TÁRSASÁGI JOG TÁRSASÁGI JOG KAPCSOLÓDÓ KAPCSOLÓDÓ JOGTERÜLETEIJOGTERÜLETEI

ismétlés/áttekintésismétlés/áttekintés

Amiről eddig beszéltünk…….Amiről eddig beszéltünk…….

1.1. Társasági jog (anyagi jog)Társasági jog (anyagi jog)

2.2. Cégjog (eljárás jog)Cégjog (eljárás jog)

Gazdasági társaságok létszakai:Gazdasági társaságok létszakai:– társaságok alapítása (cégbejegyzési eljárás)társaságok alapítása (cégbejegyzési eljárás)– esetleges szerződésmódosítás (változásbejegyzési eljárás)esetleges szerződésmódosítás (változásbejegyzési eljárás)– társaságok megszűnésetársaságok megszűnése

egyes társasági formákra vonatkozó szabályozás (kkt., bt., egyes társasági formákra vonatkozó szabályozás (kkt., bt., kft., nytr., és zrt.)kft., nytr., és zrt.)

Társasági jog kapcsolódó jogterületei:Társasági jog kapcsolódó jogterületei:

Fizetésképtelenségi jog (csődeljárás – felszámolási eljárás Fizetésképtelenségi jog (csődeljárás – felszámolási eljárás szabályai)szabályai)

ÉrtékpapírjogÉrtékpapírjog VersenyjogVersenyjog

E jogterületek szabályozási rendszere szorosan összefügg E jogterületek szabályozási rendszere szorosan összefügg a társasági jog rendszerével (cégekkel/azok működésével a társasági jog rendszerével (cégekkel/azok működésével kapcsolatos joganyag)kapcsolatos joganyag)

Fizetésképtelenségi jogFizetésképtelenségi jog

1991. évi XLIX. tv. a 1991. évi XLIX. tv. a csődeljárásrólcsődeljárásról és és felszámolásifelszámolási eljárásróleljárásról

2006. 07.01. előtt ez a törvény a csődeljárást, a 2006. 07.01. előtt ez a törvény a csődeljárást, a felszámolási eljárást és a végelszámolási eljárást is felszámolási eljárást és a végelszámolási eljárást is tartalmaztatartalmazta

csődeljáráscsődeljárás felszámolási eljárás 1991. évi XLIX. tv. = felszámolási eljárás 1991. évi XLIX. tv. =

fizetésképtelenségi jogfizetésképtelenségi jog

végelszámolási eljárás átkerült a Ctv.-be (2006. évi végelszámolási eljárás átkerült a Ctv.-be (2006. évi V. tv.) = cégjogV. tv.) = cégjog

Az áttekinthetőség miatt…..Az áttekinthetőség miatt…..

Fizetésképtelenségi jogFizetésképtelenségi jog::

1.1. Csődeljárás Csődeljárás = célja: a = célja: a cég reorganizációja (az cég reorganizációja (az adós cég fizetési adós cég fizetési haladékot kapjon haladékot kapjon ésés csődegyezség keretében csődegyezség keretében megállapodjon megállapodjon hitelezőivel)hitelezőivel)

2.2. Felszámolási eljárás Felszámolási eljárás = = célja: hitelezői érdekek célja: hitelezői érdekek védelme (fizetésképtelen védelme (fizetésképtelen adós cég jogutód nélküli adós cég jogutód nélküli megszűnése során a megszűnése során a hitelezők kielégítést hitelezők kielégítést nyerjenek)nyerjenek)

Cégjogi szabályozás Cégjogi szabályozás körében található körében található végelszámolási eljárásvégelszámolási eljárás::

­ cég jogutód nélküli cég jogutód nélküli megszűnése – legfőbb szerv megszűnése – legfőbb szerv elhatározása alapjánelhatározása alapján

­ a cég nem fizetésképtelena cég nem fizetésképtelen

(nincs „adósi” pozícióban)(nincs „adósi” pozícióban)­ a cég megszűnése a cég megszűnése

következtében szabályozza következtében szabályozza a cég vagyonával a cég vagyonával kapcsolatos kapcsolatos elszámolás/felosztás rendjételszámolás/felosztás rendjét

