Szlovákia Magyarország - JOBfish · 2014-09-24 · Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a...
Transcript of Szlovákia Magyarország - JOBfish · 2014-09-24 · Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a...
1
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a
Magyarországgal határos régiókban
- a Szlovák Köztársaságban elemzett terület
Szlovákia
Magyarország
Eperjes megye
Kassa megye
Besztercebánya megye
Zsolna megye
Trencsén megye
Nagyszombat megye
Nyitra megye
Pozsony megye
2
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
TARTALOM
MUNKAERŐ-PIACI FELMÉRÉS ÉS ELEMZÉS A MAGYARORSZÁGGAL
HATÁROS RÉGIÓKBAN ................................................................................... 1
1. BEVEZETŐ ................................................................................................. 4
2. RÉGIÓFEJLESZTÉS ELEMZÉSE..........................................................................11
2.1 Pozsony megye ......................................................................................................................................11 2.1.1 Földrajzi jellemzés ...................................................................................................................................... 11 2.1.2 Demográfia ..................................................................................................................................................... 12 2.1.3 Gazdasági potenciál ................................................................................................................................... 13 2.1.4 Műszaki infrastruktúra ............................................................................................................................. 14 2.1.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények ............................................................. 15 2.1.6 A régiófejlesztés SWOT elemzése ........................................................................................................ 18
2.2 Nagyszombat megye ............................................................................................................................20 2.2.1 Földrajzi jellemzés ...................................................................................................................................... 20 2.2.2 Demográfia ..................................................................................................................................................... 20 2.2.3 Gazdasági potenciál ................................................................................................................................... 21 2.2.4 Műszaki infrastruktúra ............................................................................................................................. 23 2.2.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények ............................................................. 23 2.2.6 A régiófejlesztés SWOT elemzése ........................................................................................................ 26
2.3 Nyitra megye ........................................................................................................................................ 28 2.3.1 Földrajzi jellemzés ...................................................................................................................................... 28 2.3.2 Demográfia ..................................................................................................................................................... 29 2.3.3 Gazdasági potenciál ................................................................................................................................... 29 2.3.4 Műszaki infrastruktúra ............................................................................................................................. 31 2.3.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények ............................................................. 31 2.3.6 A régiófejlesztés SWOT elemzése ........................................................................................................ 33
2.4 Besztercebánya megye.......................................................................................................................35 2.4.1 Földrajzi jellemzés ...................................................................................................................................... 35 2.4.2 Demográfia ..................................................................................................................................................... 36 2.4.3 Gazdasági potenciál ................................................................................................................................... 37 2.4.4 Műszaki infrastruktúra ............................................................................................................................. 38 2.4.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények ............................................................. 39 2.4.6 A régiófejlesztés SWOT elemzése ........................................................................................................ 41
2.5 Kassa megye ............................................................................................................................................ 42 2.5.1 Földrajzi jellemzés ...................................................................................................................................... 42 2.5.2 Demográfia ..................................................................................................................................................... 43 2.5.3 Gazdasági potenciál ................................................................................................................................... 44 2.5.4 Műszaki infrastruktúra ............................................................................................................................. 45 2.5.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények ............................................................. 46 2.5.6 A régiófejlesztés SWOT elemzése ........................................................................................................ 48
3. A MUNKAERŐPIAC ELEMZÉSE AZ EGYES RÉGIÓKBAN .....................................50
3.1 Pozsony megye .......................................................................................................................................56 3.1.1 Foglalkoztatás............................................................................................................................................... 56
3
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
3.1.2 Szabad munkahelyek ................................................................................................................................. 57 3.1.3 A munkanélküliség állása és alakulása .............................................................................................. 57 3.1.4 Álláskeresők .................................................................................................................................................. 59 3.1.5 Munkaerő-piaci politika ........................................................................................................................... 60
3.2 Nagyszombat megye ............................................................................................................................61 3.2.1 Foglalkoztatás............................................................................................................................................... 61 3.2.2 Szabad munkahelyek ................................................................................................................................. 63 3.2.3 A munkanélküliség állása és alakulása .............................................................................................. 63 3.2.4 Álláskeresők .................................................................................................................................................. 65 3.2.5 Munkaerő-piaci politika ........................................................................................................................... 65
3.3 Nyitra megye ........................................................................................................................................... 66 3.3.1 Foglalkoztatás............................................................................................................................................... 66 3.3.2 Szabad munkahelyek ................................................................................................................................. 67 3.3.3 A munkanélküliség állása és alakulása .............................................................................................. 68 3.3.4 Álláskeresők .................................................................................................................................................. 69 3.3.5 Munkaerő-piaci politika ........................................................................................................................... 70
3.4 Besztercebánya megye .......................................................................................................................71 3.4.1 Foglalkoztatás............................................................................................................................................... 71 3.4.2 Szabad munkahelyek ................................................................................................................................. 72 3.4.3 A munkanélküliség állása és alakulása .............................................................................................. 72 3.4.4 Álláskeresők .................................................................................................................................................. 74 3.4.5 Munkaerő-piaci politika ........................................................................................................................... 75
3.5 Kassa megye ............................................................................................................................................ 75 3.5.1 Foglalkoztatás ............................................................................................................................................... 75 3.5.2 Szabad munkahelyek ................................................................................................................................. 77 3.5.3 A munkanélküliség állása és alakulása .............................................................................................. 77 3.5.4 Álláskeresők .................................................................................................................................................. 78 3.5.5 Munkaerő-piaci politika ........................................................................................................................... 79
4. A MUNKANÉLKÜLIEK SZÜKSÉGLETEINEK FELMÉRÉSE ÉS ELEMZÉSE A RÉGIÓKBAN ... 81
4.1 Felmérés a munkanélküli személyek számára ..........................................................................81
4.2 Összefoglaló és következtetések...................................................................................................... 87
5. AZ ÁLLAMI VÁLLALATOK ÉS MAGÁNTÁRSASÁGOK MUNKAERŐ-PIACI HOZZÁÁLLÁSÁNAK ÉS
ÉRDEKLŐDÉSÉNEK FELMÉRÉSE ÉS ELEMZÉSE
5.1 Kérdések és a felmérés menete........................................................................................................ 89
5.2 Összefoglaló és következtetések...................................................................................................... 95
6. A POTENCIÁLIS VERSENY ELEMZÉSE AZ ÁLLÁSPORTÁOK
TERÉN ............................................................................................................... 97
7. EGY ÚJ INFORMÁCIÓS PORTÁL POTENCIÁLJÁNAK ÉRTÉKELÉSE
AZ ON-LINE MUNKAERŐ-PIACON ............................................................. 105
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
4
1. BEVEZETŐ
Szlovákia földrajzi jellemzése
Földrajzi elhelyezkedés
Szlovákia Európa szívében fekszik, és az egyik alapvető jellemzője, hogy egy
tengerparttal nem rendelkező szárazföldi ország. Gazdasági jelentőségét a múltban
kihangsúlyozta, hogy keresztülhaladtak rajta a fő közlekedési útvonalak északról dél
és keletről nyugat felé. A Baltit az Adriai-tengerrel, a Fekete-tengert az Északi-
tengerrel összekötő kereskedelmi utak találkoztak itt.
Jelenleg Szlovákia öt állammal határos: Csehország, Lengyelország, Magyarország,
Ausztria és Ukrajna. A határszakaszok teljes hossza 1 672 km, és ebből
Magyarországgal 668,6 km, Lengyelországgal 547,1 km, Csehországgal 251,8 km,
Ausztriával 106,0 km és Ukrajnával 98,5 km hosszú a határszakasz. A terület alakját
tekintve hosszúkás nyugat - kelet irányban. Szlovákia teljes határhossza 1 720 km.
Szlovákia északi határát magas hegység alkotja - a Kárpát ív egy része, a déli
határvonalat folyók alkotják, amelyek közül a legjelentősebb folyó a Duna. Ezek a
természetes akadályok egyúttal védelmi funkciót is betöltenek. Ezek a határhossz kb.
75 %-át teszik ki.
Szlovákia kis területére alapvetően a nagy szintkülönbség jellemző - a Magas-Tátra
legmagasabb pontjától (Gerlahfalvi-csúcs 2 655 t.sz.f.m.) a legalacsonyabb pontig a
Kelet-Szlovákiai Alföldön a Bodrog folyó völgyében (94 t.sz.f.m.).
Szlovákia az északi mérsékelt éghajlati zónában helyezkedik el, ahol rendszeresen
váltakozik a négy évszak, amelyre időszakosan kihatással vannak a kontinentális és
óceáni éghajlatok, amelyek felváltva hoznak nyáron száraz és forró időjárást és télen
pedig fagyokat. Az évi átlaghőmérséklet 5,5 °C és 10 °C között van.
Vízrajz
A szlovák területén halad át a Fekete- és a Balti-tenger vízválasztó vonala. A
Németországban eredő legnagyobb közép-európai folyó - a Duna Ausztriából folyik
ide, és összeköti Szlovákiát a Fekete-tengerrel. A leghosszabb szlovákiai folyó a Vág
- 403 km hosszú. Szlovákiáról ismert, hogy számos hegyi tóval rendelkezik, amelyek
túlnyomó részt a Tátrában találhatók, valamint sok művileg kialakított víztározóval is,
amelyeket a szlovák folyókon építettek meg (ezek száma 19). A víztározók nemcsak
gazdasági, hanem üdülési és árvízvédelmi jelentőséggel is rendelkeznek. A Kárpátok
hegységrendszerére jellemző az a tény, hogy Szlovákia rendkívül gazdag minőségi
ásványvízforrásokban és termálvizekben.
Nemzeti parkok és természetvédelmi területek
• Tátrai Nemzeti Park • Pieninek Nemzeti Park
• Alacsony-Tátra Nemzeti Park
• Szlovák Paradicsom Nemzeti Park
• Szlovák-karszt Nemzeti Park
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
10
• Kis-Fátra Nemzeti Park
• Nagy-Fátra Nemzeti Park
• Murányi-fennsík Nemzeti Park
• Polonina Nemzeti Park
A nemzeti parkok összterülete 317 821 ha (Szlovákia területének 6,5 %-át teszik
ki). Az ország területének további viszonylag nagy területe védett különböző
természetvédelmi szinteken.
Ásványi nyersanyagok
Legnagyobb készletekkel a kerámiai nyersanyagok és mészkövek, valamint a kősó
terén rendelkezik. Szlovákiában barnaszenet bányásznak, és kisebb kőolaj- illetve
földgázlelőhelyek is találhatók itt.
A nemfémes nyersanyag-készleteket tekintve Szlovákia előkelő helyen áll a világon
(magnezit, halloizit, limnokvarcit, bentonit, kősó, azbeszt, zsírkő). Szlovákia gazdag
készletekkel rendelkezik a cementgyártásban, illetve a kohóiparban felhasználható
mészkő esetében.
Közigazgatási egységek
1996-ban a közigazgatás Szlovákiában áthelyezésre került a központi kormányról 8
helyi regionális kormányzati egységre, amelyek a helyi szinten tovább osztódnak 79
járásra.
A közigazgatástól megkülönböztetjük az önkormányzatot a megyék szintjén - felsőbb
területi egységek - önkormányzati megyék, amelyek területe megegyezik a
megyékével, illetve az önkormányzatot községek (városok) szintjén.
Fontos és jelentős városok: Pozsony
(Bratislava) (lakosok száma: 428 672)
Kassa (Košice) (lakosok száma: 240 915)
Besztercebánya (Banská Bystrica) (lakosok száma: 84 919)
Nyitra (Nitra) (lakosok száma: 87 357)
Eperjes (Prešov) (lakosok száma: 92 687)
Zsolna (Žilina) (lakosok száma: 86 685)
Nagyszombat (Trnava) (lakosok száma: 70 191)
Demográfia
A lakosság száma 2009. 12. 31-vel
Szlovák Köztársaság 5 424 925
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Az átlag népsűrűség 108 lakos/km².
A lakosság száma 2009. 12. 31-vel az egyes megyékben
Pozsony megye 622 706
Nagyszombat megye 561 525
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
10
Trencsén megye 599 214
Nyitra megye 705 661
Zsolna megye 697 502
Besztercebánya megye 653 186
Eperjes megye 807 011
Kassa megye 778 120
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Gazdasági potenciál
Szlovákiában, amely Európa szívében fekszik, egymást keresztezik a nyugatról
keletre és északról délre vezető utak. Elhelyezkedése kiváló közlekedési
csatlakozásokat biztosít számára a szomszédos európai uniós országokhoz, és egyúttal
üzleti alapját is képezi a szomszédos Ukrajnára és Kelet- és Délkelet-Európa további
országaira kifejtett hatásnak.
Történelmi szempontból Szlovákia nagyon jó és hosszú távú kapcsolatokkal
rendelkezik Csehországgal, Lengyelországgal, de Ausztriával és Magyarországgal is.
Jelenleg építeni igyekszik az Oroszországgal, Ukrajnával, Romániával, Bulgáriával és
a volt Jugoszlávia államaival folytatott üzletek hagyományaira. Szlovákia, amely a 2.
világháború előtt Csehszlovákia keretén belül jobbára agrár állam volt, a múlt század
2. felében mint ipari ország indult fejlődésnek. Olyan ipartermelési ágazatok fejlődtek
mint a petrokémia, elektrotechnikai ipar és ruhaipar, nehézipar, konkrétan a kohóipar,
beleértve a nemvasfémek kohászatát, a gépipar és nehéz vegyipar.
A 2004-ben bekövetkezett EU-ba történő belépést követően Szlovákia kész kiaknázni
földrajzi elhelyezkedését, ipari és szociális potenciálját, amely hídként kötné össze azt
az egységes európai piaccal, valamint tovább fejleszteni a kereskedelmet Európai
keleti és déli részében. A vonzó természeti adottságok nagyon jó előfeltételeket
teremtenek az idegenforgalom fejlesztésére.
Ipar
Tekintettel annak történelmi fejlődésére, természetes és szociális feltételeire,
Szlovákia nagy potenciállal rendelkezik az alábbi ágazatokban:
• gépjárműipar
• elektronika
• gépipar
• vegyészeti gépipar
• információs technológiák
• fafeldolgozás
• szolgáltatások
• idegenforgalom
Export – import
Az EU-ba történő belépést követően megnőtt Szlovákia exportjának volumene
pontosan az Európai Unió országaiba. Elsősorban olyan ágazatokról van szó mint a
gépipar, vegyipar, gyógyszeripar, gumiipar és kohóipar. Az exportot megnövelte a
fejlődő gépjárműipar, amely kedvező beruházási feltételekre lelt Szlovákiában.
Az ipari fejlődéssel és a külföldi vállalatok befektetéseivel nő az import hányada is.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
10
Ebből nagy részt a gépek, elektromos berendezések, valamint a gépipar alvállalkozói
elemeinek és a fogyasztói cikkek importja tesz ki.
Külföldi közvetlen befektetések
Szlovákia gazdaságának fejlődése a külföldi közvetlen befektetések (KKB)
egészséges megnövekedéséhez is vezetett, amelyek 2007-ben elérték 23 152,5 millió
€ értéket.
Külföldi befektetők
Számos jelentős európai és multinacionális társaság kihasználta a Szlovákia nyújtotta
kedvező feltételeket és a lehetőségeket, amelyeket az ország kínál az üzleti platform
létrehozásához Közép- és Kelet-Európában, valamint az EU országokban.
A legjelentősebb külföldi befektetők közé tartoznak Szlovákiában:
Henkel, Lenovo, SOITRON, KNAUF Insulation, Kössler GmbH, Heineken, SONY
Slovakia, Whirlpool, Gabor, Volkswagen, Peugeot, KIA Hyundai, IBM, DELL,
Johnson Controls, SAMSUNG Electronics, Coca-Cola, Whirlpool, Swedwood,
Henkel, Siemens, Heineken és számos más.
Műszaki infrastruktúra
Közlekedés
Légi közlekedés
A szolgálati és szállítási célból történő repülőutak lebonyolításához 6 nemzetközi
repülőtér áll rendelkezésre: Pozsonyi (Bratislava) M. R. Štefánik repülőtér, repülőtér
Kassán (Košice), Poprádon (Poprad), Szliácson (Sliač), repülőtér Pöstyénben
(Piešťany) és Zsolnán (Žilina).
• A pozsonyi M. R. Štefánik repülőtér a Szlovák Köztársaság fő repülőtere.
• A Szlovák Köztársaság második legjelentősebb repülőtere a kassai repülőtér. A
repülőtér előnyei annak excentrikus elhelyezkedéséből adódnak Szlovákia
területén belül, a Pozsonnyal való autópálya-összeköttetés hiányából, valamint
a környező repülőterek (Poprád, Ungvár) gyenge versenyképességéből.
• A szliácsi repülőtér közepes nagyságú repülőgépek által biztosított járatokat szolgál ki.
• A pöstyéni repülőtér teljesítményei szempontjából közvetlen módon függ a
pöstyéni gyógyfürdő-üdülés iránt érdeklődő külföldiek számától.
• A poprádi repülőtér túlnyomó mértékben a turista szezont szolgálja ki, és főként a
téli szezonban használják a hétvégi napokon.
Mivel a szlovákiai repülőterek nincsenek teljes mértékben kihasználva, az utasok egy
része igénybe veszi a szomszédos országok nemzetközi reptereit is, mint például
Bécs, Budapest, Prága és Varsó.
Vasúthálózat
Szlovákiában a vasúti közlekedés 3 665 km teljes hosszal rendelkező vasúthálózaton
kerül lebonyolításra. Ezek a vasútvonalak zömmel részét képezik a nemzetközi
folyosóknak, és paramétereiket tekintve megfelelnek a nemzetközi
követelményeknek.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
10
Szlovákia vasúthálózatának gerincét az ún. Pozsony - Zsolna, Zsolna - Kassa és
Pozsony - Zólyom - Kassa háromszög alkotja.
A következő vasútvonalak tartoznak az európai vasútvonalak közé: A C-E40, C-E52,
C-E61 a C-E63 - teljes hossza 837 km.
A 74,6 km/1 000 km2 vasúthálózati sűrűség megelőz olyan országokat mint például
Ausztria, Svájc vagy Franciaország.
A Szlovák Köztársaság vasúthálózata csatlakozik a határátkelőhelyekhez is, amelyek
száma a következő: Ukrajna – 2, Magyarország – 7, Ausztria – 1, Lengyelország – 3,
Csehország – 7, amelyeken áthaladnak a Szlovákiát Északnyugat-Európával, a
Balkánnal, a Balti országokkal és Görögországgal összekötő nemzetközi folyosók.
Úthálózat
Jelenleg Szlovákiában minőségi, 370 km hosszú autópálya-hálózat áll rendelkezésre,
amely egyúttal részét képezi a fő európai közlekedési folyosóknak:
IV. számú folyosó: Berlin – Prága – Pozsony – Budapest –
Isztambul
Va sz. folyosó: Pozsony – Zsolna – Kassa – Ukrajna
VI. számú folyosó: Gdansk – Katowice – Zsolna
A jövőben további autópálya-szakaszok megépítését tervezik, ami által a teljes
autópálya-hálózat hossza eléri majd a 659 km-t.
A transzeurópai közlekedési hálózat legjelentősebb csatlakozása, amely áthalad
Szlovákia területén, az észak-déli Gdansk – Katowice – Zsolna – Pozsony
közlekedési útvonal elágazással Bécs és Budapest felé.
Jelenleg személy- és áruszállításra I. osztályú utak használhatók, amelyek csakúgy
mint az autópályák részét képezik a nemzetközi közlekedési folyosóknak.
Hajóforgalom
Belföldi vízi közlekedés jelenleg a Duna, Vág, Morva és Bodrog folyók vízi útjain
történik, amelyek összhossza 256 km.
A Duna folyó, amely az Északi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő hálózat része, a
VII. európai közlekedési folyosót alkotja, és azon a Szlovák Köztársaság három
közforgalmú kikötője került kiépítésre.
• A Pozsonyi Kikötő (Pozsony megye) a nemzetközi dunai vízfolyáson ömlesztett és
darabáru (szén, vasérc, trágyák, mezőgazdasági termékek, stb.) átrakását
biztosítja, valamint folyékony áruátrakási szolgáltatásokat is kínál.
• A Révkomáromi (Komárno) Kikötő (Nyitra megye) a vízi, vasúti és úthálózat
előnyös összekapcsolását jelképezi; technológiai felszereltségével és földrajzi
elhelyezkedésével főként ömlesztett szubsztrátumok átrakására predesztinált,
főként ami a mezőgazdasági termékeket illeti.
• A Párkányi (Štúrovo) Kikötő (Nyitra megye) jelenleg nemzetközi közforgalmú
kikötő jelleggel bír a vízi személy- és teherszállítás terén.
A hajóforgalom Szlovákiában a következő folyosókon is lehetséges:
IV. sz. folyosó – Berlin/Nürnberg – Prága – Budapest – Konstanca (Thessaloniki) –
Isztambul
V. sz. folyosó – A ág – Pozsony – Zsolna – Kassa – Ungvár
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
10
VI. sz. folyosó – Gdansk – Varsó – Katowice – Zsolna
SWOT elemzés
Erősségek:
• a makrogazdasági környezet stabilizálása,
• a külföldi befektetések beáramlásának megnövekedése a környező országokkal
összevethető szintre,
• az adóterhek csökkentése,
• az EU részesedésének növekedése a szlovák exportból,
• alacsony munkaerő-költségek,
• rendelkezésre álló ipari infrastruktúra,
• a kutatás és fejlesztés terén meglévő potenciál,
• a minőségi szabványok gyors átültetése a nagy vállalatok szektorába,
• vállalkozás-fejlesztési potenciál a harmadik szektorban az egész világra jellemző
ipari termelés csökkenése következtében,
• rendelkezésre álló potenciál technológiai parkok és ipari zónák kiépítésére a
Szlovák Köztársaság valamennyi régiójában,
• az anyagi termelés magas hányada és a kézművesipar gazdag hagyománya,
• előfeltételek tevékenységek fejlesztésére az információs technológiák terén,
• szakképzett munkaerő és magas színvonalú műszaki képzettség,
• jogszabályok harmonizálása az EU-val,
• a Szlovák Köztársaság stratégiai elhelyezkedése a nyugat - kelet, észak - dél
közlekedési összeköttetésében, meglévő repülőtérhálózat a Szlovák
Köztársaság területén,
• rendkívül alkalmas éghajlati és talajviszonyok zöldség, gyümölcs és ipari növények
termesztésére,
• kulturális és természeti potenciál az idegenforgalom és gyógyüdülés fejlesztésére.
Gyengeségek:
• magas munkanélküliség,
• a folyó fizetési mérleg magas hiánya,
• a hozzáadott érték alacsony aránya az output oldalon,
• a tőkepiac nem megfelelő fejlettsége,
• az ipar és a vállalati szektor nem befejezett szerkezeti átalakítása,
• a szociális különbségek növekedése a társadalomban és középréteg nagyon lassú
kialakulása,
• a termelés magas energia-, nyersanyag- és behozatali igénye,
• a hazai nyersanyagok nem elégséges kihasználása,
• a meglévő gyártási kapacitások nem elégséges kihasználása,
• elavult technológiai bázis,
• regionális diszparitás a szakképzett és rugalmas munkaerő képviselete terén,
• magas pénzügyi leterheltség és a vállalkozás-fejlesztést korlátozó adminisztratív
akadályok, • a befektetési tőke alacsony mértéke, főként a KKV terén, • a tartós munkanélküliek magas aránya és jelentős regionális különbségek,
• nem megfelelő fejlettségű integrált közlekedési rendszer (IKR),
• a kutatás és fejlesztés nem megfelelő összekapcsolása a termeléssel és nem
megfelelő vállalkozási infrastruktúra a technológia transzfer szempontjából.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
10
Lehetőségek:
• árstabilitás és az EUR egységes európai pénznem elfogadása,
• az adórendszer reformja,
• a kivitelre szánt termelés hozzáadott értékének növelése,
• a járulékterhek csökkentése a vállalkozások számára,
• szoros kapcsolat az EU piacokkal,
• a külföldi befektetések beáramlásának növelése,
• információs technológiák fejlődése az iparban és szolgáltatásokban,
• a pénzügyi és tőkepiac konszolidációja és további fejlődése,
• szolgáltatások fejlesztése az ipari ágazatban,
• az idegenforgalom támogatására irányuló szolgáltatások fejlesztése,
• a vállalkozásokat sújtó adminisztratív akadályok eltávolítása,
• a KKV jobb hozzáférési lehetősége a pénzügyi forrásokhoz,
• az ipari zónák fejlesztése hazai és külföldi tőke felhasználásával,
• tudományos, kutatási és termelési kapacitások bevonása az innovációs tevékenységbe,
• a Szlovák Köztársaság stratégiai elhelyezkedése, a Szlovák Köztársaság területén
áthaladó nemzetközi közlekedési folyosók,
• integrálódás az EU közlekedési struktúráiba,
• a biogazdálkodás fejlesztése és az ipari termelés környezetbarátabbá tétele.
Kockázatok:
• a szlovák termelők versenyképességének nem elégséges növekedése,
• az államháztartási rendszer nem megfelelő reformja,
• a korrupció elleni harc nem elégséges hatékonysága,
• a munkaerőpiac minőségének nem elégséges javítása,
• brain-drain,
• nem elegendő beruházási tőke és saját források,
• a gyártóberendezések és technológiák lassú modernizálása,
• növekvő gazdasági verseny a világpiacokon,
• a stratégiai nyersanyagok behozatalától való függőség,
• a gyártóberendezések megújításának és a technológiák átadásának lassú tempója,
• a kutatás és fejlesztés alacsony szintű támogatottsága a vállalkozói szektorban az
EU standarddal összevetve,
• a világ gazdasági ciklusaira való rendkívüli érzékenység,
• a KKV támogatás nem megfelelő és nem teljes körű intézményi rendszere,
• a társadalmi egyenlőtlenségek elmélyülése,
• alacsony szintű bűnüldözés,
• az inputok magas ára, beleértve a szabályozott árakat is.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
11
2. Régiófejlesztés elemzése
2.1 Pozsony megye (Bratislavský kraj)
Területi szempontból Pozsony megye a legkisebb, gazdasági szempontból viszont a
Szlovák Köztársaság legnagyobb teljesítménnyel rendelkező térsége. Nemcsak ipari
szempontból fejlett, hanem nagy teret kínál a foglalkoztatás terén is a
szolgáltatásokban, kiépített széles körű iskolarendszerrel rendelkezik valamennyi
szinten, egészségügyi ellátási rendszerrel, valamint kulturális és szociális
létesítményekkel is. Számos természeti és történelmi érdekességgel szolgál, amelyek
teret biztosítanak az idegenforgalom fejlesztésére. Pozsony megyére nemcsak a magas
népsűrűség jellemző, hanem a fejlett közlekedési hálózat valamennyi rendelkezésre
álló formája is. Sikeresen fejleszti együttműködését és kapcsolatait számos külföldi
partnerrel, és igyekszik alkalmazni az európai alapokat, és segít más alanyoknak is
azok lehívásában. Pozsony megye sok mindent kínál és igazgat, számos dologban hoz
döntést és tevékenykedik.
2.1.1 Földrajzi jellemzés
Pozsony megye terület 2 053,2 km2,és a Szlovák Köztársaság legkisebb megyéje 4,2 %-os
részesedéssel a Szlovák Köztársaság teljes területéből. A SzK délnyugati részében
terül el, és határos Ausztriával és Magyarországgal. Északon, keleten és délkeleten
Nagyszombat megyével határos. A megyében található a SzK legnyugatibb pontja a
nyugati osztrák határon Magyarfalu (Záhorská Ves) községben a Malackai (Malacky)
járásban.
A közigazgatási egységek szempontjából 8 járásra osztódik fel: Pozsony (Bratislava) I, Pozsony II, Pozsony III, Pozsony IV, Pozsony V, Malacka (Malacky), Bazin (Pezinok) és Szenc (Senec). A területi szempontból legkisebb járás nemcsak a megyében de az egész SzK-ban a Pozsony I járás, amely a megye teljes területének 0,5 %-át teszi ki, a legnagyobb a Malackai járás, amelyre 46,2 % esik.
A megye területét annak nyugati részében az Erdőháti síkság (Záhorská nížina)
alkotja, délnyugatról északkeletre haladva a Kis-Kárpátok hegység (Malé Karpaty), és
a keleti és délkeleti részt pedig a Duna menti alföld (Podunajská nížina) foglalja el.
Éghajlati szempontból a mérsékelten meleg területek közé tartozik, és annak déli
részében érintkezik a meleg területtel. Az évi átlaghőmérséklet 8 °C – 11 °C között
van. A vízrendszer a Duna vízgyűjtőterületéhez tartozik, amely Európa második
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
12
legnagyobb folyója, és áthalad a megye teljes területén 37 km hosszan természetes
határvonalat alkotva Ausztriával és Magyarországgal.
A megye területén 3 tájvédelmi terület található: Kis-Kárpátok, Erdőhát és Duna-
ártér, 9 nemzeti természetvédelmi terület, 20 természetvédelmi terület, 23 védett
terület, 6 természeti örökség és 1 nemzeti természeti örökség.
A megyében található nyersanyagok tekintetében a régiót meghaladó jelentőséggel
bírnak a kőolaj- és földgázlelőhelyek az Erdőháti síkságon a Malackai járásban. A
síkságok az építőipar számára szolgáltatnak nyersanyagot. Mennyiség szempontjából
a kavicsos homok lelőhelyek a legjelentősebbek, és ezt a Szenci és Malackai
járásokban bányásszák. A Pozsony IV (Dévényújfalu/Devínska Nová Ves), Szenci és
Bazini járásokban téglagyártáshoz alkalmas agyaglelőhelyek találhatók. A Kis-
Kárpátok hegysége a múltban és jelenleg is minőségi fa forrása, amelyet
tüzelőanyagként és különböző ipari célokra is hasznosítanak, valamint
nyersanyaglelőhelyek (arany, mangán agyagpalából, pirit és antimon érc, mészkő és
dolomit, építőkő) is találhatók itt.
2.1.2 Demográfia
Lakosság száma
2011
Összesen Férfiak Nők
Pozsony megye 606 537 287 296 319 241
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
A lakosság mozgásának alapvető jellemzői
2011
Élveszületés
ek száma
Elhalálozások
száma
Természetes
népességnöv
ekedés
Teljes
népességnöv
ekedés
Pozsony megye
Összesen 7 787 5 718 2 069 6 606
Férfiak 3 996 2 916 1 080 3 213
Nők 3 791 2 802 989 3 393 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Lakosság nemzetiség alapján
2011
Pozsony megye
Szlovák 546 813
Magyar 24 058
Roma 765
cseh, morva, sziléziai 7 881
Ruszin 885
Ukrajnai 665
Német 1 201
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
13
Lengyel 547
Orosz 560
egyéb és nem megadott 23 162
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
2.1.3 Gazdasági potenciál
A Pozsony megyében található társaságok és vállalatok a SzK gazdasági
összesítésében a többi megyével összevetve a mutatók túlnyomó részét tekintve a
legmagasabb részesedést tudhatják magukénak. A teljes szlovákiai bruttó hazai
össztermékből és hozzáadott értékből Pozsony megye csaknem egy negyeddel veszi
ki a részét. Az egy alkalmazottra jutó havi átlag nominálbér csaknem egy harmaddal
magasabb a szlovákiai átlagnál.
Az ipari termelés magvát a gépjárműgyártás alkotja a Volkswagen mutlinacionális
társaságnál, az olajfinomítói kőolaj-feldolgozás és a szerves és szervetlen kémiai
termékek széles palettája Az élelmiszer- és italgyártó ágazat széles termékválasztékot
kínál. A fő ágazatok közé tartozik az elektromos berendezések és gépek gyártása,
kiadóvállalatok és a nyomdaipar. A SzK valamennyi megyéje közül ez a megye
műveli meg a legkisebb szántóföldterületet. A mezőgazdasági termelés a
szőlőtermelésre szakosodik. Nyitra megye után a legnagyobb termelő a SzK-ban.
