1

Szent Péter Görögkatolikus Általános Iskola

3744 Múcsony, Bányász út 7.

Tel./ Fax: 48/528-202

E-mail: iskolamucsony@gmail.com

Pedagógiai program

Múcsony, 2020.

2

Tartalomjegyzék:

1. Helyzetelemzés _________________________________________________________ 4

1.1. Szent Péter Görögkatolikus Általános Iskola ______________________________ 4

1.2. Az intézmény környezete ______________________________________________ 6

2. Az oktatás-nevelés struktúrája ___________________________________________ 7

3. A működés feltételei ____________________________________________________ 7

3.1. Tárgyi feltételek _____________________________________________________ 7

3.2. Személyi feltételek ___________________________________________________ 8

I. NEVELÉSI PROGRAM __________________________________________________ 9

1. Küldetésnyilatkozat _____________________________________________________ 9

2. Jövőkép ______________________________________________________________ 10

3. Az iskola általános céljai és feladatai______________________________________ 10

3.1. Célok ____________________________________________________________ 10

3.2. Feladatok _________________________________________________________ 12

3.3. Alapelvek _________________________________________________________ 12

3.4. A célok teljesítésének eszközei ________________________________________ 13

4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok, pedagógiai feladatok és módszerek _ 13

5. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok _________________________________ 25

6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ______________________________ 30

7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az

osztályfőnök feladatai ______________________________________________________ 34

7.1. A pedagógus helyi intézményi feladatai _________________________________ 34

7.2. Az osztályfőnöki munka tartalma ______________________________________ 35

8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység _____ 36

8.1. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló _________________________________ 37

8.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló _______ 37

8.3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység _______________________ 48

8.4. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok _____________________ 49

8.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység __________________ 50

9. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvétele ______________ 52

10. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködése _______________________ 53

10.1. Együttműködés, kapcsolat a tanulókkal ________________________________ 53

10.2. Együttműködés a szülőkkel _________________________________________ 54

10.3. Szakmai tanács, nevelőtestületi értekezlet ______________________________ 55

10.3.1. Szakmai tanács _______________________________________________ 55

3

10.3.2. Nevelőtestületi értekezlet _______________________________________ 56

10.4. Intézményi szintű kapcsolatok _______________________________________ 57

11. Nemzetiségi nevelés és oktatás ___________________________________________ 57

12. A tanulók felvételének és átvételének helyi szabályai ________________________ 58

13. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervezet _ 61

14. Osztályozó vizsga ______________________________________________________ 64

II . HELYI TANTERV _____________________________________________________ 64

1. Kerettantervek _______________________________________________________ 64

2. Művészeti nevelés intézményünkben _____________________________________ 69

3. Az alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei______________ 73

4. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes

szabályai _______________________________________________________________ 74

5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása _______________________ 81

6. Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai __________ 81

7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési

és értékelési módja, formái, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei __________ 82

8. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai __________________________________ 117

9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ________________ 123

10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek___________________________ 124

10.1. Egészségnevelési elvek__________________________________________ 124

10.2. Környezeti nevelés _____________________________________________ 131

10.3. A tanulók fizikai állapotának mérése _______________________________ 136

11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések _______________________ 136

12. Tanulók utaztatásának elvei __________________________________________ 144

Záró rendelkezések _______________________________________________________ 145

A pedagógiai programot meghatározó dokumentumok _________________________ 146

Iskolánkban ellátott sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos feladatok, célok,

alapelvek a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján ___ 147

Nemzetiségi oktatásunk és nevelésünk elvei és céljai a nemzetiségi iskolai oktatás irányelve

alapján _________________________________________________________________ 166

Pedagógiai Program

4

1. Helyzetelemzés

1.1.Szent Péter Görögkatolikus Általános Iskola

A helyi parókia egyik védőszentjének, Szent Péter apostolnak a nevét viseli iskolánk. Iskolánk

jelmondatául az ő buzdítását választottuk:

„Legyetek hát okosak és ügyeljetek arra, hogy helyesen imádkozzatok. Mindenekelőtt tartsatok

ki egymás odaadó szeretetében…. „ (1Pét 4, 7b-8.)

Az életre való felkészítést tartjuk alapvető feladatunknak. Ehhez biztosítanunk kell a tanulók

megfelelő színvonalú oktatását, s a diákéletüket is pozitív irányba szükséges terelni. Fontosnak

tartjuk tanulóink aktív tanulásának megvalósulását, mely a tanulási tevékenységben való

részvételüket hangsúlyozza. Ezáltal olyan tanulói kompetenciák fejlesztése történik, melyek

lehetővé teszik az ismereteknek különböző helyzetekben történő kreatív alkalmazását. A

tevékenységekre épülő tanulásszervezési formák segítik a tanulót a kompetenciák

fejlesztésében.

Segítséget kell nyújtanunk az egészséges életmód kialakításához, a természet adta értékek

megismeréséhez. Lehetőséget kell adni a mozgásra, a sportolásra, a természetjárásra. Meg kell

tanítani a gyerekeket a szabadidő hasznos eltöltésére.

Valljuk azt is, hogy csak a testileg-lelkileg egészséges fiatalok tudják a képességeiknek

legjavát adni, helytállni, és ehhez maximális segítséget kívánunk nyújtani. Tehát, olyan

gyerekeket kell nevelnünk, akik lélekben gazdagok, egészségesek, edzettek, nagy ellenálló

képességgel rendelkeznek, küzdeni és eredményesen teljesíteni képesek lélekben, testben és

szellemiségben egyaránt. Küzdeni pedig csak az tud, akinek hite és célja van.

Felelősséget kell vállalnunk, hogy gyermekeink az új korhoz, a harmadik évezredhez

alkalmazkodó teljes értékű felnőttekké váljanak.

Iskolánkat az új dolgok iránti nyitottság, s a hagyományok megtartása egyaránt jellemzi.

Felemelkedni, sikereket elérni csak széleskörű ismeretek megszerzésével lehet. Ezért a

művészetoktatásunk legfőbb célja az egyetemes kultúra megismerése, ápolása és átadása a jövő

nemzedékeinek.

Elemi oktató-nevelő munkánk mellett, „kínálatunk” a következő:

▪ Hitoktatás

▪ Idegen nyelv (angol) oktatása 1. évfolyamtól szakköri, 4. évfolyamtól tanórai rendszerben

▪ Digitális kultúra szakkör 2. évfolyamtól

▪ Mindennapos testnevelés

▪ Művészeti oktatás

▪ Ének-zene tagozat

▪ Ruszin nemzetiségi nyelvoktatás

▪ Cigány nemzetiségi oktatás

▪ Tehetséggondozás

▪ Felzárkóztató oktatás (tantárgyi korrepetálás)

▪ Képességfejlesztő foglalkozások, köztük LEGO matematika 1-2 .évfolyamokon

▪ Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása

▪ Gazdag szabadidős programajánlat

▪ Tankonyha

Pedagógiai Program

5

„Kínálatunkról” kicsit bővebben:

▪ Az új kor kihívásainak igyekszünk eleget tenni az idegen nyelv és digitális kultúra oktatás

bevezetésével már egészen kicsi gyermekkortól – szakköri foglalkozás kereteiben.

▪ A LEGO matematika képességfejlesztést és tehetséggondozást szolgál. A valódi játékos

tanulás megvalósítása a LEGO Education által fejlesztett MoreToMath matematika

oktatására kifejlesztett eszközzel, valamint a virtuális térbeli alkotást biztosító – akár

interaktív táblán is használható –, Math Builder alkalmazással. LEGO Education által

matematika oktatásra fejlesztett MoreToMath készlet mindezekre alapoz. A LEGO ars

poeticája az, hogy hagyjuk a gyermeket a saját elképzelése szerint felépítsen egy jó megoldást,

találja meg a saját útját, és legyünk nyitottak az egyedi megoldásokra. A gyerekek kreativitása,

megoldó készsége meglepő módon szárnyal, és a LEGO segítségével kiválóan tovább

fejleszthető. 1

▪ A gyermekek egészségének megóvása, a mindennapos testedzés biztosítása érdekében, az

órarendi testnevelés mellett a Bozsik program keretén belül kínáljuk a focifoglalkozásokat.

▪ A művészeti nevelést iskolánk a Kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola

szervezésében valósítja meg.

Táncoktatásunkat helyi pedagógus végzi, a táncosok fellépései mindig magas színvonalúak,

emlékezetes művészi élményt nyújtanak, mind előadónak, mind nézőnek.

A képzőművészeti oktatás azon tanulóknak ad lehetőséget tehetségük kibontakoztatásához,

akik „ügyeskezűek”.

▪ Nemzetiségi nyelvként oktatjuk a ruszin nyelvet, s megismertetjük e népcsoport kultúráját,

hagyományait. Egy mondás szerint: „A hagyományok lehetőséget adnak az idő ölelésében

élni.” Tanulóink egy része Mucsony ún. ófalu részében él, s a ruszin hagyományok ápolásával

az ott lakók igényeit is igyekszünk kielégíteni.

▪ A cigány származású tanulóknak népismeretet oktatunk, melyben kultúrájukkal,

hagyományaikkal ismertetjük meg őket.

▪ A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink számára biztosítjuk a felkészülést

a tanulásban, illetve a szabadidős lehetőségeket.

▪ A tehetséggondozást, a felzárkóztatást egyaránt fontosnak tekintjük. A tehetséges tanulóknak

biztosítjuk a versenyzési lehetőségeket, valamint felkészítjük őket a továbbtanulásra. A

felzárkóztatást azoknak a tanulóknak nyújtjuk, akik tanulási nehézségekkel küzdenek. A

sajátos nevelést igénylő tanulóknak habilitációs foglalkozásokat tartunk. Figyelembe véve a

tantárgyi tartalmaknak a tanulói sajátosságokhoz való illesztését, mely lehetővé teszi az

egyéni haladási ütem biztosítását, valamint a differenciált módszerek alkalmazását. Segítünk,

hogy elvégezzék az általános iskolát, esetlegesen fel kell készítenünk őket is a

továbbtanulásra. Ezen tanulók oktatását integráltan látjuk el.

1 Forrás: https://dpmk.hu/2017/05/18/lego-eszkozokkel-tamogatott-konstruktiv-pedagogiai-modszerek-a-matematika-oktatasaban-also-

tagozat/ 2020. 04. 29.

Pedagógiai Program

6

▪ Iskolánk Diákönkormányzata minden tanévben felvállalja, a szabadidős programokat.

Rendkívül sokszínű, gazdag a kínálat e területen is.

Néhány jelentősebb rendezvény:

▪ Az első és ötödik osztályosok felavatása Lurkóvá illetve Pajkos Diákká

▪ Szuperbajnokság (sportverseny)

▪ Ünnepekhez kapcsolódó játszóházak

▪ Téli vásár

▪ Névadónk napjának programjai: Szavaló- és prózamondóverseny, Műveltségi

vetélkedő, sportverseny, egészségügyi előadások, filmvetítések, farsangi-karnevál,

művészeti gála…stb.

▪ Máriapócsi gyermekbúcsú

▪ Kirándulások, túrák

▪ Táborozások

▪ Gyermeknapi kavalkád

▪ Határtalanul! témanap

▪ Hittanos tanévzáró Sajópálfalán

▪ A pedagógusaink az aktív tanulói tevékenységek megvalósítása során lehetővé teszi

iskolán kívüli szakemberek bevonását, valamint a külső helyszínek nyújtotta pedagógiai

lehetőségek felhasználását (könyvtár, múzeum, levéltár, színház, koncert)-Lázár Ervi

Program.

▪ A pedagógusaink együttműködnek azért, hogy a tanulóinknak lehetőségük legyen a

tanórákon vagy a témahetek, tematikus hetek, projektnapok alkalmával a tantárgyak

szervezett, összefüggő, illetve kapcsolódó tartalmainak integrálására.

Mindezen tevékenységekkel remélhetőleg eleget tudunk tenni a partneri igényeknek, s Mucsony

község iskolája kivívja jó hírnevét.

1.2.Az intézmény környezete

Az iskola működésével meg kíván felelni a fenntartói, környezeti elvárásoknak. Célrendszerét,

tevékenységét ehhez igazítja. A fenntartó megfogalmazta elvárásait: életkornak megfelelő

hitéletre törekvés, gazdaságos működés, humán erőforrások ésszerű hasznosítása, magas

színvonalon végzett nevelő-oktató munka, nyitott intézményi élet, a település igényeinek

széleskörű kiszolgálása.

Ahhoz, hogy a szolgáltatásainkat igénybevevőknek meg tudjunk felelni, ismernünk, tudnunk

kell, az intézményhasználók társadalmi, szociális, kulturális összetételét.

Mucsony nagyközség lakosságának életét nagymértékben befolyásolta az a tény, hogy

bezárták a bányákat, illetve a termelőszövetkezetek felbomlottak. A lakosság nagy része ezáltal

munkanélküli lett, illetve a szerencsésebbek fiatalon – aktív korban, nyugdíjasok lettek. A

munkanélküli családok élete minőségileg leromlott, helyzetük kilátástalan lett, különböző

segélyekből, támogatásokból tengetik életüket. Leromlott szociális körülményeikben a

gyermekek nevelésével, oktatásával nem foglalkoznak, sokszor a legelemibb körülményeket

sem tudják biztosítani. Ezekben az esetekben az óvoda, iskola, művelődési ház és az egyház

intézményei nyújtják az egyetlen pozitív helyet a gyerekeknek. A sokszor alkoholfüggőségben

Pedagógiai Program

7

élő szülők – felelőtlenség, s anyagi helyzet miatt – a családi pótlék sokszorosításában látják a

kiutat reménytelen helyzetükből, emiatt több gyermeket vállalnak.

A családok egy része középszínvonalon éli polgári életét. Megpróbál gyermekének

lehetőségeihez képest minél többet adni. Az intézmények nevelési-oktatási életébe

bekapcsolódik, sőt bekapcsolódik a közművelődésbe is, s kulturális igényét igyekszik a

településen kielégíteni.

A lakosság kis része átlagon felül él. Kevés gyermeket vállalnak, de részükre megpróbálnak

maximálisan mindent biztosítani. Gyermekeiknek gyakran nem felel meg a vidéki iskola, s főleg

a felső tagozatban már a közeli város iskoláiba történő beiratkozást szorgalmazzák. Ők azok,

akik a művelődési lehetőséget a településen már nem veszik igénybe, hanem városi, megyei,

országos kulturális rendezvényeket látogatnak.

A lakosság nagymértékű differenciálódása mellett a települések gyermeklétszámának

folyamatos csökkenése, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek számának

növekedése nagy kihívást jelent mindnyájuknak. Összehangolt munkával, differenciált

fejlesztéssel, a tehetséggondozással, fenntartói támogatással el kell érnünk, hogy a nagyközség

gyermekei minél nagyobb számban a mi intézményünkbe járjanak.

2. Az oktatás-nevelés struktúrája

Az iskola nyolc évfolyammal működik.

Az alapfeladat mellett folyik:

▪ Nemzetiségi oktatás, nevelés (ruszin, cigány)

▪ A sajátos nevelési igényű tanulók képzése

▪ Felzárkóztatás, tehetséggondozás

▪ Bozsik program

▪ Hitéleti nevelés

3. A működés feltételei

3.1.Tárgyi feltételek

Az oktatás egy épületben folyik, a Bányász úton. Az ófalu településrészből tanulóink utaztatása

az önkormányzat külön buszával történik.

A múcsonyi Szent Péter Görögkatolikus Általános Iskola felszereltsége, épületének állapota

megfelel a modern kor követelményeinek. Az elmúlt években iskolánk kívül- belül megújult.

A 2009-2010. tanévben uniós pályázati forrásból valósult meg az épület teljes

akadálymentesítése (bejárati rész kiépítése, lift beszerelése, mozgáskorlátozott

mosdóhelyiségek kialakítása) és felújítása: komplex épületgépészeti átalakítás,

energiatakarékossági munkálatok (teljes szigetelés modern nyílászárók beépítése) valamint egy

új épületrésszel bővült iskolánk, melyben egy modern felszereltségű konyha és egy kulturált

Pedagógiai Program

8

étkezési feltételeket biztosító éttermi rész kapott helyet. Tantermeink modern burkolattal

rendelkeznek, berendezésük kényelmes és praktikus. Tantárgyi eszközeink, szemléltető

anyagaink megfelelőek. Az aula tágas, világos a reggeli és délutáni várakozást teszi

kényelmessé, ünnepi rendezvények lebonyolítására alkalmas az ebédlővel összenyitva. Az

öltözőszekrényekben helyezhetik el napközben tanulóink utcai ruhájukat, cipőjüket, az

épületben a váltócipő használata kötelező.

Tornatermünk a 2016-2017. tanévben ha nem is teljeskörűen, de megújult, hétköznapi életünket

ez nagyon megkönnyítette. A kinti testnevelés órákat bitumenburkolatú és salakos sportpályán

tartjuk. Tánctermünk elavult, felújítást igényel.

Pályázati forrásokból a legmodernebb IKT-eszközöket sikerült beszereznünk. Öt

tantermünkben interaktív tábla van. Jól felszerelt informatika szaktanterem és nyelvi labor teszi

még hatékonyabbá az oktatást. Számos CD-és DVD-lejátszó valamint írásvetítő áll nap mint

nap a tanulók és pedagógusok rendelkezésére, a kamera illetve a digitális fényképezőgép segít

megörökíteni a közös eseményeket. A modern audiovizuális eszközök használata szervesen

beépült oktató- nevelő munkánkba. Így biztosítani tudjuk, hogy a tanulók a foglalkozásokon

IKT és digitális eszközöket (számítógép, más iskolai vagy saját eszköz), internetkapcsolatot és

prezentációs eszközöket vehessenek igénybe, valamint hozzáférhetővé váljanak a hagyományos

iskolai és az elektronikus könyvtárak egyaránt.

Iskolánk szakirodalmi és szépirodalmi bázisa segítséget nyújt a pedagógusaink számára a

felkészülésben, műsorok készítésében.

3.2.Személyi feltételek

Pedagógusaink java része több diplomával is rendelkezik, folyamatosan képzik magukat.

A feladatellátás az törvényben előírt személyi feltételeknek megfelelően történik. A

pedagógusok végzettsége és képesítése megfelel az általános iskolában elvártaknak. A

pedagógusmunkát segítő dolgozók létszáma a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelő.

Munkánkban segítenek bennünket közfoglalkoztatott dolgozók is.

Pedagógiai Program

9

I. NEVELÉSI PROGRAM

1. Küldetésnyilatkozat

Közös pedagógiai felfogásunk lényege, hogy a gyereket segítsük hozzá a képességei és

tehetsége kibontakoztatása optimális formáinak, a személyiség fejlődése legadekvátabb

útjainak megtalálásához. Segítsük a "beleszületett" hátrányok leküzdésében, abban, hogy

képessé váljék felnőttként önállóan megtalálni helyét a társadalomban. A hitélet terén az

Istennel való személyes kapcsolat kialakításának elősegítésére törekszünk.

Sportlétesítményeink – tornaterem, sportudvar - a testnevelési órákon túlmenően a szabadidő

egészséges eltöltésére, a mindennapos mozgás lehetőségeinek igénybevételére.

Iskolánk a pedagógiai igényesség, a szakmai felkészültség, a kimagasló hivatástudat

szellemében oktatja és neveli tanulóit. Célunk, hogy tanítványaink biztos, szilárd alapismeret

birtokában hagyják el intézményünket.

Iskolai pedagógiai munkánkat az evangéliumi értékek, a nemzeti tudat, a demokratikus célok,

a tanulók személyiségének fejlesztése alapján határozzuk meg. Tevékenységünkkel

hozzájárulunk a harmonikus, sokoldalú személyiségfejlesztéshez.

Társadalmi elvárások tekintetében az iskolát használók igényeinek, a társadalmi elvárások

feladatainak kell megfelelniük. Ezek a feladatok a társadalmi beilleszkedés, az emberek közötti

kapcsolat kialakítása, alkalmazkodásra képes, sikeres, boldog emberekké való nevelés.

Iskolánk gyermekbarát, ugyanakkor rendre törekvő, világos rendszert kínál, amelyben

reményeink szerint minden gyerek a legnagyobb szinten bontakoztatja ki képességeit,

megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelt.

Esélyt kívánunk teremteni arra, hogy mindenki tehetségének, adottságának megfelelő

oktatásban részesüljön. A minőség, minden dolgozó személyes felelőssége.

Intézményünk elvárásai egyházi iskolaként:

A görögkatolikus iskolában a nevelés és az oktatás szoros egységben van. "Az iskola azért tanít,

hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert." Minden tudást az örök élet fényében kell

felülvizsgálni, és megfelelő erkölcsi hátérrel kell átadni.

A keresztény nevelésnek arra kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős

használatára, érzékük legyen a természetfeletti igazságok és az igazi értékek iránt, megismerjék

önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak

bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe.

Erkölcsi elvárások:

a./ Erkölcsi elvárások a tanároktól:

A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Igyekszünk tanulóinknak távlatot adni az

örök életre. Minden más ezután következik. A pedagógus nyitott legyen minden értékre,

amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az

olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi

Pedagógiai Program

10

munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a

pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. Tudatában kell

lennie annak, hogy saját életpéldájával nevel.

b./ Erkölcsi elvárások a diákoktól:

Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló

tevékenységét, és ezt ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok, a viselkedés alapvető

szabályait. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megismertetjük vele a kereszténység alapelveit,

megszerettetjük vele a csöndes szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást,

zeneművet adunk a kezébe.

c./ Erkölcsi ajánlások a szülőknek:

Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét. A szülőktől is elvárja,

hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, az iskolával

kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg.

2. Jövőkép

A Szent Péter Görögkatolikus Általános Iskola keresztény értékek iránt elkötelezett intézmény.

▪ Nevelőmunkánkat a gyermekek egyéni eltéréseinek, különbözőségeinek felismerése,

megismerése és differenciált fejlesztés alapjára építjük.

▪ Iskolánk hosszú távon az alapkészségek és képességek tartósan jó színvonalú

megalapozására törekszik.

▪ A szeretetteljes légkör biztosítása, a gyermekek óvása, védése, érdekeinek érvényre

juttatása, a korlátok és szabadság ésszerű rendszerének működtetésével történik.

▪ A családokkal való kapcsolattartás szorosabbá tétele, módjának és formáinak bővítése a

közös nevelési célok érdekében.

▪ Kellő figyelmet fordítunk az intézményhasználók és partnerek elvárásaira,

elégedettségére.

▪ Törekszünk az idegen nyelv elemi kommunikációs szintjének megszilárdítására.

▪ A tehetséggondozás színterén törekszünk a minél jobb eredmény elérésére. Felkészítjük

tanítványainkat a középfokú oktatás alap és kiemelt képzéseire.

3. Az iskola általános céljai és feladatai

Cél és feladatrendszerünkben megfogalmazunk általános elveket, amelyek az iskolára

vonatkoznak.

3.1. Célok

▪ Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas

kapcsolatok létrehozása érdekében.

▪ Az iskolába lépő kisgyermekben alakítsa ki, óvja és fejlessze a tevékenység, a megismerés, a

tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.

Pedagógiai Program

11

▪ Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a gyermek testi és lelki egészségének megóvása,

személyiségük fejlesztése, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes intézményi légkör

biztosítása áll. Az iskola célja, hogy segítse a gyermekek speciális képességeinek fejlődését.

▪ A magyar és az egyetemes kultúra alapvető értékeit hordozó ismeretek elsajátítása, olvasás,

írás, számolás, kommunikációs készségek kialakítása, a tanulók életkori sajátosságainak

illetve az egyéni fejlesztés ütemének megfelelően.

▪ A modernizációs műveltség megalapozása – számítástechnika felhasználó készségének és egy

idegen nyelv alapvető kommunikációs szintjének elsajátításával, a tehetséges tanulók

képességeinek kibontakoztatásával – az általános iskolai tanulmányok befejezéséig.

▪ Az önálló tanulás készségeinek és az önművelés iránti igény kialakítása, felkészítés az

élethosszig tartó tanulás szükségességére.

▪ Művészeti iskolával való kapcsolat révén a tanköteles korosztály művelődési szakaszainak

megalapozása, a zene, tánc, képzőművészet és dráma egyetemes értékeinek megismertetése.

Ezen művészeti ágak kulturális értékeinek befogadásán túl, az alapvető eszközök elsajátítása,

az önkifejezése, a személyiség kreatív kibontakoztatása érdekében.

▪ Differenciált fejlesztés révén szociális, szociokultúrális hátrányok kompenzálása, a

tehetségígéretű tanulók gondozása.

▪ Az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek, jártasságok megalapozása, a mindennapi

életvitellel összefüggő praktikus tudás közvetítése.

▪ Munkakultúra megalapozása.

▪ A lakóhely és a szülőföld szeretetére nevelés

▪ Az egészséges életmód iránti igény felkeltése, szokásrendszer kialakítása

▪ Közös munkánk célja az intézmény eredményes működtetése, olyan nevelési oktatási rendszer

megteremtése, amely kielégíti a lakossági igényeket.

▪ Közös munkánk legáltalánosabb célja az intézmény eredményes működtetése, amely

gyermekkorban pedagógiailag megszervezi a személyiség életkorának megfelelő fejlesztési

folyamatát, a felnőtteknek korszerű kulturális szolgáltatást nyújt.

▪ Olyan gondozási-nevelési - művelődési- szolgáltató rendszer megteremtése a célunk, amely

lefedi a lakossági igényeket, másrészt megfelel fejlesztési céljainknak is.

▪ Szakmai törekvéseink középpontjában a gyermekek testi és lelki épségének megóvása,

erkölcsi és vallási nevelése, egy érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes intézményi

légkör biztosítása áll, amely ki tudja fejezni, hogy használóinak barátja.

▪ A kollektív értékek közül elsősorban azokat kívánjuk erősíteni, amelyek a demokrácia

tanulását, megélését teszik lehetővé. Fontos ezért a megállapodásokban kialakult együttélési

szabályok megtartása. Teret kell biztosítani a sajátos egyéni útkereséseknek, amennyiben nem

sértik közös törekvéseinket.

▪ Módszereinkkel, eszközrendszerünkkel lehetővé kell tenni és segítenünk kell, hogy a kultúra,

művészet iránt fogékony, azt befogadni kész művelt polgárok formálódjanak nálunk,

öntevékeny művelődési szokások kialakításával hozzájáruljunk életminőségük javulásához,

életesélyeik növekedéséhez.

▪ Célunk, hogy alakuljon ki az egészséges élet, a rendszeres testmozgás iránti igény, és járuljon

hozzá a személyiség, az önfegyelem, a cselekvésbiztonság fejlesztéséhez is.

▪ Fel kell készíteni a tanulóinkat arra, hogy a jövőben dinamikusan változó életszituációkban

fognak élni, sokféle és változó tartalmú problémahelyzetben kell helyt állni.

Pedagógiai Program

12

3.2. Feladatok

▪ A tanulás helyiségeit (osztálytermeket) úgy biztisítjuk, hogy a különböző tanulásszervezési

eljárások alkalmazásához a berendezések rugalmasan és gyorsan átalakíthatók legyenek,

illeszkedjenek az osztályba járó tanulók korosztályi szükségleteihez, valamint nyugodt,

biztonságos és támogató tanulási környezetet teremtsenek valamennyi tanuló számára.

▪ Az intézmény egésze rendszeresen tájékozódjon az intézmény felhasználóinak igényeiről,

ehhez igazítva céljait, feladatait.

▪ Az óvoda-iskola átmenet hatékonyságának segítése pedagógiai, mentális eszközökkel,

kooperáció fejlesztésével.

▪ A pedagógiai munka középpontjában a speciális képességek fejlesztése álljon.

▪ Hatékony tanítási-tanulási eljárások alkalmazása.

▪ A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre építve, a motivált munkában alakítsuk a kisgyermekben

a felelősségtudatot, a kitartás képességét és ez mozdítsa elő az érzelem világának

gazdagodását.

▪ Fejleszteni, bővíteni a taneszközöket.

▪ A hátrányos helyzetű családokból érkező gyerekek, tanulók esélyegyenlőségének növelése,

az integráló intézmény által nyújtható szolgáltatásokkal.

▪ Az intézményvezetés feladata arról gondoskodni, hogy a megfogalmazott alapelvek

szellemében - a belső munkamegosztásnak megfelelően - az iskolák a feladatvégzés szintjén

teljesítsék a felsorolt célokat.

▪ Az intézmény egésze rendszeresen, egymással összehangoltan tájékozódik az

intézményhasználók igényeiről, ehhez igazítja programját, céljait.

▪ Összehangolják szakmai fejlesztési elképzeléseiket, ennek érdekében szakmai kiscsoportos

értekezleteket szerveznek.

▪ Intézményi szintű művészeti csoportokat szervezünk.

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai

3.3. Alapelvek

▪ Nevelési-oktatási munkánkat valamint a köznevelésen kívüli szolgáltatásainkat folyamatosan

közelítjük a partnerek elvárásaihoz. Mindig tudnunk kell tehát, hogy mit várnak el tőlünk

intézmény-használóink.

▪ Intézményünk pedagógiai fölfogásának középpontja a gyermek.

▪ A tanulók hatékony hitéleti és erkölcsi nevelése.

▪ A tehetségek felismerése és gondozása az intézmény törekvéseiből és szándékaiból adódik.

▪ Az önálló ismeretszerzés igényeinek/képességének kialakítása, amely az egész élet folyamán

a permanens önképzés alapja lesz.

▪ A közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek megismerése, védelme.

▪ A kommunikációs kultúra, valamint az egymás iránti tolerancia képességének alakítása,

fejlesztése.

▪ Az egészséges életmód, a testi és lelki egészséget szolgáló magatartásformák kialakítása.

▪ A demokratikus magatartásformák kialakítása

▪ A szakmánkat nem csak tudnunk, de folyamatosan fejlesztenünk is kell.

Pedagógiai Program

13

3.4. A célok teljesítésének eszközei

Belső tartalmi együttműködés - mint eljárási mód - a célok teljesítésében és a feladatok

végzésében.

A belső együttműködés egyik példája az intézmény szellemiségét leginkább kifejező program,

amely az óvodák-iskolák között működik. Az átmenet megkönnyítése érdekében folytatott

közös program beépült intézményünk értékei közé. (Iskolacsalogató)

A Bányász úti általános iskola sportköri foglalkozásainak helyszíne – a tornatermen kívül – a

nagyközségi sportpályán kiépített műfüves pálya, ahol a különböző korosztályú gyermekek

közös edzése mellett, a közös nevelési feladat ellátásának kötelezettsége is kialakított.

Az intézmény könyvtárának szerepe kiemelkedő jelentőségű. Valamennyi dolgozó itt találja

meg a munkájához szükséges szakirodalmat, a könyvtár a nevelő-oktató munkában részt vesz.

4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok, pedagógiai feladatok és

módszerek

A nevelés célja, hogy tanulóinknak segítsünk felismerni Istentől kapott saját hivatásukat,

értékeiket. Segítsük őket megtalálni életcéljukat, hogy boldog és kiegyensúlyozott emberek

lehessenek. A keresztény nevelők által közvetített „személyiségideál” maga Jézus Krisztus. A

nevelés során az ő személyét kell diákjaink elé legfőbb példaként állítani.

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét

különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Az ember személyisége sokféle személyiségjegyből tevődik össze, - velünk született és szerzett

testi és lelki sajátosságok, adottságok összessége – amely a körülményektől, az adott helyzettől

is függ. Ugyanakkor változik is az ember, egy-egy korábbi jellemző tulajdonsága

megváltoztatható.

Tökéletes, hibátlan ember tehát nincs. Nekünk mégis arra kell törekedni, hogy oktató-nevelő

munkánk során a gyerekekben a legelőnyösebb személyiségjegyeket alakítsuk ki.

A gyermeki személyiség kifejlesztése csak türelmes, összehangolt, és az ezen alapuló

feltételeket magába foglaló nevelőmunka eredménye lehet.

Új típusú társadalmunk új típusú embereket követel.

Ennek elérésében eszkzeink: az egységes követelményrendszer, a differenciálás lehetősége, a

sokoldalú ismeretszerzés biztosítása, a színes, élménydús, változatos, játékos iskolai élet, az

értékek felismerése és az azokkal történő azonosulás, az együttműködési készség kialakítása és

gyakoroltatása.

Pedagógiai Program

14

Alapelv: Teljes körű személyiségfejlesztés.

Célok:

▪ Személyiségfejlesztő munkánkat meghatározza az a tény, hogy merre halad a világ, milyen

helyet foglal el országunk a világban. A tanulók jövőképének alakításával készítsük elő

pályaválasztásukat.

▪ Az ember céltudatos lény! Ne éljenek cél nélkül! Ismerjék meg önmagukat és válasszák meg

a legjobb eszközt a cél eléréséhez! Legyenek kitartóak, szorgalmasak, elkötelezettek a cél

érdekében.

▪ Az ember társas lény! Az emberi együttélés szabályokat követel. Tudjon alkalmazkodni,

együttműködni, kommunikálni.

▪ Fejlesztjük önálló ismeretszerző képességüket, megtanítjuk őket okosan tanulni.

▪ Tanulással, környezete rendbetartásával készüljön a fizikai és szellemi munka gyakorlására.

Önálló aktív, felelősségteljes személyiséggé váljon.

▪ Formálódjon gyermekeink tudatában a hazafiság gondolata, a hazaszeretet érzése. A cselekvő

hazaszeretet jelenti az állampolgári kötelességek ellátását, a törvények betartását.

▪ Folyamatosan irányítjuk figyelmünket a világ megismerésére.

▪ Felvilágosító munkával és pozitív példamutatással elérjük, hogy ifjúságunk éljen

egészségesebben, mozogjon többet, töltse értelmesebben szabadidejét.

▪ Az alapvető emberi értékek felszínre hozása, megerősítése gyakorlatban való alkalmazási

képességének kialakítása.

▪ Kommunikációs zavarok megelőzése, konfliktusok kezelése.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

▪ Keressük meg a gyermek személyiségében rejlő magatartását meghatározó okokat.

