SZERBIA TÉRSZERKEZETÉRŐL, GAZDASÁGÁRÓL ( …ÉS PÁR KAPURÓL )

SZERBIA TÉRSZERKEZETÉRŐL,

GAZDASÁGÁRÓL (…ÉS PÁR KAPURÓL)

Fleischer Tamás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet

http://www.vki.hu/~tfleisch/

[email protected]

VilágvárosokBME Urbanisztika Tanszék Budapest, 2011. november 3.

„Nyugat-Balkán”

Balkán földrajz

Szerbia – közigazgatás

Szerb történelem

Térszerkezet és gazdaság

Közlekedés

Belgrád waterfront

Képek – kapuk

SZERBIA TÉRSZERKEZETÉRŐL, GAZDASÁGÁRÓL (…ÉS PÁR KAPURÓL)

A Balkán és környezete

Mettől-meddig Balkán?

Van-e kapuja?

http://www.stockmapagency.com/Physical_Map_Serbia_C-Serb-2007-Phys.php

http://www.worldmapsinfo.com/map-of-serbia-europe.html

Szerbia hegy- és vízrajzi térképe

Szerbia regionális fejlődésének alapvető jellemzői

Forrás: Nagy Imre — Radmila Miletiú — Marina Todorovic (2009) Szerbia regionális fejlődésének alapvető jellemzői. Tér és Társadalom 23. évf. 3. szám, pp. 173-184.

Szerbia 2007-es statisztikai adatai alapján, a Koszovó nélküli országra

Szerbia 2007 Magyarország 2011

Népesség Terület

7 498 00177 474 km2

9 965 000 93 030 km2

KözigazgatásFőváros

4718 település 165 község1 700 000… …1 182 000 WIKI

3154 település 1 733 685

Vajdaság 2 031 992 lakos, 467 település, 45 község

http://geology.com/world/serbia-satellite-image.shtml

Szerbia térszerkezete

Egyben a 2007-12 időszakra készült területfejlesztési terv javasolt NUTs-2 területi beosztása: Belgrád, Vajdaság, Közép-Szerbia, (Kelet-

Nyugat-…Központi- Déli-)

Koszovo.

Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig* http://www.publikon.hu/application/essay/106_1.pdf * Készült az OTKA TS 040695 számú kutatási program és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében.

A délszláv törzsek beköltözése a Balkán-félszigetre a Kr. u. 6-7. században indult meg.

A bizánci, magyar, bolgár és horvát érdekszféra határán, széttagolt domborzatú tájon élő szerb törzsek összefogása és egységes állammá szervezése csak a 12. század végére sikerült.

1217 – királyság lesz az államforma 1219 – függetlenné válik a szerb ortodox egyház. A királyság fénykora Dusán cár (1331 – 1355) idejére esik. A birodalom

határai a Dunától Thesszáliáig és az Adriától az Égei-tengerig húzódtak. Az állam politikai-kulturális központja a mai Koszovó területére esett. 1371 – oszmán törökök elfoglalják Thrákiát és Macedóniát. 1389 – rigómezei (Kosovo polje) csata után Szerbia török vazallussá válik.

1459 – Szerbia végleg betagozódik az Oszmán birodalomba. 15. század közepéig, a mai Jugoszlávia területén az egyes etnikumok még

viszonylag jól elkülönültek egymástól.

Szerbia a történelemben 1/4 Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig

Belgrád kapujában

Európa kapujában


A török hódoltság évszázadai alatt a korábbi etnikai térszerkezet gyökeres átalakulása, a népesség kicserélődése, nagyarányú kényszermigráció ment végbe, kialakítva a mai etnikai-vallási térszerkezet alapvonásait.

A szerb etnikum súlypontja északra tolódott. Koszovóból kivándoroltak, helyükre albánok érkeztek. Észak felé, az elnéptelenedett határvidékre (Bácska, Bánát, stb.) nagy arányban érkeztek szerbek.

