Számvitel röviden példákkal együtt - Sulinet · 3 1. A könyvvitel fogalma, feladatai A...

1

Számvitel röviden példákkal együtt

(számpéldák aktualizálása folyamatban)

2

Tartalom

1. A KÖNYVVITEL FOGALMA, FELADATAI .......................................................................................................... 3

2. BESZÁMOLÓ .............................................................................................................................................................. 5

3. A VÁLLALKOZÁS VAGYONA ................................................................................................................................ 5

4. VAGYONRÉSZEK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................................................... 7

5. A VÁLLALKOZÁS EREDMÉNYESSÉGÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK ................................................ 7

6. AZ ÉRTÉKESÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK ....................................................................................... 8

7. A KÖNYVVITELI MUNKA TERÜLETEI ............................................................................................................. 10

8. A KÖNYVVITELI SZÁMLA .................................................................................................................................... 10

9. A SZÁMLAKERET ................................................................................................................................................... 12

10. AZ EGYES SZÁMLAOSZTÁLYOK TARTALMA ............................................................................................. 12

11. EREDMÉNYKATEGÓRIÁK ................................................................................................................................. 14

12. KÉSZLETEK ............................................................................................................................................................ 15

13. ANYAGOK KÖNYVELÉSE ................................................................................................................................... 15

14. ÁRUK KÖNYVELÉSE ............................................................................................................................................ 16

15. JÖVEDELEM ELSZÁMOLÁS .............................................................................................................................. 18

16. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ............................................................................................................................... 20

17. BERUHÁZÁS SAJÁT PÉNZESZKÖZBŐL IDEGEN KIVITELEZŐVEL ...................................................... 21

18. BERUHÁZÁS IDEGEN KIVITELEZŐVEL, VEGYES PÉNZÜGYI FORRÁSBÓL ...................................... 21

19. BERUHÁZÁS SAJÁT KIVITELEZÉSBEN .......................................................................................................... 22

20. TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS.............................................................................................................. 23

21. TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS ............................................................................................................ 27

22. TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKESÍTÉSE ............................................................................................................. 32

23. A VÁLLALKOZÁS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATA .......................................................................... 32

24. BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK .................................................................................................................. 33

25. KÖLTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK ................................................................................. 36

26. SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK .................................................................................................................... 38

27. A SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK ÉRTÉKESÍTÉSE ................................................................................. 39

28. ÉVES BESZÁMOLÓ EREDMÉNY – KIMUTATÁSA ........................................................................................ 41

3

1. A könyvvitel fogalma, feladatai

A könyvvitel a számvitel része

Fogalma: Az a rendszeres elszámolás, amely az eszközök és források állományát, ezek változásait értékben, bizonylatok

alapján folyamatosan nyilvántartja.

Feladatai:

- az eszközök és források nyitó és záró állományának meghatározása (leltár, mérleg);

- az eszközök és források változásának folyamatos feljegyzése (folyamatos könyvelés)

- megfelelő adatok szolgáltatása:

a termelési költségek vizsgálatához (önköltségszámítás),

a gazdálkodás eredményének megállapításához (eredmény-kimutatás).

Formái:

- kettős könyvvitel: az eszközök és források változásait együtt vizsgálja és jegyzi fel zárt rendszerben;

- egyszeres könyvvitel: pénzforgalmi szemléletű, a pénzügyi realizációs elven alapul, csak a pénzeszközök

változásait jegyzi fel (pénztárfőkönyv, naplófőkönyv).

Számviteli szabályozás

1. Számviteli Törvény (SZT) 2000. évi C. tv. (100. törvény)

2. Számviteli politika

3. Kötelező szabályzatok

4. Számlarend

1. Számviteli Törvény

I. Általános rendelkezések

II. Beszámolás és könyvvezetés

III. Az éves beszámoló

IV. Egyszerűsített éves beszámoló

V. Egyszerűsített beszámoló (egyszeres könyvvitel)

VI. Összevont (konszolidált) éves beszámoló

VII. Sajátos beszámolási kötelezettségek

VIII. Számviteli szolgáltatás

IX. Nyilvánosságra hozatal és közzététel

X. Könyvvizsgálat

XI. Könyvvezetés, bizonylatolás

XII. Jogkövetkezmények

XIII. Országos Számviteli Bizottság

XIV. Záró rendelkezések.

Mellékletek:

1. A mérleg előírt tagolása („A” ill. „B” változat)

2. Az eredmény-kimutatás előírt tagolása

- összköltség eljárással („A” ill. „B” változat)

3. Az eredmény-kimutatás előírt tagolása

- forgalmi költség eljárással („A” ill. „B” változat)

4. Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása

5. Az eredmény-levezetés előírt tagolása

6. I. Az összevont (konszolidált) mérleg eltérései

II. Az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatás eltérései

7. CASH FLOW (pénzáramlás bemutatása)

2. Számviteli politika

Minden gazdálkodónak a törvény előírásai, alapelvei alapján ki kell alakítania és írásba kell foglalnia számviteli

politikáját.

90 napon belül el kell készíteni, törvénymódosítás esetén a változást 90 napon belül át kell vezetni.

A számviteli politikában írásban rögzíteni kell a gazdálkodásra jellemző:

- szabályokat,

- előírásokat,

módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás az értékelés szempontjából:

- lényegesnek,

- nem lényegesnek,

- jelentősnek, nem jelentősnek.

Dönteni kell a számviteli politikában arról, hogy:

- az 1.sz. mellékletben szereplő „A” vagy „B” változatú mérlegből melyiket készíti,

- milyen eredmény-kimutatást készítenek,

- hogyan könyvelik a költségeket, ráfordításokat, bevételeket,

4

- az újonnan beszerezett tárgyi eszközök esetében hogyan határozzák meg a hasznos időtartamot,

- milyen leírási módot alkalmaznak,

- a befektetett eszközök esetében alkalmazzák-e a piaci értéken való értékelést,

- miként határozzák meg az egyes eszközfajták bekerülési értékét.

3. Kötelező szabályzatok

A vállalkozások számára a következő szabályzatok készítése kötelező:

1. Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata

2. Az eszközök és források értékelési szabályzata

3. Pénzkezelési szabályzat

4. Önköltség-számítási szabályzat

mentesül e szabályzat készítése alól:

- az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás

- az egyszerűsített éves beszámolót készítő kettős könyvelést vezető vállalkozás

- az az éves beszámolót készítő vállalkozás, amelynél:

- az ELÁBÉ - val és a közvetített szolgáltatásokkal csökkentett üzleti-évi nettó árbevétel az

1Md Ft-ot nem haladja meg (forgalmi költség eljárású eredmény-kimutatást készítők)

- a költségnemek szerinti költségek együttes összege, az 500Mill Ft-ot nem haladja meg

(összköltség eljárású eredmény-kimutatást készítők)

4. A számlarend

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások készítik, megalakulásukat követő 90 napon belül. Két fő része van:

a) számlatükör, amely tartalmazza az alkalmazandó főkönyvi számlák számát és nevét,

b) a számlák vezetésére vonatkozó utasításokat, a számlák közötti kapcsolatokat és a vállalkozás

életében jelentkező speciális számlaösszefüggéseket.

5. Számviteli alapelvek

teljesség elve = minden olyan gazdasági eseményt könyvelni kell, amelynek a vállalkozás

vagyonára vagy eredményére gyakorolt hatását a számviteli törvény szerint be kell mutatni.

valódiság elve = a számvitelben rögzített adatok legyenek megtalálhatók a valóságban,

bizonyíthatók és (szakképzett) kívülálló által ellenőrizhetők

világosság elve = a könyvvezetés és beszámoló formája legyen áttekinthető, érthető és

rendezett

következetesség elve = a könyvvezetési módszer és forma biztosítsa az állandóságot és

összehasonlíthatóságot

folytonosság elve = az egymást követő üzleti évek adatainak következniük kell egymásból

összemérés elve = egy adott időszak bevételeit és ráfordításait azonos időszakban kell

elszámolni, függetlenül a pénzügyi teljesítés (vagyis kifizetés) időpontjától

óvatosság elve = a beszámoló készítésekor a bizonytalan bevételeket nem szabad, a

bizonytalan ráfordításokat (egyes feltételek fennállásától függően) kötelező vagy lehetséges

elszámolni

bruttó elszámolás elve = (néhány speciális esetet kivéve) a bevételeket és a ráfordításokat,

illetve a követeléseket és kötelezettségeket nem szabad egymással szemben elszámolni

(nettósítani, vagyis csak a különbözetüket jelezni)

egyedi értékelés elve = (néhány speciális esetet kivéve) az eszközök és kötelezettségek

értékét egyenként kell megállapítani

időbeli elhatárolás elve = a több évet érintő gazdasági események hatását a könyvvitelben

szét kell bontani a megfelelő időszakokra

tartalom elsődlegessége a formával szemben = a könyvelés során nem a gazdasági esemény

címkéje (megnevezése) a döntő, hanem a lényege

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89v

5

lényegesség elve = az olyan információt kell lényegesnek tekinteni, amely befolyásolja az

adatokat felhasználó személy döntését

költség-haszon összevetésének elve = arányosság az információ hasznossága és

előállításának költsége között

2. BESZÁMOLÓ

Beszámolás, beszámoló készítése

Minden vállalkozásnak az üzleti évről beszámolót kell készítenie. A beszámoló formáját 4 tényező határozza

meg:

a) a mérleg főösszege (a vagyon nagysága)

b) az éves nettó árbevétel nagysága

c) a foglalkoztatottak létszáma

d) a könyvvezetés módja

A beszámoló lehet:

- éves beszámoló kettős könyvvitelt vezető

- egyszerűsített éves beszámoló kettős könyvvitelt vezető

- összevont (konszolidált) beszámoló kettős könyvvitelt vezető

- egyszerűsített beszámoló egyszeres könyvvitelt vezető

Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás: részvénytársaság,

konszolidálásba bevont vállalkozás, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe. (Ez a legrészletesebb)

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet Kft., Bt (ha kettős könyvvitelt vezet). A kettős könyvvitelt vezető

vállalkozás, ha 2 egymást követő évben a mérleg fordulónapján (dec. 31.) a nagyságot jellemző 3 mutatóérték közül

bármely 2 nem haladja meg az alábbi határértékeket:

- a mérlegfőösszeg a 150Mill Ft-ot,

- az éve nettó árbevétel a 300Mill Ft-ot,

- a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 fő-t.

Összevont (konszolidált) éves beszámolót és üzleti jelentést is köteles készíteni (a saját éves beszámolóján kívül) az

anyavállalat.

Határértékek (két egymást követő évben bármely 2)

- mérlegfőösszeg: 2,7Md Ft-ot,

- éves nettó árbevétel: 4Md Ft-ot,

- üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 250 fő.

(Megjegyzés: az anyavállalathoz tartozó összes vállalat együttes értékei.)

Egyszerűsített beszámolót készíthet iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, jogi

személyiség nélküli gazdasági társaság (KKT,BT) ha e törvény(2000/C.) hatályba lépésekor is egyszerűsített

beszámolót készít (2001.01.01.), valamint, ha a vállalkozás tevékenységéből származó nettó árbevétele két egymást

követő évben nem haladja meg az 50M Ft-ot. Egyszerűsített beszámoló részei:

- egyszerűsített mérleg,

- eredmény-levezetés.

Kettős könyvvitelt vezető vállalkozások beszámolói:

- mérlegből,

- eredmény-kimutatásból,

- kiegészítő mellékletekből állnak .

A fent jelölt kimutatásokon kívül üzleti jelentést is kell készíteniük, de ez nem része a beszámolónak.

3. A vállalkozás vagyona

Eszközök: a vagyon megjelenési forma szerinti csoportosításban.

* kiegészítő melléklet: szöveges értékelés + számszerű értékelés

tartalmaz Pl.: üzleti terv, cash-flow kimutatás; a törvény vállalkozás típusonként pontosan megjelöli a tartalmát.

6

Források: a vagyon eredet szerinti csoportosításban.

E = F

aktívák passzívák

Eszközök

A. Befektetett eszközök: azok a vagyontárgyak, amelyek 1 évnél tovább szolgálják a vállalkozás tevékenységét.

I. Immateriális javak

(nem anyagi, Pl.: szolgalmi jog – vagyon értékű jog; oktatási program – szellemi termék)

II. Tárgyi eszközök

- közvetlen részt vesznek a termelésben

- közvetve vesznek részt e termelésben

III. Befektetett pénzügyi eszközök

(szabad pénzeszköz befektetése 1 évnél hosszabb időre)

B. Forgóeszközök: alakjuk, formájuk állandóan változik, egy-egy folyamatban átalakulnak

Pl.: pénz anyag termék követelés (több) pénz.

I. Készletek

- vásárolt készlet (anyagok, áruk, göngyölegek…)

- saját termelésű készletek (termékek, félkész termékek, állatok…)

II. Követelések

III. Értékpapírok

(rövid átfutású eszköz, átmeneti lekötésű-, eladásra vásárolt részvény, kötvény)

IV. Pénzeszközök (bankszámla)

számlapénz készpénz

számlán kezemben

C. Aktív időbeli elhatárolások

Források: a vagyontárgyak eredet szerinti csoportosításban. Saját források – ez a vállalkozás sajátja, erre tartozása

nincsen

D. Saját tőke

I. Jegyzett tőke

állandó tőkeelem, a cégbíróságon bejegyzett tőke; változását a cégbíróságon be kell jelenteni

(tőkeelemzés, tőkeleszállítás) Pl.: KFT min. 3M Ft; Rt. min. 20M Ft.

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

mindig csökkenti a bejegyzett tőkét, ha van akkor mindig negatív előjelű.

III. Tőketartalék

soha nem lehet negatív előjelű, vagy nincs, vagy pozitív Pl.: ázsió .

IV. Eredménytartalék

előző évek gazdálkodásának eredménye,

- ha negatív akkor veszteség,

- ha pozitív akkor nyereség.

V. Értékelési tartalék

az értékhelyesbítések forrása, összege minden esetben megegyezik az értékhelyesbítések összegével.

VI. Lekötött tartalék

az osztalékfizetési korlátot jelentő tételeket tartalmazza (amit nem lehet osztalékba kifizetni)

VII. Mérleg szerinti eredmény

- a tárgyév (mérleggel lezárt év) eredménye (adózás / osztalékfizetés után),

- veszteség

- + nyereség

- a következő év elején (nyitás után) eredménytartalékba kerül

E. Céltartalékok

törvény szabályozza, hogy mikor

kötelező,

önállóan képezhető.

F. Kötelezettségek /Kölcsönvett források, tartozások/

I. hátrasorolt kötelezettségek

II. hosszú lejáratú kötelezettségek

III. rövid lejáratú kötelezettségek

G. Passzív időbeli elhatárolások

ázsió: a névérték és a jegyzett árfolyam közötti különbözet

7

4. Vagyonrészek értékelése

Vásárolt eszközök értékelése

beszerzési értéken történik az értékelésük, amely tartalmazza a beszerzéssel kapcsolatban felmerülő költségeket,

kivétel: az előzetesen felszámított levonható áfa.