▪ Vizsgáljuk meg motiváltságát, akarati tulajdonságait /osztályfőnöki és szaktanári feladat is/

▪ Segítsük elő a reális önértékelés, önbecsülés képességének kialakítását, önbizalmának

építését.

▪ Problémamegoldó képességek fejlesztése.

▪ Olyan tulajdonságok megerősítése, fejlesztése, melynek segítségével felelősségteljes döntést

tud hozni.

▪ A családból hozott pozitív hatások felerősítése, negatív szokások ellensúlyozása.

▪ A család, a környezet, az iskola nevelői tényezőinek összehangolása.

▪ Konfliktuskezelési technikák megismertetése és gyakorlatban történő alkalmazása.

▪ A megismerési vágy fejlesztése.

▪ Tapasztalat, és értelmező tanulás elsajátítása.

▪ Önismeret fejlesztés.

▪ A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási

folyamatba illeszkedő tanítási óra.

▪ A motiválás, melynek célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek

a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

a) Tanulók erkölcsi, vallásos nevelése

A keresztény, erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A

Pedagógiai Program

15

gyermek hitre nevelése a következőkre irányul: az Isten iránti szeretet és az Istenbe vetett

bizalom felélesztése, kapcsolatteremtés az imádságban, bevezetés a közösségi életbe.

Amennyiben a gyermek hite jó alapozást kap ebben az életszakaszban, a későbbiekben otthonos

lesz a hit világában, fokozatosan kialakul benne a keresztény öntudat, egyszerű módon ki tudja

fejezni vallásos érzelmeit, és örömmel vesz részt az egyház közösségi életében.

b) A tanulók értelmi nevelése.

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása,

fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

c) A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának

tudatosítása együttműködési készség kialakítása, a kulturált magatartás és kommunikáció

elsajátítása.

d) A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes,

cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

e) A tanulók akarati nevelése.

Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény

felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

f) A tanulók nemzeti nevelése.

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a

nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet

érzésének felébresztése.

Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett Határtalanul! pályázat keretében a

kárpátaljai magyarság meglátogatását tűzzük ki célul. A 7. évfolyamot vonjuk be a pályázat

értelmében.

g) A tanulók állampolgári nevelése.

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a

társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az

iskolai és a helyi közéletben való részvétel.

h) A tanulók munkára nevelése.

Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására a

környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

i) A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges,

edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának

tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

Pedagógiai Program

16

Módszerek

Az egész napos iskolában olyan módszerek, technikák és eljárások alkalmazását preferáljuk,

amelyek a tanulót a tanulási helyzetben aktív szerepbe hozzák.

▪ Személyes fejlődéssegítő beszélgetés

▪ Megfigyelés

▪ Tevékenységközpontú tanulásszervezési formák alkalmazása

▪ Fejlesztő interjú /a pozitívumok, az értékek fejlesztésén van a hangsúly /

▪ Irodalmi, filmélményekhez köthető önismerettel kapcsolatos beszélgetések

▪ Társ- és társismereti tréningek /önjellemzés, szituációs játékok /

▪ Mintanyújtás, modellközvetítő viselkedés

▪ Élménybeszámoló, ötletbörze

▪ Differenciálás az egyéni képességekhez igazodó munkaformák alkalmazása, valamint a

párban vagy csoportban végzett kutatásalapú, felfedező, tevékeny és jól szervezett,

együttműködő tanulás támogatása

▪ Az aktív tanulási alapelvek szerint szerveződő, több tantárgy, tanulási terület ismereteinek

integrálását igénylő témákat, jelenségeket feldolgozó tanórák, foglalkozások, témanapok,

témahetek, tematikus hetek és projektek.

▪ Ismeretszerzésbe ágyazott képességfejlesztés

▪ Tanulni tanulás

▪ Élethosszig tartó tanulás megalapozása

▪ Kooperatív technikák

▪ Drámapedagógia

▪ Játékos tanulás

▪ Projektmódszer

▪ Problémaközpontú tanítás

▪ Cselekvésből kiinduló gondolkodás

▪ Felfedeztető, személyes megtapasztaláson alapuló tanulás

▪ Megértésen alapuló fejlesztés

▪ Alkalmazásképes tudás

Témanapok Témahetek Tematikus hetek Projektek

Víz világnapja Pénz7 pénzügyi és

vállalkozói témahét

Karácsonyi

készülődés hete-

karácsonyi lelkinap

Környezetvédelmi

projekt

Föld napja Digitális témahét Húsvéti készülődés

hete- húsvéti lelki

nap

Óvoda-iskola

átmenetet segítő

projekt

Zenei világnap Fenntarthatósági

témahét

Névadó napok hete Pályaorientációs

projekt

Állatok világnapja

Magyar nyelv napja

Magyar költészet

napja

Nemzeti

összetartozás napja

Gyermeknap

Pedagógiai Program

17

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási

folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják

a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálását. A differenciálás

speciális megvalósulása lehet az együttnevelés során a habilitációs, rehabilitációs szemlélet

érvényesülése. A hátránykompenzáció biztosítása érdekében (SNI, BTMN, HH, HHH) a tanuló

szükségleteihez, képességeihez, készségeihez illeszkedő módszertani eljárások (eszközök,

módszerek, terápiák, a tanulást-tanítást segítő speciális eszközök, a gyógypedagógus

módszertani iránymutatásainak beépítése, egyéni fejlesztési terv készítése és rendszeres

ellenőrzése) alkalmazása szükséges a különböző pedagógiai színtereken.

A technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségek alkalmazása sokféle módszertani lehetőséget

biztosítva segíti a tanulás-tanítás folyamatát. A XXI. századi tanulási környezet

nélkülözhetetlen elemét képezi az iskolai tanuláshoz kapcsolódó digitális technológiával

támogatott oktatási módszerek sokfélesége, aminek következtében új típusú szerepben jelenik

meg a folyamatban mind a tanuló, mind pedig a pedagógus.

▪ A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a

gyermekeket tanulásra ösztönzi, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

▪ A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a

módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedését, vagyis állandó

aktivitását biztosítják.

▪ Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a

pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben

igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott

teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és

szervezeti formák segítik:

o Nevelőtestületünk alkalmazza a témanapok, projektnapok adta lehetőségeket.

Az ismeretszerzés egyéni és csoportos formában tapasztalati úton történik. A

diáknak lehetősége van saját meglévő képességeinek, viselkedési formáinak

kipróbálására, és újak kialakítására. A tanév programjához igazított témában

rendezzük meg ezeket a tematikus foglalkozásokat.

▪ Iskolai könyvtár

o A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai

könyvtár segíti, melynek bővítése folyamatos. Szolgáltatásait a tanulók és a

pedagógusok egyaránt igénybe vehetik.

▪ Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

o A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az

iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.)

a tanulók - tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

Pedagógiai Program

18

▪ Hit- és vallásoktatás

o Felmenő rendszerben az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak

hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hittan oktatáson való részvétel a 2018-

2019-es tanévtől első osztályt kezdő tanulóknak órarendbe illesztve kötelező. A

korábban beiratkozottak számára továbbra is választható.

Tanítási órán kívüli tevékenységeket segítik

▪ 16 óráig tartó iskola

o A köznevelési törvény előírásának megfelelően 1-8. évfolyamon délutános

csoportok működnek, mely a tanítási időn túli szabadidős foglalkozásokat tölti

be tartalommal

▪ Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

o Az egyéni képességek mindnagyobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók

gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz

kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

segítik.

o Az l-8. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtott tanulók

képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk.

o A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére gyenge

eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók

részére képességfejlesztő órákat tartunk.

▪ Iskolai sport

o Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai

testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint

a tanulók felkészítését a különféle sportágakban (futball, birkózás,

grundbirkózás) az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Működik a Bozsik

–program, amelynek keretén belül – a mindennapos testedzésen kívül – a futball-

utánpótlásban is kiveszi részét. Úszásoktatás: az új kerettantervi szabályozásnak

megfelelően kötelező úszásoktatáson való részvétel.

▪ Szakkörök

o A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését

szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak,

szaktárgyaik, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör hobbi

alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola

lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév előtt az iskola

nevelőtestülete dönt.

▪ Diákönkormányzat

o A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére a tanulók tanórán

kívüli, szabadidős tevékenységeinek segítésére az iskolában diákönkormányzat

működik. A diákönkormányzat munkáját az intézményvezető által megbízott

nevelő segíti. Ilyen a diákönkormányzat által szervezett rendezvényeink:

Pedagógiai Program

19

fordított nap, farsang, gyermeknap, mikulás, Lurkó és Pajkos diák avató,

Adventi játszóház, stb.

▪ Diákétkeztetés

o A tanulók igény szerint, akár napi háromszori étkezésben is részesülhetnek.

▪ Versenyek, vetélkedő, bemutatók

o A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport,

művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente

rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli

versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők

megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők

szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

▪ Tanulmányi kirándulások

o Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka

elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi

kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a

felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

o Határtalanul pályázat keretében kapcsolatépítés határon túli magyarokkal.

▪ Erdei iskola

o A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon,

az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai

foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az

erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a

szülőknek kell fedezniük, illetve pályázati úton teremthetjük meg a

lehetőségeket.

▪ Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás

o Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését

szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti

előadásokon, művészeti kiállításokon tett csoportos látogatások. Az e

foglalkozásokon való részvétel – ha a költségekkel is jár – önkéntes.

o Rendszeresen szervezünk rendhagyó irodalomórákat, könyvtári

foglalkozásokat.

o A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 166.§ szerint „Az iskolai könyvtár

alapfeladata a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése,

gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a

dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az intézmény helyi pedagógiai

programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások

tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának

biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós

tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.

Pedagógiai Program

20

o A könyvtár-pedagógiai órák az osztályfőnöki órák tanmenetébe kerülnek, az

órák megtartása az iskolai könyvtár helyiségében történik. A leggyakrabban

használt módszerek: tanári magyarázat, frontális munka, csoportos munka,

tanulói kiselőadás, egyéni munka.

o A könyvtár-pedagógiai órák, tevékenységek célja:

- a korszerű könyvtárhasználati ismeretek átadása,

- korszerű tanulási, önművelési technikák gyakorlása,

- könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása,

- helyes ízlésformálást és olvasásirányítás,

- teljes személyiség nevelés,

- érték tanulása a tanuló részéről, és az érték tanulásának segítése a pedagógus

részéről.

▪ Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az

iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók tanári felügyelet mellett

egyénileg vagy csoportosan használják.

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását

célzó, beidegző módszerek

• - Követelés

• - Gyakoroltatás

• - Segítségadás

• - Ellenőrzés

• - Ösztönzés

- A tanulói közösségek

tevékenységének megszervezése

• - Közös célok kitűzése,

elfogadtatása

• - Hagyományok kialakítása

• - Követelés

• - Ellenőrzés

• - Ösztönzés

2. Magatartási modellek

bemutatása, közvetítése

• - Elbeszélés

• - Tények, jelenségek

bemutatása

• - A nevelő személyes

példamutatása

• - A nevelő részvétele a tanulói

közösség tevékenységében

• - A követendő egyéni és

csoportos minták kiemelése a

közösségi életből

3. Tudatosítás • - Magyarázat,

beszélgetés

• - A tanulók önálló

elemző munkája

• - Felvilágosítás betartandó

magatartási normákról

• - Vita

Pedagógiai Program

21

Az iskolai oktatás- nevelés célja, a személyiségfejlesztés komplex feladatai

Nevelési cél Minőségi cél Feladatok Sikerkritérium A célok

ellenőrzésének

periódusai

Kik végzik az

ellenőrzést?

Az ellenőrzés

eszközei, módszerei

1.Értelmi

nevelés

A világ

megismerése, az

egész életen

keresztül való

tanulásra való

törekvés

igényének

felismer-tetése,

kialakítása.

Az értelmi képességek és az

önálló ismeret-szerzéshez

szükséges képességek

kialakítása, fejlesztése

Az anyanyelv megfelelő

elsajátítása (írás-és

beszédkészség,

szövegértés).

Biztos matematikai

alapkészségek kialakítása

Szilárd általános alap-

műveltség biztosítása.

Hatékony tanulási

módszerek kialakítása Jó

kommuni-kációs készség

kialakítása, fejlesztése.

A tanulók legalább

80%-a elsajátítja a

kerettanterv minimum

követelményeit.

A tanulók legalább

80%-a képes az önálló

ismeretszerzésre

Tanulmányi

eredmények javulnak.

Tantárgyanként az

éves munkatervben

meghatározott

időben a Pedagógiai

Program Értékelés

részében

meghatározottak

szerint.

Tanító,

szaktanár, mk.

vezető.

Osztályfőnökök,

szaktanárok.

A tanulók

teljesítményének

folyamatos

értékelése szóban és

írásban.

Félévente tantárgyi

felmérések.

Tanulási szokások

felmérése (tanulói

kérdőív)

2. Erkölcsi,

hitéleti

nevelés

Humánumra és

toleranciára való

törekvés.

Keresztény erkölcsi normák,

értékek megismertetése,

tudatosítása,

meggyőződéssé alakítása.

Az iskolai házirend és

szokásrend, kulturált

viselkedés, önismeret,

helyes énkép kialakítása.

A tanulók 90%-a

elsajátítja a kulturált

viselkedés szabályait,

pozitív énképpel

rendelkezik, a

konfliktus -helyzeteket

erőszakmentesen tudja

megoldani.

Havonta Minden

pedagógus.

DÖK

Osztályfőnöki

mk.

Iskolavezetés.

Személyes

példamutatás,

meggyőzés,

Gyakorlás, dicséret

Jutalmazás,

helyzetgyakorlatok,

Drámapedagógiai

módszerek

alkalmazása,

konfliktushelyzetek

elemzése,

megbeszélése.

Kapcsolattartás a

szülőkkel.

Pedagógiai Program

22

3.Érzelmi

nevelés

Környezettudatos

magatartás

kialakítása.

Érzelmi

intelligencia

fejlesztése

Egyes műveltségi

területekhez kapcsolódóan

kialakítani érzelem gazdag

személyiséget

A tanulók 90%-a

rendelkezzen színes,

többségében pozitív

érzelemvilággal.

Folyamatos Minden

pedagógus

Folyamatos

odafigyelés,

nyitottság

4. Akarati

nevelés

Felelősség

vállalása saját

sorsának

alakításáért

(önállóság,

kitartás,

szorgalom,

kreativitás)Nyitot

tság az

élményekre, a

világra

Az önismeret, a tanulók

saját személyiségé-nek

kibontakoztatá-sára

vonatkozó igény

felébresztése

A kitartás, a szorgalom, az

elkötelezettség kialakítása

A tanulók 90%-a képes

saját sorsának

felelősség -vállalására,

önálló, nyitott, kitartó,

szorgalmas, kreatív

Osztályfőnök,

Havonta

Osztályfőnökök,

szaktanárok,

DÖK, Of. mk.

Személyes

példamutatás,

beszélgetés,

meggyőzés,

konfliktushelyzetek

megbeszélése,

önismereti teszt

5. Közösségi

nevelés

A tanulók

legyenek

nyitottak,

megértők a

különböző

szokások,

életmódok,

kultúrák,

vallások, a

másság iránt,

becsüljék meg

ezeket

A tanulók

szerezzenek

személyes

tapasztalatokat az

együttműködés, a

környezeti

konfliktusok

közös kezelése és

megoldása terén

Az emberi együttélés

szabályainak

megismertetése,

gyakoroltatása

A társas kapcsolatok

fontosságának tudatosítása

Az önkormányzás és

együttműködés készségének

kialakítása

A kulturált magatartás és

kommunikáció elsajátítása

Erkölcsi értékek, normák,

magatartási minták

közvetítése

A tanulók ismerik és

alkalmazzák az iskolai

házirendet, a benne

megfogalmazott

normákat, az elfogadott

szokásrendszer alapján

alkalmazzák azokat

társas kommunikációs

kapcsolataikban

Udvariasak,

tisztelettudóak,

türelmesek,

tapintatosak egymással

és a felnőttekkel.

A köszönési és

megköszönési formákat

tudják alkalmazni

Folyamatos Tanítók,

osztályfőnökök,

szaktanárok,

napközis

nevelők

Megfigyelés a napi

helyzetekben

Hagyományok,

szokások az iskolai

közösségben

Osztályfőnöki

helyzetelemzések

Neveltségi szint

mérése

A tanulóközösségek

részvétele az iskolai

élet formálásában.

Jutalmazás

Önkormányzás

képességének

alakulása

Szociometria

Pedagógiai Program

23

6. Esztétikai

és művészeti

nevelés

A könyvtári

ismeretek

fejlesztése,

mélyítése

Az olvasás

szeretetének

kiművelése

Média-ismeretek

kialakítása,

bővítése

A művészetekre

való fogékonyság

kialakítása

Igényes környezet

kialakítása a tanulók

közreműködésével.

Kulturális programok

szervezése, látogatása

Olvasóvá nevelés

Műveltségi területekhez

kapcsolódó szakkörök

működtetése

Minden pedagógus és a

tanulók legalább 80%-a

vegyen részt a

folyosók, tantermek

díszítésében

Minden osztály vegyen

részt iskolán kívüli

kulturális programon

A tanulók 80%-a

legyen könyvtártag

Folyamatos, a

DÖK-kel

együttműködve

Of.

munkatervekben

meghatározottak

szerint

Intézményvezető

Minden

pedagógus

Osztályfőnökök

Versenyek,

vetélkedők

szervezése

Ki mit tud

Mozi, színház,

könyvtár,

múzeumlátogatás,

kirándulások,

hangversenyek

látogatása, kerületi

hangversenyen való

részvétel

7. Munkára

neve lés

Tudatosuljon a

tanulókban az

emberek által

végzett munka

fontossága

Helyes munkarend

kialakítása (pontosság,

rendszeresség,

munkafegyelem)

Pszichomotoros készségek

fejlesztése

A tanulók önellátásra és

környezetük rendben

tartására irányuló

tevékenységek

gyakoroltatása

A tanulók 80%-a képes

betartani a tanórák

rendjét, önállóan,

fegyelmezet-ten

dolgozik

Naponta,

folyamatos

Havonta az egyéni

magatartás

értékelésének része

Tanítók,

szaktanárok,

Osztályfőnökök,

osztályozó és

félévi értékelő

értekezlet

Felelősi rendszer

működése

Egyéni és

csoportonkénti

értékelés félévente

8.Nemzeti és

állampolgári

nevelés

Nemzeti

öntudatra

nevelés

Magyarságtudat,

a szülőföld iránti

elkötelezettség

kialakítása

Ismerjék az

alapvető

állampolgári

jogokat és

kötelességeket

Magyarságtudat

megőrzésével

váljanak európai

polgárokká

A szülőhely és a haza

múltjának jelenének

megismertetése az egyes

tantárgyak ismeretanyagán

keresztül

Hagyományok ápolása

Hazaszeretet kialakítása

Érdeklődés felkeltése a

társadalmi jelenségek és

problémák iránt

Igény kialakítása a közösségi

tevékenységekre, az iskolai

és helyi közéletben való

részvételre

Iskolai ünnepélyek

szervezésében,

lebonyolításában való

részvétel

Minden osztály részt

vesz az iskolai

ünnepélyeken

Az iskola

képviseletében egyre

több tanuló vesz részt a

nemzeti ünnepeinken a

kerületi

megemlékezéseken

Minden tanuló tudja a

Himnuszt és a Szózatot

Évente a

munkatervben

meghatározottak

szerint

Szaktanárok,

Osztályfőnökök

Intézményvezető

Iskolai és kerületi

ünnepségeken való

részvétel

Erdei iskola

Túraszakkör

Városjáró szakkör

Pedagógiai Program

24

10. Testi

nevelés

Az egészséges

életmód és a

rendszeres

testmozgás ne

feladat, hanem

igény legyen a

tanulók számára

A tanulók testi

képességeinek fejlesztése, a

rendszeres testedzés,

sportolás, természetjárás,

esztétikus mozgás iránti

igény kialakítása

A napi

mozgáslehetőség

biztosításával

növekszik a fizikai és

szellemi

teljesítőképessé

Egészséges, edzett

ifjúság

A tanulók részt vesznek

sportversenyen

Folyamatos Tanítók,

szaktanárok

Folyamatos

Pedagógiai Program

25

5. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Jogszabályi háttér

Az elmúlt évek népegészségügyi adatai, a WHO nemzetközi, illetve hazánkat érintő

vizsgálatai, felmérései, valamint a társtárcák elemzései alapján szükségessé vált, hogy a

közoktatási törvény módosításával az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés jogszabályi

feladatai a törvényben megjelenjenek, valamint sor kerüljön a helyi pedagógiai programokban

is a helyi feltételekre, adottságokra épülő egészségnevelési stratégia kidolgozására,

megvalósítására.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a következőképpen jelöli ki az iskolai egészségnevelés

feladatait, területeit:

128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben

eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jól-létét, egészségét, egészségi

állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen

működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

(2) A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a nevelési-

oktatási intézményekben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti

működést, a gyermekek, tanulók és szülők részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében

úgy befolyásolják, hogy az a gyermekek, tanulók egészségi állapotának kedvező irányú

változását idézze elő.

(3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell

biztosítani a gyermek, tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű

egészségfejlesztéssel összefüggő feladatoknak, amelyek különösen az alábbi területekre

terjednek ki:

a) az egészséges táplálkozás,

b) mindennapos testnevelés, testmozgás,

c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a

szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,

d) bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,

e) baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

f) személyi higiéné.

Az egészség

Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota.

Mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom,

amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket

hangsúlyozza.

Az egészségnek ezek a meghatározásai rendkívül ambiciózusak, és mindenképpen egy

kívánatos folyamatot határoznak meg, melyben a társadalom egészére vonatkozóan rövid és

hosszú távon feladatok hárulnak mindannyiunkra.

Pedagógiai Program

26

Egészségfejlesztés

Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát

magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az

egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.

A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az

embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó

társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának

erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a

társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak

a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a

folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére

és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység

fenntartásához.

Egészségnevelés

A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat

használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel

kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők

egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és

cselekvésorientált tevékenység.

Az iskola szerepe

A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást

lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban

később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását.

Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrészt

létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt az iskola tárgyi környezete,

az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik az ott felnövekvő nemzedékben.

Az iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik,

hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet

viselkedésére.

Mindezeket figyelembe véve tehát, az iskola és az óvoda, a családi környezet mellett a

szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel

készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.

Az egészségfejlesztő iskola

• Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének

védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.

• Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi

szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges

környezet legyen;

Pedagógiai Program

27

• Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi

szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség

szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó

egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges

étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas

támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.

• Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a

tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri

az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

• Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak,

valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi

közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy

éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

Az iskolai egészségnevelés célja

Az egészségnevelés iskolai területei

Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és

tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a

lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség,

hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások

szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az iskolák

egészségnevelési programja meghatározza azokat a rövid- és hosszútávú feladatokat, melyek

elősegítik az egészségfejlesztési célok elérését:

- egészségtudatos szemléletük formálódjon,

- alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye,

- sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat, módszereket,

- lássák meg az egészség és a környezet összefüggéseit,

- ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat,

- legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére, mérséklésére.

Az egészségfejlesztési célok megvalósításának érdekében ki kell aknázni a tantárgyak-adta

nevelési lehetőségeket, az iskolán belüli és kívüli nevelési színtereket, kapcsolatokat.

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az

iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az

alábbiak:

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

az értékek ismerete

Pedagógiai Program

28

az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

a tanulás és a tanulás technikái

az idővel való gazdálkodás szerepe

a rizikóvállalás és határai

a szenvedélybetegségek elkerülése

a tanulási környezet alakítása

a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

a fenntarthatóság irányelvei és önmaguk egészsége közötti összefüggése

Az egészségnevelési programunkban megjelennek az előző felsorolásból nyerhető, és az

életkori sajátosságokhoz is illesztendő lényeges témák:

az egészséges táplálkozás témái

a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, prevenció

a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció

a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat)

a testi higiénia

a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)

a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,)

a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás

Általános célok

Nemzeti alaptanterv

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra

nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és

szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív

beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a

fiatalok egészségi állapotát javítják.

Helyi célok, feladatok

Nevelési és pedagógiai programunk biztosítja:

- a sokoldalú személyiségfejlesztést

- az emberi együttélés szabályainak elsajátítását a folyamatosan változó világ megismerését

felvilágosító munkával és pozitív példamutatással szeretnénk elérni, hogy tanulóink éljenek

egészségesebben, mozogjanak többet, töltsék értelmesen szabadidejüket.

Feladatunknak tekintjük:

- az igényes, társadalmi beilleszkedésre és emberek közötti kapcsolatkialakításra és

alkalmazkodásra képes személyek fejlesztését az élet tiszteletét és védelmét

- az ember testi és lelki egészségét,

Pedagógiai Program

29

- az egészség megőrzésének fontosságát

- az egészséges és kulturált életmód iránti igény kialakítását

- a testmozgás iránti igény felkeltését

- az önellátás képességeinek kialakítását /tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet

rendben tartása /

- az egészség védelmét /az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek

megelőzése/

- az egészséges környezet kialakításának igénye

Az iskolai egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok:

▪ Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli

foglalkozásnak feladata.

▪ A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.

▪ Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló

tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat.

▪ A tanulók az életkorunknak megfelelő szinten- a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások

keretében- foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb

ismeretekkel:

• önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, személyes higiénia,

• az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, aktív életmód

• az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

• a betegségek megelőzése, esetleges kialakulása és gyógyulási

folyamata

• a családi és kortárskapcsolatok

• a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

• a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiájuk

ismerete

• a tanulás és a tanulás technikái

• a tanulási környezet alakítása

• az idővel való gazdálkodás szerepe

• a rizikóvállalás és határai

• a szenvedélybetegségek elkerülése

• a természethez való viszony, annak védelme, az egészséges

környezet jelentősége.

Programok:

▪ a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelési órák (játékos egészségfejlesztő

testmozgás 1-8. évfolyamon) sportkörök, tömegsport foglalkozások, gyógytestnevelés.

▪ tanórák (környezetismeret, természetismeret, biológia, osztályfőnöki) keretében feldolgozott

ismeretek az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások:

▪ szakkörök:

▪ tankonyhai foglalkozások

Pedagógiai Program

30

▪ délutáni szabadidős tevékenységek, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők,

versenyek, kirándulások, túrák, egészségnap, minden félévben osztályonként gyalogtúra vagy

kerékpártúra

▪ üzemlátogatások: biokertészet, veteményes kert, újra hasznosító üzem

▪ együttműködés kialakítása a pedagógiai, az egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek

(iskolaorvos, védőnő,iskolapszichológus, iskolai fogorvos, iskolarendőr), a szülők, a diákok

között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen (szűrővizsgálatok,

szakemberek előadásai félévente egy alkalommal 1-4. évfolyamon illetve 5-8. évfolyamon

osztályfőnöki órákon)

Céljaink:

Rövid távú céljaink:

➢ a tanórai foglalkozásokba beépül az egészségnevelés

➢ az osztálytermek rendszeres szellőztetése, tisztasága, megfelelő világítás

➢ a berendezési tárgyak, számítógépek megfelelő elhelyezése

➢ gyermekek megfelelő testtartása (ülésrend)

➢ a mozgásigény kielégítésének napi szükséglete (órarend)

Középtávú céljaink:

➢ környezetünk szebbé tétele

➢ osztálytermek tisztaságának pontozása

➢ világítótestek korszerűsítése

Hosszútávú célok

➢ szakirányú továbbképzés: részvétel továbbképzéseken

⮚ egészséges életmódot népszerűsítő projektekben való részvétel

6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot

kialakítja, megteremti. A közösség lényege az, hogy az egyén teljes életet éljen benne. Az

együttműködés legmagasabb formája nagyfokú öntevékenységet, és innovációt feltételez. A

közösségfejlesztés: értékteremtő közösségek létrehozása és fejlesztésére irányuló tudatos

tevékenység.

Általános ismérvei: közös érdek,

közös értékrend

közös célok és döntések,

közös erőfeszítések

A tanuló a közösségben a közösség által nevelődik, hiszen az egyén észrevétlenül is igazodik,

alkalmazkodik a közösség által megfogalmazott szabályokhoz. A személyiség számára előnyös,

ha minél nagyobb és minél több rétegű az embert körülvevő közösségek hálója és minél

intenzívebbek a kommunikációs kapcsolatok és az érzelmi viszonylatok.

Pedagógiai Program

31

Célok:

• A tanórai és tanórán kívüli tevékenységhez kapcsolódó közösségek kialakítása,

működtetése, fejlesztése

• Az önkormányzás képességének kialakítása: célkitűzés, tevékenykedés, értékelés,

ellenőrzés

• A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása

• Az emberi kapcsolatok erősítése, új kapcsolatok kialakításának erősítése /család,

osztályközösség, kortárs csoport, lakóközösség /

• A család mint a legfontosabb erőforrás szerepének tudatosítása, az egyén elsődleges

mikroközössége

• Társas kapcsolatok kialakításának segítése az osztályban, iskolai környezetben

• A kortárscsoportok befolyásoló szerepének tisztázása, hangsúlyozása

• Az iskola demokratikus működésének biztosítása

• A demokrácia értékként való elfogadása

• Az emberek személyiségi jogainak tisztelete

• Fejlődjön ki a civil társadalom életében való részvétel igénye

• Az európai identitástudat kialakítása

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt

nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett

módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása

iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van

feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő

szervezetek vezetőinek is, hiszen

- megjelenésével

- viselkedésével

- beszédstílusával

- társas kapcsolatával

az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt.

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákon, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó

tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösség fejlesztésében.

A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó

közösségi magatartáshoz: a kisgyermek a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró –

személyiségének lassú átalakulásától – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé

válásig.

Pedagógiai Program

32

Az önkormányzás képességének kialakítása.

A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekkel, hogy nevelői

segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, az eléréséért összehangolt módon

tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, közösségek

tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség

által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által

szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és közösségi

együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

A tanulói közösségre jellemző, az összetartozás erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai

keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

Megfelelő kommunikációs és együttműködési készség és képesség elsajátíttatása

A kölcsönös egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása, megértetése, technikájának

elsajátíttatása

Egyéni és közösségi érdekek összehangolása

Erősítsük a csoporthoz tartozás érzését és felelősségét

Tiszteljék társaikat, törődjenek egymással, segítsük a másság elfogadását

A „mi tudat” élményének megteremtése, erősítése

Alakuljanak ki vélemények, érvek kifejtésének megvédésének képességei, technikája

Konfliktushelyzetek megoldása, érdekek ütköztetésének módjai

Közös felelősségteljes döntéshozatal megtanítása

A demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, jogok-kötelességek tudatosítása

A DÖK hatékony működésének segítése

A gyermeki-emberi és diákjogok megismertetése, állampolgári jogok gyakorlása, tisztelete

Az emberek egyenjogúságának elismerése

Különböző kultúrák megismerése, elfogadása, pl. külföldi kapcsolatok

Az alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás az egymásért való

felelősség érzését.

Ismerje meg a társas együttélés szabályait

Ismerje meg kulturális örökségének jellemző sajátosságát, nemzeti kultúránk nagy múltú

értékeit

Váljon érzékennyé környezete állapota iránt

Tanuljon meg tanulni

Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet.

Pedagógiai Program

33

Módszerek:

Beszélgetés, megelőzés módszerének alkalmazása

Személyes példamutatás

Dicséret, jutalmazás

Információ csere

Tanórán és tanórán kívüli oktatási-nevelési feladatok meghatározása, rögzítése az éves

munkatervben

Szituációs játékok

Közösségfejlesztő tréningek, programok

Szociometriai felmérések

Élménybeszámolók

Együtt végzett munkafolyamat közösségi célokért pl. osztálykirándulás

Drámajátékok

Videofilmek megtekintése, megbeszélése

Beszámolók, külföldi partnerkapcsolatok ápolása

Önismereti programok

Szabadidő szervezés

A szabadidő hasznos eltöltésére szervezett programok

Tanítási órán kívüli tevékenységek – a közösségformálás színterei:

a) Hagyományőrző tevékenységek:

▪ Iskolánk névadójának tisztelete, egyházi ünnepek megünneplése,részvétel az egyházközség

életében

▪ Intézményünk tanulóinak egy része cigány etnikumhoz, más része ruszin nemzetiséghez

tartozik. Választásuk szerint a tanulók ruszin nemzetiségi nyelvet tanulhatnak. Ezeket

figyelembe véve pedagógiai munkánk során feladatunk,

• hogy a nemzetiséghez tartozókat segítsük abban, hogy megtalálják,

megőrizzék és fejlesszék identitásukat, vállalják másságukat, elfogadják és

másoknak is megmutassák a kisebbség értékeit, erősítsék a közösséghez való

kötődést.

• hogy a tanulókkal felismertessük a nyelvi és kulturális gazdagság előnyeit,

alakuljon ki a tanulóban a reális nemzetkép.

• hogy felismertessük az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit és

megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és

nemzetiségi jogok megsértésének jelenségét.

• A nemzetiségi oktatásunk formái:

• Ruszin nemzetiségi nyelvoktatás

• Roma nemzetiségi oktatás.

b) Diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére a tanulók tanórán kívüli,

szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az

iskolai diákönkormányzat munkáját a 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló

diákönkormányzati vezetőség bonyolítja. A diákönkormányzat tevékenységét az

intézményvezető által megbízott nevelő vezeti.

Pedagógiai Program

34

c) 16 óráig tartó iskola

A köznevelési törvény előírásainak megfelelően a szülők igénylik – az iskolában tanítási

napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon, illetve az 5-8. évfolyamon. Szorosan

együttműködünk a Forrás Görögkatolikus Tanodával és a Barátság-házzal, mely egyfajta

alternatívája a 16 óráig tartó iskolának.

d) Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal

felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle

szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és

múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A szabadidős

rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Szimbólumaink:

▪ Az iskolánk saját zászlaja

▪ Iskolai egyenruha és nyakkendő: sötét nadrág/szoknya (nem mini), fehér ing/blúz,

nyakkendő.

