_______________________________________________________________________________- 1 -

SZÖVEGGYŰJTEMÉNY

AZ ÍRÁS- ÉS KÖNYVTÖRTÉNET

TANULMÁNYOZÁSÁHOZ

_______________________________________________________________________________- 2 -

A CIVILIZÁCIÓ FEJLŐDÉSEMár az ősemberben is élt a vágy, hogy nyomot hagyjon maga után. Ezért rajzolni kezdett, előszöra barlang falára, majd papiruszra, selyemre, papírra, vászonra.

A képek segítségével megörökített és egyúttal elmesélt történeteket, jeleneteket. Az in-formáció átadására azonban többre volt szükség: az írásra. A képekből kialakult a kép-írás, majd fokozatosan a nyelv elemeinek megfelelő szó-, szótag- és hang-, illetve betű-írás.

Egyiptomi hieroglifák

Ékírásos agyagtábla és héber pergamente-kercs

Az írás és olvasás ismerete az ókor-ban és jórészt még a középkorban is kivált-ságnak számított. S nem is ok nélkül. Azírással vált lehetővé, hogy a tudásanyagfelhalmozódjék.Már nem szükséges, hogy személyükbenjelen legyenek a bölcsek.Tudásuk összegyűjthető, raktározható, to-vábbadható. Az írás segítségével az embermár nem szorul véges befogadóképességűemlékezetére, a leírt ismeretanyagot bár-mikor előveheti.

Az írnok

Már az ókorban óriási mennyiségű írásos anyag halmozódott fel. A görögök által az i. e. 300-as években alapított és a keresztények által i. sz. 391-ben lerombolt híres alexandriai könyvtárpusztulásakor – amikor több millió papirusztekercs semmisült meg – az ókor mai szemmel nézveis csodálatos tudása veszett el, s ez több száz évre vetette vissza a fejlődést. A virágzó görög tu-dományt a babonás félelmekkel teli és tudatlan, sötét középkor követte.

_______________________________________________________________________________- 3 -

A tudomány újjáéledése Európában azután kezdődött, amikor a mórok az akkoriban igen fej-lett arab civilizáció tudásanyagával és a megmentett régi görög könyvek egy részével a 8. század-ban Spanyolországba érkeztek. Itt egyrészt egy újabb kultúra alapjait rakták le, másrészt ismerete-iket továbbadták a keresztény írástudóknak, a szerzeteseknek, akik felismerték ezeknek a köny-veknek a jelentőségét és lázas másolásba kezdtek...

A híres Hóráskönyv és középkori kódexmásoló szerzetes

A könyvnyomtató műhelyében

Ez azonban lassan ment, és csak egy kis körre korlátozódott. A robbanás szerű fejlődés az1440-es években indult meg, amikor feltalálták a könyvnyomtatást, s ezáltal a könyv mindenki ál-tal elérhető tömegcikké vált. A fejlődésre mi sem jellemzőbb, hogy már az első negyven évbencsaknem tízmillió könyvet nyomtattak ki Európában! (Kínában az első nyomtatott könyvet mint-egy hatszáz évvel korábban, 865-ben adták ki!)

A sokszorosított könyvekkel együtt a tudomány, ezzel pedig a tudás is rohamosan és egyreszélesebb körben terjedt. A könyveket gyűjtő polgárok nyomon követhették, birtokolhatták és rö-vid időn belül alkalmazhatták koruk tudományos eredményeit.

A könyvnyomtatás az irodalom fejlődésére is nagy hatással volt. Míg az előtt az irodalomszinte csak az elbeszélt, énekelt, esetleg színházban előadott műveket jelentette, a 14-15. századtólkezdve egyre inkább a nyomtatott irodalmi műfajok (pl. a regények) terjednek el.

Az irodalom szerepe azonban nem változott meg (egy darabig). A művek a görög drámákóta azért születtek, hogy fontos emberi, erkölcsi, társadalmi problémákra mutassanak rá. Egy jó

_______________________________________________________________________________- 4 -

könyv elolvasása után úgy érezhetjük, hogy többet tudunk az emberekről, jobban el tudunk iga-zodni a világban, “bölcsebbek” és “tisztábbak” lettünk.

Olvasni azonban nehéz. Szimbólumokat (betűk, szavak) kell felismerni, fogalmakká alakíta-ni, nyelvtani szabályok alapján kapcsolatokat kell köztük találni és az egészet értelmezni.

