iV. éVfolyAM 6. SzáM – 2011. júniuS – árA: 100 ft

Szentelendő kispapjaink„Készítsétek az Úr útját, egyengessétek Iste-nünk ösvényeit!” ► 8. oldal

érdem vagy jutalom?Brenner József, az egyházmegye spirituálisaköszönti a jubiláns atyákat ► 9. oldal

Amikor apaAz apa szerepe a gyermek életében, testi-lelkifejlődésében nélkülözhetetlen ► 11. oldal

A z elrejtett tudás csökken, a másokkalközölt ellenben gyarapszik! E bölcsmondás alapján mertem arra vállalkozni,hogy tanúságot tegyek arról az elég hosszúútról, amelyen eljutottam a bérmálkozásig.Örömömet a megtalált hitben, megtalált Is-tenemben szeretném megosztani barátaim-mal, ismerőseimmel. Szeretnék Isten irgalmá-nak, szeretetének tanúja lenni, hogy ezáltal isbuzdítsak mindenkit: Ne féljenek a megtérésútjára lépni!

Drága szüleim megkereszteltettek ugyan,de 1956 után lehetetlennek tartották a temp-lomba járást, a szentségek felvételét, a hittan-tanulást. Teljesen közömbös, liberális környe-zetben nőttem fel.

„A szél ott fúj, ahol akar (Jn 3,1-8)” – más ke-resztény felekezeteken keresztül is elvezetettaz Egyházhoz. Egy alkalommal dr. PappLajos előadását hallgathattam, az ő erőteljeshite, meggyőződése nagyobb hatással voltrám, mint az egészségről szóló előadása.

A mindennapi munkámban nagyon sikeres-nek tartottak kollégáim is, de én egyre jobbanéreztem, hogy valami hiányzik az életemből.Talán ez a mindjobban elhatalmasodó hiány-

érzet, boldogságkeresés indított arra, hogyunokám megszületése után én szorgalmaz-zam a megkeresztelését. Az elutasítást akkormég nem értettem és nagyon rosszul esett. AGondviselés egy jó barátot állított mellém, akimeghívott egy lourdesi zarándokútra. Sokatriogattak az ismerőseim, hogy nem fogom ki-bírni az utat, de már nem tudtak visszatartani.Lelki barátom: Marica és égi Anyám, Márianagy elhatározásra indították szívemet. Ele-inte Marica egyénileg tanított, de amikor le-hetőségem nyílt a katekumenátus elvégzésére,beiratkoztam oda. Aztán a Szentlélek szemi-nárium alatt döbbentem rá arra, hogy a Lélekhogyan irányított sugallataival hosszú évekenát! Azt hittem, hogy mindent egyedül tettem,pedig mindent a végtelen Szeretet indított elbennem.

Kérem a Szentlelket, hogy kovász lehessek,buzgó tenni akarásommal szolgálhassam hi-temet, érezzem a felelősséget embertársaimiránt, akiket talán rajtam keresztül érint megIsten kegyelme. Hitemmel elmozdíthatom aközömbösség és érdektelenség hegyeit is. Alegfőbb parancs azonban számomra minden-kor a szeretet parancsa legyen!

A szél ott fúj, ahol akarPados Györgyi

Vezércikk

Géza egy istenHorváth István Sándor

M égpedig egy kisbetűs isten. És lé-tezik Isten is, akihez Géza annyi-ban hasonlít, hogy Isten őt is, mint mindenembert, saját „képére és hasonlatosságára” te-remtette. Géza egy isten. A mondat akkorütötte meg a fülemet, amikor egy este ép-pen a híradót készültem megnézni, egy rek-lámban hangzott el.

Csupán egy mondat volt. De nem hitval-lás. Pap lévén megszoktam már, hogy bár-mit mondok az igaz Istenről, az hitvallás-nak, tanúságtételnek számít. Akár gyerme-keknek beszélek róla a hittanórán, akár aprédikációban tanítok róla, mindig szemé-lyes Isten-élményem az alapja minden kije-lentésemnek, s ezért hitvallás.

Szóval, Géza egy isten. A szentírásban isszerepel a kisbetűs isten, csak éppen min-dig a hamis istenekről és a bálványokrólvan szó ilyenkor. Azokról, akiket egyesekaz Isten helyébe akarnak állítani. Azokról,akik nem érdemlik meg az ember részérőlaz imádást. Szentírási értelemben tehát areklámban szereplő személy egy hamis is-ten. A közbeszédben akkor mond ilyet va-laki, ha azt akarja kifejezni, hogy az illetőkülönleges képességekkel rendelkezik, min-dent meg tud valósítani, mindenre képes.Sokszor gúnyos hangvétele is van, amikorolyan személyre vonatkozóan hangzik el,aki okosnak, mindentudónak vagy minden-hatónak képzeli magát.

Örülnék, ha a közbeszédben inkább min-denki más kifejezést használna. Az „Istennevét hiába ne vedd!” parancs ugyanis itt is ér-vényes. Feleslegesen nem beszélünk Isten-ről, nem istenítünk egyetlen embert sem,kellő tisztelettel ejtjük ki Isten nevét, még-pedig megfelelő időben és cselekedetekkor.Az imádság megfelelő alkalom erre, de a te-levíziós reklámok kevésbé.

2 ● 2011. június Martinus

PéLdakéP

Morus Szent TamásDéri Péter

M orus Szent Tamás a legrokonszen-vesebb szentek közé tartozik, aki-nek az emberi nagyságát az egész világelfogadja és nagyra értékeli. Jól bizonyítjaezt a róla készült film – Egy ember az örök-kévalóságnak – óriási sikere is. Édesapja bíróvolt, aki tehetséges gyermekét elég koránbeíratta az iskolába. Ügyességét, tehetségétjól mutatja, hogy már 23 éves korában ügy-védi diplomával rendelkezett.

Három évvel később politikai pályára lé-pett, és az angol parlament tagja lett. Lel-kes humanista volt, aki angol és latinnyelven írta költeményeit. Mindenütt ked-velték és hivatásbeli sikerei a legszebb re-ményekre jogosították fel, de ő mindezekellenére nem volt biztos abban, hogy a leg-jobb utat választotta, mert hosszú ideigazon gondolkodott, hogy pap lesz. Érettmegfontolás után azonban belátta, hogy ajó Isten őt nem a papi rendbe hívja, hanema házasság szentségére. Házasságot kötöttJane Colttal, akitől négy gyermeke szüle-tett, három lány és egy fiú.

Abban a korban, amikor még igen szo-katlan volt, hogy a leányok tanuljanak,Tamás már iskolába íratta mindegyik gyer-mekét. Komoly szellemi élet folyt házuk-ban, de ezek mellett nagy szerepe volt a hitmegélésének is, hiszen minden este imáragyűlt össze az egész család a személyzettelegyütt. Étkezések előtt az egyik gyermek aSzentírásból olvasott fel. Tamás szerény,tisztességes ember volt, aki minden naprészt vett a szentmisén és elvégezte a Szűz-anya kis zsolozsmáját. Gyakran járt Lon-don legszegényebb negyedeiben, hogy tá-mogassa a rászorulókat. Feljegyezték róla,hogy egyetlen szegény sem kért tőle hiábaételt vagy szállást.

1511-ben hatévi nagyon boldog házasságután elveszítette feleségét, és egyedül ma-radt a négy, pici gyermekkel. A rá jellemzőracionalitással hamarosan újranősült, hogygyermekeinek legyen édesanyja. Ezt a lé-pését sokan bírálták, fiatal, elfoglalt politi-kusként és tudósként azonban csak ezt azegy megoldást látta. Mind sűrűbben kapottfontos jogászi, politikai és diplomáciaimegbízásokat. Ez keltette fel a király, VIII.Henrik figyelmét is, aki 1509-ben lépetttrónra. Henrik ekkor még kemény védel-mezője volt a katolikus hitnek, amiért apápa ki is tüntette a Hit védelmezője cím-mel. 1522-ben azonban a király beleszere-tett Boleyn Annába, és érvényteleníttetni

szerette volna előző, érvényes házasságát.Ezt azonban a pápa nem tette meg, ezérta király egyre távolabb került Rómától,végül pedig a pápa kiközösítette őt.

VIII. Henrik azonban, hogy elfogadtassaúj, érvénytelen házasságát a néppel, MorusTamást választotta és nevezte ki kancellár-jává. A király ugyanis azt remélte, hogyTamás személyében – akit az emberek is-mernek, szeretnek és tisztelnek – szövet-ségesre lel tervei megvalósításához, de ha-marosan be kellett látnia, hogy csalódott.Az ellentét közöttük mind jobban kiélező-dött, mígnem 1532-ben kenyértörésre ke-rült sor, Tamás lemondott kancellári hiva-taláról, amelyet elődeivel ellentétben, őmindig becsületesen ellátott.

Másfél éven át egészen visszavonultan,csak irodalmi munkáinak élt. Közben a ki-rály megkoronáztatta Boleyn Annát, amelyünnepségre Tamást is meghívták, de őnem ment el. A király tombolt a sérelmemiatt, és ekkor jöttek Tamás irigyei, akikbevádolták a királynál, aki hamarosan bör-tönbe záratta. Tamás a király által kért, ka-tolikus ellenes hűségesküt sem volt hajlan-dó letenni. Hosszú időn keresztül nem si-került rávenni sem szép szóval, sem erő-szakkal, kínzásokkal az eskü letételére, sőtnyíltan kifejtette, hogy világi uralkodó nemigényelhet magának vallási jogokat, ezértVIII. Henrik kivégeztette.

■Istenünk, aki Morus Tamás életében az

igaz hitet a vértanúságban teljesítetted be,kérünk, engedd, hogy szentjeid közbenjá-rásától megerősödve, a hitet, amit szavunk-kal vallunk, életünk tanúságával is bizonyít-suk.

