TARTALOM - vrht.bme.hu
Transcript of TARTALOM - vrht.bme.hu
TARTALOM
1. A légijårmƱvek energiarendszerei
2. A hidraulikarendszerek alapvetĆ jellemzĆi Ă©s munkaközegei
3. A hidraulikarendszerekben lejĂĄtszĂłdĂł fizikai jelensĂ©gek3. 1. A hidraulika rendszerek vesztessĂ©gei3. 2. A hidraulikus ĂŒtĂ©s
4. A hidraulikarendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
5. A hidraulika rendszer szerkezeti elemei Ă©s berendezĂ©sei5. 1. Hidraulika tartĂĄlyok5. 2. CsĆvezetĂ©kek5. 3. SzivattyĂșk5. 4. Hidraulika akkumulĂĄtorok5. 5. NyomĂĄsirĂĄnyĂtĂł elemel: tĂșlfolyĂł-, rendszerbiztosĂtĂł-, tehermentesĂtĆ szelepek, nyo-
mĂĄskapcsolĂłk (relĂ©k), nyomĂĄscsökkentĆk
5. 6. MennyisĂ©girĂĄnyĂtĂł elemek: fojtĂĄsok, sebessĂ©gĂĄllandĂłsĂtĂł szelep, szinkron szelep, hidraulikus adagolĂł (dozĂĄtor)
5. 7. ĂtirĂĄnyĂtĂł elemek: vezĂ©rlĆ tolattyĂșk, forgĂł irĂĄnyvĂĄltĂł csap
5. 8. Hidromotorok: lengĆmotorok, munkahengerek, hidraulika Ă©s mechanikus zĂĄrak
5. 9. A hidraulika rendszerek megbĂzhatĂł mƱködĂ©sĂ©t biztosĂtĂł elemek: szƱrĆk, tömĂtĂ©sek
äËą
A LĂGIJĂRMĆ°VEK ENERGIARENDSZEREI 1.LĂ©trehozĂĄsuk, alkalmazĂĄsuk szĂŒksĂ©gessĂ©geNĂ©hĂĄny Ă©vvel az elsĆ, levegĆnĂ©l nehezebb, egyszerƱ repĂŒlĆeszközök megjelenĂ©se
utĂĄn mĂĄr olyanok emelkedtek a levegĆbe, amelyek geometriai mĂ©retei, repĂŒlĂ©si sebessĂ©ge annyira megnövekedett, hogy kĂŒlsĆ kormĂĄnyszerveik mozgatĂĄsa, kĂŒlönbözĆberendezĂ©seik mƱködtetĂ©se (pl. futĂł nyitĂĄs, fĂ©kezĂ©s, kormĂĄnyzĂĄs; repĂŒlĆgĂ©p- Ă©s/vagy szĂĄrnymechanizĂĄciĂł kitĂ©rĂtĂ©s stb.) emberi erĆvel csak igen nehezen, sokszor egyĂĄltalĂĄn nem volt megvalĂłsĂthatĂł. Mindez szĂŒksĂ©gessĂ© tette olyan fedĂ©lzeti (segĂ©d-) energia-rendszerek lĂ©trehozĂĄsĂĄt, amelyek az adott berendezĂ©sek elĆĂrt sebessĂ©gƱ, mĂ©rtĂ©kƱ Ă©s gyakorisĂĄgĂș mƱködtetĂ©sĂ©hez, mozgatĂĄsĂĄhoz szĂŒksĂ©ges energiĂĄt biztosĂtjĂĄk.
Az alkalmazott energia fajtĂĄjĂĄtĂłl fĂŒggĆen megkĂŒlönböztethetĆ:âą hidraulikus;âą pneumatikus;âą elektromos;âą vegyes energia felhasznĂĄlĂĄsĂș rendszer.
MegjegyzĂ©s: az ĂŒzemeltetĂ©s, karbantartĂĄs sorĂĄn a gĂ©pĂ©sz szakterĂŒlet döntĆen az elsĆ kĂ©t energia rendszer mƱködĂ©sĂ©Ă©rt felel.
ïżœÉ«
A LĂGIJĂRMĆ°VEK ENERGIARENDSZEREI 2.
A lĂ©gijĂĄrmƱvek energiarendszereivel szemben tĂĄmasztott ĂĄltalĂĄnos követelmĂ©nyeket:âą megbĂzhatĂł mƱködĂ©s a teljes repĂŒlĂ©si sebessĂ©g, magassĂĄg Ă©s hĆmĂ©rsĂ©klet-
tartomĂĄnyban;âą megfelelĆ kapacitĂĄs a szĂŒksĂ©ges fogyasztĂłk egyĂŒttes mƱködtetĂ©sĂ©hez;âą jĂł hatĂĄsfok;âą egyszerƱ ellenĆrizhetĆsĂ©g Ă©s javĂthatĂłsĂĄg;âą Ă©rzĂ©ketlensĂ©g az egyes berendezĂ©sek meghibĂĄsodĂĄsaira (pl. több pĂĄrhuzamos
mƱködĂ©sƱ azonos, vagy mĂĄs energiabĂĄzisĂș rendszer beĂ©pĂtĂ©se, tartalĂ©kolĂĄs, stb.).
A kĂŒlönfĂ©le energiarendszereket elemeinek funkcionĂĄlis osztĂĄlyozĂĄsa:âą energiaforrĂĄsok, illetve ĂĄtalakĂtĂłk (szivattyĂșk, kompresszorok, akkumulĂĄtorok);âą munka- Ă©s energiatĂĄrolĂł közegek;âą vezĂ©rlĆ, irĂĄnyĂtĂł, elosztĂłelemek;âą csatolĂł elemekâą vĂ©grehajtĂł elemek;âą biztosĂtĂł elemek;âą ellenĆrzĆ berendezĂ©sek.
A hidraulika-rendszerek alapvetĆ jellemzĆiA hidraulika-rendszereket követĆrendszerben mƱködtetett, nagy energiaigĂ©nyƱ
Ă©s/vagy szabĂĄlyozhatĂł sebessĂ©gƱ berendezĂ©sek mozgatĂĄsĂĄra cĂ©lszerƱ alkalmazni.MƱködĂ©sĂŒk (a hidraulikus meghajtĂĄs) az energiaĂĄtvitel elvĂ©n alapszik (azaz a
hidraulika-folyadĂ©k mechanikai munka befektetĂ©ssel energiĂĄt közvetĂt, melyet megfelelĆberendezĂ©s segĂtsĂ©gĂ©vel /pl. munkahenger/ ismĂ©t visszaalakĂtanak mechanikai munkĂĄvĂĄ).
OsztĂĄlyozĂĄsuk az energiaĂĄtvitel fajtĂĄjĂĄtĂłl fĂŒggĆen:âą hidrosztatikus;âą hidrodinamikus.
âąmunkaközegĂŒk sĂșlyos, tƱz- Ă©s robbanĂĄs-veszĂ©lyes, többnyire enyhĂ©n toxikus hatĂĄsĂș Ă©s környezetszennyezĆ;âąoda- Ă©s visszaszĂĄllĂtĂł csĆvezetĂ©keket igĂ©nyel, ami â pneumatikus rendszerekhez kĂ©pest -Ășjabb sĂșlynövekedĂ©ssel jĂĄr;âąa hosszĂș csĆvezetĂ©kekben jelentĆs nyomĂĄsesĂ©s lĂ©p fel;âąhĆmĂ©rsĂ©kletvĂĄltozĂĄsra Ă©rzĂ©keny.
âąa folyadĂ©k összenyomhatatlansĂĄga következtĂ©ben (Pascal-törvĂ©ny!) mƱködĂ©sĂŒkkor nincs kĂ©sĂ©s, Ăgy:+ követĆrendszerkĂ©nt alkalmazhatĂłak;+ gyors mƱködĆ-kĂ©pessĂ©gƱek;âąa mozgatĂĄsi sebessĂ©g jĂłl szabĂĄlyozhatĂł;âąegymĂĄson elmozdulĂł berendezĂ©sek kĂŒlön kenĂ©st, hƱtĂ©st nem igĂ©nyelnek;âąĂșgy szĂ©lsĆ, mint tetszĆleges közbĂŒlsĆhelyzetben a folyadĂ©k bezĂĄrĂĄsĂĄval a mƱköd-tetett hidromotorok rögzĂthetĆek;âąa rendszer fajlagos sĂșlya (â 2 N/kW) Ă©s tĂ©rfogata viszonylag kicsi;âąjĂł hatĂĄsfokĂș (ηΣ = 0,95 â 0,98);âąhosszĂș ĂŒzemidejƱ.
HĂĄtrĂĄnyaiElĆnyei
A hidraulika-rendszerek alkalmazĂĄsi sajĂĄtossĂĄgai
æ«Ëą
A hidraulika-rendszerek munkaközegei 1.
Olyan folyadĂ©kok jöhetnek szĂĄmĂtĂĄsba, amelyek kielĂ©gĂtik az alĂĄbbi követelmĂ©nyeket:
âą az ĂŒzemi hĆmĂ©rsĂ©klet Ă©s nyomĂĄstartomĂĄnyban jĂł kenĆkĂ©pessĂ©gƱ, kĂ©miailag stabil,nem gyantĂĄsodik, nem vĂĄlik szĂ©t komponenseire;
âą alacsony dermedĂ©si- Ă©s magas forrĂĄspontĂș;
âą viszkozitĂĄsa csak kis mĂ©rtĂ©kben vĂĄltozik a hĆmĂ©rsĂ©klet vĂĄltozĂĄsĂĄval;
⹠könnyen pårolgó komponenseket nem tartalmaz;
âą semleges kĂ©mhatĂĄsĂș, a vele Ă©rintkezĂ©sbe levĆ anyagokkal nem tanĂșsĂt vegyiaktivitĂĄst;
âą nagy a rugalmassĂĄgi modulusa Ă©s hĆvezetĂ©si tĂ©nyezĆje, kicsi a hĆtĂĄgulĂĄsi tĂ©nyezĆje,alacsony a gĂĄzelnyelĆ kĂ©pessĂ©ge.
A munkaközeg ĂŒzemi nyomĂĄsa szerint megkĂŒlönböztethetĆ:
âą kisnyomĂĄsĂș (50 bar-ig);
âą közepes nyomĂĄsĂș (50 â 200 bar);
âą nagynyomĂĄsĂș (200 â 500 bar) hidraulikus rendszer.
MegjegyzĂ©s:Jelenleg legelterjedtebb a pĂŒz=210Ă·280 bar-os ĂŒzemi nyomĂĄsĂ©rtĂ©k, de alkalmaznak 400 bar-os rendszereket is, ahol a munkaközeg hĆmĂ©rsĂ©klete elĂ©rheti a tĂŒz= 500Ă·700 0C-os Ă©rtĂ©keket.
ïżœË
A hidraulika-rendszerek munkaközegei 2.
AeroShell Fluid 41 (USA-ban: MIL-H-5606E; AngliĂĄban: DEFSTAN 91-48; Francia-orszĂĄgban: AIR 35-20; NATO kĂłd: H-515)
ĂsvĂĄnyi olaj eredetƱ, pirosra szĂnezett folyadĂ©k. A rendszer ĂŒzemi nyomĂĄsĂĄn alkalmazhatĂłsĂĄga a -45Ă·135 0C-os hĆmĂ©rsĂ©klet-tartomĂĄnyban lehetsĂ©ges. LĂ©gköri nyomĂĄson ugyanez â54 0CĂ·93 0C között biztosĂtott. Ăgy szĂ©leskörƱ a hasznĂĄlhatĂłsĂĄga. Szintetikus folyadĂ©kkal nem keverhetĆ, mĂĄs anyaggal emulziĂłra hajlamos.
Adatok:- lobbanĂĄspontja: 82 CÂș - dermedĂ©spont: -60 0C- kinematikai viszkozitĂĄs: - 40 0CÂș: 600 mm2/s
- 54 0CÂș: 2500 mm2/s- 40 0CÂș: 13.2 mm2/s
A jelenleg legelterjedtebb hidraulika folyadĂ©kok ĂĄsvĂĄnyolaj alapĂșak. A Magyar LĂ©gierĆ-ben rendszeresĂtett repĂŒlĆgĂ©pek hidraulika rendszereiben AMG-10, AEROSHELL 41, FH-15 Ă©s HYDRAUNYCOIL FH 51 tĂpusĂș munkaközeget alkalmaznak.AMG-10 (a SzovjetuniĂłbĂłl/OroszorszĂĄgbĂłl, a volt szocialista orszĂĄgokbĂłl szĂĄrmazĂł
repĂŒlĆgĂ©pek hidraulika rendszerĂ©nek munkaközegekĂ©nt alkalmazott), pirosra szĂnezett, ĂĄsvĂĄnyolaj alapĂș, 200Ă·300 0C-on lepĂĄrolt, nagy molekula szĂĄmĂș polimer. Ăzemi hĆmĂ©rsĂ©klet hatĂĄra (-60)Ă·(+150) 0C. Amennyiben viszkozitĂĄsa 50 0C-nĂĄl 8 cStalĂĄ, 60 0C-nĂĄl 1500 cSt fölĂ© emelkedik, azonnal le kell cserĂ©lni. A szuperszonikus repĂŒlĆgĂ©peken a cserĂ©t ĂĄltalĂĄban 200 ĂŒzemĂłrĂĄnkĂ©nt hajtjĂĄk vĂ©gre. A folyadĂ©k hiĂĄnyossĂĄga, hogy kenĆkĂ©pessĂ©ge magasabb hĆmĂ©rsĂ©kleten hirtelen leromlik Ă©s gyantĂĄs ĂŒledĂ©k csapĂłdik ki belĆle.
HYDRAUNYCOIL FH 51: ĂĄsvĂĄnyi olaj eredetƱ, pirosra szĂnezett, ĂĄttetszĆ, adalĂ©kolt folyadĂ©k. LobbanĂĄspontja: 102 0C, forrĂĄspontja (1013 Pa-on): 240 0C, sƱrƱsĂ©ge (20 0C-on) 0,870 kg/m3, kinematikai viszkozitĂĄsa: 14 mm2/s.
Ë€
A hidraulika-rendszerek munkaközegei 3.
A hidraulika-rendszerek perspektivikus munkaközegei vĂĄrhatĂłan a szintetikus folyadĂ©kok lesznek (pl. szilĂcium-polimer, polixilan stb.). ViszkozitĂĄsuk alig fĂŒgg az ĂŒzemi hĆmĂ©rsĂ©klettĆl, kenĆkĂ©pessĂ©gĂŒk azonban mĂ©g elĂ©g gyenge, roncsoljĂĄk a gumi-tömĂtĂ©seket, ezĂ©rt teflon tĂpusĂș tömĂtĆanyaggal alkalmazhatĂłk.
Rendszeresen sarkvidĂ©ki, vagy trĂłpusi viszonyok között ĂŒzemelĆ lĂ©gijĂĄrmƱvek hidraulika rendszereiben speciĂĄlis â a klimatikus viszonyokra optimalizĂĄlt munka-közegeket alkalmaznak (Pl. ilyen orosz sarkvidĂ©ki olaj a CIATIM-11).
A hidraulika folyadĂ©kok tĂĄrolĂĄsĂĄt szabvĂĄny Ărja elĆ, melynek maradĂ©ktalan betartĂĄsa minden ĂŒzemeltetĆ Ă©s javĂtĂł szervezetnek kötelezettsĂ©ge.
A tĂĄrolĂł helyisĂ©gek kialakĂtĂĄsĂĄnĂĄl alapvetĆ szempont a mĂĄs folyadĂ©kokkal valĂłfelcserĂ©lĂ©s lehetĆsĂ©gĂ©nek kizĂĄrĂĄsa. A hidraulika folyadĂ©kot csak az erre alkalmas tĂĄrolĂłedĂ©nyben, a környezĆ levegĆtĆl elzĂĄrva szabad tĂĄrolni.
A tĂĄrolĂĄs alatt a hidraulika folyadĂ©kot - a gyĂĄrtĂł ĂĄltal megszabott idĆközönkĂ©nt, az ĂĄltala erre meghatĂĄrozott technolĂłgia szerint - tesztelni szĂŒksĂ©ges, laboratĂłriumi körĂŒlmĂ©nyek, az erre jogosĂtĂĄssal rendelkezĆ szervezetek.
LejĂĄrt tĂĄrolĂĄsi idejƱ, elĆĂrĂĄsosan nem ellenĆrzött folyadĂ©k felhasznĂĄlĂĄsa szigorĂșan tilos!
MegjegyzĂ©s:Az â50-es Ă©vek vĂ©gĂ©ig elterjedten hasznĂĄltĂĄk hidraulika folyadĂ©kkĂ©nt â a csapat-/tĂĄbori viszonyok között is egyszerƱen elĆĂĄllĂthatĂł - 70 % glicerin, 20 % etilalkohol Ă©s 10 % desztillĂĄlt vĂz keverĂ©ket. A rendszerek technikai fejlĆdĂ©sĂ©vel Ă©s funkcionĂĄlis differenciĂĄlĂłdĂĄsĂĄval azonban ennek alkalmazĂĄsa, a 1960-as Ă©vektĆl gyakorlatilag megszƱnt.
äŒË
A hidraulika-rendszerek optimĂĄlis hatĂĄsfokĂș, minimĂĄlis vesztesĂ©gƱ kialakĂtĂĄsa mĂĄr a tervezĂ©s stĂĄdiumĂĄban megtörtĂ©nik Ă©s ezt szĂĄmos gyakorlati kĂsĂ©rlettel is ellenĆrzik. Az energiarendszerek megkĂŒlönböztetett fontossĂĄga következtĂ©ben az ĂŒzemeltetĆ, javĂtĂł, karbantartaĂł szakembernek is cĂ©lszerƱ megismernie nĂ©hĂĄny konstrukciĂłs megfontolĂĄs fizikai lĂ©nyegĂ©t a mƱködĂ©s mĂ©lyebb megĂ©rtĂ©se Ă©s a szĂŒksĂ©ges javĂtĂĄsok helyes elvĂ©gzĂ©se Ă©rdekĂ©ben.
A rendszer âpâ nyomĂĄsvesztesĂ©gei ĂĄltalĂĄban a: âą folyadĂ©k Ă©s csĆ sĂșrlĂłdĂĄsa;âą az ĂĄramlĂĄs irĂĄnyĂĄt Ă©s sebessĂ©gĂ©t mĂłdosĂtĂł helyi hidraulikus ellenĂĄllĂĄsok
következtében jönnek létre.
(x) d
vp,s
lλ
Ï= 2
2
A hidraulika-rendszerek vesztességei 1.
összefĂŒggĂ©s szolgĂĄl. Itt:
hatĂĄrozza meg, szĂĄmĂtĂĄsĂĄra a:
Ï â a közeg sƱrƱsĂ©ge;v â a közeg ĂĄramlĂĄsi sebessĂ©ge;λ â csĆsĂșrlĂłdĂĄsi tĂ©nyezĆ;â â a csĆ hossza;d â a csĆ ĂĄtmĂ©rĆje.
A folyadĂ©k Ă©s a csĆvezetĂ©k sĂșrlĂłdĂĄsa miatt keletkezĆ nyomĂĄsesĂ©s (âpsâ) Ă©rtĂ©kĂ©t azâą ĂĄramlĂĄs sebessĂ©ge Ă©s jellege (laminĂĄris, turbulens);âą csĆ hossza Ă©s ĂĄtmĂ©rĆje;âą a folyadĂ©k sƱrƱsĂ©ge Ă©s viszkozitĂĄsa;
ïżœÓ
A hidraulika-rendszerek vesztességei 2.
A csĆsĂșrlĂłdĂĄsi tĂ©nyezĆ (λ) laminĂĄris ĂĄramlĂĄsnĂĄl (Re = v·d/Îœ †2320)λ=75/Re
összefĂŒggĂ©ssel szĂĄmolhatĂł.Turbulens ĂĄramlĂĄsnĂĄl (100000 â„ Re â„ 2320) a csĆsĂșrlĂłdĂĄs a Ășn. Blasius â formulĂĄval
nyerhetĆ:
A közölt összefĂŒggĂ©sek hidraulikailag sima csövekre vonatkoznak, azaz olyanokra, amelyeknĂ©l:âą a csĆ belsĆ felĂŒletĂ©n levĆ egyenetlensĂ©gek nem emelkednek ki a laminĂĄris hatĂĄr-
rĂ©tegbĆl;âą teljesĂŒl a k/d †400/Re relĂĄciĂł, ahol ,kâ a csĆvezetĂ©k Ă©rdessĂ©gĂ©t figyelembe vevĆ
tĂ©nyezĆ (,kâ Ă©rtĂ©ke durĂĄl Ă©s rĂ©z esetĂ©ben 0,01 mm, acĂ©l esetĂ©ben 0,04 â 0,08 mm),amibĆl λ â 0,025 Ă©rtĂ©kƱre adĂłdik.
4
31640
Re
,=λ
Ó
A hidraulika-rendszerek vesztességei 3.
A helyi hidraulikus ellenĂĄllĂĄs ĂĄltal elĆidĂ©zett nyomĂĄsesĂ©s (âphâ) a
âpâh = ζ (xx)2v2Ï
összefĂŒggĂ©ssel szĂĄmolhatĂł. (Mint a kĂ©pletbĆl is lĂĄthatĂł, âphâ nem fĂŒgg Ă©rdemben a Re-szĂĄmtĂłl). A ζ helyi hidraulikus ellenĂĄllĂĄsi tĂ©nyezĆ, kĂsĂ©rleti Ășton Ă©s/vagy empirikus összefĂŒggĂ©sek segĂtsĂ©gĂ©vel hatĂĄrozhatĂł meg. LekerekĂtĂ©s nĂ©lkĂŒli csĆhajlatot (ld. ĂĄbra) rendszerint nem is alkalmaznak (mivel az ĂĄramlĂĄs-leszakadĂĄs Ă©s örvĂ©nykĂ©pzĆdĂ©s következtĂ©ben tĂșlzottan nagy vesztesĂ©gek Ă©brednek. Ezek ÎŽ szög növekedĂ©sĂ©vel mĂ©g nagyobb Ă©rtĂ©kƱek is lehetnek!).