ÍRÁSTÖRTÉNET

SZTÉLÉK nagyobb méretű, gyakran domborművekkel díszített, feliratos emlékkövek

KÉPÍRÁS a leírt képek tárgyakat, fogalmakat, mondatokat jelentettek. Ilyen volt a régi kínaiak,észak-amerikai indiánok és ókori egyiptomiak írása.

_______________________________________________________________________________- 5 -

AGYAGTÁBLÁK – ÉKÍRÁS

ÉKÍRÁS a sumérok már a Kr. 4. évezredben használték a képírást, mely az agyagtáblába húzotték alakú jelekről kapta elnevezését.

Az ókori Mezopotámiában kialakult írásmód. Az írásjeleket háromszögűre alakított nád- vagy fa-pálcikákkal nyomták az agyagtáblákba.

A nedves agyagba függőleges, vízszintes és ferde jeleket róttak fapálcikával, vagy ferdén le-vágott náddal. Az agyagtáblákat többnyire kiégetlenül, naponta szárítva küldték el a címzettnek,de a megőrzésre szánt példányokat kiégették. A hosszabb, összefüggő szövegeket tartalmazóagyagtáblákat megszámozták vagy csontgyűrűkkel kapcsolták össze.

Megteremtése a sumérok érdeme. Ez az őskori kultúrnép i.e. 3200-3100 táján már fejlett me-zőgazdasággal rendelkezett. Országát öntözőcsatornák szelték át, és - ami különösen figyelemreméltó - már ismerte az írást. Az ipar kifejlődése elé azonban akadályok tornyosultak, mert az or-szág fémben, fában és kőben szegény volt. Annál több volt az agyag. Fel is használták minden el-képzelhető célra. Agyagból építették házaikat, ebből készítették bútoraikat, hordóikat, ládáikat.Főképpen pedig - ami bennünket elsősorban érdekel - égetett agyagtáblákból készítették könyvei-ket préselték.

_______________________________________________________________________________- 6 -

A nagy könyvtárt, amelynek minden egyes könyve ékírással rótt égetett agyagtáblákból ál-lott, a király halálát követő zavaros esztendőkben a méd-babilóniai támadás áldozata lett. A köny-vek, minthogy cserepekből voltak, nem pusztultak el, de évezredeken keresztül várták feltámadá-sukat a föld alá temetve, amíg 1848-ban a British Museum, Layard tudós vezetésével expedíciótküldött Ninive romjainak feltárására. Ez alkalommal kerültek elő az asszír műveltség csodálatosemlékei, közöttük mintegy 60 000 darab ékírásos agyagtábla, amelyekből 22 000 darabot a BritishMuseumba szállítottak. Az ékírás megfejtése és az agyagtáblákra írt könyvtár feltárása egyszeri-ben bepillantást engedett az utókor számára Mezopotámia hétköznapi és kulturális életébe.

Az ékírás jeleivel eleinte tárgyakat, később azonban már nehezebben kifejezhető fogalmakatis jelöltek. Kezdetben a sumérok fatáblára szögletes írásjeleket véstek. Később agyagtáblákra ír-tak, írásjeleik ettől kezdve ék alakúak. A még nedves agyagba ékszerű hegyben végződő pálcák-kal írták be a szöveget, azután az agyagot kiégették.Egy-egy hangot, szótagot vagy egész szót az ék alakú jelek kombinált csoportja jelöl. Ezek azékek függőlegesek, vízszintesek vagy ferdék. Előfordulnak sarkos ékek is. Fele nagyságban al-kalmazott ékek is gyakoriak. Az egymagában álló ferde éket szavak elválasztására használták Afeltárt agyagtáblákon, a kézzel készített ékírások alatt hengerrel nyomtatott záradékot találunk.

A HIEROGLIF ÍRÁS MEGFEJTÉSE

A XVIII. század végén a véletlen folytán jött rá a tudósvilág a titok nyitjára. Napólen 1798-99-i egyiptomi hadjárata a tudományos világ számára elhatározó eredménnyel járt. Napóleon ha-jóhada 1798 májusában futott ki a touloni kikötőből. Hadseregének legkiválóbb tábornokai, deugyanakkor tudósok, művészek, technikusok kísérték e kalandos kirándulására. A vállalkozás,mint hódító hadjárat és mint kísérlet, hogy Angliát érzékeny oldalán megsebezze, tudjuk, céljaté-vesztett volt. A tudomány mezején azonban jelenetős siker született. Az egyiptomi építőművészeta maga nagyságában és fenségében most első ízben tárult az európai szem elé.

