Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban

Szervezetek státusjoga

az új Ptk.-ban

(Társasági jog – egyesüleTi/alapíTványi jog

a pTk. 3. könyve alapján)

lap- és könyvkiadó kft.

Szervezetek státusjoga

az új Ptk.-ban(Társasági jog –

egyesüleTi/alapíTványi jog a pTk. 3. könyve alapján)

© Dr. sárközy Tamás, 2013© Hvg-oRAC lap- és könyvkiadó kft., 2013

Kézirat lezárva: 2013. április 15.

a Hvg-oRAC a lexisnexis csoport partnere

a kiadó számára minden jog fenntartva. jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy módon – a kiadó

engedélye nélkül közölni.

isBn 978-963-258-199-6

Budapest, 2013a Hvg-oRAC lap- és könyvkiadó kft. kiadása

internet: www.hvgorac.hue-mail: [email protected]

Felelős kiadó: dr. Frank ádám, a kft. ügyvezetőjeFelelős szerkesztő: dr. gábor Zsolt

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Évaszedés: Hvg-oRAC lap- és könyvkiadó kft.

5TarTalom

előszó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

i. részálTalános Tanok – köZös sZaBályok

i. fejezetjogtani – történeti alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

1. jogképesség – jogalanyiság – személy(ség) . . . . . . . . . . . . . . . . 152. szervezeti jogalanyiság – a jogi személy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163. Természetes személy – jogi személy. azonosságok és különbségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194. szervezeti jogalanyiság a jogi személyeken kívül . . . . . . . . . . 205. a jogi személyek komplex jogalanyisága . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256. a jogi személyek elméleti alaptípusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267. a jogi személyek jogrendszerbeli elhelyezkedése – magyar fejlődésmenet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288. az új ptk. jogi személy könyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

ii. fejezeta jogi személyek közös szabályai az új ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . 34

1. általános jellemzők – típuskényszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 342. a törvénytől való eltérés általános lehetősége . . . . . . . . . . . . . 363. a jogi személyek nyilvántartásba vétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394. a létesítő okirat tartalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 425. a jogi személy szervei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446. a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata . . . . . 517. státusváltozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 528. a jogi személy jogutód nélküli megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . 559. az állam mint jogi személy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56

irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59

6TARTALOM

ii. résza gaZDasági Társaságok joga

iii. fejezeta társaság jellemzői, fajai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63

1. a társaság kritériumai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 632. nonprofit, illetve gazdasági társaságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 673. nemzetközi társasági modellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 714. a társasági jog alapelvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 745. a társasági jog kapcsolódó jogterületei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76

iv. fejezeta magyar társasági jog történeti fejlődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78

1. az 1945 előtti múlt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 782. a szocialista időszak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 793. a gt.-k a rendszerváltozással és az után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81

v. fejezeta gazdasági társaságok közös szabálya az új ptk.-ban . . . . . . . . . 85

1. általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 852. a társaság létszakaszai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 943. a gazdasági társaság szervei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108

vi. fejezetszemélyegyesítő társaságok – közkereseti, betéti társaság és a vegyes jellegű korlátolt felelősségű társaság . . . . . . . . . . . . . . 123

1. alapjellemzők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1232. a közkereseti társaság (kkt.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1253. a betéti társaság (bt.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1274. a korlátolt felelősségű társaság (kft.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128

7TarTalom

vii. fejezeta részvénytársaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132

1. alapvonások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1322. részvényosztályozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1333. az rt. alapszabálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1384. részvényesi jogok és kötelezettségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1395. az rt. belső szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1406. a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó külön szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142

viii. fejezetkonszernjog. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144

1. a konszernjog fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1442. Befolyásszerzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1453. a jog által elismert, illetve a tényleges vállalatcsoport . . . . . . 147

iX. fejezetaz európai Unió társasági joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150

X. fejezetszövetkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158

1. Út az új ptk.-ig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1582. a szövetkezet fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1613. a szövetkezet létrehozatala, létszakaszai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1634. a szövetkezeti tagsági jogviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1645. a szövetkezet szervei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166


8TARTALOM

iii. résznonproFiT sZemÉlyek

Xi. fejezetegyesület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173

1. az egyesületi jog történeti fejlődésmenete magyarországon 1732. az egyesület, mint alapvető nonprofit személyegyesülés . . . 1783. az egyesület létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1824. az egyesületi tagok jogállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1845. az egyesület szervei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1926. az egyesület megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203

