet hatni. Habár az általános iskolások 12 éves koruktól részt vehetnek a közúti kerékpáros közlekedésben, az ehhez szükséges KRESZ oktatást nem kapják

meg az iskolában. Példaként említet-tek továbbá egy kezdeményezést: ha valakinek évente egyszer van szüksé-ge egy nagyobb teljesítményű autóra, például családi nyaraláshoz, ez legyen bérelhető, ne kelljen megvennie, és ne legyen az év többi részében kihasz-nálatlan.

A napenergia szekció a megfelelő kommunikáció hiányát és a pályázati rendszerek nehézségeit emelte ki leg-fontosabb problémaként. Felhívták a figyelmet a napkollektorok számos elő-nyére: a melegvíz előállításra, a fűtésrá-segítésre, a klímaberendezés energia-igényének részben történő fedezésére. Elemezték az életciklus végén történő felhasználás lehetőségeit is.

A fenntartható fogyasztás vitáján szintén az életciklus elemzés elvég-zésének fontosságát hangsúlyozták, illetve a fogyasztók termékfejlesztésbe való bevonását sürge�ék.

Az építe�környezetrőlszólóbeszél-getésen kiemelték: az üvegházhatású gázok kibocsátásának fele az épületek-ből származik. Fontosnak tartják ezért az innovációt mind a passzívházak építése, mind a meglévő épületek felújítása terén. A résztvevők aggályosnak tartják azt, hogy az építészképzés során az épület-energetika csupán csak válaszható tárgy-ként szerepel és azt is, hogy az építészek-kel kapcsolatban egyfajta bizalomhiány van, sokan jobban adnak a kőműves véleményére, mint az építészére.

Jurecska Laura

Bolyongásra várvaELTE Bolygótudományi Nap

Mint tudjuk, az ELTE 375. évébe lépe�. Ennek méltó megün-neplésébe természetesen Karunk is bekapcsolódik, méghozzá egy olyan rendezvénnyel, amellyel a résztvevők egy teljes napra elhagyhatják a Földet. Ehhez csak be kell nézni március 19-én, pénteken az Északi -1.75-be, azaz a Konferencia-terembe.

Bizonyára kevesen vannak közöt-tünk, akiket nem érdekel a csilla-gászat. Mindenki másnak szól az az országos ismere�erjesztő rendezvény,amelyért érdemes a pénteki hazame-netelt kicsit elhalasztani. Az ELTE FFI Planetológiai Műhely és a Magyar Asztronautikai Társaság szervezésé-ben betekintést nyerhetünk abba a világba, amelyről e tudomány műve-lői sokat tudnak, eleget mégsem fog-nak sohasem tudni.

Utazásaink pontban 10 óra-kor kezdőnek a megnyitóval és a Planetológiai Műhely bemutatásá-val. A közel egy éves szerveződés célja elsősorban az ELTE-n zajló planetológiai kutatás és oktatás szerveze�ségének megteremtése,kutatási terveik kitűzése melle�.Ezután még egy kicsit várni kell a „szökési sebesség” elérésére, ugyanis először azt tudhatjuk meg

Dr. Illés Erzsébe�ől, hogy „Mibenés miért olyan különleges a Föld?”

Ezután Föld körüli pályára állunk: aki még nem lá�a volna az[origo] „Hét műholdképe” soro-zatát, az most megtudhatja, mit is lát az Északi Tömb tetején lévő műholdvevő – persze a végső képek komoly feldolgozási munka ered-ményei. Dr. Timár Gábor vezény-letével szakértői szemüvegen át is megnézhetjük, hogy milyen a Föld felülről.

Később átugrunk a szomszé-dokhoz: Naprendszerbeli egzoti-kus felszínformákon sétálhatunk, hacsak be nem indul lábunk ala� alemeztektonika; így érthetjük meg a kint történő eseményeket a „földi tudományban” már kiválóan bevált fogalmakkal.

A marslakók által üzemeltete�büfé meglátogatása után érdemes

egy pillantást vetni a különféle égi-test-térképekre és bolygótudomá-nyi poszterekre, majd olyan hold-kőzeteket és meteoritokat vehetünk mikroszkóp-górcső alá, amelyeket már megtaláltak (tehát a legújabb „rejtélyes meteoritot” még nem!). Visszatérve megtudhatjuk, hogy milyen eredmények szüle�ek aMars-kutatás területén: a vízjégről és sok más felfedezésről is szó esik majd, de külön blokkot érdemelnek a sziklagleccserek és a barlangok vizsgálata is.

Nem lehet elmenni az örök kérdés melle�, hogy van-e másholis élet: a tudomány jelenlegi állás-pontját vázolja Dr. Kereszturi Ákos az asztrobiológiáról. Elöljáróban talán annyit, hogy az eredmények biztatóak (lásd például a mélyten-geri metánalapú élőlényeket).

