2

Tartalomjegyzék

1. Nevelési programunk 4

1.1. Intézményünkben folyó nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, értékei, céljai,

feladatai, eljárásai, eszközei 4

1.2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink 23

1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 28

1.4. A személyiségfejlesztési és közösségfejlesztési feladataink

megvalósulása 31

1.5. Személyiség- és közösségfejlesztést erősítő hagyományos, kulturális és ünnepi

rendezvényeink 34

1.6. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 36

1.7. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének

lehetőségei 43

1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységünk helyi rendje 53

1.8.1. Esélyegyenlőség biztosítása 53

1.8.1.1. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége 54

1.8.1.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink 57

1.8.1.3. Integrált nevelés 61

1.8.1.4. Képesség-kibontakoztató felkészítés 66

1.8.2. Különleges bánásmódban részesülő tanulóink 68

1.8.2.1. Sajátos nevelési igényű tanulók 68

1.8.2.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók 87

1.8.2.3. Kiemelten tehetséges tanulók 99

1.8.3. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 106

1.9. Egészségnevelési elveink, egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink

Egészségnevelési programunk 109

1.10. Környezeti nevelési elveink, feladataink

Környezeti nevelési programunk 132

1.11. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 146

1.12. A tanulók felvételének és átvételének (Nkt. keretei között) helyi szabályai 147

3

2. A Móra Ferenc Általános Iskola helyi tanterve 149

2.1. Képzési rendünk 149

2.1.1. Heti időkeretünk 149

2.1.2. Tantárgyi struktúránk 149

2.1.3. A pedagógiai képzésünk belső szakaszai 160

2.1.4. Képzési specialitások, irányok 161

2.1.5. Kompetencia alapú oktatás céljainak és feladatainak intézményi

implementációja 165

3. A Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézményének helyi tanterve 166

3.1. Képzési rendünk 166

3.1.1. Heti időkeretünk 166

3.1.2. Tantárgyi struktúránk 166

3.1.3. Pedagógiai képzésünk belső szakaszai 173

3.1.4. Képzési specialitások, irányok 174

3.1.5. Kompetencia alapú oktatás céljainak és feladatainak intézményi

implementációja 176

4. Értékelési rendszerünk 177

4.1. Tanulmányi munka értékelése 179

4.2.A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése 186

5. Tankönyvkiválasztás elvei, taneszköz fejlesztés 189

5.1. Tankönyvkiválasztásunk pedagógiai és szakmai elvei 189

5.2. Taneszköz fejlesztésünk 190

Pedagógiai programunk érvényességével, módosításával és nyilvánosságra hozatalával

kapcsolatos feladataink 191

Mellékletek 193

4

1. Nevelési programunk

1.1. Intézményünkben folyó nevelő – oktató munkánk pedagógiai alapelvei, értékei,

céljai, feladatai, eljárásai, eszközei

„ Te és én olyan kapcsolatban vagyunk, amit nagyon értékelek és meg akarok tartani. De mi

két személy vagyunk, saját igényekkel, amiket jogunk van kielégíteni. Így egészséges kapcsolat

alakul ki köztünk, amiben mindketten megvalósíthatjuk önmagunkat, és amit kölcsönös

tiszteletben, szeretetben és békében folytathatunk.”

(Dr. Thomas Gordon)

„A szeretet az élet”

(Móra Ferenc)

Alapelveink megfogalmazásakor abból az emberképből indulunk ki, amely az európai

gondolkodásnak több ezer éve sajátja. Ennek az embereszménynek alapvető vonása, hogy az

ember individuum és kollektív lény egyszerre.

Minden egyes ember meg nem ismételhető, pótolhatatlan, senki mással nem helyettesíthető

személyiség, akit ezért a minőségéért megillet a tisztelet és a megbecsülés.

Az ember biológiai és szellemi lény.

Szellemisége individualitásában és abban gyökerezik, hogy szabadságra hivatott.

5

A Nemzeti Köznevelési törvényben megfogalmazott értékeket valljuk:

- Elősegítjük a ránk bízott gyermekek harmonikus lelki, testi és érzelmi fejlődését,

készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik,

műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő tudatos fejlesztését, ezáltal

erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére a magánérdeket a köz érdekeivel

összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevelünk. A nevelést és az

oktatást egységben valósítjuk meg.

- További kiemelt célunk a társadalmi leszakadás megakadályozása (a nevelés, oktatás

eszközeivel) és a tehetséggondozás.

- Intézményünk pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a

tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő

követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, a

tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

A törvények, a jogszabályok, amelyek a módosítást szükségessé tették: a Nemzeti

Köznevelési törvény és az EMMI 20/2012. végrehajtási rendeletei, valamint a Nemzeti

Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm.

rendelet módosítása a 7/2014. (I.17.) Korm. rendelet.

6

Helyzetkép

2011. augusztus 1-jétől a Petőfi Sándor Általános Iskola a Nyíregyházi Móra Ferenc

Általános Iskola tagintézménye lett. Arra törekszünk, hogy egységes intézményként is

megtartsuk sajátos arculatunkat.

A Móra Ferenc Általános Iskola helye, története

Az egykori 21. Sz. Általános Iskola – ma Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola –

Nyíregyházán, a Fazekas János tér 8. szám alatt található. Iskolánk Örökösföld lakótelepének

1984-ben megépült intézménye, mely egyidős a városrésszel, és annak szerves része. 1984.

szeptember 1-jén 318 diák és 31 nevelő kezdte meg az első tanévet.

Az épületben 24 tanterem, 7 napközis terem, 2 technikaterem, könyvtár, ebédlő,

befejezőkonyha, tornacsarnok szabvány méretű kézilabdapályával és 1100 m2-es sportudvar

szolgálja a gyermekek szellemi és testi fejlődését.

Az 1984-85-ös tanévben iskolánk adott otthont az átépítésre szoruló 4. Sz. általános Iskola

felső tagozatos tanulóinak, valamint a tantestületük egy részének. Két évig óvodai csoporttal

is együtt dolgoztunk az épületben.

A lakótelep folyamatos bővülésével a gyerekek száma közel négyszeresére nőtt. Ezért 1987-

1990 között a 3. és 4. évfolyam tanulói a belvárosi 3. Sz. Általános Iskolában folytatták

tanulmányaikat. A tanulólétszám fokozatos növekedésének enyhítésére 1990-ben átadták a

23. Sz. (később Hunyadi Mátyás) Általános Iskolát, ahol 530 tanulónk tanulhatott tovább.

2004/2005-ös tanévig két általános iskola működött Örökösföldön, a 2005/2006-os tanévtől a

Hunyadi Mátyás Általános Iskola intézményünk tagiskolájaként működött tovább a

Semmelweis utcai telephelyen. A 2009/2010-es tanévtől a Hunyadi Tagiskola megszűnése

miatt a tagiskola hetedikes, nyolcadikos diákjai iskolánkban folytatták tovább tanulmányaikat.

2013. január 1-jétől iskolánk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A

nevelő-oktató munkát 66 pedagógus végzi és 3 nem pedagógus dolgozó segíti. Iskolánk

működtetését az Alapfokú Intézményeket Működtető Központ látja el 12 fővel.

Jelenlegi tanulólétszámunk 852 fő.

7

Jelenlegi tevékenysége, működése

Iskolánk hagyományos 8 osztályos általános iskola. Évfolyamonként 4 tanulócsoportban

folyik az oktatás. Az 1-4. évfolyamon egész napos iskolaként működik. Az emelt szintű

testnevelés osztály 1. évfolyamtól, a speciális angol nyelvi, informatikai osztályok 3.

évfolyamtól szerveződnek.

A 7-8. évfolyamon magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából sávos oktatási

forma keretében segítjük diákjainkat a tehetséggondozás és felzárkóztatás terén.

Iskolaotthonos osztályaink saját osztályteremmel rendelkeznek, az 5-8. évfolyam

szaktantermi rendszerben tanul. A 32 tanulócsoport elhelyezését tudjuk biztosítani.

Intézményünkben az utóbbi években felújították a vizesblokkokat, a világításrendszert, az

aulák, folyosók burkolatát. A tánc és dráma modul tanításához tánctermet alakítottunk ki, és

az iskolai sportudvaron felújításra került a futópálya, kézilabdapálya. A tárgyi

eszközfejlesztésünk a Pedagógiai programunkhoz kapcsolódik. A képzési specialitásunknak

megfelelően előtérbe került az idegen nyelvi tárgyi eszközök fejlesztése, valamint a

számítástechnika-informatikai hardver és szoftver állomány bővítése. Jelenleg tizenkilenc

digitális táblával és 29 tanulói laptoppal rendelkezünk. Az iskolai bútorok cseréje folyamatos.

Tantestületünk szakos ellátottsága 100%-os. Az oktató-nevelő munkát egy mentálhigiénés

szakember, egy iskolapszichológus, két gyógypedagógus, két inkluzív pedagógus, hat

fejlesztő pedagógus és egy drámapedagógus segíti.

Nevelőtestületünk tagjai jól képzett, gyakorlott pedagógusok, akiknek színvonalas

munkavégzése komoly vonzerőt jelent az iskolaválasztók számára. Az alapkészségek

differenciált fejlesztésében, a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek

fejlesztésében is jelentős szerepet vállalunk. Élünk a személyiségfejlesztés minden

lehetőségével, ezért gazdag, színes szabadidős programokat tervezünk. A korszerű általános

műveltség megalapozásában, az intézményi specialitásaink fejlesztésében, megerősítésében és

a továbbtanulásra való felkészítésben élen járunk, növeljük iskolánk elismertségét,

sikerességét.

Az itt folyó eredményes nevelő-oktató munka elismeréseként 2007-ben a Szabolcs- Szatmár-

Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány az „Oktatás- Nevelés Eredményességéért Díj”-at

adományozta iskolánknak.

Intézményünk csatlakozott a HEFOP 3.1.4. projekthez, amely iskolánk belső megújulását

segíti, és lehetővé teszi, hogy a mindennapi munkánkba egyre fokozottabban beépítsük a

korszerű pedagógiai módszereket, eszközöket.

8

Intézményünk 2009 júniusában hét nyíregyházi oktatási intézménnyel együtt megkezdte a

TÁMOP 3.1.4. Kompetencia-alapú oktatás fejlesztése Nyíregyházán című projekt

megvalósítását. Négy alsó és négy felső tagozatos tanulócsoportban nyolc bevont pedagógus

részvételével indítottuk el a projektet magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv és

természetismeret tantárgyak keretében. A projektbe való bekapcsolódásunk célja, hogy a

kompetencia alapú tanítás módszertanát és eszközeit minél szélesebb körben elterjesszük,

alkalmazzuk, a tanulók képességeit és kulcskompetenciáit egyénre szabottan, új, eddig még

kevésbé ismert taneszközök segítségével fejlesszük és erősítsük.

Pedagógusaink nyitottak és felkészültek arra, hogy tudásukat átadják más intézményeknek is,

készek vagyunk a disszeminációra, a projekt eredményeinek terjesztésére. Hat jó gyakorlatot

töltöttünk fel az Educatio országos rendszerébe, az „iskolataska.kosar.educatio.hu” honlapra:

Óvoda-iskola átmenetet segítő „Aranykapu - program”, „Halloween” projekt, „Power point

alkalmazása a betűtanításban, a szövegértés –szövegalkotás fejlesztésében.”, „Tömbösített

természetismeret tanmenet”, „Éljünk egészségesen! – témahét”, „ÖKO-játszóház karácsonyi

projekt”.

Referencia-intézményi előminősítési eljárás során kiválóan megfelelt minősítést kapott

iskolánk. „A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó

intézmény, referenciahely” referencia-területen.

A TÁMOP 3.1.7. Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

pályázatot 2012-ben megnyertük. Ezzel lehetőségünk nyílt arra, hogy pedagógiai szolgáltatást

biztosítsunk „jó gyakorlataink” átadásával a kompetenciaalapú nevelés-oktatás mindennapi

pedagógiai gyakorlatához más intézmények számára.

2013-ban iskolánk tehetséggondozó tevékenysége alapján a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács

jóváhagyásával elnyerte az Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet.

2013-ban elnyertük az Ökoiskola címet, az eddigi környezeti nevelési eredményeink alapján.

Sikerünkhöz hozzájárul a szülők támogató együttműködése, az, hogy elismerik nevelő-oktató

munkánk eredményeit, és annak ők is részesei.

A jövőnknek is van egy útja, melyet végig kell járnunk.

Ezt úgy kell végigjárnunk, hogy mindannyian bátran mondhassuk:

„Szeretném, ha ember lenne belőled, gyermekem.”

(Móra Ferenc)

9

A Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény Nyíregyháza

déli részén, Borbányán található. Tanulóink kertvárosi övezetben élnek Borbányán, Nyírjesen,

Nagyszálláson, beiskolázási körzetünk is ez a terület.

Tagintézményünk helye, története

A település első népiskolája 1911-ben kezdte meg működését a Kállói úton egyetlen

tanteremben. Ezt az oktatási formát 1948-ban váltotta fel a nyolc osztályos általános iskola.

1955/56-tól önálló, osztott iskolaként 10. Számú Általános Iskola néven működött tovább.

Folyamatos fejlődéssel 1986-ra 14 tanterem, 1 technika terem, 1 tornaszoba szolgálta az

oktatást. 1987. szeptember 1-jén átadták az Alma úti nyolc tantermes épületet. 1997-től az

intézmény neve: Petőfi Sándor Általános Iskola. 2005. augusztus 1-jétől közgyűlési határozat

alapján, a Kistelekiszőlőben lévő, csak alsó tagozattal működő iskola a tagintézményünk lett.

6 év közös munka után megszűnt ez a szervezeti forma, a tagiskolát bezárták. Az oktatási

rendszer racionalizálásának eredményeképpen 2011. augusztus 1-jétől a Móra Ferenc

Általános Iskola tagintézménye lettünk. Nevünk: Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor

Tagintézmény.

Hosszú várakozás után ,,Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak Alföldi Operatív

Program Oktatási-nevelési Intézmények Fejlesztése’’ című pályázat keretében iskolánk

épülete teljes megújuláson és bővítésen ment keresztül. Az épület akadálymentesített lett,

valamint 3 tanteremmel bővült. Ezzel megteremtődött annak a lehetősége, hogy huszonöt év

után a 2012/2013-as tanévben egy épületben kezdhettük meg a munkát. A projekt révén

tagintézményünk tanulói egy modern, gazdagon felszerelt, színvonalas oktató- és

nevelőmunkát garantáló, a 8 évfolyamot kielégítő infrastrukturális iskolai környezetben

folytathatják tanulmányaikat, ahol kiemelt figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű

gyermek szükségleteire is. Kialakítottunk két fejlesztő szobát, ahol speciális eszközök és

berendezések segítik az integrálást.

Az iskolai nevelő-oktató munka fejlesztésének egyik alapvető feltétele, hogy a pedagógusok

képesek legyenek az új tartalmak, ismeretanyagok hatékony átadására, módszertani kultúrájuk

korszerűsítésére. Ehhez szükséges volt a módszertani felkészültség szélesítése, amelynek eleget

téve a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében tantestületünk 98 tanúsítványt szerzett.

A TÁMOP 3.1.4. pályázattal felvállaltuk a komoly pedagógiai feladatot jelentő kompetencia

alapú oktatást, emellett intézményünk az iskolai kudarcok csökkentését és a minőségi oktatás

megvalósítását kezeli prioritásként.

10

Jelenlegi tevékenysége, működése

Az Alma úti épületben 15 tanterem, egy számítástechnika terem, egy tornaterem, egy

könyvtár és két sportpálya biztosítja a színvonalas oktatást.

Az épület megjelenését lehetőségeinkhez mérten igyekszünk minél vonzóbbá tenni. Az

iskolai alapítványunk segítségével, szülői támogatással és a gazdálkodási keret

felhasználásával törekszünk a fejlesztésekre. Intézményünk belső képén, esztétikáján

tükröződik iskolánk szellemisége, a gyermekközpontúság. Az iskolába betérőket nyugodt

légkör fogadja.

Tárgyi feltételeink az elmúlt tanév során jelentősen fejlődtek. A TÁMOP 3.1.4. pályázat

alapján a tartalmi, módszertani fejlesztés mellett igen jelentős lett az előrelépés a tárgyi

feltételek terén is, hozzájárulva az oktatás minőségének javulásához. Ez a fejlesztés "A Petőfi

Sándor Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése, bővítése" c. pályázat során még tovább

bővült. Kiépült az iskolai számítógépes hálózat, klíma került a számítástechnika terembe,

megtörtént az internet hálózat kiépítése. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

részeként megvalósuló fejlesztéssel iskolánk is csatlakozott az Intelligens iskola programhoz,

melynek eredményeképpen a XXI. sz. követelményeinek megfelelő technikai hátteret tudjuk

biztosítani tanulóink számára. (Interaktív táblák, digitális tananyagok, tanulói laptopok,

szoftverek.)

A tárgyi fejlesztések mellett törekszünk arra, hogy a városban és szakmai körökben mind

ismertebbé váljunk. Ennek érdekében évről évre a Petőfi-napok keretében megrendezzük a

nagy érdeklődésre számot tartó megyei szintű versenyeket:

- angol nyelvi,

- versmondó,

- matematika feladatmegoldó,

- rajzverseny.

Az országos és megyei szaknapok, konferenciák, nyitott iskolai napok, bemutató tanítások

tapasztalatát igyekszünk kamatoztatni iskolánkban is.

Tanulóink között sok a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési

igényű gyerekek száma. A szülők megváltozott életmódja, a kereső foglalkozás kényszere,

vagy éppen a munkanélküliség nyomasztó szorítása az iskolai személyiségformálást

felruházta a családi nevelés hiányosságait pótlandó reszocializációs, korrekciós feladatokkal

is. Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak

leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség.

11

A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására.

Támogatjuk a gyermeki, tanulói személyiség képességeit megismerő, hatékonyan fejlesztő

tehetséggondozó kezdeményezéseket. A tehetséges gyermekek tehetségét ismerve és arra

odafigyelve alakítjuk pedagógiai munkánkat.

Iskolánk alapvető célkitűzése, hogy az oktatás és nevelés valamennyi területén és szintjén a

kor követelményeinek megfelelő, konvertálható általános ismereteket nyújtson, melyeket

tanulóink – a középfokú oktatásban továbbfejlesztve – leendő munkájukban hasznosítani

tudjanak. Az egész életen át tartó tanulás központi szerepet tölt be az oktatás terén, ezzel is

elősegítjük az új tanulási kultúra kialakítását.

A nevelés területén célunk, hogy nyitott, kapcsolatteremtésre alkalmas, káros szenvedélyektől

mentes, kiegyensúlyozott, testben és lélekben ép, a munka értékét ismerő és elismerő, az

emberi értékekre igényes, aktív, öntudatos, toleráns ifjúságot neveljünk. Meghatározó szerepe

van napjaink nevelőmunkájában az értékrend és a szokások kialakításában, a tanuláshoz való

viszony javításában, az igényesség szintjének emelésében.

Az emberiség jelenlegi legnagyobb kihívása a környezeti válság. A környezettudatosabb

életvitel kialakítása nekünk is célunk. Ennek a célnak az eléréséhez csatlakozni szeretnénk az

Öko-iskolai programhoz.

A Petőfi Sándor Általános Iskola nevelői szakmailag felkészültek, pedagógiai megújulásra

törekszenek, fejlesztő légkörben végzik munkájukat. Nem a család helyett, hanem a szülőkkel

szövetségben akarják megoldani az adódó napi problémákat. Szülői értekezletek, fogadóórák,

nyílt nap, közös sportrendezvény, ünnepi műsoraink, közös kirándulások segítik a

kapcsolatépítést, valamint a szülők önkéntes anyagi támogatása megvalósul a „Tettrekész

alapítvány a gyermekekért” civil szervezeten keresztül.

Nevelőmunkánk partnere a városrészen működő két óvoda is. Részt veszünk egymás

rendezvényén, szülői értekezletén, nyílt napokon. A leendő első osztályosoknak és szüleiknek

nyílt nap keretében biztosítunk lehetőséget munkánk megismerésére. A kapcsolat erősítésére

hagyományosan ünnepségeket és rendezvényeket is szervezünk, ahol a családok velünk

együtt örülhetnek a gyerekek sikereinek.

Hitvallásunk segítségével, az elért sikerek örömével merítünk erőt ahhoz, hogy

hagyományainkat, erősségeinket megőrizzük és megújítsuk, emberséget és tudást adjunk a

Borbányán élő gyermekeknek:

,, Tiétek lesz a végtelen jövő! ’’

(Petőfi Sándor)

12

Alapelveink: Olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, melyek a nevelés

minden területére, formájára, érvényes törvényszerűségekre és a nevelési tapasztalatokra

alapozódva biztosítják a nevelés hatékonyságát. Iránymutatóul szolgálnak a nevelésnek,

illetve a nevelés komplex folyamatának.

Céljaink: Azok az önmagunkkal szemben megfogalmazott elvárások, melyekben kitűzzük,

hogy mit szeretnénk elérni a folyamat során, illetve a végére.

A cél elérése a tevékenység „jutalma”.

Feladataink: Azok a konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével elérhetővé válnak a

célok, illetve érvényesülnek az alapelvek.

Eljárásaink: Azon folyamatok, módszerek, melyeket alkalmazunk annak érdekében, hogy a

vállalt feladatok elvégzése sikerrel járjon.

Eszközeink: Olyan tényezők, eljárások vagy tárgyi technikai kellékek, melyek

felhasználásával nevelő hatást fejtünk ki.

13

Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink

I. A komplexitás elve.

Annak állandó

figyelembevétele, hogy a

nevelés során biológiai,

pszichológiai és társadalmi

törvényszerűségek hatásával

kell számolnunk.

A különbözőséget

természetes állapotnak

tartjuk. Figyelembe vesszük,

hogy az iskolában mindenki

és minden esemény, történés,

tárgy, eszköz, épület stb.

nevel.

A tanítási-tanulási folyamat

közvetítsen strukturált

tudást: az ismeretek

megszerzésének, a megértés,

az alkalmazás és a magasabb

műveleti szintű alkalmazás

képességének kialakításával.

Alakítsuk ki azokat a

szociális készségeket,

melyek képessé teszik

tanulóinkat arra, hogy

szociálisan elfogadóak

elfogadhatóak legyenek, és

érdekeiket érvényesítsék, s

az ne mások kárára történjék.

Iskolánkba lépő

kisgyermekekben óvjuk és

fejlesztjük a megismerés, a

megértés és a tanulás iránti

érdeklődést és

nyitottságot.

Megtervezzük iskolánkban

a „látens” hatásokat,

őszinte, harmonikus emberi

kapcsolatokat, példaértékű

életviteli és viselkedési

szokásokat alakítunk ki.

Fokozatosan átvezetjük

gyermekeinket az óvoda

játékközpontú cselekvéseiből

az iskolai tanulás

tevékenységeibe

iskolaotthonos és egész

napos szervezeti formában.

Minden gyermek számára

biztosítjuk a megfelelő,

tanulóbarát szociális és

tanulási környezetet a

tanulók bevonásával.

Megismerjük az egyes

gyerekek személyiségét, s

ennek megfelelően

alkalmazzuk a pedagógiai

módszereket a személyiség

egészének fejlesztése

érdekében.

Minden gyermek számára

biztosítunk képességeinek,

érdeklődésének, távolabbi

céljainak megfelelő

programokat, tevékenységi

formákat.

II. Munkánkat a feltétel

nélküli gyermekszeretet

hatja át.

Intézményünk minden

dolgozója és tanulója

kölcsönösen tiszteletben

tartja egymás emberi jogait,

méltóságát, a sajátjától eltérő

nézeteket. A gyermek és a

pedagógus egyenrangú

félként vesz részt a nevelési-

oktatási folyamatban.

Fejlesszük tanulóink

fogékonyságát az emberi

kapcsolatokra: találják meg

egyéni boldogságukat,

boldogulásukat, szolgálják

szűkebb és tágabb

közösségük javát a tanulási

tevékenységek közben.

Olyan intellektuális és

erkölcsi értékek kialakítása,

melyek képessé teszik

gyermekeinket saját

sorsuk irányítására,

felelősségvállalásra,

helytállásra

közösségeikben.

A szocializációs folyamatok

segítése.

Az alkotó pedagógiai klíma

megteremtése.

Igényesség, a tanuló

jogainak tiszteletben tartása,

a velük szemben

megnyilvánuló pedagógiai

tapintat, bizalom, megértés,

türelem, igazságosság,

méltányosság, titoktartás.

Személyes példamutatással

neveljük gyermekeinket

toleranciára, a másság

elfogadására, empátiára, az

emberi jogok tiszteletben

tartására.

Olyan oktatási környezetet

teremtünk, amelyben

módjukban áll, hogy

képességeik és tehetségük

alapján fontoljanak meg

választási lehetőségeket és

hozzanak döntéseket.

14

Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink

III. A közösségek

biztosítanak terepet

tanulóink önállóságának,

öntevékenységének,

önkormányzó képességének

kibontakoztatásához.

Célunk, hogy tanulóink

szabad felnőttekké,

autonóm személyiségekké

váljanak. A tanulási

tevékenységek közben és a

tanulói közösségben való élet

során fejlesszük a tanulók

önismeretét, együttműködési

képességét készségét,

akaratát, segítőkészségét,

szolidaritásérzését,

empátiáját. A segítő

magatartás megalapozása,

gyakoroltatása.

Be kell vonnunk a

gyerekeket saját életük

megszervezésébe.

Segítenünk kell a

szocializációs folyamatok

fejlesztését, a

pályaorientációt.

A tanítási órákon az

együttműködést segítő

kooperatív eljárásokat

alkalmazunk, a

tagintézményben pedig a

Komplex Instrukciós

Programmal is.

A gyerekek, fiatalok és

csoportjaik összekapcsolása.

Problematikus élethelyzetek

megelőzését, javítását

szolgáló helyes

magatartásformák

megismertetése,

gyakoroltatása.

Nevelési célzatú

csoportfoglalkozások a

problémák kezelésére.

Demokratikus fórumok a

szabad véleménynyilvánításra.

A diákönkormányzat

önszerveződésének segítése.

Személyes példamutatással

neveljük gyermekeinket a

változatos kommunikációs

technikák alkalmazására, a

konfliktusok kezelésére,

gyakorlás és tréningek

beiktatásával.

IV. A harmonikus

személyiség

kibontakoztatása érdekében

fejlesztjük a gondolkodási

képességeket, az érzelmi-

akarati tényezőket, a lelki és

testi egészséget.

Megalapozzuk a konstruktív

életvezetés, az egyéni

életpálya-építés és az

egészséges életmód

készségét, a családi életre

nevelést.

Szoros együttműködés a

családdal a gyermek széles

körű személyiségfejlesztése

során.

Minden egyes gyermekben

lássuk meg és láttassuk meg,

valamint fejlesszük tovább

személyiségének értékeit.

Alakítsuk ki tanulóinkban a

reális önértékelés

képességét, az egészséges

teljesítmény- és

sikerorientált beállítódást, az

egészséges önbizalom és

kockázatvállalás bátorságát.

A kíváncsiságtól és

érdeklődéstől motivált

munka során ki kell

fejlesztenünk a

felelősségtudatot, a kitartás képességét,

érzelemviláguk

gazdagodását.

Adjunk teret a gyermekek

játék és mozgás iránti

vágyának, segítve

természetes fejlődésüket,

érésüket. Olyan – az

emberre, a társadalomra, a

művészetekre, a

tudományokra és

technikákra vonatkozó –

ismeretekeket közöljünk,

A megszerzett tudás

alkalmazása valóságos

feladatok, problémák

megoldásában, konfliktusok

kezelésében. A

döntésképesség

érvényesítése szervezett

gyakorlatokban és spontán

élethelyzetekben.

Témahetek,

témanapok,

osztályfőnöki órák,

heti értékelések,

diákönkormányzat,

kirándulások,

erdei iskola,

táborok.

15

Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink

melyek megalapozzák a

tanulók műveltségét,

világszemléletét és

eligazodásukat szűkebb és

tágabb környezetükben.

V. Reális önismeret és

életszemlélet-formálással

segítjük a

továbbtanulási/pályaválasz

tási döntések kialakítását, a

tudatos életpálya-építést.

Pozitív életkép és reális

önfejlesztő stratégiák

kialakítása minden

tanulóban.

A tanuló legyen képes

énképébe integrálni az

elsajátított tudást,

készségeket, a tanulást segítő

beállítódásokat (attitűdöket),

motívumokat.

A pedagógusok elsajátítják,

és adekvát módon

alkalmazzák a

tanulómegismerési

eljárásokat és módszereket.

Kialakítjuk

tanítványainkban az

önmegismerés és

önkontroll, az önmagunkért

vállalt felelősség,

önállóság, az önfejlesztés

igényét és képességét.

A tanulómegismerési

technikák és eljárások

elsajátítása és szükség

szerinti alkalmazása az

iskola belső mérési-

ellenőrzési tervnek

megfelelően.

Vizsgálati módszerek, tesztek

rendszerbe állítása, a

tapasztalatok fejlesztő hatású

visszacsatolása.

Az eljárások alkalmazásában

szükséges professzionális

tudás megszerzése.

VI. Erkölcsi nevelés. Korunk

követelményeinek megfelelő

erkölcsi és emberi

tulajdonságok kialakítása

szabad, otthonos légkörben.

Tudatosítsuk

gyermekeinkben a

környezetből megismerhető

erkölcsi értékeket /humánus

magatartásmintákat, pozitív

szokásokat/.

Alakítsunk ki szeretetteljes

emberi kapcsolatokat a

tanulók, nevelők és szülők

között.

Fogékonnyá tesszük

tanulóinkat saját

környezetük, a természet,

társas kapcsolataik, a

tágabb társadalom értékei

iránt. Ezen értékek:

- a biológiai lét értékei,

- a társadalmi

eredményességre

vonatkozó értékek,

- a tudással, a

műveltséggel

kapcsolatos értékek,

- az „én” harmóniájára

vonatkozó értékek,

- a társas kapcsolatok

értékei,

Alakítjuk tanítványaink

önismeretét, fejlesztjük

önértékelési képességeiket,

tudatosítjuk az

együttműködés értékét a

családban, a társas

kapcsolatokban, a

barátságban, a csoportban.

Megláttatjuk a bensőséges

emberi viszonyok: a

barátság, a szeretet értékeit.

Kialakítjuk a társakról való

gondoskodás igényét.

Erősítjük a család

szerepének fontosságát az

esetleges negatív példák

ellenére is.

Pozitív szokások, minták

közvetítése különböző

élethelyzetekben, irodalmi

művekben, filmekben,

történelmi eseményekben.

Értékvizsgálatok.

Mérések.

A 20. századi totális

diktatúrák lélektelen,

emberellenes voltának

sokoldalú bemutatása a 8.

évfolyamon.

16

Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink

- humanizált társadalom

értékei (a szűkebb és

tágabb hazára, a

nemzetre, a világra

vonatkozó értékek).

Tanulóink számíthatnak a

pedagógusok jóindulatú

segítségére tanulmányi

munkájukban és életük

egyéb problémáiban.

Titoktartás.

VII. Méltányos oktatási környezet biztosítása

minden tanuló számára.

Felkészítjük tanulóinkat az

önálló ismeretszerzésre és

önművelésre. Biztosítjuk az

önmegvalósítás lehetőségét.

Olyan oktatásszervezési

keret létrehozása, amely

tudatosan építi ki az

előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas

együttműködő, elfogadó

környezetet, szolidaritást,

integrációt.

Támogatást adunk a tanulási

kudarc és a szociokulturális

hátrányok leküzdéséhez.

Megfelelő feltételeket

nyújtunk gyermekeinknek a

tanulási esélylehetőség

megteremtéséhez, az egyéni

bánásmódhoz.

A kiemelkedő tanulóknak

lehetőséget teremtünk

tehetségük

kibontakoztatására.

A nevelő készítse fel

tanulóinkat képességüknek,

tehetségüknek megfelelően a

továbbtanulásra, a

társadalomba történő majdani beilleszkedésre.

Pedagógiai munkánk

középpontjában a személyre

szóló fejlesztés törekvése

álljon. Az általános

pedagógiai célrendszert, és

az egyéni szükségletekhez

igazodó fejlesztési célokat

egységben kezelje.

Váljon elérhetővé minden

tanuló számára a tanulás

tanulása, és az önálló

ismeretszerzés képességének

kialakítása.

Segítenünk kell, hogy

megfelelő mennyiségű

tananyagot megfelelő

időben sajátíthassanak el

diákjaink. Meg kell

ismertetnünk a velük

szemben támasztott

követelményeket, így

tudhatják, mit várunk

várhatunk el tőlük. Fel kell

vérteznünk őket olyan

tudással, ami használható,

előhívható

Együttműködünk velük a

tanulási nehézségekkel való

megküzdés folyamatában.

A rászoruló gyermekeket

hatékony felzárkóztató

munkával, napköziotthonos

ellátással, tanulószobai

foglalkoztatással. A

tehetséges gyerekeket valós

szükségleteik szerint

segítjük a saját önfejlesztő

stratégiáinak kialakításában

és megvalósításában.

Elsajátíttatjuk a tanulási

stratégiákat, módszereket.

A tanulási stratégiák

megválasztásában kitüntetett

szempont az egyéni

képességek

figyelembevétele, a

kreativitás fejlesztése, az

írásbeliség és a szóbeliség

egyensúlyára való törekvés,

a tanulók egészséges

terhelése, az érési

folyamatok követése,

személyre szóló, fejlesztő

értékelésük.

Növeljük a tanulók aktív

részvételét igénylő

ismeretszerzési módok

arányát. Figyelembe vesszük

a tanulók aktuális fizikai,

érzelmi állapotát, és szükség

esetén igyekszünk változtatni

előzetes tanítási terveinken.

Heurisztikus tanulási

helyzeteket is kínálunk

tanulóinknak, eljuttatva őket

a megismerés, a tudás

öröméhez.

Emberléptékű

követelménytámasztás, az

önmegvalósítás

lehetőségeinek biztosítása.

Az indulási hátrányok

feltérképezése és csökkentése.

Egyéni képességekhez

igazodó tanulás

megszervezése.

Felzárkóztató foglalkozások.

Tehetséggondozó munka.

A szülők, a családok

életvezetési gondjainak

segítése.

Egyéni különbségekre figyelő,

egyénre szabott pedagógiai

eszközök és mérőrendszerek

alkalmazása.

17

Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink

A mérések a

képességfejlesztés

alapelemei, nem az

elsajátított ismeretanyag

mennyiségének, hanem a

kompetenciák szintjének

meghatározását szolgálják.

A tanulók folyamatos

visszajelzést kapnak a

teljesítményükről és

magatartásuk minősítéséről.

A mérési, ellenőrzési,

értékelési rendszerben

meghatározott rend szerint

funkciójuknak megfelelően

elvégezzük a diagnosztikus,

a formatív és szummatív

méréseket, differenciált

foglalkoztatással, az egyéni

haladási ütemhez igazított

fejlesztő terheléssel.

Tájékoztatást adunk az

országos kompetenciamérés

eredményeiről. Alkalmazzuk

a kooperatív tanulás-tanítási

technikákat és módszereket a

tanórai és tanórán kívüli

tevékenységekben a

tanulmányi versenyekre

történő felkészítéssel,

szerepléssel.

VIII. Minden támogatást

megadunk ahhoz, hogy

tanítványaink elsajátítsák az

élethosszig tartó tanulás alapjait. A személyiség

kibontakoztatása

érdekében fejlesztjük a

kialakítandó,

megerősítendő

kulcskompetenciákat. Azokat, amelyekre minden

egyénnek szüksége van

személyes boldogulásához és

Alakítsuk ki az alapvető

kulcskompetenciákat:

- az anyanyelvi

kommunikáció,

- az idegen nyelvi

kommunikáció,

- a matematikai-logikai,

- a természettudományos,

- a digitális,

- a hatékony, önálló

tanulási,

- a szociális (állampolgári)

életviteli és környezeti,

Fejlesztjük az egész életen

át tartó tanuláshoz

szükséges motívumokat,

ismereteket, önfejlesztő

tevékenységeket,

képességeket és

attitűdöket.

A modern

személyiségközpontú

interaktív, tapasztalati

tanulásra alapozó

tanulásszervezési eljárások,

módszerek, pedagógiai

kultúra általánossá tétele.

A tanulás tervezésében és

szervezésében a

tevékenység-központú

tanítási gyakorlatot

honosítjuk meg, mely

életszerű helyzetek

Az egyes kompetencia-

területekre készült tanulói,

tanári segédletek,

demonstrációs eszközök,

programcsomagok.

18

fejlődéséhez, az aktív

állampolgári léthez, a

társadalmi beilleszkedéshez,

a munkához.

- a kezdeményezőképes-

ség és vállalkozói,

gazdálkodói, az esztétikai-

művészeti tudatosság és

kifejezőképesség kulcskompetenciákat.

teremtésével alkalmat nyújt

konkrét élmények és

tapasztalatok gyűjtésére.

IX. Az anyanyelvi

kulcskompetencia

fejlesztése.

Kiemelten fontosnak tartjuk

a produktív nyelvi

tevékenységek: a beszéd, a

beszéd- és szövegértés, az

olvasás és az írásbeli

szövegalkotás fejlesztését.

A beszédfejlesztés fő céljai: -

interakció és az összefüggő

beszéd. Ennek érdekében

fejlesszük tanulóink tudatos

nyelvhasználatát,

beszédbátorságát.

Dramatikus tevékenységek

alkalmazásával segítsük

tanulóink kommunikációs és

metakommunikációs

készségeinek kialakulását.

Legyenek képesek a

köznyelvi beszéd

megértésére, a legfontosabb

információk kiszűrésére,

részletesebb instrukciók

követésére.

Növeljük tanulóink kreatív

íráskészségét.

A tanulók tudjanak

egyszerű közléseket, tenni,

felszólítani, kérni,

utasításokat adni.

Írjanak a tantervi

követelményeknek

megfelelő

szövegműfajokat.

Szövegeket hallva, olvasva

információkat keressenek

és értsenek meg.

Betanult szerepek eljátszása.

Csoportos, páros felkészülés

után interakcióban való

részvétel.

Mindenféle szövegtípus

hallgatása és olvasása.

Nyelvi tevékenységek

végzése.

Az értelmi és érzelmi

intelligencia mélyítését,

gazdagítását a

drámapedagógia

eszköztárának

alkalmazásával is kívánjuk

megvalósítani.

Minták, vázlatok,

produktumok elemzése,

alkotása,

gyakorlás,

differenciálás,

kooperatív technikák.

X. Az idegen nyelvi

kulcskompetencia

fejlesztése. Iskolánk segíti a

világban való eligazodást az

idegen nyelvek oktatásával.

Keltsük fel az idegen

nyelvek tanulása iránti igényt

tanulóinkban.

Fejlesszük interkulturális

kompetenciájukat.

Alakítsuk ki kommunikatív

nyelvhasználati

képességüket.

A tanulók idegen nyelv –

használati képességének

fejlesztése:

- a beszéd, a beszédértés,

- az írásbeli

szövegalkotás,

- a szövegértés

fejlesztése.

Az idegen nyelv tanulását, az

idegen nyelvi kompetencia

kialakítását az adekvát

stratégiákkal, programokkal,

segítjük az életkori

sajátosságok és egyéni

szükségletek figyelembe

vételével. Saját és más

kultúrák megismerése,

összevetése.

A modern nyelvoktatási

kooperatív technikák,

módszerek (projekt és

témahét) alkalmazása, az IKT-

eszközök használata.

Portfóliók készítése.

Autentikus nyomtatott és

hallott szövegek feldolgozása.

Szerepjátékok.

19

Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink

Értékeik megláttatása,

tisztelete.

XI. A matematikai

kulcskompetencia

fejlesztése. A kompetenciaközpontú

matematikatanítás alapja a

matematikai műveltség, a

matematika-specifikus

készségek, képességek és

attitűdök fejlesztése.

Biztosítsuk az alkalmazható

tudást.

Juttassuk el tanulóinkat a

mindennapi életben

előforduló szituációkban

való alkalmazás

képességéhez.

Az egyéni fejlesztési szint

felmérése, személyre

szabott tanulási

módszerek keresése.

Az alapvető matematikai

ismeretek, készségek

alkalmazásának fejlesztése

az ismeretszerzésben, a

problémák megoldásában, a

mindennapokban.

A matematikai

gondolkodás és érvelés, a

matematikai

gondolkodásmód

elsajátítása. Matematikai

feladatok, jelenségek és

szituációk különféle

leírásainak, ábrázolásainak

megértése és alkalmazása.

Egyénre szabott fejlesztési

módok kidolgozása,

differenciálás.

Hatékony tanulási

módszerek megismertetése.

A matematikai eszköztudás

szerepe a

természettudományi és

műszaki életpályára való

szocializálás terén.

Mérőlapok, feladatlapok,

kooperatív technikák,

differenciálás.

A gyakorlati életből vett

problémák, feladatok

megoldása, szituációs játékok.

XII. A

természettudományos

kulcskompetencia

fejlesztése.

Az ember és természeti –

társadalmi környezete

viszonyának megalapozása.

Tanulóink gondolkodjanak

globálisan és cselekedjenek

lokálisan a fenntartható

fejlődés feltételeinek

biztosítása érdekében.

A természettudományos

gondolkodás empirikus úton

alapuló fejlesztése, a velünk

élő környezet megismerése.

Be kell engednünk

tanulóinkat a jelen

kutatásainak kérdéseibe,

azok világába.

A fenntarthatóság, a

természettudományos és

műszaki műveltség,

megalapozása.

Környezettudatos

magatartás fejlesztése,

ökoiskolai szellemiség

megalapozása.

A természettudományos

gondolkodásnak tanórán

kívüli környezetben történő

komplex fejlesztése.

Összehangoljuk a tantárgyi,

valamint az osztályfőnöki

órák tematikáját.

Bekapcsolódunk

környezetünk értékeinek

megőrzésébe (témanapok,

témahét).

Az életkori sajátosságoknak

megfelelő tevékenykedtető

kooperatív módszerekkel

dolgozunk.

Alkalmazzuk a

programcsomagok elemeit,

felhasználjuk a

tantárgytömbösítés adta

lehetőségeket (epochák).

20

Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink

XIII. A digitális

kulcskompetencia

fejlesztése.

Az általános társadalmi

modernizációt követve lépést

tartunk az informatikai

forradalommal.

Az informatika alkalmazása

iránti igény fejlesztése is

járuljon hozzá az

alapműveltség

kialakításához.

A tanuló értse és alaposan

ismerje meg az információs

társadalom technológiájának

szerepét és lehetőségét

személyes és társadalmi

életében. Minden kolléga

helyezzen kiemelt hangsúlyt

a kreativitás fejlesztésére és

a (belső) tanulási motiváció

erősítésére.

Adaptív

tanulásszervezéssel

hasznosítjuk a

számítógépet, s az info-

kommunikációs

technikákat.

A főbb számítógépes

alkalmazások használata a

szabadidő, az információ-

megosztás, a tanulás és a

kutatás terén.

Az információk

megkeresése, összegyűjtése

és feldolgozása; kritikus

alkalmazása, a valós és

virtuális kapcsolatok

megkülönböztetése.

A fejlesztő programok

alkalmazásával lehetővé

tesszük minden tanulónak az

egyéni tanulási utak

érvényesítését.

Infokommunikációs

technológia alkalmazása.

Székhelyünkön 3. osztálytól

iskolánk profiljának megfelelő

informatikai képzést nyújtunk.

A tagiskolában 1 és 2.

évfolyamon szakköri

formában történik.

XIV. A hatékony, önálló

tanulás

kulcskompetenciájának

fejlesztése.

Az egyéni adottságokat

figyelembe véve alakítjuk

tanítványainkban a

teljesítmény-központú

beállítódást (attitűd), az

önálló tanulás képességét.

Minden kollega helyezzen

hangsúlyt a kreativitás

fejlesztésére és a (belső)

tanulási motiváció

erősítésére! Pedagógiai

munkánk során építsünk a

tanulók más forrásokból

szerzett tudására!

Alakítsuk ki a tudás

megszerzéséhez és

megújításához, valamint a

személyes

önmegvalósításhoz

szükséges kompetenciákat.

Differenciált nehézségű

feladatokkal,

testre szabott egyéni és

csoportos foglalkoztatással

lehetőséget adunk az

egyéni tanulási technikák,

stratégiák és haladási ütem

kialakítására. Kihasználjuk

a tananyagban rejlő

lehetőségeket.

Gazdagító, dúsító

feladatokkal, programokkal

és valódi problémák

megoldásával

alkalmazkodunk a különböző

tanulói képességekhez

(múzeum- és

színházlátogatás; egyéb

kiállítások).

Egyéni fejlesztő programokkal

(felzárkóztató, fejlesztő,

versenyre felkészítő –

tehetséggondozó), és a modern

informatikai eszközök

alkalmazásával (CD,

videofilmek, SDT, könyvtár)

segítjük az egyéni haladási

ütem követését.