Liturgia

A helyi naptárakIpacs Bence

C ikksorozatunkban eddig azzal foglalkoz-tunk, hogyan is áll össze az a naptár,amely meghatározza, hogy mely szenteket ésmikor ünneplünk az év során. Láttuk, hogy ezegy általános és egy helyi naptár összefűzésé-ből születik. Részletesen szóltunk a helyi,konkrétan a magyar naptárról. Azt is mond-tuk, hogy ünnepeink között vannak egészensajátos, például egyházmegyei, sőt plébániaiünnepek is. A következőkben ezekkel ismer-kedünk meg.

Minden egyházmegyének van egy védő-szentje. Hazánkban egyedülálló módon egy-házmegyénket saját földjének szülötte pártfo-golja: Tours-i Szent Márton püspök. Az elsőnem vértanú szentre hazánk többi részén és avilágegyházban emléknappal, egyházmegyénk-ben főünneppel emlékezünk november 11-én.Így fejeződik ki helyi jelentősége. Ugyancsakezt mutatja, amikor június 16-án Szent Mártonpüspök ereklyéinek átvitelére emlékezünk.1913-ban ezen a napon a tours-i püspök en-gedélyével a szent ereklyéinek egy részét gr.Mikes János püspök ünnepélyesen a Székes-egyházba hozta. Ezt az emléknapot egyedül aSzombathelyi Egyházmegyében üljük meg.

A másik, minden egyházmegyében meglévőünnep a székesegyház felszentelésének évfor-dulója. Egyházmegyénkben erre június 14-énemlékezünk. 1814-ben ugyanis ezen a naponszentelték fel a Sarlós Boldogasszony tisztele-tére épített főtemplomunkat.

Egyes egyházmegyéknek vannak különösenis tisztelt szentjei, akikről ugyancsak megem-lékeznek a helyi naptárban. Ilyen nálunk SzentQuirinus (Kerény) püspök és vértanú június 4-iemléknapja. A dél-pannóniai Siscia püspökéta Sibaris (ma Gyöngyös) patakba vetették 309-ben. Szombathelyi tiszteletét már a 4. század-ban emelt bazilikája is mutatja. Hasonlóan egy-házmegyei szintű emléknapja van például azEsztergom-Budapesti FőegyházmegyébenBoldog Meszlényi Zoltán püspök és vértanú-nak, illetve a Szeged-Csanádi Egyházmegyé-ben Marchiai Szent Jakab áldozópapnak.Egyenlőre Boldog II. János Pál pápa emlék-napja is ilyen kategóriába esik, liturgikus ün-neplése jelenleg csak Lengyelországra és aRómai Egyházmegyére terjed ki.

A helyi naptár legalsó foka a plébániaközös-ség saját ünnepei. Ezek mindenek előtt atemplom felszentelésének, valamint a temp-lom címének ünnepei. Emellett egyes szenteknagyobb tiszteletére találhatunk még példát azadott helyen, akiknek ünnepét is kiemeltmódon ülik meg. Szűkebb pátriámban, Kősze-gen, ilyen Szent Donát vértanú, Kőszegfalvánpedig Szent Flórián vértanú.

Martinus 2011. június ● 3

z arándokok által zsúfolásig megtöltöttSzent Péter tér, lelkes magyar csopor-tok pápai illetve hazánk zászlójával, bíboro-sok, püspökök, papok, szerzetesek, küldött-ségek a világ minden részéről (összesennyolcvanhét), köztük a magyar kormánykül-döttség Orbán Viktor miniszterelnök veze-tésével. 2011. május első napját sokáig nemfeledjük: az Egyház boldogainak sorába ik-tatta elődjét XVI. Benedek pápa a követ-kező szavakkal: „Mi, eleget téve testvérünk,Agostino Vallini bíboros, Római EgyházmegyeiHelynökünk, továbbá számos más Püspöktestvé-rünk és a krisztushívők sokasága kívánságának,a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja véleményétkikérve, apostoli tekintélyünkkel engedélyezzük,hogy Isten Tiszteletreméltó Szolgáját, II. János Pálpápát mostantól fogva boldognak nevezzék, ünnepétpedig – a jog által meghatározott helyeken és módon– minden év október huszonkettedikén megüljék.”

Ezt azután mondta el Benedek pápa, mi-után Agostino Vallini bíboros, római pápaihelynök ismertette II. János Pál életét –méltatva pápaságának időszakát – majd kér-te boldoggá avatását. II. János Pál pápaportréjának leleplezését és boldoggá avatá-sának engedélyezését vastapssal, üdvrival-gással köszöntötték az összegyűlt hívek. Aportrét egy 1995-ben készült kép alapjánkészítették, és a Szent Péter-bazilika főbe-járata felett helyezték el. HáromszorosÁmen! kiáltással fejezték ki az egybegyűltekegyetértésüket. Ekkor a szabadtéren felállí-tott oltáron elhelyezték II. János Pál véréttartalmazó ereklyéjét – ezzel megkezdődhethivatalosan is II. János Pál nyilvános tiszte-lete. A szertartáson XVI. Benedek pápa ho-míliájában különösen is hangsúlyozta, hogyelődje vezette át Isten népét a harmadik év-ezredbe. Bár teste egyre gyengébb lett, lelke

annál erősebb, „szikla” maradt. „Boldog vagy,szeretett II. János Pál pápa, mivel hittél!” –mondta XVI. Benedek. A szertartáson el-hangzott II. János Pál pápa himnusza is,amely pápaságának mottóját idézi: „Nyissá-tok ki a kapukat Krisztus előtt, ne féljetek, szíve-teket tárjátok ki az Úr előtt, Krisztus szereteteelőtt.”

A szentmisén XVI. Benedek II. János Pálkelyhét használta, valamint olyan miseruhátés püspöksüveget viselt, amelyet II. JánosPál is gyakran hordott. A szertartáson meg-jelent a francia Marie Simon-Pierre nővéris, aki a pápához imádkozott és meggyó-gyult a Parkinson-kórból.

A boldoggá avatás a szentté avatási eljáráselső része. II. János Pált rekordgyorsaság-gal, halála után mindössze hat évvel avattákboldoggá. Fontos kiemelni a különbséget,hogy egy boldog esetében a tisztelet csak adekrétumban meghatározott helyen megen-gedett, egy adott egyházmegyében, szerze-tesrendben, országokban. A szenteknél anyilvános közösségi tisztelet bárhol gyako-rolható. A boldogoknak csak egyetlen szer-tartásos könyörgése lehet, a szentek tiszte-letét viszont külön zsolozsma, és a szent-mise szövegébe illeszkedő könyörgésekszolgálják. Boldogokat csak szentszéki en-gedéllyel lehet patrónusnak vagy egy temp-lom címzetes szentjének választani. Ezenkívül a szentté avatáshoz kell még egycsoda, amely a lefolytatott eljárás isteni iga-zolása. Ennek a csodának a hitvalló halálaután, az ő igazolható közbenjárására kellmegtörténnie. II. János Pál pápa szenttéavatása a szükséges eljárások lefolytatásaután várható. Imádkozzunk azért, hogyminél előbb a szentek között köszönthes-sük II. János Pált.

Az oldAlt összeállítottA: h. PezenhófeR BRigittA

Totus tuus! – Egészen a Tiéd!Rómában boldoggá avatták II. János Pál pápát

Rövid híRek

Felújították a nyírbátori minorita templo-mot a „Hit és Egészség” projekt keretében.Erdő Péter bíboros ünnepi szentmise utánújraszentelte a templomot, illetve felszen-telte a minorita rendház új szárnyát, amelyplébániaként is működik. Az új, azaz a ne-gyedik szárny a Kelemen Didák Lelkigya-korlatos Ház nevet viseli.

■Azonnali és határozott lépésekre van szük-ség a klímaváltozás ügyében. A Pápai Tu-dományos Akadémia tagjai nemrég közle-ményben adtak hírt arról, hogy sürgősentenni kell azért, hogy csökkenjen a széndi-oxid-kibocsátás, amely elérhető a megújulóenergiaforrásokra való sürgős átállással ésmás, széndioxid-kibocsátást csökkentőstratégiák alkalmazásával. Fontos az is,hogy nemzetközi összefogást kell szorgal-mazni a klímaváltozás természeti és társa-dalmi hatásaira, elsősorban a hegyek és ahegyi vízgyűjtők vonatkozásában.

■Új televíziós csatorna indul Ausztriában.Az ORF műsorszolgáltató az ORF1 illetveORF2 csatorna mellett elindítja az ORF3-at is, amely arra hivatott, hogy még többvallásos és tudományos műsort sugároz-zon. Az egyházi vezetők azt várják, hogyaz új csatorna által a társadalmi témákról,problémákról még több szó esik majd a te-levízióban, az osztrák Caritas pedig min-denben támogatja az új csatornát.

■A szíriai és líbiai békéért imádkozott a Re-gina Coeli imádság keretében XVI. Bene-dek pápa május 15-én. Mint mondta,aggodalommal követi nyomon a líbiai fegy-veres konfliktus drámai eseményeit. A pápafelhívta a figyelmet, hogy a tárgyalás és pár-beszéd ösvénye legyen előbbre való a nem-zetközi szervezetek segítségével. Szíriárólszólván pedig kifejezte reményét, hogy idő-vel a harmónia és egység felé vezet majd azország útja.

4 ● 2011. június Martinus

Boldog II. János Pál pápa a családok-hoz írt levelében a nevelés fontossá-

gára is felhívja a figyelmet. A pápa a neve-lést apostolkodásnak nevezi. Az értékekközvetítése, az Úr Jézus örömhíréről élet-módban, magatartásban kifejeződő tanú-ságtétel a nevelői feladatok gyakorlásábanegyértelműen felfedezhető. A boldogem-lékű Szentatya több oldalról világít rá a ne-velés nagyszerű feladatára.