▪ Iskolánk alapítványa által adományozott díj az arra méltó gyermeknek és felnőttnek.

▪ Díszoklevél, ajándékkönyv a 8 évig kitűnő tanulóknak, illetve közösségi munkáért. A búcsúzó

Szülői munkaközösségi vezetőnek virágcsokrokkal kedveskedünk.

▪ Az évkönyv őrzi az iskolák életének emlékeit, melyben a legfontosabb események találhatók

meg évenként.

Rendezvényeink, ünnepélyeink:

A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak, illetve az iskolai munkaterv

ütemezése szerint.

7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka

tartalma, az osztályfőnök feladatai

7.1. A pedagógus helyi intézményi feladatai

A pedagógus feladata, hogy a rábízott gyerekek megtalálják saját képességeikhez és

érdeklődési körükhöz illeszkedő életútjukat. Ennek megvalósításához kellő tudással –

ismeretekkel, képességekkel – rendelkezzenek. Eközben alakuljanak ki szociális

kompetenciáik, tisztában legyenek a társadalomban való együttéléshez szükséges

normakészlettel, és alakuljon ki e normák betartásának belső igénye.

Pedagógiai Program

35

A pedagógusnak ehhez segíteni kell a gyerekeket önmaguk megismerésében, emellett a

tanulási, magatartási és gyakran egyéb privát életükből származó zavarokra megoldást kell

találniuk. A pedagógus mindezt egy munkahelyen, adott munkatársakkal együttműködve és

azokhoz alkalmazkodva teszi, adminisztrációt és legtöbbször járulékos feladatokat (mint

ünnepélyek, kirándulások szervezése, rendezvényügyelet stb.) végezve.

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

• a tanítási órákra való felkészülés,

• a tanulók dolgozatainak javítása,

• a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

• elektronikus napló használata és naprakész vezetése a Köznevelési Regisztrációs és

Tanulmányi Alaprendszer, röviden KRÉTA rendszeren keresztül,

• a megtartott tanítási órák dokumentálása, a helyettesített órák vezetése a KRÉTA

elektronikus naplóban,

• különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

• kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

• a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

• tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

• felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

• iskolai kulturális és sportprogramok szervezése,

• osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

• az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

• szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, családlátogatás

• részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

• részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

• a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

• tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

• iskolai és egyházi ünnepségeken (templomban is) és iskolai rendezvényeken való részvétel,

• részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

• tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű

munkavégzés,

• iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

• szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

• osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

7.2. Az osztályfőnöki munka tartalma

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az

intézményvezető bízza meg, elsősorban a felmenő rendszer elve szerint.

Pedagógiai Program

36

• Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során

maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

• Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

• Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály

szülői munkaközösségével.

• Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

• Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti.

• Szülői értekezletet, fogadóórát tart.

• Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és

év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással

kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

• Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatait.

• Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart

az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

• Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

• Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

• Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok

megoldását.

• Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység

A 2011.évi nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint kiemelt figyelmet igénylő gyermek,

tanuló:

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,

Intézményünkbe járó tanulóink egy részének szüksége van gyógypedagógiai és

fejlesztőpedagógiai megsegítésre. Alapfeladatunk, hogy a meglévő, jó szinten működő

képességekre, készségekre támaszkodva továbbfejlesszük a tanulót arra a szintre, amelyek az

iskolai beváláshoz szükségesek, és elengedhetetlen feltételei a zökkenőmentes

továbbhaladásnak.

A sajátos nevelési igény tényét kizárólag a szakértői és rehabilitációs bizottságok állapíthatják

meg, komplex (orvosi, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai) vizsgálat alapján.

Pedagógiai Program

37

8.1. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló

az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői

véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több

fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum

zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzd

Intézményünkben ellátjuk az alábbi diagnózissal rendelkező tanulókat:

- egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók

- enyhe értelmi fogyatékos tanulók

- mozgásszervi fogyatékos tanulók.

Az SNI-s tanuló számára az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási

évnél hosszabb idő is megjelölhető.

Az iskolai fejlesztés irányelvei a Pedagógiai Programunk 1. mellékletében találhatóak, melyek

összhangban állnak a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelettel.

8.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló

az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői

véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati

problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való

beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de

nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

A fejlesztő pedagógus a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek,

tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és évente legalább egy két alkalommal

rögzíti a fejlesztés eredményét. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról és a fejlesztés

eredményéről a szülőt tájékoztatni kell.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetében biztosítani kell az

iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz használatát és a hosszabb felkészülési időt.

Szaktanárok tájékoztatása írásban megtörténik.

Tevékenységi területek, lehetőségek:

➢ Az alapkészségek mindennapos fejlesztése.

➢ Rugalmas, a tanulók szintjéhez igazodó követelményrendszerrel, a tananyag

feldolgozásának speciális módszereivel, a tananyag szükség szerinti átrendezésével

biztosítani a tantervi minimum teljesítését.

➢ Speciálisan kiscsoportos vagy egyéni felzárkózató foglalkozások szervezése.

➢ Folyamatos korrekció, ellenőrzés, értékelés, önértékelés.

Pedagógiai Program

38

Tevékenységi formák:

Tanórán belül törekszünk

- az egyéni képességekhez igazodó munkaformák, egyéni fejlesztés, értékelés,

csoportos fejlesztés,

- tanárai differenciálás,

- kooperatív munkaformák alkalmazására,

- igény és szükség szerint digitális eszközök használatára.

Tanórán kívül működik

- 16 óráig tartó iskola

- egyéni, kiscsoportos rehabilitáció,

- fejlesztő foglalkozások,

- terápiák,

- felzárkóztatás.

Az alapfokú oktatás megvalósítása mellett a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált

oktatásának irányelvei, céljai, feladatai:

Intézményünk feladatának tartja a tanulási zavaros (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás),

enyhe fokban értelmi fogyatékos és magatartászavaros gyermekek integrációját.

Feladatvállalásunk a következő alapokon nyugszik: az integráció gondolata a humánus

alapértékek elfogadását jelenti és a fogyatékosság fogalmának újragondolását feltételezi. Fontos

annak felismerése és a tanulókkal való felismertetése is, hogy átmenetileg vagy tartósan bárki

szorulhat speciális segítségre, hogy mindannyian “különbözőek vagyunk”, s ez a sokszínűség

nem negatívumot, hanem pozitívumokat jelent a közösségek és a társadalom számára.

Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. A speciális szükségletű gyermeket reális

önértékelésre, képességei maximális kibontakoztatására serkenti, a nem sérült gyermekek pedig

megtanulják a hozzájuk való alkalmazkodást, a segítségnyújtást. Ez pedig hosszú távon az

előítéletek enyhüléséhez, a “másság” értékeinek társadalmi méretű elismeréséhez vezethet.

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elve

A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése

gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködésével valósul meg.

A részképesség zavarok jellegének megfelelően a gyermekek iskolai oktatásában érvényesítjük

a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői

és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az

értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. A különleges bánásmódot igénylő tanulók

esetében a tananyag feldolgozásánál a pedagógusnak figyelembe kell vennie a tantárgyi

tartalmaknak a tanulói sajátosságokhoz való illesztését.

A különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében ez az adaptálás lehetővé teszi az egyéni

haladási ütem biztosítását, valamint a differenciált (optimális esetben személyre szabott)

nevelés, oktatás során az egyéni módszerek alkalmazását.

Diszlexia, diszgráfia esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok

Iskolás korban az olvasás- és írászavarok javításának feladata kialakítani a tanulóban az

intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejleszteni

kifejezőkészségét, segíteni az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.

Pedagógiai Program

39

A gyermekeknél az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott

ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a

vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel történik.

Nagy hangsúlyt fektetünk az aktív szókincs, a beszédkészség, a szövegértés, a testséma, téri

tájékozódás, a vizuomotoros koordináció fejlesztésére.

Diszkalkulia esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok

A matematika tanítása során nagy hangsúlyt fektetünk az érzékelés-észlelés, a figyelem, az

emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztésére, a matematikai

nyelv·tudatosításával, a szerialitás erősítésére, a testséma, a téri relációk biztonságára.

A számolási zavarokkal küzdő gyermekek esetében a tananyag elsajátítása során lassabb

haladási tempót, hosszabb bevésési szakaszt, és több gyakorlási lehetőséget biztosítunk.

A szám- és műveletfogalmak kialakításakor, a számolási készség fejlesztése során a manipuláció

előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében segítő-kompenzáló matematikai

eszközök (kis tárgyak, korongok-korongképek, számolótáblák, egyéb segítő szimbólumok,

ujjak) használata megengedett. Törekszünk arra, hogy a fokozott mennyiségű gyakorlás során

a gyermekek megtalálják és megtanulják alkalmazni az egyéni sajátosságokhoz igazított,

megjegyzést segítő technikákat, eljárásokat.

Hiperkinetikus zavarok, aktivitászavarok, figyelemzavar esetében kiemelt fejlesztési célok,

feladatok

A gyermek nevelése-fejlesztése-tanítása során nagyon fontos a szoros kapcsolat a tanító, a

gyógypedagógus (lehetőség szerint pszichopedagógus) és a szülői ház között.

A gyermek képességeinek, terhelhetőségének és érdeklődésének megismerésével a pedagógus

ki tudja alakítani az egyénre szabott követelményrendszert, mind a gyermek viselkedését, mind

tantárgyi tananyagot illetően. A gyakoroltatás, a számonkérés során a feladatok összeállításánál

figyelembe vesszük a tanuló gyengébb monotónia-tűrését, fáradékonyságát.

Pszichés funkcióinak fejlődését gyakori pozitív visszajelzésekkel segítjük.

A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása

Kritériumok:

A gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája:

Közreműködés az integrált nevelés-oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő

tevékenységek tervezésében

Programok, programcsomagok összeállítása

A habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés

Javaslat a speciális segédeszközökre

Javaslat a környezet kialakítására

Együttműködés a többségi pedagógussal

Pedagógiai Program

40

Tevékenységének területei:

Diagnosztizálás

A fejlesztő munkához igen fontos az oki hátteret feltáró diagnosztika, a lemaradás helyének és

mértékének konkrét feltárása. Ebben nagy segítséget jelent a tanulót iskolánkba irányító

szakértői bizottság szakvéleménye.

Egyéni fejlesztési terv kidolgozása

A fejlesztőpedagógus minden tanulót egyéni fejlesztési terv alapján fejleszt, amit a szakértői

bizottság javaslatainak és a diagnózisnak megfelelően készít el. A fejlesztési terv négy fő

területre épül: mozgásfejlesztés, testséma fejlesztés, percepció fejlesztés, beszédkészség

fejlesztés. Az egyén fejlettségi szintje határozza meg, hogy melyik területet milyen mértékben

fejlesszük. A fejlesztő tevékenység végzése során is figyelembe kell venni a komplexitás, a

rugalmasság és a rendszeresség elvét.

Mentális és pszichológiai fejlesztés

E fejlesztésen értjük a fejlesztendő korosztály érési folyamatához igazított, az életkori

sajátosságaihoz illeszkedő eljárásokkal történő támasznyújtást, amely az éppen fejlődő

pszichikus funkciók kibontakoztatásához és begyakorlásához biztosít megfelelő szociális és

tárgyi feltételeket a környezetben.

Feladatai:

- prevenció

- a probléma felismerése, pedagógiai szűrése

- a helyzet elemzése a gyermekkel foglalkozók bevonásával

- megoldási stratégia kidolgozása

- pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető esetekben jelzés a pedagógiai

szakszolgálathoz

- az adott probléma önálló, ennek sikertelensége esetén szakértői vélemény alapján

történő kezelése

- egyéni és/vagy kiscsoportos felzárkóztatás, fejlesztés, habilitáció, rehabilitáció

- differenciált tanulásszervezés, tanulásirányítás

- egyéni fejlesztési terv készítése az általa fejlesztett gyermekekhez-végzettségének,

kompetenciájának megfelelően

- speciális gyógypedagógiai módszerek, eljárások, fejlesztőterápiák alkalmazása

- tanácsadás szülőknek

- együttműködés, konzultáció különböző szakemberekkel, pedagógusokkal, szülőkkel

- feljegyzések készítése a tanulók fejlődéséről, haladásáról

- javaslatok, tanácsok, szakmai vélemények készítése, adása.

Pedagógiai Program

41

Az egyéni fejlesztési terv elemei

- Gyermek/tanuló személyi adatai

- Szakértői véleményének kelte, diagnózisa

- Javasolt fejlesztési területek

- Kötelező felülvizsgálat éve

- A fejlesztés általános területei

- A fejlesztés speciális területei

Az egyéni fejlesztő és rehabilitációs foglalkozások célja:

- A pedagógiai törekvések hatékonyságának fokozása, kiegészítése a külön megválasztott

és egyénileg alkalmazott tevékenységekkel.

- Segítse elő a felzárkóztatást a tanulók iskolai pályafutásának korrekcióját.

- Járuljon hozzá a gyerekek tevékenységét gátló, nehezítő okok feltárásához.

- A fejlődési zavarok jellegének, szintjének, szerkezetének, okainak felderítése,

meghatározása.

- Tudás hiányok pótlása, felzárkóztatás.

- A megismerő tevékenység fejlődése terén mutatott zavarok leküzdése,

figyelemfejlesztés.

- Viselkedészavarok leküzdése, helyes magatartási szokások kialakítása.

- Érzelmi, akarati, szociális fejlődés zavarainak leküzdése.

E célok elérését szolgálják az alábbi területeken végzett fejlesztő tevékenységek.

Mozgásfejlesztés

Nagymozgások fejlesztésre

Célzott testmozgásokkal, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik.

1) Járás

2) Futás

3) Ugrás

4) Csúszás, kúszás, mászás, különböző tempóban.

Egyensúlygyakorlatok

1) Állás:

a.) állás lábujjon – sarkon állás

b.) állás fél lábon

2) Egyensúlyozó járás: padon, földre helyezett szivacson, stb.

3) Kúszás egyenes padon.

4) Body-Roll hengergyakorlatok.

5) Forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások.

Pedagógiai Program

42

Szem-kéz koordináció fejlesztése

1) Babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságról, különböző tárgyak

fölött (szék, stb.).

2) Babzsák csúsztatása két vonal közé.

3) Babzsák dobása vízszintes és függőleges célra.

4) Kugli-játék.

5) Labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal változó távolságról,

labda célba ütése bottal.

Szem-láb koordináció fejlesztése

1) Karikába különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás.

2) Lábbal különböző formák rajzolása, alkalmi felületen, homokba, padlóra, stb.

3) Ugróiskola, egyszerűbb és nehezített formában.

Finommotorika fejlesztése

1) Gyurmázás.

2) Építőjátékokkal építés.

3) Papírhajtogatás – papírfűzés, mintaalakítás.

4) Puzzle – játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámokból.

5) Mintakirakás lyukas táblán, egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig.

6) Vágás, előrajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult formától a nehezebbekig.

7) „Papír – ceruza” feladatok:

— rajzolás, festés nagy felületre (ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával),

— sablonok kiszínezése kiugró hátlapon,

— sablonok nélküli színezés, a különböző formák előrajzolt mintáinak átírása.

8) Kéziszer-gyakorlatok.

Testséma fejlesztése

A testrészek ismerete

1) Önmaga felismerése és azonosítása tükörgyakorlattal, játékos mondókákkal, jellegzetes

külső tulajdonságainak megtanulásával (haj, szemszín, kicsi, nagy…)

2) Tevékenységek a testrészek megismerését célozva. pl.: testrészek megérintése és

megnevezése a felnőtt által

Célszerű a fő testrészekkel kezdeni, begyakorolni és csak ezután a testrészek részeinek hasonló

módon való begyakorlása.

3) Meghatározott testrészekre koncentrálás

- különböző testhelyzetekben (hason, hanyatt fekve, ülve, állva, térdepelve) megtalálni a

megnevezett testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat végezni,

- valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a különböző

testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak (környezet) viszonylatában.

Pedagógiai Program

43

A test személyi zónájának alakítása

1) Az „oldaliság” tanítása

— színes szalaggal (gumi pánttal) megjelölni a jobb-bal oldalt, kézen, lábon,

— különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb-bal kézzel, (labdát gurítani, babzsákot

dobni, karikát felemelni, stb.),

— lábra hasonló gyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés, stb.,

2) A test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos mozgásos feladatokkal:

— az eszközt helyezzék maguk elé, hátuk mögé,

— feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra.

3) A test függőleges zónájának megtanítása:

- játékeszközök (karika, labda, babzsák)emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra, vagy a

lábak elé.

4) Az előző (1., 2., 3.) gyakorlatok elvégzése becsukott szemmel.

5) Az adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (szék, pad, asztal alkalmazható)

pl.: állj vagy ülj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb.

Testfogalom alakítása

A testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A fejlesztés a

testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkcióknak, a nyelvi

megfogalmazásoknak.

1) Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját.

2) A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán és

másokon, megszámlálni.

3) Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat megszámlálni.

4) Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt.

Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások:

1) Fej pl.: fejfordítás és fejkörzés,csukott szemmel megérinteni a szemeket, füleket, orrot, stb.

2) Törzs pl.: törzsfordítás lazán leengedett karral, ill. oldalsó- majd mellső középtartásban

tartott karokkal.

3) Karok pl.: karkörzés előre és hátra, karok helyzetének utánzása.

4) Ujjak pl.: a két ökölbe szorítása, az ujjak ide-oda mozgatása, ujjak egyenkénti mozgatása

ritmusra.

5) Lábak pl.: sarokemelés és leengedés, a lábfej visszafeszítése, járás sarkon és lábujjhegyen.

(Néhány gyakorlatot lehet zenére is végezni.)

Észlelés-fejlesztés (percepciófejlesztés)

Az észlelés pontosabb működését az első osztályosoknál elsősorban a mozgás és testséma

fejlesztésén keresztül érhetjük el. Később már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. A látott,

hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi fejlesztés. A látott,

hallott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésének megtanítása, a szókészlet bővítése. A tanulási

helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi (auditív) és

motoros tevékenységgel.

Pedagógiai Program

44

Vizuális (látás) fejlesztése

Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a finom

szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a gyermekek gyakorolják a

szemmozgás kontrollját.

1) A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése. Mozgó tárgyak követése: balról

jobbra, jobbról balra, fel, le, kör, diagonális, stb.

2) A szem fixációs működésének erősítése: pl.: Ismert játékok vagy használati tárgyak közül

egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig (fel-le mozgatjuk).

Egy ismert tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni és azt fixálni 10mp-ig.

3) Vizuális zártság – egészlegesség észlelésének alakítása: Mi hiányzik?

- Ismert tárgyak, eszközök egy részletének hiányát felismerni.

- Hiányos képek felismertetése, mi hiányzik róla, mit ábrázolhat?

- Rejtett figurák megtalálása.

4) Vizuális időrendiség felismertetése: képeken elmesélt történet kirakása: mi történt

először? Mi következik?

5) Vizuális ritmus: a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása.

- Tárgyakból kirakott – gyöngyök, kockák, rudak, kártyák - minták folytatása…

- Rajtos – képi – minták elrendezése

- Sorminták rajzolása.

6) Vizuális memória fejlesztése:

- Egyszerű testmozgást bemutatás után emlékezetből leutánozni,

- Vizuális mintát rövid bemutatás után felismerni, felsorolni, kirakni, stb.

Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése

1) Minél többféle alak, forma és méret motoros kialakítása:

Formaalakítás mozgással.

Padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása.

Padlóra rajzolt alakzatok felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére.

2) Különböző tárgyak, alakok, formák , méretek felismertetése a gyerekek környezetében:

bemutatása, azonos megkeresése, párosítási, csoportosítási feladatok (lottó, dominó).

3) Adott vizuális minta kirakása: forma, méret, szín szempontjából különböző minták kirakása,

(lyukas tábla, de alkalmazásában a fokozatosság elengedhetetlen: egyszerűbb formáktól a

bonyolultabbig, először egyetlen szempont figyelembevételét követve, pl. csak szín, vagy csak

forma stb., kevesebb elemtől az összetettebb formákig).

4) Minták rajzolása, festése.

5) Részekből különböző alakzatok összerakása.

A tapintásos – sztereognosztikus – észlelés fejlesztése

1) Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása: pl.: gömbölyítés, sodrás, lapítás,

mélyítés.

2) Különböző formák, méretek alakítása minta után.

Pedagógiai Program

45

3) Különböző formák, méretek megváltoztatása. „Varázsoljuk el!”

4) Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása, az említett fejlesztési módoknál fő

hangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésen van.

A taktikus csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával:

„Érzékelő zacskó”, „Elvarázsolt zsákocska”

- Pusztán tapintással felismerni a tárgyakat. Mi lehet? Milyen? Mérete, formája, felülete,

anyaga, stb.

- A tapintással felismert dolgokat párosítani, sorba rendezni fokozatuk szerint, csoportosítani

egy-egy minőségi jellemzőjük alapján.

Mozgásos (kinesztetikus) észlelés fejlesztése

1) Behunyt szemmel a gyermek bizonyos mozgásokat végez (kézzel kört ír le a levegőbe, lábbal

lépés előre, hátra, stb.)

Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni.

A térészlelés-térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése

1) Az alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével:

- Rácsos papíron, szöges táblán, lyukas táblán a két oldal megkülönböztetése nélkül a mellé

helyezett kéz segítségével, a középvonal megjelölésével.

- A jobb-bal oldalirányok begyakorlása kiszínezéssel, színes korongok kirakásával.

- A négy fő iránymező megismertetése az említett módon.

2) Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal:

- Ismert játékeszközök kirakásával a négy irány gyakoroltatása.

- A tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése, mágneses táblán való kirakás,

elhelyezés segítségével: mellette, előtte, alatta, felette.

- Függőleges és vízszintes sorok kirakása különböző színekből, formákból.

3) A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása.

A hallási-észlelési (auditív) fejlesztés

A hallási analízis-szintézis fejlesztése

1) Figyeltessük meg, milyen hangot hallunk mikor egy ember sóhajt vagy tüsszent, különböző

hangok működnek bennük. Figyeljünk a természet hangjaira!

2) A pedagógus által bemutatott ritmus letapsolása vagy lekopogása. Kezdetben szabályos

ritmusokat használunk, majd később szabálytalan ritmusokat.

3) Ritmusvisszaadás csukott szemmel.

4) Mondjunk olyan szavakat, amelyek azonos hangokkal kezdődnek, pl. baba, bögre, bogár,

béka, stb.

5) Hány szót tudsz felsorolni, amelyek úgy kezdődnek: ma…, te…, stb.

A keresztcsatornák fejlesztése

1) Vizuális-tapintásos interszenzoros működések fejlesztése:

Pedagógiai Program

46

- Tapintással exponált (felismert) tárgyat kell keresnie a vizuális mintákban

- Vizuálisan felismert tárgyat mintául véve, ki kell keresnie tapintással az „érzékelő zacskóból”.

2) Vizuális-auditív interszenzoros működés fejlesztése:

- Mutassunk a gyerekeknek ismert tárgyakat, állatok képét, különböző hangforrások vizuális

képét és a megszólaltatott hanganyagban ismerje fel az adott hangforrás képét.

- „Figyeljünk a hangokra!” A hallott hanganyaghoz keresse a hangforrást, „minek a hangja?”

(társak megszólaltatása, hangjukról felismertetés)

- Auditív memória fejlesztése: dallamtöredék megismertetése, különböző hangok

megismertetése, majd a hangforrás kerestetése.

3) Vizuális kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése:

- Bekötött szemű gyermek kezével formát rajzoljon a levegőbe és a hátára rajzolt formát

felismerje a vizuális mintában.

- Mozgásos élményanyag, forma felismerése vizuális mintában, verbalizálva a formát.

4) Hallási-tapintásos interszenzoros működés fejlesztése:

- A gyermekeknek elmondással jellemezni kell azt a tárgyat, amit tapintás útján felismert és

azonosított, vagy meg kell találnia tapintás útján azt a játékot vagy alakot, amit egy másik

személy jellemez.

5) Szem-kéz koordináció fejlesztése

Verbális fejlesztés

1) A tárgyak megnevezése

A lakásban, az iskolában és a közvetlen környezetben található tárgyak megnevezése

- Ruházat

- Testrészek

- Cselekvések

2) Térbeli viszonyok

- Irányok

- Helyzet

- Idő

3) Osztályozás

- Alapformák

- Alapszínek és árnyalataik

- Méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt

feladatai:

Alapító okiratunknak megfelelően vállaljuk enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált

oktatását is. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése, oktatása a fogyatékosság

típusának megfelelő szakos gyógypedagógus bevonásával történik.

A nevelésükhöz biztosított feltételek:

a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta

foglalkoztatása,

speciális tartalmú segédletek

Pedagógiai Program

47

a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása,

egyénre szabott haladási tempó és követelményrendszer kialakítása a szakértői véleménynek

megfelelően,

hosszabb időkeret biztosítása egy-egy tanév tanagyának elsajátíttatására.

Az SNI tanuló tantárgyi teljesítményének értékelése

Alapvető cél a tanulók önértékelésének fejlesztetése, kritikus gondolkodásuk kialakítása,

egymás munkájának elismerése, a hibák kíméletes, javító szándékkal történő megfogalmazása.

A tévedések megbeszélése; kijavítása közösen történik. A hibák elfogadása, a tanulási folyamat

részeként való kezelése a biztonság érzését nyújtja, mentesíti a gyerekeket a szorongástól.

A teljesíthető tevékenység biztosítja az örömteli, kudarc nélküli tanulás lehetőségét.

Ugyanakkor az elért teljesítmény értékelésekor nem hagyható figyelmen kívül az adott gyermek

aktuális teljesítőképessége, az, hogy saját lehetőségeit mennyire használta ki a munka, a feladat

elvégzése érdekében.

Elvünk, hogy az értékelés

- ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be,

- számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött,

- tartalmazza, hogy a gyerek a saját lehetőségeit mennyire aknázza ki.

Az értékelési szempontok összetettek, egy-egy tantárgyra, illetve a gyermek egész

személyiségének fejlődésére koncentrálnak.

A tanulók felzárkóztatását segítő program

Feladataink:

- a probléma időben történő észrevétele, diagnosztizálása,

- az okok feltárása,

- a szükséges intézkedések megtétele,

- a felzárkóztatás megtervezése

- A megelőzés érdekében a Pedagógiai Szakszolgáltató Központ munkatársai segítenek a

szülők felvilágosításában, szakmai segítséget nyújtanak a problémák felismerésében.

- Az intézmény szabályozott folyamatainak egyike a pedagógiai szakszolgálathoz történő

irányítás, és az onnan való visszajelzés folyamatának, eljárásának szabályozása.

- Éves beiskolázási terveinkben előnyt élveznek a fejlesztő pedagógiai jellegű

továbbképzéseken, szakvizsgás képzéseken részt vevő kollégák.

- Iskolánk tanulóinak egy része hátrányos helyzetű. Többségük családi élete megfelelő, a

szülők a lehetőségekhez képest biztosítják az elfogadható színvonalú családi életet. A

kedvezőtlen körülmények – mint pl. munkanélküliség,, csonka család, ebből fakadó

megélhetési nehézségek – együttesen okozzák a gyermekek beilleszkedési zavarait, a

deviáns magatartást és az alulteljesítést. A tanulási nehézségek enyhítése érdekében az

arra rászorulókat felzárkóztatásban, habilitációban részesítjük.

- Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

- A 16 óráig tartó iskola

- Az egyéni foglalkozások

- A felzárkóztató foglalkozások, fejlesztések

- Az SNI-s és BTM-es tanulók fejlesztése, felzárkóztatása

Pedagógiai Program

48

- Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata

- A továbbtanulás irányítása, segítése.

8.3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Az elmúlt néhány évtized hazánkban olyan társadalmi, gazdasági és értékrendbeli változásokat

hozott létre, amelyekhez nekünk felnőtteknek is nehéz alkalmazkodni. Az anyagi javak előtérbe

kerülésével háttérbe szorultak a családon belüli kapcsolatok. Nőtt a csonkacsaládokban

felnövők, a munkanélküli szülők gyermekeinek aránya.

Intézményünk tanulóinak egy része évenként változó arányban hátrányos helyzetű .A

pedagógusok feladata, kötelessége többek között, hogy a gyermek, tanuló fejlődését

veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében közreműködjön.

Hátrányosság okai:

▪ Felbomlott a család

▪ A szülők tartósan betegek

▪ Nemzetiségi, etnikai hátrány miatt

▪ A rossz életkörülmények, munkanélküliség

▪ A helytelen életmód, nevelési hiányosságok, hiányos családszerkezet

▪ Egészségügyi problémák, fogyatékosságok

▪ Családot összetartó érzelemhiány

▪ A tanuló nem rendelkezik életkorának megfelelő képességgel

▪ Részképesség zavara van, nincs kellően motiválva a tanulásra

Alapelveinkből fakadóan a hátrányok enyhítése valamennyiünk közös kötelessége és feladata.

Pályázatokkal, alapítványi támogatásokkal növeljük azon gyermekek táborozási, üdülési

esélyeit, akik ezt anyagi helyzetük miatt nem tehetnék meg.

Ezen kívül:

▪ Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

▪ A felzárkóztató órák

▪ 16 óráig tartó iskola,

▪ A diákétkeztetés

▪ A felzárkóztató foglalkozások

▪ Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata

▪ A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai

▪ A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése

▪ A családlátogatások

▪ A továbbtanulás irányítása, segítése

▪ Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége

▪ Együttműködünk a Miskolci Egyházmegye és a Múcsonyi Parókia által működtetett Barátság-

házzal és Forrás Görögkatolikus Tanodával.

Pedagógiai Program

49

▪ Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal, a karitatív szervezetekkel és a gyermekjóléti

szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb

segítségben részesüljenek.

8.4. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Intézményünk:

• Elsődleges feladatának a prevenciót tekinti a gyermekvédelemben;

• Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos problémák feltárásában;

• Részt vállal a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődését veszélyeztető körülmények

kiszűrésében, megszüntetésében ill. megelőzésében;

Célunk:

▪ A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a

gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megismerése.

Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a

tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában,

megszüntetésében.

▪ Az iskolákban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi

felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a

pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik

különösen:

• A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.

• Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében

• A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot

• Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét

• A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén segítséget kér a karitatív

szervezetektől

• Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

▪ Az iskolai gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését

veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi

problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti

szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá

válásukat.

Iskoláink alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

• Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit

• Meg kell keresni a problémák okait

• Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, a káros hatások

megszüntetéséhez illetve ellensúlyozásához

• Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kell kezdeményezni.

• Jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek

Pedagógiai Program

50

▪ A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk

együttműködik a területileg illetékes:

Családsegítő, gyermekjóléti szolgálattal

Járási hivatallal

Járási gyámhivatallal

Polgármesteri hivatallal

Iskolaorvossal, védőnővel

Továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal,

alapítványokkal.

▪ Iskoláink pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a

gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

• A felzárkóztató foglalkozások

• A tehetséggondozó foglalkozások

• Az indulási hátrányok csökkentése

• A differenciált oktatás és képességfejlesztés

• A pályaválasztás segítése

• A személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek)

• Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése

• A családi életre történő nevelés

• A délutáni foglalkozások

• Az iskolai étkezési lehetőségek

• Az egészségügyi szűrővizsgálatok

• A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások,

szabadidős tevékenységek, szünidei programok

• A tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),

• A szülőkkel való együttműködés

• Tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról,

szolgáltatásokról.

8.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

A 2011. évi CXC. nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint: kiemelten tehetséges gyermek,

tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy

speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a

feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

Platón szerint az emberek természetes igénye, hogy adottságaiknak megfelelően

foglalkoztassák őket. Mára ez társadalmi igény lett. A tehetséggondozás első és egyben nagyon

fontos fázisa, hogy minél előbb felismerjük a tehetségre utaló tulajdonságokat (testi, fizikai,

idegrendszeri, intellektuális, érzelmi, affektív, emocionális, stb.) Ezen feladatot a

gyermekeinkkel közvetlen kapcsolatba kerülő pedagógusok végezhetik el.

Innovatív tantestületünk sokrétű kompetenciával rendelkező, intézményi célokkal azonosulni

tudó pedagógusai elkötelezetten dolgoztak, s dolgozunk a következő időszakban is, hogy

Pedagógiai Program

51

munkánk és eredményeink folyamatosan javuljanak, s így tudjunk megfelelni a változó világ

igényeinek

A tehetséges gyermekek gondozását iskolánk minden pedagógusa szívügyének tekinti, hiszen

a gyermek sikere az őt nevelő tanító, tanár sikere, öröme is egyben. A kiemelkedő

képességekkel rendelkező tanulók komplex személyiségformálása egész pedagógiai

tevékenységünket áthatja

E tevékenységet hivatottak segíteni azok a koordinációs fórumok, amelyeket rendszeresen

működtetünk: közös szakmai munkaközösségek, szakmai kiscsoportos értekezletek havi

rendszerességgel, alkalmi, feladatokra szerveződő közösségek, melyek elősegítik mint:

▪ Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

▪ Csoportbontás, mellyel célunk a tehetséges és fejlesztésre szoruló tanulók előrejutása

▪ A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása

▪ A tehetséggondozó foglalkozások

▪ Az iskolai sportkör

▪ A szakkörök

▪ Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.)

▪ A szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások)

▪ A továbbtanulás segítése

Nagy múltra tekint vissza művészeti oktatásunk.

Iskolánkban képzett tánc- és drámapedagógus több korcsoportban szervez foglalkozásokat.

Modern táncokat tanulhatnak diákjaink. A foglalkozásokat korcsoportok szerint szervezzük.

Hasonlóképpen fontos szerepet tölt be intézményünk életében a zeneoktatás. Tanulóink

hangszeres oktatásokon vehetnek részt, részben iskolai szakkör, részben alapfokú művészeti

iskolai (a Kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola) képzés keretében. Az

érdeklődő tanulók számára énekkart szervezünk.

