Tanuláselméleti megközelítés A nyelv fejlődése megegyezik más viselkedésformák fejlődésével Ugyanazon tanulási törvények vonatkoznak a nyelvelsajátításra is, mint más viselkedésformákra: 1., klasszikus kondicionálás: A szó jelentésének megismerése a szóval párosuló tapasztalatokból ered Magyarázat a nyelv megértésének elsajátítására, azonban a nyelvi produkcióra nem. 2., operáns kondicionálás: Véletlenszerű hangok kibocsátása (pl. gagyogás, a beszélt nyelv kezdeti elemei) a környezet általi megerősítés fokozatos formálódás, finomodás Pl. „ma””maci”, „ku””kutya”

3.,Utánzás A környezet által beszélt nyelv elsajátítását teszi lehetővé. Magyarázat az egyes szavak elsajátítására, azonban

az ismert szavakból történő új mondat alkotására és a grammatika szabályaihoz való alkalmazkodásra nem. Speidel és Nelson (1989): kezdetben teljes szavak utánzása pl. „lovak” majd nyelvtani morfémáké több autó=„autók” több ló=„lók” végül a szabály alkalmazásának elsajátítása Bandura (1977, 1986) „absztrakt modellálás” az általános nyelvtani alapelvek elvonatkoztatása a

hallott mondatból, és alkalmazása az alkotott mondatnál

Nativista megközelítés

• Olyan mondatokat is képez a gyermek, amelyeket még sohasem hallott

• Szükséges a környezet megfigyelése és utánzása, de nem elegendő

N. Chomsky:

a nyelv megértésének és létrehozásának képessége velünk született

a gyermek egy „nyelvelsajátító készülékkel” (LAD)

rendelkezik, amely felismeri a minden nyelvet megalapozó univerzális szabályokat. A LAD érése során alakul ki végül majd az egyén felnőttekre jellemző nyelvhasználata

A nyelvi univerzálékat e nézet szerint az emberi faj története , s nem a nyelvet elsajátító személy egyéni tapasztalatai határozzák meg.

A tapasztalat szzerepe : melyik nyelvet ismeri meg és sajátítja el?

Interakcionalista megközelítés A gyermek nyelvfejlődése és kognitív teljesítménye

közötti kapcsolatot vizsgálja. Két fő irányzata van: 1., univerzális konstruktivizmus Piaget: a szimbolikus gondolkodás megjelenését tekinti a

nyelvelsajátítás kezdetének (tárgyállandóság, mintha-játék, késleltetett utánzás megjelenése)

Meltzoff és Gopnik Specifikusabb kapcsolatot keresnek a kognitív és a nyelvi

teljesítmény között 18 hónapos kor:a szóhasználat változását a késleltetett

utánzás jellegének változása követi. Míg előtte a valóságos életeseményekkel kapcsolatos, ún. szociális szavakat , utána a valóságos és lehetséges élmények közötti különbséget kifejezőeket használnak.

Interakcionalista-kulturális

A grammatika elsajátítása az interakcionalista nézetek képviselői szerint:

E. Bates: A nyelvtani szerkezetek ismerete a nyelvtan gyakorlati

használatának „mellékterméke”.

2., kulturális szempontú interakcionalista megközelítés a gyermekre mint egy, már meglévő nyelvhasználó csoport

tagjára tekint társas tevékenység- interakciós minták Brunner: e társas tevékenységek egy „nyelvelsajátítást

elősegítő rendszert” (LASS) alkotnak, amely a nativista szemléletnél megjelenő LAD környezeti kiegészítése.

A nyelvelsajátítás alapvető alkotóelemei

• A nyelv biológiai előfeltételei 1., az emberi fajhoz tartozás

Állati fajok: kommunikációjuk vokális elemeket is tartalmaz, ám ez nyelvnek nem tekinthető. Megtanítható-e valamely faj az emberekével megegyező kommunikációra? Főemlősök hangképző szerve: jelentősen különbözik az emberétől. Leghatékonyabb a vizuális/manuális kommunikáció tanítása volt. Nyelvszerű viselkedést idéztek elő,amely még mindig jelentősen különbözik az emberi nyelvtől-”nyelvcsíra”.

2., Biológiai hátterű fogyatékosságban szenvedő gyermekek

Milyen hatással van a fogyatékosság a nyelvelsajátításra?

Down-kór: középsúlyos/súlyos értelmi fogyatékosság korlátozott szókincs, egyszerű nyelvi szerkezet

Összetett nyelvi szerkezetek megértése, pro-

dukciója hiányzik, tehát ezekhez normális kog-

nitív képességek szükségesek.

A nyelv néhány vonatkozása független az általános kognitív képességektől.

A hangtan, nyelvtan, jelentéstan, pragmatika összehangolt fejlődéséhez elengedhetetlen az ép biológiai háttér egy minimális szintje.

A nyelvi fejlődés környezete

• A nyelvi fejlődés környezete

A nyelv teljes elsajátításának előfeltételei:

- az emberi fajhoz tartozás

- természetes emberi környezet

Nyelvben szegény környezet:

- nyelvi tapasztalat- interakció nélkül

nem vezet a nyelv elsajátításához

-interakciókban való részvétel – nyelvi környezet nélkül

megkezdődik a nyelvi fejlődés, de a morfémák elsajátítá-

sához nem elegendő.

Hogyan járul az interakció a nyelv elsajátításához?

• Tomasello: tárgyra történő utalás, amikor:

-a gyermek épp a tárgyra figyel

- amikor nem figyeli

A megnevezését az első esetben hatékonyabban ta-

nulja meg.• Kategóriacímkék használata

Új szó, ismerős helyzetben értelmezési lehetősége korlátozott elképzelés a jelentéséről, meglévő szókincsbe illesztés. Ez a jelenség a gyors megfeleltetés:

Elsődleges jelentésismételt találkozás a szóval más kontextusban a jelentés kiszélesedik, megszilárdul.

Fontos eleme a környezeti megerősítés.

• Az oktatás szerepe

Eltér az előzőektől közvetlen jutalmazást alkalmaz, szándékos.

• Tanítási stratégia a szókincs bővítésére (szándékos)• „anyai beszéd” (nem szándékos beszédtanítás a célja)

- a gyermekhez igazodó nyelvi környezet

- „kibővítés”- a gyermek által mondottak ismétlése, bővítéssel.

Nem bizonyítható, hogy az aktív tanítás különösebb előnyhöz juttatja a gyermeket a nyelvelsajátítás terén.