A nevelés már az édesanya áldott állapo-tának korszakában is nagy fontossággal bír.Az anya nemcsak a szíve alatt hordott gyer-mek biológiai szervezetét, hanem egészemberségét építi. Az édesapa is részeseennek azáltal, hogy a nevelés e szakaszábanfelajánlja figyelmességét és támogatását. Azélet kezdeti pillanatait titokzatos, isteni te-remtő csend veszi körül. Az élet tovább-adásának misztériuma, ajándék jellegénekmegtapasztalása különösen szorossá tesziIsten és ember kapcsolatát. Mennyire ma-gasrendű az a látásmód, amely az élet tel-jességét szemléli. Mennyivel több titkotsejthet meg az az ember, aki nagy költőnk,Reményik Sándor szavaival „az élet töretlenteljességét” látja meg. Talán sokszor szem elől

tévesztjük: a nevelés, amely mindenekelőttaz „emberség ajándékozása”, már a születéselőtt kilenc hónappal kezdetét veszi.

A szülők Isten teremtő művének részesei,a nevelés révén az Isten „atyai és anyai peda-gógiájának” lesznek részesei. A Szentírásmind az Ószövetségben, mind az Újszövet-ségben nagyszerűen fogalmazza meg üze-netét Istenről, aki szeretetében anyai ésatyai vonásokat hordoz. Rembrandt híresfestménye erre a látásmódra utal, amikor ahazatérő tékozló fiú vállára egy női és egyférfi kéz helyeződik. Fontos, hogy a szülőkemberileg mindent megtegyenek hivatásukmegélésében, de a kegyelem teszi küldeté-süket „emberfelettivé”.

Jézus Krisztus kinyilatkoztatta, hogy miaz emberi nevelés igazi értelme. Minden be-leszövődik az üdvözítés, a megváltás és ahúsvéti titok dimenziójába. Innen indul anevelés, és ez a teljes emberségre nevel.Olyan sokszor átsiklunk afelett az igazságfelett, hogy hitünk lényege a húsvéti ese-ményben fedezhető fel. A keresztény em-ber családi életében, a nevelés feladataibanis e titokról tanúskodó ember.

A nevelés területén az Egyház sajátos

szerepet tölt be – tanítja a családok pápája.A család arra is meghívást kap, hogy neve-lői feladatát az Egyházban töltse be. AzEgyház elsősorban a család által akar ne-velni. Erre a házasság szentségének kariz-mája teszi képessé az embert. A szentségiházasság misztériumából fakad az „állapot-beli kegyelem”. Az Egyház a közvetítés fe-ladatát is ellátja, ugyanakkor „visszahatásként”megajándékozott is lesz. A keresztény csa-lád nevelő hatására gyarapszik a családi egy-ház, amely a hivatásválasztás és a családiéletre nevelés sajátos feladatának elsőrendűrészese is.

Végül a boldog pápa a nevelés feladatát acsaládok közötti szolidaritásban is láttatja.A családok egymást is segítik: a szülők a má-sik szülők mellé is állhatnak, és egymás jópéldájából a gyermekek is tanulhatnak. Azegymás közötti apostolkodás az Egyháznagy családját, sőt az emberiség nagy csa-ládját is erősíti.

Családdal a jövõért – a család az Egyház útjaA család és a nevelésBodorkós Imre

Egyházunk sokféle járható utat ajánl fela híveknek, amellyel az Úr Jézushoz,

aki a létezés, az élet középpontja – közelebbjuthatunk, amely utat járva megérthetünk va-lamit az ő cselekedeteiből, irántunk érzettszeretetének mélységéből.

Az 1600-as évek végén egy új, bár nem is-meretlen áhítatforma, ma így mondanánk:lelkiségi irányzat jött létre az Egyházban. AzÚr Jézus egy szerzetes nővért választott arra,hogy bemutassa és meghirdesse Egyházunk-ban az ő Szent Szívének tiszteletét. AlacoqueMargit Mária az elöljárók parancsára leírta, il-letve közölte mindazokat a lelki tapasztalato-kat, gondolatokat, amellyel őt az Úr Jézusvezette.

Jézus Szent Szíve tiszteletének már koráb-ban is voltak apostolai, de a nővérnek adottlátomások és tanítások által, Jézus SzentségesSzívének tisztelete az 1700-as években egészEurópában elterjedt áhítatforma lett. Ezt se-gítették a jezsuiták, meglátva benne a lelkekmegmentésének egy új lehetőségét. Kétszázéven keresztül az ún. elsőpénteki szentgyó-nás, szentáldozás értelme és értéke egészennyilvánvaló volt mind a felnőttek, mind a

gyermekek körében. Az Úr Szent Szívérőltársulatokat neveztek el, sok templomnak letta patrónusa a halálig szerető Jézus.

Ma úgy látszik, mintha ez az út járatlanvolna, mintha Krisztus szeretete irányábanezen az úton nagyon kevesen mennének.(Egyáltalán mintha a világunk elvesztettevolna a közép iránti érzékét, érzéketlen lennearra a vonzásra, amely Jézustól, a létezés köz-pontjából indul ki.) Olyan megállapításokat ishallani, hogy ez már egy régi dolog, nagyonbonyolult, úgysem értik, az emberek nemérnek rá hétköznap szentmisére menni, na-gyon sokan nem gyónhatnak az életállapotukmiatt... És akkor tegyük egy lelki múzeumbaaz Úr Jézus Szentséges Szívének tiszteletét?

Semmi esetre sem. Azonban a Rómaiakhozírt levélben olvassuk: „Hogyan higgyenek abban,akiről nem hallottak? S hogyan halljanak róla, ha

nincs, aki hirdesse?” Lehetséges, hogy a mai koremberének is szüksége van 1.) arra a tudásra,hogy Jézus meghalt érte a kereszten és szeretiőt, 2.) ez a szeretet viszontszeretre vár, 3.) aszeretetünket kifejezhetjük azzal, hogy csü-törtökönként szentségimádást végzünk(imádkozunk az Oltáriszentség előtt), szent-

gyónáshoz járulunk, és a hónap első pénte-kén rágondolva az Úr megváltó áldozatára,szeretetére szentáldozáshoz járulunk. Ezzelis kifejezzük az életét értünk feláldozó Bará-tunkhoz való tartozásunkat, és azt, hogy haj-landók vagyunk a bűnből talpra állni ésmásokat is felsegíteni.

Júniusban esténként templomainkbanJézus Szíve litániát imádkozunk. Az invoká-ciók szépsége, mélysége szinte felfoghatatlan,mégis áthatja gondolatainkat, és lelkünkbenhódoló, imádó visszhangra talál. Ez a JézusSzíve tisztelet kezdete.

Jézus Szíve az élet és szentség forrásaSalamon Viktória

Martinus 2011. június ● 5

A család természetes, Istentől való kö-zösség, ahol fenntartások nélkül sze-retnek és elfogadnak bennünket. A család-tagok egymás számára támaszt, menedéket,biztonságot nyújtanak. A tágabb család – afelmenőkkel és az oldalági rokonokkal –pedig meghatározza a család helyét a széle-sebb közösségben, a társadalomban. Ki-sebb közösségekben, ahol az emberek jólismerik egymást, például falvakban, de akárkisebb városokban is, gyakran halljuk ezt amegállapítást: „Jó családból származik”.

Mit takar ez a kifejezés? A „jó család” jólműködik, ellátja funkcióit. A családtagokegymás segítői, egymás személyiségénekfejlesztői, a bajba jutott családtagok patro-nálói tudnak lenni. Ezen túlmenően kiala-kul bennük az a képesség, hogy mások – acsaládhoz nem tartozók, de látókörükbekerülők – problémáit felismerjék, és a csa-ládon belül már megtapasztalt, működő fo-lyamatok által a szükséget szenvedők, arászorulók segítségére legyenek.

Kik ezek a rászorulók?Akik (a Család éve imája szerint) „házas-

ságukban és családi életükben hajótörést szenved-

tek”. Egy „jó családból való” meglátja, kik ezekaz emberek a környezetében: a párkapcso-lati problémákkal küszködők, akiknek a há-zassága zátonyra futott, vagy akik még aházasság gondolatáig sem jutottak el, a madivatos együttélést választják, majd a szo-kott módon, megsebezve egyedül marad-nak. Gyakran az ilyen kapcsolatok áldozataa vétlen magzat is. Nagyon sok nő keresifel a Családvédelmi Szolgálatot terhesség-megszakítási kérelemmel, mert élettársikapcsolata megszakadt, emiatt válsághely-zetbe került. Nem ritkán előfordul, hogyazért szakad meg a pár hónaptól akár évti-zedekig tartó együttélés, mert az új család-tag kopogtat. A magzatot halálra ítélik, és akapcsolatnak is vége lesz. Nagyon sok ké-

sőbbi lelki trauma keletkezikígy.

Rászorulók továbbá mind-azok, akik meg sem tapasztal-hatták, milyen egy rendezettcsaládban élni. Akik születésük-kor vagy hamarosan utána inté-zetbe kerültek, állami gondozásban nevel-kedtek. Nem alakul ki a korai kötődésük,később képtelenek az egy személyhez valóragaszkodásra. Ide sorolhatók azok is, akika biológiai szülőkkel éltek, de elhanyagoltákőket. Nem a testi, inkább erkölcsi-érzelmifejlődésük nem volt biztosítva. Lehet, hogya munkában kitartók, dolgos, szorgalmasemberek, de családi életük segítség és kö-vetendő minta hiányában nagy százalékuk-nál károkat szenved.

A rászorulók csoportjába tartoznak azokis, akik magukra maradtak betegség, öreg-ség, fogyatékosság vagy társuk elvesztéseáltal. Van ugyan társadalmi gondoskodás,vannak szociális intézmények számukra,ezek azonban nem helyettesíthetik a családmelegét.

Rászorulók azok is, akik akár saját gyen-geségük által, akár külső körülményektőlbefolyásolva deviáns pályára tévedtek. Ilye-nek az alkoholisták, a szerhasználók, a já-tékgépesek, a törvénnyel összeütközésbekerülők, a hajléktalanok és még sokan má-sok. Valamennyiüknek megvan a saját tör-ténete, aminek a hátterében szinte mindigcsaládból fakadó probléma húzódik.