A beszerzési érték alkotóelemei közül néhány:

- vételár + felár – engedmény

- szállítási-, rakodási költségek,

- alapozás-, szerelés-, üzembe helyezés költsége,

- a beszerzéskor fizetett fogyasztási adó, jövedéki adó,

- import beszerzés esetén a vámteher…

Saját termelésű eszközök értékelése

Pl.: szellemi termékek, K+F, alapítás-, átszervezés, beruházás, felújítás, befejezetlen termelés,

félkész termékek, késztermékek,…

Az előállítási költség alkotóelemei:

a) a közvetlenül felmerült költségek (Pl.: munkabér),

b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő költségek,

c) a termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolható költségek

(Pl.: a gépórák alapján felosztható költség)

5. A vállalkozás eredményességéhez kapcsolódó fogalmak

A termeléshez kapcsolódó fogalmak

Költség: az eszközfelhasználások pénzben kifejezett értéke, másként: az élő és holtmunka ráfordítás pénzben kifejezett

értéke.

Pl.: élőmunka ráfordítás: munkabér, Társadalombiztosítás, EHO…; holtmunka ráfordítás: anyagfelhasználás,

amortizáció…

költség kiadás lesz

Kiadás: pénzeszköz csökkenés

Költség és kiadás összehasonlítása időbeni eltérést mutathat

a) időben egybeesik (költség és kiadás egyszerre Pl.: nyomtatványvásárlás, amit azonnal költségként

számolok el) költség + = pénzeszköz -,

b) költség megelőzi a kiadást (Pl.: a bérköltség könyvelése minden hónap végén, de a bérfizetés a következő

hónap elején),

c) kiadás megelőzi a költséget (Pl.: anyagvásárlás ellenértékének kifizetése, amelyet a termelésbe csak

később használunk fel, de költségként a felhasználáskor könyveljük),

Költségek csoportosítása

1. Megjelenési forma szerint (költségnemek szerint)

a) anyag jellegű ráfordítások

- anyagköltségek,

- igénybevett szolgáltatások költségei Pl.: utazási költség, bérleti díjak, távfűtés…

- egyéb szolgáltatások költségei Pl.: hatósági díjak, biztosítási díj, bankköltségek…

b) személyi jellegű ráfordítások

- bérköltség

- személyi jellegű egyéb kifizetések Pl.: betegszabadság díja, végkielégítés, kiküldetési napidíj, jubileumi

jutalom, utazási bérlet…

- bérjárulékok Pl.: nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, EHO, munkaadói járulék…

c) értékcsökkenési leírás

2. Elszámolhatóságuk szerint

(a) közvetlen költségek: amelyekről a felmerüléskor megállapítható, hogy melyik terméket, tevékenységet terheli;

ekkor a terméket/tevékenységet költségviselőnek nevezzük;

(b) közvetett, vagy általános költségek: amelyeket a felmerülés helyén (üzem, vállalati központ…) számolunk el;

Pl.: segédanyag-felhasználás, fűtés, világítás költsége…; a felmerülés helyét költséghelynek nevezzük.

3. Összetételük szerint

- egyszerű költségek (egyfajta költségnemből állnak) Pl.: anyagköltség

- összetett költségek (több költségnemből tevődnek össze, ilyenek az általános vagy közvetett költségek, magukban

foglalnak - anyagköltséget, bérköltséget, közterhet, bérjárulékot, értékcsökkenési leírást…)

4. A termelés terjedelméhez való viszonyuk szerint (a költségtervezés szempontjából fontos)

- állandó vagy fix költségek jele: FC

- nincs összefüggésben a termelés volumenével Pl.: a vezérigazgató fix fizetése

8

- változó költségek jele: VC

- a termeléssel arányosan változik (propocionális),

Pl.: termelésnövekedés 1% 1% költségnövekedést jelent (Pl.: anyagköltség),

- arány felett változó költségek, amelyek a termelés növekedésénél jobban nőnek,

- arány alatt változó költségek Pl.: közvetlen bérköltség, közvetett költségek.

6. Az értékesítéshez kapcsolódó fogalmak

Ráfordítás: akkor keletkezik, amikor a termék értékesítésre kerül. A költség egyszer ráfordítás lesz, azonban ismerünk

olyan ráfordításokat, amelyek sohasem kerülnek/kerültek költségként elszámolásra. Pl.: fizetett kamatok, fizetett

kötbérek…

A ráfordítások A esetben eredményt csökkentő tételek; fajtái:

1) Az értékesítés közvetlen ráfordításai (az értékesített termékek előállítási költsége)

2) Az értékesítés közvetett ráfordításai (általános költségek, amelyek az előállítási költségbe nem számolhatóak

el)

3) Egyéb ráfordítások Pl.: fizetett kötbérek, fizetett késedelmi kamat,…

4) Pénzügyi műveletek ráfordításai (hitelkamatok, kölcsönkamatok)

5) Rendkívüli ráfordítások Pl.: térítés nélkül étadott, vagy más gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy (apport)

nyilvántartás szerinti értéke

3) ;4); 5) – sohasem költség, csak ráfordítás.

Árbevétel

Az értékesített termékek, tevékenységek kiszámlázott, elismert áfa nélküli ellenértéke.

(Mert áfát árbevételként elszámolni nem lehet)

Bevétel

Pénzeszköz növekedés (Minden árbevétel egyszer bevétel lesz)

Az árbevétel és a bevétel időben eltérhet egymástól:

- egybeesik (készpénzes értékesítésnél),

- a bevétel megelőzi az árbevételt (ha a vevőtől előleget kapunk),

- árbevétel megelőzi a bevételt (ha a terméket leszámlázzuk, és a vevő később fizet).

Árbevétel fajtái:

(a) értékesítés árbevétele (ÁFA nélküli) termék, anyag, áru értékesítésekor, szolgáltatás kiszámlázásakor

(b) egyéb árbevételek: nem közvetlenül a termék értékesítésekor, vagy kártérítés bevétele, kapott kötbér esetén

(c) pénzügyi műveletek árbevétele: különböző befektetések után kapott kamatok (osztalék is)

(d) rendkívüli árbevételek: más gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy, társasági szerződés szerinti értéke.

Az eredmény megállapítása eredmény-kimutatással történik.

Az eredmény lehet:

- nyereség, ha az árbevétel nagyobb, mint a ráfordítás,

- veszteség, ha a ráfordítás nagyobb, mint az árbevétel.

Az eredmény-kimutatás két formája közül választhat a vállalkozás.

1. összköltség eljárással készített eredmény-kimutatás,

2. forgalmi költség eljárással készített eredmény-kimutatás.

Eredménykategóriák:

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (az alaptevékenység eredménye)

B. Pénzügyi műveletek eredménye (nem értékesítésből adódik, hanem pü-i műveletekből)

C. Szokásos vállalkozási eredmény (A és B összevonásából)

D. Rendkívüli eredmény

E. Adózás előtti eredmény (C és D összevonásával); kiindulópont az adózás megkezdéséhez, kiszámításához. (Ez az

adó a társaság gazdasági eredményéből fizetendő, társasági adó 19% (500 mill ft-ig 10%))

F. Adózott eredmény (A társ. adó után maradt összeg, ez használható fel részesedés, osztalék fizetésére).

G. Mérleg szerinti eredmény = saját tőke mérleg szerinti eredményével.

Leltár és mérleg

a vagyon megszámlálása, ellenőrzése; megjelenési forma(eszközök) és eredet szerinti csoportosításban

(források) történik.

Leltár: olyan kimutatás, amely egy adott fordulónapon a vállalkozás eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait csak

értékben tartalmazza (raktárban lehet átadó-átvevő leltár is). A leltár a mérleg alapbizonylata.

Mérleg: olyan kimutatás, amely egy adott fordulónapon a vállalkozás vagyonát, eszközök és források csoportosításban

1000Ft-ban tartalmazza.

9

A leltár és a mérleg összehasonlítása

Azonosságok mindkettő a vállalkozás vagyonát mutatja,

mindkettő fordulónapra készül,

a felelős személyek mindkettőt kötelesek aláírni.

Különbségek:

Leltár Mérleg

részletes összevont

mennyiség és érték (Ft) érték (e Ft)

A gazdasági művelet

Azokat a változásokat, eseményeket amelyek a vállalkozás vagyonában változásokat okoznak, gazdasági

eseményeknek, gazdasági műveleteknek nevezzük. Pl.: beszerzés, értékesítés, bérfizetés, készpénzfelvétel

bankszámláról…

I. Egyszerű gazdasági események azok, amelyek a mérlegre gyakorolnak csak hatást (eszközökre és forrásokra):

A. Egyoldalú mérlegváltozások: csak az eszközök vagy csak a források összetételében okoznak

változást, amennyivel az egyik eszköz/forrás nő, ugyanannyival csökken a másik eszköz/forrás. A vagyon

nagysága (a mérleg főösszeg) nem változik.

(a) Csak az eszközök összetételében okoznak változást

Pl.: 1. készpénzért anyagot vásárolunk

anyagkészlet (+) 21-22 - készpénz készlet (-) 381

2. pénzfelvét bankszámláról házipénztárba

készpénz készlet (+) 381 - számlapénz (-) 384

3. aktiválás, üzembe helyezés

tárgyi eszköz (+) 12-16 - beruházás (-) 16

4. értékpapír vásárlás

értékpapír készlet (+) 37 – készpénz készlet (-) 381.

Általában tehát

eszköz növekedés = eszköz csökkenés

aktívák növekedése = aktívák csökkenése

E + = E –

(b) Csak a források összetételében okoznak változást

Pl.: 1. a szállítókkal szembeni tartozás hitelből való kiegyenlítése

szállítókkal szembeni tart.(-) 454 - hiteltartozás (+) 452

2. egymás közötti tartozást váltóval egyenlítjük ki

szállítókkal szembeni tart (-) 454 - váltótartozás (+) 457

3. előzetesen felszámított levonható ÁFA

adótartozás (-) 466 - szállítókkal szembeni tart.(+) 454

Általános képlet

forrás csökkenés = forrás növekedés

passzívák csökkenése = passzívák növekedése

F - = F +

B. Kétoldalú mérlegváltozások: az eszközök és források értékében is okoznak változást,

azokat növelik, vagy csökkentik. Ezzel a mérleg főösszegét is növelik, vagy csökkentik.

(a) Az eszközök és források értékét növelő gazdasági események

Pl.: 1. anyagot vásárolunk, melynek ellenértékét később egyenlítjük ki

anyagkészlet (+) 21-22 - szállítókkal szembeni tart. (+) 454

2. a bank jóváírja a folyósított hitelt

számlapénz (+) 381 - hiteltartozás (+) 452

3. fizetendő ÁFA könyvelése értékesítéskor

vevőkkel szembeni követelés (+) 311- adótartozás (+) 467

Általános képlet

eszköz növekedés = forrás növekedés

aktívák növekedése = passzívák növekedése

E + = F +

(b) Az eszközök és források értékét csökkentő gazdasági események

Pl. 1. bérfizetés

bértartozás (-)471 - készpénzkészlet (-) 381

2. szállítókkal szembeni tartozás kiegyenlítése bankszámláról

Szállítókkal szembeni tart (-) 454 - számlapénz (-) 381

Általános képlet

eszköz csökkenés = forrás csökkenés

10

aktívák csökkenése = passzívák csökkenése

E - = F –

II. Összetett gazdasági események: ide soroljuk azokat a változásokat, amelyek a vállalkozás eredményére hatást

gyakorolnak. Az egyik oldalon eszköz, vagy forrás változás áll, a másik oldalon költség, ráfordítás ill. árbevétel

változás áll.

Pl.: 1. anyagfelhasználás könyvelése

költség (+) 51 - anyagkészlet (-) 21-22 = E -,

2. bérköltségek könyvelése

költség (+) 54 - bértartozás (+) 471 = F +,

3. bankszámláról fizetett kamat

pénzügyi műveletek ráfordítása (+) 87 - számlapénz (-) 381 = E -,

4. számlázás a vevőnek eladási áron

vevőkkel szembeni követelés (+) 311 - árbevétel (+) 91-92 = E +.

Bizonylat: a gazdasági eseményt igazoló okmány.

Pl.: számlák, pénztári bizonylatok, bérszámfejtési jegyzékek, jelenléti ívek…

Bizonylati elv: könyvelni csak bizonylatok alapján szabad, betartása a bizonylati fegyelem.

Bizonylatok csoportosítása:

1. Keletkezésük helye szerint:

- külső bizonylat (Pl.: számla),

- belső bizonylat (Pl.: anyagbevételi jegyzék, bevételi-, kiadási bizonylat).

2. Jellegük szerint

- elsődleges (első kiállítás eredmény),

- másodlagos (feldolgozás eredménye, összesítés).

3. Kezelésük szerint

- szigorú számadású bizonylatok (pénzmozgással kapcsolatos),

- egyszerű bizonylatok.

7. A könyvviteli munka területei

1. Idősoros elszámolás: a gazdasági műveleteket / eseményeket keletkezési sorrendben jegyzi fel. Erre a célra szolgál

a napló.

2. Számlasoros elszámolás: a gazdasági események vagyonrészekben okozott változások szerinti feljegyzése,

könyvviteli számlákon történik.

3. Analitikus nyilvántartás: részletező nyilvántartás, egyedi nyilvántartó lapokon, egyedi kartonokon, folyószámlákon

történik (a legfontosabb terület).

Pl.:

- amikor személyenként bért számfejtünk, ezt nyilvántartó lapon vezetjük,

- analitikus nyilvántartó kartonon történik a bútorok nyilvántartása, eladása, itt a mennyiség kap elsődleges

szerepet,

- folyószámlát vezetünk:

külső kapcsolatokról,

vevőkről, eladásról,

vevővállalatonként, hogy tudjam a beszedési megbízás határidejét,

szállítónként,…stb.

8. A könyvviteli számla

Olyan kétoldalú kimutatás amelyen, egyik oldalon a növekedéseket, másik oldalon a csökkenéseket jegyezzük fel. Bal

oldalát tartozik oldalnak, jobb oldalát pedig követel oldalnak nevezzük.

Csoportosítása

1) Eszközszámlák: az eszközöket és az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazzák

T Eszközszámla K

nyitó érték csökkenések

növekedések záró érték

2) Forrásszámlák: a forrásokat és az azokban bekövetkezett változásokat tartja nyilván

T Forrásszámla K

csökkenés nyitó érték

záró érték növekedés

11

3) Költségszámlák: a tevékenység során felmerült költségek feljegyzésére szolgálnak, eszköz jellegű számlák, ami azt

jelenti, hogy tartalmuk szerint költségszámlák, könyveléstechnikailag eszköz jellegűek (Megjegyzés: nincs nyitó és

záró).