Xii. fejezetegyesülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208

Xiii. fejezetalapítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213

1. az alapítványi jog története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2132. az alapítvány, mint jogi személy célvagyon . . . . . . . . . . . . . . . 2163. az alapítványrendelés korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2184. Többes alapítás, csatlakozás, kedvezményezetti jogállás . . . 2205. az alapítványi vagyon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2246. alapítvány létesítése végintézkedéssel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2267. az alapító okirat és módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2288. az alapítói jogok gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2319. az alapítvány szervei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23310. az alapítvány megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237

Xiv. fejezetköltségvetési szervek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242

Xv. fejezetközjogi jogi személyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245


9röviDíTÉsjegyZÉk

Áht. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCv. törvény

Ctv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi v. törvény

Cstv. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi il. törvény

Gt. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi iv. törvény

Hpt. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXii. törvény

Kt. 1875. évi XXXvii. törvénycikk (kereskedelmi Törvénykönyv)

Ptk. (régi) a polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi iv. törvény

Ptk. (új) a polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi v. törvény

Pp. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi iii. törvény

Tpt. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény

11elősZó

az új polgári Törvénykönyv, a 2013. évi v. törvény alapvető változá-sokat hozott a szervezetek, jogi műszót használva a jogi személyek jogi szabályozása tekintetében. Bekerült a polgári Törvénykönyvbe – a jelenleg hatályos 2006-os társasági törvényhez képest nem jelen-téktelen módosításokkal – a gazdasági társaságok és a szövetkezetek joga, alapvető változtatásokra került sor az egyesületi és az alapítvá-nyi jogban is.

a polgári Törvénykönyv csak 2014. március 15-én lép hatályba. addig számos kiegészítő törvényre van szükség, így pl. a társasági jog vonatkozásában egy új cégeljárási törvényre. Ugyanakkor a szer-vezetek jogának átalakítására már most érdemes felkészülni.

a következőkben három részben dolgozom fel a polgári Törvény-könyv jogi személyekre vonatkozó harmadik könyvét. az első rész az alapvető elméleti tudnivalókat és a ptk. jogi személyekre vonatko-zó ún. általános részét, azaz a jogi személyek ptk.-ban foglalt közös szabályait dolgozza fel. ez azért is lényeges mert a ptk. – a korábbi magyar, de az általános külföldi szabályozáshoz képest is – jóval bő-vebb általános résszel készült.

a második rész a tág értelemben vett társasági joggal, elsősorban a gazdasági társaságokkal foglalkozik. az elvi alapok és a társaságok közös szabályai után feldolgozom az új ptk.-ban jogi személlyé vált közkereseti és betéti társaság, valamint a kft. és az rt. új jogi szabá-lyozását. mivel az új ptk.-ban a szövetkezet elég közel áll a gazdasági társaságokhoz, ebbe a részbe került a szövetkezet, valamint a válla-latcsoportosulások joga is.

a harmadik, záró rész a nonprofit szervezetekkel foglalkozik. ide került az új ptk.-ban végre teljes körű szabályozásban részesült egye-sület, és talán a jogi személyek között az új ptk.-ban legjobban átala-kított alapítvány, amely utóbbi szabályozásában végre a magyar jog-

12Előszó

ban is megjelent a magán- (családi) alapítvány. ebben a részben fog-lalkoztam az ugyancsak nonprofit egyesüléssel, valamint a ptk.-ból kimaradt költségvetési szervekkel, illetve polgári jogi jogi személy-séggel is rendelkező közjogi jogalanyokkal.

a munka gazdasági jogi felfogásban készült, ezért nem követi tel-jes mértékben a ptk. felépítését és eltér a hagyományos polgári jogi tankönyvek megszokott sorrendjétől is.

a könyv elsősorban a közgazdász és mérnök mester képzés, illetve a vezetőképzés igényeit kívánja kielégíteni, de úgy gondolom, hogy átmenetileg – amíg a részletes tankönyvek nem készülnek el – az egyetemek jogi karain is kielégítheti az írott tananyag iránti igénye-ket. emellett a tágabb jogászi közönség, illetve jog iránt érdeklődők számára is hasznos lehet ez a dolgozat, nevezetesen azok számára, akik nem paragrafus szerinti kommentárban kívánnak megismer-kedni az új ptk. szervezetekre vonatkozó szabályaival.

a szerző reméli, hogy a jövő nyári kiadásban még kiegészítheti e kötetet a ptk.-t hatályba léptető törvény jogi személyeket érintő ren-delkezéseinek, valamint a ptk.-t kiegészítő közjogi törvények feldol-gozásával.

