SZORONGÁS - KOKIkoki.hu/data/cikkek/106/1063/cikk-106370/12 Szorongas (Mikics Eva).pdf300.02...
Transcript of SZORONGÁS - KOKIkoki.hu/data/cikkek/106/1063/cikk-106370/12 Szorongas (Mikics Eva).pdf300.02...
SZORONGÁS2016.05.12
• a zavarban érintett viselkedés/érzelem biológiai funkciói
• a zavar pszichiátriájának rövid, DSM-5 szerinti ismertetése
• idegrendszeri mechanizmusok
• jelenlegi gyógyítási eljárások
• laboratóriumi vizsgálat eszközei
• perspektívák
SZORONGÁS
• a zavarban érintett viselkedés/érzelem biológiai funkciói
• a zavar pszichiátriájának rövid, DSM-5 szerinti ismertetése
• idegrendszeri mechanizmusok
• jelenlegi gyógyítási eljárások
• laboratóriumi vizsgálat eszközei
• perspektívák
SZORONGÁS
Mit értünk szorongás alatt? – definíció, funkció
• Érzelem, magatartási következményekkel
• Fajtái
Félelem: vélt vagy valós veszély hatására megjelenő emocionális válasz
pl. egy támadó által kiváltott érzés
Szorongás: távlati/rejtett/potenciális veszélyforrástól való félelem
pl. félelem sötétben
• Funkciói
Félelem: a helyzet megoldásának elősegítése, azonnali magatartási/élettani reakció:
"fight-flight" (autonóm arousal, éberség fokozódása, figyelem élesedése, energiák
mobilizálása, helyzetfüggő magatartási reakciók)
Szorongás: (fölösleges) kockázatok kerülése, magatartási/élettani felkészülés:
"óvatosság" - egyúttal éberség fokozódása, figyelem élesedése, izomfeszülés,
energiák mobilizálása, elkerülő magatartás
• Szorongásos zavarok
A fenti érzések indokolatlanul jelennek meg, tartósan fennállnak (ált. legalább 6 hónapig),
és olyan erősek, hogy zavarják az életvitelt
• NORMÁLIS, ADAPTÍV érzelmek
Szorongásos zavarok
A leggyakoribb pszichés zavarok
Populáció 18 %-a érintett, élettartam prevalencia 28% (USA, NIH adat 1999, Kessler et al., 2005)
Viszonylag jól gyógyítható, mégis csak a betegek 30%-át kezelik
Éves „költsége” (USA): 50 milliárd dollár, az összes mentális zavarra költött pénz harmada!
Leggyakoribb benzodiazepineket (Ativan(lorazepam)/Xanax(alprazolam)) 53 milliószor írták fel 2005-ben, 9/11 után 22%-ot ugrott a használatuk New Yorkban
• a zavarban érintett viselkedés/érzelem biológiai funkciói
• a zavar pszichiátriájának rövid, DSM-5 szerinti ismertetése
• idegrendszeri mechanizmusok
• jelenlegi gyógyítási eljárások
• laboratóriumi vizsgálat eszközei
• perspektívák
SZORONGÁS
DSM-5 kategóriák – összefoglalás és változások a DSM-IV-hez képest
• Szorongásos zavarok
309.21 Szeparációs szorongás zavar
fő tünet: félelem kötődő személytől való szeparációtól
312.23 Szelektív mutizmus
fő tünet: beszédképtelenség szociális helyzetekben
300.29 Specifikus fóbiák
fő tünet: bizonyos tárgyak vagy helyzetek által kiváltott félelem
300.23 Szociális szorongás zavar (szociális fóbia)
fő tünet: szociális megítéléstől való félelem
300.01 Pánikbetegség
fő tünet: pánikrohamok
300.22 Agoraphobia
fő tünet: szorongás nem biztonságos életterekben
300.02 Generalizált szorongás zavar
fő tünet: általános szorongásos állapot
Szerek/gyógyszerek által kiváltott szorongás zavar
fő tünet: szerek/gyógyszerek szedésekor vagy abbahagyásakor jelentkező szorongásos állapot
293.84 Anxiety Disorder Due to Another Medical Condition
fő tünet: másbetegség miatt kialakuló generalizált szorongás, pánik, fóbia, kényszerbetegség
300.09 Other Specified Anxiety Disorder
fő tünet: generalizált szorongás, pánik, fóbia, kényszerbetegség
300.00 Unspecified anxiety disorder NOS (not otherwise specified)
fő tünet: az előző kategóriákba nem sorolható szorongásos tünetek
• Obsessive-Compulsive Related Disorders