_______________________________________________________________________________- 7 -

A hadjárat legnagyobb tudományos eredményét a rosette-i kő szolgáltatta. Rosette város Al-só-Egyiptomban fekszik, a Nílus nyugati deltája egyik ágának bal partján, 15 kilométerre a Föld-közi-tengertől. Arab neve Resid, a város alapítója, Harun al Rasid kalifa után. A francia katonák aváros megerősítése céljából sáncot ástak, és e munkálatok közepette Bouchard mérnök egy feketebazalttáblát talált a földben. A táblán levő szöveg háromféle írással volt bevésve: hieroglif, démo-tikus és görög írással. A rosette-i követ a francia tudósok vették gondozásukba, mert sejtették,hogy abban olyan eszközre tettek szert, amelynek segítségével sikerül majd megfejteni a hieroglifírást. Az értékes leletet hajóra rakták, és útnak indították Franciaországba. Azonban az angolokkezére jutott, s végül ez utóbbiak megvásárolták. A londoni British Museumba kerül; mai napig isott van (2. ábra).

ÓGÖRÖG ÍRÁS

A görög írás megjelenéséig csak mássalhangzókat használtak. A görög nyelv azonban nem nélkü-lözhette a magánhangzókat. Ezeknek a jelölésére olyan föníciai írásjeleket használtak fel, ame-lyekre a görög nyelvnek nem volt szüksége. Így keletkeztek az A, E, I, O, U betűk.

A korai görög írásokban még nem ismertek kis- és nagybetűket. Csak később, i.sz. a 9. századbanalakult ki a kétféle betűalak. A korábban használt betű lett a görög ábécé nagybetűje, és ehhezalakították ki a kisbetűket, az úgynevezett minusculát. Az ógörög írásban nem hagytak térközt azegyes szavak között. Az egész írás egybefolyt s az olvasónak kellett a szókezdéseket és végződé-seket olvasás közben érzékelnie. A fejlődés folyamán ez a hiányosság eltűnt.A régi görögök és rómaiak íróvesszője a stílus volt. Ezzel az eszközzel karcolták a viaszréteggelbevont táblákra a betűket. A nyelvi kifejezés módját, illetve egy-egy korszak jellemző kifejező-eszközeit is jelent.

A RÓMAIAK ÍRÁSA

A latin írás: 23 betűből álló ábécé a következő: A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T V ZX Y.

A római betű művészi tökéletességű megnyilvánulása a capitalis.A betűk szárait talpacskák, serifek (arab eredetű szó) zárják le (8. ábra).

_______________________________________________________________________________- 8 -

A capitalis írást papiruszon és pergamenen kezdettől fogva könyvírásra is használták.minuszkula: kisbetű (a latin minus = kisebb kifejezésből). Azokat az írástípusokat nevezzük így,melyeknél a betűjelek némelyikének függőleges törzsét lefelé vagy felfelé meghosszabbították,tehát felül és alul kinyúlnak minuszkula: kisbetű (a latin minus = kisebb kifejezésből). Azokat azírástípusokat nevezzük így, melyeknél a betűjelek némelyikének függőleges törzsét lefelé vagyfelfelé meghosszabbították, tehát felül és alul kinyúlnak

KAROLINGI MINUSCULA

Alkuin szerzetes döntő szerepe volt az új betűforma, a karolingi minuscula megteremtésében (13.ábra). Végérvényesen kialakította a latin írás kisbetűjét, amelyet nálunk és a latin betűkkel író or-szágokban ma is használnak. Betűi világosak, könnyen és gyorsan írhatók.

A kódexek az i.e. I. században tűntek fel, s a IV. században már világszerte általánossá váltak. Alapokat előbb összehajtották, azután láttak a megírásukhoz, s legvégül bekötötték.

_______________________________________________________________________________- 9 -

KÖNYVTÖRTÉNETPAPIRUSZ

Papirusz = a Nílus mocsaraiban élő sásféle növény. Ókori íráshordozó. Egyiptomi sásféle növény.Belét vékony szeletekre vágták, azokat egymásra keresztbe rakták, majd préselték, szárították, ésígy írásra alkalmassá tették. A kész papirusztekercsek 15 cm magasak és 10 m hosszúak voltak.

