Termeszettudomany kozep irasbeli 0511H€¦ · David Attenborough: Az élő bolygó (részl.)...

Természettudomány középszint — írásbeli vizsga 0511

Név: ............................................................ osztály: .....

TERMÉSZETTUDOMÁNY

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

2006. október 31. 14:00

Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

●

2

00

6.

ok

tób

er 3

1.

írásbeli vizsga 0511 2 / 20 2006. október 31.

Természettudomány — középszint Név: ........................................................... osztály: .....

Fontos tudnivalók

A feladatlap megoldására 120 perc áll rendelkezésére. A feladatokat tetszőleges sorrendben oldhatja meg. Használható segédeszközök: függvénytáblázat, földrajzi atlasz, zsebszámoló-gép. Ha szükséges, a beírt válaszokon javíthat, de csak az egyértelmű javítások fogadhatóak el. A feladatlap tartalma: I. Pihenőpark 7 pont II. Égi kövek 9 pont III. Élet a mélytengerekben 7 pont IV. A gázok tulajdonságai és a légzőmozgások 12 pont V. Ami a savakban közös 14 pont VI. Milyen messze van a Nap? 10 pont VII. A forró övezet 10 pont VIII. Eső cseppek 6 pont Összesen 75 pont



I. Pihenőpark 7 pont

Egy városban pihenőparkot létesítettek.

A pihenőpark magas, zárt lombkoronájú facsoportja alatt és a közeli városszéli nyílt, napfény-

nek kitett aszfaltfelület fölött diákok megmérték a levegő néhány jellemzőjét. A mérések és

előzetes tudásuk alapján következtetéseket vontak le a két terület mikroklímájára és az ott

zajló folyamatokra vonatkozóan. Melyik megállapításuk helytálló? Írjon I betűt az igaz és H

betűt a hamis megállapítás után!

1. A parkban nappal magasabb a hőmérséklet, mint az aszfaltozott részen.

2. A parkban magasabb a levegő relatív nedvességtartalma, mint az aszfaltozott

részen.

3. A parkban nagyobb a napi hőingás, mint az aszfaltozott részen.

4. Hajnalban az aszfaltozott részen hűvösebb van, mint a park fás területén.

5. A park fái a fölszívott víz egy részéből oxigéngázt állítanak elő.

6. A park növényei a városi levegő szén-dioxidjából szerves anyagot állítanak elő.

7. A park növényei kémiailag nem alakítják át a légköri gázokat.

(Minden helyes válasz 1 pont)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. összesen

II. Égi kövek 9 pont A csillagászok megfigyelései szerint nagyon sok meteor éri el bolygónkat. Ha ezek mind a Föld felszínére hullanának, igen nagy károkat tudnának okozni. 1. Melyik geoszféra véd meg bennünket a meteorok pusztításától? ……………………………….. (1 pont) 2. Milyen hatás lép fel a levegő részecskéi és a meteoritok között? ……………………………….. (1 pont)



3. A Holdon járt űrhajósok és az űrfelvételek is azt bizonyítják, hogy a Hold felszíne tele van a meteoritok becsapódásának nyomaival. Miért nem semmisülnek meg a meteoritok még mielőtt elérnék a Hold felszínét? …………………………………………………………………………………………(1 pont) 4. A földi krónikák számon tartanak híres meteor becsapódásokat, mint például az 1908-as nagy szibériait. Mi történik idővel a földfelszínen a meteorok okozta becsapódási helyekkel? Mi a szerepe a külső erőknek és a növényzetnek? Röviden magyarázza el a változásokat és azok okait! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… (2 pont) 5. A Holdon több millió évvel ezelőtt lehullott meteoritok nyoma szinte ma is ugyanolyan alakú, mint keletkezésekor. Miért nem pusztulnak el a meteorkráterek a Holdon az idők során? …………………………………………………………………………………………………. (1 pont) 6. Az egyik legrégebben tanulmányozott meteorkráter az USA-ban, az arizonai sivatagban található. Az 1200 m átmérőjű, 175 m mély, majdnem szabályos kör alakú kráter nagyon hasonlít a Holdon találhatókhoz. Bár sok ezer évre becsülik korát, formája mégis ép. Miért tudta megőrizni eredeti alakját? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… (1 pont) 7. Becslések szerint a Földre naponta több ezer tonna meteorit érkezik, így bolygónk felszínének 71%-át borító óceánok vizére is. Az óceáni kéreg felszínén a mélytengerkutatók mégsem találtak meteorbecsapódásra utaló nyomokat. Vajon miért? ……………………………………………………………………………………………… (1 pont)