Az utolsó szekcióban már főleg a jövőé a főszerep: megnézhetjük, hogyan néznek majd ki a Marsra és holdjára, a Phobos-ra felkülden-dő új leszállóegységek. Ezek után a Hunveyor egyetemi gyakorló űrszondák bemutatása melle� amagyarok fontos szerepét hangsú-lyozzák az olyan projektek ismer-tetésével, mint az ESEO, a MaSat-1 illetve a „Magyarok a Marson” elne-vezésű űrszonda-építő verseny.

Weisz Dávid

Természet-Tudomány-TechnikaTermészet-Tudomány-TechnikaTermészet-Tudomány-TechnikaTermészet-Tudomány-Technika


Természet-Tudomány-TechnikaTermészet-Tudomány-Technika

13 MinDigTVÁllam bácsi ingyentévéje digitális lesz

Biztosan te is lá�ad már a tévében a MinDigTV reklámjait akis kék mosolygós tévével, de szerintem sokan nem tudják mi is ez az egész. Nem igazán egy új szolgáltatóról van szó, amely jó pénzért kismillió csatornát ju�at el hozzánk, ennél többről is,kevesebbről is.

Kezdjük egy kis történeti á�e-kintéssel. A televíziózás Magyaror-szágon 1957. február 23-án indult a szabadság-hegyi adótoronyból, kísérleti jelleggel. Ez a még csak maximum száz kilométeres körzet-ben fogható, fekete-fehér adás csak heti két napon volt fogható. 1959-ben helyezték üzembe a pécsi, soproni és miskolci adókat, 1960-ban pedig a szentesit és a Kékes tetején levőt is. 1962-ben kapcsolódo� be Kab-hegy,a dunántúli vétel javítására. 1974-75-ben tovább javultak a vételi lehe-tőségek az országban, üzembe állt a tokaji, nagykanizsai és zalaegerszegi torony is.

1980-ra ösz-szesen 16 nagy- é s 4 7 á t j á t s z ó a d ó m ű k ö d ö �az országban . 1981-ben a kékesi adóberendezést m o d e r n e b b r e cserélték. További fejlesztés a föld-felszíni sugárzás-ban nem történt, a hangsúly egyre inkább a kábeles és műholdas műsor-szórásra tevődö� át.

A vétel csak a legelején volt ingyenes , 1957 . márc ius 1 - tő l 50 Ft/hó előfizetési díjat vezettek be. 1970-től háztartásonként csak egy készülék után kell fizetni, hiá-ba van több is a lakásban. 1988-tól 70 év felett ingyenessé vált a televí-ziózás, 1989-ben a havi előfizetési díjat 100 Ft-ra emelték. 1994-ben már havi 460 Ft-ra emelkedik a műsor ára, egyre nehezebb is behaj-tani a nézőktől. 1998-tól az előfi-zetési díj televízió üzembentartási dí j já vált , vagyis adónem lett . A b e h a j t á s i p r o b l é m á k m i a t t

2002-től a kormány átvállalta ezt, azóta nem kell fizetni.

Innentől tehát örülhetne az, aki csak a szabadon fogható csatornák-ra kíváncsi, ő elvileg ingyenesen nézhet tévét. De már nem túl soká-ig! 2005-ben ugyanis az Európai Parlament elfogadta az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint legkésőbb 2012 elejére az EU összes tagállamának át kell állítania a földi műsorszóró rendszerét digitálisra. Vagyis megszűnik a jó öreg anten-nás vétel, és kénytelenek leszünk előfizetni a legkisebb csomagra valamelyik kábel- vagy műhold-

szolgál tatónál . A kábeles meg-oldás nem min-denhol kivitelez-hető, a műholdas t á n y é r t p e d i g sokan nem akar-ják megvenni.

I� jön a kép-be a MinDigTV! A m e g o l d á s lényege az, hogy e g y h a g y o m á -nyos, földi vétel-

re alkalmas antennával – ami a régi analóg antenna is lehet – plusz egy kiegészítő, olcsó beltéri egységgel fogható lesz az m1, m2, Duna TV, RTL Klub és a TV2. Nincs havidíj, egyszeri költséggel, ráadásul sok-kal jobb minőségben nézhető olyan helyeken is, ahol eddig ezt a földraj-zi ado�ságok nem te�ék lehetővé.

A digitális földfelszíni sugár-zás (DVB-T) Magyarországon 1999-ben indult kísérleti jelleggel Budapesten, majd 2000-ben kiegé-szült a kab-hegyi adóval is. 2006-ban a genfi frekvencia-kiosztási konferencián 8 televíziós és 3 rádi-ós multiplexet kapott hazánk.