A megyében - elsősorban a SzK fővárosában Pozsonyban - a belkereskedelmi
létesítmények, szállodák és éttermek sűrű hálózata alakult ki, ahol a valamennyi
nyereségre irányuló vállalat 37 %-a vállalkozott és a megyében található
magánvállalkozók egy harmada. A kereskedelem mellet a gazdaság transzformációs
folyamata kibővítette a harmadik szektort is számos olyan vállalkozással, amely
különböző piaci szolgáltatásokat nyújt. A Pozsony megyében található vállalkozások
- nyereségre irányuló jogi személyek teljes számának kb. két ötöde és a
magánvállalkozók csaknem egy negyede az ingatlanok, bérbeadások és vételek és
kereskedelmi tevékenységek terén vállalkozott.
Ipari vállalatok
2011
Bruttó
forgalom
(ezer €)
Folyó
termelőfelhaszná
lás (ezer €)
Ipari üzemek
száma
Hozzáadott
érték (ezer €)
Pozsony megye 24 272 677 20 622 225 286 3 650 452
Pozsony (Bratislava) I
járás
1 851 585 1 572 387 31 279 198
Pozsony (Bratislava) II
járás
13 574 723 11 338 940 87 2 235 783
Pozsony (Bratislava) III
járás
915 321 707 075 46 208 246
Pozsony (Bratislava)
IV járás
6 171 785 5 582 322 23 589 463
Pozsony (Bratislava) V
járás
196 864 148 810 16 48 054
Malackai (Malacky)
járás
1 292 482 1 077 877 36 214 604
Bazini (Pezinok) járás 151 992 112 555 26 39 438
Szenci (Senec) járás 117 925 82 259 21 35 666
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
14
Ipar
Kis területe ellenére Pozsony megye az ipar szempontjából az első helyen áll az
országban. Földrajzi elhelyezkedésével, történelmi hátterével, kiváló
infrastruktúrájával és fejlett közlekedési hálózatával egyre újabb befektetőket vonz.
Főként az alábbi ágazatok mutatnak fejlődést:
Vegyipar Slovnaft –
finomító Holcim –
betongyártó
Matador – gumiipari termékek
Élelmiszeripar
Henkel – Palma
Figaro – csokoládégyár
Rajo – tejtermékek gyártója
Gépjárműipar
Volkswagen Pozsony (Bratislava) – gépjárműveket gyártó üzem
Mezőgazdaság
Tekintettel a nagy kiterjedésű Duna menti síkságra és a kedvező éghajlati viszonyokra
Pozsony megye különböző növények termesztésére alkalmas. Búzát, rozst, kukoricát,
burgonyát és cukorrépát termesztenek itt.
Külföldi befektetők
Megnevezés Város Ország Ágazat
ABB Elektro Pozsony (Bratislava)
Svájc elektrotechnikai
AXA Slovensko a.s. Pozsony (Bratislava)
Svájc/Luxemburg pénzügy
Baumit Pozsony (Bratislava)
Ausztria építőipar
Bull Slovakia Pozsony (Bratislava)
Franciaország informatika
Coca-cola Beverages Pozsony (Bratislava)
USA élelmiszeripari
Delphi Automotive
Systems Pozsony
(Bratislava)
USA gépjárműipar
DELL Pozsony (Bratislava)
USA IT szolgáltatások
Elastogran Pozsony (Bratislava)
Németország vegyipar
Henkel Pozsony (Bratislava)
Ausztria vegyipar
Holcim Nádasfő (Rohožník)
Svájc építőipar
IBM Slovensko Pozsony (Bratislava)
USA informatika
Johnson Controls
International Pozsony
(Bratislava)
USA gépjárműipar
Korea Foods Co. Ltd Pozsony (Bratislava)
Dél-Korea élelmiszeripari
Lenovo (International) Pozsony (Bratislava)
Hollandia IT szolgáltatások
Schneider Electric
Slovakia Pozsony
(Bratislava)
Franciaország energiaipari
Slovnaft Pozsony (Bratislava)
Magyarország vegyipar
SOITRON Pozsony (Bratislava)
Szlovákia/Spanyolország IT szolgáltatások
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
15
Volkswagen Bratislava Pozsony (Bratislava)
Németország gépjárműipar
Weindel Logistik
Service Pozsony
(Bratislava) Németország Szolgáltatások
2.1.4 Műszaki infrastruktúra
Közlekedés
Pozsony megye, és elsősorban a SzK fővárosa - Pozsony elhelyezkedése közlekedési
szempontból rendkívül jelentős, főként a nemzetközi tranzitközlekedés
szempontjából. Valamennyi közlekedési forma képviselteti itt magát. Specifikus
pozícióval rendelkezik a vízi közlekedés, amely a dunai vízi utat használja, és a
teljesítmények egy része a tengeri és a part menti közlekedésben valósul meg.
A közlekedés bebiztosításában Pozsony megyében valamennyi közlekedési típus részt vesz.
Közúti közlekedés
Az I., II. és III. osztályú utak sűrű hálózata. Brünn (Brno) felé vezető autópálya,
Zsolna felé vezető autópálya és Budapest felé vezető autópálya. A közeljövőben
üzembe helyezik a Bécs felé vezető autópályaszakaszt is.
Utak hossza (km-ben)
2011
Pozsony megye
Utak hossza összesen 808,827
I. osztályú út 131,697
II. osztályú út 210,527
III. osztályú út 353,038
Autópályák és autópálya bekötőutak 113,565
Gyorsforgalmi utak és bekötőutak 0,000
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Vasúti közlekedés
Pozsonyt sűrű vasúthálózat szövi át, amelyet teherszállítási és személyszállítási
célokra is használnak egyaránt.
Hajóforgalom
Csupán a Duna folyón üzemel hajóforgalom, amely az egyedüli hajózható folyó Szlovákiában.
Légi közlekedés
A legjelentősebb az M. R. Štefánik nemzetközi repülőtér Pozsonyban. A Pozsony
megyében található többi repülőtér kis sportrepülőtér vagy katonai repülőtér.
Csővezetéken történő szállítás
Barátság Kőolajvezeték (Ropovod Družba), amely Ukrajnából vezet Szlovákiába. Itt
két ágra osztódik. Az északi Németország felé halad, a déli pedig Magyarország felé.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
16
2.1.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények
Oktatásügy
Pozsony megyében található a főiskolák és egyetemek legnagyobb koncentrációja a
SzK-ban. A SzK fővárosában Pozsonyban 11 felsőoktatási intézmény található -
Comenius Egyetem, Szlovák
Műszaki Egyetem, Közgazdaságtudományi Egyetem, Zenetudományi Egyetem,
Képzőművészeti és Tervezési Főiskola, Gazdaságtudományi és Közigazgatási
Főiskola, Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola, Pozsonyi
Nemzetközi Liberális Tanulmányok Főiskolája, Pozsonyi Jogi Főiskola, Szlovák
Egészségügyi Egyetem és Rendőr Akadémia.
Az oktatási és művelődési intézmények hálózata egyenletesen oszlik meg, és biztosítja valamennyi típusú oktatási intézményben folyó oktatási és művelődési folyamatot. A fővárosban összpontosul a speciális szaktudással rendelkező intellektuális potenciál, amely biztosítja a nyújtott szolgáltatások minőségét és elérhetőségét. Pozsony elsősorban arról ismert, hogy itt összpontosulnak nagy számban a tudományos és kutatási intézmények, amelyek felett a Szlovák Tudományos Akadémia tudományos intézetei állnak.
Középiskolák
2011
Állami Magán Egyházi Összesen
Pozsony megye
Gimnáziumok 21 14 9 44
Szakközépiskolák 40 23 1 64
Szakmunkásképzők 18 4 1 23
Egyesített középiskolák 13 0 0 13
Konzervatóriumok 2 1 1 4
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Általános iskolák és óvodák
2011
Állami Magán Egyházi Összesen
Pozsony megye
Általános iskolák 133 11 11 155
Óvodák 182 12 5 199
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Iskolák az oktatási nyelv alapján
Oktatási nyelv
Szlovák Magyar Szlovák és
magyar
Pozsony megye
Gimnáziumok 26 2 0
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
17
Szakközépiskolák 63 0 0
Szakmunkásképzők 23 0 0
Egyesített középiskolák 13 0 0
Általános iskolák 143 7 1
Óvodák 195 8 1
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Kultúra
A kultúra terén több mint kétszáz éves hagyománnyal rendelkezik a Szlovák
Köztársaság fővárosához - Pozsonyhoz kapcsolódó színművészet. A Szlovák Nemzeti
Színház színjátszó, opera, operett és balett színpada nemzetközi renoméval
rendelkezik. A zenei életet a Szlovák Filharmónia képviseli a Pozsonyi Zenei
Ünnepségekkel együtt, és a zsánerek gazdag kínálatát tovább bővítik a további zenei
fesztiválok. Szerteágazó a múzeumok és képtárak hálózata is. A legtöbb kiállítási
tárggyal a Szlovák Nemzeti Múzeum rendelkezik. Jelentősen megnőtt a
magántulajdonban lévő képtárak száma; a legnagyobb és legértékesebb gyűjtemények
a Szlovák Nemzeti Képtárban vannak.
A 115 közkönyvtárat a megye lakosainak körülbelül egy tizede veszi igénybe.
Pozsony megyében nemzeti kulturális műemlékek találhatók - 129 önálló objektum,
933 ingatlan kulturális műemlék és 728 ingó kulturális műemlék. A legjelentősebb
kulturális műemlékek közé jelenleg 10 nemzeti kulturális műemlék tartozik. Ezek a
Pozsonyi vár a várudvarral, Dévény vára, a Slavín emlékmű és annak területe,
Academia Istropolitana, Szent Márton Székesegyház, Villa Rustica
Pozsonyhidegkúton (Dúbravka), Evangélikus Líceum, Vöröskő vára a várudvarral,
Ľudovít Štúr személyéhez kötődő emlékek gyűjteménye Modorban (Modra) és az
Állami Irattárban lévő történelmi dokumentumok gyűjteménye.
Pozsony megye szerteágazó kulturális intézményrendszerrel rendelkezik. Ide tartoznak a színházak, mozik, múzeumok és képtárak, zenei együttesek, művelődési központok és kultúrházak.
Pozsony megye
Kulturális és művelődési létesítmények száma 102
Rendezvények száma összesen 6 027
Művészeti érdekcsoportok száma 504
Versenyek, szemlék és fesztiválok száma 267
A művészeti érdekcsoportok tagjainak száma 12 325
Művelődési és oktatási rendezvények száma 1 201
Kulturális és társadalmi rendezvények száma 3 049
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Egészségügy
Az egészségügyi ellátás a megyében olyan intézmény-hálózattal rendelkezik,
amelynek túlnyomó része - főként a SzK fővárosában Pozsonyban magas szintű
specializált kórházakat, szakgyógyintézeteket, specializált és rehabilitációs
intézményeket takar, amelyek gyógykezelést nyújtanak a teljes szlovákiai lakosság
számára.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
18
Egészségügyi intézmények a terület, az intézmény típusa, a mutató típusa és az év szerint
Egészségügyi létesítmények száma
2010
Pozsony megye
Összesen 1 774
Kórházak 20
járóbeteg-ellátó létesítmények 1 358
szakosodott gyógyintézetek 0
természetes gyógyfürdők 0
Gyógyintézetek 5
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Az egészségügyi intézmények jobb állapotban vannak mint a szociális intézmények,
azonban még mindig folyamatban van az egészségügy reformja, aminek
következtében állandó változások következnek be az ágazatban, és elsősorban ez a
betegágyak számának csökkentésében nyilvánul meg.
Idegenforgalom
Pozsony megye nem rendelkezík síközpontokkal, gyógyfürdőkkel vagy tengerrel.
Ennek ellenére több ezer turista látogatja meg, akik Szlovákiából és külföldről is
érkeznek egyaránt. Fő vonzerővel a Szlovák Köztársaság fővárosa - Pozsony
rendelkezik. Ide látogatnak pihenés, kultúra vagy szórakozás, de akár bevásárlás
céljából is. Főként a történelmi épületek és műemlékek (Pozsonyi vár, Szent Márton
Székesegyház, a történelmi belváros, Slavín) és a Szlovák Nemzeti Színház vonzza ide
őket. A fiatalok pedig elsősorban a szórakozás iránt érdeklődnek.
További vonzáspontok a Szenci Napfényes tavak és a termál élményfürdő Szencen
(Senec), turisztika a Kárpátokban és a kerékpáros turizmus. A Duna mentén vezet az
egyik leghíresebb kerékpárút a Donauradweg.
2.1.6 A régiófejlesztés SWOT
elemzése
Erősségek:
• a gépjárműipar gazdasági és export teljesítőképességének növekedése, • a külföldi tőke koncentrációja,
• a tudományos és kutató bázis koncentrációja,
• a mezőgazdasági szántóföld magas produkciós potenciálja,
• a növénytermesztés és specifikus mezőgazdasági ágazatok hagyománya
(szőlőtermesztés, gyümölcstermesztés, stb.),
• a piac szükségleteire való reagálás képessége,
• a terület magas természeti potenciálja (kiváló minőségű szántóföldalap,
nyersanyag-lelőhelyek, földfelszín alatti és geotermikus vízkészlet),
• a multimodális közúti és vasúti közlekedési folyosók kereszteződése,
• a teherforgalmú és személyszállító dunai kikötő és nemzetközi repülőtér jelenléte,
• a tudományos és oktatási intézmények, szociális infrastruktúra koncentrációja,
• a főiskolai végzettséggel rendelkező lakosság koncentrációja,
• a lakosság magas arányú gazdasági tevékenysége,
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
19
• a vállalkozási tevékenység, havi átlagbér magas aránya,
• alacsony munkanélküliségi
ráta. Gyengeségek:
• az ipari termelés magas energia- és nyersanyagigénye,
• viszonylat alacsony hozzáadott érték szint,
• az ipar egyenletlen elosztása pozsonyi koncentrációval,
• a mezőgazdaságilag megművelt területek csökkenése (főként a növény- és
szőlőtermesztésre kijelölt területek) a haszonállat-tenyésztés iránti igény és az
állatok számának csökkenése következtében,
• a vidék nem megfelelő műszaki és szociális létesítményrendszere,
• kisebb mértékű vállalkozói tevékenység vidéken,
• rosszabb környezetminőség, főként Pozsonyban,
• a szántóföldalap károsodása (talaj erózió, szilárd települési hulladék lerakók, stb.),
• a lakosság fokozott megbetegedési aránya,
• a lakosság körében fellépő elöregedési
folyamat. Lehetőségek:
• a tudományos és oktatási bázis és technológia átadás felhasználása a szofisztikált
gazdasági tevékenységekre való áttérés lehetőségével,
• a határok nélküli együttműködés intenzitásának növelése Ausztriával,
• a potenciál kiaknázása a gépipar és élelmiszeripar számára,
• ökológiai módszerrel előállított élelmiszerek,
• az öntözési rendszer hatékonyabb kihasználása,
• a vidék potenciáljának felhasználása az agroturizmus, kis- és középvállalkozások
fejlesztésére,
• vidéki lakásügy fejlesztése,
• megújuló energiaforrások felhasználása,
• integrált tömegközlekedési rendszer létrehozása, a vízi közlekedés fejlesztése,
beleértve a konténeres szállítást,
• Pozsony és Bécs repülőterei közötti együttműködés,
• a vállalkozói tevékenységek fejlesztésének támogatása és új munkalehetőségek
létrehozása,
• a munkaerő a szofisztikált termeléshez történő
alkalmazkodó képessége. Veszélyek:
• a pénzügyi források hiánya és a strukturális változások lelassulása a központi
ágazatokban,
• a szakképzett munkaerő eláramlása,
• a versenyképesség csökkenése,
• a mezőgazdasági vállalkozások lassú alkalmazkodása a kereslethez,
• kevesebb munkahely létrehozása, a bérek csökkenése a mezőgazdaságban,
• pénzügyi források hiánya a vidékfejlesztés terén,
• a környezetre lehetséges negatív kihatást gyakorló projektek megvalósítása (Duna -
Odera csatorna, Pozsony - Wolfstahl erőmű),
• a terület ökológiai terheltségének növekedése a beruházási építkezések következtében,
• a szociális infrastruktúra fejlesztésére fordítandó pénzügyi források hiánya,
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
20
• a szakképzett munkaerő számára alkalmas munkahelyek lassú létrehozása,
• a lakosság elöregedése.
2.2 Nagyszombat megye (Trnavský kraj)
2.2.1 Földrajzi jellemzés
4 147 km2 területével Nagyszombat megye a második legkisebb megye a SzK megyéi
között (a SzK területének 8,5 %-át teszi ki). A Szlovák Köztársaság nyugati részében
fekszik, ahol északon közös határt képez a Cseh Köztársasággal, és délen pedig
Magyarországgal és Ausztriával. Szomszédos Pozsony, Nyitra és Trencsén megyével.
A közigazgatási egységek szempontjából 7 járásra osztódik fel: Dunaszerdahely
(Dunajská Streda), Galánta (Galanta), Galgóc (Hlohovec), Pöstyén (Piešťany),
Szenice (Senica), Szakolca (Skalica) és Nagyszombat (Trnava). A megye teljes
területét tekintve a legnagyobb a Dunaszerdahelyi járás, amely a terület 25,9 %-át fedi
le, és a legkisebb pedig a Galgóci járás, amely 6,4 %-ot tesz ki.
Földrajzi szempontból a legnagyobb területet délen a Duna menti síkság foglalja el, és
északon pedig az Erdőháti síkság. Ezeket a Kis-Kárpátok röghegysége választja el,
amelynek legmagasabb csúcsa a Záruby (768 m t.sz.f.m.).
A megye területe két éghajlati zónában található - a meleg és mérsékelten meleg
zónában. A legszárazabb és legmelegebb a Duna menti síkság déli része, és a
leghidegebb pedig a Kis-Kárpátok területe. Az évi átlaghőmérséklet 10 °C körül
mozog.
A megye területére jellemző, hogy itt nagy kiterjedésű védett terület található
specifikus gazdálkodási rendszerrel, amely a természetvédelmi törvényből adódik. A
megye területén 4 tájvédelmi terület található: Duna-ártér, Fehér-Kárpátok, Kis-
Kárpátok és Erdőhát, 8 nemzeti természetvédelmi terület, 23 természetvédelmi
terület, 25 védett terület, 21 természeti örökség és 1 nemzeti természeti örökség.
2.2.2 Demográfia
Lakosság száma
2011
Összesen Férfiak Nők
Nagyszombat megye 555 509 271 331 284 178
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
21
A területét tekintve a Nagyszombati Önkormányzási Kerület a második legkisebb, a
lakosság számát tekintve az utolsó helyen áll, tehát a legkisebb a Szlovák Köztársaság
valamennyi megyéje közül, és 10,2 %-os részesedéssel rendelkezik annak teljes
népességéből.
A lakosság mozgásának alapvető jellemzői
2011
Élveszületés
ek száma
Elhalálozás
ok száma
Természetes
népességnöv
ekedés
Teljes
népességnöv
ekedés
Nagyszombat megye
Összesen 5 567 5 512 55 1 488
Férfiak 2 882 2 865 17 803
Nők 2 685 2 647 38 685
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Lakosság nemzetiség alapján
2011
Nagyszombat megye
Szlovák 395 490
Magyar 120 706
Roma 3 038
cseh, morva, sziléziai 3 653
Ruszin 104
Ukrajnai 236
Német 234
Lengyel 200
Orosz 170
egyéb és nem megadott 31 678
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
2.2.3 Gazdasági potenciál
Nagyszombat megyére elsősorban a mezőgazdasági termelés jellemző.
Termelékenységét tekintve a második helyen áll Nyitra megye után. A megye teljes
területéből a mezőgazdasági földterület 70,6 %-ot tesz ki. A szántóföld hasznosítás
szintje (89,8 %) a legmagasabb a SzK valamennyi megyéje közül (a szlovákiai átlag
58,7 %). A megye területén található mezőgazdasági földterület termékeny és nagyon
jó minőségű. Ennek felel meg a vetésterületek struktúrája is, ahol leginkább a
gabonafélék, olajnövények, cukorrépa és évelő takarmánynövények képviseltetik
magukat, és a legmagasabb hektárhozamokat érik el a SzK megyéi közt. A
növénytermesztést az állattenyésztés egészíti ki, miközben jelentős részesedéssel
rendelkezik a szarvasmarha- és sertéstenyésztés.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
22
Ipari vállalatok
2011
Bruttó
forgalom
(ezer €)
Folyó
termelőfelhaszná
lás (ezer €)
Ipari üzemek
száma
Hozzáadott
érték (ezer €)
Nagyszombat megye 10 203 880 8 362 763 284 1 841 117
Dunaszerdahelyi
(Dunajská Streda) járás
448 412 342 272 52 106 140
Galántai (Galanta)
járás
3 359 711 2 906 237 47 453 474
Galgóci (Hlohovec)
járás
941 947 723 773 22 218 173
Pöstyéni (Piešťany)
járás 350 809 242 768 42 108 041
Szenicei (Senica) járás 428 109 345 343 31 82 765
Szakolcai (Skalica)
járás
878 902 674 661 27 204 241
Nagyszombati (Trnava)
járás
3 795 990 3 127 708 63 668 283
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Az ipari ágazati felépítésében megtalálható csaknem valamennyi iparág. Az ipari
eloszlása területi szempontból nem egyenletes, az északi és középrész ipari jellegű, a
déli rész pedig ipari és mezőgazdasági jellegű.
Az ipar jellegére kihatással van a mezőgazdasági termelés, és ezért az élelmiszeripar
van többségben (tej és tejtermékek, hús és hústermékek, cukor, édességek és pezsgő
borok gyártása). A megye termelésének nagy részét a vegyipar alkotja
(festékanyagok, viszkóz és poliészterszálak, gyógyszerek és kozmetikai készítmények
gyártása). A jelentős ágazatok közé tartozik a fémtermékek, fémek,
telekommunikációs berendezések, gépjárművek, gépek és nemfém ásványi termékek
gyártása.
A megyében a nagykereskedelem, kiskereskedelem, gépjármű-, motorbicikli- és
fogyasztási cikk javító létesítmények sűrű hálózata került kiépítésre, ahol 2008. 12.
31-vel a megyében lévő nyereségre irányuló vállalatok 31,8 %-a vállalkozott és a
magánvállalkozók csaknem egy negyede. Továbbá a nyereségre irányuló jogi
személyek az ingatlanok, bérbeadás és vétel és kereskedelmi tevékenységek terén,
valamint az ipari termelésben vállalkozott, és a természetes személyek pedig az
építőiparban és az ipari termelésben.
A megyében a földalap jelentős részét erdő alkotja (65 205 ha, ami a megye teljes
területének 15,72 %-a). Az erdőterület nagy részét gazdasági erdők teszik ki, amelyek
területe 54 604 ha, és a legkisebbet pedig speciális hasznosítású erdők - 3 634 ha
területtel. A véderdők területe 6 967 ha.
Az erdei termelés a fakitermelésre, a kapcsolódó fafeldolgozó iparra, vadászatra és
egyéb szolgáltatásokra irányul. A tűlevelű fák készletállománya kéreg nélkül 3 047
755 m3 és a lomblevelű fák készletállománya kéreg nélkül 9 651 162 m
3.
Külföldi befektetők
Megnevezés Város Ország Ágazat
Arcelor Szenice (Senica) Franciaország Gépipar
AUDIA GROUP Nagyszombat (Trnava)
USA vegyipar
BEKAERT Diószeg (Sládkovičovo)
Belgium gépjárműipar
Datalogic Nagyszombat (Trnava)
Olaszország elektrotechnikai
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
23
Haan Global Nagyszombat (Trnava)
Ausztria elektrotechnikai
Iko Szenice (Senica) Belgium gépipar
Koramic Industries Szenice (Senica) Belgium fémfeldolgozó
PEGES Verbó (Vrbové) Svédország gépipar
Peugeot Nagyszombat (Trnava)
Franciaország gépjárműipar
Samjin LND Co. Vedrőd (Voderady)
Dél-Korea elektrotechnikai
SAMSUNG Electronics Galánta (Galanta) Magyarország / Dél-Korea elektrotechnikai
SEISA Medical Szenice (Senica) USA egészségügyi
SPC International Pöstyén (Piešťany)
Nagy-Britannia IT szolgáltatások
Swedwood Majtény (Majcichov)
Svédország fafeldolgozó
Vic Creatis Szered (Sereď) Belgium gépipar
YSE Diószeg (Sládkovičovo)
Dél-Korea vegyipar
2.2.4 Műszaki infrastruktúra
Nagyszombat megye teljes körűen kiépített műszaki infrastruktúrával rendelkezik, ami annak földrajzi elhelyezkedéséből adódik. Közlekedés
szempontjából Nagyszombat megye és főként Nagyszombat megyeszékhely egy
jelentős kereszteződése a nyugatról keletre és délről északra vezető útvonalaknak. Ez
az elhelyezkedés rendkívüli jelentőséggel bír a belföldi és nemzetközi közlekedés
szempontjából is. Képviselteti itt magát a közúti, vasúti és vízi közlekedés. A megyén
áthaladnak a Pozsonyból Nagyszombaton keresztülhaladó és Zsolna felé tartó,
valamint a Hodonín-ból Nagyszombaton keresztülhaladó Nyitra felé tartó
közútvonalak. A vasúti közlekedést olyan fontos közlekedési útvonalak képviselik
mint Pozsony - Zsolna és a Nagyszombat - Galánta és Nagyszombat - Kúty
villamosított egy vágányos pálya, amely meghosszabbítja a déli vasútvonalat
Csehország felé. Specifikus jelentőséggel bír a Pozsony - Galánta - Párkány
vasútvonal is.
Közúti közlekedés
Nagyszombat megye viszonylag sűrű a régiót meghaladó jelentőséggel bíró közúti és vasúti hálózattal rendelkezik. A megyén áthaladnak a Pozsonyból Nagyszombaton keresztülhaladó és Zsolna felé tartó, valamint a Hodonín-ból Nagyszombaton keresztülhaladó Nyitra felé tartó útvonalak. Nagy jelentőséggel bír az I/63 út is, amely Pozsonyból Somorján (Šamorín) és a Dunaszerdahelyi kerülőúton, valamint Nagymegyeren (Veľký Meder) áthaladva Révkomáromba (Komárno) vezet. A megye területén áthaladó autópályák hossza 67,439 km, a Pozsony - Felsőszerdahely (Horná Streda) irányban és részben a D2 autópálya Pozsonyból Kúty-n keresztül Prágába vezető szakasza.
Utak hossza (km-ben)
2011
Nagyszombat megye
Utak hossza összesen 1 953,267
I. osztályú út 267,421
II. osztályú út 531,109
III. osztályú út 1 061,241
Autópályák és autópálya bekötőutak 67,242
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
24
Gyorsforgalmi utak és bekötőutak 26,254
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
2.2.5 Szociális infrastruktúra és kommunális
létesítmények
A megye területén viszonylag jól kiépített óvodai és iskolai létesítmények hálózata
található. A felsőoktatás központja Nagyszombat megyeszékhely, amely a
Nagyszombati Egyetem, Szent Cirill és Metód Egyetem és a Szlovák Műszaki
Egyetem –
Anyag-Technológiai Kar székhelye. Diószegen (Sládkovičovo) székel a Diószegi
Főiskola és Szakolcán (Skalica) a Közép-Európai Főiskola.
Középiskolák
2011
Állami Magán Egyházi Összesen
Nagyszombat megye
Gimnáziumok 16 2 4 22
Szakközépiskolák 36 11 1 48
Szakmunkásképzők 19 5 0 24
Egyesített középiskolák 7 1 0 8
Konzervatóriumok 0 1 0 1
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Általános iskolák és óvodák
2011
Állami Magán Egyházi Összesen
Nagyszombat megye
Általános iskolák 230 2 6 238
Óvodák 293 3 2 298
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Iskolák az oktatási nyelv alapján
Oktatási nyelv
Szlovák Magyar Szlovák és
magyar
Nagyszombat megye
Gimnáziumok 15 6 0
Szakközépiskolák 35 5 7
Szakmunkásképzők 16 5 3
Egyesített középiskolák 6 1 1
Általános iskolák 173 64 1
Óvodák 204 73 19
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
3
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
25
Kultúra
Nagyszombat megye és Nagyszombat városa gazdag kulturális hagyományokkal
rendelkezik. Jelenleg a kultúra terén a színműjátszás hagyományait a Nagyszombati
Színház képviseli. A megyében állandó és szabadtéri mozik kiterjedt hálózata
található. Történelmi és kulturális műemlékek vannak kiállítva a képtárakban és
múzeumokban, a legnagyobb gyűjteménnyel a Nyugat-Szlovákiai Múzeum
rendelkezik Nagyszombatban.
Nagyszombat megye
Kulturális és művelődési létesítmények száma 309
Rendezvények száma összesen 11 017
Művészeti érdekcsoportok száma 793
Versenyek, szemlék és fesztiválok száma 548
A művészeti érdekcsoportok tagjainak száma 11 192
Művelődési és oktatási rendezvények száma 2 688
Kulturális és társadalmi rendezvények száma 4 040
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Nagyszombat Önkormányzati Kerület az alapítója a regionális könyvtáraknak, amelyek 2002.
4. 1-től annak igazgatása alá kerültek, és egyúttal alapítója és igazgatója a következő
létesítményeknek: Ján Palárik Színház Nagyszombatban, Csallóközi Múzeum
Dunaszerdahelyen, Honismereti Múzeum Galántán, Galántai Művelődési Központ
Galántán, Erdőháti Múzeum Szakolcán, Erdőháti Képtár Szenicén, Felső-Erdőháti
Művelődési Központ Szenicén, Nyugat-Szlovákiai Múzeum Nagyszombatban,
Honismereti Múzeum Galgócon, Balneológiai Múzeum Pöstyénben, Ján Koniarik
Képtár Nagyszombatban, Csillagvizsgálók és Planetáriumok Galgócon és
Nagyszombati Művelődési Központ Nagyszombatban.
Nagyszombat megyében további művelődési központok találhatók, amelyek
tevékenységükkel részt vesznek a népi kultúra és a művészeti érdektevékenységek
értékei megtartásában és elérhetővé tételében, és ezek tartalmi szempontból az
oktatásra, művészeti és kreatív, kulturális és üdülési, valamint társadalmi és
szórakoztató formákra irányulnak.
Egészségügy
A megyében az egészségügyi ellátást 6 kórház, szanatóriumok, szakintézetek és
gyógyintézetek biztosítják, továbbá az állami és magán létesítmények körzeti és
szakorvosi rendelőkkel felnőttek és gyermekek számára egyaránt. A megye fejlődése
szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírnak a geotermikus és gyógyforrások,
amelyek a természetes gyógyfürdőkben kerülnek hasznosításra, és egyúttal üdülési
célokat is szolgálnak.
Egészségügyi intézmények a terület, az intézmény típusa, a mutató típusa és az év szerint
Egészségügyi létesítmények száma
2010
Nagyszombat megye
Összesen 1 223
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
26
Kórházak 6
Járóbeteg-ellátó létesítmények 919
Szakosodott gyógyintézetek ..