PAPIRUSZTEKERCSEK

Csak az egyik oldalára írtak. Olvasásuk úgy történt, hogy a tekercs elejét bal kézbe fogták, s ajobbal lassan legöngyölték. A bal kézzel aztán olvasás közben, vagy begöngyölték megint a teker-cset, vagy ha nem, később úgy kellett azt betekerni, hogy a könyv eleje a tekercs külső részén le-gyen. Hogy a papirusztekercs külső vége ne foszladozzon szét, azt egy fából vagy csontból készültpálcikára erősítettékEkkoriban papiruszra írtak, amely az ókor legjellegzetesebb íráshordozója volt. A papirusz egyip-tomi sásféle növény, melynek belsejét vékony szeletekre vágták, azokat egymásra keresztbe rak-ták, majd préselték, szárították, és így írásra alkalmassá tették. A kész papirusztekercsek 15 cmmagasak és 10 m hosszúak voltak.

Az egyiptomi írnokok papirusz tekercsekre fekete vagy vörös tintába mártott kalamussal írtákhieroglifákat. A kalamus nádból készült írótoll.

Ilyen bőrből készült tokot hordtak a férfiak az ókorban, melyet gombjánál a nadrág övén átfűzvehordtak. A könyvet fejjel lefele tartották benne, így olvasáskor nem kellett a borítóból kivenni.

_______________________________________________________________________________- 10 -

PERGAMEN

Különlegesen kikészített juh, kecske vagy sertés bőre, amelynek mindkét oldalára írtak. Pergamonvárosában már időszámításunk előtt írtak bőrre. A város nevéből származik a pergamen elnevezés.

A KÉZÍRÁSOS KÖNYVEK

PergamenEurópában a középkori szerzetesek már pergamenre jegyezték le királyaik, bölcseik jeles tetteit. Apergamen különlegesen kikészített juh, kecske vagy sertés bőre, amelynek mindkét oldalára írtak.Pergamon városában már időszámításunk előtt írtak bőrre. A város nevéből származik a pergamenelnevezés.

A pergamenlapokat később már összekötötték, s így alakult ki a mai könyv formája. Ekkormég kézzel írták a könyveket, amelyeket kódexeknek nevezünk. A kódex latin szó, eredeti jelenté-se: fatábla.

Kódexek táblák közé zárt, ívekbe hajtogatott, lapokból összefűzött, kézzel írott könyv.

Mielőtt a könyvnyomtatás elterjedt, a könyveket kézzel írták. A könyvnyomtatás előtti, kéz-zel írott könyvek időszakában a sajtóhibáknak a leírási hiba felelt meg. A másoló úgy segített abaján, hogy a korrektúrát(* korrektúra: javítás) egyszerűen rábízta az olvasóra: „Ha tévedett amásoló, javítsa ki az olvasó!” Ráth-Végh István (1870–1959) író

_______________________________________________________________________________- 11 -

A középkorban pergamenre vagy papírra írtak a másoló szerzetesek, kihegyezett lúdtollak-kal. A szerzetes: írástudó pap, aki szigorú szabályok szerint él rendházakban, kolostorokban. Akódexeket sok kép és szépen kirajzolt kezdőbetűk, iniciálék díszítették.

Egy könyvet többen készítettek el.– A kezdők feladata volt a vonalazás, amelyre a másolók írtak később. A könyv elkészülése

után ezek a vonalak már nem látszódtak.– Külön rajzoló szerzetesek festették meg aprólékos munkával a szövegek kezdőbetűit és a

miniatúrákat.

– A díszítés a szakemberek feladata volt. Külön rajzoló szerzetesek festették meg aprólékosmunkával a szövegek kezdőbetűit és a miniatúrákat.

– díszes kezdőbetűkkel (iniciálékkal) díszített, melyeket 2-3 hasábban írtak a szerzetesek.

Kézzel írott, nagy, díszes kezdőbetű a régi kódexekben

Iniciálé a Képes KrónikábanTöbb év is eltelt, amíg egy kódex elkészült. Külön rajzoló szerzetesek készítették aprólékos

munkával az iniciálékat. Iniciálé: nagyobb, díszesebb festett kezdőbetű.A kódexek a mai könyvek méreteinél kétszer-háromszor is nagyobbak voltak. Néhol az érté-

kesebb kódexeket lánccal erősítették a polcokhoz. Az elkészült, értékes kódexeket kötésébe láncotfűztek, és azzal rögzítették a könyvespolchoz. A középkorban így védték a lopásoktól az értékeskódexeket.