LekerekĂtett csĆkönyök ellenĂĄllĂĄsa ÎŽ növekedĂ©sĂ©vel fokozatosan növekszik Ă©s, ÎŽ â 900
körĂŒl elĂ©ri a ζâ1 Ă©rtĂ©ket (ld. ĂĄbra). A ÎŽ = 900 Ă©s R/dâ„1 adatokkal jelle-mezhetĆ, lekerekĂtett csĆkönyökre:
R
d,,' 1900510 +=ζ
Amennyiben Ύ †700 akkor a
ζ = 0,9 ζâ sinÎŽ
ha pedig ÎŽ â„ 1000, Ășgy .
( ) ',, ζ+=ζ Ύ35070
90
ăœÉ«
A helyi hidraulikus ellenĂĄllĂĄs tĂ©nyezĆje egyszerƱen meghatĂĄrozhatĂł - a csĆkönyök geometriai adatai ismeretĂ©ben - az un. Abramovics â formulĂĄval:
ζâ = 0,73·a·b·cItta = f1(R/d) - a viszonylagos görbĂŒleti sugĂĄr tĂ©nyezĆje (ld. a. grafikon);b = f2(ÎŽ) - a könyök hajlĂĄsszögĂ©t figyelembevevĆ tĂ©nyezĆ a (ld. b. grafikon Ă©s ÎŽ = 900-nĂĄl
b =1);c = f3(e/d) - a csĆkönyök keresztmetszetĂ©re jellemzĆ tĂ©nyezĆ (ld. c. grafikon, illetve kör
és négyzet keresztmetszet esetén c =1).
AmĂg a folyadĂ©k Ă©s csĆ minimĂĄlis sĂșrlĂłdĂĄsa kör-keresztmetszet esetĂ©n biztosĂthatĂł (c. ĂĄbra), a helyi hidraulikus vesztesĂ©gek minimuma az e/d=2,5 arĂĄnyt kĂ©pviselĆ tĂ©glalap kereszt-metszetƱ csĆidommal valĂłsĂt-hatĂł meg. Ezzel, valamint profilĂrozott ĂĄramlĂĄsterelĆ lemezek csĆhajlatba törtĂ©nĆ beĂ©pĂtĂ©sĂ©vel a kb. 40 %-kal csökkenthetĆek a vesztesĂ©gek.
A hidraulika-rendszerek vesztességei 4.
a.) b.) c.)
ä”Éș
A hidraulika-rendszer nĂ©hĂĄny standard szerkezeti elemĂ©re Ο szokĂĄsos mĂ©rt, szĂĄmĂthatĂł, illetve tĂĄblĂĄzatokbĂłl nyerhetĆ Ă©rtĂ©ke:
âą szelepekre, (ha ÎŽ â 900) Ο = 2,5 â 3;âą csĆcsatlakozĂłknĂĄl (pl. hollander) Ο = 0,1 â 0,15;âą irĂĄnyvĂĄltĂł tolattyĂșknĂĄl az irĂĄnyvĂĄltĂĄsok szĂĄmĂĄtĂłl fĂŒggĆen Ο = 2,4;âą hirtelen keresztmetszet vĂĄltozĂĄsoknĂĄl:
âą csĆvezetĂ©kbe valĂł belĂ©pĂ©s helyĂ©n (pl. munkahengerbĆl csĆbe), amennyiben Aheng/AcsĆâ„100
A hidraulika-rendszerek vesztességei 5.
äÉ«
âą kĂŒlönbözĆ szögek alatti csĆcsatlakozĂĄsoknĂĄl az ĂĄramlĂĄsi irĂĄnyok figyelembevĂ©telĂ©vel (ld. tĂĄblĂĄzat).
A hidraulika-rendszerek vesztességei 6.
Ó
A rendszer összvesztessĂ©ge tehĂĄt a sĂșrlĂłdĂĄs (âpâs) Ă©s a helyi hidraulikus ellenĂĄllĂĄs (âpâh) összegekĂ©nt /a (x) Ă©s (xx) összefĂŒggĂ©sekbĆl:
ζ+λÏ
=â+â=â â imax'h
's
,
dvppp
l2
2
Az Ăgy kapott âpâ nyomĂĄsesĂ©s Ă©rtĂ©ke felhasznĂĄlĂĄsĂĄval - mely nem haladhatja meg az ĂŒzemi nyomĂĄs 5â6 %-ĂĄt - meghatĂĄrozhatĂł a folyadĂ©k maximĂĄlis ĂĄramlĂĄsi sebessĂ©ge :
ζ+λÏ
â==
â icsĆ
smax
d
'p
A
Qv
l
2
ahol:Qs â a mĂĄsodpercenkĂ©nt szĂĄllĂtott folyadĂ©kmennyisĂ©g;
â a csĆkeresztmetszet felĂŒlete;
â a csĆvezetĂ©k ĂĄtmĂ©rĆje.
max
scsĆcsĆ v
QdA =
Ï=
4
2
maxcsĆ v
Qd
â Ï= 2
A hidraulika-rendszerek vesztességei 7.
A nyomĂłcsövekben az ĂŒzemi nyomĂĄstĂłl (pĂŒz) fĂŒggĆ ĂĄramlĂĄsi sebessĂ©g (vhidr) Ă©rtĂ©kek a tĂĄblĂĄzatbĂłl kiolvashatĂłak:
6 felett
200
5Ă·84Ă·53Ă·42Ă·3vhidr [m/s]
1501005025pĂŒz [bar]
Amennyiben a rendszerben pĂŒz â 200 bar a folyadĂ©k ĂĄramlĂĄsi sebessĂ©ge: nyomĂłcsĆ-vekben 8 â 10 m/s; visszavezetĆcsövekben: zĂĄrt tartĂĄlyhoz 2Ă·3 m/s, nyitottakhoz 1Ă·2 m/s; szĂvĂłcsövekben: 1 â 2 m/s.
ïżœÓ
A hidraulika-rendszer munkĂĄjĂĄnak, vesztesĂ©geinek Ă©rtĂ©kelĂ©sekor gyakran szĂŒksĂ©ges a keskeny rĂ©seken (szelepek, csapok, fojtĂĄsok stb.) ĂĄtadott nyomĂĄskĂŒlönbsĂ©g hatĂĄsĂĄra idĆegysĂ©g alatt ĂĄtĂĄramlĂł folyadĂ©kmennyisĂ©g meghatĂĄrozĂĄsa.
ValĂłsĂĄgos közeg esetĂ©ben (a. ĂĄbra) ez a folyadĂ©kfelszĂn (0â0) Ă©s a kifolyĂłnyĂlĂĄs (1-1) között felĂrt vesztesĂ©ges Bernoulli-egyenlet segĂtsĂ©gĂ©vel lehetsĂ©ges (A 0-0 felĂŒleten vo=0).
g
v
g
vppH o
o22
22
1 ζ++γ
=Îł
+
ahol Ο - a rĂ©s hidraulikus ellenĂĄllĂĄsa.
)(g
vH
ppH o
o ζ+==Îłâ
+ 12
2
1
Innen pedig mĂĄr meghatĂĄrozhatĂł a rĂ©sen kiömlĆ folyadĂ©k sebessĂ©ge
MĂĄs formĂĄban felĂrva:
gHgHv 22
1
1Ï=
ζ+=
ahol
kiĂĄramlĂĄsi sebessĂ©gek viszonyĂĄt. A ,vâ a kiĂĄramlĂł folyadĂ©k közepes sebessĂ©gĂ©nek tekinthetĆ, mivel a kiömlĆ folyadĂ©k sugĂĄrban a sebessĂ©g megoszlĂĄsa nem egyenletes
sebessĂ©gi tĂ©nyezĆ, amely kifejezi a valĂłs Ă©s a ideĂĄlis 1
1
1âš=
ζ+=Ï
id
val
v
v
A hidraulika-rendszerek vesztességei 8.
a.) b.) c.)
Ó
AkĂĄr vĂ©konyfalĂș (b. ĂĄbra), akĂĄr vastag falĂș tartĂĄlyĂ©let, Ășn. Borda-fĂ©le rĂ©sĂ©n (c. ĂĄbra) keresztĂŒl ĂĄramlik ki a folyadĂ©k, a kiömlĆ sugĂĄr keresztmetszetĂ©nek felĂŒlete kisebb, mint a kiömlĆnyĂlĂĄsĂ© .
1âš=Δo
s
A
A- sugĂĄr összehĂșzĂłdĂĄsi vagy kontrakciĂłs tĂ©nyezĆ.
Az idĆegysĂ©g alatt kiĂĄramlĂł folyadĂ©k a Qs = vAs összefĂŒggĂ©ssel hatĂĄrozhatĂł meg. Az elĆzĆek alapjĂĄn:
Îłâ
+”=ΔÏ='
ooos
ppHgAgHAQ 1
122
ahol ” = Ï·Δ a kifolyĂĄsi tĂ©nyezĆ.
Amennyiben a folyadĂ©koszlop magassĂĄga kicsi, a Ho-bĂłl szĂĄrmazĂł nyomĂĄs elhanyagol-hatĂł, Ăgy âp/Îł â H. Ekkor az idĆegysĂ©g alatt kiömlĆ folyadĂ©k:
Ïâ
”=Îłâ
”=p
Ap
gAQ oo
22
A kifolyĂĄsi tĂ©nyezĆ nagysĂĄga a ReâszĂĄmtĂłl Ă©s a rĂ©s alakjĂĄtĂłl fĂŒgg.
A hidraulika-rendszerek vesztességei 9.
a.) b.) c.)
Ó
A grafikonon a ”, Ï, Δ vĂĄltozĂĄsa lĂĄthatĂł a ,Reâ-szĂĄm fĂŒggvĂ©nyĂ©ben, kör kereszt-metszetƱ kiömlĆ nyĂlĂĄs esetĂ©n. Az elmĂ©leti kifolyĂĄsi sebessĂ©get (velm) ismerve:
Μ=
Μ=
gHddvRe ooelm 2
Az ĂĄbrĂĄbĂłl lĂĄthatĂł, hogy a Re-szĂĄm növekedĂ©sĂ©vel a Ï növek-szik a Ο csökkenĂ©se következtĂ©-ben, ugyanakkor az Δ csökken, mivel a kiömlĆ rĂ©s Ă©lein a fĂ©kezĂ©si sebessĂ©g csökken, a folyadĂ©k-oszlop görbĂŒleti sugara pedig növekszik. A Re-szĂĄm növekedĂ©-sĂ©vel a vizsgĂĄlt tĂ©nyezĆk egyre jobban közelĂtenek az ideĂĄlis folyadĂ©kra szĂĄmĂthatĂł Ă©rtĂ©kekhez, vagyis
A hidraulika-rendszerek vesztességei 10.
Re â â, akkor Ï â 1,Δ â 0,61 Ă©s ” = 0,59-0,60.
A ”, Re=350-ig növekszik, itt elĂ©ri maximumĂĄt (”max = 0,69) Ă©s a tovĂĄbbiakban csökken az Δ rohamos csökkenĂ©se miatt. (Az ĂĄbrĂĄn lĂĄthatĂł â, ïżœ, ïżœ jelek az egyes jellemzĆk mĂ©rĂ©si adatai, amelyek interpolĂĄlĂĄsĂĄval jutottak rendre az Δ, Ï Ă©s ”görbĂ©khez). EgĂ©szen kis Re-szĂĄm (Re < 15) esetĂ©ben a viszkozitĂĄs annyira nagy Ă©s a kiömlĆ rĂ©s peremĂ©n a fĂ©kezĂ©si sebessĂ©g olyan jelentĆs, hogy a folyadĂ©ksugĂĄr gyakorlatilag nem nyomĂłdik össze (Δ = 1) Ă©s Ï = ”.
Alacsony viszkozitĂĄsĂș folyadĂ©kok (vĂz, benzin kerozin stb.) vizsgĂĄlt jellemzĆi kis Re-szĂĄmoknĂĄl szƱk tartomĂĄnyban vĂĄltoznak Ă©s szĂĄmĂtĂĄsok, valamint mĂ©rĂ©sek eredmĂ©nyekĂ©nt Δ= 0,63; Ï = 0,97; ” = 0,61; ζ = 0,065 Ă©rtĂ©kƱeknek vehetĆek.
A rendszer kĂŒlsĆ Ă©s belsĆ tömĂtettsĂ©gĂ©t, ezĂĄltal megbĂzhatĂłsĂĄgĂĄt alapvetĆen meghatĂĄrozza a kĂŒlönbözĆ szerkezeti elemek fĂ©mesen Ă©rintkezĆ, nagypontossĂĄgĂșillesztĂ©sei mentĂ©n a szĂĄzad, ezred millimĂ©ter nagysĂĄgĂș rĂ©seken ĂĄt törtĂ©nĆ hidraulika-folyadĂ©k elszivĂĄrgĂĄsa. Az ĂĄramlĂĄs a rĂ©s kĂ©t oldala közötti nyomĂĄskĂŒlönbsĂ©g hatĂĄsĂĄra indul meg. Kis rĂ©smĂ©retek (h) esetĂ©n a szokĂĄsos ĂŒzemeltetĂ©si tartomĂĄnyban (vfoly; tfoly; pfoly) az ĂĄramlĂĄs laminĂĄris jellegƱ, azaz
Îœâ
=hvRe folyadék.hidr.köz
Amennyiben az ĂĄramlĂĄs laminĂĄris, Ă©rvĂ©nyes Newton feszĂŒltsĂ©gek meghatĂĄrozĂĄsĂĄra vonatkozĂł tĂ©tele
y â az ĂĄramlĂĄs irĂĄnyĂĄra merĆleges irĂĄny.A bizonyĂtĂĄs igĂ©nye nĂ©lkĂŒl a tetszĆleges â hosszĂșsĂĄgĂș, h szĂ©lessĂ©gƱ rĂ©sen az idĆ-egysĂ©g alatt ĂĄtĂĄramlĂł folyadĂ©kmennyisĂ©g a
összefĂŒggĂ©ssel szĂĄmolhatĂł. Itt: ps = p2âp1 â a rĂ©s kĂ©t oldalĂĄn a sĂșrlĂłdĂĄs következtĂ©ben lĂ©trejövĆ nyomĂĄsesĂ©s;” â kifolyĂĄsi tĂ©nyezĆ (ld. elĆbb!).
dy
dv”=Ï
l”=12
3hpQ s
A hidraulika-rendszerek vesztességei 11.
JelentĆsen növelheti vagy csökkentheti az elfolyĂł munkaközeg mennyisĂ©gĂ©t, ha a rĂ©s egyik fala mozog a mĂĄsikhoz kĂ©pest (pl. dugattyĂș vagy tolattyĂș Ă©s hengerfal stb.). Ebben az esetben
huhp
Q s
212
3
±”
=l
u â az egyik fal (dugattyĂș, tolattyĂș stb.) mozgĂĄsi sebessĂ©ge;± â ha a fal Ă©s a folyadĂ©kmozgĂĄs irĂĄnya megegyezik (+), ha ellentĂ©tes (-).
ÓÚ
Az ,Râ sugarĂș hengerben koncentrikusan elhelyezkedĆ ,râ sugarĂș tolattyĂș (dugattyĂș) közötti szabĂĄlyos körgyƱrƱ alakĂș rĂ©sen elszivĂĄrgĂł folyadĂ©kmennyisĂ©g (a bizonyĂtĂĄs igĂ©nye nĂ©lkĂŒl):
ahol ho = Râr.Amennyiben mechanikus kopĂĄsok vagy helytelen szerelĂ©s következtĂ©ben a tolattyĂș
(dugattyĂș) Ă©s a henger egymĂĄshoz viszonyĂtott helyzete excentrikussĂĄ vĂĄlik, az elfolyĂłfolyadĂ©k mennyisĂ©ge tovĂĄbb növekszik maximĂĄlis excentritĂĄst feltĂ©telezve (” =1)
Q = 2,5Qo
l”Ï
=12
23
soo
prhQ
A hidraulika-rendszerek vesztességei 12.
KismĂ©retƱ, Ășgynevezett kapillĂĄris rĂ©seken ĂĄt egy idĆ utĂĄn csökken, majd többnyire teljesen meg is szƱnik a folyadĂ©k elszivĂĄrgĂĄsa. Ez a jelensĂ©g az önelzĂĄrĂłdĂĄs, amely a folyadĂ©k fĂ©mfelĂŒletĂ©n valĂł megkötĆdĂ©sĂ©nek, az abszorciĂłnak a következmĂ©nye.
A molekulĂĄris Ă©s elektromos erĆk ĂĄltal lĂ©trehozott abszorciĂł intenzitĂĄsa fĂŒgg:
âą a nyomĂĄstĂłl Ă©s hĆmĂ©rsĂ©klettĆl (ha pĂŒz â Ă©s tĂŒz â, az elzĂĄrĂłdĂĄs intenzĂvebb);âą az ĂŒzemi folyadĂ©k fizikai tulajdonsĂĄgaitĂłl, molekulaszerkezetĂ©tĆl (polimereknĂ©l, mint pl.
a hidraulika folyadékai) is fokozott elzåródåsi hajlam mutatkozik.Az elzåródås jelensége kåros lehet, amennyiben a rendszerben elhelyezett fojtåsokon
lĂ©p fel, ezĂ©rt 0,2Ă·0,5 mm-nĂ©l kisebb ĂĄtmĂ©rĆjƱ fojtĂłfuratokat rendszerint nem is alkalmazhatĂł.
ć°Ó
A hidraulikus ĂŒtĂ©s a dinamikus elven mƱködĆ hidraulika-rendszer munkaközegĂ©nek jelentĆs nyomĂĄslĂŒktetĂ©ssel jĂĄrĂł csillapodĂł lengĆmozgĂĄsa.
ĂrtelmezĂ©se â az eddigi vizsgĂĄlati gyakorlattĂłl eltĂ©rĆen â csak a folyadĂ©k összenyomhatĂłsĂĄgĂĄnak figyelembe-vĂ©telĂ©vel lehetsĂ©ges.
Ăramoljon a hidraulikus munkafolya-dĂ©k egy tartĂĄlybĂłl csövön keresztĂŒl vosebessĂ©ggel Ă©s po nyomĂĄssal az ,Aâcsap felĂ©, amelyet hirtelen (tzĂĄrĂĄs â 0 s) lezĂĄrnak (1. pozĂciĂł). A mozgĂł folya-dĂ©krĂ©szecskĂ©k a zĂĄrĂĄs helyĂ©n össze-torlĂłdnak, kinetikai energiĂĄjuk nyomĂĄs-növelĂ©sre, illetve ennek következtĂ©ben a csĆ falĂĄnak rugalmas deformĂĄlĂĄsĂĄra (ĂĄtmĂ©rĆ növelĂ©sĂ©re) fordĂtĂłdik.
Hidraulikus ĂŒtĂ©s 1.
ElĆidĂ©zĆje: rendszerint a rugalmas falĂș csĆben ĂĄramlĂł folyadĂ©k ĂștjĂĄnak hirtelen zĂĄrĂĄsa (esetleg nyitĂĄsa) csap vagy mĂĄs berendezĂ©s segĂtsĂ©gĂ©vel.
A lefĂ©kezett (v=0) rĂ©szecskĂ©k nyomĂĄsnövekedĂ©se n â n lökĂ©shullĂĄm formĂĄjĂĄban, az eredeti ĂĄramlĂĄsi irĂĄnnyal ellentĂ©tesen ,aâ helyi hangsebessĂ©ggel a tartĂĄly felĂ© halad. Mire a lökĂ©shullĂĄm eljut a tartĂĄlyig (2. pozĂciĂł), az egĂ©sz csĆszakaszban megszƱnik a folyadĂ©k ĂĄramlĂĄsa (v = 0).
ïżœÓ
Hidraulikus ĂŒtĂ©s 2.
A lecsökkent tĂ©rfogatban fölöslegessĂ©vĂĄlt folyadĂ©k vo sebessĂ©ggel a tartĂĄly felĂ© ĂĄramlik. MiutĂĄn az n â n lökĂ©s-hullĂĄm ismĂ©t az ,Aâ csaphoz Ă©r, a nyomĂĄs az egĂ©sz csĆszakaszban az eredeti po, a folyadĂ©krĂ©szecskĂ©k tehetetlensĂ©gĂŒk következtĂ©ben azonban tovĂĄbbra is vo sebessĂ©ggel a tartĂĄly felĂ© ĂĄramlanak (4. pozĂciĂł).
A megnövekedett nyomĂĄssal (po + âp) Ă©s a rugalmasan kitĂĄgult csĆfalakkal jellemezhetĆ ĂĄllapot nem stabilizĂĄlĂłdhat. A csĆfalak összehĂșzĂłdnak, miközben a (âp) tĂșlnyomĂĄs a csap (A) irĂĄnyĂĄba megszƱnik Ă©s po eredeti Ă©rtĂ©ke ĂĄll vissza (3. pozĂciĂł).
Figyelembe vĂ©ve, hogy a csĆfal rugalmas Ă©s a folyadĂ©kmozgĂĄs tehetetlensĂ©ge következtĂ©ben vosebessĂ©ggel tovĂĄbbra is fennmarad, a csĆben ,aâ sebessĂ©ggel egyn â n (-âp) nyomĂĄscsökkenĂ©si hullĂĄm indul a tartĂĄly felĂ©.
A csĆ ĂĄtmĂ©rĆje a nyomĂĄs-csökkenĂ©s miatt csökken, benne feszĂŒltsĂ©g halmozĂłdik fel (5. pozĂciĂł).
ïżœÓ
A szĂvĂĄsi hullĂĄm mögött a folyadĂ©k ĂĄramlĂĄsi sebessĂ©ge v = 0, nyomĂĄsa (po - âp), Ăgy miutĂĄn n â n front a tartĂĄlyhoz Ă©rt (6. pozĂciĂł), a nyomĂĄs po Ă©rtĂ©kre növekedĂ©se ismĂ©t ,aâsebessĂ©ggel vonul vĂ©gig a csövön (n â n) a csap (A) irĂĄnyĂĄba, miközben a rugalmasan
Hidraulikus ĂŒtĂ©s 3.
A folyadĂ©krĂ©szecskĂ©k tehetetlensĂ©ge Ă©s a falak rugalmassĂĄga következtĂ©-ben a ciklus vĂ©gĂ©n a folyamat nem fejezĆdik be, hanem folytonosan csökkenĆ âp Ă©rtĂ©kkel mĂ©g nĂ©hĂĄnyszor (5Ă·20-szor) a teljes kinetikai energia elnyelĆdĂ©sĂ©ig folytatĂłdik az 1Ă·7. pozĂciĂłknak megfelelĆen.
kitĂĄgulĂł csĆben vo sebessĂ©ggel ĂĄramlik be a folyadĂ©k (7. pozĂciĂł).