A DIGITÁLIS (DVB-T) TECHNIKÁRÓL

A régi analóg rendszerrel szemben, a DVB-T digitális modu-lációt használ, ennek segítségével kiküszöbölhetőek a többutas terje-dés problémái (pl. szellemkép). A digitális továbbítás hibajavításra is lehetőséget ad, ezért lényege-sen rosszabb körülmények közö�is lehetséges a minőségi vétel. Kép- és hangtömörítő eljárásokat (MPEG-4) használva, egy régi ana-lóg csatorna helyén akár 6-7 digi-tális műsor, vagy 1-2 nagy felbon-tású (HD) adás is átvihető. Ezáltal a régi frekvenciatartománynak csak egy részét foglalja el a tele-vízió, a maradék felhasználható egyéb szolgáltatásokra (pl. széles-sávú mobilinternet), tehát többek közö� ez az átállás mozgatóru-gója. A kép és hang melle� kiegé-szítő szolgáltatások is elérhetőek, például elektronikus műsorújság (EPG), soknyelvű felirat, többnyel-vű hang. A régi tévénk egy nem túl drága (26 900 Ft-tól) dekóder segít-ségével „digitalizálható”, illetve az új televíziókészülékek nagy része már beépíte� dekóderrelrendelkezik. Antennának töké-letesen megfelel a régi, analóg vételhez használt tető- vagy szo-baantenna is. A kereskedelemben kapható dekódereken és tévéken MinDigTV matrica jelzi a biztos kompatibilitást.

2008-ban az állam 5 televíziós és 1 rádiós multiplexre írt ki tendert, ezeket az Antenna Hungária nyerte. Az év végén elindult a MinDigTV szolgáltatás 3 ingyenes és 2 fizetős (kódolt) csatornával. 2009 során került be a csomagba az m1 és az m2 nagy felbontású (HD) verziója és csatlakozott az RTL Klub és a TV2 is, ingyenesen. Októbertől már nem kell egy összegben kifizetni a dekóder árát sem, havi 715 Ft-os törlesztőrészlettel is beszerez-hető a készülék. Az év végére az ország lefedettsége hagyományos TV-antennával elérte a 88%-ot.

További információk: www .mindigtv.hu.

Dudus


Booktime & Itt jár(t)unkBooktime & Itt jár(t)unk

14 Booktime & Itt jár(t)unkBooktime & Itt jár(t)unkBooktime & Itt jár(t)unkBooktime & Itt jár(t)unk

Gyönyörű szadizmusVéres délkörök

Cormac McCarthy a Nem vénnek való vidék, Az út és a Vad lovak szerzőjének legpokolibb regénye végre megjelent magyar fordításban is. A Véres délkörök a kortárs tengerentúli irodalom egyik legfontosabb alkotása, az amerikai álmot összezúzó, sok-koló, de letehetetlen olvasmány.

A gyermek 14 évesen szökö� megtennessee-i o�honából, és pár éven áttartó kóborlása során megtapasztalta az emberi gonoszság minden árnyala-tát, de a java csak ezután következik. Még mindig nagyon fiatalon, de márkész felnő�ként a vérszomjas Glanton-bandához csapódik, akik legfőbb szó-rakozása az indiánok módszeres kiir-tása Texas és Mexikó határvidékén. Aki útjukba kerül, megsemmisítik. A könyv elejének westernbe olto� roadmovie-ja innentől kezdve nem más, mint brutális gyilkosságok és más bűn-cselekmények pontos katalógusa.

A Véres délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen mellbevágóan sokkoló történet egy erőszak irányíto�a, utó-pisztikus Amerikáról, amelyből az irgalom és kegyelem szavak teljesen hiányoznak. Az emberek elhagyato�akés reménytelenül szenvednek, fájdal-mas világuk egyetlen célja a másnap

reggeli ébredés. A szereplők csupán marione�-bábok ebben az őrültség-ben, bármikor, bárkivel helye�esíthe-tők. Ezt erősíti az a tény, hogy a főhős nevét nem tudjuk, és a többi figurátis gyakran a rangjával vagy foglal-kozásával illetik. A karakterek mégis olyan precíz pontossággal vannak megrajzolva, ami csak a legnagyobb írókra jellemző. A gyerek jellemrom-lását, fokozatos elembertelenedését McCarthy rendkívüli erővel ábrázolja, a hatalommániás Holden bíró pedig mocskosabb és undorítóbb a világiro-dalom bármelyik antihősénél.

Cormac McCarthy a Nem vénnek való vidék filmadaptációjának négyOscar-díja után le� igazán felkapo�.Persze csak Magyarországon, hiszen a tengerentúlon William Faulkner mel-le� a legnagyobb hatású 20. századiíróként tartják számon. Az 1985-ben írt Véres délkörök valószínűleg sosem

juto� volna el hozzánk a két évvelezelő�i Oscar-eső nélkül, és a ToddField rendezésében jövőre elkészülő filmváltozat hasonló utat járhat be. A két mű közö�i párhuzam éppenezért megkerülhetetlen, mert a köz-pontozás nélküli mondatokat, a nyel-vezetet, és a nyers stílust látva teljesen helytálló az összehasonlítás. Mindkét történet végtelenül undorító, ugyan-akkor van bennük valami megfogha-tatlan gyönyörűség, ami mia� képte-lenség letenni a könyveket.