Tanulásmódszertani

programunk beépítése

tantárgyi struktúránkba (pl.

portfóliók készítése).

21

Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink

XV. A szociális és

állampolgári

kulcskompetencia

fejlesztése, a hagyományok

ápolása, tisztelete.

A kommunikációs- és

viselkedéskultúra

elsajátíttatásával kialakítjuk

a tárgyi és személyes

világunkban való eligazodás

képességét.

Diákjainkat a haza

szeretetére, elődeink és

kortársaink munkájának,

hűségének megbecsülésére

és követésére neveljük.

A hazánkban élő

kisebbségek, nemzetiségek,

valamint más nemzetek

jogainak tisztelete,

kultúrájuk, hagyományaik

tiszteletben tartása:

multikulturális nevelés

biztosítása.

Az alkotmányosság, a

törvényesség, az

állampolgári jogok tisztelete.

Az emberek egyenlőségének

elismerése.

A szolidaritás és a tolerancia

értékei a tanítási-tanulási

folyamatokban. Nevelésünk

során értékként fogadjuk el

gyermekeink világnézeti,

A tárgyi tudás mellé a

gyermekek szerezzék meg

mindazokat az

együttműködési,

kommunikációs

képességeket is, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára is hasznosítani tudják. Ösztönözzük a tanulóinkat a

helyes kommunikációra,

véleménycserére. Fejlesszük

vitakultúrájukat!

Fejlesszük tanulóinkban

azokat a képességeket,

készségeket, melyek a

környezettel és egymással

való harmonikus, konstruktív

kapcsolatukhoz szükségesek.

Ismerjék meg tanulóink a

világ és európai kultúra,

szűkebb és tágabb

szülőföldünk értékeit,

névadóink, Móra Ferenc,

Petőfi Sándor életét,

munkásságát, emberi

példáját.

Neveljük arra diákjainkat,

hogy a társadalmi

folyamatokról, struktúrákról

és a demokráciáról kialakult

tudásukat felhasználva

aktívan vegyenek részt a

közügyekben.

Az értelmi intelligencia

mellett az érzelmi

intelligencia mélyítése,

gazdagítása.

A kommunikációs kultúra

gyakorlatainak

elsajátíttatására tréningek,

terepgyakorlatok végzése.

Az egyetemes kultúra és

hazánk, valamint megyénk

hagyományainak,

nagyjainak, történetének és

jelenének városunk

múltjának és jelenének,

városrészeink, Örökösföld

és Borbánya, Nyírjes és

Nagyszállás történeti

hagyományainak

megismertetése.

Móra Ferenc és Petőfi

Sándor életének,

munkásságának

megismerése.

Igény kialakítása a

közösségi tevékenységekre,

az iskolai és helyi

közéletben való részvételre.

Az alapvető állampolgári

jogok és kötelességek

megismertetése.

Intézményünk minden

évfolyamán fontos az

életkori sajátosságok

figyelembe vételével

A helyes társas

magatartásformák

elsajátíttatása,

gyakoroltatása.

A szocializációs folyamatok

elősegítése.

Növeljük a tanulók aktív

részvételét igénylő

ismeretszerzési módok

arányát (megfigyelés, új

információs és

kommunikációs technikákat

alkalmazó anyaggyűjtés,

anyagrendezés).

Multikulturális tartalmak

feldolgozása.

Lelki és testi

egészségvédelem

megismertetése.

A konstruktív életvezetés

szociálisan értékes, az

egészségmegőrzés érdekeit

szem előtt tartó életvezetés,

egyénileg eredményes

nevelési értékének

elsajátíttatása.

Az alapvető erkölcsi.

Személyes példamutatás, a

mentális képességek tudatos

fejlesztése. Osztályfőnöki

órák, szakkörök,

sportkörök,

diákönkormányzat és

rendezvényei,

témanapok,

témahetek.

Helytörténeti és helyismereti

órák tudatos tervezése a

tanmenetekben.

Tanórai és tanórán kívüli

fejlesztés (pl. érdeklődési

körök, szakkörök).

Más népek és hazánk ünnepei.

Előadások, szerepvállalások,

kirándulások.

22

Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink

lelkiismereti, vallási

hovatartozását.

Magyarország Alaptörvényének

megismertetése. ismeretek elsajátíttatása

Vallási és világnézeti

tanítások igazságáról nem

foglalunk állást, semlegesek

maradunk.

Tanulóink legyenek

tudatában saját értékeiknek.

A közös munka során

tanulják meg a toleranciát,

mások tiszteletét, szeretetét.

Magyarságtudatukat

megőrizve váljanak európai

polgárokká.

Biztosítanunk kell az

ismeretek, a vallási,

világnézeti információk

tárgyilagos és többoldalú

közvetítését, melytől

idegen minden

nacionalizmus. Nemzeti

összetartozásunk ápolására

irányuló nevelésünk nem

irányulhat még látens

módon sem a szegregáció,

a kirekesztés, a

nemzetiségek és más

nyelvi-vallási etnikumok

(pl. a zsidóság)

diszkriminációjára.

A vallások erkölcsi és

művészettörténeti

tartalmának tárgyszerű,

elfogulatlan ismertetése.

Minden tanuló számára – aki

kéri – biztosítjuk a szabad

vallásgyakorlást, a

hitoktatáson való részvételt.

A szociális képességek

működtetése: együttműködés,

segítés, versengés, vezetés,

vita, érvelés, meggyőzés,

kommunikáció.

XVI. A

kezdeményezőképesség és

vállalkozói, gazdálkodói

kulcskompetencia

fejlesztése; gazdasági és

pénzügyi nevelés;

fogyasztóvédelem.

Tanulóink ismerjék meg

tágabb környezetüket, és

legyenek képesek a

kínálkozó lehetőségek

megragadására.

Ismerjék meg a fogyasztással

kapcsolatos jogaikat.

A kezdeményezőképesség,

az újításra való beállítódás

megalapozása, a

fenntarthatóság, a megújuló

erőforrások fontosságának

hangsúlyozása. Tudatos

fogyasztói magatartás

kialakítása.

Kooperatív technikák révén a

tervezés, szervezés,

irányítás,

kockázatfelmérés; a

tapasztalatok értékelése,

reflexió és önreflexió.

Páros-, csoport- és

projektmunka. Egyéni

feladatvállalás.

XVII. Az esztétikai-

művészeti tudatosság és

kifejezőképesség

kulcskompetenciájának

fejlesztése,

médiatudatosság.

Fejlesszük tanulóink

esztétikai érzékenységét,

kifejezőképességét,

egyetemes és európai

kulturális örökségeink iránti

fogékonyságát.

A művészi önkifejezés,

műalkotások és előadások

elemzésének fejlesztése,

saját nézőpont összevetése

mások véleményével.

Műelemzési gyakorlatok. A

művészetek nyelvének

megismerése.

Identitástudatunk erősítése.

Színházlátogatás, képtárak,

kiállítások, könyvtár, média.

Nevelő – oktató munkánkat akkor tekinthetjük sikeresnek, ha végzős diákjaink az általános iskolai tanulmányaik befejezésekor a

kerettanterveinkben megfogalmazott követelményeknek megfelelnek, s értéknek tekintik az általunk képviselt értékeket.

23

1.2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink

- érvényesülés a közösségben a közösséggel -

Iskolánk nevelő - oktató munkájának alapvető feladata, hogy megismerjük minden egyes

tanulónk legfontosabb személyiségjegyeit, értékeit, családját, szociokulturális hátterét. A

tanulók hozott értékeire építve, a szülőkkel együttműködve szervezzük meg a különböző

tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, egyéb (érdeklődési körüket érintő)

tevékenységeket. Válasszunk olyan, az esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott,

hatékony, differenciált pedagógiai módszereket, melyekkel hozzájárulunk ahhoz, hogy

tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, spontán

tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

melyet nem statikusan, hanem fejlődésében szemlélünk. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint

a tanulási folyamat részét kezeljük, az egyéni megértést elősegítő módon reagálunk rájuk.

Mindezt az ismeretek több szintű elsajátíttatásával, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez

méretezett tananyag – kiválasztással, elrendezéssel, a tanulói képességek mind magasabb

szintre való fejlesztésével, a megtanultakhoz való viszony formálásával segítjük.

E munkánk során a konstruktív életvezetés megalapozására törekszünk, mely olyan

életvitelt jelent, amely szociálisan értékes és az egyén szempontjából is eredményes.

Felkészítjük tanulóinkat magasrendű szociális funkciók ellátására, meghatározott

minőségű társadalmi aktivitásra.

A konstruktív életvezetés megalapozásához képessé kell tennünk tanulóinkat arra, hogy a

konstruktív magatartás- és tevékenységformák beépüljenek személyiségükbe. Ezért

igyekszünk megismerni tanítványaink személyiségszerkezetét, igényeit, motivációs

bázisát.

Kognitív kompetencia

Kompetencia-alapú nevelés-oktatásunk alapja a képességek, készségek fejlesztése, az

alkalmazásképes tudás középpontba helyezése, a tanulás megszerettetése, az

ismeretszerzéssel kapcsolatos pozitív viszonyulás kialakítása.

Tanulóinkat igyekszünk nyitottá tenni a tanulás, az ismeretek bővítése és megújítása iránt,

hogy majd fejlett ismeretrendszerükre támaszkodva sikeresen tudják megoldani a folyton

változó élethelyzetekből adódó feladatokat és problémákat.

24

Ezt a célt a nevelés-oktatási folyamat megfelelő szervezésével érjük el: problémaközpontú

tanítással, a cselekvésből kiinduló logikus gondolkodásra neveléssel, a felfedeztető tanítás

– tanulással, a megértésen és a tevékenységen alapuló fejlesztéssel. Változatos

feladatokkal fejlesztjük a tanulók összehasonlítási, megkülönböztetési, észlelési

képességét. Kialakítjuk tanulóinkban az információkezelés képességét, mely magába

foglalja az információk összegyűjtésének, rendszerezésének és feldolgozásának a

képességét.

Fejlesztjük tanulóink problémakezelési képességét, és képessé tesszük tanulóinkat a

hatékony problémamegoldásra a különböző helyzetekben.

Kialakítjuk tanulóinkban a kreativitás, rugalmasság és a nyitottság képességét. Kreatív az

az egyén, aki létrehoz a társadalom számára hasznos, újszerű és hiteles produktumot.

Rugalmas az, aki jól alkalmazkodik az új helyzetekhez kognitív téren és a szociális

viselkedés szempontjából is. Tanulóink akkor lesznek nyitottak, ha képesek az újszerű

gondolatokra, ötletekre, érzésekre és értékekre válaszolni.

Tudatosítjuk az órák, foglalkozások elérendő célját, csoport, pár és egyéni munkaformákat

alkalmazunk, kiaknázzuk a projektmunka kínálta motivációs lehetőségeket, gyakran

alkalmazunk differenciált tevékenységi formákat. Fontos tényezője nevelésünknek a

megalapozott sikervisszajelzés az egyes kompetenciák részösszetevőinek fejlődéséről.

A tanulás megszerettetése, a kíváncsiság felkeltése, majd megőrzése kisiskolás kortól

kezdve kiemelt feladatunk. Gyermekeink nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba,

hatalmas kíváncsisággal, érdeklődéssel, ami számukra egy új motivációs rendszert jelent.

Alaptevékenységükké a játék mellett a tanulás válik. A legtöbb újat a rendszeres tanulás

hozza a gyermekek személyiségfejlődésében.

Szociális kompetencia

A társas kölcsönhatások szervezője, megvalósítója, melyet feladathelyzetekben

gyakoroltatunk tanulóinkkal.

Kiemelt szerepet kap a kommunikáció a kapcsolatteremtés, a konfliktuskezelés, a

tolerancia és az empátia kialakítása és gyakorlása során. A szociális érdekérvényesítés,

azaz a segítés, együttműködés, vezetés, versengés gyakorlásával lehetőséget nyújtunk

tanulóinknak gondolataik differenciált kifejezésére, a logikus érvelésre és következtetésre,

valamint a vitakultúra erősítésére is.

Kialakítjuk tanulóinkban a szabálykövető, alkalmazkodó képességet. Megtanítjuk őket,

hogy a szabályokat segítségként, és ne kényszerként éljék meg.

25

A szabályok kialakításába bevonjuk tanulóinkat, hiszen a szabály követésének képessége

könnyebben alakul ki, ha az egyén aktív résztvevője kialakításának.

Fontos, hogy diákjaink a közösen létrehozott szabályokat nélkülözhetetlen együttélési

normaként interiorizálják, tegyék belsővé.

Drámatechnikákkal, szerepjátékokkal, kooperatív tanulási formákkal, modellnyújtással és

pozitív megerősítéssel tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát,

együttműködési képességét.

Tanulóinkkal megismertetjük és elsajátíttatjuk a szociális viselkedés alapvető szabályait,

kialakítjuk bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség

összhangját, a társak iránti kompromisszumkészségüket.

Fontos, hogy tanulóink rendelkezzenek fejlett képzelőerővel, esztétikai érzékenységgel,

megértsék és elfogadják a különböző értékeket valló embereket.

Személyes kompetencia

A személy testi, lelki egészsége, a szervezet optimális működése, az egészség védelme, az

életkörülmények javítása.

A személyes tudat kialakítását és fejlődését szolgáljuk az önállóság, önkiszolgálás,

önvédelem, érdekérvényesítés, önismeret, önfejlesztés képességeinek gyakoroltatásával.

Fejlesztjük tanulóink testi képességeit, felkeltjük a testmozgás iránti igényüket.

Tudatosítjuk az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát, kialakítjuk az

egészséges életmód iránti igényüket, az ember önmagáért való felelősségvállalását. Meg

akarjuk láttatni tanulóinkkal, hogy a fizikai erőnlét, a test egészsége elválaszthatatlan a

lélek egészségétől. A Mozgástanulást a komplex intézményi mozgásprogram végrehajtása

is segíti.

Megismertetjük tanulóinkat a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív

hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek, nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény

életmód).

Felébresztjük tanulóinkban az igényt az önismeretre, saját személyiségük

kibontakoztatására. Kitartásra, szorgalomra, céltudatosságra, elkötelezettségre nevelünk.

Megtanítjuk tanulóinkat az érzelmek – sikerek, kudarcok – helyes kezelésére. Önismereti

feladatokkal, kérdőívekkel segítjük tanulóinkat a reális önértékelés, az egészséges

önbizalom kialakításában.

26

Megismertetjük tanulóinkat a szülőhely, a haza múltjával és jelenével, nemzeti

hagyományainkkal, a nemzet kultúrájával. Annak tiszteletére, ápolására, megbecsülésére

neveljük őket. Kialakítjuk, erősítjük a hazaszeretet érzését.

Megismertetjük tanulóinkat alapvető állampolgári jogaikkal és kötelességeikkel.

Felkeltjük érdeklődésüket a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Kialakítjuk

igényüket a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

Speciális kompetencia

Sajátos tevékenységek eredményes hatékony ellátása, az alkotóképesség fejlesztése, a

tehetséggondozás.

Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságuk, képességük és tehetségük

felismerésével segítjük tanulóinkat megtalálni erősségeiket. Indirekt módon segítjük a

saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását.

Iskolánkban tanulóink érdeklődésük és képességük szerint angol, számítástechnika -

informatika és speciális testnevelés osztályokban tanulhatnak. E területek valamelyikén

gyermekeink megtalálhatják azt a lehetőséget, ahol képességüket legjobban

kibontakoztathatják, ezáltal is fejlődik személyiségük.

Sajátos nevelési igényű tanulóinkat különleges bánásmódnak megfelelően fejlesztjük.

Szakköreink, sportköreink, iskolánkban működő alapfokú művészeti iskolák foglalkozásai

alkalmat biztosítanak tanulóinknak a zenei, vizuális, esztétikai befogadás és megismerés

lehetőségéhez, az önkifejezésre.

Gyermekeinket szellemi, kulturális és természeti értékeink védelmére neveljük. Manuális

és intellektuális foglalkozásainkon, szakköreinken orientáljuk tanulóinkat az alkotó

tevékenység, az értékteremtés irányába, megelőzvén ezzel az értékromboló beállítódás

kialakulását. Ezáltal lehetővé tesszük az alkotás örömének átélését, és ennek az

élménynek a folyamatos keresésére ösztönözzük őket.

A környezeti esztétikum megteremtése nélkülözhetetlen elem nevelési folyamatunkban.

Az esztétikus környezetnek modellközvetítő funkciója van, ezért olyan esztétikus

megoldásmódok alternatíváit ismertetjük meg tanulóinkkal, amelyeket saját életükben és

környezetükben ők is alkalmazhatnak. Az esztétikus, rendezett környezetnek pozitív

27

hatása van a gyermekek magatartására, gátolja az oda nem illő, nemkívánatos

viselkedésformákat.

Gyermekeink tapasztalatot szerezhetnek a közvetlen iskolai környezet szépítésében, az

esztétikus környezet élvezetének élményében. Az osztályközösségek együtt díszítik saját

termeiket, felügyelnek tisztaságára, ízlésességére. Az osztályok között tisztasági versenyt

szervezünk. Közvetlen környezetünket, iskolánk környékét is tisztán tartjuk, szépítjük,

rendezzük.

28

1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink

Közösségi nevelésünk fő feladata, hogy iskolánkban jól funkcionáló közösségek

alakuljanak, és azokban eredményesen tevékenykedő, közösségi tulajdonságokkal

rendelkező, jól szocializált személyiségek nevelkedjenek.

A közösségfejlesztésünk magában foglalja mind az egyénnel, mind a csoporttal való

foglalkozást, mely során változatos módszerekkel gazdagítjuk gyermekeinket olyan

tulajdonságokkal, értékekkel, képességekkel, melyek személyiségük kiteljesedését

biztosítják, ugyanakkor gazdagítjuk a közösséget is.

Gyermekeink személyisége döntően az iskolai közösségeinkben formálódik. E közösségek

közvetítésével veszik át tanulóink a társadalmi értékrendet, és követik az elfogadott

viselkedésmintákat.

Az iskolai közösségek között a tanulók alapközösségének elsősorban

osztályközösségeinket tartjuk. Az iskolai osztály a társas kapcsolatok szerveződésének

színtere, tagjai sokrétű kapcsolatot alakíthatnak ki.

Székhelyünkön a 3. évfolyamtól, tagintézményünkben 1. évfolyamtól kezdve a szülőkkel

egyeztetve emelt szintű osztályokat hozunk létre.

E közösségekben a –személyiségfejlesztés mellett- a közös érdeklődésnek, feladatoknak,

programoknak, versenyhelyzeteknek még nagyobb közösségformáló, kohéziós erejük van.

A közösségfejlesztő munkánk során nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az

osztályban vagy más tanulóközösségben kisebb csoportok, informális közösségek

alakulnak. Ezek fontos szerepet játszanak a személyiség fejlődésében, lehetnek rá pozitív,

de negatív hatással is.

Törekszünk arra, hogy az osztályban tanító nevelők munkájukat összehangolva segítsék e

csoportokat, a felmerülő problémákat közösen oldják meg. Különös figyelmet fordítunk a

nehezen kötődő gyermekeink csoportintegrálására, kezeljük az esetleges

egyéniségvesztési jelenségeket.

A szülőkkel jó kapcsolatot tartunk, ami segít az iskolai csoportok kezelésében.

Nevelésünk során arra törekszünk, hogy e csoportok fejlődése a közösséggé válás

irányába haladjon. Ennek érdekében gazdagítjuk a közös tevékenységi formákat: tanítási

29

órán kívüli foglalkozásokat, klubdélutánokat, kirándulásokat, üzemlátogatásokat

szervezünk. Kialakítjuk gyermekeinkben a tudatos empátiát, fejlesztjük szociabilitásukat.

Mindennapi tevékenységünk szerves eleme az iskolai közösségeink alakítása és

működtetésének gyakorlata. A közösségi tevékenység megszervezését, valamint a

közösségen belüli kölcsönhatásokat indirekt nevelési módszerekkel irányítjuk.

A közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenység megszervezésének módszerei

Irányítjuk:

- a tanulmányi feladatok megszervezését,

- az önkormányzati feladatok megszervezését;

- a fizikai munkafeladatok megszervezését.

Mindhárom formában a tanulókat kooperációs és interaktív feladatok szervezésével,

valamint a közös cél, feladat, norma alapján folyó tevékenység szervezésével kapcsoljuk

be a közösség- és önfejlesztő tevékenységbe.

A közösség tevékenységét olyan módon irányítjuk, hogy az alkalmas legyen a

követelmények közvetítésére minden tanuló számára. Világosan érzékelhetővé tesszük

magatartásuk pozitív és negatív következményeit, valamint társaikkal szembeni kölcsönös

függőségüket és felelősségüket. Mindezt a tanulók közötti szoros munka- és

tevékenységbeli kapcsolatok létesítésével biztosítjuk.

A kölcsönhatásrendszer irányításának módszerei

Irányítjuk:

- a perspektívák megszervezését,

- a hagyományok kialakítását,

- az egymással szemben támasztott követelést,

- az egymás ösztönzését, ellenőrzését,

- az információ kölcsönös áramlását.

Részt veszünk személyesen is a közösségi tevékenységben.

Kiemeljük a pozitív egyéni és csoportos mintákat.

Segítjük a kommunikációs kultúra képességének kialakítását–véleménynyilvánítás, -

formálás, mások meggyőzése, megnyerése, érvek kifejtése, kihívás vitára.

30

A személyiség- és közösségfejlesztő munkánk során olyan gyermeket kívánunk

nevelni, aki

-szuverén egyéniség, életkorának megfelelő önálló gondolkodással,

véleményalkotással, ítélőképességgel rendelkezik;

-szociális személyiség, a társas kapcsolatok igényével és kialakításának

képességével rendelkezik, személyiségét nem mások elnyomásával érvényesíti,

adottságait és képességeit a közösség javára kamatoztatja.

A különböző életkori szakaszokban a személyiségfejlesztés részletezett feladatait és a

közösségfejlesztés korcsoportokra lebontott, a műveltségi területek közös követelményeire

épülő feladatait a 1.4-es táblázat tartalmazza.

31

1.4. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósulása a különböző tartalmi és szerkezeti szakaszokban

A TARTALMI SZAKASZOK FELADATAI A SZERKEZETI SZAKASZOK FELADATAI

I.

6 –9. év

II.

9-12. év

Az erre a korra legjellemzőbb természetes

kíváncsiság megőrzése, fejlesztése.

A szokásrendszerük kialakítása, fejlesztése.

Gyermekeink aktivitására való tudatos támaszkodás.

Tanulóink irányítása a helyes énkép kialakításában,

önértékelésükben, erkölcsi ítéletalkotásukban

(A tanító mint modell).

Egészséges lelki, testi, szellemi fejlődésük biztosítása (mozgásigényük kielégítése a játékosság

megőrzésével).

Iskolai hagyományaink, szokásaink megismertetése

és ápolása.

Iskolai értékrendünk fokozatos elfogadtatása az

életkorra jellemző tanítóhoz való erős kötődés

segítségével.

A fegyelem fejlesztése a közösségi aktivitás

ösztönzésével.

Az együttérzésen alapuló segítést a közösségi

szemlélet tudatosításával fejlesztjük.

A formális és informális csoportképzés, -képződés

irányítása, támogatása.

A szűkebb környezethez, az osztályközösséghez való

alkalmazkodás képességének kialakítása, az

osztálytársak közötti bizalom, a támogató légkör

megerősítése. A szocializálódást segítő készségek

fejlesztése.

Az alapvető viselkedési normák, szokások kialakítása,

megtartása.

Tanulóink személyiségének megismerésén keresztül

1 –4. évfolyam

A kommunikációs képességek fejlesztése:

olvasás, írás, beszédművelés.

A tudatos nyelvhasználat képességének

kialakítása.

Ismeretszerzés közvetlen tapasztalatszerzés útján.

Az önálló ismeretszerzéshez szükséges

kíváncsiság és érdeklődés ébrentartása.

A matematikai gondolkodás alapelemeinek

megszerzése.

Kompenzálása, felzárkóztatás, a korai szelekció

elkerülése.

Hatékony tanulási technikák elsajátíttatása.

Taneszközeinken kívüli más ismeretforrások

beépítése a tanulásba (IKT eszközök, könyvtár

stb.).

A konkréttól az absztrakt gondolkodás felé

haladás.

A tankönyvön kívüli olvasás szorgalmazása.

A természettudományos ismeretek bővítése.

Az idegennyelv tanulása iránti érdeklődés

felkeltése, a kisiskoláskori idegennyelv-tanulás

differenciált bevezetése, szerepjátékon alapuló, az

emlékezőképesség fejlesztését elősegítő

nyelvtanulás.

Tehetségfelismerés, -azonosítás, -gondozás

(tanórán és tanórán kívül).

Szóbeli feleletek szorgalmazása.

32

III.

13-14. év

érzelmi életük egyensúlyban tartása.

Sikereik, kudarcaik egészséges feldolgozásának

segítése. Önbecsülésre, tisztességes becsvágyra

nevelés.

A reális énkép megerősítése.

Egészségük, teljes lelki, testi és szociális harmóniájuk

megalapozása.

A legfontosabb egészségmegőrző szokások

megalapozása.

A rendszeres mozgás iránti igényük kiépítése, a

megnövekedett mozgásigény kielégítése.

Tanulóinkat a természetes és az épített környezettel

való tudatos, harmonikus együttélésre neveljük.

Felkeltjük igényüket a tiszta, egészséges környezet

kialakítására, megóvására.

Nyitottá tesszük tanulóinkat a különböző szokások,

életmódok, kultúrák, vallások iránt. Fogadják el a

másságot. A beteg, sérült embertársak iránti elfogadó

és segítőkész magatartás kialakítása.

Elősegítjük azoknak a közösségi összetartó erőknek a

kialakulását és növekedését, melyek erősítik tanulóink

kötődését a nemzethez, a hazához.

Feladatunk, hogy helyes mederbe tereljük a

felnőttektől egyre függetlenedő erkölcsi felfogásukat,

kételkedéseiket, vélemény-nyilvánításaikat.

A serdülők érzelmi hangulati labilitásából adódó

nehézségek kezelése, problémáik megoldásában

segítségnyújtás.

Annak felismertetése, hogy a stresszhelyzetek

kezelése megtanulható. Konfliktuskezelési és

stresszfeloldó technikák megismertetése, alkalmazása.

5 – 8. évfolyam

Felzárkóztatás.

Kreatív gondolkodásra, probléma-

érzékenységre, alkotókészségre, szellemi

igényességre, az értelmes munka örömére,

kötelességtudatra, kitartásra nevelés.

A szaktárgyi ismeretekre, sikerélményre épülő

tudatos, alkotó tevékenység biztosítása.

Fejlesztjük tanulóink érdeklődését a világ dolgai

iránt.

Kialakítjuk az önművelés igényét,

megszerettetjük az olvasást, fejlesztjük

kommunikációs készségüket.

Az 1-4. évfolyamon felismert kiemelkedő egyéni

adottságok és képességek gondozása.

A különböző tantárgyakban az informatika által

nyújtott lehetőségek kiaknázása.

Környezeti nevelés és tudatformálás, a

környezettel és környezetben való harmonikus

együttélésért.

Reális önismeret és önértékelés a

pályaválasztásban.

Életpálya-építés.

A választott továbbtanulási irányra, iskolatípusra,

az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés.

A pályaalkalmasság egészségügyi feltételeinek

megismertetése.

33

A családról való leválásból adódó problémák

kezelése, a tanulók önállósodásának irányítása.

A kortársak pozitív befolyásoló szerepének

hangsúlyozása, figyelemfelhívás a negatív hatás

formáira. A megfelelő ellenállókészség kialakítása.

Az egyéniséget károsító dohányzás, alkohol- és

kábítószerfogyasztás veszélyeinek felismertetése, a

visszautasítási készség fejlesztése.

A szenvedélybetegségek kialakulása hátterében álló

egyéni és közösségi befolyásoló tényezők

felismertetése. A szervezett segítségnyújtás

lehetőségeinek igénybevétele.

A nemi szerepek, a másik nemhez való viszonyulás

életkori sajátosságainak és e viszony változásainak

megismertetése.

A családi életre nevelésben felkészítjük tanulóinkat a

felelősségteljes döntés képességére, amely később a

párválasztáshoz, a házassághoz, a szülői

feladatvállaláshoz szükséges.

34

1.5. Közösség- és személyiségfejlesztést erősítő hagyományos, kulturális és ünnepi

rendezvényeink

- Iskolánk egész életét átfogják és hozzájárulnak gyermekeink személyiségének

formálásához,

- az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják.

Rendezvényeink

Névadóinkra emlékezünk tavasszal, a Móra-hét és a Petőfi-napok rendezvénysorozattal.

Ezek programjai:

a székhelyen a tagintézményben

A Móra dombormű koszorúzása „Kitárul a világ” megyei angol

(4-8. évfolyam) nyelvi verseny

Kincskereső megyei prózamondó verseny Petőfi - szavalóverseny

(óvoda, 1-8. évfolyam) (1-8. évfolyam)

Móra Matek megyei matematika verseny Petőfi - matematikaverseny

(1-4. évfolyam) (4-6. évfolyam)

Gyémántcserép rajzverseny Petőfi - rajzverseny

(óvoda, 1-4. évfolyam) (1-8. évfolyam)

Cinegekirály megyei természetismereti verseny Petőfi labdarúgó kupa

(2-5. évfolyam) (felső tagozat)

Móra-kupa megyei meghívásos sakkverseny Petőfi megyei kémia verseny

Móra-kupa kispályás labdarúgó torna meghívással Petőfi témahét (tortanap,

kokárdavarró nap,

kézműves foglalkozás)

Megyei angol nyelvi akadályverseny

(7-8.évfolyam)

Megyei német nyelvi akadályverseny

(7-8. évfolyam)

Regionális Gyermek Szóló Néptánc Találkozó

Egyéb iskolai rendezvények

„Tisztítsuk meg a Földet” akció

Egészségmegőrző hét Egészség nap

35

A kémia napja

Körtemuzsika énekverseny Ki mit tud?

Megyei anyanyelvi verseny 7-8. évfolyam Játékvár

Alapműveleti Matematika Verseny 4-8. évfolyam Ügyesség-bátorság verseny

1-4. évfolyam

Aprók meséi

Télapójárás, diszkó

Halloween, Christmas party

Karácsonyi játszóház Karácsonyi forgatag

Karácsonyi ünnepi műsor

Farsang

Színházlátogatás

Móra és kora irodalmi vetélkedő Egészséges életmód vetélkedő

Föld napja

Víz világnapja

Madarak és fák napja Madarak, fák és méhek napja

Gyermeknap

DÖK nap

Húsvéti kézműves foglalkozás

Kulturális gála tervezetten Olvasni jó- irodalmi vetélkedő

Keresztrejtvény vetélkedő Házirend vetélkedő

Csibeavató

Öko-hét

Filharmónia hangverseny

Tantárgyi háziversenyek

Fordított nap

Papír-és hulladékgyűjtési akció

Kirándulások, táborok, erdei iskola

Ünnepeink, megemlékezéseink

Tanévnyitó ünnepség

Az aradi vértanúkra emlékezés

Október 23.

36

Március 15. iskolai ünnepségek

Megemlékezéseink

zenei világnap,

a magyar kultúra,

a költészet napjáról,

a nemzeti összetartozás napjáról.

Pedagógusnap

Ballagás

Tanévzáró ünnepély

1.6. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

A tanulók kötelességei

- Vegyen részt az iskolai foglalkozásokon, és fegyelmezett magatartással,

képességeinek megfelelően tanuljon.

- Tartsa be az iskola szabályzatainak előírásait.

- Óvja saját és társai testi épségét, környezetét.

- Tartsa tiszteletben az intézmény dolgozóinak és tanulóinak emberi méltóságát és

jogait.

- Segítse rászoruló tanulótársait.

A tanulók jogai

- Megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön egészséges környezetben.

- Tartsák tiszteletben személyiségi jogát, cselekvési szabadságát, vallási

világnézeti meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát.

- Anyagi kedvezményeket vehet igénybe jogszabályi keretek között.

- Választhat a választható tantárgyak, foglalkozások közül.

- Igénybe veheti az iskolai szolgáltatásokat.

- Hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz.

- Kérheti a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.

- Kérheti az átvételét másik intézménybe.

A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait.

37

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

A pedagógusok helyi intézményi feladatai

- Feladataik alapját munkaköri leírásuk adja.

- A pedagógus pedagógiai munkájának éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus)

egységekre és órákra bontva is tervezze meg.

- Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építse fel. Az óra tartalma feleljen

meg a kitűzött céloknak, melyek meghatározásakor vegye figyelembe a

tantervi előírásokat és az intézmény Pedagógiai programját.

- Az elvégzett feladatok és az alkalmazott módszerek támogassák a kitűzött

célok elérését.

- Intézményünk gyerekeinek, tanulóinak nevelése oktatása során alapos, átfogó

és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezzen.

A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és

eszközöket is – ismerje, kritikusan értékelje és megfelelően használja.

- A pedagógus nyelvhasználata, kommunikációja és szóhasználata a diákok,

kollégák és szülők felé egyaránt igényes, érthető, a kommunikációs helyzetnek

megfelelő és példaadó legyen.

- A tanuláshoz hatékony és nyugodt kommunikációs teret és tanulóbarát

feltételeket teremtsen.

- Nyitott, befogadó, önzetlen, segítő szemlélettel rendelkezzen.

- Váljon irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógussá és pozitívan

viszonyuljon a felmerült ötletekhez.

- A pedagógus tervező munkájában és annak ütemezésében jelenjenek meg a

stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok,

figyelembe véve a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók

adottságait.

- Értékközvetítő tevékenységet folytasson a tanulók erkölcsi fejlődésének

előmozdítása, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak

elsajátíttatása, betartatása, a tanulók személyiségének fejlesztése, tehetségének

kibontakoztatása érdekében.

- Vegyen részt aktívan a tehetséggondozásban.

- A kiemelt figyelmet igénylő gyerekekkel való egyéni foglalkozás, hogy a

bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkóztatását elősegítse.

38

- Nevelje tanulóit egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek

megismerésére, megbecsülésére; együttműködésre, környezettudatosságra,

egészséges életmódra, hazaszeretetre.

- Fejlessze a gyermekek testi- lelki egészségét.

- Tartsa tiszteletben a gyermek, szülő, munkatárs emberi méltóságát, jogait.

- Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel

közvetítse,- pontos, következetes fogalomhasználattal - tervezett oktatómunka

végzésével. Ennek során a pedagógus nyelvhasználata, kommunikációja és

szóhasználata a diákok, kollégák és szülők felé egyaránt igényes, érthető, a

kommunikációs helyzetnek megfelelő és példaadó legyen. Tudatosan fejlessze

pedagógiai kommunikációját.

- Tanítványaiban alakítsa ki az online információk befogadásának,

feldolgozásának kritikus, etikus módját. Követendő mintát mutasson a

diákoknak a digitális eszközök funkcionális használata terén.

- A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőívek,

tudásszintmérő tesztek) készítsen.

- A kerettanterv, helyi tanterv és Pedagógiai programunk szerinti értékeljen.

- Tájékoztassa a szülőt/törvényes képviselőt a tanuló iskolai teljesítményéről,

magatartásáról.

- A folyamatos önképzés. során tájékozódjon a szaktárgyra és a pedagógia

tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, használja ki a külső és belső

továbbképzési lehetőségeket.

- Rendszeresen tájékozódjon a digitális tananyagokról, eszközökről, az

oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan

szemlélje felhasználhatóságukat.

- Használja a digitális tartalmakat, taneszközöket oktatási gyakorlatában, és

azokat rögzítése az e-naplóban.

- Irányítsa a pályaorientációt.

- Teljesítse adminisztratív feladatait.

- A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen fejtse ki

szakmai álláspontját, a vitákban legyen képes másokat meggyőzni, és ő maga

is meggyőzhető legyen.

- Aktívan vegyen részt az intézmény partneri kapcsolataiban pl. versenyeken,

rendezvényeken, fogadóórákon, szülői értekezleteken.

39

- A kötelező minősítéseket határidőre szerezze meg.

- Tartsa be a hivatali titoktartás szabályainak.

- Méltó magatartást tanúsítson.

- Működjön együtt munkatársaival, más intézményekkel. Élő szakmai

kapcsolatrendszert alakítson ki az intézményen kívül is.

- Aktívan vegyen részt az online megvalósuló szakmai együttműködésekben,

pályázatok készítésében.

- Lássa el az iskolai éves munkatervben rábízott vagy önként vállalt feladatokat.

- Reflektív szemlélettel rendelkezzen: legyen nyitott a szülő, a tanuló, az

intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, melynek

értékelését követően –szükség szerint- módosítsa az alkalmazott módszereket

és használja fel szakmai fejlődése érdekében.

- Önértékelése során legyen tisztában szakmai felkészültségével,

személyiségének sajátosságaival, és legyen képes alkalmazkodni a

szerepelvárásokhoz.

Az osztályfőnöki munka általános jellemzői

Az osztályfőnöknek különleges pedagógiai felelőssége van. Személyes felelőssége egy

olyan - az iskolai elvárásokhoz igazodó – értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely

szerint az osztályba járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat.

Munkája:

- Komplex, átfogó: a tanuló egész személyiségére irányul a tevékenysége.

- Differenciált: a közösség és a személyiség fejlesztése folyamán individualizált

követelményeket támaszt.

- Rugalmas: ellátása spontaneitást, reflektivitást is igényel.

Irányítja, koordinálja, neveli, szervezi:

- az osztály tanulóinak közösségét,

- az osztályban tanító tanárok közösségét,

- az osztályba járó tanulók szüleinek, gondviselőinek közösségét.

Az osztályfőnök feladatai

a differenciált személyiségfejlesztés feltételeinek megteremtése:

− Ismerje meg tanulóit, kövesse és értékelje fejlődésüket.

40

− Preventív és korrekciós tevékenységet végezzen.

− A kiemelt figyelmet igénylő tanulókat segítse, és a hozzákapcsolódó IPR-es

feladatokat lássa el.

az osztályközösség minőségének fejlesztése:

− Az osztályfőnök erősítse a „mi” tudatot.

− Ismerje meg és térképezze fel az osztályközösség struktúráját.

− A sokoldalú megismeréshez változatos, hatékony módszereket, eszközöket

használjon.

− Szervezze és alakítsa az osztályközösség életét.

− Tudatosítsa a házirendet, alakítsa ki az együttműködés szabályrendszerét.

− Koordinálja a felelősi, a hetesi, ügyeleti rendszert.

− Kezelje az esetleges osztályon belüli konfliktusokat.

− Támogassa a DÖK munkáját.

− Osztálykirándulást, tanulmányi kirándulást szervezzen.

− Ápolja és tevékenységével segítse az iskola hagyományait (tanévnyitó,

ünnepségek, ballagás, tanévzáró).

az osztályfőnöki munka tervezése, szervezése:

Az osztályfőnöki tanterv alapján állítsa össze az osztályfőnöki órák foglalkozási

tervét.

− Beszélje meg az osztály aktuális problémáit.

− Vitassa meg a gyerekeket érdeklő és érintő kérdéseket.

− Havonta értékelje a magatartás és szorgalomjegyeket.

− Tájékoztassa a tanulókat az iskola életét érintő eseményekről, feladatokról,

programokról.

− Végezze el adminisztratív feladatait.

a tanulást segítő feladatok:

− A Tanulás tanítása moduláris tanári program osztályfőnöki részét építse be az

osztályfőnöki tervébe, valósítsa meg az 5. évfolyamon.

− Kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi előmenetelét, osztálya fegyelmi

helyzetét.

− Segítse a lemaradók felzárkóztatását, a tehetséggondozást.

− Tartson kapcsolatot a napköziotthonos foglalkozást, tanszobát vezető

tanárokkal.

41

− Kezdeményezzen esetmegbeszéléseket, és aktívan vegyen részt azokon.

− Munkája során alkalmazza a kiemelt figyelmet igénylő gyerekekkel való

foglalkozás pedagógiai módszereit, eszközeit.

− Esetenként látogassa osztálya tanítási óráit és a tanórán kívüli foglalkozásait.

a kapcsolattartás különböző formáiban végzett teendők

− Tartson kapcsolatot a szülőkkel, melynek színterei a szülői értekezletek és a

fogadóórák. Rendszeresen konzultáljon az osztályban tanító tanárokkal.

− Képviselje a tanulók érdekeit a tantestület előtt, nevelőtestületi dicséretet,

figyelmeztetést kezdeményezzen.

− Szülői elfogadás esetén családlátogatást végezhet, és környezettanulmányt

készíthet.

− Tartson kapcsolatot az iskola pszichológusával, gyógypedagógusával, a

gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, védőnővel, szakszolgálatokkal.

− A kapcsolattartás és az együttműködés során használja az infokommunikációs

eszközöket és a különböző online csatornákat.

A pedagógus jogai

- Személyét becsüljék meg, emberi méltóságát és személyiségi jogait tartsák

tiszteletben, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék.

- Megválaszthassa a nevelés-oktatás módszereit, taneszközeit.

- Hozzájuthasson a munkájához szükséges információkhoz.

- Gyakorolhassa a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.

- Részt vehessen a továbbképzéseken.

A szülő kötelessége

- Gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges

feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit.

- Működjön együtt az intézménnyel.

- Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét.

- Biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését.

- Tartsa tiszteletben az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát

és jogait.

42

- Gyermekével jelenjen meg a nevelési tanácsadáson, biztosítsa gyermekének az

iskolapszichológusi vizsgálaton és fejlesztő foglalkozáson való részvételt, ha a

tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére, a nevelőtestület erre

javaslatot tesz.

A szülő joga

- Szabadon választhatja iskolánkat.

- A HH/HHH-s gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy a törvényben

meghatározottak szerint anyagi támogatást kapjon.

- Megismerhesse intézményünk Pedagógiai programját, házirendjét.

- Érdemi rendszeres tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről,

tanulmányi előmeneteléről, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

- Az intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vehessen a

foglalkozásokon.

- Kezdeményezhesse a szülői munkaközösség létrehozását és közreműködhessen

annak tevékenységében.

- Személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint részt

vehessen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

43

1.7. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének

lehetőségei

"A gyereknek joga van demokratikus szervezetet létrehozni jogai tiszteletben

tartása és érdekei védelme céljából."

(A gyerekek alapvető jogainak és szükségleteinek chartája)

Az iskolai önkormányzati munka az iskola fejlettségének, közösségi állapotának

kifejezője. Jelenti az állampolgári jogok gyakorlását, valamennyi pedagógus és tanuló

érdekeinek kifejeződését, s az iskola különböző közösségeinek szervező, önszervező,

egyénre irányuló, átfogó tevékenységét.

A tanulói "jogosítványokat" a tanulók és a nevelőtestület megegyezése alapján a tanulók

és a nevelők közös testülete, az önkormányzati tanács gyakorolja.

Az önkormányzat szervezeti felépítése

Tagjai:

- az iskola tanulói, tanulóközösségei,

- az iskola nevelői,

- a patronáló szülők.

Területei:

- ügyelet,

- kulturális tevékenység,

- a szabadidő szervezése,

- tanulmányi versenyek.

Diáktanács:

- az osztályokat képviselő tanulók,

- segítő tanárok.

A diákönkormányzatot pedagógus segíti székhelyünkön és tagintézményünkben is. Az

önkormányzati tevékenységért az igazgató, az iskolavezetés és a nevelőtestület egyaránt

felelős.

44

A diákönkormányzat

- Ellátja a tanulói érdekképviseletet. Segíti, hogy a gyerekek jogaikat a közösségi

fórumokon gyakorolhassák.

- Lehetőséget ad egy sokszínű tevékenységi struktúra megteremtésére.

- Megszervezi az évfolyam és iskolai szintű rendezvényeket.

- Önálló szerepeket biztosít a közösség tagjainak.

- Kidolgozza a különböző iskolai és iskolán kívüli közösségek kapcsolatainak

tartalmát, eljárásait és módszereit.

- Módot ad arra is, hogy vezetői feladatokat gyakorolhassanak tanulóink.

A tanulók jogai az intézmény döntési folyamatában. Részvételük és jogaik gyakorlása

(DÖK)

Jogaik

- Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat

minden kérdésről.

- Személyesen vagy képviselői útján (a jogszabályban meghatározottak szerint) részt

vehet az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

- Közösségi akciókat, iskolai versenyeket, szemléket, pályázatok meghirdetése,

szervezésének segítése,

- Részt vehet az iskolai szabadidős tevékenységek kialakításában, művészeti,

sportkörök létrehozását kezdeményezheti.

- Véleménye lehet a tanítás nélküli munkanapok felhasználásában, a Móra-hét,

Petőfi-napok, és a DÖK-nap programjainak kialakításában.

- Részt vehet az iskolai kirándulások, az iskolai ügyelet szervezésében.