A képzőművészet iránt érdeklődő gyermekek számára szakköri foglalkozásokat szervezünk.

Sportprogramunk az utánpótlás nevelésével járul hozzá a sportban tehetséges tanulók

fejlesztéséhez. Iskolánk részt vesz a Bozsik programban. Több korcsoport számára kollégánk

tart edzéseket. Alsó és felső tagozatos diákjaink egyéb sportokat is űzhetnek sportköri

foglalkozásokon. Versenyeztetésük több éves hagyományokra tekint vissza.

Számos szakkör, tanórán kívüli foglalkozás segíti tanulóink egyéni képességeinek

kibontakoztatását. 2. osztálytól tanulható az informatika szakköri keretek között heti egy- egy

órában azokon az évfolyamokon, ahol nem kötelező tantárgy.

Az angol nyelvet 1-8. osztályosaink szakkörön választhatják.

Iskolánkban működik még matematika, történelem, természetbúvár szakkör. Középiskolába

készülő, felvételiző nyolcadikosainknak felvételi előkészítőt szerveztünk, angol nyelv,

matematika, történelem és magyar nyelv tantárgyakból. A versenyeztetés nagy múltra tekint

Pedagógiai Program

52

vissza, a régi nagynevű tanulmányi versenyek (Simonyi helyesíró, Zrínyi matematika, Petőfi

szavaló, Zrínyi történelem stb. versenyek) mellett egyre népszerűbbek az újabb internetes

versenyek, játékok is.

A jövőben is mindent meg kell tennünk:

- az iskola magas színvonalú oktató- nevelő munkájáért

- az intézmény magas színvonalon történő működtetéséért.

9. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvétele

A tanulók e jogukkal a saját érdekképviseletükre létrehozott diákönkormányzat révén élhetnek.

A diákönkormányzatok egyetértési jogai megszűntek, csak a véleményezési jogai maradtak

meg. Döntési joggal csak a saját közösségi életük tervezésében, szervezésében gyakorolhatnak.

A diákönkormányzatok működéséről a Nkt. 48 §-a rendelkezik:

Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük

megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben

meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a

nevelőtestület segíti.

A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját

közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és

jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre.

A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus

szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz

meg ötéves időtartamra.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

d) a házirend elfogadása előtt.

A törvényből kitűnik, hogy a diákönkormányzatoknak az intézményi döntési folyamatokban

tehát csak véleménynyilvánítási joga van, amit a Nkt. 48§ 4. szakasza szabályozza.

A Diákönkormányzat feladatai:

- A tanulók szabadidős programjainak megszervezése

- Változatos, a gyerekek igényeit is kielégítő, valamint személyiségüket fejlesztő rendezvények

szervezésével az iskolai közösség megszilárdítása

- A Diáktanács tevékenységének megszervezése, a tanulói aktivitás, kezdeményezőképesség

fejlesztése

A Diákönkormányzat legfelsőbb fóruma az ISKOLAGYŰLÉS. Az iskolagyűlések között a

munkát a DIÁKTANÁCS irányítja.

• A DÖK-ben az iskola minden tanulója választó és választható.

Pedagógiai Program

53

• Minden osztály 2 fő képviselőt választ tagjai közül. Ők képviselik az osztályt a

„gyűléseken”.

• A képviselőket minden tanév kezdetén újra kell választani.

• Képviselő az lehet akit az osztály többsége megszavaz (nyílt vagy titkos szavazással –

ezt az osztály dönti el.)

• A DÖK gyűlést rendszerint iskolagyűlés előtt tart (iskolagyűlésen beszámolás). A

napot félévente jelölik ki, az órarendtől függően. Természetesen igény, szükség esetén

ún. „rendkívüli gyűlést” lehet összehívni. A gyűlés összehívása a DÖK elnök feladata.

• A DÖK elnöke az a 7.-es vagy 8.-os tanuló lehet, akit a képviselők egyszerű

többséggel – titkos szavazással – megválasztanak.

• Elnöknek minden 7.-es és 8.-os diák jelölhető, aki magatartásával és tanulmányi

munkájával (pozitív) követendő példát mutat társainak.

10. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködése

Az oktatási és nevelési folyamat középpontja a gyermek. A nevelésnek két fő színtere az iskola

és a család. A feladatok teljesítéséhez céljaink eléréséhez harmonikus partnerkapcsolatra van

szükség, hogy a pedagógiai programot a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben

tudjuk megvalósítani. Ezért az iskola-szülő kapcsolatban a kölcsönösséget tartjuk a

legfontosabbnak, ez az együttműködés alapja, a sikeresség záloga.

Célunk a szülő törvény által biztosított jogának biztosítása. Korrekt, kölcsönös bizalomra épülő

pedagógus-szülő kapcsolatra való törekvés. A fellépő ellentétek megbeszélésével

kompromisszummal való feloldása.

10.1. Együttműködés, kapcsolat a tanulókkal

▪ Osztályfőnökön keresztül

▪ Közös tevékenységek alkalmával

▪ Diákönkormányzat munkája, rendezvényei kapcsán

▪ Iskolagyűlések segítségével

▪ Egyéb rendezvényeken

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az

intézmény vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

▪ Az intézmény vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a

diákönkormányzat vezetőségének ülésén

▪ A diákönkormányzat vezetője szükség szerint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén a

diákönkormányzat faliújságján keresztül

▪ Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok

folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

A tanulót kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, a nevelőkkel,

a nevelőtestülettel.

Pedagógiai Program

54

10.2. Együttműködés a szülőkkel

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai pedagógiai programjáról, házirendjéről, a

munkatervről, az aktuális feladatokról az intézmény vezetője és az osztályfőnökök

tájékoztatják:

▪ Az intézmény vezetője legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi

ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten.

▪ Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

Családlátogatás

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a

gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

Szülői értekezlet

Feladata:

▪ A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

▪ A szülők tájékoztatása

• Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről

• Az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól

• A helyi tanterv követelményeiről

• Az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról

• Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról

• A gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről

• Az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,

problémáiról,

▪ A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az

intézmény vezetője felé.

Fogadóóra

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló

egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanárokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése,

egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.).

Nyílt tanítási nap

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktatómunka mindennapjaiba,

ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az

osztályközösség iskolai életéről.

Írásbeli tájékoztató

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő

eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programterv.

A szülői értekezletek, a fogadó órák, és a nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv évenként

határozza meg.

Pedagógiai Program

55

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, választott

képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, nevelőtestületével.

A pedagógus titoktartási kötelezettsége:

A pedagógusokat és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat titoktartási

kötelezettség terheli, mely kiterjed a személyes adatok, közlésére, adatok továbbítására,

tárolására.

Az alapítvány az intézmény életben:

Az intézmény életében az alábbi alapítvány jelentős szerepet tölt be.

„Azonos Hullámhosszon Alapítvány” Mucsony Bányász u. 7.

10.3. Szakmai tanács, nevelőtestületi értekezlet

10.3.1. Szakmai tanács

Az intézmény egészét érintő szakmai ügyekben állást foglaló, véleményező, javaslattevő

szerv.

Vezetője: az intézmény vezetője

Tagjai:

▪ Az iskolalelkész

▪ Az intézményvezető-helyettes

▪ Az iskola munkaközösség-vezetői

▪ A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

▪ Diákönkormányzat felnőtt vezetője

Feladata:

▪ Az intézmény egészét érintő szakmai ügyekben állásfoglalás kialakítása, javaslat a

továbbfejlesztés irányainak meghatározására.

▪ Dönt az éves munkaprogramjáról, amelynek összeállításánál figyelembe veszi az intézmény

munkatervében szereplő kiemelt feladatokat

▪ Véleményezi az intézmény munkatervi javaslatát, az intézmény szakmai munkájáról készített

értékelést, beszámolót. Az állásfoglalást a nevelőtestületi értekezleten ismertetni kell.

▪ Vizsgálja és állásfoglalásával segíti a nevelési folyamatok egymásra építettségét, az iskolák

szakmai együttműködését, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokat, a szabadidő

szervezését, a nevelő-oktató munkát segítő tevékenységet, a gyermekvédelmi és a

mentálhiegénés munkát, a környezetvédelmi és egészségvédelmi tevékenységet, a diáksport

helyzetét.

▪ Véleményező és javaslattevő joga van az intézmény pedagógiai programjának módosításakor.

Összegzését a nevelőtestületi értekezleten ismertetni kell.

Működése:

▪ A szakmai tanács kéthavonta ülésezik

Pedagógiai Program

56

▪ Érdemi állásfoglalásának kialakításához tagjainak kétharmados részvétele, s a jelenlévők

egyszerű szótöbbsége szükséges. Helye van a különvélemény fenntartásának.

▪ Az ülések érdemi előkészítése, az állásfoglalások megvalósításáért, döntésre illetékes szerv

elé terjesztéséért az intézményvezető a felelős.

▪ A külső kapcsolatok rendszerét és szintjeit az intézményvezető határozza meg. Az egész

intézményt érintő ügyekben a kapcsolattartás az intézményvezető feladata.

10.3.2. Nevelőtestületi értekezlet

A nevelőtestület vezetője az intézményvezető.

Tagja: az intézményvezető-helyettes, az iskolalelkész, az iskola valamennyi pedagógus

munkakört betöltő alkalmazottja.

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

▪ Az intézményi pedagógiai program, helyi tanterv és módosításának elfogadása

▪ Az iskola működéséhez kapcsolódó belső szabályzatok elfogadása vagy módosítása

▪ Az iskola éves munkatervének elkészítése

▪ Az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a

nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása

▪ A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása

▪ A tanulók osztályozó vizsgára bocsátása

▪ Az iskolai tankönyvellátás rendjének megállapítása a szakmai munkaközösségek

véleményének kikérésével

▪ A tankönyvtámogatás felhasználásának módjáról történő döntéshozatal a szülői szervezet

és a diákönkormányzat véleményének kikérésével,

▪ Jogszabályban meghatározott más ügyek.

A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt

szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az

intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába

kerülnek.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével

kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a véleményét:

▪ A tantárgyfelosztás elfogadása előtt

▪ Az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során

▪ Külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntési jogkörét az erre a célra létrehozott

fegyelmi bizottságra ruházhatja át.

A nevelőtestület összehívása

▪ Tanévnyitó és tanévzáró nevelőtestületi értekezlet

▪ Félévi és év végi osztályozó konferencia

▪ Havonta egy alkalommal munkaértekezlet

▪ Évi két alkalommal nevelési értekezlet céljából.

▪ Szükség esetén a pedagógusok részére felső tagozati, illetve alsó tagozati értekezletet

hívhatnak össze.

Pedagógiai Program

57

10.4. Intézményi szintű kapcsolatok

Kiemelt kapcsolatot tart fenn az intézmény a következő szervezetekkel:

a) Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény vezetőségének

állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

▪ Miskolci Egyházmegye

▪ Múcsonyi Görögkatolikus .Parókia

▪ Forrás Görögkatolikus Tanoda

▪ Múcsony Nagyközség Önkormányzata

▪ Múcsony Polgármesteri Hivatala

▪ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

▪ Járási Hivatal

▪ Járási Gyámhivatal

▪ Pedagógiai Szakszolgáltató Központ

▪ Megyei Pedagógiai Intézet

▪ Mucsony és Társult Települései Család-és Gyermekjóléti Szolgálat

▪ Iskolaorvos, védőnő, fogorvos

▪ Művelődési Házak

▪ Az egyházak, felekezetek községi képviselőivel

▪ Helyi sportegyesületekkel

▪ Kazincbarcikai Rendőrkapitányság és Sajókazai Rendőrőrs

▪ Nemzetiségi önkormányzatok

b) Az intézményt támogató alapítványok kuratóriumával

„Azonos Hullámhosszon Alapítvány”

c) A helyi társadalmi egyesületekkel

d) A községben működő vállalkozások vezetőivel

A kapcsolattartás formáját az alkalomhoz, eseményhez, felmerült problémához igazítjuk: egyes

tanulókkal kapcsolatos ügyintézések, esetmegbeszélések, rendezvényt, ünnepséget előkészítő

megbeszélések, egészségügyi feladatok ellátása, szabadidős tevékenységek szervezése stb.

11. Nemzetiségi nevelés és oktatás

Iskolánk tanulóinak egy része cigány etnikumhoz, illetve ruszin nemzetiséghez tartozik.

Ebből eredően pedagógiai munkánk során feladatunk,

▪ hogy a nemzetiséghez tartozókat segítsük abban, hogy megtalálják, megőrizzék és fejlesszék

identitásukat, vállalják másságukat, elfogadják és másoknak is megmutassák a nemzetiség

értékeit, erősítsék a közösséghez való kötődést.

▪ hogy a tanulókkal felismertessük a nyelvi és kulturális gazdagság előnyeit, alakuljon ki a

tanulókban a reális nemzetkép.

Pedagógiai Program

58

▪ hogy felismertessük az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit és megismerjék a

jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének

jelenségét.

▪ A nemzetiségekhez nem tartozó tanulókkal megismertetni más nemzetiségek kulturáját,

hagyományait, nyelvét.

▪ Elfogadtatni mások identitását, másságát.

Nemzetiségi oktatásunk formái:

▪ Ruszin nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás

▪ Magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás

Nemzetiségi oktatásunk elveit és céljait a Pedagógiai Program 2. számú melléklete tartalmazza,

mely összhangban áll a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai

oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelettel és a 5/2020. (I. 31.)

Kormányrendelet nemzeti oktatásról szóló kerettantervi irányelveivel.

12. A tanulók felvételének és átvételének helyi szabályai

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

Iskolánk a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

A CXC. nemzeti köznevelésről szóló 50. § (1) törvény a tanulói jogviszonyról:

A tanuló – beleértve az egyéni tanulói munkarend szerint tanulót is – az iskolával tanulói

jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az

átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az intézményvezetje dönt.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a

hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.

A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló

jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben

szokásos módon közzé teszi intézményünk.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele:

A tankötelezettség megkezdésével (a továbbiakban: iskolakezdés) kapcsolatos eljárásra az

alábbi jogszabályok 2020. január 1-jétől kezdődően hatályos rendelkezései irányadók:

• Nkt. – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

• Ákr. – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

• Okt. Hiv. rendelet – az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet

• Nkt. vhr. – a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.

28.) Korm. rendelet

• EMMI rendelet – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

Pedagógiai Program

59

• Ped. rendelet – a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013.

(II. 26.) EMMI rendelet

1. Iskolakezdés halasztása

Az Nkt. 45. § (2) bekezdése értelmében a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31.

napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A törvényes képviselő, vagyis a szülő vagy

gyám kérelmére az Oktatási Hivatal döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai

nevelésben vehet részt. A tankötelezettség megkezdésének halasztása (az iskolakezdés

elhalasztása, vagyis egy évvel további óvodában maradás) ügyében kezdeményezett eljárás

kérelemre indul. A beadványnak tartalmaznia kell a kérelmező nyilatkozatát arra nézve, hogy

ő jogosult a kérelem benyújtására, mivel a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorolja, vagy –

közös szülői felügyelet esetén – a másik szülő kifejezett hozzájárulásával jár el.

A kéreleműrlap kitöltéséhez az alábbi adatok megadása feltétlenül szükséges:

• a kérelmező (szülő, gyám) adatai: név, születési adatok, kapcsolattartási adatok (postai

cím, e-mail cím, telefonszám)

• a gyermek személyes adatai: név, születési hely és idő, oktatási azonosító száma,

amelyet az óvódától tud a szülő vagy gyám megkérdezni, a lakcím

• a gyermek óvodája adatai, mellyel jogviszonyban áll: OM azonosító száma, neve, címe

– ezeket az adatok szintén az óvodától tudja a szülő vagy gyám megkérdezni

• a gyermeknek milyen egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a fejlődése, iskolai

életre felkészülése szempontjából miért lenne előnyös további egy évig az óvodában

maradása

• kérelmező szülő nyilatkozatát arra nézve, hogy ő jogosult a kérelem benyújtására, mivel

a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorolja, vagy – közös szülői felügyelet esetén – a

másik szülő kifejezett hozzájárulásával jár el.

A kérelemben foglaltakat alátámasztó dokumentumot (szakorvosi vélemény, pedagógiai

szakszolgálat szakértői bizottságának szakvéleménye, fejlődést nyomon követő nyomtatvány

stb.) csatolni kell a kérelemhez.

2. Korábbi iskolakezdés

• Arra is van lehetőség – ahogy az elmúlt évek több száz esetében -,hogy a gyermek a

szülő vagy gyám kérelmére hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének

teljesítését, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri. Ebben az

esetben is az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani a kérelmet, melyhez az Oktatási

Hivatal honlapján december végén elérhető formanyomtatvány kitöltésével lehet

kezdeményezni. A fenti rendelkezések erre az esetre is értelemszerűen irányadók.

Mind az I., mind a II. esetben meghatározott kérelmeket az Oktatási Hivatal az Ákr. vonatkozó

szabályai alapján bírálja el.

Pedagógiai Program

60

Amennyiben a kérelemben foglaltak és a csatolt dokumentumok alapján minden szükséges adat

rendelkezésre áll a döntés meghozatalához, az Oktatási Hivatal nyolc napon belül dönt.

Amennyiben nyolc napon belül nem hozható döntés a kérelem tárgyában – vagy azért, mert

hiányos a kérelem, vagy mert további adatok beszerzése szükséges a döntés megalapozásához,

vagy mert szakértői bizottság kirendelése indokolt – az Oktatási Hivatal teljes eljárásban, hatvan

napon belül dönt a kérelemről.

Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni:

➢ A gyermek születési anyakönyvi kivonatát vagy személyi igazolványát

➢ A gyermek lakcímkártyáját

➢ A szülő személyi igazolványát és lakcímkártyáját ➢ A gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt)

➢ A nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt

óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta)

➢ A gyermek egészségügyi könyvét a felvételi javaslatával

➢ Szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:

➢ A tanuló anyakönyvi kivonatát és személyi igazolványát

➢ A gyermek lakcímkártyáját

➢ A szülő személyi igazolványát és lakcímkártyáját

➢ Az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt

➢ Az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző

tanulmányi eredmények, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott

évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével az iskola vezetője dönt.

Az iskola felvételi kötelezettségének teljesítése után, szabad kapacitása terhére további

felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíthet. Felvételi elutasításáról csak abban az esetben

hozható határozat, amennyiben az adott osztály tanulólétszáma a törvény és a fenntartó által

engedélyezett maximális szám fölé emelkedne. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége

teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a

hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló

tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek

benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A

hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek

hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye

vagy telephelye, feladat ellátási helye található. A hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a

további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket,

akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az

iskola székhelye vagy telephelye, feladat ellátási helye található. Ha az általános iskola – a

megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az

érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet

benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell

meghatározni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének

Pedagógiai Program

61

teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló,

akinek ezt különleges helyzete indokolja.

Intézményünkben általában túljelentkezés nincs, így további szempontrendszer kialakítása nem

szükséges.

Cigány nemzetiségi oktatásra és a ruszin nemzetiségi nyelv tanulásra, valamint az emelt szintű

oktatásra való jelentkezés a szülő külön nyilatkozatával történik.

Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése, megszüntetése

A tanulói jogviszony megszűnik, ha:

• a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,

• az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának

napján,

• Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya – a tanköteles tanuló kivételével – ha az iskola

kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet

mulasztott.

• Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre

emelkedésének napján.

• Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a

tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a

tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

• Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a

tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet

részt.

• Megszűnik a tanulói jogviszony, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül

megszűnik.

13. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai

tervezet

Az iskolai elsősegély-nyújtás oktatásának legfőbb célja:

A mindennapok során számos alkalommal találkozunk potenciális veszélyforrással, mely akár

súlyosan károsíthatja egészségünket. Nem csupán a sérüléssel járó balesetek tartoznak ide,

hanem a szervezetünkben hirtelen kialakuló változások, melyek gyors lefolyásukkal jelentenek

fokozott veszélyt az emberre. Súlyos állapotú beteg esetében rendkívül lényeges az ellátást

megkezdők gyorsasága és hatékonysága. Késlekedés esetén csökken a beteg túlélési esélye,

illetve nő a maradandó egészségkárosodás valószínűsége. Megoldhatatlan azonban, hogy ilyen

esetben a szaksegítség azonnal a helyszínen legyen, így az első észlelő szerepe kulcsfontosságú.

Az elsősegélynyújtás-oktatás helye gyermekkorban:

Pedagógiai Program

62

Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak

elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy.

Legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra

csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. A felnőtt

személyek elsősegélynyújtó motiváltsága magas, de tudásszintje alacsony,teljesítőképessége

esetleges, továbbképzésre való hajlandóságuk alacsony. Az elsősegélynyújtás gyermekkorban

történő oktatása a későbbi elfogadható tudás alapja lehet.

Hajlandóság kialakításának egyik eszköze lehet gyermekkorban megkezdett oktatás. Az

elsősegélynyújtás szerepe a betegség/sérülés kimenetelét tekintve kulcsfontosságú, azonban

Magyarországon igen kevés alkalommal történik meg. Ennek javítására gyermekkorban

elkezdett elsősegélynyújtással foglalkozó programok alkalmasak és hatásosak lehetnek.

A jelenleg érvényes törvényi szabályozás meghatározása szerint: "(mindenkinek) kötelessége -

a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani, és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi

szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség, vagy veszélyeztető állapot fennállását

észleli, illetve arról tudomást szerez." (1997. évi CLIV tv. az egészségügyről 5.§. e.) pont.) A

sikeres megvalósuláshoz azonban meghatározott szintű és mélységű elméleti és gyakorlati

ismeret szükséges. Kívánatos tehát, hogy hirtelen bekövetkezett egészségkárosodáskor a

helyszínen jelenlévők közül minél többen rendelkezzenek megfelelő elméleti és készségszintű

gyakorlati ismerettel. A kellő ismeret megfelelő előzetes tanulással és ismételt gyakorlással

szerezhető meg.

Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek oktatása a kisiskolás foglalkozásokon

A kisiskolás elsősegélynyújtás alapjai közé tartozik a gyermekekben való segélynyújtói

szemlélet kialakítása, az egyszerűbb sérülések ellátásának megtanulása, és ami talán a

legfontosabb, a balesetek megelőzése. Fontos, hogy rájöjjenek; egy kis odafigyeléssel és

óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek

megismerkedhetnek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb

teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás

(felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb

sérülések ellátása. A gyerekek megtanulhatják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli,

mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes

odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

Ezen ismeretek elsajátítása iskolánkban 2 csoportra bontható. Az egyik a tanórai, a másik a

tanórán kívüli foglakozások köre. Balesetvédelmi oktatásban iskolánk minden diákja részesül a

tanév első tanítási napján, illetve az on tantárgyak első tanítási óráján, ahol ez előírás.

Tanórán belüli elsajátítási lehetőségek:

-1-4.évfolyam: technika, testnevelés, környezetismeret, rajz órákon.

-5-8.évfolyam: biológia, természetismeret, fizika, kémia, rajz, tecnika, testnevelés,

osztályfőnöki órákon.

Pedagógiai Program

63

Ezen ismeretek elsajátításának formái az egyes tanítási órákon a következőek:

-megbeszélés

-bemutatás

-szemléltetés

-oktatófilm vetítése.

-projektek készítése.

Tanórán kívüli elsajátítás lehetőségei:

1-8.évfolyam:

-védőnői szolgálat bevonása (előadások, játékos vetélkedők szervezése)

-családsegítő szolgálat (előadások, játékos vetélkedők szervezése)

-rendőrség témanapjai (gyermeknapon, egyéb témanapokon, projektnapokon)

-mentők témanapjai (gyermeknapon, egyéb témanapokon, projektnapokon)

-meghívott szakemberek előadásai

-vetélkedők szervezése

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek a következő területeket érintik az iskolánkban:

-veszélyhelyzetek felismerése,elhárítása

-balesetvédelem legalapvetőbb ismereteinek alkalmazása

-sebkötözés sebellátás, vérzéscsillapítás gyakorlata

-mozgássérülések, sportsérülések, törés,rándulás, ficam

-bőrsérülések

-az ájult beteg ellátása

-veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban

-vegyszer okozta sérülések

-szezonális sérülések.

A felmérések sok esetben azt mutatják, hogy az életveszélyes sérültek életesélyeit az első 3-5

perc lényegesen meghatározza. Ez az az időintervallum, amikor a szakszerű segítség még

feltehetően nincs a helyszínen, így a sérült életesélyei a laikuson múlnak. Ezen ismeret

birtokában mindenki számára érthetővé válik, hogy miért tartozik az egyik legfontosabb

társadalmi érdek közé az elsősegély-nyújtási ismeretek széleskörű terjesztése.

Elsősegély mobil alkalmazások

Javasoljuk a tanulók mobiltelefonjára ennek letöltését.

http://elsosegely.webbeteg.hu/page/mobil_alkalmazas

Pedagógiai Program

64

14. Osztályozó vizsga

Az osztályozó vizsgák időpontjáról, helyéről és követelményeiről az érintett tanulók szüleit

értesítjük, akik ezt követően jelentkeznek a vizsgára, a vizsgát megelőző egy éten belül.

Az osztályozó vizsga követelményrendszere a helyi tantervben található.

II . HELYI TANTERV

1. Kerettantervek

A Szent Péter Görögkatolikus Általános Iskola a 2020/2021-es tanévtől kezdve, de legkésőbb a

2023/2024-es tanévig vagy egyéb rendelkezésig párhuzamosan két tanterv szerint folytatja

nevelő-oktató munkáját. Az egyik az újonnan bevezetésre kerülő, 2020. évi NAT szerinti, a

másik a 2012. évi NAT szerinti.

Az új NAT bevezetését 2020. szeptemberétől felmenő rendszerben kell alkalmazni, tehát a

2020/2021-es tanévben először az általános iskolák 1. és 5., a középiskolák 9. évfolyamán

kerül bevezetésre, valamint a 6 osztályos gimnáziumok 7. évfolyamán.

A 2020/2021. tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni a nemzetiség iskolai

oktatásának irányelvét a nemzetiségi nevelés-oktatást folytató iskolában.

A jogszabály alapján az iskola a pedagógiai programjának részeként a miniszter által kiadott

kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tantervben meg kell nevezni az

alapjául szolgáló kerettanterveket.

Az intézmények számára a helyi tantervük készítéséhez a NAT 2020 Alapóraszámok tanulási

területenként kétéves bontásban (II.2.1.1. táblázat)2 és A tanulók heti kötelező alapóraszáma és

maximális óraszáma évfolyamonként (II.2.1.2. táblázat)1 az irányadó.

A Szent Péter Görögkatolikus Általános Iskola Helyi tantervének alapjául a miniszter által

2020-ban kiadott kerettanterv, valamint a NAT 2020. szolgáltat alapot.

Intézményünkben lehetőség van ruszin nemzetiségi oktatás, roma nemzetiségi oktatás,

valamint emelt ének-zene oktatás igénybevételére, egyéni választás alapján.

2 Magyar Közlöny 2020.évi 17. szám, 297-298. oldal

Pedagógiai Program

65

Az intézményünk 2020-as NAT alapján készített órahálói:

1. Alaptanterv szerinti óraháló

ALAPTANTERV SZERINTI ÓRAHÁLÓ

Heti óraszám/évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 7 1 7 1 5 1 5 1 4 0,5 4 0,5 3 0,5 3 1

Matematika 4 1 4 1 4 1 4 4 0,5 4 0,5 3 0,5 3 1

Történelem 2 2 2 2

Állampolgári ismeretek 1

Hon- és népismeret 1

Etika/hit és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1

Természettudomány 2 2 0 0

Kémia 1 2

Fizika 1 2

Biológia 2 1

Földrajz 2 1

Első élő idegen nyelv 2 1 3 3 3 3

Ének-zene 2 2 2 2 2 1 1 1

Vizuális kultúra 2 2 2 1 1 1 1 1

Dráma és színház 1

Technika és tervezés 1 1 1 1 1 1 1

Digitális kultúra 1 1 1 1 1 1

Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Hittan egyházi intézményben

Kötelező alapóraszám

Szabadon tervezhető óra 2 2 2 2 1 2 2 2

Összes tervezett óraszám 22 2 22 2 22 2 23 2 27 1 26 2 28 2 28 2

Összesített óraszám

Maximális órakeret

28 30 30

24 24 24 25 28 28 30 30

24 24 24 25 28

26 28 28

1 1 1 1

22 22 22 23 27

1 1 1 1

Az 1-8. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai, 2020

Az egyes évfolyamoknál a bal oldali óraszám a Nat kötelező óraszámát tartalmazza, a jobb oldali rovat pedig a

szabadon tervezhető órákat tartalmazza..

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Pedagógiai Program

66

2. Emelt szintű ének-zene oktatás órahálója

* Az alsó tagozaton a Kórus nevű tárgy tehetséggondozásként szakköri foglalkozás keretein

belül valósulhat meg, ami nem növeli meg a kötelező órakeretet, hiszen szabadon választható

tevékenységről van szó.

EMELT SZINTŰ ÓRAHÁLÓ (ÉNEK-ZENE)

Heti óraszám/évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 7 1 7 1 5 1 5 1 4 4 3 3 0,5

Matematika 4 1 4 1 4 1 4 4 4 3 3 0,5

Történelem 2 2 2 2

Állampolgári ismeretek 1

Hon- és népismeret 1

Etika/hit és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1

Természettudomány 2 2 0 0

Kémia 1 2

Fizika 1 2

Biológia 2 1

Földrajz 2 1

Első élő idegen nyelv 2 1 3 3 3 3

Ének-zene 2 2 2 2 3 3 3 3

Kórus*

1 1 1 1

Vizuális kultúra 2 2 2 1 1 1 1 1

Dráma és színház 1

Technika és tervezés 1 1 1 1 1 1 1

Digitális kultúra 1 1 1 1 1 1

Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Hittan egyházi intézményben

Kötelező alapóraszám

Szabadon tervezhető óra 2 2 2 2 1 2 2 2

Összes tervezett óraszám 22 2 22 2 22 2 23 2 28 1 28 2 30 2 30 2

Összesített óraszám

Maximális órakeret

Az 1-8. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai, 2020

Az egyes évfolyamoknál a bal oldali óraszám a Nat kötelező óraszámát tartalmazza, a jobb oldali rovatba

pedig a szabadon tervezhető órákat tartalmazza.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

1 1 1 1 1 1 1

22 22 22 23 27 26 28 28

24 24 24 25 29 30 32 32

30 3024 24 24 25 28 28

Pedagógiai Program

67

Ruszin nyelv és népismeret óraterve

Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Ruszin nyelv és

irodalom

144 144 144 144 144 144 144 144

Ruszin

népismeret

36 36 36 36 36 36 36 36

Összesen 180 180 180 180 180 180 180 180

Sajátos nevelési igényű tanulók óraszámai fogyatékosságtól függően

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Enyhe értelmi

fogyatékos

3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 4 óra 4 óra

Egyéb pszichés

fejlődési zavarral

küzdő

3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 4 óra 4 óra

Mozgásszervi

fogyatékos

8 óra 8 óra 8 óra 8 óra 9 óra 9 óra 10 óra 10 óra

A BTMN-ek fejlesztésére fordítható órakeret 1-3 fős csoportok szervezésével az érintett tanulók

részére az illetékes nevelési tanácsadó által kiadott szakértői véleményekben meghatározottak

szerint biztosított.

Csoportbontás a fenntartó engedélyével a magyar nyelv és irodalom, matematika és angol nyelv

órákat érintheti egyes felső tagozatos évfolyamok esetében, indokolt esetben.

A 2020-as NAT az Európai Unió által ajánlott kulcskompetenciákból kiindulva, arra építve, de

a hazai sajátosságokat figyelembe véve az alábbiak szerint határozza meg a tanulási területeken

átívelő általános kompetenciákat, továbbá azokat, amelyek jellemzői, hogy egyetlen tanulási

területhez sem köthetők kizárólagosan, hanem változó mértékben és összetételben épülnek a

megszerzett tudásra, fejlődnek a tanulási-tanítási folyamatban.

1. A tanulás kompetenciái

2. A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)

3. A digitális kompetenciák

4. A matematikai, gondolkodási kompetenciák

5. A személyes és társas kapcsolati kompetenciák

6. A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái

7. Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

Pedagógiai Program

68

Iskolakezdéskor, az első évfolyam első félévében fel kell mérni a nyelvi, mozgáskkordinációs

és egyéb területeket. Szükség esetén kompenzációs és fejlesztő foglalkozásokat kell beépíteni

az órába.

A természettudományos gondolkodás megalapozása az alapfokú képzés első szakaszában a

magyar nyelv és irodalom tanulási területének tudásbővítést és olvasásfejlődést segítő

olvasmányaiba (1–2. évfolyam) ágyazva kezdődik, és a Természettudomány és földrajz tanulási

terület környezetismeret (3–4. évfolyam) és természettudomány (5–6. évfolyam) tantárgyainak

keretében folytatódik. A természettudomány oktatása a 7–8. évfolyamon a biológia, a kémia és

a fizika, valamint hozzájuk kapcsolódva a földrajz tantárgyak keretében valósul meg. 3

A hon- és népismeret tantárgy a felső tagozat bármelyik évfolyamán választható. A hon- és

népismeret tantárgyat heti 1 órában, intézményi döntés alapján, az 5–8. évfolyamok egyikén

kell

tanítani. A dráma és színház tantárgyat heti 1 órában az 5–8. évfolyamok egyikén kell tanítani.

A dráma és színház a felső tagozat valamely évfolyamán kötelezően választandó.

Az élő idegen nyelv tanításának célja, hogy a tanuló eléri a 6. évfolyam végére a KER szerinti

A1, a 8. évfolyam végére pedig az A2 nyelvi szintet a tanult első idegen nyelvből.