Ó
Hidraulikus ĂŒtĂ©s 4.Az ĂĄbrĂĄn - a tartĂĄly Ă©s a csap közötti ,ââ hosszĂșsĂĄgĂș csĆszakasz nyomĂĄsĂĄnak idĆbeni
vĂĄltozĂĄsa lĂĄthatĂł közvetlenĂŒl a csapnĂĄl, illetve a csĆ közĂ©psĆ szakaszĂĄn (elĆzĆĂĄbrĂĄn ,Aâ Ă©s ,Bâ pont). (Folyamatos vonal a szĂĄmĂtott, szaggatottal a tĂ©nyleges nyomĂĄsĂ©rtĂ©keket ĂĄbrĂĄzolja. A jellegĂŒkben mutatkozĂł eltĂ©rĂ©s oka, hogy a csapok tĂ©nyleges nyitĂĄsĂĄhoz Ă©s zĂĄrĂĄsĂĄhoz nĂ©mi idĆre van szĂŒksĂ©g).
A âp nyomĂĄsnövekedĂ©s nagysĂĄga abbĂłl a feltĂ©telbĆl hatĂĄrozhatĂł meg, hogy a folyadĂ©k kinetikai energiĂĄja az ,RâsugarĂș csĆ falĂĄnak rugalmas deformĂĄciĂł-jĂĄra (a sugĂĄr âR Ă©rtĂ©kkel törtĂ©nĆnövelĂ©sĂ©re) fordĂtĂłdik. Az ĂĄramlĂł folyadĂ©k kinetikai energiĂĄja
22
2
2
1
2o
okin vR
mvW ÏÏ== l
A csĆfal âp nyomĂĄsnövekedĂ©s hatĂĄsĂĄra lĂ©trejövĆ âR sugĂĄrnövekedĂ©st lĂ©trehozĂłdeformĂĄciĂłs munka
(x)RRpWdef âÏâ= l22
1
èĄ ïœžïżœÉș
Hidraulikus ĂŒtĂ©s 5.A Hooke-törvĂ©ny szerint
(xx)
ahol Ï a ÎŽ vastagsĂĄgĂș csĆfalban âp nyomĂĄsnövekedĂ©s hatĂĄsĂĄra Ă©bredĆ normĂĄl feszĂŒltsĂ©g, azaz
ER
Râ=Ï
ÎŽâ
=ÏpR
(xxx)
A (xx) Ă©s (xxx) kifejezĂ©seket felhasznĂĄlva alakĂtsuk ĂĄt a deformĂĄciĂłs munkĂĄra kapott összefĂŒggĂ©sĂŒket:
Az ĂĄramlĂł folyadĂ©k ĂĄltal vĂ©gzett munkĂĄt Ășgy is felfoghatjuk, mint a âp nyomĂĄs ĂĄltal ,AâfelĂŒleten kifejtett erĆ ââ Ășthosszon vĂ©gzett elmozdulĂĄsa sorĂĄn vĂ©gzett munka. (A folyadĂ©koszlop összenyomĂłdĂĄsa Ă©s sugarĂĄnak âR Ă©rtĂ©kkel valĂł növekedĂ©se következtĂ©ben jön lĂ©tre).
E
RpWdef ÎŽ
Ïâ=
32l
VppA ââ=ââ2
1
2
1l
Ó
Hidraulikus ĂŒtĂ©s 6.
A Hooke törvĂ©nnyel analĂłg mĂłdon a tĂ©rfogatcsökkenĂ©s Ă©s az eredeti folyadĂ©ktĂ©rfogat arĂĄnya âV/V lineĂĄris kapcsolatban van a nyomĂĄsnövekedĂ©ssel:
A ,Vâ tĂ©rfogatĂș folyadĂ©k összenyomĂĄsĂĄra fordĂtandĂł munka:
V
VKpâ
=â
ahol a folyadĂ©k tĂ©rfogati, rugalmassĂĄgi egyĂŒtthatĂłja.dq
dpqK =
K
R pWnyom
l22
2
1 Ïâ=
A szĂŒksĂ©ges egyszerƱsĂtĂ©sek Ă©s ĂĄtalakĂtĂĄsok utĂĄn a âp-t kifejezve a
összefĂŒggĂ©st kapjuk.
A kapott összefĂŒggĂ©sek felhasznĂĄlĂĄsĂĄval: Wkin = Wdeff + Wnyomazaz
K
pR
E
pRv R o
22
12223
22 âÏ+
ÎŽâÏ
=ÏÏll
l
ER
K
ovpÎŽÏÏ +
Ï=â2
1(xxxx)
äÓ
ER
K
ovpÎŽÏÏ +
Ï=â2
1(xxxx)
Hidraulikus ĂŒtĂ©s 7.
sebessĂ©g dimenziĂłjĂș kifejezĂ©s, amelynek fizikai tartalma Ășgy Ă©rtelmezhetĆ legjobban, ha feltĂ©telezzĂŒk, hogy a csĆ abszolĂșt merev, azaz E = â. Ebben az esetben a vizsgĂĄlt törtĂŒnk K/ÏalakĂșra mĂłdosul, ez pedig nem mĂĄs, mint az egynemƱ rugalmas, Ï sƱrƱsĂ©gƱ, K rugalmassĂĄgi egyĂŒtthatĂłjĂș közeg hangsebessĂ©gĂ©nek kiszĂĄmĂtĂĄsĂĄra alkalmas összefĂŒggĂ©s.
(Pl. avĂz = 1435 m/s; abenzin =1116 m/s; aolaj = 1400 m/s).
Mivel a hidraulikus ĂŒtĂ©s vizsgĂĄlatĂĄnĂĄl feltĂ©teleztĂŒk, hogy a csĆfal rugalmas, Ăgy Eâ 0, az
E
R
K
a
ÎŽÏ
+Ï
=2
1
összefĂŒggĂ©s pedig a lökĂ©shullĂĄm terjedĂ©si sebessĂ©get fejezi ki.A kapott összefĂŒggĂ©sĂŒnk helyessĂ©ge egyszerƱen igazolhatĂł a lökĂ©shullĂĄm ĂĄltal dt idĆalatt megtett elemi dx tĂĄvolsĂĄgon. A mozgĂĄsmennyisĂ©g vĂĄltozĂĄsĂĄt megvizsgĂĄlva:
( )[ ] ( ) dx A vdt Appp ooo Ïâ=ââ+ 0
EbbĆl a lökĂ©shullĂĄm sebessĂ©ge illetve a nyomĂĄsnövekedĂ©s âp = Ï·v0·a,ov
p
dt
dxa
Ïâ
==ami összevetve a (xxxx) összefĂŒggĂ©ssel teljes azonossĂĄgot mutat.
ïżœÓ
âp = Ï·v0·a.
Hidraulikus ĂŒtĂ©s 8.
A âp-re kapott összefĂŒggĂ©s abban az esetben igaz, ha a csap zĂĄrĂĄsi ideje (tz) rendkĂvĂŒl kicsi
tz < T0 = 2 â /a
ahol To â hidraulikus ĂŒtĂ©s ciklusideje (a folyamatĂĄbrĂĄn ĂĄbrĂĄn 1.-7. pozĂciĂł egyszeri lefutĂĄsĂĄhoz szĂŒksĂ©ges idĆ). Amennyiben tz â„ To Ășn. közvetett hidraulikus ĂŒtĂ©sjĂĄtszĂłdik le, ahol a lĂ©trejövĆ nyomĂĄsnövekedĂ©s (âpâ)
z
o
t
T
p
'p=
ââ
Innen:
z
oo
zz
o
t
vav
atp
t
T'p
Ï=Ï=â=â
ll 22
Amennyiben konstrukciĂłsan biztosĂtott tz>>To, nem következik be hidraulikus ĂŒtĂ©s.
Ó
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seA hidraulika-rendszereknek több kĂŒlönfĂ©le szempont szerinti felosztĂĄsa ismeretes.
Mint körfolyam alapvetĆenâą zĂĄrt Ă©s âą nyitottkĂŒlönböztethetĆ meg. Az elsĆ elĆnye egyszerƱsĂ©ge, mivel a szivattyĂș ĂĄltal szĂĄllĂtott folyadĂ©kmennyisĂ©get a vĂ©grehajtĂł szerv teljes egĂ©szĂ©ben felhasznĂĄlja, majd ezt követĆen a szivattyĂș szĂvĂłterĂ©be vissza is juttatja. Ăgy csak a rĂ©seken elszivĂĄrgĂłfolyadĂ©k (volumetrikus vesztesĂ©gek) pĂłtlĂĄsĂĄra szĂŒksĂ©ges minimĂĄlis tartĂĄlytĂ©rfogat biztosĂtĂĄsa. Ez a megoldĂĄs jĂłl alkalmazhatĂł pl. hidraulikus emelĆknĂ©l.
Nagyobb bonyolultsĂĄgĂș, sok vĂ©grehajtĂł szervet magĂĄba foglalĂł rendszereknĂ©l â ilyen a repĂŒlĆgĂ©pekĂ© is â rendszerint kĂŒlönbözĆ szĂĄmĂș fogyasztĂłt eltĂ©rĆ intenzitĂĄssal kell kĂŒlön-kĂŒlön Ă©s/vagy kĂŒlönbözĆ kombinĂĄciĂłban egyĂŒttesen mƱködtetni. Ez a mennyisĂ©gi vagy sebessĂ©gi vezĂ©rlĂ©s megköveteli, hogy idĆegysĂ©g alatt a fogyasztĂłkba kĂŒlönbözĆfolyadĂ©ktĂ©rfogat kerĂŒljön betĂĄplĂĄlĂĄsra, ami csak megnövekedett folyadĂ©ktĂĄrolĂł- (tartĂĄly-) tĂ©rfogat alkalmazĂĄsĂĄval lehetsĂ©ges.
Az energiarendszer energiaĂĄtvitel fajtĂĄja szerintâą hidrodinamikus;âą hidrostatikus.
ĂltalĂĄnos vizsgĂĄlatnĂĄl a rendszert felĂ©pĂtĆ alrendszerek közĂŒl megkĂŒlönböztethetĆek:âą energiahĂĄlĂłzat, amely a munkafolyadĂ©kot tĂĄrolja, szƱri, idĆegysĂ©g alatt megfelelĆmennyisĂ©get Ă©s nyomĂĄst biztosĂt szĂĄmĂĄra. Ide tartozĂł berendezĂ©sek a tartĂĄlyok, szƱrĆk, szivattyĂșk, hidraulika-akkumulĂĄtorok.âą elosztĂłhĂĄlĂłzat kapcsolatot teremt az energia Ă©s munkahĂĄlĂłzat között. Ehhez tartoznak a csapok, szelepek Ă©s csĆvezetĂ©kek.âą munkahĂĄlĂłzat, amely a folyadĂ©k ĂĄltal tovĂĄbbĂtott munkavĂ©gzĆ-kĂ©pessĂ©get mechanikai munkĂĄvĂĄ alakĂtja. Szerkezeti elemei a munkahengerek Ă©s hidromotorok.
äÓ
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seRepĂŒlĆszerkezeteknĂ©l a gyakorlat követelmĂ©nyeinek megfelelĆen, lĂ©nyegĂ©ben a
felsorolt szerkezeti elemek Ă©s berendezĂ©sek egy egyszerƱbb hĂĄlĂłzati felosztĂĄsa az elfogadott:âą Csapok elĆtti vagy központi rendszer, mely tĂĄrolja, szƱri Ă©s megfelelĆmennyisĂ©gben Ă©s nyomĂĄsban a vĂ©grehajtĂł szervekhez tovĂĄbbĂtja a folyadĂ©kot. Az ĂŒzembiztos mƱködĂ©s Ă©rdekĂ©ben itt valĂłsul meg a tĂșlnyomĂĄs lĂ©trehozĂĄsa, tĂĄrolĂĄsa Ă©s jelzĂ©se, valamint a szellĆztetĂ©s is. EnnĂ©l a rendszernĂ©l lehetsĂ©ges tĂșlterhelĂ©stĆl vĂ©dĆberendezĂ©s beĂ©pĂtĂ©se is. RĂ©szei: a hidraulika-tartĂĄly, szƱrĆk, rendszerbiztosĂtĂł szelep, tehermentesĂtĆ automata, hidraulika-akkumulĂĄtor(-ok), manomĂ©ter, a csĆvezetĂ©k egy rĂ©sze.âą Csapok utĂĄni vagy vĂ©grehajtĂł (fogyasztĂł, munkavĂ©gzĆ) rendszer.
Megjegyzés:1. Maguk a csapok is e rendszerhez tartoznak! Itt történik a folyadék nyomåsåból
szĂĄrmazĂł munkavĂ©gzĆ-kĂ©pessĂ©g mechanikai munkĂĄvĂĄ alakĂtĂĄsa a kĂvĂĄnt vezĂ©rlĂ©si cĂ©lnak megfelelĆen. UtĂłbbiak az ĂĄramlĂł folyadĂ©k:
âą ĂștjĂĄt;
âą nyomĂĄsĂĄt;
⹠mennyiségét
vezérlik, de a munkahengerek, hidromotorok is ide tartoznak.
2. KorszerƱ repĂŒlĆgĂ©p sĂĄrkĂĄnyĂĄn a földi (ĂĄllapot-ellenĆrzĂ©shez, mƱködtetĂ©shez vezĂ©rlĆ panelt is elhelyeznek.
äÓ
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
A rendszerek közötti kĂŒlönbsĂ©g a - szivattyĂș szerkezeti kialakĂtĂĄsĂĄbĂłl adĂłdĂłan - a tehermentesĂtĆ szelep (4) meglĂ©tĂ©ben (a. ĂĄbra), vagy hiĂĄnyĂĄban mutatkozik.
1 â tartĂĄly; 2 â szivattyĂș; 3 â durva szƱrĆ; 4 âtehermentesĂtĆ szelep; 5 â hidraulika akku-mulĂĄtor; 6 â manomĂ©ter; 7 â finomszƱrĆvisszacsapĂł szeleppel; 8 â irĂĄnyvĂĄltĂł csap; 9 â munka-henger; 10, 11 - csĆvezetĂ©kek
1 â tartĂĄly; 2 â szivattyĂș; 3 â hidraulika akkumulĂĄ-tor; 4 â csĆvezetĂ©k; 5 â ĂĄllandĂł fojtĂĄs; 6 â rendszer-biztosĂtĂł szelep; 7 â visszacsapĂł szeleppel; 8 â fi-nom szƱrĆ; 9 âmanomĂ©ter; 10 â irĂĄnyvĂĄltĂł csap; 11 - munkahenger
A hidraulika-rendszerek osztĂĄlyozhatĂłak a bennĂŒk alkalmazott szivattyĂșk folyadĂ©k szĂĄllĂtĂĄsi mĂłdjĂĄtĂłl fĂŒggĆen is. Ăgy megkĂŒlönböztethetĆ:âą ĂĄllandĂł szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©gƱ szivattyĂșval (a. ĂĄbra) Ă©s;âą vĂĄltozĂł szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©gƱ szivattyĂșval (b. ĂĄbra) felszerelt rendszer.
Az elsĆhöz olyan szivattyĂșk tartoznak, amelyeknĂ©l ĂĄllandĂł fordulatszĂĄmuk (n=const) mellett szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©gĂŒk is ĂĄllandĂł (Q = const), a mĂĄsodikhoz az olyanok, ahol az ĂĄllandĂł fordulatszĂĄm (n = const) esetĂ©n is biztosĂthatĂł a szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©g vĂĄltoztatĂĄsa (Q = var), vagy adott hatĂĄrok között vĂĄltozĂł fordulatszĂĄm (n=var) esetĂ©n is fenntarthatĂła szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©g ĂĄllandĂłsĂĄga (Q=const):
a.) b.)
ïżœ ïœžïżœÉ«
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seA hĂĄlĂłzati felosztĂĄsnak megfelelĆen a rendszer elemeinek funkciĂł szerinti csoportosĂtĂĄsa a következĆ:1. Hidraulika-tartĂĄly;2. Hidraulika-szivattyĂș (ĂĄllandĂł-, vĂĄltozĂł szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©gƱ).3. Hidraulika-akkumulĂĄtor.4. IrĂĄnyĂtĂł elemek:4. 1. NyomĂĄsirĂĄnyĂtĂł elemek:
+ tĂșlfolyĂł szelepek;+ rendszerbiztosĂtĂł szelepek;+ tehermentesĂtĆ szelepek;+ nyomĂĄskapcsolĂłk;+ nyomĂĄscsökkentĆk;
4. 2. MennyisĂ©girĂĄnyĂtĂł elemek:+ fojtĂĄsok;+ sebessĂ©gĂĄllandĂłsĂtĂł szelepek;+ szinkronszelepek;+ hidraulikus adagolĂłk;+ vezĂ©rlĆ tolattyĂșk (ĂștirĂĄnyĂtĂł elemek is, ld. ott!);
4. 3. ĂtirĂĄnyĂtĂł elemek:+ irĂĄnyvĂĄltĂł csapok;+ egyirĂĄnyĂș szelepek;+ hidraulika-zĂĄrak.
5. Hidromotorok5. 1. ForgĂłmozgĂĄst megvalĂłsĂtĂł hidromotorok;5. 2. LengĆmozgĂĄst megvalĂłsĂtĂł hidromotorok;5. 3. HaladĂł, alternĂĄlĂł mozgĂĄst megvalĂłsĂtĂł munkahengerek.6. A rendszer megbĂzhatĂł mƱködĂ©sĂ©t biztosĂtĂł elemek6. 1. SzƱrĆk;6. 2. TömĂtĂ©sek;6. 3. TartĂĄly tĂșlnyomĂĄst biztosĂtĂł rendszer (ha van, a levegĆrendszer rĂ©sze!).
Megjegyzés:Az åbråkon bemutatott hålózatok a könnyebb åttekint-
hetĆsĂ©g Ă©s Ă©rthetĆsĂ©g kedvĂ©Ă©rt nagymĂ©rtĂ©kben leegyszerƱ-sĂtettek. ValĂłjĂĄban a nagy repĂŒlĆgĂ©pek hidraulika-rendsze-rei ennĂ©l lĂ©nyegesen bonyolultabbak. PĂ©ldĂĄul egy korszerƱbombĂĄzĂł-, vagy szĂĄllĂtĂł repĂŒlĆgĂ©pen 3-4 önĂĄllĂł rendszer, egyenkĂ©nt 1Ă·3 db., 210Ă·400 bar nyomĂĄst elĆĂĄllĂtĂłszivattyĂșval, ehhez összesen ~1467000 W (~2000 LE) teljesĂtmĂ©nyt felhasznĂĄlva. A rendszerbe 80Ă·100 haladĂł-, 40Ă·50 forgĂłmozgĂĄst megvalĂłsĂtĂł vĂ©grehajtĂł szerv, 50Ă·60 mechanikus Ă©s 100Ă·120 elektromos vezĂ©rlĂ©sƱ szelep mƱködik. A beĂ©pĂtett csĆvezetĂ©kek hossza elĂ©rheti az 1600 m-t, a tartĂĄlyok egyĂŒttes tĂ©rfogata 800 litert.
äÓ
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seA hidraulika-tartĂĄlyok 1.Feladata: tĂĄrolja, szƱri, ĂŒlepĂti, rĂ©szben hƱti a rendszer mƱködĂ©sĂ©hez szĂŒksĂ©ges
munkafolyadĂ©kot, pĂłtolja az esetlegesen elszivĂĄrgĂł olajat, felveszi a hĆtĂĄgulĂĄskövetkeztĂ©ben fölöslegessĂ© vĂĄltat.
Anyaga rendszerint a vegyi hatĂĄsoknak ellenĂĄllĂł, 1-2 mm vastag eloxĂĄlt alumĂniumötvözet, esetenkĂ©nt korrĂłzióållĂł acĂ©l, szĂĄrnyban kialakĂtott kontĂ©nerek esetĂ©n lehet olajĂĄllĂł gumi is.
A tartĂĄlytĂ©rfogat legalĂĄbb 50 %-kal nagyobb, mint az összes szerelvĂ©ny Ă©s csĆvezetĂ©k tĂ©rfogata, Ășgy, hogy ez egy-ben több, mint a tartĂĄlyon fĂ©l perc alatt ĂĄtĂĄramlĂł folyadĂ©k. Gyakorlatban a tartĂĄly-tĂ©rfogat elĂ©ri a rajta percenkĂ©nt ĂĄtfolyĂłfolyadĂ©k tĂ©rfogatĂĄnak 2-3-szorosĂĄt is, mivel Ăgy biztosĂt-hatĂł a megfelelĆ hƱtĂ©s is. UtĂłbbi intenzitĂĄsa fokozhatĂł a tartĂĄly lĂ©gĂĄramlatba helyezĂ©-sĂ©vel, vagy olaj-tĂŒzelĆanyag radiĂĄtor alkalmazĂĄsĂĄval.
Hermetikus rendszereknĂ©l a szintjelzĆ nem mĂ©rĆpĂĄlcĂĄs, hanem mĂ©rĆcsöves kialakĂ-tĂĄsĂș. Ez tulajdonkĂ©ppen egy ĂĄtlĂĄtszĂł kalibrĂĄlt ĂŒvegcsĆ, amelyet közlekedĆedĂ©nykĂ©nt erĆsĂtenek a tartĂĄlyhoz.
ë ïœžïżœÉ«
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seA hidraulika-tartĂĄlyok 2.
A tartĂĄly belsejĂ©ben ĂĄteresztĆ furatokkal ellĂĄtott vĂĄlaszfalak a tartĂĄlymerevĂtĆk, valamint a folyadĂ©k nagyfokĂș hullĂĄmzĂĄsĂĄt akadĂĄlyozzĂĄk meg. A munkafolyadĂ©k feltöltĂ©-
Szerkezeti kialakĂtĂĄs következtĂ©ben semmilyen repĂŒlĂ©si ĂŒzemmĂłdon vagy helyzetben sem ömölhet ki belĆle folyadĂ©k. A visszavezetĆ csĆ (8) vĂ©gĂ©n fĂ©mhĂĄlĂłt (9) vagy perforĂĄlt lemezt helyeznek, esetleg bĆvĂŒlĆ, ferdĂ©n levĂĄgott (11) vĂ©gzĆdĂ©ssel lĂĄtjĂĄk el. Ezzel a folyadĂ©kot a tartĂĄlyban levĆ folyadĂ©k belseje felĂ© vezetik, lecsökkentett sebessĂ©ggel, kis nyomĂĄskĂŒlönbsĂ©ggel. Ezzel csökkentik a folyadĂ©k felszĂnre jutĂĄsi lehetĆsĂ©gĂ©t Ă©s a munkaközeg habosodĂĄsĂĄt.