- Véleményt mondhat a jutalmazás, kitüntetés kérdésekben.

- Az iskolarádió, iskolaújság működési elvét meghatározhatja, a végzett munkát

értékelheti.

- Részt vehet a tanulói szabályzatok kialakításában.

- Megfogalmazhatja az önkormányzati tanács hatáskörének működési elvét.

- Tisztségviselőket választhat, beszámoltathatja őket.

- Megfogalmazhatja igényeit, kívánságait az iskola belső életével, a tanítással, a

tanórán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatban.

- Javaslatot tehet a hibás eljárások korrigálására.

45

- Véleményezheti a dicséreteket és elmarasztalásokat.

Véleményezi:

- a Szervezeti és Működési Szabályzatot,

- az iskolai házirendet,

- a szociális juttatások elosztási elveit annak meghatározása előtt,

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználását.

Az önkormányzati tanács rendszeresen, meghatározott időközönként beszámol a végzett

munkáról.

A szülők részvétele az iskola életében

A legfontosabb nevelőtárs a szülő. Pedagógiai munkánk eredményessége nagymértékben

függ attól, hogy milyen kontaktust tudunk kialakítani a ránk bízott gyermekek szüleivel. A

pedagógusok és a szülők viszonya legyen az egyenrangú nevelőtársak felelős kapcsolata.

A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet

kell teremtenünk a közös cél érdekében.

Iskolánk gondot fordít arra, hogy a szülők időben informálódjanak intézményünk életéről,

működéséről. Ennek érdekében tájékoztatjuk a szülőket iskolánk nevelési céljairól,

feladatairól, az alkalmazott módszerekről. Ugyanakkor mindezekről összegyűjtjük a

szülők véleményét, és ezekkel összhangban tervezzük a további feladatokat. Alkalmat

biztosítunk a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és

segítői lehessenek.

Szülői részvételi és képviseleti fórumaink:

- a szülői munkaközösségek,

- alapítványaink kuratóriumai.

Szülői munkaközösség

Iskolánkban a szülők a törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük

teljesítése érdekében munkaközösséget hoztak létre. Ez a fórum jár el az iskola

valamennyi szülőjének képviseletében.

A szülői munkaközösség kezdeményezési, javaslattevő és véleményezési jogköre által

részesévé válik az iskolánkban folyó munkának. E fórum intézményünk megalakulása óta

működik, és hatékonyan segíti a pedagógusok tevékenységét.

46

Az osztályok szülőközösségei rendszeresen részt vesznek, segítséget nyújtanak a

gyermekközösség szervezett életének programjaiban. Élettapasztalatuk és szakirányú

szakmai műveltségük még értékesebbé teszi a tanítási órán kívüli tevékenységeket. Évről

évre segítséget nyújtanak az osztálykirándulások, nyári táborozások szervezésében.

A közös iskolai ünnepi előkészületek alkalmával a szülők és a nevelők jobban

megismerhetik egymást, iskolánkat. A szülők segítenek a társadalmi munkákban, az iskola

felszerelésének kiegészítésében, az iskola szebbé, otthonosabbá tételében.

Az Örökösföld Tanulóiért Alapítvány és a Tettrekész alapítvány a gyerekekért

Céljaikat az alapító okiratokban rögzítették.

Az alapítványok tőkéjét a kuratóriumok kezelik.

A közvetlen információcsere formái a szülők és az iskola között

Az iskolai nevelés csak a családdal együtt teljes, ezért a szülőkkel maximális

együttműködésre törekszünk, megpróbálunk minden segítséget megadni a gyermekük

helyes neveléséhez.

A pedagógus kötelessége a szülőkkel való kapcsolattartásban

- A szülőket és a tanulókat rendszeresen tájékoztassa az őket érintő kérdésekről,

figyelmeztesse a szülőt, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének

elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

- Érdemi választ adjon a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire.

- Együttgondolkodjon a gyermekek nevelésében (az otthoni tanulás irányítása,

ellenőrzése, a szabadidő hasznos eltöltése, egészséges életmódra nevelés stb.).

- A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatoljon a tanulónak

és szüleinek/gondviselőjének.

A szülők és nevelők együttműködésének hagyományos szóbeli formái iskolánkban

A szülői értekezlet lehetőséget ad arra, hogy a szülő információt kapjon iskolánk életéről

és/vagy beleszóljon abba.

Leggyakoribb formái:

- tájékoztató, információs jellegű,

- vitajellegű.

47

Feladata:

a szülők és a nevelők közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

a szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az

iskola igazgatójának.

Témái lehetnek:

- tanulmányi kérdések,

- az osztály magatartása,

- az iskola házirendjének megbeszélése,

- közös programok szervezése,

- osztálykirándulások előkészítése,

- tájékoztatás a pályaválasztásról, diákkörökről, szakkörökről, táborozási

lehetőségekről,

- kapcsolatteremtés iskola – szülő, szülő – szülő között.

Fajtái lehetnek:

- az iskola munkatervében ütemezett szülői értekezletek, évente kétszer,

- "réteg" szülői értekezletek (a leendő első osztályosok, a nyolcadikosok, a táborozó

gyerekek stb. szüleinek).

A fogadóóra célja, hogy a szülők közvetlen információt kapjanak gyermekük tanulmányi

előmeneteléről, magatartásának alakulásáról.

Lehetőség a tanárok számára, hogy egyénileg párbeszédet, konzultációt folytassanak a

szülőkkel, közösen találjanak megoldást pedagógiai, családi, egyéb problémákra.

A nyílt óra/nap lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szülőket az iskolai nevelő munka

tényleges támogatására megnyerjük. Jó, ha tisztában vannak a tanuló egésznapi

terhelésével, ezért érdemes nyílt nap/órákat tartani a napközis, illetve az iskolaotthonos

foglalkozásokon is. Így bepillantást nyerhetnek iskolánk nevelő-oktató munkájába, a

tanítási órákba, tájékozódhatnak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai

életéről. Különösen fontos ez az első osztályos gyermekek szüleinek.

48

A szülők tájékoztatásának iskolánkban kialakult írásbeli formái:

- üzenő, tájékoztató füzet, ellenőrző könyv,

- iskolai hirdetőtábla,

- tájékoztató szórólapok,

- iskolai kiadványok,

- média,

- levél (ajánlott),

- székhelyi és tagiskolai honlap.

- digitális osztálynapló

Nevelésünk és oktatásunk során a szülő és az iskola kapcsolatában elsődleges célunk a

gyermek testi-lelki fejlesztése, jelene és jövője. Közösen valljuk, hogy a gyermek érdeke

megelőz minden más érdeket.

Hogyan segíthetünk a szülőknek az iskolaválasztásban?

Eljuttatjuk az iskolánkat bemutató kiadványainkat az iskola vonzáskörzetében működő

óvodákba.

Szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket nevelő - oktató munkánk sokszínűségéről.

Bemutatjuk nyílt tanítási napon azokat a pedagógusokat, akikre a szülők gyerekeiket

bízzák.

A leendő elsősök látogatást tesznek iskolánkban, tagintézményünkben, s itt

megismerkedhetnek majdani környezetükkel, tanítójukkal. Székhelyünkön az

Aranykapu-program, a tagiskolában Játékvár program segíti a választást.

Óvodásoknak szervezett vetélkedőkön, játékos foglalkozásokon ismertetjük meg

iskolánkat, tagintézményünket.

Hogyan segíthetjük a szülőket gyermekük helyes pályaválasztásában?

Pályaválasztási tanácsok szülői értekezleteken.

A 8. évfolyamosok pályaválasztási szülői értekezletén.

Érdeklődés-, irányultságvizsgálat a 7. évfolyam tanulói körében, és ennek közös

értékelése a szülőkkel.

Pályaorientáció az osztályfőnöki órákon.

Kiadványok, szórólapok eljuttatása a szülőknek.

Hogyan kapcsolódhat be a szülő az iskolai közéletbe?

49

A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti:

az emelt szintű programban való részvétel lehetőségét székhelyünkön,

az idegen nyelv megválasztását lehetőségeinken belül,

a képesség-kibontakoztató felkészítést,

a logopédus, mentálhigiénés szakember, iskolapszichológus segítségét,

a napköziotthonos ellátást, a tanulószobai lehetőségeket,

az étkezési térítési díj csökkentését,

a nem kötelező tanítási órán kívüli foglalkozások szervezését.

A szülő az alábbi módon segítheti nevelési – oktatási folyamatunkat

alapítványaink támogatásában,

az iskola eszközparkjának gazdagításában,

az iskola esztétikai arculatának kialakításában,

a diákönkormányzat, a DSE segítésében,

a turisztikai feltételek javításában (pl. kirándulás).

Formái:

pénzadomány,

tárgyi támogatás,

szellemi és társadalmi munka.

Az iskola belső kommunikációs rendszere

Nevelőtestületünk szervezetei

Azok az iskolánkban működő szakmai munkaközösségek, melyek tevékenységét a

Nemzeti Köznevelési törvény és az iskolai SZMSZ határozza meg.

Az iskolánkban működő ideiglenes közösségek eseti feladatok megoldására:

a nagyszabású versenyeket előkészítő, szervező közösségek,

(Kincskereső prózamondó verseny, Móra-kupa, Móra-matek verseny,

Aprók meséi és a Petőfi-napok rendezvényei stb.),

műsorok szervezését vállaló közösségek,

- a Föld napja, az egészségvédelmi hét és az Öko-hét rendezvényeit

vállaló közösség,

a Pedagógiai program megírására és a helyi tantervek adaptálására

létrejött közösségek.

50

Iskolánkban kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert

(eljárásrendet) alakítottunk ki, amely szervezett és hatékony.

Az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú formában történik.

Az intézmény minden dolgozója számára biztosított a munkájukhoz szükséges

információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

Szóbeli információ-áramlás

- Iskolavezetői értekezletek és kibővített vezetői értekezletek.

- Munkaközösség-vezetői megbeszélések.

- Szakmai munkaközösségi értekezletek.

- Nevelőtestületi munkaértekezletek.

- Szakmai csoportok megbeszélései.

- Osztályozó értekezletek.

- Félévi és év végi osztályozó értekezletek.

- Tanévnyitó és tanévzáró értekezletek.

Írásbeli információ-áramlás

- Iskolai éves munkaterv és munkaközösségi munkatervek.

- Az iskola pedagógiai munkájával kapcsolatos írásos előterjesztések.

- Az intézményvezető tanév végi beszámolója.

- Információs faliújság.

- Évfolyamfüzetek.

- Honlap és e-mail.

A felnőttek és a gyerekek közötti kapcsolattartás

- Az aulában elhelyezett falitáblák, melyeken a gyerekeknek szánt felhívások,

hirdetések, pályázatok, programok, versenyek eredményei jelennek meg.

- Az osztályokban elhelyezett faliújságok az osztályközösségek mindennapi életével

foglalkoznak, aktualitásokat tartalmaznak.

- Iskolarádió

- Honlap, e-mail

- Petőfi Hírmondó.

51

A település és iskolánk kapcsolata

Rendszeres és aktív résztvevői vagyunk a városi és városkörnyéki kulturális és

sportversenyeknek, tanulmányi versenyeknek.

- A város iskolái által meghirdetett, a névadókhoz kapcsolódó rendezvénysorozatok.

- Megyei magyar és angol nyelvű drámafesztiválok.

- Városi és megyei szervezésű sportversenyek.

- Rendhagyó történelemóra a Polgármesteri Hivatalban

- Városi és megyei szervezésű tanulmányi, tantárgyi versenyek.

- Iskolánk megrendezi évenként a Móra-hét és a Petőfi-napok versenyeit a város és a

megye tanulói számára.

- A székhelyiskola és a tagintézmény diákszervezeteinek kapcsolattartása.

- Osztályaink, irodalmi szakköröseink, néptáncosaink műsort adnak

gyermekotthonban, szociális otthonban, a környék óvodáiban, a borbányai

művelődési házban.

- Iskolánk sok tanulója rendelkezik színház- és hangversenybérlettel.

Az iskolánk külső kapcsolatai

Az intézmény Pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a

külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

Iskolánk tevékenységét, nevelő - oktató munkáját sokoldalúan támogatják a

közművelődési és közoktatási intézmények, szervezetek.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ segíti pedagógiai, szakmai munkánkat.

A tanulók beiskolázását, továbbtanulását segítő kapcsolatok:

- Nyíregyháza óvodái, alap- és középfokú oktatási intézményei,

- Gyermekjóléti Központ,

- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi

Tagintézménye,

- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

A nevelőtestület szakmai továbbképzését, önképzését segítő kapcsolatok:

- Nyíregyházi Főiskola,

- Nyíregyházi Pedagógiai Oktatási Központ,

szakmai előadások felkérése,

továbbképzések, előadások szervezése,

együttműködés a szaktanácsadókkal,

52

vetélkedők, tanulmányi versenyek szervezése,

pályázatok.

- Nyíregyháza város általános iskoláival, óvodáival kialakított kapcsolatok:

szakmai, nyílt tanítási napok szervezése,

módszertani előadások,

tanulmányi, sport, kulturális versenyek szervezése, lebonyolítása.

- A közművelődést segítő kapcsolatok:

Garabonciás Művészeti Iskola,

Mandala Dalszínház,

Muzsika Zeneiskola,

Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár,

Móricz Zsigmond Színház,

Jósa András Múzeum és Sóstói Falumúzeum,

Váci Mihály Megyei Városi Művelődési Központ,

Vikár Sándor Zeneiskola

Borbánya Művelődési Ház.

Partnereink bevonásával azonosítjuk az intézményi működés szempontjából

kulcsfontosságú sikertényezőket.

A kétévente elvégzett elégedettségi vizsgálatainkat elvégezzük közvetlen és közvetett

partnereink körében is.

53

1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységünk helyi rendje

1.8.1. Esélyegyenlőség biztosítása

A tanulóink érdekeinek, a társadalmi szolidaritás alapelvének megfelelően, továbbá a

közösségek minőségi fejlődésének érdekében minden gyermek számára biztosítjuk azt a

nevelési-oktatási formát, amely legmegfelelőbben szolgálja személyes fejlődését. A

kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő

információkkal és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.

A társadalomban meglévő egyenlőtlenségek enyhítésének, a különböző képességű és

eltérő szociális helyzettel rendelkező tanulóink esélylehetőségeinek növelése érdekében a

következő alapelveket tartjuk kiemelten fontosnak:

- a megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elvét,

- az emberi méltóság tiszteletben tartását,

- a szolidaritás erősítését,

- méltányosságot, rugalmasságot.

Esélyegyenlőség biztosításának célcsoportjai

Az esélyegyelőség biztosítása – különös tekintettel – a következő célcsoportokra terjed ki:

- a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra, akik sajátos tulajdonságuk, helyzetük, állapotuk

miatt az átlagostól eltérő foglalkozást, figyelmet, speciális szakértelmet, eszközöket

igényelnek:

- a különleges bánásmódot igénylő tanulókra, akik

- sajátos nevelési igényűek,

- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők,

- kiemelten tehetségesek.

- a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra.

A célcsoportok között átfedések is előfordulhatnak, ezért körültekintően járunk el

esélyteremtésük és fejlődésük érdekében.

Az esélyteremtést az alábbi területeken valósítjuk meg:

- a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünkben,

- a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeinkkel,

- az integrált neveléssel,

- az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítéssel/programmal.

E tevékenységek megvalósítását intézményünk Esélyegyenlőséget biztosító

intézkedésével összhangban végezzük.

54

1.8.1.1. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége

Intézményünk speciális gyermekvédelmi feladatokat lát el. A gyermekvédelem területén

preventív és korrekciós tevékenységet végzünk.

Ebben a munkában részt vesz valamennyi nevelő, különösen kiemelt feladatot lát el az

osztályfőnök, koordináló tevékenységet pedig a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végez.

A preventív és korrekciós tevékenységünk kiterjed a

- tanulási nehézséggel,

- magatartási zavarokkal küzdő,

- hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra.

Valamennyi nevelő feladata

- Ha a tanórán vagy tanórán túl bármilyen rendellenességet, zavart tapasztal

tanítványainál, jelezze az osztályfőnöknek.

- A kiemelt figyelmet igénylő tanulókat egyéni foglalkozással, differenciált

óravezetéssel vagy egyéb módon segítse.

- A fejlődési folyamatot nyomon kövesse.

- Ha szükséges, lépjen kapcsolatba az iskolánk logopédusával,

pszichológusával, gyógypedagógusával.

- A megszerzett információkat bizalmasan őrizze a törvényi előírásoknak

megfelelően (titoktartás).

Az osztályfőnök feladata

- A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felmérése.

- Családlátogatás, a mikrokörnyezet felmérése, konzultáció a

szülőkkel/gondozóval.

- Környezettanulmány készítése.

- Az ártalmak forrásainak feltárása.

- Kapcsolattartás az osztályát tanító valamennyi nevelővel.

- A problémák megbeszélése osztályával ill. az egyes tanulókkal.

- Preventív és korrekciós tevékenység.

- Kapcsolattartás a gyermekjólét és szociális intézményekkel.

- Habilitációs, rehabilitációs lap vezetése.

55

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata

- Ismerje a szükséges jogszabályokat.

- Tájékoztassa a szülőket, pedagógusokat és tanulókat azokról a lehetőségekről,

személyekről, intézményekről, ahová problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.

- Dolgozzon ki a nevelők, osztályfőnökök észrevételei, tapasztalatai alapján stratégiát.

- Döntsön a szülőkkel és az osztályfőnökkel közösen a tennivalókról:

− a gyerekre,

− a tanuló kortársaira,

− a családjára,

− a családi környezetére vonatkozóan.

- Tartson kapcsolatot:

− a kormányhivatallal,

− a polgármesteri hivatallal,

− a gyermekjóléti szolgálattal,

− a családsegítő központtal,

− a szakszolgálatokkal,

− a gyermekorvossal, a védőnővel

− az iskolai pszichológussal, logopédussal,

− a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal,

alapítványokkal.

- Szervezzen előadásokat.

- Tartsa nyilván a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket.

- Értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot, ha a szülő elmulasztja teljesíteni

gyermeknevelési kötelességét, s ez által veszélyezteti gyermeke fejlődését.

Preventív, megelőző tevékenységünk

Alapelveinkkel összhangban elfogadjuk a másságot, ami elengedhetetlen feltétele

megelőző, segítő munkánknak.

Gyermekvédelmi stratégiánk, mely valamennyiünkre nézve kötelező:

- ismerjük meg tanulóinkat, a rájuk ható környezeti hatásokat, tényezőket,

- adjunk konstruktív életvezetési mintát tanítványainknak,

- előzzük meg segítő magatartásunkkal a konfliktusok, lelki sérülések tartóssá válását,

56

- csökkentsük a tanulók indulási hátrányait differenciált oktatás és képességfejlesztés

biztosításával,

- segítsük tanulóinkat továbbtanulásukban, a pályaválasztásban,

- szervezzünk egészségvédelmi, mentálhigiénés illetve a szenvedélybetegség

kialakulását megelőző programokat,

- tartsuk fontosnak a családi életre való felkészítést,

- járjunk el a tanulók szociális helyzetének javítása érdekében.

Preventív tevékenységünk során figyelemmel kísérjük, és pozitív irányba befolyásoljuk

tanulóinkat.

Fontosnak tartjuk:

- a szülőkkel való együttműködést,

- a tanulóinkkal a kapcsolattartást,

- a kortárs-csoportok figyelemmel kísérését,

- a gyermekek és a felnőttek viszonyának követését.

Korrekciós tevékenységünk

A preventív gyermekvédelmen túl intézményünk keretein belül a következő korrekciós

tevékenységeket végezzük:

- gondozó nevelés

Ez a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre és családjukra terjed ki. Munkánk a

szülői magatartás befolyásolását is célozza.

- pótló nevelés

A hátrányos és veszélyeztető környezeti hatás következményeként a gyerekek

szocializációja, személyiségfejlődése lelassul. Ezért valamennyi nevelő feladata a

társadalmi együttéléshez szükséges ismeretek, szokások elsajátíttatása. Ez

természetesen csak közösségben valósítható meg. Legfontosabb teendőnk a gyereket

megnyerni, s csak utána formálni.

- korrigáló nevelés

Pozitív mintával szembesítjük a gyermek viselkedését, megtapasztaltatjuk a

viselkedésmódok következményeit.

Játékban, szituációs gyakorlatokban, sajátíttatjuk el a kívánt magatartásformákat,

gyakoroltatjuk a szabályok betartását.

57

- helyettesítő nevelés

Ennek során a sérült gyermek számára vonzó, társadalmilag értékelt modellt nyújtunk.

Sikerként könyveljük el, ha a prevenciós és korrekciós munkánk eredményeként

javul a gyermekek eddigi életfelfogása, viselkedése, kinyílnak, érzelmileg fejlődnek.

Nem alakul ki bennük függőség (játék, számítógépes, káros szenvedélyek).

1.8.1.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink

A családi életfeltételek jelentős mértékben befolyásolják a felnövekvő gyermek biológiai

fejlődését.

A család a gyermek érzelmi és értelmi szocializációjának kiindulópontja. Itt alakulnak ki a

gyermek későbbi magatartásának alapvető meghatározói, amelyek őt a felnőtté válás útján

vezetik.

A családi szocializáció alakítja ki a gyermek belső világát, képességét, tudását,

iskolakészültségét, iskolához való viszonyát és alapvető beállítottságát mindahhoz, amit

az iskola képvisel, és amit az iskolázás révén el lehet érni.

A család kulturális szintje, légköre a domináns tényező a gyermek iskolai tanulmányi

eredményessége szempontjából.

A családi környezet és az iskola világa egy időben, egymás hatásait gyengítve vagy

felerősítve együttesen hozzák létre a gyermek szocializációját.

Az adottság és a szűkebb környezet adta egyenlőtlenségek korrigálására, enyhítésére a

következő feltételeket kell biztosítanunk:

- olyan tartalmi szabályozást – a helyi tantervben -, amely lehetővé teszi, hogy a

teljesítményi kritériumok eléréséhez eltérő utak álljanak rendelkezésre,

- a sokoldalú, nyitott, speciális feladatokat ellátó nevelők képzését,

- az iskolai esélyteremtő differenciálási eljárásokat a gyermekekre szabottan kell

alkalmaznunk,

- méltányos oktatási környezet biztosításával csökkentsük az eltérő társadalmi

rétegekből, családi közösségekből, különböző késztetésekkel és ambíciókkal

induló gyerekek esélykülönbségeit.

58

Céljaink

- Előzzük meg az iskolában jelentkező / kialakuló hátrányos helyzetet.

- Biztosítsuk a kulcskompetenciák fejlődését, kiemelten a szociális és életvitel

kompetenciát.

- Csökkentsük az eltérő társadalmi rétegekből, családi közösségekből, különböző

késztetésekkel és ambíciókkal induló gyerekek esélykülönbségeit.

- Kövessük nyomon a HH/ HHH-s tanulók középiskolai továbbtanulását.

Feladataink

- A gyermeki személyiség árnyaltabb megismerése. A hátrányt kiváltó okok

felderítése.

- Az individuális és általános hátrányok csökkentésére egyéni bánásmód biztosítása.

- A változó viszonyokhoz, egyedi helyzetekhez való alkalmazkodás fejlesztése.

- Konkrét problémákhoz konkrét segítség nyújtása.

- Kedvező iskolai körülmények biztosítása tanulóink számára.

Az 1-4. évfolyamos gyermekeknek a tanítást és a tanulást egyesítő egész napos

szervezeti forma, az 5-8. évfolyamon a napköziotthon, illetve a tanulószoba

biztosítása.

- A tananyag differenciálására épülő tanulás – szervezési eljárások biztosítása.

- Mentálhigiénikussal illetve az iskolapszichológussal egyéni illetve csoportos

foglalkozások tartása.

- A szociális kompetenciák fejlesztése drámapedagógussal.

A szociális hátrányok csökkentését szolgálják

Iskolai kapcsolattartási formáink

Szülői értekezletek során a szülők általános tájékoztatást kapnak

- a szociális juttatásokról:

- diákétkeztetésről,

- tankönyvtámogatás lehetőségeiről, igénylésének módjairól, feltételeiről,

- a térítés nélkül igénybe vehető szolgáltatásokról:

- fejlesztő foglalkozásokról,

- felzárkóztató órákról,

- napköziotthonról,

- tanulószobáról,

59

- iskolai könyvtárról,

- az iskola más létesítményeinek egyéni vagy csoportos használatáról,

- a szakszolgálatok munkájáról.

A családlátogatás teszi lehetővé a szociokulturális környezet, a család művelődési

lehetőségeinek felmérését; az egyéni, sajátos problémák feltárását, orvoslásának módjait

és lehetőségeit is.

Fogadóórákon lehetőség nyílik a szülők és nevelők együttes gondolkodására.

Segítséget nyújtó szervezetek

Esélyteremtő programokban – ösztöndíj programban – való részvétel.

Az SZMK javaslattevő és véleményezési jogköre által nyújt segítséget az iskola keretein

belül, pl.: meghatározhatja a nem ingyenes szolgáltatásokhoz kérhető legmagasabb

összeget, a differenciálás elveit.

Az Örökösföld Tanulóiért Alapítványunk, a Tettrekész Alapítvány a Gyerekekért, a Móra

Tehetségekért Alapítvány évek óta segíti a rászoruló gyermekeket.

A Polgármesteri Hivatal, Gyermekjóléti Központ – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

az osztályfőnök kezdeményezésére felveszi a kapcsolatot e szolgálat munkatársaival

annak érdekében, hogy a szociálisan hátrányban lévő tanulók minél hamarabb segítségben

részesüljenek.

A hátrányok enyhítését szolgáló szervezeti formák és tevékenységek iskolánk

szocializációs folyamatában

- A tanítási órák a differenciált tanulásszervezéssel az egyéni képességek fejlesztését

szolgálják.

- Iskolánk tantárgyi hagyományrendszerével az esélylehetőségek javulását szolgálja.

Szűkebb, tágabb környezetünk kultúráját közvetíti és a szabadidő eltöltésének,

mintaadásának lehetőségeit, módját is hordozza.

- Azok a tanulók, akik lassabban haladnak a tanulásban vagy lemaradnak

valamilyen ok miatt, korrekciós foglalkozásokon vesznek részt. E foglalkozások

léte elsősorban eszköztudás - jellegű, tehát a tanulást segítő kultúrtechnikák és a

kommunikációs képességek körében indokolt (fejlesztő foglalkozások, logopédiai

foglalkozások, tantárgyi korrepetálások).

60

- A kompenzálás során a hátrányos helyzetnek a tanulás-szempontú feloldása,

javítása történik. Mindezek egyszerre szolgálják a szociális, illetve kulturális

eredetű hátrányos helyzet javítását.

- Kompenzáló munkánkban iskolai könyvtárunk, napközi otthonos és tanulószobai

foglalkozásaink fontos szerepet töltenek be.

- Különös gondot fordítunk arra, hogy hátrányos helyzetű tanulóinkat bevonjuk

szakköri foglalkozásainkba, ahol az érdeklődésnek, képességnek megfelelően a

tehetséggondozást végezzük.

- E kompenzáló programjainkkal a tanulás iránti motiváció kialakítását, a tanulás

fontosságának felismertetését, tanulási szokásaik kialakítását segítjük.

- Segítjük őket abban, hogy részt vehessenek a nem ingyenes kirándulásainkon,

nyári táborozásainkon.

Alapítványaink lehetőség szerint a táborozási költségek egy részét átvállalják a

szülőktől. A szaktáboraink az évközi szakköri tevékenységet folytatva a képesség- és

tehetséggondozást nyáron is biztosítják.

Prevenciós munkánk a tanulók körében

- Az egészséges életmódra nevelés, a családi életre felkészítés az osztályfőnöki és

biológiaórákon történik. Célunk, hogy az így szerzett ismeretek, az így megismert

értékek követendő példaként épüljenek be tanulóink személyiségébe.

- A drog- és bűnmegelőzési programjaink is a megelőzést szolgálják (a rendkívüli

osztályfőnöki órákon meghívott előadókkal illetve külső helyszínen).

A pályaválasztás előkészítése

A pályaorientáció valamennyi nevelő feladata.

Az osztálytanítók és osztályfőnökök figyelemmel kísérik tanítványaik kíváncsiságát,

érdeklődését. Az egyéni képességek, helyzetek figyelembevételével – a szülőkkel

együttműködve – javaslatot tesznek a gyermek fejlesztését szolgáló foglalkozásokra

(fejlesztő csoportok, tehetséggondozó szakkörök). Nevelőink a pályaismeret és önismeret

kibontakoztatására nagy hangsúlyt helyeznek a megfelelő továbbtanulás és pályaválasztás

érdekében.

Munkánkat akkor tartjuk eredményesnek, ha eljárásaink, szolgáltatásaink, az

iskolai környezet, segítő szervezeteink biztosítják tanulóink részére, hogy

megkapjanak minden segítséget szociális hátrányaik leküzdéséhez, ha szociális

61

helyzetük miatt nem kerülnek ki a családból, ha szociális hátrányuk miatt nem

sodródnak ki a többségi oktatásból.

1.8.1.3. Integrált nevelés

Az esélyegyenlőségek enyhítését szolgálja a sajátos nevelési igényű gyermekek

integrációja.

A tanulás nemcsak a társadalmilag hasznos ismeretek elsajátítása, hanem interakciókban

megtapasztalt biztonság, kölcsönösség, harmónia az elfogadás és elfogadottság

élményének megtanulása, a sokféle ember sokféle módon történő együttélése.

A különbözőség az emberi lét megnyilvánulásának természetes állapota. A tanulók eltérő

szociális környezete, családi háttere, a különféle kultúrák, vallások, értékrendek, a más-

más szintű képességek, kompetenciák vagy ezek hiánya, a különleges nevelési, gondozási

igények teremtik meg a tapasztalati tanulás és az egymástól tanulás alapját.

Az integrált nevelés kompetenciaorientált szemléletet helyezi előtérbe, a sokféleség

pedagógiája, vagyis pedagógia mindenki számára.

Az integráció egyben eszköze is a másság elfogadtatásának, az előítéletektől mentes

gondoskodás, segítségnyújtás, az önellátás, öntevékenység, függetlenség

megtapasztalásának. Az ép gyermekek megtanulják megérteni, hogy mit jelent

előítéleteknek kitéve, akadályozottan élni.

A sérült, más kultúrán nevelkedett gyermek megtanul másságával együtt élni anélkül,

hogy megbélyegezetté válna.

Az integráció a különleges bánásmódot igénylő gyermeket figyelembevevő nevelési-

oktatási környezetet feltételez. Az elfogadás csak az alapja annak, hogy másságukat

ismerve egyenrangú társként éljünk.

Az eredményes együttneveléshez iskolánknak át kell alakulnia, inkluzívvá, befogadóvá

kell válnia. Igazodnunk kell minden egyes gyermek nevelési szükségletéhez, szociális,

nevelési és oktatási szempontból.

Céljaink

- Csökkenjenek a tanulóink sajátos helyzetéből eredő hátrányok.

- Akadályozzuk meg az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvének

megfelelően társadalmi leszakadásukat a nevelés-oktatás eszközeivel.

62

Feladataink

- Támogassuk a sajátos nevelési igényű tanulók beiskolázását.

- Ügyeljünk az sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekhez viszonyított

arányának, létszámának megállapítására.

- Vegyük figyelembe a tanulók speciális igényeit optimális fejlődésük

biztosításához.

- Olyan pedagógiai környezetet teremtsünk, mely figyelembe veszi az egyéni

sajátosságokat, differenciákat. Teret adjunk a gyermekek aktivitásának,

kooperációra, csoportmunkára építsünk. Továbbá az építő, fejlesztő értékelésre

törekedjünk.

- A szakértői bizottság véleményében foglalt fejlesztési javaslatokból kiinduló

fejlesztési tervet készítsünk.

- Egyéni illetve csoportos fejlesztő habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásban

részesítsük a sajátos nevelési igényű gyermekeket.

- Az Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi

Tagintézményével, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs

Bizottsággal további együttműködést tartsunk fenn.

- Az intézményünkben működő speciális munkacsoportok – (R)Ész-elem

munkaközösség, IPR munkacsoport – tovább működtetjük, az együttműködésüket

fenntartjuk.

Integrációs stratégiánk

Beiskolázási terv

- Folyamatos, élő kapcsolatot tartunk a környékbeli óvodákkal,

óvodapedagógusokkal, akik tájékoztatnak a különleges gondozási igényű

gyermekekről. Csoportlátogatáson, bemutató foglalkozáson, nyílt napokon

megismerkedünk ezekkel az óvodásokkal.

- A beiratkozás előtti szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket integrációs

célkitűzéseinkről, lehetőségeinkről.

- Nyílt napokat tartunk, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a szülők betekintést

nyerjenek az iskolában folyó munkába.

- Beiratkozás után felvesszük a kapcsolatot a gyermek családjával, a gyermek

fejlesztését addig irányító szakemberrel.

63

- Körültekintően járunk el az osztályba sorolásuk terén.

- Folyamatosan figyelemmel kísérjük lakókörzetünk demográfiai adatainak

tendenciáját, a beiskolázási körzethatárok módosulását, integrációs feltételeink

fejlődését. Ezek ismeretében évente felülvizsgáljuk iskolai integrációs

lehetőségeinket, felkészülünk a körzetünkben élő különleges gondozást igénylő

gyermekek fogadására.

Szervezetfejlesztési terv

Csoport- vagy osztálytársak, iskolaközösség

Az integrálandó gyermek személyisége könnyítheti, illetve nehezítheti az integráció

összetett folyamatát. Könnyíti a beilleszkedést a nyitottabb személyiség, a másokkal

könnyebben kapcsolatot teremtő gyermek.

A fogyatékkal élő gyermekek esetében nincs feltétlen kapcsolat a fogyatékosság mértéke

és az együttnevelhetőség között.

A mozgás- és érzékszervi és pszichés fejlődési zavarral küzdő fogyatékkal élők

együttnevelése esetén meg kell ismertetni a tanulókkal a fogyatékosság mibenlétét.

Minél fiatalabbak a gyermekek, annál természetesebben fogadják a tőlük valamiben

különböző társakat. Idősebb tanulóknál sem jelent gondot a másság elfogadása különösen,

ha pedagógusaiktól, szüleiktől kellő információt kapnak. A csoport- és osztálytársak

személyisége gazdagodik, ha fogyatékkal élő társuk van. Megismerik erősségeit, amit

korábban nem is feltételeztek. Megtanulják a segítségnyújtás lehetőségeit, azok helyes

mértékét.

A fogadó pedagógus feladata

- Ismerje az egyéni képességekhez igazodó módszereket.

- Együttműködjön a szülőkkel, gyermekcsoportokkal, szakszolgálatokkal.

- Ismerje meg fogadja el az iskolában jelenlévő kultúrákat.

- Nyújtson információt a következő iskolafokon tanító nevelők számár.

- Kövesse a tanuló életének alakulását.

A gyógypedagógus feladata

- Tájékozódjon az iskola anyagi lehetőségeiről, személyi ellátottságáról, arról, hogy

adott esetben mire tudja/kívánja fordítani a megemelt normatív támogatást.

- Ismerkedjen meg a fogadó pedagógussal, gyermekcsoporttal, szülőkkel.

64

- Tájékoztatást adjon a gyermek erős és gyenge oldalairól, a szülőktől várható

segítségről, a maga segítő szerepéről.

- Hívja fel a figyelmet a beszerezhető szakirodalomra.

- Tájékoztatást adjon az iskola többi pedagógusának.

- Rendszeresen hospitáljon az adott osztályban.

- Folyamatosan konzultáljon a pedagógussal, a szülővel, nyomon kövesse a gyermek

fejlődését.

- Közvetlenül foglalkozzon a gyermekkel.

- Koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokban részt vevő más szakemberek

munkáját.

Az iskolapszichológus feladata

- Pszichometriai tevékenységet végezzen.

- Közvetlenül foglalkozzon a gyerekekkel vagy gyerekcsoporttal, azaz korrekciós,

tanácsadási vagy terápiás tevékenységet végezzen.

- Hospitáljon, mely során figyelje meg a pedagógusok és a diákok közös munkáját,

együttműködését.

- Tartson csoportfoglalkozásokat.

- Iskolánkat szervezetpszichológiai szempontból segítse.

A pszichoterápiás tevékenységhez a szupervíziót Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei

Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi Tagintézménye biztosítja.

Együttműködés – partnerségi kapcsolatok kiépítése

- Kapcsolataink alapját legfontosabb partnereink, a tanulók képezik.

Megsegítésüknek sokszínű helyzetleíráshoz kell illeszkednie, mindenkinél külön –

külön mérlegelve az eljárásokat, mert egyénenként mást-mást jelent az azonos

eredmény/eredménytelenség.

- Kapcsolataink a szülői házzal:

- iskolán kívüli kapcsolataink közül legfontosabb a szülői háttér, a család

megismerése, megnyerése az együttnevelés érdekében.

- rendkívül fontos szerepet játszik a szülő a beilleszkedési folyamat

sikerességében: ha

napi kapcsolatot tart a nevelőkkel,

információt nyújt a pedagógusoknak,

65

segít megoldani a problémákat,

a gyermeket önkiszolgálásra, önálló tanulásra ösztönzi, szoktatja.

- Sajátos igényekhez illeszkedő, egyéni képességek kibontakoztatását segítő

együttműködési terveket készítünk a Gyermekjóléti Központtal és a

szakszolgálatokkal, egyházakkal, alapítványokkal, más közoktatási és kulturális

intézményekkel, kisebbségi önkormányzattal.

Elvárható eredmények

Iskolánktól

Integrációnk akkor sikeres, ha

- iskolánkra a nyitott, kooperatív vezetés/szemlélet jellemző,

- az érintettek feladatának meghatározása világos, elfogadott,

- együttműködési formáink a közös tervezés, közös elemzés, szupervízió,

- egész nevelőtestületünk támogatja az integrációt,

- részletesen és rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket az integrált nevelést

megelőzően és az egész folyamat során,

- az integrált nevelést vállaló pedagógusaink szervezett formában készülnek

fel a változásra, munkájukhoz folyamatos segítséget kapnak,

- pedagógiai teljesítményeinket értékeljük, díjazzuk, elkerüljük a túlterhelést.

ha az integrált nevelésben részesülő tanuló:

- beilleszkedik közösségébe, kapcsolatokat alakít ki,

- motivált a tanulásban, együttműködésben,

- tapasztalatait, ismereteit megosztja társaival,

- elfogadja, igényli a segítségnyújtást,

- ismeri erősségeit, gyengeségeit,

- önértékelése fejlődik, erőfeszítései nem vesznek el,

- a számára meghatározott időszak alatt képes elsajátítani az adott

tananyagot, magasabb iskolafokra lép,

- iskolái elvégzése után beilleszkedik a társadalomba.

66

1.8.1.4. Képesség-kibontakoztató felkészítés

Intézményünkben működik az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés a

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének

kiegyenlítésére.

A képesség-kibontakoztató felkészítés célja

- A tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása.

- Az egyéni képességek fejlesztése, tehetségük kibontakoztatása.

- A tanulási és továbbtanulási esélyeik kiegyenlítése.

- Csökkenjen az évfolyamvesztés és lemorzsolódás a HH/HHH-s tanulók körében.

- A 250 órán túli hiányzás visszaszorítása.

- A HH/HHH-s tanulók kompetencia - felmérésének eredményei javuljanak.

- A HH/HHH-s tanulók nagyobb arányban tanuljanak az érettségit adó

középiskolákban.

- A HH/HHH-s tanulók minél magasabb arányban vegyenek részt a tanórán kívüli

foglalkozásokon, szakkörökön, művészeti iskolák foglalkozásain.

Feladataink

- A HH/HHH-s tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztő nevelő-oktató

környezet biztosítása.

- Azoknak a lehetőségeknek a felkutatása, feltárása, amelyek igénybe vétele segíti a

gyermekeket és szüleiket hátrányos helyzetük csökkentésében/felszámolásában.

Az érintettek köre

A képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevők körét a Köznevelési törvény.

valamint a hatályos miniszteri rendelet határozza meg.

A képesség-kibontakoztató felkészítés tartalma

A felkészítés tartalmi részét a Nat és a ráépülő kerettanterv, az individualizált helyi

tanterv, valamint a Pedagógiai programban rögzített értékelő rendszer biztosítja.

Olyan eljárásokat alkalmazunk, amelyek igazodnak a tanulók egyéni képességeihez, a

tananyag tapasztalaton alapuló elsajátításához. Nevelőmunkánk során kiemelten

törekszünk a Pedagógiai programunkban megfogalmazott személyiség- és

közösségfejlesztéssel kapcsolatos céljaink megvalósítására, a tanulók szüleivel való

hatékony együttműködésre.

67

A képesség-kibontakoztató felkészítés rendje

- Tanévenként felmérjük a HH/HHH-s tanulóinkat.

- Tájékoztatjuk a szülőket a képességfejlesztés rendjéről.

- Diagnosztizáló eljárással, környezettanulmánnyal megkeressük a támogatási

lehetőségeket.

- A tanulók képesség-kibontakoztatásához egyéni tanulói portfóliót készítünk, mely

tartalmazza:

- a legfontosabb megfigyeléseket,

- rövid pedagógiai véleményt,

- a tanuló osztályközösségbe való beilleszkedését segítő eljárásokat,

- a fejlesztendő kompetencia-területeket,

- az értékelő konzultációk gyakoriságát, eredményét.

- A tanulóinkat segítjük abban, hogy részt vegyenek tanórán kívüli foglalkozásokon,

ahol megismerhetik a közösségi értékeket, gyakorolhatják az alapvető

kultúrtechnikákat, fejlesztjük a kognitív és szociális kompetenciáikat.

Értékelés

A képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulókat a Pedagógiai programban

rögzített értékelő rendszerünknek megfelelően rendszeresen értékeljük.

Értékelő esetmegbeszélést tartunk az osztályfőnökkel, a tanuló felkészítésében résztvevő

nevelőkkel, akik írásban is elkészítik egyéni értékelésüket. Szükség esetén a gyermek- és

ifjúságvédelmi felelős, a szakszolgálatok szakemberei közös értékelésre, konzultációra

hívják a tanuló szüleit.

Az értékelés célja:

- a tényfeltárás,

- a tanuló haladásának biztosítása,

- a fejlődést akadályozó okok, körülmények tisztázása,

- a továbblépési lehetőségek megkeresése,

- az iskolai és otthoni tanulást segítő eszközök, módszerek megismertetése,

biztosítása,

- a gyermek interperszonális kapcsolatainak segítése,

- a tanulók és szüleik megkapjanak minden segítséget ahhoz, hogy nevelési

kötelezettségeiket teljesíteni tudják

68

1.8.2. Különleges bánásmódot igénylő tanulók

1.8.2.1. Sajátos nevelési igényű tanulók

Sajátos nevelési igényű az a tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság

szakvéleménye alapján:

- mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos,

- több fogyatékosság fennállása esetén halmozottan fogyatékos,

- autista spektrum zavarral küzd,

- egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-, vagy magatartás-

szabályozási zavarral) küzd.

Iskolánk speciális feladata, a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását biztosító

integrált nevelés.

Pedagógiai programunkban alapul vesszük, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek

minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a

kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért egészséges

személyiségfejlődésük megalapozásához, fejlesztéséhez, biztosítjuk a nevelésükhöz,

oktatásukhoz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket. Különös hangsúlyt fektetünk az

elsajátítható tudás, a kialakítandó képességek alapozására, az egyéni képességeikhez

igazodó módszerek széleskörű alkalmazására.

Intézményünkben biztosítottak a sajátos nevelési igényű tanulók integrálásához,

különleges gondozásához szükséges feltételek.

Személyi feltételeink

Rendelkezünk:

- főállású gyógypedagógussal,

- tanító-gyógypedagógussal,

- pszichológussal,

- tehetségfejlesztés szakvizsgával rendelkező szakemberrel,

- szakvizsgázott fejlesztő pedagógusokkal,

- inkluzív nevelés tanáraival,

- szociálpedagógussal,

- védőnővel.

69

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi

Tagintézménye biztosít számunkra szükség szerint gyógypedagógust és pszichológust.

Tárgyi feltételeink

Rendelkezünk:

- részben akadálymentesített épülettel,

- több fejlesztő helyiséggel,

- speciális tankönyvekkel, eszközökkel,

- a munkánkat segítő szakirodalommal,

- számítástechnikai és irodaeszközökkel.

Céljaink

- Bontakoztassuk ki képességeiket a sajátos helyzetükből eredő hátrányok

megelőzésére, csökkentésére, kompenzálására.

- A fejlesztés során valósuljon meg a számukra megfelelő tartalmak közvetítése;

segítse a minél teljesebb önállóság elérését, és a társadalomba való beilleszkedést.

Feladataink

- A sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékelő, másságát elfogadó

környezetet alakítsunk ki.

- Helyezzük előtérbe a sajátos értelmi képességéhez és személyiség-állapotához

igazodó nevelést, oktatást.

