TANREND 2009/2010 A Biológiai és orvosi elméleti ismeretek...

PTE ÁOK Gyógyszerész szak – az Orvos-biológiai… modul tantárgyai – 2009/2010-es tanév

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

GYÓGYSZERÉSZ SZAK

TANREND 2009/2010

A Biológiai és orvosi elméleti ismeretek modul tárgyai

(kötelező tárgyak)


Tartalomjegyzék

Anatómia, szövettan és fejlődéstan 1. ..............................OGOAF1................... 3 Biokémia 1. ............................................................OGOBA1 .................. 5 Biokémia 2. ............................................................OGOBA2 ................ 11 Élettan 1.................................................................OGOEL1 ................. 14 Élettan 2.................................................................OGOEL2 ................. 22 Az immunológia alapjai ..............................................OGOIMM ............... 33 Kórélettan ..............................................................OGOKOT................ 36 Molekuláris sejtbiológia 1. ...........................................OGOMB1................ 41 Molekuláris sejtbiológia 2. ...........................................OGOMB2................ 46 Mikrobiológia 1........................................................OGOMI1 ................. 53 Mikrobiológia 2........................................................OGOMK2 ............... 55


ANATÓMIA, SZÖVETTAN ÉS FEJLŐDÉSTAN 1. OGOAF1 Tantárgyfelelős: DR. LUBICS ANDREA, egyetemi adjunktus Anatómiai Intézet

3 kredit ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek ▪ tavasszal ▪ félévközi jegy

Foglalkozás/félév: 28 + 14 + 0 = 42

Előfeltétel: OGAMB1 - teljesített OGRLAT - teljesített -

Tematika

Az emberi test makroszkópos, mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, fejlődésének, és alapvető funkcionális aspektusaiknak megismertetése a Gyógyszerész Szak hallgatói számára szükséges szinten. A két féléves tantárgycsoport első része.

Makroszkópos anatómiai és elméleti szövettani ismeretek gyógyszerészhallgatók számára - 1. rész: csont-, izomtan, emésztő-, légző-, vizeleti rendszer, ált. szövettan, fejlődéstan.

A félév elfogadásának feltételei

Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. Érvénytelen a szemeszter, ha a hallgató az össz-óraszám több mint 25%-ról hiányzik. A félév teljesítményének értékelése: elégtelen a teljesítmény és szóbeli utóvizsgára kötelez, ha a három félévközi tesztre adható pontszám 50%-át a hallgatónak nem sikerül megszereznie. Az e fölötti pontszám arányosan érdemesít a 2-5-ös érdemjegyekre.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

Tantervi gyakorlatokon egyéni pótlás

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Sétáló György, Rékási Zoltán, Tóth Pál: Humán anatómia, szövet- és fejlődéstan gyógyszerészhallgatók számára. Pécs, 2007.

Donáth Tibor: Anatómiai Atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának képi segédleteként)

Internetes segédanyag gyógyszerészhallgatók számára (szövettani ábrák, előadások kivonatai és illusztrációi; ajánlott főként a szövet- és fejlődéstan elsajátításának képi és szöveges segédleteként - fejlesztés alatt)

Előadások

1. Az anatómia, szövet és fejlődéstan tárgya.

2. A csontvázrendszer. A csontok összeköttetései. 3. Az emberi test szövetei. Hámszövet. Sejtkapcsoló struktúrák.

4. A kötő- és támasztószövetek.

5. Az izomrendszer.

6. Az izomszövet.

7. Az ember egyedfejlődésének főbb szakaszai. Megtermékenyítés. Barázdálódás. Morula. Blastocysta. Implantáció.

8. A keringés szervrendszere, szív. Vérkörök.


9. Gastruláció. Neurulácio. Placentáció.

10. A vér. Vérképzés. 11. A csíralemezek származékai. 12. Az erek szöveti szerkezete. A nyirokrendszer. 13. A nyirokszervek. 14. Az emésztőrendszer felépítése, szervei. I. Szájüreg, fogak, garat. 15. Az emésztőrendszer felépítése, szervei. II. Nyelőcső, gyomor. 16. Magzatfüggelékek. 17. Az emésztőrendszer felépítése, szervei. III. Vékony- és vastagbelek. 18. A magzat alaki fejlődése, érettségi jelek. 19. A nagy emésztőmirigyek: Máj. Hasnyálmirigy. Epeutak. A máj vérkeringése. 20. A vázrendszer és izomrendszer fejlődése. 21. A hashártya. Hasüreg. 22. A légzőrendszer felépítése. Felső légutak. 23. Alsó légutak: Gége, hangképzés. 24. A fejlődési rendellenességek okai. 25. Alsó légutak. Trachea, bronchusfa, tüdő. A légutak védekező mechanizmusai. 26. Mellhártya (pleura). Légzőmozgások. 27. A vizeleti rendszer felépítése, működése. 28. A vese szerkezete.

Szemináriumok

Gyakorlatok 1. A légutak tanulmányozása. Pleura.

2. Az emésztőrendszer szerveinek tanulmányozása. II.

3. Az emberi test csontjai: Koponya. A törzs csontjai és ezek összeköttetései.

4. A végtagok csontjai 5. Az emberi test ventralis izmai.

6. A szív és az érrendszer tanulmányozása. Az emésztőrendszer szerveinek tanulmányozása. I.

7. Az emberi test dorsalis izmai.

Vizsgakérdések

http://an-server.pote.hu


BIOKÉMIA 1. OGOBA1 Tantárgyfelelős: IFJ. DR. GALLYAS FERENC, egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

4 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ vizsga


Előfeltétel: OGAFI2 - teljesített OGAAS2 - teljesített OGAMB2 - teljesített

Tematika

A tárgy foglalkozik az élő szervezetben zajló kémiai, azaz biokémiai folyamatokkal. A két féléves Biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő; enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szerkezetének, működésének és szabályozásának elsajátíttatásával foglalkozik. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakciókinetikai fogalmakat és szabályszerűségeket, valamint megismerteti és számon kéri a folyamatokban résztvevő; kismolekulák szerkezeti sajátosságait.

A tantárgy megalapozza a Biokémia 2, Gyógyszertan és Klinikai Kémia tárgyakat.

A félév elfogadásának feltételei Max. 3 hiányzás a szemináriumokról.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Vezetővel megbeszélt időpontban konzultáció


Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak:

Tankönyvek: Albert L. Lehninger - David L. Nelson - Michael M. Cox: (Worth Publichers, Inc. 1993.)

Principles of Biochemistry

Ádám Veronika által szerkesztett: (Semmelweis kiadó 2001.) Orvosi biokémia

Sümegi Balázs által szerkesztett: (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 1997) Biokémiai praktikum

Lubert Stryer: (Fourth Edition 1995. E.H. Freeman & Company, New York.) Biochemistry

Thomas M. Devlin: (Second Edition, John Wiley & Sons, New York) Textbook of Biochemistry. With Clinical Correlations


Előadások 1. Fehérjék szerkezete, funkciója, peptidek

2. Folding, chaperonok

3. Energetika

1. Enzimműködés alapjai

2. Enzimműködés szabályozása, izoenzimek

3. Hemoglobin, oxigénszállítás

1. Az immunrendszer fehérjéi

2. Glikolízis I.

3. Glikolízis II.

1. Glikolízishez kapcsolódó anyagcsere utak 2. Lipidek csoportosítása, biológiai membránok

3. Zsírsav oxidáció

1. Piruvát Dehidrogenáz Komplex

2. Citrátkör reakciói

3. Citrátkör szabályozása

1. Légzési lánc

2. ATP szintézis

3. Mitokondriális transzport, ingák

1. Enzimek szupramolekuláris szerveződése

2. Reaktív oxigén gyökök

3. Fotoszintézis 1. Glukóz szintézis növényi sejtben

2. Glukoneogenezis állati sejtben

3. Pentóz foszfát út

1. Mono- és diszacharidok, UDP mechanizmusok.

2. Glikogén szintézis és lebontás

3. Glikogén szintézis és lebontás szabályozása

1. Zsírsav szintézis

2. Zsírsav elongáció, deszaturáció

3. Komplex lipidek szintézise

1. Koleszterin és ketontest szintézis

2. Lipid anyagcsere szabályozása, betegségek 3. Szénhidrát anyagcsere szabályozása, betegségek

1. Aminosav lebontás; az amino csoport útja

2. Karbamid ciklus

3. Aminosav lebontás; a szénváz sorsa

1. Nem esszenciális aminosavak szintézise

2. Aminosav anyagcsere; enzimopátiák


3. Biológiailag aktív vegyületek szintézise

1. Purin, pirimidin váz szintézise

2. Purin, pirimidin váz lebontása

3. Metabolikus folyamatok áttekintése

Gyakorlatok

Szemináriumok 1. Fehérjék tulajdonságai

2. Fehérjék tulajdonságai

3. Biokémiai alaptechnikák

4. Biokémiai alaptechnikák

5. Sejtkultúrás módszerek

6. Sejtkultúrás módszerek

7. Szívperfúziós vizsgálatok

8. Szívperfúziós vizsgálatok

9. Mitokondriális respiráció mérése Clark elektróddal 10. Mitokondriális respiráció mérése Clark elektróddal 11. Anyagcserebetegségek 12. Anyagcserebetegségek 13. Konzultáció 14. Konzultáció

Vizsgakérdések Fontosabb tématerületek, szempontok a vizsgára való felkészüléshez.

