Szociológia - Jogszociológia

A szociológiai gondolkodásmód

• A társadalom (különböző jelenségei) megfigyelhető, mérhető, értelmezhető a társadalomtudomány eszközeivel (elméletek és módszerek)

• “Mindenki amatőr szociológus”, konvencionális tudás, személyes tapasztalatok, vélekedések

• A magától értetődő tudások megkérdőjelezése, használt sémák újraértelmezése

John Godfrey Saxe: A VAKOK ÉS AZ ELEFÁNT (Hindu mese)

• Szociológia: az emberi társadalom és viselkedés szisztematikus tudományos vizsgálata. (mikro és makroszociológiai megközelítések)

• Az emberi viselkedés hogyan hat a társadalomra és a társadalom a viselkedésre.

• Konkurenciák a társadalmi jelenségek értelmezésében

Szociológiai szemléletmód (perspektíva, gondolkodásmód)

•„szociológiai képzelőerő” – sociological imagination (C. Wright Mills, 1959) az egyéni élettörténet, tapasztalat és a társadalmi szintű összefüggések közötti viszony, események, jelenségek szélesebb kontextusban való megértése.•Az idegen társadalmat vizsgáló kívülálló perspektívája (culture shock)•„üres lap” (beginner’s mind): az ismertek zárójelbe tétele, a dolgok új módon való látása, személyes paradigmaváltás

Mannheim Károly: Ember és társadalom az átépítés korában (1935)

• Nem egyidejű dolgok egyidejűsége: régi és új, laissez faire és szabályozás

• Általános diszproporcionalitás: az emberek felett gyakorolt racionális uralom és az önuralom lépéshátrányban a technikai fejlődés mögött

• Szociális diszproporcionalitás: a szükséges ésszerűség és moralitás egyenlőtlenül oszlik el

• Fundamentális demokratizálódás: a tömegek aktivitása és irracionalitás

„Az uralkodó rétegek számára addig volt érdemes a tömegeket szellemileg alacsony szinten tartani, amíg azzal számolhatott, hogy a tömegek ostobasága egyáltalában a politikai akciótól is távol tartja őket.”

• Komplexitás és interdependencia: a társadalom alkotóelemei jobban függnek egymástól, funkcionális kapcsolatok.

• Az iparosodás csak a funkcionális racionalitás számára kedvező (szervezet, bürokrácia), a szubsztantív racionalitást (ítélőerő) nem fejleszti.

• Nem csak a termelőeszközök tulajdona koncentrálódik, hanem azok a helyek is, ahonnan a társadalmi összefüggések láthatóvá válnak.

• Negatív demokratizálódás: az irracionális érzelmek, ösztönök benyomulnak a demokrácia olyan helyeire, ahol racionális irányításra lenne szükség.