- Biztosítsuk a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásához szükséges

többletszolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs

pedagógiai ellátást.

- Intézményünk helyi tanterveihez igazodva a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai

oktatásának irányelveiben foglaltakat figyelembe véve szervezzük nevelő-oktató

munkánkat.

70

Sajátos nevelési igényű tanulóink nevelési-oktatási programja

Mozgásszervi, érzékszervi fogyatékossággal élő tanulók

A. Mozgásszervi fogyatékkal élő tanulók

Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) az a tanuló, akinek a mozgása veleszületett

vagy szerzett károsodás és/vagy funkciózavar miatt jelentősen és maradandóan

akadályozott, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a

szocializáció. A mozgás minden gyermek tapasztalatszerzésére, illetve annak lehetőségére

hatással van, befolyásolja személyiségfejlődését. Mozgáskorlátozott gyermek esetében a

mozgásos tanulás lehetősége és folyamata módosul. Mások a környezetéről, a saját

testéről szerzett tapasztalatai, mint ép mozgású társainak. A mozgásszervi károsodás

tartóssága, visszafordíthatatlansága is befolyásolja fejlődésmenetét. Ez gyakran az

átlagostól eltérő pszichés, szociális és fizikai szükségleteket teremt.

A mozgáskorlátozott tanuló sajátos igényét a károsodás keletkezésének ideje, annak

formája és elhelyezkedése, akadályozottságának mértéke egyedileg határozzák meg. A

megfelelő különleges bánásmódot az intézményünk biztosítja. Az esetleges társult

fogyatékosságra is figyelve valósul meg fejlesztésük.

A tanulók fejlesztése

- A sérülés- specifikus pedagógiai fejlesztő folyamat során feladataink a

következők.

- A mozgáskorlátozott tanulók részvételét megteremtő, és az egyéni igényekhez

igazodó fejlesztést biztosító tanulásszervezési, módszertani eljárások, technikák

alkalmazása (differenciálás, csoportmunkára építő módszerek).

- A mozgáskorlátozott diagnózis szerinti technikai eszközzel támogatott írásbeli

kommunikáció, speciális gépírás, infokommunikációs eszközök használatának

megtanítása, ha a tanuló nem tudja iskolai munkáját kézírással végezni.

- A kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok

befolyásolják az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési

feladat.

- Szükség szerint beszéd –és kommunikációfejlesztés.

- Fejlesztési terv készítése.

- Továbbtanulásra történő felkészítés.

71

A mozgásszervi fogyatékkal élő tanulók támogatása

- A tanulók nevelését - oktatását befolyásolja, hogy a tapasztalatszerzési lehetőségük

általában beszűkült, a környezethez való alkalmazkodásuk gátolt. A hely –és

helyzetváltoztatásuk, az önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és

eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény, illetve a verbális és nonverbális

kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága az iskolai nevelés, oktatás egész

időtartama alatt megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és

eszközök, valamint a fizikai korlátozottságot csökkentő környezeti adaptáció

alkalmazását.

- Intézményünkben a mozgáskorlátozott tanulók nevelése – oktatása során a

megfelelően kialakított, adaptált, akadálymentes környezet biztosítja az

információhoz való hozzáférést, a tevékenységekben történő szabad és aktív

részvételt, előmozdítva az esélyegyenlőséget.

- Az együttnevelés segítésére a befogadó osztályok, tanulócsoportok, pedagógusok

és a szülők érzékenyítése, felkészítése valósul meg. Az együttnevelés folyamatát

gyógypedagógus kíséri, segíti.

- Az alkalmazkodás, az adaptálás, a differenciálás során – igazodva a tanuló

fejlettségi szintjéhez, a támogatás szükséges mértékéhez- módosulhat a tananyag

elsajátításának tempója, módja a számonkérés, a házi feladat formája, a tananyag

mennyisége. Amennyiben szükséges, egyénre szabott felzárkóztatást biztosítunk a

tanuló számára.

- A mozgáskorlátozott tanuló iskolakészültsége, fejlődésének sajátos útja,

tapasztalatszerzésének eltérő volta, hiányosságai indokolhatják, hogy az első

évfolyam teljesítésére, a biztos olvasás –írás elsajátítására egy tanévnél hosszabb

időt/ két tanév/ biztosítsunk. Szükség esetén a további pedagógiai szakaszok is

szerveződhetnek hosszabb idősávban.

A tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs ellátása

- A habilitációs és rehabilitációs fejlesztéssel célunk, hogy a tanulóknak nagyobb

esélyt biztosítsunk az eredményes tanuláshoz, fejlődéshez és a sikeres társadalmi

beilleszkedéshez.

- Az ellátás során a különböző szakemberek együttműködése team munkában

valósul meg szükség szerint.

72

- A szakemberek feladata a központi idegrendszer sérülése által előidézett

funkciózavar megszüntetése, csökkentése, kompenzálása, a pszichomotoros

funkciók korrekciója, fejlesztése, a tanulók beszédzavarainak, kommunikációs

képességeinek javítása érdekében mozgás – és beszédterápia. Csoportos és egyéni

mozgásnevelés, mely kiemelt feladata.

- Speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre. Az önkiszolgálást,

az iskolai munkát segítő és a fejlesztést szolgáló sérülés – specifikus eszközök

biztosítása.

- A gyógyászati segédeszközök és az orvosi, egészségügyi háttér biztosítása.

B. Enyhén látássérült tanulók (gyengénlátók)

Azok a tanulók enyhén látássérültek, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a

csökkent látásteljesítmény. Célunk, hogy az általános, korszerű alapműveltséget

elsajátíthassák. Segítjük a gyengénlátásból adódó hátrányok leküzdését. A fejlesztési

feladatok tervezésénél figyelembe vesszük, hogy a gyermek ismeretszerzésének jellemzői

módosulnak. Fontos az ép érzékszervek fejlesztése, s a meglévő látás használatának

tanítása. A gyengénlátás nemcsak a kognitív tanulás terén okoz eltéréseket, hanem a

mindennapi élet tevékenységei közben is (tájékozódás, közlekedés, önkiszolgálás).

Mindez pszichésen megterhelő, emiatt személyiség-és szocializációs zavar is kialakulhat

bennük (önállótlanság, lassú reakciókészség, passzivitás, önbizalomhiány, vagy túlzott

önérvényesítő magatartás).

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire

vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével

érvényesíthetők. A tanítási-tanulási folyamatban azonban biztosítanunk kell a speciális

módszerek, technikák és eszközök, a kompenzációs lehetőségek használatát.

Enyhén látássérült tanulók fejlesztése

Tanulási és egyéb kognitív képességek, készségek fejlesztése: önálló tanulásban

használható eljárások, lényegkiemelés, emlékezet növelése, szóbeli

kifejezőképesség gazdagítása, vizuális megfigyelőképesség fejlesztése.

Grafomotoros képességek, vizuális differenciálás fejlesztése.

Mozgás-látás koordinációjának fejlesztése.

Énkép, önismeret, önbizalom fejlesztése.

73

A virtuális csatornákon keresztüli ismeretszerzés használatának megtanítása

(láthatóság biztosítása, hallható információk használata).

Kiemelt figyelmet kell fordítani az optikai segédeszközök (szemüveg, nagyító)

használatának megtanítására, hogy a láthatóság feltételeit önállóan is

megteremthessék maguknak.

Képessé kell tenni a tanulókat a helyes higiénés szabályok elsajátítására, a szem

óvására, a látáskímélő előírások betartására. Fel kell készíteni őket arra, hogy

miként viszonyuljanak szembetegségükhöz, továbbá a fokozott baleseti

veszélyekre, azok megelőzésére.

Az önálló életvitelhez szükséges ismereteket, szokásokat folyamatosan kell

kiépítenünk. Segítenünk kell tanulóinkat, hogy tisztában legyenek a

pályaválasztási, családalapítási lehetőségeikkel.

Enyhén látássérült tanulók támogatása

Fontos ügyelni a bemutatott tárgyak, tárgyképek méretére, a megvilágításra, és

arra az időtartamra, míg megfigyelheti azokat. A megfigyeléseket, kísérleteket

tanári magyarázattal kísérjük.

Olvasás-írástanuláshoz magasabb óraszámot biztosítunk.

Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű szövegeket választunk ki.

Szükség esetén a tanuló saját adottságainak megfelelő szemléltetést, taneszközöket

biztosítunk (megfelelő betűméret, vonalazás, speciális vonalzó).

Fejlett kommunikációs készség kialakítása az idegen nyelv használatában, mely a

társadalomba való beilleszkedést, a hátránykompenzálást, az esélyegyenlőséget

célozza meg.

A mérési, szerkesztési feladatoknál a pontosság terén engedményeket kell tennünk.

Különösen fontos a művészetek személyiségkorrekciós hatása a gyengénlátó

tanulóra. A dráma és tánc a tanuló térbeni biztonságának, mozgásuk

harmóniájának kialakításában, ön- és társismeretük kialakításában,

kommunikációjuk fejlesztésében kiemelt szerepet kap. A rajz tanításában a síkbeli

ábrázolás mellett a hangsúly a térbeli, plasztikus megjelenítésre helyeződik.

A testnevelés során figyelembe kell vennünk a látásteljesítmény kihatásait a

mozgásos tevékenységekre, állapotuknak megfelelő mozgásos fejlesztésre.

Egyedül jól ismert térben mozognak biztonságosan. Párban játszva, futva

szorongásuk csökken, biztonságérzetük nő.

74

Az információszerzés hiányossága következtében hiányos fogalmak tartalmi

gazdagítására fontos törekednünk.

Enyhén látássérült tanulók rehabilitációja

Látásnevelés (a látási funkciók fejlesztése, optikai segédeszközök használata).

Mozgáskorrekció (finommozgás, nagymozgás).

Olvasási készség fejlesztése.

Tájékozódásra nevelés, téri orientáció fejlesztése térben, síkban.

Személyiségkorrekció.

Szükség esetén diszlexia-, diszgráfia-, diszkalkulia- terápia, gyógypedagógiai

ellátás, gyógytestnevelés.

C. Enyhén hallássérült tanulók

Azok a tanulók enyhén hallássérültek, akiknél fizikai értelemben közel ép hallás mérhető.

Gyorsabb, magasabb szintű nyelvi fejlődésüket a hallásjavító műtét előtti és utáni

pedagógiai habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal párhuzamosan az audiológiai

gondozás eredményezi. A fejlesztés stratégiájának alapja döntően a beszédhallásra

alapozott módszerek alkalmazása. A szövegértés, hangzó beszéd produkciójának fejlődése

hasonlóságot mutat az ép hallásúak beszédfejlődésével. A fejlesztés kívánatos színtere az

ép hallásúak környezetében van, de integrációjukra a pedagógiai diagnózist követően

kerülhet sor. A szakszerű pedagógiai munka végzéséhez szükséges a rendszeresen végzett

mérési, speciális pedagógiai vizsgálati, megfigyelési eredmények figyelembevétele, az

audiológus szakorvossal történő folyamatos kapcsolat, valamint elemi technikai

tudnivalók (hallókészülék kezelésében való jártasság).

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire

vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével

érvényesíthetők. A tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai

módszerrel és eszközzel irányított.

Enyhén hallássérült tanulók fejlesztése

A beszédhallás folyamatos fejlesztése valamennyi szakasz kiemelt feladata.

A gyermek iskolakészültsége indokolhatja, hogy a bevezető szakasz hosszabb

idősávban szerveződjön.

A kisiskoláskorban a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése

domináljon. Elemei: a szókincsfejlesztés, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítása, a

75

beszédérthetőség fejlesztése, a nyelvi különbségek kezelése, a nyelvi-szociális

érintkezési formák kialakítása.

A prepubertás kor végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége

elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét, mely alapja a

további tudás megszerzésének.

A serdülőkorban a nyelvi rendszer további finomítása a fejlesztés feladata: nyelvi-

kommunikációs szint emelése, olvasás-írás eszközszintű használata, a nyelvi

érintkezés formáinak bővítése.

Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon

hallássérüléséből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi

gondolkodásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének

leküzdéséhez.

Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell

arra, hogy ezen az úton szerzett ismereteknek valósághű tartalma legyen, az

ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is

fejlessze.

Fejleszteni szükséges az összefüggések felismerésének képességét. A szókincs,

fogalmak bővítése, a nonverbális úton szerzett ismeretek fontos részét képezik az

egyéni szükségletekhez igazított fejlesztésnek.

A beszéd, a ritmus, a mozgás koordinálásának fejlesztése.

Szükséges a társadalmi kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása,

gyakorlása.

Az információs kommunikációs technológiák megismertetése kiemelt pedagógiai

feladat, mert ezáltal gazdagodnak a tanulók információszerzésének lehetőségei.

Életmódjuk, életvitelük alakításában hangsúlyos szerepe van a komplex

kommunikációs lehetőségeik fejlesztésének (hallásmaradvány kihasználása, szájról

olvasás).

Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése.

Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a

megkeresése és működtetése, amelyek a tanuló életének minden színterén az

önálló életvitel kialakítását segítik, gyakorolhatják.

Alapvető fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a

tanulók további sorsának döntő befolyásoló tényezői lehetnek (kézügyesség,

megfigyelés stb.). Ezek fejlesztése jó esélyt adhat arra, hogy pályaválasztásuk

76

sikeres legyen. Reálisan kell felmérniük, feldolgozniuk a hallássérülésükből

következő akadályozó tényezőket.

Enyhén hallássérült tanulók támogatása

Komplex egyéni anyanyelvi nevelés biztosítása, nyelvi korrekció a

beszédérthetőség javítására.

A tanítási módszerek, és a tartalom megválasztásakor figyelemmel kell lenni a

hallásállapotra, a nyelvhasználat nehezítettségére.

Az ének-zene fejlesztési feladatait speciális módon kell kialakítani, melynek célja

a hallóképesség fejlesztése (Ezek a tanulók szívesen használnak

ritmushangszereket).

Számukra olyan helyet válasszunk a teremben, mely a tanár diák kommunikációt

megkönnyíti.

A tanuláshoz sok vizuálisan érzékelhető élményre van szükségük.

Törekedni kell merev gondolkodásuk rugalmasabbá tételére, absztrakt, fogalmi

gondolkodásuk fejlesztésére. Különösen fontos a tér- és időbeli viszonyok

érzékelésének fejlesztése, magyarázata.

A drámajátéknak, táncnak kitüntetett szerepe, terápiás hatása lehet valamennyi

sajátos nevelési igényű tanuló fejlődésének támogatásában. Észlelési korlátaikból

következő hátrányaik látványosan csökkenhetnek, mozgásbiztonságuk fejlődhet,

énképük pozitívín alakul, társas kapcsolataik javulhatnak.

Az ismeretszerzés tevékenykedtetéssel segíthető meg.

Enyhén hallássérült tanulók rehabilitációja

Mentálhigiénés, pszichológiai gondozás.

Beszéd-, nyelvtanulási és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók korrekciója.

Az érintkezés, kapcsolattartás, együttlét formáinak kialakítása, fejlesztése.

Pályairányítás, pályaválasztás, az ezzel kapcsolatos ismeretek, tevékenységek

végzése.

D. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók

A tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai

és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen

környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket,

77

tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen

eltérő. Attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési,

viselkedési és egyéb rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben

állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki.

Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik a téri tájékozódás, a finommotorika, a

figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció és a

szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyed i

kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is

mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló az integrált nevelésben az iskolai nevelés, oktatás

során támogatásban, fejlesztésben, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és

rehabilitációs ellátásban részesül. A tanulót tanító pedagógusok folyamatosan

együttműködnek a gyógypedagógussal és szükség szerint a pszichológussal és egyéb

szakemberrel.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló fejlesztése alsó tagozaton

- A tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztése.

- A képességfejlesztésben kiemelt szerepe van a közvetlen érzéki tapasztalatszerzésnek,

a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek.

- Az első évfolyam tananyagának elsajátíttatására egy évnél hosszabb időtartamot

ajánlott tervezni.

- Fontos fejlesztési feladat a tanulási, magatartási és viselkedési szokások kialakítása,

megerősítése.

- Játékos fejlesztési formák alkalmazása.

- Személyiségfejlesztés.

A tanulók fejlesztése a felső tagozaton

- A fejlesztés a megismerési módszerek további alkalmazására, a szemléletes képi

gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre és az elsajátított tanulási

szokásokra épül.

- Az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása.

- Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység kialakítása.

- Személyiségfejlesztés.

78

- A tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú

gyógypedagógussal való együttműködés.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók támogatása

- A számára szükséges többletszolgáltatás biztosítása

- Egyéni vagy kiscsoportos formában egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és

rehabilitációs ellátásban való részesítés az egyéni fejlesztő programmal.

- A szükséges gyógyászati segédeszközök, speciális fejlesztőeszközök és

oktatástechnikai felszerelések biztosítása és azok balesetmentes, célszerű

használatának megtanítása.

- A tanuló fejlesztése érdekében a szakemberek együttműködése, esetmegbeszélések

tartása.

- Az egyéni sajátosságokhoz igazodó fejlesztési terv készítése (osztályfőnök).

- A tanórákon szükséges a gyógypedagógus által javasoltak alkalmazása.

- A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok biztosítása, pl

tehetséggondozás.

- A tanuló felkészítése a továbbtanulásra, a társadalmi integrációra.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs

ellátása

- A tanuló sajátos nevelési igényeire és egyedi tulajdonságainak kibontakoztatására

irányuló, a gyógypedagógus által készített fejlesztő program biztosítása.

- A tanuló szocializációjának, az eredményes társadalmi integrációjának segítése.

- A szociális készségek fejlesztése.

- Alapvető feladat a folyamatos és szakaszos diagnosztizálás.

- A fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása.

- Az eszköztudás fejlesztése.

- Felzárkóztatás.

- A tanulási technikák elsajátíttatása.

- Önálló életvezetésre felkészítés.

E. A beszédfogyatékos tanulók

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél a veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési

zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli

79

akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a

nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában.

A beszédfogyatékosság a beszéd két nagy folyamatának, a beszédprodukciónak és a

beszédértésnek a zavara. A beszédfejlődés menete nem indul meg, kórosan késik vagy

valamilyen területen hibásan működik.

Az akadályozottság megmutatkozhat:

- a beszédhangok helyes ejtésének problémáiban,

- a beszédészlelés és-megértés zavaraiban,

- a beszédritmus sérülésében,

- a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében,

- az általános beszédgyengeséggel járó részképesség-kiesésben,

- a különböző jellegű diszfóniákban, és a hangadás kóros elváltozásaiban.

A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző

másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek

együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak.

A beszédfogyatékos tanuló az integrált nevelésben az iskolai nevelés, oktatás során

támogatásban, fejlesztésben, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és

rehabilitációs ellátásban részesül a beszédbeli akadályok jellegétől függően. A

folyamatban a tanító, tanár, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus és

pszichológus folyamatosan együttműködik.

A beszédfogyatékos tanuló fejlesztése tanórán és tanórán kívül

- A pedagógus megismeri a tanulóra jellemző beszédfogyatékosság tüneteit, okait, az

aktuális beszédállapotát.

- Az osztályfőnök egyéni fejlesztési tervet készít az egyéni haladási ütem

biztosításához.

A tanuló fejlesztésében együttműködik a különböző szakemberekkel. A

gyógypedagógus javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

- Valamennyi nevelő megértő, elfogadó környezetet alakít ki az osztályban.

Differenciálást alkalmaz, rugalmasan alkalmazkodik a tanuló egyéni fejlődési

üteméhez.

- A pedagógus a tanuló teljes személyiségét fejleszti

80

A beszédfogyatékos tanuló támogatása

- A tanuló támogatásához a pedagógus, a szülő, a tanuló és ép társai együttműködése

szükséges. Az osztályfőnök és gyógypedagógus segítségével, közreműködésével

kiemelt feladat az osztályok és szülők, nevelők érzékenyítése, szemléletformálása.

- A tanuló szükségleteihez igazodó segítségnyújtás, a képességek fejlesztése során

egyéni időkeret biztosítása.

- Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátásban való részesítés.

- Beszédfejlesztés.

- Terápiás eljárások, eszközök alkalmazása.

- A társadalmi beilleszkedés segítése.

- Személyiségfejlesztés.

- Tanítási órán differenciálás a tananyag kiválasztásában, a sérülés-specifikus

módszerek, eszközök megválasztásában, alkalmazásában és a tanulásszervezésben.

- Felkészítése a továbbtanulásra az egyéni tanulási út kialakításával.

A beszédfogyatékos tanuló pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs

ellátása

- A tanulók egyéni terápiás terv alapján, habilitációs, rehabilitációs órakeretben

gyógypedagógus, logopédus közreműködésével, szakmai irányításával kapnak

segítséget, aki a beszédfogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkció

kompenzálását vagy helyreállítását segíti az ép funkciók bevonásával. Megtanítja a

speciális eszközök használatára.

- A gyerekek ellátását a szakszolgálat illetve az intézmény vállalja egyéni vagy

kiscsoportos formában.

- Az ellátásban még résztvevő pszichológus a fogyatékosság elfogadtatásával segítheti a

környezetbe, a társadalomba való beilleszkedését. Továbbá fejlődést szolgáló

vizsgálatokat és terápiákat folytat. Az egyéni sikereket támogató tulajdonságok,

funkciók fejlesztését segíti elő.

- A folyamatban szükség szerint vesz még részt gyógytornász, mentálhigiénikus és

tehetség-tanár.

F. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók

Az autizmus spektrum zavarok az idegrendszer korai, veleszületett ártalmának, illetve a

genetikai, s egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. A

társas viselkedés, a kommunikáció és sajátos gondolkodási képességek minőségi

81

károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. A tanulóra

legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén

tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest

károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés

képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil.

Az autizmus spektrum zavar jelen lehet átlagos vagy átlag feletti intelligencia mellett épp

úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva is. A fejlődési zavar jelentősen befolyásolja,

áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés folyamatát és a társas

viselkedés fejlődését. A beszédfejlődés gyakran késik, súlyos esetekben nem alakul ki

beszélt nyelv. A központi probléma a funkcionális, kölcsönös kommunikáció sérülése. Az

alapvető problémák közé tartozhat- a nyelvhasználat színvonalától függetlenül-, hogy

hiányozhat a kommunikáció és a beszéd hasznának megértése, vagyis annak megértése,

hogy mások érzéseit, gondolatait tetteit kommunikáció útján befolyásolni lehet.

Az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges

képességhiányok egész életen át jellemzően megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás

és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el.

Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztése.

- A szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális

módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése.

- A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt kiemelt fejlesztési

feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az

ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos

probléma-megoldási módszerek tanítása.

- A tananyag kiválasztásakor a felesleges információk szűrése fontos a tanuló

túlterheltségének elkerülése érdekében.

- A nevelés, fejlesztés tervezése, a fejlődés erre alkalmas eszközökkel való folyamatos

követése.

Fejlesztésük pedagógiai szakaszai

Első szakasz

Fő célja a habilitáció. A gyermek formális és informális felmérésének tapasztalataira

alapozva, egyénre szabott hosszú, közép- és rövidtávú terv készítése. A tanuló elemi

beilleszkedési készségének, adaptív viselkedésének kialakítása.

82

Fejlesztési területek:

- kommunikáció/ szociális viselkedés,

- fejlődési funkcióelmaradások, önkiszolgálás,

- kognitív fejlesztés,

- viselkedésproblémák megelőzése.

Második szakasz

Célja az elsajátított ismeretek bővítése, és változatos aktivitásokban való minél önállóbb

részvétel iskolai és egyéb környezetben.

Fejlesztési területek:

- szükség szerint az előző szakasz területei,

- önállóság fejlesztése,

- a szociális-kommunikációs kompetencia fejlesztése,

- a funkcionális kommunikáció kiterjesztése,

- az ismeretek bővítése,

- a munkára nevelés megalapozása.

Harmadik szakasz

Célja a felnőtt korban egyénileg elérhető legmagasabb szintű adaptáció, önállóság és

munkavégző képesség elérésének megalapozása.

Fejlesztési területek:

- szükség szerint az előző szakasz területei,

- a képességek szinten tartása,

- a tantárgyi ismeretek elsajátíttatása a Nat-ban és a kerettantervben meghatározott

tartalmak adaptálásával, az egyén képességeinek megfelelően,

- önszervezés, önállóság,

- táguló szociális integráció,

- pályaorientáció,

- munkára nevelés.

Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanuló támogatása

- A befogadó gyerekcsoport, osztály és szülők felkészítése a pozitív hozzáállásra, a

folyamatos támogatásra.

- A tananyag körültekintő kiválasztása, melynek legfontosabb szempontja a tanított

képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tananyag speciális

módszerek, eszközök segítségével történő elsajátíttatása.

83

- Egyéni fejlesztési tervek készítése, melyben a tanuló fejlesztési céljai hierarchikus

rendben helyezkednek el a gyermek szükségleteinek megfelelően.

- A fogyatékosság-specifikus vizuális információhordozókkal segített környezet

kialakítása.

- A tanulók pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs ellátása.

A tanulók pedagógiai és egészségügyi habilitációs, rehabilitációs ellátása

- Elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósul meg.

- Módszertanilag az autizmus-specifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett

kognitív és viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés és gyógytestnevelés

alkalmazása.

- Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos

viselkedésterápiák és a tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és

rehabilitációs célú kezelése.

- A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a

fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedési) problémák leküzdése érdekében.

- A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és

munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához.

G. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott

tanulók

A tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség-zavarok, kóros

hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények

eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy ezek

halmozott előfordulása áll fenn.

Részképességzavar: az iskolai teljesítmények – elsősorban az alapvető eszköztudás, az

alapkultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) elsajátításának nehézségei. A tanulóknál

intelligenciaszintjüknek ellentmondó teljesítménybeli elmaradás mutatkozik. Általános

jellemzőjük a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség,

érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, s ez a tanulással

kapcsolatos tevékenységek (írás, olvasás, számolás) elutasításában is kifejeződhet.

84

Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb

ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses

tanulási helyzetet igényel.

Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a

zajokat, a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre.

Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és

követhető szabályokat.

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók

fejlesztése

Kiemelt feladat az iskolai nevelés-oktatás során:

egészséges énkép és önbizalom kialakítása,

szociális képességek fejlesztése,

a kudarctűrő képesség növelése,

önállóságra nevelés.

Diszlexia, diszgráfia

A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független

olvasási, helyesírási gyengeség. Hátterében idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési

késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti okok, illetve ezek kombinációi

állhatnak.

Ezeknek a tanulóknak differenciálatlan az aktív szókincse, és gyenge az emlékezet.

Nehezen alakul ki a beszédhang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során.

Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a

toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés.

Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni, helytelen az íróeszköz fogása is. Az írómozgás

egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. Lassú az írás megtanulásának

folyamata.

A fejlesztés feladatai, a tanulók támogatása

A kérések, kérdések, a feladatadások legyenek számukra rövidek, egyértelműek,

kerüljük a halmozott, összetett utasításokat. Az új ismeretek elsajátításában fontos

a megfigyelés.

85

A pszichikus fejlődés zavara miatt kialakulhat nyelvi zavar, gyenge verbális

emlékezet, így a tananyaghoz kapcsolódó szókincs használata nehezített számukra.

A nehézség leküzdése érdekében sok manipulációval, közvetlen tapasztalatok

nyújtásával, sok konkrét érzékeltetéssel biztosíthatjuk a fogalmak kialakulását.

A vizuális közlésnek kiemelt jelentősége van a segítségnyújtásban.

Kooperatív munkába való részvételüket szorgalmazzuk.

Látás, hallás, mozgás koordinálása.

Testséma biztonságának kialakítása.

Téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten.

Az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítás) lassított tempójú, nyújtott

ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel.

Az olvasás írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész

iskolai pályafutása alatt.

Beszédészlelés, beszédmegértés, olvasásértés, a figyelem, az emlékezet folyamatos

fejlesztése.

A beszélgetőkörben, drámajátékban való részvétel számukra különösen fontos.

Kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során.

Az idegen nyelv tanítása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel.

A művészetek területén kiemelt szerepe van a művészeti terápia, a

drámapedagógia, akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének.

Diszkalkulia

A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok

megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének,

számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Nehezítetté

válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak

kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor-és

szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet

és a figyelem.

Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus

számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Elmaradásaik vannak a matematikai nyelv

használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.

86

A fejlesztés feladatai, a tanulók támogatása

A pszichikus fejlődés zavara miatt kialakulhat nyelvi zavar, gyenge verbális

emlékezet, így a tananyaghoz kapcsolódó szókincs használata nehezített számukra.

A nehézség leküzdése érdekében sok manipulációval, közvetlen tapasztalatok

nyújtásával, sok konkrét érzékeltetéssel biztosíthatjuk a fogalmak kialakulását.

Egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák, eljárások

megtalálása, alkalmazása.

Kooperatív munkába való bevonásuk.

Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd

összehangolt, intenzív fejlesztése.

Testséma kialakítása.

Téri- idői relációk fejlesztése.

A matematikai nyelv tudatosítása.

Segítő, kompenzáló eszközök használata.

A megfigyelés, megértés érdekében a manipuláció előtérbe helyezése, eszközök

használata, képi, vizuális megerősítés (fogalmak, szám-és műveletfogalmak

kialakításakor).

A művészetek területén belül a művészeti terápia, a drámapedagógia, akusztikus és

vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van.

Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar

Hyperkinetikus zavarok

Már kisgyermekkorban kialakulnak, tünetei a csapongás, figyelmetlenség, nagyfokú

impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal,

megfontolatlanság. Gyakori a kognitív működés zavara, illetve a nyelvi és motoros

képességek fejlődésének késése.

Magatartási zavarok

Jellemzői a disszociális, agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható

szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal

szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás.

87

A fejlesztés feladatai, a tanulók támogatása

A tanuló optimális helyének megválasztása az osztályban a pedagógus

kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére, a gyermek motivációjának,

figyelmének minél további fenntartása érdekében.

Korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése.

A tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.

Együttműködés a családdal és más szakemberrel.

A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

Feladattudat kialakítása.

Az önismeret, reális önértékelés kialakítása.

Kommunikáció fejlesztése.

A tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók rehabilitációja

gyógypedagógus/pszichológus által vezetett egyéni foglalkozások,

képességfejlesztő programok, korrekció,

reedukáció (újratanítás)

1.8.2.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló az, aki

- az életkorához viszonyítva jelentősen alulteljesít,

- tanulási, magatartás-szabályozási hiányosságokkal küzd,

- közösségbe való beilleszkedése, személyiségfejlődése nehezített, vagy sajátos

tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

Viselkedészavaron azt értjük, amikor a viselkedéselvárások és a bizonyos feltételek között

megnyilvánuló viselkedések között eltérés van. Ezt nem a gyerek tulajdonságaként, nem a

környezet által rásütött stigmaként, hanem az adott szituációra adott reakciójaként

értelmezhetjük.

Dimenziói: neurózis, agresszivitás, indulati élet, önérvényesítési törekvések,

kapcsolatteremtési és kapcsolatmegtartási nehézségek, kritikátlanság.

Az alkalmazkodó képesség zavara speciális folyamatban jön létre.

88

Ezért a kialakulás bármelyik fázisában kompenzálható vagy megállítható. A kedvezőtlen

személyiségfejlődés viselkedészavarokat indukálhat, mely nehezíti a közösségbe való

beilleszkedést.

Kezelésükben az osztályfőnököknek, szülőknek, osztálytársaknak vagy más bármely

mikroközösségnek meghatározó szerepe lehet.

Feladataink

(valamennyi osztályfőnök feladata képzett szakembereink vezetésével)

- Ismerje meg a gyermekek kapcsolatait, érzelmi kötődéseit.

- Tárja fel, milyen speciális nevelési igénnyel rendelkeznek a nevelés - oktatás

(egészségügyi, mentálhigiénés, szociális stb.) terén.

- Tünetleltárt (problémaprofilt) készítsen, amely tartalmazza a szomatikus, az

intellektuális állapotot, a klinikai jellegű tüneteket, a családi, környezeti jellegű

problémákat, a közösség ellen irányuló viselkedéseket.

- Jelölje ki az elsődlegesen fejlesztendő, korrigálandó területeket, a fejlesztések

illetékességi körét – szakértő vélemény alapján.

- Szükség esetén az illetékes szakszolgálat segítségét kérje.

- Állapítsa meg, hogy az adott gyermek mely problémája igényel egyéni korrekciót /

terápiát, melyik oldható meg csoportos foglalkozás keretében, milyen segítő

módszereket kell alkalmaznia a gyermek iskolai osztályában, családjában.

- Tűzze ki a kontroll időpontokat. Legyen az értékelése, a diagnosztizálása és

visszacsatolása folyamatos.

A figyelem- és cselekvésszervezési nehézségek esetén is ezeket az eljárásokat követjük.

Figyelemzavar tünetei

- a tanuló nem figyel a részletekre, iskolai feladataiban figyelmetlenségre utaló

hibákat vét,

- nehezére esik figyelmét fenntartani mind a feladatai, mind a játék közben,

- gyakran nem veszi észre, ha beszélnek hozzá,

- gyakran nem követi az utasításokat, nem fejezi be az iskolai feladatokat,

- nehézségei vannak feladatainak megszervezésében,

- nem szereti, kikerüli, megtagadja azoknak a feladatoknak az elvégzését, amelyek

tartós szellemi erőfeszítést követelnek,

- gyakran elveszíti iskolai felszereléseit (pl.: ceruza, füzet stb.),

89

- figyelme külső ingerekre könnyen elterelődik,

- napi tevékenységében gyakran feledékeny.

Hiperaktivitás tünetei

- a gyermek matat, fészkelődik a székén,

- gyakran felugrál helyéről,

- össze-vissza rohangál olyan helyzetekben, ahol annak nincs semmi értelme,

- szabadidejében nem tud csendesen játszani,

- állandó mozgásban van,

- sokat beszél.

Impulzivitás tünetei

- a gyermek hamarabb válaszol, mint ahogy a kérdés elhangzik,

- nem bírja kivárni sorát,

- gyakran félbeszakít másokat.

Agresszivitás

Az agresszív gyerekek rosszul ismerik fel a különböző szociális helyzeteket, ok-okozati,

előzmény-következmény összefüggéseket. Problémamegoldó képességük szegényes. Úgy

érzik, hogy a világ összeesküdött ellenük, nem fogadja be őket. Ezért támadólag lépnek fel

az őket segíteni kívánókkal szemben is.

Az agresszív gyerek nevelésében a következő úton érhetünk el sikereket

- játékban, munkában olyan cselekvést választunk, melyben elfogadható bizonyos

fokú agresszió (pl. küzdősport) ill. annak levezetése,

- csökkentjük a negatív hatásokat, az okokat, melyek agressziót váltanak ki,

- fejlesztjük a gyerek egyéb, pozitív készségeit (pl. empátiáját, nagylelkűségét),

- rajzterápiával, zenével segíthetjük az indulatok feldolgozását,

- jól megválasztott történetek, mesék eljátszásával erősíthetjük az elfogadás

érzését.

Ezek a gyermekek a fejlődés potenciális lehetőségével rendelkeznek, tehát

munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha szakszerű foglalkozásaink segítségével

lemaradásuk csökken, teljesítményük emelkedik, közösségükben tudnak

kapcsolatokat teremteni.

90

Tanulási kudarc kialakulását megelőző tevékenységünk

A tanulásra való képesség, tanult képesség, amelynek kialakulása és működése

személyiségbeli előfeltételektől függ, és tanulás közben végzett gyakorlás során,

tapasztalatok szerzése és feldolgozása közben jön létre.

A tanulási képességnek nincs befejezett állapota, de van minőségi különbsége.

A tanulók hátrányos helyzetének, sajátos igényeinek korai felismerését és megsegítését az

eredményes iskolai pályafutás, a sikeres életút biztosítása érdekében elengedhetetlennek

tartjuk. Ezzel sok gyermeket megóvhatunk a lemorzsolódástól, és olyan kiemelkedő

képességű, tehetségű tanulók kerülhetnek figyelmünk központjába, akiknek fejlődését

biztosítanunk kell.

Ha a tanulási képesség átmenetileg vagy tartósan megsérül, fejlődésében lelassul, olyan

zavarok következnek be, amelyek a tanulás eredményességét csökkentik, és iskolai

tanulási problémákhoz, teljesítményzavarokhoz vezetnek. A tanulási képesség zavarát

részben megfelelő neveléssel, részben a biológiai, pszichológiai, szociális feltételek

biztosításával / megváltoztatásával igyekszünk csökkenteni.

A tanulási nehézségek típusai

Tanulási gyengeség

Tünetei a kultúrtechnikák nehezített megtanulásában, feltűnő és problémát okozó tanulási

és szociális viselkedésben, az iskolai munka eredménytelenségében mutatkoznak meg.

Mindezt preventív intézkedésekkel, kompenzáló neveléssel, fejlesztéssel kedvezően

tudjuk befolyásolni.

Ezek az eljárások, valamint az osztálytanítók és szülők együttműködése sokat segít,

esetenként meg is szünteti a tanulási problémát.

Tanulási zavar

Tünetei a tanulás egyes részterületein jelennek meg, különösen az olvasás, írás, helyesírás

vagy számolás területén. Egyéb tanulási területeken jó eredmények érhetők el. E zavarok

időtartama különböző.

Fejlesztő foglalkozások alkalmazása szükséges.

A szülővel együttműködő osztálytanító munkáját más szakemberek is segítik

(gyógypedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő stb.).

91

Tanulási akadályozottság

Tünetei generalizáltan, a tanulás minden területén átfogóan, súlyosan és tartósan

jelentkeznek.

Hosszantartó, szakemberek által irányított fejlesztő intézkedésekre van szükség.

Fejlesztő munkánk szakaszai

Általános tájékozódás a gyermekek iskolakészültségéről

- Kapcsolatot tartunk körzeteink óvodáival, folyamatos a konzultáció.

- Célunk a két intézménytípus elvárásainak, igényeinek közelítése.

- Csoportlátogatáson, bemutató foglalkozásokon, nyílt tanítási órákon veszünk részt.

- A beiratkozást megelőzően tájékozódunk a leendő első osztályosokról.

Beiratkozás

- A szülők elképzeléseinek megismerése után a beiskolázás az Szabolcs-Szatmár-

Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi Tagintézménye

szakvéleményét is figyelembe véve történik.

Pedagógiai megfigyelések

Az előkészítő időszakban, az osztályban és az évfolyamon tanító nevelők tudatos és

spontán megfigyeléseinek összevetése.

Területei: beszédhibák, oldaliság (lateritás), ceruzafogás, feladatértés, magatartás,

mozgáskoordináció, társas viszony stb. terén.

Diagnosztizálás

Célunk, hogy sokoldalú ismeretet szerezzünk tanulóink személyiségéről,

iskolakészültségéről, tervezzük meg optimálisan a tanítási – tanulási folyamatot, annak

hatékonyságát növeljük.

Ennek eszközei az adott életkorhoz igazodó megfigyelések, mérések.

Területei:

− beszéd,

− hallás,

− látás,

− emlékezet,

− bőrérzékelés (taktilis érzékelés),

92

− egyensúlyozás,

− mozgás (nagy és finom),

− ritmusérzék, pszichomotoros koordináció.

Feladathelyzetben:

motiválhatóság,

koncentráció,

munkatempó,

kitartás megfigyelése.

Végzik: osztálytanítók, logopédus.

A fejlesztőcsoportok kialakítása

- Tájékoztatjuk a szülőket a megfigyelések és mérések eredményeiről.

- Közösen igyekszünk megoldást keresni, szükség szerint megoldásjavaslatot

teszünk.

- Szülői beleegyezéssel szakértők segítségét kérjük (Szabolcs-Szatmár-Bereg

Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi Tagintézménye, Szabolcs-Szatmár-

Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, pszichológus stb.).

A kiadott szakvélemény alapján az iskola vezetője felmentést adhat bizonyos tantárgyak

értékelése alól. Meghatározhatja a minősítés, értékelés módját, a fejlesztő felkészítés

rendjét. A szülők, a tanácsadó munkatársak és pedagógusaink folyamatosan kapcsolatot

tartanak, megbeszélik a teendőket.

- Az azonos képességterületen elmaradó vagy hasonló problémájú tanulókat

homogén, kis létszámú csoportokba szervezzük.

- Fejlesztési terveket dolgozunk ki az egyedi képességek kibontakoztatására.

- Rögzítjük a rövid és hosszabb távon várható eredményeket.

- Folyamatosan végezzük a diagnosztizálást, az értékelést és a visszacsatolást az

eredeti célhoz.

Szükség esetén más, a tanuló képességeihez, haladásához jobban illeszkedő módszereket,

eljárásokat alkalmazunk, egyéni fejlesztési tervet készítünk. Kiemelt figyelemmel kísérjük

a teljesítményváltozásokat. Nem vonhatunk le életre szóló következtetéseket. A legkisebb

fejlődést is pozitívan értékeljük, megerősítjük.

93

Alkalmazása

- tanítási órán differenciálással,

- képesség szerinti kiscsoportos foglalkozásokon,

- egyéni foglalkozásokon – melynek időkeretét a törvény biztosítja,

- párhuzamosan szervezett csoportfoglalkozások keretében.

Feltétele: vizsgálóeszközök, tesztek, feladatlapok, fejlesztő játékok, ez irányú szakmai

ismeretek.

A tartósan beteg, hosszabb ideig hiányzó tanulók (ha a törvényben meghatározott tanítási

óraszámot nem éri el a mulasztás) az osztálytanítók, és szaktanárok által vezetett, egyénre

szabott felzárkóztató programok segítségével kerülhetik el a társaiktól való elmaradást,

alulteljesítést.

Az osztályismétlő tanulók számára egyéni foglalkozásokon biztosítjuk a fejlesztő

felkészítésen való részvételt.

Méltányos oktatási környezetet biztosítunk, hogy ne tegyük ki tanulóinkat tanulási

kudarcnak, ezzel megelőzzük a viselkedési zavarok kialakulását.

A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

tanulókat megillető többletszolgáltatások

A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

gyerekek állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban,

többletszolgáltatásban részesülnek attól kezdve, hogy igényjogosultságukat

megállapították.

A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást és értékelést a szakértői bizottság

szakvéleményében foglaltak szerint biztosítjuk.

A tankötelezettségük kezdetéről – sajátos nevelési igényű gyerek esetén – a szakértői

bizottság véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

A tankötelezettségük teljesítése iskolába járással illetve magántanulóként teljesíthető.

94

Iskolába járás esetén

- A tanulók osztályba sorolásuk során figyelembe vesszük az osztálylétszámok

kialakítását, és a sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekhez viszonyított

arányának megállapítását.

- A nevelő-oktató munkánk során a NAT mellett a sajátos nevelési igényű tanulók

iskolai oktatásának irányelveit is szem előtt tartjuk.

- Az integrált nevelés-oktatás során törekszünk minél gyakrabban olyan tantermi

folyamatok biztosítására, melyek nagyobb teret engednek a

− differenciálásnak,

− kooperációnak,

− kreativitásnak,

− aktivitásnak,

− mozgásnak.

- A szakértői bizottság véleménye alapján egyéni fejlesztési terveket készítünk a

tanulók fejlesztéséhez, melyben az osztályfőnök vezetésével a kijelölt fejlesztési

területek valamennyi nevelő feladataként jelennek meg. Ebben meg kell határozni,

hogy a tanulónak az évfolyam végére milyen követelményeket kell teljesíteni;

mely évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót.

- A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel diagnosztizált tanuló számára,

továbbá az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésre szolgáló

differenciált felkészítést biztosító 1-3 fős foglalkozásokat tartunk.

- Ha az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészülése azt szükségessé teszi,

lehetővé tesszük, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon

vegyenek részt. Ezt alkalmazzuk akkor is, ha a tanuló tanulmányi követelmények

teljesítése miatt kettő vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.

- Csoportos habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat biztosítunk a heti

foglalkoztatási időkeret alapján. A gyógypedagógus egészségügyi rehabilitációs

lapot vezet a foglalkozásokról.

A tanuló a következő mentesítésben részesülhet

- Az iskola igazgatója a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak –

testnevelés, ének-zene, rajz, technika – tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy

sajátos helyzete indokolttá teszi. Amennyiben a tanuló a mentesítést megkapta, ez

a beszámolási kötelezettség alóli mentesítést is jelenti.

95

- A szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a tanulót egyes

tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. A mentesítést

kapott tanuló egyéni fejlesztési terv alapján egyéni foglalkoztatásban részesül,

amely segíti a felzárkóztatást – a törvényben meghatározott időkeret terhére.

- A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé tesz, a szakértői bizottság

véleménye alapján az iskola igazgatója mentesíti az érdemjegyekkel és

osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés

és minősítés alkalmazását írja elő.