Budapest, 2013. április 15.

Sárközy Tamás

i. rész

Általános tanok – közös szabályok

15i. fejezet

jogTani – TörTÉneTi alapok

1. jogképesség – jogalanyiság – személy(ség)

a jog emberi magatartásokra modellezett. olyan társadalmi „játék-szabályokat” állapít meg, olyan általános magatartásszabályokat, amelyek betartását a társadalmi együttélés rendje érdekében (és eb-ben különbözik a jog más társadalmi értékelő rendszerektől) végső soron az egyetlen legitimált közhatalom, az állam közhatalmi kény-szerítő eszközökkel is garantálja.

a jog természetes alanya ezért az ember – innen ered a törvényi elnevezés: az ember természetes személy. mintegy a természetjogból kifolyóan az ember automatikusan jogalany, a jog emberi magatartá-sokat kíván szabályozni.

a rabszolgatartó, illetve feudális államok megszűnése után a fran-cia Code Civil mondta ki először az 1800-as évek elején a polgári tár-sadalom létrejöttekor, hogy minden ember születésétől haláláig jog-képes (sőt a jog ezt a jogképességet a méhmagzatnak is „megelőlege-zi”). a jogképesség elvileg minden jogra és kötelezettségre kiterjedő absztrakt képesség – ettől függetlenül persze külön törvények beve-zethetnek szerzőképességi korlátozásokat, de ezek mindig konkrét és kivételes esetek. a jogképesség nemcsak a jogokra, hanem a kötele-zettségekre is vonatkozik, de mivel e jogi fogalom az emberi autonó-miát hangsúlyozó civiljogban alakult ki, az egyszavas jogképesség fogalmában a kötelezettségvállalási képesség is elbújik ugyan, de azért benne van.

a polgári társadalomban – és ezt törvényi szinten ugyancsak a Code Civil mondta ki először – az emberi jogképesség egyenlő, nem-re, fajra, felekezetre, nemzetiségre tekintet nélkül. Természetesen ez

16I. fejezet

a jogképességi egyenlőség törvény előtti egyenlőséget jelent és sem-miképp társadalmi–gazdasági egyenlőséget. (az szociális esély-egyenlőségre törekvés már a 20. század második felének gondolata.)

a polgári jogban tehát a személy jogalany, akinek absztrakt jogké-pessége van. a természetes személy (az ember) emellett – bizonyos korhatár felett (kiskorúság) és akkor, ha van beszámítási képessége – cselekvőképes és vétőképes is. a cselekvőképesség azt jelenti, hogy az ember – bár általában jogosult képviselő, azaz helyette cselekvő igénybevételére – saját cselekményével szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. a vétőképesség pedig azt jelenti, hogy cselekmé-nyeiért – pl. a károkozásért – saját maga köteles helytállni.

2. szervezeti jogalanyiság – a jogi személy

az ember ugyan individuális lény, de a társadalmi-gazdasági életben nem elszigetelten létezik. az emberek egymással együttműködnek, versenyeznek, csoportokat képeznek, egymással közösségeket, in-tézményeket hoznak létre. a polgári társadalomban – természetesen előzmények rómában és a középkorban is voltak – szükségképp megjelentek a különböző szervezetek, így a kereskedelmi társaságok, egyesületek stb.

az emberre összpontosító jog nagyon nehezen fogadta el jogalany-ként a szervezeteket, vagy ahogy ezt a jogdogmatika nevezi, a jogi sze-mélyeket. az elnevezés önmagában jelzi, hogy míg az ember természe-tes személy, addig a szervezeti jogalanyiság az állam által, a jog által teremtett (helyesebben: elismert) személység. az első jogi személy el-méletek még a fikciós irányzaton alapultak: a szervezeti jogalanyiság voltaképp fikció. később a realitáselméletek az ember hasonmásaként fogják fel a jogi személy szervezeteket, mások jogszabályok beszámítá-si pontjaként. a szervezetszociológia fejlődése nyomán került elfoga-dásra a 20. század közepétől, hogy a szervezet önálló, embertől eltérő alakzat, amelyet a jog jogképességgel ruházhat fel.