A tartĂĄly felsĆ rĂ©szĂ©n szellĆ-zĆcsĆ (10) talĂĄlhatĂł, amely nyitott rendszereknĂ©l szƱrĆn keresztĂŒl a környezeti levegĆ-höz, zĂĄrt rendszereknĂ©l a tĂșl-nyomĂĄst biztosĂtĂł vezetĂ©khez kapcsolĂłdik. Ebben az eset-ben a folyadĂ©k feletti gĂĄznyo-mĂĄs â a kavitĂĄciĂł veszĂ©ly csökkentĂ©se miatt â elĂ©rheti a 4-5 bar Ă©rtĂ©ket is.
se a felsĆ rĂ©szen elhelyezett tölcsĂ©r (5) segĂtsĂ©gĂ©vel törtĂ©-nik. A feltöltĆ nyĂlĂĄs szƱrĆvel (6) vĂ©dett Ă©s hermetikus fedĂ©l-lel (3) zĂĄrhatĂł, amely szintmĂ©-rĆ pĂĄlcĂĄval (4) is kiegĂ©szĂŒl.
ëč ïœžïżœÉș
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seA hidraulika-tartĂĄlyok 3.
A hermetikus tartĂĄlyban a munkafolyadĂ©k feletti szĂŒksĂ©ges tĂșlnyomĂĄs (pl. a habosodĂĄs csökkentĂ©sĂ©re) biztosĂthatĂł dugattyĂș közbeiktatĂĄsĂĄval, ami a sƱrĂtett levegĆ(6) vagy rugĂłval mozgat. A tartĂĄly kĂ©t fele kĂ©t fĂŒggetlen rendszer folyadĂ©k ellĂĄtĂĄsĂĄt tĂĄplĂĄlja szivattyĂșk (1) segĂtsĂ©gĂ©vel. A szĂvĂł- Ă©s visszavezetĆ (4) ĂĄg szƱrĆkkel (2) vĂ©dett. Amennyiben elszivĂĄrgĂĄsok következtĂ©ben egy megengedett hatĂĄrt meghalad a folyadĂ©kszint csökkenĂ©se, a dugattyĂș elektromos Ă©rintkezĆkön (5) keresztĂŒl zĂĄrja a veszĂ©lyes maradvĂĄnyjelzĆ ĂĄramkörĂ©t.
Hidraulika rendszerek feltöltĂ©se, földi mƱködtetĂ©seKözepes Ă©s nagy magassĂĄgban ĂŒzemeltetett lĂ©gi jĂĄrmƱvek hidraulika-rendszere
ĂĄltalĂĄban hermetikus kialakĂtĂĄsĂș. Ilyenkor a feltöltĆ nyĂlĂĄs sem a tartĂĄlyon van, hanem a tĂŒzelĆanyag-rendszerĂ©hez hasonlĂł, központi szerkezeti kialakĂtĂĄsĂș.
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
A rendszer földi ellenĆrzĂ©se többnyire kĂŒlsĆ tĂĄpforrĂĄs segĂtsĂ©gĂ©vel vĂ©gzhetĆ, mivel ĂŒzemszerƱen a hidraulika szivattyĂșk rendszerint a hajtĂłmƱ segĂ©dberendezĂ©s hĂĄzĂĄrĂłl kapjĂĄk meghajtĂĄsukat. EzĂ©rt olyan csatlakozĂł panelt is kialakĂtanak (1), amely lehetĆvĂ©teszi â hajtĂłmƱ indĂtĂĄsa nĂ©lkĂŒl â kĂŒlsĆ tĂĄpforrĂĄs nyomĂł (2; 6) Ă©s visszavezetĆ ĂĄgi (3; 5) csĆvezetĂ©keinek csatlakoztatĂĄsĂĄt, szĂŒksĂ©g szerint a tartĂĄlyban tĂșlnyomĂĄs lĂ©tesĂtĂ©sĂ©t is (4). A szĂvĂłânyomĂł csatlakozĂł-pĂĄrok szĂĄma megegyezik a fedĂ©lzeten kialakĂtott hidraulika-rendszerek szĂĄmĂĄval, Ăgy az egyes rendszerek kĂŒlön is mƱködtethetĆek.
ì ïœžïżœÉș
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
A nagynyomĂĄsĂș rendszereknĂ©l a csövek összekapcsolhatĂłk csavarsorral rögzĂtett peremekkel. Leggyakoribb a hollandi anya belsĆ rĂ©szĂ©n elhelyezett peremezett tömĂtĆ kĂșp, nagyobb nyomĂĄsĂș rendszereknĂ©l a tömĂtĆ kĂșpot a csĆvezetĂ©khez hegesztik (b. ĂĄbra).
CsĆvezetĂ©kek 1.A hidraulika-rendszerekben fĂ©m (acĂ©l, alumĂnium) Ă©s
hajlĂ©kony (flexibilis) csĆvezetĂ©kek hasznĂĄlatosak. AlumĂ-niumcsöveket alacsony nyomĂĄsĂș, acĂ©lcsöveket magas-nyomĂĄsĂș hĂĄlĂłzatnĂĄl alkalmaznak. A fĂ©mcsövek egy rĂ©sze nem-oldhatĂł kötĂ©ssel kapcsoljĂĄk össze, a tömĂtĂ©st for-rasztĂĄssal vagy argon vĂ©dĆgĂĄzos hegesztĂ©ssel biztosĂtva.
A hidraulika-rendszer csĆvezetĂ©keit szerelĂ©si, rezgĂ©si okok miatt ĂĄltalĂĄban 2 m-es, vagy kisebb rövidebb darabokbĂłl ĂĄllĂtjĂĄk össze Ășgy, hogy a sĂĄrkĂĄnyhoz rögzĂtĂ©sĂŒk akadĂĄlyozza meg a rezgĂ©st (rezonanciĂĄt), fĂ©mes sĂșrlĂłdĂĄst Ă©s tƱzveszĂ©ly kialakulĂĄsĂĄt.
A hajlĂ©kony csĆvezetĂ©kek speciĂĄlis gumibĂłl kĂ©szĂŒlnek, amelyet több rĂ©tegben vĂĄszon vagy fĂ©mhĂĄlĂłerĆsĂt. Az ilyen csövek összeerĆsĂtĂ©se speciĂĄlis csatlakozĂł idommal lehet-sĂ©ges, amelynek kĂ©t tipikus megoldĂĄ-sa lĂĄthatĂł az ĂĄbrĂĄn. A csövek beĂ©pĂtĂ©-sĂ©nĂ©l ĂŒgyelni kell, hogy görbĂŒleti suga-ruk legalĂĄbb 9Ă·10-szerese legyen ĂĄtmĂ©rĆjĂŒknek. A hollandderek meghĂș-zott helyzetĂ©t festĂ©kkel is megjelölik.
ì© ïœžïżœÉ«
Feladata: a vĂ©grehajtĂł mechanizmusok mƱködĂ©sĂ©hez az elĆĂrt mennyisĂ©gƱ Ă©s nyomĂĄsĂș folyadĂ©k biztosĂtĂĄsa.
ĂltalĂĄnos követelmĂ©nyek:âą A teljesĂtmĂ©nyegysĂ©gre esĆ sĂșly Ă©s tĂ©rfogat minĂ©l kisebb legyen;âą MegbĂzhatĂłan mƱködjön;âą A folyadĂ©kszĂĄllĂtĂĄs minĂ©l egyenletesebb legyen;âą MaximĂĄlis fordulatszĂĄmmal törtĂ©nĆ mƱködtetĂ©snĂ©l se jöjjön lĂ©tre tĂșlmelegedĂ©s;âą IdĆegysĂ©g alatt szĂĄllĂtott folyadĂ©kmennyisĂ©g a legnagyobb terhelĂ©s (210â250 bar)
esetĂ©n is legalĂĄbb 5 liter/perc fölött legyen.MeghajtĂĄsuk rendszerint közvetlenĂŒl a repĂŒlĆszerkezet hajtĂłmƱvĂ©rĆl törtĂ©nik, de egyes
esetekben, (fĆkĂ©nt vĂ©sz-szivattyĂșknĂĄl) villamos meghajtĂĄst is alkalmaznak.MƱködĂ©si elvĂŒk szerint megkĂŒlönböztethetĆ:âą volumetrikus vagy tĂ©rfogat-kiszorĂtĂĄs elvĂ©n mƱködĆ;âą hidrodinamikus elven ĂŒzemelĆ szivattyĂșkat.A lĂ©gi jĂĄrmƱveken ĂĄltalĂĄban volumetrikus elven mƱködĆ szivattyĂșkat alkalmaznak.A volumetrikus szivattyĂșk lehetnek:âą ĂĄllandĂł szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©gƱek Ă©sâą vĂĄltoztathatĂł szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©gƱek.
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seSzivattyĂșk 1.
SzerkezetĂŒket tekintve lehetnek:âą dugattyĂșs (axiĂĄlis, illetve radiĂĄlis);âą lapĂĄtos;âą fogaskerekes;âą csavar;âą membrĂĄnos.
ă°Ó
A szivattyĂș(-k) hasznos teljesĂtmĂ©ny aPhaszn = Q ·âp (Watt)
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seSzivattyĂșk 2.
összefĂŒggĂ©ssel szĂĄmolhatĂł, aholQ â idĆegysĂ©g alatt szĂĄllĂtandĂł folyadĂ©ktĂ©rfogat (m3/s);âp â lĂ©trehozandĂł nyomĂĄskĂŒlönbsĂ©g (N/m2).
A szivattyĂș(-k) meghajtĂĄsĂĄhoz szĂŒksĂ©ges teljesĂtmĂ©ny szĂĄmĂtĂĄsa a
formula segĂtsĂ©gĂ©vel törtĂ©nik, ahol
Îł â az ĂŒzemi folyadĂ©k fajsĂșlya (N/m3);H = HM â hâny â hâsz a berendezĂ©s (nyomĂł) szĂĄllĂtĂłmagassĂĄga, ahol:
+ HM â manometrikus szĂĄllĂtĂłmagassĂĄg;+ hâsz â a szĂvĂłcsĆ hidraulikus vesztesĂ©ge;+ hâny â a nyomĂłcsĆ hidraulikus vesztesĂ©ge.
ηΣ = ηh â ηV â ηm = 0,75 â 0,94 â a rendszer összhatĂĄsfoka, ahol: + ηh â a keresztmetszet-vĂĄltozĂĄsok, irĂĄnyvĂĄltozĂĄsok Ă©s a folyadĂ©k belsĆ sĂșr-
lĂłdĂĄsa miatt hĆvĂ© alakulĂł energia következtĂ©ben lĂ©trejövĆ vesztesĂ©gjellemzĂ©sĂ©re szolgĂĄlĂł hidraulikus hatĂĄsfok;
+ηV â a rĂ©seken elszivĂĄrgĂł folyadĂ©k, a munkaterek tökĂ©letlen feltöltĆdĂ©sekövetkeztĂ©ben lĂ©trejövĆ vesztesĂ©g jellemzĂ©sĂ©re szolgĂĄlĂł volumetrikus hatĂĄsfok;
+ηm â a csap-, tĂĄrcsa-, tömszelence sĂșrlĂłdĂĄs jellemzĆ mechanikus hatĂĄsfok
ηΣ
â Îłâ =
HQPszĂŒks
ć°Ó
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seSzivattyĂșk 3.DugattyĂșs szivattyĂș kĂ©szĂŒlhet ĂĄllandĂł Ă©s szabĂĄlyozhatĂł szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©gƱ
kivitelben, axiĂĄlis vagy radiĂĄlis dugattyĂșkkal. Az axiĂĄlisnĂĄl a dugattyĂșelemek egymĂĄssal pĂĄrhuzamosan, a radiĂĄlisnĂĄl sugĂĄr irĂĄnyban helyezkednek el.
Az axiĂĄldugattyĂșk tengelyirĂĄnyĂș mozgĂĄsĂĄt (szĂŒksĂ©ges lökethosszĂĄt) â a forgĂłmozgĂĄs hatĂĄsĂĄra â a ferde tĂĄrcsa (2) ĂĄllĂĄsszöge Ă©s a rugĂłk (a. ĂĄbra), vagy rudazatok segĂtsĂ©gĂ©vel megvalĂłsĂtott kĂ©nyszerkapcsolat (b. ĂĄbra), egyes esetekben fixbeĂ©pĂtĂ©sƱ tĂĄrcsĂĄhoz (2) kĂ©pest a forgĂłrĂ©sz (1) ĂĄllĂĄsszögĂ©nek vĂĄltoztatĂĄsa szabĂĄlyozza. A ferde tĂĄrcsa vagy forgĂłrĂ©sz ĂĄllandĂł ĂĄllĂĄsszöge esetĂ©n, ĂĄllandĂłszĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©gƱ szivattyĂșkĂ©nt mƱködik.
MegjegyzĂ©s: a repĂŒlĆeszközök hidraulika-rendszerĂ©ben többnyire axiĂĄlis rendszerƱeket alkalmaznak, mert azonos teljesĂtmĂ©ny esetĂ©n kedvezĆbbek sĂșly- Ă©s tĂ©rfogat adataik, mint a radiĂĄlisĂ©.
SzĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©gĂŒk a dugattyĂșk löket-hosszĂĄnak vĂĄltoztatĂĄsĂĄval szabĂĄlyozhatĂł.
ć È Ó
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seSzivattyĂșk 4.A dugattyĂșs szivattyĂșk folyadĂ©kszĂĄllĂtĂĄsa nem egyenletes, ezĂ©rt a közepes szĂĄllĂtĂł-
kĂ©pessĂ©get szoktĂĄk kifejezni. Egy ,zâ szĂĄmĂș dugattyĂșelemmel felszerelt, ,nâfordulatszĂĄmon ĂŒzemelĆ axiĂĄldugattyĂșs szivattyĂș mĂĄsodpercenkĂ©nti elmĂ©leti szĂĄllĂtĂł-kĂ©pessĂ©ge:
604604
22 ntgdHznzs
dQelm
Îłâ â â Ïâ =â â
â Ï=
A szivattyĂș tĂ©nyleges folyadĂ©k szĂĄllĂtĂĄsa a volumetrikus vesztesĂ©gek figyelembe-vĂ©telĂ©vel
Itt (az ĂĄbrĂĄnak megfelelĆen):D â a dugattyĂșelemek hossztenge-
lye ĂĄltal leĂrt kör ĂĄtmĂ©rĆje;d â egyetlen dugattyĂșelem ĂĄtmĂ©-
rĆje;Îł â a ferdetĂĄrcsa ĂĄllĂĄsszöge; s = D·tgÎł â a dugattyĂșelem maxi-
målis lökethossza.
Velmeff QQ ηâ =
A szivattyĂș forgĂł hengertömbjĂ©vel (1) szemben a hĂĄz belsejĂ©ben levĆ bronztĂĄrcsa (4) fĂ©lkörĂves hornyai (5) a szĂvĂł- Ă©s nyomóåggal ĂĄllnak összekötetĂ©sben. A ferdetĂĄrcsa (3) mozgatĂĄsĂĄt rendszerint kĂŒlön automatika vezĂ©rli.
චÓ
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seSzivattyĂșk 5.
összefĂŒggĂ©ssel szĂĄmĂthatĂł.
%QQQQ
%Q
minmax
minmax
köz
minmax100
2
100+â
=â
=Ï
A grafikon segĂtsĂ©gĂ©vel lĂĄthatĂł egyetlen dugattyĂș elem (pl. 1.) mƱködĂ©se. A forgĂłrĂ©sz fĂ©lfordulatĂĄnĂĄl van folyadĂ©k-szĂĄllĂ-tĂĄs, a mĂĄsik fĂ©lfordulatnĂĄl nincs, Ășjabb dugattyĂșelemek (2., 3., 4.,) bekapcso-lĂłdĂĄsĂĄval a szĂĄllĂtott folyadĂ©kmeny-nyisĂ©g növekszik, a szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©g (QmaxâQmin) ingadozĂĄsa csökken a nyomóågban. VĂ©geredmĂ©nykĂ©nt meg-ĂĄllapĂthatĂł, hogy a dugattyĂșelemek szĂĄmĂĄnak növekedĂ©sĂ©vel arĂĄnyosan csökken a szĂĄllĂtĂĄs egyenetlensĂ©ge (Ï), amely a
Gyakorlati szĂĄmĂtĂĄsok Ă©s mĂ©rĂ©sek alapjĂĄn, az egyenetlensĂ©gi fok (Ï) pĂĄratlan dugattyĂșelem alkalmazĂĄsa esetĂ©n lĂ©nyegesen alacsonyabb, mint pĂĄrosnĂĄl (ld. tĂĄblĂĄzat).
3,51,051,57,82,613,95Ï [%]12111098765z
A szĂĄmĂtĂĄs az un. Acserkan-fĂ©le közelĂtĆ formulĂĄkkal vĂ©gezhetĆ, amely szerint:
â©âš=Ï %z2125
pĂĄratlan dugattyĂș Ă©s â©âš=Ï %z2500
pĂĄros dugattyĂș esetĂ©n.
A dugattyĂșs szivattyĂșkba ezĂ©rt rendszerint 5, 7, 9 dugattyĂșelemet Ă©pĂtenek be.
ïœžïżœÉș
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seSzivattyĂșk 7.A radiĂĄlis dugattyĂșval felszerelt szivattyĂșk mƱködĂ©si elve megegyezik az
axiĂĄldugattyĂșsĂ©val. A hĂĄz (3) belsejĂ©ben vĂĄlaszfallal (4) kettĂ©osztott excentrikus helyzetƱ tengely körĂŒl forog a szivattyĂș forgĂłrĂ©sze (1) benne a dugattyĂșkkal (2).
A dugattyĂșk alatti tĂ©r periodikusan a szĂvĂł- Ă©s nyomóåggal kapcsolĂłdik össze. A lökethossz Ă©s ezen keresztĂŒl a szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©g az excentritĂĄs (e) mĂ©rtĂ©kĂ©tĆl fĂŒgg. Az elmĂ©leti szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©g a
tapasztalati összefĂŒggĂ©ssel szĂĄmolhatĂł. Az excentritĂĄs (e) lehet szabĂĄlyozhatĂł Ă©s ĂĄllandĂł. Az ilyen szivattyĂșkat repĂŒlĆgĂ©peken p = 200 â 300 bar-os nyomĂĄs elĆĂĄllĂtĂĄsĂĄra hasznĂĄlhatjĂĄk.
120
2 nzedQelm
â â â â Ï=
AxiĂĄlis dugattyĂșval felszerelt, kĂ©zi mƱködtetĂ©sƱ vĂ©szszivattyĂș
Egyes lĂ©gi jĂĄrmƱvek kĂŒlönbözĆ berendezĂ©seinek, (fĆkĂ©nt vĂ©sz-)mƱködtetĂ©se törtĂ©nhet kĂ©ziszivattyĂșkkal. NĂ©hĂĄny ilyen dugattyĂșs kialakĂtĂĄsĂș szerkezeti vĂĄzlata lĂĄthatĂł az ĂĄbrĂĄkon. OsztĂĄlyozĂĄsuk rendszerint aszerint törtĂ©nik, hogy minden ĂŒtem, vagy minden mĂĄsodik ĂŒtem vĂ©gez-e hasznos munkĂĄt. Az elĆbbit kettĆs mƱködĂ©sƱnek, az utĂłbbit egyes mƱködĂ©sƱnek nevezik.
ïœžïżœÉ«
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seSzivattyĂșk 8.
RepĂŒlĆgĂ©pek hidraulika-rendszerĂ©ben forgĂłlapĂĄtos szivattyĂșkat is alkalmaznak. A szivattyĂșhĂĄzban excentrikusan elhelyezett forgĂłrĂ©sz a lapĂĄtok mozgatĂĄsĂĄt vĂ©gzi, melynek fĂ©lfordulata alatt a kĂ©t lapĂĄt közötti tĂ©r töltĆdik, majd Ășjabb fĂ©lfordulat sorĂĄn âtĂ©rfogatcsökkenĂ©se következtĂ©ben â kiĂŒrĂŒl. Az ĂĄbrĂĄn Ă©ppen a leĂrt folyamat köztes ĂĄllapot lĂĄthatĂł, a feltöltĆdött tĂ©r (w) ĂĄtszĂĄllĂtĂĄsa a âszĂvĂłâ oldalrĂłl a ânyomĂłâ oldalra.A hasznos munkavĂ©gzĂ©s szempontjĂĄbĂłl fontos munka-tĂ©rfogat (w) az alĂĄbbi közelĂtĆ Ă¶sszefĂŒggĂ©ssel szĂĄmĂthatĂł:
( )
â â ÎŽâ
ââ Ïâ = be
z
eRw
2
( )[ ]
â â â ÎŽâ âââ Ïâ =
â â =
s
mnbezeR
nzwQelm
3
6022
60
Az összefĂŒggĂ©sbĆl (is) lĂĄthatĂłan a szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©g vezĂ©rlĂ©se az excentritĂĄs (e) vĂĄltoztatĂĄsĂĄval lehetsĂ©ges.
A szivattyĂș mĂĄsodpercenkĂ©nti elmĂ©leti folyadĂ©kszĂĄllĂtĂł kĂ©pessĂ©ge:
R â a szivattyĂșhĂĄz sugara; e â excentritĂĄs; z â a lapĂĄtok szĂĄma;b â a szivattyĂșlapĂĄt szĂ©lessĂ©g; ÎŽ â a lapĂĄt vastagsĂĄga.
Az ilyen szivattyĂșnĂĄl a lapĂĄtok tömĂtetlensĂ©ge következtĂ©ben a hĂĄz falĂĄnĂĄl nagy a vesztesĂ©g, az alacsony lapĂĄtszĂĄm (z=4) miatt a nyomĂĄslĂŒktetĂ©s is jelentĆs. E hiĂĄnyossĂĄg csökkenthetĆ a lapĂĄtszĂĄm növelĂ©sĂ©vel. A szivattyĂș belsĆ tömĂtettsĂ©gĂ©t is javĂtja, ha a folyadĂ©k be- Ă©s elvezetĂ©sĂ©t a hĂĄz homlokfelĂŒletĂ©n törtĂ©nik Ă©s a lapĂĄtok alatt is csatornĂĄt (c) kĂ©peznek ki amibe a nyomóågbĂłl munkafolyadĂ©kot vezetnek vissza.