_______________________________________________________________________________- 12 -

A CORVINA

Kék (vagy ezüst) alapon, leveles aranyágon ülő fekete holló, csőrében aranygyűrűvel - a Hunyadi-ház címeréből. (Általában szívpajzsként alkalmazva.)

Mátyás király könyvtárának a neve: Corvina – ezt az elnevezést a könyvtár a kódexek Hunyadicímerrel díszített kötéseiről kapta. A könyvkészítő mesterek minden kódexen elhelyezték Mátyáskirály hollós címerét. A hajdan kb. 2500 kódexből álló könyvtárból napjainkban 200 kötetet tarta-nak számon. Ezek közül 52 kódexet őriznek Magyarországon.

_______________________________________________________________________________- 13 -

PAPÍR - LATIN ÍRÁS (XIII. SZ.)

A papír általában növényi rostokból előállított lap formátomú termék. Legfontosabb tulajdonságaa hajlékonyság, a felület simaság és az egyenletesség.

A nyomtatás elterjedése után papírból készült könyveket olvashattak az emberek latinul.Kínában már fatáblákról nyomtattak papírra az időszámításunk előtti 2. században. Ezeket köny-veket a kínai szerzetesek olyan ügyesen rejtették el egy befalazott barlangba, hogy azok csak az1900-as évek elején kerültek elő. Stein Aurél magyar tudós közreműködésével a British Múzeum-ba szállították az értékes tekercseket, könyveket, ahol ma is őrzik őket

NYOMTATOTT KÖNYV (XV. SZ.)

1. Gutenberg: 42 soros Biblia

2. Hess András: Magyarok krónikája Nyomtatott könyv (XV. sz.)Gutenberg János: német nyomdász, aki a XV. században feltalálta a különálló, mozgatható ólom-ból készült latin ábécés betűszedést és a könyvnyomtatást

_______________________________________________________________________________- 14 -

A 42 soros BibliaGutenberg fő munkája, mely a nevét onnan kapta, hogy Bibliáját hasábonként 42 sorban nyomtat-ta ki. 1455-ben 100 példányt készített belőle. A nyomtatott formában is utánozni akarta a kódexekformáját, ezért a papírlapokon helyet hagytak a díszítésnek. A nyomott könyv elkészítése utánkézzel festették meg az iniciálékat.

HESS ANDRÁS: MAGYAROK KRÓNIKÁJA NYOMTATOTT KÖNYV (XV. SZ.)

Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája) címen 525 évvel ezelőtt, 1473. június 5-én (pün-kösd vigíliáján) került ki Andreas Hess (Hess András) budai nyomdájából a nyomda első terméke,amely egyben az első Magyarországon nyomtatott könyv volt. A Budai krónika néven közismertlatin nyelvű mű a magyar nép történetét dolgozta fel a kezdetektől saját koráig. Terjedelme hetvenlevél. A mű szerzője az Anjou-kor krónikái közül Kálti Márk Bécsi Képes Krónikáját és Jánosminorita barát munkáját, valamint a Küküllei János által írt Nagy Lajos életrajzot használta fel.Más nemzeteknél ritkán fordult elő, hogy első nyomtatványként világi könyveket jelentessenekmeg. A Budai krónika megjelent példányai gyorsan elkeltek. Példányszáma a korabeli nyomdákgyakorlatának ismeretében 240 lehetett. Mátyás király ellenfelének. A Budai krónikáról is számoskéziratos másolatot készítettek. A műnek mindössze tíz példánya maradt fenn. Ebből a legutóbbi,egy addig ismeretlen példány 1990-ben egy müncheni aukción került kalapács alá, csaknem fél-millió márkáért kelt el.

A Chronica Hungarorum fakszimiléjét (Horváth János magyar fordításával) megjelenésé-nek 500. évfordulóján, 1973-ban újból kiadták.

Hess a Lauertól kapott betűtípusokat öntötte meg s használta nyomtatásánál a budai nyomdában.