300.3 Obszesszív-Kompulzív zavar (kényszerbetegség)
fő tünet: szorongást indukáló rögeszmék
+ Body dysmorphic disorder, Hoarding disorder, Trichotillomania, Excoriation Disorder
• Trauma- and Stressor-Related Disorders
308.3 és 309.81 Akut és Poszttraumás stressz zavar
fő tünet: átmeneti vagy tartós, komplex magatartási zavar félelmi elemekkel
309.24, 309.28, 309.4 Alkalmazkodási zavar szorongásos elemekkel
fő tünet: generalizált szorongás, pánik, fóbia, kényszerbetegség
+Reactive Attachement Disorder, Disinhibited Social Engagement Disorder
fő tünet: szociális kötődés hiánya vs. „gátlástalan” szociabilitás
300.02 Generalizált szorongás zavar
300.02 Generalized anxiety disorder (Generalizált szorongás zavar)
A. Excessive anxiety and worry (apprehensive expectation), occurring more-days-than-not for at least 6 months, about
a number of events or activities (such as work or school performance).
B. The person finds it difficult to control the worry.
C. The anxiety and worry are associated with three (or more) of the following six symptoms (with at least some
symptoms present for more-days-than-not for the past 6 months).
- restlessness or feeling keyed up or on edge
- being easily fatigued
- difficulty concentrating or mind going blank
- irritability
- muscle tension
- sleep disturbance (difficulty falling or staying asleep, or restless unsatisfying sleep)D. The focus of the anxiety and worry is not confined to features of other Axis I disorder (such as social phobia, OCD, PTSD etc.)
E. The anxiety, worry, or physical symptoms cause clinically significant distress or impairment in social, occupational, or other important areas of
functioning.
F. The disturbance is not due to the direct physiological effects of a substance (e.g., a drug of abuse, a medication) or a general medical
condition (e.g., hyperthyroidism), and does not occur exclusively during a mood disorder, psychotic disorder, or a pervasive developmental
disorder.
• Nagymértékű, hosszú ideje fennálló, nehezen kontrollálható szorongás és aggódás bizonyos
helyzetekkel kapcsolatban (pl. munka, iskola)
• Egyéb tünetek:
nyugtalanság vagy idegesség, „felhúzottság” érzése
fáradékonyság
koncentrálási zavarok, „gondolkodásképtelenség”
ingerlékenység
izomfeszültség
alvászavar (elalvási vagy átalvási nehézség) vagy nyugtalan, nem kielégítő alvás
• A szorongás vagy aggodalom a fenti 6 tünetből legalább hárommal társul, amelyeknek legalább egy
része hat hónapja, a napok nagy részében fennáll.
300.01 Pánik zavar
Pánikroham
• Hirtelen kialakuló intenzív félelem/diszkomfort érzet
• Kísérő tünetek:
Szívdobogás, szívritmus emelkedés, izzadás, légszomj, szédülés, fulladás, mellkasi fájdalom,
hányinger, ájulás, bizonytalanság, kontrollvesztés, félelem a megőrüléstől, halálfélelem,
paresthesia, hőhullám
Pánikbetegség:
• Gyakran visszatérő pánikrohamok, vagy egy roham, mely után folyamatosan fél a továbbiaktól
300.21 Agorafóbiával járó pánik zavar
300.22 Pánik zavartól mentes agorafóbia
300.29 Specifikus fóbiák
Bizonyos tárgyak vagy helyzetek által kiváltott erős, indokolatlan félelmi reakció vagy pánik
Típusai
Állat
Természeti jelenségek (vihar, magasság, víz)
Vér-injekció-sérülés
Szituációk (repülő, lift, zárt tér)
Egyéb (pl. hányást okozó helyzetek, erős hangok, gyerekeknél jelmezbe öltözött karakterek)
• Szociális helyzetek által kiváltott erős, indokolatlan félelmi reakció vagy pánik:
• Félelem a hátrányos megítéléstől
• Extrém félelem attól, hogy kínos vagy megalázó helyzetbe kerül
• A fóbia komolyan hátráltatja a normális életvitelt, munkahelyi működést, tanulást stb.