Fizetésképtelenségi jog közös szabályaiFizetésképtelenségi jog közös szabályai

adósadós: az a cég, amely esedékességkor nem tudja tartozását : az a cég, amely esedékességkor nem tudja tartozását kiegyenlíteni (bíróság fizetésképtelenségét megállapította)kiegyenlíteni (bíróság fizetésképtelenségét megállapította)

hitelezőhitelező: akinek az adós céggel szemben : akinek az adós céggel szemben lejártlejárt pénz vagy pénz vagy pénzben kifejezett követelése áll fenn (ez a követelés alapulhat: pénzben kifejezett követelése áll fenn (ez a követelés alapulhat: jogerős és végrehajtható bírósági/hatósági határozaton - az jogerős és végrehajtható bírósági/hatósági határozaton - az adós cég elismeri/nem vitatja a követelést)adós cég elismeri/nem vitatja a követelést)

csődvagyoncsődvagyon: az a vagyon (befektetett és forgóeszköz), amellyel : az a vagyon (befektetett és forgóeszköz), amellyel az adós cég a csőd vagy felszámolási eljárás kezdő időpontjában az adós cég a csőd vagy felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik + amit az eljárás tartama alatt szerezrendelkezik + amit az eljárás tartama alatt szerez

csőd és felszámolási eljárás = „nemperes” eljárás – az adós cég csőd és felszámolási eljárás = „nemperes” eljárás – az adós cég székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi bíróság az illetékes)székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi bíróság az illetékes)

büntetőjogi eszköz a két eljárás törvényes lebonyolítására: büntetőjogi eszköz a két eljárás törvényes lebonyolítására: csődbűntett, mint büntetőjogi tényállás (2-8 év az alaptényállás csődbűntett, mint büntetőjogi tényállás (2-8 év az alaptényállás esetén)esetén)

CsődeljárásCsődeljárás

céljacélja: a cég reorganizációja/fizetőképesség helyreállítása: a cég reorganizációja/fizetőképesség helyreállítása alap szituáció: alap szituáció: „adósi”„adósi” pozícióban lévő cég – cég pozícióban lévő cég – cég

hitelezőjehitelezője az adós cég fizetési haladékot kér a hitelezőtől + az adós cég fizetési haladékot kér a hitelezőtől +

csődegyezség megkötésére tesz kísérletet így csődegyezség megkötésére tesz kísérletet így próbálja a hitelező követelését „kielégíteni”próbálja a hitelező követelését „kielégíteni”

1. ha a csődeljárás 1. ha a csődeljárás sikeresen végetsikeresen véget ér az adós cég nem ér az adós cég nem szűnik meg – reorganizálódik = visszaáll a normális szűnik meg – reorganizálódik = visszaáll a normális működése (újra fizetőképes lesz)működése (újra fizetőképes lesz)

2. ha csődeljárás 2. ha csődeljárás nem sikeresnem sikeres, a hitelező a felszámolási , a hitelező a felszámolási eljárás megindítását is kérheti = ekkor az adós cég eljárás megindítását is kérheti = ekkor az adós cég fizetésképtelen - felszámolási eljárás során megszűnik, fizetésképtelen - felszámolási eljárás során megszűnik, vagyonát felosztják a hitelezők közöttvagyonát felosztják a hitelezők között

Eljárás vázlatosanEljárás vázlatosan

Részletes szabályozást lásd csatolt ábrán!Részletes szabályozást lásd csatolt ábrán!

1.1. eljárás eljárás kezdeményezésekezdeményezése (adós cég vezető tisztségviselője – (adós cég vezető tisztségviselője – két év) – eljárás kezdő időpontjakét év) – eljárás kezdő időpontja

2.2. 30 napon belül 30 napon belül tárgyalástárgyalás tartása a hitelezőkkel ( tartása a hitelezőkkel (célja: célja: fizetési haladék megszerzésefizetési haladék megszerzése) – eredményét be kell ) – eredményét be kell jelenteni a bíróságnak – bíróság végzéssel határoz a jelenteni a bíróságnak – bíróság végzéssel határoz a moratorium megszerzéséről vagy az eljárás moratorium megszerzéséről vagy az eljárás megszűntetéséről megszűntetéséről

3.3. fizetési haladékfizetési haladék: : ­ nem teljesítés vagy késedelmes teljesítés nem teljesítés vagy késedelmes teljesítés

jogkövetkezményei nem állnak bejogkövetkezményei nem állnak be­ Fsz. esedékes követeléseket nem kell teljesítenieFsz. esedékes követeléseket nem kell teljesítenie­ Kiv.: munkabér vagy bér jellegű juttatásokKiv.: munkabér vagy bér jellegű juttatások­ 60 nappal meghosszabbítható60 nappal meghosszabbítható