Gans

Ültél már papírfotelben? Lá�ál márolyan virágot, aminek szirmai bonto�autóalkatrészekből készültek? Érde-kel, hogy miként lesz a múzeumok homlokzatára kihelyeze� reklámcélúmolinókból ülőgarnitúra? Mit szólnál, ha mostantól a hátadon hordhatnád a biciklid kerekét csinos kis táska formá-jában? Vagy ha üres joghurtos palackok világítanák be a szobád, a falról pedig egy kupak-portré mosolyogna?

Sokan bizonyára már észreve�é-tek, hogy a Déli tömb Arénája egy kis időre kicsit o�honosabbá, zöldebbéváltozo�. Nem véletlen: a március 18-ig tartó Hulladékból Termék Kiállítás kapo�benne helyet, ennek kapcsán ideiglene-sen akár egy papírból készült bútorra is leülhetünk megpihenni két óra közö�.Persze nem csak a környeze�udatosdesignt ismerhetjük meg közelebbről,

de találkozhatunk a Fair Trade keres-kedelemmel, majd végigkövethetjük azt is, hogy mi történik a fém, az üveg, a műanyag vagy akár az elektronikai termékekkel felhasználás után. Meg-tudhatjuk, hogy mit lehet kezdeni a patikákban leado� gyógyszerekkel,vagy a kidobo� élelmiszerrel. Perszeaz újrafelhasználás csak akkor jöhet szóba, ha megtanuljuk szelektíven gyűjteni hulladékainkat.

A kiállítás végignézése és olvasá-sa után egészen biztosan nem jövünk majd zavarba egy szelektív kuka elő�,hogy mit hova is dobjunk pontosan. Az újrahasznosítás, a fenntartható fejlő-dés sokat tárgyalt téma, de ez a kiállítás talán képes még újat mutatni. Hatására talán sikerül kicsit jobban átéreznünk mekkora felelősséggel is tartozunk kör-nyezetünkért és önmagunkért. Hogy a

jövő nemzedékének ne legyen egész-ségtelenebb az élete, mint nekünk. Kell, hogy megértsük a szlogent: „Gondol-kozz globálisan, cselekedj lokálisan”!

Zsu

Hulladékból Termék Kiállítás

F��

: K��

��

�� P

��

Helyvektor & GasztromátrixHelyvektor & GasztromátrixHelyvektor & GasztromátrixHelyvektor & Gasztromátrix


Helyvektor & GasztromátrixHelyvektor & Gasztromátrix

15 Boom & BrassNéha kell a flanc

Igen-igen jól sikerült a legutóbbi Torkos Csütörtök, sokkal jobban, mint az egy évvel ezelő�i, még ha a Vörösmarty téren iskelle� érte asztalt foglalnunk és még ha a végösszeg kedvezménynélkül 26 000 forintra rúgo� is. Ha valaha voltam tökéletes kivi-telezésű helyen, hát a Boom and Brass ilyen.

Pedig a neve alapján egy kongás, dzsigges helyet várnék, de már az é�erem honlapja is megkapó, ahol akülönféle oldalakon kellemes zenék igazodnak a vizuális élményhez. Az is szimpatikus volt, hogy lustaságomnak köszönhetően az utolsó elő�i naponírtam körülbelül 20 é�eremnek szabadhely reményében, de összesen három ado� kedvező választ, s ebből messze aBoom & Brassé volt a legjobb.

Másnap természetesen percre pontosak vagyunk, kell is, mert ren-getegen vannak. Az asztalunk tökéle-tes, a székeink pihe-puhák, és a már jól ismert muzsika szól, de mindez mit sem számít, amikor a pultnál álló kedves hölgy már akkor üdvözöl minket, mikor még be sem léptünk. A kabátokat az egyik pincér máris viszi a ruhatárba, majd hozza az étla-pot, a koktéllapot, a borlapot, ami mellé egy sommelier is jár.

két ételhez képest meglepően kicsi az adag, és a finom garnélafalatkákból,vagy az esztétikai látványnak sem utol-só túrófelfújtból az ember csak egyre többet szeretne. A desszertként hozo�mogyoróvajas, málnakaviáros fagylalt-gömb ötletes, finom, izgalmas és olyangyönyörű, hogy félve kezdünk hozzá.

Aki egy igazán jót akar enni, feltét-lenül látogasson el ide, már magáért az élményért megéri. Jelenleg Budapesten a Boom & Brass benne van a tíz legjobb é�eremben, talán csak az árképzésnélszalad el velük a lovacska. Ráadásul 12% szervízdíjat tartalmaz a számla, de a fentiek tükrében ez tökéletesen érthe-tő. A fenti horror ár tanulmányozásakor azért vegyétek hozzá, hogy ezú�al hár-man mentünk.

magyar tibor

Ár: �/�.Étel: �/�.Kiszolgálás: �/�.