Ezen kívül rászorulók még azok is, akik-nél látszólag mindenük megvan: szép lakás,nyaraló, külföldi utazások, sok pénz, csaképpen nem jut elég figyelem a gyermekrevagy a (házas)társra. Sokszor hallhatjuk ko-rosodó emberektől a kérdést: Miért hajtot-tam egész életemben, mi értelme volt a sokmunkának? A párom elhagyott, a gyerme-kem felém sem néz. Ha újra kezdhetném,

másként csinálnám. A párom vagy a gyer-mekem megtartása sokkal nagyobb érték,mint a vagyon és a jólét. Mit tehetünk mi,keresztény értékrend szerint élő családok,a rászorulókért?

Mutassunk jó példát, láttassuk meg azemberekkel, hogy lehet szépen élni, lehethűségben elköteleződni egy egész életre.Konfliktusainkat – amelyek az együttéléssorán elkerülhetetlenek – Isten segítségével,a szentségek erejével és a megbocsátásravaló képességgel tudjuk kezelni.

Legyen szemünk a környezetünkben élőkproblémáinak észlelésére. Legyünk nyitot-tak és érzékenyek a hozzánk fordulókhoz.Hallgassuk meg őket és segítsük, hogy ne-héz helyzetükben jó döntést tudjanak hoz-ni.

Ahol szükséges – testi bajok, fizikai fáj-dalom, betegség, fázás, éhezés esetében –nyújtsunk támogatást, és kísérjük figyelem-mel a támogatott további helyzetét.

Imádkozzunk a bajbajutottakért, az el-esettekért, kérjük Isten segítségét, hogy újrafel tudjanak állni, hogy képesek legyenekrendezni életüket, hiszen tudjuk, hogy azima ereje végtelen.

Próbáljuk meg őket bevonni a közössé-geinkbe, hiszen a közösség maga is erőfor-rás. Tudjuk: „ha ketten vagy hárman összejönneka nevemben, én ott vagyok közöttetek.” (Mt

18.20)

Ha Isten ott van, már egyszerűsödik ahelyzet: bízzuk rá a rászorulók dolgát, és ér-kezik a segítség. A Gondviselés mindig ha-tékonyan működik.

A család és a rászorulókTímár Károly és Róza

Családfelajánlás

Jézus Szentséges Szívének

Ha nincs a család otthonában állandó jelleggel

felállított házi oltár, akkor a legjobb, ha – az

utolsó vacsorára emlékezve – azon az asztalon

készítjük el az alkalmi házi oltárt, amelynél a

család a közös étkezések alkalmával összeül. Az

asztal közepére állított feszület két oldalán gyer-

tyákat gyújtunk, és ahogyan a közös étkezéseknél

szokás, az asztal körül helyet foglalunk.

A családfelajánlás kisliturgiáját énekkel kezd-

jük. (Ajánlat: a Hozsanna 154. vagy 155. sz.

énekéből egy versszak.) Az ének után a családfő

felolvassa János Evangéliuma 19. fejezetének 31-

38. szakaszát (Jézus oldalát megnyitják). Az

evangéliumi rész felolvasása után az apa, az anya,

majd a gyermekek az alábbi rövid imát mond-

ják:

Megváltó Jézusunk! Megnyitott szíved-ben keresünk menedéket, amikor mosthozzád fordulva arra kérünk: fogaddgondviselő szeretetedbe a mi családunkat!Bocsásd meg vétkeinket és engesztelésülfogadd el szívből fakadó bánatunkat mind-azokért a sérelmekért, amelyekkel isteni

szívedet megszomorítottuk! Íme, most ön-ként és mindörökre felajánljuk nekedegész családunkat, és pártfogásodra bízzukeljövendő életünket. Védd, és oltalmazdezeket a felajánlott életeket a gonoszságcselvetéseitől. Őrizd meg beléd vetett hi-tünk tisztaságát, és tartsd meg családi kö-zösségünket titokzatos testednek, az Egy-háznak életerős tagjaként életünk végéig,hogy a megígért örök életben mindörökkédicsérhessünk és áldhassunk. Ámen.

Végezetül énekeljük el a kezdő ének (Ho-

zsanna 154. vagy 155.) második versszakát.

Egyházmegyei zarándoklat Mátraverebély-SzentkútraMátyás Zsófia / Martinus

Dr. Veres András megyéspüspök úr vezetésével az egyik nemzeti kegyhelyünkre, Mátrave-rebély-Szentkútra zarándokoltunk április 30-án, hogy közös imádsággal ajánljuk családjainkat,papjainkat, egész egyházmegyénket a Szűzanya oltalmába. Az egyházmegye hívei, összesenmintegy 1300-an, a kora hajnali órákban indultak az egyházmegye különböző településeiről31 autóbusszal, valamint egyénileg. A festői szépségű kegyhelyen szeretettel fogadtak ben-nünket a ferences atyák. A szentmisét Püspök atya mutatta be az egyházmegye papjainakkoncelebrálása és kispapjainak közreműködése mellett. A főpásztor szentbeszédében a CsaládÉve kapcsán a család értékeiről szólt. A szentmise ünnepélyességét a Dr. Pem László atyavezette Werner kórus tagjainak éneke tette még szebbé.

Kiállításmegnyitó az Egyházmegyei KincstárbanBakó Balázs / Martinus

Gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökké történt kinevezésének századik évfordulójaalkalmából az egyházmegye Mikes emlékévet hirdetett, amelynek ünnepélyes megnyitásáramájus 6-án került sor az Egyházmegyei Múzeum és Kincstár numizmatikai kiállításával. Amegnyitó ünnepségen dr. Veres András megyéspüspök úr méltatta püspök elődje életét ésmunkásságát, csatlakozva a megnyitón szintén beszédet tartó Brenner József nyugalmazottáltalános helynökhöz. Kiemelték, hogy nemcsak a kiállításon bemutatott emlékérmek és pla-kettek emlékeztetnek a gyűjtő Mikes püspökre, hanem munkásságának ércnél maradandóbbemlékei is. A numizmatikai kiállítás, amely Mikes János, Konkoly István, Veres András ésmások gyűjteményét is bemutatja, szeptember 30-ig látható.

6 ● 2011. június Martinus

Rövid híRek

Kettős ünnepet tartott a sárvári SzentLászló katolikus iskola közössége május 1-jén. Isteni irgalmasság vasárnapján a diák-mise keretében először járultak szentáldo-záshoz a harmadik osztályos tanulók, ésköszöntötték egyúttal az édesanyákat is. Azelső és a második osztályosok sorfala kö-zött, testvéreik, szüleik és rokonaik kísére-tében vonultak be a Szent László-templom-ba a fehér ruhába öltözött kisgyerekek,hogy befogadják és szívükbe zárják az Is-teni Vendéget.

■Május 2-án is a szlovéniai Radamosról ér-kezett a Feltámadási Menet Becsehelyre,hogy elhozza a feltámadási jelvényeket, svele Krisztus üzenetét. A becsehelyiekhálás és örömteli szívvel csatlakoztak a fel-támadási kereszt útjához. A radamosi za-rándokok az esti szentmisére érkeztek mega polai templomba, ahol a hívek mellettKirner Zoltán esperesplébános és a falupolgármestere, Németh Géza fogadta őket.

■A keresztény család értékeiről tartott előadástMerkli Ferenc vasszécsenyi plébános, aGyőri Hittudományi Főiskola szombathelyitagozatának tanára a szombathelyi KÉSZrendezvényén, május 5-én. Ferenc atya amagyar családokkal kapcsolatos statisztikaiadatsorokkal kezdte előadását, majd vázoltaa család jelenlegi krízisének okait, valamintbeszélt arról is, hogy a nevelő, biztonságotnyújtó nagycsalád helyett a nukleáris, kiscsaládok lettek általánosak.

■Mint minden hónap 13-án, májusban isösszegyűlt a zalaegerszegi Szűz Mária Szep-lőtelen Szíve templom közössége, hogy en-gesztelje és kéréseit a Szűzanya oltalmábahelyezve fohászkodjon Égi Édesanyjához,aki hónapról hónapra összegyűjti gyerme-keit a neki szentelt templomban. A szent-misét a város szülötte, Furján Gellért atya,Csácsbozsok plébánosa mutatta be. Gellértatya szentbeszédében a hívek Szűzanyávalvaló kapcsolatára irányította a hallgatóságfigyelmét.

■A zalatárnoki Szentgyörgyhegy búcsúnap-ján, május 15-én Tóth András plébános úrmutatott be szentmisét a szentgyörgyhegyikápolnánál. A búcsú alkalmával kérik a he-gyi gazdák egész éves munkájára az Úr ál-dását, hogy ősszel bőséges legyen a szőlőtőtermése. A szentgyörgyhegyi kápolna agazdák kezdeményezésére, azok összefogá-sával épült meg az 1950-es évek közepén,Pesthy Sándor plébánossága idején.

Könyvbemutató Zalaegerszegen Mátyás Zsófia / Martinus

A XVII. Egerszeg Fesztivál keretében bemutatták Cselenkó Borbála,a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár vezetőjének Zalaegerszeg, aszombathelyi püspök uradalma 1777-1848 című könyvét. A rendezvényreZalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban került sor május10-én. A bemutatóra szép számmal jöttek el a városuk történelmeiránt érdeklődők, valamint a Zalaegerszegi Füzetek sorozat korábbitagjainak szerzői is. A monográfia az előbb említett sorozat tizenket-tedik tagjaként jelent meg a levéltáros-szerkesztő Kapiller Imre köz-reműködésével, aki bevezetőjében elmondta a könyv keletkezésének

előzményeit, utalva a hosszas és alapos kutatómunkára, valamint azegy évvel ezelőtt elhangzott előadásra, amely a már nagyrészt elkészültkönyv eredményeit foglalta össze. A Szombathelyi Egyházmegye kép-viseletében Fekete Szabolcs Benedek irodaigazgató úr mondott kö-szöntőt és gratulált a szerzőnek a több éves kutatómunkát igénylőmonográfia elkészítéséhez. Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei Könyv-tár igazgatója, a rendezvény házigazdája részletesen ismertette akönyv tartalmi felépítését. Utalt arra, hogy a szerző rendkívül bőségesforrásanyagra támaszkodik. A könyvbemutató végén a szervezők gra-tuláltak Cselenkó Borbálának a monográfia elkészítéséhez, s örömü-ket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a várostörténettel foglalkozóZalaegerszegi Füzetek sorozat újabb értékes taggal bővülhetett.