Természetes gyógyfürdők 3
Gyógyintézetek 4
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Idegenforgalom
Természeti adottságainál (a Kis-Kárpátok hegylába, a Vág és Duna folyók,
természetes termálforrások) és történelmi műemlékeinél fogva Nagyszombat
megyében előfeltételekkel rendelkezik a sikeres idegenforgalom fejlesztésre, legyen
szó városnéző turizmusról, agroturizmusról, hegyi turisztikáról, de elsősorban a
gyógyüdülési és egészségügyi idegenforgalom terén nemcsak a belföldi érdeklődők
számára, hanem a külföldi idegenforgalom bővítése szempontjából is. A termál- és
gyógyforrások Pöstyénben és Büdöskőn (Smrdáky), a már kiépített szállásadó és
technikai bázis is ezt bizonyítják.
A Pöstyénben folyó gyógykezelések főként a mozgásszervi és reumás betegségekre
irányulnak, míg Büdöskőn a bőrbetegségeket kezelik. A geotermikus források
hasznosításaként a megyében termálfürdők is találhatók (Felsőszeli/Horné Saliby,
Vince-erdő/Vincov les, Dunaszerdahely/Dunajská Streda, Nagymegyer/Veľký Meder,
Nyárasd/Topoľníky, Pöstyén/Piešťany, Kaplat/Koplotovce).
Nagyszombat megye előfeltételekkel rendelkezik az agroturizmus fejlesztésére
csaknem valamennyi vidéki községben, a legelőnyösebb feltételek azonban az üdülési
célpontok közelében találhatók. Egy a vidéki turizmusra alkalmas összefüggőbb
területként a Vág menti terület merülhet fel (Hubinától (Hubiná) egészen Sopornyáig
(Šoporňa), valamint a hegyi települések a Kis-Kárpátok mindkét oldalán és a Kis-
Duna mentén elterülő községek. Az agroturizmus fejlesztéséhez jó előfeltételek
mutatkoznak a megye déli és északi járásaiban. A már ismert Kis-Kárpátok Borút
után már létezik az Erdőháti Borút is.
2.2.6 A régiófejlesztés SWOT
elemzése
Erősségek:
• a külföldi tőke arányának növekedése főként az iparban, • a mezőgazdasági földterület hasznosításának legmagasabb szintje a SzK-ban,
• nagy külföldi beruházások jelenléte,
• szakképzett munkaerő,
• ipari parkok megépítésének lehetősége,
• jó közlekedési elhelyezkedés a beruházók szempontjából - Pozsony, Bécs, repülőtér,
autópálya,
• a munkanélküliség kedvező alakulása (kb. ¼ -del alacsonyabb mint a szlovák átlag),
• a régiót meghaladó jelentőségű intézmények koncentrációja,
• geotermikus és gyógyforrások jelenléte,
• 3 egyetemi tanszék jelenléte,
• jelentős kulturális és történelmi
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
27
műemlékek. Gyengeségek:
• a piaci szolgáltatások alacsony aránya a régió struktúrájában,
• tartós problémák a gazdasági instabilitással a mezőgazdasági vállalkozások terén,
• a mezőgazdasági vidék magas ökológiai leterhelése (a felszín alatti és felszíni vizek
szennyezése mezőgazdaságban használt vegyi anyagokkal),
• a terület nem megfelelő közlekedési és távközlési felkészültsége,
• az utak nem megfelelő minősége,
• nem megfelelően fejlett információs rendszer,
• a KKB megszerzésével kapcsolatos tevékenységek alacsony szintű intézményesítése,
• túlnyomó mértékben ipari KKB, kevés termelési szolgáltatás és stratégiai szolgáltatás,
• alacsony munkapiaci rugalmasság,
• a meglévő potenciál nem megfelelő
kihasználása idegenforgalmi célokra.
Lehetőségek:
• a gépipari és elektrotechnikai cégek bevonása a gépjárműgyártásba,
• az élelmiszeripar fejlesztése a mezőgazdaságra építve,
• támogató intézkedések elfogadása (jelzáloghitelek) a lakásépítés fejlesztésére,
• a Szlovákiába beáramló külföldi befektetések növekedése,
• a csatlakozás előtti EU alapok hasznosítása,
• Felsőbb közigazgatási terület - a pénzügyi döntéshozatal decentralizációja,
• a befektetések előnyösebbé tételéről szóló törvény,
• állami és nemzetközi támogatás Jaslovské Bohunice (JB) leépítése, viszonylag
modern JB területe - lehetőség az új technológiák számára,
• műszaki irányvételű cégek érkezése,
• a felsőoktatási intézmények és a
vállalatok együttműködésének
fejlesztése. Veszélyek:
• az ipar korszerűsítéséhez szükséges tőke hiánya,
• a korszerűsítéshez és új technológiák bevezetéséhez szükséges források hiánya,
• a mezőgazdaság leépítése, a dotációk csökkentése,
• a KKV rosszabb pozíciója a tőkehozzáférés szempontjából,
• a szakképzett munkaerő eláramlása,
• a kompetenciák átruházása pénzforrások nélkül,
• Jaslovské Bohunice tevékenységének leépítése,
• az oktatásfejlesztéshez szükséges források hiánya - az oktatásügy lemaradása a
lépéstartásban, technológiai változásokban,
• a Pozsony - Nagyszombat gyorsforgalmi út építése.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
30
2.3 Nyitra megye (Nitriansky kraj)
2.3.1 Földrajzi jellemzés
Nyitra megye a Szlovák Köztársaság délnyugati részében terül el, és 6 344 km2
területével Szlovákia területének 12,9 %-át teszi ki. Délen Magyarországgal, keleten Besztercebánya megyével, északon Trencsén megyével és nyugaton pedig Nagyszombat megyével határos. A megyében található a SzK legdélebbi pontja Paton (Patince), a Révkomáromi (Komárno) járásban.
A közigazgatási egységek szerint a megye 7 járásra osztódik fel: Révkomárom (Komárno), Léva (Levice), Nyitra (Nitra), Újvár (Nové Zámky), Vágsellye (Šaľa), Nagytapolcsány (Topoľčany) és Aranyosmarót (Zlaté Moravce). Területi szempontból a megye legkisebb járása a Vágsellyei járás 356 km
2 területével, és a
legnagyobb pedig a Lévai járás 1 551 km2 területével, amely egyúttal a SzK
legnagyobb járása is.
A megye síkságon terül el alacsonyabb dombvidékkel ötvözve, amit az határoz meg,
hogy főként a Duna menti dombvidéken és a Duna menti síkságon terül el, amelyek a
Duna menti alföld részét képezik. A megye északi részében húzódik a Tribecs-
hegység (Tríbeč), az észak-keleti részt a Selmeci-hegység (Štiavnické vrchy)
nyúlványai szegélyezik és részben pedig a Garammenti-Inóc (Pohronský Inovec). A
megye déli és délkeleti részének jelentős hányadát minőségi mezőgazdasági
termőföld teszi ki. A megye a SzK legmelegebb és legtermelékenyebb központjai
közé tartozik. Az évi átlaghőmérséklet (az Ógyallai/Hurbanovo meteorológiai
állomáson 2007-ben mért adatok alapján) 11,9 °C. A megye - főként annak déli részei
víz- és termálforrásokban gazdag. A megye területén számos folyó halad át - a
leghosszabb szlovák folyó a Vág, Duna, Nyitra, Garam, Ipoly és Zsitva, és egyúttal a
Duna és Ipoly folyók természetes határvonalat alkotnak Magyarországgal.
A megye területére jellemző, hogy annak jelentős része a természetvédelmi törvény
által védett terület. 14 nemzeti természetvédelmi terület, 47 természetvédelmi terület,
24 természeti örökség és 62 védett terület található itt. Nyitra megye területére
benyúlik a Selmec-hegység (Lévai járás) tájvédelmi területe és a Nyitra menti
tájvédelmi terület (Nyitrai, Nagytapolcsányi és Aranyosmaróti járások). Az Újvári
járás területén találhatók a Párizsi-mocsarak (Parížske močiare). A Lévai járásban
található a népi építészeti műemlék-rezervátum - barlanglakások Borfő (Brhlovce)
községben.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
30
Az ásványi nyersanyagok közül Nyitra megyében olyan nem fenntartott ásványok
találhatók mint a kavicsos homok, építőkő és a téglaipari nyersanyag.
2.3.2 Demográfia
Lakosság száma
2011
Összesen Férfiak Nők
Nyitra megye 689 564 334 437 355 127
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
A lakosság mozgásának alapvető jellemzői
2011
Élveszületés
ek száma
Elhalálozások
száma
Természetes
népességnöv
ekedés
Teljes
népességnöv
ekedés
Nyitra megye
Összesen 6 667 7 574 -907 -747
Férfiak 3 396 3 914 -518 -162
Nők 3 271 3 660 -389 -585
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Lakosság nemzetiség alapján
2011
Nyitra megye
Szlovák 472 992
Magyar 169 242
Roma 3 984
Cseh, morva, sziléziai 3 520
Ruszin 103
Ukrajnai 285
Német 219
Lengyel 352
Orosz 174
Egyéb és nem megadott 38 693
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
2.3.3 Gazdasági potenciál
Nyitra megye mezőgazdasági és ipari megye. A járások többségében az ipar sikeresen
áthidalta a piaci mechanizmus új feltételeire való áttérés transzformációs folyamatát.
A megye ipari vállalatainak szakosodása azokhoz a forrásokhoz kötődik, amelyek a
megyében találhatók (élelmiszer- és italgyártás - a természeti forrásokra építve,
villamos gépek és műszerek gyártása - kapcsolódás a munkaerő forrásokra építve),
valamint a megye területén fixált beruházásokhoz (vegyszerek és vegyipari termékek
gyártása). Nyitra megyében a foglalkoztatottak 12,1 %-a dolgozik az iparban
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
30
Szlovákia gazdaságának ebben az ágazatában.
A Vágsellyei járásban található a Duslo, a.s. vegyi üzem, amely földgázt dolgoz fel,
és nitrogénműtrágyát és gumiipari vegyszereket állítanak elő.
Ipari vállalatok
2011
Bruttó
forgalom
(ezer €)
Folyó
termelőfelhaszná
lás (ezer €)
Ipari üzemek
száma
Hozzáadott
érték (ezer €)
Nyitra megye 5 063 708 4 040 686 318 1 023 022
Révkomáromi
(Komárno) járás 655 940 523 730 48 132 210
Lévai (Levice) járás 570 084 440 792 45 129 291
Nyitrai (Nitra) járás 2 170 836 1 852 954 89 317 881
Újvári (Nové Zámky)
járás 420 691 293 240 56 127 450
Vágsellyei (Šaľa) járás 582 328 428 341 16 153 987
Nagytapolcsányi
(Topoľčany) járás 424 487 308 327 44 116 161
Aranyosmaróti (Zlaté
Moravce) járás 239 343 193 302 20 46 041
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Nyitra megye ipari ágazataiban a teljes foglalkoztatásból a következő ipari ágazatok
veszik ki főként a részüket:
- elektromos és optikai berendezések gyártása
- fém- és fémtermékek gyártása
- élelmiszeripar
- textil- és ruhagyártás
- vegyipar
- gépjárműipar
- gépipar
- gumi- és műanyaggyártás
- bőripar
- cellulóz- és papírgyártás
- egyéb ipari termelés
- fafeldolgozás és fatermékek gyártása
A megye az első helyen áll a legnagyobb mezőgazdasági terület megművelésében a
SzK valamennyi megyéje közül. Az egyik legnagyobb termelője az olyan
mezőgazdasági terményeknek mint a búza, árpa, szemes kukorica, étkezési borsó,
technikai cukorrépa, dohány, repce, szemes napraforgó, és egyúttal a legnagyobb
szőlőtermelő is a SzK-ban.
Az állattenyésztés a sertés- és baromfi-tenyésztésre szakosodott.
Külföldi befektetők
Megnevezés Város Ország Ágazat
Alcan Léva (Levice) Hollandia fémfeldolgozó
DSS Plastics Nyitra (Nitra) Nagy-Britannia vegyipar
Heineken Ógyalla (Hurbanovo) Hollandia élelmiszeripari
LEOVINCI Aranyosmarót (Zlaté Moravce)
Spanyolország fémfeldolgozó
Monarflex Párkány (Štúrovo) Dánia vegyipar
Peikko Finland Oy Vágkirályfa (Kráľová nad Váhom)
Finnország gépipar
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
31
SeongJi Slovakia Galánta (Galanta) Dél-Korea elektrotechnikai
SONY Slovakia Nyitra (Nitra) Szlovákia / Japán elektrotechnikai
Tondach Gleinstätten AG Németpróna (Nitrianske Pravno)
Ausztria építőipar
Yssel Tótmegyer (Palárikovo)
Hollandia építőipar
ZANINI HOLDING Nagytapolcsány (Topoľčany)
Olaszország vegyipar
ZF Fridrichshafen Léva (Levice) Németország gépipar
2.3.4 Műszaki infrastruktúra
Nyitra megye jó csatlakozással rendelkezik a járások közti közlekedési utakra,
csakúgy mint a nemzetközi közlekedési utakra is. A Nyitra megyén áthaladó
legjelentősebb közlekedési útvonal az E571 Pozsony - Kassa, amely a Nagyszombat -
Nyitra - Garamszentkereszt (Žiar n/Hronom) - Zólyom (Zvolen) szakaszon a
gyorsforgalmi utak közé tartozik mint az R1 útvonal.
Utak hossza (km-ben)
2011
Nyitra megye
Utak hossza összesen 2 602,217
I. osztályú út 493,476
II. osztályú út 500,245
III. osztályú út 1 540,522
Autópályák és autópálya bekötőutak 0,000
Gyorsforgalmi utak és bekötőutak 67,974
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Annak ellenére, hogy a megyén áthalad a nemzetközi vasútvonal is, a vasúti
közlekedés nincs kellőképpen megoldva tekintettel a megye gazdasági jelentőségére.
Az európai jelentőségű távutakat északnyugat - délkelet irányban lehet igénybe venni.
Kifejezetten hiányzik Nyitra hatékony és gyors összeköttetése Pozsonnyal.
A megyén azonban keresztülfolyik a Duna folyó, és Révkomárom (Komárno)
városában egy jelentős folyami kikötő került kiépítésre, amely csatlakozik a Rajna -
Majna - Duna európai vízi közlekedési főútvonalhoz.
A légi közlekedést csupán egy regionális repülőtér, a Nyitra - Janíkovce biztosítja,
amely időszakos belföldi, de nemzetközi közlekedést is kiszolgál.
2.3.5 Szociális infrastruktúra és kommunális
létesítmények
Nyitra megyeszékhely egy jelentős főiskolának ad otthont, amely egyedüli a maga formájában Szlovákiában - ez a Mezőgazdasági Egyetem. Itt székel a Konstantin Filozófus Egyetem is.
Révkomáromban székel a Selye János Egyetem.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
32
Középiskolák
2011
Állami Magán Egyházi Összesen
Nyitra megye
Gimnáziumok 17 3 8 28
Szakközépiskolák 50 8 2 60
Szakmunkásképzők 18 1 0 19
Egyesített középiskolák 18 1 0 19
Konzervatóriumok 0 2 0 2
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Általános iskolák és óvodák
2011
Állami Magán Egyházi Összesen
Nyitra megye
Általános iskolák 291 1 18 310
Óvodák 402 0 5 407
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Iskolák az oktatási nyelv alapján
Oktatási nyelv
Szlovák Magyar Szlovák és
magyar
Nyitra megye
Gimnáziumok 16 8 1
Szakközépiskolák 43 4 12
Szakmunkásképzők 15 1 3
Egyesített középiskolák 11 2 6
Általános iskolák 229 72 9
Óvodák 288 84 31
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Kultúra
Nyitra megyeszékhely a megye kulturális életének Mekkája. A szláv történelmi
gyökereknek köszönhetően az egyik legfontosabb szláv műveltségi, kulturális és
keresztény élet központjává teszik. A megye területén 3 színház, 12 képtár van a
kirendeltségekkel együtt, illetve 368 közkönyvtár a kirendeltségekkel együtt.
Figyelmet érdemel a Bagara Andrej Színház Nyitrán, a Nyitra Menti Múzeum és a
Nyitrai Képtár. A legjelentősebb kulturális rendezvényekre többnyire Nyitrán kerül
sor. Ide tartoznak a Pribina Ünnepségek, Nyitraiak Napjai, Színházi Nyitra - egy
nemzetközi színházi fesztivál. Nyitra gazdag kiállításrendezési hagyományokkal is
rendelkezik. A hagyományos AGROKOMPLEX mezőgazdasági kiállításon kívül itt
olyan nagyvásárok és kiállítások kerülnek megrendezésre mint az Autószalon, Bútor
és Lakás, Nemzetközi Gépipari Nagyvásár, Lingumexpo és még sok más.
A megyében nagy mértékben képviseltetik magukat a kulturális létesítmények, amelyek
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
33
biztosítják a magyar nemzeti kisebbség
kulturális igényeit is. Említést érdemel a Jókai Színház Révkomáromban és számos
amatőr érdekcsoport, valamint a kulturális és művelődési létesítmények is.
Nyitra megye
Kulturális és művelődési létesítmények száma 420
Rendezvények száma összesen 16 153
Művészeti érdekcsoportok száma 1 026
Versenyek, szemlék és fesztiválok száma 1 022
A művészeti érdekcsoportok tagjainak száma 14 163
Művelődési és oktatási rendezvények száma 3 542
Kulturális és társadalmi rendezvények száma 6 993
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Egészségügy
A megyében az egészségügyi ellátást a Nyitrai Egyetemi Kórházban, kórházakban
orvosi rendelőintézetekkel, külön klinikákon és szakosodott gyógyintézetekben
biztosítják be.
Egészségügyi intézmények a terület, az intézmény típusa, a mutató típusa és az év szerint
Egészségügyi létesítmények száma
2010
Nyitra megye
Összesen 1 690
Kórházak 12
Járóbeteg-ellátó létesítmények 1 319
Szakosodott gyógyintézetek 0
Természetes gyógyfürdők 0
Gyógyintézetek 3
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Idegenforgalom
Az idegenforgalom elsősorban a termálforrásokkal rendelkező helyszínekhez kötődik,
ahol üdülő- és turistaközpontok jöttek létre (Révkomárom, Pat, Párkány).
2.3.6 A régiófejlesztés SWOT
elemzése
Erősségek:
• az ipari és mezőgazdasági termelés bemenő termelési tényezőinek meglévő erős potenciálja,
• elegendő kapacitás és szakképzett emberi potenciál,
• felsőoktatási- és kutatóközpontok Nyitra városában,
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
34
• a fejlődéshez szükséges elégséges térbeli potenciál,
• kedvező földrajzi elhelyezkedés Európában és Szlovákiában a jelentős közlekedési
útvonalakon,
• fejlett és viszonylag jó állapotban fennmaradt vidéki települések,
• a kihasználható vízfolyások potenciálja,
• a régió domináns pozíciója a szlovákiai energiaellátás szempontjából,
• a határon átnyúló turizmus fejlesztésének lehetősége a régióban,
• a nemzetközi méreteket öltő nagyvásári és kongresszusi idegenforgalom a
megyeszékhelyben,
• felhasználható geotermikus források megléte.
Gyengeségek:
• az ipari vállalatok alacsony exportképessége,
• magas szintű fizetésképtelenség és magas inputárak,
• a saját hazai források nem elégséges bevonása,
• a mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó termelés alacsony aránya,
• nyugdíjas korú népesség magas aránya,
• magas munkanélküliség,
• alacsony munkaerő-mobilitás,
• hiányzó észak-déli és nyugat-keleti közútvonal (Dunaszerdahely
– Újvár),
• nem megfelelő vasúti összeköttetés Nyitra - Pozsony között,
• az alternatív energiaforrások nem elégséges hasznosítása,
• a vidéki turizmus és agroturizmus potenciáljának nem megfelelő kiaknázása,
• a szennyvízelvezető rendszerrel és víztisztító berendezéssel rendelkező községek alacsony
%-része,
• nagymértékű diffúz forrásokból eredő szennyezés (elsősorban a mezőgazdaság,
amely részt vesz a felszíni vizek és a talajvíz szennyezésében).
Lehetőségek:
• határon átnyúló együttműködés lehetősége,
• térbeli és infrastrukturális lehetőségek az ipari parkok és inkubátorok kiépítésére és
fejlesztésére,
• bekapcsolódás a nemzetközi együttműködésbe és partnerhálózatokba,
• a megye jelentőségének megnövekedése a nemzetközi közlekedés szempontjából,
• a nyitrai agglomeráció kiterjedése a pozsonyi-nagyszombati agglomerációval eggyé válva,
• európai jelentőségű agglomerációk közelsége - Bécs és Budapest,
• határon átnyúló települési agglomerációk létrehozásának lehetősége (Révkomárom
- Komárom, Párkány - Esztergom),
• a megye közlekedési elérhetőségének javítása az észak - dél és nyugat - kelet
folyosó megépítésével,
• a megye energiamérlegének javítása a Mochovce atomerőmű komplexum, a vízi
energia potenciáljának, a geotermikus források, biomasszák és biogázak
felhasználásával,
• a geotermikus energia következetes felhasználása üdülési és rehabilitációs
szolgáltatásokat nyújtó termálfürdők kiépítésével.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
35
Veszélyek:
• kedvezőtlen demográfiai fejlődés - a lakosság elöregedésének trendje,
• az alapvető ipari vállalatok alacsony mértékű fejlődésének elmélyülése,
• stagnálás a modern technológiák bevezetése terén,
• lemaradás a főútvonalak és vasútvonalak kiépítésében és korszerűsítésében,
• a kis- és középvállalatok nagy mértékű pénzügyi leterheltsége,
• a kutatás-fejlesztés lemaradásának elmélyülésre a nemzetközi szabványokkal összevetve,
• a mezőgazdasági szántóföld magas szintű védelme,
• nem megfelelő a régión túli infrastruktúra kiépítése,
• a munkanélküliség stagnálása, növekedése,
• az európai autópálya közlekedési folyosókra való rákapcsolódás lehetőségének
elvesztése, ha nem kerülnek kiépítésre a gyorsforgalmi közútvonalak,
• az infrastrukturális projektek megvalósítására fordítandó pénzügyi források hiánya,
• a közlekedés az életkörnyezetre és a természeti környezetre kifejtett negatív hatásának növekedése.
2.4 Besztercebánya megye (Banskobystrický kraj)
2.4.1 Földrajzi jellemzés
Besztercebánya megy a Szlovák Köztársaság legnagyobb megyéje 9 455 km
2
területével. Közép-Szlovákia déli részén terül el, délen Magyarországgal, keleten Kassa megyével, északon Trencsén és Zsolna megyével és nyugaton pedig Nyitra megyével határos.
A közigazgatási egységek tekintetében 13 járásra osztódik fel
(Besztercebánya/Banská Bystrica, Selmecbánya/Banská Štiavnica,
Breznóbánya/Brezno, Gyetva/Detva, Korpona/Krupina, Losonc/Lučenec,
Poltár/Poltár, Nagyrőce/Revúca, Rimaszombat/Rimavská Sobota, Nagykürtös/Veľký
Krtíš, Zólyom/Zvolen, Zsarnóca/Žarnovica és Garamszentkereszt/Žiar nad Hronom),
516 községre, és ebből 24 a város (2007-es évi adat). Besztercebánya (a SzK 6.
legnépesebb városa) és Zólyom városa a lakosság számát tekintve a 2007-es év
végével meghaladták a 40 ezret.
A területen átfolyik a Garam (Hron), Ipoly (Ipeľ) és Sajó (Slaná) folyó.
Besztercebánya megyére jellemző a geomorfológiai modellezés rendkívüli nagy
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
36
változatossága - a magas hegyi pontoktól a terület északi részén a tagolt középső
részen át a Dél-szlovákiai medence (Juhoslovenská kotlina) enyhén hullámos és sík
területeiig a térség déli részében.
A terület nagy mértékben védett területnek számít természetvédelmi szempontból. A
megye területére öt nemzeti park nyúlik be (Alacsony-Tátra Nemzeti Park, Szlovák
Paradicsom Nemzeti Park, Murányi-fennsík Nemzeti Park, Kis-Fátra Nemzeti Park és
Szlovák-karszt Nemzeti Park), 4 tájvédelmi terület, és számos nemzeti természeti
örökség, védett térség, helyszín és objektum, amelyek alacsonyabb védettségi szintet
élveznek.
Besztercebánya (Banská Bystrica), Selmecbánya (Banská Štiavnica) és Körmöcbánya
(Kremnica) városi műemlékterületté lett kikiáltva, és ezen felül Selmecbánya
felvételre került az UNESCO Kulturális Világörökség Listájára. Úrvölgy (Špania
Dolina), Hegybánya (Štiavnické Bane) és Szebelléb - Szentmihály-puszta
(Sebechleby – Stará Hora) vidéki települések műemlék-rezervátumai.
A megyében nagy mennyiségű nyersanyagkészlet, és számos ásvány-, termál és
gyógyvíz is található itt. Két fürdőváros (Szliács/Sliač, Gyűgy/Dudince) és négy
fürdőhely is ismert. A megye területe rendkívül gazdag természeti szépségekben,
amelyeket nagy mértékben hasznosítanak nemcsak téli, hanem egész éves turisztikai
központokként.
2.4.2 Demográfia
Lakosság száma
2011
Összesen Férfiak Nők
Besztercebánya megye 660 128 319 565 340 563
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
A népsűrűség szempontjából (69,0 lakos/km2) Besztercebánya önkormányzati kerület
a legritkábban lakott megyék közé tartozik (Szlovák Köztársaság: 110,80 lakos/km2).
Erre a tényre kihatással vannak a megye geomorfológiai adottságai, mivel főként hegyi területekről van szó. A megyében jelentősen megnyilvánul a lakosság elöregedési folyamata, miközben a
gyermekek száma csökken, és lassan nő a nyugdíjas korú lakosság száma.
A lakosság mozgásának alapvető jellemzői
2011
Élveszületés
ek száma
Elhalálozások
száma
Természetes
népességnöv
ekedés
Teljes
népességnöv
ekedés
Besztercebánya
megye
Összesen 6 697 6 884 -187 -863
Férfiak 3 423 3 486 -63 -233
Nők 3 274 3 398 -124 -630
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
37
Lakosság nemzetiség alapján
2011
Besztercebánya megye
Szlovák 504 885
Magyar 67 652
Roma 15 531
cseh, morva, sziléziai 3 249
Ruszin 187
Ukrajnai 503
Német 443
Lengyel 302
Orosz 213
egyéb és nem megadott 67 163
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
2.4.3 Gazdasági potenciál
Az iparra elsősorban a fém- és fémtermékgyártás jellemző, egyéb nemfém ásványi
termékek gyártása, élelmiszer- és italgyártás, valamint a máshova nem sorolt gépek és
berendezések gyártása.
Ipari vállalatok
2011
Bruttó
forgalom
(ezer €)
Folyó
termelőfelhasznál
ás (ezer €)
Ipari üzemek
száma
Hozzáadott
érték (ezer €)
Besztercebánya
megye 3 181 480 2 316 246 260 865 235
Nagykürtösi (Veľký
Krtíš) járás 119 667 90 017 15 29 650
Zólyomi (Zvolen) járás 442 204 356 198 19 86 006
Zsarnócai (Žarnovica)
járás 146 727 102 841 13 43 886
Garamszentke
reszti (Žiar
nad Hronom)
járás
731 598 505 420 39 226 178
Besztercebányai
(Banská Bystrica)
járás
530 570 388 152 59 142 417
Selmecbányai
(Banská Štiavnica)
járás
23 341 18 419 8 4 922
Breznóbányai (Brezno)
járás
364 908 276 613 14 88 295
Gyetvai (Detva) járás 138 174 96 026 16 42 148
Korponai (Krupina)
járás
44 342 31 347 11 12 996
Losonci (Lučenec)
járás 370 054 269 281 30 100 773
Poltári (Poltár) járás 18 436 13 820 5 4 616
Nagyrőcei (Revúca)
járás 141 810 100 404 9 41 405
Rimaszombati
(Rimavská Sobota)
járás
109 648 67 706 22 41 942
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Az ipar szempontjából a megye északi és déli részre osztódik. Északon
összpontosulnak a legtermelékenyebb ágazatok - kohászat, gépipar, faipar,
gyógyszeripar és papíripar. A déli részen található az élelmiszeripar és egyéb, a
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
38
mezőgazdasággal összefüggő ágazat, üvegipar és kerámiaipar.
Breznóbánya (Brezno), Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom) és Zsarnóca
(Žarnovica) járásokban a vas- és alumíniumkohászat dominál, amely a termelése több
mint 80 %-át exportálja. Jelentőség szempontjából ezt követi a gépipar, fafeldolgozó
ipar és az élelmiszeripar, majd a többi ágazat. Besztercebánya megyeszékhely az
elmúlt években a szolgáltatások és kereskedelem fejlesztésére összpontosít.
Tekintettel a természeti adottságokra (Besztercebánya rendelkezik a legnagyobb
erdőterülettel a SzK-ban) a megye a fakitermelésben (főként annak északi és észak-
keleti részében) a többi megye értékeit többszörösen meghaladó teljesítményt nyújt.
Besztercebánya déli része a mezőgazdaságra összpontosít, főként a szőlőtermesztésre.
Külföldi befektetők
Megnevezés Város Ország Ágazat
Aluminios Cortizo Újbánya (Nová Baňa)
Spanyolország gépipar
Brother Korpona (Krupina)
Japán / Nagy-Britannia vegyipar
Doka Industrie GmbH Besztercebánya (Banská Bystrica)
Ausztria faipar / bútoripar
KNAUF Insulation Újbánya (Nová Baňa)
Ausztria építőipar
OJALA YHTYMA Kriván (Kriváň) Finnország gépipar
Petrochema a.s. Oláhdubova (Dubová)
Orosz Föderáció vegyipar
SEWON ECS Rimaszo
mbat
(Rimavsk
á Sobota)
Dél-Korea elektrotechnikai
SMZ Jelšava Jolsva (Jelšava) Szlovákia kohóipar
Vitri Elektro Metalurgica
Nagykürtös
(Veľký Krtíš)
Spanyolország elektrotechnikai
2.4.4 Műszaki infrastruktúra
Besztercebánya megye területének tagoltsága és nehéz megközelíthetősége
kedvezőtlenül befolyásolja a közlekedési útvonalak kiépítését. A természeti feltételek
nem teszi lehetővé, hogy jelentősebb mértékben fejlesztésre kerüljenek az egyes
közlekedési módok.
Utak hossza (km-ben)
2011
Besztercebánya megye
Utak hossza összesen 3 206,266
I. osztályú út 643,784
II. osztályú út 609,699
III. osztályú út 1 854,045
Autópályák és autópálya bekötőutak 0,000
Gyorsforgalmi utak és bekötőutak 98,738
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
A megye közlekedési rendszere nem felel meg annak gazdasági fejlődése által
támasztott igényeknek. Lemarad, főként ami a modern úthálózattal való
felszereltséget illeti.
A megyében található a Szliács repülőtér, amelyet időszakos civil személyszállításra
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
39
is használnak. Két vasútvonal köti össze Szlovákia déli részét az északi résszel,
valamint a nyugatit a keleti résszel.
Ezek integrálva vannak a kiterjedt regionális vasútvonal-hálózatba.
A távközlési szolgáltatások a megszokott rendelkezésre álló modern technológiák
által vannak bebiztosítva, és ár szempontjából nagyon különbözőek.
2.4.5 Szociális infrastruktúra és kommunális
létesítmények
Besztercebánya megye gazdag hagyományokkal rendelkezik az oktatásügy terén (itt volt az első Bányászati Főiskola Szlovákia területén Selmecbányán, amely az első műszaki főiskola is volt egyúttal a világon).
Jelenleg Besztercebányán két főiskola van: Művészeti Akadémia és a Bél Mátyás
Egyetem. Ezen kívül sok gimnázium, középiskola és szakmunkásképző is található itt.
Zólyomban székel a Műszaki Egyetem, amelynek Erdőmérnöki Kara a múltban az
egyedüli erdészeti és fafeldolgozási főiskola volt az egykori Csehszlovákiában.