4. 4. vagyonfelügyelő kirendelésevagyonfelügyelő kirendelése: figyelemmel kíséri az adós : figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységétgazdasági tevékenységét

5.5. egyezségi tárgyalásegyezségi tárgyalás a hitelezőkkel: célja a cég a hitelezőkkel: célja a cég fizetőképességének helyreállítása (egyezségi fizetőképességének helyreállítása (egyezségi javaslatot/programot készít az adós)javaslatot/programot készít az adós)

Ha a hitelezők elfogadják=létrejön a Ha a hitelezők elfogadják=létrejön a csődegyezség csődegyezség – a – a bíróság befejezetté nyilvánítja a csődeljárástbíróság befejezetté nyilvánítja a csődeljárást

Ha a hitelezők nem fogadják el=nem jön létre a Ha a hitelezők nem fogadják el=nem jön létre a csődegyezség – a bíróság a csődeljárást megszűnteti csődegyezség – a bíróság a csődeljárást megszűnteti (esetleg felszámolási eljárássá alakul az eljárás)(esetleg felszámolási eljárássá alakul az eljárás)

Felszámolási eljárásFelszámolási eljárás

célja:célja: fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők törvényben meghatározott módon esetén a hitelezők törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenekkielégítést nyerjenek

az az adósiadósi pozícióban lévő cég fizetésképtelen – pozícióban lévő cég fizetésképtelen – hitelezőihitelezői követelések kielégítésekövetelések kielégítése

az eljárás során a fizetésképtelen cég jogutód nélkül az eljárás során a fizetésképtelen cég jogutód nélkül megszűnik – szó sincs az esetleges reorganizációrólmegszűnik – szó sincs az esetleges reorganizációról

erős hitelezővédelmi szabályozáserős hitelezővédelmi szabályozás

A felszámolási eljárás vázlatosanA felszámolási eljárás vázlatosan

Részletes szabályozás lásd a csatolt ábrán!!Részletes szabályozás lásd a csatolt ábrán!!

1. K1. Kezdeményezéseezdeményezése: : ­ adós (nem akar csődeljárást)adós (nem akar csődeljárást)­ hitelező (meg kell jelölnie a tartozás hitelező (meg kell jelölnie a tartozás

jogcímét/esedékességét/indokolnia kell, hogy miért tartja jogcímét/esedékességét/indokolnia kell, hogy miért tartja fizetésképtelennek) – ideiglenes vagyonfelügyelőt kérhetfizetésképtelennek) – ideiglenes vagyonfelügyelőt kérhet

­ végelszámoló kérelmére vagy cégbíróság értesítése alapjánvégelszámoló kérelmére vagy cégbíróság értesítése alapján

­ ha az adós elismeri a tartozását (be kell jelentenie bankszámlái ha az adós elismeri a tartozását (be kell jelentenie bankszámlái paramétereit)paramétereit)

­ ha az adós nem nyilatkozik (vélelmezzük fizetésképtelenségét)ha az adós nem nyilatkozik (vélelmezzük fizetésképtelenségét)­ ha az adós vitatja fizetésképtelenségét bíróság ha az adós vitatja fizetésképtelenségét bíróság

hivatalból vizsgálja az adós fizetésképtelenségéthivatalból vizsgálja az adós fizetésképtelenségét

2.2. Fizetésképtelenség vizsgálataFizetésképtelenség vizsgálata a bíróság által: a bíróság által: ha a bíróság megállapítja az adós fizetésképtelenségét - végzéssel ha a bíróság megállapítja az adós fizetésképtelenségét - végzéssel

elrendeli a felszámolását + kijelöli a felszámolót elrendeli a felszámolását + kijelöli a felszámolót („fa.” toldat)(„fa.” toldat) ha az adós nem fizetésképtelen - a bíróság az eljárást megszüntetiha az adós nem fizetésképtelen - a bíróság az eljárást megszünteti3.3. Gazdálkodó szerv Gazdálkodó szerv vezetőjének kötelezettségevezetőjének kötelezettsége (zárómérleg, (zárómérleg,

adóbevallás készítése – tájékoztatás a felszámolónak – adóbevallás készítése – tájékoztatás a felszámolónak – munkavállalók tájékoztatása)munkavállalók tájékoztatása)