æ Ó
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seSzivattyĂșk 10.
wfog â egyetlen fogĂĄrok tĂ©rfogata;z â egy fogaskerĂ©k fogszĂĄma;n â a szivattyĂș fordulatszĂĄma.60
2 nwzQ fog
elm
â â â =
Az ĂĄllandĂł szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©gƱ szivattyĂșk közĂŒl leggyakrabban fogaskerekesetalkalmaznak. A hĂĄzon szĂvĂł- Ă©s nyomĂł csĆcsonk talĂĄlhatĂł. Az acĂ©lbĂłl kĂ©szĂŒlt finom megmunkĂĄlĂĄsĂș fogaskerekek siklĂł- vagy görgĆcsapĂĄgyon forognak ellentĂ©tes irĂĄnyban. A folyadĂ©kot a fogaskerĂ©k fogai között szĂĄllĂtjĂĄk, visszaĂĄramlĂĄs a pontos fogkapcsolĂłdĂĄs miatt nem lehetsĂ©ges. A mĂĄsodpercenkĂ©nti, elmĂ©leti szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©g:
profilok evolvens, hipociklois, logaritmikus, spirĂĄlis körĂvek Ă©s mĂĄs görbĂ©k is lehetnek.
A fogaskerekes szivattyĂșkkal 200 bar-os ĂŒzemi nyomĂĄs is elĆĂĄllĂthatĂł, de 100 bar nyomĂĄs felett kĂŒlönlegesen precĂz megmunkĂĄlĂĄst Ă©s önmƱködĆ rĂ©sszabĂĄlyozĂĄst igĂ©nyelnek. A fog-
BelsĆ fogazatĂș szivattyĂșkat hasznĂĄlnak olyan helyeken, ahol csak kis zaj engedhetĆmeg Ă©s kĂŒlönösen kompakt szerelĂ©s szĂŒksĂ©ges.
A nyomĂł- Ă©s szĂvĂłĂŒreg elvĂĄlasztĂĄsĂĄra sarlĂł alakĂș elemeket alkalmaznak. A fogaskerĂ©k Ă©s a hĂĄz közötti tömĂtĂ©s javĂtĂĄsĂĄra a fogkoszorĂșhoz rugĂłk ĂĄltal terhelt tömĂtĆ-lapokat alkalmaznak. A bemutatott szerkezetƱ szivattyĂșval pmax â 160 bar-oscsĂșcsnyomĂĄs Ă©s 1400Ă·1500 liter/perc mennyisĂ©gƱfolyadĂ©kszĂĄllĂtĂĄs biztosĂthatĂł.
ïœžïżœÉ«x
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seSzivattyĂșk 11.A fogaskerekes szivattyĂșval szĂĄllĂthatĂł folyadĂ©k mennyisĂ©ge növelhetĆ hĂĄrom
fogaskerĂ©k beĂ©pĂtĂ©sĂ©vel, miköz-ben a berendezĂ©s tömege csak kevĂ©ssĂ© nĆ. Az Ăgy kialakĂtott berendezĂ©s kĂ©t szivattyĂșt pĂłtol, mivel a közĂ©psĆ fogaskerĂ©k a kĂ©t szĂ©lsĆvel egy-egy szivattyĂșt alkot. A hĂĄzon kĂ©t szĂvĂł Ă©s kĂ©t nyomĂł-csĆ csatlakozĂłt alakĂtottak ki.
Az ĂŒzemi nyomĂĄs növelĂ©sĂ©re esetenkĂ©nt hĂĄromfokozatĂș szivattyĂșegysĂ©getalkalmaznak. EnnĂ©k a meg-oldĂĄsnĂĄl növekvĆ nyomĂĄs esetĂ©n, a rendszerbiztosĂtĂĄs csak a 3. szivattyĂș utĂĄni ĂĄgbĂłl törtĂ©nik (vĂ©delem), ezĂ©rt minden fokozat utĂĄn egy biztosĂtĂłszelepet (1) Ă©pĂtettek be, ami alkalmas a nyomĂł- Ă©s visszavezetĆĂĄg összekapcsolĂĄsĂĄra.
ïœ ïœžïżœÉș
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seSzivattyĂșk 12.A csavarszivattyĂșk egyenletes, lökĂ©smentes folyadĂ©kszĂĄllĂtĂĄsra, akĂĄr 350 bar-os
csĂșcsnyomĂĄs lĂ©trehozĂĄsĂĄra egyarĂĄnt alkal-masak. A menetes orsĂłk axiĂĄlis erĆi a szĂvĂł-tĂ©r felĂ© hidraulikusan kiegyenlĂthetĆk az orsĂłhomlokfelĂŒlete megfelelĆ mĂ©retezĂ©sĂ©vel.
ahol (az ĂĄbra jelölĂ©sĂ©nek megfelelĆen):A = 2,4 DB â munkatĂ©r meghajtĂłtengelyre merĆleges keresztmetszete;DB â a meghajtĂł-tengely belsĆ ĂĄtmĂ©rĆje;t = 10DB/3 â a csavarorsĂł menetemelkedĂ©se.
A hajtott orsĂł (az ĂĄbrĂĄn a közĂ©psĆ!) a forgĂłmozgĂĄst a többi orsĂłra ĂĄtviszi:â közvetlenĂŒl az orsĂłmeneteken keresztĂŒl;â közvetve az orsĂłtengelyeken elhelyezett
fogaskerekekkel.
A mĂĄsodpercenkĂ©nt elmĂ©letileg szĂĄllĂthatĂł folyadĂ©kmennyisĂ©g:
60elmQ = A·t·n
චÓ
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seHidraulika akkumulĂĄtorok 1.
A hidraulika akkumulĂĄtorok alapvetĆ feladata az energiatĂĄrolĂĄs, ezĂĄltal alkalmassĂĄ vĂĄlik a következĆ rĂ©szfunkciĂłk ellĂĄtĂĄsĂĄra:
âą csĂșcsfogyasztĂĄskor kisegĂtĆ energiaforrĂĄs (ezĂĄltal kisebb szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©gƱ szivattyĂșalkalmazhatĂł a rendszerben);
âą ĂĄllandĂł szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©gƱ szivattyĂșval felszerelt rendszerben növeli a tehermentesĂtĆszelep ĂĄtkapcsolĂĄsa közti idĆt az elszivĂĄrgĂł folyadĂ©k pĂłtlĂĄsĂĄval;
âą csökkenti a szivattyĂș, okozta nyomĂĄslĂŒktetĂ©st Ă©s a fogyasztĂłk be- Ă©s kikapcsolĂĄsakor fellĂ©pĆ ugrĂĄsszerƱ nyomĂĄsvĂĄltozĂĄst;
âą a szivattyĂș meghibĂĄsodĂĄsa esetĂ©n tartalĂ©k energiaforrĂĄs, melynek segĂtsĂ©gĂ©vel a legfontosabb â a rendszertĆl visszacsapĂł-szeleppel levĂĄlasztott â berendezĂ©sek mĂ©g korlĂĄtozott ideig mƱködtethetĆk.
A hidraulika akkumulĂĄtorokat vagy közvetlenĂŒl a szivattyĂș utĂĄn kapcsoljĂĄk a nyomĂł-vezetĂ©kbe, vagy a levĂĄlasztott (esetleg a nyomĂĄs-ingadozĂĄsra Ă©rzĂ©keny berendezĂ©s közelĂ©be Ă©pĂtik be. Egy rendszeren belĂŒl â a feladatoktĂłl Ă©s energiaszĂŒksĂ©glettĆl fĂŒggĆen âtöbb akkumulĂĄtort is elhelyezhetnek.
Szerkezeti kialakĂtĂĄsuk Ă©s mƱködĂ©sĂŒk attĂłl fĂŒgg, hogy mi biztosĂtja az energia tĂĄrolĂĄsĂĄt, milyen az akkumulĂĄtor alakja Ă©s hogyan biztosĂthatĂł a belsĆ terek hermetizĂĄlĂĄsa.
Éș
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seHidraulika akkumulĂĄtorok 2.Az energiatĂĄrolĂł elem alapjĂĄn a hidraulika akkumulĂĄtorok lehetnek:
âą sĂșlyterhelĂ©sƱek (a sĂșly potenciĂĄlis energiĂĄjĂĄt hasznĂĄlja fel, repĂŒlĆgĂ©pen nem alkalmazzĂĄk);
âą rugĂłsak (a rugĂł deformĂĄciĂłs munkĂĄjĂĄt hasznĂĄlja, korszerƱ repĂŒlĆgĂ©pen nem alkalmazzĂĄk) (a. ĂĄbra);
âą semleges gĂĄz töltĂ©sƱek (az összenyomott gĂĄz potenciĂĄlis energiĂĄjĂĄt hasznosĂtja, repĂŒlĆesz-közökön ilyet alkalmaznak) (b; c. Ă©s d. ĂĄbrĂĄk).Az elvĂĄlasztĂł elem kialakĂtĂĄsĂĄtĂłl fĂŒggĆen
lehetnek:âą dugattyĂșsak (a. Ă©s b. ĂĄbra);âą tömlĆsek (c. ĂĄbra);âą membrĂĄnosak (d. ĂĄbra)
a.)
c.)
b.)
d.)
A semleges gĂĄztöltĂ©sƱ akkumulĂĄtorok (b; c; d. ĂĄbrĂĄk) kĂŒlsĆ fala nagyszilĂĄrdsĂĄ-gĂș acĂ©lbĂłl kĂ©szĂŒl, többnyire gömb alak-ban, mert Ăgy azonos belsĆ nyomĂĄs ese-tĂ©n a falĂĄban lĂ©nyegesen kisebb hĂșzĂłfe-szĂŒltsĂ©g Ă©bred, mint a hengerĂ©ben, ezĂĄl-tal szerkezeti tömege is alacsonyabb.
Alakjuk szerint::âą hengeres (a. Ă©s b. ĂĄbrĂĄk);âą gömb (c. Ă©s d. ĂĄbrĂĄk)akkumulĂĄtorokat kĂŒlönböztetnek meg.
ïżœÉ«
A szivattyĂșt beindĂtva, a rendszer nyomĂĄsa szinte azonnal elĂ©ri a p2 Ă©rtĂ©ket, mert a folyadĂ©k gyakorlatilag össze-nyomhatatlan (b. ĂĄbra). Ilyenkor a nyomĂĄs hatĂĄsĂĄra a membrĂĄn (tömlĆ) deformĂĄlĂłdik, vagy a dugattyĂș elmozdul, komprimĂĄl-va a gĂĄzt mindaddig, mĂg nyomĂĄsa azonos nem lesz a munka folyadĂ©kĂ©val (p2; V2).
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seHidraulika akkumulĂĄtorok 3.A membrĂĄnt Ă©s a tömlĆt nĂ©hĂĄny millimĂ©ter vastag, olajĂĄllĂł gumibĂłl kĂ©szĂtik. Az utĂłbbi
elöregedĂ©se esetĂ©n, ĂŒzemen kĂvĂŒl Ășgy deformĂĄlĂłdhat, hogy az akkumulĂĄtor belsejĂ©ben âzsebâ kĂ©pzĆdik, folyadĂ©k marad a tömlĆĂ©s a fal között, ezĂĄltal lecsökken a gĂĄztĂ©r Ă©s megnĆ a gĂĄznyomĂĄs. Ennek következmĂ©nyekĂ©nt ellenĆrzĂ©skor a gĂĄz-nyomĂĄs indokolatlan csökkentĂ©se következhet be. Az akkumulĂĄ-torok gĂĄzterĂ©t a mƱszaki leĂrĂĄsokban megadott minĆsĂ©gƱ Ă©s nyomĂĄsĂș semleges gĂĄzzal (rendszerint N2-vel) töltik fel, ezt követĆen lezĂĄrjĂĄk.
Amikor a rendszerben nincs nyomĂĄs (a szivattyĂșk nem ĂŒzemel-nek), a gĂĄz kitölti a teljes rendelkezĂ©sre ĂĄllĂł teret, azaz nyomĂĄsa azonos a feltöltĂ©si nyomĂĄssal po, a tĂ©rfoga Vo - a falvastagsĂĄg elhanyagolĂĄsĂĄval - az akkumulĂĄtor össztĂ©rfogatĂĄval (a. ĂĄbra).
a.) b.) c.)A feltöltés sorån az összenyomódott gåzban energia akkumulålódik, mely a
rendszerben bekövetkezet nyomĂĄsesĂ©skor visszakerĂŒl a hĂĄlĂłzatba, eközben gĂĄztere a p1; V1 Ă©rtĂ©kkel jellemezhetĆ ĂĄllapotba kerĂŒl (c. ĂĄbra).
áÉș
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
A gĂĄz ĂĄllapotvĂĄltozĂĄsi folyamatĂĄt jellemzĆ Ă©rtĂ©kek (p, V) a felhalmozĂłdott Ă©s vissza-termelt energia a feltöltĆdĂ©s Ă©s kifogyasztĂĄs sebessĂ©gĂ©tĆl fĂŒgg, azazâą t = (1Ă·3)s â adiabatikus ĂĄllapotvĂĄltozĂĄs, â n = 1,41;âą t = (5Ă·15)s â politropikus ĂĄllapotvĂĄltozĂĄs, â n = 1,2;âą t â© 3 perc â izotermikus ĂĄllapotvĂĄltozĂĄs, â n = 1,0.
Az akkumulĂĄtor belsĆ terĂ©ben bekövetkezĆ ĂĄllapotvĂĄltozĂĄs a következĆkĂ©ppen szĂĄmĂthatĂł:
Ă©sno
o
)p
p(
V
V 1
1
1 = no
o
)p
p(
V
V 1
2
2 =
nono
oo
)p
p()
p
p(
V
VV
V
V 1
2
1
1
21 â=â
=â
â=
â1
1
1
2
1
2
nno
o
)p
p()
p
p(
V
V
ahonnan
vagy
Gyakorlatbanp2 = (1,25 Ă· 1,65) p1 Ă©s po = (0,9 Ă· 1,0) p1
Ă©rtĂ©kƱnek tekinthetĆ.
a.) b.) c.)
Hidraulika akkumulĂĄtorok 4.
É«
Figyelembe vĂ©ve, hogy a gĂĄztĂ©r maximĂĄlis nyomĂĄsa (p2) Ă©s az akkumulĂĄtor tĂ©rfogata (Vo) adott, az elĆzĆ Ă¶sszefĂŒggĂ©sbĆl megkaphatĂł az a p1 Ă©rtĂ©k (vagy p2/p1 viszony), amelynĂ©l legnagyobb a gĂĄz munkavĂ©gzĆ kĂ©pessĂ©ge. Mivel Wo Ă©s p2 adott, ez a dE/dp1derivĂĄlt zĂ©rus Ă©rtĂ©kĂ©nĂ©l lesz:
Innen az optimålis nyomåsviszony értéke
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
Az akkumulĂĄtorok fontos mƱszaki jellemzĆje az energiatĂĄrolĂł kĂ©pessĂ©gĂŒk. A maximĂĄlis energia, a gĂĄz p2 V2 ĂĄllapotbĂłl po Vo ĂĄllapotba kerĂŒlĂ©sekor nyerhetĆ ki, izotermikus expanziĂł sorĂĄn. Ekkor az elemi energia (munka):
dE = pdV = Vo·po·dV/VA V = V2 és V = V1 hatårok közötti integrålåst elvégezve:
E = V0·p0·lnV1/V2 = V0·p0·ln p2/p1E = Vo·po Az egyszerƱbb vizsgålt érdekében feltételezve, po = p1, ekkor
E = Vo·p1·lnp2/p1
a.) b.) c.)
722
1
2 ,e)p
p(
opt==
Hidraulika akkumulĂĄtorok 5.
Gyakorlatban a p2/p1 nyomĂĄsviszony ennĂ©l alacsonyabb, mivel ĂŒzemeltetĂ©si szempontbĂłl nem cĂ©lszerƱ a tĂșl nagymĂ©rvƱ expanziĂł.
2
1
np(Vdp
dEo l= 01
1=ââ )npl 1
1
2 =p
pnlvagy
Éș
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seHidraulika akkumulĂĄtorok 6.A hidraulika rendszerbe beĂ©pĂtett akkumulĂĄtorok szĂŒksĂ©ges tĂ©rfogata annak
ismeretĂ©ben hatĂĄrozhatĂł meg, hogy:âą csĂșcsfogyasztĂĄskor, vagy aâą tehermentesĂtĆ szelep ĂĄtkapcsolĂĄsakor
CsĂșcsfogyasztĂĄskor a rendszer folyadĂ©k szĂŒksĂ©glete idĆlegesen (ât) meghaladhatja (âQ) a szivattyĂș ĂĄltal szĂĄllĂtott mennyisĂ©get (Qsz), amit az akkumulĂĄtornak kell pĂłtolnia.
MinĂ©l nagyobb a fogyasztĂĄs egyenetlen-sĂ©ge (âQ) Ă©s minĂ©l hosszabb ideig tart az (ât), annĂĄl nagyobb akkumulĂĄtor-tĂ©rfogat (Vakku) szĂŒksĂ©ges a folyadĂ©kpĂłtlĂĄsra.
Vakku = ÎŁâQi·âti
âQi â az egyes hidraulika fogyasztĂłkidĆegysĂ©gre vonatkoztatott folyadĂ©k-igĂ©nye;
âti â az egyes fogyasztĂłk egyszerimƱködĂ©sĂ©nek ideje.
TehermentesĂtĆ szelep ĂĄtkapcsolĂĄsa közti idĆben is az akkumulĂĄtor pĂłtolja a rendszerbĆl elszivĂĄrgĂł (Qi,rĂ©s), vagy a nyomĂĄsesĂ©skor, a visszavezetĆĂĄgon a tartĂĄlyba ât idĆ alatt jutĂł folyadĂ©kot. Ilyenkor a szĂŒksĂ©ges akkumulĂĄtor tĂ©rfogat:
Vakku = ÎŁâQi, rĂ©s·âtĂĄQi,rĂ©s â a rĂ©sen elszivĂĄrgĂł folyadĂ©kmennyisĂ©g;âtĂĄ â a szelep ĂĄtkapcsolĂĄsi ideje.
ĂŒzemel.
莰Ó
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seNyomĂĄsirĂĄnyĂtĂł elemek 1.
Feladatuk: a rendszer egy adott helyĂ©n az elĆĂrt nyomĂĄs biztosĂtĂĄsa, vagy a nyomĂĄsbĂłl szĂĄrmazĂł munkavĂ©gzĆ-kĂ©pessĂ©ggel mĂĄs funkciĂł ellĂĄtĂĄsa (pl. ĂĄtkapcsolĂĄs).
TĂșlfolyĂłszelep
Feladata: az ĂĄllandĂł szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©gƱ szivattyĂșval felszerelt rendszerben a pillanatnyilag feleslegessĂ© vĂĄlt folyadĂ©kot visszavezetĂ©se a tartĂĄlyba Ășgy, hogy eközben a nyomĂĄs egy elĆĂrt maximĂĄlis Ă©rtĂ©ket ne haladjon meg.
MƱködĂ©s sajĂĄtossĂĄga: a szivattyĂș mƱködĂ©sbe lĂ©pĂ©se utĂĄn szinte ĂĄllandĂłan mƱködnek, mivel ez hatĂĄrozza meg a rendszer ĂŒzemi nyomĂĄsĂĄt.
BeĂ©pĂtĂ©se: rendszerint a szivattyĂș utĂĄn Ășgy, hogy kivezetĆ ĂĄga a hidraulika tartĂĄlyba csatlakozzon vissza.
Fajtåi (szerkezetileg és mƱködés szempontjåból):
âą közvetlen (direkt) vezĂ©rlĂ©sƱ tĂșlfolyĂłszelep;
âą elĆvezĂ©relt tĂșlfolyĂłszelep.
ïżœÓ
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seNyomĂĄsirĂĄnyĂtĂł elemek 2.
A közvetlen (direkt) vezĂ©rlĂ©sƱ tĂșlfolyĂłszelep szeleptestĂ©re egyik oldalrĂłl a szivattyĂșutĂĄni nyomĂĄs (p1), mĂĄsik oldalrĂłl az elĆfeszĂtett rugĂł ereje hat. Ennek megfelelĆen a szeleptest pillanatnyi egyensĂșlya
Fo,rug + C x = (p1 â p2)Fo,rug - a rugĂłerĆ zĂĄrt szelepnĂ©l;C - rugĂłmerevsĂ©g;x - a szeleptest elmozdulĂĄsa.
Qsz = Qtsz = ” - kifolyĂĄsi tĂ©nyezĆ.FelhasznĂĄlva a szeleptest egyensĂșlyĂĄra felĂrtakat:
Ha egyik hidraulikus fogyasztĂł sincs bekapcsolva a szelepen ĂĄtĂĄramlĂł folyadĂ©kmennyisĂ©g Qtsz egyenlĆ a szivattyĂș szĂĄllĂtĂł-kĂ©pessĂ©gĂ©vel (Qsz).
Îłâ
ââ
Ï”Ï= 21
21
2
24
ppg
C
F)pp(
C
ddQ rug,o
sz,t
Îłâ
Â”Ï 212
ppgdx
A rendszerben akkor lesz a legnagyobb a nyomĂĄs (pmax), ha egyetlen hidraulikus fogyasztĂł sem ĂŒzemel. Az ĂĄbrĂĄn lĂĄthatĂł szerkezetnĂ©l ilyenkor a szeleptest megemelkedĂ©se következtĂ©ben megnĆ az ĂĄtbocsĂĄtĂł keresztmetszet is, a folyadĂ©k a tartĂĄlyba ĂĄramlik.
A szelep nyitĂĄsakor a szeleptest lengĂ©sbe jöhet, ami nyomĂĄsingadozĂĄshoz vezet. Ez a nem kĂvĂĄnatos jelensĂ©g megelĆzhetĆ, ha vĂ©kony, d1 ĂĄtmĂ©rĆjƱ csatornĂĄn a szeleptest mögĂ© is folyadĂ©kot vezetĂŒnk lengĂ©scsillapĂtĂłul.
A csapok utĂĄni rendszer fogyasztĂĄsa ĂĄltalĂĄban nem lehet nagyobb , mint a szivattyĂșszĂĄllĂtĂĄsa, mert ekkor a csapok elĆtti rendszerben is leesik a nyomĂĄs.
ć·°Ó
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seNyomĂĄsirĂĄnyĂtĂł elemek 3.