T Költségszámla K

növekedés csökkenés

4) Eredményszámlák: a vállalkozás eredményét kialakító tételek feljegyzésére szolgálnak. Az összes árbevétel és

ráfordítás ezeken lesz feljegyezve. Forrás jellegű számlák, ami azt jelenti, hogy tartalmuk szerint

eredményszámlák, könyveléstechnikailag pedig forrás jellegűek. (Megjegyzés: nincs nyitó, záró)

T Eredményszámla K

csökkenés növekedés

Forgalom: a könyvviteli számla egyik oldalára könyvelt tételek összessége.

Lehet: T forgalom, ill.

K forgalom.

Egyenleg: a számla két forgalomösszege közötti különbség.

T forgalom – K forgalom T egyenleg,

K forgalom – T forgalom K egyenleg

jellegét a nagyobb forgalomösszeg határozza meg:

- eszközszámlákon T egyenleg a jellemző,

- forrásszámlákon a K egyenleg jellemző.

A gazdasági műveletek feljegyzése könyvelési tétel alakjában történik.

A könyvelési tétel tartalmazza:

- a könyvelés keltét (a gazdasági esemény időpontját),

- számla száma és neve, amely T oldalára könyvelünk,

- számla száma és neve, amely K oldalára könyvelünk,

- a gazdasági művelet rövid leírása (szöveg),

- a könyvelendő összeg.

Példák

1. április 5-én 6M Ft-ért bérleti jogot vásároltunk

elemzés: bérleti jog nő = E +

számlapénz csökken = E -

április 5.

T 1 vagyon értékű jog

K 384 elszámolási betét.

neve: bérleti jog vásárlás 6.000.000.-

2. április 8-án befolyt 500 e Ft értékű követelésünk a vevőtől

elemzés: számlapénz nő 381 = E +

vevőkkel szembeni követelés csökken 311 = E –

április 8.

T 384 elszámolási betét

K 311 vevők

neve : befolyt követelés 500.000.-

3. április 10-én felvesszük és kifizetjük bértartozásunkat, 1,2M Ft-ot

Felvesszük a házipénztárba a pénzt a bankszámláról.

elemzés: készpénzkészlet nő = E +

számlapénz csökken = E –

április 10.

T 381 pénztár

K 384 elszámolási betét

neve: felvét 1.200.000.-

Kifizetjük a bért

elemzés bértartozás csökken 471 = F –

készpénzkészlet csökken 381 = E –

április 10.

T 471 jövedelem-elszámolási számla

K 381 pénztár

neve: bérfizetés 1.200.000.-

4. április 15-én anyagot vásárolunk 1M Ft értékben, kiegyenlítése később történik meg,

(ÁFÁ - tól eltekintettünk)

12

elemzés: anyagkészlet nő 21-22 = E +

szállítókkal szembeni tartozás nő 454 = F +

április 15.

T 21-22 anyagok

K 454 szállítók

neve: anyagvásárlás / beszerzés 1.000.000.-

5. április 20-án az anyagvásárlás ellenértékét átutaljuk

elemzés: szállítókkal szembeni tartozás csökken 454 = F –

számlapénz csökken 381 = E –

április 20.

T 454 szállítók

K 384 elszámolási betét

neve : kiegyenlítés / pénzügyi rendezés 1.000.000.-

9. A számlakeret

Számlakeret: a főkönyvi számlák elvileg és logikailag megalapozott csoportosítása. Minden vállalkozásnak el kell

készítenie a saját számlarendjét a megalakulást követő 90 napon belül.

2 fő része van: 1. számlatükör, mely tartalmazza a főkönyvi számlák számát és nevét,

2. tartalmazza a számlák vezetésére vonatkozó utasításokat, számlaösszefüggéseket.

A decimális számrendszer segítségével épül fel, a számjegyeket 1-9-ig használja:

- 9 számlaosztályt tartalmaz (egyjegyű számokkal jelöljük)

- minden számlaosztály 9 számlacsoportot tartalmaz

(kétjegyű számokkal jelöljük, 11-19; 21-29;…;91-99)

- számla: a számlacsoportok 9 számlára bonthatóak

(háromjegyű számokkal jelöljük, 111-119;… 191-199)

- a számlák alszámlákra tagolhatóak (négyjegyű számmal jelöljük)

- az alszámlák részletező számlákra bonthatóak

(öt, hat vagy több számjeggyel jelöljük).

10. Az egyes számlaosztályok tartalma

1. Befektetett eszközök

- tartós befektetések,

- eszközszámlák,

- T egyenleg a jellemző,

- kivétel: számlacsoport utolsó 2 számlája (értékcsökkenés),

- Pl.: immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása, K egyenlege van, vagy nincs

egyenlege,

- a számlaosztályban a vagyonelemek összevontan nettó értéken szerepelnek,

- nettó érték = bruttó érték – elszámolt értékcsökkenés.

Mérlegérték

2. Készletek

- itt találjuk a vásárolt és a saját termelésű készletek kimutatására szolgáló számlákat,

- vásárolt készletek: anyagok, kereskedelmi áruk, közvetített szolgáltatások, betétdíjas göngyölegek,

- saját termelésű készletek: befejezetlen termelés és félkész termékek, késztermékek, növendék-, hízó- és

egyéb állatok,

- eszközszámlák,

- T egyenleg a jellemző

kivétel: A számlacsoport utolsó számlája (értékvesztés)

265. Áruk árrése; K egyenlege van

288. Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete; K egyenlege van

árrés = fogyasztói (eladási) ár – beszerzési ár

beszerzési ár = fogyasztói (eladási) ár – árrés

vásárolt készletek mérlegértéke = tényleges beszerzési ár (értékvesztéssel csökkentve)

saját termelésű készletek mérlegértéke = tényleges előállítási költség

3. Követelések, értékpapírok, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások

- eszközszámlák,

13

- T egyenleg a jellemző,

- kivétel: A számlacsoportban az értékvesztés számlák; csak K egyenlegük lehet

363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése

T 362. Költségvetési

kiutalási igények

K

igénylés

T 363.Költségvetési

kiutalások teljesítése

K

teljesülés

A két számla összevont egyenlege = követelés a költségvetéssel szemben

4. Források

- forrás számlák

- K egyenleg a jellemző

- kivételek: 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése; csak T egyenlege lehet


befizetési kötelezettségek

K

bevallás


befizetések teljesítése

K

teljesítés

A két számla összevont egyenlege = a költségvetéssel szembeni tartozás

466. Előzetesen felszámított ÁFA; csak T egyenlege lehet; a levonható ÁFÁ-t

tartalmazza, amely a költségvetéssel szembeni tartozásunkat csökkenti.

468. ÁFA pénzügyi elszámolása; lehet T vagy K egyenlege, attól függ,

hogy milyen pénzmozgás történt.

T 468. Általános

forgalmi adó elszámolási

számla

K

befizetés visszaigénylés

ÁFA tartozás ÁFA követelés ha levonható ÁFA > fizetendő ÁFA

rendezése beérkezése

ha a fizetendő ÁFA > levonható ÁFA

A 49. számlacsoportban technikai számlák1

5. Költségnemek

- költségszámlákat tartalmaz, a költségeket megjelenési formájuk szerinti csoportosításban tartalmazza,

- vezetése minden gazdálkodó számára kötelező (kettős könyvvitelt vezetők),

- csak T egyenlegük lehet (január 1-jén nincsen költség!),

- kivétel: 58. számlacsoport aktivált saját teljesítmények értéke (itt találjuk a hozamszámlákat2)

581. Saját termelésű készletek állományváltozása

T 581. Saját termelésű

készletek állományvált.

K

értékesítés termelés

<

K egyenleg = hozam + , növeli az eredményt

>

T egyenleg = hozam - , csökkenti az eredményt

582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke; csak K egyenlege lehet

59. számlacsoportok, technikai számlák

1 csak a számításokban segítenek, nem maradhat rajtuk egyenleg.

2 hozam = az eredményre gyakorolt hatás

14

6. Költséghelyek, általános költségek

- költségszámlákat tartalmaz,

- a közvetett költségeket3 könyveljük a számlaosztályban.

7. Tevékenységek költségei

- költségszámlákat tartalmaz,

- a közvetlen költségek könyvelését végezzük ebben a számlaosztályban,

- az itt nyitott számlák a költségviselő-számlák.

6.; 7. számlaosztályok használata a vállalkozások számára nem kötelező. Saját elhatározásuk alapján

könyvelhetnek a számlaosztályokban, ahonnan főleg a vezetők számára nyújthatunk információkat, Pl.:

önköltség alakulása, közvetett költségek változása… stb.

8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások

- eredményszámlákat tartalmaz,

- eredményt mutatnak, de úgy könyvelünk rá, mint a forrásszámlákra,

- csak T egyenlegük lehet, mert az eredményt csökkentő tételeket jegyezzük fel,

- Pl.: 81-83. összköltség eljárású ; 81-85. forgalmi költség eljárású.

9. Értékesítés árbevétele és bevétele

- eredményszámlákat tartalmaz,

- az eredményt növelő tételeket jegyezzük fel.

T EREDMÉNYSZÁMLA. K

8. számlaosztály 9. számlaosztály

11. Eredménykategóriák

Üzemi, üzleti tevékenység eredménye

91-96. K – 81-83., 86. T 58. összköltség elj.

91-96. K – 81-86. T forgalmi költség elj.

Pénzügyi műveletek eredménye

97. K – 87. T

Rendkívüli eredmény

98. K – 88. T

Főkönyvi kivonat: a főkönyvi számlák adataiból készített ellenőrző kimutatás,

célszerű havonta készíteni, könnyebb megtalálni a hibákat

a törvény 1db készítését írja elő kötelezően, a zárást megelőzően december 31-én (a multicégeknél 10 naponta van

eredmény-kimutatás, valószínűleg gyakran csinálnak főkönyvi kivonatot is)

Rovatai - sorszám,

- a főkönyvi számla száma és neve,

- forgalom rovatpár (próbamérleg) T forgalom

K forgalom

- egyenleg rovatpár (nyersmérleg) T egyenleg

K egyenleg

Egyezőségek:

(a) a forgalom rovatok összege meg kell hogy egyezzen – ha ez megegyezik, még nem biztos, hogy nincsen

hiba!

(b) az egyenleg rovatok összege egymással meg kell egyezzen – vagyonban bekövetkezett változások

egyezése

összes eszköz = összes forrás

a mérlegfőösszeggel

(c) a forgalom rovatpár összege a napló(k) összesített forgalmával meg kell egyezzen4

Főkönyvi kivonat, 2000. december 31.

Sorszám Számla neve Forgalom Egyenleg

Tartozik Követel Tartozik Követel

1. 111. Alapítás átszervezés aktivált értéke

2. …

3 amelyeket a felmerülés helyén (üzem, vállalati központ,…) számolunk el, Pl.: segédanyag felhasználás, fűtés,

világítás… a felmerülés helyét költséghelynek nevezzük 4 naplók- speciális naplók, Pl.: pénztárnapló, banknapló…stb.

15

12. Készletek

1) vásárolt készletek

- anyagok 21-22. számlacsoport

- áruk 26. számlacsoport

- göngyölegek 28. számlacsoport.

2) saját termelésű készletek

- befejezetlen termelés és félkész termékek 23. számlacsoport

- növendék-, hízó- és egyéb állatok 24. számlacsoport

- késztermékek 25. számlacsoport

Anyagok:

a termék lényeges alkotóelemei, a tevékenység végzéséhez nélkülözhetetlenek,

fontosabb csoportjai a 21-22. számlacsoportban fel vannak sorolva.

Elszámolásuknál alkalmazható árak

I. BESZERZÉSI ÁR

a készlet növekedését beszerzési áron5 könyveljük,

beszerzési áras nyilvántartás esetén a készletcsökkenések elszámolására több eljárás közül

választhatunk:

(a) átlagos beszerzési ár (általában ha 1 hónapban csak egyszer van felhasználás)

(b) csúsztatott-, vagy gördülő átlagár: akkor alkalmazzuk, ha több beszerzés volt az időszak

folyamán, ill. többször volt felhasználás is; minden felhasználás előtt ki kell számítanunk az

átlagárat, felhasználás után pedig a megmaradt készletet

(c) FIFO elv alapján (alagút módszer): a készlet felhasználása a beérkezés sorrendjében történik, így

a későbbi beszerzés kerül később felhasználásra.

13. Anyagok könyvelése

Feltételek:

- év közben könyveljük a készletmozgást, folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartással,

- a beszerzési ár a nyilvántartási ár.

1) Anyagbeszerzés

készletnövekedés számla szerinti áron

T: 21-22. Anyagok (211. alapanyagok; 221. segédanyagok)

K: 454. Szállítók

a számlában szereplő előzetesen felszámított ÁFA könyvelése (ált. 27%)

T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó


a beszerzéshez kapcsolódó költségek

szállítási-, rakodási költség

T: 21-22. Anyagok


szállítási-, rakodási költség ÁFÁ-ja (ált. 27%)



2) Minőségi kifogás

(a) minőségi engedmény a számla szerinti árból: ilyenkor a készlet mennyisége nem változik, csak az értéke

csökken; csak akkor könyvelhető, ha a szállító a kifogás jogosságát elismeri, és az engedményt megadja

T: 454. Szállítók

K: 21-22. Anyagok

az engedményre jutó 27%-os ÁFA visszakönyvelhető


K: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó

(b) minőségi kifogás miatt visszaküldjük az anyagot, vagy annak egy részét; ebben az esetben a készlet

mennyisége és értéke is csökken

a visszaküldött anyag számla szerinti értékével


5 beszerzési ár = fogyasztói (eladási) ár – árrés

16

K: 21-22. Anyagok

visszakönyvelt ÁFA



visszaküldésre jutó szállítási és rakodási költséggel megterhelhetjük a szállítót


K: 21-22. Anyagok

a költség 27% ÁFÁ-ja visszakönyvelendő



3) Anyagfelhasználás

a) csúsztatott átlagáron,

b) FIFO - elv alapján

T: 511. Felhasznált anyagok költségei

K: 21-22. Anyagok

4) Káresemény = egyéb ráfordítás

T: 8631. Káreseményekkel kapcsolatos fizetések, fizetendő összegek

K: 21-22. Anyagok

a káreseményhez kapcsolódó kártérítés

munkavállalókkal szemben (felelősség)

T: 3612. Előírt tartozások

K. 9631. Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek

biztosítóval szemben

T: 3685. Biztosítóintézettel szembeni követelések

K: 9631. Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek

a biztosító intézettől befolyik a kártérítés összege

T: 384. Elszámolási betétszámla

K: 3685. Biztosítóintézettel szembeni követelések

5) Térítés nélküli átadás

Az átadónál rendkívüli ráfordítás (88-as számlacsoport).

Az ÁFÁ-ja is az átadót terheli - rendkívüli ráfordítás fizetendő ÁFA.