Középiskolák
2011
Állami Magán Egyházi Összesen
Besztercebánya megye
Gimnáziumok 20 5 5 30
Szakközépiskolák 44 12 0 56
Szakmunkásképzők 16 4 0 20
Egyesített középiskolák 22 1 0 23
Konzervatóriumok 1 1 0 2
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Általános iskolák és óvodák
2011
Állami Magán Egyházi Összesen
Besztercebánya megye
Általános iskolák 265 7 11 283
Óvodák 372 8 2 382
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Iskolák az oktatási nyelv alapján
Oktatási nyelv
Szlovák Magyar Szlovák és
magyar
Besztercebánya megye
Gimnáziumok 21 1 3
Szakközépiskolák 51 0 5
Szakmunkásképzők 18 1 1
Egyesített középiskolák 21 0 2
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
40
Általános iskolák 218 54 11
Óvodák 311 50 12
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Kultúra
Besztercebánya gazdag történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkezik, főként
a színjátszás terén. Besztercebányában 5 színjátszó testület működik (Állami Opera,
Bábszínház a határvonalon, Táncstúdió Színház, Átjáróházi Színház, Anderle Anton
Hagyományos Bábszínháza), Zólyomban a J. G. Tajovský Színház, amely minden
évben megrendezi a Zólyomi Várjátékok nemzetközi fesztivált. Valamennyi
járásszékhely saját kulturális létesítményekkel, könyvtárakkal, művészi
érdekcsoportokkal rendelkezik.
Besztercebánya megye
Kulturális és művelődési létesítmények száma 390
Rendezvények száma összesen 6 898
Művészeti érdekcsoportok száma 600
Versenyek, szemlék és fesztiválok száma 569
A művészeti érdekcsoportok tagjainak száma 8 265
Művelődési és oktatási rendezvények száma 1 248
Kulturális és társadalmi rendezvények száma 2 757
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Egészségügy
Az egészségügyi ellátást a megyében az egészségügyi létesítmények hálózata
képviseli, amelyek közt dominál a Szlovák Köztársaság egyik legnagyobb kórháza, az
F. D. Roosevelt Egyetemi Kórház, amely magas szintű szakértelméről híres számos
specializációs területen.
A megyében az egészségügyi ellátást a valamennyi egészségügyi létesítmény alkotta
hálózat biztosítja be. Besztercebánya megye 18 kórházzal, 6 természetes
gyógyfürdővel (Borosznó/Brusno, Csíz/Číž, Gyűgy/Dudince, Kovácsfalva/Kováčová,
Szliács/Sliač, Szklenófürdő/Sklené Teplice) és két gyógyfürdőintézettel
(Gyűgy/Dudince, Kovácsfalva/Kováčová) rendelkezik. Az egészségügyi
létesítmények számának legnagyobb hányadát járóbeteg-ellátó rendelők teszik ki.
Egészségügyi intézmények a terület, az intézmény típusa, a mutató típusa és az év szerint
Egészségügyi létesítmények száma
2010
Kassa megye
Összesen 2 073
Kórházak 18
járóbeteg-ellátó létesítmények 1 618
szakosodott gyógyintézetek ..
természetes gyógyfürdők ..
Gyógyintézetek 5
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Idegenforgalom
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
41
A hegyes vidék az északi részen és a fürdőközpontok a megye egész területén kiváló
feltételeket teremtenek a turisztika, gyógyüdülések és pihenés számára. Ezek ideális
feltételeket jelentenek az idegenforgalom fejlesztéséhez.
2.4.6 A régiófejlesztés SWOT
elemzése
Erősségek:
• elegendő szabad munkaerő, • magas képzettségi szint a regionális központokban,
• nagy kiterjedésű nyersanyagbázis, amely számos ágazat számára nyújt nyersanyagot, • kiépített pozíció az exportpiacokon, főként a kohászat, fafeldolgozó ipar, üvegipar,
kerámiaipar és vegyipar terén,
• elegendő szabad barna és zöld terület, amely alkalmas ipari parkok és zónák
kiépítésére,
• jelentős potenciál a külföldi befektető - a régióból származó alvállalkozó kapcsolatok
kiépítésére,
• megfelelő természeti, éghajlati és kulturális feltételek az idegenforgalom fejlesztésére,
• számos ásványvíz, termál- és gyógyvízforrás,
• Besztercebánya megye kedvező elhelyezkedése az áru és szolgáltatások áramlása
szempontjából az új EU tagállamok között,
• sűrű regionális közúti és vasúti hálózat (kivéve a Nagykürtösi járást),
• a Pozsony - Zólyom - Kassa (beleértve a Fülek (Fiľakovo) - Sátorosbánya
(Šiatorská Bukovinka)) pályaszakaszt is) „déli vasúti útvonal“ besorolása a
TEN Transzeurópari Vasútvonalak Hálózatába, amelyet a TINA projekt kísér
figyelemmel,
• a távközlési infrastruktúra becsatolása a multinacionális távközlési hálózatokba,
• a régió dél-keleti részében jó minőségű szántóföldek találhatók, és megfelelő
éghajlati viszonyok a kultúrnövények termesztéséhez.
Gyengeségek:
• a munkanélküliek alacsony képzettségi szintje a megye déli járásaiban,
• a magánvállalkozások és kézművesség alacsony támogatottsága az állam részéről,
• a nyersanyagbázis nem megfelelő kihasználása,
• az alacsony hozzáadott értékkel rendelkező termelés magas aránya,
• a termelés alacsony technológiai és technikai szintje és a termékek alacsony
versenyképessége,
• az ipari kutatás-fejlesztés leépítése,
• nem elegendő beáramló KKB,
• az információs technológiák nem elégséges kihasználása az ipari, kereskedelmi és
idegenforgalmi szektorban,
• nem kielégítő régión túli összeköttetés a közlekedési infrastruktúrában,
• a regionális közlekedési infrastruktúra egy részének nem megfelelő közlekedés-
technikai és üzemi állapota (utak, hidak, vasúti pályák),
• a személy- és teherszállítás áthelyeződése a vasutakról a közutakra, és a kombinált
szállítás kis mértékű alkalmazása,
• a telektulajdon fragmentáltsága és nem megfelelő mértékben fejlett
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
42
termőföldpiac. Lehetőségek:
• kedvezőbb vállalkozási feltételek létrehozása,
• új beruházók belépése a már meglévő termelőcsarnokokba,
• ipari zónák és parkok fejlesztése,
• a kisiparosi és kézművesiparosi vállalkozás és önfoglalkoztatás támogatása a régióban,
• magasabb szintű befejezéssel rendelkező termelések fejlesztése, amelyek a hazai
nyersanyagok feldolgozásán alapszanak,
• a magas hozzáadott értékkel rendelkező vállalkozói tevékenységek fejlesztése,
• egy harmadik nagyvárosi központ létrehozása a Besztercebánya - Zólyom agglomerációban,
• a történelmi, kulturális és természeti adottságok kihasználása az idegenforgalom
fejlesztésére,
• az alapvető közlekedési rendszerek kiépítésének lehetősége és azok rákapcsolása a
nemzetközi közlekedési folyosókra,
• a legrövidebb Krakkó - Budapest közlekedési csatlakozás kiépítésének kihasználása
Besztercebánya megye területén keresztül,
• a Szliács repülőtér kapacitásainak felhasználása rendszeres légi járatok számára,
• növekvő érdeklődés a vidéki turizmus és
agroturizmus iránt. Veszélyek:
• a szakképzett munkaerő eláramlása a régióból,
• a szociálisan marginalizált lakossági csoportok és a bűnözés alakulására negatív
kihatással lévő fiatalkorúak hányadának folytatódó növekedése,
• a szakképzett munkaerő egyenetlen eloszlása a régióban,
• a befektetők nem elégséges érdeklődése a csődbe ment társaságokba való belépés iránt,
• technológiai és ismereti szempontból való lemaradás,
• az ipar kutatás-fejlesztési bázis jelentős meggyengülése és gyakorlatilag a vállalati
kutatás-fejlesztési bázis megszűnése a régióban,
• a megye területének elszigetelődése, mivel a fő nemzetközi közlekedési folyosók a
megye területén kívül húzódnak, és nincsenek megfelelő kapacitással
rendelkező utakkal és vasúti infrastruktúrával kellőképpen hozzáférhetővé
téve,
• a tulajdoni viszonyok transzformációs folyamata még nem fejeződött be.
2.5 Kassa megye (Košický kraj)
2.5.1 Földrajzi jellemzés
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
43
Szlovákia dél-keleti részében terül el Kassa megye, amely 6 752 km2 területével az
ország 13,8 %-át teszi ki. Délen Magyarországgal, keleten Ukrajnával, északon
Eperjes megyével és nyugaton pedig Besztercebánya megyével határos.
A közigazgatási egységek szempontjából 11 járásra osztódik fel: Gölnicbánya
(Gelnica), Kassa (Košice) I, Kassa II, Kassa III, Kassa IV, Kassa-vidéke (Košice –
okolie), Nagymihály (Michalovce), Rozsnyó (Rožňava), Szobránc (Sobrance), Igló
(Spišská Nová Ves) és Tőketerebes (Trebišov). Kassa a megyeszékhely.
Kassa megye területe jelentős mértékben védett terület a természetvédelmi törvény
értelmében. 4 nagy kiterjedésű védett terület került itt kijelölésre, konkrétan a Szlovák
Paradicsom Nemzeti Park és a Szlovák-karszt, Latorca és Vihorlát tájvédelmi terület.
Természeti unikumnak számít a Dobsinai jégbarlang (Dobšinská ľadová jaskyňa) és a
Herlányi gejzír (Herliansky gejzír). Gazdasági és üdülési jelentőséggel bírnak a
Széles-tó (Zemplínska šírava), Idabukóc (Bukovec), Óruzsin (Ružín) és Dobsina
(Dobšiná) víztározók. A terület az északi mérsékelt éghajlati zónába tartozik és az
adott meteorológiaii állomásokon mért évi átlaghőmérséklet 8 – 10 °C között mozog.
Az északi részek hidegebbek, a dél-keleti rész azonban bizonyos területeken eléri a
szárazföldi szubtrópusok hőmérsékleteit is.
A legnagyobb folyó a Bodrog, amely az Ondava (Ondava), Tapoly (Topľa), Latorca
(Latorica) és Laborc (Laborec) folyók találkozásából jön létre, és a Kelet-Szlovákiai-
alföld (Východoslovenská nížina) vízelvezetését biztosítja be. Ezen a folyón kívül
meg jelentős a Hernád (Hornád), de a Salyó (Slaná) és Bódva (Bodva) folyó is; a
terület dél-keleti részén 5,2 km-es szakaszon átfolyik a Tisza (Tisa) folyó is. A folyók
bizonyos években árvizeket okoznak.
Az energia- és nemfémes nyersanyagok közül a megyében kőolaj és földgáz található
a Nagymihályi (Michalovce) és Tőketerebesi (Trebišov) járásokban. A geotermikus
energiaforrások Kassa-vidéke járásban, Györke (Ďurkov) közelében találhatók. Az
ércnyersanyagok közül jelentőséggel bír a vas- és ezüstérc a Rozsnyói (Rožňava) és
Iglói (Spišská Nová Ves) járásokban. Fontosak a következő lelőhelyek: magnezit
Kassa környékén, kősó a Nagymihályi járásban, zsírkő és gipszkő a Rozsnyói és Iglói
járásokban. A megyében különböző típusú építőkő, téglapipari agyag, mészkő, kaolin,
kavicsos homok és egyéb található.
2.5.2 Demográfia
Lakosság száma
2011
Összesen Férfiak Nők
Kassa megye 792 991 386 785 406 206
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
A megye lakosságának eloszlása nagyon egyenetlen. A megye legtöbb lakosa Kassa
megyeszékhelyben lakik a megye összlakosságának számából kivett 30,1 %-os
részesedéssel. A sűrűbben lakott területek közé tartozik a Nagymihályi, Kassa-vidéke,
Tőketerebes és Igló járás, ahol a megye lakosságának 12 – 15 %-a található. A
lakosok legkisebb hányada (3 %, illetve 4 %) a Szobránci és Gölnicbányai járásban
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
44
lakik.
A lakosság mozgásának alapvető jellemzői
2011
Élveszületés
ek száma
Elhalálozás
ok száma
Természetes
népességnöv
ekedés
Teljes
népességnöv
ekedés
Kassa megye
Összesen 10 019 7 372 2 647 2 154
Férfiak 5 088 3 852 1 236 1 063
Nők 4 931 3 520 1 411 1 091
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Lakosság nemzetiség alapján
2011
Kassa megye
Szlovák 580 604
Magyar 74 715
Roma 37 041
Cseh, morva, sziléziai 3 488
Ruszin 3 071
Ukrajnai 1 667
Német 1 184
Lengyel 350
Orosz 280
Egyéb és nem megadott 90 591
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
2.5.3 Gazdasági potenciál
A Szlovák Érchegység (Slovenské Rudohorie) a régió nyersanyagbázisát szolgáltatja,
amely a régmúltban előfeltételeket teremtett a bányászat, színesfémkohászat és
gépipar létrehozásához. Ezek az ágazatok a modern vasmű és a vegyipari vállalatok
domináns pozíciójával együtt az ipar döntő részét képezik. A fő gazdasági ágazatok az
ipar (kohászat, gépipar, élelmiszeripar, elektrotechnikai ipar, kitermelő ipar,
építőanyag-, üzemanyag- és energiatermelő ipar), építőipar és a mezőgazdaság. A
megye déli része a Kelet-szlovákiai-alföld részét képezi, és ez határozza meg a
gazdaság jellegét is. A mezőgazdasági termelés az alapja az élelmiszeriparnak,
amelynek a mezőgazdasági őstermelés termékeit dolgozza fel. A mezőgazdasági
termelés a Kassa-vidéke, Tőketerebesi, Nagymihályi és Szobránci járásokban
összpontosul.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
45
Ipari vállalatok
2011
Bruttó
forgalom
(ezer €)
Folyó
termelőfelhasznál
ás (ezer €)
Ipari üzemek
száma
Hozzáadott
érték (ezer €)
Kassa megye 6 455 406 5 197 390 240 1 258 015
Iglói (Spišská Nová
Ves) járás 512 814 393 567 50 119 247
Tőketerebesi (Trebišov)
járás 54 088 35 322 23 18 766
Gölnicbányai (Gelnica)
járás
10 511 5 966 4 4 546
Kassa (Košice) I járás 1 176 501 921 690 31 254 811
Kassa (Košice) II járás 2 662 926 2 220 830 15 442 096
Kassa (Košice) III járás 99 999 999 99 999 999 1 99 999 999
Kassa (Košice) IV járás 481 057 376 012 39 105 045
Kassa-vidéki (Košice -
okolie) járás 622 124 508 548 23 113 576
Nagymihályi
(Michalovce) járás
629 530 514 113 35 115 416
Rozsnyói (Rožňava)
járás 300 353 217 278 17 83 075
Szobránci (Sobrance)
járás
99 999 999 99 999 999 2 99 999 999
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala A ( 99999999 ) szám azt jelenti, hogy az adat nem hozható nyilvánosságra annak bizalmas jellege miatt.
A mezőgazdasági termőterület 338 ezer ha területen fekszik, ami a megye területének
50,1 %-át teszi ki; ennek több mint három ötöde szántóföld, egy harmada pedig
állandó legelő. A terület két ötödét borítja erdő. A szántóföld több mint három
negyede a Kassa-vidéke, Nagymihályi és Tőketerebesi járásokban található, erdő
borítja főként a Gölnicbányai és Rozsnyói járások területét.
2.5.4 Műszaki infrastruktúra
Az úthálózat teljes hossza a megyében 2 378,9 km, ebből 5,3 km az autópálya, 336,7
km az I. osztályú út és 586,4 km a II. osztályú út. A megyén 788,6 km hosszú
vasútvonal halad át. Jelentős a szárazföldi kikötő - átrakodó állomás Tiszacsernyőn
(Čierna nad Tisou). Kassán található egy nemzetközi jelentőségű repülőtér.
Közúti közlekedés
Szlovákia úthálózatának teljes hossza 17,8 ezer km, ebből Kassa megyében összesen
2,4 ezer km út található. A megye 13,4 %-os arányban részesedik Szlovákia
úthálózatának hosszából. Az egyes kategóriákba sorolt utak hosszának hányadrésze
Kassa megyében Szlovákia az egyes kategóriákba sorolt útjainak hosszával
összevetve (lásd a következő táblázatot). A következő táblázat mutatja Kassa megye
teljes közúti úthálózatát.
Utak hossza (km-ben)
2011
Kassa megye
Utak hossza összesen 2 378,796
I. osztályú út 342,400
II. osztályú út 586,514
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
46
III. osztályú út 1 420,265
Autópályák és autópálya bekötőutak 5,325
Gyorsforgalmi utak és bekötőutak 24,292
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Alapjában véve megállapítható, hogy az alacsonyabb kategóriájú közúti úthálózat
sűrűsége kielégítő, de hiányoznak a magasabb kategóriájú utak - gyorsforgalmi utak,
autópályák és I. osztályú utak.
Vasúti közlekedés
Kassa mint megyeszékhely a vasúti közlekedés csomópontja, ahol a fő nemzetközi
vasútvonal közvetlenül csatlakoznak Szlovákia vasútvonalaihoz. A vasúti közlekedés
infrastruktúrájára viszonylag sűrű hálózat jellemző, viszont elavult technológiával, és
ráadásul a vasúti közlekedési infrastruktúra műszaki bázisa nincs kellőképpen
felkészülve a közlekedési és szállítási piac változó feltételeire és struktúrájára. Ezt az
állapotot főként a vasúti közlekedési műszaki bázis alacsony műszaki szintje és
minősége okozza, valamint annak elhanyagolt karbantartása és nem megfelelő
felújítása.
Légi közlekedés
Kassa repülőtere egy nyilvános civil repülőtér belföldi és nemzetközi légi járatok
számára. Rendszeres és időszakos légi közlekedést bonyolít le. Az útlevél- és
vámellenőrzés 24 órán keresztül rendelkezésre áll. Az üzemeltetés összhangban van a
nemzetközi légi közlekedési szabályokkal.
A repülőtér 2 terminállal rendelkezik: egy a charter járatok számára, a másik pedig az
általános repülőjáratok számára. Mindkét terminálban az ellenőrzést és
csomagkezelést 12 rendelkezésre álló bokszban intézik.
2.5.5 Szociális infrastruktúra és kommunális létesítmények
Fejlett a kereskedelmi, szolgáltatási, pénzügyi intézmény, egészségügyi és szociális
létesítmény, valamint tudományos és kulturális létesítmény rendszere.
Oktatásügy
A felsőoktatás Kassán összpontosul, ahol 4 főoktatási intézmény található (P. J.
Šafárik Egyetem, Műszaki Egyetem, Állatorvosi Egyetem és a magán Biztonság-
irányítási Főiskola). Kassán székel a SzK Alkotmánybírósága és a SzK Elnökének
Hivatala.
Középiskolák
2011
Állami Magán Egyházi Összesen
Kassa megye
Gimnáziumok 23 7 6 36
Szakközépiskolák 46 10 4 60
Szakmunkásképzők 25 1 1 27
Egyesített középiskolák 14 1 1 16
Konzervatóriumok 2 2 0 4
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
47
Általános iskolák és óvodák
2011
Állami Magán Egyházi Össze
sen Kassa megye
Általános iskolák 293 7 17 317
Óvodák 435 4 10 449
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Iskolák az oktatási nyelv alapján
Oktatási nyelv
Szlovák Magyar Szlovák és
magyar
Kassa megye
Gimnáziumok 24 2 3
Szakközépiskolák 50 1 6
Szakmunkásképzők 22 1 4
Egyesített középiskolák 14 0 2
Általános iskolák 268 43 6
Óvodák 369 54 15
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Kultúra
A tény, hogy Kassa megyében, csakúgy mint a többi határ menti megyében, több
nemzetiség is él (ebben az esetben túlnyomó részt magyar nemzetiségű kisebbség),
tükröződik a kulturális létesítmények és intézmények számában is, amelyek több-
nemzetiségű jelleggel bírnak. Kassa megyeszékhelyben összpontosulnak olyan
kulturális létesítmények mint az Állami Színház, Bábszínház, Cassa Kassa Színház,
Thália Színház. Nemcsak Kassa megye, hanem egész Szlovákia kultúrájában előkelő
helyet foglal el a Kassai Állami Filharmónia.
A megyeszékhely mint járási székhely múzeumok, képtárak, kulturális és művelődési
központok széles körű hálózatával rendelkezik. A megye déli része számos történelmi
kulturális emlékéről híres, mint pl. Betlér (Betliar), Krasznohorka (Krásna Hôrka) és
egyebek.
Kassa megye
Kulturális és művelődési létesítmények száma 279
Rendezvények száma összesen 4 495
Művészeti érdekcsoportok száma 694
Versenyek, szemlék és fesztiválok száma 491
A művészeti érdekcsoportok tagjainak száma 10 186
Művelődési és oktatási rendezvények száma 1 017
Kulturális és társadalmi rendezvények száma 1 718
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
48
Egészségügy
A tény, hogy a megyeszékhelyben található a P. J. Šafárik Egyetem Orvosi Kara, kedvező
feltételeket hozott létre a
Kassai L. Pasteur Egyetemi Kórház kiépítésére, amely magasan specializált
orvostudományi intézetek központja is egyaránt. Ezen kívül Kassán számos állami és
magán kórház és egészségügyi központ is működik.
Egészségügyi intézmények a terület, az intézmény típusa, a mutató típusa és az év szerint
Egészségügyi létesítmények száma
2010
Kassa megye
Összesen 2 073
Kórházak 18
Járóbeteg-ellátó létesítmények 1 618
Szakosodott gyógyintézetek 0
Természetes gyógyfürdők 0
Gyógyintézetek 5
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Idegenforgalom
Valamennyi járás területén kiváló feltételeket találunk az idegenforgalom
fejlesztésére. A Szlovák Paradicsom természeti szépségei egyedülállóak. A Szlovák-
karszt verhetetlen a barlangok, szakadékok, fennsíkok és további különlegességek
számában. A víztározó a Nagymihályi járásban már évek óta ad otthont a vízi
sportoknak és pihenésnek. A Gömör-vidéki történelmi várak és kastélyok jelentős
motivációs elemet képeznek a belföldi és külföldi turisták számának növelésében.
2.5.6 A régiófejlesztés SWOT
elemzése
Erősségek:
• ipari jelleg, ahol valamennyi ágazat képviselteti magát, • a régiót meghaladó jelentőségű hasznosítható nyersanyagkészletek (zsírkő,
magnezit, mészkő, só),
• elegendő építési kapacitások az ipari, közlekedési építményekhez, lakás- és
infrastruktúra építéshez is,
• elegendő szakképzett, középiskolai végzettséggel rendelkező munkaerő,
• nagy kiterjedésű természetes komplexumok a kulturális örökséggel együtt
lehetőségeket teremtenek az idegenforgalom számára,
• a kiváló termőföldi és éghajlati potenciál a műszaki előfeltételekkel együtt a
mezőgazdaság számára a Kelet-szlovákiai-alföldön,
• Kassai nemzetközi repülőtér,
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
49
• kombinált közlekedés termináljai és a széles nyomtávú vasútvonal lehetővé teszi az
átrakodás nélküli szállítást Európába,
• Kassa - a művelődés, tudomány, kutatás és kultúra
központja. Gyengeségek:
• a terület nem megfelelő közlekedési megközelíthetősége,
• az agrárszektor technológiai és technikai elmaradottsága,
• nem megfelelő kutatási bázis és annak hiánya azokban az ágazatokban, amelyek
perspektívával rendelkeznek, pl. a gazdaság fejlődése szempontjából,
• az elsődleges termelés van túlsúlyban a a véglegesítéssel szemben,
• az ipari termelés energia- és anyagigényes szerkezeti felépítése (metallurgia,
vegyipar), amely az importált nyersanyagokra épít és rontja a környezet
minőségét,
• az idegenforgalmi potenciál nem megfelelő kiaknázása, az anyagi és műszaki
felszereltség hiánya az idegenforgalmi központokban,
• a lakosság alacsony mértékű rácsatlakozása a vízvezeték és szennyvízelvezető hálózatra,
• alapfokú végzettséggel rendelkező lakosság magas aránya (főként a roma lakosság),
• magas munkanélküliségi ráta.
Lehetőségek:
• az ipari produkció értékesítésének lehetősége az ukrán és orosz piacokon,
• a fent említette előfeltételek megvalósítását támogatja az átrakodás nélküli
közlekedési csatlakozás és a kombinált közlekedési terminál is,
• a hulladék hő felhasználása az üvegház-gazdaságban,
• a pénzügyi források összevonása az életkörnyezet minőségének javítására,
• a támogatási alapok felhasználásának lehetősége az oktatásra, művelődésre és
tudományra, valamint a munkapiaccal kapcsolatban lévő oktatási intézmények
támogatása,
• a civil társadalom elemeinek hangsúlyozása és a nem állami non-profit és állami
szervezetek közti együttműködés támogatása.
Veszélyek:
• az autópálya- és közútvonal-hálózat nem kerül kiépítésre,
• az infrastruktúra kiépítésére és felújítására fordítandó pénzügyi források hiánya,
• az ipar szerkezeti átalakításának negatív kihatásai a munkaerőpiac jelenlegi állapotára,
• ökológiai balesetek veszélye,
• hiányzik a roma probléma megoldásának koncepciója,
• a roma lakosság magas százalékaránya,
• növekvő munkanélküliség,
• hiányoznak olyan intézmények, amelyek figyelembe vennék az oktatás funkciója és
a munkapiac igényei közti kapcsolatot,
• a szakképzett munkaerő eltávozása a SzK egyéb régiói általában vett nagyobb vonzalma következtében.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
50
3. A munkaerőpiac elemzése az egyes régiókban
A munkaerő-piaci helyzetet számos tényező befolyásolja, amelyek közül a
legfontosabb a gazdasági fejlődés, a munkanélküliség alakulása Szlovákiában és nem
utolsó sorban pedig a globális gazdasági válság. A nyilvántartott munkanélküliségi
ráta a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal adatai alapján (a továbbiakban
csak „MSzCsH“) 2012. 8. 31-vel elérte a 13,19 %-os határt.
Munkanélküliség
A munkanélküliség az egyes régiókban a szlovákiai átlaggal összevetve jelentősen
eltér. Legrosszabb a helyzet az Eperjes (Pešov) (19,25 %), Besztercebánya (Banská
Bystrica) (18,88 %) és Kassa (Košice) (18,48 %) megyében (összehasonlítás képpen
Pozsony megyében az MSzCsH 5,48 %-os munkanélküliségi rátát tart nyilván. Ha
összehasonlítjuk az egyes járásokat, a munkanélküliség jelentős mértékben eltér az
egyes megyék közt is. Magasabb munkanélküliségi rátát tartanak nyilván főként
Besztercebánya déli járásaiban és Eperjes, illetve Kassa megye egyes járásaiban.
Szlovákia legmagasabb munkanélküliséggel küszködő járásai (20 % felett) a
következők: Rimaszombat (Rimavská Sobota) (33,70 %), Nagyrőce (Revúca) (30,66
%), Késmárk (Kežmarok) (28,26 %), Rozsnyó (Rožňava) (28,02 %) Kisszeben
(Sabinov) (26,59 %), Tőketerebes (Trebišov) (25,75 %), Poltár (Poltár) (25,00 %),
Nagykürtös (Veľký Krtíš) (24,25 %), Losonc (Lučenec) (23,79 %). A
munkanélküliség alakulása az elmúlt években közvetlen összefüggésben áll a
gazdasági válsággal.
A nyilvántartott munkanélküliségi ráta alakulása a Szlovák Köztársaságban
Függőleges mutató / 100 %-ban
- összesen
- férfiak - nők
© A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
51
A statisztikai mutatók alapján a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal 2012. 8.
31-vel 2 702 281 számú gazdaságilag aktív lakosságot tart nyilván. A nyilvántartott
álláskeresők száma ezzel a dátummal 398 365 személy, ebből 198 424 volt a nő. A
rendelkezésre nem álló álláskeresők száma 41 942 személy volt (oktatás: 123
személy, családtagot ápoló és munkaképtelen: 24 125 személy, végzős gyakorlaton
részt vevők: 7 604 személy).
Foglalkoztatottság és bérek
2012
A
foglalkoztatott
személyek
átlagszáma
Foglalkoztatott
ság növekedési
index
Átlag havi
nominálbér
(€)
Bérnövekedési
index
Szlovák
Köztársas
ág
1. negyedév 2 197 681 100,6 770 103,2
2. negyedév 2 204 512 100,2 793 101,5
3. negyedév 2 186 962 99,9 784 102,0
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Az anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély (a továbbiakban csak „ASZJ“)
kedvezményezettjeinek száma 2012. 8. 31-vel 354 494 lakos volt, az anyagi
szükséghelyzetben lévő személyek száma a SzK lakosságának 6,56 %-át teszi ki
(2011. 12. 31-vel 5 404 322). Az egyes megyék és járások szempontjából a helyzet
ezen a területen hasonló mint a munkanélküliség esetében, és a legtöbb juttatás
kedvezményezett a Nagyrőcei (Revúca) 23,55 %, Rimaszombati (Rimavská Sobota)
21,67 %, Rozsnyói (Rožňava) 19,04 %, Késmárki (Kežmarok) 17,334 %, Kisszebeni
(Sabinov) 16,01 % és Tőketerebesi (Trebišov) 15,50 % járásokban van.
Munkaerő-piaci politika
A munkaerőpiac definíciója nem rendelkezik állandó meghatározással, de alapvetően
úgy jellemezhető, mint a lakosságnak nyújtott támogatás- és segítségnyújtási rendszer
a munkapiaci munkarendszerbe történő bekapcsolódásuk során. A munkaerő-piaci
politikát nemcsak a foglalkoztatási szolgálatról szóló törvény határozza meg, hanem
tulajdonképpen valamennyi fő gazdasági, adó- és szociális törvény is meghatározza
azt. Formák, tevékenységek, intézkedések és eszközök együttesét jelképezi,
amelyeket a foglalkoztatási szolgálatban alkalmaznak a nyilvántartott
munkanélküliekkel való együttműködés során, és további célja, hogy megfelelő
feltételeket teremtsen azok számára, akik már állományban vannak.
A munkaerő-piacot befolyásoló tényezőket nemcsak a munkajogi és szociális
jogszabályok határozzák meg, pl. a munkaidő szabályzásával, a meghatározott
minimálbérrel, a nyugdíj-folyósítási feltételekkel, de pl. az iskolalátogatás hossza is.
A SzK Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztériuma, amely a munkaerő-piaci
politika kidolgozásáért felel, úgy valósítja meg azt, hogy meghatározza a munkaerő-
piaci politika céljait és prioritásait az országos szinten. Ezek a célok és prioritások a
gazdasági és szociális politikai célok alapján kerülnek meghatározása, amelyek
konkrétan le vannak fektetve a kormány programnyilatkozatában, illetve a SzK
Nemzetgyűlése által elfogadott további dokumentumokban.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
52
A munkaerő-piaci politika felosztása:
passzív munkaerő-piaci politika - a munkanélküli személyek bevételének
fenntartására irányuló programcsomag
aktív munkaerő-piaci politika - a munkanélküliek a munkaerő-piachoz és
munkahelyekhez való jobb hozzáférését, valamint a munkaerőpiac hatékony
működését irányzó programcsomag.
Passzív munkaerő-piaci politika
A passzív munkaerő-piaci politika eszközei
munkanélküli ellátás
anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély
korkedvezményes nyugdíj folyósítása a nyugdíj előtti korban lévő személyek
számára, akiket létszámleépítés miatt bocsátottak el.