_______________________________________________________________________________- 15 -

Latinul nyomtatott régi szöveg

_______________________________________________________________________________- 16 -

A MAGYAR ROVÁSÍRÁS

Mielőtt őseink a Kárpát medencébe érkeztek, már rendelkeztek saját írással. Ezt hívjuk magyar ro-vásírásnak. A rovásírás története jóval a honfoglalás előtt kezdődött, és helyenként mégnéhány száz éve is használták. A kereszténység felvételével mint "pogány" emléket ül-dözték, egy törvény értelmében a rovásírásos emlékeket begyűjtötték, elpusztították, azírástudókat pedig kötelezték a latin betűs írás használatára. Mivel a kora középkorban azírástudók főleg latinul fogalmaztak, az új írást pedig még nem igazították a magyar nyelvsajátosságaihoz, a társadalom alsóbb rétegeiben tovább élt a rovásírás.

Mint az írás neve jelzi, azt "rótták", főleg fára botra, esetleg kőre. Az íráshordozó anyagok termé-szetéből ered az írás szögletes formája és gyorsírás jellege. Az írás irányultsága (jobbrólbalra) abból fakad, hogy a botra írás során a botot bal kézzel fogták, és jobb kézzel halad-tak balra. A magyar rovásírás jól tükrözi nyelvünk jellegzetességeit, és széleskörű hasz-nálata óta eltelt mintegy egy évezred ellenére is kiválóan alkalmas a hangzó beszéd le-jegyzésére. A jelek szerint a magyar rovásírás az utóbbi években újra reneszánszát éli, ésmind többen tanulják meg. Latin betűs írásunkat természetesen nem fenyegeti, de számosterületen jól alkalmazható. Mind többen vésetnek be pl. székely kapuba rovásírásos szö-veget. Igen tetszetős névjegyek készíthetők vele. Ez utóbbi kettő a rovásírás dekoratív jel-legét használja fel. Sokan titkosírásként használják a rovásírást, mint ahogy sokszor tör-tént a múltban is. A magyar rovásírás egyfajta egzotikum a kívülállók számára, és nemutolsó sorban kultúránk fontos része.

A SZÉKELY-ROVÁSÍRÁS

A székely-rovásírás a magyar rovásírás másik ága. Ez hirtelen bukkan fel a 13. századtól, s meg-lepő egységességet mutat. Vannak olyan elképzelések, miszerint a magyar középkor fo-lyamán egy írás-reform történt, s ennek során alakult ki a székely rovásírás. Ugyanakkorennek ellentmond, hogy a székely rovásírásban olyan ősi betűjegyek is fellelhetők, ame-lyek más, közel keleti írásokkal mutatnak hasonlóságot, s ősibb jegyek a türk rovásírásbetűinél is. A székely rovásírás a 16. századra komoly virágzásnak indult, s különösenErdélyben, a székelyek körében általánosan használt volt. Az elnevezése a középkorbanszittya/szkíta-írás volt, s csak a legutóbbi időkben nevezték el székely-rovásírásnak.Olyan mértékben elfogadott volt, hogy Székelyföldön még a 18. században is tanítottákiskolákban. A 19. században elkezdődött a rovásírás tudatos kutatása, ami lényegében ki-zárólag a székely-rovásírásra összpontosult. A székely-rovásírás iránya többségébenjobbról-balra haladt, de a legrégebbi időktől kezdve vannak emlékek, amelyekben az írásbalról-jobbra irányú.

Az ábécé egytagú jelei (jobbról-balra írva)

_______________________________________________________________________________- 17 -

Csoportjelek

A székely-magyar rovásírás számjegyei nagyon hasonlítanak a római számokra, úgy tűnik mind-kettő etruszk eredetű. Itt is érvényes a jobbról-balra történő írás.

_______________________________________________________________________________- 18 -

ÖSSZEFOGLALÓ ÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI SZINK-RONTÁBLÁZAT1

ÍRÁSTÖRTÉNET

anyaga - fejlődése

KÖNYVTÖRTÉNET

megjelenési formájaKÖNYVTÁRTÖRTÉNET

1. a.KŐ ÉKÍRÁS

Ék alakú je-lekből áll.

1 a.KŐTÁBLÁK - SZTÉLÉK

↓Nagyobb méretű,

gyakran domborművekkeldíszített, feliratos emlékkö-vek.