• Szociális helyzetek kerülése, vagy a helyzetekben erős félelem megélése
Szociális fóbia
Obszesszív-Kompulzív zavar (kényszerbetegség)
Kényszergondolatok: visszatérő, tolakodó, akaratlan gondolatok (obszesszió), melyek szorongást és/vagy
kényszercselekedeteket váltanak ki
Kényszercselekedetek: ésszerűtlen (irracionális), szertartásos (rituális) ismétlődő cselekedetek. A beteg úgy
érzi, hogy kötelező módon, kényszercselekvésként végre kell hajtania azokat (kompulzió).
KÉNYSZERGONDOLATOK
• Fertőzéstől való félelem: 45%
• Beteges kételkedés/bizonytalanság: 42%
• Testi funkciókkal kapcsolatos undor: 36%
• Szimmetria/rend igénye: 31%
• Agresszív gondolatok: 28%
• Szexuális gondolatok: 26%
Többféle kényszergondolat: 60%
KÉNYSZERCSELEKEDETEK
• Ellenőrzés: 63%
• Tisztogatás: 50%
• Megszámlálás: 36%
• Kérdezgetés, meggyőződés: 31%
• Szimmetria/”precízkedés” 28%
• Gyűjtögetés: 118%
Többféle kényszercselekvés: 48%
309.81 Poszttraumás stressz zavar
A. tünetcsoport: trauma átélése (mindkét tünet jelen kell legyen)
1. extrém veszélyhelyzetben:
2. védtelenség érzete és rémület
B. tünetcsoport: trauma ismételt belső újraélése (legalább egy az alábbiak közül)
1. felkavaró emlékek ismételt megjelenése
2. felkavaró álmok
3. az trauma újbóli megjelenésének érzete
4. pszichikai distressz traumára emlékeztető körülmények hatására
5. élettani distressz traumára emlékeztető körülmények hatására
C. tünetcsoport: traumára emlékeztető élmények kerülése; élmények iránti érzéketlenség (legalább 3 az alábbiak
közül)
1. a traumára való emlékezés kerülése
2. a traumára emlékeztető körülmények kerülése
3. a trauma felidézésének képtelensége
4. fontos tevékenységekben való részvétel hiánya
5. elidegenedés a szociális környezettől
6. érzelmi élet elsivárosodása
7. sötét jövőkép
D. tünetcsoport: felajzott állapot (legalább 2 az alábbiak közül)
1. elalvási nehézségek, éjszakai felébredés
2. ingerlékenyég, dühkitörések
3. koncentrációs zavarok
4. fokozott éberség és elővigyázatosság
5. "összerezzenési" reakció felfokozódása
E. tünetcsoport - tartósság
A B, C, és D tünetcsoport tünetei egy hónapnál hosszabb ideje fennállnak
F. tünetcsoport - szenvedés
A tünetek klinikailag szignifikáns mértékben okoznak distresszt vagy zavart a szociális, foglalkozással kapcsolatos, vagy
más fontos működési területen
Szorongásos zavarok gyakorisága
Szorongás és egyéb betegségek/állapotok
Genetikai hajlamSzerotonin transzporter (5-HTTLPR), BDNF, COMT, 5HT1A, TMEM132D gén polimorfizmus 5HT2C RNS transzkriptek, oxitocin receptor
Környezeti hatásokStresszCsaládi/munkahelyi/anyagi körülmények
Egyéb testi tényezőkEgyéb betegségekDrogok
Pszichológiai okokSzemélyiség
FejlődésGyermekkori szociális környezet
Szorongás okai
Gatt et al., J Psychiatr Res. 2015
Szorongás okai
• a zavarban érintett viselkedés/érzelem biológiai funkciói
• a zavar pszichiátriájának rövid, DSM-5 szerinti ismertetése
• idegrendszeri mechanizmusok
• jelenlegi gyógyítási eljárások
• laboratóriumi vizsgálat eszközei
• perspektívák
SZORONGÁS
Calhoon & Tye (2015) Nature Neuroscience
A szorongás idegrendszeri mechanizmusai: makrohálózatok, mikrohálózatok
Septohippocampal microcircuit BLA-BNST microcircuit BLA-ceA microcircuit
Microcircuit level: BLA and CeA
LA neurons –unconditioned freezing
Develop responses toshock predictive cues
CeA -Rapid fear responses
CeL
PKCδ- CeLon
PKCδ+ CeLoff