- A szöveges értékelés és minősítés alapján a pedagógus útmutatást ad a tanulónak,

a szülőnek, esetleg másik pedagógusnak ahhoz, hogy milyen pedagógiai munkára,

tevékenységre van szükség a tanuló személyiségének kibontakoztatása, a meglévő

hátrányok csökkentése érdekében.

A tanulók a következő felmentésekben részesülnek

- Amennyiben a tanuló tankötelezettségét magántanulóként teljesíti, felmentésben

részesül a kötelező tanórai foglalkozások alól.

- Ha a tanuló a szakértői bizottság véleménye alapján magántanuló, akkor

felkészítése tanulónként átlag heti 10 órában történik (a tanulók és az egyes hetek

között az idő átcsoportosítható).

- A tanuló felkészültségéről az iskola által meghatározott módon ad számot.

- Az iskola igazgatója felmentést adhat a tanulónak az egyéb foglalkozásokon való

részvétel alól is.

- Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanuló számára hátrányos, hogy

tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett

tanulmányai eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani,

köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye

szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti

szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon

teljesítse tankötelezettségét.

96

Könnyítések – az osztályozó-, javítóvizsgán illetve az intézményszintű mérések során

Biztosítjuk:

- a hosszabb felkészülési időt,

- az írásbeli beszámolón lehetővé tesszük az iskolai tanulmányok során alkalmazott

segédeszköz alkalmazását,

- szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbelivel vagy a szóbeli beszámoló

írásbelire történő felváltását,

- a felkészüléshez vázlat adását/írását.

A szülővel való együttműködés során felhívjuk a szülő figyelmét

- a nyilatkozattételre abban az esetben, ha gyermeke fejlesztő foglalkozásait

intézményünkben veszi igénybe,

- Amennyiben az Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Nyíregyházi Tagintézményénél vesz részt, akkor arról igazolást mutat be

intézményünkben,

- gyermekének vizsgálata kellő időben megtörténjen,

- gyermeke továbbhaladását kövesse:

- a fogadóórai – pedagógusi, gyógypedagógusi konzultáción,

- az egyéni fejlődési napló aláírása során,

- gyermeke tankötelezettségének teljesítésére, a hiányzások elkerülésére.

- Sajátos igényekhez illeszkedő, egyéni képességek kibontakoztatását segítő

együttműködési terveket készítünk a Gyermekjóléti Központtal és a

szakszolgálatokkal, egyházakkal, alapítványokkal, más közoktatási és kulturális

intézményekkel, kisebbségi önkormányzattal.

Iskolaváltás esetén

- Akkor adható ki a tanulónak az „Értesítés iskolaváltoztatásról” nyomtatvány, ha a

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat által kijelölt iskola

fogadja a tanulót.

- Akkor fogadhatjuk a tanulót – más településről, intézményből -, ha a Szabolcs-

Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat az intézményünket jelölte ki

befogadó iskolának.

Felülvizsgálattal kapcsolatos adatszolgáltatások

- Felvételi naplót, foglalkozási naplót vezetünk, s egyéni fejlődési lapon tartjuk

nyilván tanulóinkat.

97

- A tanulókat a szakbizottság által meghatározott időben felülvizsgálatra küldjük.

Valamennyi nevelő feladata

- Adaptálja a szakértői bizottság fejlesztési javaslatait, és alkalmazkodjon a

bizottság által javasolt, megadott könnyítésekhez, mentesítésekhez, s a tanulók

értékeléséhez.

- A fejlesztés tervezése során közreműködjön a szakirányú végzettséggel rendelkező

gyógypedagógussal.

- A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon kell követnünk, ha szükséges,

fejlesztési korrekciókat végzünk.

- A fejlesztési naplókban (negyedévente) a fejlesztésre vonatkozó célokat,

feladatokat ki kell jelölnünk. A tapasztalatokat, az értékelést meg kell

fogalmaznunk.

- Szükség esetén - a tananyagtartalmak megfelelő átalakításával

(individualizálásával), a követelmények kialakításával – igazodnunk kell a fejlődés

üteméhez. Számba kell vennünk a tartalmak kijelölésekor az egyes területek

módosulásának lehetőségeit: elhagyás, egyszerűsítés, új területek bevonása.

- A tantárgyi tartalmak, a feladatok megvalósításához szükség esetén hosszabb

idősávot, időkeretet kell biztosítanunk.

- Kompetencia-alapú oktatással, differenciált, nyitott, egyéni, és kiscsoportos

tanulásszervezéssel segítsük elő, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el.

- A személyiség- és közösségfejlesztés segítségével járuljunk hozzá a sni tanulók

egyéni képességeinek kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyeinek

növeléséhez.

- Esetmegbeszéléseket tartsunk a sérült tanuló megfigyelésének, fejlesztésének,

lehetőségeinek, korlátainak értelmezésére, a diagnózis értelmezésére, a tanuláshoz

szükséges eszközök, módszerek kiválasztására, a részeredmények értékelésére.

- A tanulók értékelésének alapja a tanuló önmagához mért fejlődése. Kiemelt

hangsúlyt kapjon a motiváló célú értékelés, mely a megerősítést szolgálja,

valamint a fejlesztő értékelés a tanulási folyamatban. Az értékelés során

figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit.

- Kiemelt figyelmet fordítsunk a szülőkkel való kapcsolattartásra: szülők

bevonásával, tanácsadással, segítségnyújtással a családi neveléshez, a tanuló

fejlődésének, eredményeinek meghatározásával.

98

A gyógypedagógiai tanár feladata

- Együttműködjön a többségi pedagógussal.

- Közreműködjön az integrált nevelés, az oktatás keretein belül a tanítási órákba

beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt

követően a konzultációk vezetésében.

- Segítse a pedagógiai diagnózis értelmezését.

- Javaslatot tegyen a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez

szükséges környezet kiválasztásához.

- Segítséget nyújtson a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális

segédeszközök kiválasztásában.

- Javaslatot tegyen gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására.

- Figyelemmel kísérje a tanulók haladását, részt veegyen a részeredmények

értékelésében.

- Terápiás fejlesztő tevékenységet végezzen a tanulók közvetlen foglalkoztatása

során – egyéni fejlesztési terve alapján, a rehabilitációs fejlesztést szolgáló

órakeretben. Ennek során támaszkodjon a tanuló meglévő képességeire, az ép

funkciókra,

- Habilitációs és rehabilitációs egyéni és/vagy kiscsoportos fejlesztést végezzen.

99

1.8.2.3. Kiemelten tehetséges tanulók

A rendkívüli képességekkel bíró, kreatív és motivált, kitartó tanulók közül kerülnek ki a

tehetségesek, akik támogató családi, iskolai és kortársközösségekben bontakoztatják ki

kiválóságukat.

Tehetséges az a gyermek, aki átlag feletti általános, illetve az átlagot meghaladó speciális

képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a

feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

Azokat a gyermekeket tartjuk tehetségesnek a Móra Ferenc Általános Iskolában, akik

rendelkeznek valamely területen egy olyan potenciállal, ami nagy szorgalommal,

kitartással párosul, és képesek ezt a potenciált kimagasló eredményekkel bizonyítani.

Intézményünkben az átlagot meghaladó fejlődésre képes gyermekek fejlesztésére is nagy

gondot fordítunk. Tanulóink egy része valamilyen területen, tevékenységben,

tevékenységkomplexumban az átlagosnál magasabb szintű teljesítményre képes.

Tehetségfejlesztésünk személyi feltételei kedvezőek. Főállású iskolapszichológussal,

tehetségszakvizsgás és mentálhigiénés szakemberrel rendelkezünk.

Tárgyi feltételeink, tantermeink alkalmasak a fejlesztésre, IKT eszközökkel jól

felszereltek.

Iskolai könyvtárunk lehetőséget ad az információkutatásra, feldolgozásra.

Intézményünk Regisztrált Móra Tehetségpont lett. Folyamatban van akkreditálásunk, ami

lehetőségeink kiszélesítését nyújtja a tehetséggondozásban.

Céljaink

- Biztosítsuk számukra – a komplex személyiségfejlesztés részeként – a minél nagyobb

teljesítőképesség kialakulását.

- Támogassuk a tanulók motivációjának, kíváncsiságának, kreativitásának

kibontakozását!

- Segítsük őket képességeik felismerésében, fejlesztésében.

- Nyújtsunk segítséget a gyermekek – megismerési, elfogadottsági, alkotási, biztonsági

szükségleteinek feltérképezésében és kielégítésében.

- Vonjuk be a tanulókat problémáik megoldásába!

100

- Érjük el, hogy sikeresen megállják a helyüket a versenyeken!

- Segítsük pályaválasztásukat!

Feladataink

- A tehetséget időben ismerjük fel, azonosítsuk.

- Tehetséges tanulóinkat tartsuk nyilván.

- Tehetség-munkacsoport működtetünk, melyet szakképzett tehetségkoordináló

pedagógus vezet.

- A tehetség-fejlesztő programba válogatott tehetséges tanulók számára a komplex

személyiségfejlesztés érdekében tanulás- módszertani tréninget és gazdagító

programokat szervezzünk. A Szivárvány- napló vezetésével kövessük nyomon

fejlődésüket, versenyeredményeiket a székhelyintézményben.

- A tehetséges gyermek erős oldalát térképezzük fel, fejlesszük. Törekedjünk gyenge

oldalának kiegyenlítésére.

- A tehetség hatékony fejlesztéséhez szükséges háttértényezőket ismerjük meg, javítsuk

az aszociális magatartást, fejlesszük a motivációt, önismeretet, moralitást. Szükség

esetén iskolapszichológus illetve mentálhigiénikus segítő tevékenységében részesítsük

őket.

- Készítsük fel tanulóinkat a már megszerzett ismereteik magasabb szintű

feldolgozására, annak gyakorlati alkalmazásárára.

- Fejlesszük a tanulók problémaérzékenységét.

- Alakítsunk ki hatékony tanulási stratégiákat, technikákat.

- Biztosítsunk lehetőséget a tanulók versenyekre való eljutására.

- Nevelőink speciális képzésen, belső továbbképzésen vegyenek részt.

- Bővítsük az anyagi források lehetőségét, folyamatosan figyeljük a pályázati kiírásokat.

- Kínáljunk fel iskolán kívüli speciális tehetséggondozási lehetőségeket.

- Kapcsolódjunk be a városi, megyei szintű tehetséggondozó munkába.

Tehetséges tanulóink azonosítása

- Intézményünkben több lépcsőben, folyamatszerűen, több különböző forrásból

származó információ alapján választjuk ki tehetséges tanulóinkat.

- Szakértői vélemény mellett kemény (tesztek, felmérések, kérdőívek) és lágy

(tanári jellemzés, iskola pszichológus véleménye, szülői jellemzés,

tanulótársak jellemzése) módszereket egyaránt alkalmazunk.

101

- Fontosnak tartjuk a nem intellektuális (társas szociális, emocionális, motoros)

faktorok figyelembe vételét.

- A többféle identifikációs módszer mellett a fejlesztés folyamatában történő

azonosításra törekszünk. Biztosítjuk tanulóink számára már az alsó tagozaton

is a szabad választás lehetőségét, érdeklődésüknek teret adva kóstolhatnak bele

különböző tevékenységekbe.

- Az alulteljesítő, nem iskola centrikusan motivált (többnyire szociokulturálisan

hátrányos helyzetű) tehetséges gyermekek azonosítására, fejlesztésére

törekszünk.

- Figyelembe vesszük a tehetség megjelenésének életkori szakaszait a

tehetségazonosítás során.

Tehetség

terület

azonosítása

Időpont Módszer Eszköz Résztvevők Dokumentáció

pszichomotoros óvoda

febr-

márc.

tan.megfigyelés,

tevékenykedtetés

óvónői, szülői

jell.

értékelő

lap

szaktanár

óvónő

óvódások

névjegyzék

összeállítás

DIFER

területei

1.évf.

okt-

nov.

standardizált

teszt felvétel

DIFER

csomag

tanítók

1.o tanulók

adatlap

gyűjtő

matematika-

logikai

idegennyelvi

2.évf.

márc-

ápr.

felmérés

teszt

feladatlap tanítók

2.o tanulók

pontérték

rangsor felső

20-25%

matematika-

logikai

idegennyelvi

4.évf.

ápr-

máj.

felmérés, teszt

szülői jellemzés

tanulótársak vél.

feladatlap tanítók

szaktanár

4.o tanulók

teljesítmény

elemzés

művészi,

előadói

pszichomotoros

matematika-

logika

idegennyelv

tudományos

vezetői

5-8.

évf.

folya-

matos

fellépés

versenyek

tesztek

vizsga

tanári vél.

tanuló társak

szülői vél.

kiállítási,

fellépési

lehetőség

bizt.

teszt

felmérés

kérdőív

szaktaná-

rok

isk.vez.

szülők

vendégek

versenyered-

mények

összegyűjtése,

pontokra

váltása

díjak

102

Tehetségfejlesztés-, gondozás

Tehetségfejlesztő munkánk megvalósításának színterei

Tehetség terület Megvalósulás

formája

Célcsoport Forma Eredményesség

Testi-

kinesztetikus

(foci, néptánc,

atlétika,

lövészet)

tanórán

tanórán kívül

szakkör,

versenyek

1-8. évf. csoport

kiscsoport

egyéni

városi I-III.

hely

megyei I-VIII.

hely

országos I-X.

hely

Művészi(zenei,

képzőművészeti,

színjátszó,dráma

tanórai differenc.

szakkör,nyári

tábor

művészeti isk.

1-8. évf. csoport

kiscsoport

egyéni

felvétel

művészeti

középiskolába

Matematika-

logika

informatika

sakk

tanórai

diff.tan.szerv.,

szakkör,versenyek

sávos oktatás

nyári tábor

1-8. évf.

7-8. évf.

csoport

kiscsoport

egyéni

kiscsoport

városi I-III.

hely

megyei I-VIII.

hely

országos I-X.

hely

ECDL vizsga

leh.

Idegen nyelvi tanórán, szakkör,

versenyek, projekt

külföldi

tanulmányút

1-8.évf.

5-8.évf.

kiscsoport

kiscsoport

emelt

továbbtan. 90%

első helyre

bejutása,

középfokú

nyelvvizsga

lehetőség

Tudományos

(természet,

társadalom tud.)

diff.

tanulásszervez.

szakkör

kooperatív tech.

5-8.évf. csoport

egyéni

városi I-III.

hely

megyei I-VIII.

hely

országos I-X.

hely

Vezetői DÖK 1-8.évf. egyéni sikeres

szervezés

Térbeli-vízuális diff.tanszerv,

szakkör

1-8. évf. kiscsoport,

egyéni

kiállítás,

versenyered.

Tehetséggondozásunk módszertani elemei:

- gazdagítás

- differenciálás tanórán, házi feladatban

- kooperatív technikák

- infokommunikációs eszközök

- projekt módszer

103

Tehetséggondozó módszereink

- Mélységben történő gazdagítás, ahol tudásuk és képességeik alkalmazására több

lehetőséget kapnak tanulóink.

- Tartalmi gazdagítás, amikor a tanulási folyamatot érdeklődésük, szükségleteik

szerint igyekszünk alakítani.

- Feldolgozási képességben történő gazdagítás során fejlesztjük kreatív, kritikus

gondolkodásukat.

- Tempóban történő gazdagítás során a tananyagot gyorsabban feldolgozó tanulók

kiegészítő anyagot kapnak.

A tehetséggondozás folyamata iskolánkban

A kiemelkedő képességű, tehetségű tanulók felismerését, azonosítását szolgálják:

- tanítási óráink,

- szakköri, diáksportköri foglalkozásaink, ahol tanulóink egyéni érdeklődésük és

nevelőjük javaslata alapján vesznek részt,

- iskolánkban működő művészeti iskolák foglalkozásai,

- a nyári szünidőben a speciális táborok foglalkozásai,

- székhelyünkön:

- az 1. évfolyamtól működő testnevelés osztályaink testnevelés órái,

- a 3. évfolyamtól működő angol és számítástechnika-informatika emelt

szintű osztályok tanítási órái,

- az 1. évfolyam 2. félévétől bevezetett évfolyamszintű sávos szabadidős

foglalkozások.

- tagintézményünkben:

- az 1. évfolyamtól működő angol nyelv és informatika oktatás órái,

- a 1-2. és 3-4. évfolyamon bevezetett sávos szabadidős foglalkozások.

A kiemelkedő képességű, tehetséges tanulóink speciális foglalkoztatást igényelnek.

Gondozásuk, fejlesztésük, személyiségük, képességeik, tulajdonságaik, érdeklődésük

alapján a következő területeken történik:

- E tanulók fejlesztése tanítási órákon az egyéni különbségeket, képességeket

figyelembe vevő differenciált tanulásszervezéssel valósul meg. A tanítás

munkaformái közül a csoportmunka és az egyéni tanulás kínálja a legtöbb és

leghatékonyabb lehetőséget.

104

- A legnagyobb esélyt az egyéni fejlesztésre a személyre szabott tanulásirányítás

biztosítja.

- Székhelyünkön 7-8. osztályos tanulóink magyar nyelv és irodalom, matematika

tantárgyakból, a tagintézményben angol nyelvből sávos szervezeti formában

csoportokat alkotnak. E homogén összetételű csoportokban folyó fejlesztés a

tehetséggondozás részét is képezi. A képességek megfelelő kibontakoztatását, az

egyéni fejlesztést szolgálják.

- A tehetséges gyermekeknek mennyiségi és minőségi szempontból mást és

másképpen nyújtunk. A gazdagítás, dúsítás lehetőségét kínáljuk székhelyünkön

emelt szintű osztályainkban.

- Valamennyi tehetséges tanulónk további fejlesztését szolgálja a többletidőben –

heti egy alkalommal – nyújtott tehetséggondozás.

- A tanórán kívüli iskolai tevékenységek szintén sok lehetőséget kínálnak

tanulóinknak. Ezek egyik formája a szakkör, mely a képességfejlesztést és a

tehetséggondozást szolgálja. Ezek létrejöhetnek az érdeklődés felkeltése, tanulóink

sajátos képességeinek a felismertetése céljából, illetve a tehetséges tanulók

fejlesztésére.

- A szakkörök összetétele a tanulók képessége szempontjából homogén, és a

fokozatokban való emelkedés ütemében egyre homogénebbé válik. Ugyanakkor

életkori szempontból heterogén is lehet.

- E csoportokon túl érdeklődési körök és diákkörök is szerveződnek iskolánkban.

- A tehetséggondozás iskolán kívül is folytatódik. Külső tanárok, szakemberek is

speciális program alapján foglalkoznak nevelőink által javasolt tanítványainkkal.

- Az egy - egy tantárgyban kiemelkedő teljesítményt nyújtó gyerekek városi,

megyei, országos versenyeken is részt vesznek. E versenyekkel az egészséges

versenyszellem kialakítása és ápolása speciális munkánk része. Megmérettetésük

terepei a tanulók reális énképének kialakításában is nagy szerepet játszanak.

Ugyanakkor az önérvényesítésre, a siker és kudarc elviselésére is nevelnek. Az

országos és megyei döntők győztesei továbbtanulási esélykínálatban is

részesülnek.

- Olyan programok szervezése (KI MIT TUD?, keresztrejtvényfejtő verseny,

tantárgyi házi versenyek), melyek alkalmat adnak a különböző területeken

felbukkanó tehetségek felismerésére.

105

- Az iskolai tanórákon és tehetséggondozó foglalkozásokon túl esetenként a nyári

szünidőben is folytatódik a tehetséggondozás tábori keretek között. Ezekre

igyekszünk minél több HHH-s tanulót is eljuttatni.

- A tehetséggondozó program része tanulóink pályaválasztásának segítése.

Továbbtanulási tanácsadással, karrier-nap szervezésével nyújtunk segítséget

gyermeknek, szülőnek a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez a tanuló

adottságainak, képességeinek, irányultságának ismeretében. E tanácsadás egy

hosszú közös fejlesztő munka egyik szakaszának lezárását is képezi.

- Tehetségnapot szervezünk minden év májusában, ahol ünnepélyes keretek között

legeredményesebb tanulóink Tehetség díjat vehetnek át. Alkalmat teremtünk arra,

hogy tanuló, szülő, pedagógus együtt örülhessen közös munkája sikerének. Ezen

az eseményen a tehetséggondozásban jártas szakember tart előadást.

Tehetséggondozásunk eredményességét az mutatja, ha a tehetséges tanulóink

önértékelése fejlődik, az adott területen eredményeket érnek el, helyes önismeret

mellett elismerésben részesülnek. Tehetségük kamatoztatása, sikereik öröme

hozzájárul harmonikus személyiségük kialakulásához, szociális kapcsolataik

gazdagításához.

106

1.8.3. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

Hátrányos helyzetű

- az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek,

- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő,

- s az, akire az alábbi – a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott –

négy feltétel bármelyike érvényes:

- a szülő alacsony iskolai végzettségű,

- alacsony munkaintenzitású háztartásban él,

- elégtelen lakáskörülmények között él,

- átmeneti vagy tartós védelembe vett gyermek.

Halmozottan hátrányos helyzetű a tanuló az előbbi négy feltétel közül legalább kettő

egyidejű fennállása esetén.

A családlátogatás során szerzett tapasztalatok alapján környezettanulmányt készítünk. A

szülőtől kapott nyilatkozat és a környezettanulmány alapján hozott jegyzői határozat

szerint a tanulót nyilvántartásba vesszük.

Tanulóink integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben részesülnek.

Céljaink

- Akadályozzuk meg a társadalmi leszakadásukat a nevelés, oktatás eszközeivel.

- Segítsük a társadalomba való beilleszkedésüket.

Feladataink

- A minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása.

- Esélyegyenlőségük, esélylehetőségük növelése, biztosítása.

- A tanulók szociális helyzetéből, szocializációs hiányából illetve a kognitív

képességéből adódó hátrányok csökkentése, kompenzálása.

107

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink hátránykompenzálása

intézményünkben

- A beiskolázás során a felvételi kötelezettségünk teljesítését követően a további

felvételi kérelmek elbírálásakor előnybe részesítjük a halmozottan hátrányos

helyzetű tanulókat.

- Az osztályok kialakításakor a törvényi előírásoknak megfelelően – a szegregáció

elkerülése érdekében – a HH/HHH-s gyermekek többi gyermekhez viszonyított

arányának, létszámának megfelelő megállapítása.

- Tanulóink megismerése érdekében

− együttműködünk a szülőkkel, pozitív szülői együttműködést várunk el,

− környezettanulmányt készítünk,

− a tanulók képességeinek feltárásához bemeneti mérést végzünk.

Az 1. évfolyamon a Difer mérési eredménye alapján felállítjuk a pedagógiai

diagnózist.

- A tanulók felzárkóztatása, fejlesztése érdekében egyéni fejlesztési tervet készítünk.

A gyermekről egyéni portfóliót vezetünk, a kompetencia-alapú fejlesztését

negyedévente értékeljük. Fejlődésüket szolgáló értékelő esetmegbeszéléseket

tartunk.

- Differenciálással, egyéni fejlesztéssel segítjük elő a kognitív hátrányok

csökkenését.

Tanórán

A hatékony neveléshez, oktatáshoz a kompetenciaalapú oktatást alkalmazzuk.

Törekszünk

- a nyitott tanulási módok alkalmazására (kooperációra, csoportmunkára,

differenciálásra),

- az egyéni sajátosságok figyelembe vételére,

- az építő, fejlesztő értékelés alkalmazásaira.

A differenciálás megvalósulására történik

- a helyes egyéni tanulási utak megláttatása, beépítése,

- a tananyag mennyiségi csökkentése elrendezésekor,

- a hatékony módszerek, eszközök megválasztásakor (kooperatív technika,

vázlatírás…),

108

- a tapasztalati tanulás előnybe részesítésekor,

- a reprodukciós technikák (felelet előtt vázlatírás, vagy csak szóban, vagy csak

írásban kérjük számon) során.

Tanórán kívül

- A törvény által meghatározott többletidőben – heti rendszerességgel – a tanulók

felzárkóztatásban részesülnek.

- Amennyiben a tanuló sajátos nevelési igényű illetve beilleszkedési, tanulási

magatartási nehézséggel küzdő, többletszolgáltatásra is jogosult.

- Ha a tanuló kiemelkedő képességekkel is rendelkezik, akkor tehetséggondozásban

is részesül.

- A tanulmányi eredmények javulása, a tanuló iskolai sikerességének elősegítése,

továbbtanulási esélyeik növelése érdekében támogatjuk az egyéni tanulási

lehetőségekkel, az ösztöndíj programokkal.

Egyéb programok, lehetőségek

- Szükség szerint biztosítjuk tanulóink számára a szocializációs hiányosságból

adódó hátrányok csökkentésére a pszichológiai és mentálhigiéniai foglalkozásokon

való részvételt.

- Együttműködünk tanulóink érdekében szükség esetén a gyermekjóléti és a

szociális intézmények, civil szervezetek és egyházak munkatársaival.

Munkánkat akkor tartjuk eredményesnek, ha a hátrányos helyzetű és halmozottan

hátrányos helyzetű tanulóink jelentős része az általános iskolai tanulmányait időben

és eredményesen fejezi be, továbbá a tanulók továbbtanulási szándéka is megvalósul.

Sikerként könyveljük el, ha e tanulóinknál időben azonosítottuk tehetségüket, s a

tehetséggondozás során eredményeket érnek el.

109

1.9. Egészségnevelési elveink, egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink

Egészségnevelési programunk

Egészségfejlesztési tevékenységünk során lehetőséget kell teremtenünk a gyermekeinknek

arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett. Törődjenek többet

egészségükkel, mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel.

Ezáltal váljanak képessé egészségük javítására, alakítására.

A társadalmi elvárásoknak megfelelően a család mellett az iskola vállal kiemelkedő

szerepet az egészségnevelés terén.

Tanulóink még olyan fejlődési periódusban vannak, amelyek során érdemi hatást lehet

elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában.

Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként

fogható fel, melyben tükröződik az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok

minősége.

Az iskola a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb

életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.

Iskola-egészségügy

Feladata

az egészségvédelem és egészségfejlesztés,

őrködjön az oktatási-nevelési intézmény környezetének biztonsága felett,

segítse elő, hogy az minél inkább az egészséget támogatóvá váljék.

Feltételeink

A rendszeres egészségügyi felügyeletet és annak ellátását

az iskolaorvos,

az iskolai védőnő,

az iskolafogász biztosítja.

Tevékenységük elsősorban megelőző jellegű

Betegségek megelőzése (gondozás, oltás).

Szűrővizsgálatok (melyek kiterjednek a gyerekek egészségi állapotára,

személyi higiéniájára, testi, mozgás, mentális és szociális fejlődésére).

Iskolai környezet rendszeres ellenőrzése.

110

A testnevelési csoport-beosztást megelőző vizsgálatok (könnyített,

gyógytestnevelés, felmentett).

A pályaválasztást, üdülést, táborozást megelőző vizsgálatok.

Sportolási, versenyzési alkalmasság véleményezése céljából végzett

vizsgálatok.

Kapcsolattartás pedagógusokkal, szülőkkel.

Az iskola-egészségügyi feladatok, tevékenységek ütemezése

Szűrővizsgálatok az iskolai védőnő munkaterve alapján.

Csoportos fogászati szűrés (évente két alkalommal) az iskolát ellátó fogorvos

és az iskolatitkár beosztása alapján.

A további kezelésre, szakorvosi vizsgálatra szoruló tanulók az iskolafogász, a

védőnő és a szülőkkel való egyeztetés után kerülnek ellátásra.

Az iskola pedagógusai segítséget nyújtanak a szűrővizsgálatok megszervezésében, a

szülőkkel való kapcsolattartásban (további szűrővizsgálatokra, szakrendelésekre irányítás,

ezek eredményeinek visszajuttatása az iskola védőnőjéhez). Jelzik a védőnőnek, ha a

gyermekek testi fejlődésével, teherbíró képességével, magatartásával, látásával

kapcsolatos vagy egyéb problémát észlelnek.

Céljaink

- Egészségtudatosság kialakítása

- Az egészség és az életminőség kapcsolatának felismerése, egyre tudatosabb

egészségmegőrző életmód.

- Az egészség fogalmának sokoldalú értelmezése, a test és a lélek összhangjának

felismerése.

- Az egészségi állapotot befolyásoló hatások ismerete, ezekkel kapcsolatos

mindennapi döntések meghozatala.

- Egységes, primer prevenciós szemlélet kialakítása.

- Testileg, lelkileg és szociálisan egészséges tanulók nevelése.

- Az egészséges táplálkozás alapvető szabályainak ismerete.

- A testedzés, a mozgásgazdag életmód, a helyes testtartás kialakítása.

- A család mellett az iskola váljon az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé.

111

- Mentális betegségek megelőzése, a tanulók lelki egészségi állapotának és

életminőségének javítása, az egészségtudat fejlesztése.

- Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése a mindennapi élet szinterein az

egészség, az egészségfejlesztés tekintetében.

- Tanulóinknak ismernie kell az elsősegélynyújtás alapvető szabályait, és ezek

gyakorlati alkalmazását.

- A szabadidő hasznos eltöltése.

- Drogtagadás, az egészségre káros szokások mellőzésének segítése, erősítése.

- Tanulóink tudatosan hozzanak döntéseket, felelősen éljék meg emberi

kapcsolataikat, értékként tiszteljék a testileg, lelkileg harmonikus életet.

- Közösségi akciók erősítése az egészségfejlesztés érdekében.

- Az egyéni képességek fejlesztése az egyén saját egészsége szempontjából kedvező

alternatívák választásának gyakorlásával.

- Az egészséges, teljes, hosszú élet igényének kialakítása.

- A fogyatékkal élők, a másság elfogadása.

- Felelősségvállalás másokért, önkéntesség.

- Megfelelő szexuális felvilágosítás-nevelés, családtervezési ismeretek

elsajátíttatása.

1.9.1. Teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

- Az egészséges környezet, az egészséget segítő környezeti feltételek, a

természethez való megfelelő viszony kialakítása.

- Az egészséges élet egyéni készségeinek, magatartásmintáinak kialakítása,

begyakorlása.

- A tanulók ismerjék meg önmagukat és egymást, legyenek közösségük és saját

személyiségük tudatos formálói.

- Helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteik,

választásaik, személyközi kapcsolataik minőségének függvénye.

- Tanulóink érezzenek felelősséget a természeti, társadalmi és emberi

környezetükért, legyenek annak aktív alakítói, formálói.

- Az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása, primer prevenció.

- Az elsősegélynyújtás alapvető szabályainak elsajátíttatása.

- Az aktív testmozgás minél szélesebb körű elterjesztése, a mindennapos testmozgás

biztosítása.

112

- Tanulóink tudják, hogy a rendszeres testmozgás és a művészeti tevékenység

hozzájárul a lelki-és testi egészségük megőrzéséhez.

- Egészséges táplálkozási szokások kialakítása.

- A lelki egészségvédelem megerősítése.

- Személyi higiéné helyes szokásrendszerének kialakítása.

- A mozgásszervi betegségek és az abból eredő szövődmények csökkentése.

- A dohányzás visszaszorítása. A hozzászokás veszélye, elkerülése akarati tényezők,

motiváció, környezetünk iránti felelősség kialakítása.

- Alkohol- és drogprevenció.

- A szabadidő hasznos eltöltése érdekében minél több tanórán kívüli szabadidős

program szervezése.

- Stresszmentes légkör megteremtése.

- A szülőkkel való kapcsolattartás erősítése, új formák és alkalmak keresése.

- A sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás

kialakítása.

- Családi életre nevelés, a felelős, örömteli párkapcsolatra való felkészítés.

- Tanulóink szociális érzékenységének, toleranciájának, az életkoruknak megfelelő

problémák iránti empatikus képességének fejlesztése.

113

1.9.2. Módszereink

Egészségnevelési programunk megvalósítása során élményalapú, tevékenységközpontú,

érzékenyítő, interaktív módszereket alkalmazunk.

Hagyományos felvilágosítás

Felhívjuk tanulóink figyelmét az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire, majd

megoldásként kínáljuk a helyesnek vélt egészségmagatartást, magatartásformákat.

Iskolai felvilágosító előadások helyi és külső előadók bevonásával.

Különböző témájú kiadványok, brosúrák eljuttatása a tanulókhoz, szülőkhöz.

Filmvetítések.

Rizikócsoportos megelőzés

Az iskolai szűrések eredményeként feltárt egészségi problémákkal és sajátos

háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében megelőző tevékenységet folytatunk (pl.

túlsúlyos gyerekek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei).

Az egészségügyi szűrés és a prevenciós tevékenység összekapcsolásaként

életmód-változtató programokat indítunk ezen tanulók számára.

A másodlagos prevenció keretein belül a gyerekek életkorához kötött kötelező

szűrővizsgálatok alapján kiszűrjük a túlsúllyal vagy mozgásszervi

problémával küzdő tanulókat, számukra speciális táplálkozási tanácsadást és

differenciált testi nevelést biztosítunk.

A mentális zavarok szűrése után is a tanulók további folyamatos gondozásban

részesülhetnek.

Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást segítő eljárásaink

Az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési

eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért egészségfejlesztési törekvésünkben a

társas, érzelmi készségek fejlesztését tűztük ki célul.

Az önismeret fejlődésétől reméljük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni,

ellenállnak a dohányzásnak és a droghasználatnak. Tanulóinkat nemcsak arra készítjük fel,

hogy tudjanak nemet mondani a káros szenvedélyekre, hanem arra is, hogy igent tudjanak

mondani az egészséges életre.

Társas kommunikációs készségek fejlesztése.

114

Önismereti csoportfoglalkozások.

Serdülőkori problémák kezelését szolgáló foglalkozások.

Beszélgetés, vita, élménycsere, kiselőadások.

Élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése.

Kérdőíves felmérések, direkt riportok.

Játékok: szituációs, ráhangolást segítő, kapcsolatteremést segítő stb.

Kamaszpanasz - kérésláda.

Attitűd- vizsgálatok.

Kortárssegítők bevonása

A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a

kortárs, akinek véleményformáló hatása sokkal erőteljesebb. Főleg a 7-8. évfolyamon

képzett kortárssegítők direkt és indirekt módon hathatnak tanulóinkra.

Közösségi alapú komplex személyiségfejlesztő programok

- felhívások, pályázatok,

- akciók, sportrendezvények,

- témanapok, témahetek.

1.9.3. Testi nevelés

A rendszeres mozgás, és az ehhez tartozó terhelés nemcsak lehetőség, hanem szükséglet a

megfelelő növekedés, a szervezet edzése, ellenálló-képességének javítása, a személyiség

értékes vonásainak gyarapítása érdekében.

Egyre általánosabb a gyermekkori elhízás, a magas vérnyomás, az asztma. Nő a

gerincbetegségek száma, a tanulók nagy százaléka tartáshibás. Ezért nagyon fontos, hogy

iskolánkban biztosítani tudjuk a mindennapos egészségfejlesztő testmozgást minden

tanuló számára. Olyan körülményeket teremtünk, olyan módszereket alkalmazunk,

amelyek képesek befolyásolni, javítani a jövő generációjának életmódját.

A testnevelési, testedzési feladatokat a helyi tanterv szerinti testnevelés órák és a komplex

intézményi mozgásprogram keretében valósítjuk meg.

A szabadidős tevékenységek, a mindennapos testnevelés szervezésére iskolánkban

mindkét telephelyünkön diáksport-egyesület (DSE) működik.

Az iskola tanulói beiratkozáskor diáksportköri taggá válhatnak. Az évenkénti tagsági díj

befizetése kötelező. Az összeg megállapítása az SZMK jóváhagyásával történik.

115

Az iskola tanulói a sportszereket, valamint a tornatermet díjmentesen vehetik igénybe.

Gyógytestnevelés

Azoknak a tanulóinknak, akiknek egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi vagy

szakorvosi szűrővizsgálat alapján gyógytestnevelés foglalkozásokat biztosítunk. A szülő

feladata, hogy lehetőség szerint még szeptember hónapban bemutassa az erre irányuló

szakorvosi véleményeket. A gyógytestnevelés órákat a KLIK által biztosított szakember

végzi intézményeinkben.

A testnevelő által elvégzendő feladatok

Egységes minőségellenőrzés

Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz a tanév elején és a tanév végén mérjük a

fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért

eredmények pontértékei alapján elvégezzük az értékelést és a minősítést.

Egységes minőségfejlesztés

A mért eredmények alapján feltárjuk az egészség szempontjából leglényegesebb

kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség

szerinti differenciált terheléssel törekszünk azok mielőbbi felszámolására.

Folyamatos visszacsatolás

Elemezzük a tanulók aktív közreműködésével a megtervezett foglalkozások keretében

végzett rendszeres testedzés hatását. Az elért változás nyomon követésének lehetőségét

biztosítjuk a diákok és a szülők számára. Fejlesztjük a pillanatnyi fizikai állapottal való

szembesülés során a tanulók önismeretét, tárgyilagos önértékelését, akaratát és

önbecsülését.

A mérések során a kiugró teljesítménnyel rendelkező tanulóinkat - a lehetőségeket

figyelembe véve - a versenysport, az élsport felé irányítjuk.

A mérési eredményeket nemcsak az országos központba küldjük tovább, hanem

adatainkat az iskola-egészségügyhöz is továbbítjuk.

116

NETFIT-Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt

Ez a program a Magyar Diáksport Szövetség által létrehozott diagnosztikus és oktatási

célú pedagógiai értékelő és visszajelző eszköz.

A NETFIT a fizikai fittség mérésére és értékelésére létrehozott megbízható, tudományos

igényel kifejlesztett értékelő rendszer.

A program tartalma, módszertana, statisztikai és szöveges visszajelző rendszere az iskolai

testnevelés alapvető nevelő-oktató céljainak elérését kívánja támogatni. Ennek

megfelelően olyan ismeretátadást, attitűdformálást, készség- és képességfejlesztést

szeretne megvalósítani, amelynek segítségével minden tanuló számára lehetőség nyílik az

egészséges fizikai, fittségi állapot megszerzésére, fenntartására, fejlesztésére.

A NETFIT a fizikai fittségi állapotot nemhez és életkorhoz igazodó

egészségsztenderekhez viszonyítja. Azokat a fittségi összetevőket méri és értékeli,

amelyek az egészségi állapot szempontjából meghatározók így a testösszetétel, aerob

fittség és a vázizomzat fittsége.

Jellemzői közé tartozik a fizikai fittségi állapotról személyre szabott, önálló pedagógiai

célú visszajelentést és értékelést biztosít minden tanuló számára.

Iskolánkban a testnevelés szakos kollégák irányítják a tanórán kívüli foglalkozásokat, és

versenyeztetik a városi, megyei, országos bajnokságokon tanulóinkat.

1.9.3.1. Komplex intézményi mozgásprogram a székhely intézményben

A Nemzeti Népegészségügyi Program a kedvezőtlen népegészségügyi helyzet javítása

érdekében a következő évtized feladatait három alapvető értékben határozta meg:

- az egészség alapvető emberi jog;

- az egyenlőtlenségek csökkentése és a szolidaritás;

- az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelőssége az

egészség fejlesztésében.

Komplex intézményi mozgásprogramunk célja és feladata az élethosszig tartó,

egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre szocializálás, a lelki egészség erősítése és

fejlesztése a motoros műveltség eszközeivel. A tanulók legyenek képesek értékelni saját

fittségi szintjüket. Alakítsuk ki tanulóinkban azt a szemléletet, hogy a rendszeres

testnevelés és sporttevékenység révén könnyebben elviselik a stresszt, a fizikai, a lelki és

117

szellemi terheléseket. Ismerjék meg, és sajátítsák el a különböző stressz-, és

feszültségoldás technikáit.

Fő feladataink

- Tegyük vonzóvá gyermekek számára a mozgást.

- Fejlesszük az erőt, gyorsaságot és állóképességet.

- Biztosítsunk a mozgásformák gyakorlásához megfelelő helyet és eszközöket.

Tartalmi célok

- Alakítsuk ki a rendszeres testmozgásra való igényt.

- Adjunk lehetőséget sok gyermek egyidejű foglalkoztatására.

- Az elvárásokat a gyermekek korához és koordinációs képességeihez igazítsuk.

- Biztosítsuk a sikerélményt.

- Teremtsünk lehetőséget a fiúk és lányok közös játékára, mozgására.

- Biztosítsunk sokszínű mozgásformákat.

- Fokozatosan növeljük a játék- és mozgásformák nehézségi fokát.

- Könnyítsük meg a gyermekek társadalmi beilleszkedését, alkalmazkodását.

- Megtanítsuk gyermekeinket a közös csapatesemények során felismerni és

elfogadni egymás különbözőségeit. feldolgozni a győzelmet és vereséget, kezelni

konfliktusaikat.

Az éves feladatterv a mindenkori tanév munkatervének szerves része, melyet a következő

témák és területek alapján készítjük el az adott tanévre.

118

A minőségi testnevelés programja

- Nagy intenzitású, megfelelő terhelést biztosító tanórák tervezése és szervezése.

- A tanulók aktivitási szintjének növelése megfelelő és egyénre szabott motivációs

technikákkal.

- A differenciálás módszerének alkalmazása a testi képességek és mozgásügyesség

figyelembe vételével.

- Pozitív mozgásélmény biztosítása a tanulás során.

- Életmód sportágak megismertetése a tanulókkal: kispályás labdarúgás, lábtenisz,

röplabda, kosárlabda, asztali tenisz, floorball, tollaslabda, úszás, korcsolyázás.

- Szociális kompetenciák fejlesztése: együttműködés, a másság elfogadása, kollektív

siker és kudarc kezelése, fair play.

- Stressz- és feszültségoldó technikák megismerése: zene, tánc, karaoke, nevetés, hobbi,

kibeszélés, környezetváltozás, egyedüllét.

- A személyi és környezeti higiéniás ismeretek elsajátítása.

Közlekedési szokások befolyásolását célzó intézményi programelemek

- „Gyalogolni jó!” – gyalogosok közlekedési szabályainak megismerése, sétákkal a

gyakorlati megvalósítása.

- A tanulók kerékpárral való közlekedésének támogatása a lakótelepen és a

kertvárosi környezetben.

- Biztonságos kerékpártároló telepítése.

- „Gurul az osztály!” - kerékpáros, rolleres, görkorcsolyás, gördeszkás ügyességi

vetélkedő.

- Kerékpártúrák szervezése a felső tagozaton.

- BMX ügyességi pálya megtekintése, kipróbálása (felső tagozat).

- Biológia, testnevelés és technika órákon a kerékpározás szervezetre gyakorolt

jótékony hatásainak megismerése.

A mozgás megjelenése tanórákon – tantárgyi koncentráció

A különböző tantárgyak óráin sok lehetőség van arra, hogy mozgással aktivizáljuk,

motiváljuk, élményszerűvé és változatossá tegyük az oktatást. Jó lehetőséget adnak erre a

magyar irodalom, az ének-zene, a környezetismeret, a matematika, az angol, német, a rajz

órák. Alsó és felső tagozaton egyaránt széleskörű, sokoldalú a lehetőségek száma. Ez

egyfajta pihenést, kikapcsolódást is eredményez a gyerekeknél.

119

Az egész napos iskola mozgáslehetőségei

Ebben az oktatási rendszerben több mozgásforma van jelen. Kihasználjuk a sportudvarunk

által adott, és a környezetünkben lévő mozgáslehetőségeket: játszóterek, kondipark. A

mindennapos testnevelés foglalkozásokhoz segítséget nyújt az általunk összeállított

„Mindennapos testnevelés játékgyűjtemény”.

Az óraközi szünetek és az ebéd utáni szabadidő jó lehetőséget ad az aktív mozgásra és

levegőzésre. (népi gyermekjátékok, ugróiskola, ugrókötelezés, labdajátékok, játszótéri

játékok használata, stb.)

Mindennapos testedzés a 2013/2014-es tanévben a 3-4. évfolyamon, a 2014/2015-ös

tanévben a 4. évfolyamon

A tanulók egészségmegőrzésével kapcsolatos feladataink végrehajtása során egyik

legfontosabb feladatunk a minél több testmozgás lehetőségének és feltételeinek

megteremtése. Munkánk során szem előtt tartjuk, hogy a mindennapos testedzés távol

tartja vagy csökkenti az egészségkárosító ingereket, szilárdabbá teszi a szervezet

funkcionális egyensúlyát fizikai és pszichés vonatkozásban egyaránt (iskolaotthonban

kiemelten).

A tanórán kívüli testedzéssel kapcsolatos foglalkozások tervezése az alsós

munkaközösségek oktatásszervezési és módszertani feladata.

Céljaink

- Szerettessük meg a

mozgást játékkal és

versenyfeladatokkal,

- Javítsuk

mozgáskoordinációs és

kondíciós képességeiket

(erő, gyorsaság, ügyesség,

állóképesség, lazítás,

ritmusérzék).

- Váljon igénnyé a

rendszeres mozgás, az

egészséges élet, az

optimális testi, lelki és

szociális fejlődés

szempontjából.