1. a.HAMMURAPI TÖRVÉNYKÖNYVE

A törvénykönyv szövegét egy 2 mé-ter magas kőoszlopra írták. Felső ré-szét domborművek díszítik, középsőrészén található a törvénykönyv 49 ha-sábban.

Hammurapi torvényei az élet különféleterületeire terjedtek ki.

Minden törvény két részből állt. Azegyik rész a bűncselekményt és a velekapcsolatos körülményeket írta le, amásik pedig az ítéletet tartalmazta.

1. b.AGYAG

Az első írásokat az óko-ri Mezopotámiában élősumérok agyagra ék-írással vésték.

Ékírásos agyagtábla

1. b.AGYAGTÁBLÁK

A nedves agyagba függőle-ges, vízszintes és ferde jele-ket róttak fapálcikával, vagyferdén levágott náddal.

Az agyagtáblákat többnyirekiégetlenül, naponta szárítvaküldték el a címzettnek, de amegőrzésre szánt példányo-kat kiégették.

A hosszabb, összefüggőszövegeket tartalmazóagyagtáblákat megszámoz-ták vagy csontgyűrűkkel kap-csolták össze.

1. b.ASSURBANIPAL

KÖNYVTÁRA

Assurbanipal Babilónia királyánakninivei könyvtára, amely több tízezerkiégetett agyagtáblából állt, i.e. VII.században.

Ezeken az agyagtáblákon a követ-kező feliratot találták:

„Assurbanipalnak a világ urának,

Babilónia királyának a könyve ez”

1 Saját szerkesztésben

_______________________________________________________________________________- 19 -

ÍRÁSTÖRTÉNET

anyaga - fejlődéseKÖNYVTÖRTÉNET

megjelenési formájaKÖNYVTÁRTÖRTÉNET

2.PAPIRUSZ - KÉPÍRÁS(hieroglif írás)

Papirusz = a Nílusmocsaraiban élősásféle növény.

Az egyiptomi írnokok papi-rusz tekercsekre feketevagy vörös tintába mártottkalamussal írták hierogli-fákat.

A kalamus nádból készültírótoll.

2.PAPIRUSZTEKERCSEK

Csak az egyik oldalára ír-tak. Olvasásuk úgy történt,hogy a tekercs elejét balkézbe fogták, s a jobballassan legöngyölték.

A bal kézzel aztán olva-sás közben, vagy begön-gyölték megint a tekercset,vagy ha nem, később úgykellett azt betekerni, hogy akönyv eleje a tekercs külsőrészén legyen. Hogy a pa-pirusztekercs külső végene foszladozzon szét, aztegy fából vagy csontból ké-szült pálcikára erősítették.

Héber pergamentekercs

2.AZ ALEXANDRIAI

PAPIRUSZ KÖNYVTÁR

Az ókori világ legnagyobb könyvtára volt,amelyet a Ptolemaiosz uralkodók alapítot-tak i.e. III. században.

Itt 49 ezer papirusztekercset őriztek, me-lyek egyenkénti hossza 5-20 méter közöttvolt. A tekercsek nem minden esetben vol-tak azonosak egy-egy művel. (pl. HoméroszIliász-a 24 tekercsre másolták át.

GÖRÖG ÍRÁS+HIEROGLIF= „Rosette-i kő”

Kleopátra és Ptotemaioszneve a rosett-i kövön

ROSETTE-I KŐ ↓

Erre a kőlapra, egymásmellé ugyanazt a szövegetvésték az egyiptomi hierog-lif és görög nyelven. Ez tet-te lehetővé a hieroglifákmegfejtését.

_______________________________________________________________________________- 20 -

ÍRÁSTÖRTÉNET

anyaga - fejlődéseKÖNYVTÖRTÉNET

megjelenési formájaKÖNYVTÁRTÖRTÉNET

3.

PERGAMEN - LATINÍRÁS (i.e. 2. sz.)

A pergamen olyankönyvanyagként szolgálóíróhártya volt, amely ju-hok, kecskék kicserzett,finoman megmunkált bő-réből készült. Kezdetbena pergament is teker-csekbe göngyölték a papi-ruszhoz hasonlóan.

A szerzetesek perga-menre, vagyis állatbőrre ír-ták. Az összehajtott per-gamenlapokat fatáblák kö-zé illesztették.

A pergamentek egy-másra helyezésével kiala-kult a mai könyv, a kódex.Az elnevezés a fatörzs(caudex) szóból szárma-zik.