átadás

T: 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke

K: 21-22. Anyagok

ÁFA terhelés

T: 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke

K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó

Az átvevőnél készlet növekedés és rendkívüli bevétel, legfeljebb piaci értéken.

T: 21-22. Anyagok

K: 9891. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke

Az eredményt nem módosíthatja, ezért időbeli elhatárolást alkalmazunk

T: 9891. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke

K: 48331. Térítés nélkül átvett eszközök passzív időbeli elhatárolása

Ezt az időbeli elhatárolást akkor lehet feloldani, ha az anyagot felhasználta, és költségként elszámolta.

anyagfelhasználás


K: 21-22. Anyagok

időbeli elhatárolás feloldása

T: 48331. Térítés nélkül átvett eszközök értékének passzív időbeli elhatárolása

K: 98. Rendkívüli bevételek (?)

6) Leltárhiány, leltártöbblet könyvelése

14. Áruk könyvelése

Az árut a vállalkozás további értékesítés céljából vásárolja. Két fő csoportját különböztetjük meg: nagykereskedelmi

áruk, kiskereskedelmi áruk.

1. Nagykereskedelmi áruk

17

Nyilvántartása történhet: beszerzési áron6 (261.),

elszámoló áron

a) Beszerzés könyvelése beszerzési áras nyilvántartással

vásárlás T: 261. Áruk beszerzési áron


levonható ÁFA (előzetesen felszámított)



beszerzéssel kapcsolatos költségek

T: 261. Áruk beszerzési áron


beszerzéssel kapcsolatos költségek ÁFÁ-ja



b) minőségi kifogások könyvelése

c) áruk értékesítése

eladási áron T: 311. Belföldi követelések (vevők)

K: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele

fizetendő ÁFA T: 311. Belföldi követelések (vevők)


értékesítés miatti készletcsökkenés ELÁBÉ7

T: 814. Eladott áruk beszerzési értéke (összköltség eljárással)

vagy 812. Belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke (forgalmi

költség eljárással)

K: 261. Áruk beszerzési áron

2. Áruk eladási áron, kiskereskedelmi áruk

Az áruk számlán (264.) minden készletmozgást eladási áron (fogyasztói áron) könyvelünk. Az eladási árat

beszerzési árra az árréssel módosítjuk (mindig csökkentjük) az árrés számlának mindig K egyenlege van.

Beszerzés

Készletcsökkenés eladási (fogyasztói) áron

T: 264. Áruk eladási áron

K: 265. Áruk árrése

Tartozásnövekedés beszerzési áron

T: 265. Áruk árrése


ÁFA a beszerzési ár után



Értékesítés

Készpénzes árbevétel könyvelése (ki kell emelni belőle az ÁFÁ-t !)

T: 381. Pénztár

K: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele

ÁFA kiemelése

T: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele


Az értékesítés miatti készletcsökkenés eladási (fogyasztói) áron könyvelendő

T: 814. eladott áruk beszerzési értéke; vagy

T: 812. belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke

K: 264. Áruk eladási áron

Az értékesítésre jutó árrés8 számítása és könyvelése

árrés %-a = 265. számla egyenlege · 100

264.számla NYK + B – V(értékesítés előtti készlet)

értékesítésre jutó árrés = értékesítés eladási áron · árrés %-a

100

6 262.elszámoló ár 263. árkülönbözet = beszerzési ár

7 eladott áruk beszerzési értéke

8 megjegyzés: speciális fajtája a realizált árrés = áfa nélküli árbevétel – ELÁBÉ

18

könyvelése:

T: 265. Áruk árrése

K: 814. Eladott áruk beszerzési értéke ;

vagy K: 812. Belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke

15. Jövedelem elszámolás

A béralap alkotóelemei

- alapbér vagy törzsbér: amely lehet időbéres kereset, vagy teljesítménybéres kereset;

- bérpótlék: az eltérő körülmények között végzett munkáért járó bér

Pl.: műszakpótlék, veszélyességi pótlék, nyelvpótlék, túlórapótlék…stb.

- kiegészítő fizetés: a fizetett ünnepekre, a fizetett szabadságra járó/számfejtett bér;

- prémium: a kitűzött feladatok túlteljesítéséért.

Költségként elszámolandó tételek (a munkáltatót terheli)

- bérköltség = számfejtett bér = bruttó bér 541.

- betegszabadságra járó átlagkereset (15 napi táppénz) 551.;5511

- Járulék: .

- 27% szociális hozzájárulási adó 563.

- 1,5 % szakképzési hozzájárulás a bérköltség után 564.

Levonások (a dolgozók bérét terhelő levonások)

1. százalékos mértékű levonások

- 10% nyugdíjbiztosítási járulék,

- 7% egészségbiztosítási járulék

- 1,5% munkaerőpiaci alap

- 16% SZJA előleg

2. összegszerű levonások

- előlegre;

- kártérítés saját vállalkozás részére;

- tüzelő előleg (utalvány formában);

- bírói letiltás9 (gyerektartás, adótartozás);

- OTP tartozás;

- kártérítés más vállalkozás részére;

- szakszervezeti díj.

TB juttatások a dolgozó részére

- családi pótlék10

, iskoláztatási támogatás11

- GYES, GYED

- táppénz (15 napon túli betegség idejére járó összeg 2/3 része).

Családi adókedvezmény

1-2 gyerek esetén az adóalap csökkenthető gyerekenként 62.500Ft-tal

3 vagy több gyerek esetén az adóalap 206.250 ft-tal csökkenthető gyerekenként.

Gazdasági műveletek

Az elszámolással kapcsolatos tételek minden esetben 2 hónapot érintenek.

A. A hó végén könyvelendők

1. Bérköltségek könyvelése

(a) alapbér

T: 541. Alkalmazottak munkabére

K: 471. Jövedelemelszámolási számla

(b) betegszabadságra jutó átlagkereset (15 napi táppénz + 15 napon túli táppénz 1/3 része)

T: 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések


(c) Társadalombiztosítást terhelő táppénz (15 napon túli táppénz 2/3 része)12

9 csak érvényes bírói határozattal érvényesíthető

10 amíg nem iskolás

11 amikor iskolás, de az összeg mindkét esetben =

12 azoknál a vállalkozásoknál, ahol helyben van TB elszámolás

T 814. K

értékesítés eladási áron értékesítésre jutó árrés

T egyenleg, ELÁBÉ

19

T: 368. Különféle egyéb követelések


(d) családi pótlék, iskoláztatási támogatás, GYES, GYED.13



(e) Járulék 27%+1,5%

T: 56 Járulékok

K: 463. Költségvetési befizetési kötelezettség

2. Munkavállalók bérét terhelő levonások

Százalékos formájú levonások

(a) nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék

T: 471. Jövedelemelszámolási számla

K: 473. Társadalombiztosítási kötelezettség

(b) SZJA előleg


K: 462. Személyi jövedelemadó elszámolása

(c) 1,5 % munkaerőpiaci alap



Összegszerű levonások

(a) előlegre


K: 3611. Munkavállalóknak folyósított előlegek

(b) előírt tartozásokra – kártérítés, tüzelő


K: 3612. Előírt tartozások

(c) átutalandó levonások


K: 4761. Kártérítés

4762. Bírói letiltás

4763. OTP - elszámolás

4764. Levont szakszervezeti díj

B. Bérfizetés a következő hónap elején

A bérfizetés történhet: banki átutalással,

házi pénztárból.

Kifizetni csak a nettó járandóságot14

szabad.

(a) bérfizetés banki átutalással


K: 384. Elszámolási betétszámla

(b) házi pénztárból való bérfizetéskor15

először a N összeget fel kell venni a bankszámláról a házipénztárba

T: 381. Pénztár

K: 389. Átvezetési számla

(c) a bank terhelési értesítése alapján könyvelhetjük a számlapénz csökkenését

T: 389. Átvezetési számla


(d) bérfizetés a pénztárból


K: 381. Pénztár

(e) itt fordulhat elő a fel nem vett járandóság, amit visszavételezünk a pénztárba

T: 381. Pénztár

K: 472. Fel nem vett járandóságok

(f) a fel nem vett járandóság későbbi kifizetése

T: 472. Fel nem vett járandóságok

K: 381. Pénztár

Pénzügyi rendezés átutalással

(a) TB tartozás rendezése

T: 473. Társadalombiztosítási kötelezettség

13

azoknál a vállalkozásoknál, ahol helyben van TB elszámolás 14

Nettó járandóság (N járandóság) = B járandóság – összes levonások 15

100 fő alatti létszámnál kifizethető házipénztárból

20


(b) SZJA átutalása

T: 462. Személyi jövedelemadó teljesítése


Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése

(a) munkaerőpiaci alap átutalása

T: 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése


(b) levonások rendezése, átutalása

T: 4761. Kártérítés

4762. Bírói letiltás

4763. OTP - elszámolás

4764. Levont szakszervezeti díj


a Társadalombiztosítást terhelő táppénz és családi pótlék visszaigénylése


K: 368. Különféle egyéb követelések

16. Befektetett eszközök

Azok a vagyontárgyak, amelyek 1 éve túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét, befektetett eszközök.

Főbb csoportjai:

Immateriális javak Pl.: szellemi termékek

Tárgyi eszközök

Pl.: ingatlanok, műszaki berendezések, gépek – amelyek közvetlenül részt- vesznek a tevékenységben; egyéb

berendezések, felszerelések, gépek, járművek – közvetve vesznek részt a tevékenységben, tenyészállatok,

beruházások.

Befektetett pénzügyi eszközök Pl.: részesedések, értékpapírok.

Nyilvántartásuk az 1. számlaosztályban történik.

Az adott könyvviteli számlán a befektetett eszközöket bekerülési értéken (B értéken) tartjuk nyilván.

Külön számlán mutatjuk ki az adott eszköz terv szerinti értékcsökkenését, és terven felüli értékcsökkenését. Így a

könyvekben az adott eszköz könyv szerinti értéke (N értéke) 2-3 számla összevont egyenlegeként határozható meg.

T 123.Épületek

K

B érték (bekerülési érték)

T 129.Ingatlanok. terv szerinti

értékcsökkenése

K

elszámolt értékcsökkenés

T 128.Ingatlanok terven felüli

értékcsökkenése

K

Visszaírt terven felüli

értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés

A Számviteli Törvény lehetőséget ad a vállalkozásoknak, bizonyos eszközcsoportok inflációt követő piaci értékelésére.

Ezek az eszközcsoportok: szellemi termékek, vagyoni értékű jogok, aktivált tárgyi eszközök, ingatlanok, egyéb műszaki

berendezések, tenyészállatok, részesedések befektetett pénzügyi eszközök.

Piaci érték – könyv szerinti érték = értékhelyesbítés

könyvvizsgálóval N érték forrása az értékelési

ellenőriztetett tartalék

Amennyiben piaci értéken akarok értékelni, meg kell szüntetni a terven felüli értékcsökkenést, vissza kell írni mielőtt

értékelek.

Tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások:

Minden tárgyi eszköz beszerzés beruházás.

Az elszámolást meghatározó tényezők.

1. A beruházás pénzügyi fedezete (finanszírozása)

- kizárólag saját pénzeszközből,

- vegyes pénzügyi forrásból.

21

2. Kivitelezés / kivitelező szerint

- idegen kivitelezővel végeztetett (beruházási szállítóval végeztetett)

- saját vállalkozásban végzett.

17. Beruházás saját pénzeszközből idegen kivitelezővel

A beruházással kapcsolatos számlákat, költségeket a 161. Befejezetlen beruházások számlán gyűjtjük össze.

A beruházással kapcsolatos ráfordítások közül csak az előzetesen felszámított áfa nem része a bekerülési értéknek (B

értéknek). Kivéve: személygépkocsi vásárlása.

Bekerülési érték alkotóelemei (abban az esetben, ha van elegendő pénz a beruházásra):

- vételár,

- szállítási költség,

- szerelési költség,

- alapozási költség,

- üzembe helyezési költség,

- biztosítási díj (csak a beruházással kapcsolatos)

- tartalék alkatrészek,

- importbeszerzés esetén a vámteher

Gazdasági műveletek könyvelése (a beruházás kizárólag fejlesztési pénzből valósult meg)

a beruházási szállítók számlái alapján a beruházási ráfordítások könyvelése

T: 161. Befejezetlen beruházások

K: 455. Beruházási szállítók

a számlákban szereplő áfa



biztosítási díj


K: 4791. Biztosító intézetekkel szembeni kötelezettségek

egyéb, pl. hatósági díj


K: 4794. Beszerzési árba beletartozó előírt egyéb kötelezettségek

tartozások kiegyenlítése saját pénzeszközből

T: 455. Beruházási szállítók

4791. Biztosító intézetekkel szembeni kötelezettségek

4794. Beszerzési árba beletartozó előírt egyéb kötelezettségek

K: 384.

aktiválás, üzembe helyezés, használatba vétel a beruházás befejezését követően jegyzőkönyv16

alapján

T: megfelelő tárgyi eszköz számla pl. 131. ; 141.

K: 161. Befejezetlen beruházások

18. Beruházás idegen kivitelezővel, vegyes pénzügyi forrásból

Előfeltétele, hogy a saját pénzeszközt el kell különíteni a számlán. Amíg ez nem történik meg, a bankhoz nem lehet

hitelkérelmet benyújtani.

Elkülönítés könyvelése17

(saját pénzeszköz elkülönítése átvezetési megbízás alapján)

terhelési értesítés alapján


K: 384. Elszámolási betét

jóváírási értesítés alapján

T: 3853. Beruházási célra elkülönített pénzeszközök


a bekerülési érték alkotóelemei bővülnek az előző beruházáshoz képest, mert itt már vegyes pénzügyi forrásról

van szó,

az üzembe helyezés előtt felmerült bankgarancia, rendelkezésre tartási jutalék, kezelési költség, hitelkamat is

része a B értéknek (bekerülési érték).

beruházási ráfordítások könyvelése




16

bizonylat 17

amíg rendelkezésre áll elkülönített pénzeszköz; addig a bankhitel nem használható fel, az elkülönített pénzösszeg

csak az adott beruházásra használható fel.

