Szimbolikus tőke, szimbolizáció

(Capital simbolic. Simbilizare).

Szimbólum meghatározása

(Vintila Mihăilescu: Antropologie. Cinci întroduceri.)

Tárgyak, személyek, cselekedetek, stb. olyan természetű egységes használata, hogy ugyanannak a közösségnek a tagjai között ugyanazon események bekövetkeztére vonatkozóan nagyjából ugyanolyan elvárásokat hoz létre.

(,,... Unitatea unei categorii de evenimente (obiecte, persoane, fapte, etc.) cu un mod de utilizare al său de natură să producă aproximativ aceelaşi aşteptări referitoare la acele evenimente printre membrii unei aceleiaşi colectivităţi.)

A szimbólum véget vet a ,,természetességnek”: megszűnik a jelentés nélküli, ember és emberi értelmezés nélküli ,,valóság”.

Szimbolikus tárgy: az ember/ társadalom által megjelölt, használt tárgy.

A szimbólum egy kapcsolattartó ,,eszköz” a társadalom jelenségei és a társadalomban létező ember között.

A használat mindig kulturális tapasztalatokba ágyazott.

A szimbólum: habitus (történelmi eredet, mindennapi gyakorlat)

,,ez van” , ,,így van”, ,,ez az értelme, nem más”

A szimbólum: integratív Irányt szab, segít a

világ ,,rendezésében”, ,,rendbentartásában”.

A szimbólum: normatívKényszerítő ereje van: ha nem, akkor nem lehetséges

az együttélés.Ha hibázol (rosszul értelmezel): kizárnak.

Konstruktív ereje van

A környezet elemeit az emberi világ építésére átalakítva felhasználja.

A szimbolikus konstrukció – az emberi létrehozása: ,, a semmiből egy új világ...”.

A szimbolikus konstrukcióval az ember létrehozza a világot – ,,valójában” ez a szimbolizáció a realitás (azaz az ember számára nincsenek ,,természettől fogva létező adottságok”.)

A társadalmi életben az emberek nem ,,csak egyszerűen” emberek, hanem jelentésekkel telített szimbólumok.

Az emberi test (Mauss: ,,a test technikái”)

,,A test az ember első és legtermészetesebb szerszáma...”

A test (felöltöztetésére, ápolására, illatosítására, karbantartására) szolgáló iparok:

a test a legfontosabb szimbólum.

,,courtoisie”, ,, civilité” (Norbert Elias)

• Az emberi világ: nem a szimbólumok világa, nem egy szimbolizált világ – hanem szimbolikus világ.

Annyiban emberi, amennyiben szimbolikus, avagy:

az emberi világ azért valóságos, mert szimbolikus.

Ha egy közösség szimbólumait ismered és használod, ez nemcsak annyit jelent, hogy ismered a közösséget, hanem inkább azt, hogy te is valaki vagy abban a közösségben.

A társadalmi jeleségek szimbólumok, és szimbólumként kell kezelni (lehet megérteni) őket.

Szimbolumok sűrítettsége -- különböző ,,szimbolikus funkciók”, a kontextustól függően (,,poliszimbolikusság”).

A szimbolumok ismerete, használata: kulturális kompetencia.

A szimbólumhasználat különbségei létrehozzák a kultúrának egy társadalom tagjai közötti megosztottságát.

Pierred Bourdieu:

A műalkotások, ha szimbolikus vagyonként és nem gazdasági értékként nézzük, csak azon személyek számára léteznek, akik megfelelő (intellektuális – kognitív) eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy megfejtsék a jelentéseiket.

,,Ízlés” – a hosszas tanulás után elsajátított szimbolikus kódok ismerete/használata.

Distinkció: egy minőség, amely egyeseket megkülönböztet a közhöz tartozóktól.

Szimbolikus gyakorlat

A szimbolumoknak a mindennapi interakciókban/a társadalmi kommunikációban újra és újra megtörténő, jelentéssel való telítődése.

,,Egyrészt az emberek kevésébé tekintik reálisnak a szimbólumokat, mint például a halált és a boldogságot: hiszen nem tárgyak, csak azok reprezentációi. Másfelől azonban az emberek értelmet tulajdonítanak akcióiknak (,,értelemszerűen cselekszenek”), és az akcióknak következményük van...”

Szimbolikus tőke, szimbolikus javak

Piacgazdaság: a piac által megszervezett létfenntartás

Nyereségközpontú gazdálkodás: a termelés célja a profit. Ez az előállítás és eladás közötti árkülönbözet.

A felhalmozott profit gazdasági tőkeként működhet.

Elsődleges javak: föld, nyersanyagok, munka.

Másodlagos vagy fogyasztási javak.

Harmadlagos vagy szimbolikus javak.

Kereskedelem: a javaknak az árak által irányított mozgása a piacon keresztül

Pénz: eszköz, amely ezt a mozgást megkönnyíti.

A kereskedelem és a pénz a piac függvényei.

Kereslet - kínálat - ár rendszere: piac önszabályozása, ez folyamatos áruellátást eredményez.

Szimbolikus tőke: ,,kapcsolatok épségben megőrzendő és rendszeresen ápolandó hálózata, elkötelezettségek és becsületbeli adósságok örökölt szövevénye, nemzedékek során felhalmozott jogok és kötelezettségek, támasz, amelyik hatékonyan mozdósítható, valahányszor rendkívüli helyzetek szakítják meg a mindennapok rutinját..."

(Pierre Bourdieu)

Ez hitel, a szó legáltalánosabb értelmében (hiteles ember, hiteles élet…).

A csoport/társadalom adja és vonja vissza.

A politikai/gazdasági tőke álcázott formája, hatékonysága (szimbolikus ereje) az álcázás milyenségétől is függ