A Technológia tanulási területen szerzett tanulási tapasztalatok közvetítésével a tanuló

megismeri, hogy a korszakos jelentőségű technológiai találmányok miként változtatták meg a

társadalom működését és a társadalmat alkotó egyének és csoportok mindennapi életét. A

digitális kultúra tantárgy olyan kompetenciák megszerzését teszi lehetővé, amelyek a

mindennapi életben nélkülözhetetlenek, és elősegítik az információs társadalom változásaihoz

történő folyamatos alkalmazkodást. A digitális kultúra tantárgy célja olyan naprakész ismeretek

és készségek átadása és kialakítása, amelyek a tanulót az információs társadalom sikeres és

hasznos tagjává teszik.

3 Nat 2020. Magyar Közlöny 2020.évi 17. szám 296. oldal

Pedagógiai Program

69

2. Művészeti nevelés intézményünkben

A tanítási év során tervezett művészeti programok

„A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és

kiteljesedése… Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói,

melyekbe csak a zene világít be.”

~ Kodály Zoltán

Kodály szavai soha nem voltak aktuálisabbak, mint napjainkban. A zenei nevelés célja,

hogy részt vegyen a személyiségformálásban. A zene hatása olyan emberformáló erő, amely

kihat az egész személyiségre. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására,

formálja ízlését, emberi magatartását. A zene nem csak zenére tanít.

„A zene felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi és

lelki diszpozíciót javít, munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz, figyelemre,

fegyelemre szoktat. Fejleszti a közösségi érzést. Egész embert mozgat, nem csak egy

részét. Fejleszti a közösségi érzést. Kifejleszti, csírájában minden emberben meglévő

zeneérzéket, ezzel megadja a műveltség alapját, amivel aztán szebbé, gazdagabbá teszi

egész életét…”

~ Kodály Zoltán

Az iskolánkban kiemelkedő szerepe volt mindig a művészeti nevelésnek, nemcsak a

hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, hanem tehetséggondozásban is. 2020.09.01-

től tervezzük az intézményünkben az emelt ének-zene oktatás bevezetését, amely a Kodály

koncepcióra épülő zenei nevelést magasabb óraszámban végzi. Célunk, a gyermekek

tehetséggondozásán túl a hatékonyabb személyiségfejlesztése.

A tanítási órákon túl tervezünk iskolán kívüli tanórákat, művészeti programokat, melyek

beépítésre kerülnek az oktatási intézményünk programjába, tanóráiba. Szeretnénk ilyen módon

is több irányú élményhez, és tapasztalathoz juttatni tanulóinkat. Fontosnak tartjuk minél

hamarabb elkezdeni értékeink megismerését, megőrzését, átadását, hagyományaink ápolását.

Gyermekeinkkel a minőségi kultúra megismertetését. Minél hamarabb találkozzanak a kultúra

értékeivel a tanítási órákon kívül is. Kialakuljanak a kulturálódási szokásaik, amely

igényességhez, magasabb életszínvonal lehetőségéhez is hozzájárulhat. Erre remek alkalmat

biztosít évente két alkalommal, az OperaKaland program, melyet a Magyar Állami Operaház

hívott életre. Kedvezményeikkel gyermekeink lehetőséget kapnak az Opera látogatására,

megismerésére, operaélményhez juthatnak. A színház látogatásán túl kedvezményes múzeumi

programokat is megtekinthetünk. Az OperaKaland program keretén belül egész napos komplex

művészeti kirándulást szervezünk, megtekintve Budapest nevezetességeit is.

Pedagógiai Program

70

Az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkársága együttműködésével az OperaKaland

programon való részvétel a kapcsolódó iskola programjában tanóraként elszámolható.

Céljaink között szerepel hagyományaink ápolása. A helyi, iskolai, egyházi

rendezvények aktív résztvevői vagyunk. Településünkön több nemzetiség is él, gyakran

színesítjük iskolánk kórusával rendezvényeiket. Törekszünk a jövőben határainkon túl is

megmutatni kultúránkat és megismerni más nemzetek hagyományait és megmutatni a miénket.

Élő kapcsolatokat kialakítani más nemzetekkel.

Törekszünk más intézményekkel is a jó kapcsolattartásra, például a Kazincbarcikai

Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskolával, tanáraival és gyermekeivel közös koncertek

alkalmával. (karácsonyi koncert, zenei világnap). Igény szerint tervezünk művészeti

találkozókat, például körzeti népdaléneklési versenyt és népmese illusztrációs versenyt,

dalostalálkozót, művészeti találkozót, ha sikerül a megfelelő feltételeket biztosítani. Terveink

között szerepel minél több élő koncert látogatása és adása, világi és egyházi témában egyaránt.

Iskolai, helyi, körzeti, országos, és nemzetközi szinten is, megfelelő támogatók és pályázatok

segítségével.

Tervezett művészeti programjaink címszavakban:

Helyi rendezésű programok:

- Helyi, iskolai, egyházi, nemzetiségi programokon való aktív részvétel

- Liturgikus ének verseny megszervezése és lebonyolítása

- Körzeti népdal és népmese illusztrációs verseny vagy

- Művészeti találkozó, Dalostalálkozó

- Zenei Világnapi koncert

- karácsonyi koncert: templomban, egyéb helyszíneken itthon és külföldön lehetőség

szerint

-

Külsős programok:

- Szinházlátogatás Miskolcon évente 2 alkalommal (alsó és felső tagozat)

- Koncertlátogatás Miskolc, MÜHA

- OperaKaland és KultúrKaland, Operavisit, Budapest 2 alkalom évente (okt,

május). Felső tagozat részére.

- Művészeti kirándulás Budapest vagy külföld (pl. Lengyelország.) Felső tagozat

részére.

- LEP program évfolyamomként egy alkalom

Programjaink megvalósulását támogatók és pályázatok útján tudjuk teljesíteni.

Pedagógiai Program

71

A tanítási órákon és a tanórán kívüli tevékenységekkel arra törekszünk, hogy minden

gyermek a tanárai segítségével a legmagasabb szinten bontakoztassa ki képességeit, megtanulva

a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg helyes életvitelt.

„Sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az

élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége.”

~ Kodály Zoltán

Drámapedagógia, művészeti nevelés

Iskolánkban kiemelkedő szerepet kap a művészeti nevelés. Fontosnak tartjuk a

tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók személyiségének

kibontakoztatására, képességeinek fejlesztésére. A művészeteken belül a drámapedagógia

eszközeit a nevelés különböző színterein tudjuk hasznosítani. Főként az alsó tagozaton a magyar

órák szerves részét képezi.

Célkitűzéseink, terveink:

- Minden évben színházlátogatás szervezése a Miskolci Nemzeti Színházba, külön

alsó-, és külön felső tagozatosok részvételével.

- Lehetőség szerint különböző táncos produkciók megtekintése a miskolci

Művészetek Házában évente egyszer.

- Részvétel a Lázár Ervin Program szervezett előadásain évfolyamonként.

- Iskolánk Színjátszó Körének fellépései a környező iskolákban.

- Első osztályos tanulók karácsony előtti ajándék bábjátéka az óvodában.

A tervezett programokat a Diákönkormányzat éves terve, a Lázár Ervin Program, illetve az

aktuális pályázatok, lehetőségek tükrében valósítjuk meg, illetve bővítjük.

Képzőművészet és táncművészet iskolánkban

Iskolánkban a komplex művészeti nevelést fontosnak tartjuk, hiszen az érzelmi intelligencia

fejlesztésének legmegfelelőbb eszköze. Legfontosabb feladata a személyiségfejlesztés,

különösen alkalmas a szociális kompetenciák fejlesztésére. Mivel iskolánkban több a

szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, akik tanulási nehézségekkel is küzdenek, mert nincs meg

a megfelelő családi háttér, a tanulás iránti motiváció hiányzik, ezért az iskolával szemben

kudarcok érik. Hamar rögződik a negatív énkép, egyre nagyobb szakadék lesz az elvárt és az

általuk nyújtott teljesítmény között, és ez az út egyenesen vezet a bukáshoz, lemorzsolódáshoz.

Ezen a problémán azonban sokat segíthet a művészoktatás. Az alkotó tevékenység adta

sikerélmény segít a pozitív énkép beállításában.

A képzőművészeti képzésünk nemcsak a kerettanterv adta vizuális kultúra tantárgy keretein

belül folyik, hanem szakköri jelleggel is segítjük a tanulóink kreatív tevékenységének

Pedagógiai Program

72

kibontakozását, mellyel segítjük önismeretük, önértékelésük, probléma megoldó

gondolkodásuk és kreativitásuk fejlődését. Tanulóink több művészeti területen tehetségesnek

mondhatók, de hogy egy tehetséget, annak fokát megítéljük, hosszú együtt munkálkodásra van

szükség gyerek és a pedagógus között. A tehetség azonosításának legbiztosabb módja a

tehetséggondozás, mely a rajz-és táncszakkörökön is megvalósul.

Hagyományainkra épülő, tervezett képzőművészeti programjaink:

- Iskolánk a Miskolci Egyházmegye fenntartása alatt működik, ezért különösen

fontos feladatunk, az egyházi, hitéleti témájú rajzpályázatokon való részt vétel,

mellyel támogatjuk gyermekeink világnézeti és hitéleti nevelését.

- Mivel több éve Öko-iskola vagyunk, ezért rendszeres a résztvételünk ebben a

témában hirdetett területi, országos rajzpályázatokon, mellyel formáljuk tanulóink

környezettudatos elköteleződését a vizuális kommunikációjuk fejlesztésén túl.

- Minden tanévben megmérettetjük tanulóink rajz készségi fokát a tankerületi

tanulmányi rajz versenyen, melynek területi és megyei fordulóján kitűzött célunk

szerepelni.

- Alkotásainkkal kiállításokat készítünk több, az iskola programjának megfelelő

témában.

- A helyi kisebbségi önkormányzatokkal való jó kapcsolat megtartása, mely

lehetőséget teremt tanulóinknak rajzversenyeken, tanulmányi kiránduláson részt

venni

- minden tanévben egy alkalommal múzeumpedagógiai foglalkozásra eljutni

A táncművészeti oktatás is jelen van intézményünkben, hiszen szakköri kínálatunk 1-8.

osztályos tanulókat is várja. Leghatásosabban fejleszti a ritmust és mozgáskoordinációt,

állóképességet, elengedhetetlen a figyelem, emlékezet, térérzékelés, valamint a kooperációs és

kommunikációs készségek és az együttműködési készségek fejlesztésében. A tanulóinknak

kollektív élményt nyújt, erősíti az „egy közösséghez tartozás” érzését.

Ezen foglalkozás keretében lehetőségük van tanulónknak megismerkedni:

- a népi hagyományainkkal, magyar néptánc alap motívumaival, lépéseivel, népi

gyermekjátékokkal

- társas tánc különböző stílusaival, páros-és csoportos formában: bécsi keringő, cha

cha cha, polka, charleston, rock and roll, bachata stb.

- modern tánc elemeivel és koreográfiáival: hip-hop, pom-pom tánc stb

Pedagógiai Program

73

Hagyományainkra épülő, tervezett táncművészeti programjaink:

- Helyi, iskolai, egyházi, nemzetiségi programokon, műsorokon való aktív részvétel,

mellyel színesítjük és emeljük a műsorok színvonalát

- Iskolánk tánc szakköröseinek fellépése környező településeken, iskolákban, mellyel

megmutatjuk tanulóink tehetségét

- célunk, hogy a környékünkön induló és meghirdetett táncversenyeken szerepelni

tudjunk

A táncművészeti programunk az iskola, éves munkatervéhez igazodik, az aktuális pályázatok,

lehetőségek tükrében valósítjuk meg, illetve bővítjük.

3. Az alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

a)

A 1265/2017. (V. 29.) Kormányhatározat értelmében az általános iskolák valamennyi

tanulója alanyi jogon ingyenes tankönyvellátásra jogosult. Ezt a normatíva felhasználásával

illetve könyvtári állományból való kölcsönzés útján tudja iskolánk biztosítani diákjai

számára.

b)

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához,

amelyeket az oktatással és neveléssel foglalkozó miniszter hivatalosan tankönyvvé

nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség

van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.).

c)

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói

taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott

az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

d)

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév

májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére

a szülők kötelessége.

e)

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat

veszik figyelembe:

➢ A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!

➢ Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben

részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

Pedagógiai Program

74

➢ A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz

használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító

esetben vezetünk be.

f)

Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai

könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a tanulók ingyenesen használhatják.

4. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes

szabályai

Nevelő - oktató munkánk céljai iskolai szakaszonként

Szakaszok: Feladatok:

• I. 1-2. évfolyam

• Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni

fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

• - A beilleszkedési szokások kialakítása.

• - Az alapképesség /írás, olvasás, számolás/ kialakítása.

• -Tanulási módszerek kialakítása.

• - Iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása.

• - Tanulási és viselkedési zavarok kiszűrése, a korrekciós munka megkezdése.

• - Alapvető szocializációs készségek kialakítása.

• - Hagyományok megismertetése.

• - Az egészséges életmód, környezet- és természetvédelem, hazaszeretet a

személyiségfejlesztésben.

• - A felzárkóztatás megszervezése.

• - A tehetséggondozás.

• II. 3-4. évfolyam

• Az alsó tagozat 3-4. évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-

elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe

kerülnek a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamatok.

• - Alapkészségek fejlesztése.

• - Megfelelő motiváció kifejlesztése.

• - Ismeretek bővítése, teljesítmények növekedése.

• - Egyéni tanulási technikák kialakítása.

• - Tanulási tevékenység hatékonyságának segítése.

• - Felzárkóztatás, tehetséggondozás megszervezése.

• - Környezetvédelmi és egészséges életmódra nevelés.

• - Nemzeti kultúránk megismerése.

Pedagógiai Program

75

• III. 5-6. évfolyam

• - A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai

tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-

együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

• - A tanulói tudás megalapozása.

• - Az alapkészségek megszilárdítása.

• - Új ismeretek rendsze

• - Felzárkóztatás, tehetséggondozás.

• - Egyéni tanulási technikák alkalmazása.

• - Környezettudatos magatartás kialakítása.

• - Hon- és népismeret.

• - Alapvető erkölcsi, etikai normák fejlesztésére irányuló tevékenységek.

• - Énképformálás.

• - Együttműködési készség fejlesztése.

• - Egészségnevelés.

• - Prevenciós tevékenységek.

• IV. 7-8.évfolyam

• A felső tagozat 7-8. évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata- a változó és

egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben- a már megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés

megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra,

pályorientációra.

• - A meglévő készségek és a megszerzett ismeretek elmélyítése

• - Felzárkóztatás, tehetséggondozás.

• - Az önművelés igényének kialakítása.

• - Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra.

• - Pályaorientáció.

• - Önismeret, reális világkép és énkép formálása.

• - A jövő elvárásainak megfelelő nyitottság ösztönzése.

• - Környezettudatos gondolkodás és viselkedés fejlesztése.

• - A kor elvárásainak és új kihívásainak elegettéve médiatudatos neveltség kialakítása.

Céljaink megvalósulása a szakaszokon belül

l. 1-2. évfolyam

Kisgyerekkorban a tanulás, az iskolába járás inkább életmód, mint életprogram. Ugyanakkor a

gyerekek tisztában vannak azzal, miért járnak iskolába, tudomásuk van a tanulás értékéről, ha

ez a szülők szemében is érték.

Ezért az iskolai életbe való beilleszkedést tekintve fontos tényezőnek tartjuk a szülők

értékrendjének megismerését és befolyásolását.

Jelentős szerepe van a tanítónak, hiszen az ő attitűdje egy életre meghatározhatja a kisgyermek

tanuláshoz való viszonyát.

Pedagógiai Program

76

A kisiskolás életében jellemző tevékenység a játék.

A játékszeretet fejlesztését gazdag játékprogram kidolgozásával, működtetésével oldjuk meg,

az életkortól függően fokozódó komplexitású játékok megtanításával, megszerettetésével. A

tanulás-tanítás gyakorlatában pedig a játék, játékosság gazdag eszköztárát, módszertanát

használjuk.

Célszerűnek tartjuk tantárgyaink anyagában feltárni azokat a témákat, amelyeket játékos

módszerekkel dolgozhatunk fel.

Az alapozó szakasz egyik lényeges - vagy talán a leglényegesebb - feladatának az

alapképességek kialakítását tartjuk.

Köztudomású, hogy gyerekeink közül sokan és egyre többen ún. részképesség-zavarokkal

küzdenek. Többen kialakulatlan beszédtechnikával beszélnek. Sokaknak nehézséget okoz az

írás, olvasás, számolás megtanulása, majd készségszintű elsajátítása. Pedig ezek olyan

képességrendszerek, melyek nélkül az értelem fejlődése akadályozott.

A bevezető szakasz ideje alatt a mindennapos testnevelés során igyekszünk kialakítani a

tanulókban az igényt a rendszeres testmozgásra / pl. úszás, korcsolya, stb./.

A természet iránti szeretetüket, értő és féltő figyelmüket a rendszeres túrázások alkalmával is

fejlesztjük / pl. túrák, tanulmányi kirándulások /.

2. 3-4. évfolyam

Erre a korosztályra jellemző az érdeklődési kör kiszélesedése, a versenyszellem kialakulása, a

gyűjtőszenvedély. Nevelési feladatainkat döntően ezek a sajátosságok határozzák meg. Ezen

jellemzőkre támaszkodva történhet az alapkészségek fejlesztése, az ismeretek bővítése.

Iskolánk igyekszik egyre jobban figyelembe venni és eredményesen kezelni a tanulók közötti

fejlettségbeli, fejlődési, valamint a sajátos adottságbeli, érdeklődési, tanulási, stílusbeli

különbségeket. Ennek érdekében a tehetségesebb tanulóinkat a tanórákon differenciáltan

foglalkoztatjuk. Tanórán kívüli tevékenységeket szervezünk számukra / pl. különböző

szakkörök, szaktárgyi versenyek/. Ugyanakkor a lassabban haladók számára felzárkóztató

foglalkozásokat tartunk /pl. szaktárgyi, differenciált készségfejlesztő foglalkozások,

mentálhigiénés tevékenység/.

Életmód óráinkon nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmód kialakítására, a testi-lelki

egészségre, valamint a környezetvédelmi nevelésre.

Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerjék nemzeti kultúránkat, alakuljon ki nemzeti

öntudatuk. Magyar irodalom, valamint életmód óráinkon, tanulmányi kirándulások alkalmával

kiemelten fontos szerepet kap ez a terület.

Pedagógiai Program

77

3. 5-6. évfolyam

Elsődleges feladatunk a megszerzett alapkészségek megszilárdítása, az új ismeretek

rendszerezése. E célokat szolgálja a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásaink

megszervezése.

Az egyéni tanulási technikák alkalmazását segítik speciális foglalkozásaink. Pl.: Tanulás

tanítása, Szülők és diákok iskolája.

Törekszünk a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, környezettudatos magatartás

kialakítására. Különös figyelmet fordítunk tanulóink természettudományos

gondolkodásmódjának fejlesztésére. Témaheteket szervezünk, melyeknek keretében felhívjuk

diákjaink figyelmét a környezet sajátosságaira, minőségi változásaira, a természet és ember

alkotta értékekre és azok megőrzésére.

Az egészségnevelés területén megtanítjuk gyermekeinket a betegségek megelőzésének

módjára, a testi-lelki egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való

tiszteletére. Életvezetési ismeretek és készségek című programunk keretében formáljuk

énképüket, kialakítjuk bennük az alapvető erkölcsi és etikai normákat. Kiemelt szerepet kapnak

a káros szenvedélyekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésére irányuló

tevékenységek.

4. 7-8. évfolyam

Ebben a szakaszban a már meglévő készségek, a megszerzett ismeretek elmélyítése folyik.

Szakóráinkon, osztályfőnöki órákon, szakkörökön egyaránt arra törekszünk, hogy kialakítsuk

tanulóinkban az önművelés igényét, felkészítsük őket az élethosszig tartó tanulásra.

A 13. életév körül világosan kifejeződő labilizálódás, esetenként visszaesés regisztrálható az

erkölcsi-társadalmi magatartás és magatartás-determináció folyamatában.

Fontos feladatunk tehát ebben a szakaszban a helyes - társadalmilag elfogadott - erkölcsi

normák feltárása, a gyermeki világkép formálása, a pozitív értékek közvetítése tanulóinknak.

Nagyon lényegesek az önértékelési motívumok, az önbecsülés és önbizalom. Kialakulásuk

érdekében igyekszünk olyan feladatokat adni tanulóinknak, melyek megfelelnek a tanuló

kompetenciájának: erőfeszítést igénylőek, de sikert ígérőek. Énképük kialakítása során ne csak

az eredményt vegyék figyelembe, hanem a saját képességeiket is.

Célunk a jövő elvárásainak megfelelően nyitott személyiségek formálása.

A Nemzeti Alaptanterv pályaorientációval kapcsolatos korszerű követelményeinek

feldolgozásakor a " pszichés összetevők " között az ambíció előnyeit és az irreális, túlfejlett

törekvés hátrányait, káros következményeit is megvitatjuk tanulóinkkal.

Pedagógiai Program

78

Külön figyelmet fordítunk a túlzott becsvággyal rendelkezők, a veszélyeztetett és a tehetséges

gyerekek nevelésére.

Kiemelt hangsúlyt fektetünk a környezettudatos magatartás és viselkedés fejlesztésére. Erre a

szakórákon, szakkörökön, tanulmányi kirándulások alkalmával, környezetvédelmi programok

szervezésével / pl. Környezetvédelmi nap, vetélkedők,.. / számtalan lehetőségünk nyílik.

1. A tanulók erkölcsi nevelése. Alapvető cél a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a

cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése,

igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés

feladata, hogy legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra,

segítsen választ találni a felnőtt lét kérdéseire.

Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

További iskola és pályaválasztás.

2. A tanulók értelmi nevelése.

Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek

kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok

fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és

kommunikáció elsajátítása.

4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra

irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az élő természet

fennmaradása, társadalmak fenntartható fejlődése.

5. A tanulók akarati nevelése, énkép, önismeret kialakítása. Az önismeret – mint a

személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető

képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak,

szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy

képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy

az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész

folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és

életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és

közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok

kialakításához. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására

vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség

kialakítása.

6. A tanulók nemzeti nevelése, hon- és népismeret.

Fontos, hogy tanulóink ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Sajátítsák

el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az

otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek.

Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy

szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság

tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét,

sokszínű kultúráját.

Pedagógiai Program

79

Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti

hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.

A hazaszeretet érzésének felébresztése. Környezetünk védelme.

7. A tanulók állampolgári, EU-s polgári nevelése. Európai azonosságtudat, egyetemes

kultúra. A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti

a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a

cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az

emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi.

A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a

vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös

elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és

tanulásszervezési eljárások.

Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés

felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi

tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Alkalmassá kell tennünk

növendékeinket az egységes Európában való gondolkodásra, eligazodásra és érvényesülésre.

8. A tanulók munkára, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelése.

Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és

környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

9. Családi életre nevelés: A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi

érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért

társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek

nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében

való fokozott részvétele. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és

fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő

konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

Feladat: erkölcsi érzék önismeret fejlesztése, közösségi lét szabályainak kialakítása, hatékony

konfliktuskezelés.

10. A tanulók testi nevelése. Pedagógiai tevékenységünk lényeges törekvése, hogy a gyerekek,

fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint

éljenek. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az

önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi

higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek

kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítik a tanulókat a káros függőségekhez vezető

szokások kialakulásának megelőzésében.

Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése.

Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem

fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

11. A tanulók művészeti nevelése

Megalapozza a művészi kifejezőképességeket, illetve felkészít a szakirányú továbbtanulásra.

Fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megőrzésében a

különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában.

Ezen területek alapját a hatékony pedagógus – szülő kapcsolat biztosítja az intézmény

partnerközpontú szemléletének folyamatos bevezetésével. A pedagógus fő feladatai: - a

fejlesztő párbeszéd kialakítása meghatározott formák szerint.

Pedagógiai Program

80

- Az önművelési képességek kialakítása, (alsó tagozat) szokássá és szükséggé alakítása (felső

tagozat). A tanulók ne csak a kultúra passzív befogadói legyenek, hanem legyen lehetőségük

önépítésre, önfejlesztésre.

- Az önműveléssel önálló ismeretszerzésre van módjuk a tanulóknak.

Ezáltal formálódik magyarságképük, tágul társadalmi világképük.

- Az illem tanulás célja a jó modor kialakítása. Az illemszabályok megismerése, az illemtudó

viselkedés gyakorlása segíti a tanulók beilleszkedését szűkebb lakóhelyi, iskolai környezetükbe.

Biztonságot és önbizalmat ad fellépésükhöz, megóvja őket a kudarcoktól, konfliktusoktól.

12. A tanulók felelősségvállalása másokért, önkéntességre való nevelés

A személyiségfejlesztő nevelés-oktatás része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok

képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Iskolánk külön figyelmet

szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. Intézményünk célja, hogy

kialakítsa a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együtt érző

és segítő magatartást.

Feladat: a szociális érzékenységet és számos olyan képesség (együttműködés,

problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás) kialakítása, fejlesztése, amelyek

gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

13. Fenntarthatóság, környezettudatosság fejlesztése.

A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és

felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja.

Feladat: a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a

fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára.

14. Pályaorientáció

Az iskolánk – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet nyújt

a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítanunk,

amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek

megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk

kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére.

Feladat: a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos

magatartásmódok és azok kezelésének fejlesztése.

15. Gazdasági és pénzügyi nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a

nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi

intézményekről és folyamatokról. Célunk, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az

értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás

területén.

Feladat: ésszerű gazdálkodás, takarékosság szemléletének kialakítása

16. Médiatudatosságra nevelés

A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális

nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét.

Feladat: az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészíteni a tanulókat

a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes

és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására.

17. A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az

érdeklődést az iránt, amit tanít.

Pedagógiai Program

81

Feladat: a tanulókat meg kell tanítani arra, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett

kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan

mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási

módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt.

5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása

Az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként

a testkultúra eszközeinek /testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az

ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek/, valamint a természet egészségfejlesztő

tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját

értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ennek feltétele, hogy ismerjék

motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának

módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. A

testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét,

motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és

prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé.

A 2011. évi CXC Nkt. mindennapos testnevelésről szóló része:

27.§ (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti

oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében,

amelyből legfeljebb heti két óra

a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott

oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,

b) iskolai sportkörben való sportolással,

c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy

amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes

versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet

keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

Iskolánkban a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezzük meg.

Tárgyi feltételek: tornaterem, sportudvar (futópálya, salakos pálya, bitumenes pálya),

sporteszközök

6. Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai

Az iskolában kötelezően választható első idegen nyelv lehet angol, német, francia, kínai.

A tanuló képességeinek megfelelően választhat az iskola képzési irányainak megfelelő

kínálatból:

✓ Ruszin nemzetiségi nevelés-oktatás

✓ Roma nemzetiségi nevelés-oktatás

✓ emelt szintű ének-zene oktatás

Az iskola vezetője minden év április 15-ig közzéteszi a választható tantárgyak listáját, lehetőség

szerint a tantárgyat tanító pedagógus nevét is.

Pedagógiai Program

82

A tanuló, illetve szülője május 20-ig írásban jelzi a tantárgyak választásával kapcsolatos

döntését.

Amennyiben a tanuló képzési irányt (tantárgyakat) választott, azt felmenő rendszerben tanulói

jogviszonyának végéig terjedő döntésként hozza, kivétel, ha a tanuló egészségügyi, vagy más

szempontok alapján nem tudja teljesíteni az adott tantárgy követelményeit, vagy a gondviselő

másképpen nem dönt. Erre egy tanév során egyszer van lehetősége.

Az iskola diákönkormányzatának, valamint szülői szervezetének a pedagógusválasztásban

véleménynyilvánítási joga van, amennyiben nem hárít aránytalanul nagy terhet egy-egy

pedagógusra, és nem veszélyezteti a pedagógusok kötelező óraszámát. A javaslattételt a

tárgyévet megelőző év végén írásban kell kérvényezni (indoklással) az intézmény vezetőjénél.

7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő

ellenőrzési és értékelési módja, formái, a magatartás és szorgalom minősítésének

elvei

Mérési, értékelési rendszerünk

A köznevelési törvény lapvető célja a közoktatás minőségének fejlesztése. Iskolánk pedagógia

programjának mérési értékelési rendszerét az oktatáspolitikai dokumentumok, a törvényi

változások figyelembevételével készítettük el. A rendszer kidolgozásánál megőriztük jelenleg

érvényben lévő programunk értékeit.

A törvénymódosítás új szabályozó dokumentumot vezetett be – a kerettantervet. Ennek

megfelelően az ellenőrzés, mérés, értékelés rendszere kiegészült az egyes tantárgyak

kerettanterveiben rögzített belépő tevékenységformáinak, illetve a továbbhaladás feltételeinek

megfelelő, e területhez kapcsolódó elemeivel.

Célunk – tágabb értelemben – hogy minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el

értelmi, erkölcsi és testi fejlődésben egyaránt.

Célunk – szűkebb értelemben – a kialakított mérési értékelési rendszerben felmérni, hogy az

iskola tanulói az adott évfolyamon, illetve a meghatározott mérési szakaszban hogyan tettek

eleget iskolánk kerettantervhez igazított helyi tantervében előírt követelményeknek.

Kiemelten hangsúlyozzuk a diagnosztikus és a fejlesztő értékelés szerepét és jelentőségét.

Meggyőződésünk, hogy a tanulók akkor tanulnak motiváltabban, ha teljesítményük

értékelésekor nagyon jól ismerjük a kiinduló állapotot, és ennek függvényében tervezzük meg

a folyamatos fejlesztést.

Eredményes nevelő-oktató munkánk egyik alapvető feltétele, hogy az értékelési rendszer iskolai

szinten is egységes legyen, és azt valamennyien céltudatosan egységesen alkalmazzuk.

A tanulók tudásának értékelése - amennyiben az egyes iskolatípusra vonatkozó helyi tanterv

másként nem tartalmazza - a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli, valamint gyakorlati feletek

alapján történik. A köznevelési törvény (54§ (1)-(8) bekezdés) szerint az első évfolyamon

félévkor és évvégén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy

a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. A második

évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és évvégén érdemjegyekkel értékelünk.

Pedagógiai Program

83

Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2),

elégtelen (1).

Értékelés alapelvei

Pozitív teljesítés

Optimális teljesítés

Személyiségfejlesztés

Önértékelő képesség kialakítása

Az értékelés legyen

• Folyamatos, rendszeres, aktuális, tervszerű, kiszámítható – nem kampányszerű

• igazodik a fejlesztési követelményekhez, belépő tevékenységformákhoz, továbbhaladási

feltételekhez évfolyamonként, fejlesztési szakaszként,

• Sokoldalú

• Változatos – (szóbeli, írásbeli, szöveges, osztályzattal történő)

• vizsgálja a neveltségi szintet, vegye figyelembe az életkori sajátosságokat

• Kiszámítható – segítse elő a rendszeres munkavégzés és felelősségtudat kialakulását

• Konkrét – tárgyszerű, tárja fel a hibákat, azok okait, támaszkodjon a pozitívumokra, legyen

segítőszándékú

• Egybehangzó – objektív, igazságos, méltányos

• Kollektív – a tanulók is értékelhetik egymás teljesítményét

• Pedagógiailag kifogástalan, nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze

• Érthető, követhető

• A feladatlapokat, felméréseket, amelyeket leosztályozunk, tanév végéig meg kell őrizni

• Az iskolai dolgozatok, témazáró feladatok érdemjegyét a szaktanár az osztálynaplóval

egyidejűleg az ellenőrző könyvbe is írja be és írja alá

• A készségtárgyak esetében tantervi követelményeken túl, figyelembe kell venni a tanuló

adottságait, képességeihez mért aktivitását, kezdeményezőkészségét, érdeklődését.

• A házi feladatot minden esetben javítani kell

• Fontos, hogy a tanuló tudja milyen teljesítményt, fejlődést várunk tőle

• A sikeres és sikertelen munkát egyaránt értékeljük

• A helyesírási hibákat minden tantárgynál ki kell javítani, de szaktárgyi jegybe nem

számítható be

• Egy napon kettőnél több témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő megírására ne

kerüljön sor.

• Amely tantárgyhoz nincs központi témazáró feladatlap, a szaktanár által összeállított

témazáró feladatsor a mérvadó. A témázó dolgozat haza nem vihető, a szülő a fogadó

órákon, szülői értekezleteken megtekintheti

• Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró összefoglaló jellegű teljesítmények

nagyobb súllyal esnek latba, ezért ezeket az osztályozó naplóban is meg kell különböztetni

az érdemjegyektől. Beírásuk a naplóba piros színnel történik.

• Tantárgytól függetlenül fontos a szép, helyes magyar beszéd tanítása, a kifejezőkészség,

az előadói készség fejlesztése.

Pedagógiai Program

84

Mérési, értékelési rendszerünk szempontjai:

• Alapja a tanulók folyamatos megfigyelése.

• Követelményeknek megfelelően az adott évfolyamra, adott időszakra tudja-e megszerzett

ismereteit alkalmazni? Alkalmazóképes tudás feladatmegoldásokban

• Ismeri-e, érti-e az alkalmazáshoz szükséges legfontosabb fogalmakat, tényeket?

• Tükröződik-e logikus gondolkodás teljesítményében?

• Milyen az önálló ismeretszerzésének szintje?

• Mennyire egyenletes a tanuló teljesítménye?

• Mennyire igényes az elvégzett munkával kapcsolatban?

Az értékelés fajtái:

1./ Diagnosztikus értékelés

Célja:

Előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében.

Rögzíti egy-egy tanítási – tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát.

Alkalmazása:

• Kiinduló, kezdő szint megállapítása egy-egy tanítási ciklus megkezdésekor.

• Egy-egy új tantervi téma kezdetén.

• Egy-egy téma lezárása előtt.

(Az értékelés nem fejeződik ki érdemjegyekben.)

2./ Formatív értékelés

Célja:

Folyamatos információgyűjtés, a tanítási – tanulási folyamat állandó kísérője. Segítő, formáló

szándékú. Felhívja a figyelmet az egyéni haladás ütemére, eredményekre, hiányosságokra. A

kapott mérési eredmények alapján fejlesztő hatású egyénre vonatkozó, megerősítő, vagy

korrekciós nevelő – oktató munkát tervezünk.