17jogTani – TörTÉneTi alapok

a jogi személy elmélet kifinomított kialakítása a német jogtudo-mányhoz fűződik 1850–1930 között. (a francia jog jóval pragmati-kusabb volt, az angol–amerikai jogban pedig a jogi személy elmélet egyáltalán nem kapott szerepet.) a német dogmatikához kapcsoló-dóan az 1945 előtti magyar jogtudományban is nagy szerepet kapott a jogi személy elmélet – főleg szászy-schwarz gusztáv, illetve moór gyula monográfiáit említeném.

a jogi személy tehát bizonyos mértékben a jog alkotása: a törvény-alkotó dönti el, hogy egy adott szervezetnek ad-e jogi személységet vagy sem. ezért részben történetileg, részben az országok között szá-mottevő különbségek vannak abban, hogy a jog milyen szervezete-ket és hogyan nyilvánít jogi személynek. mint ahogy a szervezetszo-ciológia is különbséget tesz szervezetet nem képező ún. kiscsoport és minőségileg magasabb rendű intézményesült emberközösség, azaz a szervezet között, a tételesjog dönt abban, hogy egy adott szervezeti képződményt jogi személynek nyilvánít-e vagy sem. pl. magyaror-szágon 1948 után a szocialista jog 1987-ig nem ismerte el az alapít-vány jog személységét, azt mesterséges burzsoá jogi konstrukciónak minősítve. a különböző országok abban is különböznek egymástól, hogy

a) alkalmaznak-e típuskényszert a jogi személyek körében vagy sem (tehát, hogy csak meghatározott típusban – egyesület, alapítvány, rt. stb. – jöhetnek-e létre jogi személyek vagy formátlanul),

b) a konkrét jogi személy létrejöttéhez kell-e egyedi állami re-gisztráció (pl. bírósági nyilvántartásba vétel) vagy sem, és ha igen, a nyilvántartásba vétel konstitutív (jogkeletkeztető jelle-gű, azaz a nyilvántartásba vétellel jön létre a jogi személy) vagy csak deklaratív, illetve ha konstitutív, ez a jövőre szól vagy az alapítók akaratnyilatkozatára (pl. társasági szerződésre) visz-szamenő hatályú.

mint mondottuk, a jogi személy fogalma alapvetően a civil (pol-gári) jog alkotása, a polgári törvénykönyvek alapozzák meg a tételesjog oldaláról. a polgári jog tudománya pedig a jogi személy ún.

18I. fejezet

kritériumainak kidolgozásával igyekszik segíteni az állami döntésho-zót a jogi személység megadásában, illetve elutasításában. a jogi sze-mély kritériumai

a) a szervezet megkülönböztetéséhez szükséges név,b) ügyintéző és képviselő szervek léte, amelyek révén részt tud

venni a szervezet a kereskedelmi forgalomban,c) az alapítóktól, tagoktól viszonylag önálló elkülönült vagyon és

erre alapozottan önálló vagyoni felelősség (e felelősségnek nem kell kizárólagosnak lennie, lehetséges másodlagos alapí-tói–tagi felelősség is).

megjegyezzük, hogy a polgári jogon kívül – késleltetetten – a köz-jogban is kialakult a közjogi jogalanyiság, illetve közjogi jogi személy-ség fogalma, elsősorban a német jogirodalomban. a közjog alapvető problémája az „államszemély” megjelenítése, valamint az állami szervek államon belüli jogképessége, illetve a különböző közjogi tes-tületek jogalanyisága. az államot a polgári jog, amennyiben kivéte-lesen egészként vesz részt a vagyonjogi forgalomban, jogi személy-nek minősíti, de az állam lényege nem a polgári jogban van. az állam szuverén, a legitimált közhatalom megtestesítője. az állam különbö-ző szerveit – már célszerűségi okokból is – relatívan el kell választani az államtól és önálló jogalanyisággal kell felruházni. az állami szer-vek–köztestületek–közalapítványok jogállásának lényege viszont a kötelezettségalanyiság: a jogok e szerveket azért illetik meg, hogy a közjogi feladatokat teljesíteni tudják. a közjogi szervezetek jelentős része – a társadalmi–gazdasági életben való részvétel szükségessége miatt – egyben polgári jogi jogi személy is.

a szocialista – elsősorban a szovjet – jogtudomány nagyon nehe-zen birkózott meg a jogi személységgel. a hatalmas államosítási hul-lám óriási állami tulajdont hozott létre, amelynek alanya – egysége-sen és oszthatatlanul – az állam. az állami vállalatok jogi személysé-gét a szovjetunióban csak az 1950-es évekre ismerték el, magyaror-szágon ez a kérdés különösebb problémát nem okozott, az állami vál-lalatok kezdettől jogi személyek voltak. az 1959-es magyar polgári


Törvénykönyv az állami vállalatot a jogi személyek alapvető típusa-ként „szabályozta” és jogi személyek voltak az állami költségvetési szervek is. a szabályozta szónál az idézőjel azért indokolt, mert a ptk. lényegében a jogi személyek típusainál csak definíciókat tartalma-zott és a részletes szabályozás külön jogszabályokban volt található.