Martinus 2011. június ● 7

Imádságos megemlékezés Boldog II. János Pál életérõl Pászner Gábor / Martinus

A kőszegi hívek tíz stációból álló imaösvényt állítottak fel a Jézus Szíve templomban,amelyek különböző szempontból mutatták be a boldoggá avatott Szentatyát. Így pél-dául elmélkedhettünk a fiatalok és családok pápájáról, az utazó pápáról, a megbocsátásés béke emberéről. Az állomások változatos feladatokkal be is vonták a látogatót Bol-dog II. János Pál pápa életébe. Kik a boldogok? Mit fejezünk ki a boldoggá avatással?Azok a boldogok, akikről biztosan tudjuk, hogy eljutottak az atyai házba. A boldoggáavatásban a hazaérkezésnek az örömét fejezzük ki. Akik viszont már az Úrnál vannak,azok továbbra is őrzik szeretetüket a korábban rájuk bízottak iránt. Hisszük, hogy Bol-dog II. János Pál pápa most már szüntelenül, odaátról imádkozik értünk.

Boldogságkeresés Sára testvérrelRétfalvi Valéria SSS / Martinus

Boldog Sára testvér liturgikus ünnepére május 11-én mintegy 25-30 fiatal gyűlt összea szombathelyi plébániai közösségekből a szociális testvérek szombathelyi házában.Salkaházi Sára testvér életútját (aki hozzánk hasonlóan tehetségével és szenvedélyestermészetével sokáig a világ sodrásában élt) maguk fedezték fel és állították össze a fi-atalok csoportonként, képekből, interaktív módon. Sára testvér boldogsághoz vezetőútjáról naplójában olvashatunk, amelynek a kertben elrejtett részleteit megkeresték arésztvevők, majd kis csoportban megoszthatták egymással. A szentmisére készülveegy fiatal, kétgyermekes édesanya tanúságtételét hallhattuk, aki testvére koraszülöttgyermekének életben maradásáért Boldog Sára testvér közbenjárását kérte.

Angelico rajzkiállítás a Brenner iskolábanVirágné Geiszler Éva / Martinus

Az iskolahét keretén belül kiállítást rendeztünk dr. Stift Zoltán, Angelico atya rajzaiból.A megnyitóra május 3-án került sor iskolánk Hollán Ernő utcai épületében, az alsó ta-gozatos diákok részvételével. Csárdi Csenge prózával, Fülöp Szilvia és Éder Annamáriafurulyajátékkal, az 1. a osztály pedig énekkel köszöntötte vendégünket. A kiállításra ke-rült képek beszédes rajzok, így a gyermekek számára még érthetőbbé teszik a hittanórántanultakat: bibliai eseményeket, személyeket, Jézus életének főbb színtereit, Szűz Máriaéletét. Zoltán atya a megnyitón elárulta, hogyan készíti képeit, majd a diákokat is buz-dította, hogy bátran próbálkozzanak ők is, kitartó gyakorlás után nekik is sikerülni fog.További rajzok a www.angelico.hu oldalon láthatók.

8 ● 2011. június Martinus

Bemutatkoznak szentelendõ kispapjainkDr. Veres András megyéspüspök úr jú-nius 18-án a szombathelyi Székesegy-házban áldozópappá szenteli IpacsBence diakónust, valamint diakónussászenteli Molnár Jánost, Németh Csabátés Óra Krisztiánt. Az alábbiakban aszentelendők bemutatkozásait olvas-hatják.

„Nincs itt, feltámadt!” (Mt 28,6)Ipacs Bence

14 éves korom óta készülök az egyháziszolgálatra. Szerettem volna kántor, világilelkipásztori munkatárs, hittanár lenni,egyedül pap nem. De az Úr Istennek máselképzelései voltak rólam. Eltelt 12 év, és2010. június 19-én, a diakónusszentelésselcélba értem. Nem csak azért, mert elkezd-hettem amire annyit készültem, a szolgála-tot, hanem elsősorban azért, mert felvehet-tem az egyházi rend szentségét, annak elsőfokozatát, hogy úgy szolgálhassak, ahogyazt a Mennyei Atya eltervezte. A papszen-telés ezek után számomra a kiteljesedés ál-lomását jelenti.

Jelmondatul egy olyan részletet választot-tam a Szentírásból, amely valahányszor el-hangzott előttem, valahányszor magamolvastam, ismét és ismét megragadott, min-dig érezve a benne lévő ellenállhatatlanerőt. Az angyal szavai ezek, húsvétvasárnaphajnalán: „Nincs itt, feltámadt!” Három szó,amelyek teljes egyszerűségben hangoztak elegy sziklasír mellől. Mégis, ha a történelem-ben volt olyan mondat, amely valóban ésalapjainál fogva megváltoztatta a világ rend-jét, úgy gondolom, ezek a szavak azok vol-tak. „Nincs itt, feltámadt!” Nekem az örömhírcsúcsát jelenti ez a mondat, s ezt az örömet,a feltámadás örömét szeretném hirdetni ál-dozópapként. Hogy ezt gyümölcsözően te-hessem, ehhez kérem a kedves Olvasókimáit!

■„Istennel nagy dolgokat viszünk vég-be.” (Zsolt 107,14)Molnár János

Egy csodaszép faluból, Zalaháshágyrólszármazom. Családom, rokonaim, barátaimés sok-sok hívő imájának eredménye, hogymost itt állhatok a szentelés előtt. A diakó-nusi szolgálat legfőbb értelmét találom megjelmondatomban. Istennel munkálkodunkegyütt, miként XVI. Benedek pápa jelmon-data is megfogalmazza: „Az igazság munka-társai”.

Ez bizonyos értelemben nagyon felsza-badító érzés. Nem nekem kell világmeg-váltó dolgokat véghezvinnem. Én csak

munkatárs leszek egy nagy műben, Istenművében. Jó, hogy nem magányos harcosleszek, hanem tetteimet Istennel összhang-ban végezhetem.

És mi más lehet ez a legnagyobb dolog,amin fáradozunk, minthogy az embereketaz üdvösség felé vezessem. Négy sarkalatospontját találom ennek a munkának: azÖrömhír hirdetése, az Úr asztalánál való se-gédkezés, szüntelen imádság és a tevékenyszeretetszolgálat. Hogyan is találtam erre amondatra? Mélyen belém ivódott egyház-megyénk védőszentjének, Szent Márton-nak gyönyörű mondata: „Nem vonakodom amunkától”. Ennek próbáltam egyfajta bibliaiolvasatát megtalálni. S egyszer imádságközben akadtam rá erre a zsoltársorra.Nem félek, nem húzódozom semmilyenrám váró feladattól, mert tudom, hogy Is-tennel sikerülni fog. Már maga a szövegkör-nyezet is sokat mondó. Egy imádság, Istendicsérete és oltalmának kérése. Legfőbb el-lenségünket, a bűnt vele győzzük le, áldásátközvetítve szenteljük meg a világot. Ezzela lelkülettel még a legapróbb szeretet tettekis nagy dolgokká lesznek. Most is úgy gon-dolom, hogy Istenért, Istennel minden le-hetséges. Kérem a kedves Testvérek imáit,hogy ez valóban így is legyen diakónusiszolgálatomban!

■„Készítsétek az Úr útját, egyengessétekIstenünk ösvényeit!” (vö. Mt 3,3)Németh Csaba

1987. december 11-én születtem Nagy-kanizsán. Egy kis zalai faluból, Bánokszent-györgyről származom. Középiskolai tanul-mányaimat a zalaegerszegi Mindszenty Jó-zsef Gimnáziumban végeztem.

Ez az idézet végigkísért eddigi kispapiéletemben. Amikor még csak felvételemetkértem a szombathelyi püspökségen, meg-kérdezték: Ki a kedvenc szentem? Én Ke-resztelő Szent Jánost mondtam akkor, ésmost is olyan szentnek tartom, akinek pél-dája meghatározó számomra. Különösen isaz ő küldetését foglalja össze ez a mondat,amelyet most én is jelmondatomul válasz-tottam szentelésemre. Hiszen ebben amondatban benne van az a gondolat, ame-lyet a jövőben Isten népének javára kívánoktenni.

Utat készíteni első hallásra eléggé távol álla lelkipásztorkodástól, de az Úr útját készí-teni már annál közelebb. Életünk, ahogysokszor leírják, egy hosszú út, és szerintema papnak ezen az úton kell jelen lennie úgy,mint egy útépítőnek, aki Isten útját egyen-geti az emberek között. Ő felel a szilárd ala-

pért, hogy teherbíró legyen az út; ő felelazért is, hogy egyenesen az élő vizek forrá-sához, Jézus Krisztushoz vezessen. Ez egyéleten át tart. Ehhez teszi hozzá a pap sajátszolgálatát, hogy Istenhez vezető ösvényépüljön a rábízottak számára. Még ha néhanehézségek is adódnak, ezek mind építőkövek lesznek.

Kérem, imádkozzanak értem, hogy én isgondos építője legyek Isten útjának!