8. A kutatók megvizsgálták a meteoritok korát és arra jutottak, hogy megszilárdulásuk általában 4-4,6 milliárd évvel ezelőtt történt, körülbelül akkor, amikor a földkéreg legidősebb kőzetei is kialakultak. Mire következtethetnek ebből az egybeesésből? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… (1 pont)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. összesen

III. Élet a mélytengerekben 8 pont Szövegértelmezés A szövegrészlet elolvasása és végiggondolása után válaszoljon a kérdésekre! Van az óceánnak egy olyan része, amelyre semmiféle szárazföldi párhuzamot nem találunk. … A felszínközeli planktonlegelők alatt fekete mélységek terülnek el. Mindaz, amit az ottani életről egészen a legutóbbi időkig tudtunk, főleg azokon a megcsonkult tetemeken alapult, amelyeket a mélytengeri merítőhálók a felszínre hoztak. Ma már azonban számos olyan járművünk van, amelyek több kilométerre le tudnak ereszkedni a tengerek felszíne alá; reflektoraik fényénél bepillantást nyerhetünk egy olyan világba, mely mind térben, mind a fizikai viszonyok tekintetében távolabb esik tőlünk, mint bolygónk bármely más része. Miközben leereszkedünk, a víz egyre hidegebb lesz, hőmérséklete hamarosan közelít a fagyponthoz; 600 méteren aluli mélységben a napfényt már teljesen kioltja a felettünk lévő víztömeg. … A táplálék itt csakugyan nagyon ritka. A fölülről lefelé hulló tetemek nagyon lassan süllyednek le, következésképpen, legnagyobb részüket vagy megeszik, mielőtt ebbe a mélységbe jutnának, vagy pedig annyira lebomlanak, hogy már semmiféle állati gyomor nem képes felszívni őket, csak a plankton „műtrágyázására” alkalmasak. Ám mindennek ellenére az eddigi korlátozott kutatások is több mint 2000 halfajt és kb. ugyanannyi gerinctelen állatot derítettek fel ebben a távoli világban. Több mint a felük maga gondoskodik a számára szükséges világításról. Akkumulá-toraik majdnem minden esetben baktériumtelepek, melyek saját kémiai folyamataik mellék-termékeként világítanak. A halak egész telepeket tartanak fenn belőlük a fejük és testük olda-lán vagy egyik úszótüskéjük végében, különleges zacskóban. A baktériumok állandóan világí-tanak, ám ez nem mindig felel meg a halaknak, mert alkalmilag jobb szeretnék, ha láthatatla-nok maradhatnának, ezért el is tudják oltani baktériumfáklyáikat; vagy áttetsző szövetredőnyt borítanak fölébük, vagy csökkentik tápanyagellátásukat.

David Attenborough: Az élő bolygó (részl.) Novotrade, 1989 Szilágyi Tibor fordítása

1. A mélytengerek itt leírt életközösségeiből hiányzik egy életmód (energianyerési mód), mely a szárazföldi életközösségben elengedhetetlen. Melyik? (1 pont) ………………………………………………



2. Milyen kapcsolatban állhatnak egymással a mélytengeri világító halak és a bennük élő baktériumok? Nevezze meg a kölcsönhatás-típust! ……………………………………………... (1 pont)

3. A mélytengeri halak fénye sokféle célt (funkciót) szolgálhat. Írjon le ezek közül egy lehetséges funkciót egy-két mondatban! (1pont)

……………………………………………………………………………………………… ….…………………………………………………………………………………………… …….………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

A mélytengeri halak világítószervéről írva a szerző kétféle hasonlattal (metaforával) él. E hasonlatok ugyan szemléletesek, de szó szerinti, tudományos értelemben természetesen pontatlanok. Fogalmazza meg röviden, hogy miben tér el a baktériumok termelte fénytől

4. az akkumulátorból nyert fény: (1 pont)

……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

5. az égő fáklya által kibocsátott fény: (1 pont)