SOM+
SOM-
anxiolytic anxiogenic
Ehrlich et al. 2009
Lee et al. 2013
Fear
response
Tye et al., Nature 2011
Selective inhibition of BLA terminals in the CeA induces an acute and reversible increase in anxiety(a–e) Mice were group-housed in a low-
stress environment and received bilateral constant 594 nm light during light-on epochs. a) Selective illumination of eNpHR3.0-expressing BLA
terminals suppresses vesicle release evoked by electrical stimulation in the BLA. Schematic indicates the locations of the stimulating electrode,
the recording electrode and the ~125 μm diameter light spot. Representative CeL EPSCs before (Off1), during (On) and after (Off2) selective
illumination of eNpHR3.0-expressing BLA terminals. Normalized EPSC amplitude summary data from sections containing BLA neurons
expressing eNpHR3.0 (n=7) and non-transduced controls (n=5) show that selectively illuminating BLA-CeL terminals reduces (*p=0.006)
electrically-evoked EPSC amplitude in postsynaptic CeL neurons relative to non-transduced control slice preparations (inset). (b–c)
Representative eNpHR3.0:BLA-CeA path (b) indicates reduced open arm time (c) and probability of open arm entry (inset) during illumination,
relative to controls. (d–e) Representative eNpHR3.0:BLA-CeA path (d) reflects reduced center time on the OFT (e) for the eNpHR3.0:BLA-CeA
group during light-on, but not light-off, epochs as compared to controls (inset shows pooled data).
A szorongás idegrendszeri mechanizmusai: makrohálózatok, mikrohálózatok
Calhoon & Tye (2015) Nature Neuroscience
A szorongás idegrendszeri mechanizmusai
• BLA: fő input régió
• Környezeti ingerek veszélyesek-e
• BLA: neutrális ingerek „besorolása”: pozitív/negatív valencia
• jutalmi/félelmi rendszerek aktivációja
• Fenyegető ingerek interpretációja helyes-e
• Interpretáció következményeinek ‚súlyozása’ adott belső és külső
• állapot alapján
• Permisszív vagy restriktív feedback az ‚interpretáló’ hálózat felé
• Szorongásos viselkedés megjelenésének kiváltása vagy gátlása
• Környezeti ingerek érzékelése
• Szorongásos viselkedés megjelenése
• Szorongáshoz társuló élettani válasz kiváltása
Szorongás: a szabályozó makro- és mikrohálozatok
egyensúlyának megbomlása
• a zavarban érintett viselkedés/érzelem biológiai funkciói
• a zavar pszichiátriájának rövid, DSM-5 szerinti ismertetése
• idegrendszeri mechanizmusok
• jelenlegi gyógyítási eljárások
• laboratóriumi vizsgálat eszközei
• perspektívák
SZORONGÁS
Szorongásoldók fejlesztése
Knich et al., Drug Discov. Today 2014
Calhoon & Tye (2015) Nature Neuroscience
Kifejezetten szorongásra fejlesztve és engedélyezve:
Benzodiazepinek
Buspirone
Meprobamate
Hydroxyzine pamoate
Szorongásos zavarok farmakológiai kezelése
Neurotranszmissziós rendszerek és gyógyszercélpontok (időrendi sorrendben)Noradrenerg rendszer
beta adrenoceptor antagonisták
alfa1 receptor antagonisták
SSNRI-k
GABA
barbiturátok (szorongásoldásra már nem használatosak)
benzodiazepinek (a GABA benzodiazepin kötőhelyének agonistái)
Szerotonerg rendszer5-HT1A parciális agonisták
SSRI-k
Új célpontokendokannabinoid, glutamát, neuropeptid rendszereke ható szerek
Noradrenalin:
erős noradrenalin aktiváció szorongást idéz elő
Az egyes receptorok szerepe
alfa-2 adrenoceptorok (autoreceptorok)
agonisták (pl. clonidin)csökkent noradrenalin neurotranszmisszió
szorongás oldása (nagyobb dózis: altatás)
antagonisták (pl. yohimbin)fokozott noradrenalin neurotranszmisszió
pánik
beta adrenoceptorok
antagonisták:csökkentik a béta adrenerg jelátvitelt
csökkentik a stresszhelyzetben jelentkező (pl. teljesítmény) szorongást
Szorongásoldók
beta adrenoceptor antagonisták
barbiturátok (ma már nem használatosak)
benzodiazepinek (a GABA benzodiazepin kötőhalyének agonistái)
5-HT1A parciális agonisták
SSRI-k
Alkalmazások
szorongásoldáspropranolol (Humapronol) (prototípus: oxaprenol, 1960)
mellékhatás profilja jó
hatása specifikus
hatékonysága mérsékelt
alpha-1 receptor blokkolók
α1 β
Szorongásos zavarok farmakológiai kezelése
Serkentő aminosavaka serkentő neurotranszmisszió általános gátlása súlyos mellékhatásokkal jár
potenciális kutatási irányok: parciális hatások (glicin), receptor-specifikus anyagok (mGLUR) vagy alegység-specifikus kezelés
Benzodiazepinek
csatorna-nyitás valószínűségének növelése
szorongás gyors és hatékony oldása
szedáció, mozgás koordinációs zavarok
(enyhe) addikciós veszély
Új kutatási irányok
parciális benzodiazepin agonisták
specifikus alpha-2 agonisták
Barbiturátok
csatorna nyítása
szorongás oldása
súlyos mellékhatások (szedáció)
alkohol interakció
addikciós veszély
GABA komplex
CL-
általános gátlás (GABA)
szorongás csökkenáltalános serkentés
(glutamát)
szorongás nő
Globális serkentés és gátlás dinamikája
szedáció
szorongásoldás
α1
α2
Szorongásos zavarok farmakológiai kezelése
Szorongásoldók
beta adrenoceptor antagonisták
barbiturátok (ma már nem használatosak)
benzodiazepinek (a GABA benzodiazepin kötőhalyének agonistái)
5-HT1A parciális agonisták
SSRI-k
Serkentő aminosavaka serkentő neurotranszmisszió általános gátlása súlyos mellékhatásokkal jár
potenciális kutatási irányok: parciális hatások (glicin), receptor-specifikus anyagok (mGLUR) vagy alegység-specifikus kezelés
Benzodiazepinek
csatorna-nyitás valószínűségének növelése
szorongás gyors és hatékony oldása
szedáció, mozgás koordinációs zavarok
(enyhe) addikciós veszély
Új kutatási irányok
parciális benzodiazepin agonisták
specifikus alpha-2 agonisták
Barbiturátok
csatorna nyítása
szorongás oldása
súlyos mellékhatások (szedáció)
alkohol interakció
addikciós veszély
GABA komplex
CL-
általános gátlás (GABA)
szorongás csökkenáltalános serkentés
(glutamát)
szorongás nő
Globális serkentés és gátlás dinamikája
szedáció
szorongásoldás
α1
α2
Legfontosabb benzodiazepin szorongásgátlók (ezrével szintetizálták)
Vegyület Felezési idő* Hatás**
Triazolam 2-4 hipnotikus
Lorazepam (Ativan) 8-12 anxioliktikus, hipnotikus
Oxazepam
Temazepam
Lormetazepam
Alprazolam (Xanax) 6-12 anxiolitikus, antidepresszáns
Nitrazepam 16-40
Diazepam (Válium) 20-40 anxioliktikus, görcsoldó
Chlordiazepoxide 4-5
Flurazepam 1 anxioliktikus,
Clonazepam 50 görcsoldó, anxioliktikus,
*Hatás lényegesen hosszabb lehet
** Valamennyi csökkenti az agresszivitást
Szorongásos zavarok farmakológiai kezelése
Szorongásoldók
beta adrenoceptor antagonisták
barbiturátok (ma már nem használatosak)
benzodiazepinek (a GABA benzodiazepin kötőhalyének agonistái)
5-HT1A parciális agonisták
SSRI-k
Szorongásos zavarok farmakológiai kezelése
X 1A 1B
5-HT1A
G-fehérjén keresztül gátló hatások
szorongásoldás valószínűleg hippocampus, és amygdala-mediált
(pl. glutamát gátlás révén)
elképzelhető, hogy a raphe is szerepet játszik
(szerotonin release közvetett serkentése?)
enyhe antidepresszáns hatás (hasonló mechanizmusok)
Szorongásoldó gyógyszerek
buspiron (Buspar, Mo.-on Spitomin) (ipsapiron, gepiron)
hatékonyság mérsékelt
mellékhatás profil jó
Szorongásoldók
beta adrenoceptor antagonisták
barbiturátok (ma már nem használatosak)
benzodiazepinek (a GABA benzodiazepin kötőhalyének agonistái)
5-HT1A parciális agonisták
SSRI-k
Szorongásoldók
beta adrenoceptor antagonisták
barbiturátok (ma már nem használatosak)
benzodiazepinek (a GABA benzodiazepin kötőhalyének agonistái)
5-HT1A parciális agonisták
SSRI-k
SSRI-k mint gyógyszerek
Hatékonyság
széles hatás spektrum
elsőnek választandó kezelések legtöbb esetben
Mellékhatás profil
jónak mondott
mellékhatásai: átmeneti szorongás (pánik), hízás, szexuális diszfunkció
pozitív mellékhatások: szociabilitás, jó közérzet
Leggyakrabban alkalmazott SSRIk
fluoxetin (Prozac)
citalopram (Seropram)
paroxetine
SSRI hatásmechanizmus: máig nem teljesen tisztázott
Neuronális plaszticitás, BDNF, szigma1 receptor, kannabinoid rendszer?
Szorongásos zavarok farmakológiai kezelése
Szorongásos zavarok farmakológiai kezelése - összefoglalás
Generalizált szorongás zavar
No1 (USA): SSRI; (EU): benzodiazepinek
5-HT1a antagonisták, beta adrenerg blokkolók, SSNRI, calcium channel α2δ subunit ligand pregabalin
Pánik zavar
No1: SSRI (fluxetine, paroxetine)
benzodiazepinek (alprazolam, clonazepam or lorazepam)
MAOI
SSNRI
nem szorongásoldók (pl. triciklikus antidepresszánsok (clomipramine, imipramine), görcsoldók (valproate)
Szociális fóbia
No1: SSRI (paroxetine, fluvoxamine, sertraline)
MAOI, (phenelzine, ibrofaramine)
benzodiazepinek (clonazepam)
béta blokkolók (propranolol)
SSNRI
Kényszerbetegség
No1: SSRI (paroxetine, sertraline, fluoxetine, escitalopram) – nem túl hatékony
triciklikus antidepresszánsok (clomipramine)
néha: benzodiazepinek
Poszttraumás stressz zavar
No1: SSRI (fluxetine, paroxetine)
SSNRI (venlafaxin), béta blokkolók
alfa-1 antagonisták
MAOI, triciklikus antidepresszánsok
Szorongásoldó család Hatékonyság Hatás gyorsasága Mellékhatásprofil
SSRIk kitűnő 4-8 hét nem olyan jó, mint hittük
Benzodiazepinek kitűnő órák-napok rossz
5-HT1A parciális agonisták mérsékelt 4-8 hét jó
béta blokkolók mérsékelt 4-8 hét jó
MAOIk jó relative gyors rossz
Macskagyökér (Valeriana officinalis)Kamilla (Matricaria chamomilla)Levendula (Lavandula angustifolia)Citromfű (Melissa officinalis)Komló (Humulus lupulus)Bibor kasvirág (Echinacea purpurea) Kava kava (Piper methysticum)
Szorongásos zavarok kezelésének egyéb lehetőségei 1.
„Természetes” nyugtatók
AlkoholCigarettaDrogok
Káros szorongásoldók
Szorongásos zavarok kezelésének egyéb lehetőségei 2.
Sok esetben hatékonyabb a gyógyszeres terápiánál! (PTSD, pánik, OCD)
A legtöbb esetben gyógyszeres terápiával kombinálva érhető el a legnagyobb javulási arány (pl. PTSD)
Mellékhatás nincs
Drága
Módszerek:
Kognitív viselkedésterápia
Aaron Beck, Albert Ellis (1960-as évek)
viselkedést elsődlegesen nem a külső körülmények, hanem ezek szubjektív értelmezése szabályozza
gondolkodási hibák korrekcióján keresztül adekvát magatartási válaszok elsajátítása
Expozíciós terápia (OCD, fóbiák esetén)
Egyéb terápiák (pl. Acceptance and Commitment Therapy (ACT); Dialectical Behavioral Therapy (DBT))
Relaxációs módszerek (jóga, meditáció, légzéstechnikák)
Autogén tréning
Hipnoterápia
Neurofeedback
...
Pszichoterápia
• a zavarban érintett viselkedés/érzelem biológiai funkciói
• a zavar pszichiátriájának rövid, DSM-5 szerinti ismertetése
• idegrendszeri mechanizmusok
• jelenlegi gyógyítási eljárások
• laboratóriumi vizsgálat eszközei
• perspektívák
SZORONGÁS
Szorongásoldók fejlesztése
Griebel & Holmes 2013, Nature Reviews Drug Discovery (12)
Griebel & Holmes 2013, Nature Reviews Drug Discovery (12)
5-HT, neuropeptid, glutamát, endokannabinoid rendszereken ható farmakonok vizsgálata
Szorongás laboratóriumi kutatása és szorongásoldók tesztelése
alpha3 GABA receptor alegység agonista
nincs benzodizapin-szerű mellékhatása
kivonták a forgalomból (májkárosodás)
benzodiazepin parciális agonista
mGLUR5 negatív aloszterikus modulátor
cannabinoid agonista
a feszültségfüggő kálciumcsatorna alfa2-delta
alegyéghez kötődik; gátolja a glutamát,
noradrenalin, és P-anyag release-t
5-HT2A receptor antagonista
5-HT2C inverz agonista
GABA felvétel gátló
Antidepresszáns tesztelés sikeressége
Szorongás laboratóriumi kutatása és szorongásoldók tesztelése
Face validitás: az állat szorongásos válasza viselkedési és élettani jellemzőiben hasonlít az emberéhez
Predictive validitás: az állatmodellben a klinikumban hatásos szorongásoldók csökkentik a szorongást
Construct validitás: az állatmodellben a szorongás neurobiológiai háttere megegyezik az emberével
Approach-avoidance conflict tests:
Open field, light-dark box, megemelt keresztpalló
Conflict-based tests:
Vogel-teszt, Geller-Seifter tesztek
Test versus model: természtes érzelmi reakció vs. abnormális emocionális háttér
Szorongástesztek:
Kondícionált (félelem) tesztek:
Cue/context dependent
Active/passive avoidance
Új típusú tesztek
lásd később
Trait versus state anxiety: az állatmodellek ‚state’ szorongással modellezik a humán ‚trait’ szorongást
State: Fokozott viselekdési/élettani éberség és arousal fenyegető helyzetekben
Trait: Perzisztens, nem adaptív, a veszélyek túlbecslésével járó állapot
Szorongástesztek
Calhoon & Tye (2015) Nature Neuroscience
Szorongás laboratóriumi kutatása és szorongásoldók tesztelése
Griebel & Holmes 2013, Nature Reviews Drug Discovery (12)
Szorongás laboratóriumi kutatása és szorongásoldók tesztelése
[16] (1972)freezing in aversive environmentsConditioned fear
[15] (1951)startle in aversive environmentsFear potentiated startle
[14] (1920)avoidance of aversive stimuliActive/passive avoidance
Conditioned responses
[13] (1985)ultrasonic vocalizations in isolated pupsDistress vocalization
[12] (1982)feeding in an unfamiliar arenaHyponeophagia
[11](1981)Shock prod buryingDefensive burying
[10](1971)punished crossingsFour plate test
[9] (1971)punished drinkingVogel test
[8] (1962)punished responses for foodGeller-Seifter test
Models based on acute behavioral stress responses
[7] (1985)open arm explorationElevated plus-maze
[6] (1982)head dippingHoleboard
[5] (1980)lit area explorationLight-Dark box
[4] (1978)unfamiliar partner investigationSocial interaction
[3] (1934)thigmotaxis, defecationOpen-field
Reference (year)Indices of anxietyTest
Exploratory behavior models
[16] (1972)freezing in aversive environmentsConditioned fear
[15] (1951)startle in aversive environmentsFear potentiated startle
[14] (1920)avoidance of aversive stimuliActive/passive avoidance
Conditioned responses
[13] (1985)ultrasonic vocalizations in isolated pupsDistress vocalization
[12] (1982)feeding in an unfamiliar arenaHyponeophagia
[11](1981)Shock prod buryingDefensive burying
[10](1971)punished crossingsFour plate test
[9] (1971)punished drinkingVogel test
[8] (1962)punished responses for foodGeller-Seifter test