3. Természetes személy – jogi személy. azonosságok és különbségek

a szervezet nem ember, de emberekből áll, emberek tevékenykednek benne. a jogi személy polgári jogi jogalanyiságának tartalma csak részlegesen lehet azonos a természetes személyek jogképességével.

a legalapvetőbb különbség, hogy a jogi személy cselekvőképtelen (a kártérítési felelősség szempontjából viszont vétóképessége van). a jogi személy nevében törvényes szervezeti képviselője cselekszik (pl. a kft. ügyvezető).

a jogi személyekre nézve eredetileg általános jelleggel jellemző volt a relatív jogképesség, az ún. ultra vires tan, amelynek lényege, hogy a jogi személy csak tevékenységi körén belül rendelkezik jogokkal és kötelezettségekkel a tevékenységi körön túllépő szerződések ér-vénytelenek. az ultra vires ma is jellemző az ún. angol–amerikai jog-csoportra és meglehetősen általános volt a szocialista jogokban is. a kontinentális polgári európában azonban a 20. században általá-nossá vált a jogi személyek abszolút jogképessége, azaz, hogy a jogi sze-mélyt minden polgári alanyi jog és kötelezettség megilleti, ami jelle-génél fogva nem az emberi mivolthoz fűződik. az 1959-es magyar ptk. még a jogi személyek relatív jogképessége elve alapján állt, 1977-ben azonban a ptk. módosításával magyarországon is kimondásra került a jogi személyek abszolút jogképessége.

az irodalomban egyre jobban felismerésre került, hogy a szerve-zet nem mesterségesen alanya a jognak, ugyanakkor sokkal nehezeb-ben perszonifikálható, mint az ember, jogképessége más. pl. az em-

20I. fejezet

bernél számba sem jöhetnek olyan belső szervezeti jogalanyisági problémák, mint a jogi személyeknél, viszont a jogi személyeknek nincsenek, mondjuk családjogi jogviszonyai. Ugyanakkor a név, il-letve jó hírnév avagy a titokvédelem a természetes és a jogi szemé-lyekre egyaránt jellemző.

4. szervezeti jogalanyiság a jogi személyeken kívül

a 20. század a szervezetek századává vált. Tömegtársadalmak – tö-megtermelés – tömegfogyasztás. nagyvállalatosodás vállalatcso-portok, szervezeti hálózatok. a társadalmi–gazdasági folyamatok eredményeként a szervezetek jog perszonifikációjának a német jog-csoportban a 19. században kialakult duális jogi megoldása tarthatat-lanná vált. ez a duális jogi személy elmélet ugyanis azt jelentette, hogy egy emberközösség, azaz egy szervezet vagy jogi személy és ak-kor jogképes, akkor jogalany, vagy nem az, és akkor nem rendelkezik jogalanyisággal, nem jogképes. szaporodnak a határesetek, a kivéte-lek, a jogképes és nem jogképes szervezetek közti elválasztó vonalak viszonylagossá válnak. a szervezetfejlődésre tekintettel a teljes jog-képesség, illetve teljes jogképtelenség kettősségének tana egyre ne-hezebben tartható és megjelenik a jogi személy nélküli szervezeti jog-alanyiság is.

nézzünk néhány ilyen esetet a magyar jogból.

A) Jogalanyiságot eredményező kereskedelmi név

ennek két alapvető kettőse van – az egyik az egyéni cég, a másik a legegyszerűbb személyegyesítő társaságok, nevezetesen a közkerese-ti, a betéti és a magyar jogban jelenleg nem szabályozott csendes tár-saság.