……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 6. A mélytengeri halak anyagcseréje – összevetve az azonos tömegű felszíni fajokkal –

igen lassú. Milyen fizikai és biológiai okai vannak ennek? Nevezzen meg egy ilyen okot, és magyarázza meg, miért vezet a lassú anyagcseréhez! (2 pont)

……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………



7. Az írás „megcsonkult tetemekről” ír, s csakugyan: a leggondosabban begyűjtött mély-tengeri halak is szinte fölrobbantak, mire a kutatók kézbe vehették őket. Mi az oka ennek a jelenségnek? (1 pont)

……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. összesen

IV. A gázok tulajdonságai és a légzőmozgások 12 pont Minden helyes válasz 1 pont, kivéve a 6. feladatot. Az ideális gázok nyomása (p) és térfogata (V) közti összefüggést a Boyle és Mariotte által leírt összefüggés adja meg: pV = k (állandó). Melyik két tényezőt kell állandó értéken tartani ahhoz, hogy az összefüggés érvényes legyen? (2 pont) 1. …………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………….. 3. A Boyle-Mariotte törvény ismeretében számolja ki, hogy milyen nyomásértékek mérhetők egy dugattyúval lezárt hengerben, melynek térfogatát változtatjuk (1. ábra) ! (1 pont)

Térfogat (V) dm3

1,0 1,5 2 4 8

Nyomás (p) kPa

100

gáz 1. ábra



4. Ábrázolja a kapott értékeket egy p-V koordinátarendszerben! (1 pont) 5. Indokolja, hogy az 1. ábrán bemutatott henger fizikai szempontból miért nem megfelelő modellje az emberi tüdőnek! (Miért nem érvényes az emberi tüdő működésére a Boyle-Mariotte törvény?) (1 pont) ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

Nyomás (kPa)

Térfogat (dm3)



A 2. ábrán bemutatott egyszerű szerkezet már jól jelzi (modellezi), hogy miért indul meg és meddig tart a kilégzés folyamata. 6. Melyik alkatrész melyik valóságos emberi szervnek felel meg a fenti modellben? Írja a négyzet üresen hagyott részébe a megfelelő szót, amit az alábbiak közül választhat ki: REKESZIZOM, MELLKAS, TÜDŐ, A MELLHÁRTYA LEMEZEI KÖZTI TÉR, LÉGCSŐ (2 pont) 7. Egészítse ki a következő szöveg hiányzó részeit az alábbi szavak közül a megfelelőkkel! (Figyelem: NEM MINDEN SZÓ SZÜKSÉGES! Egy bizonyos szám mindig ugyanazt a fogalmat jelöli. Minden helyesen kiválasztott fogalom 1 pontot ér.) TÜDŐ, MELLKAS, REKESZIZOM, MELLHÁRTYA NŐ, CSÖKKEN, EGYENES, FORDÍTOTT, Az ember légzőszerve a 7…….…………. Legfontosabb légzőizmunk a 8………………..…. A 7…………….. a mellüregben helyezkedik el, a kettejük közt a 9…………. létesít kapcsolatot. A 9………….… két lemeze között savós folyadék van, amelynek köszönhetően a 7…………….. a mellüreg falához tapad, és passzívan követi annak térfogatváltozásait. Belégzéskor a 8…………….. összehúzódása következtében 10 …………….a mellüreg térfogata. Mivel a gázok nyomása és térfogata között 11……………. arányosság áll fenn, belégzéskor a külső nyomás kerekedik felül, és ennek következtében a levegő beáramlik az orrnyíláson. Kilégzéskor a mellüreg térfogata csökken, a belső nyomás 10……………, és emiatt a levegő kiáramlik a külvilágba.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. összesen

A Üvegcső:

C A csőre kötözött léggömb:

D Dugattyú:

E A dugattyút mozgató motor:

B Zárt tér, gázzal töltve:



V. Ami a savakban közös 14 pont A XX. század elején élt svéd kémikus, Arrhenius szerint a savak vizes közegben H+-ionokat, a bázisok pedig OH— -ionokat jutatnak az oldatba. Például: HCl H+ + Cl— NH4OH –> NH4

+ + OH — 1. Arrhenius könnyen ki tudta mutatni, hogy melyik oldat milyen kémhatású. Olyan anyagokat alkalmazott, melyek a közeg kémhatásától függően más-más színűek. Hogyan nevezzük ezeket az anyagokat? (1 pont) ………………………………………………………………………………………………….