■„Uram én a te szolgád vagyok.” (Zsolt 115,16)Óra Krisztián

Szombathelyi fiú vagyok és a diakónus-szentelésre készülök. Isten szeretetéből ésmindazoknak a szeretetéből, akikre Istenrábízott, állhatok most ilyen fiatalon, 23évesen egy egész életre szóló nagy eseményelőtt. Végtelenül hálás vagyok mindenkiértés mindenért, akivel és amivel az Úr engemmegajándékozott. Eddigi életem folyamánsok ember szolgáló szeretete vett körül.Gondolok itt szüleimre, ikertestvéremre,családtagjaimra, tanáraimra, osztálytársaim-ra, barátaimra, ismerőseimre és lelkipászto-raimra, akik életükkel szolgálták az én embe-ri gyarapodásomat. Hiszem azt, hogy nekik,így együtt, szerepük volt abban, hogy Istenhívó szavát egy szentségimádás csendjébenmeghallhattam a szívem mélyén: Te az énszolgám leszel. És abban is, hogy ezután ameghívásélmény után több évvel igent tud-tam mondani a hivatásra és elkezdhettem akészülést a papi szolgálatra. A szemináriumikészület alatt sok öröm és számos boldogpillanat részese lehettem. Most örömmelvállalkozom arra a szolgálatra, amelyre azEgyházam küld. Szolgálni akarom az Uratés azokat, akiket rám fog bízni, mégpedigaz ő akarata szerint. Egyszerűen, nyitottanés mindig minden szolgálatra készen. Ezért,erre a szándékra és szolgálatra kérem a ked-ves Testvérek imáit, hogy tudjak az Istenhű és okos szolgája lenni!

S zent Pál apostol biztatását ugyan a filippihívekhez címezte, de teljességgel aktuálisa szolgáló papságra is: „Bízom abban, hogy akimegkezdte bennetek a jót, be is fejezi Krisztus Jézus

napjáig. Méltányos is, hogy így gondolkodjam rólatok,

mert szívembe zártalak titeket.” (Fil.1, 6-7.)

A papi hivatás a megkezdett jó. Ez az Istenés a meghívott titka. Ezek után hangzik el a fi-gyelmeztetés: Felkészülni! Vigyázz! Légy készarra, amire vállalkoztál! A rajt a szentelés, majdaz újmise, amikor a pap meghívójával kéz akézben áll az oltár előtt. Itt kezdődik mindenpapi élet. Ezekben a hetekben az újmisék ese-ményeire emlékezünk vissza, különböző távla-tokba. Papi jubileumokat ünnepelünk.

Szent János a Jelenések könyvében szeméreveti az efezusi egyháznak, hogy kezdeti buzgó-sága lanyhult (vö.: Jel. 2,4). Az újmisések buz-góságára is Szent János kifejezését alkalmazzuk:„az első szeretet”. Újmisés szónokom, aki koráb-ban spirituális volt, majd gyóntatóm, a követ-kezőket mondta: Sohase kívánjuk a papnak,hogy 25 vagy 50 év múlva is úgy szeresse Mes-terét, mint az újmiséjekor. Szeretetünknek egy-re érnie és mélyülnie kell. „Minden papi hivatáspárját ritkító párbeszéd Jézus és a kiválasztott ember

között, az embert hívó Isten szeretete és a meghívott

ember szabadsága között.” (Böck J.: Elmélkedések)

A világi társadalomban kitüntetik a régi mun-katársakat. Bizonyos idő után egy bizottságdöntése alapján arany, ezüst és bronz kitünte-téseket ítélnek munkatársaiknak. Mindenkitazonban nem lehet kitüntetni, ezért sokan úgyérzik, hogy nem becsülik meg munkájukat.

Az egyházban ez egészen másképp van. Azújmise évfordulóját ünnepli a pap hívei közös-ségében és megbecsülésében. Idén a következőpaptestvéreket ünnepeljük:

Vasmisés (65 év) – Hencz György tb. ka-

nonok

Szentelése alapján az egyházmegye szeniorja.1946-ban a háború után szentelték, amikor bi-zonytalan volt a szeminárium helyzete. Test-vére is az egyházmegye papja volt. Papi műkö-

désének oroszlánrészét bucsui hívei között töl-tötte, ahol nyugdíjas napjait is tölti.

Gyémántmisés (60 év) – Rákosa József

tb. kanonok

1951-ben szentelték pappá. Mint kispap ta-lálkoztam vele először a szombathelyi főplébá-nián. Példaadó volt lelkipásztori helytállása. Öt-ven évet töltött a milejszegi hívek között a szépGöcsejben, nehéz terepen. Jó viszonyt tartottfenn a protestáns testvérekkel. Jelenleg szülő-falujában él.

Aranymisés (50 év) – Takács Ferenc plé-

bános

Több lelkészségen is szolgált az egyházme-gyében. Olyan településeken, amelyeket nehézhelyeknek tartottak. Lelkipásztorságának leg-nagyobb részét a Kemenesalján töltötte. Jelen-leg is az ostffyasszonyfai plébániát vezeti, aholjó viszonyt tart fenn a felekezetekkel.

Szintén aranymisés Végh László ny. plé-bános, aki Zala megye szülötte. Lelkipásztorimunkásságának legnagyobb részét Zalában vé-gezte. Utolsó állomása Becsehely volt, aholgondos pásztora volt papszerető híveinek. Je-lenleg a szombathelyi papi otthonban él.

Ezüstmisés (25 év) – Farkas László plé-

bános

Mondhatjuk róla, hogy Zala-völgye legna-gyobb részét ő pasztorálja, mint bagodi plébá-nos. Papi életében missziós szolgálatot is vég-zett. Korábban mint csehimindszenti plébánossokat fáradozott Mindszenty József bíboros,hercegprímás úr tiszteletének terjesztésében.

Az egyházmegye papjai és hívei nevébenIsten áldását kérjük további papi életükre. Lé-lekben velük ünneplünk. Fáradozásaikat csaka Jóisten ismeri. Régi igazság, hogy az Istennem engedi, hogy nagylelkűség dolgában valakitúltegyen rajta. Végül hadd idézzek Az első sze-retet című könyvből, amelyben boldog papokvallanak. „Sokévi papság után elmondhatom, hogynem volt olyan pillanat az életemben, amikor azt gon-

doltam volna, bárcsak ne lettem volna pap!”

Hála legyen Istennek mindenért!

Brenner József

Martinus 2011. június ● 9

Vasmisés – Hencz György

Gyémántmisés – Rákosa József

Aranymisés – Takács Ferenc

Aranymisés – Végh László

Ezüstmisés – Farkas László

Boldog II. János Pál pápa imája a papokért

I sten Fia, téged az Atya minden idők minden emberéhez küldött, a Föld minden részére!Téged kérünk Mária által, a te édesanyád és a mi édesanyánk által: ne engedd, hogy Egy-házad hiányt szenvedjen hivatásokban, különösen ne hiányozzanak azok, akik egészen a teországodért szentelik magukat.

Jézus, te vagy az ember egyetlen Megváltója! Testvéreinkért imádkozunk hozzád, akik igentmondtak neked a papságra, a megszentelt életre vagy a misszióra szóló hívásodra. Add, hogyéletük napról napra megújuljon, és élő evangéliummá váljanak.

Irgalmas és szent Urunk, küldj szüntelenül új munkásokat országod aratásába! Segítsd azo-kat, akiket arra hívsz, hogy napjainkban kövessenek téged! Engedd, hogy akik arcodat szem-lélik, örömmel válaszoljanak a csodálatos küldetésre, amelyet rájuk bíztál, néped és valamennyiember javára. Istenünk, aki az Atyával és a Szentlélekkel élsz és uralkodol, most és mindörökké.Ámen.

10 ● 2011. június Martinus

A Boldogság Völgyének története

Példakép(p) fiataloknakPados Katalin

Szentatyánk, XVI. Benedek pápa azidei, madridi ifjúsági világtalálko-

zóra írt levelének második részében arrabuzdít benneteket, hogy konkrét válaszok-kal feleljetek Isten hívására és váltsátoktettekre szavait. A Szentatya fontosnaktartja, hogy megtaláljátok önazonossá-gotokat, hogy válaszolni tudjatok a „Miaz életem értelme?” kérdésre. Mindez csakúgy lehetséges, ha életeteket Krisztus igé-jére építitek, hogy benne gyökerezzen, ráépüljön és általa erősödjön, ahogy az a vi-lágtalálkozó mottójaként szolgáló szent-írási részben is olvasható (vö. Kol 2,7).

Meg kell próbálnunk az evangéliumbóltáplálkozni, és Istennek tetsző életet élni,ahogy a spanyol Avilai Szent Teréz(1515–1582), a madridi találkozó egyikhivatalos szentje is tette. Teréz lánytest-véreihez hasonlóan komolyan foglalko-zott a férjhezmenetel gondolatával, majdmégis úgy határozott, hogy kolostorbavonul. A karmelita rendbe lépett be, amitkésőbb megreformált. Elhatározása mö-gött nem szerelmi csalódás, nem a kolos-tori élet utáni vonzódás, nem is valamimegfoghatatlan érzés állt, ami gyakranrejlik egy hivatás hátterében, Teréz az üd-vösséget kereste, mégpedig ezen az áron.Bensőséges imaéletet élt, s állandóan úgyérezte, hogy Isten szeretete nem tűr ve-télytársat. Végül döntött: egészen Isten

imádásának szenteli magát. Elárasztottáka misztikus kegyelmek. Mivel szellemi,lelki téren nagyon magas szinten állt, aztgondolhatjuk, hogy egyfajta távolság vanköztünk és inkább a tisztelet, semmint alelki rokonság fogalmazódhat meg velekapcsolatban bennünk. Jó, ha tudjuk,hogy Teréz ugyanolyan gyerek volt, mintmi: szertelen, humoros, kedves. Játszó-társait gyakran megnevettette, és ezt a ké-pességét, hogy másoknak vidámságotokozzon, haláláig megőrizte. A kolostor-ban évekig nem történt vele semmi külö-nös, az apácák középszerű életét élte.Amikor Isten kinyilatkoztatta neki magát,egyszerre volt boldog és élt át hihetetlenszenvedéseket: betegségek, kételyek gyö-törték, nagy csalódásai voltak, rendtársaimegalázták és eretnekséggel vádolták.„Próbáljátok meg ti is mindennap követniKrisztus szavát. Úgy tekintsetek rá, mint igazbarátra, akivel megoszthatjátok életutatokat.Mellette képesek lesztek arra, hogy a nehézsé-gekkel, a problémákkal, de még a csalódások-kal és a vereségekkel is bátran és reménnyelnézzetek szembe” – írja a Szentatya a leve-lében. Teréz ebben mutat példát nekünk.Ha lehántjuk szoborszerű arcáról az álta-lunk elképzelt, mindig ragyogó dicsfényt,kiderül, hogy hozzánk hasonlóan haláláigküszködő, szakadékok között lépkedőember volt ő maga is. Nem szabad meg-rettennünk, ha Isten hívó szavát halljuk:akár szerzetesi hivatásra, akár a civil élet-ben rátok váró feladatokra hív meg ben-neteket. Mernünk kell neki igent mondani.