Alkalmazása:

A tanítási – tanulási folyamat egészében megerősítésre, korrigálásra, a tanulók önellenőrző,

önértékelő képességének fejlesztésére is alkalmas.

3./ Összegző – lezáró – minősítő értékelés

Célja:

A tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási – tanulási szakasz lezárásakor az elért

tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Cél –

a minősítés.

Alkalmazása:

▪ Nagyobb tanulási témák, időegységek végén, (Félév, tanév vége, vizsgák).

4./ Külső értékelés

▪ Az iskola keresettségi szintje a környezet függvényében.

▪ Tanulmányi, művészeti és sportversenyeken nyújtott teljesítmény.

Pedagógiai Program

85

▪ Továbbtanulás, beiskolázás sikeressége.

▪ Külső mérések bemenet: tanév eleji felmérések

kimenet: 6. és 8.évfolyamon tanév végén

Az értékelés pedagógiai szakaszokhoz rendelten, az írásbeli és szóbeli

beszámoltatás célja

a./ Az első pedagógiai szakaszban (1-4. évf.) a köznevelési törvény előírásait, szabályait

alkalmazzuk úgy, hogy az első évfolyamon félévkor és évvégén, valamint a második

évfolyamon félévkor nem osztályzatokkal, hanem szöveges értékeléssel minősítünk.

A második évfolyam évvégétől negyedik évfolyamig félévkor és évvégén osztályzattal (1-5)

értékelünk minden tantárgyat.

Célunk:

A gyermekek rendkívül eltérő fejlődési üteme ebben a fejlesztési szakaszban megkívánja az

értékelés „tágabb”, humánusabb formáit. Szeretnénk még hatékonyabbá, feszültség mentesebbé

tenni az első két évfolyamon az aktív alapozás időszakát. Legyen az első két évfolyam az iskolai

élet stabilizálásának kezdő szakasza.

Pedagógiai alapelvünk:

• Különösen ebben a fejlesztési szakaszban, - de a későbbiek folyamán is – nem az ismeretek

halmozása a feladat, hanem sokkal inkább az életkornak megfelelő differenciált

képességfejlesztés.

• Követelményeknek megfelelően történjen a szöveges értékelés, de az messzemenően

fejezze ki és segítse a gyermeki személyiség eltérő ütemben való fejlődését.

Az értékelés alapja a helyi tantervben megfogalmazott -, kerettantervi továbbhaladási

feltételeket is magába foglaló – a tantervi követelmény minimum szintje, illetve a helyi

tantervben megfogalmazott optimum szint.

Kötelező érvényű az alsó tagozatos tanulók idegen nyelvi oktatásának szabályozásában, hogy a

tanuló ebből a tárgyból nem utasítható évfolyamismétlésre, javítóvizsgára.

b./Az alapfokú nevelés második szakaszában 5-8. évfolyamon minden teljesítményt

érdemjeggyel értékelünk – (ötfokozatú skála 1-5) – a tanév folyamán. A félévi és év végi

teljesítmények értékelése is osztályzattal történik minden tantárgyból.

Az értékelés tantárgyi elvei:

▪ A tanuló továbbhaladásához minden területen a minimális követelményt teljesíteni kell.

▪ A tantárgyi értékelés tükrözze a helyi tantervben megfogalmazott követelmények és a

teljesítés viszonyát, a fejlődésben elért eredményt.

▪ Tárja fel a elmaradás, a hibák okait.

▪ Hangsúlyozza a pozitívumokat.

▪ Legyen folyamatos, segítse elő a rendszeres megerősítést.

▪ Törekedjen mindenkor valamennyi tantárgy tekintetében objektivitásra, méltányosságra.

▪ A tantárgyi órákon a tanulók teljesítményét szövegesen vagy osztályzattal értékeljük.

a./ A szöveges értékelés területei:

▪ kitartó szorgalom az adott tantárgy tekintetében, vagy annak hiánya,

Pedagógiai Program

86

▪ kiemelkedően jó, vagy visszaeső tanulmányi teljesítmény,

▪ feladattudat, figyelmes munkavégzés az órán,

▪ órai munkák, órai aktivitás,

▪ íráskép, füzetvezetés

b./ Érdemjeggyel történő értékelés:

▪ témazárok, dolgozatok

▪ írásbeli, szóbeli feleletek

▪ kiemelkedő órai munka

▪ memoriterek

▪ színvonalas kutatási munkák

▪ tanulói produktumok

c./ Írásbeli felmérések

▪ Tanév elején valamennyi évfolyamon diagnosztikus mérésekkel tárjuk fel a tanulók induló

tudását.

▪ Tanév közben évfolyamonként, tantárgyanként egységesített szempontok alapján témazáró

dolgozatok (tematikus tudáspróbák).

▪ Tanév közben formatív mérésekkel szerzünk információkat folyamatosan a további

fejlesztőmunkához.

▪ A tantervi követelmények teljesítéséről félévkor és a tanév végén kritériumorientált minősítő

(szummatív) felméréssel győződünk meg.

d./ Írásbeli és szóbeli beszámoltatás célja

▪ Adjanak hiteles átfogó képet a tanulók ismereteiről, jártasságáról és készségeik

kialakulásának mértékéről, tegyék lehetővé ezek szaktanári értékelését.

▪ Igazolják vissza a tanulót érintő pedagógiai folyamat eredményét vagy eredményességét,

alapozzák meg az esetleg szükséges kiigazításokat.

Az írásbeli és szóbeli beszámoltatás formái, módszerei, rendje

Formái:

▪ Egyéni

▪ Csoportos

▪ Egész osztályt érintő

▪ Iskolai és otthoni munkára alapuló

Az értékelés formái:

Az értékelés konkrét formáját, anyagát a pedagógus választja ki, törekednie kell azonban a

helyes arányok kialakítására. Fontos alapelv, hogy a pedagógusnak a tanév elején ismertetnie

kell valamennyi értékelési formával kapcsolatos elvárásait, szempontjait. Célszerű kezdetben

közösen gyakorolni az értékelést, ezzel is ösztönözni a tanulók helyes önértékelését.

Hangsúlyozottan érvényes ez a 1. és az 5. évfolyam kezdetén, valamint új tantárgy tanulásánál.

Számon kérni csak a tanított anyagot lehet. Meg nem engedett eszköz alkalmazása esetén a

tanuló tudása elégtelen.

Pedagógiai Program

87

Az értékelés formái:

• szóbeli feleltetés,

• házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése,

• írásbeli számonkérési formák:

• írásbeli felelet (egy anyagrészből),

• beadandó, házi dolgozat kitűzése,

• röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból),

• dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből),

• témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással

előkészített, teljes témakört felölelő).

• a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel

összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése

Rendje

• A tananyag feldolgozásában a kiemelten fontos részek elsajátításának ellenőrzésekor

• Egy-egy témakör összefoglalása után

• Félévi vagy év végi ütemezéssel

Értékelési skálák kialakítása:

a./ A tanulók tudásának írásbeli (témazárók, felmérések) értékeléséhez a teljesítmények

minimuma és optimuma közötti (0-100 %) skálát a munkaközösségek tagjai megvitatják, majd

a gyakorlatban a többség által elfogadott skálát egységesen használják.

Pedagógiai programunkban javaslatot teszünk az értékelési skálák minél optimálisabb

kialakításához, segítve ezzel a szakmai munkaközösségek értékelési skáláinak kialakítását. A

javaslatban szereplő teljesítményszázalékok általában elfogadottak, de a ponthatárok a

követelmények időarányos tudásának függvényében változtathatók.

Szükséges mérlegelni a ponthatárok kialakításakor azt is, hogy a feladatok hány százaléka méri

a tanulók minimális, továbbhaladáshoz szükséges tudását, illetve mennyi az optimum szintű

feladat.

Javaslat a teljesítményszázalékok kialakításához

b./ Szöveges értékelésnél

a tanulók tudásának dokumentálására az értékelő szöveget a tanárok, tanítók fogalmazzák meg

egységes keretek között szerkesztett, munkaközösségek által megtárgyalt és elfogadott minták

alapján.

Pedagógiai Program

88

c./ Érdemjegyes értékelésnél (A feladatok nehézségi fokát figyelembe véve ettől eltérhetünk.)

100 % - 90 % 5 (jeles)

89 % - 75 % 4 (jó)

74 % - 50 % 3 (közepes)

49 % - 30 % 2 (elégséges)

0 % - 29% 1 (elégtelen)

Az osztályzat (érdemjegy):

• jeles (5): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását

alkalmazni is képes,

• jó (4): ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb

bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását,

• közepes (3): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként

felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását,

• elégséges (2): ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz

szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló

feladatvégzésre,

• elégtelen (1): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem

sajátította el, nem rendelkezik a továbbtanuláshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel,

nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év

közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy

adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus

nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az

osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Szöveges értékelés első osztály tanév végén

Magatartás

---------------

Példás: Fegyelmezett, udvarias, segítőkész, alkalmazkodó. Az iskolai házirendet mindig

betartja. Felnőttekkel illemtudó, udvarias.

Jó: Segítőkész, udvarias, az iskolai házirendet betartja. Felnőttekkel szemben illemtudó.

Társaival együttműködő.

Változó: Szaktanári vagy osztályfőnöki beírás, viselkedésével néha zavarja társait, az iskolai

házirendet néha megszegi. Társaival néha konfliktusba kerül.

Rossz: Igazgatói beírás, viselkedésével állandóan zavarja társait, az iskolai házirendet gyakran

megszegi. Társaival gyakran kerül konfliktusba.

Szorgalom

--------------

Példás: Feladatait rendszeresen elvégzi. Figyelme kitartó, érdeklődő. A tanítási órákon aktív,

önállóan dolgozik.

Jó: Feladatait néha elfelejti. Figyelme időnként elkalandozik. A tanítási órákon munkáiban

megerősítést igényel.

Változó: Feladatait rendszeresen elfelejti. Figyelme rövid ideig tart. A tanítási órákon passzív,

csak segítséggel dolgozik.

Pedagógiai Program

89

Hanyag: Feladatait nem végzi el. Figyelme nagyon rövid ideig tart, elkalandozó. A tanítási

órákon passzív, önállóan nem tud dolgozni.

Írás - Írás emlékezetből

-------------------------------

Emlékezetből is pontosan írja le a betűket, szavakat.

Emlékezetből pontatlanul ír.

Emlékezetből még nem tud betűket, szavakat leírni.

Önellenőrzéssel képes javítani a hibáit.

Írás - Íráshasználat

------------------------

Írásos tevékenységet szívesen végez.

Vonalvezetése és írása biztos.

Vonalvezetése és írása határozatlan.

Füzete tiszta, rendezett.

Füzetvezetése egyenetlen.

Írás - Íráskép

-----------------

Betűalakítása, betűkapcsolása szabályos.

A tanult betűket, betűkapcsolatokat még segítséggel alakítja.

Írásképe esztétikus, egyéni.

Betűalakítása, a betűk kapcsolása pontatlan.

Írása lendületes, folyamatos.

Írás - Írástempó

---------------------

Írástempója életkorának megfelelő.

Az írástempója lassú.

Írástempója az átlagosnál gyorsabb.

Írás - Másolás

-------------------

A tanult betűket, szavakat pontosan másolja írott és nyomtatott mintáról.

A tanult betűk, szavak másolása pontatlan.

Még nem tudja a tanult betűket és szavakat önállóan lemásolni.

A tanító jelölése alapján önállóan tudja javítani hibáit.

Hibáit kis segítséggel javítani tudja.

Írás - Tollbamondás

----------------------------

Hibáit kis segítséggel javítani tudja.

Tollbamondás után hibátlanul leírja a betűket és a szavakat.

Tollbamondás után még pontatlanul írja le a tanult betűket és szavakat.

Tollbamondás után még nem tudja leírni a tanult betűket és szavakat.

Képes önellenőrzéssel javítani a hibákat.

Pedagógiai Program

90

Olvasás - Hangos olvasás (technika)

-------------------------------------------------

Önállóan összeolvassa a tanult betűket.

A tanult betűk összeolvasásában bizonytalan.

A betűket felismeri, de azok összeolvasása nehézséget jelent.

Rövid szövegek esetében már mondatokat olvas és megérti azokat.

Elolvas rövid szavakat, mondatokat, de azok megértése még nehézséget jelent számára.

Még nem ismeri fel a betűket.

Hibátlanul felismeri és megnevezi a tanult betűket.

Bizonytalan a tanult betűk felismerésében és megnevezésében.

Az alábbi betűk felismerésében még bizonytalan:

Olvasás - Néma olvasás (szövegértés)

--------------------------------------------------

Képes elmélyülten, magában olvasni, és az olvasottak tartalmáról beszámolni, a szöveggel

kapcsolatos feladatokat megoldani.

Képes elolvasni rövid szövegeket, és megérti azokat.

Képes önállóan elolvasott szavak magyarázatára, de a mondatértése bizonytalan.

Elolvassa a rövidebb szövegeket, de nem érti meg azokat.

A rövidebb szövegek önálló néma olvasására még nem képes.

Olvasás - Viszonyulás az olvasáshoz

----------------------------------------------

Szereti a könyveket, szívesen olvas, betűzget.

A tanórán szívesen olvas, de önmagától még nem érdeklődik a könyvek iránt.

Egyelőre nem szívesen olvas.

Még nem tud olvasni.

Magyar - A beszéd tisztasága

--------------------------------------

Beszéde tiszta, érthető.

Néhány hang képzése még bizonytalan.

Néhány hangot már magában is tisztán ejt.

Sok hangképzési hibája van.

Beszéde korrekciót igényel.

Magyar - A szókincse

------------------------------

Szókincse gazdag, választékosan beszél.

Szókincse szegényes.

A tanév során beszéde fejlődött, szókincse gazdagodott.

Ha figyelünk rá, gondolatait helyesen választott szavakkal közli.

Szívesen mond verset és mesét.

Nehezen fejezi ki magát.

Még nem szeret a társai előtt szerepelni.

Beszéde és szókincse korának megfelelő.

Pedagógiai Program

91

Matematika - Geometria

--------------------------------

Felismeri és megnevezi a síkidomokat.

Még nem ismeri fel a síkidomokat.

Matematika - Összefüggések felismerése

----------------------------------------------------

Még nem tudja megoldani a szöveges feladatokat.

A nyitott mondatok megoldásában segítséget igényel.

Nyitott mondatokat nem tud megoldani.

Az egyszerűbb nyitott mondatot megérti, és hibátlanul megoldja.

Algoritmus szerint képes szöveges feladat megoldására.

A szöveges feladatot segítséggel tudja megoldani.

Matematika - Számfogalom

--------------------------------------

A számolással és egyéb matematikai problémákkal összefüggő feladatokat szívesen végez.

Órákon aktív, figyelmes.

A számolással és egyéb matematikai problémákkal összefüggő feladatokat többnyire elvégzi.

Órákon nem mindig aktív, de szorgalmasan dolgozik.

Biztonsággal felismeri és lejegyzi a számokat 0-20-ig.

A számok felismerésében és lejegyzésében még téveszt.

Nem ismeri fel a tanult számokat.

Számfogalma biztos 0-20-ig.

Számfogalma bizonytalan 0-20-ig.

Matematika - Számolási készség

-------------------------------------------

Adott egyszerű szabály szerint képes számsorozat folytatására.

Segítséggel tudja a számsorozatot folytatni.

Nem képes megadott szabály szerint számsorozat folytatására.

Képről helyesen alkot számfeladatot.

Képről segítséggel képes számfeladat folytatására.

Még nem tud képről számfeladatot megoldani.

Önállóan képes összeadni és kivonni 20-as számkörben.

Eszközzel tud összeadni 20-as számkörben.

Eszköz nélkül még nem képes műveltek elvégzésére.

Eszközzel sem képes műveletek végzésére

Környezetismeret(NAT 2012.) - Érdeklődés

----------------------------------------

Rendkívül nyitott a természet jelenségei iránt.

Fel lehet kelteni az érdeklődését a természet jelenségei és értékei iránt.

Ritkán mutat érdeklődést a természet jelenségei iránt.

Pedagógiai Program

92

Környezetismeret - Megismerési módszerek

-----------------------------------------------------

Megfigyelései pontatlanok, tapasztalatait nehezen tudja megfogalmazni.

Képes megnevezni a tárgyak érzékelhető tulajdonságait (alak, forma, szín).

Még bizonytalan a tárgyak érzékelhető tulajdonságainak megnevezésében (alak, forma, szín).

Nem tudja megnevezni az érzékelhető tulajdonságokat (alak, forma, szín).

Megfigyelései pontosak, képes megadott szempontú rendezésre is.

Általában pontosan képes megfigyelni, de a megfogalmazásban és a rendezésben még

segítségre szorul.

Környezetismeret - Tájékozódás

-----------------------------------------

Jól használja a térbeli és időbeli tájékozódáshoz szükséges fogalmakat.

Még bizonytalan a térbeli és időbeli tájékozódást kifejező szavak használatában.

Segítséggel sem képes a tájékozódáshoz használt kifejezések megkülönböztetésére.

A hét napjait, a hónapok és az évszakok neveit ismeri, képes azok felsorolására.

Segítséggel képes a hét napjainak, a hónapok és az évszakok nevének felsorolására.

Még nem tudja önállóan megnevezni a napok, hónapok, évszakok neveit.

Vizuális nevelés, rajz és technika

-----------------------------------------

Szeret rajzolni, színezni, festeni, mintázni.

Átlagos az érdeklődése a vizuális kultúra, a vizuális művészetek iránt.

Egyelőre nem ábrázol szívesen, gyakran szorul segítségre és bátorításra.

Szívesen végez technikai jellegű tevékenységet.

Fel lehet kelteni technikai jellegű érdeklődését, de munka közben bíztatást igényel.

Munkavégzés előtt és közben is folyamatos biztatást, segítséget igényel.

Munkái szépek és igényesek.

Ügyesen bánik az eszközökkel.

Saját ötleteit, elképzeléseit bátran megvalósítja.

Törekszik a rajzfelület esztétikus kitöltésére.

A tanult technikákat életkorának megfelelő szinten alkalmazza.

Ismeri a színek nevét és felismeri azokat.

Testnevelés

---------------

A mozgásos feladatokat nem szívesen végzi, nem szeret mozogni.

A feladatok kivitelezésében mozgása összerendezetlen.

Erőnléte és állóképessége gyenge, sok mozgás javasolt.

A sportjátékok, versengések szabályait érti és betartja. Minden helyzetben sportszerűen

viselkedik.

A sportjátékok, versengések szabályait érti, de időnként nem tartja be.

A sportjátékok, versengések szabályait érti, de gyakran nem tartja be.

Különösen ügyes:

Erőnléte és állóképessége életkorának megfelelő.

A mozgásos feladatokat szívesen végzi, szeret mozogni.

A feladatok kivitelezésében mozgása összerendezett.

Pedagógiai Program

93

Ének-zene

--------------

A zenét szereti, élvezi, a feladatokat szívesen végzi.

A zenét szereti, élvezi, de a feladatokat nem mindig szívesen végzi.

A zenét szereti, de a feladatokban való részvételhez bátorítást igényel.

A tanult dalokat el tudja énekelni csoportban és önállóan is.

Hallás után képes egyszerű ritmus visszatapsolására.

Szívesen részt vesz a tanult gyermekjátékok eljátszásában.

A tanult ritmusokat, azok jeleit ismeri és használja.

Etika / Hittan

------------------------------

Kiválóan teljesített

Jól teljesített

Megfelelően teljesített

Felzárkóztatásra szorul

Cigány népismeret

---------------------------

Kiválóan megfelelt

Jól megfelelt

Megfelelt

Felzárkóztatásra szorul

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS A MÁSODIK OSZTÁLYBAN FÉLÉVKOR

Magatartás

---------------

Példás: Fegyelmezett, udvarias, segítőkész, alkalmazkodó. Az iskolai házirendet mindig

betartja. Felnőttekkel illemtudó, udvarias.

Jó: Segítőkész, udvarias, az iskolai házirendet betartja. Felnőttekkel szemben illemtudó.

Társaival együttműködő.

Változó: Szaktanári vagy osztályfőnöki beírás, viselkedésével néha zavarja társait, az iskolai

házirendet néha megszegi. Társaival néha konfliktusba kerül.

Rossz: Igazgatói beírás, viselkedésével állandóan zavarja társait, az iskolai házirendet gyakran

megszegi. Társaival gyakran kerül konfliktusba.

Szorgalom

--------------

Példás: Feladatait rendszeresen elvégzi. Figyelme kitartó, érdeklődő. A tanítási órákon aktív,

önállóan dolgozik.

Jó: Feladatait néha elfelejti. Figyelme időnként elkalandozik. A tanítási órákon munkáiban

megerősítést igényel.

Változó: Feladatait rendszeresen elfelejti. Figyelme rövid ideig tart. A tanítási órákon passzív,

csak segítséggel dolgozik.

Pedagógiai Program

94

Hanyag: Feladatait nem végzi el. Figyelme nagyon rövid ideig tart, elkalandozó. A tanítási

órákon passzív, önállóan nem tud dolgozni.

Magyar nyelv és irodalom

Olvasás

Szóbeli kifejezőkészsége:

▪ Választékos, pontos, értelmes

▪ Kissé nehézkes, pontatlan

▪ Nem szívesen beszél

Hangos olvasás:

▪ Folyamatos, kifejező; - folyamatos, kevés hibával;

▪ Szólamokban olvas; - betűzve, akadozva olvas;

▪ Nem olvassa össze jól a betűket

Szövegértése:

▪ Biztos

▪ Segítséget igényel

▪ Nem érti az olvasottakat

Tartalommondása:

▪ Lényegre törő, összefüggő, élményszerű

▪ Kérdések segítségével mond tartalmat

▪ Az olvasott szöveg tartalmáról nem tud beszámolni

Nyelvtan

Anyanyelvi szabályok alkalmazása:

▪ Hibátlanul alkalmazza

▪ Kevés hibával alkalmazza

▪ Sok hibával alkalmazza

▪ Nem tudja alkalmazni

Írás

Külalak:

▪ Írásbeli munkái szépek, tetszetősek, rendezetek

▪ Írásbeli munkái elfogadhatóak

▪ Írásbeli munkái rendetlenek

Másolás írott és nyomtatott szövegről:

▪ Hibátlan

▪ Kevés hiba

▪ Sok hiba

Pedagógiai Program

95

Tollbamondás utáni írás:

▪ Hibátlan

▪ Kevés hiba

▪ Sok hiba

Matematika

Számfogalma 100-as számkörben:

▪ Kialakult

▪ Bizonytalan

▪ Kialakulatlan

Műveletek végzése:

▪ Hibátlan

▪ Kevés hibával

▪ Sok hibával

Szöveges feladatokat:

▪ Önállóan old meg

▪ Segítséggel old meg

▪ Nem tud megoldani

Matematikai tudása:

▪ Tanult ismereteit képes önállóan alkalmazni

▪ Tanult ismereteit kevés hibával alkalmazza

▪ Tanult ismeretei hiányosak, sok hibával számol

▪ Ismeretei nagyon hiányosak /önálló számításokra nem képes/ állandó fejlesztésre

szorul

Környezetismeret (NAT 2012.)

▪ Érdeklődő, tudását folyamatosan gyarapítja és ismereteit önállóan alkalmazza

▪ Érdeklődő, de tudásában kevés hiányosság fellelhető

▪ Tudásában sok a hiányosság, így önálló munkája nehézkes

▪ Csekély tudása és a szorgalom hiánya miatt önálló munkára képtelen, fejlesztésre

szorul

Rajz

Munkája:

▪ Igényes, szép, tetszetős

▪ Elfogadható

▪ Összecsapott, rendetlen

Pedagógiai Program

96

Ábrázolása:

▪ Érzékletes, élethű, pontos

▪ Felületes, pontatlan, de felismerhető

▪ Nem ismerhető fel

Technika

Kreativitása:

▪ Sok önálló ötlete van

▪ Kevés önálló ötlete van

▪ Nincs önálló elképzelése

Munkavégzése:

▪ Pontos, gondos

▪ Pontatlan

▪ Egyedül nem képes rá

Szerszám- és eszközhasználata:

▪ Biztonságos, helyes

▪ Megfelelő

▪ Segítséggel dolgozik

Ének-zene

Éneklése:

▪ Szívesen, lelkesen énekel – aktivitása változó

▪ Nehezen, de bevonható a közös éneklésbe

▪ Egyáltalán nem szeret énekelni, nem énekel

Szolmizálás:

▪ Biztos

▪ Kevés hiba

▪ Sok hiba

▪ Önállóan nem tudja

Testnevelés

Órai hozzáállása:

▪ Aktív, öntevékeny

▪ Csak biztatásra tevékeny

▪ Nem szívesen vesz részt

Felszerelése:

▪ Tiszta, rendes

▪ Megfelelő

▪ Hiányos

▪ Soha nincs

Mozgása:

Pedagógiai Program

97

▪ Ügyes, összerendezett

▪ Rendezetlen

▪ Lassú

Viselkedése:

▪ Sportszerű

▪ Változó

▪ Rendbontó

Etika/Hittan

Kiválóan teljesített

Jól teljesített

Megfelelően teljesített

Felzárkóztatásra szorul

Érdemjeggyel történő értékelés

2. tanév végétől - 8. évfolyamig minden teljesítményt érdemjeggyel (1-5) értékelünk tanév

közben.

Félévkor és tanév végén osztályozzuk a tanulók teljesítményét.

▪ Valamennyi évfolyamon a szöveges értékelés, illetve az 1-5 fokú skálával történő

osztályzatok, valamint az érdemjegyek megállapításának alapja - a kerettantervhez igazodóan

- a helyi tantervben is megfogalmazott továbbhaladási feltétel, a követelmények minimum,

illetve optimum szintje.

▪ A minimum követelményeknek feleljen meg a tanuló az elégséges osztályzatért.

▪ A helyi tantervben megfogalmazott követelmények optimum szintjét teljesítő tanulót jelessel

értékeljük. Szöveges értékelésnél jól megfelelt minősítést kapjon. Az optimum szintet

meghaladó teljesítményeket kiválóan megfelelt minősítéssel dokumentáljuk.

▪ Érdemjegyek száma havonta:

o heti 1 órás tárgynál 1 jegy

o heti 2 órás tárgynál 1 jegy

o heti 3 órás tárgynál legalább 2-3 jegy

o heti 4, vagy ennél több órás

tárgy esetében legalább 2-3 jegy

▪ Az előzőekben ismertetett értékelési formák mellett más módok és eszközök is alkalmazhatók

adott időegység (naponta, hetente ….) alkalmával.

Ez történhet piros ponttal, csillaggal, jelek, szimbólumok alkalmazásával.

A konkrét teljesítményekhez kötődő, alternatív megoldások bármely területen és fejlesztési

szakaszban alkalmazhatók.

Pedagógiai Program

98

Szakvéleménnyel rendelkező (érdemjeggyel, osztályzattal történő értékelés alól

felmentett) tanulók szöveges értékelése

Azon tanulóknál, akikről szakvélemény készült és valamely tantárgyból felmentést kaptak az

érdemjeggyel történő értékelésre, szöveges értékelést alkalmazunk az alábbi formában:

Szöveges értékelés

1. osztály

Magyar nyelv és irodalom

Olvasás

Szókincse: gazdag – átlagos – hiányos

Szóbeli kifejezőkészsége: választékos – megfelelő – nem szívesen beszél

Olvasástechnikája:

Folyamatosan olvas – szólamokban olvas – szóképekben olvas

Szótagolva olvas

Betűzve olvas – nem olvas

Szöveghűsége: hibátlan – keveset hibázik – sokat hibázik

Olvasási tempója: jó, megfelelő – gyors – lassú

Hangsúlyozása: szép, kifejező – monoton – rosszul hangsúlyoz

Szövegértése: biztos – kicsit bizonytalan – nem érti az olvasottakat

Írás

Külalak: tetszetős, szép – megfelelő – fejlesztendő/igénytelen

Betűalakítás: szabályos – szabálytalan

Írásbeli munkái:

Képes egy-egy gondolatot önállóan megfogalmazva, röviden, írásban rögzíteni, leírni

Kevés hibával képes önállóan írni

Sok hibával, esetleg szabálytalan betűalakítással vagy kötéssel, de képes írni

Nem tud még írni, állandó fejlesztésre szorul.

Matematika

Számfogalma 20-ig: kialakult – bizonytalan – kialakulatlan

Tanult műveletek végzése: hibátlan – kevés hiba – sok hiba – a tanult műveletek elvégzésére

nem képes

Szöveges feladatokat: önállóan old meg – segítséggel tud megoldani – nem tud megoldani

Matematika tudása:

Képes matematikai tudását, új ismereteit önállóan alkalmazni

Kis segítséggel képes matematikai ismereteit alkalmazni

Matematikai ismeretei alkalmazásához sok segítséget kell igénybe vennie, sokat hibázik

Még nem tud önállóan számolni/ további rendszeres fejlesztésre szorul.

2.osztály

Magyar nyelv és irodalom

Olvasás

Szóbeli kifejezőkészsége:

Választékos, pontos, értelmes

Pedagógiai Program

99

Kissé nehézkes, pontatlan

Nem szívesen beszél

Hangos olvasás:

Folyamatos, kifejező; - folyamatos, kevés hibával;

Szólamokban olvas; - betűzve, akadozva olvas;

Nem olvassa össze jól a betűket

Szövegértése:

Biztos

Segítséget igényel

Nem érti az olvasottakat

Tartalommondása:

Lényegre törő, összefüggő, élményszerű

Kérdések segítségével mond tartalmat

Az olvasott szöveg tartalmáról nem tud beszámolni

Nyelvtan

Anyanyelvi szabályok alkalmazása:

Hibátlanul alkalmazza

Kevés hibával alkalmazza

Sok hibával alkalmazza

Nem tudja alkalmazni

Írás

Külalak:

Írásbeli munkái szépek, tetszetősek, rendezettek

Írásbeli munkái elfogadhatóak

Írásbeli munkái rendetlenek

Másolás írott és nyomtatott szövegről:

Hibátlan

Kevés hiba

Sok hiba

Tollbamondás utáni írás:

Hibátlan

Kevés hiba

Sok hiba

Matematika

Számfogalma 100-as számkörben:

Kialakult

Bizonytalan

Kialakulatlan

Pedagógiai Program

100

Műveletek végzése:

Hibátlan

Kevés hibával

Sok hibával

Szöveges feladatokat:

Önállóan old meg

Segítséggel old meg

Nem tud megoldani

Matematikai tudása:

Tanult ismereteit képes önállóan alkalmazni

Tanult ismereteit kevés hibával alkalmazza

Tanult ismeretei hiányosak, sok hibával számol

Ismeretei nagyon hiányosak /önálló számításokra nem képes/ állandó fejlesztésre szorul

3. osztály

Magyar nyelv és irodalom

Szókincse:

• gazdag, választékos – átlagos – hiányos – szegényes

Beszéde:

• érthető, értelmes, tématartó, alkalmazkodik az adott helyzetekhez – érthető és többnyire

tématartó – sokszor kusza, helyzetekhez alig képes alkalmazkodni – összefüggéstelen, kilép az

adott beszédhelyzetekből

Hangos olvasás:

A tanuló hangos olvasása:

• szöveghű, folyamatos, az írásjeleknek megfelelő – kevés hibával, folyamatosan, többnyire az

írásjeleknek megfelelő – sok hibával, akadozva adja vissza a szöveget, az írásjeleket gyakran

figyelmen kívül hagyja

Olvasási tempó:

• jó – lassan, folyamatosan olvas – lassan olvas, néha téveszt – lassan olvas, gyakran téveszt

Szövegértése:

• a szövegelemzésben jártas, önállóan értelmezi a szövegeket – segítséggel igazodik el a

szövegekben – nem képes a szöveget értelmezni

Fogalmazása:

• igényes, gördülékeny, a feladatnak, a témának megfelelően fogalmaz – kissé hibásan, nem

teljesen összefüggően, a témától időnként eltérve fogalmaz – gyakran szétesik, eltér az adott

témától – mondatai között nincs összefüggés, igénytelenül fejezi ki mondanivalóját

Magyar nyelvtan – helyesírás

Minden mondatfajtát:

• biztosan felismer – a mondatfajtákat keveri – képtelen a megkülönböztetésükre

Az ige felismerése:

– biztos – kevés hibával – bizonytalan – képtelen felismerni

A főnév felismerése:

• biztos – kevés hibával – bizonytalan – képtelen felismerni

A melléknév felismerése:

Pedagógiai Program

101

• biztos – kevés hibával – bizonytalan – képtelen felismerni

A számnév felismerése:

• biztos – kevés hibával – bizonytalan – képtelen felismerni

A nyelvtani szabályok alkalmazása:

• megfelelő – bizonytalan – egyelőre nem kielégítő

Írása:

• eszköz jellegű, olvasható – időnként egyenetlen, olvasható – sok hibával, rendezetlenül ír,

nehezen olvasható – írása széteső, nem olvashat

Másolás:

• hibátlan – kevés hiba – sok hiba

Emlékezetből írás:

• hibátlan – kevés hiba – sok hiba

Tollbamondás utáni írás:

• hibátlan – kevés hiba – sok hiba

Külalak:

• írásbeli munkái szépek, tetszetősek, rendezettek, igényesek – írásbeli munkái elfogadhatóak –

írásbeli munkái rendetlenek

Matematika

Számfogalom az 1000-es számkörben:

• kialakult – bizonytalan – kialakulatlan

A számok helye a számegyenesen:

• tudja, pontosan jelöli – téveszti, jelölése pontatlan – nem tudja

Műveletek végzése az 1000-es számkörben:

• hibátlan – kevés hibával – sok hibával – nem képes elvégezni

(Külön feltüntetjük, melyik művelet jelent nehézséget: – összeadás – kivonás – szorzás –

osztás.)