Models based on acute behavioral stress responses
[7] (1985)open arm explorationElevated plus-maze
[6] (1982)head dippingHoleboard
[5] (1980)lit area explorationLight-Dark box
[4] (1978)unfamiliar partner investigationSocial interaction
[3] (1934)thigmotaxis, defecationOpen-field
Reference (year)Indices of anxietyTest
Exploratory behavior models
• a zavarban érintett viselkedés/érzelem biológiai funkciói
• a zavar pszichiátriájának rövid, DSM-5 szerinti ismertetése
• idegrendszeri mechanizmusok
• jelenlegi gyógyítási eljárások
• laboratóriumi vizsgálat eszközei
• perspektívák
SZORONGÁS
Új utak a szorongás vizsgálatában és a szorongásoldók tesztelésében
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
1986-
1990
1991-
1995
1996-
2000
2001-
2005
2006-
2010
2011-
2015
0
2
4
6
8
10
12
14
'86
'90
'95
'00
'05
'10
Num
be
r o
f n
ove
l te
sts
de
ve
lope
d
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
1986-
1990
1991-
1995
1996-
2000
2001-
2005
2006-
2010
2011-
2015
0
2
4
6
8
10
12
14
'86
'90
'95
'00
'05
'10
Num
be
r o
f n
ove
l te
sts
de
ve
lope
d
1986-2011 között 109 új módszer - mind szorongásoldók tesztelésére ajánlva!
Új utak a szorongás vizsgálatában és a szorongásoldók tesztelésében
Régi módszerek, új megközelítés "Etológiai" mérőszámok
Stresszelt kombinált tesztelés
elektromos sokk
30 perc
One trial sensitization, one trial tolerance
1 nap
Új utak a szorongás vizsgálatában és a szorongásoldók tesztelésében
Teljesen új megközelítések
marble burying test - COPING
mouse defense test battery
Coping- megküzdési stratégiák
Backström and Winberg, 2013
Új utak a szorongás vizsgálatában és a szorongásoldók tesztelésében
Teljesen új megközelítések
marble burying test - COPING
mouse defense test battery
zebradánió (állatvédelmi szempontok)
exploratory behavior in a circular tank
antipredatory response
behavioral responses to alarm substances
cocaine withdrawal-induced hyperactivity
behavioral responses to animated predator image
hypoxanthine 3-N-oxide-induced alarm responses
light confinement-induced freezing
light/dark choice
novelty-induced anxiety as assessed by locomotion patterns
escape and avoidance in larvae
social preference
thigmotaxis in larval zebrafish
animated bird silhouette induced alarm
Griebel & Holmes 2013, Nature Reviews Drug Discovery (12)
Új utak a szorongás vizsgálatában: genetikai modellek
Új utak a szorongás vizsgálatában és a szorongásoldók tesztelésében
Etiológiai modellekstressz alkalmazása
genetikai modellek
farmakológiai modellek
15 nap
nőstény patkányok
szociális interakció
social interaction
szociális interakció
social interaction
Új utak a szorongás vizsgálatában és a szorongásoldók tesztelésében
Magatartási zavar-specifikus modellek
poszt-traumás stressz zavar
pánik
kényszerbetegségek
fóbiák
szociális fóbia
drogelvonás okozta szorongás
020
4060
80100
010
20
30
4050
Kü
zdé
s id
ő %
010
2030
4050
25 oC 35 oC
*
*
**
Úsz
ás id
ő %
Leb
egé
s id
ő %
25 oC 35 oC25 oC 35 oCVíz hőmérséklet
0 0,1 0,3 mg/kg URB597
0
10
20
30
40
Nyí
lt k
ari
be
lép
ése
k %
0
10
20
30
Nyí
lt k
ari i
dő
%
* *
* *
gyenge intenzív intenzív Megvilágításigen igen nem Habituáció
- averzivitás +
Új utak a szorongás vizsgálatában és a szorongásoldók tesztelésében
Mit is mérünk?
Kísérleti körülmények szerepe!
Új utak a szorongás vizsgálatában és a szorongásoldók tesztelésében
Egyéb (nem farmakológiai) módszerek:Genetikai modellekKépalkotó eljárások
ElektrofiziológiaOptogenetika
DREADD, siRNA, lentivirus-alapú technikákstb.
Új, relevánsabb tesztek és elemzési eljárásokKísérleti körülmények optimalizálása
Új kísérleti alanyok Nőstények vizsgálata