I. Aminosavak, fehérjék.

Aminosavak elektrokémiai jellemzése.

Peptidek és fehérjék.

A fibrózus fehérjék szerkezete, fajtái.

Myoglobin és hemoglobin szerkezete, funkciója.

Fehérjék elválasztásának módszerei.

Homológ fehérjék összehasonlítása funkcionális és filogenetikai aspektusból.

II. Általános enzimológia. Az enzimműködés alapjai, koenzimek, prosztetikus csoportok.

Értelmezze a Michaelis-Menten elméletet.

Mi az értelme a metszéspontoknak a dupla reciprok (1/v szemben 1/s) ábrázolásban. Milyen típusú enzimgátlásokat ismer?

A kompetitív gátlás (laboratóriumi példákkal).

Mi az alloszterikus szabályozás? Mutassa be néhány példán.

Az enzimek kovalens modifikációja.


III. Glikolízis

Bioenergetika: reverzibilis és irreverzibilis reakciók.

A glikolízis és fermentáció fogalma, fajtái, energiamérlege.

Hasonlítsa össze az alkoholos és tejsavas fermentációt.

A piroszőlősav oxidatív és nem-oxidatív dekarboxilezése.

A glikolízis lépései 3 szénatomos termékek kialakulásáig.

A glikolízis 3 szénatomos termékeinek továbbalakulása.

Gyümölcscukor hasznosulása emlősben. Anorganikus foszfát beépülés szerves vegyületbe a glikolízis során.

IV. Citrátkör

Ismertesse a citrátkör CO2-t termelő lépéseit.

Ismertesse a citrátkör redukált koenzimeket termelő lépéseit.

Az acetyl-CoA molekula lebomlása a citrátkörben hány ATP keletkezésére ad lehetőséget?

[2-14C]acetát égetése esetén a citrátkörben a radioaktív C mikor jelenik meg 14CO2 formájában?

A glukóz teljes elégése esetén hány ATP képződik?

A glukóz teljes elégetése esetén hány ATP képződik szubsztrát szinten?

A citrátkör gátlásának lehetőségei.

V. Légzési lánc.

Az oxidatív foszforiláció és szétkapcsolása.

A mitochondrialis membránok struktúrája.

Redoxpotenciál változások a légzési láncban.

Respirációs komplexek és inhibitoraik.

Hol lépnek be egyes szubsztrátok a légzési láncba?

A légzéssel kapcsolatos mitochondrialis transzport folyamatok. VI. Átfogó metabolizmus.

Soroljon fel néhány enzimet, amelyek a NADPH redukciós ekvivalenseit hasznosítják.

Hogyan történik a citrátkör utántöltése?

Egyes glikolitikus enzimeknek az energiatermelésen kívül milyen más szerep jut?

A NAD-NADH átalakulás meghatározása és ennek alkalmazásai. A tejsav oxidációjának útja emlősben és élesztőben.

Hogyan termelődik emlősökben a NADPH?

Hogyan képződik a citoszolban NADH és hogyan tud elégni a légzési láncban?

A CO2 fixálása állati sejtekben és a fotoszintézis során.

Mi a biológiai oxidáció általános jellemzője, és miben különbözik a kémiai égéstől?


VII. Pentóz-foszfát ciklus

A pentóz-foszfát ciklusban keletkezett egyes intermedierek felhasználása más anyagcsere-folyamatban.

A pentóz-foszfát ciklus jelentősége.

VIII. Fotoszintézis, Glioxalát ciklus, Glukogenezis

Melyek a fotoszintézis fénytől független eseményei?

A laktát glukózzá alakulásának jelentősége, egyes lépései.

A piroszőlősavból való glukóz képződés energia mérlege.

Glikukóz és zsír egymásba alakulása állati sejtben. Az acetátban lévő radioaktivitás sorsa.

Glikukóz és zsír egymásba alakulása növényi sejtben.

A galaktóz és glükóz egymásba történő átalakulása?

Glikogén szintézise és szabályozása.

A glikogén lebontása és ennek szabályozása. Glikogén tárolási betegségek.

IX. Lipidek Lipidek osztályzása, természetben található zsírsavak jellemzői.

A trigliceridek lebontása, részeinek további sorsa.

A zsírsavak oxidációjának lépései.

Telítetlen és páratlan számú zsírsavak lebontása.

A palmitinsav szintéziséhez szükséges prekurzorok előállítása a sejtben.

A palmitinsav-szintézisének lépései.

A zsírsav szintetáz enzim szupramolekuláris szerkezete.

Hogyan képzeli el az olajsav szintézisét emberben?

Mevalonsav és ketontestek képződése.

Hogyan lesz mevalonsavból koleszterin?

Komplex lipidek szintézise, és szerepe. Lipidekből képződő biológiailag aktív anyagok.

A zsírsavak aktivációja és belépése a mitochondriumba.

Egy palmitinsav molekula teljes elégésének energiamérlege.

A ketontestek szintézise és felhasználásuk.

X. Aminosavak intermedier anyagcseréje

Transzaminálási reakciók.

Esszenciális és nem esszenciális aminosavak.

Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak.

A glutaminsav dehidrogenáz reakció és jelentősége.

Mit tud a szerin és cisztein bioszintéziséről?

A cisztein és metionin lebontása. Az aminocsoport eltávolításának lehetőségei az aminosavakból.

A fenilalanin lebontása emberben. Kapcsolatos enzimopáthiák.

Hogyan zajlik a leucin oxidációja?


A valin és izoleucin lebontása. Enzimopáthiák.

A glutamin képződése és jelentősége.

Mit tud a hem endogén képződéséről?

A karbamid ciklus és jelentősége

Kreatin képződése és szerepe.

Adrenalin, acetilkolin és szerotonin szintézise.

Az elágazóláncú aminosavak lebontásával kapcsolatos betegségek


BIOKÉMIA 2. OGOBA2 Tantárgyfelelős: IFJ. DR. GALLYAS FERENC, egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

4 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ szigorlat


Előfeltétel: OGOBA1 - teljesített - -

Tematika

A két féléves Biokémia 2. szemesztere az első félévben tanultakon alapulva a genetikai információ tárolásában és továbbításában résztvevő kis- és makromolekulák szerkezetével, működésével és szabályozásával, valamint a molekuláris biológiai technikákkal foglalkozik. Ezen kívül tárgyalja az anyagcsere-folyamatok szerv- és szervezet-szintű szabályozásának, a sejten belüli és a szervezeten belüli információ továbbításának mechanizmusait, valamint az egyes szervekre és szervrendszerekre vonatkozó speciális biokémiai ismereteket.

A tantárgy megalapozza a Patobiokémia, Gyógyszertan, Kórélettan preklinikai, Belgyógyászat, Klinikai Kémia és Neurológia tárgyakat

A félév elfogadásának feltételei max. 3 hiányzás a szemináriumokról


Csoportvezetővel megbeszélt időpontban konzultáció


Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak:

Tankönyvek:

Albert L. Lehninger - David L. Nelson - Michael M. Cox: (Worth Publichers, Inc. 1993.)

Principles of Biochemistry

Ádám Veronika által szerkesztett: (Semmelweis kiadó 2001.) Orvosi biokémia

Sümegi Balázs által szerkesztett: (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 1997) Biokémiai praktikum

Lubert Stryer: (Fourth Edition 1995. E.H. Freeman & Company, New York.) Biochemistry

Thomas M. Devlin: (Second Edition, John Wiley & Sons, New York) Textbook of Biochemistry. With Clinical Correlations


Előadások 3. Elképzelések az élet keletkezéséről és az evolúcióról

2. Jelen esélyek a géntechnológiára

1. Genomika, proteomika, metabolomika

3. Gyógyszerfejlesztés molekuláris célpontjai

2. Idegrendszer II.

1. Idegrendszer I.

3. Érzékelés biokémiája

2. Zsíroldható vitaminok

1. Vízoldható vitaminok

3. Immunrendszer biokémiája 2. Táplált és éhező állapotok

1. Szérum lipoproteinek

3. Máj funkciói

2. Emésztés biokémiája; mikronutriensek

1. Emésztés biokémiája; makronutriensek

3. Vas anyagcsere szabályozása, betegségek

2. Hemoglobin kóros genetikája

1. Jelátvitel; kinázok

3. Extracelluláris mátrix

2. Tumor szupresszorok és a rák

1. Onkogének, onkogenezis 3. Szeptikus sokk biokémiája

2. Oxidativ sressz indukálta jelátviteli folyamatok

1. Jelátviteli rendszerek, CO, NO

3. Hormonok III. PPAR

2. Hormonok II.

1. Hormonok I.

3. Sejtciklus és szabályozása

2. Rekombináns DNS technológiák

1. Mitokondriális génkifejeződés, betegségei

3. Génexpressziók szabályozása II.

2. Génexpressziók szabályozása I. 1. Fehérje targeting és transzport

3. Posztranszlációs módosítások

2. Fehérje szintézis II.

1. Fehérje szintézis I.

3. Retrovírusok

2. RNS metabolizmus II.


1. RNS metabolizmus I.

3. DNS javítás

2. DNS replikáció

1. Gének és kromoszómák

Gyakorlatok

Szemináriumok 1. Mágneses magrezonancia (MR) spektroszkópia és képalkotás

2. Mágneses magrezonancia (MR) spektroszkópia és képalkotás

3. Bioinformatika, rendszerszemléletű biológia

4. Bioinformatika, rendszerszemléletű biológia

5. Proteomika

6. Proteomika

7. DNS-array, Genomika

8. DNS-array, Genomika

9. Molekuláris biológiai módszerek a biokémiai gyakorlatban 10. Molekuláris biológiai módszerek a biokémiai gyakorlatban 11. Mitokondriális permeabilitás tranzíció nekrózisban és apoptózisban 12. Mitokondriális permeabilitás tranzíció nekrózisban és apoptózisban 13. Konzultáció 14. Konzultáció

Vizsgakérdések


ÉLETTAN 1. OGOEL1 Tantárgyfelelős: DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

7 kredit ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek ▪ ősszel ▪ vizsga


Előfeltétel: OGAAF2 - egyidejű felvétel OGAMB2 - teljesített -

Tematika

A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai, anatómiai, és alapvető gyógyszerészeti ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket.

Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése.


A PTE ÁOK Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában foglalt általános követelmények teljesítése. A hallgatók kötelesek az órákon részt venni, az előírt gyakorlatokat elvégezni, s azokról jegyzőkönyvet készíteni. Vizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki az egyes gyakorlati fejezetek végén sorra kerülő beszámolókat sikerrel teljesítette.


Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv:

Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére. Medicina Kiadó, Budapest 1998.

Gyakorlatos segédtananyag:

a POTE Élettani Intézet oktatói által összeállított ”Élettani gyakorlatok” című jegyzet (Pécs, 1992.)

A fentiek mellett használható még:

Bálint P.: Orvosi élettan I - II. kötet, Medicina, Budapest 1986.

Élettan biológusoknak (szerkesztették: Ádám György és Fehér Ottó), Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996.

Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina


Előadások 1. Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban.

2. Folyadékterek. A vér.

3. A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége.

4. Haemoglobin. Vasforgalom.

5. Véralvadás.

6. Fehérvérsejtek élettani szerepe I.

7. Fehérvérsejtek élettani szerepe II.

8. Vércsoportrendszerek I.

9. Vércsoportrendszerek II.

10. Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés. 11. Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben 12. Electrocardiogram I. 13. Electrocardiogram II. 14. Szívhangok. 15. Perctérfogat. A szív munkája. 16. Haemodinamikai alapfogalmak. 17. Vérnyomás, pulzus. 18. Capillaris-keringés. 19. Vénás-keringés. 20. Nyirokkeringés. 21. Kisvérköri keringés. Agyi keringés. 22. A máj, bőr és az izom keringése. 23. A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. 24. A szív és keringésrendszeri homeostasis. 25. A légzés mechanikája.

26. Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói.

27. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 28. A légzés kémiai szabályozása. 29. O2 és CO2 transzport, pH reguláció. 30. A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. 31. Akklimatizáció 32. A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. 33. A gyomor emésztési folyamatai. 34. Duodenum és epehólyag. 35. Emésztés és felszívódás a vékonybélben. 36. A vastagbél szerepe. Székletképződés. 37. Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők.


38. Tápanyagok sorsa a szervezetben 39. Vitaminok. 40. A májműködés élettana I. 41. A májműködés élettana II. 42. A glomerulus működése. A clearance fogalma. 43. A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. 44. Vesekeringés. 45. Renin-angiotensin rendszer. 46. Tubularis folyamatok. 47. Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. 48. Volumenreguláció. 49. A vizeletürítés mechanizmusa. 50. A szervezet pH szabályozása I. 51. A szervezet pH szabályozása II. 52. Energiaforgalom. Metabolizmus. 53. A helyes táplálkozás alapelvei. 54. Testhőmérséklet. Láz. 55. A testhőmérséklet perifériás szabályozása. 56. A testhőmérséklet központi szabályozása. 57. A hypothalamo- hypophysealis rendszer. 58. A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. 59. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I. 60. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Calmodulin. Prostaglandinok. 61. A női nemi működés szabályozása. 62. Terhesség 63. Laktáció. 64. Férfi nemi működések. 65. Erectio, ejaculatio, coitus. 66. A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. 67. Pubertas, climacterium. 68. Pajzsmirigy I. 69. Pajzsmirigy II. 70. A hypophysis hátsólebeny hormonjai.


Gyakorlatok

1. Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok.

2. Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok.

3. A vér vizsgálata I.

4. A vér vizsgálata I.

5. A vér vizsgálata II. 6. A vér vizsgálata II.

7. A vér vizsgálata III.

8. A vér vizsgálata III.

9. A vér élettana. Beszámoló.

10. A vér élettana. Beszámoló. 11. Élettani mérőállomások és kezelésük. 12. Élettani mérőállomások és kezelésük. 13. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 14. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 15. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 16. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 17. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 18. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 19. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 20. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 21. A légzés vizsgálata. 22. A légzés vizsgálata. 23. Az emésztés vizsgálata. Beszámoló 24. Az emésztés vizsgálata. Beszámoló 25. Vizeletvizsgálat. 26. Vizeletvizsgálat. 27. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló 28. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló

Szemináriumok


Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdések

1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6. Thrombocyták élettani jelentősége.

7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.

9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.

11. A vér pH szabályozása.

12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.

13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.

14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje.

A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere.

Refracter periódusok.

16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.

17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai.

A szabályozás elektrokardiogram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).

19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.

20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)

21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.

22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.

23. Az artériás nyomás és azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe.

25. A capilláris - keringés jellegzetességei.

26. A nyirokkeringés jellegzetességei.

27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.

28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.

29. A coronaria-keringés.

30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.

31. A splanchnicus terület keringése.

32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.

33. A szívműködés idegi szabályozása.


34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.

35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.

36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.

38. A vérkeringés reflex-szabályozása.

39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.

40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).

41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.

42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.

43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.

44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.

45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.

46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.

47. Nyál, nyálelválasztás.

48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.

49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.

50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.

51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése.

53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.

54. A zsírok emésztésének folyamata.

55. A fehérjék emésztésének folyamata.

56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearence fogalma.

57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.

58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.

59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.

60. A vese koncentráló és hígító működése.

61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.

64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.

65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.

66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadózásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.


67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.

70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca és diacilglycerol, protein kinazok)

71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.

72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.

73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.

74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.

75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.

76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.

77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.

78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.

79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.

80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.

81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.

82. Pubertás és climax.

83. Vasopressin és oxytocin.

Gyakorlatos vizsgakérdések.

1. Prothrombin idő meghatározása.

2. A haematokrit- érték meghatározása.

3. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása.

4. A haemoglobin meghatározása. A haemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata.

5. A vörösvértestszám meghatározása.

6. A fehérvérsejtszám meghatározása.

7. A vörösvértest- átmérő és térfogat (MCV) meghatározása. A vörösvértestek átlagos haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC).

8. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata.

9. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása.

10. Az Rh vércsoport meghatározása.

11. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven.


12. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi törvényének demonstrálása. Summatio.

13. Elektrocardiographia. (EKG)

14. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex.

15. Keringés vizsgálata béka nyelvén.

16. A pulzus vizsgálata.

17. Vérnyomás mérése emberen.

18. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben.

19. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás.

20. Donders-féle modellkísérlet. A légzési nyomások meghatározása. Müller és Valsalva kísérlet.

21. A gyomornedv vizsgálata. BAO, MAO, PAO.

22. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata.

23. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása.

24. A széklet vizsgálata, vér kimutatása.

25. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége.

26. Hogyan és miért határozza meg a vizelet fajsúlyát?

27. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 28. Haemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben.

29. Húgysav és creatinin kimutatása vizeletből.

30. A vizeletüledék vizsgálata.

31. Energiaforgalom meghatározása emberben.

32. Oxigénfogyasztás mérése patkányon.


ÉLETTAN 2. OGOEL2 Tantárgyfelelős: DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

7 kredit ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek ▪ tavasszal ▪ szigorlat


Előfeltétel: OGOEL1 - teljesített - -

Tematika

Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai, anatómiai, és alapvető gyógyszerészeti tanulmányaikra alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni.

Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei.


A PTE ÁOK Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában foglalt általános követelmények teljesítése. A hallgatók kötelesek az órákon részt venni, az előírt gyakorlatokat elvégezni, s azokról jegyzőkönyvet készíteni. Vizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki az egyes gyakorlati fejezetek végén sorra kerülő beszámolókat sikerrel teljesítette.


Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv:

Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére. Medicina Kiadó, Budapest 1998.

Gyakorlatos segédtananyag:

a POTE Élettani Intézet oktatói által összeállított ”Élettani gyakorlatok” című jegyzet (Pécs, 1992.)

A fentiek mellett használható még:

Bálint P.: Orvosi élettan I - II. kötet, Medicina, Budapest 1986.

Élettan biológusoknak (szerkesztették: Ádám György és Fehér Ottó), Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996.

Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, 1997.


Előadások 1. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I.

2. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II.

3. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III.

4. A mellékvesevelő működése. Stress.

5. A calcium homeosztázis humorális szabályozása

6. A pancreas belső szekréciós működése

7. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I.

8. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II.

9. Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései

10. Az öregedés élettana. 11. Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál. 12. Akciós potenciál és terjedése. 13. A neuromusculáris junctio működése. 14. A szinapszisok elektrofizilógiája. 15. A szinapszisok neurokémiája. 16. Gerincvelői reflexek. 17. A gerincvelő integratív funkciói. 18. A motoros egység működésének szabályozása. 19. Receptorműködések sajátságai. 20. Szomesztéziás mechanizmusok. 21. Szomatotopiák 22. A thalamus és az érzőkéreg élettana. 23. A fájdalom élettana. 24. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa. 25. Az izomműködés mechanikája. 26. Az izomműködés energetikája. Az izom hőtermelése. 27. Az izomműködés elektromos jelenségei, szabályozása, izomtónus, fáradás. 28. A simaizom működése. 29. A spinális shock. 30. Decerebrációs rigiditás. 31. Poszturalis koordináció, felállás, lokomoció. 32. Az extrapyramidalis rendszer I. 33. Az extrapyramidalis rendszer II. 34. A labyrinthus működése. 35. A kisagy működése I. 36. A kisagy működése II. 37. Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer. 38. Optika. A szem törőközegeinek hibái.


39. Retinalis mechanizmusok. 40. Látópályák, középagyi mechanizmusok. 41. A látás centrális mechanizmusai. 42. Szemmozgások. 43. A hallószerv élettana I. 44. A hallószerv élettana II. 45. A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai. 46. Kémiai ingermodalitások I. Szaglás 47. Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés. 48. A vegatatív idegrendszer működése I. 49. A vegatatív idegrendszer működése II. 50. Electroencephalographia I. 51. Electroencephalographia II. 52. Az alvás - ébrenlét szabályozása. 53. A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége.

54. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban.

55. Motivációs mechanizmusok.

56. Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúságközponti idegrendszeri szabályozása.

57. Biológiai ritmusok szabályozása. 58. A limbikus rendszer I. 59. A limbikus rendszer II. 60. A monoamin rendszerek jelentősége. 61. Az emociók központi idegrendszeri mechanizmusai. 62. A tanulás mechanizmusai I. 63. A tanulás mechanizmusai II. 64. Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I. 65. Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II. 66. Plaszticitás az idegrendszerben. 67. A frontális kéreg működése. 68. A parieto-temporalis kéreg működése. 69. Féltekei dominancia. 70. A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok.


Gyakorlatok 1. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben.

2. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben.

3. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák.

4. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák.

5. Endokrinológia. Beszámoló.

6. Endokrinológia. Beszámoló.

7. Izomgyakorlatok békán. .

8. Izomgyakorlatok békán.

9. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia

10. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia. 11. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 12. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 13. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 14. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 15. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. 16. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. 17. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 18. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 19. Sztereotaxikus agyműtét 20. Sztereotaxikus agyműtét 21. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 22. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 23. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 24. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés.

25. Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció).

26. Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. 27. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. 28. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.

Szemináriumok


Vizsgakérdések Az év végi szigorlat gyakorlati és elméleti vizsgából áll.

Elméleti vizsgakérdések

1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.

5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6. Thrombocyták élettani jelentősége.

7. Hemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.

9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.

11. A vér pH szabályozása.

12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.

13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.

14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.

15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.

16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai.

A szabályozás elektrokardiogram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).

19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.

20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)

21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.

22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.

23. Az artériás nyomás és azt meghatározó tényezők.

24. Artériás és vénás pulzusgörbe.

25. A capilláris - keringés jellegzetességei.

26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.

28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.

29. A coronaria-keringés.

30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.

31. A splanchnicus terület keringése.

32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.

33. A szívműködés idegi szabályozása.


34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.

35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.

36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.

38. A vérkeringés reflex-szabályozása.

39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.

40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).

41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.

42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.

43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.

44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.

45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.

46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.

47. Nyál, nyálelválasztás.

48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.

49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.

50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.

51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése.

53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.

54. A zsírok emésztésének folyamata.

55. A fehérjék emésztésének folyamata.

56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearence fogalma.

57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.

58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.

59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.

60. A vese koncentráló és hígító működése.

61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.

64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.

65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.

66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadózásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.


67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.

70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca és diacilglycerol, protein kinazok)

71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.

72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.

73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.

74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.

75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.

76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.

77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.

78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.

79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.

80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.

81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.

82. Pubertás és climax.

83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.

84. Prostaglandinok hatásai. 85. A pancreas belső szekréciós működése.

86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában.

87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja. 88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása.

89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma.

90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra.

91. A glucocorticoidok hatásai.

92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai.

93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége.

94. Az öregedés élettana.

95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben.


96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben.

97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége.

98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia.)

99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése.

100. A neuromusculáris junkció működése.

101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése.

102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai.

103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai.

104. A szinaptikus működése neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus. Receptorok. IPSP, EPSP.

105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok. 106. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása.

107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában.

108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében.

109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai.

110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői.

111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése.

112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését.

113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét.

114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás - ébrenlét szabályozásában.

115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban.

116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása.

117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai.

118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus).

119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, az agykéregben.

120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége.

121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésében.

122. A cerebellum működésének jelentősége.

123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai.

124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése.


125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek.

126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok.

127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége.

128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek.

129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei.

130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer.

131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai.

132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa.

133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei.

134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok.

135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. „Hasított-agy” (split-brain) vizsgálatok.

136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák).

137. A beszéd idegélettani mechanizmusai.

138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area).

139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma).

140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége.

141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv).

142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői.

143. A szem, mint optikai rendszer.

144. Retinalis mechanizmusok.

145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg).

146. Szín- és térlátás.

147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai.

148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai.

149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.


Gyakorlatos vizsgakérdések

1. Prothrombin idő meghatározása.

2. A haematokrit- érték meghatározása.

3. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása.

4. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata.

5. A vörösvértestszám meghatározása.

6. A fehérvérsejtszám meghatározása.

7. A vörösvértest- átmérő és térfogat (MCV) meghatározása. A vörösvértestek átlagos haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC).

8. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata.

9. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása.

10. Az Rh vércsoport meghatározása.

11. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven.

12. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi törvényének demonstrálása. Summatio.

13. Elektrocardiographia. (EKG)

14. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex.

15. Keringés vizsgálata béka nyelvén. 16. A pulzus vizsgálata.

17. Vérnyomás mérése emberen.

18. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben.

19. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás.

20. Donders-féle modellkísérlet. A légzési nyomások meghatározása. Müller és Valsalva kísérlet.

21. A gyomornedv vizsgálata. BAO, MAO, PAO.

22. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata.

23. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása.

24. A széklet vizsgálata, vér kimutatása.

25. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége.

26. Hogyan és miért határozza meg a vizelet fajsúlyát?

27. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből.

28. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben.

29. Húgysav és creatinin kimutatása vizeletből.

30. A vizeletüledék vizsgálata.

31. Energiaforgalom meghatározása emberben. 32. Oxigénfogyasztás mérése patkányon.

33. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon.

34. Terhességi reakciók.


35. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok. Vér glukóz koncentrációjának mérése emberben.

36. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás.

37. Rángásgörbe. Superpositio. Inkomplett és komplett tetanus.

38. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen.

39. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG)

40. Az idegingerület terjedési sebességének mérése. Akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen.

41. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály).

42. Chronaxia és rheobázis meghatározása emberen.

43. Reflexvizsgálatok békán. Bell-Magendie szabály.

44. Reflexvizsgálatok emberen.

45. Stereotaxikus technika.

46. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása.

47. Electroencephalographia (EEG). 48. Látásélesség meghatározása. A refrakció hibáinak korrigálása szemüveggel.

49. Az astigmia vizsgálata.

50. A pupilla reakciók vizsgálata.

51. Perimetriás vizsgálatok.

52. Színtévesztés és színvakság vizsgálata.

53. A hallásélesség vizsgálata.

54. Csont és légvezetés vizsgálata.


AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI OGOIMM Tantárgyfelelős: DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár Immunológiai és Biotechnológiai Intézet



Előfeltétel: OGAMB2 - teljesített OGOBA2 - teljesített -

Tematika

Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása és az immunológiai eredetű megbetegedések alapjainak ismertetése.

A tantárgy feladata átfogó képet adni - elsősorban az emberi - immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz.

A félév elfogadásának feltételei Maximum 3 hiányzás a gyakorlatokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei egyéni konzultáció alapján.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia

Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai

Abul K. Abbas: Cellular and Molecular Immunology

Janis Kuby: Immunology

Jan Klein: Immunology


Előadások

1. Bevezetés, történeti áttekintés, fő kérdések és perspektívák az elméleti és a gyakorlati immunológiában és immunbiológiában.

2. Az immunrendszer felépítése. A nyirokszervek, szövetek és az immunválaszban résztvevő sejtes elemek.

3. Az immunológiai felismerés molekuláris elemei I.: az MHC szerkezete, alosztályai, genetikája és szerepe az immunfunkciókban.

4. Az immunológiai felismerés molekuláris elemei II.: az ellenanyagok ( B sejt receptor) és a T sejt receptorok molekuláris szerkezete, alosztályok és fő funkcióik.