A munkanélküli juttatás biztosítási elven alapul, és részét képezi a
társadalombiztosítási rendszernek. A munkanélküli juttatást a munkáltatók,
munkavállalók és önálló vállalkozók járulékaiból finanszírozzák.
A munkanélküli juttatásra való jogosultság feltételei:
a munkaviszony vagy önálló kereseti tevékenység hiánya
minimális biztosítási idő, vagyis három év járulékfizetés az elmúlt négy év
során. Az ellátás összege a kiszámítási alap 50 %-a. 6 hónapig áll fenn jogosultság az
ellátásra.
A munkanélküli ellátásban részesülők száma a SzK-ban
Az ellátás fajtája 2012 októberében 2012 novemberében 2012 decemberében
Munkanélküli ellátá 40 650 40 580 41 770
Forrás: Társadalombiztosító
A munkanélküli ellátás összege a SzK-ban
Az ellátás fajtája 2009-es év 2010-es év 2011-es év
Munkanélküli ellátá 248 257 289
Forrás: Társadalombiztosító
Anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély
minimális garantált bevételt biztosít
nem jár alanyi jogon
a háztartás bevételének megvizsgálása alapján kerül folyósításra.
A juttatás összege függ az egy háztartásban élő személyek számától. A segélyhez
nyújtott járulékok az elvégzett tevékenységek alapján kerülnek nyújtásra (átképzésben
és képzésben való részvétel, akitvációs munkák elvégzése). Ezeket a járulékokat
meghatározott célra adják (lakhatási járulék, védelmi járulék, egészségügyi ellátási
járulék).
Kiemelt szociális juttatások kedvezményezettjeinek száma
2012 december ASZJ
és
JaS
ASZJ -
ÁK CsP Sz
T
KPJ ÁPT
Szlovák Köztársaság 183 179 131 551 678 727 141 986 168 354 59 093
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
53
Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal ASZJ és JaS - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és járulék a segélyhez
ASZJ - ÁK - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély - segély és juttatások az álláskeresők számára
CsP - családi pótlék SzT -
szülői támogatás
KPJ- a súlyosan fogyatékos személyek kompenzálására nyújtott pénzügyi juttatások ÁPT - ápolási pénzügyi támogatás
2012. október
31-vel
2012.
november
30-val
2012. december
31-vel
A nyugdíjasok száma a Szlovák
Köztársaságban 1 304 133 1 310 374 1 312 257
A folyósított nyugdíjak száma - öregségi 975 951 979 290 980 863
- korkedvezményes öregségi 24 944 24 927 24 404
- rokkantsági 227 188 227 770 227 801
- özvegyi (nő) 296 799 297 727 297 828
- özvegyi (férfi) 38 644 38 952 39 049
- árvasági (gyermekek) 24 313 26 225 26 923
- fiatalkori rokkantsági (állam által fizetett) 7 594 7 729 7 800
- egyéb (állam által fizetett) 1 1 1
- feleségi (állam által fizetett) 1 052 1 038 1 030
- szociális (állam által fizetett) 2 330 2 324 2 319
Összesen 1 598 816 1 605 983 1 608 018 Forrás: Társadalombiztosító
Aktív munkaerő-piaci politika
Az aktív munkaerő-piaci politika célja:
segíteni azoknak, akiket munkanélküliség fenyeget
segíteni a munkanélkülieknek, hogy minél előtt munkába álljanak, mielőtt
tartósan munkanélküliekké válnának.
Az aktív munkaerő-piaci politika alapvető szolgáltatásai, amelyeket a lakosság
számára a foglalkoztatási szolgálat törvény szabályoz a következők:
a) megfelelő állás közvetítése,
b) szaktanácsadási szolgáltatások,
c) képzés és a munkaerő-piacra való felkészülés,
d) munkahely-létrehozás támogatása.
Ad a) Megfelelő állás közvetítése egy olyan tevékenység, amely megfelelő állás
felkutatására és megfelelő állás felkínálására irányul az álláskereső és állás iránt
érdeklődő számára, és egyúttal egy olyan tevékenység is, amely a munkáltató
számára történő megfelelő munkavállalók keresésével és ajánlásával kapcsolatos.
Az állásközvetítés részét képezi az alábbi is:
nyilvántartási tevékenység,
információs és tanácsadói szolgáltatások,
a szabad munkahelyek listáinak létrehozása,
az álláskeresők és munka iránt érdeklődők által keresett állások listáinak
létrehozása,
a munkahelyek listáinak és a keresett állások listáinak nyilvánosságra hozása
az interneten, sajtóban és további tömegtájékoztatási eszközökben.
Ad b) Szaktanácsadási szolgáltatások
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
54
A tevékenység az alábbira irányul:
az álláskereső elhelyezkedésével kapcsolatos problémák megoldása,
annak személyi előfeltételei és az adott állás betöltésére vonatkozó
követelmények összhangba hozása,
az álláskereső döntéshozatalának és viselkedésének befolyásolása,
valamint a szociális és munkahelyi alkalmazkodás.
Ad c) Képzés és a munkaerő-piacra történő felkészülés alatt nem értjük az olyan
elméleti vagy gyakorlati felkészülést, amelyet:
a munkáltató köteles az alkalmazottak számára bebiztosítani a vonatkozó
jogszabályok értelmében a munkavégzésük szerint,
az alkalmazott saját érdeklődése alapján abszolvál anélkül, hogy az általa a
munkáltatónál végzett munkához szükséges-e a képzettsége módosítása.
Ad d) Munkahely-létrehozás támogatása
Az aktív munkaerő-piaci politikában jelentős szerepet töltenek be azok az eszközök,
amelyek új munkalehetőségek létrehozásának támogatására irányulnak. Bizonyos
munkanélküli csoportoknak adott juttatásokról van szó, pl. önfoglalkoztatásra vagy
munkalehetőség létrehozására a munkáltatónál, és eközben teljesülnek a valamelyik
juttatás folyósításához szükséges feltételek.
Foglalkoztatási szolgálat
A foglalkoztatási szolgálat a munkaerő-piaci résztvevők támogatására és segítésére
irányuló intézmény- és eszközrendszer álláskeresés, munkahelyváltás, szabad
munkahelyek betöltése és a munkaerő-piaci aktív eszközök alkalmazása során.
Intézmények
A Szlovák Köztársaság területén foglalkoztatási szolgálatot az alábbi állami
szervezetek nyújtanak:
a) Központi Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal
b) Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal
A T.t. 5/2004 sz. foglalkoztatási szolgálatról
és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye későbbi előírások
értelmében a következő nem állami alanyok is nyújthatnak foglalkoztatási szolgálatot:
a) díj ellenében állásközvetítést nyújtó jogi vagy természetes személy
A díj ellenében történő állásközvetítést olyan jogi vagy természetes személy végezheti,
amely erre a T.t. 455/1991 sz. magánvállalkozásról szóló törvénye szerint (iparűzési
törvény) és későbbi rendelkezések értelmében kiadott engedéllyel rendelkezik.
b) Munkaerő-kölcsönző ügynökség
A munkaerő-kölcsönző ügynökségek olyan jogi vagy természetes személyek, amelyek
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
55
munkaviszonyban foglalkoztatják az adott személyt abból a célból, hogy a felhasználó
munkáltatóhoz kirendeljék ideiglenes munkavégzésre annak felügyelete és vezetése
alatt.
c) Támogatott foglalkoztatási ügynökség
A támogatott foglalkoztatási ügynökség egy olyan jogi vagy természetes személy,
amely fogyatékos személyek, tartósan munkanélküli személyek és munkáltatók
számára nyújt az állás megszerzésére vagy megtartására, illetve fogyatékos személy
és tartósan munkanélküli személy munkavégzésre történő megnyerésének
elősegítésére irányuló szolgáltatásokat.
A lakosságnak nyújtott ellátások
Az álláskeresőnek a munkaügyi, szociális és családügyi hivattal a T.t. 5/2004 sz.
foglalkoztatási szolgálatról
és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye későbbi
előírások értelmében az alábbi juttatásokat nyújtja:
juttatás a képzés és a munkaerő-piacra történő felkészülés során (46. §)
hozzájárulás az önálló kereseti tevékenység végzéséhez (49. §)
a hátrányos helyzetű álláskereső bevonására adott juttatás (49a. §)
végzős gyakorlat megvalósításához adott hozzájárulás (51. §)
az önkéntes szolgálat formájában végzett aktivációs tevékenységhez adott hozzájárulás
(52a. §).
Az alkalmazott számára, aki a munkába állás előtt vagy az önálló kereseti tevékenység
végzése előtt álláskereső volt, a munkaügyi, szociális és családügyi hivatal az alábbi
hozzájárulásokat adja:
hozzájárulás a munkába történő ingázáshoz (53. §)
hozzájárulás a munka miatt történő elköltözéshez (53a. §).
Fogyatékos személynek a foglalkoztatási szolgálatról szóló törvény értelmében
az alábbi hozzájárulásokat adják:
juttatás a fogyatékos személy elhelyezkedésre való felkészülése
során (48b. §)
fogyatékos személynek adott hozzájárulás önálló kereseti tevékenység
üzemeltetéséhez vagy végzéséhez (57. §)
a védett műhely vagy védett munkahely tárgyi eszközei felújításához
vagy műszaki feljavításához adott hozzájárulás (57a. §)
munka asszisztens tevékenységéhez való hozzájárulás (59. §)
a védett műhely vagy védett munkahely üzemi költségeinek megfizetéséhez
és az alkalmazottak szállítási költségei megfizetéséhez való hozzájárulás (60.
§).
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
56
Szlovák
Köztársas
ág
A juttatások a T.t. 5/2004 sz. foglalkoztatási szolgálatról
és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye
későbbi előírások értelmében az ÁK számára (46. §, 49. §, 49a. §, 51.
§, 52. §, 52a. §) és az alkalmazott számára, aki ÁK a munkába állást
megelőzően (53. § és 53a. §) 2012 március 46. § 49. § 49a. § 51. § 52a. § 53a. § 53a. §
A megegyezett ÁK
száma
254 25 205 49 9 029 2 366 4 222 6
Megegyezett összeg 81 138 84 936 25 161 9 982 378 507 1 148 13 767
(Euróban) 429 201 655 Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal 46. § -52. § - állás a megfigyelt időszak végén
53. § és 53a. § - állás az év kezdetétől a megfigyelt időszakig
3.1 Pozsony megye (Bratislavský kraj)
3.1.1 Foglalkoztatás
A Pozsonyi Önkormányzati Kerület 602 ezer lakossal rendelkezik, és ebből 65 % a
produktív korban lévő lakos, 14 % a produktív kor előtti és 21 % nyugdíjas korú
lakos. Hasonló a helyzet a többi térségben is, kivéve a kelet-szlovákiai régiót, ahol
kiegyensúlyozott a helyzet.
A megye lakosságának életkorstruktúrája viszonylag kedvező, hosszú távon azonban
rosszabbodást mutat, és a lakosság kezd elöregedni. Szlovákia lakosságának életkor
szerinti összetételével összevetve a helyzet kedvezőtlen, főként a produktív kor előtti
és nyugdíjas kori kategóriában. Az átlagéletkor 39 év, ami a megyék közt a
legmagasabb (a szlovákiai átlag 36,2 év).
Foglalkoztatottság és bérek
2012
A
foglalkoztatott
személyek
átlagszáma
Foglalkoztatott
ság növekedési
index
Átlag havi
nominálbér
(€)
Bérnövekedési
index
Pozsony
megye
1. negyedév 446 683 100,9 1 015 104,4
2. negyedév 444 452 102,1 997 100,0
3. negyedév 453 907 102,4 996 102,0
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Tekintettel a megye gazdasági jellegére a megye részesedése a SzK teljes
foglalkoztatásából elérte a 27,0 %-ot. Pozsony megye járása 94,4 %-kal vettek részt
ebben az eredményben. A megyében domináló ágazat a harmadik szektor, ahol az
alkalmazottak 72,3 %-a dolgozott, és Pozsonyban pedig azok 73,8 %-a.
A bérek a munka árát jelképezték aktivizált munkaerő formájában. Döntő hatással
voltak a munkaerőpiac alakulására. Pozsony megyében az átlagbér értéke elérte a 996
€ összeget. A SzK többi megyéjével összehasonlítva ez a legmagasabb átlagbér.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
57
A SzK gazdaságában dolgozók a gazdasági tevékenységek alapján
2009
Összesen Férfiak Nők
Pozsony megye Összesen 458 589 270 901 187 688
Mezőgazdaság, erdészet és halászat 4 456 3 100 1 356
Ipar összesen 51 747 36 056 15 691
Építőipar 23 524 19 185 4 339
Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek
és motorbiciklik javítása 96 659 56 628 40 031
Szállítás és raktározás 34 200 24 213 9 987
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 10 269 5 719 4 550
Információ és kommunikáció 30 554 20 169 10 385
Pénzügyi és biztosítási tevékenységek 21 792 7 966 13 826
Ingatlanügyi tevékenységek 7 009 4 324 2 685
Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek 47 892 28 042 19 850
Ügyvezetési és támogató szolgáltatások 25 556 16 453 9 103
Közigazgatás és honvédelem; kötelező
társadalombiztosítás 35 654 19 660 15 994
Oktatás 22 969 8 768 14 201
Egészségügyi és szociális segítség 23 652 7 477 16 175
Művészet, szórakozás és üdülés 11 300 6 328 4 972
Egyéb tevékenységek 11 356 6 813 4 543 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
3.1.2 Szabad munkahelyek
A szabad munkahelyek átlagszáma
2011
Pozsony megye Összesen 7 006
Mezőgazdaság, erdészet és halászat 4
Ipar összesen 494
Kitermelés és bányászás 42
Ipari termelés 147
Villanyáram-, gáz-, gőz- és hideg levegő ellátás 216
Vízellátás; szennyvíztisztítás és elvezetés, hulladék és hulladék-kezelési szolgáltatások 89
Építőipar 109
Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek és motorbiciklik javítása 392
Szállítás és raktározás 501
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 71
Információ és kommunikáció 245
Pénzügyi és biztosítási tevékenységek 545
Ingatlanügyi tevékenységek 31
Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek 170
Ügyvezetési és támogató szolgáltatások 75
Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás 3 583
Oktatás 159
Egészségügyi és szociális segítség 555
Művészet, szórakozás és üdülés 45
Egyéb tevékenységek 27 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
58
3.1.3 A munkanélküliség állása és alakulása
Pozsony megye az elmúlt években nagyobb külföldi befektetés beáramlást, új hazai
vállalatok megalapítását és szolgáltatások létrehozását tapasztalta, aminek
következtében csökkent a munkanélküliség is. 2011-ben mintavételes felmérési
módszerrel meghatározva 5,41 % volt. A megyék közti összevetés alapján a
legalacsonyabb munkanélküliségi rátáról van szó.
A nyilvántartott munkanélküliségi ráta
2011
Össze
sen
Férfi
ak
Nők
Pozsony megye 5,41 5,09 5,76
Pozsony (Bratislava) I járás 3,53 3,46 3,59
Pozsony (Bratislava) II járás 5,60 5,24 5,97
Pozsony (Bratislava) III járás 4,65 4,43 4,89
Pozsony (Bratislava) IV járás 4,36 4,15 4,59
Pozsony (Bratislava) V járás 4,98 4,83 5,13
Malackai (Malacky) járás 7,43 6,52 8,54
Bazini (Pezinok) járás 7,10 6,80 7,44
Szenci (Senec) járás 6,27 5,41 7,29
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
A nyilvántartott munkanélküliségi ráta a 2012-es év 2. félévében elérte az 5,18 %-ot,
és a 2011-es év 1. félévével összehasonlítva 0,03 százalékponttal nőtt meg. Pozsony
megye járásai közül a legmagasabb nyilvántartott munkanélküliségi rátát a Malackai
(Malacky) 7,61 %, Bazini (Pezinok) 6,65 % és a Szenci (Senec) járások mutatták ki.
A legalacsonyabb nyilvántartott munkanélküliségi ráta a Pozsony (Bratislava) I
járásban volt - 3,33 %. A többi járásban a nyilvántartott munkanélküliségi ráta 4,16 %
és 5,36 % között mozgott. Az elmúlt év azonos időszakával összehasonlítva a
nyilvántartott munkanélküliségi ráta a legnagyobb mértékben a Pozsony (Bratislava)
II és Pozsony IV járásban nőtt meg 0,4 százalékponttal, illetve 0,22 százalékponttal. A
legnagyobb csökkenést a Szenci (Senec) járás mutatta ki, ahol a nyilvántartott
munkanélküliségi ráta 0,67 százalékponttal csökkent.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
59
A nyilvántartott munkanélküliségi ráta alakulása Pozsony megyében
Függőleges mutató / 100 %-ban
- összesen
- férfiak
- nők
3.1.4 Álláskeresők
Gazdaságilag aktív lakosság
2011
Össze
sen
Férfiak Nők
Pozsony megye 338 088 175 212 162 876
Pozsony (Bratislava) I
járás
22 490 11 517 10 973
Pozsony (Bratislava) II
járás
57 829 29 547 28 282
Pozsony (Bratislava) III
járás
32 555 16 834 15 721
Pozsony (Bratislava) IV
járás
53 538 27 585 25 953
Pozsony (Bratislava) V
járás
77 887 38 545 39 342
Malackai (Malacky) járás 34 866 19 226 15 640
Bazini (Pezinok) járás 30 785 16 624 14 161
Szenci (Senec) járás 28 138 15 334 12 804
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Az álláskeresők száma Pozsony megyében 2012. június 30-val elérte a 19 171 értéket,
és éves alapon 3,5 %-kal nőtt. A nyilvántartott munkanélküliek teljes létszámából 52
% volt nő, és azok aránya a 2011-es év 1. félévével összevetve 1 százalékponttal nőtt.
A SzK teljes munkanélküliségén Pozsony megye 4,8 %-kal vett részt.
© A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
60
A legtöbb álláskereső a Pozsony (Bratislava) V (3 971), Pozsony II (3 431 ) és
Malackai (Malacky) (2 906) járásokban volt. A legkevesebb álláskereső a Pozsony I
(817) járásban volt.
Álláskeresők
Pozsony megye (Bratislavský kraj) 2011
Fogyatékos álláskeresők száma 446
Álláskeresők száma - végzősök 957
Álláskeresők száma - fiatalkorúak 1 626
Tartósan nyilvántartott álláskeresők száma 1 175 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
A munkanélküliség tartamát tekintve a tartós munkanélküliség van túlsúlyban. Az
álláskeresők száma, akik több mint 1 évig voltak állás nélkül, 5 768 volt. Azok
részesedése a teljes álláskeresők számból 30,1 % volt, és ez éves alapon 5,2
százalékpontos növekedést jelent. A rövid ideig munkanélküli személyek száma, akik
kevesebb mint 3 hónapig voltak állás nélkül, a nyilvántartás szerint 5 050 (26,3 %)
volt, 3 és 6 hónap között 22,3 %, 6 és 9 hónap között 10,8 % és 9 és 12 hónap között
10,4 % volt a nyilvántartott álláskereső. Az végzettségi szint szempontjából a
legnagyobb csoportokat a szakmát kitanult álláskeresők 22,8 %, érettségivel végződő
szakképzéssel rendelkező álláskeresők 19,8 %, főiskolai végzettséggel 16,6 % és
alapfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők alkották - 12,9
%. Az álláskeresők legkisebb hányada jutott a végzettség nélküli álláskeresőkre - 0,5
% és a tudományos képesítéssel rendelkező álláskeresőkre - 0,4 %.
Az elért kor alapján a 24 éves kor alatti álláskeresők 16,4 %-kal vettek részt az
álláskeresők teljes számában, a 25 és 54 év közti álláskeresők 69,4 %-kal és az 55 év
feletti álláskeresők pedig 14,2 %-kal.
3.1.5 Munkaerő-piaci politika
A munkaerőpiac fő küldetése, hogy bevonja a gazdaságilag aktív lakosságot a
termelési folyamatba. A munkaerőpiac működésére döntő hatással van annak
minőségi paraméterei mellett a munkakínálat és kereslet. A szlovák munkaerőpiac
eddigi alakulásának alapvető jellemvonása, hogy rendkívüli egyenlőtlenség
mutatkozik a munkakínálat és kereslet között, ami azután munkanélküliségben
nyilvánul meg. Szlovákia gazdasági potenciálja emberi erőforrási szempontból
történő kiaknázását tekintve a legjelentősebb szerepet a munka iránti kereslet
fejlődése játssza. A jelen kereslet közvetlenül függ a gazdasági növekedés
dinamikájától. A foglalkoztatás Pozsony megyében: 453 907 alkalmazott és a
nyilvántartott munkanélküliségi ráta pedig 5,41 %, ami abszolút értékben kifejezve 24
556 munkanélkülit jelent, és ez az országos átlag alatt van.
A foglalkoztatás a megyében a 2012-es év 1. félévében elérte a 414 093 alkalmazottat
(természetes személy), és ez éves alapon 1 %-os növekedést jelent. A gazdasági
tevékenység alapján a megyében lévő valamennyi alkalmazott közül a legtöbben a
közigazgatásban és a honvédelemben dolgoztak.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
61
Passzív munkaerő-piaci politika
Kiemelt szociális juttatások kedvezményezettjeinek száma járások szerint
2012 december ASZJ
és
JaS
ASZJ -
ÁK CsP Sz
T
KPJ ÁPT
Pozsony megye (Bratislavský
kraj) 4 879 2 062 79 214 17 200 11 535 2 698
Pozsony (Bratislava) I járás 281 144 4 341 959 651 139
Pozsony (Bratislava) II járás 901 117 14 198 3 093 1 916 450
Pozsony (Bratislava) III járás 337 152 7 656 1 696 1 026 225
Pozsony (Bratislava) IV járás 468 276 12 944 2 465 1 110 268
Pozsony (Bratislava) V járás 765 319 13 225 3 155 1 316 376
Malacka (Malacky) 1 038 504 9 191 1 943 1 783 309
Bazin (Pezinok) 569 340 8 164 1 636 2 123 437
Szenc (Senec) 520 210 9 501 2 253 1 611 494 Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal ASZJ és JaS - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és járulék a segélyhez
ASZJ - ÁK - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély - segély és juttatások az álláskeresők számára KPJ- a súlyosan fogyatékos személyek kompenzálására nyújtott
pénzügyi juttatások CsP - családi pótlék
SzT - szülői támogatás
ÁPT - ápolási pénzügyi támogatás
Aktív munkaerő-piaci politika
Pozsony megye
(Bratislavský
kraj)
A juttatások a T.t. 5/2004 sz. foglalkoztatási szolgálatról
és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye későbbi
előírások értelmében az ÁK számára (46. §,
49. §, 49a. §, 51. §, 52. §, 52a. §) és az alkalmazott számára, aki ÁK a
munkába állást megelőzően (53. § és 53a. §)
2012 március 46.
§
49.
§
49a. § 51.
§
52a. § 53a
. §
53a. §
A megegyezett
ÁK száma 0 1 756 0 335 98 101 1
Megegyezett
összeg (Euróban) 0 4 490 149 0 378 195 14 698 28 539 1 284
Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal 46. § -52. § - állás a megfigyelt időszak végén 53. § és 53a. § - állás az év kezdetétől a megfigyelt időszakig
3.2 Nagyszombat megye
3.2.1 Foglalkoztatás
Foglalkoztatottság és bérek
2012
A
foglalkoztatott
személyek
átlagszáma
Foglalkoztatott
ság növekedési
index
Átlag havi
nominálbér
(€)
Bérnövekedési
index
Nagyszombat
megye
1. negyedév 241 247 106,7 704 101,7
2. negyedév 243 317 101,8 731 100,3
3. negyedév 238 100 100,8 723 99,3
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
62
A 2012-es év 3. negyedévében a 2011-es év 3. negyedévével összevetve a
foglalkoztatott személyek száma 1,5 %-kal csökkent.
Átlagban 2012 1. – 3. negyedéve közt a legtöbb foglalkoztatott személy az iparban
volt 45 717 (41,1 %). Az ipari foglalkoztatást főként a gépjárműgyártás (8 196
személy), fémszerkezet gyártás (5 678), gép- és berendezésgyártás (5 138) és
számítógép, elektronikus és optikai termékgyártás (4 286) befolyásolta. Az
oktatásügyben és művelődésben 14265 személy (12,8 %) volt foglalkoztatva, az
egészségügyben és szociális segítségnyújtásban 9 340 (8,4 %), közigazgatásban és
honvédelemben, kötelező társadalombiztosításban 8 322 (7,5 %), mezőgazdaságban 7
670 (6,9 %), nagykereskedelemben és kiskereskedelemben, gépjárművek és
motorbiciklik javításában 7 579 (6,8 %), adminisztratív és támogató szolgáltatásokban
6 049 (5,4 %), szállításban és
raktározásban 4 182 (3,8 %), építőiparban 3 699 (3,3 %), szak-, tudományos és
műszaki tevékenységekben 2 285 (2,1 %) és az egyéb fennmaradó tevékenységben a
hányadrész 1 %-nál alacsonyabb volt.
A magánszektor 79 569 (71,5 %) személyt foglalkoztatott a megyében, amely éves
alapon 4,2 %-os növekedést jelent. Az állami szektorban 31 771 személy dolgozott,
ami éves alapon 3,6 %-kal volt kevesebb.
Nagyszombat megye szervezetei 2 589 I. szintű fogyatékossággal rendelkező
személyt foglalkoztattak, ebből 66,2 %-ot a magánszektor foglalkoztatott. A II. szintű
fogyatékosságú alkalmazottak esetében, amelyek száma 603 volt, a magánszektorban
47,9 % dolgozott.
A teljes szlovákiai foglalkoztatásból Nagyszombat megye 8,9 %-kal vette ki a részét.
A legmagasabb havi átlag nominálbért a pénzügyi és biztosítási szférában (1 294 €),
valamint a szak-, tudományos és műszaki tevékenységekben (1 281 €) alkalmazott
személyek kapták. A legalacsonyabb bér a szálláshely-szolgáltatásban és
vendéglátásban (424 €), az adminisztratív és támogató szolgáltatásokban (576 €),
művészetben, szórakoztatásban és üdülésben (601 €), egyéb tevékenységekben (635 €)
és az oktatásügyben és művelődésben (640 €) volt. A havi átlag nominálbér a legtöbb
ágazatban növekedett. Viszonylag leggyorsabban a szak-, tudományos és műszaki
tevékenységekben (35,9 %-kal), valamint az egészségügyben és szociális
segítségnyújtásban (8,6 %-kal) nőtt. Legnagyobb mértékben az adminisztratív és
támogató szolgáltatásokban csökkent (27,6 %-kal).
Az egy alkalmazottra jutó havi átlag nominálbér Nagyszombat megyében 72 €-val
alacsonyabb a szlovákiai átlagnál.
A SzK gazdaságában dolgozók a gazdasági tevékenységek alapján
2009
Összesen Férfiak Nők
Nagyszombat megye Összesen 458 589 270 901 187 688
Mezőgazdaság, erdészet és halászat 4 456 3 100 1 356
Ipar összesen 51 747 36 056 15 691
Építőipar 23 524 19 185 4 339
Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek és motorbiciklik javítása
96 659 56 628 40 031
Szállítás és raktározás 34 200 24 213 9 987
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 10 269 5 719 4 550
Információ és kommunikáció 30 554 20 169 10 385
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
63
Pénzügyi és biztosítási tevékenységek 21 792 7 966 13 826
Ingatlanügyi tevékenységek 7 009 4 324 2 685
Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek 47 892 28 042 19 850
Ügyvezetési és támogató szolgáltatások 25 556 16 453 9 103
Közigazgatás és honvédelem; kötelező
társadalombiztosítás 35 654 19 660 15 994
Oktatás 22 969 8 768 14 201
Egészségügyi és szociális segítség 23 652 7 477 16 175
Művészet, szórakozás és üdülés 11 300 6 328 4 972
Egyéb tevékenységek 11 356 6 813 4 543 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
3.2.2 Szabad munkahelyek
A szabad munkahelyek átlagszáma
2011
Nagyszombat megye Összesen 897
Mezőgazdaság, erdészet és halászat 3
Ipar összesen 324
Kitermelés és bányászás 0
Ipari termelés 323
Villanyáram-, gáz-, gőz- és hideg levegő ellátás 0
Vízellátás; szennyvíztisztítás és elvezetés, hulladék és hulladék-kezelési szolgáltatások
1
Építőipar 33
Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek és motorbiciklik javítása 45
Szállítás és raktározás 44
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 67
Információ és kommunikáció 6
Pénzügyi és biztosítási tevékenységek 1
Ingatlanügyi tevékenységek 1
Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek 54
Ügyvezetési és támogató szolgáltatások 17
Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás 219
Oktatás 20
Egészségügyi és szociális segítség 36
Művészet, szórakozás és üdülés 4
Egyéb tevékenységek 24 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
3.2.3 A munkanélküliség állása és alakulása
A nyilvántartott munkanélküliségi ráta
2011
Össze
sen
Férfi
ak
Nők
Nagyszombat megye 8,88 7,83 10,15
Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás 11,62 10,05 13,51
Galántai (Galanta) járás 6,52 5,46 7,82
Galgóci (Hlohovec) járás 9,43 8,26 10,95
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
64
Pöstyéni (Piešťany) járás 8,38 7,95 8,89
Szenicei (Senica) járás 10,90 9,87 12,15
Szakolcai (Skalica) járás 8,42 8,01 8,92
Nagyszombati (Trnava) járás 7,31 6,26 8,61
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
2012 szeptemberében a nyilvántartott munkanélküliségi ráta Nagyszombat megyében
2011 szeptemberével összevetve 0,1 százalékponttal csökkent 8,7 %-ra. A
legmagasabb munkanélküliségi ráta a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban
volt (11,7 %), és a legalacsonyabb pedig a Galántai (Galanta) járásban volt (6,6 %). A
megye többi járásában a nyilvántartott munkanélküliségi ráta 7,2 %
(Nagyszombati/Trnava járás) és 10,5 % (Szenicei/Senica járás) között mozgott.
A nyilvántartott munkanélküliek struktúrájában Nagyszombat megyében 15 227 volt
a nő (52,7 %). A fogyatékos álláskeresők száma elérte a 981-et, és a teljes számból
3,4 % volt a részesedése, a fiatalkorúak száma elérte a 158-at (0,5 %) és a
középiskolák és főiskolák végzőzeseinek száma pedig a 2 200-at (7,6 %).
A munkanélküliség tartama szempontjából a tartós munkanélküliség van túlsúlyban,
ami 11 204 álláskeresőt érint, akik több mint 1 évig voltak állás nélkül, és ezek
részesedése az álláskeresők teljes számából 38,8 %. Kevesebb mint 3 hónapig volt
állás nélkül a nyilvántartott álláskeresők 23,5 %-a, 4 és 6 hónap között ez az érték
17,4 %, 7 és 9 hónap között 12,1 % és 10 és 12 hónap között 8,2 %.
Nagyszombat megye 7,2 %-kal vette ki a részét a SzK-ban lévő álláskeresők teljes
számából. A nyilvántartott munkanélküliségi ráta 4,7 százalékponttal volt
alacsonyabb az országos átlagnál (13,4 %).