A mosdók annyira szépek, hogy akár o� is megteríthetnének. A pincér, akitkaptunk, a maga 190 centĳéveligentekin-télyt parancsoló jelenség. Látszik, ő azért van i�, hogy mi maximálisan jól érezzükmagunkat. Mindenről lehet kérdezni: ételekről, italokról, mit ajánl, mi a specia-litás… Bámulatos. Ezt megünnepelendő gyorsan legurítunk pár koktélt, tovább fokozandó az amúgy is jó hangulatot.

Az ételekre sem kell sokat várni. A Budapest bélszín maga a tökély, a szakács pontosan annyi szekundumig hagyta a tűzön, ameddig kell. Zsenge, omlós, mennyei étek korra, nemre, fele-kezetre való tekintet nélkül. A libamáj vajpuha, a lecsós zöldség ress, még a burgonya is a helyén van. A lazac steak szintúgy isteni, nem fojtós. A hozzá-ado� rókagomba és a krémes, kaprosdĳoni zöldsaláta remekül harmonizál.Egyedül a rákpörkölt okoz kisebb csa-lódást, de leginkább azért, mert a másik

Julie & Julia1947-et írunk, Julia Child – a

különlegesen magas, negyven év körüli nő – állandóan költöző ameri-kai diplomatafeleségként megkezdi párizsi életét. Fogalma sincs mihez kezdjen magával, megöli az una-lom, újabb és újabb hobbikba kezd bele. Végül rájön, hogy az egyetlen dolog, amit imád: az evés. Miért ne foglalkozna hát ezzel?! Beiratkozik egy szakácsiskolába, megtanul profinfőzni és barátnőivel megírja a Francia konyhaművészet a gyakorlatban című könyvét, csak hogy végre az ameri-kaiak is megtanulhassanak rendes ételeket kotyvasztani.

2002-ben járunk, Julie Powell – a harmincas éveiben járó fiatalfeleség – vacak állásától szenvedve üresnek érzi az életét. Ezen az sem segít, hogy épp most kelle� beköl-

töznie egy pizzéria tetőterében levő icipici lakásba, aminek ráadásul a konyhája is pö�ömnyi. Egyetlentevékenység teszi csak boldoggá: a főzés. Előveszi imádo� szakács-könyvét, a Julia által írt könyvet, és főzni kezd. 365 nap ala� elkészítiaz 524 recept mindegyikét, és köz-ben blogot ír az ételekről. A blog népszerűségének hatására egészen megváltozik élete.

2010. márciusa van. Nézem a filmet, a Julie & Julia-t. Bár üres aszám, de nagyokat nyelve figyelema két csodálatos nőt, ahogy éppen boeuf bourguignon-t, azaz burgun-di marharagut készítenek. Érzem a hús és a rozmaring illatát. A lehen-gerlően harsány Julia – akit Meryl Streep olyan meggyőzően játszik, hogy alakításáért Oscar-díjra jelölték – Párizzsal együ� bűvöl el. Julievalpedig – ahogy minden egyes homár-

tól bocsánatot kér, amikor a forró vízbe dobja őket – tökéletesen együ�tudok érezni. Teljes szívemből szur-kolok neki, hogy sikerüljön szaksze-rűen kicsontoznia azt a fránya nagy kacsát. A könyv mindke�ejük életétteljesen felforgatja. El is határozom, hogy beszerzek egyet, hiszen a mai napig kapható a könyvesboltokban, sajnos csak angolul.

A film nem csak annak élvezhető,aki legalább hobbi szinten főz. Nincs az az ember, akit ez a két nő ne lenne képes elbűvölni. Ugyanakkor köteles vagyok mindenkit előre figyelmeztet-ni: ezt a filmet semmiképp se nézzükéhgyomorral!

Zsu

JULIE & JULIA(��., amerikai filmdráma, �� perc).Rendező: Nora Ephron.Szereplők: Meryl Streep (Julia Child), Amy Adams (Julie Powell).


Cooltér & NégyeshatosCooltér & Négyeshatos

16 Cooltér & NégyeshatosCooltér & NégyeshatosCooltér & NégyeshatosCooltér & Négyeshatos

Glenn BrownA fantasy és a sci-fi reneszánsza

Az angol származású festőművész képeit a LuMú-ban tekint-hetitek meg március végéig. Most azonban lássuk, hogy mi az, ami ilyen felkapo�á te�e, milyen stílust képvisel, mitől leszegyedi annak ellenére, hogy másokról „koppint”.

A modern angol festészet egyik fenegyerekével lehet dolgunk i�, haátsétálunk a lágymányosi hídon. Képe-ivel mindannyian találkoztunk a 4-6-os megállóiban. Brown sikerét a horribilis összegekkel biztosíto� magyar kiállítá-son túl az is jól mutatja, hogy a kiállítás kurátora az olasz Francesco Bonami, a képek forgalmazója pedig a New York-i Larry Gagosian, akik mindke�ennagymenők.