BoldogságKiss Naómi

„Hol a boldogság mostanában?” Már-már elcsépeltdolog ezzel az idézettel kezdeni a boldogságról valóelmélkedést. De nem tehetünk róla. Minden az iro-dalomra csak egy picit is érzékeny lelket megfog eza kérdés, s sokszor, többféle körülmény kapcsán fel-bukik bennünk az, amit egykor a szerző megfogal-mazott.

Szóval hol található meg a boldogság? Gazdag-ságban vagy éhezésben? Magas fizetésben vagy ön-kéntes munkában? Karrierben vagy családban?Csapongó, örömhajhász életmódban vagy a csen-des, visszahúzódó, biztos mindennapokban? Nincsegyértelmű válasz. Persze mondhatnám azt, hogyminden esetben a második felvetés a helyes válasz,de ez nem igaz. Ez a modern kor legnagyobb ha-zugsága.

A 2000-es évek elején sokan úgy hitték, hogy aboldogság biztosan megtalálható a karrierben és amunkában elért sikerekben. De csalódniuk kellett.Gazdag emberek nyilatkoztak úgy, hogy bár meg-kaphatnak most már szinte mindent, az életük mégmindig nem teljes, vágynak valamire. Valami többre.Új, általánosan elismert igazsággá vált sokak szá-mára, hogy a magasabb eszmék tisztelete, a család,a barátok, a segítségnyújtás mind-mind boldogságoteredményeznek.

De vajon ez tényleg így van? Nem hiszem. Hiszenazok az emberek, akik átéltek ehhez hasonlókat elő-fordul, hogy mégsem boldogok. Családok, több év-tizedes házasságok bomlanak fel, törnek ketté.Nincs biztonság. A család sem ad hosszantartó, ki-elégítő boldogságot, sem a szerelem, sem a pénz.Úgy tűnik, semmit sem találunk, ami boldoggá te-hetne minket. Vannak, akik kétségbeesésükben el-vetik maguktól az életet. De kérdem, megoldjákezzel a helyzetet?

Van-e hát boldogság? És ha igen, hol lehet meg-kapni? Van öröm. Ezt mindenki tapasztalja. Min-denkinek vannak olyan élményei, amikor összeszo-rult a gyomra, és testét elárasztották az endorfinok,és boldognak hitte, érezte magát.

Szerintem nem ez a boldogság. A boldogság egyolyan állapot, amit emberi törekvésekkel nem tu-dunk elérni. Hiába küzdünk, szenvedünk érte akárvért izzadva, nem érhetjük el.

Egy valakitől kaphatjuk meg. Istentől. Más forrásanincs a boldogságnak. Boldogság az a tudat, hogylétezik, figyel és, gondot visel ránk. Hogy szeret, ésigenis érdekli, hogy mit teszünk. Ez ad boldogsá-got. Hogy annak ellenére megbocsátott nekünkKrisztusért, hogy tudja, sosem leszünk képesek eztkiérdemelni, és újból és újból bűnbe fogunk esni.Ez adja azt a békességet, amit én nap mint napérzek. Ez a tudat tehet egyedül és kizárólagosanboldoggá. És ez nemcsak valami kémiai anyag, nemszakaszos, pár percig, napig, hónapig tartó érzés,hanem folyamatos és állandó. Biztos. Nem szenve-dések, és nehézség nélküli, de reményt adó, vigasz-taló és kielégítő. Ez a boldogság.

Arégi Etiópia egyik nagy királya megakarta kímélni gyermekeit mindat-

tól a rossztól, amit ő maga túl fiatalonmegismert. Ezért egy magas hegyektőlkörülvett völgyben készített számukracsodálatos lakóhelyet, amit a BoldogságVölgyének nevezett el. Ide vitte kisfiát éskislányát.

A gyermekek minden jót és szépetmegkaptak, de a Völgyet nem hagyhattákel. Apjuk nem akarta, hogy megismerjéka világ bűnös szokásait és bűnös városait.

Amikor az ifjú herceg tizennyolc éveslett, egy éjszaka felkereste őt egy ember,akinek sikerült átjutni a hegyeken, és be-jutni a völgybe. A férfi felébresztette aherceget és felajánlotta neki, hogy elvisziőt húgával együtt Alexandriába, amelyegy csodálatos város, és ha akarják, a világmás nagyszerű helyeit is megmutatjanekik. Mindezt azért, hogy meglássák,milyen az élet valójában.

– De atyám, a király, megtiltotta ezt ne-künk – mondta a herceg.

– Oh, persze – válaszolta az éjszakai lá-togató. Természetesen fél attól, hogy túlkorán át akarod majd venni a hatalmat akirályságban.

Így a herceg és a hercegnő elhatározták,hogy elmennek a barátságos idegennel,hogy meglássák, milyen is az élet valójá-ban. Alexandriába érve valóban látták acsodás várost, a fényes palotákat, a nagyforgatagot, árusokat. Azt gondolták, aty-juk talán szeretetlenségből tiltotta megnekik, hogy ezeket a szépségeket láthas-sák.

Éppen erről beszéltek, amikor az ide-gen, barát ellenséggé változott. Foglyulejtette őket katonáival. Kiderült, hogy el-rablójuk királyi atyjuk legádázabb ellen-sége, és már régen bosszút forralt ellene.

Most az ellenség, a király gyermekeiértmérhetetlenül nagy váltságdíjat követelt.

Miről beszél számodra ez a történet? Hogyanjellemeznéd a király, a gyermekek és az idegenviselkedését?

Martinus 2011. június ● 11

Via Sancti MartiniSzalai Attila, Fotó: Gedeon Tamás

A Szent Márton szülővárosát és végső

nyughelyét összekötő zarándokút Szom-

bathely és a szlovéniai Mártonhely közti

125 km hosszú szakaszát 2006 őszén

avatták fel. Az út ezen része a történelmi

Szombathelyi Egyházmegye területén

halad át, több helyet is érintve, amely

őrzi a szent emlékét. Cikksorozatunkban

az út bejárása során szerzett élményein-

ket szeretnénk megosztani az olvasók-

kal, remélve, hogy nyomunkban mások

is útra kelnek.

K örmendtől Nádasdig mindössze 8km-es szakasz állt előttünk, ezért ebbea napba betoldottunk egy kitérőt. A várost

a kisebbik Rába hídon hagytuk el. Elhalad-

tunk a barokk gloriettben álló Nepomuki

Szent János szobor mellett, majd a jelzés a

kerékpárúton vezetett egészen a 86-os fő-

útig. Itt sajnos másfél km-en keresztül a for-

galmas út szélén kellett gyalogolni. Miután

elértük a 76-os út kereszteződését hamaro-

san egy földútra tértünk, ami fennsíkra vitt

fel, szántóföldek közé. A zarándokút itt ke-

resztezi a dél-dunántúli Kéktúra nyomvona-

lát, ez csábított bennünket a fent említett

kitérőre, így nyugatnak fordultunk Katafa

irányába. Mivel ez a rész nem tartozik a té-

mánkhoz, nem írok róla részletesen. Csupán

aznapi túránk végpontját említem meg: Dö-

röske román stílusú templomát. A Rába völ-

gye fölé emelkedő dombon álló, Szent Jakab

tiszteletére szentelt templom igazi kis ék-

szerdoboz. Akinek ideje engedi, érdemes

érte vállalni a kitérőt.

Legközelebb Nádasdtól vettük fel ismét a

túra fonalát. Első állomásunk a falu templo-

mánál volt. Mellette nemrég tárták fel a

Szent Márton tiszteletére szentelt, 11. szá-

zadi rotunda (körtemplom) alapfalait. A fölé

épített favázszerkezet érzékelteti, hogy is né-

zett ki hajdan. Déli irányban hagytuk el a

községet, először szántóföldek, majd erdők

között, nyílegyenes nyiladékokon vezetett az

út. Aki hozzánk hasonlóan június végén jár

erre, azt terített asztal várja az út menti vad-

málna bokroknál. Hosszú kilométerek múl-

va az út nyugati irányba fordult, és leereszke-

dett Vaspörbe, majd innét tovább a puszta-

csatári templomig. A középkori eredetű

templom ma magányosan áll az erdőben. A

fegyverkovácsok lakta falu a török időkben

elpusztult. A Szűz Mária tiszteletére szentelt

templomot a barokk korban újjáépítették, és

híres búcsújáró hely lett, még a győri és a

zágrábi püspök is vezetett ide zarándoklatot.

A búcsújárás a kommunista diktatúra évtize-

deiben szűnt meg, ma ismét próbálkoznak

újjáélesztésével. A templomtól meredek kap-

tató vitt fel ismét egy fennsíkra. Keresztül-

haladtunk Velence településen, majd erdők-

kel tarkított szőlőhegyeken, szántóföldeken

át, kiadós záportól kísérve értünk el Zalalö-

vőre.