1688 Pátriárkájuk (Arszenije Csarnojevics) vezetésével 30.000 szerb család hagyta el otthonát és költözött Magyarország területére.

18. század – A Vajdaság betelepítése, soknemzetiségű (német, magyar, szerb, szlovák, román, stb.) régió kialakulása.

1844 Nacertanije, avagy vázlat Szerbia külpolitikájához, Ilija Garašanin nevéhez fűződik, mindmáig a legismertebb, ugyanakkor legvitatottabb szerb külpolitikai doktrína. Az elképzelés a középkori szerb állam fénykorát, Dušan cár birodalmát kívánta újjáéleszteni. Szerbiát a Balkán vezető erejévé szerette volna tenni, és ebben az államban egyesítette volna a Balkán, azaz a Porta fennhatósága alá tartózó, majd más térségek szerb lakosait is

Európa kapujában


1859 – Montenegro függetlenné válik. A terület elszigeteltsége folytán a terület etnikai és vallási jellege döntően változatlan maradt. Önálló régió.

19. század első fele – sorozatos szerb felkelések. 1830 – a szultán elismerte Belgrád 100 km-es körzetére kiterjedő szerb fejedelemség autonómiáját.

1878 – Szerbia függetlenné válik. A szerb etnikum mindösszesen 55 %-a él Szerbia és Montenegro területén. Cél: középkori államterület visszafoglalása és összefüggő szerb etnikumú államterület megteremtése Dunától az Adriáig.

Az első balkáni háborúban elfoglalták a Novi Pazari Szandzsákot, Koszovót, Macedóniát és Észak-Albániát. Viszont létrejön a független Albánia

1918. december 1.-jén létrejön a Szlovén-Horvát-Szerb királyság. A szerb etnikum egy országban összpontosul.

Tarka etnikai-vallási összetételű, eltérő kultúrájú, történelmi múltú állam jött létre. Tömegesen telepítettek szerbeket az „etnikailag labilis” térségekbe, Koszovóba és a Vajdaságba.

1929 Jugoszlávia. Monarchofasiszta diktatúra. A királyság területét 9 bánságra osztották fel, úgy hogy, csak háromban kerültek kisebbségbe a szerbek.

http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz7/geopolitikai_foldrajz/www/ch04s38.html

Jugoszlávia etnikai térszerkezete, 2002 (%)

http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz7/geopolitikai_foldrajz/www/ch04s47.html

Szerbia etnikai térszerkezete, 2002 (%)


1941 április, Jugoszlávia megtámadása. 1942-44 „Hideg napok”, 3500 halott, 30 000 betelepülő Vajdaságba.

1945-ben Jugoszlávia Szövetségi Népköztársaság formájában alakul újjá. Tito az állam területét 6 tagköztársaságra és 2 autónóm tartományra osztotta fel. Elvben biztosította a területi decentralizációt és a délszláv nemzetek egyenjogúságát.

Németek tömeges kitelepítése a Vajdaságból, folytatódik a szerbek bevándorlása. Kirobbanó népességnövekedés az albánok körében.

Ha Vajdaságot nem vesszük figyelembe, Szerbia etnikailag egységes (87,2 %) Jelentős kisebbségek: muszlimánok a Szandzsákban, albánok Koszovó és Macedónia közé beékelődve, DK-i határzónában bolgárok, valamint kisszámú román-vlah kisebbség.

1988-89 megszüntették Vajdaság és Koszovó autonómiáját. 1991-ben felbomlott Jugoszlávia.

2006 – Montenegroban, a lakosság több mint 55 %-a a függetlenedésre szavazott. 2008 – Koszovó de jure is független

Szerbia regionális különbségeinek gazdasági és társadalmi háttere

Forrás: Varga Dénes (negyedéves geográfus hallgató) Szerbia regionális különbségeinek változása

Jugoszlávia összeomlása után Szerbia térszerkezete torzzá vált a különböző regionális kapcsolatok elvesztése miatt. Kelet-nyugat irányú közlekedési folyosók helyett az észak-déli irányúak váltak meghatározóvá (Morava-folyó völgye).