A festő képi v i l á g a e g y e d i olyan szempont-ból, mint vonal-vezetés, hangulat-világ, a használt színek és a befo-gadóra gyakorolt hatás. Azonban témáját tekintve nagyon is ismerős lehet, hiszen fest-ményeinek alapja, tárgya legtöbb-ször egy koráb-bi alkotó műve. Sokszor nyúl Sal-vador Dalí, Caravaggio, Velázquez, Fragonard (a forradalom elő�i Párizsegyik rokokó művésze) vagy akár Szé-kely Bertalan képeihez. Keressünk csak rá a vajas kenyeret majszoló kisgyerek portréjára, amelyet fejjel lefelé, saját stí-lusában alkoto� újra Glenn Brown, ésami egyike a plakáton szereplő képek-nek. Ezen kívül sokat merít az angol sci-fi és fantasy képi világából is (példaerre az 1998-as Böcklin’s Tomb), amelyek reneszánszukat élik a ’90-es évek mély-pontja után.

Ez a koppintás nem olyan, mint a többi, sokkal mélyebb, inkább újra-értelmezésről van szó. Glenn Brown nem veszi el a korábbi képek identitá-sát – igaz újat sem ad nekik valójában –, hanem csokorba gyűjtve elénk tárja az

általa új, vad köntösbe bújtato� dara-bokat és azt mondja: „Tessék, kezdjetek vele amit akartok!” És erre mi csak azt tudjuk mondani, hogy: „Igen, köszi, ez nagyon frankó!” Valójában persze fogalmunk sincs, hogy mi az, amit el szeretne érni, ezért közelebb lépünk és látjuk, hogy a markáns, szinte a falról lemászó képeknek nincs fizikai mélysé-

gük, ellenben más alkotók olajképe-ivel. Ennek oka a vastagon felvi�alap, amelyre vékony és apró ecsetvonásokkal dolgozik.

The love of t h e s h e p h e r d s (2000) című képé-ért Turner díjat kapo�, amelyet aTate Gallery ítél oda egy honos fiatal festőnek.

A kép maga szintén egy már m e g l é v ő k é p „feldolgozása”,

amely Robert A. Heinlein: Double Star című sci-fi novellájának a borítójándíszeleg.

Egy graffitistől hallo�am egy inter-júban: „Egy vonalhúzáson le lehet mér-ni, hogy az ember hány vonalat húzo�életében”. Ez szerintem különösen igaz rá, hiszen roppantul egyedi meghúzo�vonalai olyan látványbéli hatást nyújta-nak számunkra, amely merőben elüt a mai világ tömegtermelésétől. Azt pedig meg kell bocsájtanunk neki, hogy képe-ihez az ihletet korábbi nagy festőktől nyeri, úgy ahogy megbocsájto�ukTarantinonak is, hogy „összelopja” filmjeinek motívumait. Mindke�en egymerőben új identitással bíró alkotást hoznak létre a korábbiakból.

Torceee

A közvetítőTelitalppal állt, egyensúlyozo�.

Egyik vállán hátizsák, a másikon tás-ka lógo�. Próbált kapaszkodni, detömve volt a jármű. Jobb híján a vil-lamos ablakára tenyerelt. Sapkáját egészen a szemöldökéig húzta, óri-ás napszemüvege a sapkán pihent. E�ől úgy néze� ki, mintha egy légygubbasztana a fején. Az utas, aki alat-ta ült, egykedvűen bámulta. Ő meg biccente� csak, és folyta�a a telefo-nálást.

– …természetesen… profi… ezsajnos mindig így van… a minőséget meg kell fizetni. Csak a legjobbakkal,csakis… persze, egyébként én sem csinálnám.

Hangja betöltö�e a villamost, tízlépésre tőle is őt hallga�ák. Sajátosüzletmenet, illik a 21. századhoz; kellően erőszakos és teljesen tiszta – annak, aki hallja.

– Az ár 280 ezer plusz áfa… ha sok, tudok olcsóbbat… az ön dönté-se, az ön pénze… igen, van kupabolt is… egyencuccokat kaphat… azok olcsóbbak, de nincs bennünk sem-mi egyedi… gondolja át! Igen, a srác iparművész… csakis egyedit, olyan senkinek nincs… hogy mikorra? Három napon belül kézhez kaphatja mind a négyet… rendben… oké… akkor három nap múlva!

Elégede�en nyomta ki a készülé-ket, és már tárcsázo� is.

– Szia, i� Tomi. Lenne egy meló.Sürgős… nem, egy hét múlva már késő. Két napod van rá… négy sima, közepes kupa… van még a raktá-ron… akkor keresd meg! O� kelllennie… rézutánzat, vagy mi… kit érdekel… valami tornára… foci vagy kézi… fél nap ala� rá tudod karcolnia szöveget, meg valami cirádát… a legegyszerűbbet! Átküldöm a szö-veget, mit kell ráírni… oké… persze, fizetnek… a szokásos… kupánkénthúszezer… ennyit adnak, ismered ezeket, sóherek. Oké, Peti, akkor díl, csá! Holnap o� vagyok a cuccért!