5. A T sejtek antigén felismerése. Antigén feldolgozás, bemutatás és MHC restrikció. Szuperantigének. Adhéziós molekulák.

6. A B sejtek és az ellenanyagok antigén felismerése. Az antigének szerkezete, tulajdonságai és az immunológiai felismerés kapcsolata. Antigén-antitest reakciók.

7. Elsődleges limfocita érés, differenciálódás, antigén receptor génexpresszió mechanizmusa.

8. Csontvelői B-sejt differenciálódás szakaszai: mikrokörnyezet és citokinek szabályozó szerepe

9. T-sejt differenciálódás és szelekció a thymusban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe.

10. A T-sejt aktiválódás korai fázisa. A CD3 komplex és a jelátvitel, adhéziós molekulák szerepe. Apoptózis szerepe a sejtaktiváció szabályozásában.

11. Az immunválasz centrális szakasza: T/B kooperáció és ellenanyag termelés, sejtes interakciók, citokinek szerepe.

12. Az izotípus expresszió szabályozása. A citokine irányító szerepe a Th1-Th2 differenciálódásban.

13. Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása, szerepe az immunszabályozásban. CD45 izoformák.

14. Az immunválasz lefolyása. Limfocita recirkuláció, homing, adhéziós molekulák szerepe (HEV, gyulladásos érfal jellemzői). A veleszületett immunválasz komponenseinek szerepe az immunválaszban.

15. A szisztémás és lokális immunválasz jellemzői. A nyálkahártyák és a bőr immunológiája.

16. Az immunválasz szabályozása, leállítása. Az antigének szabályozó hatása, az antigénbemutató sejtek és a citokin hálózat szerepe.

17. Immunoglobulin-immunglobulin kölcsönhatások. Allotípus, izotípus és idiotípus szabályozás. Az immunválasz leállítása.

18. A veleszületett humorális immunválasz. A komplement rendszer (genetika, molekuláris komponensek, aktiválódás útjai) és receptorai.

19. Az effektor funkciók és szabályozásuk I: az immunglobulinok effektor funkciói (ADCC, IC). IgE mediálta immunreakciók mechanizmusa. Hyperszenzitív reakciók.


20. Az effektor funkciók és szabályozásuk II: makrofágok és aktivációjuk, citotoxikus citokinek, késői típusú hyperszenzitivitás (DTH). Toxikus shock szindroma.

21. Az effektor funkciók és szabályozásuk III: NK- és citotoxikus T-sejtek. 22. Az immunológiai tolerancia, passzív és aktív tolerancia, fiziológiás

autoimmunitás, immunológiai homunculus.

23. Kóros autoimmunitás. Az autoimmun betegségek immunpathológiai háttere. 24. Szövet és szervtranszplantációk immunológiai vonatkozásai 25. Tumor immunológia. 26. Immunhiányos állapotok (veleszületett, szerzett) 27. Az AIDS pathomechanizmusa, lefolyása, diagnosztikus és therápiás lehetőségei.

28. A specifikus immuntherápia elméleti alapjai. Immunotoxinok, rekombináns citokinek és szolubilis receptorok. Immunológiai géntherápia.

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések vizsgakérdések a tematika alapján.


KÓRÉLETTAN OGOKOT Tantárgyfelelős: DR GARAI JÁNOS egyetemi docens Kórélettani és Gerontológiai Intézet

4 kredit ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek ▪ tavasszal ▪ vizsga


Előfeltétel: OGOEL2 - teljesített - -

Tematika

A tárgy az élettani, biokémiai és immunológiai alapjelenségek ismeretében a fontosabb klinikai élettani módszerekkel, az e módszerekkel nyerhető adatok értelmezésével, ill. kórélettani/klinikai jelenségek megértéséhez való felhasználásával foglalkozik.


A szemináriumok 15%-áról való hiányzás (max 3) esetén a félév elfogadása megtagadható, több hiányzás esetén a félév nem fogadható el. Az évközi teszt (ZH) min. 2-es szintű teljesítése a félév elfogadásának feltétele.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Esszé írása a pótolandó óra témájából.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kórélettani alapok (szerk.: Székely M.; jegyzet PTE ÁOK 2006)

Kórélettan (szerk. Szollár L.) Semmelweis Kiadó, Budapest, 4. kiadás, 2001.

Előadások 1. A kórélettan helye a gyógyszerészeti tudományokban

2. Alapvető kórélettani mechanizmusok

3. Gyulladás, sérülés

4. Koronária keringés és zavarai I

5. Koronária keringés és zavarai II

6. Az agyi keringés zavarai

7. A vérnyomás rendellenességei 8. Keringési elégtelenségek fogalma, fajtái

9. Szíveredetű keringési elégtelenség

10. Keringési shock 11. Sepsis 12. Többszörös szervi elégtelenség 13. Légzésszabályozás és zavarai 14. A ventilláció zavarai 15. Diffúziós zavarok 16. Légzési elégtelenség, hypoxia


17. Nehézlégzés 18. A fizikai terhelés kórélettana 19. Pufferek 20. A légzés és vese szerepe a pH-szabályozásban 21. Glomeruláris és tubuláris funkciózavarok 22. Veseelégtelenség, uraemia 23. Krónikus veseelégtelenség 24. Akut veseelégtelenség 25. A hőszabályozás zavarai: láz 26. Hyperthermiák, hőguta 27. Hypothermia 28. Teljes és részleges éhezés 29. Elhízás 30. A diabetes mellitus (DM) syndroma alapjai 31. A DM pathogenesise 32. Akut komplikációk DM-ben 33. A DM krónikus komplikációi 34. Hypothalamus-hypophysis rendszer és zavarai 35. Kóros pajzsmirigy funkciók 36. A mellékvese működés zavarai 37. A nyelőcső és a gyomor működészavarai 38. A bélrendszer működési zavarai 39. Pancreas működési zavarok 40. A májműködés kórélettana 41. Icterusok 42. Portalis hypertensio, ascites, máj-coma

Gyakorlatok

Szemináriumok 1. Általános bevezetés

2. Élettani, biokémiai és immunológiai alapok

3. Az EKG elemzése, a legfontosabb szempontok

4. Gyakoribb repolarizációs zavarok

5. A myocardialis infarctus EKG-ja

6. Ingerképzési rendellenességek

7. Ingervezetési zavarok

8. Komplex EKG-rendellenességek

9. Légzésfunkciós módszerek 10. Légzésfunkciós módszerek bemutatása 11. Sav-bázis státusz


12. Sav-bázis eltérések elemzése 13. Só-víz háztartás 14. S-víz háztartási zavarok elemzése 15. Anyagcserezavarok 16. Lipoproteinek, aminosavak anyagcserezavarai 17. A K-háztartás 18. A K-háztartás zavarai 19. Vitaminok, nyomelemek kórélettana 20. Hypo- és hypervitaminosisok 21. A Ca, P anyagcsere zavarai 22. D-vitamin, parathormon, hypo- és hypercalcaemia 23. Anaemia, polycythaemia 24. Véralvadási zavarok, DIC 25. Újszülöttkori kórélettani jellegzetességek 26. Időskori kórélettani jellegzetességek 27. Általános megbeszélés 28. Felkészülés a vizsgára

Vizsgakérdések - A vízoldékony vitaminok és nyomelemek kórélettana

- A zsíroldékony vitaminok kórélettana

- Teljes éhezés

- Részleges éhezés, anorexia nervosa - Az elhízás

- Fehérjehiány, fehérje-energia malnutrició

- Az LDL-anyagcsere pathobiochemiája, hyperlipoproteinaemiák

- Hypoglycaemiák

- Az 1. DM etiológiája és pathogenesise

- A 2. DM etiológiája és pathogenesise

- Diabeteses coma

- A DM syndroma késői szövődményei és azok pathobiochemiája

- A növekedés kórélettana, a hypophysis kórélettana

- Hyperthyreosis

- Hypothyreosis - Glucocorticoid hyperfunctios állapotok

- A glucocorticoid kezelés kórélettani aspektusai

- Mellékvesekéreg-elégtelenség

- Hyperaldosteronismusok

- Hyper- és hypocalcaemia

- Osteoporosis, osteomalacia


- Az anaemiák és a polycythaemia általános kórélettana

- Hiányanaemiák

- Haemolyticus anaemiák

- A véralvadási faktorok veleszületett és szerzett zavarai

- Vasculáris eredetű vérzékenységek

- A thrombocyta funkció zavarai

- Disseminált intravascularis coagulatio (DIC)

- Thrombophilia - A pepticus fekély kórélettana

- A gyomortelődés zavarai, hányás

- Malabsorptiós szindróma

- Hasmenések okai, típusai, következményei

- A bélelzáródás (ileus) kórélettana

- Nem-konjugált hyperbilirubinaemiák

- Konjugált hyperbilirubinaemiák

- A máj detoxifikáló funkciójának kórélettani vonatkozásai

- Toxicus és idiosynchrasiás májkárosodás

- A májcoma pathogenesise

- Májcirrhosis, portális hypertensio, ascites - A pancreatitis kórélettana

- Hypothermia

- Höguta és malignus hyperthermia

- A láz kórélettana, és csillapításának lehetőségei

- Metabolicus acidosis és alkalosis

- Respiratoricus acidosis és alkalosis

- Hyperkalaemia

- Hypokalaemia

- A volumenreguláció zavarai

- Kóros osmoticus nyomással járó állapotok

- Cardiovascularis adaptáció izommunkához egészséges és károsodott szívű emberben - A koronária-elégtelenség pathogenesise. Kockázati tényezők