4.4. Felszámoló jogállása:Felszámoló jogállása: ­ „„kvázi” vezető tisztségviselő (gyakorolja a munkáltatói jogokat)kvázi” vezető tisztségviselő (gyakorolja a munkáltatói jogokat)­ vagyonnal kapcsolatos nyilatkozatokat csak ő tehetvagyonnal kapcsolatos nyilatkozatokat csak ő tehet­ hitelezőket nyilvántartásba veszi (40 nap – 1 év)hitelezőket nyilvántartásba veszi (40 nap – 1 év)­ 90 napon belül összehívja a hitelezőket90 napon belül összehívja a hitelezőket­ felmondhatja/elállhat a cég szerződéseitőlfelmondhatja/elállhat a cég szerződéseitől­ behajthatja a cég kintlévőségeit/követeléseit megóvja a cég behajthatja a cég kintlévőségeit/követeléseit megóvja a cég

vagyonátvagyonát­ felszámolási zárómérleget készítfelszámolási zárómérleget készít

a nyilvántartásba vett hitelezők és az adós között bármikor a nyilvántartásba vett hitelezők és az adós között bármikor

helye van egyezségkötésnekhelye van egyezségkötésnek

5. 5. Hitelezők kielégítése:Hitelezők kielégítése: ­ a cég tartozásait Cstv. 57.§-ban foglalt sorrendben kell a cég tartozásait Cstv. 57.§-ban foglalt sorrendben kell

kielégíteni = kielégíteni = hitelezői rangsorhitelezői rangsor ­ „„parentális” leosztásparentális” leosztás

hitelezői rangsor (nem taxatív felsorolás):hitelezői rangsor (nem taxatív felsorolás):

1. a felszámolás költségei1. a felszámolás költségei2. zálogjoggal biztosított követelések 2. zálogjoggal biztosított követelések 3. a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, 3. a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék,

kártérítési járadék,….stb kártérítési járadék,….stb 4. magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más 4. magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más

követelése (pl.: hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelése (pl.: hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések….)követelések….)

5. társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári 5. társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók ….stbtagdíj tartozások, az adók ….stb

7. a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi 7. a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás…………stbtartozás…………stb

– …………stbstb

6. 6. Cég jogutód nélküli megszűnéseCég jogutód nélküli megszűnése

ÉrtékpapírjogÉrtékpapírjog

Jogszabályok:Jogszabályok:­ Ptk. – alapvető szabályok/fogalmakPtk. – alapvető szabályok/fogalmak­ Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv.Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv.

Értékpapír fogalma:Értékpapír fogalma:­ olyan olyan okiratokirat, amely megtestesít egy – az értékpapírba foglalt - , amely megtestesít egy – az értékpapírba foglalt -

önálló, forgalomképes jogot (esetleges alapjogviszony – önálló, forgalomképes jogot (esetleges alapjogviszony – értékpapírügylet)értékpapírügylet)

­ írásban tett írásban tett fizetési ígéretfizetési ígéret, amely alapján forgalomképes jog , amely alapján forgalomképes jog keletkezikkeletkezik

­ az értékpapír az értékpapír kiállítójakiállítója (feltétlen és egyoldalú) kötelezettséget (feltétlen és egyoldalú) kötelezettséget vállal arra, hogy vagy ő vagy az értékpapírban megnevezett vállal arra, hogy vagy ő vagy az értékpapírban megnevezett más személymás személy az értékpapír ellenében meghatározott az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat az értékpapír pénzösszeget szolgáltat az értékpapír jogosultjánakjogosultjának

Értékpapír-ügylet alanyaiÉrtékpapír-ügylet alanyai::­ kibocsátó (lehet egyben kötelezett is)kibocsátó (lehet egyben kötelezett is)­ kötelezett (pénzösszeg szolgáltatására kötelezett)kötelezett (pénzösszeg szolgáltatására kötelezett)­ jogosult (akinek a pénzösszeget fizetik)jogosult (akinek a pénzösszeget fizetik)­ „„új jogosult” (átruházás folytán)új jogosult” (átruházás folytán)

Forgalomképes jogForgalomképes jog = fizetési kötelezettség az értékpapír = fizetési kötelezettség az értékpapír alapján – az értékpapír átruházhatóalapján – az értékpapír átruházható

nyomdai utón előállított – dematerializált értékpapíroknyomdai utón előállított – dematerializált értékpapírok