Elte�e a telefont. Szemére húztaa légyszemét, és kinéze� az ablakon.Mosolygo�. Az autókat, az embere-ket, a házakat mérege�e az üvegenszé�árt ujjai közö�.

F. Tóth Benedek h�p://�oth.s�logs.net

MozizónaMozizónaMozizónaMozizóna


MozizónaMozizóna

17 Kard és kötőtűSárkányvadászok

Repülő hegyek, elhamvadó lovagok és persze sárkányok. Egy mese kellékei. Rég látha�unk már világunktól ennyire elszakadt,mégis ilyen közeli történetet. Az álombélinek tűnő helyeken ját-szódó, gyerekeknek szóló mű a felnő�ek számára is tanulságos.

Varázslatos vidékekre jutha-tunk el két barát, egy malacorrú, tüzet vizelő kékbundás izé, és egy állandóan fecsegő, lelkes kislány nyomán. A világ éppen a végét járja, kezd széthullani, és egyre-másra tűnnek fel a legnagyobb és legrettegettebb sárkány közelgő felébredését jósló jelek. Lian-csu kisgyermekként vesztette el csa-ládját, amikor egy tűzokádó fel-perzselte faluját. Most vadászik a szörnyekre társával, Gwizdóval, aki a tevékenységet üzleti vállalko-zássá fejlesztette. Minden szép és jó lehetne, ha Lian-csu hitelesebb figurának tűnne. Szabadidejében kötöget, ami nem pont egy nagy harcos ismérve. Ráadásul hiába győz a harcokban, hiába teríti le például az óriás hernyószerű fene-vadat, ezt olyan esetlenséggel teszi, hogy a szemtanúk csak nevetnek rajta. Így pedig a kuncsaftok nem

fizetnek, amitől a két jóbarátnak felkopik az álla.

Zoé, az ezüst lovag történe-teiért rajongó kislány egy szép, nagy és kietlen palotában él bácsi-kájával, a vak Arthur királlyal. Az odvasfogú apácákhoz akarják küldeni, így inkább megszökik. Kint persze bajba keveredik, elekt-romos sárkányoktól menti meg a két arra járó sárkányirtó, akiket rögtön bámulatos lovagoknak lát. Miután a kis szökevény hazake-rül, a király felfogadja hőseinket, hogy menjenek a világ végére, és győzzék le minden sárkányok leg-nagyobbikát. Gwizdo az előleggel szívesen elszelelne, de miután Zoé utánuk szökik, kénytelenek tényleg a világ megmentésére indulni.

A fura repülő tájakat kicsit szoknunk kel l , de ha á tad juk magunk a mese sodrásának, már természetessé válik, hogy az ég

lent is van, és hogy nincs egy fix támpont, amin támaszkodna az élet. Egymás körül sodródó légi szigetekből ál l az univerzum, amire a moziból kijövet már némi nosztalgiával lehet visszagondol-ni. A levegőben úszó egymáshoz kapcsolódó sziklákról, erdőkről az Avatar repülő hegysége juthat rög-tön eszünkbe, de a világvége felé sodródó kihalt épületek és tele-pülésdarabok már Michael Ende Végtelen történetét idézik.

hlk

DRAGON HUNTERS – Sárkányvadászok (��., francia-német-luxemburgi animációs film, �� perc).Rendező: Guillaume Ivernel, Arthur Qwak.

PandorumA rémálom kellemetlen egy

dolog. Főleg akkor, ha ébredés után tör ránk. Két űrhajós hibernálásból ébred. Nem emlékeznek semmire, nem tudják kicsodák, csak egy biztos, nagy gáz van. Egyikük elindul felfe-dezni a környéket és szépen lassan kezdenek kiderülni a turpisságok. Egyre több dolog merül fel emléke-zetük mélységes bugyraiból és egyre többet tudnak meg arról, hogy hol vannak.

A Földről, amikor már eléggé elfajultak a dolgok, egy űrhajót indí-to�ak útnak, hogy egy távoli boly-gót kolonizáljanak. Ez a hajó egy modern Noé bárkája, ahol a telepesek melle� a földi ökoszisztéma megte-remtéséhez szükséges eszközök és alapanyagok is megtalálhatóak. Az utasok hibernálva vészelik át a

hosszú éveket, amíg a személyzet vál-tásokban ügyel. Legalábbis ez lenne a helyzet, ha valami nem siklo� volnanagyon-nagyon félre. A folyosókon ugyanis szörnyek vadásznak a meg-maradt emberekre, a reaktor pedig a bedöglés szélén egyensúlyozik, és ha felmondja a szolgálatot, az egész kóceráj elpusztul.