A nyilvántartott munkanélküliségi ráta alakulása Nagyszombat megyében
Függőleges mutató / 100 %-ban
- összesen - férfiak - nők
© A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
65
Kiemelt szociális juttatások kedvezményezettjeinek száma járások szerint
2012 december ASZJ
és
JaS
ASZJ -
ÁK CsP Sz
T
KPJ ÁPT
Nagyszombat megye 12 602 5 937 70 428 13 349 15 676 5 328
Dunaszerdahelyi (Dunajská
Streda) járás
3 201 1 379 15 377 2 826 3 558 1 472
Galánta (Galanta) 2 436 563 11 993 2 237 2 448 972
Galgóc (Hlohovec) 1 180 802 5 787 1 098 1 057 465
Pöstyén (Piešťany) 1 322 837 7 432 1 405 2 583 668
3.2.4 Álláskeresők
Gazdaságilag aktív lakosság
2011
Összesen Férfiak Nők
Nagyszombat megye 294 996 162 310 132 686
Dunaszerdahelyi (Dunajská
Streda) járás 60 259 32 946 27 313
Galántai (Galanta) járás 47 305 26 085 21 220
Galgóci (Hlohovec) járás 23 998 13 515 10 483
Pöstyéni (Piešťany) járás 34 636 18 899 15 737
Szenicei (Senica) járás 34 083 18 726 15 357
Szakolcai (Skalica) járás 26 267 14 378 11 889
Nagyszombati (Trnava) járás 68 448 37 761 30 687
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Az álláskeresők száma Nagyszombat megyében 2012 szeptembere végén 2011
szeptember végével összevetve 127 személlyel nőtt, és elérte a 28 868-as értéket. A
járások közti összehasonlítás alapján az álláskeresők száma a Dunaszerdahelyi
járásban nőtt a leginkább (547-tel), ezt követték a Pöstyéni (110-zel) és Nagyszombati
(55-tel) járások. Csökkenést mutattak a Szenicei (161-gyel), Galántai (157-tel),
Szakolcai (148-cal) és Galgóci (119-cel) járások. A rendelkezésre álló álláskeresők
száma elérte a 25 750 személyt, és 2011 szeptemberével összevetve 291 személlyel
csökkent.
Álláskeresők
Nagyszombat megye 2011
Fogyatékos álláskeresők száma 957
Álláskeresők száma - végzősök 2 576
Álláskeresők száma - fiatalkorúak 208
Tartósan nyilvántartott álláskeresők száma 9 866 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
3.2.5 Munkaerő-piaci politika
Passzív munkaerő-piaci politika
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
66
Szenice (Senica) 1 519 848 7 609 1 475 1 333 356
Szakolca (Skalica) 1 314 759 6 013 1 162 1 058 235
Nagyszombat (Trnava) 1 630 749 16 217 3 146 3 639 1 160 Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal ASZJ és JaS - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és járulék a segélyhez ASZJ - ÁK - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély - segély és juttatások az álláskeresők számára KPJ- a súlyosan fogyatékos személyek kompenzálására nyújtott
pénzügyi juttatások CsP - családi pótlék
SzT - szülői támogatás
ÁPT - ápolási pénzügyi támogatás
Aktív munkaerő-piaci politika
Nagyszombat
megye
A juttatások a T.t. 5/2004 sz. foglalkoztatási szolgálatról
és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye későbbi
előírások értelmében az ÁK számára (46. §,
49. §, 49a. §, 51. §, 52. §, 52a. §) és az alkalmazott számára, aki ÁK a
munkába állást megelőzően (53. § és 53a. §)
2012 március 46.
§
49.
§
49a. § 51.
§
52a. § 53a
. §
53a. §
A megegyezett
ÁK száma 0 1 650 9 719 256 500 1
Megegyezett
összeg (Euróban) 0 4 318 627 5 125 757 473 42 214 121 466 228
Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal 46. § -52. § - állás a megfigyelt időszak végén
53. § és 53a. § - állás az év kezdetétől a megfigyelt időszakig
3.3 Nyitra megye
3.3.1 Foglalkoztatás
Foglalkoztatottság és bérek
2012
A
foglalkoztatott
személyek
átlagszáma
Foglalkoztatott
ság növekedési
index
Átlag havi
nominálbér
(€)
Bérnövekedési
index
Nyitra megye
1. negyedév 249 213 98,9 625 99,4
2. negyedév 251 413 99,0 648 100,0
3. negyedév 259 423 103,0 648 99,5
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
A negyedéves statisztikai kimutatás alapján a foglalkoztatott személyek száma a
2012-es év 1. félévében átlagban elérte a 250 313-t (98,9 index). A foglalkoztatott
személyek száma a 2012-es év 2. negyedévében éves alapon 1 %-kal nőtt. Az
alkalmazottak havi átlag nominálbére 2011 1. félévével összevetve 0,3 %-kal
csökkent 637 €-ra. A 2012-es év 2. negyedévében elérte a 648 € értéket, csakúgy mint
egy évvel előtte.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
67
A SzK gazdaságában dolgozók a gazdasági tevékenységek alapján
2009
Összesen Férfiak Nők
Nyitra megye Összesen 249 659 150 936 98 723
Mezőgazdaság, erdészet és halászat 15 591 11 162 4 429
Ipar összesen 66 755 41 707 25 048
Építőipar 22 236 17 923 4 313
Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek
és motorbiciklik javítása 44 922 28 014 16 908
Szállítás és raktározás 15 008 10 998 4 010
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 4 832 3 147 1 685
Információ és kommunikáció 2 166 1 275 891
Pénzügyi és biztosítási tevékenységek 3 231 1 346 1 885
Ingatlanügyi tevékenységek 1 905 1 308 597
Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek 4 362 2 513 1 849
Ügyvezetési és támogató szolgáltatások 10 034 7 239 2 795
Közigazgatás és honvédelem; kötelező
társadalombiztosítás 13 742 5 230 8 512
Oktatás 19 350 6 705 12 645
Egészségügyi és szociális segítség 15 432 5 028 10 404
Művészet, szórakozás és üdülés 4 576 3 446 1 130
Egyéb tevékenységek 5 517 3 895 1 622 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
A munkaerő mintavételes felmérése alapján átlagban 2012 1. félévében éves alapon
0,7 %-kal nőtt a teljes foglalkoztatottság 301,3 ezer személyre. Pozitív tendenciákat
észleltek a foglalkoztatás alakulásában a 2012-es év 2. negyedévének a 2011-es év 2.
negyedévével való összehasonlítása alapján (100,6 index). A foglalkoztatási arány a
2011-es év 1. félévével összevetve 0,3 százalékponttal nőtt 65,3 %-ra.
3.3.2 Szabad munkahelyek
A szabad munkahelyek átlagszáma
2011
Nyitra megye Összesen 896
Mezőgazdaság, erdészet és halászat 11
Ipar összesen 374
Kitermelés és bányászás 0
Ipari termelés 308
Villanyáram-, gáz-, gőz- és hideg levegő ellátás 0
Vízellátás; szennyvíztisztítás és elvezetés, hulladék és hulladék-kezelési szolgáltatások
66
Építőipar 94
Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek és motorbiciklik javítása 96
Szállítás és raktározás 53
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 22
Információ és kommunikáció 2
Pénzügyi és biztosítási tevékenységek 5
Ingatlanügyi tevékenységek 1
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
68
Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek 25
Ügyvezetési és támogató szolgáltatások 2
Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás 139
Oktatás 2
Egészségügyi és szociális segítség 56
Művészet, szórakozás és üdülés 9
Egyéb tevékenységek 5 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
A szabad munkahelyek kínálata a munkaerő-piacon a 2011-es év 1. félévével
összevetve 26,9 %-kal csökkent. A 2012-es év 2. negyedévében a 2011-es év 2.
negyedévével összevetve azok száma 22
%-kal csökkent 701 munkahelyre. A szabad munkahelyek aránya a 2012-es év 1.
félévében elérte a 0,3 %-ot, ami 0,5 százalékponttal volt kevesebb mint a SzK teljes
gazdaságának átlaga.
3.3.3 A munkanélküliség állása és alakulása
A nyilvántartott munkanélküliségi ráta
2011
Össze
sen
Férfi
ak
Nők
Nyitra megye 13,27 11,70 15,27
Révkomáromi (Komárno) járás 17,53 15,42 20,25
Lévai (Levice) járás 16,00 13,88 18,59
Nyitrai (Nitra) járás 9,00 8,22 9,99
Újvári (Nové Zámky) járás 14,65 12,61 17,32
Vágsellyei (Šaľa) járás 11,91 8,98 15,80
Nagytapolcsányi (Topoľčany) járás 11,61 11,77 11,42
Aranyosmaróti (Zlaté Moravce) járás 11,52 10,09 13,45
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
A munkanélküli személyek átlagszáma elérte a 45,9 ezret, ami a 2011-es év 1.
félévével összevetve 6,5 %-kal nőtt. A munkanélküliségi ráta elérte a 13,3 %-ot, és a
2011-es év 1. félévével összevetve 0,7 százalékponttal volt magasabb. A 2012-es év
2. negyedévében a 2011-es év 2. negyedévével összevetve a munkanélküliek száma
4,8 %-kal nőtt, és a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal volt magasabb.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
69
A nyilvántartott munkanélküliségi ráta alakulása Nyitra megyében
Függőleges mutató / 100 %-ban
- összesen - férfiak
- nők
3.3.4 Álláskeresők
Gazdaságilag aktív lakosság
2011
Össze
sen
Férfiak Nők
Nyitra megye 343 685 192 767 150 918
Révkomáromi (Komárno)
járás 52 466 29 579 22 887
Lévai (Levice) járás 56 408 31 042 25 366
Nyitrai (Nitra) járás 80 775 45 006 35 769
Újvári (Nové Zámky) járás 71 050 40 244 30 806
Vágsellyei (Šaľa) járás 26 560 15 171 11 389
Nagytapolcsányi
(Topoľčany) járás 37 011 20 575 16 436
Aranyosmaróti (Zlaté
Moravce) járás 19 415 11 150 8 265
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Az álláskeresők a megyék, év és a mutató típusa alapján
Nyitra megye 2011
Fogyatékos álláskeresők száma 1 175
Álláskeresők száma - végzősök 3 864
Álláskeresők száma - fiatalkorúak 238
Tartósan nyilvántartott álláskeresők száma 21 790
© A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
70
Kiemelt szociális juttatások kedvezményezettjeinek száma járások szerint
2012 december ASZJ
és
JaS
ASZJ -
ÁK CsP Sz
T
KPJ ÁPT
Nyitra megye 25 440 15 158 85 332 17 042 22 414 9 915
Révkomárom (Komárno) 4 538 2 812 12 272 2 281 3 576 1 893
Léva (Levice) 5 812 3 981 14 015 2 642 5 724 2 381
Nyitra (Nitra) 3 912 1 934 21 276 4 310 3 334 1 780
Újvár (Nové Zámky) 6 250 3 701 16 793 3 261 3 856 1 415
Vágsellye (Šaľa) 2 056 804 6 812 1 336 1 065 393
Nagytapolcsány (Topoľčany) 1 734 1 215 9 048 2 010 3 190 1 301
Aranyosmarót (Zlaté Moravce) 1 138 711 5 117 1 202 1 669 752
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Az álláskeresők száma Nyitra megyében 2012 szeptembere végén elérte az 50 713
személyt. Ebből a rendelkezésre álló álláskeresők száma elérte a
45 423 személyt, és 2011 decemberével összevetve ez 369 személlyel csökkent. A
járások közti összehasonlítás alapján 2011 decembere végétől az álláskeresők száma
relatív értelemben nőtt a Révkomáromi járásban 5,4 %-kal, a Nyitrai járásban 4,5 %-
kal, az Aranyosmaróti járásban 2,6 %-kal és a Nagytapolcsányi járásban 2,2 %-kal, és
csökkent a Lévai járásban 6,3 %-kal és a Vágsellyei járásban 1,7 %-kal. Az Újvári
járásban azok száma nem változott.
Nyitra megye 12,6 %-kal vette ki a részét a SzK-ban lévő álláskeresők teljes
számából.
3.3.5 Munkaerő-piaci politika
Passzív munkaerő-piaci politika
Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal
ASZJ és JaS - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és járulék a segélyhez
ASZJ - ÁK - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély - segély és juttatások az álláskeresők számára KPJ- a súlyosan fogyatékos személyek kompenzálására nyújtott
pénzügyi juttatások CsP - családi pótlék
SzT - szülői támogatás ÁPT - ápolási pénzügyi támogatás
Aktív munkaerő-piaci politika
Nyitra megye
A juttatások a T.t. 5/2004 sz. foglalkoztatási szolgálatról
és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye későbbi
előírások értelmében az ÁK számára (46. §,
49. §, 49a. §, 51. §, 52. §, 52a. §) és az alkalmazott számára, aki ÁK a
munkába állást megelőzően (53. § és 53a. §)
2012 március 46.
§ 49.
§ 49a. § 51.
§ 52a. § 53a
. § 53a. §
A megegyezett
ÁK száma 53 2 333 7 971 391 444 1
Megegyezett
összeg (Euróban) 32 340 7 686 707 3 986 1 065 806 63 082 127 135 593
Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal 46. § -52. § - állás a megfigyelt időszak végén 53. § és 53a. § - állás az év kezdetétől a megfigyelt időszakig
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
71
3.4 Besztercebánya megye
3.4.1 Foglalkoztatás
Foglalkoztatottság és bérek
2012
A
foglalkoztatott
személyek
átlagszáma
Foglalkoztatot
tság növekedési
index
Átlag havi
nominálbér
(€)
Bérnövekedési index
Besztercebánya
megye
1. negyedév 206 881 95,0 647 105,5
2. negyedév 217 804 97,3 668 104,2
3. negyedév 212 123 93,8 658 103,1
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
A negyedéves statisztikai kimutatás alapján a foglalkoztatás Besztercebánya
megyében éves alapon enyhén nőtt. A megye gazdaságában 2012 1. – 3.
negyedévében 278,9 ezer alkalmazott dolgozott. Az éves összehasonlításban azok
száma 1,1 %-kal nőtt. A SzK teljes foglalkoztatottságán a megye 11,9 %-kal vett
részt. Az alkalmazottak havi átlag nominálbére a megyében elérte a 658 €-t, és a
tavalyi azonos időszakkal összevetve 4,3 %-kal nőtt. A SzK átlagbérszintje mögött
(782 €) 124 €-val marad el, és a SzK megyéi közt az egyik legalacsonyabb volt.
A SzK gazdaságában dolgozók a gazdasági tevékenységek alapján
2009
Összesen Férfiak Nők
Besztercebánya megye Összesen 226 980 133 749 93 231
Mezőgazdaság, erdészet és halászat 13 273 9 721 3 552
Ipar összesen 49 336 32 409 16 927
Építőipar 13 756 11 406 2 350
Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek
és motorbiciklik javítása 35 760 21 990 13 770
Szállítás és raktározás 17 008 12 031 4 977
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6 524 4 116 2 408
Információ és kommunikáció 3 093 1 964 1 129
Pénzügyi és biztosítási tevékenységek 2 872 1 085 1 787
Ingatlanügyi tevékenységek 2 759 1 695 1 064
Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek 5 660 2 968 2 692
Ügyvezetési és támogató szolgáltatások 8 643 5 700 2 943
Közigazgatás és honvédelem; kötelező
társadalombiztosítás 17 434 7 700 9 734
Oktatás 21 295 6 461 14 834
Egészségügyi és szociális segítség 18 342 6 631 11 711
Művészet, szórakozás és üdülés 4 795 3 529 1 266
Egyéb tevékenységek 6 430 4 343 2 087 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
72
3.4.2 Szabad munkahelyek
A szabad munkahelyek átlagszáma
2011
Besztercebánya megye Összesen 1 561
Mezőgazdaság, erdészet és halászat 23
Ipar összesen 94
Kitermelés és bányászás 0
Ipari termelés 84
Villanyáram-, gáz-, gőz- és hideg levegő ellátás 0
Vízellátás; szennyvíztisztítás és elvezetés, hulladék és hulladék-kezelési szolgáltatások 10
Építőipar 65
Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek és motorbiciklik javítása 291
Szállítás és raktározás 379
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 22
Információ és kommunikáció 3
Pénzügyi és biztosítási tevékenységek 3
Ingatlanügyi tevékenységek 2
Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek 92
Ügyvezetési és támogató szolgáltatások 13
Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás 435
Oktatás 6
Egészségügyi és szociális segítség 76
Művészet, szórakozás és üdülés 51
Egyéb tevékenységek 5 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
3.4.3 A munkanélküliség állása és alakulása
A nyilvántartott munkanélküliségi ráta
2011
Össze
sen
Férfi
ak
Nők
Besztercebánya megye 19,83 19,11 20,66
Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás 24,54 23,51 25,72
Zólyomi (Zvolen) járás 10,94 10,07 11,89
Zsarnócai (Žarnovica) járás 20,86 18,06 24,25
Garamszentkereszti (Žiar nad Hronom)
járás
14,58 12,74 16,71
Besztercebányai (Banská Bystrica) járás 9,56 9,71 9,41
Selmecbányai (Banská Štiavnica) járás 19,30 17,50 21,21
Breznóbányai (Brezno) járás 18,41 17,08 20,05
Gyetvai (Detva) járás 16,68 14,62 19,17
Korponai (Krupina) járás 20,49 21,62 19,07
Losonci (Lučenec) járás 24,28 24,28 24,27
Poltári (Poltár) járás 23,88 23,34 24,56
Nagyrőcei (Revúca) járás 30,79 28,73 33,27
Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás 34,59 34,25 34,98
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
73
2012 szeptemberében a nyilvántartott munkanélküliségi ráta Besztercebánya
megyében 2011 szeptemberével összevetve 0,12 százalékponttal csökkent 19,23 %-ra.
A legmagasabb nyilvántartott munkanélküliségi ráta a Rimaszombati 33,88 % és
Nagyrőce járásokban volt. A legalacsonyabb a Besztercebányai 8,96 % és a Zólyomi
11,03 % járásokban volt. A megye többi járásában a nyilvántartott munkanélküliségi
ráta 14,25 % (Garamszentkereszt) és 24,82 % (Poltár) között mozgott.
A nyilvántartott munkanélküliek struktúrájában Besztercebánya megyében 33 547
volt a nő (49,4 %). A fogyatékos álláskeresők száma elérte a 2199-et, ami 3,2 %-ot
tesz ki azok teljes számából. Az el nem helyezkedett fiatalkorúak (munkaképes
fiatalok 18 éves korig) száma elérte a 672 személyt (1 %).
A munkanélküliség tartama szempontjából a tartós munkanélküliség van túlsúlyban,
ami 40 060 álláskeresőt érint, akik több mint 1 évig voltak állás nélkül, és ezek
részesedése
az álláskeresők teljes számából 59 %. Kevesebb mint 3 hónapig volt állás nélkül a
nyilvántartott álláskeresők 13,8 %-a, 4 és 6 hónap között ez az érték 11,1 %, 7 és 9
hónap között 8,6 % és 10 és 12 hónap között 7,5 %.
Besztercebánya megye 16,9 %-kal vette ki a részét a SzK-ban lévő álláskeresők teljes
számából. A nyilvántartott munkanélküliségi ráta 5,79 százalékponttal magasabb az
országos átlagnál (13,44 %), és a SzK megyéi közül a második legmagasabb Eperjes
megye után.
A nyilvántartott munkanélküliségi ráta alakulása Besztercebánya megyében
Függőleges mutató / 100 %-ban
- összesen
- férfiak
- nők
© A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
74
3.4.4 Álláskeresők
Gazdaságilag aktív lakosság
2011
Össze
sen
Férfi
ak
Nők
Besztercebánya megye 316 501 169 374 147 127
Nagykürtösi (Veľký Krtíš)
járás 19 484 10 358 9 126
Zólyomi (Zvolen) járás 33 265 17 417 15 848
Zsarnócai (Žarnovica) járás 12 681 6 953 5 728
Garamszentkereszti (Žiar nad
Hronom) járás 23 140 12 413 10 727
Besztercebányai (Banská
Bystrica) járás 57 548 29 751 27 797
Selmecbányai (Banská
Štiavnica) járás 8 102 4 160 3 942
Breznóbányai (Brezno) járás 31 153 17 182 13 971
Gyetvai (Detva) járás 16 062 8 801 7 261
Korponai (Krupina) járás 10 639 5 924 4 715
Losonci (Lučenec) járás 33 462 17 890 15 572
Poltári (Poltár) járás 11 394 6 366 5 028
Nagyrőcei (Revúca) járás 20 589 11 255 9 334
Rimaszombati (Rimavská
Sobota) járás 38 982 20 904 18 078
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
2012 szeptembere végével a megyében a Központi Munkaügyi, Szociális és
Családügyi Hivatal nyilvántartása alapján a SzK-ban 67 911 álláskereső volt. Ezek
közül a munkahely-ajánlat előterjesztése után 91 %-nak sikerült elhelyezkedni. Az
éves összehasonlítás alapján az álláskeresők száma 2,4 %-kal nőtt, és a rendelkezésre
álló álláskeresők száma pedig éves összehasonlításban 0,9 %-kal.
Az álláskeresők a megyék, év és a mutató típusa alapján
Besztercebánya megye 2011
Fogyatékos álláskeresők száma 1 995
Álláskeresők száma - végzősök 3 872
Álláskeresők száma - fiatalkorúak 737
Tartósan nyilvántartott álláskeresők száma 38 419
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
75
3.4.5 Munkaerő-piaci politika
Passzív munkaerő-piaci politika
Kiemelt szociális juttatások kedvezményezettjeinek száma járások szerint
2012 december ASZJ
és
JaS
ASZJ -
ÁK CsP Sz
T
KPJ ÁPT
Besztercebánya megye 35 795 27 836 79 181 15 962 19 457 6 370
Besztercebánya (Banská
Bystrica)
2 176 1 610 13 899 2 385 1 707 440
Selmecbányai (Banská
Štiavnica) járás
805 61 2 070 407 386 108
Breznóbánya (Brezno) 2 901 2 448 7 531 1 495 1 061 338
Gyetva (Detva) 1 402 1 116 3 913 709 579 247
Korpona (Krupina) 1 388 1 130 2 748 523 723 231
Losonc (Lučenec) 5 134 3 623 8 663 1 864 4 209 1 462
Poltár (Poltár) 1 695 1 455 2 490 497 1 369 421
Nagyrőce (Revúca) 4 251 3 666 4 927 1 159 1 553 279
Rimaszombat (Rimavská Sobota)
8 026 7 163 10 327 2 634 3 355 1 150
Nagykürtös (Veľký Krtíš) 2 988 2 056 5 178 1 185 1 421 591
Zólyom (Zvolen) 2 150 1 209 8 570 1 459 1 197 377
Zsarnóca (Žarnovica) 1 252 1 002 3 144 632 818 325
Garamszentkereszt (Žiar nad
Hronom)
1 627 1 297 5 724 1 013 1 079 401 Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal ASZJ és JaS - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és járulék a segélyhez ASZJ - ÁK - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély - segély és juttatások az álláskeresők számára KPJ- a súlyosan fogyatékos személyek kompenzálására nyújtott
pénzügyi juttatások CsP - családi pótlék
SzT - szülői támogatás
ÁPT - ápolási pénzügyi támogatás
Aktív munkaerő-piaci politika
Besztercebánya
megye
A juttatások a T.t. 5/2004 sz. foglalkoztatási szolgálatról
és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye későbbi
előírások értelmében az ÁK számára (46. §,
49. §, 49a. §, 51. §, 52. §, 52a. §) és az alkalmazott számára, aki ÁK a
munkába állást megelőzően (53. § és 53a. §)
2012 március 46. § 49. § 49a. § 51.
§
52a. § 53a. § 53a. §
A megegyezett
ÁK száma 100 4 174 5 1 181 658 534 1
Megegyezett
összeg (Euróban) 27 768 15 523 053 2 847 1 239 440 96 223 165 453 152
Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal 46. § -52. § - állás a megfigyelt időszak végén
53. § és 53a. § - állás az év kezdetétől a megfigyelt időszakig
3.5 Kassa megye
3.5.1 Foglalkoztatás
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
76
Foglalkoztatottság és bérek
2012
A
foglalkoztatott
személyek
átlagszáma
Foglalkoztatott
ság növekedési
index
Átlag havi
nominálbér
Bérnövekedési
index
(€)
Kassa megye
1. negyedév 296 151 101,2 692 101,2
2. negyedév 286 215 97,9 729 101,4
3. negyedév 270 786 94,5 723 101,8
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
A foglalkoztatott személyek száma a negyedéves statisztikai kimutatás alapján átlagban a
2012-es év
1. 1. félévében Kassa megyében 0,5 %-kal csökkent 291,2 ezer személyre. Kassa
megye gazdaságában a havi átlag nominálbér elérte a 711 €-t, ami az éves
összehasonlításban 1,3 %-os növekedést jelent, és ez a negyedik legalacsonyabb
relatív növekedés a SzK-ban. Az országos szlovákiai 781 € átlagbérszintet csupán
Pozsony megye lépte túl (28,8 %-kal), és Kassa megye 70 €-val maradt el mögötte.
A SzK gazdaságában dolgozók a gazdasági tevékenységek alapján
2009
Összesen Férfiak Nők
Kassa megye Összesen 275 855 168 556 107 299
Mezőgazdaság, erdészet és halászat 10 768 8 066 2 702
Ipar összesen 60 610 40 625 19 985
Építőipar 18 176 14 741 3 435
Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek
és motorbiciklik javítása 46 695 30 039 16 656
Szállítás és raktározás 22 279 16 347 5 932
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6 739 3 876 2 863
Információ és kommunikáció 7 598 5 432 2 166
Pénzügyi és biztosítási tevékenységek 4 691 2 298 2 393
Ingatlanügyi tevékenységek 2 967 1 784 1 183
Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek 6 618 4 090 2 528
Ügyvezetési és támogató szolgáltatások 15 222 9 842 5 380
Közigazgatás és honvédelem; kötelező
társadalombiztosítás 18 365 8 835 9 530
Oktatás 23 415 7 825 15 590
Egészségügyi és szociális segítség 19 112 5 975 13 137
Művészet, szórakozás és üdülés 5 972 4 120 1 852
Egyéb tevékenységek 6 628 4 661 1 967 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
A foglalkoztatottak száma a munkaerő mintavételes felmérése alapján 2,8 %-kal nőtt
301,4 ezer személyre, ami a legmagasabb relatív növekedést jelenti a SzK-ban. A
foglalkoztatási ráta, amely Kassa megyében a legalacsonyabb a megyékkel való
összevetés alapján, elérte az 58,9 %-ot, ami éves összehasonlításban 1,3
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
77
százalékpontos növekedést jelent. Kassa megyében a foglalkoztatottak teljes
számából külföldön 1 éven belül 14,8 ezer személy helyezkedett el, ami egy
harmaddal több mint egy évvel ezelőtt.
3.5.2 Szabad munkahelyek
A szabad munkahelyek átlagszáma
2011
Kassa megye Összesen 1 097
Mezőgazdaság, erdészet és halászat 5
Ipar összesen 164
Kitermelés és bányászás 1
Ipari termelés 76
Villanyáram-, gáz-, gőz- és hideg levegő ellátás 67
Vízellátás; szennyvíztisztítás és elvezetés, hulladék és hulladék-kezelési
szolgáltatások 20
Építőipar 18
Nagykereskedelem és kiskereskedelem; gépjárművek és motorbiciklik javítása 296
Szállítás és raktározás 28
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 49
Információ és kommunikáció 93
Pénzügyi és biztosítási tevékenységek 1
Ingatlanügyi tevékenységek 77
Szak-, tudományos és műszaki tevékenységek 36
Ügyvezetési és támogató szolgáltatások 23
Közigazgatás és honvédelem; kötelező társadalombiztosítás 181
Oktatás 61
Egészségügyi és szociális segítség 57
Művészet, szórakozás és üdülés 6
Egyéb tevékenységek 2 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
A szabad munkahelyek kínálata a 2011-es év 1. félévével összevetve 27,3 %-kal
csökkent, ami egy jelentős csökkenés a megyék közti összehasonlítás alapján.
3.5.3 A munkanélküliség állása és alakulása
A nyilvántartott munkanélküliségi ráta
2011
Össze
sen
Férfi
ak
Nők
Kassa megye 18,76 18,62 18,92
Iglói (Spišská Nová Ves) járás 18,83 19,21 18,36
Tőketerebesi (Trebišov) járás 26,88 26,16 27,79
Gölnicbányai (Gelnica) járás 20,79 20,94 20,59
Kassa (Košice) I járás 9,83 9,36 10,34
Kassa (Košice) II járás 10,79 10,29 11,33
Kassa (Košice) III járás 10,09 9,85 10,33
Kassa (Košice) IV járás 9,38 9,15 9,62
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
78
Kassa-vidéki (Košice - okolie) járás 22,86 21,92 24,10
Nagymihályi (Michalovce) járás 19,40 19,31 19,50
Rozsnyói (Rožňava) járás 28,73 28,46 29,04
Szobránci (Sobrance) járás 22,33 22,73 21,81 Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Éves összehasonlításban a munkanélküliség és a munkanélküliségi ráta is nőtt. A
munkanélküliek száma átlagban a 2012-es év 1. félévében elérte a 73,3 ezer személyt,
ami 5,2 %-kal több mint az elmúlt év azonos időszakában. Egyúttal 0,4
százalékponttal nőtt az átlag munkanélküliségi ráta is 19,6 %-ra; ez egyúttal a SzK-
ban tapasztalt legmagasabb ráta.
A nyilvántartott munkanélküliségi ráta alakulása Kassa megyében
Függőleges mutató / 100 %-ban
- összesen
- férfiak
- nők
3.5.4 Álláskeresők
Gazdaságilag aktív lakosság
2011
Össze
sen
Férfi
ak
Nők
Kassa megye 359 637 195 684 163 953
Iglói (Spišská Nová Ves) járás 42 354 23 379 18 975
Tőketerebesi (Trebišov) járás 47 162 26 398 20 764
Gölnicbányai (Gelnica) járás 14 213 8 131 6 082
Kassa (Košice) I járás 31 090 16 162 14 928
Kassa (Košice) II járás 37 875 19 792 18 083
© A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
79
Kiemelt szociális juttatások kedvezményezettjeinek száma járások szerint
2012 december ASZJ
és
JaS
ASZJ -
ÁK CsP Sz
T
KPJ ÁPT
Kassa megye 41 676 32 094 95 988 21,902 24,942 9 515
Gölnicbánya (Gelnica) 1 679 1 442 3 931 1 077 2 127 714
Kassa (Košice) I 1 902 1 265 8 815 1 436 1 418 437
Kassa (Košice) II 2 653 1 846 9 979 1 965 1 995 545
Kassa (Košice) III 937 632 3 577 771 689 204
Kassa (Košice) IV 2 062 1 222 6 828 1 313 1 314 467
Kassa-vidéki (Košice - okolie) 6 281 5 169 15 289 3 797 3 974 1 760
Nagymihály (Michalovce) 6 047 5 167 12 409 3 054 3 270 1 354
Kassa (Košice) III járás 17 154 8 693 8 461
Kassa (Košice) IV járás 28 981 15 151 13 830
Kassa-vidéki (Košice - okolie)
járás 50 702 28 684 22 018
Nagymihályi (Michalovce)
járás
49 293 26 827 22 466
Rozsnyói (Rožňava) járás 31 181 17 008 14 173
Szobránci (Sobrance) járás 9 632 5 459 4 173
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
A képzettségi szint szempontjából a legnagyobb csoportot - 28,8 %-ot az alapfokú
végzettséggel rendelkező álláskeresők alkották. A szakmát kitanult álláskeresők 27,6
%-ot tettek ki, az érettségivel végződő szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők
14,4 %-ot, az érettségivel végződő szakmunkásképző végzettséggel rendelkezők 9,1
%-ot, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 6 %-ot, általános érettségivel végződő
teljes középfokú végzettséggel rendelkezők 3,3 %-ot, érettségi nélkül végződő
szakképzettséggel rendelkezők 0,5 %-ot és a magasabb szakképzettséggel és
alapképzéssel rendelkezők pedig 1,7 %-ot. Végzettség nélkül, tehát kötelező alapfokú
iskolai képzéssel a 8. (9.) osztálynál alacsonyabb évfolyamban 5 180 álláskereső volt
(6,9 %). Az álláskeresők nyilvántartásában 93 tudományos végzettséggel rendelkező
álláskereső is volt.