Értékpapírok forgalomba hozatala:Értékpapírok forgalomba hozatala:

nyilvános – zártkörű forgalomba hozatalnyilvános – zártkörű forgalomba hozatal

1.1. Nyilvános forgalomba hozatal (bárki megszerezheti Nyilvános forgalomba hozatal (bárki megszerezheti azokat)azokat)

­ kibocsátó kibocsátó tájékoztatót és nyilvános ajánlattételttájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tesz közzé tesz közzé (PSZÁF engedélye) - egy országos napilapban és a tőzsde (PSZÁF engedélye) - egy országos napilapban és a tőzsde lapjában nyilvánosságra hozzáklapjában nyilvánosságra hozzák

­ forgalomba hozatallal forgalomba hozatallal befektetési szolgáltatót befektetési szolgáltatót bíz megbíz meg­ jegyzési eljárásjegyzési eljárás (3-60 nap/jegyzési ív/esetleges túljegyzés (3-60 nap/jegyzési ív/esetleges túljegyzés

vagy aluljegyzés)vagy aluljegyzés)­ a jegyzés a jegyzés eredményét eredményét egy országos napilapban és a tőzsde egy országos napilapban és a tőzsde

lapjában nyilvánosságra hozzáklapjában nyilvánosságra hozzák­ (kibocsátókat rendszeres tájékoztatási kötelezettség (kibocsátókat rendszeres tájékoztatási kötelezettség

terheli vagyoni-jövedelmi helyzetükről)terheli vagyoni-jövedelmi helyzetükről)

2. 2. Zártkörű forgalomba hozatal:Zártkörű forgalomba hozatal:­ értékpapírt előre meghatározott befektetőknek ajánlják fel értékpapírt előre meghatározott befektetőknek ajánlják fel

vételre (befektetők előzetes szándéknyilatkozatot tesznek)vételre (befektetők előzetes szándéknyilatkozatot tesznek)­ PSZÁF-nak ezt is be kell jelenteniPSZÁF-nak ezt is be kell jelenteni

Értékpapírok osztályozása:Értékpapírok osztályozása:­ bemutatóra szóló - névre szólóbemutatóra szóló - névre szóló­ hitelviszonyt megtestesítő (kötvény) – tagsági jogot hitelviszonyt megtestesítő (kötvény) – tagsági jogot

megtestesítő (részvény)megtestesítő (részvény)

VáltóVáltó

Fogalma: Fogalma: váltó váltó kibocsátójakibocsátója a váltó a váltó címzettjétcímzettjét arra arra utasítja, hogy a váltóban megnevezett utasítja, hogy a váltóban megnevezett rendelvényesrendelvényes részére meghatározott pénzösszeget meghatározott részére meghatározott pénzösszeget meghatározott időpontban, egy váltóban megnevezett helyen fizessen megidőpontban, egy váltóban megnevezett helyen fizessen meg

Váltójogviszony alanyaiVáltójogviszony alanyai::­ kibocsátókibocsátó­ címzett (kötelezett)címzett (kötelezett)­ rendelvényes (jogosult)rendelvényes (jogosult)

rövid lejáratú – forgatható értékpapír (forgatmánnyal - rövid lejáratú – forgatható értékpapír (forgatmánnyal - „rekta” váltó)„rekta” váltó)

kötelező tartalmi elemek = váltókellékekkötelező tartalmi elemek = váltókellékek saját váltó – idegen váltósaját váltó – idegen váltó

CsekkCsekk

pénzkímélő fizetési eszközpénzkímélő fizetési eszköz FogalmaFogalma:: kibocsátókibocsátó harmadik személyharmadik személy javára javára

meghatározott pénzösszeg fizetésére utasít egy olyan meghatározott pénzösszeg fizetésére utasít egy olyan bankotbankot, amelynél korábban követelést helyezett letétbe , amelynél korábban követelést helyezett letétbe vagy letétet helyettesítő hitele van (=fedezet)vagy letétet helyettesítő hitele van (=fedezet)

Jogviszony alanyaiJogviszony alanyai::­ kibocsátókibocsátó­ bankbank­ jogosult/kedvezményezettjogosult/kedvezményezett

bemutatóra szóló – névre szólóbemutatóra szóló – névre szóló kötelező tartalmi elemek – formanyomtatvány (csekkfüzet)kötelező tartalmi elemek – formanyomtatvány (csekkfüzet)