- Használjuk fel a mozgás

fejlesztő szerepét a tanítás-

tanulás folyamatának

hatékonyságában.

– Segítsünk a

szabadidejüket hasznosan

eltölteni.

A megvalósítás színterei

3-4. évfolyam

- Testnevelés órák heti 3

órában a délelőtti

időszakban (emelt szintű

testnevelési osztályban heti

5 óra).

- „Mozgás-játék”

foglalkozás beépítése a

délelőtti napirendbe az

iskolaotthon szabadidős

időkeretének

felhasználásával,

3-4. évfolyamon a délelőtti

tanítási időszakban azokon a

napokon, amikor nincs

testnevelés óra.

- Ebéd utáni szabad levegőn

töltött játék a játszótéren,

udvaron.

Tartalma, tevékenységek

A helyi tanterv anyaga,

fejlesztési feladatai,

testnevelési játékok.

Testnevelési és

sportjátékok, sorversenyek,

gyermekjátékok,

szabadidős játékok (tollas-

zsinórlabda, fejelés,

lábtenisz).

Külön foglalkozási terv

szerint játékgyűjtemény

felhasználásával.

Játék önszerveződő

formában.

120

A tanórán kívüli iskolai testmozgás programok

- együttműködés iskolánk Diáksport Egyesületével, amelynek az iskola minden tanulója

tagja,

- DSE szakosztályok: labdarúgás, atlétika, sakk, kézilabda, kosárlabda,

- labdarúgó edzések,

- atlétikaedzések,

- sakk szakkör,

- kosárlabdaedzések,

- kézilabdaedzések,

- országos programsorozatokban való részvétel: „Dobd a kosárba!” program, Bozsik

program,

- Kihívás napja,

- versenyeztetés,

- tömegsport foglalkozások – Kölyökatlétika edzések nagyfelmenő rendszerben,

- szabadidős foglalkozások alsó tagozatban – séta a szabadban, játszótéri foglalkozások,

- játékfoglalkozások alsó tagozatban,

- együttműködés a művészeti iskolával (Garabonciás Művészeti Iskola) – néptánc,

- társastáncoktatás,

- távlati tervek: zenés torna, asztalitenisz, lovaglás, kötélmászás. röplabda,

- külső kapcsolataink: FILO SE, Nyírsuli, GKS Egyesület, DE Egészségügyi Kar

(Védőnői Módszertani Tanszék, Ápolástudományi Tanszék), ÖTA.

Közösségi mozgásprogram elemek (tanulók, szülők, pedagógusok közös részvételével)

- zsetonszerző verseny az Egészségmegőrző hét és Aranykapu programsorozat

keretében,

- Suli – buli Családi nap (ugrálóvár, labdarúgás, asztalitenisz, játszóház, akadálypálya),

- családi sportdélutánok évfolyamonként,

- DÖK - madarak és fák napja,

- extrém sportágak bemutatása, kipróbálása pl.: falmászás,

- osztályok közötti bajnokságok pl.: tűzharc, kötélhúzó verseny, labdajátékok,

- távlati terv: akadály- és terepfutás (Bujtos, erdei tornapálya).

Egyéb alkalomszerű programelemek

- osztálykirándulások,

121

- erdei iskola,

- „Takarítsuk meg iskolánk környezetét!” program – kerti munkák az iskola körül,

- diákolimpiai versenyek,

- Városi sportnap – mezei futóverseny,

- korcsolyázás műjégen,

- szánkózás a bujtosi dombon,

- labdarúgó házi bajnokság,

- városi rendezvényeken való részvétel (Mikulás futás, Nyuszi futás stb.),

- Móra Labdarúgó Kupa,

- Egészségmegőrző hét programjai (egészséges táplálkozás, evészavarok, személyes

higiénia, káros szenvedélyek, életvezetési ismeretek, lelki egészség stb.).

Pályázatok adta lehetőségek kimerítése

A folyamatos pályázatfigyelés során az intézményi feltételeknek megfelelően

bekapcsolódunk pályázati lehetőségekbe. A sikeres pályázatok segítségével több

sporteszköz vásárlására és újabb rendezvények megszervezésére nyílik lehetőség. (KIDS

Atlétika, táborok, családi nap finanszírozása).

122

1.9.3.2. Komplex intézményi mozgásprogram a tagintézményben

A minőségi testnevelés programja

- Nagy intenzitású, megfelelő terhelést biztosító tanórák tervezése és szervezése.

- A tanulók aktivitási szintjének növelése megfelelő és egyénre szabott motivációs

technikákkal.

- A differenciálás módszerének alkalmazása a testi képességek és mozgásügyesség

figyelembe vételével.

- Pozitív mozgásélmény biztosítása a tanulás során.

- Életmód sportágak megismertetése a tanulókkal: kispályás labdarúgás, lábtenisz,

röplabda, kosárlabda, asztali tenisz, floorball, tollaslabda, úszás, korcsolyázás.

- Szociális kompetenciák fejlesztése: együttműködés, a másság elfogadása, kollektív

siker és kudarc kezelése, fair play.

- Stressz- és feszültségoldó technikák megismerése.

- A személyi és környezeti higiéniás ismeretek elsajátítása.

- Úszásoktatás.

A tanórán kívüli iskolai testmozgás programok

- együttműködés a Petőfi Sándor Általános Iskola Diáksport Egyesületével, amelynek

az iskola minden tanulója tagja,

- DSE szakosztályok: labdarúgás, atlétika, sakk, túra szakkör, kerékpározás,

- labdarúgó edzések,

- atlétikaedzések,

- sakk szakkör,

- kosárlabdaedzések – „Dobd a kosárba!” program,

- tömegsport foglalkozások – életmód sportágak,

- szabadidős foglalkozások alsó tagozatban – séta a szabadban, játszótéri foglalkozások,

- játékfoglalkozások alsó tagozatban, sport játékok.

Közlekedési szokások befolyásolását célzó intézményi programelemek

- A tanulók kerékpárral való közlekedésének támogatása a kertvárosi környezetben.

- Biztonságos kerékpártároló telepítése.

- DÖK- és sportnapon kerékpáros ügyességi vetélkedő.

123

- ÖKO-héten a kerékpáros és tömegközlekedéssel történő utazás jótékony hatásának

megismerése a levegő tisztaságára és az egészségmegőrzésre.

- Kerékpártúrák szervezése ősszel és tavasszal.

- Láthatósági mellény vásárlása a kerékpártúrákra.

- Kerékpárversenyző meghívása: élménybeszámoló, versenykerékpár bemutatása.

- Biológia, testnevelés és technika órákon a kerékpározás szervezetre gyakorolt

jótékony hatásainak megismerése.

- Michelin bringafesztivál (városi rendezvény).

Közösségi mozgásprogram elemek (tanulók, szülők, pedagógusok közös részvételével)

- kerékpártúrák évente 4-5 alkalommal,

- túrázás a hegyekben évente 2 alkalommal,

- óvodáscsalogató „Tündérmanó” fesztiválon akadálypálya a tornateremben,

- „Bemutatkozik iskolánk” programban közös táncház,

- DÖK- és sportnapon aerobic foglalkozás,

- Michelin bringafesztivál.

Egyéb alkalomszerű programelemek

- osztálykirándulás,

- túrázás a hegyekben évente 2 alkalommal,

- kerékpártúrák évente 4-5 alkalommal,

- „Takarítsuk meg iskolánk környezetét!” program – kerti munkák az iskola körül,

- diákolimpiai versenyek,

- Városi sportnap – nagy sportágválasztó,

- korcsolyázás műjégen,

- labdarúgó házi bajnokság,

- tűzharc házi bajnokság,

- egészségnap,

- egészséges életmód vetélkedő,

- Petőfi labdarúgó kupa,

- diáknap – labdarúgó évfolyambajnokság,

- nyári táborok - túrázás, úszás, vízi sportok kipróbálása,

- lovaglás (lehetőség szerint).

124

1.9.4. Mentálhigiénés tevékenységünk

Az iskolánkban folyó egészségnevelés része a gyerekek mentális, lelki egészségvédelme,

gondozása is. Elsődleges feladatunk a prevenció, azaz a lelki eredetű betegségek

kialakulásának megelőzése, elhárítása. Az időben felismert problémák kezelésével

komolyabb nehézségektől mentesíthetjük gyerekeinket, a szülőket és saját magunkat is.

Fontos területei: az önfejlesztés, a konfliktuskezelés, a megfelelő értékközvetítés, a

modellnyújtás a pedagógus részéről.

A problémák, zavarok korai felfedezésének kedvező adottságai vannak az iskolában. A

gyermekekkel hosszú időn keresztül naponta találkozik a pedagógus, jól megismerheti

őket és a tanuló viselkedésváltozásait is közvetlenül észlelheti. Éppen ezért a tanulók

személyiségfejlődésének, változásainak követése mindannyiunk, de leginkább az

osztályfőnökök feladata. Munkájukat szakemberek segítik.

Iskolánkban folyó mentálhigiénés szolgáltatás módszerei elsősorban:

szűrés,

tanácsadás,

készségfejlesztés.

A segítségnyújtás formái:

egyéni beszélgetések, csoportos foglalkozások,

lazító, feszültségoldó mozgásgyakorlatok,

előadások, családlátogatás, egy-egy osztályfőnöki óra tartása,

fogadóóra,

szakirodalmak, cikkek ajánlása.

Célunk, hogy tanulóink olyan egészséges felnőttekké váljanak, akik a társadalmi

normáknak meg tudnak felelni, miközben belső harmóniában élnek önmagukkal és

környezetükkel.

Ennek érdekében mindent meg kell tennünk, hiszen az iskola jó terep a feladatok

elvégzéséhez.

125

1.9.5. Egészségnevelés a tanórákon

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő

tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség-ismereteinek

bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató

jellegének erősítésére. Nevelő-oktató tevékenységünkben törekszünk a

személyiségközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében.

A gyerekek több pedagógustól, több tantárgy keretében, különböző megközelítésben

jutnak hozzá az ismeretekhez.

Célunk, hogy pozitív eredménye legyen a változatos módszereknek /gyűjtőmunka, IKT

eszközök, vizsgálatok, gyakorlatok, tesztek, mérések, érzelmi ráhatás, mintaadás, játékos

elemek, viselkedési követelmény/.

Helyi tantervünkben, az egyes tantárgyakban nagyon sok és sokféle egészséggel

kapcsolatos vonatkozást tartalmaz: kiemelten a környezetismeret, a természetismeret,

biológia, technika, osztályfőnöki és testnevelés, nyelvi órákon.

Ezeken az órákon az egészségnevelési tartalom értelmi és érzelmi vonatkozásban is jelen

van. Olyan cselekedtető módszereket alkalmazunk, melyek elősegítik a tanulóink

együttműködő, kooperatív tanulását, a problémamegoldásban való közös együttműködést.

Az egészséges magatartásmódok (életmód) kialakítása érdekében az alábbi ismereteket

közvetítjük:

humánbiológiai,

személyi higiénés,

az ember és környezete kölcsönhatása,

az egészséges táplálkozás,

a rendszeres testmozgás,

a partnerkapcsolatok nem- és korspecifikus alakulása,

szexualitás, fogamzásgátlás, fogamzás, terhesség, nemi betegségek,

egészség – betegség fogalma (testi, lelki változások).

Az egészségkárosító magatartásmódok megelőzése érdekében eljárásaink:

az alkohol, a dohányzás, a bódulatkeltő anyagokkal szemben elutasító magatartás

kialakítása,

balesetmegelőző alapvető ápolási ismeretek átadása,

erőszakos magatartásmódok elutasítására való motiválás.

126

1.9.6. Egészségnevelés a tanórán kívül

- Az egészségneveléshez kapcsolódó napok programjai témanapok keretében:

- idősek világnapja, dohányzásmentes világnap, AIDS ellenes világnap,

- beszélgetés kortárssegítőkkel,

- szakemberek előadásai,

- filmvetítések.

- A témahét programjai, amelynek keretében kiemelt figyelmet kap a mozgás, a sport, a

korszerű táplálkozás, személyi higiénia, káros szenvedélyek.

Egészséghetünk célja, hogy tudatosítsuk a gyerekekben, hogy az egészséges

táplálkozásban milyen ételfajtákat és alapanyagokat részesítsünk előnyben. Célunk,

hogy tisztában legyenek a mozgás élettani hatásaival.

Feladatunk az egészség valamennyi – testi, lelki, szociális – dimenziójával kapcsolatos

ismeretek megtanítása.

- aktív programok,

- rajzkiállítások,

- játékos vetélkedők,

- szakmai előadások,

- egészségmegőrző hét, egészségnap, egészséges életmód vetélkedő.

- Különböző intézmények, vállalatok által meghirdetett egészségügyi pályázatokhoz,

akciókhoz való kapcsolódás.

- Projektmódszer segítségével felkeltjük a diákok érdeklődését, intellektuális

kíváncsiságukat, ösztönözzük őket önálló felelősségvállalásra.

- Törekszünk az egészségvédő szokások kialakítására a szülőkkel együttműködve.

- Az egész napos iskola, napköziotthon kereteiben következetes nevelőmunkával, érzelmi

ráhatással helyes higiénés és étkezési szokásokat alakítunk ki, formáljuk a közösségi

szerepeket, a közösségi magatartást. Célunk a környezet szépítése, tisztán tartása. A

napközi kiváló helye a játékoknak, játékos foglalkozásoknak („Tiszta, rendes osztály”

akció).

- Nyári táborokat, kirándulásokat, túrákat, erdei iskolai programokat, sportnapokat

szervezünk.

- Fejlesztjük a pedagógus-kompetenciákat, részt veszünk továbbképzéseken (életvitel,

mentálhigiénia).

- Szakmai tanácskozásokat, tréningeket szervezünk.

- Kapcsolódunk más szervezetek, intézmények egészségnevelési programjaihoz.

127

1.9.7. Stratégiánk a dohányzás, a drog- és alkoholfogyasztás megelőzésére

A mindennapi pedagógiai munkában nem hagyhatjuk figyelmen kívül a veszélyeztető

hatásokat. A drogprobléma teljes körű kezelésében (felvilágosító, prevenció, kezelés,

gondozás, bűnmegelőzés) az eddiginél jóval komolyabb és felelősségteljesebb feladat hárul az

iskolákra.

Ezért pedagógusainknak ismerniük kell:

- tanítványaik családi hátterét, személyiségük sajátosságait,

- a gyermeki szükséglet hierarchikus rendszerét, a gyermek tanulékonyságát,

- a gyermek különféle szituációkban várható reakcióit,

- konfliktuskezelési módszereket,

- a gyermek és környezete interakciójának sokféle hatását.

Céljaink

- Munkánk legfontosabb célja a hatékony prevenció. Akadályozzuk meg, hogy a

gyermek olyan helyzetbe kerüljön, hogy akár tudatlanságból, akár megoldatlan

probléma miatt drogokhoz forduljon.

- Célunk a tanulók személyiségének a test-, szellem, lélek egységes szemléletében való

fejlesztése a helyes arányok biztosításával.

- Alapozzuk meg tanulóink társadalmi felkészültségét, hogy megfelelő ismerettel

rendelkezzenek ahhoz, hogy az őket ért hatásokat kellőképpen értelmezni tudják.

- Alakítsuk ki azokat a képességeket, amelyekkel megóvják személyiségüket,

identitásukat a környezet káros fizikai és szellemi hatásaival szemben.

Feladataink

- Biztosítsunk továbbképzési lehetőségeket nevelőink számára. Ebbe szükség esetén

vonjunk be szakembereket, pszichológust, szociálpedagógust, családterapeutát,

mentálhigiéniai szakembert.

- Szervezzünk olyan alkalmakat, ahol új, hatékony módszerekkel ismerkedhetünk meg.

- Szerezzük be a témával kapcsolatos szakirodalmat, biztosítsunk lehetőséget az

önművelésre.

- Szemléletformálással alakítsuk ki a megfelelő attitűdöket, az igényességet saját

egészségünkkel, környezetünkkel kapcsolatban.

- A szigorúan vett drogprevenciós tevékenység főleg a felső tagozatos korosztályt érinti.

Alapja a lelki egyészség gondozása. Ezért az életkori sajátosságokkal együttjáró

128

problémák figyelembevételével, szervezzünk önismeretet fejlesztő, akaraterőt növelő,

önkifejezési lehetőséget biztosító foglalkozásokat.

- Nyújtsunk reális ismereteket a legális és illegális drogokról, a káros szenvedélyek

egészségkárosító, személyiségromboló hatásairól, az élvezeti szerek használata és a

drogozás közötti összefüggésről.

- Erősítsük a szülőkkel való kapcsolattartást.

Tevékenységeink

- A nevelők körében tájékozódás az ismeretekről, érdeklődésről, igényekről.

- Tájékozódás a tanulók drogfogyasztással kapcsolatos beállítottságáról, érintettségéről.

- Ismeretterjesztő programok megtervezése, kortárssegítők, külső előadók bevonásával.

- Szabadidős tevékenységek, kulturális rendezvények szervezése.

- Rendkívüli órák, közös filmvetítések.

- Drogprevenciós előadások szervezése.

1.9.8. Munkánkat segítő kapcsolatok színterei, kapcsolódási pontok

Szülők (család)

A szülő, a család a legfontosabb partner a tanulók érdekében végzett munkánkban. A szülők a

megfelelő tájékoztatás, információátadás után aktív részvételükkel segítik az iskola

egészségfejlesztési programját.

Szülői munkaközösség

Programunk kidolgozásába bevonjuk a szülői szervezeteket. Így a szülők lehetőségükhöz

mérten minden területen segítik iskolai programjaink megvalósítását.

Egészségügyi szakemberek

Iskolaorvos, háziorvos, védőnő, iskolafogász, gyógytornász, akik közreműködnek a

közegészségügyi, járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás-egészségügyi és

balesetvédelmi feladatok ellátásában.

Az ÁNTSZ megyei intézete és más egészségügyi szervezetek

Ezen intézetek egészségfejlesztési szakemberei konkrét segítséget nyújtanak előadásaikkal,

bemutató foglalkozásaikkal, videofilmekkel és egyéb kiadványokkal.

129

Iskolapszichológus, mentálhigiénikus

Szakmai ismeretei révén olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak,

tanároknak, a hozzá forduló szülőknek, amelyek kezelése speciális szakértelmet igényel.

Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók

A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben nyújtanak

segítséget.

Rendvédelmi szervek

A Városi Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi és bűnmegelőzési szakemberei rendszeresen

előadásokat tartanak a nevelők és a diákok számára ifjúságvédelmi, rendészeti és közlekedési

témákban.

Egyéb iskolai szervezetek

Diákönkormányzat, Örökösföld Tanulóiért Alapítvány, Tettrekész alapítvány a gyerekekért,

iskolai diáksport egyesületek.

1.9.9. A mérés, ellenőrzés területei

Közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartása.

Nevelési-oktatási tevékenységek egészségügyi normáinak betartása/ tanulók terhelése,

szabadidő-igény, mindennapos testmozgás/.

Az iskolaorvos és védőnő jelzései.

A tanulók táplálkozási szokásainak megfigyelése.

Fizikai erőnlétmérés ősszel és tavasszal.

Felmérés a káros szenvedélyekről.

Gyermekviselkedési kérdőív, mentális zavarok szűrése, attitűdvizsgálatok.

Akkor sikeres a munkánk, ha

Az adott tanévben a tavaszi NETFIT mérés eredményei javulást mutatnak az őszi

méréshez képest.

Iskolaotthonos és napközis tanulóink nagyobb számban veszik igénybe az iskolai

étkezést.

A 10-14 éves korosztály tanulóinak többsége visszautasítja a dohányzást, az alkoholt;

és mindannyian nemet mondanak a drogok bármilyen formájára.

130

Egyre több tanuló veszi igénybe a napközis és tanulószobai foglalkozásokat, és vesz

részt az iskolai szervezésű programokon.

Csökken az iskolai balesetek száma.

Nevelőink aktívan részt vesznek az egészségneveléssel kapcsolatos továbbképzéseken,

mérések végzésében.

A tanulók személyiségében pozitív irányú változások következnek be.

1.9.10. Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az egyén és a társadalom számára egyaránt fontos, és egyre szélesebb körben felismert

szükséglet, hogy minél több állampolgár legyen képes a saját illetve mások testi épségét,

egészségét veszélyeztető állapotot felismerni, szaksegítséget hívni, és a hivatásos

segélynyújtó helyszínre érkezéséig megfelelően, magas színvonalon elsősegélyben részesíteni

az arra rászorulókat.

Az iskolai elsősegélynyújtás célja a baleset, vagy hírtelen egészségkárosodás

következményeinek feltartóztatása, további állapotromlás, illetve másodlagos károsodások

elkerülése, csökkentése.

Tanulóinknak ismernie kell az elsősegélynyújtás alapvető szabályait, és ezek gyakorlati

alkalmazásait.

- Ismerjék, hogy milyen teendőket kell ellátni a balesetek helyszínén.

- Legyenek tisztában az egyszerű betegvizsgálati módszerekkel.

- Legyenek jártasak a csont és ízületi sérülések, vérzések, sebellátás alapvető

módszereiben, újraélesztés, eszméletlen sérült, rosszullétek, egyéb sérülések (égés,

marás, áramütés) ellátásában.

Elsősegélynyújtás a tanórákon

Környezetismeret, természetismeret

- Elsősegély nyújtási alapismeretek.

- Az ájult beteg ellátása.

- A sebellátás, vérzéscsillapítás gyakorlata.

Biológia

- Szűrővizsgálat, önvizsgálat, védőoltás.

- Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek.

- Alapfokú elsősegély nyújtási ismeretek bőrsérülések és mozgássérülések esetén.

131

Fizika, technika

- Az elektromos áram hatása az élő szervezetre.

- Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek.

- Áramütést szenvedett sérültek ellátása.

Kémia

- Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban.

- Égési, marási sérültek ellátása.

Elsősegélynyújtás a tanórákon kívül

Az egészségnevelési témahét programjainak keretében:

- szakemberek előadásai,

- gyakorlati bemutatók,

- filmvetítések.

132

1.10.Környezeti nevelési elveink, feladataink

Környezeti nevelési programunk

„Ha a Föld csak néhány méteres lenne, valahol lebegne egy mező felett, az emberek

eljönnének, és csodálkozva bámulnának rá…

Szeretnék, és életük árán is védelmeznék, valahonnan sejtenék, hogy életük semmivé lenne

nélküle.”

A környezeti nevelés komplex és integrált nevelési terület. A személyiségformálás olyan

összetevőit és folyamatait jelenti, melyek a személyek illetve közösségek környezeti

identitásának kialakulását és elmélyülését segítik magatartás- és tevékenységrepertoárjuk

ökológiai szemléletű gazdagítása által. A környezeti nevelés nem magáról a természeti vagy

humán környezetről szól, hanem az ember és környezete kapcsolatáról.

A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet, a környezet

óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről, mivel az ember maga is a

természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak

vissza saját szervezete működésére.

1.10.1. Alapelvek

„Senki sem követhet el nagyobb hibát, mint az, aki azért nem tesz semmit, mert csak keveset

tudna tenni.”

(Burke)

Napjainkban a nemzetközi és országos szinten megfogalmazott és sürgető igényként

jelentkező környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének

biztosítására irányul.

Hisszük és valljuk, hogy a világméretű környezeti problémák megoldásában lehetőségeink

korlátozottak, s hogy nem várható el tőlünk, hogy mi magunk oldjuk meg ezeket a

problémákat. Hirdetnünk és tudatosítanunk kell azonban, hogy ezeket a problémákat nekünk,

embereknek kell megoldanunk, s ennek érdekében a legtöbbet közvetlen környezetünkben

kell tennünk.

Környezeti nevelésünk ökoiskolai szellemben a személyiség egészére kíván hatni: a tudatra

ismeretekkel, az érzelmekre élményekkel, az akaratra célratörő tevékenységekkel. Székhelyi

iskolánk ökoiskolai munkatervében is megjelenik, mi szerint meg kell alapoznunk

tanítványaink környezeti erkölcsét, környezettudatosabb életvitelének kialakítását, társadalmi-

133

természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit a

személyes és a közös felelősségtudat alapján.

Hitvallásunk alapján céljaink eléréséért környezeti nevelésünk:

- a fenntarthatóság pedagógiájára épül,

- élményalapú,

- holisztikus szemléletet formáló,

- problémaközpontú,

- ismeret- és tevékenységorientált,

- személyiség- és közösségformáló,

- attitűdformáló,

- értékközvetítő, értékteremtő,

- pozitív jövőképet kialakító,

- az egész életen át tartó tanulást megalapozó folyamat.

1.10.2. A környezeti nevelés kompetencia-alapú távlati céljai

„Környezeti nevelésünk átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának,

életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a

környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet

fennmaradását, fenntarthatóságát.” (NAT)

Ennek megfelelően:

- Terjessze ki a tanulók környezetét időtávlatban a múlt és jövő felé egyaránt; térben a

belső világuktól közvetlen környezetükön át a globális történésekig; méretekben az

aprótól az átfogóig. A környezeti tudatosság középpontjában a rövid távú profit- és

növekedésközpontú gondolkodás helyett a hosszú távú fenntarthatóság gondolata van.

Ennek kialakítását célzó pedagógia középpontjában az ún. TÉT koncepció áll.

- Segítse a tanulók számára az ember és természet függőségének megértését. Az ember

és természet kölcsönös függőségének megértése annak elfogadását jelenti, hogy az

ember nem élhet úgy, mintha a természet erőforrásai korlátlanok lennének, s tettei

során – saját maga hosszú távú érdekében is – mindig mérlegelnie kell, miként hatnak

tettei a természeti környezetre.

- Adjon tényszerű és alkalmazható ismereteket, és közvetítsen ökológiai alapokon

nyugvó szemléletet a természeti és a létesített környezetre vonatkozó felelős

személyes és kollektív döntések meghozatalához.

134

- Alapozza meg a környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudást. E tudás

középpontjában egy ökológiai ismeretrendszer áll, amelynek központi elemei a

különböző szervezetek közötti energia- és anyagszállításra, az energia- és anyagcsere

folyamataira, valamint az élőhelyekre vonatkozó ismeretek. Ugyancsak alapvető ebből

a szempontból annak ismerete, hogy milyen helyet foglal el az ember az ökológiai

rendszerben, s milyen hatással van az emberi tevékenység a természetben évezredek

alatt kialakult egyensúlyokra.

- Alakítsa ki tevékenykedtetéssel a környezetért felelős magatartásformákat. A

környezeti tudatosság cselekvésben megnyilvánuló formája a környezettudatos

magatartás, amelynek vezérlő elve a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” ma

már széles körben elfogadott gondolata. Az ökoiskola arculatához kapcsolódó

programok, akciók jelentős mértékben hozzájárulhatnak olyan apró, de a magatartásba

szervesen beépülő, felelősséget kifejező természet és környezetkímélő szokásoknak a

kialakításához, amelyek döntőek lehetnek a felnőttkori viselkedést átható

környezettudatos szemlélet kialakulása szempontjából.

- Tegye képessé és késztesse is a tanulóinkat a környezetet jobbító cselekvésre, a

szükségtelen környezeti terheléssel járó tevékenységek felismerésére és az ezektől

való tartózkodásra, a szándékos környezetrontás elutasítására.

- Különböző pedagógiai módszerek és tanulásszervezési formák alkalmazásával alakítsa

ki a tanulók kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódját, fejlessze az önálló

ismeretszerzés képességét, megalapozva az egész életen át tartó tanulást.

- Mutassa meg a természet és az épített környezet értékeit, esztétikumát, az ember és

környezetének harmonikus kapcsolatát, és törekedjen arra, hogy mindez

örömforrásként élvezhető is legyen.

135

1.10.3. A környezeti nevelés rövid távú céljai, feladatai

„Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!”

Konkrét céljaink Feladataink

Tanulóink sajátítsanak el ökológiai

ismereteket.

Tanulóink értsék meg a

kulcsfontosságú fogalmakat.

Ismerjék és értsék meg a természet,

az élet, a biológiai sokféleség

jelentőségét.

Biztosítanunk kell az egymásra épülő ismeretszerzést. Fokozatosan kell haladnunk a helyi környezettől a globálisig.

Össze kell hangolnunk az analitikus és a holisztikus megismerést.

Meg kell teremtenünk a természettudományos tantárgyak integrációját, a tantárgyközi témák, környezeti tartalmak

feldolgozásával.

Tanulóink legyenek képesek a

környezet sajátosságainak,

változásainak megismerésére és elemi

szintű értékelésére.

A tanulók személyiségének fejlesztése érdekében a környezeti

nevelés az alsó tagozatban a személyes tapasztalatszerzésre, tanulási élményekre épüljön. A cselekedtető tanulásuk során

kíváncsiságukra, a cselekvési mintákat adó utánzásokra, feladat- és

szabálytudatukra. kell építenünk. A felső tagozatos gyerekek esetében a személyes és csoportos

sikerek iránti igényükből fakadó együttműködésekre, a kooperatív

tanulásra kell építenünk.

Alakuljon ki tanulóink

környezettudatos értékrendje,

jöjjön létre bennük késztetés

környezetük értékeinek megőrzésére,

új környezeti értékek megteremtésére.

Mutassuk meg a környezeti értékeket, hogy ismerjék és becsüljék

azokat, önmaguk is képesek legyenek azok létrehozására.

Alakuljon ki tanulóink

környezetadekvát szemlélete, vonzó

jövőképe.

Fejlesztenünk kell a tanulók környezeti magatartását, attitűdjét.

Tanulóink ismerjék és őrizzék meg a

környezetük természeti és

emberalkotta értékeit.

Lássák meg a környezet esztétikumát,

az ember és környezetének

harmonikus kapcsolatát.

Meg kell ismertetnünk tanulóinkat lakóhelyünk, régiónk

műemlékeivel, az ősi népi mesterségekkel, ápoljuk együtt hagyományainkat.

Kialakítjuk tanulóinkban az érzelmi kötődést lakóhelyükhöz.

Tanulóink váljanak érzékennyé

környeztük állapota iránt, s váljanak

képessé a környezetet jobbító

cselekvésre, a természettel való

gyöngéd bánásmódra.

Ismerjék meg a helyi értékeket és

problémákat.

A tanulókat aktívan bevonjuk az életüket meghatározó környezeti

feltételek javításába.

Az iskolaudvar, az iskola környezetének óvása, ápolása. A Bujtos és Borbánya, Nyírjes, Nagyszállás természetes élőhely

megismerése, élővilágának vizsgálata.

Védnökségi területek kialakítása közvetlen környezetünkben.

Alakuljon ki tanulóinkban a

természetet, az épített és társadalmi

környezetet – s az embert szolgáló

szokásrendszer.

A környezet-harmonikus szokásrendszer, értelmi, érzelmi,

esztétikai, erkölcsi megalapozása. Igényes környezeti kultúra kialakítása közvetlen környezetünkben

(pl. tisztasági verseny, környezetvédő járőrszolgálat).

A mindennapos tevékenység során az energia-, anyagtakarékos,

környezetkímélő fogyasztás kialakítása. A védnökségi területeken környezetvédő járőrszolgálat.

Tanulóink vegyék észre a Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók vizsgálják,

tanulmányozzák a helyi környezeti problémákat.

136

környeztükben lezajló kedvező és

kedvezőtlen folyamatokat.

Segítjük tanulóinkat, hogy bekapcsolódjanak a lakóhely

környezetvédelmi programjaiba (pl. szelektív hulladékgyűjtés).

Alakuljon ki környezetszempontú

szemléletük az egyéni és csoportos

cselekvő tanulási folyamatokon

keresztül.

Tanulóink legyenek felkészülve a

környezeti problémákkal összefüggő

konfliktusok megoldására, azok

kezelésében együtt tudjanak

működni, s legyenek képesek

környezettudatos döntések

meghozatalára.

Döntési helyzetek, a környezeti problémák által kialakult

konfliktushelyzetek megoldása.

Kialakítjuk és fejlesztjük az ehhez kapcsolódó képességeket, kompetenciákat tanulóinkban:

egyéni és szociális képességek,

együttműködési és társas képességek,

kommunikációs készségek, problémamegoldó készség,

konfliktuskezelési készség,

tolerancia, alternatív gondolkodás,

kreativitás,

döntésképesség,

megfigyelőképesség, szervezőkészség.

Ismerjék meg a létminőséghez

szükséges értékeket, és alakuljanak

ki annak megfelelő viselkedési

normáik.

Az iskolai büfé kínálatának befolyásolása az egészséges táplálkozás

szempontjainak figyelembe vételével. Alakítjuk tanulóink fogyasztói szokásait ennek megfelelően.

Az egészséges életmódra nevelést szem előtt tartva bevonjuk

tanulóinkat a tömegsport foglalkozásokba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe.

A fogyasztás helyébe az életminőség helyezése.

Az itt megfogalmazott célok és feladatok a mindenkori éves iskolai és munkaközösségi

munkatervekben realizálódnak, s a tanulásszervezés különböző színterein konkretizálódnak.

1.10.4. A környezeti nevelés tartalma

A környezeti nevelés tartalma arra irányul, hogy tanulóinknak ökológiai ismereteket

nyújtsunk, képességeiket, készségeiket fejlesszük, környezetadekvát szemléletüket

megalapozzuk, hogy tetteiket, magatartásukat ne csak saját pillanatnyi érdekeik vezéreljék,

hanem a fenntartható fejlődés érdekében cselekedjenek.

A környezeti nevelés tartalmának főbb elemei

- Az egyedi és általános természeti fogalmak, tárgyak, élőlények, jelenségek,

folyamatok, összefüggések bemutatása.

- Az ember és környezete kapcsolatának bemutatása tér- és időszemlélettel, a helyitől a

globálisig.

- A különböző technológiáknak, mindennapi életünk környezetre gyakorolt hatásának, a

környezeti problémáknak a feltárása, vizsgálata.

137

- A felelősségvállaló, környezettudatos állampolgári magatartás, a környezeti erkölcs

megalapozása, az ember és környezete viszonyának történetiségében való vizsgálata.

- A természeti és épített környezetünk szépségének, esztétikumának, harmóniájának

közvetítése, a környezettel kapcsolatos kommunikációs képességek és az ezekkel

kapcsolatos személyes érzelmek és attitűdök fejlesztése.

- Természet és környezettudatos szemléletformálás.

A környezeti nevelés tartalma részletesen az intézmény helyi tanterveiben, a tantárgyi

tartalmakban, követelményekben jelenik meg.

A környezeti nevelés tartalmának megjelenési formái

- A környezetről szóló nevelés-oktatás, mely a környezetre vonatkozó alapvető

ismereteket, tudást közvetíti.

- A környezetért folyó nevelés-oktatás, a környezet érdekében, annak megóvására,

védelmére irányul. Az erre irányuló tevékenységek közben a tanulók magatartása,

attitűdje fejlődik.

- A környezetben folyó nevelő-oktató munka során eszközként használjuk a környezetet,

különös hangsúlyt helyezve a kutatási, vizsgálódási munkára, a tanulók közvetlen

tapasztalatszerzésére, környezettudatos tevékenységére.

1.10.5. A környezeti nevelés színterei

Hagyományos szervezésű tanórák

Ahhoz, hogy tanulóink védeni tudják a környezetet, meg kell ismerniük azt. A környezetről

szóló nevelés-oktatás az alsó tagozaton a konkrét, szemléletes, képi gondolkodáshoz

igazítottan, a felső tagozaton a tárgyi-cselekvéses, valamint az elvont gondolkodásra építve,

az analitikus, tantárgyi ismeretszerzés szintjén valósul meg.

Minden tantárgy, modul tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi

tanterv szerint a tanmenetekben a tantárgyi programokat, a környezeti nevelési tartalmakat,

azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A specialitásainkat

figyelembe véve törekednünk kell a természettudományos tantárgyak körében, valamint a

természet- és társadalomtudományos tantárgyak közötti környezeti nevelési tartalmak

összehangolására székhelyünkön és a tagintézményben egyaránt.

138

Nem hagyományos szervezésű tanórai lehetőségek (projektek)

A környezetben, a környezetről és a környezetért folyó nevelés és oktatás színterei lehetőséget

biztosítanak a különböző tantárgyak környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmainak

integrálására, holisztikus megismerésére. Ezen programok során a gyermekek közvetlenül

kerülnek kapcsolatba az őket körülvevő környezettel. Biztosítják a tananyag gyakorlatban

történő elsajátítását, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását. A tanulók érzékelik,

megfigyelik, megtapasztalják a természetben végbemenő folyamatokat, megismerik az

élővilág életét. A környezettel való ismerkedés egyszerre kínál feladatokat, jelenít meg

problémákat és kínál örömforrást, értéket, pl.: a tagintézményben a virágos iskoláért projekt,

illetve egy fa, bokor örökbefogadása.

Témanap, témahét

Valamilyen valós probléma vagy élethelyzet megoldása köré szervezett tanulás. Ehhez

kapcsolódó tevékenységek: előzetes kutatómunkák (könyvtár, internet), vetélkedők,

akadályverseny, kiállítás, beszámolók, előadások. Évente egy alkalommal rendezünk játékos

formában, melynek során tudatosan ösztönözzük tanulóinkat korszerű, környezetvédelmi

szemlélet kialakítására. A témahét aktuális tartalmát az éves munkatervben határozzuk meg.

Terepgyakorlatok

A terepgyakorlat a környezet valóságában megszerezhető ismeretszerzésre összpontosít adott

megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek elvégzésével.

Formái lehetnek:

- megfigyelések, növényhatározás, vízmintavételezés, talajvizsgálat a madárbarát

udvarokban, a Bujtoson, a Sóstói erdőben, Borbányán, Nyírjesen, Nagyszálláson,

- tanulmányi séta a lakótelepen, a belvárosban, a Sóstói erdőben, az Állatparkban,

- az épített és természeti környezet vizsgálata - tájolási, tájékozódási gyakorlatokkal

(Múzeumfalu, belváros, túrák, Állatpark, Jósa András Múzeum, Móricz Zsigmond

Megyei és Városi Könyvtár).

Erdei iskola (témahét)

Az erdei iskolába a 4. és 6. évfolyam tanulói mehetnek az osztályfőnök felelősségvállalása és

a szülők fizetési kötelezettségvállalása mellett. Az erdei iskola nevelőmunka fő célja a tanulók

szemléletformálása, melynek során közelebb kerülnek szűkebb és tágabb természetes

139

környezetükhöz. A bentlakásos formában működő program során a diákok megismerkednek a

tájjellegű növényekkel, állatokkal, természetes élőhelyükön figyelhetik meg azokat.

Megtapasztalják a természetközeliség személyiségformáló erejét, az együttlakással közösségi

élményeket szereznek, empátiát, toleranciát tanulnak.

A környezeti nevelés leghatékonyabb színtere, ahol a tanulók osztálykeretben vesznek részt a

tananyaghoz kapcsolódó iskolai programban. A pedagógusok pályázatok beadásával segítik a

költségek csökkentését.

Célunk, hogy tanulóink az általános iskolában legalább egyszer vegyenek részt erdei

iskoláztatásban.

Könyvtárhasználat

Ismeretszerzésre szolgál, illetve az ismeretek bővítésére az iskolai, a megyei és azok

fiókkönyvtáraiban.

Tanórán kívüli tevékenységek

A környezetről és környezetért folyó nevelés-oktatás színterei:

A napközi, az iskolaotthon szabadidős foglalkozásai

Az életviteli, magatartási döntések színtere, a környezettudatosság, a pozitív életviteli minták

gyakorlóterepe.

A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódó programok (témanapok, témahét)

Iskolarádión keresztül szervezett műsorok, különböző akciók, tevékenységek szervezése,

melyek a mindenkori éves rendezvénytervben konkretizálódnak (pl. takarítási világnap, Föld

napja, madarak fák és méhek napja, a víz világnapja, kémia nap, zöld nap).

Hulladékgyűjtés

Évente több alkalommal papírgyűjtési akciót szervezünk.

Tájékoztatjuk tanulóinkat a veszélyes hulladék megfelelő kezeléséről, a városban működő

hulladékudvarokról, mi magunk is gyűjtjük a veszélyes hulladékot.

Szelektív hulladékgyűjtés

Bekapcsolódunk a városban működő szelektív hulladékgyűjtésbe Borbányán és

Örökösföldön.

140

Környezetszépítő tevékenységek

Iskolaudvar fásítása, sövények gondozása.

Tantermek zöldesítése.

Madáretetők kihelyezése a madárbarát udvarokban.

Tisztasági versenyek

Folyamatosan megszervezzük az évfolyamszintű tisztasági versenyeket.

Vetélkedők, versenyek

Tanulóink részt vesznek a különböző szintű, formájú környezetismereti, környezetvédelmi

versenyeken.

Minden évben megszervezzük a Cinegekirály természetismereti vetélkedőt megyénk tanulói

számára a Móra-hét keretében.

Szakkörök

Alsó és felső tagozatban az érdeklődő tanulók számára különböző típusú szakköröket

indítunk, melyek a megszerzett tudást mélyítik, a képességeket fejlesztik, s a

tehetséggondozást szolgálják.

Osztálykirándulások, nyári táborok

Az egy vagy több napos osztálykirándulások, valamint a nyári táborok megyénk, hazánk

tájainak természeti és épített környezetének megismerésére, hagyományőrzésre irányulnak.

1.10.6. Módszerek, eljárások

A környezeti nevelés során a fenntarthatóság pedagógiáját megvalósító, cselekvésorientált,

élményalapú, érzékenyítő, interaktív módszereket alkalmazunk, amelyek aktivizálják,

tevékenységre ösztönzik tanulóinkat.

- Az alsó tagozatban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz

nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és

oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között

meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell

lennie az emocionális ráhatásnak, a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi

cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek.

141

- A felső tagozatban a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi

gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások

fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a

manipulációs és a képi szint is. Az érzelmi ráhatás mellett nagyobb hangsúlyt kap az

értelmi nevelés.

Ismeretelsajátítást segítő módszerek:

tanulás tanítása,

kooperatív, együttműködő tanulás,

interaktív technikák.

Játékok:

szituációs,

memóriafejlesztő,

kombinációs,

érzékelést fejlesztő,

ráhangolást segítő,

bizalomerősítő,

kapcsolatteremtést segítő,

drámapedagógia.

Modellezés

hatásvizsgálatok,

rendszermodellezés,

előrejelző,

működő modellek készítése,

elemzése.

Riport módszer:

kérdőíves felmérés,

direkt riportok,

fotóriport,

Projekt módszer:

analízis – akció projektek.

Terepgyakorlati módszerek:

terepgyakorlatok,

táborok,

térképkészítés,

egyszerű megfigyelések,

célzott megfigyelések,

mérések.

142

Aktív, kreatív munka:

természetvédelmi és fenntartási

munkák,

rekonstrukciós munkák,

madárvédelmi feladatok,

szelektív hulladékgyűjtés,

rend és tisztasági verseny.

Közösségépítés:

csoportszervezés a környezeti

nevelés érdekében,

döntéstechnikák,

konfliktuskezelő módszerek.

Művészi kifejezés:

vizuális művészet a környezeti

nevelésben,

irodalmi alkotások,

zeneművészet,

fotóművészet,

táncművészet,

népművészet,

esztétikai érzékenység és élmény

fejlesztése,

a tanulók önkifejezése a

művészetek nyelvén.

143

1.10.7. Taneszközök

- A helyi tantervben meghatározott elvek szerint kiválasztott tankönyvek, segédanyagok.

- Nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek,

játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek,

diasorozatok, plakátok.

- Játékokhoz szükséges felszerelések.

- Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez.

- Különböző színtereken az ismeretszerzésre, vizsgálódásra, megfigyelésre, kísérletezésre

alkalmas eszközök, melyek listáját a melléklet tartalmazza.

1.10.8. Kommunikáció, kapcsolataink

Belső, közvetlen kapcsolatok

- munkaközösségek,

- DÖK,

- SZMK,

- Örökösföld Tanulóiért Alapítvány, Tettrekész alapítvány a gyerekekért,

- iskolai könyvtár,

- konyha,

- iskolabüfé,

- technikai, illetve adminisztratív dolgozók.

Külső, közvetett kapcsolataink

- NYÍRVV Nonprofit Kft.

- E-misszió Természet- és Környezetvédő Egyesület,

- Nyíregyházi Főiskola,

- A város közművelődési intézményei, iskolái,

- Megyei Pedagógiai és Képzési Intézet,

- Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi

Felügyelőség

- Múzeumfalu,

- Nyíregyházi Állatpark,

- Botanikus kert.

A kapcsolattartás formái:

- előadások, megbeszélések,

- iskolarádió,

144

- információs fal, faliújságok, szórólapok,

- rendezvények, iskolagyűlések

- Honlapok.

1.10.9. Minőségfejlesztés

Értékelés

A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az

sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. Az iskolai

környezeti nevelés során az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra, a gyermek

teljes személyiségének fejlesztésére vállalkozunk.

A fejlődés folyamatos követése, és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői

kötelesség.