A savasság Brönsted által kidolgozott elmélete szerint vizes közegben valójában a következő reakciók mennek végbe. Fejezze be a félbehagyott egyenleteket, és nevezze meg a keletkező ionokat! Ügyeljen a töltések jelölésére is! 2. HCl + H2O = …………………. + …………………………..

………………….. ………………………….. (2 pont) 3. NH3 + H2O = …………………. + ………………………….. ………………… …………………………..... (2 pont) 4. Fogalmazza meg egy mondatban, hogy mi az, amiben Brönsted elmélete különbözik Arrheniusétól ezen reakciók magyarázatában! (1 pont) …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. 5. Brönsted elmélete olyan reakciókra is alkalmazható, melyekben nem szerepel a víz. Mit nevezünk ilyen esetekben savnak, és mit bázisnak? (1 pont) …………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. 6. Alkalmazza a fenti meghatározást a következő esetre! Fejezze be az egyenletet! Jelezze a két keletkező anyagnál „S” vagy „B” betűvel, hogy a visszaalakulásban savként vagy bázisként vett részt! (1 pont) HCl + NH3 = ……………… + ………………… S B ………………. …………………



A kémhatást mérni is lehet. Egy kozmetikai készítményen az alábbi adatot olvashatjuk: „Bőrbarát, pH-ja 5,5”. Mit jelent a pH és milyen kémhatású ez a szer? 7. A pH meghatározása – Brönsted elmélete alapján:

………………………………………..……………………………………………(1 pont)

8. A szer kémhatása tehát: savas - semleges - lúgos. (A helyes választ húzza alá!) (1 pont)

9. Egy iskolai vizsgálaton a diákok a büfében kapható népszerű üdítőital kémhatását (pH) 2-3 közöttinek találták, emellett cukortartalma is igen magas volt. Indokolja, miért egészség-károsító ezen ital rendszeres fogyasztása, ha tudjuk, hogy

a) a cukrot egyes batériumok szerves savakká bontják b) a savak bontják a kalcium-karbonátot. (2 pont)

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 10. Sav-bázis reakciók az emberi vérben is végbemennek. Mérések szerint a vénás (szén-dioxidban gazdag) vér mindig kissé savasabb, mint az artériás (oxigéngazdag) vér. Magyarázza meg és (Brönsted-féle) reakcióegyenlettel szemléltesse a különbség okát!

(2 pont) ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. összesen



VI. Milyen messze van a Nap? - Arisztarkhosz mérése 10 pont (Minden helyes válasz 1 pont.)

A Földről szemlélve a Hold és a Nap körülbelül azonos nagyságúnak látszik. Mégis, már az ókorban megállapította Arisztarkhosz, hogy a Nap jóval messzebb van, sőt a Nap-Föld és a Föld-Hold távolságok arányát is megmérte. A két ábra a mérés elvégzésének módját és elvét szemlélteti. Az ábrák tanulmányozása után válaszoljon a kérdésekre!

1. Milyen napszakban végezhet-te Arisztarkhosz ezt a mérést?

………………………………………

2. Mi volt az az egyetlen eszköz (az írószerszámon és papi-rusztekercsen kívül), amit a méréshez használnia kellett?

………………………………………

3. Milyen holdfázisban kapott helyes értéket a méréshez? A) Teliholdnál B) Félholdnál C) Újholdnál D) Első negyed idején E) Negyedik negyed idején

Újhold Első negyed Félhold Második negyed Telihold Negyedik negyed

α

β 90o

Hold

Föld

Nap

N

F

H



4. Az ábrán jelöltek közül melyik szöget tudta közvetlenül mérni? ………….. 5. Milyen matematikai összefüggés ismeretében következtethetünk a közvetlenül nem

mérhető szög nagyságára? 6. A HFN szög nagyságára Arisztarkhosz 87o-ot kapott a tényleges 89o50’ helyett.

Közelebbinek vagy távolabbinak gondolta ennek alapján a Napot a ma ismert (valóságos) távolságnál?

………………………………………………………………………………………………

7. Ha a HF távolságot ismerjük (és ezt már az ókorban megmérték) megadhatjuk a Föld-

Nap (FN) távolság számszerű értékét is. Milyen matematikai összefüggés segítségével?