Az a. ĂĄbra azt a helyzetet mutatja be, amikor a szelep ĂĄrt helyzetben van. Ilyenkor a szivattyĂștĂłl Ă©rkezĆ folyadĂ©k a rendszer felĂ© ĂĄramlik, miköz-ben a szelep belsejĂ©ben az ĂĄteresztĆ szelep (3) kalibrĂĄlt furata (4) alatt Ă©s fölött, ezzel az Ă©rzĂ©keny elĆvezĂ©rlĆ szelep (7) fölött is egyenlĆ nyomĂĄs uralkodik. NormĂĄl körĂŒlmĂ©-nyek között kisebb a nyomĂĄs, mint amire a szabĂĄlyozĂł rugĂł
a.) b.)
Az elĆvezĂ©relt szelepet lehet tĂșlfolyĂł Ă©s biztosĂtĂł szelepkĂ©nt is alkalmazni. Szerke-zetileg abban kĂŒlönbözik a direkt mƱködĂ©sƱtĆl, hogy van egy igen Ă©rzĂ©keny elĆvezĂ©rlĆszelep (7) Ă©s egy nagy ĂĄteresztĆ-kĂ©pessĂ©gƱ Ă©rzĂ©ketlen (nagy tehetetlensĂ©gƱ) szelep (3) benne (ld. ĂĄbra). Elterjedtebb alkalmazĂĄsa a hidraulika rendszer vĂ©delmĂ©t szolgĂĄlĂłrendszerbiztosĂtĂł szelep.
Ha a rendszerben valamilyen ok miatt a nyomĂĄs nagyobb lesz, mint amire az elĆvezĂ©relt szelepet (7) beĂĄllĂtottĂĄk, a szelep kinyĂlik Ă©s a visszavezetĆ csatornĂĄn (10) folyadĂ©kot enged a tartĂĄly felĂ©. Mivel a kalibrĂĄlt furaton (4) nem tud elegendĆ folyadĂ©k utĂĄntöltĆdni, az ĂĄteresztĆ-szelep alatti tĂ©rben leesik a nyomĂĄs, Ăgy a rugĂł (5) ellenĂ©ben az ĂĄteresztĆ szelep kinyĂlik (b. ĂĄbra) Ă©s a szivattyĂștĂłl (1) Ă©rkezĆ folyadĂ©k a tartĂĄly felĂ© (10) ĂĄramolhat.
(8) be van ĂĄllĂtva.
Mivel a szelep (7) fölötti nyomĂĄs lecsökkent, az lezĂĄr. Az ĂĄteresztĆ szelep felsĆ Ă©s alsĂłrĂ©sze között a nyomĂĄskĂŒlönbsĂ©g a kalibrĂĄlt furaton (4) kiegyenlĂtĆdik Ă©s a rugĂł (5) zĂĄrja az ĂĄteresztĆ szelepet. Ezalatt biztosĂtja, hogy a rendszerben kb. 10 szĂĄzalĂ©kkal csök-kenjen a nyomĂĄs, majd ha az Ășjra nĆ, az elĆbb leĂrt folyamat ismĂ©tlĆdik. Ăgy a rend-szerben kis frekvenciĂĄs lengĂ©s keletkezik, de vĂ©dettĂ© vĂĄlik a veszĂ©lyes tĂșlnyomĂĄs ellen.
ăÉș
Az elĆvezĂ©relt szelep mƱködĂ©sĂ©nĂ©l leĂrtakbĂłl is lĂĄtszik, hogy a rendszerbiztosĂtĂłszelepek szerkezeti felĂ©pĂtĂ©se azonos a tĂșlfolyĂłszelepekĂ©vel, csak rugĂłjuk Ășgy kalibrĂĄljĂĄk, hogy a rendszer maximĂĄlis ĂŒzemi nyomĂĄsĂĄt (rendszerint 20 %-kal) meghaladĂł Ă©rtĂ©knĂ©l nyissanak, megelĆzve ezzel a csĆvezetĂ©kek, tömĂtĂ©sek esetleges roncsolĂłdĂĄsĂĄt.
EbbĆl következĆen a rendszerbiztosĂtĂł szelep â a tĂșlfolyĂłval ellentĂ©tben â normĂĄl ĂŒzem esetĂ©n zĂĄrva van. KialakĂtĂĄsĂĄt tekintve:âą direktvezĂ©rlĂ©sƱt;âą elĆvezĂ©reltet
alkalmaznak.Az elĆbbi megoldĂĄs rendszerint a golyĂłsszelepes
formĂĄban valĂłsĂtjĂĄk meg (ld. ĂĄbra).ĂteresztĆkĂ©pessĂ©gĂ©t mindig nagyobbra tervezik a
szivattyĂș szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©gĂ©nĂ©l.
NyomĂĄsirĂĄnyĂtĂł elemek 4.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
ëÓ
NyomĂĄsirĂĄnyĂtĂł elemek 5.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
TehermentesĂt Ć szelep 1.Feladata: ĂĄllandĂł szĂĄllĂtĂłkĂ©pessĂ©gƱ szivattyĂșval felszerelt rendszerben biztosĂtani:
âą a nyomĂĄs elĆĂrt pĂŒz,min Ă©s pĂŒz,max közötti Ă©rtĂ©kĂ©t;âą a fogyasztĂĄs szĂŒneteiben a szivattyĂș nyomĂłcsövĂ©t kis hidraulikai ellenĂĄllĂĄson
keresztĂŒl összekötni a tartĂĄllyal, megakadĂĄlyozva ezzel annak gyorselhasznĂĄlĂłdĂĄsĂĄt;
âą csökkenti a hajtĂĄshoz szĂŒksĂ©ges teljesĂtmĂ©ny felvĂ©telt.
BeĂ©pĂtĂ©se: hasonlĂł a rendszerbiztosĂtĂł szelepĂ©hez, de a nyomĂĄscsökkenĂ©s megakadĂĄlyozĂĄsĂĄra egy visszacsapĂłszeleppel kötik sorba Ășgy, hogy a rövidrezĂĄrĂłszelepe a visszacsapĂł szelepet megelĆzi, a nyomĂĄsĂ©rzĂ©kelĆje pedig a visszacsapĂłszelepet követi (ld. ĂĄbra).
ć·°Ó
NyomĂĄsirĂĄnyĂtĂł elemek 6.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
TehermentesĂt Ć szelep 2.
MƱködĂ©se: a szelep akkor tehermentesĂti a - rendszerint kĂ©nyszermeghajtĂĄsa miatt folyamatosan mƱködĆ - szivattyĂșt, amikor nincs fogyasztĂĄs, Ășgy, hogy az minimĂĄlis ellenĂĄllĂĄs ellenĂ©ben dolgozzon. A tehermentesĂtĆ szelepes rendszerek sajĂĄtossĂĄga, hogy bennĂŒk a nyomĂĄs nem ĂĄllandĂł, hanem az elszivĂĄrgĂł folyadĂ©kennyisĂ©g Ă©s a hidraulikus akkumulĂĄtor hasznos tĂ©rfogatĂĄnak fĂŒggvĂ©nyĂ©ben periodikusan vĂĄltozik fogyasztĂĄs nĂ©lkĂŒl is pĂŒz,min Ă©s pĂŒz,max között.
Amikor a rendszer nyomĂĄsa elĂ©ri az ĂŒzem Ă©rtĂ©ke alsĂł hatĂĄrĂĄt (pĂŒz,min), a dugattyĂș (6) elindul fölfelĂ© a rugĂł (1) ellenĂ©be. Az ĂŒzemi nyomĂĄs felsĆ Ă©rtĂ©kĂ©nĂ©l (pĂŒz,max) alsĂł Ă©lĂ©vel szabaddĂĄ teszi a folyadĂ©k ĂștjĂĄt (2) a tolĂłrĂșd dugattyĂșja (3) alĂĄ, ez elmozdul a rugĂł (4)
A szivattyĂștĂłl jövĆ folyadĂ©k a tartĂĄly felĂ©vezetĆdik, miközben az egyirĂĄnyĂș szelep (7) lezĂĄr. Amikor a rendszer nyomĂĄsa csökken (belsĆ tömĂtetlensĂ©g vagy munkavĂ©gzĂ©s) a rugĂł (1) ereje nyomja a dugattyĂșt (6) lefelĂ©elzĂĄrva a folyadĂ©k ĂștjĂĄt a dugattyĂș (3) alatti tĂ©rbĆl a csatornĂĄn (2) keresztĂŒl a rugĂł (1) hĂĄzba, illetve ezen keresztĂŒl a tartĂĄlyba. A rugĂł (4) ereje visszatolja a tolĂłrudat, lezĂĄr a szelep (5) Ă©s Ășjra töltĆdik a rendszer
ellenében és kinyitja a rövidre zåró szelepet (5).
චÓ
A nyomĂĄskapcsolĂłba a folyadĂ©k rendszerint fojtĂĄson (9) keresztĂŒl lĂ©p be Ă©s hat az elĆfeszĂtett rugĂłval (6) terhelt dugattyĂșra (8) (a. ĂĄbra). A fojtĂĄs biz-tosĂtja, hogy nyomĂĄs-lengĂ©s esetĂ©n se következzen be a relĂ©gyors egymĂĄs utĂĄni ĂĄtkapcsolĂĄsa.
NyomĂĄsirĂĄnyĂtĂł elemek 7.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
NyomĂĄskapcsolĂłk (nyomĂĄs relĂ©k)A nyomĂĄskapcsolĂłk a folyadĂ©k nyomĂĄsĂĄbĂłl szĂĄrmazĂł munkavĂ©gzĆ kĂ©pessĂ©get
elektromos, vagy hidraulikus ĂĄramkör zĂĄrĂĄsĂĄra, illetĆleg nyitĂĄsĂĄra hasznosĂtjĂĄk.
Mint az a. Ă©s b. ĂĄbrĂĄn lĂĄthatĂł, az Ă©rintkezĆk (2; 3) viszonylag tĂĄvol vannak egymĂĄstĂłl, ami a pbe Ă©s pki Ă©rtĂ©kek szĂĄmottevĆ elkĂŒlönĂŒlĂ©sĂ©t eredmĂ©nyezi. A mikrokapcsolĂłĂștkĂŒlönbsĂ©gĂ©t a kapcsolĂł lĂĄtenciĂĄjĂĄnak nevezik, ami âp = pbe â pki nyomĂĄskĂŒlönbsĂ©g-ben realizĂĄlĂłdnak.
A nyomĂĄskapcsolĂł a hidraulika rendszeren belĂŒl felhasznĂĄlhatĂł:âą sorrendvezĂ©rlĂ©sre (pl. hidraulika vĂ©szszivattyĂș
ĂŒzembe helyezĂ©s);âą rendszervĂ©delemre (pl. tehermentesĂtĆ szelep
nyomĂĄskapcsolĂłja;âą jelzĆlĂĄmpĂĄk mƱködtetĂ©se.
A mozgĂł dugattyĂș (8) Ă©s rugĂł a kapcsolĂłt (10) a megfelelĆ Ă©rintkezĆhöz (2; 3) csatolja (b. ĂĄbra).
a.) b.)
ëÓ
NyomĂĄscsökkentĆk (reduktorok)Feladata: egyes hidraulikus berendezĂ©sek mƱködtetĂ©sĂ©hez, az ĂŒzemi nyomĂĄsnĂĄl
alacsonyabb nyomĂĄs elĆĂĄllĂtĂĄsa.
A nagynyomĂĄsĂș (p1) folyadĂ©k a csatornĂĄn (1) keresztĂŒl jut a vĂĄltoztathatĂł fojtĂĄshoz (2), amelynek rĂ©sĂ©n ĂĄthaladva nyomĂĄsa p2-re csökken Ă©s a felsĆ csatornĂĄn (3) tĂĄvozik a nyomĂĄscsökkentĆbĆl. A redukciĂł mĂ©rtĂ©ke a szelephĂ©zag (x) nagysĂĄgĂĄtĂłl fĂŒgg. A szelep egyensĂșlyĂĄt egyrĂ©szt a rugĂł (4) ereje, mĂĄsrĂ©szt a csökkentett nyomĂĄs (p2) membrĂĄnra (5) hatĂł Ă©s a nagy nyomĂĄs (p1) szeleptest (2) jobb oldalĂĄra hatĂłereje hatĂĄrozza meg:
NyomĂĄsirĂĄnyĂtĂł elemek 8.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
IttFo,rug - a rugĂłerĆ zĂĄrt szelep (x=0) mellett;x - a szeleptest elmozdulĂĄsa (hengeres test
esetĂ©n);D, d - a membrĂĄn Ă©s szelepĂŒlĂ©k ĂĄtmĂ©rĆje;C - rugĂłmerevsĂ©g.
044
2
2
21
2
=Ï
ââÏ
ââ pD
)pp(d
CxF rug,o
ć·°Ó
MennyisĂ©girĂĄnyĂtĂł elemek 1.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
Feladata: a hidraulika rendszer egyes berendezĂ©sein idĆegysĂ©g alatt ĂĄtĂĄramlĂłfolyadĂ©kmennyisĂ©g szabĂĄlyozĂĄsa. Ennek megfelelĆen fĆkĂ©nt ott alkalmazzĂĄk, ahol mozgatĂĄsi sebessĂ©get, vagy mozgĂĄsok összehangolĂĄsĂĄt (szinkronizĂĄlĂĄsĂĄt) kell biztosĂtani.
FajtĂĄi:âą ĂĄllandĂł Ă©s szabĂĄlyozhatĂł fojtĂĄsok;âą mennyisĂ©g- vagy sebessĂ©g ĂĄllandĂłsĂtĂłk;âą szinkronszelepek;âą tolattyĂșk.
FojtĂĄsok 1.A legegyszerƱbb mennyisĂ©girĂĄnyĂtĂł elemeket, helyi hidraulikus ellenĂĄllĂĄskĂ©nt hosszĂș,
kis keresztmetszetƱ rĂ©s (a. ĂĄbra), vagy Ă©les furat (b. ĂĄbra) formĂĄjĂĄban alakĂtjĂĄk ki. A csĆszƱkĂŒlet elĆtti Ă©s utĂĄni csĆszakasz ĂĄtmĂ©rĆje a fojtĂĄshoz kĂ©pest folyamatosan, de ugrĂĄsszerƱen is vĂĄltozhat. A fojtĂĄson idĆegysĂ©g alatt ĂĄtĂĄramlĂł folyadĂ©k mennyisĂ©ge:
a.) b.)
Îłâ
”=Îłâ
”=pg
A)pp(g
AQ22
21
A â a fojtĂĄs keresztmetszete;
àȘ ÓŁ
FojtĂĄsok 2.
MennyisĂ©girĂĄnyĂtĂł elemek 2.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
A fojtĂĄson lĂ©trejövĆ vesztesĂ©geknek (âp) laminĂĄris ĂĄramlĂĄs esetĂ©n kĂ©t összetevĆje van:
âp = âps + âpörv
a.) b.)
âps - a folyadĂ©k viszkozitĂĄsĂĄbĂłl, sĂșr-lĂłdĂĄsĂĄbĂłl szĂĄrmazĂł vesztesĂ©g, amely arĂĄnyos a sebessĂ©g elsĆhatvĂĄnyĂĄval, de fĂŒgg a hĆmĂ©r-sĂ©kletĂ©tĆl is. (HosszĂș rĂ©seknĂ©l ez a meghatĂĄrozĂł!)
âpörv - a fojtĂĄsban Ă©s annak környezetĂ©ben lĂ©trejövĆ Ă¶rvĂ©nylĂ©sbĆl szĂĄrmazĂł veszte-sĂ©g (Ă©les rĂ©seknĂ©l meghatĂĄrozĂł!).
A vesztesĂ©gek szĂĄmĂtĂĄsa gyakorlatban az alĂĄbbi formulĂĄval lehetsĂ©ges:
az A Ă©s B a hidraulikus ellenĂĄllĂĄs formĂĄjĂĄtĂłl fĂŒggĆ, dimenziĂł nĂ©lkĂŒli tĂ©nyezĆk.Az elĆbbi összefĂŒggĂ©st vĂ©gigosztva a dinamikus nyomĂĄssal, a laminĂĄris ĂĄramlĂĄskor
jellemzĆ helyi, hidraulikus ellenĂĄllĂĄsi tĂ©nyezĆt kapjuk:
EbbĆl következĆen a helyi ellenĂĄllĂĄs nagysĂĄga csak annak formĂĄjĂĄbĂłl Ă©s a Re-szĂĄmtĂłl fĂŒgg.
g
vB
g
v
Re
Ap
22
22
+=â
BRe
A+=
3l
Ó°
FojtĂĄsok 3. (többfokozatĂș ĂĄllandĂł)
MennyisĂ©girĂĄnyĂtĂł elemek 3.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
A szelepek Ă©s fojtĂĄsok közötti az az alapvetĆ kĂŒlönbsĂ©g, hogy mĂg a fojtĂĄsok geometriai jellemzĆi nem vĂĄltoznak a folyadĂ©k ĂĄramlĂĄs hatĂĄsĂĄra, a szelepekĂ©t az ĂĄramlĂĄsi jellemzĆk hatĂĄrozzĂĄk meg.
Amennyiben âp > 20, az eddig megismert fojtĂĄsokat sorba kapcsolva Ășn. többfokozatĂșfojtĂĄst hoznak lĂ©tre. A fojtĂłfuratok ĂĄtmĂ©rĆje df = 0,5Ă·1,5 mm, falvastagsĂĄga (1Ă·2)·df, a falak közötti tĂĄvolsĂĄga (3Ă·5)·df. A jobb fojtĂĄsi hatĂĄsfok elĂ©rĂ©se Ă©rdekĂ©ben az egymĂĄst követĆfokozatokban a furatokat ĂĄtlĂłsan helyezik el.A sorba kötött fojtĂĄsok ĂĄtfolyĂĄsi tĂ©nyezĆje (”)
nem az egyes fojtĂĄsok (”1) algebrai összegĂ©vel azonos, hanem a Σ” = 1.27·”1/nösszefĂŒggĂ©ssel szĂĄmolhatĂł. (Itt ”1 - egy fojtĂĄs ĂĄtfolyĂĄsi tĂ©nyezĆje; n - a fojtĂĄsok szĂĄma.
A fojtĂĄsok szabĂĄlyozĂĄsa a fojtĂł keresztmetszet felĂŒletĂ©nek, vagy a csatorna hosszĂĄnak vĂĄltoztatĂĄsĂĄval lehetsĂ©ges. Az utĂłbbinak egy lehetsĂ©ges kialakĂtĂĄsi mĂłdja a lĂĄthatĂł az ĂĄbrĂĄn.
A be- Ă©s kiĂĄramlĂł csatornĂĄk (3; 4) nyomĂĄskĂŒlönbsĂ©ge attĂłl fĂŒgg, hogy a hornyolt központi testet (1) milyen mĂ©rtĂ©kben csavarjĂĄk be a hĂĄz fal (2) mentĂ©n a menetes csavar (5) segĂtsĂ©gĂ©vel.
MegjegyzĂ©s: kĂsĂ©rletileg Ă©s elmĂ©letileg is igazolhatĂł, hogy fojtĂĄsok sebessĂ©gĂĄllandĂłsĂ-tĂłkĂ©nt csak szƱk terhelĂ©s tartomĂĄnyban alkalmazhatĂłak.
FojtĂĄsok 4. (szabĂĄlyozhatĂł)
1 2 5
3 4
æ Éș
SebessĂ©g-ĂĄllandĂłsĂtĂł szelep 1.
MennyisĂ©girĂĄnyĂtĂł elemek 4.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
Feladata: szĂ©les terhelĂ©si tartomĂĄnyban ĂĄllandĂł mozgatĂĄsi sebessĂ©get biztosĂtĂĄsa.Szerkezeti felĂ©pĂtĂ©s: egy ĂĄllandĂł (1) Ă©s egy vĂĄltoztathatĂł keresztmetszetƱ (3) fojtĂĄs
sorbakapcsolåsånak eredménye.
1
25
3
4
MƱködĂ©s: vizsgĂĄlatĂĄhoz tĂ©telezzĂŒk fel, hogy pbe = const. A a dugattyĂș (2) jobb oldalĂĄn hatĂł pbe folyadĂ©knyomĂĄsbĂłl szĂĄrma-zĂł erĆt a rugĂł (4) ereje, illetve a dugattyĂș azonos felĂŒletƱ bal oldalĂĄn hatĂł csökkentett folyadĂ©knyomĂĄs ereje (pbe â pĂĄll) egyĂŒttesen egyensĂșlyozza ki, meghatĂĄrozva ezzel a tolattyĂș (5) pillanatnyi helyzetĂ©t Ă©s ezzel a vĂĄltozĂł fojtĂĄs (3) ĂĄtĂĄramlĂĄsi keresztmetszetĂ©t.
MĂĄsrĂ©szt a pbe nyomĂĄsĂș folyadĂ©k az ĂĄllandĂł fojtĂĄson (1) ĂĄthaladva veszĂt a nyomĂĄsĂĄbĂłl (âpĂĄll), majd a vĂĄltozĂłkeresztmetszetƱ fojtĂĄson tovĂĄbb csökken a nyomĂĄsa (âpvĂĄlt), azaz a szelepben lĂ©trejövĆteljes nyomĂĄsesĂ©s.
âpÎŁ = âpĂĄll + âpvĂĄlt
A fojtĂĄsokon idĆegysĂ©g alatt ĂĄtĂĄramlĂł folyadĂ©k
Q = ”åll·Aåll Q = ”vålt·Avålt
ahol”; A - az indexĂ©nek megfelelĆ fojtĂĄs ĂĄtfolyĂĄsi tĂ©nyezĆje Ă©s keresztmetszetĂ©nek
felĂŒlete.
Îłâ ĂĄllp
g2Îł
â vĂĄltpg2
æ„É«
SebessĂ©g-ĂĄllandĂłsĂtĂł szelep 2.
MennyisĂ©girĂĄnyĂtĂł elemek 4.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
1
25
3
4
A dugattyĂș (2) Ă©s tolattyĂș (5) egyensĂșlyaFo,rug â C·x - âpĂĄll·Adug â Ftol = 0
Itt Fo,rug - a rugó (4) ereje a fojtås )3) zårt helyzetében (x = 0; Avålt = Avålt,min);
C - rugĂłmerevsĂ©g;Adug - a dugattyĂș felĂŒlete;Ftol - a tolattyĂșra hatĂł kiegyensĂșlyozatlan
erĆ.A vĂĄltozĂł keresztmetszetƱ fojtĂĄs (3)
felĂŒletĂ©nek vĂĄltozĂĄsi törvĂ©nyszerƱsĂ©ge az alĂĄbbi összefĂŒggĂ©ssel jellemezhetĆ:
AvĂĄlt = AvĂĄlt,min + Ï·dx·sinαfeltĂ©telezve, hogy a tolattyĂș Ă©s a rĂ©s (3)
kĂșpos kialakĂtĂĄsĂș, melynek kĂșpszöge â .