Amikor apaSalamon Viktória

A z általános iskolás korú gyerekeknek –különösen – ha ép, teljes családban nő-nek, rengeteg mesélnivalójuk van szüleikről,testvéreikről, a nagyszülőkről. Sok kedvescsaládi eset. A történetek nagyobbik fele ál-talában így kezdődik: Amikor apa…

…amikor apával a mamához mentünk, azúton egyszer csak ott állt három őz, és megsem mozdultak…, apa viszi a kutyánkat sé-tálni, mert apa bármit mond, az engedelmes-kedik, és minket nem is enged, hogy men-jünk, mert a futtatón egy csomó kutya van,akik nem tudnak semmit és veszélyesek…, anyaralást az apuhoz igazítjuk, mert ő nehe-zebben kap szabadságot…, amikor apávaldolgoztunk a kertben, a szemembe ment va-lami, és mindenki nagyon megijedt, apa vittbe a kórházba…, egyébként apának ezredesirangja van…

A történetek mögött nyilvánvalóan ott rej-tőzik az is, aki természetes, hogy mindig jelenvan, aki nélkül egy gyerek mosolyogni és be-szélni sem képes megtanulni: az édesanya. Deaz apa személye valami varázslatos jelleget adminden közös programnak.

Sajnos sok gyerek nélkülözni kénytelen a jó

édesapa szigorú, mégis kedves jelenlétét. Azapa nélkül felnövő fiúk alig találnak magukkörül olyan példát, akit ők követhetnének. Aházaspárok nagyon könnyen lemondanakarról, hogy félreértéseiket, problémáikat, ér-zéseiket egymással megbeszéljék. Könnyebbhallgatni. Aztán jön az „utolsó csepp a pohárban”,és vége a házasságnak. A gyermekek évekigszenvednek a labilis érzelmi viszonyok kö-zött, erejüket meghaladó terheket cipelnek.

Nem véletlen, hogy az 50-es években a szo-ciológusok új fogalmat vezettek be: apátlannemzedék. Az apák szerepe a családban meg-gyengült, ami a csonka családokra különösenérvényes. Elterjedt az a tévhit, hogy a nő ésférfi közötti kapcsolat egy játszma és a cél agyőzelem, pedig a valódi kulcsszó az együtt-működés, az áldozat lenne.

Az apátlan nemzedék védtelen és kiszolgál-tatott. A gravitáció megkérdőjelezhetetlen éscsalhatatlan iránya helyett a súlytalanság álla-pota következett be: a gyökér nem tudja, hon-nan ered, a szár alaktalan, torz formákat ölt.Nem lehet tudni, mi az igazság, van-e valódicélja az életnek.

Tringer László szerint az apátlanság, minthiányállapot korunkban piacosodik. „Önjelöltpróféták, guruk, álvallások kínálják portékáikat,amelyek vagy a nárcizmus tömjénezését szolgálják,vagy a neurotikus állapotra kínálnak gyógyírt. Rob-

banásszerűen növekszik a pszichoterápiás módsze-rek száma, amelyek terápiás futószalagjaikon egy tö-kéletesebb személyiséget vélnek előállítani. Gyógyszer-gyárak kémiai enyhületet ígérnek az apátlanságokozta tengernyi szenvedésre.”

Az apa szerepe a gyermek életében, testi-lelki fejlődésében nélkülözhetetlen. Az ószö-vetségi Szentírásban számtalan helyen szere-pel az apa felelőssége gyermekei nevelése, ta-nítása és a hit átadása szempontjából. Az el-telt 2-3 ezer év nem érvénytelenítette ezt afelelősséget, csak a család elleni érthetetlen tá-madások ingatták meg hívők és nem hívőksokaságában a család szentségének tényét, azapaság helyes szemléletét.

Az apa, mint a család „törvényhozója” és a val-lás papja, tanítója különlegesen is nagy hatás-sal van gyermekeire. Az ő szavaiból lehetmegtudni: hol a határ. Mit lehet és mit nem.Amint az anya az empátia, a gondoskodás, azelfogadás példája, a gyermekek lelkiismere-tének kialakításában „az apai törvények” játsza-nak döntő szerepet. A vallásosság és a hitmegélése szempontjából az apai jó példa nél-külözhetetlen.

„Ezeket a parancsokat, amelyeket ma szabokneked, őrizd meg szívedben, és vésd gyermekeidnek isaz eszébe, beszélj róluk, amikor otthon tartózkodsz,s amikor úton vagy, amikor lefekszel, s amikor föl-kelsz (MTörv 6,7).”

12 ● 2011. június Martinus

Hogy a papok, Krisztus Szívében egyesülve,mindig igazi tanúságtevői legyenek Isten gon-dos és irgalmas szeretetének.

Missziós szándék (Missziós hivatások)Hogy a Szentlélek támasszon közösségeinkbőlnagyszámú missziós hivatást, akik készek arra,hogy teljesen Isten országa terjesztésének szen-teljék magukat.

Főszerkesztő: Ipacs Bence Főszerkesztő-helyettes: Teklits Tamás

Szerkesztők: Déri Péter, Horváth István Sándor, H. Pezenhófer Brigitta, Mátyás Zsófia,

Salamon Viktória

nyomdai kivitelezés: Print Invest Magyarország Kft.

(9027 Győr, Almafa u. 13.)Felelős vezető:

Ványik László ügyvezető igazgatómegrendelés száma: 92207

2011. május

Kiadó: Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3.,

Telefon: 94/513-191, E-mail: info@martinuskiado.hu, Internet: www.martinuskiado.hu

Felelős kiadó: Teklits Tamás igazgató iSSn 2060-145X

Az újságban található cikkek a forrás megjelölésével szabadon felhasználhatók.

H U MO R

A postás benéz a ház udvarára,és egy hatalmas kutyát lát ottaludni. Mivel nagyon fél a ku-tyáktól, de a táviratot is kézbe-sítenie kellene, lassan kinyitja akaput. Már lépne be, amikor egykisfiút vesz észre bent a kert-ben.– Kisfiú! Nem harapós a kutyá-tok? – kérdezi tőle.– Á, az nem! – válaszolja a gye-rek.A postás bátran bemegy, a ku-tya felébred és mindjárt nagyotharap belé, alig sikerül kimene-külnie az utcára.– Úgy emlékszem, azt mond-tad, hogy nem harap a kutyátok!– mondja a gyereknek mérge-sen.– A miénk nem is, de én aszomszédban lakom.

Filmajánló

Emberek és istenekSalamon Viktória

a film a 2010-es cannes-i filmfesztiválegyik pozitív szenzációja volt. A fran-cia Oscar-díjnak számító César-díjkiosztónXavier Beauvois műve nyerte el a legjobbfilmnek járó szobrot 2011. február 25-én,Párizsban.

A francia film megtörtént esetet dolgozfel, minden szenzációkeresés nélkül, a belsőtörténésekre figyelve.

Algériában 1964-ben telepedtek meg atrappista szerzetesek Tibhirine kis kolosto-rában. Évtizedekig együtt éltek a falu musz-lim lakosságával. Gyógyították az embere-

ket, adományokkal látták el őket. Ők magukönellátó életmódot folytattak. A szerzetesekjelenléte reményt és biztonságot adott ahelybelieknek.

1996 elején már érezhető volt a fenyegetésaz iszlám radikálisok részéről. A kolostorszerzetesei döntés előtt álltak. Menni vagyitt maradni, és vállalni az esetleges mártírha-lált.

A film kíséri a szerzetesek napi imádságait,a munkáikat, a néző lassan megszokja azegyszerű tájat, a lassan pergő perceket, a lát-szólagos eseménytelenséget.

1996 márciusában, máig tisztázatlan körül-mények között, a kilenc szerzetesből hetetelraboltak és meggyilkoltak. A film azonbannem a gyilkosság felelőseit keresi, a kérdéstteljesen nyitva hagyja. A rendező elsősorbana szerzetesek hitén alapuló döntésükhöz ve-

zető utat mutatja be.Az Emberek és istenek című film a hit, a val-

lás erejéről szóló, megrázó dráma. Francia-országban hárommillióan nézték meg. Ma-gyarországon januárban volt a bemutatója.

Fókuszbanprogramok, eseményekjúnius 15. (szerda)17 óra A hitoktatók év végi Te Deum ünnep-sége (Szombathely, Szent Márton-templom)

június 17. (péntek)20 óra Szentségimádás a pap- és diakónus-szentelés előestéjén (Szombathely, Székes-egyház)

június 18. (szombat)10 óra Pap- és diakónusszentelés a Székes-egyházban (Szombathely, Székesegyház)

június 20–23. (hétfő–csütörtök)Papi lelkigyakorlat (Szombathely, MartineumFelnőttképző Akadémia)

július 2. (szombat)10 óra Jubiláns házasok találkozója (Szom-bathely, Székesegyház)

július 4–7. (hétfő–csütörtök)10 óra Hitoktatók nyári lelkigyakorlata(Szombathely, Martineum FelnőttképzőAkadémia)

július 8–10. (péntek–vasárnap)18 óra Házaspárok lelkigyakorlata gyermek-felügyelettel (Szombathely, MartineumFelnőttképző Akadémia)

Szerkesszük együtt egyházmegyénk

2012. évi kalendáriumát!A Szombathelyi Egyházmegye kalendáriumát évről

évre egyre többen olvassák. Bár még csak június van,hamarosan elkezdődnek a jövő évi kiadvány összeállí-tásával kapcsolatos munkálatok, mivel az egy évnyianyagot felölelő kalendárium hosszú, kitartó munkaeredményeként kerül olvasóink kezébe.

Szeretnénk, ha a 2012. évi kiadványunk minél válto-zatosabb lenne, ezért arra kérünk minden lelkes érdek-lődőt, hogy segítsék munkánkat. Szerkesszük együttegyházmegyénk 2012. évi kalendáriumát! Kérjük, küld-jék el kedvenc receptjeiket (ha lehetséges képpelegyütt), vicceiket vagy tanulságos történeteiket,amelyekről úgy gondolják, szívesen megosztanák má-sokkal is, helye lehet a kalendáriumban.

A következő elérhetőségeken várjuk írásaikat:Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3.info@martinuskiado.hu, sajto@martinuskiado.hu