Dennis Quaid az egyik legsokar-cúbb hollywoodi sztár, nem tűnik úgy, hogy különösebb gondot oko-zo� volna számára Payton, a maga-sabb rangú asztronauta karakterének megformálása. Nagyrészt egy helyen egyedül tartózkodik, ez már-már a kamaradarabok hangulatát idézi. Ben Foster a legénység mászkálós tagjá-nak, Bowernek a bőrében bizonyára megte�e a tőle telhetőt, dehát egy hor-ror-sci-fi nem sok teret ad a kifinomultjellemábrázolásnak. Mindazonáltal a műfaj kedvelői kellemes másfél órát

tölthetnek a moziszékekbe süppedve. Akik ódzkodnak az ĳesztgetős filmek-től, azoknak sem kell szívszélütéstől tartani, a feszültségszint nem túl magas és csak ritkán emelkedik hirtelen. Ez persze egy horrornak nem dicséret.

Ahogy a film, én is sokáig adós maradtam azzal, mi is a pandorum. Aki a hajó nevére tippel, téved, az ugyanis Elysium, mint az ókori görögök örök vadászmezője. Nos, a pandorum nem más, mint egy tévképzetekkel, paranoiával, hal-lucinációkkal járó betegség, ami nagy lelki sokk hatására alakulhat ki hosszú hibernálás után az űrha-jósokban.

hlk

PANDORUM (��., amerikai-német Sci-fi,�� perc).Rendező: Christian Alvart.Szereplők: Dennis Quaid, Ben Foster, Cam Gigandet, Antje Traue, Cung Lee.


Belszíni fejtésBelszíni fejtés

18 PlusszpoénEzen a héten egy igen egyszerű rejt-

vényt kaptok, annyi a dolgotok ugyanis, hogy a felsorolt szavakat belepakoljátok az ábrába (vízszintesen és függőlege-sen), majd a színnel jelölt oszlopban elolvassátok az alábbi vicc végét!

–Miért nem ve� Kleopátra soha-sem tejzuhanyt?

–Mert nem talált…!

Kétbetűsek: EN, KU, KY, LI, LÓ, NŐ, ÓT, RO, SL, TO.

Hárombetűsek: ADÓ, AGG, ALÁ, AMA, ARA, DIA, DOG, EKE, EPE, IDE, IPA, JEL, JER, LED, PÍR, TRI.

Négybetűsek : AKUT, DELI, EDIT, ORDÓ, OVIS, TIED, UTAL, ZEKE.

Ötbetűsek: ALATT, DEDÓS, DRÁ-MA, ÉKELŐ, GERLE, GÓLEM, KOA-LA, KREÁL, LAKAT, LIGET, TATÁR, TEKER, TÉRÍT, TREND, VIRUL.

Hatbetűsek: ÁTOLTÓ, EMER-RE, KAKAÓS, KARDAL, NEMZET, ODAKEN, TENISZ, TERHEL.

Hétbetűsek: ELÁRADÓ, MIE-LŐTT.

Nyolcbetűsek: ÁTRAGADÓ, ELTERELŐ.

Kilencbetűsek: DIPLOMATA, ELRETTENT.

A megfejtéseket a megjelenést követő héten szerdán, 12 óráig küld-hetitek el a [email protected] e-mail címre, hogy csokit nyerhessetek.

Ha már végeztetek a fejtéssel, és van egy kis időtök, akkor megírhatná-tok a véleményeteket a rejtvényekről: hogy melyiket szeretitek/nem szere-titek, az eddigiek könnyűek voltak vagy nehezek, mit hiányoltok, miből van túl sok, meg egyéb észrevétele-ket, hátha legközelebb figyelembeveszem az igényeket.

A két hé�el ezelő�i szám nyerte-sei: Bisztray Tamás, Kulin Júlia, Mol-nár Viktória. Gratulálunk nekik!

Alma

virul

Mondok egy...„Ha 15 000 V feszültséggel her-

geljük a katódot, akkor elektronokat fog kibocsátani.”

(Székely Ferenc)

„Hát ez egy nagyon okos javaslat, mi más lenne, tőlem indult.”

(Boros László)

„…és azt mondja neki, hogy te függvény, add nekem az értékkészle-tedet, mert megderivállak!”

(Kós Géza)

„Azt mondja a fogyasztó, hogy ez nekem tíz egység élvezetet okoz.”

(Kurtán Lajos)

„A nomádok vándorolnak a fű után.”

(Zábrádi Zsolt)

„Aki jár erre az órára, az egy hős.”

(Molnár Gábor)

Ha tetsze� Te se felejtsd el feljegyez-ni az órákon hallo�akat és beküldeninekünk a [email protected] címre!

tündibünditündibünditündibünditündibündi

Untitled-1 1 2002.02.26. 10:15:52

Tétékás Nyúz 4006

Documents

Transcript of Tétékás Nyúz 4006