Az ötven évesek és idősebbek az álláskeresők teljes számának 21,2 %-át tették ki,
ezek közül a 60 és idősebb korosztályba tartozók aránya 1,2 % volt. A legnagyobb
számú korcsoportot (14,9 %) a 20 és 24 év közötti munkanélküliek alkották. A fiatal
munkanélküliek 24 éves korig (beleértve) 19,7 %-os részt tettek ki.
Az álláskeresők a megyék, év és a mutató típusa alapján
Nagyszombat megye 2011
Fogyatékos álláskeresők száma 2 121
Álláskeresők száma - végzősök 4 908
Álláskeresők száma - fiatalkorúak 991
Tartósan nyilvántartott álláskeresők száma 41 153
Forrás: A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala
3.5.5 Munkaerő-piaci politika
Passzív munkaerő-piaci politika
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
81
Rozsnyó (Rožňava) 5 932 3 953 7 499 1 685 2 409 1 285
Szobránc (Sobrance) 1 702 1 402 2 568 545 1 048 430
Igló (Spišská Nová Ves) 4 360 3 753 12 452 3 095 3 409 759
Tőketerebes (Trebišov) 8 121 6 243 12 644 3 164 3 290 1 560 Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal ASZJ és JaS - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély és járulék a segélyhez ASZJ - ÁK - anyagi szükséghelyzetben nyújtott segély - segély és juttatások az
álláskeresők számára KPJ- a súlyosan fogyatékos személyek kompenzálására nyújtott pénzügyi juttatások CsP - családi pótlék
SzT - szülői támogatás
ÁPT - ápolási pénzügyi támogatás
Aktív munkaerő-piaci politika
Kassa megye
A juttatások a T.t. 5/2004 sz. foglalkoztatási szolgálatról
és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénye későbbi
előírások értelmében az ÁK számára (46. §,
49. §, 49a. §, 51. §, 52. §, 52a. §) és az alkalmazott számára, aki ÁK a
munkába állást megelőzően (53. § és 53a. §) 2012 március 46.
§
49. § 49a. § 51.
§
52a. § 53. § 53a. §
A megegyezett
ÁK száma 35 2 766 2 1 231 490 881 3
Megegyezett
összeg (Euróban) 8 140 10 564 633 1 138 1 352 996 79 361 217 920 3 465
Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal 46. § -52. § - állás a megfigyelt időszak végén 53. § és 53a. § - állás az év kezdetétől a megfigyelt időszakig
4. A munkanélküliek szükségleteinek felmérése és elemzése a régiókban
4.1 Felmérés a munkanélküliek körében
A munkanélküli személyek szükségleteire vonatkozó információk megszerzése
érdekében a régiókban egy nyilvános felmérés került megszervezésre. A kérdőívet on-
line tölthették ki az elemzés szolgáltatójának www.comdir.eu weboldalán és a
megrendelő, a CEPTEM Bratislava n.o. nonprofit társaság weboldalán is.
www.ceptem.sk . A felmérésre 2013. június 30. és 2013. augusztus 28. között került
sor.
Hogy minél inkább népszerűsítse a felmérést és egyre több résztvevőt nyerjen meg, a
megrendelő a reklámot a google.com, etarget.sk, facebook stb. kereső portálok
segítségével valósította meg.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
82
A. Melyik megyében lakik?
Pozsony Nagyszombat Nyitra Besztercebánya Kassa Melyik járásban lakik?
--- POZSONY (BRATISLAVA) 1., II, III, IV, V Malacka (Malacky) Bazin (Pezinok) Szenc (Senec) --- NAGYSZOMBAT (TRNAVA) Bán (Bánovce nad Bebravou) Hava (Hava) Miava (Myjava) Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom) Simony (Partizánske) Vágbeszterce (Považská Bystrica) Privigye (Prievidza) Puhó (Puchov) --- NYITRA --- Révkomárom (Komárno) Léva (Levice) Újvár (Nové Zámky) Vágsellye (Šaľa) Nagytapolcsány (Topoľčany) Aranyosmarót (Zlaté Moravce) ... BESZTERCEBÁNYA........ Selmecbánya (Banská Štiavnica) Breznóbánya (Brezno) Losonc (Lučenec) Gyetva (Detva) Korpona (Krupina) Poltár (Poltár) Nagyrőce (Revúca) Rimaszombat (Rimavská Sobota) Nagykürtös (Veľký Krtíš) Zólyom (Zvolen) Zsarnóca (Žarnovica) Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom)
--- KASSA (KOŠICE) I, II, III, IV Kassa-vidék (Košice - okolie) Gölnicbánya (Gelnica) Nagymihály (Michalovce) Rozsnyó (Rožňava) Szobránc (Sobrance) Igló (Spišská Nová Ves) Tőketerebes (Trebišov)
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
83
Életkora? 20 éves korig
20-30 30-40 40-50 50-60 60 és felette Neme
Férfi Nő Végzettség
Alapfokú Középfokú Középfokú érettségivel Főiskolai Idegen nyelvek?
Nem Magyar Angol Német Egyéb... Milyen szférában szeretne dolgozni???
Adminsztráció Gépjárműipar Bányászat, kohászat Banki szektor Biztonság és védelem Idegenforgalom Szállítás és logisztika Fafeldolgozó ipar Közgazdaság, pénzügyek Elektrotechnika Energetika Gyógyszeripar Vegyipar információs technológiák Lízing Humán erőforrások és azok irányítása Menedzsment Minőségirányítás Marketing és reklám Kereskedelem Biztosítás Mezőgazdaság és élelmiszeripar Kisegítő munkák Jog és törvényhozás Fordítás és tolmácsolás Szolgáltatások Építőipar és ingatlanok
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
84
Gépipar Iskolaügy és oktatás Államigazgatás és önkormányzat Technika Textil- és bőripar Művészet és kultúra Tudomány és kutatás Vízgazdálkodás és erdőgazdálkodás Termelés Ügyfélszolgálat Egészségügy Újságírás Rendelkezik szakmai tapasztalatokkal?
Tapasztalat nélkül / végzős 1 -2 év 3-5 év Több mint 5 év
B. Az elemzéshez kötődő kérdések
Mit gondol, melyik szektornak kell megoldania az álláskereséssel kapcsolatos problémákat?
a) Állami ügynökségek szolgálatai megoldást nyújtatnának b) Nonprofit szervezetek vagy a harmadik szektor nyújthat megfelelő megoldást c) Üzleti alanyoknak kellene megoldaniuk ezeket a feladatokat Jelenleg hogyan keres új álláslehetőségeket?
a) Elektronikus úton - az internet segítségével b) regisztrálva vagyok egy munkaerő-közvetítő irodánál c) Személyesen tájékozódom a szabad munkahelyekről d) Elküldöm az életrajzomat postán az újsághirdetés alapján e) Ismerősök útján Ön szerint mi a legjobb módja a munkalehetőségek keresésének?
a) Elektronikus úton - internet b) Munkaerő-közvetítő iroda és foglalkoztatási ügynökség c) Felmérés a terepen - személyesen tájékozódom a szabad munkahelyekről d) Hirdetés az újságokban e) Ismerősök útján Előnyben részesíti a közvetlen kapcsolatot a munkáltatóval?
Igen Nem Mindegy számomra Hogyan képzeli el az első kontaktust a munkáltatóval?
a) E-mailen keresztül, hogy ne kelljen személyesen megjelennem minden egyes megbeszélésen Igen
b) Telefonon keresztül - ez személyesebb jellegű, és nem kell minden egyes megbeszélésre személyesen mennem c) Személyesen Elegendő az Ön számára a munkaügyi hivatalok által nyújtott álláskínálat?
Igen Nem
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
85
Úgy gondolja, hogy a közigazgatási szervek, önkormányzatok, felsőbb önkormányzati egységek
megfelelő módon alkalmazzák az on-line portálok kínálta szolgáltatásokat? Igen Nem Mindegy számomra Szeretne szélesebb körű álláskínálatot kapni a közigazgatás szférájából is?
Igen Nem Mindegy számomra Szeretne szélesebb körű álláskínálatot kapni a közigazgatás szférájából is?
Igen Nem Mindegy számomra Hajlandó nyilvánosságra hozni az életrajzát, hogy rendelkezésre álljon a regisztrált társaságok számára
megtekintés céljából? (internet) Igen
Nem
Fontos az Ön számára, hogy az életrajza mindig aktuális legyen és rendelkezésre állon a társaságok
számára, akik szabad munkahelyekkel rendelkeznek? Igen nagyon
Igen Mindegy számomra Nem
Jelenleg van hozzáférése a szabad munkahelyekre vonatkozó információkhoz a magyar határ menti
régiókban?
Igen Nem Volt már valaha munkaviszonyban Magyarországon?
Igen Nem Érdekli a munka a magyar határ menti régiókban is?
Igen Nem Szeretne áttekintést kapni a szabad munkahelyekről Magyarországon?
Igen Nem Alkalmazza az online állásközvetítési szolgáltatásokat?
Igen Nem Hiányzik Önnek jelenleg az on-line állásportálok esetében az intenzívebb
kommunikáció a potenciális munkáltatóval?
Igen Nem
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
86
Hiányzik Önnek jelenleg az on-line állásportálok esetében a gyorsabb interakció a potenciális
munkáltatóval? Igen Nem
Ön szerint az on-line állásportálok szolgáltatásainak elérhetősége megfelelő szinten van?
Igen Nem
Ön szerint a szlovák munkaközvetítők által ajánlott külföldi szabad munkahelyek kínálata elégséges?
Igen
Nem
Ön szerint a munkaközvetítő irodák segítségnyújtási szolgáltatásai az álláskeresés során megfelelő
szinten vannak? Igen Nem
Szívesen fogadná az ilyen díjmentesen biztosított segítségnyújtási szolgáltatást? Igen
Nem Hajlandó bizonyos díjat fizetni a hirdetése nyilvánosságra hozásáért?
Igen Nem
Előnyben részesíti, ha a potenciális munkáltató hirdetésében nyilvánosságra hozzák a kínált bért is?
Igen
Nem Igényli, hogy a potenciális munkáltató bizonyos szociális programot kínáljon?
Igen
Nem Elvárja a potenciális munkáltatótól, hogy iskolázást és teret biztosít a személyes fejlődésre,m illetve más képzési formát?
Igen
Nem Hajlandó utazni a munka után?
Nem Igen 20 km-ig 50 km-ig 100 km-ig Akár heti szolgálat is Akar havi szolgálat is Hogyan látja az állásközvetítő irodákban tapasztalt állásmegbeszéléseket?
Semlegesen Nem Pozitívan - már találtam így munkát Negatívan- sok utazás, megbeszélés és semmi eredmény
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
87
Hogyan látja az állásközvetítő irodákban tapasztalt állásmegbeszéléseket? Semlegesen Pozitívan - már találtam így munkát Negatívan- sok utazás, megbeszélés és semmi eredmény Ön szerint az állásportálokon elegendő információ áll rendelkezésre a munkaerő-piaci jogszabályokról?
Igen Nem Nem tudom
Milyen tapasztalatokkal rendelkezik az on-line állásportálokkal, mit gondol, miben tudna fejlődni ez a
szolgáltatástípus?
Gyorsabb és interaktív kommunikáció a munkáltatókkal Az abszolvált iskolázások, tanfolyamok, elért végzettség, tapasztalatok és személyes felkészülés
pontosabb leírásával, amelyek a munkanélküli képességei elemzéséhez vezethetnek, és ezt követően
alternatív ajánlatokhoz más munkahelyekre, amelyek számára megfelelőek lennének. Határon átnyúló állásajánlatok nyilvánosságra hozása is A támogató szolgáltatások keretén belül, a munkaerő-piacot érintő jogi dokumentumok nyilvánosságra hozása Intenzívebb kommunikáció és támogatás az ügyfél irányában Hogy a kínált bér megjelenjen minden egyes állásajánlat mellett
Hogy minden egyes hirdetésben feltüntetésre kerüljön a potenciális szakmai fejlődésre vonatkozó
információ az adott pozíció esetében, valamint az iskolázásokról és tanfolyamokról, amelyeket a
szervezet biztosít be
4.2 Összefoglaló és következtetések
A munkanélküliek szükségleteinek felmérésében összesen 382 válaszadó vett részt. A
felmérés azt mutatja, hogy a munkaerő-piacon igény mutatkozik az innovatív
tájékoztatási eszközök és a segítségnyújtás iránt. A résztvevők rámutattak egy
internetes információs portál szükségességére, amely Szlovákia és Magyarország
határ menti térségeiben figyelné és közvetítené az állásajánlatokat. Rámutatott arra is,
hogy szükség van egy komplex rendszerre, amelyben az álláskeresők munkát
kereshetnének. A felmérésből az is nyilvánvaló, hogy a munkanélküliek érdeklődnek
a határ menti régiókban lévő állások iránt, de a válaszadók 86 %-a feltüntette, hogy
jelenleg nincs hozzáférése az ilyen jellegű szükséges információhoz. Az internetes
állásportálon nyilvánosságra kellene hozni mindkét ország jogszabályaira vonatkozó
információkat is. A felmérés rámutatott, hogy a megkérdezettek 21 %-a nincs
megelégedve a munkaügyi szférában szolgáltatott információkkal, és szeretne
közelebbi információkat.
Ami a munkába történő ingázást illeti, az álláskeresőknek nem okoz gondot ingázni a
munkába akár néhány tíz kilométert is. Ez az emberek munkavállalási szükségletéből,
és abból adódik, hogy szeretnének bekapcsolódni a munkavégzési folyamatba. A
munkába történő ingázás jelenleg egy megszokott jelenség, és számos munkáltató
hozzájárulást is biztosít az alkalmazottaknak a munkába járáshoz.
A felmérésből az is megállapításra került, hogy a munkaügyi hivatalok és az
internetes állásportálok nem nyújtanak teljes körű szolgáltatást az álláskeresők
számára az álláskínálat és közvetítés terén.
A munka iránt érdeklődők számára főként állásközvetítő irodák és internetes
állásportálok közvetítik a munkát. Valamennyi állásközvetítő iroda és internetes
állásportál üzleti jellegű. A piacon hiányzik a más szervezetek által és nem üzleti
jellegű társaságok által
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
88
közvetített állás, amelyek egyúttal díjmentes segítségnyújtást is biztosítanának.
Megállapítható, hogy egy több nyelvű határon átnyúló állásportál létrehozásával és
segítségnyújtással kitöltődik a rés, amely a munkanélkülieknek nyújtott
szolgáltatásokban jelen van az álláskeresés során. Egy ilyen portál hasznos lenne
nemcsak az álláskeresők számára a határ menti régiókban, hanem a széles
nyilvánosság számára is a jelen területen kívül.
5. Az állami vállalatok és magántársaságok munkaerő-piaci hozzáállásának és érdeklődésének felmérése és elemzése
5.1 Kérdések és a felmérés menete
Az állami vállalatok és magánvállalatok munkapiaci hozzáállására és érdeklődésével
kapcsolatos információk megszerzése érdekében a régiókban egy nyilvános felmérés
került megszervezésre. A kérdőívet on-line tölthették ki az elemzés szolgáltatójának
www.comdir.eu weboldalán és a megrendelő, a CEPTEM Bratislava n.o. nonprofit
társaság weboldalán is. www.ceptem.sk . A felmérésre 2013. június 30. és 2013.
augusztus 28. között került sor.
Hogy minél inkább népszerűsítse a felmérést és egyre több résztvevőt nyerjen meg, a
megrendelő a reklámot a google.com, etarget.sk, facebook stb. kereső portálok
segítségével valósította meg.
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
90
Az állami vállalatok és magántársaságok munkaerő-piaci hozzáállásának és
érdeklődésének felmérése és elemzése - KIÉRTÉKELÉS A.
Melyik megyében volt a társasága/szervezete székhelye? Pozsony Nagyszombat Nyitra Besztercebánya Kassa Melyik járásban volt a társasága/szervezete székhelye?
--- POZSONY (BRATISLAVA) 1., II, III, IV, V Malacka (Malacky) Bazin (Pezinok) Szenc (Senec) --- NAGYSZOMBAT (TRNAVA) Bán (Bánovce nad Bebravou) Hava (Hava) Miava (Myjava) Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom) Simony (Partizánske) Vágbeszterce (Považská Bystrica) Privigye (Prievidza) Puhó (Púchov) --- NYITRA --- Révkomárom (Komárno) Léva (Levice) Újvár (Nové Zámky) Vágsellye (Šaľa) Nagytapolcsány (Topoľčany) Aranyosmarót (Zlaté Moravce) --- BESZTERCEBÁNYA ----- Selmecbánya (Banská Štiavnica) Breznóbánya (Brezno) Losonc (Lučenec) Gyetva (Detva) Korpona (Krupina) Poltár (Poltár) Nagyrőce (Revúca) Rimaszombat (Rimavská Sobota) Nagykürtös (Veľký Krtíš) Zólyom (Zvolen) Zsarnóca (Žarnovica) Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom) --- KASSA (KOŠICE) I, II, III, IV Kassa-vidék (Košice - okolie) Gölnicbánya (Gelnica) Nagymihály (Michalovce) Rozsnyó (Rožňava) Szobránc (Sobrance) Igló (Spišská Nová Ves) Tőketerebes (Trebišov)
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
91
Mennyi alkalmazottat foglalkoztat az Önök társasága/szervezete? 10-ig 11:50 51-100 101-200 200 és több Milyen ágazatban tevékenykedik az Önök társasága/szervezete?
Adminisztráció Gépjárműipar Bányászat, kohászat Banki szektor Biztonság és védelem Idegenforgalom Szállítás és logisztika Fafeldolgozó ipar Közgazdaság, pénzügyek Elektrotechnika Energetika Gyógyszeripar Vegyipar információs technológiák Lízing Humán erőforrások és azok irányítása Menedzsment Minőségirányítás Marketing és reklám Kereskedelem Biztosítás Mezőgazdaság és élelmiszeripar Kisegítő munkák Jog és törvényhozás Fordítás és tolmácsolás Szolgáltatások Építőipar és ingatlanok Gépipar Iskolaügy és oktatás Államigazgatás és önkormányzat Technika Textil- és bőripar Művészet és kultúra Tudomány és kutatás Vízgazdálkodás és erdőgazdálkodás Termelés Ügyfélszolgálat Egészségügy Újságírás Van az Önök társaságánál/szervezeténél jelenleg szabad munkahely?
Igen Nem Az Önök társasága/szervezete keres-e aktívan új szakképzett munkaerőt?
Igen Nem
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
92
Hoz az Önök társasága létre új munkahelyeket? Igen Nem Átlagban egy évben mennyi új munkahelyet létesít az Önök társasága/szervezete?
Kevesebb mint 5 6.10 11.20 21 és több
B. Az elemzéshez kötődő kérdések Jelenleg hogyan keresnek jelentkezőket a szabad munkahelyeikre?
a) Elektronikus úton - internetes hirdetéssel b) Társaságunk/szervezetünk regisztrálva van egy állásközvetítő irodában c) Személyesen tájékozódunk a munkanélküli személyek iránt a munkaügyi hivatalokban d) Szabad munkahelyeinket az újságokban hirdetjük e) Ismerősök útján Önök szerint mi a legjobb módja a munkalehetőségek keresésének?
a) Elektronikus úton - internet b) Munkaerő-közvetítő iroda és foglalkoztatási ügynökség c) Felmérés a terepen d) Hirdetés az újságokban e) Ismerősök útján Az Önök társasága/szervezete előnyben részesíti a közvetlen kontaktust a jelentkezővel?
Igen Nem Mindegy számomra Hogyan képzeli el az Önök társasága/szervezete az első kontaktust az Önök munkahelyére jelentkező személlyel?
a) E-mailen keresztül, hogy ne kelljen személyesen megjelennem minden egyes megbeszélésen b) Telefonon keresztül - ez személyesebb jellegű, és nem kell minden egyes megbeszélésre személyesen mennem c) Személyesen
Az Önök társasága/szervezete számára elegendő a munkaügyi hivatalok által biztosított munkanélküliek
listája?
Igen Nem
Úgy gondolja, hogy az álláskeresők megfelelő módon alkalmazzák az on-line portálok kínálta
szolgáltatásokat?
Igen Nem Mindegy számomra
Az Önök társasága/szervezete hajlandó az interneten regisztrálni egy internetes állásportálon, és azon információkat
nyilvánosságra hozni az Önök szabad munkahelyeiről, amelyek csak a portálon regisztrált álláskeresők számára
állnának rendelkezésre?
Igen Nem
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
93
Az Önök társasága/szervezete hajlandó az internetes állásportálon nyilvánosságra hozni a munkavállalóval szemben
támasztott követelményeket, amelyek csak a portálon regisztrált álláskeresők számára állnának rendelkezésre? Igen Nem
Az Önök társasága/szervezete hajlandó az internetes állásportálon nyilvánosságra hozni az Önök
társaságával/szervezetével kapcsolatos információkat, amelyek csak a portálon regisztrált álláskeresők számára
állnának rendelkezésre?
Igen Nem
Az Önök társasága/szervezete számára fontos, hogy a szabad munkahelyek folyamatosan frissítésre kerüljenek, és
rendelkezésre álljanak az álláskeresők számára?
Igen nagyon Igen Mindegy számomra Nem
Az Önök társasága/szervezete jelenleg rendelkezik hozzáféréssel a magyar határ menti régiókban lévő álláskeresőkre
vonatkozó információkhoz?
Igen
Nem
Az Önök társasága alkalmaz-e vagy bármikor alkalmazott-e magyarországi alkalmazottat?
Igen Nem Érdeklődik az Önök társasága/szervezete a magyar határ menti régióban lévő munkaerő iránt?
Igen Nem
Szeretne az Önök társasága/szervezete áttekintést kapni a magyarországi álláskeresőkről?
Igen Nem Alkalmazza az Önök társasága/szervezete az on-line állásportálok szolgáltatásait?
Igen Nem
Hiányzik az Önök társaságának/szervezetének jelenleg az on-line állásportálok esetében az intenzívebb
kommunikáció a potenciális álláskeresőkkel?
Igen Nem
Hiányzik az Önök társaságának/szervezetének jelenleg az on-line állásportálok esetében a gyorsabb interakció
a potenciális álláskeresőkkel?
Igen Nem Önök szerint az on-line állásportálok szolgáltatásainak elérhetősége megfelelő szinten van?
Igen Nem
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
94
Önök szerint a szlovák munkaközvetítők által ajánlott külföldi álláskeresők kínálata elégséges?
Igen
Nem
Önök szerint a munkaközvetítő irodák segítségnyújtási szolgáltatásai a megfelelő alkalmazott keresése során
megfelelő szinten vannak?
Igen Nem Szívesen fogadná az Önök társasága/szervezete az ilyen díjmentesen biztosított segítségnyújtási szolgáltatást?
Igen Nem Hajlandó lenne az Önök társasága/szervezete bizonyos díjat fizetni a hirdetése közzétételéért?
Igen Nem Előnyben részesíti az Önök társasága/szervezete a kínált bér közzétételét az Önök hirdetésében?
Igen Nem Az Önök társasága/szervezete kínál bizonyos szociális programot is az alkalmazottak számára?
Igen Nem
Nyújt az Önök társasága/szervezete iskolázást és teret a személyes fejlődés vagy más képzési formák számára?
Igen Nem Hogyan látja az Önök társasága/szervezete az állásközvetítő irodákban tapasztalt állásmegbeszéléseket?
Semlegesen Pozitívan - mindig segítenek az első közben kiválasztani a jelentkezőket Negatívan - pontatlan információkat szolgáltatnak a jelentkezőkről Önök szerint az állásportálokon elegendő információ áll rendelkezésre a munkaerő-piaci jogszabályokról?
Igen Nem Nem tudom Mit gondolnak, milyen irányban fejlődhetnének az on-line állásportálok, és min kellene javítaniuk?
Gyorsabb és intenzívebb kommunikáció az álláskeresőkkel
Az álláskeresőknél közzé tenni azok valamennyi tapasztalatát, abszolvált tanfolyamokat, korábbi tapasztalatokat,
valamint a korábbi munkáltatók ajánlásait is Adatokat gyűjteni a külföldi munkaerőről is Támogató szolgáltatások nyújtása, dokumentumok kiadésa Segítségnyújtási szolgáltatás az ajánlatok beadásánál vagy a portál használata során Árak. Az ideális az lenne, ha ezek a szolgáltatások díjmentesen kerülnek nyújtásra. Minden egyes közzétett hirdetés mellett ott kellene lennie a bérnek is
A közzétett pozíciónál a hirdetés feladó kötelessége kellene, hogy legyen, hogy információt szolgáltasson a biztosított
iskolázásokról, tanfolyamokról, stb., amelyek az adott álláshoz kapcsolódnak
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
95
Örülne az önök társasága/szervezete egy új on-line szolgáltatásnak, amely megfelelne az Önök
követelményeinek, még akkor is, has díjköteles lenne? Igen; Nem;
El tudja képzelni, hogy az Önök társasága/szervezete minden egyes állásajánlatnál fel fogja tüntetni a
feltételezett bér összegét is?
Igen; Nem;
5.2 Összefoglaló és következtetések
Az állami vállalatok és magántársaságok munkaerő-piaci hozzáállásának és
érdeklődésének felmérésében 288 társaság vett részt (kitöltött kérdőív
nyomtatványok) egész Szlovákiából. A felmérés eredményei azt tükrözik, hogy
szükség van egy olyan internetes portálra, amely a határ menti térségekben
összpontosít az állásközvetítésre, hangsúlyozva az álláskeresőkről és a potenciális
munkáltatókról való gondoskodást. Az információs rendszer kialakításával
minőségibb és teljeskörűbb információk kerülnek nyújtásra valamennyi felhasználó
számára. A nyújtott szolgáltatások minőségének és hatékonyságának növelése
érdekében a portálon feltüntetésre kerül a határ menti régiók jogszabályaival
kapcsolatos információ, egyszerű hozzáférés lesz biztosítva az információkhoz
mindkét régióból, amit a megkérdezettek 91 %-a méltatott. A társaságok 96 %-a
üdvözölné a közvetlen kontaktust az álláskeresőkkel, és a megkérdezettek 73 %-a
részesíti előnyben a közvetlen kontaktust e-mailen keresztül. Ebből az adódik, hogy
az információs rendszer egy szükséges eszköz a piacon az álláskeresés terén egyrészt
az álláskeresők, másrészt pedig a munkáltatók számára. A válaszadók 86 %-a úgy
gondolja, hogy az álláskeresők nem alkalmazzák az internetes portálokat megfelelő
szinten. Ez abból az okból van, hogy számos portál használat bonyolult, és ez főként a
kevésbé művelt álláskeresők számára gondot jelent. Ezen kívül az álláskeresők
számára fontos, hogy a regisztrált felhasználók ismerjék az adott állás esetében kínált
bérek nagyságát is. Hogy a társaságok üzleti tevékenységeikhez megfelelő jelölteket
találjanak, a társaságok 84 %-a számára nem okoz gondot, hogy díjat fizessenek a
hirdetés közzétételéért. Az információs portál létrehozásával megnő mindkét határ
menti régió versenyképessége, és nő a lakosság vásárlóereje is.
Az információs rendszer létrehozásával javulna a tájékozódottság, figyelemmel
követés, az adott határ menti területen és azon kívül élő emberek számára történő
munkalehetőség nyújtás minősége. Egy hatékony eszköz kerülne kialakításra
különböző információk cseréjére, feldolgozására és közzétételére az állásközvetítés
terén. Ezek jelentős részét az álláshelyek részletes listája alkotná valamennyi
részlettel és szükséges adattal. Az internetes portál kiválasztott formája nagy előnnyel
rendelkezne a többi állásközvetítő portállal szemben, amennyiben segítség- és
támogató szolgáltatások nyújtásával is foglalkozna, mivel gyorsabb és interaktívabb
kommunikációt biztosítana az álláskeresőkkel. Az újonnan létrehozott internetes
portál egyesíti az összes információt és állásajánlatot egy tető alatt. Az információs
rendszernek alkalmazkodnia kell a
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
96
műszaki, technológiai és felhasználói megoldáshoz. Úgy kell megtervezni, hogy
megfeleljen a kevésbé művelt álláskeresők számára is. A portált állandóan frissíteni
kell, és egyre újabb információval kell gazdagítani azt, hangsúlyt fektetve valamennyi
felhasználó elégedettségére. Nagyon fontos a minőségi információforrás, az
információkhoz való egyszerű hozzáférés és a személyre szabás lehetősége a
felhasználók számára, mivel fontos számukra a felhasználói komfort. Ilyen
hozzáállással az információs portál hű látogatókra tesz szert, illetve a szolgáltatásait
rendszeresen alkalmazó felhasználókra. Egy komplex határon átnyúló információs
rendszer kiépítésével támogatást kapnak a munkanélküli lakosok a megfelelő pozíciók
keresése során, támogatást kapnak a munkáltatók a szakképzett munkaerő keresése
során, és aktuális információ is szolgáltatásra kerül a széles közönség számára az
érvényes jogszabályokkal, szabályokkal és a munkaerő-piaci helyzettel kapcsolatban
mindkét országban. Az információs rendszernek az elektronikus kommunikáció
modern eszközeit kell alkalmaznia.
6. A potenciális verseny elemzése az állásportálok terén
Internetes állásportálok
Az összes internetes forrás közül a legtöbb szabad munkahelyet épp az állásportálok
kínálják. Természetesen az állásajánlat keresők mellett, amelyek az ajánlatokat több
portálról gyűjtik össze. A legismertebb internetes állásportálok közé tartoznak:
profesia.sk, kariera.zoznam.sk, praca.sme.sk, itkkariera, stb. A számos állásajánlat és
hirdetés megtekintésén túl kiegészítő funkciók is alkalmazhatók, mint például az
életrajz hozzáadása, amelyre a munkáltatók reagálhatnak és kapcsolatba léphetnek
önökkel. Használhatják az ún. kereső ügynök szolgáltatást is, és meghatározni a
kritériumokat, amelyek alapján az automatikus rendszer megküldi az új
állásajánlatokat e-mailben. Hogy ne kelljen átrágnia magát több száz ajánlaton,
amelyek nem érdeklik önt, a legtöbb portál a hirdetések részletes szűrűsét biztosítja,
ami egy nagyon hasznos funkció. A jelen szolgáltatás alkalmazásánál óvatosnak kell
lenni, hogy a keresési eredmények közül ne hogy kizárjunk egy olyan hirdetést, amely
bár nem felel meg az ideális munkahellyel szemben támasztott követelményeknek, de
miatta képesek lennénk a követelményeinkből engedni. A szlovák munkaerő-piac
nem annyira gazdag az ajánlatokban, ezért jobb inkább kevesebb kritériumot
meghatározni, és pár perccel több időt szentelni a keresés eredményei átfutásának,
nehogy valami érdekes elkerülje a figyelmünket. A magas munkanélküliségi rátával
rendelkező térségeknek gyakran elég beállítani a járást és megjeleníteni valamennyi
rendelkezésre álló ajánlatot. Ugyanez vonatkozik az ügynök beállítására is. Az
internetes állásportálok manapság a legmegszokottabb és leginkább használt
munkakeresési és munkahely ajánlási módok közé tartoznak. Ezeken a weboldalakon
hirdet számos további állásközvetítő is, mint pl. az állásközvetítő irodák vagy a
munkát közvetítő ügynökségek. Nagyobb vállalatok esetében azok állásajánlatai saját
weboldalaikon is meghirdetésre kerülnek. Az internetes állásportálokon válogathatnak
a szabad munkahelyek között az irányzat, specializáció, pozíció, kulcsszavak alapján
a pozíció megnevezésében, gyakorlat, város, előnyök, illetve a minimális bérösszeg
alapján. Az internetes portálok számos jó tanáccsal és információval szolgálnak.
