Társadalmi Társadalmi mozgalmakmozgalmak

és ideológiákés ideológiák

18. század18. század

Az állam és a hatalom domináns szerepe A nemesség társadalmi erővé szerveződése:1. Kegyencek és oligarchák konzervatív ellenzék.2. Politikai szerepvállalás: udvari összeesküvések,

a gárda által támogatott hatalomátvételek (1801-ig) A nemeseknek adományozott kiváltságlevél (1785).

3. A nemesség a kultúra szerveződésében:– a nemesi értelmesség kialakulása,– a közvélemény irányítása (sajtó és publicisztika, irodalom és színház),– a felvilágosodás-kori eszmék elterjedése / terjesztése (nevelés,

közerkölcsök, társadalmi felelősség) szabadkőművesség, baráti körök, tudományos társaságok,a magánemberi lét kivonása az állam befolyása alól a liberális nemesi ellenzék.

Népmozgalmak ( Pugacsev-felkelés) „a nép / nemesség” – kettőség felismerése az eszmei nemesi forradalmiság születése (Ragyiscsev)

1800 – 1820-as 1800 – 1820-as évekévek

Jótékonyság és művelődésHumanitás és erkölcsi jobbításaKatonaságon belüli viszonyok megváltoztatásaAlkotmány és szabadságjogok

A jobbágyság eltörléseCárgyilkosság

N. Muravjev: Alkotmány Főbb elvek P. Pesztel: Az orosz igazság

A földesúri birtok megőrzése Földtulajdon Köztulajdonba kerül

Megszüntetése Rendiség Megszüntetése

Széleskörű Polgári jogok Széleskörű

Alkotmányos monarchia Államforma Köztársaság / Föderáció10 – 15 éves Ideiglenes Kormányzat /

Direktórium

„I. Sándori tavasz”: társadalmi élet felpezsdülése. 1812-es Honvédháború: össznépi aktivitás. A nemesi forradalmiság csúcspontja: a dekabrizmus:

A dekabrista felkelés (1825. dec. 14, Szenátusi tér;dec. 29. – 1826. jan. 3, Kijevi Kormányzóság).

A dekabristák sorsa A dekabrizmus szellemi és erkölcsi öröksége.

1820–1850-es 1820–1850-es évekévek

Erősödik a központi hatalom kontrolja a társadalom felett:– A Birodalmi Hivatal osztályai teljhatalmat kapnak

(II. oszt. – jogi kodifikáció, III. oszt. – a politikai felügyelet + csendőrség)– Kontrol az oktatás és a sajtó felett.– A „hivatalos népiesség” ideológiai doktrínája (Sz. Uvarov):

egyeduralom, ortodoxia, népiesség. A társadalmi élet visszafogottsága:– a társadalom ketté szakadása,– áttérés a cselekvés taktikájáról a gondolat stratégiájához: filozófiai

társaságok és körök (A bölcselet baráti köre, 1825–26;Sztankevics-kör, 1831–39; Herzen és Ogarjev köre, 1831–34) – az orosz valóság „átkozott kérdéseinek” felvetése.

A társadalmi élet két típusának újjáalakulása:– Politikai (cselekvő) taktika: Petrasevszkij-kör (1845–49),– Az ideológiai (gondolati) társadalmi differenciálódás:

P. Csaadaev: Filozófiai levelek egy hölgyhöz (1829-31, I. – 1836)

Szlavofilizmus Nyugatosság

Szlavofilizmus Eszmék Nyugatosság

Különösség,I. Péter negatív hatása

Oroszország történelmi útja Európával azonos út,I. Péter közelebb hozta Európához

Monarchia + Zemszkij Szobor(a nép véleményét közvetíti, tanácskozási joggal)

Állami berendezkedés Alkotmányos monarchia

A faluközösség (obscsina) és a szobornoszty (a hívők szabad szereteten alapuló „organikus együttléte”)

TársadalomAz egyén és szabadságjogai

Individualizmus

Moszkva Oroszország szimbóluma Szentpétervár

Ortodoxia Eszmeiség Racionalizmus

A. Homjakov,K. és I. Akszakov-testvérek,I. és P. Kirejevszkij-testvérek

KépviselőiT. Granovszkij, K. Kavelin,

V. Belinszkij, A. Herzen,I. Turgenyev

Közös vonások:1.A jobbágyság eltörlése2.Evolúciós békés változtatások

1850-es évek második fele – 1850-es évek második fele – 1880-as évek1880-as évek

A. Herzen faluközösségi (obscinnij) / orosz szocializmusa: Az egyeduralom és jobbágyság felszámolása a társadalom

demokratizálása mellett. A kapitalista fejlődési stádium kihagyható. A faluközösség (önkormányzás, a földbirtoklás egyenlősége) – a

szocializmus alapja Oroszországban.N. Csernisevszkij és a forradalmi demokrácia eszméi

Az ideológiai irányzatok politikai színezetének előtérbe kerülése Liberalizmus:o Szlavofilek, pocsvenyikok és nyugatosok: sajtó, tevékenység a

zemsztvákban (önkormányzatokban).o „önkormányzati alkotmányos” irányzat (1879–1881).o Reformok tovább vétele, az együttműködő hatalom képzete. Konzervativizmus:o Fellépés a liberális adminisztráció ellen.o A reformok felülbírálása.

Forradalmi mozgalmak: „narodnyik-mozgalom”a reformokkal és életbeléptetésükkel való elégedetlenség

Ideológiai tagolódása:o „Lázadó”, anarchista irányzat: M. Bakunyin, parasztforradalom, az

értelmiség elősegítő szerepe, az állam megszüntetése.o „Propagandista” irányzat: P. Lavrov, a parasztság nincs felkészülve

forradalomra, az értelmiség vezető, eszméket terjesztő („agitáló”) szerepe, forradalmi szervezet létrehozása.

o „Összeesküvő” irányzat: P. Tkacsjov, a parasztság nincs felkészülve forradalomra, az agitáció nem lehet hatékony; az egyeduralom elveszítette népi támaszát forradalmi szervezet létrehozása, amely előkészíti és végrehajtja a hatalomátvételt forradalom.

Szerveződések:o I. „Fold és szabadság” titkos szervezet (1861–64)o Narodnyik-társaságok:1. Isutyin-kör és „Pokol” terrorista csoportja (1863–66) Karakozov

merénylete II. Sándor ellen (1866. április 4.)2. „Népi leszámolás” (1869–71): Nyecsajev.3. Natanszon-Csajkovszkij-csoport (1871–74) – több csoport összevonása:

„a nép közé járás” kezdeményezői4. „A nép közé járás” (1873–75)

o II. „Fold és szabadság” titkos szervezet (1876–79)propagandista és terrorista eszközök

szakadáso „Általános földfelosztás”: „Népakarat”:

propaganda, emigráció, terror (8 merénylet a cár ellen )csatlakozás 1881. március 1. – II. Sándora munkásmozgalomhoz meggyilkolása, a vezetők kivégzése)

o A munkásmozgalom kezdeteo 1898 – a pártok kialakulásának kezdete

Tolsztojánizmus (tolszovsztvo) – 1880-as évek végétől L. Tolsztoj műveinek (Gyónás, 1879; Miben áll a hitem? 1884) és személyes jelenlétének hatására: a gonosszal szemben sem szabad erőszakosnak lenni, felebaráti szeretet és megbocsátás, erkölcsi öntökéletesedés „vallási szekta” (?)orosz „kulturális remetelakok / kolostorok” (kolóniák) kialakulása európai, észak amerikai, dél afrikai és japán elterjedése, M. Gandi.