A 90-es években, évekig embargó sújtotta az országot. A piacgazdaságba való áttérés a többi kelet-közép-európai országhoz,

csak tíz éves késéssel indult meg, a Milošević-rezsim bukása után. A térség országaiban általános folyamat, hogy a kapitalizmus

színrelépésével az eddig mesterségesen alacsonyan tartott regionális különbségek növekedni kezdenek.

A fejlett körzetek egy Száva-Duna (Szabács-Belgrád- Pancsova-Pozsarevác , egy és egy Szabadka-Újvidék-Belgrád-Niš tengely mentén helyezkednek el, Szerbia központi területén.

Szerbia regionális különbségeinek gazdasági és társadalmi háttere

Forrás: Varga Dénes (negyedéves geográfus hallgató) Szerbia regionális különbségeinek változása

Az eltérő történelmi fejlődés máig érezteti a hatását. Vajdaságot relatív gazdasági fejlettség jellemzi az ország déli részéhez képest. „Az ország éléskamrája.” Az ágazat által előállított jövedelem 40,9 %-a származik a tartományból. A népesség számaránya 25% Szerbia egészéhez képest, mégis országban megtermelt profit 33,5%-át és az exportból származó jövedelem 28,9%-át adja. Egy főre jutó jövedelem 30%-kal haladja meg az országos átlagot.

A fejletlen körzetek Szerbia peremterületein, az ország déli területein találhatók. Elmaradott agrártérségek és/vagy depressziós ipartérségek

Nagyban befolyásolták az ország regionális különbségeinek alakulását, a 90-es években végbement kényszermigrációs folyamatok. Több mint fél millió menekült érkezett Horvátország (330.123 fő) és Bosznia-Hercegovina (266.279 fő)területéről.

AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ ORSZÁGAI

A NYUGAT-KELETI ÉS A DUNA LEJTŐ

0

20

40

60

80

100

120

140

160

0 20 40 60 80 100 120 140

lakosszám [millió fő]

PP

S a

rán

y [

GD

P/f

ő] EU-27 GDP/fő PPS átlag = 100

NL B D* A

CZ* SK HU CR

SR* RO BG +MO + UKR

GDP per capita in Purchasing Power Standards (PPS) (EU-27 = 100)Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 A népességi adatok 2010. jan. 1-re, a GDP értékek 2008-ra vonatkoznak.

AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA

A NYUGAT-KELETI ÉS A DUNA LEJTŐ

0

20

40

60

80

100

120

140

160

0 20 40 60 80 100 120 140

lakosszám [millió fő]

PP

S a

rán

y [

GD

P/f

ő] EU-27 GDP/fő PPS átlag = 100

NL B D* A

CZ* SK HU CR

SR* RO BG +MO + UKR

GDP per capita in Purchasing Power Standards (PPS) (EU-27 = 100)Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010 A népességi adatok 2010. jan. 1-re, a GDP értékek 2008-ra vonatkoznak.

AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA

DUNA

A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók a balkáni térségben

TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése

TIRS – Transport Infrastructure Study in Balkans 2002 – 7 ország ALB, B-H, BG, CR, SR-M, MAC, RO

BG és RO az alaphálózat azonos a TINA folyamatban meghatározottal,

A többi országban EIB Western Balkans Transport Infrastructure Inventory – 223 projekt finanszírozhatóság szempontjából kategorizálva


TIRS – A közúti kapacitások kimerülése


Belgrád kapujában

Belgrád kapujában (személykikötő)

Belgrád kapujában (Kalimegdán)

Belgrád kapujában

A továbbjutás kapujában

SZERBIA TÉRSZERKEZETÉRŐL, GAZDASÁGÁRÓL ( …ÉS PÁR KAPURÓL )

Documents

Transcript of SZERBIA TÉRSZERKEZETÉRŐL, GAZDASÁGÁRÓL ( …ÉS PÁR KAPURÓL )