Amennyiben a mƱködtetett fogyasztĂł (pl. munkahenger) terhelĂ©se megnĆ, a munkaközeg nyomĂĄsa nem tudja ugyanolyan sebessĂ©ggel mozgatni a dugattyĂșt, ennek következtĂ©ben nĆ az ĂĄllandĂł Ă©s vĂĄltozĂł fojtĂĄs közötti tĂ©r nyomĂĄsa is.
Az itt megnĆtt nyomĂĄs csökkenti a dugattyĂș (2) kĂ©t oldala közötti nyomĂĄskĂŒlönbsĂ©get, ami lehetĆvĂ© teszi, hogy a rugĂł (4) elmozdĂtsa a tolattyĂșt jobbra, növelve ezzel a vĂĄltozĂłfojtĂĄs (3) ĂĄtbocsĂĄtĂĄsi keresztmetszetĂ©t. A meg növekedett keresztmetszeten (3) csökken a nyomĂĄsesĂ©s, megnövekszik a betĂĄplĂĄlt folyadĂ©k nyomĂĄsa. A terhelĂ©s csökkenĂ©sekor a folyamat fordĂtva jĂĄtszĂłdik le.
æ”Éș
Szinkronszelep
MennyisĂ©girĂĄnyĂtĂł elemek 5.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
Feladata: kĂ©t (több) hidraulikus vĂ©grehajtĂłelem szinkron mƱködĂ©sĂ©nek biztosĂtĂĄsa (pl. GSF-gyƱrƱ mozgatĂĄs)
Szerkezeti felĂ©pĂtĂ©se: kĂ©t pĂĄrhuzamosan kapcsolt sebessĂ©gĂĄllandĂłsĂtĂł szelep (azaz kĂ©t többfokozatĂș ĂĄllandĂł fojtĂĄsbĂłl (1), a tolattyĂș (3) ĂĄltal szabĂĄlyozhatĂł kĂ©t darab vĂĄltoztathatĂł fojtĂĄsbĂłl (4; 5) Ă©pĂŒl fel.)
A pbe nyomĂĄssal belĂ©pĆ folyadĂ©k az ĂĄllandĂłfojtĂĄson kĂ©t rĂ©szre oszlik Ă©s bejut a hengertĂ©rbe, ahol a tolattyĂș (3) van. Ez a rĂĄhatĂłnyomĂĄskĂŒlönbsĂ©g következtĂ©ben jobbra, balra elmozdulhat. Ennek akkor van jelentĆsĂ©ge, ha a jobb Ă©s baloldali ĂĄgban eltĂ©rĆ a folyadĂ©knyomĂĄs, ekkor a tolattyĂș (3) elmozdul a kisebb nyomĂĄs irĂĄnyĂĄba (tĂ©telezzĂŒk fel, jobbra!)
Ekkor a baloldali kifolyĂłnyĂlĂĄs (4) felĂŒlete nĆ, a jobboldaliĂ© (5) csökken, a dugattyĂș (3) akkor ĂĄll meg, ha a kĂ©t oldalĂĄn azonos az erĆ.
Ebben az esetben a meg növekedett felĂŒletƱfojtĂĄson (4) csökken a nyomĂĄsesĂ©s, a jobboldali fojtĂĄson (5) nĆ a nyomĂĄsesĂ©s. Ily mĂłdon a baloldali tĂ©rbĆl tĂĄplĂĄlt (megnövekedett terhelĂ©sƱ munkahengerbe nagyobb nyomĂĄsĂș, a jobboldali tĂ©rbĆl tĂĄplĂĄlt munkahenger kisebb nyomĂĄsĂș, de ugyanolyan folyadĂ©kot kap. Ezzel biztosĂtott a kĂŒlönbözĆ terhelĂ©sƱ munkahengereknek idĆbeni egyĂŒttmozgĂĄsĂĄnak feltĂ©tele.
çÉ«
Hidraulikus adagolĂł (dozĂĄtor) 1.
MennyisĂ©girĂĄnyĂtĂł elemek 6.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
10
1
2
3
7
6
5
4
8
9
Feladata:
A hĂĄzba (2) belĂ©pĆ (1) hidraulika folyadĂ©k az adagolĂłn belĂŒl a kalibrĂĄlt furattal ellĂĄtott szelepen (3) keresztĂŒl a perselyben (4) elhelyezett ĂșszĂłdugattyĂș (5) fölĂ©, valamint a persely (4) melletti körgyƱrƱ alakĂș csatornĂĄn a visszacsapĂł-szelepet (8) elmozdĂtva, az adagolĂłbĂłl kilĂ©pve (10) a berendezĂ©shez ĂĄramlik. Az adagolĂłban elhelyezett ĂșszĂłdugattyĂș (5) egyĂŒtt mozdul a kalibrĂĄlt furaton (3) bevezetett folyadĂ©kkal mindaddig, amĂg a hĂĄz (2) kialakĂtott csatornĂĄjĂĄt el nem zĂĄrja. A persely (4) belsejĂ©be bejutĂł folyadĂ©k (3) keresztmetszete, valamint a perselyt körĂŒlvevĆ csatorna keresztmetszete Ășgy arĂĄnylanak egymĂĄshoz, mint az ĂșszĂłdugattyĂș fölötti tĂ©rfogat arĂĄnylik az adagolĂł ĂĄltal szabĂĄlyozott folyadĂ©kmennyisĂ©ghez.
Az adagolĂł alaphelyzetbe ĂĄllĂtĂĄsĂĄt a visszaĂĄramlĂł folyadĂ©k (ellentĂ©tes munkafolyamat) vĂ©gzi. Ha a rendszer megsĂ©rĂŒl, nincs visszaĂĄramlĂł folyadĂ©k, az adagolĂł zĂĄrva tartja az elĆtte levĆ csĆhĂĄlĂłzatot, megakadĂĄlyozza ezzel a folyadĂ©k elfolyĂĄsĂĄt.
MƱködése 1.:
- a rendszerbe beĂ©pĂtett fogyasztĂłk mƱködtetĂ©sĂ©hez szĂŒksĂ©ges folyadĂ©kot elĆre meghatĂĄrozott dĂłzisokban törtĂ©nĆ adagolĂĄsa.
- az adagolĂłt követĆ csĆszakasz sĂ©rĂŒlĂ©se esetĂ©n zĂĄrjĂĄk a folyadĂ©k-ĂĄramlĂĄs ĂștjĂĄt, meggĂĄtolva ezzel a teljes munkaközeg elfolyĂĄsĂĄt
èȘ Ó±
FolyadĂ©k visszaĂĄramlĂĄskor a visszacsapĂł-szelep (8) felĂŒtközik az ĂșszĂłdugattyĂșhoz (5), Ăgy azt a folyadĂ©k mozgatja alaphelyzet felĂ©. A kalibrĂĄlt furattal ellĂĄtott szelep (3) a persely (4) megfelelĆ kikĂ©pzĂ©sĂ©ig elmozdulva biztosĂtja az ĂșszĂłdugattyĂș fölötti tĂ©r gyors kiĂŒrĂŒlĂ©sĂ©t, illetve az ĂșszĂłdugattyĂșelmozdulĂĄsa utĂĄn a persely körĂŒlvevĆ csatornĂĄn is biztosĂtott a folyadĂ©k visszavezetĂ©s. Az adagolĂł ĂĄltal szabĂĄlyozott folyadĂ©kmennyisĂ©g Ășgy van meghatĂĄrozva, hogy normĂĄl mƱködĂ©skor ne jöjjön lĂ©tre teljes elzĂĄrĂłdĂĄs, csak meghibĂĄsodĂĄs esetĂ©n.
Hidraulikus adagolĂł (dozĂĄtor) 2.
MennyisĂ©girĂĄnyĂtĂł elemek 7.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
10
1
2
3
7
6
5
4
8
9
TermĂ©szetesen, ha az adagolĂł pĂ©ldĂĄul palackozĂł ĂŒtemben mƱködik, minden dĂłzis utĂĄn teljes elzĂĄrĂĄs jön lĂ©tre. Ebben az esetben viszont az alaphelyzetbe ĂĄllĂtĂĄsa nem az elĆbb leĂrt mĂłdon törtĂ©nik.
MƱködése 2.:
Ó°
VezĂ©rlĆ tolattyĂșk 1.
ĂtirĂĄnyĂtĂł elemek 1.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
A vezĂ©rlĆ tolattyĂșk a hidraulika rendszerben kettĆs funkciĂłt lĂĄtnak el:âą nagypontossĂĄgĂș mozgatĂĄsi sebessĂ©g biztosĂtĂĄsa;âą a folyadĂ©k ĂĄramlĂĄsi irĂĄnyĂĄnak megvĂĄltoztatĂĄsa.
Ennek megfelelĆen mennyisĂ©g-, Ă©s ĂștirĂĄnyĂtĂł elemek is. A tolattyĂșk a csatlakozĂł csĆvezetĂ©kek szĂĄma alapjĂĄn:
âą hĂĄrom, nĂ©gy, vagy többutasak;MƱködĂ©si helyzetĂŒk szerint:
âą 2 pozĂciĂłjĂșak (szĂ©lsĆ helyzetek);âą 3 pozĂciĂłjĂșak (szĂ©lsĆ + közbĂŒlsĆ helyzet);
MƱködési módjuk alapjån:⹠mechanikusak;⹠elektromosak;⹠pneumatikusak lehetnek.
莰Ó
VezĂ©rlĆ tolattyĂșk 1.ĂtirĂĄnyĂtĂł elemek 2.
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
Az a. ĂĄbrĂĄn nĂ©gyutas vezĂ©rlĆ tolattyĂș lĂĄthatĂł. Mivel a tolattyĂș bal- Ă©s jobb oldalĂĄnak felĂŒlete kĂŒlönbözĆ, a lĂ©trejövĆ nyomĂĄskĂŒlönbsĂ©g axiĂĄlis mozgatĂłerĆt hoz lĂ©tre.
E kedvezĆtlen hatĂĄs elkerĂŒlhetĆ a tolattyĂș szimmetrikus (b. ĂĄbra), vagy speciĂĄlis Ăvelt kialakĂtĂĄsĂĄval (c. ĂĄbra). Az elsĆ mĂłdszert statikus, a mĂĄsodikat dinamikus kiegyenlĂtĂ©snek nevezik. Az utĂłbbinĂĄl az ĂĄramlĂł folyadĂ©kmozgĂĄsbĂłl szĂĄrmazĂł erĆhatĂĄs a tolattyĂșt tengelyirĂĄnyĂș elmozdĂtĂĄsra kĂ©nyszerĂtenĂ©, ennek kiegyensĂșlyozĂĄsĂĄra a visszavezetett folyadĂ©k ĂștjĂĄt a tolattyĂș speciĂĄlis (Ăvelt) kikĂ©pzĂ©sĂ©vel Ășgy vĂĄltoztatjĂĄk meg, hogy ez az ĂĄramlĂĄs az elĆbbivel ellentĂ©tes Ă©rtelmƱ tengelyirĂĄnyĂș erĆt hozzon lĂ©tre.
Ó°
VezĂ©rlĆ tolattyĂșk 1.
ĂtirĂĄnyĂtĂł elemek 3.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
A vezĂ©rlĆtolattyĂș ki- (ĂĄt-) folyĂĄsi tĂ©nyezĆje:
Îłâ
=”p
gbx
Q
2
Az ĂĄtfolyĂĄsi tĂ©nyezĆ (”) grafikusan is megha-tĂĄrozhatĂł a tolattyĂșhĂĄz oldalĂĄn levĆ furat (b) Ă©s a tolattyĂș ĂĄtmĂ©rĆ (d) segĂtsĂ©gĂ©vel kĂ©pzett viszonyszĂĄm felhasznĂĄlĂĄsĂĄval (ld. grafikon).
aholb - a tolattyĂșhĂĄz furatĂĄnak ĂĄtmĂ©rĆje;x - a hĂĄzon levĆ furat kinyitĂĄsĂĄnak nagysĂĄga;âp - a tolattyĂș vizsgĂĄlt csatornĂĄjĂĄban lĂ©trejövĆ
nyomåsesés.
è ïœžïżœÉș
VezĂ©rlĆ tolattyĂșk 2.
ĂtirĂĄnyĂtĂł elemek 4.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
A vezĂ©rlĆ tolattyĂș helyi, hidraulikus ellenĂĄllĂĄsi tĂ©nyezĆje a
A vezĂ©rlĆtolattyĂșval lĂ©trehozott Ășt- Ă©s mennyisĂ©g irĂĄnyĂtĂĄs megvalĂłsĂthatĂł bĂŒtykös-tengellyel (1; 2) mozgatott szeleprendszer (3) segĂtsĂ©gĂ©vel is. E megoldĂĄs hĂĄtrĂĄnya, hogy a szelepek mozgatĂĄsĂĄhoz lĂ©nyegesen nagyobb erĆ szĂŒksĂ©ges, mint a tolattyĂșĂ©hoz.
15855322
2
2
2,,
Q
)bx(pg
v
gpâ=
Îłâ
=Îłâ
=ζ
A vezĂ©rlĆtolattyĂșkkal rendszerint hidraulikus munkahengerek mozgatĂĄsĂĄt vezĂ©rlik. A vezĂ©rlĆtolattyĂș (2) Ă©s a hidraulikus, követĆ rend-szerƱ vezĂ©rlĂ©s is lĂ©trehozhatĂł, az Ăgy nyert beren-dezĂ©st hidraulikus erĆsĂtĆnek (buszternek, a kĂŒlsĆkormĂĄnyszervek mozgatĂĄsĂĄt megvalĂłsĂtĂłkat kor-mĂĄnyerĆ csökkentĆnek) nevezik . A hidraulikus
erĆsĂtĆbe bevezetett folyadĂ©knyomĂĄs ĂĄltal a dugattyĂș (5) felĂŒletĂ©n kifejtett erĆ a dugattyĂșrĂșdra (7) hatĂł terhelĆ erĆĂ©s a rendszer sĂșrlĂłdĂĄsĂĄnak lekĂŒzdĂ©sĂ©re szolgĂĄl, azaz
âp0 = ph + ÎŁp (x)
po = pbe â pki â a vezĂ©rlĆtolattyĂșba Ă©s a belĆle elvezetett nyomĂĄsok kĂŒlönbsĂ©ge;ph = - a munkahengerbe lĂ©trejövĆ nyomĂĄsesĂ©s;Ah - a dugattyĂș hasznos felĂŒlete (a rĂșd keresztmetszetĂ©nek felĂŒletĂ©vel csökkentve);p â a csĆsĂșrlĂłdĂĄs Ă©s a helyi hidraulikus ellenĂĄllĂĄsokon lĂ©trejövĆ Ă¶sszvesztesĂ©g.
é„ ïœžïżœÉ«
VezĂ©rlĆ tolattyĂșk 2.
ĂtirĂĄnyĂtĂł elemek 5.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
Figyelembe vĂ©ve, hogy a helyi ellenĂĄllĂĄsokon keletkezĆ nyomĂĄsesĂ©s szinte teljes egĂ©szĂ©ben a vezĂ©rlĆtolattyĂș Ă©s a hĂĄz közötti âxâ mĂ©retƱfojtĂĄson jön lĂ©te:
ζ - az âxâ rĂ©smĂ©retƱ fojtĂĄs helyi hidraulikus ellenĂĄllĂĄsi tĂ©nyezĆje;
v â az âxâ rĂ©smĂ©retƱ fojtĂĄsok a folyadĂ©k ĂĄtĂĄramlĂĄsi sebessĂ©ge.
γζ=Σg
vp
22
2
A tolattyĂșhĂĄzon kialakĂtott rĂ©s rendszerint szabĂĄlyos nĂ©gyszög alakĂș, melynek kerĂŒlet irĂĄnyĂș mĂ©rete (b) ĂĄllandĂł, a hosszirĂĄnyĂș (x) pedig a tolattyĂș helyzetĂ©tĆl fĂŒggĆ. Ilyenkor a vezĂ©rlĆtolattyĂș egy rĂ©sĂ©n idĆegysĂ©g alatt ĂĄtĂĄramlĂł folyadĂ©k:
Q = vd · Ad = vd · b · x (xxx)
vd â a munkahenger dugattyĂșjĂĄnak mozgĂĄsi sebessĂ©ge.Ezt az összefĂŒggĂ©sĂŒnket megfelelĆen ĂĄtalakĂtva (xx), helyettesĂtsĂŒk vissza (x)-be:
po = âph + (xxxx)vagy
(xx)
2
2
22
)xb(g
Q
â â â Îłâ ζâ
àčÓ±
VezĂ©rlĆ tolattyĂșk 2.
ĂtirĂĄnyĂtĂł elemek 6.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
vagy po = âph + k (xxxx)
ahol
2
2
x
Q
A âkâ tĂ©nyezĆ az ĂĄtĂĄramlĂł folyadĂ©k mennyisĂ©gĂ©tĆl fĂŒggetlenĂŒl ĂĄllandĂłnak vehetĆ, amennyiben a rendszer ĂĄllandĂł nyomĂĄst biztosĂtĂł szabĂĄlyozhatĂł szivattyĂșval van felszerelve, Ă©s a hidraulikus erĆsĂtĆvel összekötĆcsĆszakasz ellenĂĄllĂĄsa elhanyagolhatĂł.
bgk
2
â
Îłâ ζ=
Amikor a munkahenger dugattyĂșjĂĄn nincs terhelĂ©s (F = 0 Ă©s ph = 0), a tolattyĂș fojtĂł rĂ©sei is teljesen nyitva vannak x = xmax, Ă©s Ăgy Q = Qmax. Ilyenkor a (xxxx) jelölt összefĂŒggĂ©sk = po·x2
max/Q2max formĂĄba ĂrhatĂł. A kapott összefĂŒggĂ©st behelyettesĂtve a (xxxx)-be Ă©s
kifejezve ebbĆl a âph-tâph = po (1 â )
x
Q2
2
vv
v
Q
max,d
d
max
=== - a munkahenger dugattyĂș viszonylagos folyadĂ©k fogyasztĂĄsa Ă©s viszonylagos sebessĂ©ge;
- a tolattyĂș nyitĂĄsi foka.
maxx
xx =
ahol
àčÓ±
Az elĆbbiekbĆl következĆen a dugattyĂșrĂșdon hatĂł terhelĂ©s: F = âph ·Ad = po· Ad ,
illetve a viszonylagos terhelés
VezĂ©rlĆ tolattyĂșk 3.
ĂtirĂĄnyĂtĂł elemek 7.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
2
2
2
2
11
x
v
x
Q
Ap
FF
do
â=â==
A F = f (Q) Ă©s Q= f(x) Ă©rtĂ©kek kĂŒlönbözĆ tolattyĂș nyitĂĄsi fok Ă©s viszonylagos terhelĂ©s melletti ĂĄbrĂĄzolĂĄsĂĄval a hidraulikus erĆsĂtĆ statikus karakterisztikĂĄit kapjuk.
Az ĂĄbra alapjĂĄn belĂĄthatĂł, hogy csak igen kis dugattyĂș mozgĂĄsi sebessĂ©gnĂ©l (v) jöhet lĂ©tre maximĂĄlis körĂŒli terhelĂ©s (F). Egy adott viszony-lagos sebessĂ©g elĂ©rĂ©se utĂĄn a dugattyĂș terhelhetĆsĂ©ge zĂ©rus (v=0), - a görbĂ©k metszik az abcisszĂĄt -, azaz a munkahenger nem vĂ©gez tovĂĄbb munkĂĄt, hanem szivattyĂșkĂ©nt ĂŒzemel (II. Ă©s IV. negyed).
A statikus karakterisztikĂĄk mĂĄs koordinĂĄta-rendszerben is ĂĄbrĂĄ-zolhatĂłak. A viszonylagos terhe-lĂ©sre kapott összefĂŒggĂ©sĂŒnket mĂĄs alakba felĂrva:
FxvQ â== 1
az ĂĄbrĂĄn lĂĄthatĂł egyenessereget kapjuk. Itt is megĂĄllapĂthatĂł, hogy az F növekedĂ©sĂ©vel egyĂŒtt jĂĄrĂł v csökkenĂ©s F = 1 esetben v = 0, a jelleggörbe egybeesik az abcisszĂĄval.
ê ïœžïżœÉș
VezĂ©rlĆ tolattyĂșk 1.
ĂtirĂĄnyĂtĂł elemek 7.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
A hidraulikus erĆsĂtĆ ez utĂłbbi statikus karakterisztikĂĄjĂĄt befolyĂĄsolja a tolattyĂș Ă©s tolattyĂșhĂĄz rĂ©sĂ©nek szerkezeti kialakĂtĂĄsa.
IdeĂĄlis esetben a tolattyĂș vastagsĂĄga (h) megegyezik a rĂ©smĂ©rettel (t) (a. ĂĄbra), amikoris a b. ĂĄbra karakterisztikĂĄi igazak. A gyakorlatban vagy pozitĂv (h â© t) (a. ĂĄbra), vagy negatĂv (h âš t) (c. ĂĄbra) tĂșlfedĂ©s van. A tĂșlfedĂ©s abszolĂșt (c) vagy viszonylagos (c) Ă©rtĂ©ke a
vagy2
thc
â=
t
thc
2
â=
a.) b.) c.)
PozitĂv tĂșlfedĂ©s esetĂ©n lĂ©trejön egy x = 2c nagysĂĄgĂșĂ©rzĂ©ketlensĂ©gi zĂłna, viszont a tolattyĂș belsĆ tömĂtettsĂ©ge javul. A negatĂv tĂșlfedĂ©s következtĂ©ben a belsĆhermetikussĂĄg romlik, ami teljesĂtmĂ©ny vesztesĂ©get eredmĂ©nyez, viszont nincs Ă©rzĂ©ketlensĂ©gi zĂłna.
A hidraulikus erĆsĂtĆk hatĂĄsfoka a
Fp
ph
Avp
vA
Qp
vF
oddo
ddh
o
p=
â=
â=
â =η
A buszter abszolĂșt (P) Ă©s viszonylagos (P) hasznos teljesĂtmĂ©nye
vFvAp
vFP
max,ddo
d â =â
=P = F·v illetve
A hengeres tolattyĂșk helyett Ășn. sĂk-, vagy elosztĂłtĂĄrcsĂĄk is alkalmazhatĂłk.
ë ïœžïżœÉ«
ForgĂł irĂĄnyvĂĄltĂł csap 1.
ĂtirĂĄnyĂtĂł elemek 8.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
A hengeres vagy kĂșpos csaptest (2) kialakĂtĂĄsĂșak, amelyek közĂŒl a kĂșpos biztosĂt jobb tömĂtettsĂ©get. A pozĂciĂłhelyzetek szĂĄmĂĄ-tĂłl fĂŒggĆen 2 vagy 3 ĂĄllĂĄsĂș, a csatlakozĂłcsĆvezetĂ©kek szĂĄmĂĄnak megfelelĆen 3-4, vagy több Ăștu lehet. MƱködtetĂ©se törtĂ©nhet kĂ©zzel, vagy valamilyen mechanizmus segĂtsĂ©gĂ©vel.
ć·°Ó
LengĆmotorok 1.
Hidromotorok 1.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
Feladata: a folyadĂ©k ĂștjĂĄn közvetĂtett munkavĂ©gzĆ kĂ©pessĂ©g mechanikai munkĂĄvĂĄalakĂtĂĄsa a hidromotorokban törtĂ©nik.
FajtĂĄi: a hidromotorral megvalĂłsĂtott mozgĂĄstĂłl fĂŒggĆen:âą forgĂłmozgĂĄst vĂ©gzĆ lapĂĄtos (lengĆ motorok);âą forgĂłmozgĂĄst vĂ©gzĆ dugattyĂșs;âą egyenes vonalĂș mozgĂĄst megvalĂłsĂtĂł munkahengerek.
AlkalmazĂĄs feltĂ©telei: ĂĄltalĂĄban 150 bar-os ĂŒzemi nyomĂĄsig hasznĂĄlhatĂłak, összhatĂĄs-fokuk 0,94-0,96 között van. A 320o körĂŒli szögtartomĂĄnyban elfordĂthatĂł csĂșszĂłlapĂĄt (3) 200-15000 Nm-es forgatĂł-nyomatĂ©kot hozhat lĂ©tre.
Az esetek többsĂ©gĂ©ben mindkĂ©t csatorna (1; 6) hasznĂĄl-hatĂł nyomĂł- Ă©s visszavezetĆ ĂĄgnak. A lĂ©trehozott forgatĂł-nyomatĂ©k a M = F · k összefĂŒggĂ©ssel szĂĄmĂthatĂł, ahol
k = (D+d):4 - a lapĂĄton hatĂł (3) koncentrĂĄlt erĆ karja;D - a henger belsĆ ĂĄtmĂ©rĆje;d - a lapĂĄttengely (4) ĂĄtmĂ©rĆje;F - a p1-p2 = âp nyomĂĄskĂŒlönbsĂ©g hatĂĄsĂĄra a lapĂĄt
felĂŒletĂ©n keletkezĆ erĆ:
b - a lapĂĄt, illetve hengerpalĂĄst hossz
bdD
pF2
ââ=
ć·°Ó
LengĆmotorok 1.
Hidromotorok 2.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
A megvizsgĂĄltak alapjĂĄn a forgatĂłnyomatĂ©k összefĂŒggĂ©se a
formĂĄba ĂĄtĂrhatĂł.
b)dD(
pb)dD)(dD(
pM88
22 ââ=
+ââ=
A forgómozgås szögsebessége:
aholQs - 1 mĂĄsodperc alatt a berendezĂ©shez szĂĄllĂtott
hidraulika folyadĂ©k tĂ©rfogata;Vr - a lapĂĄt (3) 1 radiĂĄnnal törtĂ©nĆ elfordulĂĄsa sorĂĄn
lĂ©trejövĆ munkatĂ©rfogat (2; 5) vĂĄltozĂĄs.
b)dD(
Q
b)dD(
Q
V
Q ss
r
s
â â=
â Ïâ âÏâ
==Ï2222
88
ïżœÓ
Munkahengerek 1.
Hidromotorok 3.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
A munkaközeg ĂĄltal kifejtett erĆ irĂĄnyĂĄtĂłl fĂŒggĆen megkĂŒlönböztethetĆ:âą egyirĂĄnyba mƱködtethetĆ;âą kĂ©tirĂĄnyba mƱködtethetĆmunkahenger.
A munkahenger rĂ©szei: a henger, benne egy, vagy kĂ©t dugattyĂș dugattyĂșrĂșddal Ă©s a szĂŒksĂ©ges tömĂtĂ©sek. Rendszerint a hengert a repĂŒlĆgĂ©p vĂĄzszerkezetĂ©hez, a dugattyĂșrudat a mozgatandĂł berendezĂ©shez erĆsĂtik.
Az egyirĂĄnyba mƱködtethetĆ munkahengernek csak egy folyadĂ©k-bevezetĆ nyĂlĂĄsa van. A nyomĂĄs hatĂĄsĂĄra a dugattyĂș a rugĂł ellenĂ©be elmozdul. Az elmozdulĂĄs addig tart, ameddig folyadĂ©k-betĂĄplĂĄlĂĄs meg nem szƱnik, utĂĄn a dugattyĂș megĂĄll, illetve elfolyĂĄs vagy levegĆbuborĂ©kok következtĂ©ben a rugĂł hatĂĄsĂĄra megindulhat visszafelĂ©.
Az ilyen berendezĂ©sek alkalmazhatĂłsĂĄga korlĂĄtozott. A munkahenger kiindulĂł (ĂĄbrĂĄn bal szĂ©lsĆ) helyzetbe törtĂ©nĆ vissza-ĂĄllĂtĂĄsĂĄt ĂŒzemszerƱen is a rugĂł vĂ©gzi.
A be- Ă©s visszavezetĆ csĆegyidejƱ zĂĄrĂĄsĂĄval a dugattyĂș a hengerben tetszĆleges közbĂŒlsĆ helyzetben rögzĂthetĆ. (TömĂtetlensĂ©g Ă©s lĂ©gbuborĂ©kok hatĂĄsa azonban ezt a kedvezĆ tulajdonsĂĄgot csökkenti, megszĂŒntetheti).
A szerkezetek oda-vissza törtĂ©nĆ mozgathatĂłsĂĄga következtĂ©ben a kĂ©tirĂĄnybamƱködtethetĆ munkahengerek alkalmazĂĄsa az elterjedtebb. EzeknĂ©l a dugattyĂșmozgatĂĄsĂĄt mindkĂ©t irĂĄnyba folyadĂ©k vĂ©gzi, attĂłl fĂŒggĆen, hogy melyik csĆcsonkon keresztĂŒl törtĂ©nik a betĂĄplĂĄlĂĄs Ă©s melyiken a visszavezetĂ©s.
ì© ïżœÈ Ó
Egyes esetekben a mozgatĂĄst a henger valĂłsĂtja meg Ă©s a dugattyĂșrĂșd vĂ©geit rögzĂtik mereven. A folyadĂ©k betĂĄplĂĄlĂĄst Ă©s visszavezetĂ©st is a dugattyĂșrĂșd axiĂĄlis furatain keresztĂŒl biztosĂtjĂĄk. Ilyen, Ășn. ĂĄllĂłdugattyĂșs munkahenger lĂĄthatĂł az ĂĄbrĂĄn.
Hidromotorok 4.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
Munkahengerek 2.Könnyen belĂĄthatĂł, hogy az ilyen kialakĂtĂĄsĂș munkahenger dugattyĂșjĂĄnak jobbra Ă©s
balra törtĂ©nĆ mozgatĂĄsakor (azonos ĂŒzemi nyomĂĄst pĂŒz = const feltĂ©telezve), annak haladĂĄsi sebessĂ©ge (vd) kĂŒlönbözĆ lesz.
A dugattyĂș baloldalĂĄn teljes felĂŒleten (Ad) hat a nyomĂĄs (F1=Ad·pĂŒz), mĂg a jobboldalon a dugattyĂșrĂșd keresztmetszetĂ©nek felĂŒlete (Adr) csökkenti a kifejthetĆ erĆtF2=(Ad-Adr).pĂŒz.
Ez a jelensĂ©g megszĂŒntethetĆ speciĂĄlis tolattyĂș, vagy kĂ©toldali dugattyĂșrudas kialakĂtĂĄssal.
SpeciĂĄlis, a henger hosszĂĄt meghaladĂł lökethossz biztosĂtĂĄsĂĄra teleszkĂłpikus dugattyĂșrĂșddal ellĂĄtott munkahengereket alkalmaznak.
ì ïœžïżœÉș
A hidraulikus munkahengerek dugattyĂșinak tetszĆleges helyzetben törtĂ©nĆ rögzĂtĂ©se âa kĂ©t fĆvezetĂ©kben uralkodĂł nyomĂĄsok kĂŒlönbsĂ©gĂ©vel vezĂ©relt speciĂĄlis szeleppel â Ășn. hidraulikus zĂĄrral lehetsĂ©ges.
Az åbrån kétoldali mƱködésƱ hidraulikus zårszerkezeti és mƱködési våzlata låtható.
A rendszer vezĂ©rlĆcsapjĂĄnak semleges helyzetekor a dugattyĂș (4) közĂ©phelyzetben van, a visszacsapĂł-szelepek (3; 3â) zĂĄrtak. A hidraulikus zĂĄr, a munkahenger belsĆ terei (A; B) Ă©s az összekötĆcsĆvezetĂ©kek (2; 2â) folyadĂ©kkal teljesen feltöltöttek. A vezĂ©rlĆcsap nyitĂĄsakor a nyomĂĄs alatti folyadĂ©k a csĆcsatlakozĂłk egyikĂ©hez (pl. 1) jut.
Ennek hatĂĄsĂĄra a dugattyĂș (4) balra mozdulva nyitja a zĂĄrĂł-szelepet (3), a munkahenger âAâ terĂ©t összeköti a visszavezetĂ©ssel (1â). A visszacsapĂł-szelep (3) a folyadĂ©knyomĂĄs hatĂĄsĂĄra kinyit Ă©s a munkahenger âBâterĂ©be bocsĂĄtja a nyomĂĄs alatti folyadĂ©kot. A betĂĄplĂĄlĂĄs megszĂŒntetĂ©sĂ©vel, vagy a dugattyĂșszĂ©lsĆhelyzetig törtĂ©nĆ elmozdulĂĄsĂĄval megszƱnik a folyadĂ©k ĂĄramlĂĄsa (nyomĂĄs kiegyenlĂtĆdĂ©s jött lĂ©tre), a szelep (3) lezĂĄr, ugyanekkor a dugattyĂș ĂĄltal nyitva tartott szelep (3â) is zĂĄr a dugattyĂșt alaphelyzetbe ĂĄllĂtva. Ăgy a munkahenger dugattyĂșja hidraulikusan rögzĂtett helyzetbe kerĂŒl.
AttĂłl fĂŒggĆen, hogy csak egyik, vagy mindkĂ©t irĂĄnyban biztosĂtja a munkahenger rögzĂtĂ©sĂ©t, ismeretesegyoldali Ă©s kĂ©toldali mƱködĂ©sƱ hidraulikus zĂĄr.
Hidromotorok 5.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©seMunkahengerek hidraulikus rögzĂtĂ©se
Ó±
Hidromotorok 6. Munkahengerek mechanikus rögzĂtĂ©seHidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
A repĂŒlĂ©s biztonsĂĄga szempontjĂĄbĂłl kĂŒlönlegesen fontos berendezĂ©seket mƱködtetĆmunkahengerek dugattyĂșit löketĂŒk vĂ©ghelyzeteiben mĂ©g Ășn. mechanikus, golyĂłs-(vagy gyƱrƱs-) zĂĄrral is biztosĂtjĂĄk.
A munkahenger (2) falĂĄba hornyot (9) alakĂtanak ki. A dugattyĂș (1) homlokfelĂŒletĂ©n kikĂ©pzett gyƱrƱs rĂ©s Ă©s a gyƱrƱ kĂŒlsĆ palĂĄstjĂĄn sugĂĄr irĂĄnyĂș furatokban acĂ©lgolyĂłk (3) helyezkednek el. Ezek helyzetĂ©t vagy a gyƱrƱs rĂ©s belsĆ palĂĄstja (5), vagy a bĂșvĂĄrdugattyĂș (rögzĂtĆ-dugattyĂș) kĂșposan kezdĆdĆ palĂĄstfelĂŒlete (7) hatĂĄrozza meg. A bĂșvĂĄrdugattyĂșt egy rugĂł igyekszik ĂĄllandĂł helyzetben rögzĂteni. Ha a dugattyĂș bal oldalĂĄra nyomĂĄs hat, az akadĂĄlytalanul halad jobbra mindaddig, amĂg a rögzĂtĆ-dugattyĂșkĂșpos palĂĄstjĂĄba (7) nem ĂŒtközik. Az Ă©rintkezĂ©s utĂĄn azt a rugĂł ellenĂ©be (Rrug) elnyomja Ă©s a hengerhorony sĂkjĂĄt elĂ©rve az acĂ©lgolyĂłk a horonyba kĂ©nyszerĂŒlnek A bĂșvĂĄrdugattyĂș palĂĄstja a golyĂłkat rögzĂti. Ha a dugattyĂș Ă©s bĂșvĂĄrdugattyĂș közötti tĂ©rbe (10) vezetjĂŒk a nyomĂĄs alatti folyadĂ©kot, a nyomĂĄs a rugĂł ellenĂ©be (Fr) a bĂșvĂĄrdugattyĂșt jobbra nyomja, megszƱnik a golyĂłszĂĄr rögzĂtett helyzetben tartĂĄsa Ă©s a dugattyĂșugyancsak a nyomĂĄs hatĂĄsĂĄra elindul balra.
ë§,
SzƱrök 1.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
A hidraulika-rendszer munkaközegĂ©nek szennyezĆdĂ©smentes ĂĄllapotba tartĂĄsĂĄra kĂŒlönbözĆ szerkezeti megoldĂĄsĂș Ă©s finomsĂĄgĂș szƱrĆket Ă©pĂtenek be.
OsztĂĄlyozĂĄsuk â többek között â a rajtuk fennakadĂł legkisebb szennyezĆdĂ©s ĂĄtmĂ©rĆje (d) szerint lehetsĂ©ges, Ăgy megkĂŒlönböztethetĆ:âą durva szƱrĆ (d = 0,1 mm);âą közepes finomsĂĄgĂș szƱrĆ (d = 0,01 mm);âą finom szƱrĆ (d = 0,005 mm);âą kĂŒlönlegesen finom szƱrĆ (d= 0,001 mm).
A szƱrĂ©s minĆsĂ©ge alapvetĆen kĂ©t viszonyszĂĄmmal jellemezhetĆ:âą ĂĄtbocsĂĄtĂĄsi tĂ©nyezĆ (λ), a szƱrt (n2) Ă©s szƱretlen (n1) folyadĂ©kban talĂĄlhatĂłszennyezĆdĂ©sek szĂĄmĂĄt viszonyĂtja
âą szƱrĂ©si tĂ©nyezĆ (Ï), a szƱretlen (n1) Ă©s szƱrt (n2) folyadĂ©k azonostĂ©rfogatĂĄban levĆ szennyezĆdĂ©sek kĂŒlönbsĂ©gĂ©t a szƱretlen folyadĂ©kban levĆszennyezĆdĂ©sek szĂĄmĂĄval hasonlĂtja össze
A szƱrĂ©s mĂłdszerĂ©t tekintve:âą mechanikus Ă©sâą erĆhatĂĄson alapulĂł lehet.
1
2
n
n=λ
1
21
n
nn â=Ï
ïżœÓ
A szƱrĆelem (2) eltömĆdĂ©se esetĂ©n a folyadĂ©k a megkerĂŒlĆ szelepen (6) ĂĄt szƱretlenĂŒl halad tovĂĄbb a rendszerbe.
SzƱrök 2.Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
Mechanikus elven mƱködĆ â azaz a folyadĂ©kot nyomĂĄs hatĂĄsĂĄra rĂ©sen, pĂłruson ĂĄtprĂ©selĆ - szƱrĆ szƱrĆelemkĂ©nt alkalmazhatĂłak perforĂĄlt fĂ©m vĂĄzszerkezetre rögzĂtett sƱrƱ szövĂ©sƱ fĂ©mszĂĄlak szitaszƱrĆkĂ©nt, egymĂĄson adott hĂ©zaggal elhelyezett vĂ©kony fĂ©mlemezsorok rĂ©szszƱrĆkĂ©nt Ă©s rendszerint csak finomszƱrĂ©sre â textĂlia, papĂr vagy fĂ©mkerĂĄmia.
Az erĆhatĂĄson alapulĂł szƱrĆk a mĂĄgneses villamos, gravitĂĄciĂłs, centrifugĂĄlis stb. erĆhatĂĄsokat, erĆtereket hasznĂĄljĂĄk fel szƱrĂ©sre, szeparĂĄlĂĄsra. A hidraulika-rendszerben többnyire mĂĄgneses szƱrĆket Ă©pĂtenek be, szitaszƱrĆvel kombinĂĄlva. A szƱrĆ beömlĆnyĂlĂĄsa utĂĄn közvetlenĂŒl a mĂĄgnest helyezik el, amely
Az ĂĄbrĂĄn egy hidraulikus rĂ©sszƱrĆ lĂĄthatĂł. A folyadĂ©k a szƱrĆelem (2) kĂŒlsĆ felĂŒletĂ©n ĂĄthaladva a henger belsejĂ©be jut Ă©s megtisztulva tĂĄvozik. A szƱrĆbetĂ©t kĂŒlsĆfelĂŒlete erre a cĂ©lra kialakĂtott karral (5) egyirĂĄnyba forgatva, a speciĂĄlis betĂ©t (4) segĂtsĂ©gĂ©vel megtisztĂthatĂł. A szennyezĆ-dĂ©s a szƱrĆhĂĄz (1) aljĂĄba hullik, ahonnan akĂĄr a hĂĄz aljĂĄnak, akĂĄr az alul elhelyezett ĂŒlepĂtĆ csavar kivĂ©telĂ©vel eltĂĄvolĂthatĂł.
a kopĂĄsbĂłl szĂĄrmazĂł acĂ©lszennyezĆdĂ©st köti meg. Innen viszont a folyadĂ©k tovĂĄbb-haladĂĄsa csak fĂ©m szitaszƱrĆn keresztĂŒl lehetsĂ©ges, ami a megmaradĂł, nem mĂĄgnesezhetĆ rĂ©szecskĂ©k tovĂĄbbĂĄramlĂĄsĂĄt akadĂĄlyozza meg.
ïœžïżœÉș
TömĂtĂ©sek 1.A nagynyomĂĄssal ĂŒzemelĆ hidraulika-rendszerek meg-
bĂzhatĂł Ă©s jĂł hatĂĄsfokĂș mƱködĂ©se csak a berendezĂ©sek Ă©s csatlakozĂĄsok pontos illesztĂ©sĂ©vel, tömĂtĂ©sĂ©vel lehetsĂ©ges.
Az alkalmazott tömĂtĂ©sek ĂĄltalĂĄban:- karmantyĂșsak Ă©s- gyƱrƱsek
A bĆrbĆl, mƱanyagbĂłl kĂ©szĂŒlt hajlĂ©kony karmantyĂș szorosan simul a henger vagy dugattyĂș felĂŒletĂ©hez, ha nyitott a vĂ©ge az mindig az ĂĄramlĂĄs irĂĄnyĂĄval szembe mutat. KĂ©tirĂĄnyĂș mozgĂĄshoz a gyƱrƱket az ĂĄbrĂĄn lĂĄthatĂł mĂłdon rakjĂĄk össze.
Nagy ĂĄtmĂ©rĆje dugattyĂșk, dugattyĂșrudak tömĂtĂ©sĂ©re âUâ alakĂș karmantyĂșs tömĂtĂ©st cĂ©lszerƱ alkalmazni. EgyirĂĄnyĂș tömĂtĂ©s legegyszerƱbb kialakĂtĂĄsi mĂłdja lĂĄthatĂł az ĂĄbrĂĄn.
lehetnek.
Aerospace Sealing Solutions
3â28ââ
Shaft Seals
2â30ââ
V prevents pressure trapin hydraulic cylinders
2â39ââ
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
ïœžïżœÉ«
TömĂtĂ©sek 2.
A karmantyĂș anyaga olyan kĂŒlönlegesen kikĂ©szĂtett 3-5 mm vastag bĆr, gumĂrozott szövet, vagy mƱanyag lehet, amely ellenĂĄll a hidraulika-folyadĂ©k vegyi hatĂĄsĂĄnak. LehetĆsĂ©g szerint egy oldalon legalĂĄbb kĂ©t karmantyĂșt helyeznek el.
A 15 mm-nĂ©l kisebb dugattyĂșrudakat rendszerint csak precĂziĂłs megmunkĂĄlĂĄsuk Ă©s illesztĂ©sĂŒk tömĂti.
Gyakran alkalmaznak puhafĂ©m gyƱrƱtömĂtĂ©seket is, amelyek belsĆ (1) Ă©s kĂŒlsĆ (2) gyƱrƱkbĆl tevĆdnek össze.
A tömĂtĂ©s alaktartĂĄsĂĄnak javĂtĂĄsĂĄra fĂ©m feszĂtĆgyƱrƱt (1) is beĂ©pĂtenek. ForgĂł ten-gelyek, dugattyĂșk
A gyƱrƱ anyaga 80Ă·83 %, 13Ă·14 % Ăłn, 3Ă·7 % antimon (stibium). Az ilyen összetĂ©telƱfĂ©mtömĂtĂ©s sĂșrlĂłdĂĄsa kicsi, a gyƱrƱk közĂ© helyezett bĆr alĂĄtĂ©t (3) rugalmassĂĄ teszi kapcsolĂłdĂĄsukat.
tömĂtĂ©se megoldhatĂł spirĂĄlrugĂłs gumikarmantyĂșval is. A gyƱrƱalakba hajtott spirĂĄlrugĂł(3) a hĂĄzba (1) szerelt gumitömĂtĂ©st (2) a dugattyĂș-rĂșdhoz szorĂtja.
Hidraulikus rendszer hĂĄlĂłzati felĂ©pĂtĂ©se
RugĂłstag folyĂĄs
,
Köszönöm a figyelmet!