KötvényKötvény

Fogalma:Fogalma: kibocsátókibocsátó arra kötelez magát, hogy arra kötelez magát, hogy meghatározott pénzösszeget és annak előre meghatározott meghatározott pénzösszeget és annak előre meghatározott kamatát a kamatát a kötvénytulajdonosnakkötvénytulajdonosnak egy meghatározott egy meghatározott időpontban megfizetiidőpontban megfizeti

Jogviszony alanyaiJogviszony alanyai::­ kibocsátó=állam, önkormányzat, hitelintézet, kibocsátó=állam, önkormányzat, hitelintézet,

gazdálkodó szervezetek (adósi pozíció)gazdálkodó szervezetek (adósi pozíció)­ kibocsátás lebonyolítója=forgalmazókibocsátás lebonyolítója=forgalmazó­ kötvény tulajdonosa (hitelező)kötvény tulajdonosa (hitelező)

hitelfelvételi eszköz a kibocsátónak – kölcsönügyletet hitelfelvételi eszköz a kibocsátónak – kölcsönügyletet megtestesítő okiratmegtestesítő okirat

szigorú tartalmi kellékekszigorú tartalmi kellékek

VersenyjogVersenyjog

piacgazdaság alapja/alapvető követelménye: gazdaság/piac piacgazdaság alapja/alapvető követelménye: gazdaság/piac alanyainak (tisztességes) versenyealanyainak (tisztességes) versenye

ezt a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás ezt a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996 évi LVII. tv. (Versenytörvény) tilalmáról szóló 1996 évi LVII. tv. (Versenytörvény) biztosítjabiztosítja

2000. évi jelentős módosítás – uniós versenyjoggal való 2000. évi jelentős módosítás – uniós versenyjoggal való harmonizáció miattharmonizáció miatt

Versenytörvény:Versenytörvény:­ anyagi versenyjogi szabályokanyagi versenyjogi szabályok = tisztességtelen = tisztességtelen

versenycselekményekkel és versenykorlátozások versenycselekményekkel és versenykorlátozások tilalmával kapcsolatos szabályozástilalmával kapcsolatos szabályozás

­ alaki versenyjogi szabályozásalaki versenyjogi szabályozás = Versenyhivatali eljárási = Versenyhivatali eljárási szabályokszabályok

VersenytörvényVersenytörvény

Tisztességtelen piaci Tisztességtelen piaci magatartássalmagatartással

kapcsolatos szabályok:kapcsolatos szabályok:

1. Klasszikus versenyjogi 1. Klasszikus versenyjogi tényállásoktényállások

­ (hírnévrontás/üzleti titok(hírnévrontás/üzleti titokmegsértése/versenytársi bojkott)megsértése/versenytársi bojkott)­ bíróság jár elbíróság jár el

2. Fogyasztók versenyjogi védelme2. Fogyasztók versenyjogi védelme­ (fogyasztók megtévesztésének(fogyasztók megtévesztésénektilalma/fogyasztói döntésektilalma/fogyasztói döntésektisztességtelen befolyásolásánaktisztességtelen befolyásolásánaktilalma)tilalma)­ GVH jár elGVH jár el

Versenykorlátozások joga:Versenykorlátozások joga:

1. Versenykorlátozó 1. Versenykorlátozó megállapodásokmegállapodások

tilalma=kartelljogtilalma=kartelljog

2. Gazdasági erőfölénnyel való2. Gazdasági erőfölénnyel valóvisszaélés tilalmavisszaélés tilalma

3. Vállalkozások 3. Vállalkozások összefonódásánakösszefonódásának

engedélyezése=fúziókontrollengedélyezése=fúziókontroll

­ GVH jár elGVH jár el

Versenykorlátozások jogaVersenykorlátozások joga

1. Gazdasági versenyt korlátozó megállapodás (kartell) 1. Gazdasági versenyt korlátozó megállapodás (kartell) tilalmatilalma

Pl.:Pl.:­ a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti

feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása a feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása a megállapodásban;megállapodásban;

­ a piac felosztása, az értékesítésből történő kizárás, az a piac felosztása, az értékesítésből történő kizárás, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozása a értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozása a megállapodás tárgya;megállapodás tárgya;