- Az akut myocardiális infarktus pathomechanizmusa és következményei

- Szíveredetü keringési elégtelenség általános pathophysiologiája

- Cardiomyopathiák

- Agyi hypoxia, ischemia

- Kisvérköri hypertonia

- Hypertonia betegség fogalma, osztályozása és általános kórélettana

- Hypertonia, vese és mellékvese

- Primér (essentialis) hypertonia és következményei

- Vasovagalis syncope és egyéb hypotensioval járó állapotok


- A shock fogalma, osztályozása és stádiumai

- Hypovolemiás shock

- Megoszlási shock

- Cardiogen shock

- Extrasystole

- Pre-excitatios szindróma, paroxysmalis tachycardia

- Pitvar- és kamra-lebegés, fibrillatio

- Nomotop és passziv heterotop ingerképzési zavarok - A pitvar-kamrai átvezetés zavarai

- Tawara szár blokkok

- Pitvari és kamrai tengelyeltérések

- Kóros myocardium repolarisatio EKG jellegzetességei. Angina pectoris, szívinfarktus EKG jellegzetességei

- A légzésszabályozás zavarai, alvási apnoe szindroma

- A fokozott léguti ellenállás okai és következményei

- Hypoventillatio és hyperventillatio

- Eloszlási zavarok a tüdőben, az alveolo-capillaris diffusio zavarai

- Szöveti hypoxia típusai és mechanizmusa. Cyanosis

- Az O2-transzport zavarai (kóros haemoglobin, methaemoglobinaemia, CO-mérgezés)

- Légzési elégtelenség, nehézlégzés

- A restrictiv és obstructiv légzészavarok összehasonlítása, légzésfunkciós próbák értékelésének irányelvei

- A glomeruláris filtratio pathophysiologiája

- Tubuláris funkciók kóros változásai

- Akut veseelégtelenség okai, típusai

- Chronicus veseelégtelenség kialakulásának folyamata

- Uraemia

- Hyperuricaemia, köszvény

- Hyperhomocysteinaemia - A gerontológia kórélettani alapjai gyógyszerész szemszögből

- Több szervrendszerre kiterjedő funkcionális rendellenességek


MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1. OGOMB1 Tantárgyfelelős: IFJ. DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY, egyetemi docens Orvosi Biológiai Intézet



Előfeltétel: - - -

Tematika

A két féléves tárgy 1. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai.

A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint


Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet:

Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia

Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek:

Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach

Lodish et al.: Molecular Cell Biology

Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell

Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology

Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából

Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

Előadások 1. Oktatási célkitűzések

2. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása

3. Modern morfológiai módszerek I.

4. Modern morfológiai módszerek II.

5. Molekuláris biológiai módszerek I.

6. Molekuláris biológiai módszerek II.


7. Molekuláris biológiai módszerek III.

8. Molekuláris biológiai módszerek IV.

9. Molekuláris biológiai módszerek V.

10. Sejtmag 11. Genomorganizáció 12. A kromatin kémiai összetétele 13. A sejtciklus I. 14. A sejtciklus II. 15. Replikáció I. 16. Replikáció II. 17. Repair 18. Transzkripció prokariotákban 19. rRNS-szintézis eukariotákban 20. hnRNS-szintézis eukariotákban 21. hnRNS-érés 22. A sejtmag pathológiája 23. Témazáró előadás 24. Citoplazmatikus organellumok 25. Transzláció I. 26. Transzláció II. 27. Transzláció III. 28. Génreguláció prokariotákban 29. Génreguláció eukariotákban I. 30. Génreguláció eukariotákban II. 31. Durva felszínű; endoplazmatikus retikulum. 32. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció és -szortírozás 33. Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa 34. A sejt védekezési mechanizmusai I. (lizoszómák, SER) 35. A sejt védekezési mechanizmusai II. (szabadgyökök, membránkárosodás) 36. Mitokondrium I. 37. Mitokondrium II. 38. Citoszkeleton I. 39. Citoszkeleton II. 40. Sejtmembrán 41. Passzív transzport folyamatok 42. Záró előadás


Gyakorlatok 1. Fénymikroszkópia

2. Fénymikroszkópia

3. Szeparációs módszerek (centrifugálás, kromatográfia)

4. Szeparációs módszerek (centrifugálás, kromatográfia)

5. Szeparációs módszerek (elektroforézis)

6. Szeparációs módszerek (elektroforézis)

7. DNS-RNS izolálás

8. DNS-RNS izolálás

9. Plazmid-izolálás

10. Plazmid-izolálás 11. Restrikciós térképezés 12. Restrikciós térképezés

Szemináriumok

1. A csoportszintű oktatás rendszere. Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése. 2. Biológiai makromolekulák

3. Fénymikroszkópia

4. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása

5. Szeparációs módszerek

6. Molekuláris biológiai módszerek I.

7. Molekuláris biológiai módszerek II.

8. Dolgozat: Biológiai makromolekulák. Szeparációs módszerek. Fénymikroszkópia. Pro- és eukarióta sejtek összehasonlítása.

9. Molekuláris biológiai módszerek III.

10. A sejtmag. Genomorganizáció. 11. Kromatin 12. A sejtciklus. Replikáció 13. Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia. (demonstráció) 14. Sejtmag (demonstráció)

15. Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek. A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin. Sejtciklus. Replikáció

16. Repair. Mitózis. A II. ciklus előkészítése 17. Transzkripció 18. RNS-érés. 19. A kóros sejtmag

20. Dolgozat: DNS-repair. Mitózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNS-érés.

21. Transzláció 22. Génreguláció I.


23. Génreguláció II. 24. GER. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport 25. Sejtvédekezés 26. Mitokondrium I. 27. Mitokondrium II. 28. Félévzáró dolgozat 29. Félévzáró dolgozat 30. Félévzáró dolgozat

Vizsgakérdések

1. Fehérjék

2. Lipidek 3. Szénhidrátok

4. Nukleozidok, nukleotidok

5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása

6. Az immuncitokémia módszerei

7. Restrikciós endonukleázok

8. Southern-blot

9. A DNS szekvenciaanalízise

10. A DNS chipek

11. Genomtárak

12. Polimeráz láncreakció

13. Transzgénikus élőlények 14. Az endogén génműködés célzott gátlása

15. cDNS-tárak

16. Northern-blot

17. Immunprecipitáció és Western-blot

18. A sejtmag szerkezete

19. A kromatin szerveződése

20. A DNS szerkezete

21. DNS, az örökítő anyag

22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák

23. A kromatin kémiai összetétele

24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása

26. Mitózis

27. A replikáció általános jellemzői

28. A replikáció mechanizmusa

29. Az eukariota replikáció jellemzői

30. DNS repair


31. A prokariota transzkripció mechanizmusa

32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői

33. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése

34. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció

35. Splicing

36. Az RNS szerkezete és típusai

37. Aminoacil-tRNS szintézis

38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód

40. A transzláció iniciációja

41. A transzláció elongációja és terminációja

42. A transzláció általános jellemzői

43. A laktóz operon

44. A triptofán operon

45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei

46. Eukariota transzkripciós faktorok

47. A szteroid hormonok hatásmechaniumusa

48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum

49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció 50. A szekréció mechanizmusa

51. Endocitózis

52. A vezikuláris transzport mechanizmusa

53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum

54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció

55. A mitokondriumok felépítése és működése

56. A mitokondriumok genetikai apparátusa

57. Mitokondrium betegségek


MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 2. OGOMB2 Tantárgyfelelős: IFJ. DR. SÉTÁLÓ GYÖRGY, egyetemi docens Orvosi Biológiai Intézet

4 kredit ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek ▪ tavasszal ▪ szigorlat


Előfeltétel: OGOMB1 - teljesített - -

Tematika

A két féléves tárgy 2. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az egészséges és kóros sejt szabályozási mechanizmusokkal kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy második szemeszterének fő témái: a sejthártya és az extracelluláris mátrix jellemző tulajdonságai; intracelluláris jelátviteli folyamatok; a daganatképződés celluláris és molekuláris mechanizmusai; bevezetés az orvosi genetikába; molekuláris medicina.