Nagyon jó bizonyító erejű munkaerő-piaci felmérés valósítható meg ily módon. Az
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
97
álláskeresők szert tehetnek számos olyan információra, amely erősíti a pozíciót a
munkaerő-piacon, az on-line vitákban vagy specializált rovatokban. Találnak itt a
speciális akciókra, állásbörzékbe, konferenciákra, különböző munkáltatóknál
szervezett nyílt napokra vonatkozó információkat is találnak itt. Itt tippeket kapnak a
további hivatkozásokra, például megtudják, hogy milyen képzési lehetőségek állnak
rendelkezésre.
Az internetes állásportálok előnyei:
- A legtöbb munkanélküli az interneten keres munkát
- Az állásajánlatok széles kínálata - Gyors keresés
- Az állásajánlatok napi frissítése
- Aktuális állásajánlatok
- Áttekinthetően elrendezett állásajánlatok
- A meghatározott kritériumok alapján történő kiválasztás
- Egyszerű jelentkezni az állásajánlatra (ún. válaszadó nyomtatványon
keresztül, amelyhez csatolásra kerül a kitöltött vállalati személyi kérdőív és
életrajz)
- A jó portál időt takarít meg, és felváltja a más oldalakon való keresést
- A valamennyi területet, szakterületet és irányt érintő állásajánlatok teljes körű
kínálatát biztosítja az álláskeresők szükségletei alapján
Közösségi hálózatok a munkakeresés során
Léteznek olyan közösségi hálózatok, amelyek különféle szakmákból érkező
szakértőket tömörítenek. A munkakapcsolatok és tapasztalatok alapján jönnek létre a
kapcsolatok, de akár azonos szakterületen is, stb. Ezáltal előnyös ezeken a
hálózatokon saját kapcsolathálózatot kialakítani és bővíteni, megkérhetjük
ismerőseinket, hogy adjanak javaslatokat, de főként egy vonzó profilt hozhatunk létre,
amely felkelti az érdeklődést és felvázol mindent, amit maga mögött tudhat szakmai
gyakorlata során. A leggyakrabban használtak közé tartozik a LinkedIn és Xing,
amelyek nemcsak a hazai, hanem a külföldi munkaerő-piacokra való rácsatlakozást is
biztosítják. Ezeket a portálokat nemcsak azok használják, akik munkát keresnek,
hanem azok is, akik állást kínálnak, tehát a társaságok személyzeti alkalmazottjai,
akik aktívan keresnek jelentkezőket az egyes posztokra.
Profesia.sk
A társaság megnevezése: Profesia, spol. s
r. o.
Tulajdonosok: Alma Media Corporation
A portál indítása: 1997
Alkalmazottak száma: 55
Weboldal: www.profesia.sk
További szolgáltatások Szlovákiában: Platy.sk, Profesiadays.sk, RecruitRank.sk,
Pozicie.sk, HRdays.sk, HRclub.sk, Mark.sk
Állásportálok külföldön: Profesia.cz, Workmania.hu
Külföldön végzett bérfelmérések: Platy.cz (Csehország), Fizetesek.hu,
(Magyarország), Istrazivanjeplata.com, (Szerbia), Plata.ba, (Bosznia és
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
98
Hercegovina), Mojaplaca.hr (Horvátország)
A Profesia társaság víziója, hogy legjobb választ adja a munkával kapcsolatos
kérdésekre, hangsúlyt fektetve az ügyféllel és a felhasználóval folytatott empatikus
kommunikációra.
A Profesia.sk egyértelműen a legnagyobb és legismertebb állásközvetítésre
szakosodott szlovák portál. A Profesia.sk mint állásportál 1997-ben jött létre.
Szolgáltatásait használják nemcsak az állásközvetítő irodák, hanem a vállalatok nagy
száma is, amelyek közt nem hiányoznak a legnagyobb szlovák munkáltatók sem. A
gazdag szabad munkahely-adatbázison kívül széles körű szűrési lehetőségekkel
további eszközöket is kínál. Természetesen szó van itt a megfelelő ajánlatok
közvetlenül az e-mail postafiókba történő küldésére létrehozott ügynökről a
meghatározott kritériumok alapján, valamint az életrajz feltöltési lehetőségről az
adatbázisba, amelyhez hozzáféréssel rendelkeznek az alkalmazottak után kutató
személyzetisek. Az állásközvetítés mellett a Profesia.sk információs forrásként is
szolgál. A weboldalakon a tanácsokkal és tippekkel is szolgál az álláskereséshez,
valamint fórumot is biztosít a munkaviszonnyal kapcsolatos specifikus kérdések
megvitatására is. Az önálló szolgáltatások közé tartozik például a fizetésfelmérés
(Platy.sk), illetve az ügynökségek és vállalatok toborzó folyamatának értékelése is
(Recruitrank.sk). A társaság az interneten kívül is tevékenykedik a Profesiadays
állásbörze szervezésével Pozsonyban. A szlovák Profesia magyar és cseh testvérrel is
rendelkezik, azonban ezekben az országokban sokkal keményebb verseny közepette
kell megküzdenie pozíciójáért. Profesia által nyújtott további szolgáltatások:
- Állásfórum - internetes tanácsadás, amely a munkaerő-piaccal kapcsolatos
kérdésekre és támogatásra szakosodik.
- Az álláskeresés összekapcsolása a közösségi hálózatokkal - Profesia social
connect. Mindenki, aki akarja, az új szolgáltatásnak köszönhetően
megtekintheti, hogy a vállalatnál, ahol dolgozni szeretne, nincs-e valamilyen
ismerőse. A szolgáltatás segít az álláskeresőknek azzal, hogy összekapcsolja
az álláskeresést a portálon a Facebook-kal és a Linkedin-nel. Az álláskeresők
így az álláskeresés során a Profesia.sk weboldalon felhasználhatják Facebook
vagy Linkedin kapcsolataikat. Az összekapcsolásnak köszönhetően az
álláskeresőknek az állásajánlatoknál megjelennek azok az ismerősök, akik az
adott cégről többet tudnak.
- Védett műhelyek listája - olyan cégeknek szánt, amelyek támogatni
szeretnék a védett műhelyeket a pótteljesítések terén.
- Mark - HR online alkalmazás a felvételi eljárás hatékonyságának növelésére,
amely a cégek számára egyszerűbbé teszi az egyes pozíciókra reagáló
jelentkezőkkel való munkát
- Álláshelyek katalógusa - az egyes állások leírásával szolgál
- Rövid távú brigádok - kevesebb mint egy hónapig tartó brigádok ajánlata
- Hrclub.sk - a humán erőforrásokra irányuló szakportál elindítása
- Plata.ba - fizetési felmérés elinditása Boszniában
- Mobilalkalmazás - figyelmeztetés az aktuális munkalehetőségekre
- On-line chat – egy díjmentes szolgáltatás, amely bármikor alkalmazható, ha
nem tud zöld ágra vergődni a weboldallal
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
99
Kariera.zoznam.sk
A társaság megnevezése: Zoznam, s r. o.
A portál elindítása: 1997
Weboldal: www.kariera.zoznam.sk
További szolgáltatások Szlovákiában: topky.sk, mapa.sk, feminity.sk,
telefonny.zoznam.sk, free.sk, imhd.sk, stb.
Állásportálok külföldön: Seznam.cz
A Kariera.sk a második legnagyobb játékos a karrier weboldalak közt. Ez a szlovák
Zoznam részét képezi. Számos állásajánlatot kínál, azok szűrési lehetőségével,
különböző kritériumok alapján, mint például a hely, szakma vagy munkaviszony, de
olyan feltételek alapján is, amelyeket a leendő munkáltató az álláskeresőtől elvár. A
regisztrációt követően lehetővé teszi az életrajz létrehozását és annak betöltését az
adatbázisba, valamint az ajánlatok megfigyelését szolgáló ügynök beállítását is. A
zoznam.sk internetes portál az első olyan portál a szlovák piacon, amelynek alapítója
Ivan Debnár volt a Seznam.cz internetes portál tulajdonosával együttműködésben. A
Kariera.zoznam.sk állásportál 2008-ban jött létre mint a Zoznam.sk első állásportálja,
és célja, hogy biztosítsa az on-line állásportál teljes körű szolgáltatásait, egyszerű és
áttekinthető hozzáférést a munkáltató ajánlataihoz, a felhasználók megszólítását a
Zoznam.sk legnagyobb internetes portál más termékeivel, valamint a munkaerő-
piaccal és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó érdekes és aktuális cikkeket.
A szlovák internet legismertebb márkaneve
az első portál a szlovák interneten (1997)
az egyik leglátogatottabb szlovák internetes portál
tagolt bevételek - vezető pozíciót tölt be az internetes reklám
értékesítésében (banner és katalógus jellegű)
az egyik legismertebb internetes márkanév
Forrás: Gfk Slovakia
Havi látogatottság (RU): * 337 991
Átlag havi látogatottság (RU): ** 27 171
A megjelenített oldalak havi száma (PV): 5 951 502
A felhasználó által a szerveren töltött átlagidő (ATS): *** 0:16:37
Nemi struktúra:**** 43 % férfi, 57 % nő
* Valós felhasználók havi száma
** Valamennyi munkanap átlaga a megfigyelt hónapban
*** Kifejezi a felhasználó által a szerveren töltött időt a teljes megfigyelt hónapban
**** A népesség átlagos megoszlása a megfigyelt hónapban
Forrás: AIMmonitor, (Mediaresearch/Gemius), 2013 Január
A Zoznam katalógus az alábbit tartalmazza:
- több mint 150 000 egyedi katalógustétel több mint 2500 szekcióba
sorolva
- több mint 130 000 vállalati profil
- életrajz adatbázis
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
100
- támogatást nyújtó cikkek a munkanélküliség, vállalkozás, életpálya, stb. terén
- tanácsok és tippek, hogyan kell megbirkózni az állásinterjúval
- együttműködés a médiával
- direct mailing – az állásajánlatra történő hatékony figyelemfelhívás és
közvetlenül a célcsoportnak megküldve
- a társaság videó névjegye - a társaság vállalati kultúrájának,
munkafeltételeinek, a jövőbeli kollégák, előnyök, stb. bemutatás az
érdeklődők számára - top ajánlatok– a TOP ajánlatokba történő besorolással az ajánlat
egy speciális bokszban jelenik meg, amelyet az állásajánlatok
listájának elejére helyeznek el. Az állásajánlatot az álláskeresők
gyakrabban fogják látni és látható helyen, ahol nem kerüli el a
figyelmüket.
- Top ügyfél logó - Egy hatékony módja annak, hogyan lehet az
álláskeresők érdeklődését felkelteni, akik a konkrét társaságnál
szeretnének dolgozni. A jelen szolgáltatás aktiválása során
a társaság logója megjelenik a főoldalon, az állásajánlat megnevezése
mellett az állásajánlatok listáján.
Praca.sme.sk
Az internetes állásportál az állásajánlatok saját adatbázisát kínálja. Megtalálják a
praca.sme.sk címen, és átirányításra kerül erre az oldalra, ha a böngészőbe beírja a
következő szöveget: www.praca.sk. Minden megszokott funkcióval szolgál,
valamint alap és bővített kereséssel és életrajz feltöltéssel i s. A
Profesia és Kariera weboldalaktól el térően lehetővé teszi a
munkáltatók számára, hogy díjmentesen adjanak fel hirdetéseket és
tekintsenek meg életrajzokat, aminek köszönhetően más hirdetők és
állásajánlatok spektrumát találjuk it t .
ITKariera.sk
Az ITKariera egy hagyományos funkcionalitással rendelkező portál, azonban, ahogy
már a neve is sugallja, olyan álláskeresők számára tervezett, akik az információ
technológiák terén keresnek állást (szakmák: programozó, rendszermérnök, elemző,
rendszergazda, stb.). A szlovákiai szabad munkahelyeken kívül megtalálható itt
számos állásajánlat Csehországból is.
További állásajánlatokkal szolgáló weboldalak
Ha nem talált semmi érdekeset a fent említett weboldalak egyikén sem, csak kis esély
van arra, hogy azt megtalálja máshol. Ennek ellenére azonban megpróbálkozhat a
következő lehetőségekkel.
Topjobs.sk
Egy befutott weboldal, ahol álláshirdetéseket találhatunk néhány jelentős szlovák
vállalattól és állásközvetítő irodától. Sokkal erősebb pozíciónak örvend a regionális
munkaerő-piacon annak cseh partnere (www.jobs.cz). Ha Csehországban keres
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
101
munkát, ezt biztosan nem szabadna figyelmen kívül hagynia.
JobAgent.sk
A JogAgent.sk portálon lévő hirdetések lényeges részét a legnagyobb szlovák
állásközvetítő irodák ajánlatai alkotják. Azonosokat találnak a www.nasapraca.sk
weboldalon is.
Monster.sk
A Monster.sk az új alkalmazottak toborzásának elősegítésére irányuló világhálózat
részét képezi, aminek köszönhetően számos külföldi állásajánlattal is szolgál. Egyre
kevesebb itt a szlovákiai állásajánlat.
CVonline.sk
A múltban nagyon közkedvelt weboldal, jelenleg azonban az állásajánlatok csupán
kis mennyiségét jeleníti meg a többi portállal összehasonlítva.
A következők közül megemlíthetjük az alábbiakat:
www.ponuky.sk
www.job.sk
www.mojapraca.sk
www.praca-kariera.sk
Valamennyi fent említett internetes portál esetében hiányzik a megfigyelő jelleg.
Valamennyi portál számos munkáltatóval és partnerrel működik együtt, azonban
egyikük sem kínál közvetlen kontaktust magával a munkáltatóval. A fent említett
portálok egyike sem szakosodik egy konkrét régióra vagy annak szükségleteire. Az
állásajánlatok komplex módon vannak feltüntetve egész Szlovákiából. A munkaerő-
piacon nem létezik közös magyar - szlovák álláskereső adatbázis és közös szabad
munkahely adatbázis. Nem létezik egy közös eszköz sem, amely összekötné ezt a két
piacot. Épp az új portál küldetése lenne, hogy segítsen ezeknek a vállalatoknak
szakképzett munkaerőt találni akár a határ másik oldalán is, és egyúttal a
munkanélküli lakosoknak lehetőségük nyílik arra, hogy keressenek az állásajánlatok
közt a határ mindkét oldalán. Jelenleg a szomszédos országba történő munkába
ingázás sem akadály és a munkaerő-migráció manapság már megszokott jelenség.
Egy közös adatbázis létrehozásával megnő az esély arra, hogy egy szlovák
állampolgár Magyarországon találjon munkát, és fordítva. Így a potenciális
munkáltatóknak nagyobb esélyük lesz arra, hogy megfelelő munkaerőre tegyenek
szert. A projekt partnerei kapcsolattartó pontok kiépítésével fognak segíteni az
álláskeresőknek, akik gyengébb ismeretekkel rendelkeznek a számítástechnika és
internet terén, illetve azoknak, akiknek nincs internet hozzáférésük A kapcsolattartó
pontok a portálon található információt fogják szolgáltatni, segíteni fognak az
embereknek, hogy kiismerjék magukat az oldalon, és segítenek az álláskeresőknek
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
102
beregisztrálni a portálon. Azonos szolgáltatásokat fognak nyújtani az egyes
kapcsolattartó pontok a munkáltatóknak is, akik új munkaerőt keresnek. Az újonnan
létrehozott állásportálon történő álláskeresés során a hangsúlyt arra fektetjük, hogy
lehetővé tegyük valamennyi álláskereső számára, hogy munkát találjon. Főként a
hátrányos helyzetű álláskeresők számára segít minőségi munkát találni, és ismét
bekapcsolódni a munkafolyamatba. Hátrányos helyzetű álláskeresők alatt értjük a
nőket szülési szabadság után, főiskolák végzőseit, diákokat, stb. A határ másik
oldaláról érkező személyek foglalkoztatásának köszönhetően megerősödik a
munkaerőpiac határon átnyúló integrációja, megnő a strukturális munkanélküliség
megoldásának hatékonysága, és összehangolásra kerül a munkakereslet és kínálat.
Egyúttal megerősödik a régió ökonómiai és gazdasági stabilitása is a munkanélküliség
csökkentésének köszönhetően. Az interneten keresztül megvalósítandó projekt
előnyei az interaktív kontaktus az álláskeresők és a munkaerőt kereső vállatok között,
a munkaerőpiac támogatása, szakképzett munkaerő hatékonyabb keresése,
hatékonyabb tárgyalás a munkafeltételekről és főként interaktív segítség a
munkanélküli személyek, fiatalok számára a tanulmányuk befejezése utána, de a
diákok számára is, akik idő előtt otthagyták az iskolát, valamint a speciális igényekkel
rendelkező személyek számára is (fogyatékos személyek, a munkafolyamatba
visszatérő nők, etnikai és marginális csoportok, stb.), akik nem rendelkeznek internet
hozzáféréssel, vagy nem tudnak számítógépen dolgozni.
A piacon jelenleg nem létezik olyan nonprofit szervezet, amely állásközvetítéssel
kapcsolatos szolgáltatásokat és az álláskeresőkről való gondoskodást nyújtana. Pont
egy ilyen közös portál létrehozásával a piacra komplett információk kerülnek az
álláskeresők, valamint a munkaerőt kereső társaságok számára. Valamennyi
állásajánlat részletesen leírásra és struktúrálásra kerül, és így bizonyosan találnak
munkát a lakosok hátrányos helyzetben lévő csoportja is. A portálon feltüntetésre
kerülnek a munkaügyi kérdésekkel kapcsolatos támogató dokumentumok is.
Állásközvetítő szolgáltatások nyújtása - állásközvetítő irodák
Az állásközvetítő irodák olyan szervezetek, amelyek munkaközvetítéssel
foglalkoznak. Azok fő tevékenysége megfelelő állásajánlatok és megfelelő
jelentkezők keresése, akikkel ezeket az ajánlatokat betölthetik úgy, hogy mindkét fél
(a munkavállalók és a munkáltatók is) elégedett legyen. Ezen kívül tanácsadási
szolgáltatásokat is nyújt munkaviszonnyal kapcsolatos és munkajogi kérdésekben.
Az állásközvetítő irodák a munkaerő-piacon fontos feladatot töltenek be, és nem
szabad kihagynia őket az álláskeresés során. Mielőtt egy állásközvetítő irodával való
együttműködés mellett döntene, ellenőrizze annak referenciáit és tapasztalatait.
Segítségként szolgálhat a minőségi kiválasztás során az APAS tagság is (Szlovákia
Állásközvetítő Irodáinak Szövetsége), amely munkaerő-piacon a több éves
tapasztalatokkal rendelkező állásközvetítő irodákat tömöríti.
Az állásközvetítő irodák előnyei
- nincs díjfizetés a regisztráció és munkakeresés során
- számos munkaajánlat egy helyen
- értékes információra tehetünk szert a potenciális munkáltatóról, a
munkakörről vagy a társaság vállalati kultúrájáról, ráadásul hamarabb,
mint mások
- sok munkáltató csak állásközvetítő irodán keresztül keres
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
103
jelentkezőket
- számos munkalehetőség - regisztrációs az álláskeresők adatbázisában
- diszkréció
- időt takarít meg
- nagyobb esély az elhelyezkedésre
- az álláskereső ajánlást kap az állásközvetítő irodától
- Az állásközvetítő iroda tanácsadói széleskörű áttekintéssel rendelkeznek a
munkaerő-piacról.
- A tanácsadók előre figyelmeztethetik Önt arra, hogy milyen
specifikumokkal jár az adott társaságnál a felvételi folyamat.
Az állásközvetítő irodák hátrányai
- Bizalmatlanság az állásközvetítő irodákkal szemben
- Hosszasabb egyezkedés az irodával
- Az emberek gyakran becsapva érzik magukat, amennyiben a
regisztrációt követően nem kínálnak fel semmilyen munkát
- A hirdetésre történő reagálás után az emberek nem kapnak semmilyen
visszajelzést
Trenkwalder- Trenkwalder, a.s. a legnagyobb állásközvetítő és tanácsadó társaság,
amely a szlovák piacon 1991-től tevékenykedik, és az ügyfeleknek teljes körű
állásközvetítési szolgáltatásokat nyújt, hangsúlyt fektetve az alkalmazottak keresésére
és kiválasztására, azok ideiglenes kirendelésére és az alkalmazottak fejlesztéséről
történő gondoskodással kapcsolatos szolgáltatásokra. A társaság az alapító tagja a
Szlovákia Állásközvetítő Irodáinak Szövetségének.
A Trenkwalder társaság hosszú évek óta tölti be a Nemzetközi Karrier Napok
professzionális felügyelői posztját, és rendszeresen vesz részt a a legjelentősebb
Profesia Days Állásbörzén, de más állásbörzén is. (Job2Day, Job Expo, a Munkaügyi,
Szociális és Családügyi Hivatal által szervezett állásbörzék, stb.)
Trenkwalder:
- vezető pozícióval rendelkezik a szlovák piacon
- Nemzetközi családi vállalkozás biztossága
- Aktív munkáltató
- Sok munkaajánlat számos ágazatban
- Egy regisztráció - számos esély az elhelyezkedésre
- Ingyenes munkaerő-piaccal kapcsolatos tanácsadás és karrier-tanácsadás
- Folyamatos individuális állásajánlatok
Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal
A MSzCsH segít munkát keresni a regisztrált álláskeresők, munkanélküliek, de olyan
személyeknek is, akik dolgoznak, de érdeklik őket az állásajánlatok az adott régióban.
Az első vagy második csoportba tartozó személyek esetében azonban megtörténhet,
hogy néhány hónap során nem kapnak egy megfelelő állásajánlatot sem. A szabad
munkahelyek száma a munkaerő-piacon ugyanis sokkal nagyobb, mint a munkaügyi
hivatalok ajánlata. Bizonyos professziók nem is biztos, hogy megjelennek a
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
104
munkaügyi hivatal ajánlatában több hónapon keresztül vagy akár egyáltalán nem, és
ezért nem jó csupán erre az információs forrásra hagyatkozni. A munkaügyi
hivatalokon keresztül a munkáltatók elsősorban a fizikai munka és közép
adminisztratív pozíciók iránt érdeklődő álláskeresőket keresnek. Magasabb pozíciókat
többnyire nem találnak a munkaügyi hivatal kínálatában. Problémát okoz az a tény is,
hogy az állásajánlat nem mindig aktuális, mivel a munkáltatók időnként elfelejtik
bejelenteni a hivatalnak, hogy az állás már betöltésre került. A munkaügyi hivatalok
mellett Információs és Tanácsadó Központok működnek, amelyek segítenek a munka
kiválasztásában, tájékoztatnak az átképzési lehetőségekről, illet Jobklubokat
szerveznek, amelyek segítenek a munkanélküliek számára megválasztani a megfelelő
taktikát az álláskeresés során. Kisebb szakképzettséget igénylő külföldi munkát
segíthet közvetíteni önöknek a www.eures.sk, amely a Munkaügyi Hivatal alá
tartozik.
Az MSzCsH előnyei
- Ha álláskeresőként nyilvántartásba veszik, munkanélküli juttatásban
részesül, és fizetik ön helyett az egészségügyi biztosítást.
- Hozzájárulás nyújtása a saját vállalkozás elindításához.
- Információ szolgáltatása a munkáltatóknak a lehetőségekről,
amelyeket számukra a foglalkoztatási szolgáltatásról szóló törvény
biztosít, azok jogairól és kötelességeiről, és a jelen kötelességek
teljesítésének ellenőrzése.
- Tájékoztatási és tanácsadási és szaktanácsadási szolgáltatások
nyújtása, és a regionális munkaerő-piaci helyzet javítására irányuló
projektek és programok megvalósítása.
Az MSzCsH hátrányai
- A munkaügyi hivatalok kínálata nem mindig a legaktuálisabb,
többségében elsősorban munkás, kézműves és adminisztratív
pozíciókat tartalmaz.
- Hosszadalmas és nem hatékony munkakeresés.
- Főként olyan lakosok számára alkalmas, akik nem ismernek más
munkakeresési formákat.
- Gyenge kínálat a végzősök, illetve a főiskolai végzettséggel
rendelkező álláskeresők számára.
7. Egy új információs portál potenciáljának értékelése az on-
line munkaerő-piacon
Az újonnan létrehozott információs rendszernek aktualizált gazdasági, szociális
információkat és a munkaerőkkel, előírásokkal és lehetőségekkel kapcsolatos adatokat
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
105
kell tartalmaznia a jogosult területeken a határ mindkét oldalán. Az információs
rendszer célja, hogy a munkanélküli személyek, az iskolát épp befejező fiatal
személyek, diákok, speciális igényekkel rendelkező személyek számára (fogyatékos,
rokkant lakosok, a munkafolyamatba visszatérő nők, etnikai és marginális csoportok,
stb.) áttekintést nyújtson a szabad munkahelyekről a határ mindkét oldalán. A
portálnak a célcsoportok számára közvetlen kontaktust kell közvetítenie a lehetséges
munkáltatóval. Egyúttal információt kell szolgáltatnia a jogszabályok keretén belül és
további hasznos információkat. A jelen támogató dokumentumok feladata tájékoztatni
a felhasználókat a Munka Törvénykönyvének módosításairól és azokat tömören
megmagyarázni. Valószínű, hogy a szakképzésekről, nyelvtanfolyamokról és
állásbörzékről közzétett információk nemcsak a munkanélküliek számára további
potenciális látogatót is a portálra vonz majd. A portálnak hatékonyabbá kell tennie a
munkáltatók tevékenységét a határ menti térségekben a munkaerő-keresés terén. Az
állami vállalatok és magántársaságoknak is lehetőséget kell biztosítani az álláskeresők
kikeresésére az egyes kritériumok alapján legalább olyan szinten, mint ahogy azt a
jelenlegi portálok biztosítják, és egyúttal lehetővé kell tenni számukra, hogy (a
regisztrációt követően) megtekintsék azok életrajzát. A megfelelő jelentkező
kiválasztása után megkapják az elérhetőséget, és így lehetővé válik a közvetlen
kommunikáció. Az információs rendszer valamennyi regisztráció iránt érdeklődő
számára rendelkezésre fog állni, itt közzétehetők a szabad munkahelyek azok
specifikációival, a munkaviszonyba történő felvétel feltételei a jelentkezővel szemben
támasztott követelményekkel együtt.
Jelenleg a piac enyhe növekedést mutat, ami új, bár lassú befektetéseket hoz a
vállalatokba, és így új munkalehetőségek is megnyílnak.
Az információs rendszer közvetlen célcsoportja a munkanélküli lakosok lesznek a
realizált terület valamennyi régiójából, akik aktívan munkalehetőséget keresnek. A
célcsoportba tartoznak olyan személyek, akik elvesztették a munkájukat, vagy a
válság következtében, vagy más okokból, a fiatal személyek tanulmányuk befejezését
követően, de a diákok is, akik idő előtt otthagyták az iskolát és a speciális
szükségletekkel rendelkező személyek. Ezeknek a személyeknek világosan meg kell
világítani az állásportál tartalmát, és annak figyelemfelkeltőnek, világosnak és
áttekinthetőnek kell lennie. Fontos, hogy az oldalt naponta látogassa és azon
regisztráljon a lehető legnagyobb számú álláskereső, hogy így nőjön a munkaerő-
keresési hatékonyság a vállalatok számára. A projekt célcsoportja tehát egyúttal
minden a Magyar-Szlovák Határon Átnyúló Együttműködési Program teljes jogosult
területén található valamennyi vállalat. Ezek állami szervezetek, magánvállalatok és a
harmadik szektor is. A jelen célcsoportnál fontos megszólítani a lehető legnagyobb
számú vállalatot. Minél nagyobb számú vállalat kapcsolódik be a projektbe és
regisztrál a portálon, annál nagyobb lesz az álláskeresők esélye, hogy megfelelő állást
találjanak. Közvetett célcsoport végső soron valamennyi lakos és foglalkoztatott
személy is abból az okból, hogy a portál tájékoztatást nyújt majd a Munka
Törvénykönyve módosításairól, rövid magyarázattal szolgál a Munkatörvénykönyvek
legfontosabb előírásaival kapcsolatban, és tájékoztatást nyújt a szakképzésekről,
nyelvtanfolyamokról és állásbörzékről is.
Az információs rendszer feladata az lesz, hogy elérje a munkanélküliség csökkentését
Szlovákia és Magyarország határ menti régióiban konkrétan azzal, hogy a
munkanélküli lakosok számára információt szolgáltat a szabad munkahelyekről a
határ mindkét oldalán és mindkét nyelven. Az IR így első ízben tenné lehetővé a
szlovák és magyar nemzetiségű lakosok számára, hogy áttekintést nyerjenek a
munkalehetőségekről a határ másik oldalán, és mindezt egy helyen. Az IR-nek
Munkaerő-piaci felmérés és elemzés a Magyarországgal határos régiókban
106
köszönhetően a vállalatok nagyobb számú álláskereső közül válogathatnak, főként
olyan esetekben, ha magas szakképzettséget vagy jelentős szakmai tapasztalatot
igénylő munkahelyről van szó, és nem utolsó sorban, ha feltételek az idegen nyelv
ismerete is. Éppen az a tény, hogy a multinacionális társaságok dolgozói gyakran
kommunikálnak idegen nyelven, a portálnak teret biztosít ahhoz, hogy az
álláskeresőnek munkát ajánljon tekintet nélkül arra, hogy mely országból jött. Az
ilyen társaságoknál az alkalmazottak fluktuációja magas, és éppen ők használják az
ilyen típusú internetes szolgáltatásokat a legnagyobb mértékben. Jelenleg éppen a
multinacionális társaságok azok, amelyek képesek beruházni a portfóliójuk
bővítésébe, és egyúttal új munkahelyeket is létrehozni. A határ másik oldaláról érkező
személyek foglalkoztatásának köszönhetően megerősödik a munkaerőpiac határon
átnyúló integrációja, megnő a strukturális munkanélküliség megoldásának
hatékonysága, és összehangolásra kerül a munkakereslet és kínálat. Egyúttal
megerősödik a régió ökonómiai és gazdasági stabilitása is a munkanélküliség
csökkentésének köszönhetően.
Egy közös információs rendszer kiépítésével javul az elérhetőség és kommunikáció a
határ menti térségekben, és támogatást nyer a foglalkoztatás és Szlovákia és
Magyarország együttműködése. Az információs struktúrák fejlesztésének
köszönhetően jobb feltételek kerülnek kialakításra a munkaerőpiac számára, főként az
elmaradottabb térségekben. Az internet, amely a rendszer fő kommunikációs
csatornája, kiváló lehetőségeket biztosít az eredmények terjesztésére. A rendszernek
teljesítenie kell a több nyelvű környezet feltételét, és az eredmények nemcsak az adott
vonzáskörzetbe tartozó alanyok számára fognak rendelkezésre állni, hanem a széles
közönség számára is az említett területen kívül is. Az egész projekt fontos és pozitív
tényezője az a tény, hogy az IR példaként szolgál majd hasonló tevékenységek
számára, amelyek más szervezetek által egyéb területeken megvalósításra kerülnek.
Az outputok univerzálisak lesznek, tehát felhasználhatók lesznek más alanyok széles
spektruma esetében is a határ menti térségben, de akár a SzK és Magyarország teljes
területén is. Szükséges az álláskeresők és a munkaerőt kereső vállalatok között
interaktív kontaktust létrehozni, támogatni a munkaerő-piacok összekapcsolódását, a
hatékonyabb szakképzett munkaerő keresését, hatékony tárgyalást a
munkafeltételekről, és főként interaktív segítséget nyújtani a munkanélküli
személyeknek.