22


előzetesen felszámított áfa



bankgarancia, rendelkezésre tartási jutalék, kezelési költségek könyvelése a hitel folyósítása miatt (a

bank leemeli az elszámolási betétszámlánkról)



a tartozások kiegyenlítése mindig a saját fejlesztési pénzeszköz felhasználására kerül sor először,

ezután vesszük igénybe a hitelt

T: 455. Beruházási szállítók



K: 3853. (és ha ez nem elegendő, akkor vesszük igénybe a hitelt)

K: 444. Beruházási és fejlesztési hitelek

az üzembe helyezés előtt felmerült kamat is része a beruházásnak, a bankgaranciával egyező módon

könyveljük



aktiválás

T: a megfelelő tárgyi eszköz pl. 131.


a hitel törlesztése (két számla közötti művelet, ezért közbeékelem az átvezetési számlát)



jóváírási értesítés alapkán a hiteltartozás csökken

T: 444. Beruházási és fejlesztési hitelek


üzembe helyezés után fizetett kamat (pénzügyi műveletek ráfordítása)

T: 8722. Kölcsönök, hitelek egyéb fizetendő kamata


19. Beruházás saját kivitelezésben

A költségeket a vállalkozás viseli, az 5. számlaosztályban úgy könyveli, mintha termelési költségek lennének. A

beruházás befejezését követően megállapítjuk az előállítási költséget, ez lesz az aktiválható érték és egyben

hozamként eredményt növelő tétel. A beruházás áfája egyben levonható és fizetendő áfa.

A. Költségelszámolás

anyagfelhasználás


K: 21-22. Anyagok

bérköltség

T: 541. Alkalmazottak munkabére


Járulék

T: 56. Járulékok


értékcsökkenési leírás

T: 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás

K: feltehetően műszaki berendezés 139.

egyéb szolgáltatás

T: 52-53. Igénybe vett szolgáltatások-, egyéb szolgáltatások költségei

K: 454.18

Szállítók

egyéb szolgáltatás áfája



B. Az előállítási költséggel hozamelszámolás a befejezetlen beruházások számlával szemben


K: 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke

18

belföldi szállító, nem pedig beruházási szállító

23

áfa elszámolása



C. Aktiválás

T: megfelelő tárgyi eszköz számla


20. Terv szerinti értékcsökkenés

A hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket azokra az évekre kell

felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket használni fogják.

Tervezhető: bruttó értékhez viszonyítva,

nettó értékhez viszonyítva

teljesítmény alapján

abszolút összegre.

100.000Ft alatti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszköz egy összegben leírható.

Nem számolható el értékcsökkenés:

a földterület19

,

a telek,

az erdő után.

Nem szabad elszámolni értékcsökkenést:

képzőművészeti alkotások,

régészeti lelet,

kép- és hangarchívum,

egyéb gyűjtemény után.

Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha

a könyv szerinti érték (N érték) tartósan magasabb, mint a piaci érték,

a tárgyi eszköz értéke tartósan lecsökkent, mert

megrongálódott,

feleslegessé vált,

megsemmisült,

hiányzik,…stb.

Leírás a bruttó érték alapján

1) Lineáris leírás

Leírási kulcs20

= 100

hasznos élettartam

Leírás alapja = bekerülési érték (B érték) – maradványérték

PÉLDA

bekerülési érték: 2800000 Ft

várható hasznos élettartam 5 év

5 év múlva várható piaci érték 800000 Ft

Számítsuk ki a tárgyi eszköz21

terv szerinti egy évi értékcsökkenését !

Leírási kulcs22

= 100

= 100

=20% hasznos élettartam 5

Leírás alapja = 2 800 000 – 800 000 = 2 000 000 Ft

Egy évi terv szerinti értékcsökkenés = 2 000 000 · 0,2 = 400 000Ft

Mindig éves amortizációt számolunk és utána számolhatunk ebből 1 évnél rövidebb időszakra

vonatkozó adatokat !

19

kivéve a bányaművelésre és a vegyi hulladékok tárolására igénybevett földterület 20

százalékban kapom az eredményt 21

2001. január 1. után vásárolt ! 22

százalékban kapom az eredményt

24

Pl.: ¼ évi terv szerinti értékcsökkenés = 400 000 : 4 = 100 000Ft

Könyvelése:

T: 571.Terv szerinti értékcsökkenési leírás

K: 1*9. ……………terv szerinti értékcsökkenése

131. Termelő gépek,

berendezések,

szerszámok

gyártóberendezések

B érték (bekerülési

érték)

139. Műszaki

berendezések, gépek,

járművek terv szerinti

értékcsökkenése

elszámolt terv

szerinti

értékcsökkenése

A két számla összevont egyenlege adja a N (könyv szerinti) értéket.

2) Degresszív leírás

évek száma összeg módszer,

szorzószámos módszer.

Évek száma összeg módszer

megoldás menete: évek száma összeg meghatározása

Pl.: 5 éves hasznos élettartamnál

5+4+3+2+1 = 15

egységre jutó B (bekerülési - maradvány) érték megállapítása

leírás alapja (B érték)

évek száma összeg

évenkénti terv szerinti értékcsökkenés megállapítása

egységre jutó bruttó érték · a megfelelő szorzószám23

Ennél a módszernél a szorzószámok nem naptári évre, hanem egy évre24

vonatkoznak

pl.: Július 1-jei aktiválás esetén az egyes szorzók tárgyév július 1-jétől a következő év június 30-ig élnek.

PÉLDA

Az példa számítása évek száma összeg módszerrel

a leírás alapja: 2 800 000- 800 000 = 2 000 000 Ft

évek száma összeg 5+4+3+2+1 = 15

egységre jutó bruttó érték

2 000 000 = 133 333 Ft

15

1. évi terv szerinti értékcsökkenés 5 · 133 333 = 666 665 Ft





1 999 995 Ft

A példa megoldása évek száma összeg módszerrel

a leírás alapja: 5 020 000 – 20 000 = 5 000 000 Ft

évek száma összeg 10+9+8+7+6+5+4+3+2+1 = 55


5 000 000 = 90 909,09 Ft

55

1. évi terv szerinti értékcsökkenés 10 · 90 909,09

23

5 évnél: az első évben 5 a szorzó, második évben 4, a harmadikban 3 … stb. 24

Pl.: 2000. április 1-től 2001. március 31-ig

25





5. év végi terv szerinti értékcsökkenés = (10+9+8+7+6) · 90 909,09 = 3 636 363,6 ~ 3 636 364 Ft

példa

A műszaki berendezések, járművek B értéke 53 200 000 Ft 2000. január 1-jén. A berendezést 1997. június 17-

én aktiválták. Értékcsökkenést a következő negyedévtől számolnak el évek száma összeg módszerrel. Tervezett

használati idő 7 év.

Mennyi az értékcsökkenés 2000. január 1-jén?

a leírás alapja: 53 200 000 Ft

évek száma összeg 7+6+5+4+3+2+1 = 28


53 200 000 = 1 900 000 Ft

28

1. év (1997.07.01-1998.06.30.) 7 · 1 900 000 13 300 000 Ft

2. év (1998.07.01-1999.06.30.) 6 · 1 900 000 11 400 000 Ft

3. év (1999.07.01-1999.12.31.)25

0,5 · 5 · 1 900 000 4 750 000 Ft

29 450 000 Ft

példa

Az egyik berendezést 2000. február 24-én értékesítették. B értéke 5 320 000Ft. A 2000. január 1-jéig elszámolt

értékcsökkenése 10 egység. Tervezett használati ideje 7 év. Leírása az évek száma összeg módszerrel történik.

a leírás alapja: 5 320 000 Ft

évek száma összeg 7+6+5+4+3+2+1 = 28


5 320 000 = 190 000 Ft

28

2000. év január 1-jéig elszámolt értékcsökkenés 190 000 · 10 = 1 900 000 Ft

azaz 10 egység:

1. év 7 egység

2.évből 3 egység, a második évből tehát fél év lett elszámolva26

.

tehát az I. negyedévi értékcsökkenést nekünk kell kiszámítani:

2000. I. negyedévi értékcsökkenés

6 · 190 000 =285 000 Ft

4

elszámolt összes értékcsökkenés

1 900 000Ft + 285 000 Ft = 2 185 000 Ft

Szorzószámos módszer

A lineáris leírási kulcsot előre megtervezett szorzószámokkal módosítjuk. A szorzószámok összege = hasznos

élettartam. Majd ezekkel a módosított leírási kulcsokkal számítjuk az évi értékcsökkenési leírást. A

szorzószámok mindig egy évre vonatkoznak, nem naptári évre.

példa

szorzószámok: 1,6 ; 1,2 ; 1 ; 0,8 ; 0,4.

a leírás alapja 2 800 000 – 800 000 = 2 000 000 Ft

a leírási kulcs

Leírási kulcs27

= 100

= 100

=20% hasznos élettartam 5

szorzószámokkal módosított leírási kulcsok

1. év 20·1,6 = 32% 640 000 Ft

2. év 20·1,2 = 24% 480 000 Ft

25

ez csak egy fél év 26

6/2 = 3 27

százalékban kapom az eredményt

26

3. év 20·1= 20% 400 000 Ft

4. év 20·0,8 = 16% 320 000 Ft

5. év 20·0,4= 8% 160 000 Ft

100% 2 000 000 Ft

Teljesítményarányos leírás

Olyan tárgyi eszközök leírásában alkalmazható, amely teljesítménye hozzávetőlegesen kalkulálható, számítható.

Ismerjük kell a tárgyi eszköz teljesítményét és ezt a teljesítményt természetes mértékegységben ki tudjuk fejezni.

Pl.: km, m, … elsősorban gépek, berendezések, járművek.

Menete:

Megállapítjuk a teljesítmény egységére jutó bruttó értéket

B érték (bekerülési érték)

várható teljesítmény

Éves értékcsökkenési leírás

egységre jutó bruttó érték · évenkénti tényleges teljesítmény

Példa

Egy termelőgép B értéke 800 000 Ft. Tervezett elhasználódási ideje 4 év. Teljesítményarányosan írjuk le,

és a tervezett teljesítmény évente: 1800 óra, 2500 óra,

2000 óra, 1700 óra. Határozza meg mennyi a 3. év 1. negyedévében az elszámolandó értékcsökkenési leírás !

Kontírozza a könyvelést is!

B érték : 800 000 Ft.

Maradványérték : 0 Ft

Tervezett elhasználódási idő 4 év

Terv telj. évente 1800 óra

2500 óra

2000 óra

+1700 óra

8000 óra

Teljesítés egységére jutó B érték = 800 000

= 100Ft/óra 8 000

1.év 1800 · 100 180 000 Ft

2.év 2500 · 100 250 000 Ft

3.év 2000 · 100 200 000 Ft

4.év 1700 · 100 170 000 Ft

800 000 Ft

Mennyi a 3. év első negyedévében?

200 000 : 4 = 50 000 Ft

kontírozása: 571.–139. terv szerinti értékcsökkenés 50 000.-

Abszolút összegre28

Évente azonos, abszolút összegű leírás.

Azonos a lineáris leírással, csak nem leírási kulccsal, hanem abszolút összegben határozzuk meg az értékcsökkenés

összegét.

Nettó érték alapján

A leírás alapja évente változik, a leírási kulcs pedig állandó.

Példa

B érték: 800 000 Ft

Terv használati idő: 4 év

N érték alapján írjuk le 60%-os kulccsal

Év Leírás alapja Évi értékcsökkenés

1. 800 000 480 000Ft

2. 800 000 – 480 000 = 320 000 192 000Ft

3. 320 000 – 192 000 = 128 000 76 800Ft

4. 128 000 – 76 800 = 51 200 30 720Ft

Maradvány érték: 51 200 – 30 720 = 20 480 Ft

28

Ott célszerű alkalmazni, ahol a használati idővel számított leírási kulcs számításnál nem lesz kerek egész szám a

leírási kulcs.

27

131. Termelő gépek,

berendezések …

800 000

139. Terv szerinti

értékcsökkenés

480 000

192 000

76 800

30 720

571. Saját termelésű

készletek

állományváltozása

480 000

192 000

76 800

30 720

Mennyi a 3. év első negyedévi értékcsökkenés? 76 800 : 4 = 19 200 Ft

Terv szerinti leírás, ha a maradványérték még eladható anyagként hasznosítható

Példa:

Bekerülési érték: 100 000 Ft.

Hasznos élettartam: 2 év.

Maradványérték: fémhulladék 14 000 Ft.

Lineáris leírás.

A berendezést saját pénzből vásároljuk.

1. beruházás

161-455. vételár 100 000.-

2. áfa 27 %

466–455. áfa 27% 25 000.-

3. kiegyenlítés

455-384. kiegyenlítés 125 000.-

4. aktiválás

131-161. aktiválás/üzembe helyezés 100 000.-

5. terv szerinti leírás

Leírás alapja: 100 000 – 14 000 = 86 000 Ft

1. év 43 000.-

571-139. terv szerinti értékcsökkenés 43 000.-

2. év 43 000.-


6. kivezetés a könyvekből

a.

az elszámolt tszcs átvezetése

139 – 131. átvezetés 86 000.-

b.

a maradványérték átvezetése a készletek közé

227 – 131. fémhulladék 14 000.-

Az 100 000 Ft alatti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszköz terv szerinti leírása

Példa: Vásárolunk egy műszert, amelynek bekerülési értéke 40 000 Ft, számviteli politikánk szerint aktiválás után

egy összegben leírjuk.

1. 161-455. vásárlás 40 000.-

466-455. áfa 27% 10 000.-

2. 455-384. kiegyenlítés 50 000.-

3. 131-161. aktiválás 40 000.-

4. amortizálás egy összegben


21. Terven felüli értékcsökkenés

Terven felüli értékcsökkenést egyéb ráfordításként kell elszámolni.

T: 866(4). Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése

K: 1*8.

A terven felüli értékcsökkenés visszaírható, amennyiben az az ok, amely azt előidézte, megszűnik. Pl.: a káresemény

okozta kárt helyreállítottuk, szél leviszi a tetőt, mi helyreállítjuk.

Visszaírása egyéb bevétel.

28

T: 1*8.

K: 966(4). Tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése

Azoknál a tárgyi eszközöknél, amelyeket piaci értéken kell értékelni, az értékelést megelőzően a terven felüli

értékcsökkenést vissza kell írni.

Értékhelyesbítés

Az aktivált tárgyi eszközök esetében a vállalkozás saját elhatározása alapján élhet a piaci értéken való értékelés

lehetőségével. Ez az értékelés inflációkövető. Akkor alkalmazható, ha a tárgyi eszközök piaci értéke

mérlegkészítéskor jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. A mérlegkészítéskori piaci értéket

könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell.

piaci érték – nettó érték = értékhelyesbítés

forrása az értékelési tartalék

könyvelése:

T: 127, 137, 147, 157

K: 417. Értékelési tartalék

példa

Irodaépület beszerzési értéke: 30 000 000 Ft

halmozott terv szerinti értékcsökkenése: 8 000 000 Ft

halmozott terven felüli értékcsökkenése: 2 000 000 Ft

nettó értéke: ?

A korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés okai megszűntek,

jelenlegi piaci értéke: 25 000 000 Ft

N érték = B érték – TSZÉCS – TFÉCS =

= 30 000 000 – 8 000 000– 2 000 000 = 20 000 000Ft

128–9664. Visszaírás 2 000 000

N érték = B érték – TSZÉCS = 30 000 000 – 8 000 000 = 22 000 000Ft

Értékhelyesbítés = Piaci érték - N érték = 25 000 000 – 22 000 000 = 3 000 000Ft

ezt számolhatom el

123.