a) a legtöbb nyugat-európai országban a kiskereskedőnek vagy kisiparosnak, ha vállalkozóként kíván megjelenni a piacon, egyéni cé-


get kell alapítania, azaz cégként be kell jegyeztetnie magát a kereske-delmi regiszterbe. magyarországon az egyéni vállalkozás egyéni cégként való bejegyzés nélkül is folytatható, de fakultatívan választ-ható az egyéni cég is. az egyéni cég a cégeljárási törvény, a Ctv. sze-rint cégforma és bizonyos mértékben – bár nem választja szét a ma-gánvagyont és a cégvagyont, mert a vállalkozó teljes magánvagyoná-val felel az egyéni cég tartozásaiért – szétválasztja a természetes sze-mélyt mint magánembert, és a kereskedelmi név (cégnév) alatt mű-ködő vállalkozót. a kereskedelmi név jogalanyságot eredményező voltát jelzi az, hogy az egyéni vállalkozásról szóló 2009. évi CXv. törvény szerint az egyéni cég egyetemes jogutódlással átalakulhat egyszemélyes kft.-vé vagy egyszemélyes rt.-vé. ebből levonható az a következtetés: ha az egyéni cégnek átszálló jogai és kötelezettségei voltak, akkor egyéni cégként is volt jogalanyisága.

a későbbi jogfejlődés az egyéni vállalkozók számára létrehozott egy olyan jogi konstrukciót is, amelyben a magánvagyont el lehetett különíteni az üzleti vagyontól. létrejött az egyszemélyes kft., illetve rt. az egyszemélyes társaság persze áltársaság, hiszen nincs társ, de e szervezet tartozásaiért az alapító nem tartozik mögöttes felelősség-gel. az egyéni vállalkozók ugyanis közgazdasági szempontból racio-nálisan felvetették, ha kétszemélyes kft.-ben nem felelnek a tagok, úgy ez a kedvezmény miért nem illetheti meg az egyéni vállalkozót, miért kellene neki áltársat (strohman) fogadnia, hogy megszüntesse a mögöttes felelősségét. így a 20. század második felében kialakult az egyszemélyes – korlátozottan felelős – társaság kategóriája, amelyet az 1988-as első gt. a magyar társasági jogba is bevezetett. az egyéni vállalkozó tehát választhat: egyéni céget hoz létre mögöttes felelős-séggel, vagy egyszemélyes rt.-t, illetve kft.-t, ahol főszabályként (ki-vételek vannak, így az ún. felelősségátvitel, ld. ii. fejezet 4. pont), il-letve a konszernjogi szabályok (ld. viii. fejezet), a társaság tartozá-saiért nem felel, de köteles legalább minimum-törzstőkét (alaptőkét) biztosítani a társaság számára és a jóval kötöttebb társasági jogi sza-bályok szerint kell működnie.

22I. fejezet

b) a német jogcsaládban a szerződéses alapú közkereseti és betéti társaság nem jogi személy – szemben a francia jogcsaládhoz tartozó országokkal. a magyar jogban is a közkereseti és a betéti társaság (és az 1930-ban bevezetett, de a szocialista jog által hatályon kívül he-lyezett csendes társaság) eredetileg nem kapott jogi személységet. ez a két társaság az 1988-as első gt. óta változatlanul a kkt. és a bt. cégneve alatt abszolút jogképességgel rendelkezett, azaz valamennyi olyan jognak és kötelezettségnek alanya lehet, amely a jogi személy kereskedelmi társaságokat megilleti. ilyenformán e különbségnek túlzott értelme nem volt, és az az állítás, hogy a szerződés útján való alapítás kizárja a jogi személységet, a kft.-nek a 19. század végén való létrejövetelével már régen megdőlt. e felismerés nyomán az új ma-gyar Ptk. a közkereseti és a betéti társaságot jogi személlyé nyilvánította (csendes társaság a magyar jogban változatlanul nincs).

német jogterületen felmerült, hogy az „egyszerű” polgári jogi tár-saság (pl. egy építőközöség), főleg ha közös név alatt működik, jog-alannyá válhat-e. ez a probléma a magyar jogban is felmerült, külö-nösen az 1970-es, ’80-as évek fordulóján intézményesített kisvállal-kozások kapcsán. mivel azonban az új ptk. nem ismer közös név alatt működő pjt.-t, a polgári jogi társaság önálló jogalanyiságának elis-merése nálunk jelenleg nem aktuális.

B) Részjogképesség

erre alapvető példa a magyar jogban a társasház. a lakásszövetkezet-tel szemben a társasház nem jogi személy, ugyanakkor a társasházi törvény (1977. évi lvii. törvény) kimondja, hogy „az épület fenntar-tása, felújítása, valamint a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek inté-zése során” a társasház saját neve alatt „jogokat szerezhet és kötele-zettségeket vállalhat”. ezzel a társasházi törvény célhoz kötött korlá-tozott jogalanyiságot adott a társasházi tulajdonközösségnek. ezt a szabályozást az új ptk. 5:85. §-a nem érintette.

Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban

Documents

Transcript of Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban