Tartalom - dfg.sulinet.hu · A gimnáziumi képzés 1963-ban kezdődött Fehérgyarmaton a Petőfi...
Transcript of Tartalom - dfg.sulinet.hu · A gimnáziumi képzés 1963-ban kezdődött Fehérgyarmaton a Petőfi...
Tartalom
1. HELYZETÉRTÉKELÉS.............................................................................................4
1.1. Az iskola rövid története......................................................................5 1.2. A tárgyi feltételek...............................................................................10 1.3. Gazdálkodás.....................................................................................11 1.4. Földrajzi környezet............................................................................12 1.5. Tanulólétszám alakulása:..................................................................12 1.6. Személyi feltételek...........................................................................13 1.7. A Deák Ferenc Gimnáziumban folyó képzés rendje, a képzés szakaszai, képzési specialitások...............................................................14 1.7.1. Négyéves képzési forma................................................................14 1.7.2. A négyosztályos gimnázium képzési szakaszai............................18 1.7.3. Nyolcosztályos képzés...................................................................20 1.7.4. A nyolcosztályos gimnázium képzési szakaszai...........................22 1.7.5. Felnőttoktatás, esti tagozat............................................................24
2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...................................................................27
2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.....................................................................................27 2.1.1. Alapelvek, célok, eszközök............................................................28 2.1.3. Értékeink:.......................................................................................39 2.1.4. Feladataink.....................................................................................39 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, eljárások, eszközök...................................................................................43 2.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...........46 2.3.1.Az egészségnevelés célja:..............................................................46 2.3.2. A szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos iskolai tevékenység:.............................................................................................47 2.3.3. Prevenciós program:......................................................................48 2.3.4. Hogyan őrizhetjük meg egészségünket, hogyan előzhetjük meg a betegségeket?...........................................................................................51 2.3.5. Bevezetés a meditáció világába….................................................52 2.3.6. Szexuális felvilágosító órák, AIDS prevenció általános és középiskolásoknak....................................................................................52 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok................................53 2.4.1. Iskolánkban a közösségfejlesztés színterei:..................................53 2.4.2. Közösségfejlesztés a műveltségi területek oktatása során: .........54 2.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ...............55 2.5.1. A pedagógusok feladatai................................................................55 2.5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre..........................................56 2.6 . A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység..............................................................................................57 2.6.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program.57 2.6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ......60
1
2.6.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............61 2.6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ..................64 2.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje....65 2.8. Iskolahasználók a közéletben - kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel..............................................................67 2.8.2. Kapcsolat a tanulókkal..................................................................70 2.8.3. Kapcsolat a nevelésben együttműködő intézményekkel..............71 2.8.4.A nevelőtestület...............................................................................72 2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata................................75 2.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja..................................................75 2.10. A felvétel és az átvétel szabályai....................................................81 2.10.1. A felvételi eljárás különös szabályai...........................................81 2.10.2. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai...........82 2.11. Elsősegély-nyújtási alapismeretek.................................................82
....................................................................................................................................83
3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE......................................................................84
3.1. A választott kerettanterv megnevezése...........................................84 3.2. A választott kerettanterv feletti óraszám ..........................................91 3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei.................................................................................95 3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása...........................................................................................96 3.5. Mindennapos testnevelés.................................................................97 3.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai....................................................................................................97 3.7. Közép- és emelt szintű vizsgák szervezése a Deák Ferenc Gimnáziumban..........................................................................................99 3.7.1. Azon választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből a tanulóinknak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését kötelezően vállaljuk..............................................................99 3.7.2. A helyi tantervi követelmények meghatározása..........................100 3.8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái.........................................................................100 3.8.1. A tanulók tudásszintjének értékelése iskolánkban......................101 3.8.2. Az iskolánkban alkalmazott írásbeli beszámoltatások formái:.....101 3.8.3. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése.....102 3.8.4. A házi feladat adása ...................................................................104 3.8.5. Az értékelés célja:........................................................................104 3.8.6. Az értékelés követelményei.........................................................105 3.8.7. Az értékelés rendszere kiterjed az iskolai élet minden területére:.................................................................................................................105 3.8.8. Az értékelés funkciói:...................................................................105 3.8.9. A magatartás értékelésének szempontjai....................................106 3.8.10. A szorgalom értékelésének szempontjai...................................107 3.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei.. .108 3.10. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükségesmódszerek...............................................................................................110
2
3.11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei.............114 3.11.1. Az egészségnevelés fogalma:...................................................114 3.11.2. Az egészségnevelés alapelvei, kiemelt témakörei....................115 3.11.3. Az egészségnevelési program célja, feladatai:..........................117 3.11. 4. Az értékrendszer kiépülése.......................................................117 3.11.5. Az egészségnevelés módszerei, eszközei................................118 3.11.6. Ellenőrzés, értékelés..................................................................119 3.11.7. Egészségügyi prevenció az iskolában.......................................119 3.11.8. Az iskolában végzett szűrővizsgálatok......................................120 3.11.9. A szakemberek együttműködésének lehetősége és módszerei.................................................................................................................120 3.11.10. Az egészségnevelés szakmai programja...............................121 3.12. Az iskola környezeti nevelési elvei................................................124 3.12.1. A környezeti nevelés fogalma....................................................124 3.12.2. A környezeti nevelés alapelvei .................................................124 3.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések....................152 3.13.1. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv helyzetelemzésének céljai......................................................................153 3.13.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek .................................................................153 3.14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek............154 3.15.1. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei.....................155 3.15.2. Hagyományok, éves rendezvények...........................................157 3.15.3. Szociális szolgáltatások............................................................158 3.15.4. Közösségi szolgálat..................................................................159 7. Befejező gondolatok...........................................................................159
3
1. Helyzetértékelés
A jövő iskolájának alapdokumentuma a pedagógiai program, illetve az azt
kiegészítő helyi tantervek. Minden iskola a maga, illetve az iskolát körülvevő világ, a
fenntartó, a szülők, a jövőbeni tanulók számára fogalmazza meg a nevelés, oktatás
terén megvalósítani kívánt célokat, elveket, s a központi dokumentumokra
támaszkodva (Nemzeti alaptanterv, Kerettantervek és az érettségi vizsgaszabályzat)
azt a műveltségtartalmat, ami leginkább szolgálja a kitűzött célok eredményes
megvalósítását. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § alapján
az iskoláknak át kell dolgozniuk a pedagógiai programjukat.
Intézményünk a fenti törvény és a a nevelési-oktatási intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. EMMI
rendelet 6. § alapján dolgozta át pedagógiai programját.
Ahhoz, hogy a jövő feladatait helyesen tűzhessük ki, hogy a jövő útja ne tévút,
ne zsákutca legyen, fel kell tárni, be kell mutatni az eddigi utat, meg kell keresni
azokat az értékeket, amelyekre a jövőben is támaszkodhatunk. Emellett a múlt és a
jövő között fel kell tárni, be kell mutatni a jelent, mi az a bázis, amire számíthatunk, s
melyek azok a hiányosságok, negatívumok, amelyeket fel kell számolni az
előrehaladás érdekében.
A Deák Ferenc Gimnázium célja a 21. századi társadalomban való
sikeres helytállás megalapozása a konstruktív életvezetésre történő
felkészítéssel.
Az iskola nevelőtestülete egységesen vallja, hogy a gyerek nemcsak
nevelődik, jogában áll tanulóként is megélni a gyerekkor ezernyi csodáját, az élet
teljességét. Úgy véljük, a boldogság centrikus, sikerorientált iskolai élet
összeegyeztethető a modern gondolatok és a technika iránt fogékony gyerek
nevelődésével. A tantestület emellett feladatának tekinti az egész életen át tartó
nevelés-önnevelés igényének a megalapozását is.
4
Alapvető kötelességnek érezzük az emberiség egyetemes, sok ezer éves,
kiérlelt értékeinek a felmutatását.
1.1. Az iskola rövid története
A gimnáziumi képzés 1963-ban kezdődött Fehérgyarmaton a Petőfi Sándor
Közgazdasági Technikum keretén belül, 1969. január 1-jétől vagyunk önálló
intézmény. Először három gimnáziumi osztály indult igen magas létszámokkal (50-55
tanuló), később az induló osztályok száma kettőre majd egyre csökkent. Ezért is
határozott a megyei felettes szerv az iskola önállósítása mellett. Az önállóvá váláskor
hat osztályban kilenc nevelő dolgozott. Ezt követően évente három osztály indult
évfolyamonként.
A mennyiségi gyarapodás mellett nőtt a minőségi munka színvonala, nőttek az
eredményességi mutatók.
Az iskolai munka tartalmi, szerkezeti változásai:
• Kezdetben általános tantervű osztályok működtek.
• Az 1970/71-es tanévtől indult meg a nyelvi tagozatos képzés / előbb orosz-
német, 1986-tól német tagozat /. Az iskola nyelvi jellege napjainkig
megmaradt, sőt erősödik is. Az 1999/2000. tanévtől a tagozatos angol képzést
is bevezettük / egy német csoport helyett /.
• Az 1991/92-es tanévben indítottuk a nyolcosztályos gimnáziumi képzést, az
első osztály 1999-ben tett érettségi vizsgát.
• Az 1998/99-es tanévtől a nappali tagozat 16 osztállyal működött, a tanulói
létszám 450-500 fő között alakult.
• A továbbtanulni nem akaró diákok számára a munkába állás elősegítése
érdekében különböző fakultációs csoportokat szerveztünk (gép- és gyorsírás,
népművelési ismeretek, nevelési alapismeretek, számítógép- kezelői
ismeretek).
• Az 1998/99-es tanévtől indítottuk a Nyírbátori Határőr Igazgatósággal kötött
együttműködési megállapodás alapján a határ- rendész fakultációt, amely a
2003/2004-es tanévtől belügyi rendészeti képzéssé alakult át.
5
• 2005-től 5 éves nyelvi előkészítő osztályt indítottunk (német és angol nyelv).
Ettől a tanévtől kezdődően nappali tagozaton 17 osztályban átlagosan 580
diák tanul.
• 2008-tól emelt szintű természettudományos képzést vezettünk be.
• A nappali tagozatos képzés mellett 1964-től levelező tagozaton is folyik oktatás
az alábbi formákban:
• 1964-től gimnázium,
• az 1977/78-as tanévtől a gimnáziumi forma mellett
szakmunkások szakközépiskolája,
• 1984-től csak szakmunkások szakközépiskolája,
• 2001-től esti, illetve levelező gimnáziumi oktatás,
• 2004-től csak esti tagozatú felnőttoktatás,
• 2008 szeptemberétől engedélyt kaptunk a fenntartótól, hogy
Pátyodon tagintézményt működtessünk esti tagozatos
képzéssel. A két telephelyen öt osztályban átlagosan 100
hallgató tanul.
Az iskola fennállása során egyre jelentősebb eredményeket ért el. Ennek
területei, mutatói:
• Egyre javuló felvételi eredmények. Az érettségizett tanulóknak 60-70 %-a
jelentkezett felsőoktatási intézménybe, s 50-80%-ukat felvették.
• Többen kijutottak neves külföldi egyetemekre (a volt Szovjetunió, NDK,
napjainkban Dánia, Ausztria a cél).
• Eredményesen szerepeltek tanulóink a tanulmányi versenyeken, főleg az
alábbi területeken:
• Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny,
• történelmi vetélkedők (Örökségünk ’48, Kossuth és a
honvédelem, A kurucok nyomában, Battyhány-emlékverseny,
Mit ránk hagytak a századok, Cultura Nostra verseny)
• természetismereti vetélkedők,
• kémiai versenyek,
• Bod Péter könyv- és könyvtárhasználati vetélkedő,
6
• a nyolcosztályos gimnáziumok területi tanulmányi és
sportversenyei,
• Népfőiskola Alapítvány Lakitelek pályázatai,
• Ambrózy Géza matematikai verseny,
• TITOK levelezős verseny,
• Kabay János biológia emlékverseny,
• Béres József Megyei Biológiaverseny,
• Országos Belügyi Rendészeti Tanulmányi Verseny,
• a Város- és Faluvédők Szövetsége által kiírt, „Fiatalok az épített
és természeti környezet védelméért” című országos pályázat,
• Országos Tudományos Diákköri Konferencia,
• megyei középfokú oktatási intézmények által kiírt versenyek.
• Színvonalas idegen nyelvi oktatás kezdetben orosz, majd német és angol
nyelvből:
• egyre több tanulót vesznek fel felsőfokú intézményekbe,
• eredményesen szerepelnek területi és országos versenyeken,
• sokan szereznek középfokú nyelvvizsgát, az utóbbi években
felsőfokú nyelvvizsgát is,
• a középszintű nyelvi érettségi mellett sokan teljesítenek szépen
az emelt szintű érettségin, több esetben ezzel szerzik meg a
nyelvvizsgát is.
• Jelentős eredményeket értünk el a kultúra és a sport területén is:
• tanulóink közül többen kaptak országos kitüntetést,
• sikeres szereplés vetélkedőkön /Örökségünk őrei - előkelő
helyezések, Sárospataki Diáknapok, énekkari minősítő
versenyek, Mátészalkai Esze- napok stb. /;
• a sport területén:
o a futball és a kézilabda az eredményesebb
sportágak,
o sokoldalú tömegsport,
o helytállás a városi sportrendezvényeken,
7
o sikeres szereplés a nyolcosztályos gimnáziumok
területi versenyein,
o szép eredmények elérése az országos
diákolimiákon.
• Sok tehetséges tanuló került ki az iskolából, ezt bizonyítja a Zalka- és Deák-
díjas diákok nagy száma. Sok, jól felkészült tanulónk futott be szép karriert:
neves újságírók, bankárok, mérnökök, egyetemi előadók, orvosok, jogászok,
agrárszakemberek, katonatisztek s legnagyobb számban pedagógusok vannak
köztük. A város és a vonzáskörzet szakembergárdája zömmel iskolánk
tanulója volt, többen vezető szerepet töltenek be.
Bár a felnőttoktatás végső célja általában az érettségi bizonyítvány
megszerzése, ha kevesen is, de közülük is többen eljutottak felsőfokú intézménybe,
s lett belőlük pedagógus, újságíró, jogász stb.
A 2002/2003-as tanév második felében a tantestület kezdeményezte iskolánk
fenntartóváltását, és 2003. augusztus 1-jétől a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Közgyűlés határozata alapján szakmailag, s 2004. január elsejétől pedig
gazdálkodási szempontból is a megyéhez tartoztunk.
2011. március 1-jétől a pénzügyi, a számviteli és a gazdálkodási feladatokat a
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatósága, mint
önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látta el.
2013. március 31-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Fehérgyarmati Tankerülete látja el a fenntartói feladatokat.
2003. október 17-én iskolánk felvette Deák Ferenc nevét. Úgy gondoltuk, hogy
olyan történelmi személyről nevezzük el az intézményt, akinek az életét és
tevékenységét politikai és emberi szempontból egyaránt példaképül lehet állítani az
ifjúság elé, hiszen a reformkor és az azt követő időszak kiemelkedő alakja. Az is
vezérelt bennünket, hogy október 17-én ünnepeltük születésének 200. évfordulóját, s
olyan nevet akartuk választani, amilyen még nincs a megyében. Igaz, hogy az ő
tevékenysége nem köthető a megyéhez, de az országgyűlési felszólalásaiban (az
8
önkéntes örökváltság ügyében) elismeréssel szólt a Nyíregyházára betelepített
szlovákok (később tirpákok) által létrehozott mintagazdaságokról, példaként állítva a
parasztok elé a tenni akarást és a szorgalmas munkát.
Az eredményeink alapján nem tűnhet túlzásnak, ha azt állapítjuk meg, hogy a
Deák Ferenc Gimnázium a régió egyik legfontosabb szellemi műhelye, amely sok
kiművelt emberfőt adott, ad a vidéknek, az országnak.
Jogi státusz
Az intézmény neve: Deák Ferenc Gimnázium
Székhelye: 4900 Fehérgyarmat, Kiss Ernő utca 3.
A fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fehérgyarmati
Tankerülete
Típusa: középfokú nevelési-oktatási intézmény
Jogállása: jogi személyiséggel rendelkező
Működési területe: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Alapítása: 1969.
Az intézmény alaptevékenysége:
• nappali tagozatos oktatás keretében: középiskolai nevelés, oktatás;
• alapműveltségi vizsgára felkészítés,
• érettségi vizsgára történő felkészítés négy és nyolc évfolyamos gimnáziumi
képzési formában,
• nyelvi előkészítő évfolyamos képzés,
• felnőtt tagozaton: érettségi vizsgára történő felkészítés, gimnáziumi képzési
formában esti munkarend szerint,
Kiegészítő tevékenység: nincs.
Vállalkozói tevékenység: nincs.
A feladat ellátását szolgáló vagyon:
A 753. sz. tulajdoni lap 640/2. hrsz.-on szereplő felülépítményes10153 m2 ingatlan,
valamint az intézmény vagyonleltárában lévő berendezések és felszerelések.
9
A vagyon feletti rendelkezés: Az intézmény vagyona törvényi rendelkezés alapján a
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ingyenes használatába került.
Az intézmény vezetőjének megbízási rendje:
Nyilvános pályázat alapján az intézmény fenntartója bízza meg.
Az iskola hatályos alapító okirata a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a
megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egysége
egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi 154. tv. 2.§ (1) bekezdése
értelmében 2012. január 1-jén hatályba lépett IX-09/30/384/2012. számú, egységes
szerkezetbe foglalt Alapító Okirata.
1.2. A tárgyi feltételek
A gimnázium eredeti épületét 1963 tavaszán adták át, 50 éve. Az elavult és
korszerűtlen iskola helyébe egy modern, 21. századi intézményt álmodtunk meg,
ehhez kértük a fenntartónk segítségét. A sikeres közös pályázat során a címzett
támogatást megnyerve 2007 tavaszán elkezdődött az iskola felújítása és kibővítése,
ami 2007. október 12-én fejeződött be, ekkor történt az épület ünnepélyes átadása
is. Az új épületkomplexum kielégíti az alapfeladat ellátásához szükséges tárgyi
feltételeket, összesen 3722 m2 alapterület áll rendelkezésre. A rekonstrukció
eredményeként 8 osztályteremmel bővült az intézmény. Pillanatnyilag 17-re volna
szükség, ezért egy eredetileg raktárnak tervezett helyiséget is tanteremnek
használunk. Készült egy modern természettudományi előadó, művészeti
szaktanterem, több szertár. A csoportbontáshoz négy tanterem áll rendelkezésre.
Két számítástechnikai előadó segíti az informatika- és nyelvoktatást, a
géppark a duplájára bővült. A testnevelés oktatásához egy 417 m2-es tornacsarnok
épült, amelyhez négy öltöző és 1 játékvezetői öltöző tartozik.
A bővítés eredményeképpen a közösségi rendezvények lebonyolítását egy
237 m2-es aula (amelyhez 112 m2-es galéria tartozik) segíti.
10
Az épület épületgépészetileg is megújult, a víz, fűtés, szennyvíz, villanyhálózat
teljesen kicserélődött. A nyílászárók esztétikusak és hőszigeteltek. Az épület külső
megjelenésében is változott a külső hőszigetelés és festés eredményeképpen, a
lapos tetőt pedig a Lindab-fedés váltotta fel.
Az épület informatikai hálózatának kialakítása a lehetőségekhez képest és az
igényeinknek megfelelően történt.
Az épület közvetlen környezete is megújult, 36 parkolót alakítottak ki, ezért a
zöld terület csökkent. A kerítést is pótoltuk és felújítottuk.
A könyvtár területén folyamatos előrelépés, állandó fejlődés figyelhető meg:
részben saját erőből, még inkább pályázat útján növeljük könyveink számát. Kevés
saját vásárlás mellett ugyancsak pályázat segítségével hoztunk létre már jelentősnek
mondható film- és videótárat. Jelentős segítség a Nemzeti Tankönyvkiadó RT-vel
kötött megállapodás. Folyamatos feladatot jelent továbbá a CD-ROM állomány
gyarapítása.
Jó szolgálatot tesz az iskolának a multimédiás videó stúdió, amely a média
oktatásához is korszerű eszközöket biztosít.
A TÁMOP-3/3.1.3-11/2 számú, a Természettudományos oktatás
módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban (Öveges
Program) című pályázattal 345.852.907 Ft értékben korszerű természettudományi
labor kialakítására van lehetőségünk. A munkálatok várhatóan 2013 nyarán
kezdődnek el.
1.3. Gazdálkodás
Intézményünk önállóan működő költségvetési szerv, pénzügyi, számviteli és
gazdálkodási feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ végzi, mint
felügyeleti szerv.
11
1.4. Földrajzi környezet
A Deák Ferenc Gimnázium Magyarország észak-keleti részének, Szabolcs-
Szatmár-Bereg megye egyik kisvárosának (9 ezer fős) az oktatásban központi
szerepet betöltő intézménye. Megfigyelhető, hogy a régiónkban élő családok
hagyománya: „zalkás”, illetve „deákos” diáknak lenni. Megtisztelő számunkra, hogy
nagyszülők hozzák unokáikat iskolánkba. Meghatározó szerepet tölt be iskolánk
megyei szinten is a nyelvoktatás terén. Kezdeti sikereinket tovább növelte a
nyolcosztályos gimnáziumi képzés bevezetése, amely a kisiskolák tehetséges tanulói
számára kibontakozási lehetőséget jelent. Városunk közel van az ukrán és a román
határhoz, ezért a belügyi rendészeti képzés rendkívül népszerű, mert szakember
utánpótlást biztosít.
Sajnos, a településünkön kevés a munkalehetőség, ezért a fiatalok nagyobb
városokban keresnek munkát.
Városunkban egy szakképző és egy szakközépiskola működik, amelyek
jelentősebb konkurenciát nem képeznek.
1.5. Tanulólétszám alakulása:
Iskolánkban jelenleg 586 tanuló tanul a 17 tanulócsoportban, ez a létszám az
elmúlt néhány évben jelentősen növekedett, hiszen 500 körüli volt.
A felnőttoktatás keretében tanuló diákjaink száma csökkenő tendenciát mutat,
ennek okai a környezetünkben megjelenő, szerényebb követelményekkel működő
magániskolák. A pátyodi telephelyünkön is esti tagozatos képzés folyik, jelenleg 3
osztályban.
12
1.6. Személyi feltételek
Az iskola oktató-nevelő munkájának sikeréhez fontosak a tárgyi feltételek,
meghatározó mégis az emberi erőforrás: a pedagógusok és a tanulók közössége. A
hiányzó anyagiakat egy adott szintig pótolni tudja az emberi akarat, a rátermettség. S
mert az iskola anyagiakat tekintve sohasem volt gazdag, a korábban bemutatott
sikerek, eredmények a pedagógusoknak, a Deák Ferenc Gimnázium tantestületének
köszönhető, s azoknak a tanulóknak, akik szintén akarták a sikert, akik a munkában
partnerek voltak.
Az iskola alapító igazgatója írta az Évkönyvben: „Maroknyi, mindössze 9 fős,
elhivatott - s ez csak ma látszik igazán - elképesztően fiatal tantestület kezdte el a
munkát... Abban a tudatban éltünk, dolgoztunk, hogy hagyományt teremtsünk ennek
a vadonatúj iskolának.” Ez a hagyományteremtés sikerrel járt. Az alapítók már
nyugdíjasok, a tanári kar túlvan a generációváltáson, de az iskola szellemisége a
lényeget tekintve nem változott. Ebben a tantestületben mindig jó szakmai
felkészültséggel, tanulói sikerekben megmutatkozó eredményekkel lehetett
elismerést szerezni. Kisebb problémáktól eltekintve mindenki teszi a dolgát a
gyerekek érdekében.
A 9 fős induló tantestület az osztályok számának növekedésével gyarapodott,
a jelenlegi létszám 33 fő. A tantestületre mindig a stabilitás volt a jellemző, nem a
nagy elvándorlás. Az elmenetelnek legtöbbször családi oka volt, vagy máshol
nagyobb jövedelem vagy karrier lehetősége kínálkozott.
A tantestület végzettség szerinti összetétele:
• egyetem 30 fő,
• főiskola 3 fő (készségtárgyakat oktatók és a könyvtárostanár)
A tantestület többsége rendelkezik alapszintű számítógépes és internetes
ismeretekkel, amelyeket tanfolyamokon sajátítottak el. Az iskolavezetés mindhárom
tagja közoktatási vezetőképzőt végzett.
13
A pedagógusok rendszeresen részt vesznek az aktuális továbbképzéseken.
Viszonylag magas az óraadók száma, ez főleg abból adódik, hogy a belügyi
rendészeti képzésben a Fehérgyarmati Rendőrkapitányság és a Szabolcs-Szatmár-
Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságának Fehérgyarmati Kirendeltségének
tisztjei tartják az órákat.
1.7. A Deák Ferenc Gimnáziumban folyó képzés rendje, a képzés szakaszai,
képzési specialitások
1.7.1. Négyéves képzési forma
Mint az előzőekből kiderült, ez a képzési forma iskolánkban negyven éves
múltra tekint vissza. Fehérgyarmat, a Deák Ferenc Gimnázium a szatmári térség
természetes iskolaközpontjává vált az eltelt évek folyamán. S ha jelentek is meg más
középfokú intézmények városunkban, azok speciális képzési formája nem váltotta,
válthatta fel intézményünk feladatait.
A „hagyományos”, négyéves 9-12. évfolyamra irányuló képzést a 14-18 éves
tanulók számára tervezzük elsősorban. Ez persze nem zárja ki az oktatási
törvényben engedélyezett, más korosztályhoz tartozó tanulók belépését is a
rendszerbe. A tapasztalatok azonban azt mutatják - eddig legalábbis -, hogy zömmel
ide tartoznak diákjaink. Ebbe a képzési formába várjuk a térség közel negyven
iskolájának 8. évfolyamot végzett gyerekeit. A négyéves képzési formát az iskola
különböző környezeti tényezői indokolják.
A makrokörnyezeti tényezők közül kiemelendő a társadalmi igény, elvárás az
elkövetkezendő nemzedék oktatásának kiterjesztésére, az érettségizők
számarányának emelésére.
Szintén ilyen irányú motivációt kapunk a mikrokörnyezettől is. Településünk
jellege, az itt működő általános iskolák szükségessé teszik, hogy a képzés
folyamatos legyen, ne kelljen a helyi gyerekeknek más településre kényszerülniük,
14
ha középfokon akarják tanulmányaikat folytatni. Megfelelünk a helyi oktatáspolitikai
elképzelésnek is, mely szerint „Tehetségeink itthoni fejlesztése remélhetőleg az
itthon maradást eredményezi a fiatalok körében.” Indokolják ennek a formának a
létjogosultságát az eddigi eredmények is, melyek növelték az iskola presztízsét,
szilárddá tették helyét városunkban. A szubjektív pedagógiai feltételek, a tanárok
felkészültsége, aspirációi, az iskola légköre szintén megfelelő alapot nyújt a 9-12.
évfolyam működtetéséhez.
A négyéves képzési forma kétirányú tevékenységet kíván folytatni. Egyik az
általános műveltséghez juttatni a nálunk tanuló diákokat. Ők az általános tantervű
osztályban tesznek eleget a középiskolai követelményeknek. 9-10. osztályban a
Nemzeti Alaptantervben meghatározott ismeretanyagot sajátítják el. 11-12.
évfolyamon az általuk választott tantárgyakból emeltszintű képzést szervezünk, s
felkészítjük őket a középfokú, illetve emeltszintű érettségire. Alapműveltségi vizsga
letételét nem tesszük kötelezővé - nem csak ebben az osztályban, a többiben sem.
Célunk az, hogy az ebből az osztályból kikerülő tanulók stabil középfokú
ismeretekkel rendelkezzenek, mely lehetőséget teremt számukra a társadalom
bármely területén való sikeres beilleszkedésre, megfelelő eredmények esetén
továbbtanulásra, esetleg általános műveltséget feltételező szakma elsajátítására. Az
elhelyezkedés megkönnyítése érdekében az 1998/99-es tanévtől a Nyírbátori
Határőr Igazgatósággal együttműködve határrendészeti fakultációt vezettünk be az
általános tantervű osztályban, melyet a szabadon felhasználható órakeret terhére
indítunk be, így többletkiadásokkal nem jár. Iskolánk esetében profilmódosítás nem
következik be, de a végzős tanulók biztos kenyérkeresethez jutnak otthonukhoz
közel. Ennek a fakultációnak a beindítása kölcsönös előnyökkel jár az oktatás
valamennyi résztvevője számára. Erősíteni kívánjuk ebben az osztályban is a
nyelvoktatás hatékonyságát, s bővíteni kívánjuk azon ismeretek választékát, amelyek
segíthetik a társadalmi munkamegosztásba történő bekapcsolódását azoknak az
érettségizetteknek, akik nem tanulnak tovább egyetemen, főiskolán. A 2003/2004-es
tanévtől kezdve ez a képzési forma belügyi rendészeti képzéssé alakult át, a helyi
igények figyelembevételével.
15
A belügyi rendészeti képzés célja: a rendészeti pálya iránt érdeklődő
tanulóknak olyan speciális ismeretek nyújtása, amelyekkel pályaválasztásuk
megalapozottabbá, felkészülésük célirányossá válik.
A tanulóink tanulmányaik során megismerik a rendészeti szakmákra jellemző
munkatevékenységet, az e területeken dolgozók előtt álló perspektívákat. A
képzésben résztvevők jogi és állampolgári ismeretei elmélyülnek, s ez megerősíti a
felelős állampolgári magatartást. A képzés során fontos szerepet kap az önvédelem,
a megfelelő fizikai kondíciók kialakítása, a kommunikációs képességek fejlesztése,
az idegen nyelv és az informatika speciális tartalmakkal való kiegészítése. A
célirányos továbbtanulás érettségi után a rendészeti szakközépiskolákban vagy a
Rendőrtiszti Főiskolán folytatható, ahová vihető felvételi pontszámként a belügyi
rendészeti ismeretekből szerzett osztályzat, illetve érettségi eredmény.
A képzés szerkezete: az általánosan művelő közismereti tantárgyak mellett
kiemelt jelentőségű az idegen nyelv (angol, német), informatika, testnevelés,
önvédelem, speciális társadalomismeret, belügyi rendészeti ismeretek tanulása.
A képzésben résztvevő tanulók a 9-12. évfolyamon önvédelmet tanulnak, 9-
10. évfolyamon speciális társadalmi ismeretekkel alapozzák meg a 11. évfolyamtól
oktatott belügyi rendészeti ismereteket. A szakmai tárgyak oktatását (pedagógiai
gyakorlattal rendelkező) rendőrtisztek végzik. A tanulás hatékonyságát 3 kötetes
jegyzet és 2 kötetes, a tanulást és az érettségi felkészülést is segítő munkafüzet
támogatja.
A belügyi rendészeti képzés 2010 májusától emelt és közép szinten írásbeli és
szóbeli érettségi vizsgával zárulhat.
A képzéshez nagy érdeklődésre számot tartó, évenként megrendezésre
kerülő országos verseny (egyéni és csapat) kapcsolódik, melyen elért megfelelő
eredmény alapján a tanulók mentesülhetnek a rendészeti szakközépiskolák, a
Rendőrtiszti Főiskola felvételi eljárásának egyes részei alól.
16
2005 szeptemberében 5 éves nyelvi előkészítő osztályt indítottunk, német és
angol csoportból áll. Ide is a 8. évfolyamot végzett tanulókat várjuk, elsősorban
azokat, akik középiskolai tanulmányaik után felsőfokon kívánnak továbbhaladni,
illetve kiemelten érdeklődnek a nyelvek iránt. Azóta folyamatosan működik ez a
népszerű képzési forma. A nyelvi előkészítő osztályban elsődleges cél a
tehetséggondozás, iskolánk személyiség- és képességfejlesztő tevékenysége
bontakozhat ki ebben a tevékenységben sikeresen. Eddigi eredményeink és a
remélhető jövőbeliek is arra indítanak bennünket, hogy megkülönböztetett figyelmet
fordítsunk a tehetségekre. Fontos a kreativitásfejlesztés, az önálló gondolkodásra
nevelés.
A 2008 szeptemberében beindított emelt szintű természettudományos képzés
célja a természetet kedvelő, természettudományokkal foglalkozni vágyó diákok
ismereteinek bővítése. A tanulók természettudományos gondolkodásmódjának
fejlesztése, környezettudatosságra való nevelés, az egyetemek, főiskolák
természettudományi karain történő továbbtanulás elősegítése, diákjaink felkészítése
a kétszintű érettségire a természettudományos tárgyakból.
Ennek megfelelően, csoportbontásban és emelt óraszámban tanulhatják a
matematikát, fizikát, informatikát, valamint a biológiát és a kémiát.
A 11. évfolyamtól lehetőségük van emelt szintű érettségi előkészítő
foglalkozásokon arra, hogy magasabb szinten készüljenek az érettségire.
Beiskolázási gondjaink ma sincsenek, az osztályaink harmincon felüli
létszámokkal működnek, s ez várhatóan megmarad a jövőben is.
A nyelvi képzés mellett fontos feladatunk a kognitív ismeretanyag megértetése
és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása. Fontos a saját
egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása, a munkamemória kapacitásának
növelése, az ismeretek előhívásának gyorsítása. A nyelvtanításhoz szorosan
kapcsolódik az európai és nemzetközi törekvések ismerete, a más népekkel,
kultúrákkal szembeni tolerancia. Elengedhetetlen a különböző kommunikációs
17
csatornákon nyert információk (pl. verbális, vizuális, audiovizuális, informatikus)
értelmezése, feldolgozása.
1.7.2. A négyosztályos gimnázium képzési szakaszai
a., Általános műveltséget megszilárdító szakasz / 9-10. évfolyam /
Az alapozás itt az érettségire, a felsőfokú továbbtanuláshoz szükséges, az
életkornak megfelelő szintű alapismeretek elsajátíttatását jelenti. Ki kell derülnie két
év alatt, képes-e, akar-e érettségizni, célul tűzi-e a felsőfokú továbbtanulást, s akkor
helyben vagy máshol a 11-12. évfolyamon folytatja tanulmányait, vagy pedig
szakmát tanul vagy végképp befejezi tanulmányait, de az iskolából mindenképpen
kimarad.
Ez a szakasz ugyanazt jelenti, mint a nyolcosztályos gimnáziumnál, a
legkülönbözőbb tantárgyakkal, műveltségi területekkel megismerkedve döntenie kell
a pályaválasztás kérdésében. Ez az előzőek szerint vagy iskolaváltoztatással jár,
vagy helyben folytatja tanulmányait. Ebben az esetben felvállalja az érettségi
szándékát. Ha tovább akar tanulni, akkor a felvételi tárgyaknak megfelelően választ a
11-12. évfolyamon tantárgyakat, ha nem, úgy a fakultációs kínálatból választ
magának.
A tagozatos osztályban elsőbbséget élvez a tagozat jellegét adó idegen nyelv,
azt tanulja magasabb óraszámban legalább három évig. Közben megszerezheti a
középfokú nyelvvizsgát, vagy döntése szerint emeltszintű érettségi vizsgával érheti el
ugyanezt a célt.
b., Elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz / 11-12. évfolyam /
E szakasz fő célkitűzése az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulásra
való felkészítés, illetve aki továbbtanulni nem akar, lehetővé kell tenni számára a
munkába állást elősegítő képesítés megszerzését. A folyamat végén, 2005-ben kerül
sor az új típusú érettségi vizsgára, az erre való felkészítés a 11. évfolyamon a
18
2003/04-es tanévben veszi kezdetét. Ez kétszintű, közép- és emeltszintű érettségit
tesz lehetővé. Az iskolának ennek során legalább kilenc tárgy tanulását kell lehetővé
tenni / az idegen nyelvek ebből a szempontból egy tárgynak számítanak /, egy-egy
tanulónak pedig legalább hét tárgyat kell választania. A kötelező érettségi
vizsgatárgyakból / magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika valamint egy
idegen nyelv / biztosítani kell a felkészítést mind a közép-, mind az emelt szintű
érettségi letételéhez. Ez középszinten osztálykeretben történhet az esetek
többségében /idegen nyelvnél szükség szerint több osztály tanulóiból lehet egy
csoportot szervezni/. Az idegen nyelv sajátossága még, hogy kettőt kell tanulni, de
csak az egyikből kötelező érettségizni. Az emeltszintű érettségire való felkészítés
magasabb óraszámot /heti 5-6/ igényel, s itt a párhuzamos osztályokból
/évfolyamonként 3/ közösen alakíthatók ki csoportok. A 20-25 főt meghaladó létszám
esetén egy tantárgyból két csoportot szervezünk.
A választható érettségi vizsgatárgyak esetén a továbbtanulás elősegítése
érdekében valamennyi természettudományos tárgyból /ide értve az informatikát is /
biztosítani kell a választás lehetőségét mindkét vizsgaszintre. Készségtárgyakból
/ének, rajz, testnevelés / a középszintű és emeltszintű érettségi vizsga lehetőségét is
felkínáljuk.
Az egy-egy évfolyam számára ténylegesen indított tárgyak, csoportok
kérdésében a jogszabály alapján történő jelentkezés után lehet dönteni a
rendelkezésre álló órakeret erejéig.
Az általánostól eltérő néhány sajátosság:
A nyolcosztályos gimnáziumban a 2. idegen nyelvet a 11-12. évfolyamon mindenki
számára magasabb óraszámban tartjuk, tekintettel az idegen nyelv kiemelt
szerepére, a jelentkezéskor megfogalmazott célokra. Ugyanitt az informatikát igény
esetén ugyancsak a 11-12. évfolyamon mindenki számára oktatjuk.
Az általános tantervű osztályban a munkába állás elősegítését szolgálja a belügyi
rendészeti képzés bevezetése.
19
1.7.3. Nyolcosztályos képzés
Harmadik iránya képzésünknek a nyolcosztályos képzési forma, melyet a
negyedik évfolyamot végzett, tehetséges tanulók számára szervezünk.
A nyolcosztályos képzés a korai tehetséggondozás egyik lehetséges formája.
Rendszere, vizsgái már a NAT bevezetése előtt megelőlegezték annak célkitűzéseit,
elgondolásait. Komoly szerepe volt az egységes iskolarendszer megtörésében, a
nyolcosztályos általános és négyosztályos középiskola tehetségeket figyelembe nem
eléggé vevő merev, megcsontosodott struktúrájának felbontásában. A korábbi
időszakban azért ragaszkodtunk ehhez a képzési formához, mert a hozzánk
jelentkező gyerekek nagyon vegyes felkészültséggel érkeztek hozzánk, így
meghatározó fontosságú volt az első két év alapozó, egységes szintre hozó
tevékenysége. Ez a NAT bevezetésével elvész, de a minél korábbi
tehetséggondozás jelentősége megmarad. A tehetségeknek minél előbb olyan
képzésben kell részesülniük, amely a lehető legoptimálisabb feltételeket biztosítja
kibontakozásukhoz. Erre szolgál – egyik lehetséges megoldásként – a
nyolcosztályos gimnáziumi képzés, amely Európában is az egyik meghatározó
iskolatípus. Ez a fajta képzés egy régi iskolatípus felelevenítése a magyar közoktatás
rendszerében. Közvetlenül a második világháború után, a nyolcosztályos egységes
általános iskola létrehozásával szüntették meg működését.
A nyolcosztályos gimnáziumok ismételt megjelenése az elmúlt években
választ jelentett a kor, a közvetlen környezet iskolákkal szembeni kihívásaira. Az
iskolatípus képzési programját, tanterveket, óraterveket stb. maguk az intézmények,
az iskolák tanárai dolgozták ki. Minden iskola úgy alakította ki elképzeléseit, hogy a
szűkebb környezetben milyen igények fogalmazódtak meg a szülők részéről, hogy a
tanári kar mire tudott és akart vállalkozni.
Ez az iskolatípus, mint ahogyan neve is mutatja, gimnázium az első naptól
kezdve. Vagyis a szellemi életre, az értelmiségi pályákra, továbbtanulásra készíti fel
tanítványait. A Deák Ferenc Gimnázium ezen felül is kiemelt fontosságot tulajdonít a
20
nyelvtanulásnak, mint a felsőfokú tanulmányok elengedhetetlen részének. Rövidesen
meglesznek a feltételek, hogy az előbbiek mellett - hallgatva a kor szavára - az
informatika is fontos szerepet kapjon programunkban.
A nyolcosztályos képzés sokkal intenzívebb szellemi munkát, komolyabb és
szorgalmasabb tanulást, nagyobb és mélyebb tananyag elsajátítását, gyorsabb
haladási ütemet és nagyobb önállóságot követel meg tanítványaitól, mint az
általános iskola hasonló évfolyamai.
A nyolcosztályos gimnáziumok a képzés nyolc évét eddig is egy egységnek
tekintették, s már korábban kiküszöbölték azt az eddigi rendszerben megjelenő
időpazarlást, amit a tananyag megismétlése jelentett a tehetséges tanulók számára.
Ez a tananyagismétlés a kerettantervek bevezetésével - úgy tűnik - megszűnik, de a
nyolcosztályos képzés jelentősége megmarad. Az iskolaváltás, mely a továbbtanulni
szándékozók számára mindenképpen bekövetkezik / kivéve a 12 évfolyamos
iskolákat / előre hozódik, így iskola és gyerek számára is optimálisabb körülmények
között történhet a felkészülés - felkészítés a továbbhaladásra. A nyolcéves ciklus
rugalmasabb tananyagbeosztást tesz lehetővé, jobban megalapozza a 11., 12.
évfolyam érettségi és felvételi vizsgákra való előkészítő jellegét. Minél korábban
kezdenek ismerkedni a gyerekek a tanulmányaikat lezáró kimeneti vizsgák
követelményeivel, minél korábban kezdhetjük az azokra irányuló tudatos felkészítést,
annál nagyobb, biztosabb sikerre számíthatunk. Az időt, amit a rugalmasabb
szerkezetnek köszönhetően nyerünk, különszolgáltatásokra tudjuk fordítani, ezek
egy részéről korábban már szóltam, de mellettük kiemelendő a versenyekre való
felkészülés, felkészítés, az azokon való részvétel is.
A nyolcosztályos gimnáziumban tehát minden azt szolgálja, hogy a diákok 18
éves korukra sokoldalúan művelt emberekké váljanak és készek legyenek a
felsőfokú tanulmányok megkezdésére.
A nyolcosztályos gimnáziumi formát ajánljuk tehát azoknak a gyerekeknek,
• akik szívesen és örömmel tanulnak, kíváncsiak a világ dolgaira, sok minden
érdekli őket, szeretnek olvasni;
• akik a tanulásban és mindenféle iskolai munkavégzésükben önállóak;
21
• akik társaiknál rendszerint ügyesebbek, gyorsabbak, eredményesebbek;
• akik jó képességeiket jó osztályzatokkal is bizonyították;
• akiknek nem okoz lelki megrázkódtatást tízéves korukban megválni
osztálytársaiktól.
A gyerekek képességei és akarata mellett legalább ilyen fontos az, hogy a tanuló
szülei mindenben támogassák az intenzív szellemi munkát. A szülőknek az
iskolaválasztással együtt vállalniuk kell azt is, hogy a család jövőbeli életét
alárendelik gyermekük komoly tanulásának, fejlődésének. Eddigi érettségi és felvételi
eredményeink igazolják a képzési forma létjogosultságát.
A nyolcosztályos gimnáziumi képzés három, a négyosztályos kettő, a
felnőttoktatási tagozat egy képzési szakaszból áll.
1.7.4. A nyolcosztályos gimnázium képzési szakaszai
A nyolcosztályos gimnázium az eredeti célkitűzésben három, szervesen
egymásra épülő szakaszt foglal magába.
a., Alapozó szakasz / 5-6. évfolyam /
Ebben az időszakban / 11-12 éves korosztály / az általános iskola I-IV.
osztályának nevelési-oktatási eredményeire támaszkodva stabil műveltségi,
neveltségi alapszintek, kommunikációs alapkészségek kialakítása történik.
Az alapozó szakasz nevelő-oktató munkájában fontos követelmény, hogy a
különböző általános iskolából érkező tanulókat az előképzettségbeli-, neveltségi
eltéréseiben, lemaradásában szintre hozza, egyben kialakítsa az önálló tanulási
szokásokat, munkarendet.
A fenti célok teljesítését: az anyanyelvi kommunikációt és matematikai
nevelést a magasabb heti óraszámok teszik lehetővé. E követelmények / olvasás -
szövegértés, beszédfejlesztés, helyesírás, az alapvető számolási készségek
stabilizálása/ mellett fontos célkitűzés az eddigi hagyományokra támaszkodva a
22
könyvtárhasználati ismeretek és szokások kialakítása, továbbá egy idegen nyelv /
választás alapján / magasabb szintű elsajátításának biztosítása. Alapozó szerepet
tölt be a természetismeret tantárgy is, amely a hatodik évfolyamot követően a
természettudományos tantárgyak indítását készíti elő.
Az ember és társadalom műveltségi területének egy részét a 11-12.
évfolyamra helyezzük át, amikor érettebben, több ismeret birtokában elmélyültebben,
alaposabban lehet az adott témákkal foglalkozni.
A többi tantárgy a kerettantervi követelmények teljesítését szolgálja /
művészetek: ének és rajz, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés /
b., Orientáló szakasz / 7-10. évfolyamok /
Ebben az időszakban / 13-16 éves korosztály / a humán- és reál
műveltségtartalmak közvetítésére, feldolgozására kerül sor. A nyolcosztályos
gimnázium egyik legfőbb erénye itt mutatkozik meg: a ciklus közepén nem, vagy
csak minimális mértékben kerül sor iskolaváltoztatásra / a rendszerből kilépni
leginkább az általános iskolás időszak végén, a nyolcadik évfolyam befejezése, vagy
a 10. évfolyam után lehetséges /.
A gimnázium végső célként mindig az érettségire és a felsőfokú
továbbtanulásra való felkészítést fogalmazza meg, különösen így van ez a
tehetséggondozás céljait szolgáló, az átlagnál jobb tanulói összetétellel rendelkező
nyolcosztályos gimnáziumban. Ezt szem előtt tartva a NAT minimumszintjénél
magasabb követelményeket tűztünk ki célul, olyan alapos ismeretek elsajátítására
törekszünk, amelyekre a 11-12. évfolyamon támaszkodni lehet. Itt a természet- és a
társadalomismereti tárgyak egyenlő súllyal szerepelnek, ez lehetővé teszi a ciklus
jellegének, elnevezésének megfelelően a tanulók számára a tájékozódást, a ciklus
vége felé ennek alapján tud a pályaválasztásról, s a 11-12. évfolyamon a választható
tárgyak kérdésében dönteni.
A nyelvoktatás szerepe itt is érvényesül, 7-8. évfolyamon az induló nyelvet
tanulhatja magasabb óraszámban, majd a 9. évfolyamtól / szabad választás alapján /
23
egy másik idegen nyelv tanulását kezdheti meg. Ezt célszerű is megtenni, mert az
utolsó két évfolyamon két idegen nyelv tanulása kötelező, s érettségi vizsgát csak
úgy tud tenni, ha a nyelv tanulását minél korábban, legalább a 9. évfolyamon
megkezdi.
Ugyancsak megkülönböztetett fontosságuk van az informatikai ismereteknek.
Az alapozó időszakban a könyvtárhasználat tudnivalóit sajátítják el, ez a tárgykör
később is néhány óra erejéig visszatér, az orientációs szakaszban a számítógép-
használat kerül előtérbe, előbb / 8. évfolyamon / választhatóan, majd ezt követően a
kötelező tantárgyak között a 12. évfolyam végéig / akár érettségizhetnek is belőle /.
Az általános műveltség szempontjából fontos szerepük van a művészeti
tárgyaknak / ének, rajz, tánc és dráma, mozgókép kultúra /, s az egészséges
életmódra nevelés érdekében a testnevelésnek is.
c., Differenciáló szakasz / 11-12. évfolyam
Az utolsó ciklus, a differenciáló szakasz megegyezik minden képzési
formában, ennek ismertetésére később kerül sor.
1.7.5. Felnőttoktatás, esti tagozat
Az esti tagozat egyetlen képzési szakaszból áll, célja az érettségi vizsgára, s
igény esetén a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítés.
A 2004/2005-ös tanévtől kezdve csak esti tagozatos képzést folytatunk, heti
három napon, 15 órában, idegen nyelvi oktatással.
2008 szeptemberétől a Pátyodi Telephelyünkön is esti tagozatos képzés folyik
a felnőttoktatás keretében. 2008 augusztusában megkeresett bennünket Pethő
András, Pátyod polgármestere, s az ő kérésére megállapodást kötöttünk a pátyodi
Antall József Oktatási, Kulturális és Szabadidő Központtal, amely szerint átvesszük
az ott folyó esti gimnáziumi oktatást, hiszen a Sóstói Kéttannyelvű Gimnázium
jogutód nélkül megszűnt, amelyhez eddig tartoztak. A pátyodi telephelyünkön is
24
egyetemi végzettségű tanárok oktatnak, részben a mi kollégáink, részben helybeliek
és mátészalkaiak.
Örvendetes, hogy Pátyod körzetében sokan akarnak tanulni, érettségit
szerezni. Tanulóink a munka és a család mellett a lehetőségeikhez mérten vesznek
részt az órákon. A két telephely között nagyszerű emberi és szakmai kapcsolat
alakult ki, amely jól segíti a közös munkát. Bízunk a további jó folytatásban és az
együttműködés sikerességében.
A jövőben is meg kívánjuk adni a lehetőséget a szakmát szerzett fiataloknak,
hogy pótlólagos tanulmányokat folytatva iskolánkban érettségi bizonyítványt
szerezhessenek. Megnőtt a jelentősége ennek korunkban, hiszen a környezet, a
világ egyre képzettebb munkaerőt igényel. Sok szakmának már ma is előfeltétele az
érettségi, de amelyiknél nem, a munkaadók ott is elvárják az általános műveltség
meglétét.
Céljaink ebben a képzési formában alapvetően nem változnak. Az iskolai
rendszerű továbbtanulás lehetőségét kívánjuk biztosítani azok számára, akik munka
mellett / munkanélküliként / kívánják tanulmányaikat folytatni és befejezni. Segítséget
nyújtunk abban, hogy a korszerű általános műveltség még szélesebb társadalmi
rétegek birtokába kerüljön, így újabb rétegek kapcsolódhassanak be az iskola
elvégzése utáni szakmai átképzés és továbbképzés programjaiba a termelés és
szolgáltatás igényeinek megfelelően. Az egészséges társadalmi mobilitás
csatornájaként megteremtődik ily módon a pályamódosítás és a társadalom
átrétegződésének egyfajta lehetősége.
A felnőttoktatás megfelelő képzési formái a jövőben is korszerű általános
műveltséget nyújtanak a képzési forma hallgatóinak. Különös figyelmet kell
fordítanunk azonban arra, hogy az ilyen módon hozzánk érkező hallgatók
képzésének sajátos feltételei vannak. Legtöbbjüknek már helye van a társadalmi
munkamegosztás rendszerében, iskolai tanulásuk párhuzamos a munkával,
kapcsolatrendszerük jórészt kialakult. Érdeklődésük iránya többnyire határozott,
ugyanakkor egy részüknél megállapodott és gyakorlatias. Tanulási céljaik
jórészüknél tudatosak és körülhatároltak. Tényleges előképzettségük és tanulási
25
technikájuk színvonala is eltérő. A tanulási-tanítási folyamat tervezésekor figyelembe
kell vennünk, hogy a hallgatók élet- és munkatapasztalatokkal rendelkeznek. Ezért
meg kell oldani a művelődési anyag hozzákapcsolását a tanulók tapasztalati
bázisához. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy az új ismeretek feldolgozásának a
feltételezhető tapasztalati bázisról kell kiindulnia. Lehetőség szerint a tananyag új
fogalmait, összefüggéseit, törvényszerűségeit és szabályait a tapasztalatokkal
könnyen kapcsolatba hozható ismeretekkel érdemes bevezetni. Mivel a tapasztalati
bázis sokféle, munkánkban is a differenciáltság, sokoldalú megközelítés kell, hogy
domináljon. Mindez azonban nem eléggé hatásos, ha nem oldjuk meg a hallgatók
megfelelő motiválását, nem sikerül öntevékenységüket elfogadhatóan irányítani,
hiszen a levelező formájú képzés eredményessége nagymértékben függ az egyéni,
otthoni tanulástól.
26
2. Az iskola nevelési programja
Az intézmény nevelési programját a következő jogszabályok figyelemben
tartásával hoztuk létre:
• 2011. évi CXC törvény a köznevelésről
• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
• 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,
bevezetéséről és alkalmazásáról
• 51/2012. (XII. 21.)EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és
jóváhagyásának rendjéről (mellékletei a kerettantervek, óraszámok)
• 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának
irányelve kiadásáról
2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,
eljárásai
A Deák Ferenc Gimnázium - mint gyermekeket nevelő, képző, közszolgálatot
ellátó intézmény - egyszerre több funkciót valósít meg. Ezek a feladatok, melyek több
irányból hárulnak ránk, alapvetően meghatározzák azokat a célokat, melyeket az
iskola maga elé tűz. Meghatározásuk során figyelembe kell venni a külső és belső
környezeti tényezőket, s azok elvárásai között - a pedagógiai szempontok alapján
kidolgozva - világos, pontos prioritási rendet kialakítani. Rögzíteni kell, mi az iskola
alapfeladata, melyek a kiemelt céljai, s emellett milyen reálisan megvalósítható
elképzeléseket tűzhetünk magunk elé.
27
2.1.1. Alapelvek, célok, eszközök
A Deák Ferenc Gimnázium, mint neve is elárulja, olyan középiskola, melynek
feladata több irányba mutató, de egységes pedagógiai folyamat eredményeként a
következő célok megvalósítása:
1. Az általános műveltségig eljuttatni az itt tanuló gyerekeket.
2. A továbbtanulásra felkészíteni a tanulókat.
3. Kiemelt tehetséggondozás, a hátrányok csökkentése.
4. A társadalmi beilleszkedés segítése, a szocializáció.
ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖKReális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, ill. pálya kiválasztását.
Minél több tanuló nyerjen felvételt felsőfokú oktatási intézményekbe.
Fejlesszük a tanulók önismeretét, akaratát, a továbbtanulás iránti igényét!
Osztályfőnöki tanterv, tantárgyi módszerek, továbbtanulás-ért felelős tanárelőadásai.
Meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás eszközei.
Kiemelt tehetséggondo-zás.
Minden tantárgyból legyen kiemelt szempont a tehetséggondo-zás!
A tehetséges gyermekeket segítsük az önfejlesztő stratégia kialakításában és megvalósításá-ban!
Tanórán kívüli tevékenységek,felkészítés tanulmányi és egyéb versenyekre, vetélkedőkre.
Intelligencia és kreativitás – fejlesztő egyéniprogramok.
A nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban (aktív kölcsönhatás).
Az aktív kölcsönhatás elérése.
Következetes követelés, igényesség.
Az életkori jellemzők figyelembe vétele.
Meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás, személyes példa.
Nyújtsunk megfelelő
Ne okozzanak a szociális
Hatékony felzárkóztató
Differenciált foglalkoztatása.
Egyéni korrepetálás
28
feltételeket a tanulási esélyegyenlő-ség megteremtésé-hez, a szociális hátrányok leküzdése.
hátrányok tanulási esélyegyenlősé-get!
munka. vagy csoportmunka.
Az idegen nyelvek (német,angol) magas szintű oktatása.
Minél több tanuló tegyen középfokú nyelvvizsgát!
Az idegen nyelvek iránti igény felkeltéseminden tanulóban.
Az életkori jellemzők figyelembe vétele a tan. módszerek megválasztásában.
Modern nyelvoktatási technikai módszerek, eszköztár.
Lépést tartunk az informatikai forradalommal.
Minden pedagógus tudja alkalmazni a szám. technikaieszközöket az óráján.
A számítástechni-ka alapjainak megtanítása.
Egyéni tanulás,fejlesztő programok.
Előbb játékos, majd tan. fejlesztő programok.
A gyermekek okos szeretete hassa át minden iskolai tevékenységün-ket! „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség.” (Németh L.).
A bátorító – megengedő magatartás.
Személyes példamutatás.
A „megszólítható-ság.”
A pozitív és negatív eszközök helyes aránya.
Megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét.
Alakítsuk ki tárgyi és személyes világunkban az eligazodás képességét!
Tudatosítsuk azerkölcsi értékeket, pozitív szokásokat, humánus magatartási formákat!
Osztályfőnöki, helyi tanterv, ember- és társadalomisme-ret, etika tantárgyi moduloktatása.
Gyakorló terep az életszerű tapasztalatok megszerzésé-hez.
Teljesítményori-entált beállítódás.
Alakítsuk ki a reális önértékelést a tanulókban!
A felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése.
Induktív és deduktív út konstruktív alkalmazása.
Ösztönző módszerek.
Alkotó pedagógiai klíma.
Következetes követelés, igényesség, a tan. jogainak
Demokratikus tanár – diák viszony, oldott tanítási órák,
Aktív ismeretszerzésimódok arányának
Aktivizáló módszerek alkalmazása.
29
tiszteletben tartása, bizalom, megértés, igazságosság.
sikerorientált beállítódás.
növelése.
2.1.2. A kulcskompetenciák fejlesztése az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja
Az Európai Unió tagjaként az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja
a kulcskompetenciák meghatározott rendszere, hiszen elengedhetetlen azon
kulcskompetenciák megszerzése, amelyekre minden egyénnek szüksége van
személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a
társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Felértékelődik az egyén tanulási
kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át
tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és
egymásba fonódik. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a
kiemelt feladatok viszonyát.
Kulcskompetenciák:
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: megfelelő szókincs, a nyelvtan
és az egyes nyelvi funkciók ismerete.
Anyanyelvi kommunikáció
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok,
érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és
közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás
szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az
oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi
és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a
társasvalóság formálásában.
Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök
Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és
eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív
30
képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő
szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag
felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi
szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a
különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét.
Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben,
szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja
kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és
kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését, nyelvhasználaton keresztül mások
valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy
ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit
gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és
felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni,
feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli
érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni.
A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos,
érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az
igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét,
mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez
ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció
és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét,
másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felel�s nyelvhasználat jelentőségét.
Idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan
– az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és
vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző
tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás
és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző
területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős
tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi
kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés
az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A
nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek
31
(hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és
közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere,
igényei és érdeklődése szerint.
Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök
A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és
szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez.
Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló
tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát.
A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását
és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.
Matematikai kompetencia
A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan
meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az
elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok
a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során
a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk.
A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az
ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be.
Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök
A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák,
az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések
készség szinten alkalmazható tudását.
A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető
matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a
problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E
kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és
alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén
megfogalmazott törvények megértésére.
A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a
tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható.
32
Természettudományos és technikai kompetencia
A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a
rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő
ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet
jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható
kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és
mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A
technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és
szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai
kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon
is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért
viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását.
Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök
A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési
alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai
folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a
természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a
társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák
előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve.
A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani
tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a
hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk
meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban
alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és
műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával
felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és
technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a
környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben.
A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt
alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti
jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai
vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot.
33
Digitális kompetencia
A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak
(információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák
által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus
használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.
Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése
(azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és
cseréje; digitális tartalomalkotás és - megosztás, továbbá kommunikációs
együttműködés az interneten keresztül.
Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök
A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek
megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és
társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb
számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok,
információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus
média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az
információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a
kutatás terén.
A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt,
ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli
problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat,
továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket,
valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi
kereteket.
A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését,
összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális
kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását,
bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet
alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT
alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.
Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető
információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális
34
kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi
és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban.
Szociális és állampolgári kompetencia
A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott
szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi
beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a
magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő
módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha
szükséges – képes a konfliktusok megoldására.
Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról,
struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a
közügyekben.
Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök
Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és
az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió
Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan
ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A
kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai
és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és
politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét.
Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és
értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális
azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt.
Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és
készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony
együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés,
valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás.
Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a
különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív
elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján).
A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve
az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását.
35
Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az
Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus
döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi
összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és
tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári
tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság
támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti.
A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a
saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket.
A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel
érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási
szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a
nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és
a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az
európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a
nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is.
E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember
különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a
különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul
feléjük.
Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az
integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az
interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes
előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz
és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert,
hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes
legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való
törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében
terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek,
készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a
társadalomban és a munkahelyen szükség van.
36
Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök
A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti
tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését,
másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő
magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a
vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is.
Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az
irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó
ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a
munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás.
A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére
irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben,
valamint a munkában.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az
esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések
kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek
nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a
táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek,
terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép
segítségével.
Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a
nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb
művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és
kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a
kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a
közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének
a megértése is.
Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a
művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját
37
nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő
gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános
életminőség javítása.
A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés
sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság
képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt
támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való
részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi
kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban.
A hatékony, önálló tanulás
A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni,
saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony
gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit,
ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és
beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és
önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira
építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb
helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a
munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia
elengedhetetlen eleme.
Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök
Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló
tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját
képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és
szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse
saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait,
valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési
lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat.
A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint
az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új
ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás
38
további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos
fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának
kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra,
hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és
szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.
A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos
fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait
felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden
területén széles körben alkalmazza.
2.1.3. Értékeink:
• idegen nyelvek oktatása, sikeres nyelvvizsgák,
• felkészítés az érettségire, továbbtanulásra, esélyteremtő lehetőségek, jó
felvételi eredmények,
• versenyeredmények,
• tanulóbarát légkör,
• közéleti szereplés,
• tapasztalt tanárok, matematika, irodalom oktatás színvonala,
• tehetséggondozás, felzárkóztatás, fakultációk,
• nyolcosztályos képzés (vizsgák kétévente),
• gimnáziumi előkészítő foglalkozások az iskolában,
• megértő tanári magatartás.
2.1.4. Feladataink
Legfőbb törekvésünk a tudatos, tervszerű nevelőmunka, tanulóink
személyiségének az európai normáknak megfelelő, egyoldalú világnézeti
elkötelezettségtől mentes sokoldalú formálása. Az indulási hátrányok csökkentése,
az esélyegyenlőség biztosítása. Különösen fontos ez a tehetséggondozás területén.
Eddigi sikereinket / nagyarányú felsőfokú továbbtanulás - külföldi egyetemeken is,
39
versenyeredmények, eredmények kultúrában, sportban stb. / meg kívánjuk őrizni,
hírnevünket tovább szeretnénk öregbíteni.
Kezdetektől fontosnak tartottuk iskolánkban az értékek közvetítését. A
demokratikus iskola működését többféle jogszabály rögzíti / Alkotmány, Emberi és
gyermeki jogok chartája stb. /. A Deák Ferenc Gimnázium gyakorlatában ezek az
elvek érvényesülnek, s a jövőben is érvényesülni fognak. A kiemelt értékek, melyeket
közvetíteni kívánunk, a kulcskompetenciákra épülnek.
• a biológiai lét értékei - az élet tisztelete, az egészség értéke, stb.,
• a humanizált világkép értékei - hazaszeretet, tisztelet stb.,
• a társadalmi eredményesség értékei - tanulás kreativitás stb.,
• a társas kapcsolatok értékei - tolerancia, szolidaritás stb.,
• az „én” harmóniájának értékei - önismeret, önművelés stb.,
• hon- és népismeret,
• európai azonosságtudat – egyetemes kultúra,
• aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés,
• gazdasági nevelés,
• környezettudatosságra nevelés,
• a tanulás tanítása,
• felkészülés a felnőtt lét szerepeire.
A Deák Ferenc Gimnázium ezen értékek közvetítésével egy állampolgári
eszménykép körvonalait vázolja fel. Az iskola, mint az élet mikrokozmosza
megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok
hatékony elemzését és a különböző konszenzusteremtő technikákat. Különösen
fontosnak tekintjük ebből a szempontból az iskolai diákmozgalom tényleges
működését, mely keretében az iskola „polgárai”, tanulók és tanárok együttesen
gyakorolják az őket megillető jogokat, tartják be a rájuk vonatkozó szabályokat.
Célunk olyan tanulók kibocsátása, akik képesek felelősségteljes gondolkodásra, a
logikus érvelésre, melyek alapvető elemei a demokratikus attitűdök kialakulásának.
Fontos feladatunk az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő
állampolgár nevelése.
Az alapelvekből következő kiemelt pedagógiai törekvésünk a személyiség
fejlesztése. Iskolánk gyermekközpontú alapkoncepciója és az arra épülő
40
követelményközpontú program az általános műveltség megszerzéséhez,
továbbtanuláshoz szükséges tanulói készségek és jártasságok fejlesztését szolgálja.
A gyermekközpontú alapkoncepció és a program követelményközpontú
felépítése a tanulói készségek és jártasságok fejlesztését szolgálja. Ennek elemeit
alkotják az ismeretszerzési és ismeretfeldolgozási, a szóbeli- írásbeli- képi kifejező
és az idő- térbeli tájékozódási képességek. A készség- képesség- jártasság
fejlesztéséhez vezető folyamat fontos eleme- az ismeretek átadásán túl- a tanulói
önmegvalósítás és önképzés segítése.
Az életben használható ismereteket kell adnunk és megalapoznunk
iskolánkban, hiszen a körülöttünk zajló események, jelenségek erre sarkallnak
bennünket. Valamennyi tárgynak feladata kézzelfoghatóvá tenni a tanulási
technikákat.
Napjaink információs folyamatai az iskola számára az adatok minőségi és
mennyiségi szűrését is jelentik. Ennek érdekében szükséges a problémamegoldó,
értelmes, kreatív, kritikai gondolkodás fejlesztése.
Az iskolához és tanulóhoz érkező nagy mennyiségű információ értelmezése
és feldolgozása logikus szelekciót feltételez. Az információs adathalmazban történő
eligazodási, szelektálási képesség kialakítása a jövő iskolájának nagy kihívása.
Konkrét feladatok hárulnak ezen a téren az informatika, könyvtárhasználat,
médiaismeret műveltségi szakaszokra.
A program fontos feladata az egészséges életmódra nevelés erősítése, mely
nem egy-egy tantárgy (estünkben biológia, testnevelés, életvitel) kizárólagos
feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület tartalmi,
fejlesztési elképzeléseibe. Különös figyelmet kívánunk fordítani az egészségromboló
káros szenvedélyekre, dohányzás, alkohol, drog, valamint a preventív magatartási
formák kialakítására, különösen a táplálkozás és a nemi élet terén.
41
Az egészségkárosító szokások elleni harc koncentrációja a 8-10. évfolyamra
esik.
A mentálhigiénés prevenció folyamatos, de különösen fontos a serdülőkor
határára érkező 5-6. évfolyamon.
Az iskolai nevelés-oktatás folyamatában a „gondolkodj és cselekedj felelősen”
elvnek megfelelően támogatjuk a tanulói folyamatokra és tevékenységekre épülő, az
iskola egész képzési rendszerét átfogó környezeti nevelést, amely a globális
látásmód kialakulásának eszköze.
A szűkebb környezet megóvásának készségszintre emelése lehetővé teszi
olyan állampolgárok nevelését, akik felelősen vesznek részt a közös ügyek
intézésében, és óvják, ápolják környezetüket.
A tanulók szüleik, tanáraik példáján keresztül tapasztalhatják, hogy az élet
megköveteli a sokoldalúságot, a kezdeményezőkészséget. Be kell mutatnunk, hogy
sok esetben időleges kompromisszumokat kell kötnünk a vágyak és lehetőségek
között.
Igényeinket hozzá kell igazítanunk a valósághoz, a valóság adta
lehetőségeket pedig nekünk kell megragadnunk és megteremtenünk.
Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemzőit! Ismerjék
a kiemelkedő magyar államférfiakat, tudósokat, feltalálókat, művészeket, sportolókat
és azok munkásságát!
Legyenek jól tájékozottak a hazai földrajzban, irodalomban, történelemben!
Használják lakóhelyük szokásait, tudják felismerni értékeiket!
Legyenek nyitottak szomszéd népek megbecsülésére, megismerésére!
Találják meg a természeti és társadalmi környezet harmonikus
együttműködésének lehetőségeit!
42
Fontosnak tartjuk, hogy környezetünk szerves részévé váljunk, abba minél
jobban beépüljünk. Ennek megfelelően igyekszünk tartalmas kapcsolatokat kiépíteni
a város és a vonzáskörzet intézményeivel, pedagógiai műhelyeivel. Napi
kapcsolatban állunk a fenntartó önkormányzattal, a város vezetőivel. Szoros
kapcsolatra törekszünk a kollégiummal, ami eddig - s reméljük a jövőben is -
eredményesnek bizonyult.
Mindig törekedtünk s az elkövetkező időszakban is törekedni fogunk az
általános iskolákkal való együttműködésre.
Rendszeres kapcsolatot kívánunk fenntartani a helyi sajtóval elsődleges
célunk, hogy a sajtón keresztül a környék lakóival jobban megismertessük, a rólunk
kialakított képet elmélyítsük
Létünk, munkánk eredményessége, elismertsége nagyban függ attól a
környezettől, annak véleményétől, melyben dolgozunk, élünk. A szülők, az itt élő
emberek, a fenntartó joggal várja el, hogy megfeleljünk az általuk támasztott
igényeknek. Ahhoz azonban, hogy tevékenységünk hosszú távon, magas szinten
maradjon, eredményeinket megőrizhessük, megfelelő körülményekre is szükség van.
Szilárd elhatározásunk, hogy ezeket meg is teremtjük, hogy a jövő nemzedék eddigi
eredményeinkhez méltó körülmények között dolgozhasson, tanulhasson.
2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, eljárások,
eszközök
A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti nevelési hatások
egymással szoros kölcsönhatásban, együttesen határozzák meg. A személyiség
fejlődését három tényező befolyásolja: öröklés, környezet, nevelés. Ezek közül a
legjelentősebb a nevelés, oktatás személyiség formáló, hatása.
43
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatoknak tartjuk:
• Az értelem kiművelése
• Segítő életmódra nevelés
• Az egészséges és kulturált életmódra nevelés
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok rendszerét a pedagógiai
alapelvekből, célokból és feladatokból építettük fel, és tükrözi iskolánk gyermek
ideálját.
ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖKTézisek, tényszerű megállapítások
Mozgósító erejű célok
Konkrét feladatok
Sikerorientált folyamatok
Módszerek, eszközök felsorolása
Legyen iskolánk kész az EU értékrendjének,a demokrácia és a nemzeti értékek megvalósításá-ra.
Tanítsuk és tanuljuk a polgári társadalom vívmányait.
Történelem ismerete.
Mérések, értékelések az ismeretekről.
Megbeszélés, filmvetítés, tankönyvek, kiadványok, egyéni tanmódszerek.
Nevelésünk és oktatásunk központjában partneri kapcsolataink álljanak.
Munkatárs – munkatárs kapcsolatok tisztázottsága; tanár – tanuló partneri kapcsolata.
Igények a környező társadalommal szemben, az iskolával kapcsolatos elvárások rangsorolása.
Küldetés-nyilatkozat.
Kérdőívek, megbeszélések, személyes interjúk.
Pedagógiai munkánk komplex legyen.
Biológiai – fiziológiai törvényszerűségek.
Korosztálynak, fejlettségi szinteknek szabott feladatok.
A tanulók tudásukat a valóságos feladatok problémamegoldásában, konfliktuskezelésében. alkalmazzák.
Meggyőzés, minta, példa.
Becsüljük és tiszteljük partnereink emberi méltóságát!
Humán magatartásminták, pozitív szokások kialakítása.
A közösség demokratikus működése.
Meggyőzés és erkölcsi cselekvés, szocializációs folyamatok.
Meggyőzés, minta, példa.
Teremtsünk Következetes Demokratikus Ismeretszerzési Szemléltetés,
44
alkotói pedagógiai klímát!
követelés, igényesség, pedagógiai tapintat.
tanár-diák viszony, hangulat, sikerorientáció.
módok, megfigyelés, kísérlet, információs formák.
aktivizáló módszerek, cselekvés.
Önálló ismeretszerzés.
A kreativitás éstanulási motiváció.
Motivált helyzetek a képességek fejlesztésében.
Induktív, deduktív, konstruktív eljárások.
Példa, példakép, tudatosítás.
Biztosítsuk a tanulói esélyegyenlő-séget!
Érjük el a hátrányos helyzetűek felzárkózását!
Fogékonyság a saját környezet és a természet és társas kapcsolat, társas problémák iránt.
Önálló tanulás, önművelés.
Minta, példakép, példakövetés.
Teremtsünk lehetőséget a szociális hátrányok leküzdésre!
Támogassuk arászorulókat!
Létesítsünk korrepetálási, könyvtár-használati lehetőséget!
Napközis elhelyezés, anyagi és tanulmányi sikerek.
Felzárkóztató csoportok, foglalkozások, egyéni korrepetálás.
Tartsunk lépéstaz informatikai forradalommal!
Ismerje meg minden tanulónk a korszerű ismeretszerzé-si formákat!
A számítástechni-kai ismeretek alapjai.
Egyéni tanulási folyamatok.
Programok felhasználása.
A két idegen nyelv elsajátítása fontos tanulóinknak.
Keltsük fel a tanulók érdeklődését az idegen nyelvek iránt!
Minél több tanuló tegyen középfokú nyelvvizsgát!
Fontos az életkori sajátosságok ismerete.
Labortechnikák,módszerek.
Mindenki a legjobb teljesítményt nyújtsa.
Tudjuk, hogy ebben a korban mindig a legjobbak kerülnek előnybe.
Kapjanak folyamatos visszajelzést!
Mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerek.
Beszámoló, önbírálat, felvilágosítás.
Követelménye-ink emberiek legyenek!
Mindig az életkori sajátosságok-hoz rendeljük követelménye-inket!
Önismeret, együttműködési készség, akarat,empátia.
Kooperatív, interaktív technikák
Példakövetés, beszélgetés
Az egészséges életmód fontos követelmény.
Korszerű korunk sok kihívást tartogat, mely
A környezettel való harmonikus, konstruktív
Az egészség védelmi ismeretekAlkalmazása.
Gyakorlás, beszélgetés, felvilágosítás.
45
ártalmak ellen kellő módon védekezni.
kapcsolatok.
Ismerjük, ismertessük meg a társadalom követelményeit a továbbtanulás-sal kapcsolatban!
Korszerű ismeretek, modern módonvaló közvetítésa társadalmi célokhoz.
Tegye fogékonnyá a saját környezet, a természet, a társas kapcsolatok, a tágabb társadalom értékei iránt!
A tanulók aktív részvétele az ismeretszerzésimódok elsajátításában.
Meggyőzés, bírálat, ellenőrzés, értékelés.
Neveljük tanulóinkat környezetünk, hazánk, hagyományainkmegismeréséreés megbecsülésé-re!
Honszeretet, lakókörnyeze-tünk, szűk vidékünk, hagyománya-ink tanítási folyamataihoz kapcsolása.
Nemzeti és nemzetiségi azonossági tudat, az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igény.
Érzelem, az értelem és a cselekvés, meggyőzés eszközei a feladat végrehajtásá-nak részei.
Beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, vita.
2.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
2.3.1.Az egészségnevelés célja:
• a tanuló megértse saját egészségvédelmének jelentőségét,
• rendelkezzék azokkal a szükséges ismeretekkel, jártasságokkal, amelyekkel
környezetét, egészségi feltételeinek javítását, az egyes emberek, valamint a
közösség egészségének a védelmét cselekvően megteremti,
• a tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, így:
• az életkorral járó biológiai-, pszicho-higiénés-, életmódi
tennivalókat,
• a társkapcsolatok egészségét, etikai kérdéseit,
• az egészségre káros szokásokat /helytelen táplálkozás, inaktív
életmód /,
• antihumánus szenvedélyeket,
• az egészséges életvitelhez szükséges képesség
fejlesztésének lehetőségeit,
46
• az egészség érték tudatosítását.
2.3.2. A szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos iskolai
tevékenység:
A szenvedélybetegség elleni stratégia azoknak a célirányos és konkrét
pedagógiai egészségfejlesztési feladatoknak a tervezési, szervezési, megvalósítási
folyamatát jelenti, amely elsődlegesen a prevenció megvalósítását célozzák.
A szenvedélybetegség elleni stratégia kialakításának előkészítése és a
segítőintézmények szerepe:
Előkészítő szakaszok:
• az iskolai szenvedélybetegség elleni – koordinátor szerepe, feladata,
• „Szövetség” az iskolavezetéssel,
• szerepvállalás deklarálása,
• a tantestület megnyerése,
• segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése.
A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok:
• szülők,
• iskolaszék,
• háziorvos,
• iskolaorvos,
• iskolapszichológus, szakpszichológus,
• gyermekjóléti hálózat,
• helyi kórház addiktológiai osztály drogkonzultációs központok, megelőzési
intézmények,
• rendészeti szervek,
• egyházak, alapítványok, karitatív szervezetek.
Állapotfelmérés szakaszai, területei, a „diagnózis” színterei:
47
• szülők,
• diákok,
• tanárok,
• egészségügyi szervek,
• rendészeti szervek.
A végrehajtás színterei iskolai programok keretében:
• tanórai foglalkozások (szaktárgyi órák témafeldolgozása, osztályfőnöki órák),
• tanórán kívüli foglalkozások,
• iskolán kívüli rendezvények (kortárs – segítő képzés, kirándulások, túrák,
sportprogramok).
A végrehajtás módszerei:
• filmvetítés,
• versenyek, vetélkedők, pályázatok,
• szakkörök, kortársképzés.
2.3.3. Prevenciós program:
Mottó: Megőrizni könnyebb, mint visszaszerezni
A mentálhigiénés programok és tevékenység keretei:
Szemléleti kerete és vezérfonala: - az egészség-megőrzésre, betegség-
megelőzésre helyezzük a fő hangsúlyt.
Az életkornak megfelelő testi – lelki önismeret birtokában hozott helyes döntés – ami
belső elhatározáson alapszik -, a leghatásosabb módja annak, hogy bármilyen
anyaghoz, droghoz vagy tevékenységhez kötődő káros szokás, szenvedély
kialakulását megelőzzük. Az ehhez szükséges készségek, képességek
kialakításához, fejlesztéséhez kívánunk segítséget nyújtani a gyerekek és a felnőttek
számára egyaránt. A foglalkozások elsősorban osztályfőnöki órák, valamint
délutáni fakultatív órák, DÖK- napok, programjai keretében zajlanak.
48
Időkeretek: az egyes témakörök minimális idő igénye – 2 óra. Ezen felül – egyedi
igények alapján – plusz órák tervezhetők. Különösen az önismeret, konfliktuskezelés,
relaxáció, tanulásmódszertan témakörökben javasolt a minél nagyobb (5-10-15)
óraszám.
Alkalmazott módszerek és technikák
• Ismeretközlés, felvilágosítás, tévhitek, téves ismeretek tisztázása, korrekciója.
• A témával kapcsolatos magatartás, viselkedés, értékek, érzelmek feltárására
és alakítására irányuló beszélgetések, játékok, helyzetgyakorlatok.
• Készség – és kommunikáció-fejlesztő gyakorlatok, helyzetteremtés, játékok.
• Pozitív életmód minták, értékek kialakításának elősegítése, gyakoroltatása.
Általánosan fontos készségek, képességek, magatartásmódok,
viselkedésformák, amelyeket minden témakörnél segítenünk kell alakítani:
• Mások véleményének, álláspontjának meghallgatása, figyelembe vétele;
• Mások igényeinek tolerálása; Saját magunk és mások megbecsülése;
• Kudarcok, stressz – distressz helyzetek elviselésének, pozitív megélésének
képessége. Bánni tudás sikereinkkel.
• „Az igényeink azonnali kielégítése iránti vágy…”- késleltetésének képessége
(energiáink átmeneti időre történő átcsoportosításával);
• Reális test-kép, Én-kép, Más-kép kialakítása.
Káros szokások, szenvedélyek – A drogok titokzatos világa…
• Mértékletesség, mértéktelenség Önkontroll és kontrollvesztés;
• Anyaghoz kötődő szenvedélyek, függőségek: - Dohányzás, kávézás (Cola- és
édesség-függőség), nyugtató-, altató- és élénkítő szerek használata, alkohol-
és kábítószer-fogyasztás;
• Tevékenység szenvedélyek: - Játékszenvedélyek (szerencsejátékok,
pénznyerő automaták számítógépes játékok), kóros étkezési-, videózási
szokások; stb.
• Legális (tolerált) drogok (élvezeti szerek) – mértékletes használat (felnőtt
korban kialakítható kulturált kávé-, és alkoholfogyasztási szokások); káros
49
mértékű, ill. mértéktelen használat (nikotin-, koffein-, alkohol- és gyógyszer-
függőség);
• Illegális (tiltott) drogok (kábítószerek) – mértéktelen, ill. káros mértékű
használat;
• A drogok, kábítószerek fajtái, tulajdonságai – különbségeik.
„Saját álláspontom, magatartásom, viselkedésem…”
• …kialakítása a különböző szenvedélyekkel kapcsolatban (dohányzás, alkohol-
fogyasztás, gyógyszerek- és tiltott drogok használata);
• Azonosulás, elutasítás, megértés, elfogadás mások álláspontjával
kapcsolatban;
• Kommunikációs helyzetgyakorlatok.
Mikor mondjunk NEM-et és HOGYAN…?
• Hogyan viselkedjünk, döntsünk nehéz helyzetekben?
• Csábítás, „kísértés”, kínálás, kipróbálás…
• „Bajkeverő – áldozat”-típusú helyzetek megélésének, megoldásának
gyakorlása;
• „Hogyan lesz egy 15 éves fiúból a kábítószer áldozata?”- egy „hétköznapi”
történet továbbgondolása és a megoldás keresése (4-5 fős csoportokban)
különböző szerepek szerint.
Szenvedélyeink, lelki életünk jelenségei:
• Irodalomban – Csáth Géza, Bulgakov, Hajnóczy Péter, A. Huxley, és mások
művei nyomán;
• …zenében – Jim Morrison, Müller Péter Sziámi, Tankcsapda és mások zenéi,
szövegei kapcsán;
• …és filmben – „A halászkirály legendája”, Michael Ende: Végtelen történet,
„Trainspotting”; „Meztelen ebéd”; „Egy kosaras naplója”; stb.
• Saját olvasmány és filmélmények, ill. saját alkotások (vers, novella, stb.) –
elhozhatók, bemutathatók.
50
2.3.4. Hogyan őrizhetjük meg egészségünket, hogyan előzhetjük meg a
betegségeket?
• Mit jelent a helyes életmód, a testi – lelki – szellemi egészség, teljesség,
harmónia – és hogyan törekedhetünk rá?
• Fontos szerepe van ebben életünk minden tevékenységének: a megfelelő
táplálkozásnak, testmozgásnak, pihenésnek, lazításnak, a szexnek, a testi –
lelki önismeret alakulásának.
• Életszemlélet, lelki beállítódás – pozitív és negatív gondolkodásunk hatása
egészségünkre.
ÉN-KÉP Testi – lelki önismeretünk, önértékelésünk, önbizalmunk
• Tematikus önismereti, önbizalom-erősítő játékok; helyzetgyakorlatok;
• Empátiás készséget fejlesztő gyakorlatok – bizalomerősítő játékok;
• Brain-storming, ötlet-roham technikák;
• Szociometria – térben, mozgással;
• Relaxáció – zenével – a biztonságérzetet, önbizalmat, pozitív beállítódást
erősítő formulákkal.
„Gubancok” – „Kinek van igaza?” – Konfliktusok kezelése
Mit tegyünk, hogyan viselkedjünk, ha mégis konfliktusba kerülünk másokkal,
„a világgal”, ha „összeakadunk”, veszekszünk szüleinkkel, tanárainkkal,
partnerünkkel, barátainkkal, stb.
Lazítás – aktív pihenés – relaxációs módszerek
• A relaxáció – (autogén tréning) egészség-megőrző, betegség-megelőző és
gyógyító módszer, eljárás, amely az izomtónus szabályozásán alapszik.
• Mit nyújthat nekünk a relaxáció, ha rendszeresen gyakoroljuk?
• Az egészség szinten tartását; testi fájdalmak csillapítását; alvászavarok
megszűntetését;
51
• A koncentrációs képesség, memória javulását; a tanulási képességek
fejlesztését;
• A testi – lelki – szellemi aktivitási szint, teljesítő-képesség növelését;
• Indulati feszültségek, szorongásos állapotok oldását; pozitívabb lelki
beállítottságot.
• Hogyan segíthet a relaxáció a tanulásban, különös tekintettel az idegen
nyelvekre?
Módosult tudatállapotok elérése – drogok, kábítószerek nélkül…
Különböző tudatállapotok – és szerepük mindennapi életünkben – ébrenlét,
alvás, relaxált, hipnotikus és más meditatív állapotok;
2.3.5. Bevezetés a meditáció világába…
Tanulási képességfejlesztés – gyorsolvasás – relaxáció
Tanulásmódszertan – tanulási technikák
• Koncentráció-, és memória-fejlesztő gyakorlatok;
• Tanulást segítő módszerek;
• Gondolkodást fejlesztő gyakorlatok;
• Problémakezelő, témafeldolgozó módszerek, technikák.
• Dinamikus olvasás – számítógépes olvasásfejlesztés.
• Relaxáció – autogén tréning.
• A tanulást, aktív pihenést, koncentráció-fejlesztést segítő módszerek.
• A relaxáció közvetett és közvetlen szerepe a tanulásban.
2.3.6. Szexuális felvilágosító órák, AIDS prevenció általános és
középiskolásoknak
• A nő és a férfi nemi szerveinek felépítése és működése (anatómiai és élettani
ismeretek).
52
• A serdülőkor. Anatómiai-, élettani-, és lelki változások. Menstruáció,
tüszőrepedés, magömlés, önkielégítés, párkapcsolat, szerelem, csókolózás,
petting. Az első szeretkezés időpontja.
• Nemi úton terjedő fertőzések, AIDS.
• Fogamzás-terhesség. Családtervezés. Fogamzásgátlás. Terhesség
megszakítás.
• Női rosszindulatú daganatok (rákbetegségek).
• Normálistól eltérő szexuális irányultság, pornográfia, prostitúció.
2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A közösségfejlesztés ma egyre szélesebb körben elfogadott tevékenység. Az
életre való felkészítés területe.
A közösségfejlesztés vagy közösségszervezés a közösségek kezdeményező
és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van az egyes
iskolai közösségeknek.
2.4.1. Iskolánkban a közösségfejlesztés színterei:
• tantestület / tanár-tanár, egy osztályban tanító kollégák /
• kiscsoportok
• osztályközösségek / diák-diák, diák-tanár /
• nyolcosztályos közösségek
• négyosztályos közösségek
• évfolyam közösségek / kortárs diák kapcsolatok /
A tantestület egységesen lépjen fel a közösséget kívülről támadó bontó tényezőkkel.
• céltudatos imázs-építés,
• a nevelők kifelé egységesen képviselik intézményünket,
• meghatározó a gyermekközponti szemlélet.
53
Legnagyobb szerepe a kiscsoportokban van a közösségfejlesztésnek.
Osztályközösségben a húzó mag meghatározza az egész osztály arculatát. Az
évfolyam és csoportközösségek a különböző rendezvényeink függvényében
szerveződnek.
Konkrét megvalósulása elsősorban osztályfőnöki órákon történik( lásd
osztályfőnöki tanterv), például barátság-teszt, teszt az emberről, empátiáról,
elégedettségről; fejlesztő beszélgetések témái: mit érzel, mi a legnagyobb gondod,
mi lennél ha …, becsukott szemmel.
2.4.2. Közösségfejlesztés a műveltségi területek oktatása során:
• Hon és népismeret:
• Ismerjük meg népünk, hazánk, kulturális örökségünk
sajátosságait!
• Legyen ezen ismereteknek meghatározó szerepe a tanulók
közösségi tudatának fejlesztésében!
• Nemzetközi kapcsolatok kialakítása:
• tanulói pályázatokkal külföldre nemzetközi táborokban való
részvétel.
• Nyitottság és tolerancia:
• a másság elfogadása, kultúrák és szokások területén.
• Környezetvédelem / lásd környezetvédelmi program /.
• Új információs technikák megismerése és használata:
• informatikai oktatásunk, szaktantermeink a virtuális világ megismerésének
iskolai lehetőségeit realizálják.
• Testnevelés és tömegsport:
• a sportközösségek, csapatok, közösségi gondolkodás, tevékenység pozitív
területei.
A tanórán kívüli tevékenységek szervezésében az iskola vezetősége
támogatja a tanulókat (szalagavató, diáknap, diákközgyűlés, diákparlament, őszi
54
túra, osztálykirándulások ), hiszen a közösségi joggyakorláshoz és beilleszkedéshez
ezek a rendezvények jó lehetőséget biztosítanak.
2.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai
2.5.1. A pedagógusok feladatai
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri
leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban
határozzuk meg.
• a tanítási órákra való felkészülés,
• a tanulók dolgozatainak javítása,
• a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
• a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák
vezetése,
• érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
• kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és
értékelése,
• a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
• tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
• felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
• iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
• osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok
ellátása,
• az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
• szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
• részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
• részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
• a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
• tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények
megszervezése,
55
• iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
• részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
• tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű
munkavégzés,
• iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
• szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
• osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
2.5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva
– az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer
elvét figyelembe véve. Legfontosabb feladatai:
• Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit,
munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
• Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség
kialakulását.
• Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot
tart az osztály szülői munkaközösségével.
• Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi
helyzetét.
• Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a
nevelőtestület elé terjeszti.
• Szülői értekezletet tart.
• Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: (digitális) napló
vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása,
bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció
elvégzése, hiányzások igazolása.
• Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
• Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra,
kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
56
• Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok
megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek
szervezésében.
• Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
• Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös
feladatok megoldását.
• Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
2.6 . A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai
tevékenység
2.6.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program
A felzárkóztatás területén a jelenlegi helyzet a kiinduló pontunk: a bukások
számának csökkentése, főleg a természettudományos tantárgyakból (általában itt
magas félévkor a bukások száma). Bár sok esetben a figyelmeztető jellegű félévi
buktatás meghozza az eredményt év végére, javítanak a jegyeken a tanulók.
Folyamatos korrepetálásokkal, egyéni foglalkozásokkal segítjük a tanulók
felzárkózását, eredményesebb munkáját. Az önálló és kiscsoportos tanulási formák
(differenciáló, kooperatív technikák, projekt-módszer, egyéni bánásmód, egyéni ütem
(alkalmazása, alkalmazni tudása az integráció alapvető lehetősége).
Napjaink pedagógiai gyakorlatában rendszeresen tapasztaljuk a tanulási
zavarok és az agresszív viselkedés kapcsolatát. Mindennapi gyakorlatunkban
sokszor találjuk megmagyarázhatatlannak a gyerek viselkedését, s ezt a magatartást
nevezhetjük magatartási zavarnak, nehézségnek.
Iskolánkban a hiperaktivitás főbb jellemzői csupán néhány gyereknél
figyelhetők meg. Ezek a jellemvonások a következők:
• Feltűnően gyorsan vált egyik cselekvésből a másikba.
• Életkorához képest túlzott ellenőrzést igényel.
• A játékban, a csoportban, nehezen tudja kivárni, amíg sorra kerül.
57
• Gyakran nem figyel oda a munkájára, nem tudja azt megszervezni.
• A figyelme könnyen elterelhető.
• Viselkedését feltűnési vágy motiválja.
A hiperaktivitás mellett néhány tanulónk esetében az agresszió is megjelenik.
Az agresszív gyerekek a szociális információk kezelésében hiányosságokat
mutatnak, a szociális probléma megoldási készségük erősen korlátozott. A
magatartászavaros tanulók különleges bánásmódot igényelnek, a teljesítményük is
növelhető szakszerű foglalkozással.
A jelenlegi helyzetet elemezve / az első félévben magas volt a büntetések
száma, ami a tanulók magatartásának-fegyelmének a minősítését jelzi, bár iskolai
szinten ez csupán nyolc-tíz tanuló növelte ilyen magasra / határozzuk meg a
feladatokat. A következőkben tehát diákjaink magatartását, munkához való viszonyát
fokozottabban figyelemmel kísérjük. Úgy gondoljuk, hogy ezen a téren mindannyiunk
részéről szemléletváltásra, más szellemű hozzáállásra lesz szükség.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos tevékenység:
• Szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval,
gyermekjóléti szolgálattal.
• Folyamatos kapcsolattartás a tanuló és a tanárok között.
• Körültekintő, alapos környezettanulmány.
• Magatartási problémák okainak alapos feltárása, a fejlesztési stratégia
meghatározása egyénre szabottan.
• A felismerhetőség végett a téma napirendre tűzése nevelési értekezleten.
• Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.
• Felzárkóztató foglalkozások megszervezése.
• Egyéni foglalkozások.
• A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan
alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a
szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
58
• A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása
nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése
érdekében.
• Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg
a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek nevelésének,
oktatásának feladatai. Iskolánkban 1 orvosilag alátámasztott diszgráfiás, 3
diszkalkuliás és 1 beilleszkedési zavarokkal küzdő tanuló igényel a helyi
Nevelési Tanácsadóban külön foglalkozást, amire rendszeresen eljárnak délelőtt
vagy délutánonként, tanítási órán kívül. Az intézménnyel kötött együttműködési
szerződés és egy gyógypedagógussal kötött megbízási szerződés alapján folyik a
munka, amelyet naplóval dokumentálnak. Az iskolán belül az egyes szaktanárok
is külön foglalkoznak a tanulókkal, előre meghatározott témakörök alapján,
amelyről haladási naplót vezetnek. Az egyes tantárgyakból, tárgyrészletekből az
értékelés és a minősítés alóli mentesítés alapja kizárólag a szakértői és
rehabilitációs bizottság, valamint a nevelési tanácsadó szakvéleménye. A sajátos
nevelési igényű tanulók írásbeli vizsga alóli felmentése a 100/1997. (VI. 13. 9.
Kormányrendelet 37. § (3) bekezdés alapján történik.
Az iskolai gyermekvédelmi munkát (a hiperaktív és agresszív gyermekek
magatartásának javítása, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók érdekében is) az
iskola nevelési igazgatóhelyettese és az ifjúságvédelmi felelős fogja össze, szorosan
együttműködve az osztályfőnökökkel, szükség esetén igényli a Felső-Tisza Vidéki
Többcélú Kistérségi Társulás Pedagógiai Szakszolgálat és pszichológus segítségét,
amely osztályfőnöki órák keretében vagy külön, szülői engedély alapján realizálódik.
Feladatait az SZMSZ alapján látja el.
A Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Pedagógiai Szakszolgálat
pszichológusának tevékenysége:
Egyéni szinten:
• tanulás-módszertani segítségnyújtás,
• személyes problémák megbeszélése,
• a tanuló személyiségének fejlesztése,
• a problémás tanulóknak külön pszichológiai foglalkozás tartása,
59
• indokolt esetben az érintett szülővel kapcsolatteremtés és tanácsadás.
Csoportszinten:
• személyiség- és közösségfejlesztő osztályfőnöki órák,
• önismereti játékok, pszichológiai módszereken alapuló játékok kis csoportokban,
• szociometriai és egyéb vizsgálatok,
• pályaorientációs foglalkozások végzős tanulóknak.
Iskolai szinten:
• a pedagógiai nevelő munka segítése érdekében előadások, szakmai konzultációk
a tantestületnek.
A beilleszkedés és a beiskolázási politika kapcsolata:
A tanulók beilleszkedését nagymértékben megkönnyíti, ha előzetesen van
lehetőségük „bekapcsolódni” iskolánk életébe, megismerni azt.
Beiskolázás előtti kapcsolatok:
• Az iskola iránt érdeklődő diákoknak „nyílt napot” szervezünk, amikor tanítási
órákat látogathatnak.
• Előkészítőket szervezünk.
• Hívogató kiadványok, tájékoztatók.
• Szülői értekezletek.
• Családokkal kapcsolat (volt tanítványok, testvérek).
• Az iskola honlapja, média.
• A leendő 8 osztályos tanulók fogadása műsorral és vendéglátással.
• A Deák-héten megrendezett versenyekre és előadásokra, tankönyv-bemutatókra
meghívjuk a környék iskoláit.
2.6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
60
Az egy osztályba járó tanulók csupán életkorban állnak közel egymáshoz, de
adottságaikban, képességükben, felkészültségükben különböznek egymástól.
Vannak kiemelkedő eredményekre képes, és vannak gyengébb munkát végző
tanulóink. A tehetségek felismerése nehéz pedagógiai munka, a kibontakoztatása
még inkább. Arra törekszünk, hogy nem csupán az elméleti tantárgyakban keressük
a tehetségeket, hanem a zenében, rajzban, mozgáskultúrában, vers-és
prózamondásban, és a sportban is. A nyolcosztályos regionális, a megyei és
országos tanulmányi, sport és művészeti versenyek jó lehetőséget biztosítanak
ahhoz, hogy a tehetséges tanulóink kibontakoztassák képességeiket. Ezekre a
rendezvényekre már a tanév elejétől (egy felmérés utáni kiválasztás alapján)
folyamatosan készítjük fel az adott területen legtehetségesebb tanulókat (ha kell,
egyéni foglalkozással is). A művészeti jellegű versenyek új terepet jelentenek a
tanulóknak, az egyébként más tantárgyakban nehezen boldogulók ezen a területen
sikert, megbecsülést, kiemelkedési lehetőséget kapnak.
Az alapkészségek további mélyítése mellett a gimnáziumi oktatásban nagy
szerep jut az egyéni képességek kibontakoztatásának, a tehetséggondozásnak,
hogy a 10. évfolyam végére körvonalazódjon minden diákban a reális önismeretre
alapozott pályakép, s a 11-12. évfolyam már az erre való felkészülés jegyében teljen.
Tanórán kívüli lehetőségek:
• A diákokkal való egyéni foglalkozás (versenyekre, pályázatokra való felkészítés).
• Részvétel a 8 osztályos gimnáziumok területi tanulmányi, kulturális és
sportversenyein.
• Részvétel a hagyományos megyei és országos tanulmányi versenyeken, OKTV-
n, stb.
2.6.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Törvényi háttere:
• A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
• 20/2012-es EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
61
A gyermekvédelmi felelős feladatai :
Az iskola valamennyi gyermekére vonatkozóan:
• általános prevenció az iskolát körülvevő szociális, társadalmi környezet
függvényében,
• különböző mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása,
• diákönkormányzattal való folyamatos kapcsolattartás,
• a lehetséges szociális ellátások számbavétele,
• minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete, figyelemmel arra az
alapelvre, hogy a gyermekek érdekét semmilyen más érdek nem előzheti meg,
A hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatosan:
A hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével
történik.
Hátrányos helyzetű gyermek és fiatal az, akinek a családi körülményei, a
szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultságát a jegyző megállapította.
Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a
törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata
szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a
tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán
folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a
gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.
A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők:
62
• alacsony jövedelmi, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony
iskolázottsági, műveltségi szintje. Következménye lehet a tanuló
esélyegyenlőtlensége,
• segítséget adni számukra rövidebb, hosszabb ideig tartó támogatással, anyagi
segélyezésükkel, illetve lehetőség szerinti társadalmi integrációjukkal lehet.
Veszélyeztetettek azok a gyermekek és fiatalok:
• akiknek testi, lelki, értelmi erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó nem
biztosítja.
A kialakulásához vezető tényezők:
• a gyermek családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló
nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák (alkohol, drog, brutalitás,
bűncselekmény) halmozott előfordulása.
Következménye lehet
• a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, negatív
társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószer-élvezet.
A hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos feladatok:
• a hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével,
• nyilvántartásba vétel,
• a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések az érintett
hátrányos helyzetű tanulók esetén,
• tanácsadás a tanulóknak, szülőknek és a pedagógusoknak,
• megfelelő szociális ellátási lehetőségek /kedvezményes, illetve ingyenes étkezés,
ingyenes tankönyv ruha-, illetve élelmiszersegély számbavétele/.
A veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos feladatok:
63
• a veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök segítségével,
• nyilvántartásba vétel,
• a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, elemzése ez
alapján javaslattétel a további teendőkre,
• egyeztetés a Nevelési Tanácsadóval,
• drog-, és bűnmegelőzési programok szervezése,
• tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak,
• részvétel esetleges fegyelmi eljárásokon,
• lehetséges szociális ellátások számbavétele.
Együttműködés a Nevelési Tanácsadóval:
• Az iskola a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszűntetése
érdekében együttműködik a Nevelési Tanácsadóval, észlelő-, és
jelzőrendszerként funkcionál.
Feladatai:
• figyelemmel kíséri a tanulók életkörülményeit és szociális helyzetét,
veszélyeztetettség esetén jelez a szolgálatnál;
• tájékoztatja a tanulókat a Nevelési Tanácsadó működési helyéről, az igénybe
vehető szolgáltatásokról;
• megszervezi a tanulók részvételét a szolgálat által szervezett egészségügyi,
mentálhigiénés és káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadásokon;
• a szolgálat kezdeményezésére szabadidős programokat szervez, melyek a
családban jelentkező nevelési problémák, és hiányosságok káros hatásainak
enyhítését célozza;
• megbízottja részt vesz a Nevelési Tanácsadó esetmegbeszélésein.
2.6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
64
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatosan leírtak tartalmazzák az új
ellátórendszerrel kapcsolatos feladatokat, a kapcsolattartás formáit és módjait.
Iskolánkban a tanulóink szociális hátránya a következő okokra vezethető vissza:
• a gyermekét egyedül neveli a szülő,
• a határon túlról települt át a család,
• ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezik a tanuló,
• tartósan beteg a gyermek,
• 3 vagy több gyermek van a családban.
A rászorultság felismerése és fokozott figyelemmel kísérése az osztályfőnök
és ifjúságvédelmi felelős feladata, súlyosabb esetekben az utóbbi javasolja a tanuló
támogatását valamilyen formában.
A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét elősegítő
programok eszközei, lehetőségei:
• Az osztályfőnökök, szaktanárok figyelemmel kísérik a tehetségeknek vagy a
rászorulóknak kiírt pályázati lehetőségeket (Megyei Közoktatási közalapítvány,
Útravaló pályázat).
• Pályázati lehetőségek kihasználása pénzeszközök szerzésére.
• A tankönyvsegély differenciált elosztása.
• A tankönyvkölcsönzés biztosítása a könyvtárból egész évre.
• Az iskola alapítványából esetenkénti támogatás kérelemre.
2.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje
Az iskola tanulói a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül vesznek részt az
intézmény döntési folyamatában.
A DÖK döntési joggal rendelkezik:
• saját működésével kapcsolatban,
• a DÖK működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása tekintetében,
65
• határkörei gyakorlásával kapcsolatban,
• egy tanítás nélküli munkanap programjának megállapításában,
• a diákújság, a diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásában,
• a DÖK szervezeti és működési szabályzatának elfogadásában,
• a diákközgyűlés formájának meghatározásában (közvetlen részvételű vagy
küldöttközgyűlés legyen-e).
Az első négy kérdésben a DÖK a döntése előtt köteles kikérni az oktató-
nevelő intézmény nevelőtestületének véleményét.
A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
• az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása
előtt,
• a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
• az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
• a házirend elfogadása előtt,
• a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben.
• a tanulók helyzetéről készült beszámolók elkészítésekor, elfogadásakor,
• tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, megszervezésekor,
• az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor,
• a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor,
• a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének meghatározásakor,
• a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai munkaterv elkészítésénél
A DÖK egyetértési joggal rendelkezik:
• az ünnepélyek, megemlékezések rendjével, a hagyományok ápolásával
kapcsolatban,
• a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti
kapcsolattartás formájának és rendjének meghatározásában,
• a DÖK működéséhez szükséges feltételek biztosítása kérdésében,
• a mindennapi testedzés formáival kapcsolatban,
• az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közti kapcsolattartás formájának
és rendjének meghatározásában,
66
• a tanulók szervezett véleménynyilvánítása és a tanulók rendszeres
tájékoztatásának rendjével és formáival kapcsolatban,
• a tanulók jutalmazásának elveivel és formáival, illetve a fegyelmező intézkedések
formáival és alkalmazásának elveivel kapcsolatban,
• a DÖK részére biztosított helyiségek kijelölésének, használati joga
megvonásának meghatározásában,
• ha az oktató-nevelő intézmény szervezeti és működési szabályzata tanulói
jogviszonnyal kapcsolatos kérdést rendez.
A DÖK javaslattevő joggal rendelkezik:
• a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan az iskola működésével kapcsolatban,
• a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
2.8. Iskolahasználók a közéletben - kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az
iskola partnereivel
2.8.1. Szülők, pedagógusok együttműködésének formái – nyitott iskola
A gyerekek nevelésére figyelmet fordító szülők nagy érdeklődést mutatnak az
iskola szolgáltatásai és rendezvényei iránt. Különösen felerősödött ez a jelenség a
nyolcosztályos képzés bevezetése óta.
A kapcsolat sokrétű és változatos az intézmény és a szülői ház között.
Legáltalánosabb fóruma a találkozásnak a szülői értekezlet, melyből évente kettőt
szervezünk (szükség esetén többet).
Az osztályban tartott szülői értekezletek a szűkebb körű iskola-szülő
találkozás színterei, ahol előtérbe az egyes csoportokat érintő kérdések kerülnek.
Formái:
• tájékoztató, információs jellegű,
• vita jellegű.
67
A szülőkkel való kapcsolattartás szervezett formái a Deák Ferenc
Gimnáziumban az iskolaszék és a szülői munkaközösség (SZMK).
Az iskolaszék: az a szervezet, amely lehetővé teszi, hogy az iskolák
működésében érintett közösségek képviselői érdekeiket szervezett keretek között
egyeztethessék, közös érdekeiket képviselhessék és érvényesíthessék.
Különösen fontos az ilyen fórum létrejötte és hatékony működése egy olyan
intézményben, mint a Deák Ferenc Gimnázium, hiszen kölcsönös érdek, hogy
egymás elvárásait az érintettek minél jobban figyelembe vegyék.
Azonos számú képviselőt küldhetnek az iskolaszékbe
• az iskolába járó tanulók szülei
• az iskola tanulói
• a nevelőtestület.
Az iskolaszék alapvető feladata az iskolai munka segítése és az iskola
működtetésében résztvevők (diákok, szülők, tanárok, iskolafenntartó stb.)
együttműködésének előmozdítása. Minden iskolaszéki jogosítvány, minden
jogszabályi előírás ennek az általános célnak a megvalósítását mozdítja elő.
Az iskolaszéknek döntési joga van
• saját szervezeti és működési szabályzatának elfogadásában;
• tisztségviselőinek megválasztásában;
• azon ügyekben, amelyeket a nevelőtestület ruház rá.
Véleményezési és javaslattételi jog:
• az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásával
kapcsolatosan a szülőket és tanulókat érintő kérdésekben;
• a Házirend elfogadásakor;
• az iskola működési rendjével kapcsolatban.
• Véleményezési és javaslattételi jog:
68
• az iskolaszék véleményt nyilváníthat az iskola működésével kapcsolatos minden
kérdésben;
• az iskolaszék javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos minden
kérdésben;
• a fenntartó döntéseivel kapcsolatban a következő esetekben:
• az iskola megszűntetése, átszervezése, feladatának és
nevének megállapítása;
• az iskola éves költségvetésének meghatározása és
módosítása;
• az iskola vezetőjének megbízása és leváltása alkalmával.
.
Az iskola és iskolaszék kapcsolattartására vonatkozó rendelkezéseket az
iskolai SZMSZ „A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülői munkaközösség közötti
kapcsolattartás formái” c. fejezete tartalmazza.
A szülői munkaközösséget az iskolába járó tanulók szüleinek több mint 50
%-a hozta létre a szülők törvényben is megfogalmazott jogainak gyakorlása
érdekében.
A szülői munkaközösség (SZMK) a szülőket megillető jogok kollektív
érvényesítésére alkalmas.
Iskolánkban a szülői szervezetek két szinten tevékenykednek, osztály- és
iskolai szinten.
Az osztályok szülői munkaközösségének tevékenysége - a szülői jogok
érvényesítése mellett - elsősorban segítő jellegű:
• kirándulások, programok szervezése;
• aktuális gazdasági feladatok végrehajtása;
• az adott osztályban felmerülő egyedi problémák kezelése.
Az iskolai SZMK elsősorban a szülői jogok érvényesülését biztosítja. A szülő
joga különösen, hogy
69
• megismerje az iskola nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét,
tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról;
• gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen
részletes és érdemi tájékoztatást, a neveléshez tanácsokat, segítséget kapjon;
• az intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a
foglalkozásokon;
• részt vegyen az iskolaszék megválasztásában mint választó és mint
megválasztható személy;
• kezdeményezze a szülői munkaközösség létrehozását, és közreműködjön annak
tevékenységében.
• Az SZMK-val való kapcsolattartás formáit az iskola Szervezeti és működési
szabályzata tartalmazza.
2.8.2. Kapcsolat a tanulókkal
Az iskola környezeti hátrányait a jó tanulási feltételek megteremtésével
ellensúlyozza a nevelőtestület. Igényességgel és a gyerek tiszteletével szervezi a
nevelő-oktató munkát.
A közvetlen demokrácia alapját a szólás joga képezi. A gyerekek az iskolai
élet minden kérdésében javaslatot tehetnek, megfogalmazhatják kérdéseiket,
elmondhatják kritikai megjegyzéseiket. Vélekedésüket az iskola tiszteletben tartja,
toleránsan fogadja, és azokra érdemi válaszokat ad.
Az iskolában a diákok - élve az őket megillető jogokkal - szervezett képviseleti
formát hoztak létre, neve:
Deák Ferenc Gimnázium Diákönkormányzata.
A Diákönkormányzat speciális szerveződésű csoport, érdekképviseleti szerv
választott tagokkal; a diákok jogérvényesítéséhez és a kötelességek teljesítéséhez
szükséges feltételek megteremtésének egyik eszköze.
70
A Diákönkormányzat (DÖK) működésének kereteit a nemzeti köznevelési
törvény és a 20/2012-es EMMI rendelet jelöli meg.
2.8.3. Kapcsolat a nevelésben együttműködő intézményekkel
A mindennapi oktató-nevelő munka során hosszabb-rövidebb időre
munkakapcsolatba kerülünk környezetünk más intézményeivel is. Fontos a velük
kialakult partneri viszony további fenntartása. Ennek megfelelően:
• Partneri, mellérendeltségi viszonyon alapuló kapcsolatot tartunk a város
középfokú intézményeivel, általános iskoláival, a városkörzet ált. iskoláival.
• Szakmai-munkaközösségi együttműködést folytatunk a nagyszekeresi Petőfi
Sándor Általános Iskolával.
• Szükség esetén igénybe vesszük a Megyei Pedagógiai Intézet szakmai
szolgáltató, ill. szakmai felügyeleti tevékenységét. Figyelemmel kísérjük az általa
szervezett tanulmányi versenyeket, szakmai programokat.
• Az iskolai pályaválasztási felelős és az iskolavezetés segítségével aktív
kapcsolatot építünk ki a felsőoktatási intézményekkel, hogy aktuális
információkkal rendelkezzünk, s megfelelően tájékoztathassuk tanulóinkat.
• Az érdeklődő felekezetekkel együttműködve biztosítjuk az iskolai hitoktatás
szervezeti és működési feltételeit.
• Együttműködésre törekszünk pályázatok útján az olyan szervezetekkel,
alapítványokkal, melyek támogatásával eredményesebbé tehetjük nevelő-oktató
munkánkat.
• Fenntartjuk jó kapcsolatainkat a város kulturális intézményeivel.
• Ápoljuk kapcsolatainkat a nyíregyházi és debreceni színházzal, az évenkénti
színházlátogatást a jövőben is megszervezzük.
• Folyamatos visszajelzéseinkkel segítjük a tankönyvszerzők, terjesztők munkáját.
A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó referenciaiskolájaként a mellékelt
Együttműködési megállapodás alapján közreműködünk az új tankönyvek, oktatási
segédanyagok kipróbálásában. Közösen értelmezzük az új közoktatási
koncepciókat, felkészülünk a bevezetés utáni megoldásokra.
71
• A „Nyolcosztályos Gimnáziumok Regionális Közössége” keretében
együttműködünk az ország keleti régiójának nyolcosztályos gimnáziumaival.
• Az ÁNTSZ-szel, a helyi kórházzal, az iskolai védőnővel együttműködve -
osztályfőnöki órák keretében - felhívjuk tanulóink figyelmét a káros szenvedélyek
veszélyeire.
• Aktív kapcsolatot tartunk a Fehérgyarmati Rendőrkapitánysággal a tanulóinkat
fenyegető veszélyek elhárítása, megelőzése érdekében. Ennek érdekében
előadásokat szervezünk az osztályfőnöki órák keretében.
• Tűzvédelem és tűzmegelőzés érdekében együttműködünk a Szabolcs-Szatmár-
Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Fehérgyarmati Kirendeltségével.
• Az osztályfőnöki órák keretében - egészségügyi felvilágosító munkánkat erősítve
- kapcsolatot tartunk a Vöröskereszt helyi szervezetével.
• A középiskolai kollégiummal napi kapcsolatban vagyunk, hiszen távoli
településről is vannak diákjaink, akiknek a kollégium férőhelyet biztosít.
• A Városi Szociális Központ a közösségi szolgálat fogadószervezete.
• A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Nyírség-Szatmár-Bereg
Természetvédelmi Tájegységgel (madármegfigyelés, előadás, témaórák tartása).
• A GLOBE-programban résztvevő iskolákkal (32) , a program központjával,
szakértőivel.
• Bekapcsolódtunk a Kutató Diákok Mozgalomba.
A kapcsolattartás formáit és részleteit az iskola Szervezeti és működési szabályzata
rögzíti.
2.8.4.A nevelőtestület
A Deák Ferenc Gimnázium nevelőtestülete az intézmény pedagógusainak
közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó
és határozathozó szerve.
A nevelőtestületet megillető jogokat a 2011. évi 190. törvény 70. §-a
tartalmazza, valamint az iskolai SZMSZ adoptálja a helyi viszonyokra.
72
Az iskola pedagógiai gyakorlata a nevelőtestület aktivitására épít, a kötelező
tanórán túli feladatok jó része öntevékeny vállalás útján teljesül.
A testületen belül a szakmai kérdések a lehetséges alternatívák
számbavételével, közmegegyezés révén dőlnek el.
Az iskola fontos feladatának tekinti az emberi tényezők kedvező alakítását.
Csak a nyugodt légkörben dolgozó, helyzetével megelégedett pedagógus képes
maradéktalanul a minőségi munkavégzésre koncentrálni.
A nevelőtestület, a szűkebb és bővebb iskolavezetés kapcsolattartása az
SZMSZ-ben meghatározott módon történik .
A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai
munkaközösségekre, illetve a pedagógusokból álló speciális tevékenységet végző
csoportokra, akik a nevelőtestületet tájékoztatni kötelesek azokról az ügyekről,
melyben a nevelőtestület nevében eljárnak. A jogok átruházásáról az SZMSZ „ A
nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása” című fejezet intézkedik.
Iskolánk pedagógusai a szakmai, módszertani kérdésekben való segítségadás
céljából, az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezésére, szervezésére,
ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoztak létre. Iskolánkban négy
munkaközösség működik:
• osztályfőnöki
• természettudományos
• társadalomtudományi
• idegen nyelvi
A munkaközösség-vezetők felelős irányítói szaktárgyaiknak és fejlesztési
elképzeléseinek.
• Biztosítják a szaktanárok közötti koordinációt és információáramlást.
• Tervszerűen szervezik a pedagógusok helyi és központi továbbképzését.
73
• Elősegítik az egységes követelménytámasztást, fejlesztik a pedagógusok
munkakultúráját.
• Támogatják a belső innovációs kezdeményezéseket, az öntevékenység
kibontakozását.
• Segítik a nevelők emberi kapcsolatainak kedvező irányú alakulását.
• Szervezik a szaktárgyaikhoz tartozó versenyeket, az azokon való részvételt,
figyelemmel kísérik az elért eredményeket.
• A kibővített iskolavezetés tagjaiként részt vesznek a döntés-előkészítő,
döntéshozó munkában.
Az elmúlt időszakban az iskola nevelőtestületének belső struktúrája és
munkamegosztása a felvállalt funkciókhoz igazodott. Kialakult az iskolai
tevékenységekben nyújtott teljesítmények egyenértékűségének az elismerése.
A színvonalas nevelő-oktató munka legfőbb tartalékának az emberi
tényezőket tartjuk. Fontosnak ítéljük az iskola céljaival, érdekeivel egybeeső tanári
önmegvalósítási szándékok ösztönzését, s törekszünk elkerülni az erőn felüli
teljesítménykényszert és a tartós stressz-hatásokat. Munkaszervezetünket a
gyakorlati szükségszerűségnek, s a pedagógusok érdeklődésének és képességeinek
figyelembevételével alakítjuk. A kedvező iskolai klíma alapjának az egyén
sikerességét, a munkahelyi azonosságtudatot, és a dolgozók - a közös siker
érdekében végzett - együttműködését tartjuk.
Az iskola elvárásai a pedagógusaival szemben:
• biztos szakmai tudás
• sikerorientáltság
• a végzett munkával megszerzett tekintély
• példamutatás és empátia
• kapcsolat az iskolai közösségekkel és más nevelési tényezőkkel
• együttműködési készség és összehangolt munkavégzés.
A fenntartói-testületi végzi az iskola a szakmai, gazdálkodási feladatait. A
fenntartó által meghatározott elvárásoknak megfelelően a nevelőtestület saját
hatáskörében dönt a szakmai programokról.
74
2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
2.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja
A vizsgaszabályzat célja
Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. évi EMMI rendelet 64. § (2)
bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái
lebonyolítási rendjének szabályozása.
A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint
• tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)
• és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza
meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.
A tanulmányok alatti vizsgák célja:
• azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi
osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az
intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni,
• a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt szeretné a
tantárgyi követelményeket teljesíteni.
A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
A vizsgaszabályzat hatálya
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti
vizsgákra, azaz:
• osztályozó vizsgákra,
• különbözeti vizsgákra,
• javítóvizsgákra,
• a nyolcosztályos képzési forma köztes vizsgáira
vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
75
• aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
• akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
• akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít
• a köztesvizsga a nyolcosztályos képzési forma 8. évfolyamos tanulóira.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
• akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény
igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság
megbízott tagjaira.
Tanulmányok alatti vizsgák
Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló,
• akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és
nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.
(A tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait
magasabb évfolyamon),
• akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta
és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból (a 2011. évi
190. nemzeti köznevelési törvény 5. § (1) bekezdése valamint a 20/2012. évi
EMMI rendelet 51.§ (7) bekezdése alapján),
• aki tanulmányait magántanulóként végzi,
(Kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A
magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz
tanúbizonyságot.)
• a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt szeretné a
tantárgyi követelményeket teljesíteni,
Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló,
• aki vendégtanuló,
76
• aki átvétellel tanulói jogviszonyt létesít és eltérő tanterv szerinti tanulmányokat
folytatott.
Javítóvizsgát tesz az a tanuló,
• aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott,
• akinek évvégén az elégtelen osztályzatok száma meghaladta a kettőt és
engedélyt kapott,
• aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az
előírt időpontig nem tette le,
• aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg.
Köztes vizsgát tesz az a tanuló, aki a nyolcosztályos képzési forma 8. osztályos
diákja.
A vizsga részei, formái:
• szóbeli -,
• írásbeli -,
• és gyakorlati vizsga.
Vizsgatárgy Írásbeli Szóbeli GyakorlatiMagyar nyelv X XMagyar irodalom X XMatematika XTörténelem X XIdegen nyelv X XInformatika X XBiológia X XFizika X XFöldünk és környezetünk X XKémia X XÉnek-zene* X X
Testnevelés és sport* X
Vizuális kultúra* X XMozgóképkultúra és médiaismeret XBelügyi rendészeti ismeretek X XÖnvédelem* XDráma és tánc X X X
77
* a magántanulók az ének-zene, vizuális kultúra, atestnevelés és az
önvédelem tárgyból mentesítést kapnak
Vizsgaidőszakok:
• javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között,
• osztályozó vizsga: a tanév munkatervében meghatározott két időszakban,
• köztes vizsga: minden tanév május-júniusi időszakában a munkatervben
meghatározott időpontokban,
• különbözeti vizsga: vendégtanuló esetén áprilisban, átvétel esetén: igazgatói
határozattal megállapított időpontban.
Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban
tegyen vizsgát.
Jelentkezés a vizsgákra:
Osztályozóvizsgára a tanuló a tanév helyi rendjében meghatározott időpontig,
az iskola titkárságán leadott az intézmény által készített formanyomtatvánnyal
jelentkezhet (a gondviselő aláírásával kiskorú tanuló esetén).
A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről,
továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem,
törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga).
Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsgára
• osztályzat megállapítás céljából,
• a tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő
utolsó napját megelőző harmincadik napig ill., ha engedélyt kapott osztályozó
vizsgára, akkor az engedély megadását követő 5 napon belül jelentkezhet az
iskola igazgatójánál (20/2012. évi EMMI rendelet 73. § (2) bekezdés).
• javítóvizsga céljából
• a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül (20/2012. évi EMMI rendelet 73. §
(3) bekezdés) kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához.
78
A tanulmányok alatti vizsgák rendje
A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést
követően a vizsgát szervező igazgatóhelyettestől. (A szaktanár a témakijelölést 3
pld-ban készíti el a diák, a munkaközösség-vezető, és az igazgatóhelyettes részére.)
A vizsgák tantárgyankénti témaköreit jelen pedagógiai program melléklete
tartalmazza.
A szóbeli vizsgák rendje
A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a
tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül
vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására
gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki.
A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik.
Az írásbeli vizsgák rendje:
A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a
felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével
ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell
elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak.
Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő javítóvizsgán
vizsgatárgyanként 60 perc, magyar nyelv és irodalomból 90 perc, osztályozóvizsgán
a pedagógiai program függelékében szereplő vizsgakövetelményeknél tantárgyak
szerint külön-külön feltüntetett formában. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsga
szervezhető
A csak írásbeli vizsgából álló tárgy esetén az elégtelen írásbeli
vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható.
A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai
79
A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és
időpontokban zajlanak.
A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan
megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a középiskolai
bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni.
A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással
nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg.
Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett –
az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti.
A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása
A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg
feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel az
igazgatóhelyettes értesíti (a tanári hirdetőtábláján elhelyezett beosztás formájában)
az érintetteket.
A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt.
A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az
iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni!
A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja,
valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti
dokumentumba betekinthet.
Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével
értékeli és aláírásával látja el.
A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők.
80
Az értékelés rendje
A vizsgák értékelése a mindenkori érettségi vizsga értékelési skálájának
megfelelően osztályzattal történik. A végső osztályzat az adott vizsgatárgy
vizsgarész-eredményeinek átlagából kerül kialakításra.
2.10. A felvétel és az átvétel szabályai
2.10.1. A felvételi eljárás különös szabályai
A Deák Ferenc Gimnázium Felvételi vizsgát nem tart, a tanulók az általános
iskolai tanulmányi eredmények alapján kerülhetnek be az intézménybe. A felvételnél
7. év végi, a 8-os félévi irodalom, nyelvtan, történelem, matematika, és idegen nyelv
osztályzatokat vesszük figyelembe. Minden jegy az értékének megfelelő pontszámot
eredményez, amelynek következtében maximálisan 50 pont gyűjthető.
A tanulmányi eredmények összesítése után az intézmény előzetes felvételi
jegyzéket készít, melyre a tanulók pontszámaik alapján kerülnek fel.
Nem vehető fel az a jelentkező, akit az általa megadott intézményi jelentkezési
sorrendben megelőző középfokú intézmény felvesz.
A felvételről, vagy az elutasításról a Deák Ferenc Gimnázium értesíti a
jelentkezőket.
Jogorvoslat
A felvételt megtagadó első fokon hozott döntés ellen a felvételi eljárásra
vonatkozó jogszabályok, illetve az intézményi szabályzat megsértésére történő
hivatkozással lehet felülbírálati kérelmet benyújtani a döntés közlésétől számított 15
napon belül az intézmény fenntartójához a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Fehérgyarmati Tankerületéhez.
81
2.10.2. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai
A nemzeti köznevelési törvény 48. § (6) bekezdés n) pontja alapján a
tanulónak joga van ahhoz, hogy kérje átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe.
Az átvétel kérvény útján történő jelentkezés alapján történik. Az átvételről az
iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre.
Amennyiben a tanuló az előző iskolájában nem tanulta a DFG helyi
tantervében szereplő valamelyik tantárgyat, a tantárgyi követelményeket különbözeti
vizsga keretében köteles teljesíteni. A különbözeti vizsgára igazgatói határozat útján
kell a diákot kötelezni. Az igazgatói határozat tartalmazza a különbözeti vizsga
letételének határidejét.
2.11. Elsősegély-nyújtási alapismeretek
Az elsősegélynyújtás célja:
• az élet megmentése,
• a további egészségkárosodás megakadályozása,
• a gyógyulás elősegítése.
Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség
meg nem érkezik. A laikus elsősegély nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem
csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a
további állapotromlást.
Az elsősegélynyújtás folyamata:
• a helyszín biztosítása,
• a sérült vizsgálata,
• segélykérés (a mentők értesítése, hangos kiabálás),
• a beteg ellátásának megkezdése.
82
Ha tanuló talál rá a sérültre, akkor a segélykérés körébe a felnőttől való
segélykérés is beletartozik.
Intézményünk elsősegélynyújtó pont. Az iskola portáján újraélesztő készülék
van elhelyezve. A készülék használatát, az újraélesztést az intézmény nevelői
tanfolyamon sajátították el.
83
3. Az intézmény helyi tanterve
3.1. A választott kerettanterv megnevezése
A helyi tanterv az iskola oktató, fejlesztő tevékenységének átfogó /globális/
terve, tehát az intézmény tantárgyi és óraterve. Magában foglalja az iskola
pedagógiai programjából, céljából, értékrendjéből kiindulva a tanítandó tantárgyakat
és az éves óraszámokat, valamint tartalmát.
A pedagógiai programhoz szorosan kapcsolódnak a helyi tantervek,
amelyeket a pedagógiai programban kidolgozott tantárgyi rendszer, illetve óratervek
alapján kellett elkészíteni. Ebben a munkában részt vett a tantestület valamennyi
tagja.
Az intézmény a helyi tantervét a 51/2012-es a kerettantervek kiadásának és
jóváhagyásának rendjéről szóló EMMI rendelet alapján alakítottuk ki.
A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az
alábbi táblázatok tartalmazzák:
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4I. idegen nyelv 3 3 3 3II. idegen nyelv 3 3 3 3Matematika 3 3 3 3Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2 2 3 3
Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 2Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1
84
Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret*
1
Művészetek** 2 2Informatika 1 1 Életvitel és gyakorlat 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1Szabadon tervezhető órakeret 4 4 6 8Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 5–12. évfolyamon
Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.Magyar nyelv és irodalom
4 4 3 4 4 4 4 4
I. idegen nyelvek 3 3 3 3 3 3 3 3II. idegen nyelv 3 3 3 3Matematika 4 3 3 3 3 3 3 3Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2 2 2 2 3 3
Erkölcstan 1 1 1 1 Etika 1 Társadalomi, állampolgári és gazdasági ismeretek /Latin örökségünk*
2 2
Természetismeret 2 2 Biológia-egészségtan 2 1 2 2 2Fizika 2 1 2 2 2 Kémia 1 2 2 2 Földrajz 1 2 2 2 Ének-zene 1 1 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 Dráma és tánc/Hon- és népismeret*
1
Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret*
1
Művészetek** 2 2Informatika 1 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat
1 1 1 1
85
Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1Szabadon tervezhető órakeret
2 3 3 3 4 4 6 8
Rendelkezésre álló órakeret
28 28 31 31 35 36 35 35
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:
Nyelvi előkészítővel induló képzés:
A tantárgy megnevezéseA felhasznált kerettantervi adaptáció és változatai(A vagy B)
Biológia B variánsÉnek-zene A variánsEtika etika kerettanterv (nincsenek változatai)Fizika B variánsFöldrajz földrajz kerettanterv (nincsenek változatai)Idegen nyelv (angol, német) 9/ny 0-ban A2 szintre kezdőről indulKémia B variánsKözgazdasági és pénzügyi alapismeretek
Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek tanterv11-12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalommagyar nyelv és irodalom kerettanterv (nincsenek változatai)
Matematika 9/ny.+matematika 9-12. évf. gimnáziumMozgóképkultúra és médiaismeret
művészetek-mozgóképkultúra és médiaismeret 11-12. kerettanterv
Osztályfőnökinincs központilag kidolgozott kerettanterv, ezért a régi helyi tantervet alkalmazzuk
Technika, életvitel és gyakorlattechnika, életvitel és gyakorlat (nincsenek változatai)
Testnevelés testnevelés kerettanterv (nincsenek változatai)Történelem történelem kerettanterv (nincsenek változatai)
Vizuális kultúravizuális kultúra 9-10., művészetek-vizuális kultúra 11-12. kerettanterv
86
Belügyi rendészeti képzés:
Tantárgy a helyi tantervbenA felhasznált kerettantervi adaptáció és variánsai (A vagy B)
1 idegen nyelv (angol, német) idegen nyelv 9-12. (nincsenek változatai)2 idegen nyelv (angol, német) idegen nyelv 9-12. (nincsenek változatai)
Belügyi rendészeti ismeretek nincs központilag kidolgozott kerettanterv, ezért a régi helyi tantervet alkalmazzuk
Biológia B variánsÉnek-zene A variánsEtika etika kerettanterv (nincsenek változatai)Fizika B variánsFöldrajz földrajz kerettanterv(nincsenek változatai)Kémia B variánsKözgazdasági és pénzügyi alapismeretek
Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek tanterv11-12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalommagyar nyelv és irodalom 9-12. kerettanterv (nincsenek változatai)
Matematika matematika kerettanterv 9-12. évf.Mozgóképkultúra és médiaismeret
művészetek-mozgóképkultúra és médiaismeret 11-12. kerettanterv
Osztályfőnökinincs központilag kidolgozott kerettanterv, ezért a régi helyi tantervet alkalmazzuk
Önvédelem nincs központilag kidolgozott kerettanterv, ezért a régi helyi tantervet alkalmazzuk
Speciális társadalomismeret nincs központilag kidolgozott kerettanterv, ezért a régi helyi tantervet alkalmazzuk
Technika, életvitel és gyakorlattechnika, életvitel és gyakorlat (nincsenek változatai)
Testnevelés testnevelés kerettanterv (nincsenek változatai)Történelem történelem kerettanterv (nincsenek változatai)
Vizuális kultúravizuális kultúra 9-10., művészetek-vizuális kultúra 11-12. kerettanterv
87
Természettudományos képzés:
Tantárgy a helyi tantervbenA felhasznált kerettantervi adaptáció és variánsai (A vagy B)
1 idegen nyelv (angol, német) idegen nyelv 9-12. (nincsenek változatai)2 idegen nyelv (angol, német) idegen nyelv 9-12. (nincsenek változatai)Biológia B variáns + emeltÉnek-zene A variánsEtika etika kerettanterv (nincsenek változatai)Fizika B variánsFöldrajz földrajz kerettanterv(nincsenek változatai)Kémia B variánsKözgazdasági és pénzügyi alapismeretek
Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek tanterv11-12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalommagyar nyelv és irodalom 9-12. kerettanterv (nincsenek változatai)
Mozgóképkultúra és médiaismeret
művészetek-mozgóképkultúra és médiaismeret 11-12. kerettanterv
Matematika matematika kerettanterv 9-12. évf.
Osztályfőnökinincs központilag kidolgozott kerettanterv, ezért a régi helyi tantervet alkalmazzuk
Testnevelés testnevelés kerettanterv (nincsenek változatai)
Technika, életvitel és gyakorlattechnika, életvitel és gyakorlat (nincsenek változatai)
Történelem történelem kerettanterv (nincsenek változatai)
Vizuális kultúravizuális kultúra 9-10., művészetek-vizuális kultúra 11-12. kerettanterv
88
Nyolcosztályos képzés:
Tantárgy a helyi tantervbenA felhasznált kerettantervi adaptáció és variánsai (A vagy B)
1. idegen nyelv (angol, német) idegen nyelv 5-12. 1. idegen nyelv (angol, német) idegen nyelv 5-12. 2. idegen nyelv (angol, német) idegen nyelv 5-12. Biológia B variáns Ének-zene A variánsErkölcstan erkölcstan kerettanterv (nincsenek változatai)Erkölcstan erkölcstan kerettanterv (nincsenek változatai)Etika etika kerettanterv (nincsenek változatai)Fizika B variánsFöldrajz földrajz kerettanterv(nincsenek változatai)
Hon-és népismerethon- és népismeret kerettanterv (nincsenek változatai)
Kémia B variánsKözgazdasági és pénzügyi alapismeretek
Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek tanterv11-12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalommagyar nyelv és irodalom 5-12. kerettanterv (nincsenek változatai)
Matematika matematika kerettanterv 9-12. évf.
Mozgóképkultúra és médiaismeret
mozgóképkultúra és médiaismeret 9., művészetek-mozgóképkultúra és médiaismeret 11-12. kerettanterv
Osztályfőnökinincs központilag kidolgozott kerettanterv, ezért a régi helyi tantervet alkalmazzuk
Társadalmi ismeretektársadalmi ismeretek kerettanterv (nincsenek változatai)
Technika A variánsTestnevelés testnevelés kerettanterv (nincsenek változatai)Történelem történelem kerettanterv (nincsenek változatai)
Vizuális kultúravizuális kultúra 5-10., művészetek-vizuális kultúra 11-12. kerettanterv
89
Felnőttoktatás - esti tagozat
A tantárgy megnevezéseA felhasznált kerettantervi adaptáció és változatai(A vagy B)
Anyanyelv, kommunikáció magyar nyelv és irodalom az esti képzéshezMagyar irodalom magyar nyelv és irodalom az esti képzéshezMatematika matematika az esti képzéshezFizika fizika az esti képzéshezKémia kémia az esti képzéshezFöldrajz földrajz az esti képzéshezBiológia biológia az esti képzéshezTörténelem és állampolgári ismeretek
történelem és állampolgári ismeretek az esti képzéshez
Művészeti ismeretek művészetek - dráma és tánc az esti képzéshezIdegen nyelv (angol/német) idegen nyelv az esti képzéshez
Osztályfőnöki óraosztályközösség építő program az esti képzéshez
90
3.2. A választott kerettanterv feletti óraszám
A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére
a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal:
Nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzés
Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium –nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzés
Tantárgyak 9/NY.9.
évf.10.évf.
11.évf.
12.évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4I. idegen nyelv 15 6 6 3 3II. idegen nyelv 3 3 3 6 6Matematika 1 3 3 3 4
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2 2 3 4
Kommunikáció 1Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 2Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc 1 Művészetek – vizuális kultúra 1 1Művészetek – mozgóképkultúra és médiaismeret
1 1
Informatika 2 1 1 Életvitel és gyakorlat 1Testnevelés és sport 5 5 5 5 5Tanulásmódszertan 2 Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek
1
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1Összes tervezett óra 30 34 35 33 32Szabadon tervezhető órakeret 4 4 6 8Rendelkezésre álló órakeret 30 35 36 35 35
91
Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam,gimnázium – belügyi rendészeti képzés
Tantárgyak9.
évf.10.évf.
11.évf.
12.évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4I. idegen nyelv 3 3 3 3II. idegen nyelv 3 3 3 3Matematika 3 3 3 3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2 2 3 3
Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 2Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc 1 Művészetek – vizuális kultúra 1 1Művészetek - mozgóképkultúraés médiaismeret
1 1
Informatika 1 2 Életvitel és gyakorlat 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek
1
Osztályfőnöki 1 1 1 1Önvédelem 1 1 1 1Speciális társadalomismeret 1 1 Belügyi rendészeti ismeretek 3 3Szaknyelv (angol) 1 1Összes tervezett óra 33 35 35 32Szabadon tervezhető órakeret 4 4 6 8Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
92
Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam,gimnázium – természettudományos képzés
Tantárgyak9.
évf.10.évf.
11.évf.
12.évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4I. idegen nyelv 3 3 3 3II. idegen nyelv 3 3 3 3Matematika 3 3 3 4
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2 2 3 3
Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 3 2Fizika 2 3 2 Kémia 2 2 3 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc 1 Művészetek – vizuális kultúra 1 1Művészetek - mozgóképkultúraés médiaismeret
1 1
Informatika 1 2 Életvitel és gyakorlat 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek
1
Osztályfőnöki 1 1 1 1Összes tervezett óra 33 35 34 28Szabadon tervezhető órakeret 4 4 6 8Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
93
Óraterv a kerettantervekhez – 5-12. évfolyam, gimnázium – nyolcosztályosképzés
Tantárgyak5.
évf.6.
évf.7.
évf.8.
évf.9.
évf.10.évf.
11.évf.
12.évf.
Magyar nyelv és irodalom 6 6 3 4 4 4 5 5I. idegen nyelvek 3 4 3 3 5 5 3 3II. idegen nyelv 3 3 3 3 5 5Matematika 4 3 3 3 3 3 3 4
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2 2 2 2 3 5
Erkölcstan 1 1 1 1 Etika 1
Társadalomi, állampolgári és gazdasági ismeretek / 2 2 Latin örökségünk*Természetismeret 2 2 Biológia-egészségtan 2 1 2 2 2Fizika 2 1 2 2 2 Kémia 1 2 2 2 Földrajz 1 2 2 2 Ének-zene 1 1 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1
Hon- és népismeret 1
Dráma és tánc 1Művészetek – vizuális kultúra 1 1Művészetek – mozgóképkultúra és médiaismeret
1 1
Informatika 1 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek
1
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1Összes tervezett óra 28 28 31 31 33 34 33 33Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3 4 4 6 8Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 35 36 35 35
94
Óraterv a kerettantervekhez – 9-12. évfolyam, gimnázium– felnőttoktatás esti tagozatos képzés
Évfolyam/tantárgyak 9.évf.
10.évf.
11.évf.
12.évf.
Anyanyelv, kommunikáció 1 1 1 1Magyar irodalom 2 2 2 2Matematika 3 3 3 2Fizika 1 1 1 1Kémia 1 1 1 -Földrajz 1 1 1 -Biológia 1 1 1 -Történelem és állampolgári ismeretek
1 1 1 3
Művészeti ismeretek 1 1 1 -Idegen nyelv 2 2 2 3(Angol/Német)Osztályfőnöki óra 1 1 1 1Összes tervezett óra 15 15 15 15Szabadon tervezhető órakeret - - - 5,5Összesen 15 15 15 15
3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának
elvei
A tankönyvrendelet 27. § (6) bekezdése szerint az iskola igazgatója a Nemzeti
alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely
tantárgyhoz csak olyan tankönyvet rendelhet, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása
az új kerettantervek alapján történt.
Abban az esetben, ha adott tantárgyhoz nem adtak ki új kerettantervet, vagy
az új kerettantervhez nem szerepel tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken, az
iskola a régi könyvek közül választhat.
95
A kifutó évfolyamok esetében alapelv, hogy a pedagógiai elvek, és a szülői
érdekek összhangját kell megteremteni, véleményeltérés esetén kompromisszumra
törekedve.
A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elveit a helyi tantervek
tantárgyanként tartalmazzák. A tankönyv és más, a tanulást szolgáló taneszköz
vásárlásának elveit a szülők képviselőivel, az Iskolaszékkel egyeztetjük.
A munkafüzetek használatáról - a tanulókkal történő közös megállapodással
és a megvásárlás felvállalásával - a szaktanárok önállóan dönthetnek.
Az iskola elvárja a meglévő taneszközök rendszeres használatát, az
alkalmazás módja a pedagógusok szakmai, módszertani szabadságának keretei
közé tartozik. A taneszközök beszerzéséről - az anyagi lehetőségek mértékében - a
munkaközösségek, szaktanárok javaslatára az iskolavezetés dönt.
3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósítása
A NAT-ban kiemelt szerepet kapnak a következő pedagógiai feladatok:
• erkölcsi nevelés
• nemzeti öntudat, hazafias nevelés
• állampolgárságra, demokráciára nevelés
• az önismereti és társas kultúra fejlesztése
• a családi életre nevelés
• a testi és lelki egészségre nevelés
• felelősségvállalás másokért, önkéntesség
• fenntarthatóság, környezettudatosság
• pályaorientáció
• gazdasági és pénzügyi nevelés
• médiatudatosságra nevelés
• a tanulás tanítása
96
Intézményünk kiemelt figyelmet fordít ezekre a területekre. Egyes feladatok a
különböző szaktárgyi helyi tantervekben szerepelnek (erkölcstan, etika, biológia,
pénzügy, mozgóképkultúra és médiaismeret), a többi pedagógiai feladat pedig az
osztályfőnöki feladatok között kapott helyet.
3.5. Mindennapos testnevelés
Iskolánkban a mindennapos testnevelés megvalósítása a Nkt. 27.§ (11)
bekezdésének megfelelően történik, a következő módon:
5. és 9. évfolyamtól kezdődően felmenő rendszerben heti öt testnevelés óra
megtartását tettük kötelezővé.
3.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás
szabályai
A középiskolai oktatásban a választott tantárgyra vonatkozó jogszabályi
előírásokat a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló
20/2012 EMMI rendeletben, valamint Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának
kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) kormányrendeletben találjuk.
A tantárgyválasztás célja, szabályai
A középiskolai képzés utolsó két évfolyamán választható tantárgyak célja és
feladata a kétszintű érettségi vizsga közép, ill. emelt szintjére, és a felsőfokú
tanulmányokra való eredményes felkészítés.
A tantárgy választásának lehetőségével minden tanuló élhet. A választás
önkéntes.
Egy tanuló legfeljebb három tárgyat választhat. A választott tantárgy heti
óraszáma 2.
97
A választott tantárgyra való jelentkezés 1 évre szól, amely alól kivétel a közép
szintű informatika és földrajz tantárgy.
A tantárgyválasztás eljárásrendje
A következő tanévre szóló választható tantárgyak körét a szakmai
munkaközösségek írásbeli javaslata alapján állítjuk össze, figyelembe véve a
Pedagógai programban meghatározott érettségi vizsgatárgyakat.
A szakmai munkaközösségek április15-éig írásban tájékoztatják a tanulókat a
meghirdetésre kerülő választott órák céljáról, tematikájáról, követelményeiről. A
választott órát oktató tanár személye a tantárgyfelosztással, a tanév elején válik
véglegessé.
A választott órára való jelentkezés írásban, a tanuló és a szülő együttes
aláírásával történik, legkésőbb május 20-ig. (Az alacsony létszám miatt nem induló
választott órára jelentkezett tanulók a szorgalmi időszak végéig módosíthatják
jelentkezésüket, a módosítás szintén írásban történik.)
A választott érettségi előkészítő emelt szinten legalább 5, középszinten min.
10 fő részvételével indul. A csoport maximális létszámát a tágabb iskolavezetés
határozza meg a tantárgy jellege és a hatékony oktató tevékenység érdekében.
A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott
tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb
évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.
A tanuló egy évben egyszer kérvényezheti másik tantárgy választását, a
kérvényében a változtatási szándékát köteles megindokolni. Az intézmény vezetője a
körülményeket mérlegelve határozat útján engedélyezheti az érettségi előkészítő
váltási kérelmet. Ez a megszerzett osztályzatot nem érinti. Változtatás esetén a
tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni az újonnan választott tantárgy előző félévi
tananyagból.
98
Tanórán kívüli tevékenységek
Az iskolai foglalkozások a mindenkor érvényes óratervek által előírt délelőtti
tantervi kötelező órákból és a délelőtti kötelező órán kívüli, szabadon választott
tevékenységi formákból állnak. Az iskola az utóbbi területen az érettségi
előkészítőkön kívül az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
• felzárkóztató, szintre hozó foglalkozások,
• a tehetséggondozást szolgáló szakkörök, diákkörök,
• felkészítés tanulmányi versenyekre,
• felkészítés belső vizsgákra,
• könyvtár- és olvasótermi szolgáltatások,
• a számítógépek és az internet használata felügyelettel,
• a tornaterem használata felügyelettel,
• a sportudvar használata szabadidős célokra,
• napközis foglalkozások,
• tanári és tanulói ügyelet.
A fenti szolgáltatások a tanulói jogviszonyból erednek, egyéni érdeklődés,
szükséglet alapján vehetik igénybe minden megkötöttség nélkül. A használat során
be kell tartani az SZMSZ és az iskolai házirend előírásait.
Tanulói, szülői igény esetén az iskola által nem kínált foglalkozásokat is lehet
szervezni, ha a költséget önköltségi alapon megtérítik.
3.7. Közép- és emelt szintű vizsgák szervezése a Deák Ferenc Gimnáziumban
3.7.1. Azon választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből a tanulóinknak
közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését kötelezően
vállaljuk
A Deák Ferenc Gimnázium helyi tantervében szereplő tárgy közül a
következők esetében vállaljuk tanulóink közép- vagy emelt szintű vizsgára történő
felkészítését:
99
• kötelező érettségi tárgyak:
• magyar nyelv és irodalom,
• matematika,
• történelem,
• idegen nyelv (angol, német)
• választható érettségi tárgyak:
• biológia,
• belügyi rendészeti ismeretek,
• erkölcstan és etika,
• ének-zene,
• fizika,
• földrajz,
• informatika,
• kémia,
• mozgóképkultúra és médiaismeret,
• társadalmi ismeretek,
• testnevelés,
• vizuális kultúra.
3.7.2. A helyi tantervi követelmények meghatározása
A fenti tárgyak helyi tantervi követelményei a pedagógiai program mellékletét
képezik.
3.8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei
és formái
Nevelő, oktató munkánk szerves részét képezi a tanulók tudásának
értékelése. Az értékelés számos fajtája közül az írásbeli feleleteken keresztül történő
értékelést alkalmazzuk leggyakrabban iskolánkban, mert a legjobban
objektivizálható, és egyszerre több tanuló tudásáról adhat összehasonlítható
információt.
100
Egy jó dolgozat íratásához a tanárnak körültekintően kell eljárnia. A
szaktanárnak alaposan ismernie és tudnia kell a tantárgyhoz tartozó minimális és
optimális követelményeket, hiszen a tanítási-tanulási folyamatot és a számonkérést
is csak ezek ismeretében tudja szakszerűen az elsajátítandó tananyagtartalomra
koncentrálva szervezni.
3.8.1. A tanulók tudásszintjének értékelése iskolánkban
• évközi osztályzatok kritériuma a követelményszintnek való megfelelés
tantárgyanként;
• félévente legalább 3 jegy legyen tantárgyanként, (meghatározó a tantárgy heti
óraszáma, legalább egy esszétípusú témazáró dolgozatjegy, egy teszttípusú
dolgozatjegy, s mellette egy szóbeli feleletjegy legyen); mindhárom
érdemjegyet azonos értékűnek számítjuk a félévi vagy év végi osztályzat
megállapításánál.
• a félévi és év végi osztályzatot az évközi jegyek alapján kapják a tanulók;
• a szóbeli feleltetés értékelésében részt vehetnek a tanulók;
• témazáró dolgozatot iratunk, és ötfokozatú osztályozással értékeljük. Ez lehet
központi vagy a szaktanár által összeállított feladatlap;
• egy nap csak 2 témazárót írhatnak a tanulók;
• az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározásának elvei és korlátai: hét végére és szünetre a szokásosnál
kevesebb házi feladatot adunk, legyenek a szünetek a feltöltődés és pihenés
órái;
• a féléves és évzáró értekezleten az iskolavezetés értékeli a pedagógiai
munkát, benne a pedagógusok tevékenységét. Az értékelésben döntő
szerepet kapnak a munkaközösségek beszámolói.
3.8.2. Az iskolánkban alkalmazott írásbeli beszámoltatások formái:
A dolgozatok összeállításának módja az írásbeli dolgozat típusától függ.
Lehet:
101
• esszé típusú dolgozat / általában csak egy feladatból áll, például
fogalmazások, irodalmi művek elemzései, illetve az önálló
véleménynyilvánítások bármely tantárgyhoz kapcsolódóan /.
• teszt típusú dolgozat / ez lehet zárt vagy kiegészítéses feladat /
A pedagógiai szakirodalom alapján a célját tekintve két típusú írásbeli feleletet
alkalmazunk:
• formatív / formáló, segítő /, ez a tanítási-tanulási folyamat közbeni
módszerek, eljárások, korrekciós lehetőségeire mutat rá.
• szummatív / összegző, lezáró /. A témazáró dolgozatírás várható
időpontja előtt két héttel egyeztetünk a tanulókkal, így elegendő időt
biztosítunk az alapos felkészülésre, ismétlésre. A dolgozat időpontját a
kollégákkal is egyeztetjük, így biztosítjuk a tanulók egyenletes leterhelését, és
elkerülhetjük, hogy egy napon több dolgozatot is írjanak.
A dolgozatok javítása, értékelése és kiosztása után elvégezzük a dolgozatok
eredményeinek dokumentálását.
3.8.3. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése.
• Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen
eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja
az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt
esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg a
döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot
az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja.
• Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességével
megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati
tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedt a régebbi tananyagra
is.
• Az elméleti jellegű tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, matematika,
társadalomismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia,
földünk és környezetünk) ellenőrzésénél:
• félévkor és év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről
átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek,
102
• a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban
ellenőrzik,
• az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát
és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
• A kommunikációs képességek, a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése
érdekében kiemelten fontos, hogy a tanulók tudását minél többször
ellenőrizzék szóban. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel
szóban egy-egy témakörön belül, de legalább félévente egyszer. Az ének-
zene, dráma, számítástechnika, a technika tantárgyak esetében ez valamilyen
gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva történjen. A tánc, a testnevelés
tantárgyak követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén
ellenőrzik.
• A tanulók tanulmányi előmenetelének értékelését elsősorban az előírt
követelmények alapján kell végezni, de figyelembe kell venni azt is, hogy a
tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy
hanyatlottak – az előző értékelés óta.
• A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a
különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:
• Az 5-12. évfolyamon a tanulók munkáját érdemjeggyel kell
minősíteni félévkor és év végén is.
• Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:
jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
• Az érdemjegyekről a szülőt értesíteni kell, a tantárgyat tanító
nevelőnek ezt az értesítő könyvbe kell bejegyezni, melyet az
osztályfőnök kéthavonta ellenőriz.
• Az esetleges elmaradt érdemjegyeket az osztályfőnök pótolja.
• A tanulók tanulmányi munkájának értékelésekor az
egységesség érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak
értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre
történő átváltását a következő arányok alapján végzik.
Teljesítmény: Érdemjegy:
0 - 34 % elégtelen (1)
103
35 - 49 % elégséges (2)
50 - 64 % közepes (3)
65 - 79 % jó (4)
80 - 100 % jeles (5)
A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi
tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki
munkatervek alapján.
• A házi feladatot rendszeresen óra elején ellenőrizzük.
• A tanulók ismeretét szóbeli és írásbeli feleltetéssel ellenőrizzük.
• Félévente legalább 1 vagy 2 szóbeli jegye legyen a tanulónak a tantárgyak
heti óraszámától függően.
• Témazárót iratunk.
• Ellenőrizhetünk rövid írásbeli felelettel, röpdolgozattal. Szükségességét a
szaktanár dönti el.
3.8.4. A házi feladat adása
A tanulók és a szülők kérését figyelembe véve, az átlagos képességű, átlagos
felkészültségű tanuló napi iskolai terhelhetőségére és heti iskolai tanulmányi rendjére
alapozva, a tanulók számára szükséges szabadidőt biztosítva adunk házi feladatot.
Egyenletesen elosztva, a komolyabb felkészülést igénylő írásbeli feladatokra több
időt hagyunk, kb. 1-2 hetet.
3.8.5. Az értékelés célja:
• Az önértékelés képességének kialakítása.
• Motiváció az elképzelt vagy elvárt jövőkép érdekében.
• A teljesítményszint és tudásszint jelzése.
• Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét.
104
• Tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola
követelményeihez.
3.8.6. Az értékelés követelményei
Az értékelés legyen:
• sokszínű, serkentő, ösztönző hatású;
• folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő;
• tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú;
• következetes, szakszerű és felelősségteljes;
• céljai és követelményei legyenek mindenki számára előre ismertek.
3.8.7. Az értékelés rendszere kiterjed az iskolai élet minden területére:
• az ismeretek, készségek, tárgyi követelmények elsajátításának szintje;
• a tanórán kívüli magatartásra;
• a szorgalomra, felkészülésre, feladatvállalásra, feladatvégzésre, a szükséges
felszerelés meglétére;
• szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre;
• a korábbi teljesítményhez képest mutatkozó fejlődésre;
3.8.8. Az értékelés funkciói:
• a folyamatos munka visszajelzésének eszköze;
• fontos motivációs tényezők;
• az elvárt követelményekben megfogalmazott ismeretekhez való viszony, ill.
mérték kontrolljának eszköze;
• sikert, kudarcot jelez;
• az önismeret kontrollja;
• az elvárt képességek szintmérésének eszköze;
• az előrehaladás mértéke megállapításának eszköze.
105
3.8.9. A magatartás értékelésének szempontjai
PÉLDÁS:
• Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó
kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait
ösztönzi;
• Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti;
• A házirendet betartja s ezzel társainak jó példát mutat;
• Felnőttekkel, társaival udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő,
együttműködő és jóindulatú;
• Súlyosabb fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben;
• Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes;
• Megnyilvánulásaiban őszinte.
JÓ:
• Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb
hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra;
• Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi;
• A házirendet igyekszik betartani;
• Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kis mértékűek;
• Fegyelmi fokozata: legfeljebb írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés.
VÁLTOZÓ:
• Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt,
alakítására nincs befolyása;
• Viselkedésével szemben kifogás merül fel;
• Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen;
• Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész;
• Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó;
• Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés.
106
ROSSZ:
• Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését
hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt
a közösségnek;
• A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja;
• A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival
durván beszél, verekedik;
• Legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói megrovás,
tantestületi értékelés.
3.8.10. A szorgalom értékelésének szempontjai
PÉLDÁS:
• Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle
telhető legjobb eredményre törekszik;
• Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre;
• Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan
végzi el;
• Érdeklődése sokirányú.
JÓ:
• A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra
képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik,
de többre nem törekszik;
• Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása,
a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű.
VÁLTOZÓ:
• Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó
munkák váltogatják egymást;
• Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt;
107
• Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire;
HANYAG:
• A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját
nem végzi el;
• Képességeihez, a körülményekhez képest csak vonakodva és keveset tesz
tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan,
pontatlan;
• Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz;
• Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.
3.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk minden évfolyamon, minden képzési
forma esetén az idegen nyelvet, az informatikát, a mozgóképkultúra és
médiaismeretet.
A nyolcosztályos képzési forma 5-6. évfolyamán a matematikát, 5. évfolyamán
a hon-és népismeretet.
A nyelvi előkészítő évfolyamon a matematikát és a kommunikációt, továbbá
ezen képzési forma 9-10. évfolyamán a matematikát.
Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a
kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.
A belügyi rendészeti képzés és a természettudományos képzés esetén a
matematikát, a biológiát, a kémiát, a belügyi rendészeti ismereteket, a speciális
társadalmi ismereteket. Ebben az osztályban a két csoport az azonos tantárgyakat
eltérő mélységben és óraszámban tanulja, továbbá a belügyi rendészeti képzésben
résztvevők tanulnak, míg a természettudományos képzés tanulói nem tanulnak
speciális társadalmi ismereteket.
108
A választott egyéb foglalkozáson való részvétel a tanítási év végéig kötelező.
A választott egyéb foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a
magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási
órát.
109
3.10. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges
módszerek
110
111
112
113
3.11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
3.11.1. Az egészségnevelés fogalma:
Az iskolai környezeti nevelés fontos és elengedhetetlen része az
egészségnevelés, a nevelés azon területe, melynek célja az egészség
megőrzésére, illetve visszaszerzésére, a betegségmentes életévek kiterjesztésére,
az egészségkárosító életmódelemek kiküszöbölésére irányuló magatartás
kialakítása. Az iskolai egészségnevelés azonban nemcsak a fizikai, hanem a
mentálhigiénés és a társas viszonyok terén is átfogó feltétel együttest kell, hogy
biztosítson a felnőttek és gyerekek életminősége, jóléte érdekében. Az
egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és
tanórán kívüli foglalkozás feladata.
Az iskolai környezeti nevelés fontos és elengedhetetlen része az
egészségnevelés. Ez a pedagógiai folyamat is kétrétegű. Egyrészt az iskolák
tantervében, tanítási gyakorlatában szerepet kapnak az egészségre, az egészség
megőrzésére vonatkozó ismeretek, fogalmak, adatok és összefüggések. Másrészt az
iskolai élet mindennapos gyakorlatában - az iskola üzemeltetésében,
fenntartásában- kell gondoskodni az iskolában dolgozók és tanulók,
egészségéről. Az egészség a WHO meghatározása szerint egybefoglalja a testi, a
mentális-lelki és a szociális jólétre való képességeket, állapotokat.
Az egészségnevelés nem korlátozódhat előadásokra vagy szórólapokra,
hanem személyes életviteli tapasztalatokhoz, felismerésekhez kell segítenie a benne
részesítendőket. Itt is érvényes összefüggés van a pedagógus egészségtudatos
életvitele és egészségnevelési hatékonysága között. Az egészségállapot és a
környezet kölcsönhatásainak be kell épülniük a tananyagba, azaz a diákoknak
ismerniük kell a helyi környezeti kockázatok egészségükre gyakorolt hatását. A
környezeti kockázatok észlelése azt segíti elő, hogy megelőzhetővé váljanak a
megbetegedést okozó helyzetek. A környezeti kockázatok sokfélék lehetnek,
észlelésüket és hatásmechanizmusaikat társadalmi kulturális konvenciók és
hagyományok alakítják ki. Az egészségnevelés során fel kell tárni a tanulók
kockázat-észlelési sajátosságait, és azokat összhangba kell hozni a tudományosan
igazolt tényismeretekkel. A kockázatészlelés tudatosságának növelése, a
tudományosan hiteles információk tananyagba való beépítése elősegítheti a
114
megfelelő megelőzési viselkedésmódok kialakulását. Ezért is fontossá válik az
együttműködés az egészségügyi intézmények, a szakemberek és az iskola között.
Az egészségnevelés - a mi értelmezésünkben tehát olyan - a közösségi (és
ezen keresztül az egyéni) magatartás befolyásolására irányuló tevékenység,
amelynek célja az életminőség javítása, az egészség megerősítése a
betegségek, a hiedelmek, a beállítódások és a magatartás befolyásolásán
keresztül. Az egészségnevelés e célját hatékonyan úgy érheti el, ha abban segíti a
közösségeket, egyéneket, hogy nagyobb kontrollal rendelkezzenek saját életük és
egészségük felett.
Az egészségnevelési program arra való, hogy hozzásegítse a tanulókat a kellő
ismeretek birtokában az egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend
felépítéséhez. Szerepet kap benne szülő, a testvér, a kortárs, a nevelő, az orvos, az
ifjúságvédő, az ifjúsági egyesület, a rádió, a TV, a könyv, a folyóirat és más nevelési
tényezők. Az egészséges nevelésért kiemelt felelősséggel tartozik az oktatási
intézmény, amely a "NAT"- ba építi az egészségvédelmet. A személyiségfejlődés, a
társadalmi lénnyé formálás (szocializáció) nélkülözhetetlen kelléke az élet és
egészség védelme. Az egészségvédelem egyben értékvédelmet is magába foglal.
3.11.2. Az egészségnevelés alapelvei, kiemelt témakörei
Alapelvei:
• Minden tanuló joga és vágya, hogy egészséges, boldog életet éljen.
• Érjük el, hogy az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók
egészséges testi, lelki és szociális fejlődését!
• Váljon az egészségügyi kultúra az általános műveltség szerves részévé, mert
az egészséges életmód ismerete éppen annyira fontos, mint bármely más
tudomány ismerete!
• Tudatosuljon, hogy az egészség, mint meghatározott társadalmi és személyi
erőforrás biztos befektetés a társadalom számára!
• Váljon egyértelművé, hogy az egészség segíti a tanulókat céljaik
megvalósításában, igényeik nagyobb fokú kielégítésében, a környezethez való
alkalmazkodásukban, valamint a teljesítményük növelésében!
115
• Legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni,
egészséges életvitelt kialakítani, mert az egészség nélkülözhetetlen eszköze a
kiegyensúlyozott, boldog és sikeres életnek!
• Ismerjék fel a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségügyi állapot
ok-okozati összefüggéseit!
• Rendelkezzenek elegendő tudással és ismerettel, hogy képesek legyenek ne
csak maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére is!
• Életkoruknak megfelelően ismerjék az emberi szervezetet veszélyeztető
anyagok szervezetre gyakorolt hatását, a betegségek, sérülések elkerülését
az egészség megőrzését!
• Legyenek ismereteik a prevenciós eljárások fő formáiról!
• Alapvető igénnyé váljék a szellemi tevékenységhez szükséges tanulási
módszerek elsajátítása, a munka, a pihenő idő megfelelő arányának és a
munkához szükséges nyugodt, rendezett környezetnek a kialakítása!
• Álljon az egészség, mint életvezetési érték a tanórán belül és az azon kívüli
szabadidős programok középpontjában!
Témakörei:
• A családi életre nevelés fejlesztése.
• Az ifjúsági egészségnevelés:
• A személyi hygiéne, párkapcsolati kultúra problémái, mozgás-
balesetvédelem, egészségkultúra, dohányzás, alkohol, drog, egészséges
táplálkozás, kortárs kapcsolatok, sport, környezet egészségügyi gondok.
A WHO szerinti egészségnevelő feladatok:
• A legalapvetőbb egészségvédelmi tudnivalók ismertetése, ismeretközlés,
oktatás, egyéb információ útján.
• Az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra,
tevékenységre történő aktivizálás.
116
3.11.3. Az egészségnevelési program célja, feladatai:
• A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdései az életkorral
járó biológiai - pszichohygiénés életmód tennivalóit! Legyenek tisztában azzal,
hogy az egészség TUDAT!
• Rendelkezzenek a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához
szükséges képességekkel, jártaságokkal az egészségük védelme érdekében!
• Erősítse és fejlessze az egészséges életvitelhez szükséges képességeket!
• Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai - élettani - pszichés
összetevőit (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen
táplálkozás, drogfogyasztás).
• Ismerjék meg a társas kapcsolatok egészségi - etikai kérdéseit! Fordítson
figyelmet a családi élet, a felelős örömteli párkapcsolat megteremtésére!
• Legyen figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló, aktivizáló szerepe „az
egészség érték” tudatosításában!
• S ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a
betegségek megelőzésére, az egészséges személyiség kimunkálására, a
helyes magatartás kialakítására!
• Legyenek a tanulók elfogadók és segítőkészek a beteg, sérült, fogyatékos
embertársaik iránt!
• A mindennapos egészségfejlesztő testmozgás megvalósítása minden
gyermek számára, az aktív testmozgás elterjesztése, negatív tapasztalataink
javítása érdekében (gyermekkori elhízás, magas vérnyomás, asztma,
gerincbetegségek, tartáshibák). A kötelező testnevelés órák mellett heti 8
sportköri órát biztosítunk.
3.11. 4. Az értékrendszer kiépülése
A család szerepe az értékrendszer kiépüIésében:
Tehát az egészségnevelés egyik alapvető feladata az értékközvetítés. A gyermek
személyiségének megalapozását a családi hatások indítják el, ezért a családi
környezet meghatározó jellegű. Itt éli át azokat a hatásokat, amelyek értékrendje
117
kialakulását alapvetően meghatározzák.
A pedagógus szerepe a tanuló értékrendszerének kiépülésében:
A pedagógus alkotó munkája az emberformálás. Ebben pedig nemcsak a
szakismereteit, tapasztalatait, hanem saját személyiségét használja fel
munkaeszközként. A személyes példamutatás a fiatalok társadalmi magatartásának
kialakításában alapvető jelenség. A nevelő mint magatartási modell az autonómiát,
az egyenrangúság tudatát, a szabad együttműködés képességét fejleszti a
tanulókban. Nem az az igazán fontos, amit a pedagógus mond, hanem a példa, a
magatartási modell, amit akarva - akaratlan nyújt a gyerekeknek.
3.11.5. Az egészségnevelés módszerei, eszközei
• Tanulóinkat az alkohollal, dohányzással, drogokkal kapcsolatos ellenállásra, a
dohány és alkoholfogyasztást ösztönző ingerekkel szemben aktív elutasításra
neveljük.
• A megfelelő iskolai légkör megteremtéséhez együttműködünk a családokkal,
hisz közösen kell vállalni, hogy a tanulókból egészséges, kiegyensúlyozott
ifjak legyenek.
• Az egészséges életmódra nevelés, felvilágosítás terén együttműködünk az
iskolaorvossal, az iskolai védőnővel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a nevelési
Tanácsadóval, a logopédussal.
• Az iskolaorvosi rendelésen egészségügyi szűrővizsgálatra, tanácsadásra van
lehetőség.
• Önismereti, problémamegoldó csoportfoglalkozások, osztályfőnöki órák
keretében kerül sor a káros szenvedélyek, azok hatásainak, a megelőzés
fontosságának megvitatására. Az ismeretterjesztés hagyományos formája az
előadás (orvos, védőnő, jogász, rendőr, pszichológus), vitaindító irodalmi vagy
filmrészletek, amelyek motiválók és élményszerűek.
• Pedagógiai eszközeinkkel igyekszünk a tanulóinkban tudatosítani az
egészséges életmód, higiénia, testápolás, környezetápolás fontosságát,
szükségességét. Módszereink elsősorban az ismeretek gyakorlati
alkalmazását biztosító készségeket fejlesztik, az ismeretek teljes alkalmazását
segítik elő (szerepjátékok – önmegismerés).
118
• Az egészségnevelő plakátok, újságok, folyóiratok jelentős információhordozók,
segítik az ismeretszerzést, a tanítást, mozgósító hatásúak. A faliújságok
készítése gyűjtőmunkát igényel. A nagyobb kiállításuk gazdagabb
szemléltetést, és erősebb értelmi, érzelmi motivációt tesznek lehetővé.
• A biológiai szertár szemléltető anyagai, a környezetünkben előforduló
egyszerű eszközök, diaképek, videófilmek, applikációs képek, internetes
WEB-oldalak, CD-Romok segítik az elméleti anyag rögzítését.
• A szerepjátékok – lehetőséget kínálnak a problémás élethelyzetek
kipróbálására. Segít a tanulóknak az önmegismerésben, felfedezhetik
érzéseiket, belső gondolatvilágukat, cselekedeteik, tetteik mozgatórugóit.
• Az egészségnevelési témákkal foglalkozó újságok és folyóiratok segítik az
ismeretszerzést, a tanítást.
3.11.6. Ellenőrzés, értékelés
A tanulókat az egészségnevelési programokban végzett munkájuk alapján
értékelni kell. Az ellenőrzés rendszeres munkára ösztönzi a tanulókat. Ismereteik és
képességeik fejlődnek. Az ellenőrzés önellenőrzésre, kötelességtudásra nevel, és
fejleszti a tanulók önértékelő képességét. Az értékelés történhet: szóban, írásban,
iskolarádión és iskolai újságon keresztül, faliújság segítségével, oklevéllel stb.
3.11.7. Egészségügyi prevenció az iskolában
A prevenció fő formái:
• Elsődleges prevenció: az egészséget támogató életmód gyakorlása, a
környezeti károsító tényezők kiiktatására irányuló tevékenységek. (Akkreditált
programok alkalmazása: Egészséges élet, Drog prevenció – DADA-program,
Életvezetési ismeretek és készségek, táplálkozási programok, stb.)
• Másodlagos prevenció: a tanulók között végzett időszakos szűrővizsgálatok.
119
3.11.8. Az iskolában végzett szűrővizsgálatok
A gyermekkori szűrővizsgálatok különböznek a felnőttkoritól. Mivel a
gyermeknél dinamikusan fejlődő szervezetről van szó, náluk nemcsak az egészségi
állapot, hanem a gyermek testi, mozgási – mentális, pszichés és szociális fejlődését
vizsgáljuk és értékeljük.
Az egyedi fejlődési ütem miatt az orvos dönt a vizsgálatok rendjéről.
A szűrővizsgálatok rendje, mely kiterjed a következő területekre (folyamatos
egész évben és a Fehérgyarmat Város Egészségügyi Alapellátási Intézménnyel
kötött megállapodás szerint történik ):
• a növekedés és a testi fejlődés mérése és minősítése (alultápláltság, túlsúly,
növekedés megtorpanása vagy gyors növekedés),
• vérnyomásmérés,
• mozgásszervek vizsgálata (testtartási hibák, gerincferdülés, lúdtalp, mellkas
deformitások),
• látásvizsgálat,
• hallásvizsgálat,
• beszédhibák vizsgálata,
• fogászati szűrővizsgálat.
3.11.9. A szakemberek együttműködésének lehetősége és módszerei
A tanulók iskolai környezetének alakításában, a közegészségügyi feladatok
teljesítésében meghatározott feladatkörrel rendelkeznek:
• az ÁNTSZ munkatársai,
• az iskolai – egészségügyi szolgálat szakemberei (iskolaorvos, védőnő),
• az iskola pedagógusai,
• a szülők közössége,
• Nevelési tanácsadó,
• logopédiai hálózat,
• gyermekjóléti szolgálat,
120
• gyermekpszichiátriai rendelések (az eltérő nevelési igényű gyermekek).
Iskolánkban a testi-lelki egészségnevelésben résztvevő szakemberek:
• Dr. Kovács Sándor, iskolaorvos
• Sterné Mózes Angéla, Bezzeghné Balku Erika, védőnők
• Nagyné Szarka Éva, ifjúságvédelmi felelős
• Homoki Józsefné, Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás
Pedagógiai Szakszolgálat vezetője,
• Szilágyi Varga Ibolya, Vöröskereszt vezetője
• Dr. Gere Tamás, rendőr őrnagy
3.11.10. Az egészségnevelés szakmai programja
Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok:
• mindennapos testmozgás,
• személyiség fejődése.
Az egészségnevelési feladatok megoldása:
• a tanórai programon belül (szaktárgyi órák: környezetismeret, biológia,
egészségtan modul, osztályfőnöki óra, testnevelés stb.),
• a tanórai programon kívüli tevékenységek (DÖK –napok, kirándulás)
• akkreditált programok alkalmazása,
• egészségnapok, egészséghetek, sportprogramok szervezése,
• balesetvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása,
• a szülők bevonása a programokba.
Egy tanév programja:
Szeptember
Tevékenység: Balesetek megelőzése – elsősegélynyújtás
5-8. évfolyam: A gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályainak
megismerése.
9-12. évfolyam: Személyi biztonság. A szabályok szerepe és fontossága.
121
Módszerek: Videófilm megtekintése, közlekedési TOTÓ kitöltése, előadás,
szituációs játékok, rajz készítése „Mit jelent a biztonság?” címmel.
Értékelési módok: Gyermekrajzok bemutatása, a közlekedéssel kapcsolatos
feladatok értékelése iskolarádión keresztül.
Felelősök: osztályfőnökök, szaktanárok.
Október
Tevékenység: Testápolás – személyi higiéné – öltözködés
5-8. évfolyam: Tisztálkodás fontossága.
9-12. évfolyam: A kozmetikai szerek használatának veszélyei, a
bőrbetegségek.
Módszerek: Beszélgetés, kiselőadás az öltözködés kultúrájának változásairól,
testápoló szerek bemutatása, könyvek ajánlása.
Értékelési módok: Rajzok, képek, tréfás plakátok az osztályok faliújságán.
Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok.
November
Tevékenység: Személyi higiéné – fogak ápolása
5 – 8. évfolyam: Miért olyan fontos, hogy fogaink egészségesek legyenek?
9 – 12. évfolyam: Fogászati problémák
Módszerek: A fogászati szűrővizsgálatok lebonyolítása
Értékelési módok: -------
Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok, iskolai fogorvos.
December
Tevékenység: Káros szenvedélyek – helyes döntések
5 – 8. évfolyam: Veszélyeztető tényezők: élvezeti szerek, környezeti hatások,
reklámozott hirdetések.
9 – 12. évfolyam: Dohányzás, alkohol, veszélyes és tiltott szerek.
Módszerek. Előadások, videó-film, szakkönyvek, beszélgetések.
Értékelési módok. Kérdőív kitöltése
Felelősök: Szaktanárok, oszt. fönökök, védőnő, iskolaorvos.
Január
Tevékenység: Táplálkozás – mozgás
5 – 8. évfolyam: Az étrend és a mozgás szerepe az egészség
megőrzésében. A mozgás = ÉLET!
122
9 – 12. évfolyam: A mozgás és a sport szerepe: erőnövelő, állóképesség és
ügyességfokozó, keringés és légzésjavító, személyiségfejlesztő.
Módszerek. Előadás.
Értékelési módok. Kérdőívek kitöltése, ételreceptek értékelése, versenyek
szervezése.
Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok.
Február
Tevékenység: Napirend – szabadidő helyes felhasználása
5 – 8. évfolyam: A helyes napirend kialakításának módja
9 – 12. évfolyam: A tanulás, a pihenés, a kötött munka és a kötetlen
foglalkozások váltakozása.
Módszerek: Beszélgetés, a tanulók tapasztalatainak csoportosítása.
Értékelési módok: Faliújság készítése.
Felelősök: Osztályfőnökök.
Március
Tevékenység: Kortárskapcsolatok – szexualitás
5 – 8. évfolyam.: Az érzelmi kapcsolatok tudatosítása.
9 – 12. évfolyam: A nemi szerepek vállalása, a testi kapcsolatok felelőssége.
Módszerek: Beszélgetés, irodalmi szöveg, előadás, szerep- és szituációs
játékok.
Értékelési módok: Önismereti feladatlap.
Felelősök: Iskolaorvos, védőnő, szaktanárok, osztályfőnökök.
Április
Tevékenység: Az egészséges környezet és védelme.
5 – 8 évfolyam: Az érintetlen környezet szépségei, a szűk környezet
megóvása, ápolása, természeti értékeink.
9 – 12. évfolyam: A jelen hatása a jövőre. „Gondolkodj globálisan, cselekedj
lokálisan!”
Módszerek: Kiselőadás, poszterek készítése, kiállítás, ötletbörze,
környezetünk parkosítása.
Értékelési módok: A legjobb munkák értékelése.
Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok.
Május
Tevékenység: Egészség, betegség.
123
5 – 8. évfolyam: Az egészség ismérvei.
9 – 12. évfolyam: Az egészség feltétele az egészséges életmód.
Módszerek: Beszélgetés, kiselőadás, a Vöröskereszt működésének
megismerése, rejtvények.
Értékelési módok: A megoldott feladatok értékelése.
Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok.
3.12. Az iskola környezeti nevelési elvei
3.12.1. A környezeti nevelés fogalma
Az egész emberséget érintő, súlyosbodó környezeti válságelhárítása
érdekében tett előrelépés, a hazai környezeti kultúra fejlesztése olyan pedagógiai
folyamat, amelynek során felkészítjük a tanulókat a környezetük értékelő
megismerésére, a tapasztalataik feldolgozására, az élő és élettelen természet
érdekeit óvó és védő cselekvésre. Mindezek segítik a diákok személyiségformálását,
kultúráját, viselkedésmódját.
3.12.2. A környezeti nevelés alapelvei
• a fenntartható fejlődés;
• a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;
• a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;
• alapvető emberi szükségletek;
• emberi jogok;
• demokrácia;
• elővigyázatosság;
• biológiai és társadalmi sokféleség;
• az ökológiai lábnyom.
124
Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és
foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki, s a
gyermeknél a testi-lelki fejlődés a fontos! Az egészség tudat!
3.12.3. Hosszú távú célok, jövőkép
Célunk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek
érdekében diákjainkban ki kell alakítani:
• a fenntartható fejlődés fogalmát, valamint ennek megfelelő magatartást és
szemléletet;
• a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és
életvitelt;
• a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást,
annak megőrzésének igényét és akaratát;
• a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;
• a rendszerszemléletet;
• tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;
• az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat,
módszereket.
3.12.4. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a
diákokban.
A célok eléréséhez szükséges készségek:
• alternatív, problémamegoldó gondolkodás;
• szemlélet, gondolkodásmód;
• szintetizálás és analizálás;
• problémaérzékenység, integrált megközelítés;
• kreativitás;
• együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;
• vitakészség, kritikus a véleményalkotás;
• kommunikáció, média használata;
• konfliktuskezelés és megoldás;
• állampolgári részvétel és cselekvés;
125
• értékelés és mérlegelés készsége.
• a számítástechnika termékeinek és a világhálónak a használata.
3.12.5. Az iskola környezeti nevelési szemlélete
Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé
irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai,
politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az
oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak
biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi
kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív,
együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-
kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek
megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok
hagyománnyá válását.
A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási
stratégiákat tudunk kialakítani.
Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok
szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk,
megszilárdítsuk.
Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet
formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra,
hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként
lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a
természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk
Tanórán vagy táborokban és a hagyományos őszi túrán megismertetjük, de ki
kell használni a humán tárgyakban rejlő környezetkímélő magatartásra nevelés
lehetőségeit is gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex
természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt
126
jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a
gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.
3.12.6. Konkrét célok
Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú
célok megvalósításához milyen lépések vezetnek.
Új tervek:
• az egészségnevelési program elkészítése;
• a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;
• tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés
módszereinek bemutatása;
• új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások
szervezése;
• a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése;
tananyagba építése;
• igény esetén az erdei iskola megszervezése.
Hagyományok ápolása:
• iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára;
• a város és a megye nevezetességeinek feltérképezése;
• az iskola hírességeinek élete – kutatás;
• fordítóverseny szervezése;
• drog-prevenciós program folytatása;
• osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában;
• jeles napok megünneplése;
• országos és nemzetközi környezetnevelési programba való részvétel
(GLOBE).
127
Szaktárgyi célok:
• a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl.
ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának
mérési módszerei);
• a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és
megoldási lehetőségeik);
• a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a
környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az
emberre);
• interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet,
problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);
• multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;
• a számítógép felhasználása a tanórákon.
Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok
Rövid távú célok Feladatok SikerkritériumokA környezeti nevelés az
oktatás és nevelés
valamennyi területén
jelenjen meg
A helyi tantervben
műveltségi területenként és
a tanmenetekben is
konkrétan jelöljük meg a
feladatokat és az
alkalmazni kívánt
módszereket
Az iskolai élet egészét
átfogó környezeti nevelés
valósul meg:
átdolgozott tanmenetek,
több környezeti nevelési
tartalom a tanórákon,
változatosabb tanítási,
tanulássegítési környezeti
nevelési módszerekErősítsük a tantárgyközi
kapcsolatokat, hogy a
tanulók egységben lássák
az egy témához tartozó
ismereteket
Projektek kidolgozása A széttagolt ismeretek
rendszerszemlélettel
összekapcsolódnak, egyre
több tanuló vesz részt
tanulási projektekben, a
gyerekek örömmel
készülnek a következő
projektre.
128
A pedagógusok, a felnőtt
dolgozók és a szülők
személyes példájukkal
legyenek a
környezettudatos életvitel
hiteles terjesztői
Képzések,
továbbképzések, szülői
értekezletek tartása az
adott témában.
A felnőttek rendelkeznek
mindazon ismeretekkel,
szakmai hozzáértéssel és
személyiségvonásokkal,
amelyek a
környezettudatosság
alakítása során mintaként
szolgálnak. Egyre több
szülő, tanár vesz részt s
programokon. Az iskolai
programok tervezésekor
szempont, hogy a
lehetőségekhez képest
minél környezetkímélőbb
legyen a program.Az iskola tisztaságának
javítása, a szemét
mennyiségének
csökkentése.
Tisztasági őrjárat
szervezése
(diákönkormányzat)
Szelektív hulladékgyűjtés
Helyes vásárlói szokások
kialakulása
Javul az iskola tisztasága.
A tanulók és az iskola
dolgozói szelektíven
kezelik a papírhulladékot.
Csökken az elszállított
szemét mennyisége.
Kevesebb a csomagolási
hulladék a szemetesekben.
A tanulók környezetbarát
termékeket vásárolnak.Takarékoskodás a vízzel
és a villannyal.
Rendszeres, majd
alkalmankénti
ellenőrzések. Mérések,
számítások,
következtetések.
Nem lesznek nyitva felejtett
vagy csöpögő csapok,
égve felejtett villanyok.
Észrevehetően csökken az
iskola víz- és
villanyszámláján szereplő
összeg.A tanulók ismerjék meg
szűkebb környezetüket,
lássák az értékeket,
Részvétel pályázatokon.
A természetben,
környezetben végzett
Ha ismeri környezetét,
jobban szereti, kötődik
hozzá és megóvja.
129
problémákat, ápolják a
hagyományokat.
szemlélődés, vizsgálódás,
kutatómunka; kiállítások,
vetélkedők szervezése a
Diáknapon.
Javul a problémamegoldó
és elemző képességük.
Legyenek a tanulók
környezetük, szülőföldjük
védelmezői.
„Örökbefogadási” akciók:
egy-egy fát, területet,
szobrot, folyópartszakaszt,
amihez rendszeresen
visszajárnak, figyelik
változásait, gondozzák.
Faültetés.
Változik az osztály
közvéleménye, morálja.
Beszélgetéseken,
osztályfőnöki órákon,
kirándulásokon egyre
többször téma a szülőföld
értékei. A tanuló kötődik
környezete egy
darabkájához, és ezen
keresztül átérzi
környezetünk
megóvásának fontosságát.Fejlesszük a tanulók
problémamegoldó
gondolkodásmódját, az
önálló ismeretszerzés
képességét – megalapozva
az élethosszig tartó
tanulást.
„Zöld sarok” kialakítása az
iskolai könyvtárban,
szakkönyvek, folyóiratok,
videó-anyagok és CD-k
beszerzése. Internet-
hozzáférés biztosítása.
Egyre több gyerek kér
feladatot, tart kiselőadást,
tudja használni a
szakirodalmat. Szép
eredményeket érünk el
különböző versenyeken.
Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások
A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével
lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány
területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon
diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:
• terepi munka során: terep, táborok, tanulmányi kirándulások,
akadályversenyek, városismereti játékok stb.;
130
• kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, diáknapokon stb.;
• „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kérdőíves felmérés, iskolarádió
működtetése,
• „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, valamint szeméttelep,
szennyvíztisztító stb.;
• versenyek; valamint bekapcsolódás a helyi, körzeti, megyei és országos
programokba.
• iskolazöldítés; gyomtalanítás, fásítás.
• DÖK-nap;
• programok, vetélkedők,
• könyvtári órák,
• kézműves foglalkozások,
• színjátszás, drámapedagógia,
Módszerek
A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani
megújulásra van szükség.
Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti
nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert
mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az
interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja,
mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé.
Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport:
Játékok :
• szituációs;
• memóriafejlesztő;
• kombinációs;
• érzékelést fejlesztő;
• ráhangolást segítő;
• bizalomerősítő;
• kapcsolatteremtést segítő;
• drámapedagógia.
131
Riport módszer
• kérdőíves felmérés;
• direkt riportok;
Projekt módszer
• analízis – akcióprojektek
Terepgyakorlati módszerek
• térképkészítés; térképolvasás
• egyszerű megfigyelések;
• célzott megfigyelések, mérések.
• kísérletelemzés, számítások
• dokumentálás és elemzés
• aktív, kreatív munka
• természetvédelmi és fenntartási
munkák;
• rekonstrukciós munkák;
• szelektív hulladékgyűjtés;
• rend- és tisztasági verseny.
Egészséges életvitelre irányúló
versenyek.
Számítógéphez kötött
• interaktív pedagógia (CD_ROM)
• internet
Közösségépítés
• csoportszervezés a környezeti
nevelés érdekében.
Művészi kifejezés
• vizuális művészet a környezeti
nevelésben;
• irodalmi alkotások;
• zeneművészet;
• esztétikai érzékenység és
élmény fejlesztése;
• tanulók önkifejezése a
művészetek nyelvén.
Érdekérvényesítés
• lobbizás
• vita
• kapcsolatépítés
• faliújság, poszterek
• média bekapcsolódása
132
Taneszközök
Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel,
szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek.
Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint
lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.
Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat.
Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő
audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók
rendelkezésére.
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató
munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés
speciális eszközigénye is.
Iskolai környezet
Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást
segítő feladatok:
A helyzetből adódó
jellemzők
Célok Tevékenység, feladat
Nagy forgalom közlekedési biztonság
növelése,
a kerékpáros és
gyalogosközlekedés
növelése
közlekedésbiztonsági
ismeretek kiemelt tanítása,
kerékpárral közlekedők
számára biciklitároló
biztonsági felszerelések
viselésének ösztönzésezaj - csökkentés fák, cserjék ültetése
speciális ablaküvegeklégszennyezés - csökkentés zöldesítés az iskola környékén,
az iskolakertben,
a növények gondozása,
133
pótlása,
gyomtalanításszemét tiszta, egészséges környezet szeméttárolók sűrítése
szelektív hulladékgyűjtés,
felvilágosító előadások az
egészségkárosító anyagokról
és a fertőzési veszélyekről
utak sózása helyett ásványi
őrlemény használataaz iskolabelső - tiszta, meghitt környezet festések, felújítások, a
dekorációkhoz falitáblák,
élősarkok,
a mellékhelyiségekben
szappan, WC papír,
dohányzásra külön helyiség
kialakítása,
portalanítás, felmosás
gyakori szellőztetés
lábtörlők alkalmazása Energia-felhasználás - takarékos fűtés gázkazán szabályozása,
nyílászárók javítása, tető
szigetelése, fűtésrendszer
korszerűsítésevilágítás egészséges, takarékos
természetes fény preferálása
- a hagyományos fénycsövek
cseréje energiatakarékos,
kompakt izzókravízfelhasználás egészséges ivóvíz
a vízfogyasztás csökkentése
víztakarékos öblítés,
csapok karbantartásacsatorna - a csatorna karbantartása biológiai lebontók alkalmazása
környezetbarát takarítószerek
alkalmazásaiskolakert a tanítás, pihenés, felüdülés
helye legyen
a növények gondozása,
pótlása,
csepegtető öntözés,
madáretetők kihelyezése és
gondozása
134
Iskolabüfé - egészséges életek, italok gyümölcslevek és teák
joghurtok, sajtok,
gabonapelyhes édességek,
Környezetbarát csomagolású
termékek.udvar - biztonságos aljzat az aszfaltozott rész felújítása
portalanításaz iskola
eszközellátottsága
a tanítás-nevelés
élményközpontúságának
növelése,
az esztétikai érzék
fejlesztése
egészséges személyiség
kifejlődése
a tantermekben írásvetítő, TV,
videó és számítógép,
esztétikus dekorációk,
falitáblák, szemléltetőanyagok,
digitális fényképezőgép,
az étkező konyháján
gáztűzhelyek, konyhai
eszközök a HACCP-nek
megfelelően,
ismeretterjesztő folyóiratok,
könyvtár, médiatár.
Kommunikáció
A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva –
nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább
ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban
kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy
képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg
tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a
szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk
írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.
Az iskolán belüli kommunikáció formái
• kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;
135
• házi dolgozat készítése;
• poszterek készítése és bemutatása;
• iskolarádió felhasználása híradásra;
• drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal;
• faliújságon közölt információk készítése;
• szórólapok készítése.
Iskolán kívüli kommunikáció formái
• környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;
• környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;
• környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;
Minőségfejlesztés
Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több
szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka,
hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest
– markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a
világban elfoglalt helyéről.
Az ifjúságvédelmi felelős segítségével környezeti attitűdvizsgálatot végzünk az
iskolába érkező tanulók között. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a
mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Az
attitűdvizsgálatot a X. évfolyam elején és – lehetőség szerint – a XII. évfolyam végén
is elvégezzük.
A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s
ennek keretében kerülnek mérésre is.
A környezeti nevelési munkacsoport – az iskolai munkaterv részeként –
minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési
136
munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az
iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül.
Továbbképzés
Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek
egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést.
Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő
alatt – minden évben más-más munkaközösségből – évente legalább egy tanár részt
vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési
programokon. Ezzel elérjük, hogy az öt év alatt minden munkaközösségből legalább
egy kolléga részt vegyen környezeti nevelési tanártovábbképzésen.
Iskolánk tanárai továbbra is tartanak környezeti nevelési témában
tanártovábbképzéseket.
Értékelési formák
• külső: szakértő, szaktanácsadó, érintett partnerek.
• belső: igazgató, munkaközösség vezetője, osztályfőnök, DÖK
A GLOBE program, mint sajátos, nemzetközi környezetvédelmi nevelési forma
A GLOBE (Learning and Observations to Benefit the Enviroment) Nemzetközi
Környezeti Nevelési Program 1994-ben indult az Egyesült Államokból azzal a céllal,
hogy növelje a világ tanulóifjúságának környezeti tudatosságát, jobban megértsék a
Föld egészét érintő globális problémákat, s keressék a megoldás útjait.
Az amerikai tudósok által kidolgozott mérési módszerekkel a tanulók a Világ
legkülönbözőbb pontjain elvégzik a meteorológiai, talajtani vízkémiai, ökológiai
méréseket, és az adatokat a világháló segítségével beküldik az amerikai központba,
ahol a tudósok összevetik a műholdas adatokkal és a kutatásaikhoz felhasználják.
137
Hazánk a 81. országként csatlakozott 1999-ben a GLOBE- programhoz.
Iskolánk az Oktatási- és Környezetvédelmi Minisztériumok által 1999-ben kiírt
pályázat egyik nyerteseként vehet részt a programba. A programba bekerült iskolák
közül az ország legkeletibb területét képviseljük.
Célja, feladata
A GLOBE program a pedagógiai szóhasználatban egyszerre jelent
• Sajátos tanulási módot.
• Szolgáltatást az adatok közzététele, központba küldése miatt.
• Hatékony tudományos módszerek megismerését.
Beépíthető néhány tantárgy kerettantervi követelményének megvalósítására:
Biológia, ezen belül az ökológiai témakör keretében.
1. A levegő, mint környezeti tényező
• Hőmérséklete
• Légáramlás
• Légnyomás
• Szélerősség
• Szélirány
• Savas eső
2. A talaj mint környezeti tényező
• Talajhőmérséklet
• Szerkezet
• pH
• ionösszetétel
Ezek hatása a növényzetre és a terület élővilágára
3. A víz, mint környezeti tényező
• Fizikai tulajdonságai
138
• Kémiai összetétele
• Vízszennyező anyagok hatásai a vízi élőlényekre, élőlények
• összetételének változására
Számítástechnika
• Táblázatkezelés
• Mérési adatokból különböző táblázatok szerkesztése
• Grafikonok készítése
• Prezentáció készítése
Kémia
• A víz
• A levegő témaköröknél az antropogén hatásokat számbavétele és a
saját adataink alapján következtethetünk a környezetünk
szennyezettségének mértékére.
• A mennyiségi és minőségi elemzés (vízkémiai összetevők mérése)
• Szerves szennyeződések
Földrajz
• Éghajlati tényezők
• Iskolaudvaron tett séta alkalmából bemutatható a meteorológiai
állomás a benne lévő műszerek használata, mérési feladatokat lehet
kiadni, amellyel gyakorlati ismeretekre tesznek szert a tanulók
• Internetes adatgyűjtés megtanulása a GLOBE honlap adatainak
felhasználásával
• Adatok összehasonlításokkal az éghajlati övek közötti különbségek
igazolása
• Adatbázist biztosít a meteorológiai, vagy környezeti pályázatokhoz
Angol nyelv
A GLOBE honlap böngészése, a levelek és az újabb aktuális feladatok lefordítása
fejleszti a
• kifejezőkészséget,
139
• fordítási ismereteket,
• szakszavak megismerését,
• kapcsolatteremtést.
Tevékenységeink
• Vízminőség mérése
• Talajmérés
• Meteorológiai mérések,
• Biológiai mérések
• Irodalmi művészeti alkotások készítése
• Ismereteink terjesztése (film, újság. poszterek, album, rádió, tv)
• Angol nyelvi fordítások elvégzése
• Pályázatokon, találkozókon való részvétel
• Mérésekkel összekötött táborozások, kirándulások,
• Figyelem felhívása a problémákra.
Módszerek
• Alapvetően megegyezik a környezeti nevelés más területén alkalmazott
módszerekkel, az is hangsúlyos a közösségépítés, az együttműködési és
kommunikációs képessége, készségek fejlesztése.
• Fontos az élményközpontú cselekvésre épülő eljárások alkalmazása, hisz ez
nem kötelező jellegű foglalkozás.
• Egy-egy méréssel összekötött kirándulásokra fotózást, videózást kedvelő
tanulókat is bevonunk.
• A kirándulások meghirdetésével bővítjük a programba bekapcsolódók számát.
• Az angol nyelvi levelek és irodalmak fordításában az angol nyelvtagozatra járó
tanulók vesznek részt.
• A pályázatok elkészítésében, a számítástechnikában járatos tanulókat vonjuk
be.
• A művészeti pályázatokra az irodalmat, képzőművészetet, fotózást kedvelő
tanulókat mozgósítjuk.
140
• A GLOBE albumunk folyamatos készítésében is mindig újabb és újabb tanulók
tevékenykednek.
• Sportolással, szabadban való főzéssel egybekötött méréseket szervezünk.
Kapcsolatok
• Vízügy
• Meteorológiai Intézet
• Szakértők
• 27 iskola
• Országos koordinátor
• NASA (amerikai GLOBE központ)
• Hortobágy Nemzeti Park munkatársai
• Polgármesteri Hivatal Fehérgyarmat
• Esze Tamás Gimnázium Mátészalka
• Vásárosnaményi Gimnázium
• Nyírerdő Fehérgyarmat
Eszközei
• Az eszközök egy jelentős részét a GLOBE központból kapjuk, de a mérések
kiegészítésében szükség van további meteorológiai, vízanalizáló, talaj és
levegőanalizáló eszközökre, valamint komplex fizikai állandókat mérő
eszközökre (fénymérő, zajszínt-mérő, hőmérő, légnyomás és páratartalom
mérő stb.)
A program előnyei
• A programba való bekapcsolódással beléptünk egy olyan hálózatba, ahol van
visszajelzés, ha elakadunk, van kitől segítséget kérni, mert ismerős a
probléma, nem kell magyarázkodni.
• Értelmet kap az idegen nyelv tanulása.(gyakorlatban használják)
• Új mérési módszereket sajátítottunk el.(a tanár is)
• Értelmes Internet használatra nevel
• A kedvezményes táborok lehetőséget adnak a kimozdulásra, az egyébként
otthon ülésre kényszerült tanulóknak is
141
• Megismerünk más iskolákat, összehasonlíthatjuk, hogy hol tartunk,
tapasztalatot cserélhetünk más iskolai téren is
• A továbbképzések új lendületet adnak a munkánknak. Jó hasonló
gondolkodású emberekkel találkozni.
• A tanulók is tapasztalatokat szereznek és kapcsolatokat alakítanak ki
egymással
• A tanulóink eddig még nem jutottak el nemzetközi konferenciára, ezt is ez a
program tette lehetővé
Értékelés
• Belső :
• A mérések időben történjenek meg, meg legyen a kellő
mérésszám.
• Táblázatos, grafikus adatszolgáltatás rendszeres részvétel a
munkában.
• Külső :
• Szinkronnapi mérés elvégzése, adattovábbítás.
• Beszámolók elkészítése.
• Pályamunkák, mérésszám értékelése.
Eddigi eredményeink:
• Minisztériumi dicsérő oklevél
• Pályázatokban való eredményes szereplés (2004-ben, négy kategóriában
1.helyezés)
• Részvétel a horvátországi nemzetközi GLOBE találkozón
• Táborozásokra való meghívás
• Gratuláló oklevelek az amerikai központból
Továbbképzés
• Évente egy alkalommal tanár és diákkonferencia, nemzetközi szimpózium.
Hagyományos tanórai oktatásszervezésben
142
Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei
Testnevelés
Tudatosítsa a diákokban az egészség és a környezet komplexitását. A
testnevelés és a sport az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi
kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében rengeteg alkalmat
ad. A szabadtéri foglalkozások sokszínűsége szintén lehetőségeket és feladatokat
biztosít a környezetszennyezettség problémáinak egészségügyi veszélyeire is utalva.
Lehetőségek szerint természetes anyagokból készült eszközöket, tornaszereket
használjunk.
A tanulók
• fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben
befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket;
• legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az
élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az
együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;
• értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a
környezetszennyezés az egészségre veszélyes;
• igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból
készüljenek az eszközök, és a tornaszerek;
• a tanulókban tudatosítsák az egészség és a környezet komplexitását.
Magyar nyelv és irodalom
Az emberi gondolkodásmód, viselkedés alakításában elengedhetetlenül
fontos, hogy a magyartanítás az érzelmi fejlesztés színtere legyen. Az ember és a
természet kapcsolatát olyan irodalmi műveken keresztül mutassa be, amelyek
erősítik a természet és a környezet értékeihez való kötődést, a harmonikus
kapcsolatok fejlődését. Az irodalmi alkotások tudatos értelmezése a környezethez
való viszonyulás szempontjából történjen. A tanár tudatosan válasszon olyan
143
szövegeket (cikkértelmezéshez, nyelvi gyakorláshoz), amelyek az ember és a
környezet kapcsolatát világítják meg. Ezek kiindulópontjai lehetnek a
problémafelvetés, a vitakészség fejlesztésének, véleményalkotásnak. A hivatalos
iratok (petíciók, kérvények, javaslatok) elkészítésének gyakorlása. A nyelvi
környezetszennyezés.
A tanulók
• legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti
különbségtételre,
• ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti
értékeket, harmonikus kapcsolatokat;
• legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára,
véleményalkotásra, érvelésre;
• tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni;
• tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére;
A tanulókban:
• fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet;
• alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés;
• növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a
környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával;
• fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok
segítségével.
Történelem
A történelem tantárgy elemezze az embernek a fejlődéstörténete során a
természetre gyakorolt átalakító hatását, s ennek következményeit,
viszonyrendszerét. Mutassa be az egyes történelmi korokban az ember és
környezete viszonyának alakulását, a földrajzi környezet hatását egy térség
fejlődésére, a környezet ember alkotta értékeit és a környezettel kapcsolatos
állampolgári kötelességeket. Ismertesse meg a helyi történelmi értékeket, neveljen a
hagyományok tiszteletére. A természeti népek példáját bemutatva keressünk
144
megoldásokat a jövőre nézve. Az egész világot érintő, globális problémákban
hangsúlyozza az egyén, az állam és a társadalom felelősségét, feladatait.
A tanulók
• értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult
át a természet;
• tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra,
az életmódra, a közösségi normák alakulására;
• ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok
tisztelete;
• értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék
hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait
a problémák elhárításában, csökkentésében.
Idegen nyelv
Rendkívül alkalmas arra, hogy a jól megválasztott szövegekkel a természet
szeretetére neveljen, felvessen környezeti problémákat. Helyzetéből adódóan más
népek ilyen irányú tevékenységeivel és szervezeteivel megismertet, fejleszti a
nemzetközi felelősséget. A nyelvi kommunikáció fejlesztése során lehetőség van
arra, hogy a környezetvédelmi problémákra a tanulók önállóan, csoportmunkában,
projekt-munkában keressék a választ. Ez alkalmas az állampolgári felelősségtudat
növelésére is.
A tanulók
• váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek
feldolgozásának segítségével;
• legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv
segítségével más országok hasonló problémáit;
• ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen
országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;
• legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan,
csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni;
145
• állampolgári felelősségtudata fejlődjön.
A tanulókban
• alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;
• fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek
lehetőségeit.
Matematika
A matematika kiválóan alkalmas arra, hogy számítási feladatokkal más
tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel
demonstráljon. A statisztikai módszerek alkalmazásával lehetőséget ad a környezeti
mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére. A táblázatok grafikonok
készítésével és elemzésével fejlessze a logikus gondolkodást, a szintetizáló és
lényegkiemelő képességet, rendszerben való gondolkodást.
Figyeltessük meg tanulóinkkal az őket körülvevő környezet mennyiségi és
térbeli viszonyait. Gyűjtessünk adatokat környezetünkről. Alakítsunk ki a környezeti
rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Használjunk a
valóságból kiinduló példákat, s ezek eredményeit elemezzük, vonjuk le a
tapasztalatokat. (pl. statisztikák készítése, értékelése; táblázat és grafikonkészítés,
átlagszámítás, gazdálkodás a családban, mérések, becslések terepen…)
A tanulók
• váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti
összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják;
• legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére,
elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;
• tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;
• logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön;
• tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli
viszonyait;
146
• váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására,
gyűjtésére és feldolgozására;
• ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket
elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;
• legyenek képesek reális becslésekre;
• tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.
A tanulókban
• alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;
• alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási
készségeket.
Fizika
Adja meg a környezeti változások fizikai magyarázatát. Ismertesse meg az élő
szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását,
neveljen ezek kibocsátásának csökkentésére. Ismertesse fel a fizikai
törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő
és élettelen közötti kölcsönhatásokat. Értelmezze a környezet változásának
törvényszerűségeit, s ennek tudatában keresse a megoldásokat a globális környezeti
válságokra. A természeti ismeretek alapján a környezeti erőforrásokat felelősséggel
használó, tetteinek következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá neveljen.
A tanulók
• váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;
• ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj,
rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési
lehetőségeit;
• ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti
analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;
• tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek
tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti
problémákra;
147
• mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel
szabad csak felhasználni;
• ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó
állampolgárrá váljanak.
Földrajz
A tanulók
• szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen
környezetükről;
• érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti
és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;
• ismerjék meg a világ globális problémáit;
• ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.
Biológia
A tanulók
• ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve
mérséklési lehetőségeit;
• ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;
• ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék
fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;
• ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;
• legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és
mérséklésére;
• sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat;
• a tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód.
Kémia
A tanulók
148
• rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;
• törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;
• legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények
értelmezésére;
• értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített
környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.
Ének-zene
Helyi népdalok, népi játékok, hangszerek, táncformák, népzenei motívumok
továbbélése a klasszikus és modern zenében, összegyűjtésük. Zenei irányzatok
kulturális hátterének kutatása (pl. rap zene) a természet hangjainak, ritmusainak,
motívumainak feldolgozása. A zene felhasználása a közösségfejlesztésében.
Globalizáció a zenében, zenei környezetszennyezés.
A tanulók
• ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;
• ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;
• fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;
• vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;
• tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a
hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek;
• fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.
Vizuális kultúra
A tanulók
• ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;
• ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;
• ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik
alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai
előfordulásaira;
• ismerjék a természetes alapanyagok használatát;
149
• legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak
megfelelően elemezni;
• legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek
megfelelően;
• ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma
összefüggését;
• tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti
formatervezésre;
• kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.
Tánc és dráma
A tanulók
• tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel;
• legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és
mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.);
• sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési
lehetőségeket.
A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel
A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti
meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. A tanulók
számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja
igényessége, értékrendje. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és -
feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez
való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja.
A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos
alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták
elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes
150
tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására,
elmélyítésére.
Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai
kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak
felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az
iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és
energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző
akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes
szaktárgyakat.
Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy,
de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg.
Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja
meg.
5-8. évfolyam
Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a
múltban, a jelenben, és merre haladunk?
A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi
tapasztalat már nem használható. Át kell tekinteni az egyes folyamatokat, s fel kell
vázolni a lehetséges forgatókönyveket.
9-10. évfolyam
Testi, lelki problémák; a megoldás módjai
Iskolai egészségügyi nap keretében részletesen kapott információk
osztályszintű megbeszélése. A szükségszerűen felmerülő problémákra – részben az
értékrendek bizonytalanná válása miatt – sokszor hibás válaszok születnek:
búskomorság, lelki betegség, depresszió, alkohol, drog. Az okok keresése mellett a
fiziológiai hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése támpontokat adhat.
151
Szemléltethető statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon
keresztül.
11. évfolyam
A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám.
A reklám-pszichológia tudománya. Szinte nincs perc, hogy mindez ne lenne
jelen életünkben. A hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti a
befolyásolhatóságot. Az elemzés csökkenti e technikák erejét. Az iskolaújság, az
iskolarádió jó terep a gyakorlásra. Az előzőekben összegyűlt tapasztalatok
környezetünkről és a médiahírek összehasonlítása fontos útmutatás az alapos
odafigyelésre, kritikai értékelésre.
12. évfolyam
Intézmények. Civil szervezetek.
Mennyire hatékony azok feladata, hatásköre és struktúrája? Hibáink
kiküszöbölésére különböző törvényeket hozunk, ám olykor áthágják azokat. Felelős
állampolgárként tiltakozunk ez ellen.
Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat? A drámajáték segítheti a
különböző szerepek tartalmi megközelítését, az álláspontok, vélemények,
lehetőségek átgondolását:
• a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak
eljuttatása az önkormányzathoz;
• városunk civil szervezeteinek megismertetése;
• megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi, és országosan ismert
szervezetekkel való együttműködés.
3.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
152
A Deák Ferenc Gimnázium a 2003. évi 125. az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján kidolgozta a Közoktatási
Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét.
Az esélyegyenlőségi terv legfontosabb elemei a következők:
3.13.1. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv helyzetelemzésének
céljai
• A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a városi
közoktatási intézményekben.
• Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének
kiszűrése.
• Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz.
• A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű
tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési
folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek
csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják
a megfelelő pályaválasztását).
• A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi
integráció támogatása.
• 2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói
tevékenységek, felelősségek
3.13.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói
tevékenységek, felelősségek
• esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása;
• a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akinek fő
feladatai:
• a terv megvalósításának koordinálása,
• a terv végrehajtásának nyomon követése,
• az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása;
• az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása;
153
• az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők
tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra;
• az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek
kidolgozása;
• befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az
intézményekben;
• akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra,
hiányosságokra;
• esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése,
értékelése, folyamatos korrekciója;
• fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé
tevő indikátorok meghatározása;
• az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása;
• a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az
esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó
stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni.
• A működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és
esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit.
• a folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal
összhangban. A monitoring vizsgálatokra évente sort kell keríteni.
• az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a
személyes adatok védelmét;
• a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit. Az
értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az
akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni.
3.14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának,
szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek
Félévkor és év végén: kimagasló tanulmányi munkáért és/vagy huzamos időn
át tanúsított példamutató kötelességteljesítésért (a tanulmányi munkáért járó
154
tantestületi dicséret a tantárgyak számától függ; a 9. ny. osztályban maximum egy
négyese lehet, a többi évfolyamon maximum 3 négyese lehet a tanulónak.)
3.15. További intézményi elvek
3.15.1. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei
A tanuló tudásának, magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítése
tanév közben, valamint félévkor és tanév végén és minden évfolyamon
érdemjegyekkel történik. Felsőbb évfolyamba léphet az a tanuló, aki a helyi
tantervben megfogalmazott tanulmányi követelményeket legalább elégséges szinten
teljesítette. A tanuló az egyes évfolyamok elvégzéséről bizonyítványt kap.
Az adott évfolyamot meg kell ismételnie annak, aki a tanév végén valamely
tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, és a javítóvizsgán is elégtelen osztályzatot
szerzett. Nem haladhat tovább az sem, aki az osztályozó vizsgán indokolatlanul nem
jelent meg, vagy azt félbeszakította.
A gyermek, tanuló kötelességének teljesítéséről és továbbhaladásáról a 2011.
évi 190. a nemzeti köznevelésről szóló törvény 54-57.§-ai valamint a 20/2012-es
EMMI rendelet 77. §-a rendelkezik.
„ (1) Az igazgató … a tanuló kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére
– felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a
tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt
indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak
tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi.
(2) A magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés
kivételével – az iskola valamennyi kötelez tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.ő ”
(Nkt. 55.§)
„(3) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait
megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.” (Nkt.
56.§)
„(1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló
teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli,
155
félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és
szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító
pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a
kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi
osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és
az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az
osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén
bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia
programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló
teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet
fegyelmezési eszköz.” (Nkt. 54.§)
„Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:
a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3),
elégséges (2), elégtelen (1),
b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó
(3), rossz (2),
c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó
(3), hanyag (2).” (Nkt. 54.§)
„(5) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten
áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által
megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.”
(Nkt. 54.§)
„(6) Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér
a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt
pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa
meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület
ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a
tanuló javára módosítja.” (Nkt. 54.§)
„(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi
követelményeket sikeresen teljesítette.” (Nkt. 57.§)
156
„3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több
évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az
előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.” (Nkt. 57.§)
3.15.2. Hagyományok, éves rendezvények
• augusztus: alakuló értekezlet
javítóvizsgák
az órarend elkészítése
tantestületi értekezlet: a nyári események számbavétele
az éves munkaterv vitája, elfogadása
• szeptember: a tanév beindítása a levelező tagozaton
az ügyeleti rendszer megszervezése
szülői értekezlet
a tanmenetek átvizsgálása
őszi túra
az Iskolaszék ülése
• október: megemlékezés az aradi vértanúkról
megemlékezés az iskola névadójáról
megemlékezés az 1956. október 23-i forradalomról
a filharmóniai hangversenyek megszervezése
pályaválasztási szülői értekezletek az általános iskolákban
a nyolcosztályos gimnáziumok közötti sportversenyek
szülői értekezlet a 12. évfolyam számára
• november: szalagavató ünnepség
nevelési értekezlet
nyílt napok
felvételi előkészítők szervezése
• december: Mikulás-napi ünnepség
karácsonyi hangverseny
elsősavatás
• január: megemlékezés a Magyar Kultúra Napja alkalmából
félévi osztályozó értekezlet
az ellenőrző könyvek kiosztása
157
• február: szülői értekezletek
tantestületi értekezlet
jelentkezés az érettségi vizsgára
farsangi bál
jelentkezések a felsőoktatási intézményekbe
megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékéről
jótékonysági bál
• március: munkaközösségi megbeszélések
nőnapi megemlékezés
a felvételi eljárás lebonyolítása
• április: a szóbeli érettségi tételek elkészítése
megemlékezés a holokauszt áldozatainak emlékéről
a nyolcosztályos gimnáziumok területi versenyei
• május: osztályozó értekezlet /12. évfolyam/
„babanap”
ballagási ünnepség
írásbeli érettségi vizsgák
az új nyolcosztályosok fogadása
• június: köztes vizsgák a nyolcosztályos gimnáziumban
pedagógusnap
osztályozó értekezlet
tanévzáró ünnepség
szóbeli érettségi vizsgák
beiratkozás
tanévzáró tantestületi értekezlet
3.15.3. Szociális szolgáltatások
• reggeli ügyelet,
• iskolabüfé működtetése,
• iskola egészségügyi ellátás,
• a sportudvar használata,
158
• külső igény esetén nyári táborok szervezése,
• kirándulások szervezése.
3.15.4. Közösségi szolgálat
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében az érettségi
bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti.
A közösségi szolgálat keretei között az egészségügyi; a szociális és
jótékonysági; az oktatási; a kulturális és közösségi; a környezet- és
természetvédelmi; katasztrófavédelmi; az óvodás korú, sajátos nevelési igényű
gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen
folytatható tevékenység.
A közösségi szolgálat megszervezése 9-11. évfolyamon egyenlő arányban
elosztva működik intézményünkben.
A fogadó intézményekkel együttműködési megállapodás keretében.
Tájékoztatás: az igazgató vagy a nevelési igazgatóhelyettes minden év elején
az osztályfőnököket értekezleten; a mindenkori osztályfőnökök a szülőket szülői
értekezleteken, a diákokat osztályfőnöki órákon.
Felelősei: az intézmény igazgatója, az intézmény nevelési igazgatóhelyettese,
a mindenkori osztályfőnökök az adott évfolyamokon.
Adminisztráció: az iratkezelési szabályzat értelmében az igazgató által
megbízott személy/személyek végzik.
7. Befejező gondolatok
159
A pedagógiai program reális helyzetértékelésre épült. Szem előtt tartottuk a
helyi viszonyokat, lehetőségeket. A munka során gyakorlatias megközelítésre
törekedtünk. A program végrehajtására a feltételek adottak vagy megteremthetők.
Figyelembe vettük a nevelőtestület eddigi gyakorlatát, a nevelők azonosulni
tudnak elgondolásaival, a végeredmény közös munkán, együttgondolkodáson alapul,
s képesek vagyunk a megvalósításra.
A térség hátrányai ellenére az iskola eredményei minden területen
kiemelkedők. A felvételi eredményeket és a beiskolázást tekintve elégedettek
lehetünk.
Mind a tanulók, mind az itt dolgozó pedagógusok munkája elismerésre,
támogatásra méltó, a tárgyi feltételek apró hiányosságait lelkesedéssel,
önfeláldozással pótoljuk.
160