A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint


Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet:

Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia

Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek:

Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach

Lodish et al.: Molecular Cell Biology

Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell

Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology

Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából

Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

Előadások 1. Nyitó előadás

2. Aktív transzport folyamatok

3. Extracelluláris mátrix

4. Jelátviteli mechanizmusok I.

5. Jelátviteli mechanizmusok II.

6. Jelátviteli mechanizmusok III.


7. Jelátviteli mechanizmusok IV.

8. Jelátviteli mechanizmusok V.

9. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai

10. Apoptózis 11. A tumor sejt 12. DNS tumor vírusok 13. RNS tumor vírusok 14. Retrovirális onkogének 15. Celluláris onkogének I. 16. Celluláris onkogének II. 17. Celluláris onkogének III. 18. Tumor szuppresszor gének I. 19. Tumor szuppresszor gének II. 20. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa 21. Onkogének szerepe a sejtciklusban 22. Témazáró előadás 23. Citogenetika I. 24. Citogenetika II. 25. Átöröklési típusok 26. Molekuláris diagnosztika 27. Génterápia 28. Záróelőadás

Gyakorlatok 1. Nukleinsav hisztokémia

2. Nukleinsav hisztokémia

3. Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia

4. Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia

5. A citoplazma hisztokémiája

6. A citoplazma hisztokémiája

7. Permeabilitás

8. Permeabilitás

9. Jelátvitel. A tumor sejt

10. Jelátvitel. A tumor sejt 11. Bevezetés a klinikai genetikába 12. Bevezetés a klinikai genetikába


Szemináriumok 1. Citoszkeleton

2. Membrán

3. Transzport. Extracelluláris mátrix. Jelátviteli mechanizmusok

4. A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. cAMP-út

5. Dolgozat: Citoszkeleton. Membrán, transzport, extracelluláris mátrix. Kémiai jelátvitel. Receptorok. cAMP út.

6. Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel.

7. Dolgozat: Foszfolipáz C, növekedési faktor, citokin, stressz, integrin jelátvitel. A jelátvitel általános jellemzői.

8. Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt.

9. Tumor vírusok

10. Retrovirális és celluláris onkogének.

11. Dolgozat: Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt. Tumor vírusok. Retrovirális és celluláris onkogének.

12. Tumor szuppresszor gének. Onkogének és a sejtciklus 13. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa. Citogenetika 14. Átöröklési típusok. Molekuláris medicina 15. Félévzáró teszt 16. Félévzáró teszt

Vizsgakérdések ELMÉLETI VIZSGATÉTELEK

(A lista a teljes szigorlati tételsort tartalmazza. Az 1-57. kérdések alkotják a kollokviumi tételsort.)

1. Fehérjék

2. Lipidek

3. Szénhidrátok

4. Nukleozidok, nukleotidok

5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása

6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok

8. Southern-blot

9. A DNS szekvenciaanalízise

10. A DNS chipek

11. Genomtárak

12. Polimeráz láncreakció

13. Transzgénikus élőlények

14. Az endogén génműködés célzott gátlása

15. cDNS-tárak

16. Northern-blot


17. Immunprecipitáció és Western-blot

18. A sejtmag szerkezete

19. A kromatin szerveződése

20. A DNS szerkezete

21. DNS, az örökítő anyag

22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák

23. A kromatin kémiai összetétele

24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása

26. Mitózis

27. A replikáció általános jellemzői

28. A replikáció mechanizmusa

29. Az eukariota replikáció jellemzői

30. DNS repair

31. A prokariota transzkripció mechanizmusa

32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői

33. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése

34. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció.

35. Splicing 36. Az RNS szerkezete és típusai

37. Aminoacil-tRNS szintézis

38. A riboszómák szerkezete és működése

39. A genetikai kód

40. A transzláció iniciációja

41. A transzláció elongációja és terminációja

42. A transzláció általános jellemzői

43. A laktóz operon

44. A triptofán operon

45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei

46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa

48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum

49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció.

50. A szekréció mechanizmusa

51. Endocitózis

52. A vezikuláris transzport mechanizmusa

53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum.

54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció.

55. A mitokondriumok felépítése és működése

56. A mitokondriumok genetikai apparátusa


57. Mitokondrium betegségek

58. Mikrotubulusok

59. Mikrofilamentumok

60. Intermedier filamentumok

61. A sejtmembrán

62. Sejt-sejt kapcsolatok

63. Passzív transzport folyamatok 64. Aktív transzport folyamatok

65. Az extracellularis mátrix összetétele és szerkezete

66. Sejt-mátrix kapcsolatok

67. A kémiai jelátvitel típusai

68. cAMP által közvetített jelátvitel

69. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek

70. A növekedési faktorok jelátvitele

71. Fehérjekinázok szerepe a sejtműködés szabályozásában

72. Citokin-jelátvitel, stressz-jelátvitel

73. A jelátviteli folyamatok általános jellemzői

74. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 75. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége

76. Az apoptózis mechanizmusa

77. A tumorsejt általános jellemzői

78. Onkogén DNS vírusok

79. Retrovírusok

80. Retrovirális onkogének

81. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével

82. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása

83. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai

84. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői

85. Az Rb és p53 fehérjék jellemzői

86. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastagbélrák és az emlődaganatok kialakulásában

87. Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában 88. A karcinogenezis többlépcsős mechanizmusa

89. Meiózis

90. Autoszomális kromoszóma aberrációk

91. Szex-kromoszomális kromoszóma aberrációk

92. Autoszomálisan öröklődő betegségek.

93. Nemhez kötötten öröklődő betegségek

94. Öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa


95. Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa

96. A géntranszfer módszerei

97. A humán génterápia lehetőségei

GYAKORLATI VIZSGATÉTELEK

Elméleti kérdések

1. A fénymikroszkóp szerkezete és működése 2. Mintaelőkészítés és kontrasztfokozás fény- és elektronmikroszkópos célra

3. Radioaktív izotópok a biológiában

4. Homogenizálás, sejtfrakcionálás

5. Hipopiknikus és izopiknikus grádiens centrifugálás

6. Gélfiltráció

7. Ioncserélő- és affinitáskromatográfia

8. Fehérje elektroforézis

9. Nukleinsav elektroforézis

10. DNS-izolálás

11. RNS-izolálás

12. Plazmidok, plazmidizolálás 13. Nukleinsav hisztokémia

14. Citoplazma hisztokémia

15. Fáziskontraszt mikroszkóp

16. Polarizációs mikroszkóp

17. Enzimhisztokémia és immunhisztokémia

18. Plazmolízis és hemolízis

19. A citogenetika módszerei

20. Az elektronmikroszkóp működése

Végrehajtandó gyakorlatok

1. Prokariota sejtek immerziós vizsgálata 2. Sejtátmérő meghatározása fénymikroszkóppal

3. Keményítő és Cl- gélfiltrációs elválasztásának értékelése

4. A fotométer használata, RNS és DNS koncentráció mérés

5. Fehérje elektroforézis és Western blot értékelése

6. Citoplazma hisztokémiai metszetek értékelése (PAS, savas foszfatáz, Szudán B)

7. Sejtmag alkotórészek azonosítása elektronmikroszkópos felvételeken

8. Plazmid elektroforézis és restrikciós endonukleáz térkép értékelése

9. Nukleinsav hisztokémiai metszetek értékelése

10. Polarizációs mikroszkóp használata

11. Fáziskontraszt mikroszkóp centrálása, használata


12. Citoplazma alkotórészek azonosítása elektronmikroszkópos felvételeken

13. Normál és Burkitt-limfomás nyirokcsomó felismerése, mitotikus alakok azonosítása

14. Fénymikroszkópos autoradiográfiás preparátum vizsgálata

15. Normál és kóros sejtek azonosítása PAP-kenetben

16. Öröklődési típusok azonosítása családfán

17. Kromoszóma-vizsgálat

18. Immunhisztokémiai preparátumok vizsgálata

19. Differenciált, naiv és apoptotikus PC12 sejtek azonosítása 20. Kromoszóma-preparátum vizsgálata


MIKROBIOLÓGIA 1. OGOMI1 Tantárgyfelelős: DR. SZEKERES JÚLIA, egyetemi tanár Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet



Előfeltétel: OGOBA2 - teljesített OGOIMM - egyidejű felvétel -

Tematika

Bemutatjuk az orvosi mikrobiológia tárgyát, történetét, helyét a gyakorló orvostudományban. Az általános mikrobiológia kertében foglalkozunk a baktériumok alaktanával, élettani tulajdonságaival, genetikájával, a sterilezés és dezinficiálás módszereivel, az antimikrobás szerekkel, valamint a kezelés elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Ismertetjük a pathológiás folyamatokban szerepet játszó gazda-kórokozó kölcsönhatásokat, az azokban szerepet játszó virulencia fatorokat. Az infekciós immunológia keretében tárgyaljuk az egyes kórokozó csoportokkal szembeni védekezés mechanizmusait, az immunprofilaxis lehetőségeit, a túlérzékenység, tolerancia, autoimmunitás kérdéseit. A tananyag arányoselosztása érdekében e félévben néhány részletes bakteriológiai előadás is szerepel A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: célunk a gyógyszerészhallgatóknak egy olyan ismeretanyag és szemlélet adása, amelyre a részletes mikrobiológia anyagát és a későbbiekben a gyógyszerészi ismeretek elsajátításához szükséges mikrobiológiai képzettségüket alapozhatják.


A mikrobiológia első féléves oktatása előadások keretében történik. Az előadások látogatása ajánlatos, mert a vizsgakérdések olyan ismereteket is feltételeznek, amelyek csak az előadások anyagából sajátíthatók el.

A szemeszter végén a hallgatók írásbeli kollokviumot tesznek.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei távolmaradás pótlására lehetőség nincs.