30 000 000

128.

2 000 000

127.

3 000 000

129.

8 000 000

9664.

2 000 000

417.

3 000 000

példa

Egy 2,5 éves gép B értéke 3 000 000Ft. Mennyi az értékcsökkenése, ha az értékcsökkenést

a) nettó érték alapján számoltuk el 40%-os leírási kulccsal,

b) az évek száma összeg módszerrel számoltuk el, a tervezett használati idő 5 év,

c) lineárisan írtuk le, 20%-os kulccsal,

d) csökkenő kulcsokkal számoljuk el, a szorzószámok: 1,6 1,2 1,0 0,8 0,4.

Adatok: B érték: 3 000 000Ft

eltelt használati idő: 2,5év

a) N érték alapján, 40%-os leírási kulccsal

Év Leírás alapja Évi értékcsökkenés

1. 3 000 000 1 200 000

2. 1 800 000 720 000

3. év 1. féléve 1 080 000 (432 000:2=) 216 000

2 136 000Ft

2,5 évi halmozott értékcsökkenés : 2 136 000Ft

b) évek száma összeg módszerrel, tervezett használati idő: 5év

évek száma összeg: 5+4+3+2+1=15

29

egységre jutó B érték = 3 000 000

= 200 000 Ft 5

1. 5 · 200 000 1 000 000

2. 4 · 200 000 800 000

3. év fele 3 · 200 000

300 000 2

2,5 évi halmozott: 2 100 000 Ft

c) lineáris leírás 20%-os leírási kulccsal, 5év

1. 3 000 000 · 0,2 600 000

2. 3 000 000 · 0,2 600 000

3. év fele 3 000 000 · 0,2

300 000 2


d) csökkenő kulcsokkal

1. 3 000 000 · 0,2 · 1,6 960 000

2. 3 000 000 · 0,2 · 1,2 720 000

3. év fele 3 000 000 · 0,2 · 1,0

300 000 2


Egy termelőgép B értéke 1 200 000 Ft. Tervezett elhasználódási ideje 5 év.

Számítsa ki a gép értékcsökkenését és N értékét évente, ha:

a) lineáris leírása,

b) az évek száma összegének módszerével írjuk le,

c) csökkenő kulcsokkal számoljuk el, és a szorzószámok: 1,6 1,2 1,0 0,8 0,4.

d) teljesítményarányosan írjuk le, a tervezett teljesítmény évente: 3800, 5000, 4100, 3900, 3200

óra.

e) N érték alapján írjuk le 40%-os kulccsal.

Határozza meg, mennyi a 2.év 3. negyedévben az elszámolandó értékcsökkenési leírás!

Kontírozza a könyvelést is!

a) lineáris

leírási kulcs = 100

= 20 % 5

Év elszámolt ÉCS N érték

1. 1 200 000 · 0,2 = 240 000 960 000

2. 1 200 000 · 0,2 = 240 000 720 000

3. 1 200 000 · 0,2 = 240 000 480 000

4. 1 200 000 · 0,2 = 240 000 240 000

5. 1 200 000 · 0,2 = 240 000 0

A 2. év 3. negyedévében

240 000 = 60 000 Ft

4

b) az évek száma összeg módszerrel

évek száma összeg: 5+4+3+2+1=15

egységre jutó B érték = 1 200 000

= 80 000 Ft 15

Év elszámolt ÉCS halmozott N érték

1. 400 000 400 000 800 000

2. 320 000 720 000 480 000

3. 240 000 960 000 240 000

4. 160 000 1 120 000 80 000

5. 80 000 1 200 000 0


30

320 000 = 80 000 Ft

4

c) szorzószámos


1. 384 000 384 000 816 000

2. 288 000 672 000 528 000

3. 240 000 912 000 288 000

4. 192 000 1 104 000 96 000

5. 96 000 1 200 000 0


288 000 = 72 000 Ft

4

d) teljesítményarányos leírás

3800 óra

5000 óra

4100 óra

3900 óra

3200 óra

20 000 óra

B érték =

1 200 000 = 60 Ft/óra

tervezett teljesítmény 20 000


1. 228 000 228 000 972 000

2. 300 000 528 000 672 000

3. 246 000 774 000 426 000

4. 234 000 1 008 000 192 000

5. 192 000 1 200 000 0


300 000 = 75 000 Ft

4

(c) N érték alapján 40%-os kulccsal

Év Leírás alapja ÉCS

1. 1 200 000 480 000

2. 720 000 288 000

3. 432 000 172 800

4. 259 200 103 680

5. 155 520 62 208

Maradvány érték: 93 312 Ft


288 000 = 72 000 Ft

4

4. példasor 5. feladata

B érték : 8 400 000 Ft

Az aktiválást követő negyedév első napján kezdődik az értékcsökkenés.

Tervezett aktiválás: 1994. június 5.

Tervezett használati idő: 6 év.

Mennyi a N értéke 1998. szeptember 30-án?

1994. július 1. dec. 31. 6 hónap 2 negyedév

1995. teljes év 12 hónap 4 negyedév


31


1998. január 1. szept. 30. 9 hónap 3 negyedév

17 negyedév

a) bruttó érték alapján lineáris leírással

B 8 400 000Ft, abszolút összeget számolunk, mivel a leírási kulcs nem lenne egész

1 évre

8 400 000 = 1 400 000 Ft

6

negyedévre

1 400 000 = 350 000 Ft

4

17 negyedévre 17 · 350 000 = 5 950 000Ft

N érték = B érték – elszámolt értékcsökkenés

N = 8 400 000 – 5 950 000 = 2 450 000 Ft

b) B érték alapján évek száma összeg módszerrel

évek száma összeg = 1+2+3+4+5+6=21

8 400 000 = 400 000 Ft

21

Év halmozott N érték

1994.07.01-1995.06.30. 2 400 000 2 400 000 5 600 000

1995.07.01-1996.06.30. 2 000 000 4 400 000 4 000 000

1996.07.01-1997.06.30. 1 600 000 6 000 000 2 000 000

1997.07.01-1998.06.30. 1 200 000 7 200 000 1 200 000

1998.07.01-1998.09.30.

(1 negyedév)

200 000 7 400 000 1 000 000

Ugyanis: az 5. évnek csak a negyed részét számolva 2 · 400 000 = 800 000

800 000 = 200 000 Ft

4

elszámolt értékcsökkenés 7 400 000Ft

N = 8 400 000 – 7 400 000 = 1 000 000 Ft

c) N érték alapján 35%-os kulccsal

Év Leírás alapja N

1994. fél éve 8 400 000 1 470 000

1995 6 930 000 2 425 500

1996 4 504 500 1 576 575

1997 2 927 925 1 024 774

1998. 3 negyedév 1 903 151 499 577

6 996 426

B - elszámolt értékcsökkenés = N

8 400 000 – 6 996 426 = 1 403 574 Ft

d) B érték alapján teljesítményarányos leírással

kívánt(tervezett) teljesítmény: 21 000 gépóra

eddig eltelt : 18 113 gépóra

egység:

8 400 000 Ft = 400 Ft/gépóra

21 000 gépóra

Elszámolt értékcsökkenés = 18 113 · 400 = 7 245 200 Ft

N = 8 400 000 – 7 245 200 = 1 154 800 Ft

32

22. Tárgyi eszközök értékesítése

Ha feleslegessé válik a tárgyi eszköz, célszerű értékesíteni. Az értékesítés negyedévének végéig a terv szerinti

értékcsökkenést könyvelni kell.

Gazdasági műveletek

1. megoldás

Bruttó érték kivezetése (leemelése a tárgyi eszköz számláról)

T: 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

K: 121-141. Ingatlanok … Egyéb berendezések

Elszámolt összes értékcsökkenés kivezetése

T: 129-149. Ingatlanok …. Egyéb berendezése … terv szerinti értékcsökkenése

K: 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

2. megoldás

Összes elszámolt értékcsökkenés átvezetése a tárgyi eszköz számlára

T: 129-149. Ingatlanok … Egyéb berendezések … terv szerinti értékcsökkenése

K: 123-141. Épületek … Üzemi gépek, berendezések, felszerelések

Nettó érték kivezetése

T: 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

K: 123-141. Épületek … Üzemi gépek, berendezések, felszerelések

Ha olyan eszközt adunk el, amelyet piaci értéken értékeltünk, akkor az értékhelyesbítést is ki kell vezetni. (ÉH

forrása az értékesítési tartalék, ezek együtt mozognak)

T: 417. Értékesítési tartalék (forrás -)

K: 127-147. Ingatlanok … Egyéb berendezések … értékhelyesbítése (eszköz -)

Eladási ár

T: 311. Vevők (eszköz +)

K: 961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke (árbevétel + = eredmény +)

áfa 27% T: 311. Vevők (követelés +)

K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó (tartozás +)

Befolyt követelés a vevőtől

T: 384. Elszámolási betétszámla (számlapénz +)

K: 311. Vevők (követelés -)

23. A vállalkozás és a költségvetés kapcsolata

Kétirányú kapcsolat

1. Támogatások igénylése az állami költségvetésből.

Pl.: exporttámogatás a mezőgazdaságban

árkiegészítés a vasúti személyszállításban

2. Különböző adók befizetése az állami költségvetésbe:

társasági adó,

személyi jövedelemadó,

általános forgalmi adó,

munkaadói járulék,

fogyasztási adó…stb.

Támogatások igénylése:

havonta, vagy negyedévente az árbevétel alapján

T: 362. (követelés +) Társasági adó elszámolása

K: 91-92. (árbevétel + = eredmény +) Belföldi értékesítés árbevétele

amikor a támogatást megkapjuk

T: 384. (számlapénz +) Elszámolási betétszámla

K: 363. (követelés -) Költségvetési kiutalási igények teljesítése

362.

igénylés

363.

teljesülés

csak a T oldalára csak a K oldalára

könyvelhetek

A két számla összevont egyenlege mutatja a költségvetéssel szembeni követelést.

33

24. Befizetési kötelezettségek

1. Társasági adó

év közben előleget fizetünk az előző évi nyereség alapján

T: 461. (kötelezettség -) Társasági adó elszámolása

K: 384. (számlapénz -) Elszámolási betétszámla

December 20-ig az előző évben fizetett társasági adó 90%-áig feltöltési kötelezettség terheli a vállalkozást.

T: 461. Társasági adó elszámolása


Az éves beszámoló részét képezi az eredmény-kimutatás, amely a mérleg szerinti eredmény levezetését

tartalmazza. Ekkor kerül sor az éves eredményt terhelő társasági adó meghatározására is.

Menete (az adó meghatározásának menete):

+ adózás előtti eredmény

+ adóalapot növelő tételek (pl.: számviteli törvény szerinti értékcsökkenés, értékvesztés)

- adóalapot csökkentő tételek (pl.: társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés, kapott osztalék)

adóalap

- 10 % (19%)számított adó az adóalap után

- adókedvezmény

= fizetendő társasági adó

Adófizetési kötelezettség könyvelése

T: 891. Társasági adó (eredmény -)

K: 461. Társasági adó elszámolása (kötelezettség +)

461. Társasági adó elszámolása

384. év közben befizetett adóelőleg az éves eredményt terhelő adó

> túlfizetés T egyenleg

< adófizetési kötelezettség (befizetési) K egyenleg

2. Személyi jövedelemadó

Minden bér és munkadíjból, munkáltatót terheli.

A munkáltató a számfejtett bér, munkadíj után SZJA előleget köteles levonni. Minden magánszemélyt és annak

jövedelmét terheli SZJA. A közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettsége miatt.

SZJA előleg levonása

T: 471. Jövedelemelszámolás (tartozás -)

K: 462. Személyi jövedelemadó elszámolása (tartozás +)

Pénzügyi rendezése

T: 462. Személyi jövedelemadó elszámolása (tarozás -)

K: 384. Elszámolási betétszámla (számlapénz -)

3. Költségvetési befizetési kötelezettségek

pl.: munkaerőpiaci alap, szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás fogyasztási adó, jövedéki

adó,…stb.

A. Bevallások a 463. számla K oldalán

T: 56. járulék


1,5% munkaerőpiaci alap

T: 471. Jövedelemelszámolás

K: 463-13. Költségvetési befizetések teljesítése

fogyasztási adó, jövedéki adó

T: 867. Adók, illetékek, hozzájárulások

K: 463 Költségvetési befizetések

B. A befizetési kötelezettségek teljesítése

T: 464-*.Költségvetési befizetések teljesítése


463.

bevallás

464.

34

teljesítés

csak bevallás csak teljesítés

jogcímenként vizsgálva

összevont egyenleg lehet T vagy K.

4. Vám

Az importbeszerzések után a beszerzést végző vállalkozás fizeti meg. A beszerzési ár alkotóeleme.

beruházásnál

T: 161. Befejezetlen beruházás

anyagok beszerzésénél

T: 21-22. Anyagok

áruk beszerzésénél

T: 26. Kereskedelmi árúk

K: 465.

teljesítése

T: 465. Vám- és pénzügyőrség elszámolásai számla


5. A termékeket, tevékenységeket áfa terheli

Jellemzői:

- általános adó (nem tesz különbséget aszerint, hogy ki állítja elő),

- összfázisú forgalmi adó,

- hozzáadott értékadó,

- fogyasztási értékadó.

Áfa kulcsok

27%-os kulcs alá esik (a legtöbb termék ilyen),

18%-os az áfa kulcsa (pl.: tejtermék, liszt)

5%-os kulcs ( gyógyszerek, tankönyvek a közoktatásban)

Nem vonható le az áfa (nem lehet visszaigényelni)

ha a terméket és szolgáltatást adómentes tevékenységhez használjuk fel,

üzemanyagként személygépkocsi üzemeltetésére használjuk fel,

személygépkocsi vásárlásakor,

személy taxi közlekedés igénybevételénél.

Áfa könyvelése

a) Előzetesen felszámított áfa levonható és a beérkező számlákban szerepel



455. Beruházási szállítók

b) Importbeszerzés esetén (külföldről történő beszerzés)


K: 465. Vám- és pénzügyőrség elszámolásai számla

ez akkor válik levonhatóvá, amikor a VPOP-vel szembeni tartozást rendezzük:

465-384. pénzügyi rendezés

466-368. áfa átvezetése

c) Fizetendő áfa: a kimenő számlákban számítjuk fel

árú értékesítésekor, ha az leszámlázásra kerül és a vevő később fizet

T: 311. Vevők


készpénzes értékesítéskor, az árbevételt kell csökkenteni (az árbevételből kell bevallani)



d) Az áfa pénzügyi rendezése a 468-as számlán történik

áfa befizetése

T: 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla


áfa visszaigénylése


K: 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla

példa

1)

563 – 463 (12). munkaadói járulék 1 050 000

35

471 – 463 (13). munkavállalói 300 000

2) Áfa tartozás

+ fizetendő áfa (467 K) 22 700 000

- levonható áfa (466 T) 20 800 000

- befizetett áfa (468 T) 1 000 000

+ visszaigényelt áfa 0

900 000

3) 468-384. áfa rendezése 900 000

161-463(19). illeték 900 000

4)

311-467. 25% áfa 500 000

5)

464 (7)-384. fogyasztási adó átutalása 200 000

6)

466-454. levonható áfa 3 200 000

7)

464 (13)-384. MUJ átutalása 300 000

8)

311-467. fizetendő áfa 5 600 000

9)

362(6)- 91-92. dotáció 2 500 000

10)

464(12)- 384. munkaadói járulék teljesítése 1 050 000

11)

463. 12.