­ a piacra lépés akadályozásáról állapodnak meg;a piacra lépés akadályozásáról állapodnak meg;­ a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától teszik a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától teszik

függővé, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos függővé, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához;szerződés tárgyához;

a tilalom ellenére kötött megállapodás jogkövetkezményei:a tilalom ellenére kötött megállapodás jogkövetkezményei: semmisség + versenyjog szankcióksemmisség + versenyjog szankciók

mentesülés – a kartell létrejön, de nincs káros mentesülés – a kartell létrejön, de nincs káros versenyhatása versenyhatása

Pl.:Pl.:­ hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb

megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához;vagy a versenyképesség javulásához;

­ a megállapodásból származó előnyök méltányos része a a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut;fogyasztóhoz jut;

„„bagatell kartell”: ha a szerződő piaci szereplők együttes bagatell kartell”: ha a szerződő piaci szereplők együttes piaci részesedése az érintett piacon a 10%-t nem haladja piaci részesedése az érintett piacon a 10%-t nem haladja megmeg

2. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma2. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma

nem a domináns piaci magatartást tiltja, hanem az azzal nem a domináns piaci magatartást tiltja, hanem az azzal való visszaéléstvaló visszaélést

gazdasági erőfölényben van a piacon, aki a tevékenységét gazdasági erőfölényben van a piacon, aki a tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetleníteni a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetleníteni tudja – a piac kialakításakor nem kell figyelemmel lennie a tudja – a piac kialakításakor nem kell figyelemmel lennie a versenytársainak piaci magatartására versenytársainak piaci magatartására

Pl.:Pl.:­ az üzleti kapcsolatokban tisztességtelenül vételi vagy az üzleti kapcsolatokban tisztességtelenül vételi vagy

eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;kikényszeríteni;

­ azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, indokolatlanul megkülönböztetni,

­ a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni;

3. A vállalatok összefonódásának engedélyezése3. A vállalatok összefonódásának engedélyezése

összefonódás létrejötte:összefonódás létrejötte:­ két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás

összeolvadösszeolvad, vagy egyik a másikba , vagy egyik a másikba beolvadbeolvad, vagy a vállalkozás , vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik,része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik,

­ egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetlen vagy közvetett irányítástközvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagyfüggetlen vállalkozás egésze vagy része felett, vagy

­ több, egymástól független vállalkozás több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozástirányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás , amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátnivalamennyi funkcióját tartósan képes ellátni

GVH-tól GVH-tól kell engedélyt kérnikell engedélyt kérni, ha az összefonódott , ha az összefonódott vállalkozások előző üzleti évi nettó árbevétele együttesen a 5 vállalkozások előző üzleti évi nettó árbevétele együttesen a 5 milliárd forintot meghaladta milliárd forintot meghaladta ésés van közöttük két olyan van közöttük két olyan vállalkozáscsoport, amelyek előző üzleti évének nettó bevétele vállalkozáscsoport, amelyek előző üzleti évének nettó bevétele 500 millió forint felett van500 millió forint felett van

közvetlen irányítás:közvetlen irányítás:

Pl.:Pl.:­ a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító

üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagymint ötven százalékával rendelkezik, vagy

­ jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására…..stbkijelölésére, megválasztására vagy visszahívására…..stb

közvetett irányítás:közvetett irányítás: adott egy vállalkozás – az irányít egy másik vállalkozást – és adott egy vállalkozás – az irányít egy másik vállalkozást – és

ez a közvetlenül irányított vállalkozás (együtt vagy önállóan az ez a közvetlenül irányított vállalkozás (együtt vagy önállóan az őt irányító vállalkozással) irányít egy harmadik vállalkozástőt irányító vállalkozással) irányít egy harmadik vállalkozást

Versenyhivatal eljárási rendjeVersenyhivatal eljárási rendje

közigazgatási szerv – közigazgatási eljárás szabályai közigazgatási szerv – közigazgatási eljárás szabályai szerint jár elszerint jár el

eljárás három szakasza:eljárás három szakasza:­ előzetes vizsgálatelőzetes vizsgálat­ Versenytanács (3-5 tag) érdemi eljárásaVersenytanács (3-5 tag) érdemi eljárása­ „„utóvizsgálat”utóvizsgálat”

érdemi határozatot hoz:érdemi határozatot hoz:

ha nincs versenyt sértő magatartás – eljárást ha nincs versenyt sértő magatartás – eljárást megszűntetimegszűnteti

ha versenyt korlátozó magatartást állapít meg – ha versenyt korlátozó magatartást állapít meg – szankciót alkalmazszankciót alkalmaz