A tanulók környezeti tudatosságának, neveltségi szintjének és beállítódásának alakulását

tevékenységeik változásán, ismereteik bővülésén mérhetjük.

Értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként és dicséretek formájában jelenik meg.

Eredményvizsgálatunk értékelési szempontjai egyes tanulók esetében:

- az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása,

- a szociális képességek alakulása,

- a beállítódások és értékorientáció fejlődése,

- a csoporthelyzet megismerése,

- a konfliktuskezelés módjai,

- megtanult, alkalmazásképes ismeret,

- csoportos tevékenységben való együttműködő, aktív részvétel,

- a produktum eredménye, sikere.

Értékelés az osztályközösségek esetében:

- a csoportviszonyok alakulására,

- a közvélemény, a morális gondolkodás változására,

- az informális kapcsolatrendszer működésére,

- és a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.

Eredményvizsgálati módszereink:

- folyamatkövető megfigyelés,

- célzott megfigyelés,

145

- helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat),

- tevékenységelemzés,

- egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.

Választott módszereink lehetnek:

- a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése,

- spontán és irányított személyes beszélgetések,

- írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat,

- nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése,

- a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata.

Sikerkritériumok

Munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha a környezeti nevelés-oktatás során iskolánk

tanulói közelebb kerülnek az őket körülvevő környezethez, képesek lesznek megérteni a

környezet sajátos problémáit, értékelni produktumait, és óvó viszonyulásmódot kialakítani

az állapotával kapcsolatosan.

Ennek eredménye:

- a társas kapcsolatok fejlődése,

- részvétel a programokban,

- tantervi követelmények teljesítése,

- a programban megjelölt feladatok teljesítése,

- a morális gondolkodás fejlődése,

- a pedagógus-kompetenciák fejlődése, pozitív alakulása.

146

1.11. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

I. Osztályozóvizsga

II. Javítóvizsga

III. Különbözeti vizsgák

IV. Pótló vizsgák

Osztályozóvizsgát az a tanuló tehet,

a) akit az igazgató az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól

felmentett. E felmentés hátterében állhat:

- sajátos nevelési igény – szakértői vélemény alapján: magántanuló,

- szülői kérés: magántanuló (ez utóbbi felkészüléséről a szülő köteles

gondoskodni),

b) akit mulasztásai miatt nem tudunk osztályozni, mert a tanév során 250 vagy annál több

tanítási órát mulasztott, s érdemjegyei alapján nem osztályozható,

c) akinek az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi

követelményének egy évben, vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

d) akinek engedélyezték, hogy független vizsgabizottság előtt tegyen vizsgát. A

nevelőtestület dönt ezen esetben a vizsgára bocsátásról, s csak akkor tagadhatja azt meg,

ha a tanuló igazolatlan mulasztása meghaladja a 20 tanórai foglalkozást.

Az osztályozóvizsgák követelményrendszere, a tanuló értékelése megegyezik a tantervben

rögzített továbbhaladási követelményekkel és értékelési renddel.

Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki:

a) a tanév végén a továbbhaladás követelményeit a nevelőtestület döntése alapján 1, 2

illetve 3 tantárgyból nem teljesítette,

b) az osztályozóvizsgáról vagy különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik (távol

marad), a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A javítóvizsgát az adott tanév augusztus 15-étől augusztus 31-éig tehet a tanuló. Továbbhaladási

követelménye, értékelése megegyezik az adott tantárgy követelményeivel, s értékelése az

iskolánk által is elfogadott, érvényben lévő osztályozási rendjével.

Különbözeti vizsgát tehet az a tanuló, aki

a) iskolaváltás során iskolatípust is vált,

147

b) emelt szintű osztályba kerül más osztályból, s ennek a tantárgynak az emelt szintű

követelményéből tesz vizsgát.

Pótló vizsgát tehet az a vizsgázó, aki a neki fel nem róható okból elkésik (távol marad), a

megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

Jegyzőkönyvezni kell a vizsgák eredményét, s záradékát be kell vezetni a törzslap és a

bizonyítvány megfelelő rovatába.

1.12.A tanulók felvételének és az átvételének helyi szabályai

A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Ez felvétel vagy átvétel útján keletkezik.

Jelentkezés alapján történik. Jogviszony a beíratás napján jön létre.

Az általános iskola köteles felvenni/átvenni azt a tanulót, akinek lakóhelye/tartózkodási helye a

körzetében található.

Az iskola a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a kormányhivatal által meghatározott

időszakban írja be. A beiratkozásra meghatározott időpontot közzétesszük.

Ha az iskola a felvételi kötelezettsége után további felvételi/átvételi kérelmeket is teljesíteni tud,

ekkor előnyben kell részesítenünk

1, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat,

2, ez követően, aki a körzetéhez tartozik (ha nem tudja az összes felvételi kérelmet

teljesíteni, sorsolás útján dönt. Erre az érintetteket meg kell hívni. (Ennek szabályait a

Házirendben rögzítjük.)

3, ezt követően a különleges helyzetű tanuló jön, akinek

a, szülője/testvére tartósan beteg/fogyatékkal élő, vagy

b, testvére az adott intézmény tanulója, vagy

c, munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében

található, vagy

d, az iskola a lakóhelyétől/tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

Minden gyermek köteles tankötelezettségét teljesíteni.

148

Felvétel

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31-napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az

azt követő évben tankötelessé válik.

Szakértői bizottság javaslata alapján további egy évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt

követően válik tankötelessé.

Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a

szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves

kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

A tankötelezettség a tanuló 16. életévének betöltéséig tart.

A tankötelezettség a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető (ha a tanulmányok

eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos).

A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a

Köznevelési intézmények működéséről szóló rendeletben felsorolt iratokat kell mellékelni.

Az átvételkor a tanulókra a felvétellel azonos sorrendi szabályzat vonatkozik.

Megszűnik a tanulói jogviszony

- ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,

- az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának

napján.

(Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányát megszakítsa,

vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folyamán eltiltottak.)

149

2. A Móra Ferenc Általános Iskola helyi tanterve

2.1. Képzési rendünk

Képzési rendünk kialakításának alapja a Nemzeti Köznevelési törvény, a Nemzeti Alaptanterv,

és a kerettanterv.

2.1.1. Heti időkeretünk

A mindenkori tanév heti időkeretét a fenntartóval történő évenkénti egyeztetések során

határozzuk meg, amely a Nkt.2011.évi CXC. törvény 6.sz. mellékletében szabályozott, valamint

az EMMI 51/2012. rendelete tartalmazza.

2.1.2. Tantárgyi struktúránk

Az iskola egyes évfolyamain a 2015/2016.tanévtől kezdődően az alábbi tantervek alapján folyik az

oktatás

H2012 A fenti tanterv módosítása, a mindennapos testneveléssel kiegészített helyi

tanterv

H2013 Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (amely 2012. december 29-én lépett

hatályba) alapján adaptált kerettantervre épülő helyi tanterv

Évfolyam/tanterv 2015/2016 2016/2017

1.évfolyam H2013 H2013

2.évfolyam H2013 H2013

3.évfolyam H2013 H2013

4.évfolyam H2012 H2013

5.évfolyam H2013 H2013

6.évfolyam H2013 H2013

7.évfolyam H2013 H2013

8.évfolyam H2012 H2013

Iskolánk a 2013/2014-es tanévtől első évfolyamon, azt követően felmenő rendszerben bevezeti

az idegen nyelv (angol-német) oktatását heti 1 órában.

Harmadik évfolyamtól egy osztályunkban magasabb óraszámban csoportbontásban oktatjuk az

angol nyelvet, előkészítve az ötödik osztálytól bevezetésre kerülő emelt szintű oktatást angol

nyelvből.

150

Intézményünk profiljainak, képzési specialitásainknak megfelelően a szabadon tervezhető

tanórai foglalkozások keretéből kívánjuk az emelt szintű angol nyelv oktatását bevezetni,

valamint az informatikai osztályainkban a tantárgy magasabb óraszámban történő oktatását.

A korábbi évekhez igazodva egyik első osztályunk emelt szintű testnevelés osztály, ami a

mindennapos testnevelés bevezetése mellett nem csak az óraszám miatt emelt szintű, hanem

ezekbe az osztályokba orvosi alkalmasság alapján válogatás útján kerülnek be a gyerekek.

Szakos tanár tanít első osztálytól, valamint a helyi tervükbe a lányoknak kézilabda, a fiúknak a

foci oktatása is bekerült.

Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Emelt szintű angol nyelv 1 1 2 3,5 5 5 5 5

Informatika osztály - - 1 1 2 2 2 2

Emelt szintű testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5

A heti időkeretből a kötelező tanórai foglalkozásokon túl az alábbiakat kívánjuk biztosítani:

- Emelt szintű angol nyelv tanítása csoportbontással.

- Informatika tanítása, csoportbontása.

- Idegen nyelv tanítása csoportbontásban 1-8. évfolyamig.

- Technika és életvitel tantárgy csoportbontása 5-7. évfolyamig.

- Szakkörök, diákkörök, diáksportkörök működtetése.

- Felzárkóztató foglalkozások, fejlesztő csoportok.

- Sávos oktatás.

- Mindennapos testnevelés.

- Tehetségek kibontakoztatása.

- Sakk oktatása.

- Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség kibontakoztató felzárkóztatása.

- Következő tanítási napokra való felkészülés, felkészítés.

- Kulturális foglalkozások.

- Művészeti foglalkozások.

- Néptánc oktatása.

- Sport – foglalkozások.

- Beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel bíró tanulóknak

differenciált fejlesztést biztosító foglalkozások.

- Könnyített/gyógytestnevelés.

- Kiemelt figyelmet igénylő többi tanulóval való foglalkozás.

151

1. évfolyam

H2013

1. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

Tantárgyak 1.a 1.b 1.c 1.d

köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv.

Magyar nyelv és

irodalom 7 1 7 1 7 1 7 1

Idegen nyelvek 1 1 1 1

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és

gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és

sport 5 5 5 5

Szabadon

tervezhető

órakeret

2 2 2 2

Rendelkezésre

álló órakeret 25 25 25 25

152

2. évfolyam

H2012

A 2. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

Tantárgy általános tantervű testnevelési osztály

kötelező nem

kötelező nem

kötelező kötelező

Magyar nyelv és

irodalom 8 8

Matematika 4 4

Környezetismeret 1,5 1,5

Ének - zene 1 1

Rajz 1,5 1,5

Technika és életvitel 1 1

Testnevelés és sport 5 3 2

Összesen 22 20 2

22 22

H2013

2. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

Tantárgyak 2.a 2.b 2.c 2.d

köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv.

Magyar nyelv és

irodalom 7 1 7 1 7 1 7 1

Idegen nyelvek 1 1 1 1

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és

gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Szabadon

tervezhető órakeret 2 2 2 2

Rendelkezésre álló

órakeret 25 25 25 25

153

3. évfolyam

H2013

3. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

Tantárgyak 3.a 3.b 3.c 3.d

köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv.

Magyar nyelv 3 0,5 3 3 0,5 3

Magyar irodalom 3 1 3 1 3 1 3 1

Idegen nyelvek 1 1 1 2

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 0,5 1 1 0,5 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Informatika 1

Szabadon tervezhető

órakeret 3 3 3 3

Rendelkezésre álló

órakeret 25 25 25 25

154

4. évfolyam

H2012

A 4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

Tantárgy általános tantervű

informatikai

osztály testnevelési osztály

angol nyelvi

osztály

kötelező nem

kötelező nem

kötelező nem

kötelező nem

kötelező kötelező kötelező kötelező

Magyar nyelv és

irodalom 7 7 7 7

Idegen nyelv 3 3 3 3 0,5

Informatika 1

Matematika 3,5 3,5 3,5 3,5

Környezetismeret 2 2 2 2

Ének - zene 1,5 1,5 1,5 1,5

Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5

Technika és

életvitel 1 1 1 1

Testnevelés és

sport 3 2 3 2 3 2 3 2

Összesen 22,5 22,5 1 22,5 2 22,5 0,5

24,5 25,5 24,5 25

H2013

4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

Tantárgyak 4.a 4.b 4.c 4.d

köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv. köt. szab.terv.

Magyar nyelv és

irodalom 6 1,5 6 1 6 1,5 6 1

Idegen nyelvek 2 2 2 2 1,5

Matematika 4 0,5 4 4 0,5 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 1 0,5

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Informatika 1

Szabadon tervezhető

órakeret 3 3 3 3

Rendelkezésre álló

órakeret 27 27 27 27

155

5. évfolyam

H2013

5. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

általános

tantervű

informatika

osztály

emelt szintű

testnevelés

emelt szintű

angol Tantárgyak kötelező szabadon

tervezhető

kötelező szabadon

tervezhető

kötelező szabadon

tervezhető

kötelező szabadon

tervezhető

Magyar nyelv 2 0,5 2 2 0,5 2

Magyar irodalom 2 0,5 2 2 0,5 2

Idegen nyelvek

3 3 3 3 2

Matematika

4 1 4 0,5 4 1 4

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek

2 2 2 2

Erkölcstan

1 1 1 1

Természetismeret

2 2 2 2

Ének- zene

1 1 1 1

Vizuális kultúra

1 1 1 1

Dráma és tánc vagy

Hon és népismeret٭ 1 1 1 1

Technika, életvitel

és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport

5 5 5 5

Osztályfőnöki

1 1 1 1

Informatika 1,5

Szabadon tervezhető 2 2 2 2

Rendelkezésre álló

órakeret 28 28 28 28

Megjegyzés: A 2015/16-os tanévben az emelt szintű testnevelés osztályban a magyar nyelv

és irodalom egy tantárgy a TÁMOP 3.1.4 pályázat értelmében.

156

6. évfolyam

2012/2013-as tanévtől érvényes.

Az informatika, testnevelési és angol nyelvi osztályokban választható tantárgyak: magyar nyelv

heti 0,5 óra, magyar irodalom heti 0,5 óra és matematika heti 1 óra

H2013

6. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

általános

tantervű

informatika

osztály

emelt szintű

testnevelés

emelt szintű

angol

Tantárgyak kötelező szabadon

tervezhető

kötelező szabadon

tervezhető

kötelező szabadon

tervezhető

kötelező szabadon

tervezhető

Magyar nyelv

2 0,5 2 2 0,5 2

Magyar irodalom

2 0,5 2 2 0,5 2

Idegen nyelvek

3 3 3 3 2

Matematika

3 1,5 3 1,5 3 1,5 3 1

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek

2 2 2 2

Erkölcstan

1 1 1 1

Természetismeret

2 0,5 2 0,5 2 0,5 2

Ének- zene

1 1 1 1

Vizuális kultúra

1 1 1 1

Informatika

1 1 1 1 1

Technika,

életvitel és

gyakorlat

1 1 1 1

Testnevelés és

sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki

1 1 1 1

Szabadon

tervezhető 3 3 3 3

Rendelkezésre

álló órakeret 28 28 28 28

157

7. évfolyam H2013

7. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

általános

tantervű

informatika

osztály

emelt szintű

testnevelés

emelt szintű

angol

Tantárgyak kötelező szabadon

tervezhető

kötelező szabadon

tervezhető

kötelező szabadon

tervezhető

kötelező szabadon

tervezhető

Magyar nyelv 1,5 0,5 1,5 0,5 1,5 0,5 1,5 0,5

Magyar irodalom 1,5 0,5 1,5 0,5 1,5 0,5 1,5

Idegen nyelvek

3 3 3 3 2

Matematika

3 1 3 1 3 1 3 0,5

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek

2 2 2 2

Erkölcstan

1 1 1 1

Biológia-

egészségtan 1,5 1,5 1,5 1,5

Fizika

1,5 0,5 1,5 1,5 0,5 1,5

Kémia

1,5 1,5 1,5 1,5

Földrajz

1,5 0,5 1,5 1,5 0,5 1,5

Ének- zene

1 1 1 1

Vizuális kultúra

1 1 1 1

Informatika

1 1 1 1 1

Technika, életvitel

és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és

sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki

1 1 1 1

Szabadon

tervezhető 3 3 3 3

Rendelkezésre

álló órakeret 31 31 31 31

158

8. évfolyam

H2012

A 8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

Tantárgy

általános tantervű informatikai

osztály

testnevelési

osztály

angol nyelvi

osztály

nem nem nem nem

kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező

Magyar nyelv 2 2 2 2

Magyar irodalom 2 2 2 2

Történelem és

állampolgári 2 2 2 2

ismeretek

Idegen nyelv 3 3 3 3 2

Matematika 3,5 3,5 3,5 3,5

Informatika 1 1 2 1 1

Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5

Biológia 1,5 1,5 1,5 1,5

Kémia 1 0,5 1 0,5 1 0,5 1 0,5

Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5

Ének – zene 1 1 1 1

Rajz 1 1 1 1

Technika és 1 1 1 1

Életvitel

Testnevelés és sport 5 5 2,5 2,5 5

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5

Tantárgyi modulok

Mozgókép- és 0,5 0,5 0,5 0,5

médiaismeret

Összesen 27 1 27 3 25 3,5 27 3

28 30 28,5 30

159

H2013

8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma

általános

tantervű

informatika

osztály

emelt szintű

testnevelés

emelt szintű

angol

Tantárgyak kötelező szabadon

tervezhető

kötelező szabadon

tervezhető

kötelező szabadon

tervezhető

kötelező szabadon

tervezhető

Magyar nyelv 2 1 2 2 1 2

Magyar irodalom 2 2 2 2

Idegen nyelvek

3 3 3 3 2

Matematika

3 1 3 1 3 1 3 0,5

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek

2 2 2 2

Erkölcstan

1 1 1 1

Biológia-

egészségtan

1,5 0,5 1,5 0,5 1,5 0,5 1,5 0,5

Fizika

1,5 1,5 1,5 1,5

Kémia

1,5 0,5 1,5 0,5 1,5 0,5 1,5

Földrajz

1,5 1,5 1,5 1,5

Ének- zene

1 1 1 1

Vizuális kultúra

1 1 1 1

Informatika

1 1 1 1 1

Testnevelés és

sport

5 5 5 5

Osztályfőnöki

1 1 1 1

Szabadon

tervezhető 3 3 3 3

Rendelkezésre

álló órakeret 31 31 31 31

160

2.1.3. Pedagógiai képzésünk belső szakaszai

A gyermek fejlődési, életkori szakaszainak megfelelően az iskolánkban a képzés tartalmában

három, szerkezetében két fő szakaszra tagozódik.

Tartalmi szakaszok

I. kisiskoláskor 6 - 9 év

II. prepubertás kor 9 - 12 év

III. serdülőkor 13 - 14 év

Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai

1-4. évfolyam

5-8. évfolyam

A szakaszok lineárisan épülnek egymásra.

A csoportképzés elvei

A csoportképzés elveit iskolánkban a következők határozzák meg:

- Az iskolahasználók igénye, a tanulók érdeklődése.

- A fenntartói igények, elvárások.

- Az iskola hagyományai.

- Személyi feltételeink.

- Tárgyi feltételeink.

Az 1. évfolyamon a testnevelési osztály kivételével - ahol a válogatás az óvodában képesség

alapján történik -, heterogén csoportok képződnek. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókat

egyenletesen osztjuk el.

A 3-4. évfolyamon homogén és heterogén csoportok képződnek. Ennek alapja az emelt szintű

osztályokba történő jelentkezéskor végzett képességvizsgálat és nevelői véleményezés az angol

nyelv és matematika tantárgyakban. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében

körültekintően járunk el az emelt szintű osztályokba soroláskor. Az 5-6. évfolyamon a már

kialakult homogén és heterogén csoportokban folyik tovább az oktatás. Amennyiben a

mindenkori tanév időkerete engedi, a 7-8. évfolyamon sávos oktatási formában tanítunk egyes

tantárgyakat a választott továbbtanulási irányra, iskolatípusra való felkészítés céljából (magyar

nyelv és irodalom, matematika).

161

Ezen homogén, heterogén osztályok, csoportok, sávok szervezésének személyi feltételei

iskolánkban adottak.

2.1.4. Képzési specialitások, irányok

Iskolánk képzési, tevékenységi formáit a Nemzeti Köznevelési törvény és a Pedagógiai

programunkban megfogalmazott alapelvek határozzák meg.

Az emelt szintű angol nyelvi osztályaink

Célja

A tudásalapú társadalomban nélkülözhetetlen az egyén számára az idegen nyelvi kompetencia

birtoklása, amely segíti a gyermek önmegvalósítását, fejlődését, társadalmi beilleszkedését.

Tanulóinkban az idegen nyelvi kompetencia olyan szintjének kell kialakulnia, amelyet későbbi

tanulmányaik során fejleszteni, frissíteni képesek.

Az angol nyelv ismerete arra teremt lehetőséget, hogy a világ és Európa vérkeringésébe nagyobb

eséllyel tudjunk bekapcsolódni. Késedelem nélkül kell tanulóinkat az általános iskolában az

elérhető legmagasabb tudásra ösztönözni, hiszen pályájukat akadálytalanul ennek a nyelvnek a

birtokában kezdhetik el.

Megfelelő szintű angol nyelvtudás birtokában a gyerekek számára elérhetővé válik egy teljesebb

szakmai előmenetel, szélesebb munkavállalási lehetőség, a lakóhely rugalmasabb

megválasztása. Erős önbizalmú felnőtté válhat az a tanuló, aki már gyerekkorában felépítette

egy nyelv tartópilléreit.

Szélesebb lehetőségek tárulnak majd tanulóink elé a tudomány és a kultúra értékeinek

megismerésében, a gazdasági életben, a nemzetközi érintkezésben.

Két párhuzamos, azonos szintű csoportot alakítunk ki a harmadik évfolyamon a nem kötelező

tanórai foglalkozások időkeretéből. Ötödik osztályban év végén angol nyelvből szintfelmérést

végzünk. Ennek alapján, ahol indokoltnak látjuk, a csoportok újraelosztására kerül sor, a

gyerekek képességei szerint.

Munkánkat akkor tartjuk eredményesnek, ha a speciális osztályokban tanuló gyermekeink

nagy része, a nyolcadik évfolyam végére (a szülők anyagi hozzájárulásával) megszerzi a

középfokú nyelvvizsgát, eredményesen felvételizik a város angol tagozatos középiskoláiba.

Gyermekeink használható és továbbfejleszthető angol nyelvtudással rendelkeznek, vagyis

birtokában vannak az alapvető kommunikatív, nyelvi kompetenciáknak. Az európai

hatfokú skálán (KER) a B2 szintet elérik.

162

A felvétel feltételei:

a magyar nyelv és irodalom, angol nyelv felmérésének eredménye a 2. évfolyam

végén,

az osztálytanító véleménye,

szülői hozzájárulás.

A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik.

A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon:

szülő kérése,

szintfelmérés angol nyelvből.

A továbbhaladás kritériumai:

Az emelt szintű angol nyelvi osztályokban a továbbhaladást kizáró tényezők:

egyéni kérelem,

elégtelen osztályzat bármely tantárgyból,

angol nyelvből elégséges osztályzat év végén.

Bármelyik tényező megléte esetén a tanuló átirányítására kerülhet sor nyelvből lassabban haladó

csoportba.

163

Az emelt szintű testnevelési osztályaink

Célja:

A testnevelés, a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséget adunk

tanulóinknak, mely későbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat

megalapozza.

A felvétel feltételei:

Az iskolába lépés előtt előzetes alkalmassági felmérés játékos formában, mely kiterjed:

a mozgáskoordinációra,

a motorikus képességekre,

a labda- és gömbérzékre,

az egyensúlyérzékre,

a helyzetfelismerésre.

Szülői hozzájárulás.

A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon

- a szintfelmérés és a testnevelő tanár véleménye,

- a szülő igénye alapján.

A testnevelési osztályba nem nyerhet felvételt bármilyen tartós egészségügyi problémával

rendelkező gyermek.

A testnevelési osztályokban a továbbhaladást kizáró kritériumok:

egészségügyi okok,

szaktanár véleménye.

Bármelyik tényező megléte esetén a tanuló másik osztályba történő átirányítására kerülhet

sor.

Munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha tanítványaink fizikai erőnléte az ősszel mért

állapothoz képest tavaszra javulást mutat.

A városi, megyei, országos versenyeken folyamatosan és eredményesen képviselik

iskolánkat. A legtehetségesebb tanulóink a város sportéletének is résztvevői, aktív tagjai.

Amennyiben testnevelés tagozatos középiskolába jelentkeznek, oda felvételt nyernek.

164

Az informatika osztályok

Célja

A digitális kompetencia megszerzése, azaz az információs társadalom technológiáinak

magabiztos és kritikus használata a munka, a szórakozás és a kommunikáció terén.

A digitális kompetencia magában foglalja a fő számítógépes alkalmazásokat, mint például a

szövegszerkesztést, adattáblázatokat, információtárolást- és kezelést, valamint az Internet által

kínált lehetőségek megértését és az elektronikus média útján történő kommunikációt a tanulás,

az információ megosztása, a szabadidő számára.

E területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanulók

informatikai ismeretei folyamatosan megújuljanak. Megjelentek az informatikai eszközökkel

jelentősen átszőtt média (interaktív-digitális TV, digitális fényképezés stb.), melyek értő

használata informatikai tudást is feltételez.

Az internet felhasználásával kétféle tevékenységet végezhetünk: az egyikben információt

közlünk, a másikban kommunikálunk másokkal. Lényeges tehát az információ tudatos

elrendezése, a későbbi felhasználás elősegítése érdekében, valamint a hatékony

információszerzési technikák kidolgozása.

A minél szélesebb körű internet elterjedés érdekében minimális feltételként jelentkezik, hogy

ezek a tanulók a mindennapi életük során könnyen és megfelelő szinten használni tudják a

világhálót. Változik az iskola szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a

könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való

hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is.

A felvétel feltételei:

- a matematika felmérésének eredménye a 2. évfolyam végén,

- szülői hozzájárulás,

- az osztálytanító véleménye,

A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik.

A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon:

- a tanuló megfelelő tanulmányi eredménye,

- szintfelmérés informatikából.

165

A továbbhaladás kritériumai:

Az informatika osztályokban a továbbhaladást kizáró tényezők:

- egyéni kérelem,

- elégtelen osztályzat,

- informatika tantárgyból elégséges osztályzat a tanév végén.

Akkor tekintjük sikeresnek informatikai osztályaink működését, ha tanulóink

eredményesen vesznek részt a tantárgyi versenyeken, ha (a szülők anyagi

hozzájárulásával) a nyolcadik tanév végén minél többen szerzik meg az ECDL Start

bizonyítványt.

Eredményesen felvételiznek azokba a középiskolákba, ahol nem alapszinten kezdik az

informatika tanulását.

2.1.5. Kompetencia alapú oktatás céljainak és feladatainak intézményi implementációja

A kompetencia alapú oktatás bevezetésének szükségessége azért vált időszerűvé napjainkban,

mert a társadalmi környezet változásai – az információrobbanás, a globalizáció és a

demokratizálódási folyamat – szükségessé tették az iskola szerepének újraértelmezését. A ma

iskolájának feladata egyre inkább az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező

diákokat képezzen.

Nevelő-oktató munkánk legfőbb célkitűzése az, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig

tartó tanulás megalapozásához szükséges képességeket, ami a későbbiekben lehetővé teszi majd a

megfelelő pályaválasztást és munkaerő piaci alkalmazkodást.

A TÁMOP 3.1.4./08/02 pályázat intézményünkben a 2009/2010-es tanévben indult. A projekt

zárása a 2015/2016-os tanévben történik. A programcsomagok beépülnek nevelő-oktató

munkánkba.

A program céljainak, feladatainak és megvalósulásának részletes leírása a 3. számú mellékletben

található.

166

3. A Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézményének helyi

tanterve

3.1. Képzési rendünk

Képzési rendünk kialakításának alapja a Nemzeti Köznevelési törvény, a Nemzeti

Alaptanterv, a kerettanterv.

3.1.1. Heti időkeretünk

A mindenkori tanév heti időkeretét a fenntartóval történő évenkénti egyeztetések során

határozzuk meg, amely a Nkt.2011.évi CXC. törvény 6.sz. mellékletében szabályozott,

valamint az EMMI 51/2012. rendelete tartalmazza.

3.1.2. Tantárgyi struktúránk

Az iskola egyes évfolyamain a 2015/2016.tanévtől kezdődően az alábbi tantervek alapján

folyik az oktatás

H2012 A fenti tanterv módosítása, a mindennapos testneveléssel kiegészített helyi

tanterv

H2013 Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (amely 2012. december 29-én lépett

hatályba) alapján adaptált kerettantervre épülő helyi tanterv

Évfolyam/

tanév 2015- 2016 2016- 2017

1. H2013 H2013

2. H2013 H2013

3. H2013 H2013

4. H2012 H2013

5. H2013 H2013

6. H2013 H2013

7. H2013 H2013

8. H2012 H2013

167

Tagintézményünk profiljainak, képzési specialitásának megfelelően a nem kötelező tanórai

foglalkozások keretéből emelt szintű angol, magasabb óraszámban oktatott matematika,

informatika osztályokban, az alábbiak szerint alakul a heti óraszám:

tantárgy/ évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Emelt szintű angol nyelv 1,5 1,5 2 4 5 5 5 5

Magasabb óraszámban oktatott informatika - matematika

1 / 4,5

1/ 4,5

1,5/ 4,5

1,5/ 4,5

1,5/ 3,5

1,5/ 4,5

2/ 4

2,5/ 4

A heti időkeretünk nem kötelező tanórai foglalkozásokra biztosított órakeretből a kötelező

tanórai foglalkozásokon túl, az alábbiakat kívánjuk biztosítani:

- Emelt szintű angol nyelv tanítása csoportbontással

- Idegen nyelv tanítása csoportbontásban 4-8. évfolyamig

- Szakkörök, diákkörök, diáksportkörök működtetése

- Felzárkóztató foglalkozások, fejlesztő csoportok, sávos oktatás

- Mindennapos testnevelés

- Tehetségek kibontakoztatása

- Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség kibontakoztató felzárkóztatása

- Következő tanítási napokra való felkészülés, felkészítés

- Kulturális foglalkozások

- Művészeti foglalkozások

- Sportfoglalkozások

- Beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel bíró tanulóknak

differenciált fejlesztést biztosító foglalkozások

- Kiemelt figyelmet igénylő többi tanulóval való foglalkozás

168

H2012 ( Helyi tanterv 2012 – érvényes 2016. augusztus 31-ig)

Tantárgy Évfolyam

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv 3 2

Magyar irodalom 4,5 2

Történelem 2

Angol / német nyelv 2 3

Matematika 4 4

Informatika 1,25 1,5

Környezetismeret 1,25

Fizika 1,5

Biológia 1

Kémia 1,5

Földrajz 1

Ének – zene 1 1

Vizuális kultúra 1,5 1

Technika és életvitel 1 1

Testnevelés és sport 5 5

Osztályfőnöki 1

Mozgókép és

média ismeret

(modul)

0,5

Kötelező óraszám 24,5* 29*

*szabadon választott órákkal együtt

169

H2013 (Helyi tanterv 2013 – érvényes 2013. szeptember 1-től)

Az 1. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai

Tantárgy emelt angol nyelv

magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező

szabadon tervezhető

kötelező szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom 7 0,5 7 0,5

Idegen nyelvek 1,5

Informatika 1

Matematika 4 4 0,5

Erkölcstan 1 1

Környezetismeret 1 1

Ének-zene 2 2

Vizuális kultúra 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1

Testnevelés és sport 5 5

összes óra

23 2 23 2

25 25

A 2. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai

Tantárgy emelt angol nyelv

magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező

szabadon tervezhető

kötelező szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom 7 0,5 7 0,5

Idegen nyelvek 1,5

Informatika 1

Matematika 4 4 0,5

Erkölcstan 1 1

Környezetismeret 1 1

Ének-zene 2 2

Vizuális kultúra 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1

Testnevelés és sport 5 5

összes óra

23 2 23 2

25 25

170

A 3. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai

Tantárgy

emelt angol nyelv magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező szabadon

tervezhető

kötelező szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom 6 1 6 1

Idegen nyelvek 2

Informatika 1,5

Matematika 4 4 0,5

Erkölcstan 1 1

Környezetismeret 1 1

Ének-zene 2 2

Vizuális kultúra 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1

Testnevelés és sport 5 5

összes óra

22 3 22 2

25 25

A 4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai

Tantárgy

emelt angol nyelv magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező szabadon

tervezhető

kötelező szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom 6 1 6 1

Idegen nyelvek 2 2 2

Informatika 1,5

Matematika 4 4 0,5

Erkölcstan 1 1

Környezetismeret 1 1

Ének-zene 2 2

Vizuális kultúra 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1

Testnevelés és sport 5 5

összes óra

24 3 24 3

27 27

171

Az 5. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai

Tantárgy

emelt angol nyelv magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező szabadon

tervezhető

kötelező szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom 4 1 4 1

Idegen nyelvek 3 2 3

Matematika 3 3 0,5

Erkölcstan 1 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

Természetismeret 2 2

Ének-zene 1 1

Hon- és népismeret 1 1

Vizuális kultúra 1 1

Informatika 1,5

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1

Testnevelés és sport 5 5

Osztályfőnöki 1 1

Összesen 25 3 25 3

28 28

A 6. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai

Tantárgy

emelt angol nyelv magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező szabadon

tervezhető

kötelező szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom 4 1 4 1

Idegen nyelvek 3 2 3

Matematika 3 3 1,5

Erkölcstan 1 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

Természetismeret 2 2

Ének-zene 1 1

Vizuális kultúra 1 1

Informatika 1 1 0,5

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1

Testnevelés és sport 5 5

Osztályfőnöki 1 1

Összesen 25 3 25 3

28 28

172

A 7. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai

Tantárgy

emelt angol nyelv magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező szabadon

tervezhető

kötelező szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom 3 1 3 1

Idegen nyelvek 3 2 3

Matematika 3 3 1

Erkölcstan 1 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

Fizika 1,5 1,5

Kémia 1,5 1,5

Biológia- egészségtan 1,5 1,5

Földrajz 1,5 1,5

Ének-zene 1 1

Vizuális kultúra 1 1

Informatika 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1

Testnevelés és sport 5 5

Osztályfőnöki 1 1

Összesen 28 3 28 3

31 31

A 8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai

Tantárgy

emelt angol nyelv magasabb óraszámú informatika- matematika kötelező szabadon

tervezhető

kötelező szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom 4 0,5 4 0,5

Idegen nyelvek 3 2 3

Matematika 3 0,5 3 1

Erkölcstan 1 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

Fizika 1,5 1,5

Kémia 1,5 1,5

Biológia- egészségtan 1,5 1,5

Földrajz 1,5 1,5

Ének-zene 1 1

Vizuális kultúra 1 1

Informatika 1 1 1,5

Testnevelés és sport 5 5

Osztályfőnöki 1 1

Összesen 28 3 28 3

31 31

173

3.1.3. Pedagógiai képzésünk belső szakaszai

A gyermek fejlődési, életkori szakaszainak megfelelően az iskolánkban a képzés tartalmában

három, szerkezetében négy fő szakaszra tagozódik.

- Tartalmi szakaszok

I. kisiskoláskor 6 - 9 év

II. prepubertás kor 9 - 12 év

III. serdülőkor 13 - 14 év

- Szerkezeti szakaszok

1-4. évfolyam

5-8. évfolyam

A szakaszok lineárisan épülnek egymásra, részben fedik, részben metszik egymást.

A csoportképzés elvei

A csoportképzés elveit iskolánkban a következők határozzák meg:

- Az iskolahasználók igénye, a tanulók érdeklődése.

- A fenntartói igények, elvárások.

- Az iskola hagyományai.

- Személyi feltételeink.

- Tárgyi feltételeink.

Az 1. évfolyamon heterogén csoportok képződnek. Az iskolahasználói igényektől és a

gyermekek érdeklődésétől függően az 1-2. és a 3-4. évfolyamon sávos rendszerű

foglalkozásokat biztosítunk a szabadidőben. Ezekben a csoportokban, játékos formában

idegen nyelvű drámával, sakkal, népi hagyományok alapjaival, illetve kreativitást fejlesztő

játékokkal ismerkednek tanítványaink.

Az emelt szintű, illetve a magasabb óraszámban oktatott tantárgyú osztályba történő

jelentkezéskor képességvizsgálat nélkül, szülői kérésre kerülnek a tanulók. A sajátos nevelési

igényű tanulók esetében körültekintően járunk el az emelt szintű osztályokba soroláskor. A

gyermekek érdeklődése alapján hagyományőrző foglalkozásokat is indítunk.

Az 5-8. évfolyamon a már kialakult homogén osztályban, csoportbontással folyik tovább az

oktatás, melynek személyi feltételei tagintézményünkben adottak.

174

3.1.4. Képzési specialitások, irányok

Iskolánk képzési, tevékenységi formáit a Nemzeti Köznevelési törvény és a Pedagógiai

programunkban megfogalmazott alapelvek határozzák meg.

- Az iskolai profilra épülő speciális osztályok:

emelt szintű angol nyelvi osztály,

magasabb óraszámban oktatott matematika - informatika osztály.

- A nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretéből biztosított órák,

nem osztálykeretben történő tevékenységek:

művészeti, zenei csoportok (énekkar, színjátszás, zongora, furulya),

népi hagyományőrző szakkörök (kézműves),

környezetvédelmi foglalkozások,

sportkörök és egyéb diákkörök (sakk, labdarúgás, kosárlabda, kerékpár,

természetjárás, atlétika),

egyéni foglalkozások és csoportterápia sajátos nevelési igényű tanulók

részére szakember segítségével,

tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységi formák (tanulmányi

versenyekre való felkészítés, pályaorientációt segítő felvételi előkészítő

tanfolyamok, szakkörök),

Emelt szintű angol osztály

Célja

A XXI. század társadalmi elvárása, hogy tagjai ne csak az anyanyelvükön tudjanak

kommunikálni, hanem legalább még egy idegen nyelven. Az alapfokú nevelés és oktatás

egyik fontos feladata, az idegennyelvi kompetencia fejlesztése, hiszen globalizálódó

világunkban a világnyelvek ismerete elengedhetetlen. Tagintézményünk nevelői arra

vállalkoztak, hogy tanulóink idegenynyelvi, jelen esetben angol nyelvi ismeretei minél

magasabb szintre emelkedjenek. Ennek érdekében tanulóink megismerkednek a különböző

nyelvtanulási startégiákkal, módszerekkel, eljárásokkal. Az első évfolyamtól játékos

formában, csoportbontással, magasabb évfolyamokban magasabb óraszámmal a NAT

által kitűzött célokat kell tanulóinknak elérni. Ötödik osztálytól heti öt órában,

szintén csoportbontással érjük el a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket.

Eredményes a munkánk akkor, ha az emelt szintű osztályokban tanuló gyermekeink

175

nagy része, a nyolcadik évfolyam végére (szülői anyagi hozzájárulással) megszerzik

az alapfokú nyelvvizsgát, elérik az európai hatfokú skálán (KER) a A2, jó esetben a

B1 szintet, s eredményesen felvételiznek angol n y e l v tagozatos középiskolába.

A felvétel feltételei:

Szülői kérelem

Óvodai szakvélemény

A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik.

A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon, illetve más iskolából

érkező tanuló esetén:

szülő kérése,

szintfelmérés angol nyelvből.

Magasabb óraszámban oktatott matematika – informatika osztály

Célja

Olyan ismeretek megszerzése, amelynek során tanulóink képessé válnak a kor változó

informatikai és számítástechnikai követelményeinek megfelelni. A korszerű

infokommunikációs eszközök magabiztos használatával mindennapi jártasságot

szerezzenek a digitális világ kihívásaira. Ennek érdekében sajátítsák el a digitális

információ felhasználásának kritikus és etikus alapjait. Legyenek képesek az új

technológiák és ismeretek önálló elsajátítására, illetve egyéni és csoportos munkavégzésre a

virtuális térben.

A felvétel feltételei:

- szülői kérelem, óvodai szakvélemény,

A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik.

A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon, illetve más iskolából

érkező tanuló esetén:

szülő kérése,

szintfelmérés informatikából.

Eredményes a munkánk akkor, ha a magasabb óraszámban oktatott matematika-

informatikai osztály tanulói eredményesen vesznek részt a tantárgyi versenyeken,

176

ha (a szülők anyagi hozzájárulásával) a nyolcadik tanév végén minél többen

szerzik meg az ECDL bizonyítvány moduljait. Eredményesen felvételiznek

informatika tagozatos vagy szakirányú középiskolákba.

3.1.5. Kompetencia alapú oktatás céljainak és feladatainak intézményi implementációja

A kompetencia alapú oktatás bevezetésének szükségessége azért vált időszerűvé napjainkban,

mert a társadalmi környezet változásai – az információrobbanás, a globalizáció és a

demokratizálódási folyamat – szükségessé tették az iskola szerepének újraértelmezését. A ma

iskolájának feladata egyre inkább az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező

diákokat képezzen.

Nevelő-oktató munkánk legfőbb célkitűzése az, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig

tartó tanulás megalapozásához szükséges képességeket, ami a későbbiekben lehetővé teszi majd

a megfelelő pályaválasztást és munkaerő piaci alkalmazkodást.

A TÁMOP 3.1.4./08/02 pályázat intézményünkben a 2009/2010-es tanévben indult. A projekt

zárása a 2015/2016-os tanévben történik. A programcsomagok beépülnek nevelő-oktató

munkánkba.

A program céljainak, feladatainak és megvalósulásának részletes leírása a 3. számú

mellékletben található.

177

4. Mérési, értékelési rendszerünk

Alapelveink

- Felhasználjuk a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatunkban.

Mérjük, ellenőrizzük és elemezzük a fejlesztő munka folyamatában a tervezett és

megvalósított tevékenységek közötti különbséget. A megfelelő beavatkozás alapján

elérjük a tervezett, kívánt eredményt. Munkánk során a PDCA ciklust- tervezés,

cselekvés, ellenőrzés, beavatkozás- alkalmazzuk.

- Az értékelés első fázisa az objektív tényfeltárás a pedagógiai folyamatról, melynek

eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló

jelenségekkel objektíven összehasonlíthatóvá válik.

- A mérés-értékeléshez kapcsolódó méréseinkben betartjuk a mérésmetodika alapelveit:

az érvényességet (validitást), a megbízhatóságot (reliabilitást), az objektivitást.

- Az értékelés második fázisa a szervezett visszajelentés, amelynek során az elért

eredményeket vetjük össze a kitűzött célokkal.

- Az értékelés során „értéket” állapítunk meg, amely minősítheti az elért eredményeket,

és így megerősítheti tevékenységünk helyességét.

- A belső és külső mérési eredmények elemzését felhasználva meghatározzuk az

intézmény erősségeit és fejleszthető területeit.

- Értékelésünk kiterjed az iskolai élet számos területére, a motiváció egy eszköze.

Céljaink

- Értékelésünk legyen:

kompatibilis a közoktatás egészével,

egységes, egyszerű, áttekinthető,

személyre szóló, személyiségfejlesztő,

ösztönző hatású, önértékelési képességet fejlesztő,

178

szakszerű, következetes,

folyamatos és kiszámítható,

céljaiban és következményiben a tanulók számára előre ismert,

előremutató azzal, hogy jelezze az adott területen elért eredményeket,

hiányosságokat, a hiánypótlás módját, eszközeit.

- Biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés helyes arányát, az önálló tanulásra való

képesség és igény kialakítását.

- Ösztönözzön a hibajavításra, segítse elő a tanulás tanulását.

- A nevelő kapjon megerősítést a pedagógiai folyamat helyességéről, az esetleges

hibákról, hiányosságokról, a tanulás tanításáról.

Feladataink

- Építsünk ki visszacsatolási mechanizmusokat, visszajelzési köröket, melyek segítik a

célok és eredmények összhangjának megteremtését.

- Elemezzük az iskolában folyó nevelő – oktató munkánk eredményeit, feleltessük meg

a Pedagógiai programunkban megfogalmazott céloknak.

- Jelöljük ki a fejlesztendő területeket, szükség esetén készítsünk fejlesztési és

intézkedési terveket.

- Külső (OKM, FIT, NETFIT) és belső mérési eredményeink, tanulmányi

versenyeredményeink az intézményvezető tanév végi beszámolójában, a mérési-

értékelési csoport munkaanyagaiban, a tantárgyi statisztikákban jelenjen meg.

- Az elvégzett belső mérések eredményeit és az országos kompetenciamérés

eredményeit fel kell használnunk a pedagógiai munkában. Az országos

kompetenciamérésekhez kapcsolódóan fejlesztési tervet kell készítenünk.

- Törekedjünk arra, hogy megtartsuk vagy emeljük tanulóink teljesítményszintjét az

országos kompetenciamérésen.

- Fel kell használnunk a MÉCS mérési eredményeit a pedagógiai munkában. A mérési

programokat a helyi tantervekhez kell igazítanunk. Mérési rendszerünket

folyamatosan felül kell vizsgálnunk.