18 750 000 E 16 500 000

1. 1 050 000

1. 300 000

3. 900 000

18 750 000 18 750 000

464. E 16 300 000

6. 200 000

7. 300 000

10. 1 050 000

17 850 000

17 850 000 17 850 000

466. E.

20 800 000 6.

3 200 000

24 000 000

24 000 000 24 000 000

467.

28 800 000 E 22 700 000

4. 500 000

8. 5 600 000

28 800 000 28 800 000

468. E.

1 000 000 2.

900 000

1 900 000

1 900 000 1 900 000

a) A költségvetési befizetési kötelezettség a 463, 464 számlák összevont egyenlege

463 K – 464 T = 18 750 000 – 17 850 000 = 900 000 Ft.

b) Áfa tartozás a 466, 467 és 468-as számlák összevont egyenlegeként határozható meg:

467 K 28 800 000

466 T 24 000 000

468 T 1 900 000

összevont egyenleg 2 900 000

Egyéb rövid lejáratú kötelezettség: 9 000 000 + 2 900 000 = 3 800 000 Ft = 3 800 e Ft

Egyéb követelés: a 362 T egyenlege: 2 500 000 Ft = 2 500 e Ft

12) Zárás a 492. Zárómérleg számla segítségével.

492 –464. T egyenlegű számlák zárása 43 750 000 17 850 000

466. - 24 000 000

468. - 1 900 000

463 –492. K egyenlegű számlák zárása 18 750 000 47 550 000

467. Fizetendő általános forgalmi adó 28 800 000 -

Nyitás a következő év elején, a 491. Nyitómérleg számla segítségével

36

464 -491. T egyenlegű számlák nyitása 17 850 000 43 750 000

466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó 24 000 000 -

468. Általános forgalmi adó elszámolási számla 1 900 000 -

491 –463. K egyenlegű számlák nyitása 47 550 000 18 750 000

467. Fizetendő általános forgalmi adó - 28 800 000

13) Egyenlegek

463. (előző évi) 13.

18 750 000 E 12.

18 750 000

464. (előző évi) E 12.

17 850 000 13.

17 850 000

466. 12.

24 000 000 13.

24 000 000

467. 13.

28 800 000 12.

28 800 000

468. 12.

1 900 000 13.

24 000 000

13.28 800 000

nyitás utáni rendező tételek

a) A 464-es számla T egyenlegének átvezetése a 463-as számlára

463-464. átvezetés 17 850 000

b) Áfa számlák összevezetése a 468-ra

468-466. átvezetés 24 000 000

467-468. átvezetés 28 800 000

c) 468 egyenlege az elmúlt évről fennmaradt áfa-tartozás 2 900 000 Ft

A nyitás utáni rendező tételek után a 463-as számla az elmúlt évről fennálló költségvetési tartozást mutatja, a

468-as számla egyenlege pedig az elmúlt évi áfa tartozást tartalmazza.

14) Áfa tartozás kiegyenlítése (múlt évi)

468-384. kiegyenlítés / pénzügyi rendezés 2 900 000

15) Az elmúlt évi költségvetési kiutalási igény megérkezése

384-362. elmúlt évi kvi. kiut. megérkeztek 2 500 000

azért 362., mert a 363-on nincsen semmi, egyébként 363 - lenne év közben

Az elmúlt évi költségvetési befizetési kötelezettség teljesítése

463-384. elmúlt évi kvi. kötelezettség teljesítése 900 000

minden más esetben 464., de ez itt az elmúlt évi

16) Elszámolási betét egyenlege

463. (előző évi) E.

200 000 000 15.

2 500 000

2. 900 000

5. 200 000

7. 300 000

10. 1 050 000

14. 2 900 000

15. 900 000

202 500 000 6 250 000

384. Elszámolási betétszámla egyenlege: 196 250 000 Ft.

25. Költségekkel kapcsolatos elszámolások

A vállalkozás gazdasági tevékenységével kapcsolatban költségek merülnek fel. A költségeket megjelenési forma

(költségnemek) szerinti csoportosításban minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak ki kell mutatnia (törvényi

előírás).

A költségek költségnemek szerinti könyvelésére az 5. számlaosztály szolgál. Ennek a számlaosztálynak a vezetése

minden vállalkozás számára kötelező. Ezen kívül a vállalkozások saját elhatározásuk alapján számviteli

politikájukban rögzített módon könyvelhetik a költségeket:

költségviselő számlákon (7. számlaosztály) közvetlen költségek

költséghely számlákon (6. számlaosztály) közvetett költségek

Közvetlen költségek azok az eszközfelhasználások, amelyek a termék, tevékenység előállításával, létrehozásával

közvetlenül kapcsolatban vannak. p.: alapanyag felhasználás, szakmunkások bére és ennek közterhei.

Közvetett költségek azok a költségek, amelyeknél csak a felmerülés helyét ismerjük, de nem tudjuk megállapítani,

hogy mely termék/tevékenységgel kapcsolatosak. pl.: üzemi költségek, központi irányítás költségei.

A költségek elszámolása költségnemek szerint

37

a) Anyag jellegű ráfordítások (51-53.)

részei: anyagköltségek (51.)

igénybe vett szolgáltatások költségei (52.)

egyéb szolgáltatások költségei. (53)

b) Személyi jellegű ráfordítások (54-56.)

részei: bérköltség (54.)

személyi jellegű egyéb kifizetések (55.)

bérjárulékok (56.).

c) Értékcsökkenési leírás (57.)

könyvelés

T: 51-57.

K: 1-4. megfelelő számlája

Pl.: 119, 129, 139, 149;

21-22;

381, 384;

463, 454, 471, 473.

Költségviselők szerinti költségelszámolás

A vállalkozás döntése alapján könyvelheti a költségeket a 7. számlaosztályban is. Ebben a számlaosztályban csak a

termékre tevékenységre (szolgáltatásra) közvetlenül felmerült költségek számolhatók el. Mivel az 5-ös

számlaosztályban való könyvelés minden vállalkozás számára kötelező, a 7. számlaosztályban történő elszámolásra

két módszer közül választhatnak:

1. Könyvelik a költségeket költségnemenként az 5. számlaosztályba, majd a közvetlen költségeket átvezetik a 7.

számlaosztályba, a költségviselő számlákra.

a) könyvelés költségnemenként

T: 51-57. Anyagköltség … Értékcsökkenési leírás

K: 1-4. megfelelő számlája

b) közvetlen költségek átvezetése a költségviselő számlákra

T: 71-75. Tevékenységek költségei

K: 59. Költségnem átvezetési számla

2. Könyvelik a költségeket felmerüléskor elszámolhatóságuk szerint, vagyis a közvetlen költségeket a 7.

számlaosztályban, majd pedig költségnemek szerint nyilvántartásba veszik az 5. számlaosztályban.

a) könyvelés elszámolhatóságuk szerint

T: 71-75. Tevékenységek költségei

K: 2-4. megfelelő számlája/számlái

b) nyilvántartásba vétel az 5-ös számlaosztályban


K: 59. Költségnem ellenszámla

A költségviselők szerinti elszámolásnak az önköltség alakulásának vizsgálata, elemzése, az önköltség csökkentése

lehetőségeinek vizsgálata miatt van jelentősége. Az önköltség megállapítása kalkulációval történik, a kalkuláció

lehet:

előkalkuláció: a gyártás megkezdése előtt,

utókalkuláció: a gyártás befejezését követően.

A kalkulációs séma:

1. közvetlen anyagköltség,

2. saját termelésű félkész termékek felhasználása,

3. bérmunkadíj,

4. közvetlen bérköltség,

5. a közvetlen bérek különféle járulékai,

6. gyártási külön költségek,

7. egyéb közvetlen költségek,

egyéb üzemi általános költség,

8. tényleges előállítási költség.

Költséghelyenkénti költségelszámolás

Költséghely: A közvetett költségek felmerülési helye: lehet üzem, telep, gyáregység, központi irányítás,…

Ha a vállalkozás költségviselő költséghely elszámolást választ, akkor a közvetett költségeket a 6-os

számlaosztályban könyveli. A közvetett költségek azok az eszközfelhasználások, amelyekről felmerülésük

pillanatában nem állapítható meg, hogy mely termék, tevékenység termelésével kapcsolatosak.

Költségek könyvelése:

38

1. 5-ös számlaosztályban (összköltség eljárással)


K: 1-4. Eszköz - Forrás

a közvetett költségek átvezetése

T: 6. Költséghelyek, általános költségek


2. 6-os számlaosztályban (forgalmi költség eljárással)

T: 6. számlaosztály megfelelő számlái

K: 1-4. megfelelő számlái

nyilvántartásba vétel az 5-ös számlaosztályban


K: 59. Költségnem ellenszámla

A közvetett költségek felosztható része (lásd kalkulációs séma 7. pont) felosztás után

a 7-es számlaosztályba könyvelendő át (csak a 2-es variációhoz)

T: 7. számlaosztály megfelelő számlái

K: költséghelyek költségeinek átvezetése

A fel nem osztható költségek az eredményt csökkentik és a forgalmi költség eljárású eredmény-kimutatás

készítése esetén a 85-ös számlacsoportba könyvelendő át

T: 85. Értékesítés közvetett költségei

K: 691. Költséghelyek költségeinek átvezetése

(Ezzel a tétellel a 6-os számlaosztályban nem marad egyenleg)

26. Saját termelésű készletek

1. Befejezetlen termelés a megmunkálás alatt lévő anyag, félkész termék, befejezetlen szolgáltatás.

2. Félkész termékek: a termelési folyamat bizonyos munkaműveletét már elvégezték rajta, de további

megmunkálásra szorul. Pl.: fonal, amelyből szövetet szőnek, alkatrészek, amelyeket beépítenek a termékbe.

3. Késztermékek: minden munkaműveletet befejezték a MEO átvette, a késztermék raktár bevételezte.

4. Növendék, hízó- és egyéb állatok (amíg nem ivarérett az állat)

Kimutatásuk a 2. készletek számlaosztályban történik tényleges előállítási költségen.

Könyvelési tételek a következő feltételek mellett

1. A termelési költséget költségnemenként könyveljük (5.)

2. Összköltség eljárású eredmény-kimutatást készítünk.

3. A készletekről év közben folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartást vezetünk.

4. Tényleges előállítási költségen könyveljük.

Az elszámolás jellemzője, hogy a készletmozgásokat minden esetben saját termelésű készletek állományváltozása

számlával szemben könyvelünk.

1. Nyitó befejezetlen termelés visszavezetése. Az év elején nyitás után.

T: 581. Saját termelésű készletek állományváltozása (hozam -)

K: 231. Befejezetlen termelés (állomány -)

2. A termelési költségek könyvelése

anyagköltség (=anyagfelhasználás)

T: 51. Anyagköltség (költség +)

K: 471. Jövedelem elszámolási számla (tart +)

Személyi jellegű egyéb kifizetések

T: 55. Személy jellegű egyéb kifizetések

K: 471. Jövedelem elszámolási számla (ha bekerül a bérbe)

381. (ha pénztárból fizetik)

Bérjárulékok

T: 56. Bérjárulék

K: 463-… . Költségvetési befizetési kötelezettség

Értékcsökkenési leírás

T: 571. Terv szerinti értékcsökkenés

K: 119-149. Immateriális … járművek terv szerinti értékcsökkenése

Hulladék megtérülés – az elszámolt termelési költséget mindig csökkenti

T: 21-22. Anyagok (készlet +)

K: 51. Anyagköltség (költség -)

Az elkészült termékek raktárra vétele

39

T: 251. Kész termékek (készlet +)

K: 581. Saját termelési készletek állományváltozása (hozam +)

A záró befejezetlen termelés aktiválása évzárlatkor

T: 231. Befejezetlen termelés (állomány +)

K: 581. Saját termelési készletek állományváltozása (hozam +)

A felmerült tárgyidőszaki termelési költségeket át kell vezetni a 82-83-as számlacsoportba

T: 81-83. Anyag személy értékcsökkenési leírás


Összefüggés

nyitó befejezetlen termelés

+ tárgyidőszaki tényleges termelési

költségek

=

elkészült, raktárra vett termékek tényleges

önköltsége

+ záró befejezetlen termelés

581.STKÁV

- nyitó befejezetlen termelés,

- értékesített termékek tényleges

önköltsége

- elkészült, raktárra vett termékek tényleges

önköltsége

- záró befejezetlen termelés

értékesítési oldal

termelési oldal

< KE állomány növekedés = hozam

TE állomány - = hozam - >

27. A saját termelésű készletek értékesítése

Eladási áron leszámlázzuk a vevőknek

T: 311. Vevők (követelés +)

K: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele (árbevétel + eredmény +)

Áfa az eladási ár után (27%, 18 %)

T: 311. Vevők (követelés +)

K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó (tartozás +)

Készletcsökkenés az értékesítés miatt tényleges önköltségen

T: 581. Saját termelésű készletek állományváltozása (hozam -)

K: 251. Késztermékek (készlet -)

Minőségi kifogás esetén

a, minőségi engedmény az eladási árban

T: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele (árbevétel -)


az engedményre jutó áfa visszakönyvelendő

T: 467. Fizetendő általános forgalmi adó (tartozás -)


b, minőségi kifogás miatt visszaérkezett termékek könyvelése

árbevétel csökkenés eladási áron


K: 311. Vevők

visszakönyvelt áfa

T: 467. Fizetendő általános forgalmi adó

K: 311. Vevők

visszavételezés a raktárba tényleges önköltségen

T: 251. Késztermékek

K: 581. Saját termelésű készletek állományváltozása

feladat

Egy vállalkozás két termékére vonatkozó adatok

Termék Nyitó befejezetlen

termelés (Ft)

40

1. termék 150 000

2. termék 60 000

Időszak folyamán felmerült költségek (Ft)

Anyagköltség Bérköltség TBJ Értékcsökkenési leírás Igénybe vett

1.termék 2 000 000 800 000 312 000 120 000 120 000 3 352 000

2. termék 1 850 000 600 000 234 000 150 000 110 000 2 944 000

3 850 000 1 400 000 546 000 270 000 230 000

TBJ 39%

Az igénybevett szolgáltatást a szállítókkal szemben könyvelje el.