Ádám É.: Gyógyszerészi mikrobiológia, Semmelweis Kiadó, 2001, ISBN: 963 921 414 0

Gergely L.: Orvosi mikrobiológia, Alliter Kiadó, Budapest, 2003, ISBN: 963 202 766 3

Daschner F.: Antibiotikumok a betegágynál, Medicina Könyvkiadó Rt.,2004, ISBN: 9632427386

Ternák G. (szerk.): Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata, jegyzet, PTE ÁOK

Falus A., Buzás E, Rajnavölgyi É.:Immunológia alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007 ISBN: 978 963 965 089

Gergely J, Erdei A (szerk.):Immunbiológia, Medicina Kiadó, Budapest 2000, ISBN: 963 242 641 X


Előadások 1. Bevezetés. A mikrobiológia tárgya, rendszertan

2. A baktériumok felépítése, állandó alkotóelemei

3. A baktériumok járulékos alkotóelemei

4. A baktériumok energianyerése, táplálkozása és szaporodásarodása

5. Baktériumgenetika I.

6. Baktériumgenetika II.

7. Sterilezés 8. Dezinficiálás

9. Gyógyszerkészítmények mikrobiológiai ellenőrzése. Pirogenitási vizsgálatok

10. Antibiotikumok. Bevezetés. Farmakodinámiás és farmakokinetikai szempontok 11. A sejtfal szintézisre ható antimikróbás szerek 12. Fehérjeszintézist gátló antimikrobás szerek 13. Egyéb hatásmechanizmusú antimikrobás szerek 14. Az antimikrobás szerek elleni rezisztencia mechanizmusai 15. Pathogenitás és virulencia. Virulencia faktorok 16. Fertőző betegségek immunológiája. I. 17. Fertőző betegségek immunológiája. II. Polgár Beáta 18. Fertőző betegségek immunológiája. III. 19. Immunotherápia I. 20. Immunotherápia II. 21. Vakcinológia I. 22. Vakcinológia II. 23. Gennykeltők I. 24. Gennykeltők II. 25. Gennykeltők III. 26. Bélbaktériumok I 27. Bélbaktériumok II. 28. Bélbaktériumok III.

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések Az írásbeli vizsga feleletválogatós kérdésekből áll.


MIKROBIOLÓGIA 2. OGOMK2 Tantárgyfelelős: DR. SZEKERES JÚLIA, egyetemi tanár Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet

3 kredit ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek ▪ tavasszal ▪ vizsga


Előfeltétel: OGOMI1 - teljesített - -

Tematika

A tematika rövid leírása: megismertetjük a hallgatókat a részletes orvosi bakteriológia, az általános és részletes orvosi virológia, mikológia és parazitológia anyagával. Az első félévben tanult általános ismereteket adaptáljuk az egyes kórokozó csoportokra. Különös hangsúlyt fektetünk a kezelésben és megelőzésében használt készítmények ismertetésére az egyes kórokozók tárgyalása során.

A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: célunk az első félév tananyagára alapozva megismertetni a hallgatókkal az egyes kórokozók által okozott megbetegedéseket, azok terjedési módjait, kórfejlődését, diagnosztikáját, kezelési és megelőzési lehetőségeit.


A mikrobiológia második féléves oktatása előadások és gyakorlatok keretében történik. Az intézet ragaszkodik a gyakorlatokon való aktív részvételhez, mivel a mikrobiológiai vizsgálati anyagok vételéhez és kezeléséhez szükséges gyakorlati ismeretek és készségek csak ott sajátíthatók el.

Az Intézet fenntartja magának a jogot, hogy a hallgatók felkészültségéről a gyakorlati foglalkozásokon szóbeli kérdésekkel, vagy írott tesztek formájában tájékozódjon.


Indokolt esetben (pl. több hétig tartó betegség) gyakorlati anyag pótlása egyéni egyeztetés alapján lehetséges.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ádám É.: Gyógyszerészi mikrobiológia, Semmelweis Kiadó, 2001, ISBN: 963 921 414 0

Gergely L.: Orvosi mikrobiológia, Alliter Kiadó, Budapest, 2003, ISBN: 963 202 766 3

Daschner F.: Antibiotikumok a betegágynál, Medicina Könyvkiadó Rt., 2004

ISBN: 9632427386 Ternák G. (szerk.): Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata, jegyzet, PTE ÁOK

Falus A., Buzás E, Rajnavölgyi É.:Immunológia alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007, ISBN: 978 963 965 089

Gergely J, Erdei A (szerk.):Immunbiológia, Medicina Kiadó, Budapest 2000, ISBN: 963 242 641 X


Előadások 1. Aerob és anaerob spórások I

2. Aerob és anaerob spórások II.

3. Légúti kórokozók I Mestyán Gyula Dr.

4. Légúti kórokozók II. Mestyán Gyula Dr.

5. Mycobacteriumok I.

6. Mycobacteriumok II.

7. Anti-mycobacterialis szerek Mestyán Gyula Dr. 8. Zoonozisok kórokozói

9. Spirochaeták

10. Rickettsiák, Chlamidiák, Mycoplasmák 11. Altalános virológia 12. A vírusok és a gazdaszervezet kölcsönhatásai 13. Légúti vírusok 14. Enterális úton ter`edő vírusok 15. Hepatitis vírusok I 16. Hepatitis vírusok II. 17. Retrovírusok. AIDS 18. Lassú vírusfertőzések. Prionok 19. Rhabdovírusok 20. Arbo- és Robovírusok . 21. Antivirális kemoterápia 22. Mikológia I Mestyán Gyula Dr. 23. Mikológia II Mestyán Gyula Dr. 24. Anti-mikotikumok Mestyán Gyula Dr. 25. Parazitológia I 26. Parazitológia II. 27. Parazita ellenes szerek Mestyán Gyula Dr. 28. Infekció kontroll. Antibiotikum politika Mestyán Gyula Dr.

Gyakorlatok

1. Bevezetés. A fertőző laboratóriumi munka általános szabályai. Mikroszkópizálás Kerényi Monika

2. Bevezetés. A fertőző laboratóriumi munka általános szabályai. Mikroszkópizálás Kerényi Monika Dr.

3. A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek. Vizsgálati anyagok aerob és anaerob feldolgozási módjai. Telepmorfológiai vizsgálatok Kerényi Monika Dr.

4. A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek. Vizsgálati anyagok aerob és anaerob feldolgozási módjai. Telepmorfológiai vizsgálatok Kerényi Monika Dr.


5. Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában Benedek Orsolya Dr

6. Biokémiai tesztek a baktériumok azonosításában Benedek Orsolya Dr

7. Szerológai diagnosztika Szerológiai diagnosztikai módszerek. Szerobakteriológiai és terápiás készítmények. A molekuláris diagosztika módszerei Polgár Beáta Dr.

8. Szerológai diagnosztika Szerológiai diagnosztikai módszerek. Szerobakteriológiai és terápiás készítmények. A molekuláris diagosztika módszerei Polgár Beáta Dr.

9. Sterilezés és dezinficiálás. Sterilitási, ártalmatlansági, pirogenitási vizsgálatok. Dezinficiens hatásának vizsgálata a kézflórára Kocsis Béla Dr.

10. Sterilezés és dezinficiálás. Sterilitási, ártalmatlansági, pirogenitási vizsgálatok. Dezinficiens hatásának vizsgálata a kézflórára Kocsis Béla Dr.

11. Antibiodkum érzékenység meghatározásának módszerei (koron diffúzió, E-teszt, MIC, MBC). Mestyán Gyula Dr

12. Antibiodkum érzékenység meghatározásának módszerei (koron diffúzió, E-teszt, MIC, MBC). Mestyán Gyula Dr

13. Antibiotikumok értékmérése testnedvekben. Antibiotikumotközömbösítő enzim kimutatása. Az antibiotikumok kölcsönhatása Kocsis Béla Dr

14. Antibiotikumok értékmérése testnedvekben. Antibiotikumotközömbösítő enzim kimutatása. Az antibiotikumok kölcsönhatása Kocsis Béla Dr

15. Gennykeltő baktériumok. Heamocultura Benedek Orsolya Dr. 16. Gennykeltő baktériumok. Heamocultura Benedek Orsolya Dr. 17. Húgyuti fertőzések diagnosztikája Kerényi Monika Dr 18. Húgyuti fertőzések diagnosztikája Kerényi Monika Dr 19. Enterális kórokozók diagnosztikája Benedek Orsolya Dr 20. Enterális kórokozók diagnosztikája Benedek Orsolya Dr

21. Légúti kórokozók diagnosztikája. Mycobacterium diagnosztika. Emődy Levente Dr

22. Légúti kórokozók diagnosztikája. Mycobacterium diagnosztika. Emődy Levente Dr

23. Anaerob baktériumok diagnosztikája Kocsis Béla Dr. 24. Anaerob baktériumok diagnosztikája Kocsis Béla Dr 25. Mikológiai és prazitológiai diagnosztika Mestyán Gyula Dr 26. Mikológiai és prazitológiai diagnosztika Mestyán Gyula Dr 27. Vírus diagnosztika Szereday László Dr 28. Vírus diagnosztika Szereday László Dr

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a szemeszter végén a hallgatók írásbeli kollokviumot

tesznek mindkét félév anyagából.


Az írásbeli vizsga feleletválogatós kérdésekből áll.

TANREND 2009/2010 A Biológiai és orvosi elméleti ismeretek...

Documents

Transcript of TANREND 2009/2010 A Biológiai és orvosi elméleti ismeretek...