8. Milyen eredményt kapott Arisztarkhosz: hányszor messzebb van a Nap, mint a Hold? Rögzítse a számítás menetét!

9. A mai adatok ismeretében (lásd 6. pont) is számolja ki, hogy a Nap mai tudásunk

szerint hányszor messzebb van a Földtől, mint a Hold!

10. Arisztarkhosz mérése elvileg tökéletes volt, ám ma, a Kepler-törvények ismeretében tudjuk, hogy egyetlen ilyen mérés a Nap és a Föld távolságának csak közelítő meghatározására alkalmas. Miért?

……………………………………………………………………………………………….

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. összesen



VII. A forró övezet 10 pont (Minden helyes válasz 1 pont.)

Tanulmányozza a rajzot, és a grafikonok segítségével válaszoljon az alábbi kérdésekre aszerint, hogy az esőerdőtől indulva a sivatag irányába haladva miként változnak az alábbi, természetföldrajzi és növényzeti jellemzők (pl.: nő, csökken, nem változik, ingadozóbb, erősebb)! 1. Az eredeti (természetes) erdőtakaró aránya …………………. 2. A szárazságtűrő növényfajok aránya ………………….. 3. A folyók vízjárása ……………………… 4. A felszíni kőzetek aprózódása ……………………. 5. A biomassza (élő szerves anyag) mennyisége ……………………. A grafikonok alapján döntse el és magyarázza, hogy hol (melyik övben, biomban) és miért jellemzők az alábbi tulajdonságok. 6. Ebben az övben a legmagasabb a havi csapadékmennyiség ingadozása (a legnagyobb és a

legkisebb havi csapadékmennyiség közti különbség):

……………………………………………………….



7. Mi az oka a 6. pontban leírt jelenségnek?

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………. 8. Ebben az övben a legnagyobb az évi és a napi hőingás mértéke: …………………………. 9. Mi az oka a 8. pontban leírt jelenségnek?

……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

10. Az ábrán láthatók közül melyik övben (biomban) találhatunk lombhullató fákat? Indokolja

válaszát!

……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. összesen

VIII. Eső cseppek 6 pont Megmérték, hogy a negyedik emelet magasságából (16 méter) a nagy, kövér esőcseppek (4 mm átmérőjűek) 2 másodperc alatt érték el a felszínt. 1. Az esőcseppek mozgása rövid időn belül állandó sebességűvé válik. Mi okozza ezt a jelenséget? …………………………………………………………………… (1 pont)



2. Az adatok ismeretében számítsa ki, hogy mekkora sebességgel estek ezek a cseppek? Rögzítse a számítás menetét is! (2 pont) 3. Egy nagy esőcsepp 8 km magasból indult el. Milyen típusú felhőből hullott alá? A helyes válasz betűjelét írja a négyzetbe! (1 pont) A. Rétegfelhő B. Gomolyfelhő C. Zivatarfelhő D. Fátyolfelhő 4. A tapasztalatok szerint az apró szemű esőcseppek lassabbak, 0,1 m/s sebességgel mozognak. Milyen időjárási frontot jellemeznek a rétegfelhők? (1 pont) ………………………………………………………………………....................................... 5. Távoli esőfelhőből sötét vonalak formájában látjuk hullani az esőt, néha ezek az esőfonalak a földre érés előtt elhalványulnak és eltűnnek. Mi történhet ilyenkor? (1 pont) ………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………....................

1. 2. 3. 4. 5. összesen



Feladat maximális pontszám

elért pontszám

I. Pihenőpark 7 pont II. Égi kövek 9 pont III. Élet a mélytengerekben 7 pont IV. A gázok tulajdonságai és a légzőmozgások 12 pont V. Ami a savakban közös 14 pont VI. Milyen messze van a Nap? 10 pont VII. A forró övezet 10 pont VIII. Eső cseppek 6 pont ÖSSZESEN 75 pont

javító tanár

Dátum: .............................................. __________________________________________________________________________

elért

pontszámprogramba

beírt pontszám

Feladatsor

javító tanár jegyző Dátum: .............................................. Dátum: ..............................................

Termeszettudomany kozep irasbeli 0511H€¦ · David Attenborough: Az élő bolygó (részl.)...

Documents

Transcript of Termeszettudomany kozep irasbeli 0511H€¦ · David Attenborough: Az élő bolygó (részl.)...