Raktárra vétel adatai

1. termék 2. termék

tényleges közvetlen önköltségen 2 950 000

záró befejezetlen termelés Ft 22 000

mennyiség db 4 000 500

egységönköltség Ft/db

Értékesítés adatai

1. termék 2. termék

mennyisége db 3 800 480

tényleges közvetlen költségen Ft

eladási egységár Ft/db 1 450 6 960

áfa % 25,0 25,0

Könyvelje a költségeket, a raktárra vételt és értékesítést mindkét termékre elsődlegesen költségnemenként (5.

számlaosztályba) főkönyvi számlavázlaton!

Nyitó befejezetlen termelés visszavezetése

581-231. 1. termék 150 000

581-232. 2. termék 60 000

Hiányzó költségadatok

1. termék bérköltség: 312 000 / 0,39 = 800 000

2. termék TBJ: 600 000 · 0,39 = 234 000

bérköltség 800 000 + 600 000 = 1 400 000

A tárgyidőszaki költségek könyvelése

a, 51 - 21-22. anyagköltség 3 850 000

b, 54 – 471. bérköltség 1 400 000

c, 561 – 463-14. TBJ 546 000 308 000

463-15. TBJ - 238 000

d, 571 – 139. értékcsökkenési leírás 270 000

e, 52 – 454. igénybevett szolgáltatások 230 000

Mellékszámítás a raktárra vételhez, ill. a záró befejezetlen termelés megállapításához

Megnevezés 1. termék 2. termék

Nyitó befejezetlen termelés 150 000 60 000

tárgyidőszaki közvetlen költségek 3 352 000 2 944 000

3 502 000 3 004 000

elkészült termékek tényleges

önköltsége 3 480 000 2 950 000

záró befejezetlen termelés 22 000 54 000

3 502 000 3 004 000

Elkészült mennyiség 4 000 500

Önköltség 3 480 000 / 4000 = 870 2 950 000 / 500 = 5900

Készletre vétel, raktárra vétel

251-581. 1. számú késztermék 3 480 000

252-581. 2. számú késztermék 2 950 000

Záró befejezetlen termelés aktiválása

41

231-581. 1. számú befejezetlen 22 000

232-581. 2. számú befejezetlen 54 000

Termelési költségek átvezetése a 8-as számlaosztályba

- anyagköltség átvezetése

811 – 59. 3 850 000

812 – 59. igénybevett szolgáltatások 230 000

821 – 59. bérköltségek átvezetése 1 400 000

823 – 59. bérjárulékok átvezetése 546 000

83 – 59. értékcsökkenési leírás átvezetése 270 000

Értékesítés

1.termék 2. termék

Eladási ár 3800db · 1450 Ft/db = 5 510 000 480db · 6960 Ft/db = 3 340 800

27 % áfa 5 510 000 · 0,25 = 1 377 500 3 340 800 · 0,25 = 835 200

Készletcsökkenés

tényleges önköltségen 3800db · 870 Ft/db = 3 306 000 480db ·5900 Ft/db = 2 832 000

311 – 91. 1.sz. termék eladási ára 5 510 000

311 – 467. 1.sz. termék áfája 1 377 500

581 – 251. 1.sz. termék készletcsökkenése 3 306 000

Fedezeti összeg = árbevétel – közvetlen önköltség

2 204 000 = 5 510 000 – 3 306 000

311 – 92. 2. sz. termék eladási ára 3 340 000

311 – 467. 2. sz. termék áfája 835 200

581 – 251. 2. sz. termék készletcsökkenése 2 832 000

Fedezeti összeg: 3 340 800 – 2 832 000 = 508 800

Eredmény megállapítás

581. saját termelésű készletek állományváltozása

1/231. nyitó befejezetlen termelés 150 000

1/232. nyitó befejezetlen termelés 60 000

7/251. értékesítés miatti készletcsökkenés 3 306 000

7/252. értékesítés miatti készletcsökkenés 2 832 000

3/251. készletre vétel 3 480 000

3/252. készletre vétel 2 950 000

4/231. a befejezetlen t. aktiválása 22 000

4/232. a befejezetlen t. aktiválása 54 000

6 348 000 6 506 000

-6 348 000

KE 158 000

hozam + = eredmény +

28. Éves beszámoló eredmény – Kimutatása

I. Értékesítés N árbevétele (91-92.) (5 510 + 3 341) 8 851 E

II. Aktivált saját teljesítmény értéke (58) 158 E

III. Egyéb bevételek (96) -

IV. Anyagjellegű ráfordítások (81) (3 850 + 230) 4 080 E

V. Személyi jellegű ráfordítások (82) (1 400 + 546) 1 946 E

VI. Értékcsökkenési leírás (83) 270 E

VII. Egyéb ráfordítások (86) -

Üzemi üzleti tevékenység eredménye

(I+II+III-IV-V-VI-VII) 2713 E

Saját termelésű készletek elszámolása a következő feltételek mellett:

1. Költségelszámolás csak költségnemenként, az 5-ös számlaosztályban

2. Eredmény-kimutatás forgalmi költség eljárással

3. Év közben folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás van

4. Készletértékelés tényleges önköltségen

A könyvelési tételek közül az előzőekben tanultakkal azonosan könyvelünk:

- a nyitó befejezetlen termelés visszavezetését (581-231),

- a tárgyidőszak termelési költségeit (51-57 – 1-4.),

- az elkészült termékek raktárra vétele (251 - 581),

- a záró befejezetlen termelés aktiválását (231-581),

- az értékesített termékek eladási árát és áfáját (311 - 91-92.; 311-467.),

42

- az értékesítés miatti készletcsökkenést

Itt NINCS a termelési költségek átvezetése a 8-as számlacsoportba, hanem e helyett:

- az értékesített termékek közvetlen önköltségét vezetjük a 81-82-es számlacsoportba

T: 81-82.

K: 59. költség átvezetési számla

- a közvetett költségeket pedig a 85-ös számlacsoportba vezetjük át

T: 85.

K: 59.

Az értékesítésre elszámolt költségek átvezetése a feladat adatai alapján:

1. sz. termék: 81-59. 3 306 000

2. sz. termék: 82-59. 2 832 000

Közvetett költség a feladatban nincs!

Eredmény megállapítás (forgalmi költség eljárású) eredmény-kimutatással (e Ft-ban)

I. Értékesítés N árbevétele (91-92.) 8 851

II. Értékesítés közvetlen költségei (81-82.) 6 138

III. Értékesítés B eredménye (I.-II.) 2 713

IV. Értékesítés közvetett költségei (85.) -

V. Egyéb bevételek (96) -

VI. Egyéb ráfordítások (86.) -

A. Üzemi, üzlet tevékenység eredménye 2 713

példa

Időszak folyamán felmerült költségek

Anyagköltség Bérköltség Tb járulékok Écsi leírás Igénybevett

szolgáltatás

Alfa termék 3 000 000 800 000 312 000 200 000 120 000

Béta termék 2 500 000 620 000 241 800 150 000 100 000

összesen 5 500 000 1 420 000 553 800 350 000 220 000

TB járulék 39%

Az igénybevett szolgáltatásokat a szállítókkal szemben könyvelje!

Raktárra vétel adatai:

Alfa termék Béta termék

Tényleges közvetlen

önköltségen

4 600 000 3 700 000

Záró befejezetlen termelés 32 000 11 800

Mennyiség 4 000 2 000

Egységönköltség, Ft/db. 1 150 1850

Értékesítés adatai

Alfa termék Béta termék

Mennyisége 3 800 1950

Tényleges közvetlen

önköltségen

4 370 000 3 607 500

Eladási egységár 2 150 6 900

áfa % 25,0 25,0

Könyvelje főkönyvi számlavázlaton a költségeket, a raktárra - vételt és értékesítést mindkét termékre elsődlegesen

költségnemenként (5. számlaosztályba)!

Nyitó egyenlegek

231. Alfa befejezetlen 200 000

232. Béta befejezetlen 100 000

Nyitó befejezetlen termelés visszavezetése

581-231. visszavezetés 200 000

581-232. visszavezetés 100 000

Hiányzó költségadatok

Alfa TBJ 800 000 · 0,39 = 312 000 ; Nyugdíj járulék 1420 000 · 0,22 = 312 400

Béta bérköltség: 241 800 : 0,39 = 620 000 ; Egészségbiztosítási járulék 1420 000 · 0,17 = 241 400

43

Tárgyidőszaki költség könyvelése

51 - 21-22. anyagköltség 5 500 000

54-471. bérköltség 1 420 000

561 - 463-14. Nyugdíj járulék 312 400

561 – 463-15. Egészségbiztosítási járulék 241 400

571-139. értékcsökkenési leírás 350 000

52-454. igénybevett szolgáltatások 220 000

Elkészült termékek raktárra vétele

Megnevezés Alfa termék Béta termék

Nyitó befejezetlen termelés 200 000 100 000

+ tárgyidőszaki költségek 4 432 000 3 611 800

4 632 000 3 711 800

Elkészült termelés tényleges önköltségen 4 600 000 3 700 000

+ záró befejezetlen termelés 32 000 11 800

4 632 000 3 711 800

Termelt mennyiség 4 000 2 000

önköltség Ft/db 1 150 1850

251-581. raktárra vétel 4 600 000

252-581. raktárra vétel 3 700 000


231-581. befejezetlen akt. 32 000

232-581. befejezetlen akt. 11 800

Termelési költségek átvezetése a 8. számlaosztályba

811-59. anyagköltség átvezetése 5 500 000

812-59. igénybevett szolgáltatások 220 000

821-59. bérköltség átvezetése 1 420 000

823-59. bérjárulék átvezetése 553 800

83-59. értékcsökkenés leírás átvezetése 350 000

Értékesítés

Alfa Béta

Eladási ár 3800·2150=8 170 000 3 607 500:1 850=1 950db

1 950·6 900=13 455 000

áfa 25% 8 170 000·0,25=2 042 500 13 455 000·0,25=3 363 750

Készletcsökkenés tényleges

önköltségen

3 800·1150 Ft = 4 370 000 3 607 500

311 - 91-92. Alfa eladási ár 8 170 000

311-467. áfa 25% 2 042 500

581-251. készletcsökkenés 4 370 000

311 - 91-92. Béta eladási ár 13 455 000

311-467. áfa 25% 3 363 750

581-252. készletcsökkenés 3 607 500

Alfa Béta

8 170 000 árbevétel 13 455 000

-4 370 000 közvetlen költség -3 607 500

3 800 000 fedezeti összeg 9 847 500

581.STKÁV 231.

200 000 232.

100 000 251.

4 370 000 252.

3 607 500

251. 4 600 000

252. 3 700 000

231. 32 000

232. 11 800

8 277 500 8 343 800

-8 277 500

KE: 66 300

példa

Nyitó egyenlegek

12-14. tárgyi eszközök 54 000 000

129-149. tárgyi eszközök értékcsökkenése 19 200 000

21-22. anyagok 12 000 000

hozam + = eredmény +

44

251. I. késztermék 800 000

252. II. késztermék 1 000 000

384. elszámolási betétszámla 6 600 000

Költségelszámolás

51 - 21-22. anyagköltség 8 200 000

54 - 471. bérköltség 6 420 000

55 – 471. betegszabadságra járó bér k. 180 000

561 – 463-14. Nyugdíj járulék 6 600 000 után 1 452 000

561 - 463-15. Egészségbiztosítási járulék 6 600 000 után 726 000

571 - 129-149. terv szerinti értékcsökkenés 5 200 000

52 – 384. igénybe vett szolgáltatás 382 000

Hulladék megtérülés felhasznált anyagból

21-22 – 51. hulladék 20 000

Az egyéb költségek között már elszámolt költségekből 60 000Ft a következő évet terheli.

Aktív időbeli elhatárolás tárgyév költségeit csökkenti.29

392 – 52. aktív időbeli elhat. 60 000

Elkészült termékek tényleges közvetlen önköltsége

I. termék 9 200 000

II. termék 8 600 000

készletre vétel

251 – 581. I. termék 9 200 000

252. – 581. II. termék 8 600 000

Értékesítési adatok

Megnevezés Tényleges közvetlen

önköltség N eladási ár áfa 25%

I. termék 9 500 000 12 800 000 3 200 000

II. termék 8 000 000 11 000 000 2 750 000

23 800 000 5 950 000

eladási ár

311 - 91-92. I. termék 12 800 000

311 – 91-92. II. termék 11 000 000

fizetendő áfa 25%

311 – 467. I. termék 3 200 000

311 – 467. II. termék 2 750 000

készletcsökkenés tényleges önköltségen

581 – 251. I. termék 9 500 000

581 – 252. II. termék 8 000 000

252. II. késztermék E 1 000 000

8 600 000

… zk.

1 600 000

9 600 000 9 600 000

készletcsökkenés tényleges önköltségen : 8 000 000 Ft

Az időszak folyamán elszámolt költségből a közvetett költségek összege 4 600 000 Ft. Határozza meg és vegye

készletre a záró befejezetlen termelés értékét!

Záró befejezetlen termelés megállapítása:

nyitó befejezetlen termelés -

tárgyidőszaki költségek 22 560 000

- hulladék 20 000

- időbeli elhatárolás 60 000

tárgyidőszaki tényleges költség 22 480 000

Tárgyidőszaki tényleges költség 22 480 000

29

ha itt pl. olyan gazdasági esemény lenne, hogy várható közműszámla x Ft passzív időbeli elhatárolás

45

közvetlen költségek közvetett költségek

17 880 000 4 600 000

elkészült termékek önköltsége befejezetlen záró állomány

17 800 000 80 000

(9 200 000 + 8 600 000)


231 – 581. aktiválás 80 000

Tárgyi eszköz értékesítése

B 8 640 000

maradványérték: 0

6 évi használat után 680 000 Ft-ért értékesítve

tervezett használati idő: 8 év

évek száma összeg módszerrel

évek száma összeg: 8+7+6+5+4+3+2+1 = 36

egység = 8 640 000

= 240 000Ft 36

Elszámolt értékcsökkenés ( 8+7+6+5+4+3 )·240 000Ft = 7 920 000 Ft

N = B - elszámolt értékcsökkenés = 8 640 000 – 7 920 000 = 720 000 Ft

bruttó érték kivezetése

Nettó norma

+ gyártási hulladék

Bruttó norma (100%)

+selejt pótlása

Beszerzési norma

N norma: A termékbe tisztán bekerülő anyagmennyiség.

B norma: Az az összeg/mennyiség, amelyet a gyártáshoz utalványozunk.

Folyó készlet: maximális készlet – minimális készlet.

Átlagkészlet: minimális készlet + folyókészlet/2

Utánpótlási idő: folyókészlet/napi anyagfelhasználás

Számvitel röviden példákkal együtt - Sulinet · 3 1. A könyvvitel fogalma, feladatai A...

Documents

Transcript of Számvitel röviden példákkal együtt - Sulinet · 3 1. A könyvvitel fogalma, feladatai A...