- Értékelésünknek be kell töltenie a pedagógiai folyamat helyességét megerősítő, illetve

kritikai szerepét.

- Tanulóink középiskolai eredményeit is használjuk fel a pedagógiai munkánk

fejlesztésére.

179

4.1. A tanulmányi munka értékelése

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje

Iskolánkban a beszámoltatás és számonkérés alábbi formáit alkalmazzuk:

- év eleji mérés,

- félévi és év végi mérés,

- témazáró dolgozatok,

- írásbeli feleletek,

- szóbeli feleletek,

- tantárgyi tesztek, feladatlapok,

- gyakorlati számonkérések.

A tanulók jogainak figyelembe vételével az alábbi beszámoltatási rendet határoztuk meg:

- Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk.

- A hét első tanítási napján a magasabb óraszámú (kettőnél több) tantárgyak

esetében kerüljük a témazáró dolgozat íratását.

- A témazáró dolgozatok íratásának idejét úgy hozzuk a tanulók tudomására, hogy

lehetőségük legyen a megfelelő felkészülésre.

- Rövidített órák esetén a dolgozat megírását a következő tanítási órára halasztjuk.

- Tantárgyanként tanulóinkat az első és második félév során az óraszám

függvényében legalább 3 érdemjeggyel értékeljük.

- Az egyes témakörökben íratott témazárók érdemjegye nagyobb súllyal szerepel a

félévi és a tanév végi értékeléskor.

Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülés és a feladatok meghatározásának elvei

- A heti szorgalmi idő hétfőtől péntekig tart (5 nap). A felkészüléshez adott házi feladatokat

e napokra tervezzük.

- A tanítási szünetekben esetleg csak szorgalmi feladatot adhatunk tanulóinknak.

- Az 1-4. évfolyam tanulói minden tantárgyból az iskolaotthon/egész napos iskola önálló

foglalkozásain készülnek fel.

- Optimális feladatadást alkalmazunk, figyelünk a szóbeli és írásbeli feladatok helyes

arányára.

- Segítjük a házi feladatok adásával a személyre szóló differenciálást. Ezzel is támogatjuk a

felzárkóztatást, a tehetséggondozást, tanulóink kognitív kompetenciáinak fejlődését.

180

Az értékelés viszonyítási területei

Nyilvánvalóvá kell tenni a viszonyítási pontokat az értékelésben érintettek számára, ami lehet:

- kritériumorientált (a tanuló teljesítményének a követelményekhez viszonyított értékelése),

- normaorientált (a tanuló teljesítményének az osztály vagy más vizsgált minta

teljesítményéhez viszonyított értékelés),

- a tanuló fejlődésének viszonyítása önmagához képest.

Intézményünkben nagyobb hangsúlyt igyekszünk fektetni a tanuló önmagához viszonyított

fejlődését tükröző értékelésre.

A tanulók mérésének-értékelésének fajtái:

- diagnosztizáló,

- formatív,

- szummatív.

Iskolánkban az értékelésnek már meglévő hagyományai vannak. Alapját mérési rendszerünk

képezi. Egységes követelményrendszer alapján összeállított feladatsorral év eleji

diagnosztizáló méréseket végzünk. Azt a meglévő tudást állapítjuk meg, amire építhetünk.

Azt, hogy tanulóink mennyire rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, készségekkel,

képességekkel, amelyekre a tantárgy tanításának megkezdésekor támaszkodhatunk. Ezzel

feltárhatjuk tanulási problémáikat, hatékonyabbá tehetjük munkánkat.

A tanulási– tanítási folyamat pszichológiai szempontból legfontosabb mozzanata a

megerősítés.

Ezt a célt szolgálják a tanulást, tanítást segítő formatív méréseink. Ezzel a fejlesztő,

megerősítő, korrigáló értékeléssel érhetjük el, hogy pedagógusainknak információjuk legyen

arról, hogy a tananyagot mennyire hatékonyan tanították meg. Tanulóinknak pedig arról, hogy

azt milyen mértékben sajátították el.

Félévkor és év végén szummatív méréseket végzünk. Ekkor globális képet kapunk a

tanulókról, arról hogy hogyan tettek eleget a tantárgyi követelményeknek. Így biztosítjuk az

iskolák közti átjárhatóságot és az évfolyamok átlépéséhez szükséges megfelelő szint

megállapítását. A szummatív mérésekhez igyekszünk külső mérőeszközt alkalmazni.

Törekszünk arra, hogy értékelésünkben az életkori sajátosságokra építsünk; hogy a

személyiségfejlesztés, az önálló tanulásra való képesség és igény kialakuljon, az önértékelési

181

képesség fejlődjék. A pedagógus reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját

gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását.

Alapelveink

- Értékelésünk tükrözi az értéket a magatartásban, teljesítményben, a szabályok

betartásában, az önértékelés fejlesztésében.

- Törekszünk értékelésünk sokoldalúságára, változatos értékelési formákra.

Céljaink

- Legyen a tanulók és szülők számára egyértelműen megfogalmazott értékelési

rendszerünk (A tantárgy iránti érdeklődést, tudást tükrözze.).

- Értékelési rendszerünk befolyásolja pozitívan a tanuló egész személyiségét.

- A pedagógus értékelése legyen a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő, tükrözze

képességei, eredményei elmozdulását.

- Tárja fel a tanulóban lévő készségeket, képességeket, hogy azt differenciáltan

fejleszthesse.

- Alakítsa ki az igényt az önértékelésre, fejlessze az önálló tanulásra való képességet.

- Segítse a pályaválasztást.

Feladataink

- Tervezetten alkalmazzuk a nevelő – oktató munkában az értékelés három

alapfunkcióját: diagnosztizáló, formatív, szummatív értékelést.

- Teremtsük meg a szóbeli és írásbeli értékelés helyes arányát.

- A tanulók értékelésének formái:

- Személyes, szóbeli értékelés

A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van; jellege korrigáló, segítő, tanácsadó,

orientáló.

- A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő – minden pillanatban

megjelenő szabályozó megnyilvánulások.

- Tudatos, rendszeres.

- Hosszabb beszélgetés, helyzetfeltárás gyerekkel, szülővel.

182

- Írásbeli értékelés

- A tanulók munkájához megjegyzéseket, kiegészítéseket fűzünk.

- Az első évfolyamon év közben a beszámoltatás és számonkérés alkalmával

szimbólumokkal, százalékos formában történik az értékelés, amit a naplóban és a

tájékoztató füzetben rögzítünk. A tagintézményben havonta a haladási naplóba minden

tanulóról szöveges értékelések rövidítései kerülnek tantárgyanként (kiváló: k, jól

teljesített: j, megfelelően teljesített: m, felzárkóztatásra szorul: fsz).

- A gyerekek fejlődéséről az egyes osztályokban tanító pedagógusok közös

megbeszélést tartanak, melyről tájékoztatják a szülőket.

- Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyam félévekor minden

tantárgyból szöveges értékelést adunk a tanulók teljesítményéről.

Félévkor értesítőt és év végén bizonyítványt kapnak a gyerekek, amelyek tükrözik a

tanulóknak az év folyamán önmagához viszonyított fejlődését és a tantárgyi követelmények

teljesítését.

Az értesítőbe és bizonyítványba kerülő szöveges értékelés:

- kiválóan teljesített,

- jól teljesített,

- megfelelően teljesített,

- felzárkóztatásra szorul.

Az írásbeli szöveges értékelés lehetséges formái közül félévkor az előre meghatározott

nyomtatott skála szerinti értékelést választottuk. Ennél a formánál több értékelési kategória

közül a pedagógus megjelöli, aláhúzza, kiegészíti a felsoroltak közül azt, ami a tanuló

teljesítményére érvényes. Év végén pedig összefüggő szöveges értékelést alkalmazunk. Olyan

rendszert alakítottunk ki, amely a tanévek során használható és továbbfejleszthető

munkaeszköz a tanító kezében ahhoz, hogy konstruktív visszajelzést adhasson a gyerek

fejlődéséről, önmaguk épüléséhez, szüleik tájékoztatásához. Szöveges értékelés mondatbank

mellékletben.

- Értékelés a 2. évfolyam második félévétől – érdemjegyeink, osztályzataink rendszere

A 2 – 8. évfolyamon az érdemjegyek rendszere:

A tanulók teljesítményének értékelése tanév közben 1-től 5-ig terjedő érdemjegyekkel,

félévkor és a tanév végén jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), és elégtelen (1)

osztályzatokkal történik a minősítés.

183

A tanév során:

- Az érdemjegyekhez szóbeli értékelést társítunk.

- A szóbeli és írásbeli feleletek értékelésekor figyelembe vesszük a nyelvi

kifejezőkészséget, a tanítási órai aktivitást is.

- Portfólió típusú értékelésre törekszünk, mely tartalmazza a tanulók otthon végzett

munkáját is.

- Tantárgyanként, legalább két-három érdemjeggyel értékelünk félévente.

A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük.

A félévi osztályzat az ellenőrzőbe, az év végi a bizonyítványba kerül. Tantárgyi osztályzat

beírása az ellenőrzőbe félévkor számmal, év végén a bizonyítványba betűvel történik.

Második évfolyam végétől kezdve a hagyományos osztályzattal történő értékelést

alkalmazzuk.

A belépő új tantárgyak esetén is osztályzatot kapnak tanulóink.

A félév és tanév zárása előtt legkevesebb egy hónappal írásban értesítjük a kritikus

teljesítményt nyújtó tanulók szüleit gyermekük előmeneteléről.

Iskolaváltás vagy egyéb ok miatt szöveges értékelésre átváltás az alábbiak szerint történik:

Osztályzat Szöveges értékelésre váltás

jeles(5) kiválóan teljesített

jó(4) jól teljesített

közepes(3) megfelelően teljesített

elégséges(2) felzárkóztatásra szorul

Osztályzataink

Jeles: a gyermek tudása megfelel a helyi tanterveinkben megfogalmazott követelményeknek,

minderről önállóan képes számot adni. Szerzett ismereteit képes aktívan alkalmazni.

Félévi és év végi minősítéskor: ha a tanulónak a csoporthoz képest kiemelkedő a

teljesítménye, akkor dicséretes (a naplóban: d). A bizonyítványban, törzslapon kitűnő a

bejegyzés, ha a gyermek az adott tantárgyból dicséretet kapott.

Jó: a gyermek tudása megfelel a helyi tanterveink követelményszintjének.

Tanári rávezető kérdéssel képes önállóan megnyilvánulni. Válaszadása kisebb

pontatlanságokat is tartalmazhat.

Közepes: tudása néhány fontos hiányossággal felel meg a követelményeknek. Rávezető

kérdések alapján válaszai értékelhetőek, de bizonytalanok.

184

Elégséges: a tudás elegendő arra, hogy a dokumentumainkban meghatározott

követelményszintet a továbbfejlődés feltételeként biztosítsa.

Ismeretei hiányosak, számottevőek. Befogadási képessége gyenge, érdeklődése nem

megfelelő. A követelményeket alig teljesítő tanulóknál figyelmeztető kettes (2f) jelölést

alkalmazunk.

Elégtelen: Az előírt követelményeket nem teljesíti. Ismeretei alapvetően hiányosak vagy

nincsenek. Befogadási készsége rossz.

Az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan óra választása kötelező.

Az erkölcstan, tánc és dráma tantárgyakat nem osztályzattal értékeljük.

Értékelése: kiváló, aminek osztályzatra váltása (5, 5d)

jó, aminek osztályzatra váltása (4)

megfelelő, aminek osztályzatra váltása (3)

gyenge, aminek osztályzatra váltása (2)

Elégtelen minősítést nem alkalmazunk. Az évközi teljesítmény érdemjeggyel, különböző

szimbólumokkal is értékelhető.

Érdemjegyeik elbírálásakor figyelembe vesszük a különböző tantárgyak sajátosságait.

A modul tantárgy értékelése a székhelyiskolában

- A mozgókép- és médiaismeret modult szövegesen értékeljük a 2015/16-os tanévben.

Értékelési kategóriáink félévkor és év végén:

kiválóan teljesített (5d = kitűnőnek; 5 = jelesnek megfelelően),

megfelelően teljesített (4 = jónak; 3 = közepesnek megfelelően),

gyengén teljesített (2 = elégségesnek megfelelően).

A modulok szöveges értékelésének rövidítése a törzslapba, bizonyítványba a következő

módon történik: kiváló, megfelelő, gyenge.

- A 8. évfolyamon az egészségtan modul a biológia tantárgyba integrálódott. A

tagiskolában az egészségtan modul a természetismeret tantárgyba integrálódott.

185

A modul tantárgy értékelése a tagintézményben

- A tagintézményben a modulok értékelése szövegesen történik.

- kiválóan teljesített

- jól teljesített

- megfelelően teljesített

- felzárkóztatásra szorul

A magasabb évfolyamra lépés feltételei

- A tanuló magasabb évfolyamra akkor léphet, ha sikeresen teljesítette az adott

évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. Minden tantárgyból legalább

elégséges osztályzatot kapott.

- A tanuló évismétlésre utasítását meg kell előznie az előírt eljárásoknak.

- A tanulók javító- vagy osztályozó vizsgát tehetnek a törvényi és a helyi

szabályozásoknak megfelelően.

186

4.2. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése

A magatartás és szorgalom havonkénti, félévi és év végi értékelésekor figyelembe vesszük a

nevelők értékelését, valamint a tanulók önértékelését. A közös vélemény kialakítása

érdekében az osztályfőnök kikéri szóban, vagy írásban, az osztályban tanító nevelők

véleményét. Ennek szempontjai a következők:

Magatartás

- közösségi munkában való részvétele,

- hatása a közösségre,

- kapcsolata a felnőttekkel, társaival,

- normák, szabályok betartása,

- viselkedése, hangneme.

Szorgalom

- tanulmányi munkája,

- tanuláshoz való hozzáállása,

- felszerelése,

- tantárgyi és önálló munkavégzése,

- önellenőrzés.

Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyam első félévekor: a tanulók

magatartásának és szorgalmának értékelésekor a minősítés mellett szöveges értékelést is

adunk.

Az írásbeli szöveges értékelés lehetséges formái közül félévkor az előre meghatározott

nyomtatott skála szerinti értékelést választottuk. Ennél a formánál több értékelési kategória

közül a pedagógus megjelöli, aláhúzza, kiegészíti a felsoroltak közül azt, ami a tanuló

magatartására, szorgalmára érvényes. Év végén pedig összefüggő szöveges értékelést

alkalmazunk.

Tanév során havonta a minősítéseknek megfelelő szimbólumokkal értékeljük tanulóink

magatartását, szorgalmát.

A 2. évfolyam második félévétől havonta az érdemjeggyel történő értékelést alkalmazzuk,

félévkor és év végén pedig a törvényi előírásoknak megfelelő minősítéseket használjuk.

187

A tanuló minősítésének fokozatai 1-8. évfolyamon

Magatartás

Példás az a tanuló, aki

- a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének

megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre

ösztönzi,

- szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne,

- a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi,

- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,

- fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész.

Jó az a tanuló, aki

- részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli

viselkedése ellen általában nincs kifogás,

- a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait betartja,

- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,

- fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos.

Változó az a tanuló, aki

- a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással,

- viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni,

- a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja

be,

- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem mindig udvarias és nem tisztelettudó,

- társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít,

- fegyelme ingadozó, munkája pontatlan.

Rossz az a tanuló, aki

- munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével

rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be,

- közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek,

- a Házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem,

- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle,

- fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik,

188

- tíz órát igazolatlanul mulasztott.

Szorgalom

Példás:

- igényli tudása bővítését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját,

- munkavégzése pontos, megbízható,

- minden tantárgyban elvégzi feladatait,

- önálló a munkában, önellenőrzése pontos,

- tudja a kötelességét, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel,

érdeklődik,

- érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed,

- egyes tárgyakban a tananyagon túl is teljesít.

Jó:

- figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi,

- az órákra lelkiismeretesen felkészül, rendszeresen és megbízhatóan dolgozik,

- ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát,

- általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat a tantárgy iránt,

- érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.

Változó:

- munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan,

- önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát,

- teljesítménye változó,

- szétszórtság jellemzi.

Hanyag:

- figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el,

- nem hajlandó munkavégzésre,

- nem törődik kötelességeivel,

- érdektelenség, teljes közöny jellemzi.

189

5. Tankönyvkiválasztás elvei, taneszköz-fejlesztés

5.1. Tankönyvkiválasztásunk pedagógiai és szakmai elvei

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;

a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható;

a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és

igényeinek megfelelő használatra a tanév(ek) során;

a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének

fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz

állapotának megóvására;

segítse a helyes tanulási szokások, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását;

biztosítson lehetőséget a mennyiségi és minőségi differenciálásra, a változatos,

többféle munkaformára;

fejlessze a tanulók kulcskompetenciáit;

alakítsa ki az önellenőrzés igényét, ösztönözze a tanulókat önálló véleményalkotásra;

ábraanyaga, betűmérete, nyelvezete, igazodjon az életkori sajátosságokhoz, segítsék a

tananyag elsajátítását;

felépítése (témák, feladattípusok) logikus, könnyen követhető legyen;

– feladatrendszere változatos legyen tartalom, típus, nehézségi fok és funkció

tekintetében, segítse az otthoni tanulást;

a tantárgyi integráció megvalósításával fektessen hangsúlyt más kompetenciaterületek

fejlesztésére is,

az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók esetében az egy tanítási napon használt

tankönyvek tömege ne haladja meg a három kilogrammot.

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket:

amelyek több éven keresztül használhatók;

amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai;

amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl.

munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló);

amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti

az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel;

190

amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok

otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal.

5.2.Taneszköz - fejlesztésünk

Munkánk hatékonyságát, eredményességét a jól megválasztott szemléltető taneszköz

növelheti. Törekszünk arra, hogy a tanítási tartalmakat a legmegfelelőbb eszközkészlet

segítse. Ezek beszerzésében az anyagai erőforrások hiánya esetenként visszavetett minket. Az

elmúlt évek sikeres pályázatainak köszönhetően azonban egyre korszerűbb eszközök

(számítógépek, digitális táblák, digitális taneszközök) állnak rendelkezésünkre. A

taneszközök fejlesztése során az informatikai szemlélet megjelenése hatott az oktatás

tartalmára, az anyag tervezésére. Az új oktatástechnikai eszközök és anyagok alkalmazásának

természetesen nem az a célja, hogy átvegye a pedagógus funkcióinak egy részét, hanem a

tanítási-tanulási folyamat hatékonyabbá tétele.

Fontos, hogy a Pedagógiai programunkban megfogalmazott célok, feladatok megvalósításáért

a taneszköz állomány fejlesztése a munkaközösségek által is tervezett legyen.

A taneszköz beszerzési terv készítésekor taneszköz kiválasztásunk elveként törekedtünk arra,

hogy az emelt szintű angol nyelv és az emelt szintű informatika – számítástechnika tanítása és

az iskola prioritási rendjébe tartozó műveltségi területek a fejlesztéskor elsődlegességet

élvezzenek.

A Pedagógiai programunk 1. számú melléklete tartalmazza a Nevelő-oktató munkát segítő

eszközök és felszerelések jegyzékét.

191

192

Nyilvánosságra hozatala

Pedagógiai programunk minden érdeklődő számára nyilvános, egy-egy példánya az iskola

irattárában, könyvtárában, nevelői szobájában van elhelyezve.

Ezen kívül megtekinthető az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél is, valamint

intézményünk honlapján.

193

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet – A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

2. számú melléklet – A helyi tanterveink CD melléklete

3. számú melléklet- Kompetenciaalapú oktatás – egyenlő hozzáférés – innovatív

intézményekben a TÁMOP 3.1.4./08/2. pályázat céljainak és feladatainak intézményi

implementációja

194

3.számú melléklet

Kompetenciaalapú oktatás – egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben

A TÁMOP 3.1.4./08/2. pályázat céljainak és feladatainak intézményi

implementációja

A kompetencia alapú oktatás bevezetésének szükségessége azért vált időszerűvé napjainkban,

mert a társadalmi környezet változásai – az információrobbanás, a globalizáció és a

demokratizálódási folyamat – szükségessé tették az iskola szerepének újraértelmezését. A ma

iskolájának feladata egyre inkább az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező

diákokat képezzen.

Az Európai Unió oktatáspolitikai irányelveinek megfelelően nevelő-oktató munkánk legfőbb

célkitűzése az, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás megalapozásához

szükséges képességeket, ami a későbbiekben lehetővé teszi majd a megfelelő pályaválasztást

és munkaerő piaci alkalmazkodást.

A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás

megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és a kompetencia-alapú oktatás bevezetése,

meghonosítása iskolánkban.

Ennek érdekében a kompetencia-alapú oktatás módszertanának és eszközeinek elterjesztését

célozzuk meg, valamint a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók

képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a

rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és

esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével.

A kompetencia-alapú oktatás, a pedagógiai gyakorlat során arra törekszünk, hogy minél

hatékonyabb legyen az ismeretek több szintű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás,

komplex műveleti szintű alkalmazás). Ezáltal a tanulói képességeket magas szintre

fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanulásukhoz való viszonyt

(attitűd) is formáljuk.

A kompetencia-alapú oktatás bevezetésével azt szeretnénk elérni, hogy a gyermekek a

mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Természetesen nem mondunk le

az ismeretek elsajátításáról, vagyis az „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés”

megvalósításáról sem. Tanítványaink kompetencia-alapú fejlesztésén a készségek, képességek

fejlesztését értjük oly módon, hogy az alkalmazásképes tudás birtokába jussanak.

195

A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése:

- A kooperatív tanulási-tanítási technikák alkalmazása, a projektpedagógia és moduláris

oktatás bevezetése.

A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése:

- IKT eszközök, drámapedagógiai módszerek alkalmazása, mérési-értékelési rendszerek

használata, a tanulás tanításáról szerzett ismeretek bővítése, a személyiségfejlesztés,

valamint a csoportalakítás módszereinek megismerése.

A tanulói kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztése:

- A tanulói képességek felmérése, egyéni tanulási stratégiák kidolgozása, tanórai

differenciálás.

Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása:

- A heterogén szociokulturális hátterű gyermekek nevelésében és oktatásában a

hátránykompenzáció megvalósítása, saját, kisebbségi kultúrájuk ápolása, bemutatása.

Az információs és kommunikációs technológiák használata, az informatikai képesség

fejlesztése. A motiváció erősítése.

Feladatok

A Nat szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások

alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja.

A kompetencia-alapú oktatás elterjesztése a (ehhez szükséges újszerű tanulásszervezési

eljárások bevezetése – pl. projektalapú oktatás, kompetencia-alapú tananyagok, taneszközök,

egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása).

Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó

pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése,

differenciálás). A hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek,

tanulók többségi óvodákban, iskolákban való integrálását elősegítő programok intézményi

alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása

A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása (a TIOP

pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés,

IKT-eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása).

196

A tananyag feldolgozása úgy történik, hogy az ismeretek elsajátítása mellett szolgálja az

önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés

fejlesztését.

A tevékenység-központú oktatási szemlélet gyakorlati megvalósítása.

A tantárgyi széttagoltság csökkentése, tantárgyak integrálása.

A programcsomagokat bevezető kollégák részt vesznek a kompetencia alapú és módszertani

továbbképzéseken.

A kollégák fejlesztő munkájának segítése, mentorálás.

Szakmai konzultációk, műhelymunkák, tapasztalatcserék megszervezése.

A „jó tanuló” hagyományos jellemzőit kiegészítő személyiségjegyek erősítése: az önállóság, a

belső kontroll, az önszabályozó tanulási készség, a nyitottság, rugalmasság, kreativitás, a

toleráns attitűd, az együttműködési készség fejlesztése.

A tanulók erősségének visszaigazolása a társaik által.

A készségek, képességek kiépüléséhez szükséges – egyénenként különböző hosszúságú –

fejlesztő időszak biztosítása.

A frontális oktatás túlsúlyát csökkentő, az egyéni különbségek figyelembevételére alkalmas

differenciált tanulásirányítási módok és haladási tempó alkalmazása.

A kooperatív tanulási technikák és a dráma segítségével a gyerekek közötti információcsere

elősegítése.

Heterogén tanulói csoportok kialakítása, az integrált nevelés feltételeinek megteremtése.

Fejlesztéseink általános alapelvei:

Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás

A programban prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél

önállóban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben,

a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A

hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a

műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia.

A tudás-és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása

Képességeket fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben

mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai

197

vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani.

A tantervi programok, modulok adaptálásakor, kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a

képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt

alkalmazzuk.

Képesség- és személyiségfejlesztés

A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelten fontosnak

tartjuk a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális

és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a társadalmi érzékenység, a nyitott befogadó és

empatikus személyiség kialakítása, a társas aktivitás.

Új típusú tanári attitűd

Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt

igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust.

Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása

Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek során – az életkori

sajátosságoknak megfelelő szinten – élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók

tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és

összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, a korábbi tapasztalataikat, ismereteiket

és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák az

egyéni és csoportosan kialakított véleményüket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alá tudják

támasztani és képesek megvédeni.

Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség

Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a

tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és

érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok

együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban

kialakuljon az igény arra, hogy – egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével –

egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.

Fokozatosság és folyamatosság

Előnyben részesítjük azokat a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek,

amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg. Számolnak a tanulók különböző

198

ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó

fejlődési folyamatával.

Valóságos tanulási környezet

Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen

és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a

tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a

megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is

megtapasztalják.

Integrációs elv

A hatékony kompetenciafejlesztés érdekében olyan programokat, modulokat kell alkalmazni,

amelyek a műveltségi terület egyéb tartalmi egységeivel, más műveltségterületekkel (az

alaptanterv közös követelményeivel) való kapcsolatának megteremtését, erősítését lehetővé

teszik. Nemcsak tantárgyi, hanem képességterületi és nevelési integrációs lehetőségeket is

biztosítanak.

Alapelveink és céljaink érvényesítése érdekében a suliNova Közoktatás-fejlesztési és

Pedagógus-továbbképzési Kht, az Országos Közoktatási Intézet és az Educatio Kht.

konzorciumi együttműködésében kifejlesztett kompetencia-alapú oktatási

programcsomagokat alkalmazzuk.

Megvalósítandó feladatok és tevékenységek a székhelyen

A Nat szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások

alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja:

A „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai

lefedettséget biztosító kompetencia-alapú „A” típusú oktatási programcsomag bevezetése,

alkalmazása, legalább három tanulócsoportban. Célcsoportok: alsó tagozatban két

tanulócsoport, felső tagozatban legalább egy tanulócsoport. A tantárgy neve: magyar nyelv és

irodalom. Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettantervét és

programtantervét alkalmazza helyi tantervként.

199

A „Matematika” kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító „A” típusú”

kompetencia-alapú oktatási programcsomag bevezetése, alkalmazása, legalább három

tanulócsoportban. Célcsoportok: alsó tagozatban két tanulócsoport, felső tagozatban legalább

egy tanulócsoport. Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettantervét és

programtantervét alkalmazza helyi tantervként.

Az „Idegen nyelvi kommunikáció” kulcskompetencia területen kompetencia-alapú oktatási

programcsomag bevezetése, alkalmazása angol nyelvből. A modulok felhasználását, az

adaptált tanterv tartalmazza, 30%-os lefedettséggel. Célcsoport: legalább egy tanulócsoport a

felső tagozatban.

Célunk a kompetencia- területek fejlesztését biztosító programcsomagok minél teljesebb körű

adaptációja, és felmenő rendszerben való alkalmazása.

Lehetőséget biztosítunk a tantárgytömbösített tanulásszervezésre a szakrendszerű oktatásban.

A tantárgytömbösített módszertannal szervezett tanórákat a következő műveltségterületeken,

tantárgyakban preferáljuk: művészetek, ember a természetben, életvitel és gyakorlati

ismeretek, természetismeret.

Biztosítjuk a magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatását, a

szövegértés- szövegalkotás kompetenciaterület bevezetésével.

Megteremtjük a lehetőséget az újszerű tanulásszervezési technikák alkalmazását segítő, a

kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazását

alapelveinknek, céljainknak megfelelően.

A tevékenység közben megvalósítjuk a következő elemeket:

Projekt:

Három hetet meghaladó „Aki nem hiszi, járjon utána! – Móra nyomában” könyvtári

projekt megszervezése.

Témahét:

„Christmas/Halloween” angol nyelvi témahét, „Egészségmegőrző” témahét, erdei

iskola témahét megszervezése.

Moduláris oktatási program:

Természetismeret műveltségterületen tantárgytömbösítéssel, a matematika „B”. típusú

moduláris oktatási program beillesztése, alkalmazása tanórákon.

200

A tanulás tanulása moduláris oktatási program (saját innovációnk) beépítése,

alkalmazása tanórákon a felső tagozatban.

IKT eszközök alkalmazása:

Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális

készségek fejlesztése. A programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett

tanóráinak 25%-a IKT eszközzel támogatott tanóraként valósul meg.

Intézményi innovációs programok működtetése:

Együttnevelés – mentorálás program.

Mozgás – játék – képességfejlesztés program.

Tanulói laptop program egy tanulócsoportban.

Mérés, értékelés

A modulok értékelési alapelvei

Az értékelés ne minősítsen, hanem fejlődési, fejlettségi állapotról számoljon be.

Az értékelés individuumra orientált legyen. Az értékelés jelenítse meg, hogy a tanuló

saját lehetőségéhez mérten mennyit fejlődött, s hogy ezekkel, a saját lehetőségekkel

mennyire élt (vagy, a tanuló egyéni fejlődésének, fejleszthetőségének jellemzőit)

Az értékelés alapja a viszonyítás – a tanuló korábbi teljesítményéhez – és az

értékkeresés legyen. A meglévő teljesítményt, és ne annak hiányát értékeljük.

Az értékelés korrekciós funkciója alapján adjon útmutatást a továbbhaladásra.

Lehetőséget kell adni nemcsak az egyéni, hanem a csoport munkájának értékelésére,

és az önértékelésre is. A csoportmunka sikerességét meghatározó érzelmi, akarati,

erkölcsi tényezők, viszonyulások megfogalmazása is kulcsfontosságú legyen.

A kerettantervben, a modulleírásokban szereplő értékelési szempontokat

(teljesítményszinteket) figyelembe véve adjon információt arról, hogy a tanulóknak a

modulokban megjelölt célokat (a tanulási folyamatban elvárható tanulási

eredményeket) milyen szinten sikerült elérniük.

Az érékelési módok közül kiemelt szerep jusson a formatív értékelésnek.

A diákok továbbhaladása saját fejlődési ívük mentén folyamatos, a továbblépés belső

lépcsőfokai a kompetenciaterület alrendszeriben leírt tevékenységek egymásra épülő,

hierarchikus fejlettségi szintjeiben jelennek meg. Így a teljesítés nem mesterségesen,

kívülről ütemezett, hanem a tanuló személyiségfejlődésének belső feltételeitől

függően egyéni meghatározottságú.

201

Az értékelés célja

A tanulási motiváltság fenntartása

A gyermek egyéni fejlődéséhez igazodó pedagógiai munka megvalósítása

Folyamatos visszajelzés a tanítási-tanulási folyamatról.

Reális önértékelés, énkép kialakulása.

Az értékelés feladata

Differenciált visszajelzés.

Megerősítés, folyamatkövetés.

Önreflexióra, korrekcióra késztetés.

Területei

A tanulás szempontjából: tanulási tevékenységek, tanulási eredmények (ismeret-és

készségszintek), produktumok.

A társas kapcsolatok szempontjából: együttműködés, feladatmegosztás,

konfliktuskezelés, feladat vállalása, egymás segítése.

Az önálló tanulás képessége szempontjából: nyitottság az új problémák iránt,

megoldás keresése, információk rendszerezése, kognitív funkciók működése,

ellenőrzés, hibajavítás, véleményalkotás…

Egyéni-, páros-, csoport-, projektmunka.

Alkalmazott mérőeszközök:

A programcsomagokhoz készült mérőeszközök.

Saját készítésű kompetencia-alapú mérések.

Az évfolyammérések nem vonatkoznak ezekre a tanulócsoportokra.

Az értékelés módja:

Szöveges értékelés:

o Szóbeli és írásbeli szöveges értékelés a tanulási-tanítási folyamatban: egyén,

csoport, projekt, produktum értékelésekor.

o Írásbeli szöveges értékelés: 1. évfolyamon félévkor és tanév végén, és 2.

évfolyam félévekor.

202

Értékelés osztályzattal: 2. tanév vége – 8. évfolyam.

A szövegértés-szövegalkotás kompetencia alapú oktatásban a tantárgy neve: magyar

nyelv és irodalom, az értékelés egy osztályzattal történik 2. évfolyam végétől.

A továbbhaladás feltételei a 2. évfolyam végétől:

Azok a kiemelten fontos területek, amelyek nélkülözhetetlenek a továbbhaladáshoz.

Ezeket minden tanuló fejlesztéséhez biztosítanunk kell. Ezen ismereteket, készségeket,

képességeket, attitűdöket alapszinten minden tanulótól el kell várnunk.

A kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és

felszerelések

A programcsomaghoz készült eszközi elemek:

Programtanterv.

Modulleírások, tanári útmutatók.

Tanulói munkafüzetek, feladatlapok, eszközök.

Tanulói teljesítmény mérésére szolgáló feladatlapok, mérőlapok.

A megvalósítást segítő eszközök:

Interaktív tábla, projektor, laptop, számítógépek.

Magnók, televízió, DVD lejátszó.

Oktatószoftverek, interaktív oktatócsomagok.

Internet hozzáférés.

Feladataink a tanulói kompetenciák fejlesztéséhez

A tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz

szükséges tanulói kompetenciák:

1. anyanyelvi kommunikáció

2. idegen nyelvi kommunikáció

3. matematikai kompetencia

4. természettudományos kompetenciák

5. digitális kompetencia

6. tanulás tanulása (hatékony önálló tanulás)

7. szociális és állampolgári kompetenciák

203

8. kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák

9. esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája.

Sok kompetencia fedi egymást, a műveltségi területek, tantárgyak fejlesztési feladatai a

kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg, tartalmazzák a kompetenciák

fejlesztését.

Az alapvető képességek, készségek, attitűdök fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz, ezért

tantárgyanként többféle kompetenciaterület fejlesztése valósítható meg. A hatás

valószínűségét növeli, ha ugyanazoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése

egyszerre több tantárgyban, párhuzamosan folyik.

Módszertani ajánlások

1. A pedagógusok attitűdjének, pedagógiai kultúrájának megújulása, fejlesztése, a tanár

személyiségét, felkészültségét segítő programok, külső és belső képzések.

2. Személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítása:

óvoda-iskola átmenet biztosítása,

hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás,

inkluzív nevelés, egyéni különbségek figyelembevétele,

multikulturális tartalmak beépítése,

tanórai és tanórán kívüli differenciálás.

3. A gyermekek életkorának megfelelő, támogató, facilitáló pedagógusszerep kialakítása.

4. Integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet.

5. Tanulói értékelési formák gazdagítása.

6. A tanulásszervezési eljárások, módszerek gazdagítása, melyek előmozdítják a tanulás

belső motivációját, a tanulók aktivitását, tevékenykedtetését, önállóságát,

problémamegoldását, alkotóképességét. Igazodnak a tanulók egyéni sajátosságaihoz:

páros munka

csoportmunka

játék

drámapedagógia módszerei

tevékenységközpontú pedagógiák

kooperatív technikák

projekt módszer

vita, interjú

204

kutató-felfedező módszer

portfólió készítése

differenciálás

részben és teljesen egyéni, individualizált oktatás

tantárgytömbösítés, epochális oktatás.

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

A tanítás tervezése során többféle módszertani megoldásban gondolkodunk.

A megvalósítás lehetséges eszközei

Olyan képességfejlesztő programcsomagok alkalmazása, amelyek mind a műveltségterületi,

mind a kereszttantervi kompetenciafejlesztési lehetőségeket lefedik.

A horizontális és keresztirányú kompetenciamezők alapján elkészített csomagok jól

használható támogatást nyújtanak a pedagógusok számára. A pedagógusok választása alapján

a kompetencia-alapú oktatási programcsomag teljes vagy egyes moduljainak adaptálása,

megvalósítása, beépítése a tematikus tervekbe.

„A” típus

Az adott kompetenciaterülethez tartalmilag legközelebb álló műveltségterülethez

kapcsolódó, azt teljes egészében lefedő (A1) műveltségterületi programcsomagok,

illetve az adott kompetenciaterülethez tartalmilag kapcsolódó több műveltségterületet

átfogó, részben fedő (A2) programcsomagok.

„B” típus

Kereszttantervi programcsomagok, amelyek az adott kompetenciát eltérő

műveltségterületek tananyagába ágyazottan fejlesztik.

„C” típus

A tanórán kívül, de iskolai keretek között felhasználható programcsomagok.

Az „A.” típusú modulokhoz kapcsolódó „Fejlesztési keresztmodulok a tanulási

nehézséggel küzdő tanulók számára.

205

Az információs és kommunikációs technika, a számítógép, digitális tananyag

felhasználása, gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító

tanulásszervezés számára.

Megvalósítandó feladatok és tevékenységek a Petőfi Sándor Tagintézményben

Szövegértés-szövegalkotás

A program legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve

azok megvalósulását nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg. Ezzel reális esélyt

teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó

különbözőségek kezelésére, minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás

tekintetében, illetve megelőzhető a lemorzsolódás.

„A” típusú oktatási programcsomag: Olyan eredeti, integrált nyelvi-irodalmi programot

kínál, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A programok

alapfokon és középfokon az évi teljes óraszámot lefedik. Bevezetése és fenntartása legalább

egy tanulócsoportban.

„B” típusú oktatási programcsomag: Az e területre készülő programtanterv az egyes

műveltségterületek tartalmait és képességfejlesztési céljait veszi figyelembe, ezeket tekinti

alapmoduloknak, amelyek további modulokra bonthatók. Bevezetése legalább egy

tanulócsoportban.

Célcsoport: alsó tagozat.

Matematika

A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematikaspecifikus

készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és

attitűdök együttese”.

„A” típusú programcsomag a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedi.

Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a

tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a

matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan.

A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív

tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra,

206

hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A

matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik

feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. Bevezetése és fenntartása legalább egy

tanulócsoportban.

Célcsoport: alsó tagozat.

Életpálya-építés

Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő tanulók

tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos

elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani

életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy

életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek

legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a

krízishelyzeteket elkerülni.

„A” vagy „B” típusú programcsomag

Tanórai keretek: a programcsomag alapján.

Célcsoport: alsó tagozat.

„C” típusú programcsomag

Tanórán kívüli keretek: szakkörök

Célcsoport: felső tagozat.

Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül

A mindenkori 5. évfolyam nem tanul külön magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyat,

hanem együtt tanulja ezeket. Magyar irodalomból és nyelvtanból félévkor és a tanév végén

egy jegyet kapnak. Ez az oktatási és osztályozási forma megkönnyíti az átmenetet az alsó és a

felső tagozat között.

Célcsoport: 5. vagy 6. évfolyam.

Tanulói laptop program

Cél: olyan oktatási környezet kialakítása, amelyben minden tanuló rendelkezésére áll egy

hordozható számítógép a célcsoportokban.

207

Célcsoport: két tanuló csoport.

A tevékenység közben az alábbi elemeket valósítjuk meg:

Projekt:

Három hetet meghaladó projekt szervezése: A tél hagyományos eseményei és ünnepei

Témahét:

Petőfi – hét megszervezése

Moduláris oktatási program:

A Petőfi-hét programhoz kapcsolódva Petőfi modul, valamint az Egészségnaphoz

kapcsolódva Egészségtan modul. Mindkettő az alsó tagozatban valósul meg.

IKT eszközök alkalmazása:

Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális

készségek fejlesztése. A programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett

tanóráinak 25%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg!

Intézményi innovációs programok működtetése:

„Olvasni jó” – Jókai Mór: A kőszívű ember fiai olvasmány feldolgozása, évfolyam

vetélkedő a regény és a film alapján a hetedik osztályosoknak.

A kompetencia alapú oktatás során bevezetett programok:

Szövegértés-szövegalkotás

„A” típusú oktatási programcsomag bevezetése és fenntartása legalább egy alsó tagozatos

tanulócsoportban, évente kiválasztva. A tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom.

„B” típusú oktatási programcsomag bevezetése legalább egy tanulócsoportban.

Célcsoport: alsó tagozat, tanévenként kiválasztva.

Matematika

„A” típusú programcsomag bevezetése és fenntartása legalább egy tanulócsoportban.

Célcsoport: alsó tagozat, tanévenként kiválasztva.

Életpálya-építés

„A” vagy „B” típusú programcsomag

208

Tanórai keretekben a programcsomag alapján.

Célcsoport: alsó tagozat, tanévenként kiválasztva.

„C” típusú programcsomag

Tanórán kívüli keretek: saját tematikával rendelkező szakkörök

Célcsoport: felső tagozat, tanévenként kiválasztva.

Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül

A tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom

Értékelés: A tanuló félévkor és tanév végén egy osztályzatot kap.

Célcsoport: 5. vagy 6. évfolyam, évenként kiválasztva.

A kompetencia alapú oktatás programcsomagjait a melléklet tartalmazza.

209

A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése

Célok,

indikátormutatók

Implementáció

éve

Fenntarthatósága

2009/2010. 2010/

2011.

2011/

2012.

2012/

2013.

2013/

2014.

2014/

2015.

Teljes tanórai

lefedettséget biztosító

programcsomag

+ + + + + +

Egy választott

kulcskompetencia

területi programcsomag

+ + + + + +

Műveltségterület

tantárgyi bontás nélkül

+ + + + + +

Digitális tartalmak,

taneszközök használata

25% 25% 25% 25% 25% 25%

A hátrányos helyzetű és

SNI tanulók

esélyegyenlőségének

javítása

+ + + + + +

Új módszerek

intézményi alkalmazása,

elterjesztése

+ + + + + +

Önálló intézményi

innováció megvalósítása

+ + + + + +

Jó gyakorlatok átvétele +

210

Referencia-intézményként való működés, pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtása

A 2011-2012-es tanévben elindult referencia-intézménnyé válásunk folyamata. Az

előminősítési eljárás során kiválóan megfelelt minősítést kapott iskolánk. „A kompetencia

alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó intézmény,

referenciahely” referenciaterületen az előminősítési feltételeknek megfeleltünk. Elkészült az

intézményi fejlesztési tervünk, mely a szolgáltatások ellátására való felkészülést tartalmazza.

Ez alapján a TÁMOP-3.1.7 pályázattal a 2012-2013-as tanévben felkészültek pedagógusaink

a szakmai szolgáltatás nyújtására.

A referencia-intézményi működés céljainak meghatározása

Széleskörű, területi szempontból kiegyenlített szolgáltatásainkkal hozzásegíteni az

intézményi hálózat minden szereplőjét a sikeres modernizációs folyamatok közvetlen

megtapasztalásához, honosításához.

Változatos kínálati rendszert biztosítani az intézménylátogatásra, hospitálásra, az

adaptív tanulás, az önfejlesztő gyakorlat megerősítésére.

Kidolgozott „jó gyakorlataink” által rendszeresen, differenciált kínálattal mintákat

szolgáltatni a hálózati tanulási folyamatokhoz.

Részt venni az intézményi hálózat számára szervezett szakmai műhelyek tartalmi

kínálatának biztosításában és a programok megvalósításában.

Feladatok:

- Felkészülés a végleges minősítésre - minősítés

- Jó gyakorlatok megismertetése a nevelőtestülettel (belső hospitálási rendszer

működtetése, belső képzések szervezése)

- Szakmai műhelymunkák – újabb jó gyakorlatok készítése

- Minősített jó gyakorlatok felülvizsgálata, frissítése

- Referencia-intézményi propaganda, piackutatás (honlap frissítése, iskolánkról készült

kiadvány frissítése, terjesztése, pályázatok figyelése)

- Pedagógiai-szakmai szolgáltatások nyújtása (előkészítés, lebonyolítás, értékelés)

- Részvétel a hálózati munkában:

- TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt által szervezett rendezvények

- saját szervezésű szakmai műhelyeken, továbbképzéseken

211

Jó gyakorlataink:

Óvoda iskola átmenetet segítő ,,Aranykapu program

Angol nyelvi projekt-,,Halloween”

PowerPoint használata a betűtanításban

Tömbösített természetismeret tanmenet

Éljünk egészségesen! – témahét

ÖKO- játszóház karácsonyi projekt

A referencia-intézményi működés szervezeti és működési szabályait a „Referencia-

intézményi szolgáltatások kézikönyve”, a „Jó gyakorlatok” átadásának eljárásrendjét a

„Referencia-intézményi szolgáltatási portfolió” tartalmazza.

212