Később a pergamoniak apergamenlapokat ívekrehajtogatták. Több lap ösz-szekötésével megszületetta kódexforma.

3.

KÓDEXEK (caudex)↓

Táblák közé zárt, ívekbehajtogatott, lapokból összefű-zött, kézzel írott könyv.

Színes, festett képekkel(miniatúrákkal) és díszeskezdőbetűkkel (iniciálékkal)díszített, melyeket 2-3 ha-sábban írtak a szerzetesek.

Szerzetes: írástudó pap, akiszigorú szabályok szerint élrendházakban, kolostorok-ban.

Ekkor még kézzel írták akönyveket. Több év is eltelt,amíg egy kódex elkészült.Egy könyvet többen készí-tettek el. A kezdők feladatavolt a vonalazás, amelyre amásolók írtak később.A könyv elkészülése utánezek a vonalak már nem lát-szódtak.

A kódexek a mai köny-vek méreteinél kétszer, há-romszor is nagyobbak vol-tak.

3.MÁTYÁS KIRÁLY

CORVINÁJA

A körülbelül 2000 kötetével a korszak(XV. század) egyik legnagyobb könyvtára.Kódexei bőr- és bársonykötésűek voltak,melyeket arany vagy ezüst kapocs díszí-tett.

A könyvkészítő mesterek minden kó-dexen elhelyezték Mátyás király hollóscímerét. Ezért is nevezték ezeket a kóde-xeket corvinának.

A könyvgyűjtemény kézírásos kódexe-ket és nyomtatott könyveket egyaránt tar-talmazott.

_______________________________________________________________________________- 21 -

Iniciálé: nagyobb, dísze-sebb festett kezdőbetű.

A díszítés a szakemberekfeladata volt. Külön rajzolószerzetesek festették megaprólékos munkával a szöve-gek kezdőbetűit, az iniciálé-kat és festették meg a minia-túrákat.

_______________________________________________________________________________- 22 -

ÍRÁSTÖRTÉNET

anyaga - fejlődése

KÖNYVTÖRTÉNET

megjelenési formája

KÖNYVTÁRTÖRTÉNET

4.

PAPÍR LATIN ÍRÁS

A papír általában nö-vényi rostokból előállítottlap formátumú termék.Legfontosabb tulajdonsá-ga a hajlékonyság, a felü-let simaság és az egyenle-tesség.

A nyomtatás elterjedé-se után papírból készültkönyveket olvashattak azemberek latinul.

Kínában már fatáblák-ról nyomtattak papírra azidőszámításunk előtti 2.sz-ban. Ezeket könyveketa kínai szerzetesek olyanügyesen rejtették el egybefalazott barlangba,hogy azok csak az 1900-as évek elején kerültekelő. Stein Aurél magyartudós közreműködésévela British Múzeumba szál-lították az értékes teker-cseket, nyomtattak papír-ra. Ezeket könyveket akínai szerzetesek olyanügyesen rejtették el egybefalazott barlangba,hogy azok csak az 1900-as évek elején kerültekelő.

Stein Aurél magyartudós közreműködésévela British Múzeumba szál-lították az értékes teker-cseket, könyveket, aholma is őrzik őket.

4.

NYOMTATOTT KÖNYV

Gutenberg: német nyom-dász, aki a 15. században fel-találta a különálló, mozgatha-tó ólomból készült latin ábé-cés betűszedést és a könyv-nyomtatást.

A 42 soros Biblia:

Gutenberg fő munkája, melya nevét onnan kapta, hogyBibliáját hasábonként 42 sor-ban nyomtatta ki.

1455-ben 100 példányt ké-szített belőle. A nyomtatottformában is utánozni akarta akódexek formáját, ezért a pa-pírlapokon helyet hagytak adíszítésnek. A nyomott könyvelkészítése után kézzel fes-tették meg az iniciálékat.

4.

KÖZÉPKORI KOLOSTORI KÖNYVTÁRAK:

Elsősorban vallásos tartalmúak voltak,de csillagászati, matematikai, orvosi és nö-vénytani könyveket is őriztek. Egy középkorimondás szerint:„A kolostor olyan könyvtár nélkül, mint a várfegyvertár nélkül.”

Ebben a korban terjedt el a kódexforma,melyet eleinte pergamenre, később pedigpapírra írtak.

TEREMKÖNYVTÁRAK