Kerekítés:

• tudja – téveszti – nem tudja

Becslés:

• tudja – téveszti – nem tudja

Sorozatok folytatása:

• hibátlan – téveszti – nem tudja

Szabályjátékoknál a szabályt:

• felismeri, és tudja folytatni a feladatot – felismeri, de téveszti a megoldást – nem ismeri fel,

nem tudja folytatni a feladatot

Törtrészek leolvasása, rajzolása:

• biztos – bizonytalan – nem képes rá

Negatív számok olvasása, rendezése:

• biztos – bizonytalan – nem tudja

Római számok ismerete:

• biztos – bizonytalan – nem tudja

A szöveges feladatok összefüggéseit:

• önállóan felismeri – segítséggel ismeri fel – nem ismeri fel

A szöveges feladatok megoldása:

• biztos – kevés hibával – sok hibával/hiányosan – nem képes megoldani

Pedagógiai Program

102

A szabványmértékegységek felismerése és használata:

• tudja – téveszti – nem tudja

Geometriai alapismeretei:

• biztosak – bizonytalanok – nagyon hiányosak

Logikus gondolkodás:

• képes rá – segítséggel képes rá – nem képes rá

Írásbeli munkái:

• szépek, igényesek – elfogadhatóak – igénytelenek, rendetlenek

Órai munkavégzése:

• önálló – segítséget igényel – sok segítséget igényel

4.osztály

Magyar nyelv és irodalom

Olvasás, szövegértés

Hangos olvasás:

• szöveghű, kifejező, az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban és hanglejtéssel olvas – kevés

hibával, folyamatosan, az írásjeleknek megfelelően olvas – lassú tempóban, akadozva, az

írásjeleket gyakran figyelmen kívül hagyva olvas

Szövegben való tájékozódása:

• biztos, jól átlátja a hosszabb szöveget is – kevés hibával, jól tájékozódik – nehezen látja át a

szöveget, sokat hibázik – nem képes a szöveg áttekintésére, a szövegben való tájékozódásra

Szövegelemző műveletek: képes ismeretlen szöveget önállóan értelmezni, a szöveget áttekinteni, a lényeges mondanivalót

kiemelni, vázlatot készíteni – kis segítséggel képes ismeretlen szöveget önállóan értelmezni, a lényeget

– többnyire kiemeli, a vázlatkészítéshez kevés segítséget igényel – szövegelemzése sokszor csak

formális, a lényeges mondanivalót csak sok segítséggel képes kiemelni, önállótlan – a szövegben nem

igazodik el, nem képes az olvasott szöveg elemzésére, a lényeges mondanivalót nem tudja jelölni,

vázlatot nem képes készíteni

Írásbeli kommunikáció – fogalmazás

Írásbeli szövegalkotásai:

• igényesek, jól szerkesztettek, tagolása helyes, párbeszédeket jól alkalmaz – segítséggel

összefogottak a munkái, tagolási hiba előfordul, párbeszédet nem mindig jó helyen alkalmaz –

sok segítséggel képes csak fogalmazni, gyakori a tagolási hiba, a párbeszéd alkalmazását kerüli

vagy rosszul alkalmazza – egyedül nem képes szövegalkotásra, fogalmazása szétesik, párbeszéd

alkalmazására nem képes

Kifejezések használata:

• igényes, választékos kifejezéseket használ, a szóismétlést kerüli – szóismétlés előfordul,

szóhasználata átlagos – igénytelen, sok a szóismétlés

Magyar nyelvtan – helyesírás

Minden mondatfajtát:

• biztosan felismer – a mondatfajtákat keveri – képtelen a megkülönböztetésükre

Az ige felismerése:

– biztos – kevés hibával – bizonytalan – képtelen felismerni

A főnév felismerése:

• biztos – kevés hibával – bizonytalan – képtelen felismerni

A melléknév felismerése:

• biztos – kevés hibával – bizonytalan – képtelen felismerni

Pedagógiai Program

103

A számnév felismerése:

• biztos – kevés hibával – bizonytalan – képtelen felismerni

A nyelvtani szabályok alkalmazása:

• megfelelő – bizonytalan – egyelőre nem kielégítő

A névmás felismerése és alkalmazása:

• biztos – kevés hibával – bizonytalan – képtelen felismerni

A tanult nyelvi ismereteket, fogalmakat:

• biztonsággal alkalmazza – bizonytalanul ismeri fel és alkalmazza – sok hibával alkalmazza –

nem képes alkalmazni

Nyelvhelyessége:

• biztos, tudatos, másokat is kijavít – bizonytalan – kialakulatlan

Helyesírása:

• a tanult esetekben megbízható, pontos – kevés hibával ír – sokat hibázik, bizonytalan – hibái

már a szöveg érthetőségét is megakadályozzák.

A tanuló írása:

• eszköz jellegű, tetszetős, jól olvasható, lendületes, egyéni írása kialakult – írásképe időnként

egyenetlen, nem kellő lendületű (túlzottan elnagyolt vagy hiányos, lemaradó) – nehezen,

sokszor csak feladatszerűen ír, rendezetlen az írásképe – nehézkes, nem tetszetős, széteső,

rendetlen

Matematika

Számok írása, olvasása, nagyság szerinti sorba rendezése a 10 000-es számkörben:

• tudja – téveszti – nem tudja

A számok helye a számegyenesen:

• tudja – téveszti – nem tudja

Műveletek végzése szóban:

• tudja – téveszti – nem tudja – nem képes elvégezni

(összeadás, kivonás, szorzás, osztás)

Műveletek végzése írásban:

• tudja – téveszti – nem tudja – nem képes elvégezni

(összeadás, kivonás, szorzás, osztás)

Számok bontása:

• tudja – téveszti – nem tudja

Számszomszédok:

• hibátlanul tudja – téveszti – nem tudja

Kerekítés:

• tudja – téveszti – nem tudja

Sorozatok folytatása:

• hibátlanul tudja – téveszti – nem tudja

Negatív számok olvasása, rendezése:

• biztosan, hibátlanul tudja – bizonytalan benne – nem tudja

Törtrészek előállítása, olvasása:

• tudja – téveszti – nem tudja

Szöveges feladatok megoldása

A) Hallott vagy olvasott szöveg megértése:

• érti, tudja ábrázolni – bizonytalan – nem érti

Pedagógiai Program

104

B) Megoldás keresése:

• az összes megoldást keresi és megtalálja – kevés hibával dolgozik – sok segítséggel vezeti le

a megoldást – önállóan nem tudja megoldani

C) A megoldás ellenőrzése:

• önállóan végzi – segítséggel végzi – nem ellenőriz

D) A megoldás értelmezése, válasz(ok) adása:

• önállóan, helyesen válaszol a kérdésekre – segítséggel válaszol – legtöbbször nem tud

válaszolni

Geometria, mérések

A tanult síkidomokat, testeket felismeri, tulajdonságait ismeri:

• önállóan, hibátlanul – segítséggel – nem tudja

(négyzet, téglalap, kocka, téglatest)

A mérendő mennyiséghez egység és eszköz választása:

• biztos – bizonytalan – nem képes rá

(hosszúság, terület, szög…)

A tanult szabványos mértékegységek ismerete, használata:

• tudja – téveszti, pontatlan – nem tudja

Táblázatok, grafikonok leolvasása:

• tudja – téveszti – nem tudja

Adatok sorba rendezése, elhelyezése sorozatban, grafikonon, táblázatban:

• tudja – téveszti – nem tudja

5. osztály

Magyar nyelv és irodalom

Nyelvi képesség, kommunikáció:

szókincse választékos, bővített mondatokat használ

szókincse életkorának megfelelő

szókincse szegényes

Szóbeli kifejezőkészség

kimagaslóan jó

korának megfelelő

rövid mondatokat használ

kérdésekre válaszol

Szövegértés

megérti, önállóan megfogalmazza az olvasottakat

irányítottan képes szövegfeldolgozásra

nem képes elmondani az olvasottakat

Hangos olvasás

kifejező, folyamatos, szöveghű

kevés hibával, folyamatosan, az írásjelek figyelembevételével olvas

lassú ütemben olvas, nem figyel a mondatvégi írásjelekre

Írásbeli szövegalkotásai

igényesek, jól szerkesztettek, tagolása helyes

segítséggel összefogottak a munkái, tagolási hibákat vét

sok segítséggel képes csak fogalmazni

egyedül nem képes szövegalkotásra

Magyar nyelv

Pedagógiai Program

105

Minden mondatfajtát:

biztosan felismer

a mondatfajtákat keveri

képtelen a megkülönböztetésükre

Anyanyelvi szabályok alkalmazása:

megfelelő

bizonytalan

egyelőre nem kielégítő

A tanult nyelvi fogalmakat:

biztonsággal alkalmazza

bizonytalanul ismeri fel és alkalmazza

sok hibával alkalmazza

nem képes alkalmazni

Helyesírása:

a tanult esetekben megbízható, pontos

kevés hibával ír

sokat hibázik

hibái már a szöveg érthetőségét is megakadályozzák

Matematika

Számok csoportosítása:

tudja a számokat csoportosítani megadott szempont szerint

számok csoportosítására segítséggel képes

nem képes

Milliós számkörben számfogalma

kialakult

bizonytalan

még nem alakult ki

Szóbeli alapműveleteket

önállóan végez

segítséggel végez

nem tud elvégezni

Negatív számokkal műveletet

el tud végezni önállóan

segítséggel végez

nem tud elvégezni

Törtek egész szomszédjait

megnevezi

nem nevezi meg

Sík –és térszemlélete

életkorának megfelelő

életkorától elmarad

Koordináta-rendszerben

biztonsággal tájékozódik

bizonytalanul mozog

Pedagógiai Program

106

nem tud még tájékozódni

6. osztály

Magyar nyelv és irodalom

Kommmunikáció

szókincse választékos, bővített mondatokat használ

szókincse életkorának megfelelő

szókincse szegényes

Vázlatkészítési módokat

alkalmazza

segítséggel alkalmazza

még nem tudja alkalmazni

A tanult szófajok jellemzőit / ige, főnév, melléknév,számnév, határozószó, igenevek,

névmások/

ismeri

nem ismeri

A tanult helyesírási szabályokat

képes alkalmazni

segítséggel alkalmazza

még nem tudja alkalmazni

Irodalom

Szövegértés

önállóan megfogalmazza az olvasottakat

irányítottan képes szövegfeldolgozásra

még nem képes szöveget feldolgozni

Hangos olvasás

kifejező, folyamatos, szöveghű

kevés hibával, folyamatosan, az írásjelek figyelembevételével olvas

lassú ütemben olvas, nem figyel a mondatvégi írásjelekre

Írásbeli szövegalkotásai

igényesek, jól szerkesztettek, tagolása helyes

segítséggel összefogottak a munkái, tagolási hibákat vét

sok segítséggel képes csak fogalmazni

egyedül nem képes szövegalkotásra

Irodalmi műfajok jellemzőit

ismeri, meg tudja különböztetni a tanult műfajokat

segítséggel felsorolja a tanult műfajokat, meg tudja különböztetni azokat

nem ismeri a tanult műfajok jellemzőit

Tanult költők 1-2 versét

képes előadni

képes megnevezni, de nem tudja elmondani

nem képes megnevezni

Pedagógiai Program

107

Matematika

Számfogalma milliós számkörben

kialakult

bizonytalan

nem alakult ki

Alapműveletek végzése

gyors, hibátlan

kevés hibát vét

sok hibával dolgozik

Logikus gondolkodás

szabályszerűséget felismer,pontosan következtet

csak segítséggel képes meglátni az összefüggéseket

nem képes logikusan gondolkodni

Egyszerű százalékszámítási feladatot

képes elvégezni

segítséggel végez el

még nem tud elvégezni

Oszthatósági szabályokat

ismeri, képes alkalmazni

ismeri, segítséggel alkalmazza

nem ismeri

7. osztály

Magyar nyelv és irodalom

Minden mondatfajtát:

biztosan felismer

a mondatfajtákat keveri

képtelen a megkülönböztetésükre

Anyanyelvi szabályok alkalmazása:

megfelelő

bizonytalan

egyelőre nem kielégítő

A tanult nyelvi fogalmakat:

biztonsággal alkalmazza

bizonytalanul ismeri fel és alkalmazza

sok hibával alkalmazza

nem képes alkalmazni

Helyesírása:

a tanult esetekben megbízható, pontos

kevés hibával ír

sokat hibázik

hibái már a szöveg érthetőségét is megakadályozzák

Pedagógiai Program

108

Önálló vázlatkészítésre

képes

segítséggel képes

nem képes

A szöveg tartalmát

össze tudja foglalni, tud önálló vázlatot készíteni

össze tudja foglalni,segítséggel készít vázlatot

nem tudja összefoglalni

Mondatelemzése

hibátlan

kevés hibát vét

sokat hibázik

még nem képes rá

Irodalom

Nyelvi képesség, kommunikáció:

szókincse választékos, bővített mondatokat használ

szókincse életkorának megfelelő

szókincse szegényes

Szóbeli kifejezőkészség

kimagaslóan jó

korának megfelelő

rövid mondatokat használ

kérdésekre válaszol

Szövegértés

megérti, önállóan megfogalmazza az olvasottakat

irányítottan képes szövegfeldolgozásra

nem képes elmondani az olvasottakat

Hangos olvasás

kifejező, folyamatos, szöveghű

kevés hibával, folyamatosan, az írásjelek figyelembevételével olvas

lassú ütemben olvas, nem figyel a mondatvégi írásjelekre

Írásbeli szövegalkotásai

igényesek, jól szerkesztettek, tagolása helyes

segítséggel összefogottak a munkái, tagolási hibákat vét

sok segítséggel képes csak fogalmazni

egyedül nem képes szövegalkotásra

Tanult lírai műfajokat (óda, himnusz, elégia,dal, epigramma)

megkülönbözteti, , fel tudja sorolni jellemzőiket

néhány műfaj jellemzőit felsorolja, segítséggel felismeri

nem ismeri a tanult műfajok jellemzőit

Az olvasottakat

nemcsak összefoglalni tudja, hanem érvelni is képes

Pedagógiai Program

109

össze tudja foglalni

nem képes összefoglalni

A formai jegyek jelentésteremtő szerepét

érti

nem érti

Matematika

Számfogalma milliós számkörben

kialakult

bizonytalan

nem alakult ki

Alapműveletek végzése

gyors, hibátlan

kevés hibát vét

sok hibával dolgozik

Logikus gondolkodás

szabályszerűséget felismer, pontosan következtet

csak segítséggel képes meglátni az összefüggéseket

nem képes logikusan gondolkodni

Műveleteket racionális számkörben

hibátlanul, önállóan végez

segítséggel végez

segítséggel sem tud elvégezni

Műveleteket hatványokkal

hibátlanul, önállóan végez

segítséggel végez

segítséggel sem tud elvégezni

Tanult geometriai ismereteit

képes alkalmazni

segítséggel képes alkalmazni

nem képes alkalmazni

8. osztály

Magyar nyelv

Minden mondatfajtát:

biztosan felismer

a mondatfajtákat keveri

képtelen a megkülönböztetésükre

Anyanyelvi szabályok alkalmazása:

megfelelő

bizonytalan

egyelőre nem kielégítő

A tanult nyelvi fogalmakat:

biztonsággal alkalmazza

bizonytalanul ismeri fel és alkalmazza

sok hibával alkalmazza

Pedagógiai Program

110

nem képes alkalmazni

Helyesírása:

a tanult esetekben megbízható, pontos

kevés hibával ír

sokat hibázik

hibái már a szöveg érthetőségét is megakadályozzák

Különböző műfajú szövegek megértésére

képes

nem képes

Különböző szöveg tartalmát

összefoglalja, önállóan vázlatot készít

segítséggel foglalja össze

nem képes összefoglalni

Összetett mondat szerkezetét, fajtáját

felismeri

nem ismeri fel

Irodalom

Nyelvi képesség, kommunikáció:

szókincse választékos, bővített mondatokat használ

szókincse életkorának megfelelő

szókincse szegényes

Szóbeli kifejezőkészség

kimagaslóan jó

korának megfelelő

rövid mondatokat használ

kérdésekre válaszol

Szövegértés

megérti, önállóan megfogalmazza az olvasottakat

irányítottan képes szövegfeldolgozásra

nem képes elmondani az olvasottaka

Hangos olvasás

kifejező, folyamatos, szöveghű

kevés hibával, folyamatosan, az írásjelek figyelembevételével olvas

lassú ütemben olvas, nem figyel a mondatvégi írásjelekre

Írásbeli szövegalkotásai

igényesek, jól szerkesztettek, tagolása helyes

segítséggel összefogottak a munkái, tagolási hibákat vét

sok segítséggel képes csak fogalmazni

egyedül nem képes szövegalkotásra

Adott szöveg tartalmáról

önállóan jegyzetet, vázlatot készít

segítséggel készít vázlatot, jegyzetet

nem tud vázlatot, jegyzetet készíteni

Olvasott szöveg tartalmával kapcsolatban

Pedagógiai Program

111

képes saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni

nem képes saját véleményét megfogalmazni

Művek műfaji csoportosítására

képes

nem képes

Alapvető lírai műfajok sajátosságait

felismeri

nem ismeri fel

Matematika

Számfogalma milliós számkörben

kialakult

bizonytalan

nem alakult ki

Alapműveletek végzése

gyors, hibátlan

kevés hibát vét

sok hibával dolgozik

Logikus gondolkodás

szabályszerűséget felismer, pontosan következtet

csak segítséggel képes meglátni az összefüggéseket

nem képes logikusan gondolkodni

Műveletvégzése racionális számkörben

gyors, hibátlan

kevés hibát vét

sok hibával dolgozik

Számológép segítségével műveleteket (négyzete, négyzetgyöke)

el tudja végezni

nem tudja elvégezni

Egyszerű, elsőfokú egyenleteket

önállóan el tud végezni

segítséggel végez el

segítséggel sem tud elvégezni

A tanult geometriai ismereteket

képes alkalmazni

segítséggel képes alkalmazni

nem képes alkalmazni

A tantárgyi érdemjegyek pótlásának módjai és lehetőségei

Meg kell adni a lehetőséget a tanulónak (pl. témazáró, felmérő stb…) pótlására, esetleges

javítására akkor, ha a tanuló

• egészségügyi okok miatt,

• pszichés problémái miatt,

• az esetleges szociokulturális nehézségei miatt,

Pedagógiai Program

112

nem adott számot tudásáról, vagy eredménytelen, minimumszint alatti volt a tanuló

teljesítménye. A kialakult helyzet kellő mérlegelése után a szaktanár – indokolt esetben – adjon

lehetőséget a pótlásra, illetve a javításra.

A minősítés pótlására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell.

Konkrétan meg kell mondani a javítás, pótlás

• idejét,

• formáit,

• módját.

Az eredményről a tanulót és a szülőt is tájékoztatni kell. Felmentést adhatunk a beszámolási

kötelezettség alól – természetesen a törvényesség keretein belül – a tanuló problémáinak (pl.

egészségügyi, szociális ….) egyéni elbírálása alapján. Erről az osztályfőnökök, a szaktanár, az

intézményvezető együttes megbeszélés után hoz döntést.

Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálásának módozatai:

Az év közben kapott érdemjegyeket az ellenőrzőbe is be kell írni az osztálynaplóba való

bejegyzéssel egyidejűleg.

Az osztálynaplóba való bejegyzésnél:

• piros szín alkalmazása - felmérők, témazárók

- tanév végi osztályzatok

• kék színnel - szóbeli feleletek

- írásbeli feleletek,

• zöld színnel - gyűjtőmunkák, félévi osztályzatok

• fekete színnel - kísérleti, munkáltató órán végzett munkák, órai

munkák, részjegyek

Az otthoni (délutáni) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározása

• A tanulók tantárgyi felkészülésükhöz szóbeli és írásbeli feladatot kapnak.

• Az írásbeli feladatok szolgálják a szóbeli tudnivalók elmélyítését, ezért annak mennyisége

a mindenkori tananyaghoz, valamint a tanulók teherbíró képességéhez igazodjon.

• Mind az otthoni, de a napközis és tanulószobai felkészülés mellett legyen ideje a pihenésre,

a kikapcsolódásra, a testi és szellemi regenerálódásra. Az őszi és a tavaszi szünetre illetve

hétvégére sem adható több házi feladat, mint egyik tanítási napról a másikra.

• A házi olvasmányok elolvasását lehetőleg a szünetekre adjuk. Ennek megtörténtét

jutalmazzuk, az elmaradást ne büntessük, hanem hosszabbítsuk meg a határidőt.

• A SNI tanulókat nehéz helyzetbe hozhatja pl. beszédhiba, részképesség zavar, stb. ezért

számukra egyéni számonkérési forma biztosítása szükséges.

A házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

➢ Iskolánkban a házi feladat adásának célja a tantárgyi követelmények teljesítéséhez

szükséges ismeretek elmélyítése, a tanultak emlékezetbe vésése, az ismeretek bővítése,

a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség – és

képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;

➢ A tantárgyak sajátosságaitól függően iskolánkban a házi feladatok alábbi típusait

Pedagógiai Program

113

alkalmazzuk:

· szóbeli tanulás,

· írásbeli feladatmegoldás, prezentáció-készítés

· gyűjtő- és kutatómunka a könyvtárban, az interneten

· rajzos vagy gyakorlati feladatmegoldás;

➢ A házi feladatok iskolánkban alkalmazott formái:

· kötelező házi feladat

· célja: a tantervi követelmények teljesítéséhez, a tananyag elsajátításához szükséges

képesség- és készségfejlesztés, a következő tanítási órára történő felkészülés.

· szorgalmi vagy ajánlott házi feladat

· célja: a képességfejlesztés, a tanulók érdeklődésében és felkészültségében

megmutatkozó egyéni különbségek figyelembe vételével az ismeretek bővítése,

kiegészítése, új ismeretek szerzése;

➢ A házi feladat mértékét az életkori sajátosságokat figyelembe véve arányosan kell

megosztani szóbeli és írásbeli munkákra;

➢ A házi feladat a tanórán átvett anyaghoz kapcsolódjon, a szóbeli feladat az új anyag

bevésésére szolgál, az írásbeli a készségek begyakoroltatására;

➢ Az alapvetően sok gyakorláson alapuló tárgyak esetében (nyelvtan, matematika)

mindig legyen írásbeli házi feladat is.

• A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni

választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi

feladatot javasolhatunk.

• Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje)

maximum 15-20 percet vehet igénybe egy tantárgyból.

• A napi felkészülés otthoni ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

• A tananyagtól függően lehetőség van a házi feladatok differenciálására a tanulók

képességeinek megfelelően.

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési rendszere

1./ - Az értékelés szempontjai és formái:

a./ Magatartás:

A magatartás osztályzata a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodóan értékeli az iskolai

és az iskolán kívüli fegyelmezettséget, viselkedést, amikor az iskolát képviseli. Értékeli a

társakhoz, a felnőttekhez való viszonyulást, a házirend betartását, saját és mások iránt érzett

felelősségérzetet, az iskola vagyontárgyainak megóvását.

Hangsúlyozzuk, hogy az értékelésnél, a minősítésnél az iskola által támasztott erkölcsi

követelmények jelentik a viszonyítási alapot.

Az értékelés négy fokozatban történik, havonta:

5 (példás) példamutató magatartást tanúsít tanáraival és társaival szemben is ,

a rá bízott feladatokat példamutatóan ellátja, lényeges fegyelmi

vétsége nem volt

Pedagógiai Program

114

4 (jó) megfelelő magatartást tanúsít tanáraival és társaival szemben, a rá

bízott feladatokat jól ellátja, lényeges fegyelmi vétsége nem volt

3 (változó) magatartása esetenként nem megfelelő, feladatait alkalmanként

nem látja el, több alkalommal fegyelmi büntetésben részesült

2 (rossz) magatartása legtöbbször nem megfelelő, feladatait sokszor nem látja

el,gyakran részesült fegyelmi büntetésben

b./ Szorgalom:

A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való

viszonyát, munkavégzésének színvonalát, a tanuló kötelességtudását értékeli.

A késések, az igazolatlan órák, az ellenőrzőhiányok elbírálásánál a mindenkori házirend

szabályai érvényesek, és ezt ennek megfelelően kell figyelembe venni.

Az értékelés négy fokozatban történik, havonta:

5 (példás) a legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek

4 (jó) megfelelően tesz eleget tanulmányi kötelességeinek

3 (változó) tanulmányi kötelességeinek nem mindig tesz eleget

2 (hanyag) tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei alapján tőle

elvárhatótól,tanulmányi munkája ingadozó

A magatartás és a szorgalom elbírálásánál irányító, alapvető szempont, hogy a példás valóban

példaként álljon, és kapjon elismerést nagyobb közösség előtt is.

Fontos lehet adott szituációban a tanulók előmenetelének egyéni elbírálása magatartásból és

szorgalomból egyaránt. Az egyéni elbíráláskor szem előtt kell tartani az adott helyzet

kialakulását befolyásoló tényezőket (pl. a tanuló családi körülményeit, egészségügyi állapotát

stb.)

2./ A magatartás és szorgalom minősítésének fokozati és az ezekkel kapcsolatos

követelmények

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

▪ Példamutató magatartást tanúsít, vagy

▪ Folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy

▪ Az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

▪ Iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken,

vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy

▪ Bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és

növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Pedagógiai Program

115

3./ Az értékelés szabályai

Belső értékelési rendszerünkben elsősorban folyamatos értékelést valósítunk meg a szakaszos,

témák utáni méréssel kombinálva. Ez az értékelés kritériumra irányul, a tantervi

követelményekből indul ki. Értékelési rendszerünkben egyre nagyobb szerepet kap a normára

irányuló értékelés, amely segítségével megállapítható, hol is helyezkednek el az osztályok, a

tanulók teljesítményei a sztenderdekhez képest. A tanulmányi előmenetel folyamatos

értékelése a pedagógus joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a tanító,

ill. a szaktanár felel, viszont a célok, alapelvek, tekintetében egységesnek kell lennie

nevelőtestületen belül. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben

rendszeresen értékeli, negyedévkor, félévkor, háromnegyedévkor és év végén osztályzattal,

illetve szövegesen minősíti.

Az 1. évfolyam, illetve a 2. évfolyam félévi értékelése szövegesen történik.

Az értékelés célja:

- a tanulók tudásának minősítése

- visszajelzés a szülőknek, a szaktanárnak a tanulók tudásáról, az esetleges hiányosságokról

- az önértékelés képességének kialakítása

- a személyiség fejlesztése.

Az értékelés alapelvei:

- pedagógiailag kifogástalan legyen

- fejlesztő hatású

- nevelje a tanulót arra, hogy megtanuljon különbséget tenni a felületes tájékozottság és a

teljesítményképes tudás között

- rendszeresen, tervszerűen, végezzük

- hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt szükség esetén lehet méltányos

- vegye figyelembe a tantárgy jellegét, a tanuló egyéni sajátosságait, önmagához

viszonyított fejlődését

- az osztályozás nem lehet fegyelmezési eszköz.

A tanulói szóbeli feleletek értékelése a teljesítéssel egyidejű. Nem kerülhet olyan érdemjegy

az osztályozó naplóba, amiről a tanuló nem tud.

Pedagógiai Program

116

Az iskolai jutalmazás formái

Hagyományosan tanulóink kimagasló teljesítményeit a tanévzáró ünnepélyeken értékeljük.

Ennek formája bizonyítvány, oklevél, könyv, szóbeli dicséret. Ennek szempontjai a tantestület

döntése szerintiek:

- tanulmányi munka

- sportteljesítmények

- közösségi munka

- kulturális, művészeti és közéleti tevékenység

Az iskolai jutalmazás formái

a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

▪ Szaktanári dicséret

▪ Diákönkormányzati dicséret

▪ Osztályfőnöki dicséret

▪ Igazgatói dicséret

▪ Nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók

a tanév végén

▪ Szaktárgyi teljesítményéért

▪ Példamutató magatartásáért

▪ Kiemelkedő szorgalomért

▪ Példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók

oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége

előtt vehetnek át.

d) Az a tanuló, aki 8 éván át intézményi szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújtott

(tanulmányi és kulturális versenyek győztese, magatartásával, szorgalmával, tanulmányi

eredményével kiemelkedően, példamutatóan teljesít, az iskoláért végzett kiemelkedő

társadalmi munka részese), jutalmát az iskola tanév végi ballagásán, nyilvánosan veheti

át a Szent Péter - díjat, melyet az iskolánk Azonos Hullámhosszon Alapítványa támogat.

e) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

f) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

Pedagógiai Program

117

g) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító

tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni.

Azt a tanuló, aki

▪ tanulmány kötelezettségeit folyamatosan nem teljesít, vagy

▪ a házirend előírásait megszegi, vagy

▪ igazolatlanul mulaszt, vagy

▪ bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái:

▪ Szaktanári figyelmeztetés

▪ Osztályfőnöki figyelmeztetés

▪ Osztályfőnöki intés

▪ Osztályfőnöki megrovás

▪ Igazgatói figyelmeztetés

▪ Igazgatói intés

▪ Igazgatói megrovás

▪ Tantestületi figyelmeztetés

▪ Tantestületi intés

▪ Tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt

esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

8. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek

félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a

jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni.

Általános szabályok:

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

- osztályozó vizsgákra

- különbözeti vizsgákra

- javító vizsgákra

- és pótló vizsgákra vonatkozik

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

- aki osztályozó vizsgára jelentkezik

- akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít

- aki különbözeti vizsgára jelentkezik

- akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

Pedagógiai Program

118

Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai

Programja alapján.

A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei:

Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben előírt, a

továbbhaladáshoz szükséges követelményeket teljesítette, beleértve a szükséges készségek

meglétét és az elvárt kimeneteli követelményeket valamennyi tantárgyból.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve

érdemjegyei alapján bírálják el.

A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell

megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

Ha a tanuló tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület

határozata alapján javítóvizsgát tehet, kivéve, ha háromnál több tantárgyból van elégtelen

osztályzata.

Az évfolyamot megismételni köteles az a tanuló, aki az adott tanévben a javítóvizsgán nem

felelt meg.

Az első évfolyamot megismételheti a tanuló szülői kérésre, ilyenkor bizonyítványt a tanuló a

megismételt évről kap.

A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a

tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta

teljesíteni, vagy a szülő írásban ezt kéri..

Évfolyamtól függetlenül idegen nyelvből a tanuló az idegen nyelv tanulásának első évében nem

utasítható évfolyamismétlésre azért, mert a tanulmányi követelményeket nem teljesítette.

Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához, a tanulónak

osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

- tanulmányait egyéni munkarenddel folytatja- az egyéni munkarenddel rendelkezőt az

iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni, illetve az Oktatási

Hivatalnál kell az eljárást lefolytatni,

- engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

- egy tanítási évben 250 tanítási óránál többet mulasztott,

- egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott.

Pedagógiai Program

119

Az osztályozó vizsga

Az osztályozó vizsga a tanulmányok alatti vizsga egyik módja, amelynek célja a tanuló

tudásszintjéről való tájékozódás, a tanulmányi követelmények teljesítésének minősítése

osztályzattal. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó

vizsgát kell tennie, ha

1. felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

2. engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

3. a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése

alapján osztályozó vizsgát tehet, (az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250

óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a.)

4. a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független

vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

5. tanulmányait egyéni munkarenddel folytatja

Ha az egyéni munkarendben tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az

osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, az iskola

igazgatója értesíti a felmentést engedélyező szervet, és a tanuló a következő félévtől csak

iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.

A külföldi tartózkodás miatt egyéni munkarenddel rendelkező tanuló esetében a félévi minősítés

az igazgató döntése alapján mellőzhető, ez esetben a tanuló csak az év végén ad számot

tudásáról.

Az osztályozó vizsga letételét a tantestület csak akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan

mulasztások száma meghaladja a 20 tanítási órát.

Az intézményben az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két

hétben kell megszervezni.

A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő

vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három

vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több.

A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az iskola nem a

Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás

során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan

befolyásolta.

Az iskolában az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a helyi

tanterv tantárgyi programjainak kimeneti elvárásaiként meghatározott továbbhaladási

feltételek alkotják.

Pedagógiai Program

120

Különbözeti vizsga

A különbözeti vizsgák időpontját az intézményvezető határozza meg.

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő

az iskola a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell

különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett

évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a

sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell

az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

Javító vizsga

A javítóvizsga tanév végén utólagosan letehető vizsga azokból a tantárgyakból (legfeljebb

háromból), amelyekből a tanuló tudását elégtelennel minősítették, vagy az osztályozó vizsgán

a tudását részére felróható szabálytalanság vagy ok miatt nem tudták minősíteni (pl. elkésik,

távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik).

Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A tanulót a vizsga

eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

Pótló vizsga

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az

osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem

teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján

az intézményvezető jelöli ki.

Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga

A tanuló joga különösen, hogy kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint -

független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról.

Az okok a következők:

• a félévi, illetve év végi osztályzat megállapítása,

• tanítási órákról való távolmaradás miatt a tanuló nem volt osztályozható, a tanuló részére

a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsga letételét,

• a tanuló javítóvizsgát kíván tenni.

A tanuló félévi, illetve év végi osztályzat megállapítására a jogszabály szerint a félév, illetve a

szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig nyújthatja be kérelmét.

Ha mulasztás miatt nem osztályozható tanuló részére a nevelőtestület engedélyezte az

osztályozó vizsgát, akkor az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be a

Pedagógiai Program

121

tanuló az intézményvezetőjénél, hogy az osztályzatának megállapítására független

vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról.

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó

napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és

osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül

jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni.

A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s

javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a

javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le.

Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei

A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok

- elnök

- kérdező tanár

- ellenőrző tanár

Az elnök

- felel a szabályok betartásáért,

- ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet,

- ha kell szavazást rendel el

Kérdező tanár(ok)

- csak megfelelő tanári végzettséggel lehet

Az intézményvezető felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.

Ellenőrző tanár

- lehetőség szerint szakos tanár

- felel a vizsga szabályszerűségéért

Írásbeli vizsgák általános szabályai

- a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet

- a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy

megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot

- a feladatlap megoldásának ideje 45 perc

- a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló

hozza magával

Egy vizsganapon három írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell

biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható.

Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt

jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az intézményvezetőnek.

Az írásbeli vizsga javítása

- a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot

- ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket

használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az intézményvezetőt.

Pedagógiai Program

122

A szóbeli vizsga általános szabályai

- egy napon három szóbeli vizsga tehető le

- a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie

- a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani.

- a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel

készül az önálló feleletre

- a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő

- a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja

- a felelet maximum 10 percet tarthat

- ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal

póttételt húzhat

- két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet

- ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet

készít és a vizsgabizottság dönt a szóbeli eredményéről

- szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az intézményvezetőt, aki a

törvények alapján dönt.

Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje

A vizsgatárgyak követelményrendszere

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az

intézmény helyi tantervében található követelményrendszerével.

Vizsgatárgyak részei

Irodalom szóbeli vizsga

Magyar nyelvtan írásbeli + szóbeli vizsga

Történelem szóbeli vizsga

Hon-és népismeret szóbeli vizsga

Állampolgári ismeretek szóbeli vizsga

Természettudomány/Környezetismeret szóbeli vizsga

Idegen nyelv 4. osztálytól írásbeli + szóbeli vizsga

Matematika írásbeli + szóbeli vizsga

Fizika írásbeli + szóbeli vizsga

Földrajz szóbeli vizsga

Biológia szóbeli vizsga

Kémia írásbeli + szóbeli vizsga

Digitális kultúra gyakorlati vizsga

Etika/ hit-és erkölcstan, hittan szóbeli vizsga

Ének-zene gyakorlati vizsga

Vizuális kultúra gyakorlati vizsga

Dráma és színház szóbeli vizsga

Technika és tervezés gyakorlati vizsga

Testnevelés gyakorlati vizsga

Pedagógiai Program

123

Az értékelés rendje

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az

intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.Az iskolai

vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli feladatlapjait, továbbá a feladatok

megoldásához szükséges segédanyagokat és a javítási, értékelési útmutatókat, valamint a

szóbeli vizsga kérdéssorait a felkészítő pedagógusok készítik el.

Az írásbeli teljesítmények minősítése tanulmányok alatti vizsgák során:

100 % - 90 % 5 (jeles)

89 % - 75 % 4 (jó)

74 % - 50 % 3 (közepes)

49 % - 30 % 2 (elégséges)

0 % - 29% 1 (elégtelen)

A vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba

a megfelelő záradékkal be kell vezetni. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama

tíz/tizenöt percnél nem lehet több. Szóbeli vizsgán a vizsgabizottság tagjai a kiadott témakörrel

kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel. A szóbeli és írásbeli vizsga értékelése

egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít

meg. A tanulmányok alatti vizsgán sajátos nevelési igényű tanulónál (SNI) a vizsga során

lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló

szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor

támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott

követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely

vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta.

9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban az órakeret és az osztálylétszámok függvényében csoportbontásban tanítjuk a

magyar, matematika, idegen nyelv, történelem és természettudományos tantárgyakat. Célunk

ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek

fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A csoportokba a tanulók az egyes

szaktárgyakból elért teljesítményük alapján kerülnek beosztásra.

Nemzetiségi nyelv és népismeret tekintetében úgy készítjük el az órarendet, hogy a nemzetiségi

órák vagy az osztályok utolsó órái között szerepelnek vagy úgy, hogy a nemzetiségi oktatást

nem választó diákok más foglalkozáson vesznek részt ugyanabban az időben.

A tanórán kívüli foglalkozások időtartama 45 perc.

Pedagógiai Program

124

10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

10.1. Egészségnevelési elvek

A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos

feladat hárul az iskolákra. Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az

általános műveltség szerves részét képezik. A jelen egészségnevelése nem lehet más, mint

tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése

az előre meghatározott cél irányába elmozdítható. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás

egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az

elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az önsegítés – elsősegélynyújtás feladatait, módszereit.

Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere. A gyerekek, a fiatalok

hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban még érdemi hatást lehet gyakorolni

a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukat, később kialakuló

szokásaikat. Mindezeket figyelembe véve tehát az iskola, a családi környezet mellett a

szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel

készségeinek, magatartás mintáinak kialakítására és begyakorlására.

Az iskola feladata tehát:

• Az egészség megvédésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az

egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet

és az egészség. Ezek megóvására ajánljon magatartási alternatívákat, tanítson megfelelő

egészségvédő magatartásra példamutatással.

• Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására,

segítse őket az egészséges életmód kialakításában.

• Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.

Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a

kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják.

• Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére.

• Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek

életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.

• Kiemelt feladatunk, hogy a gyerekeket – különösen a serdülőket – a káros függőséghez vezető

szokások (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának

megelőzésére neveljük.

Egészségnevelési programunk fő célja egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika

kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi

tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése.

1. Helyzetelemzés

A humánerőforrás jellemzői:

Az iskolában tanító pedagógusok a felsőfokú tanulmányaik elvégzése után folyamatosan

figyelemmel kísérik a médiában megjelenő egészségneveléssel és drogprevencióval

kapcsolatos információkat. Alkalmanként részt vesznek a témához illő tanfolyamokon,

továbbképzéseken.

Pedagógiai Program

125

Módszerek alkalmazása az egészségnevelési témakörök feldolgozásánál:

• A megfigyelés mint módszer hangsúlyos szerepet kap. Ügyelünk arra, hogy a

megfigyelések a korábbi ismeretekből induljanak ki, hogy a különböző forrásokból

szerzett ismeretanyagot is bekapcsolják, integrálják, fejlesszék a tanulók

gondolkodását, s a valóság megfigyelése legyen az elsődleges ismeretszerzési forrás.

• Az ötletek szabad áramoltatása, vagyis ötletbörze előnye, hogy megtanít az

elhangzottak szakszerű értékelésére, ösztönzi a tanulókat a sokszínű gondolkodásra, a

sokféle megoldás keresésére.

• A szerepjáték lehetőséget kínál a problémás élethelyzetek megjelenítésére. Előnye,

hogy segít a tanulóknak az önmegismerésben, felfedezhetik érzéseiket, belső

gondolatvilágukat, cselekedeteik, tetteik mozgatórugóit.

A felsorolt módszerek jól mutatják a tanár irányító, értékközvetítő szerepét. A megfelelő

ismereteket a pedagógusnak kell közvetítenie, de a pozitív beállítódásoknak,

magatartásformáknak, helyes szokások kialakításának be kell épülnie a tanulók életstílusába.

2. Segítő kapcsolatok

Intézményen belüli segítők Foglalkozás Milyen témában segíthet?

Iskolaorvos Kötelező szűrések, védőoltások

Védőnő Szűrések, felvilágosító foglalkozások

Iskolai gyermekvédelmi felelős Jelzett esetekben a segítő intézményekkel

kapcsolatfelvétel, nyilvántartás készítése

Osztályfőnökök Egészséges életmódra nevelés, pozitív

minták közvetítése, 7-8. osztályban

osztályfőnöki órákon a drogprevenció, mint

kötelező témakör feldolgozása

Intézményen kívüli segítők Szervezet neve Milyen témában segíthet?

Gyermekjóléti Szolgálat Jelzett eseteknél felveszi a kapcsolatot a

családdal

Pedagógiai Szakszolgálat Vizsgálat, esetmegbeszélések

Polgármesteri Hivatal Szociális juttatások

Rendőrkapitányság Alsó tagozaton balesetmegelőzési program,

felső tagozaton drogprevenció, közlekedési

ismeretek

Fogászat Évente minden tanuló fogászati szűrését

végzi, igény szerint a kezeléseket is elvégzi

OMSZ Elsősegélynyújtási program és ismeretek

3. Állapotfelmérés

Közegészségügyi feladatok Területek Megállapítások

Étkeztetés Településünkön főzőkonyha működik. Az

ebédlő biztosítja tanulóink számára a

kultúrált étkezési lehetőséget.

Pedagógiai Program

126

Iskolaorvosi ellátás Iskolaorvosunk évente rendszeres

védőoltásban részesíti a tanulókat. Minden

osztály tanulói szűrővizsgálaton vesznek

részt. A vizsgálatok alapján a tanulókat

szakrendelésre irányítja és a részvételt

ellenőrzi. Szoros kapcsolatot tart a testnevelő

tanárokkal és nyilvántartja a testnevelési

felmentéseket.

Baleset-megelőzés, munkavédelem A tanév elején minden osztályfőnök ismerteti

az iskolában érvényes balesetvédelmi

előírásokat. Az egyes tantárgyak szaktanárai

(kémia, fizika, testnevelés, technika)

felhívják a figyelmet az adott órákon adódó

balesetveszélyes helyzetekre és elsősegély-

nyújtási intézkedési módokra.

Iskolai állapotfelmérés:

Személyi tisztaság és egészséges öltözködés

Terület

Megállapítások

Személyi tisztaság és egészséges öltözködés Az alsó tagozaton környezetismeret órán, a

felső tagozaton osztályfőnöki,

természetismeret és biológia óra keretében

foglalkozunk a témával.

A prevenciós munka érintettjeivel kapcsolatos megállapítások

Érintettek Megállapítások

Szülők Káros szülői magatartásként elsősorban a

dohányzás valamint egyes esetekben az

alkoholfogyasztás jelenik meg.

Diákok Iskolánkban nem jellemző a deviáns

viselkedési forma. Egy-egy esetben

találkozunk a tolerancia hiányával,

agresszivitással, trágár beszéddel.

Pedagógusok prevenciós munkája Tanóráikon alkalmazott módszerek:

figyelemfelhívás, beszélgetés, önértékelés,

szituációs játék, kérdőív, vita, filmvetítés,

meghívott előadó meghallgatása. Kiemelten

fontosnak tartjuk a pozitív tanári

példamutatást.

4. Célmegfogalmazás

Az iskolai egészségnevelés célja, hogy az élet minden területén már gyermekkorban kialakítsa,

illetve folyamatosan erősítse a saját szellemi, fizikai állapotáért felelősséget vállaló, tudatos

életvitelre berendezkedő magatartást. Az egészségnevelés során a tanulót olyan gyakorlati

tudáshoz és képességekhez kell segíteni, amelyek használatával saját egészségének megőrzésén

túl egy biztos és egészséges külső világ megteremtését célzó értelmes döntéseket tud hozni.

Pedagógiai Program

127

Iskolai egészségnevelő program

Az egészséges és produktív felnőtt életre való felkészítésnek az élet minden területét fel kell

ölelnie:

• egészséges táplálkozás,

• egészséges testápolási szokások,

• rendszeres testmozgás,

• lelki egészség, harmonikus életvitel,

• függőséget okozó hatások (cigaretta, alkohol, drog) kerülése,

• emberi kapcsolatok ápolása (konfliktuskezelés és kommunikáció),

• szexuális felvilágosítás,

• családi életre nevelés,

• szándékos és véletlen balesetek megelőzése,

• fenntarthatóság és egészség.

Az iskolai egészségfejlesztés eredményességében és a tanulók egészségtudatának

megszilárdításában fontos szerepet játszik:

• az iskolai és iskolán kívüli nevelés,

• a prevenció,

• a pozitív énkép kialakítása,

• az egészséges életstílus-modell megteremtése,

• konfliktuskezelési illetve tanulás-módszertani ismeretek megléte,

• felnőttek példamutatása.

Az iskolai egészségfejlesztés és elsősegély-nyújtási ismeretek átadása történik:

• osztályfőnöki, környezetismeret, természetismeret biológia, kémia, testnevelés óra

• alkalmi esemény (sportnap, egészségnap, stb.),

• kiscsoportos megbeszélések,

• versenyek, vetélkedők,

• sportkör, szakkör

• sportversenyeken,

• egyéb lehetőségek (előadás, bemutató, filmvetítés) keretei között.

Az egészségfejlesztés folyamatának lépcsői

1. 6-10 éves korig

a) Az önellátással kapcsolatos aktuális feladatok osztályfőnöki, testnevelés,

környezetismeret órán:

− évszaknak és alkalomnak megfelelő öltözködés,

− rendszeres és alapos tisztálkodás,

− egészséges és kultúrált étkezés.

– balesetmegelőzés- és elsősegélynyújtási alapismeretek

b) A testi felépítés megerősítése testnevelés órán, edzésen:

− kielégítő alvás és fizikai aktivitás szerepe,

− az egészséges test fontosságának felismerése,

Pedagógiai Program

128

− a testi készenlét elemeinek megtanítása (bemelegítés).

c) Családi életre nevelés osztályfőnöki és környezetismeret órán:

− empatikus készségek fejlesztése,

− toleranciára nevelés,

d) Tankonyhai foglalkozások:

- egészséges ételek készítése

- konyhatechnológia.

2. 11-14 éves korig

a) A kultúrált külső megjelenés összetevőinek tisztázása osztályfőnöki órán:

− helyes testápolás,

− az egészséges táplálkozás szerepe a serdülőkorban.

b) A testi átalakulásra való felkészülés osztályfőnöki, természetismeret, biológia,

testnevelés órán:

− ritmus és mozgáskultúra fejlesztése,

− fizikai állóképesség, erőnlét továbbfejlesztése,

− szexuális érés okozta változások tudatosítása.

c) Segítségnyújtási képességek fejlesztése osztályfőnöki és biológia órán:

− elsősegélynyújtáshoz szükséges ismeretek elsajátítása,

− egyszerűbb betegségek felismerése,

− önismereti feladatok.

Tanórán kívüli egészségnevelő módszerek alkalmazása:

• játéklehetőségek, fejlesztő eszközök biztosítása,

• az érzékszervek működésének finomítása,

• lazítási technikák gyakoroltatása,

• a helyes légzéstechnika megtanítása,

• kondicionáló eszközökkel és tevékenységekkel való megismerkedés,

• mozgáskoordinációs képességek javítása,

• életvezetési modellek gyűjtése.

Az egészséges életmódra irányuló kiegészítő tanulói tevékenységek

• felkészülés és előadás az egészséges életmódra nevelés egyes témaköreiben,

• az egészségfejlesztéshez – drogprevencióhoz kapcsolódó témák és szaktárgyak

összekapcsolása,

• plakátok és versenyfeladatok készítése iskolai rendezvényekhez, vetélkedőkhöz,

• diákműsorok készítése, újságcikkek írása.

Az egészségnevelő munka célja:

• A gyermek ismerje meg önmagát, testének működését, tudja azt, hogy az egészség érték.

• Tanulóink legyenek tisztában az életkoruknak megfelelő egészséges életmód

kritériumaival (elegendő alvás, pihenés, mentálhigiénés ismeretek, egészséges étrend,

mozgás fontossága).

• Diákjaink legyenek toleránsak, segítőkészek beteg vagy sérült társaikkal szemben.

• Tanulóinkban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény és használjanak fel

minden korábban megszerzett ismeretet, hogy egészségüket megőrizzék.

Pedagógiai Program

129

• A mindennapos testedzés megvalósítása és a mozgás szeretetének kialakítása fontos

feladatunk.

• Diákjaink legyenek tisztában az egészségre ártalmas anyagok (drog, alkohol,

dohányzás, stb.) szervezetünkre gyakorolt károsító hatásaival. Ismerjék a megelőzés

formáit, lehetőségeit illetve a segítő intézményeket, szervezeteket

Pedagógiai Program

130

5. Az egészségnevelési tevékenység színterei és módszerei, tanórai tevékenységek,

módszerek

Alsó tagozat:

Évfolyam Tanóra megnevezése Tartalom Módszer

1. magyar, testnevelés,

technika

Testápolás, helyes

táplálkozás, öltözködés,

napirend, mozgás

Minimális elsősegélynyújtási

ismeretek elsajátítása (pl.:

telefonszámok, intézkedési

algoritmus)

Beszélgetés,

szemléltetés

2. magyar, technika,

testnevelés

Egészséges táplálkozás,

tisztálkodás, helyes testtartás

Elsősegélynyújtási

intézkedési algoritmus,

vészhelyzet felismerése

Cselekedtetés,

beszélgetés,

szemléltetés,

kísérlet,

figyelmeztetés

3. Környezetismeret,

magyar, testnevelés

Az emberi test megismerése,

egészségünk védelme, helyes

napirend, étkezési szokások,

viselkedéskultúra

Vészhelyzet felismerés és

intézkedési algoritmus

Megfigyelés,

beszélgetés,

osztályra szabott

házirend

4. Környezetismeret,

magyar, testnevelés

Erkölcsi normák kialakítása,

egészséges életmód, mozgás

fontossága, káros

szenvedélyek megelőzése

Vészhelyzet felismerés és

intézkedési algoritmus

Frontális,

irodalmi

alkotások

feldolgozása

Felső tagozat

Évfolyam Tanóra megnevezése Tartalom Módszer

5.-6. Természetismeret,

angol, német,

testnevelés, ének,

technika, osztályfőnöki

Az emberi szervezet,

étkezés, környezeti

hatások, ergonómia, helyes

légzés, testtartás, higiénia

Baleset és serülések

ellátásának módjai

Frontális és önálló

munka, beszélgetés,

magyarázat,

bemutatás

7.-8. Földrajz, biológia,

angol, német,

testnevelés, kémia,

technika, osztályfőnöki

Étkezési szokások, az

emberi szervezet

felépítése,

egészségmegőrzés, testi és

lelki egészség, napirend és

szabadidő, tisztálkodó és

tisztítószerek, egészséges

életmód

Alapvető

elsősegélynyújtás

Frontális,

problémafelvetés,

bemutatás, tanári

előadás,

filmfeldolgozás

Tanórán kívüli tevékenységek

Pedagógiai Program

131

Évfolyam Tartalom Módszer

1-8. Szabadidős tevékenység,

sport, játék.

Elsősegélynyújtási

tanácsadás, bemutatók

Megbeszélés, szabályok

ismertetése

A közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartatása az intézményvezetés feladata.

Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi normáinak betartása (tanulók terhelése,

szabadidőigény figyelembevétele, szabadidő-eltöltés módszerei, iskolai helyiségek rendje, stb.)

pedig minden pedagógus feladata.

6. Az egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése

Az ellenőrzés, értékelés a célkitűzés megvalósításának felülvizsgálatát jelenti. Célszerű a

programot legalább évenként értékelni, a megvalósítás arányát is vizsgálni. Az értékelés

eredménye információt ad a programról, követhetővé válik, mit lehetett megvalósítani, melyek

voltak a sikeres tevékenységek. Ezek alapján módosítható a célkitűzés. Célszerű újabb

állapotfelmérést végezni, majd a fenti információk alapján intézkedési tervet készíteni a

következő évek egészségnevelési munkájához. Az ellenőrzés az intézményvezető irányításával,

a tantestület bevonásával történik.

10.2. Környezeti nevelés

Iskolánk 2016 januárjától birtokolja az Öko iskola címet.

A fenntartható társadalom megteremtése fontos kérdés napjainkban, mely létünk fennmaradása

érdekében közösséggé formál, és feladatot ad mindannyiunk számára. A nevelési és az oktatási

intézmények egyik legfontosabb feladatává vált elősegíteni annak megvalósulását. A környezeti

nevelésben gyökerező, azt magába foglaló, ma még alakuló fenntarthatóság pedagógiája ennek

lehetőségét hivatott megteremteni.

A környezeti nevelés az egész intézményi munkát áthatja: tanórákon, szabadidős programokon

és szervezett szakirányú szakkörökön és foglalkozásokon valósul meg a tanulók fejlesztése.

A fenntarthatóságra nevelés általános célja a fenntarthatóság alapvető értékeinek beépítse a

tanulás minden területére, hogy olyan magatartásváltozásokat idézhessen elő, amelyek lehetővé

tesznek egy fenntarthatóbb és mindenki számára igazságosabb társadalmat. A fenntarthatóságra

nevelés legfontosabb szerepe az, hogy az egyéneket és a csoportokat felvértezze a tudatos

választáshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és attitűdökkel, mely választásoknak

köszönhetően a világot olyanná alakíthatják, illetve olyannak őrizhetik meg, amelyet ők maguk

és a jövő nemzedékek egyaránt élhetőnek tartanak.

A fenntartható fejlődéshez szükséges az élethosszig tartó tanulás. Ennek hátterében az áll, hogy

az ember által gyorsan változó természeti és társadalmi környezet miatt az emberek és

közösségek jó és gyors alkalmazkodási képessége alapvető fennmaradási tényezővé vált.

Alkalmazkodás alatt ebben az értelemben tanulási képességet és a tanulás tanulásának

fontosságát értjük.

A tanulás/nevelés a következő jellemzők esetén tekinthető fenntarthatóságra nevelésnek:

• alapja: a fenntartható fejlődés alapelvei és értékei

Pedagógiai Program

132

• magába foglalja a fenntarthatóság mindhárom szféráját – környezet, társadalom és

gazdaság – és a fenntarthatóság kulturális dimenzióját is;

• változatos pedagógiai módszereket alkalmaz

• ösztönzi az egész életen át tartó tanulást;

• helyileg releváns, és kulturálisan megfelelő;

• a helyi igényeken, megfigyeléseken és feltételeken alapul, de elfogadja, hogy a helyi

igények teljesítésének gyakran nemzetközi hatásai és következményei is vannak;

• ösztönzi a formális, a nem formális és az informális oktatást;

• elfogadja a fenntarthatóság fogalmának időről időre változó értelmezését;

• a tartalomra fókuszál , emellett figyelembe veszi a globális problémákat és a helyi

ügyeket is;

• erősíti a közösségi döntéshozatalra, a toleranciára, a környezetgazdálkodásra, a

munkaerő alkalmazkodóképességére és az életminőség javítására irányuló képességeket;

• minden tudományág hozzájárulhat a sikeréhez ugyanakkor egyetlen tudományterület

sem tudhatja egyedül magáénak az FN-t.

A fenntarthatóságra nevelés elsősorban kompetenciafejlesztés, emellett fontos az erkölcsi

példamutatás és az értékrendnek megfelelő intézményi működés, a megfelelő tudományos

tények, ismeretek átadása, a gyakorlati megvalósítás képességének fejlesztése is.

Kiemelt feladatunknak érezzük, hogy a diákokban kialakítsuk a környezet és a természet

szeretetét, tiszteletét, formáljuk és megszilárdítsuk környezettudatos magatartásukat. Érezzenek

magukban indíttatást arra, hogy természeti környezetüket minél jobban megismerjék.

A közvetlen környezetnek óriási nevelő hatása van, ezért az épületet igyekszünk kívül- belül

rendben, tisztán tartani: a gyerekek minden évben növényekkel díszítik a tantermeket és ezeket

egész évben maguk gondozzák. Az alsós osztályok az élősarok kialakítását szívesen vállalják,

gondosan nevelgetik növényeiket, szívesen hoznak be természeti képződményeket. (kőzeteket,

madárfészket, elhullott terméseket, állati maradványokat, stb.). A közösségi terek kialakításakor

nagy hangsúlyt fektetünk az élő növények elhelyezésére.

Udvarunk nagy, jelentős a zöld terület mérete. Tavasszal és ősszel tanulóink szívesen segítenek

az udvar takarításában is. Az udvar hátsó traktusában a Menő Menzák pályázati kereten belül

tankertet alakítottunk ki, melynek termését saját tankonyhánkon hasznosítjuk. A tantestület

fogékony minden újra, az innováció magas színvonalú.

A különböző pályázatokon elnyert támogatások egy részét lehetőség szerint az igényes

környezet kialakítására és taneszközvásárlásra fordítjuk. Nagy figyelmet fordítunk a tanulmányi

kirándulások, nyári táborok támogatására illetve az iskolán kívüli tanulási lehetőségek

kihasználására.

A környezettudatosságra nevelés az oktató-nevelő munka teljes egészét érinti. A tanítási órákon

– tantárgytól függetlenül- a délutáni foglalkozásokon, iskolán belüli és kívüli szabadidős

tevékenységek kapcsán minden felmerülő lehetőséget, alkalmat megragadunk a

környezettudatosság fontosságának kiemelésére. A szemléletformálás, a prevenció és a

beavatkozás egyaránt szerepet kap. A Fenntarthatósági Témahét kapcsán több tanévre tekint

vissza a témafoglalkozások megszervezése (Zöld Okos Kupa, rendhagyó tanórák, A világ

legnagyobb tanórája programok). A jeles napokról megemlékezünk, kis műsorokkal,

plakátokkal, házi versenyekkel készülünk. Környezetvédelmi projektnapok és egészségnapok

alkalmával szemléletes előadásokat, bemutatókat szervezünk. A külső helyszínek

meglátogatása- különösen az Aggteleki Nemzeti Park illetve a Zöld Völgy Nonprofit Kft

üzemlátogatási programjai nagyon népszerűek. Környezetvédelmi versenyeken, vetélkedőkön,

Pedagógiai Program

133

rajzversenyeken szép eredménnyel szerepelnek tanulóink. A 72 óra kompromisszumok nélkül

elnevezésű önkéntességre épülő programban már két alkalommal vettek részt tanulóink.

Egyházi szervezésben településünk közterületén (helyi temető pedagógusok sírjai) takarítási

feladatok elvégzése, illetve a nagybarcai csecsemőotthon udvarának takarítása volt a vállalt és

az elvégzett feladat.

A szelektív hulladékgyűjtés az iskolában elkezdődött, bár még nem teljes mértékben megoldott.

A településünkön a hulladék begyűjtését és szállítását a Zöld Völgy Nonprofit Kft végzi. A

lakossági szelektív gyűjtés megoldott, a cégek és intézmények tekintetében ez a szolgáltatás

még várat magára. A konyhai hulladék egy részét komposztáljuk az iskolafelújítási pályázatból

származó komposztálóedényben.

Korábban épületünkben veszélyes hulladékként a használt elemeket gyűjtöttük szelektíven,

tervezett a közeljövőben gyűjtőedény beszerzése. Évente, őszi időszakban a szülői szervezet és

a diákönkormányzat bevonásával papírgyűjtést szervezünk. E népszerű program keretében

iskolánk apraja- nagyja megmozdul és gyűjti a feleslegessé vált papírhulladékot. Eseti jelleggel

kupakgyűjtési akcióban is segédkezünk.

A tanulói foglalkozásokon és az irodai munka során a papír újra hasznosítása - az adatvédelmi

szempontból lényegtelen, felgyűlt iratok üres oldalának felhasználása jegyzetelésre, rajzolásra

- bevált gyakorlat. Irodaszer és iskolaszer vásárlásakor az újra papír alapanyagú termékek

beszerzését részesítjük előnyben.

Iskolai rendezvényeinken kerüljük az egyszer használatos műanyag evőeszközök, poharak,

tányérok használatát.

Iskolánk honlapja külön öko rovattal rendelkezik, intézményünk Facebook felületén, valamint

a diákok körében igen népszerű Szent Péter Híradó tudósításaiban is folyamatosan jelen vannak

zöld híreink, fontosabb öko programjainkról szóló cikkek, tudósítások.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete:

A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen

kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód.

Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást

kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell

kialakítanunk.

Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok

hagyománnyá válását. Ezek a célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási

stratégiákat alakítunk ki.

Célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak a tanítványaink.

a) Kiemelt feladatai:

a tanulókban a környezettudatos, magatartás; a környezetért felelős életvitel

elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet

tisztelő szokásrendszer megalapozása; rendszerszemléletre nevelés; ökológiai

gondolkodás kialakítása, fejlesztése;

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához

szükséges képességeket is készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi

környezet zavartalan működését elősegítik;

Pedagógiai Program

134

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának

szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

a környezet fogalmával

a földi rendszer egységével

a környezetszennyezés formáival és hatásaival

a környezetvédelem lehetőségeivel

lakóhelyünk természeti értékeivel

lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatban.

közös és egyéni kötelesség:

az általános emberi egészségvédelem

Fenntarthatósági célok, feladatok ismerete

az ökológiai egyensúly fenntartása

a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása

a környezet minőségének fenntartása és javítása

környezetvédelem

élethosszig tartó tanulás

az ember és természet harmonikus kapcsolatára való törekvése.

b) A környezeti nevelés színterei iskolánkban:

➢ Hagyományos tanórai oktatásszervezés; ahol a tanórákon hozzárendeljük az

adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Fontos, hogy a

tanulók elméleti alapokat szerezzenek, mert így lehet csak okosan átgondoltan

harcolni a környezet megóvásáért.

➢ Nem hagyományos tanórai keretben.

c) Tevékenységi formák

A környezetismeret, természetismeret, biológia, egészségtan tantárgyak, valamint az 5-8.

évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek.

A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívül foglalkozások:

környezetvédelmi jeles napok megünneplése

(március 22. Víz Világnapja

április 22. Föld Napja

május 10. Madarak és Fák Napja)

természetismereti vetélkedők; versenyek szervezése; bekapcsolódás körzeti

(megyei, országos) versenyekbe; akadályverseny; terepgyakorlatok

egészségvédő és környezetvédő szokások kialakítása; tisztasági verseny

környezetvédelmi akciók szervezése (hulladékgyűjtés, iskola területének

környékének tisztántartása, esztétikusabbá tétele)

iskolai kirándulások: gyalog- és kerékpártúra (osztályközösségek, félévente);

Vadaspark; világörökség részei; nemzeti parkok; múzeumok

bekapcsolódás a település környezetszépítésébe

Pedagógiai Program

135

Módszerek

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra

van szükség. A módszereket úgy kell megválasztanunk, hogy annak segítségével a

környezeti nevelési céljainkat meg tudjuk valósítani

➢ játékok; - szituációs

- memóriafejlesztő

- kombinációs

- drámapedagógia

- bizalomerősítő

- érzékelést fejlesztő

➢ modellezés; - hatásvizsgálatok

⮚ terepgyakorlási módszerek; - táborok, kirándulások

- üzemlátogatások

- térképkészítés

- egyszerű megfigyelések

- célzott megfigyelések, mérések

aktív, kreatív munka; - szelektív hulladékgyűjtés

- természetvédelmi munkák

- madárvédelmi feladatok

- rend –és tisztasági verseny

közösségépítés; csoportszervezés

művészi kifejezés; - vizuális művészet

- a hulladék dekorációs célú felhasználása

- az élő környezet értékei: terméskiállítás

- táncművészet

- népművészet

- zeneművészet

- irodalmi alkotások

A környezeti nevelés tartalma az általános iskolában

A pedagógus által kialakított környezet, értékrend a környezeti nevelés szempontjából

is döntő. A rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a iskolásokat az új

környezetben való eligazodásban, felkelti a vágyukat a tisztaság és a rend iránt.

A tiszta környezet, a mozgásigény kielégítése, a szétválogató hulladékgyűjtés napi gyakorlata

természetes velejárói lehetnek a tanulók hétköznapjainak. Állatok, növények gondozása az

osztályteremben, a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése, kirándulások szervezése,

az élő természet és az épített környezet szépségeinek átélése segítheti a környezeti nevelést.

Ahhoz, hogy tanítványainkban kialakítsuk a kívánt magatartásformát, erős érzelmi kötődést is

létre kell hozni.

Pedagógiai Program

136

A versek, a történetek személyes hangon szólnak a gyermekhez. Nagy íróink költőink

természetszeretete átsugárzik a gyermekre. Az érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük a rajz és

vizuális kultúra tanítása során is. A természetes anyagok használata új érzékelési területen,

tapintáson, szagláson keresztül ad élményt. Technika órákon a felhasznált természetes anyagok,

az épített környezet megismerése nyújt lehetőséget a környezeti nevelés számára.

10.3. A tanulók fizikai állapotának mérése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. § (9) bekezdése szerint az iskola az

oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében meghatározott mérési

időszakban, tanévenként megszervezi - a felnőttoktatásban és az 1-4. évfolyamon tanulók

kivételével - a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát azokon az

évfolyamokon, ahol a testnevelés tantárgy tanítása folyik.

A NETFIT® fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely

profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak.

Testösszetétel és tápláltsági profil:

Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI)

Testmagasság mérése

Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék

Aerob fittségi (állóképességi) profil:

Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás

Vázizomzat fittségi profil:

Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége

Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága

Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje

Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje

Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje

Hajlékonysági profil:

Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem

11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

1. Integrációs stratégia kialakítása

Az iskoláinkba járó gyermekek közül sokan nehéz körülmények között élnek Sokan

segélyekből élnek, vagy a család egyetlen jövedelme a gyermekek után járó családi pótlék alap

vagy emelt összege. A családok kihasználnak minden segélyezési lehetőséget, illetve azokat az

előnyöket, amelyek helyzetükből adódóan lehetőségként felvetődnek. Az intézmény területi

elhelyezkedése valamint alacsony osztálylétszámaink meghatározzák tevékenységünket: a

hátrányos helyzetű tanulók integrálását, differenciálást, felzárkóztatását, egyéni fejlesztését.

Kiemelt helyen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtését.

Pedagógiai Program

137

Nagyon sok gyerek otthon nem kap segítséget, de még bíztatást sem a tanuláshoz. A tudás

leértékelődött. Közömbösség és a motiváció hiánya jellemzi a szülői közösség túlnyomó

többségét. Nem a hátrányok megoldása, leküzdése a céljuk, hanem valahonnan kívülről várják

a segítséget. Gyermekeik nevelésében adódó problémáknál minden felelősséget áthárítanak az

iskolára.

Az iskolában töltött idő minden percét hasznosan kell eltöltenie a gyereknek: délelőtt és délután

is. Olyan programokat kell biztosítanunk, amellyel a tanulók személyisége gazdagodik,

ismereteik bővülnek, és a hátrányaik csökkennek. Ezt tartjuk feladatunknak.

1.1. Célrendszer megfogalmazása (elvárható eredmények):

- A tanulók elemi műveltségbeli és munkakultúrájának megalapozása.

- Szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása.

- Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése,

kiküszöbölése,

- Tehetséggondozás komplex személyiségfejlesztő programok, a művészeti oktatás

segítségével.

- Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók toleranciaképességének, a kisebbség

és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása, közéletiségre nevelés.

- Társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motiváció erősítése, fenntartása.

- Továbbtanulási mutatók javítása (az érettségit adó intézményekben továbbtanulók

arányának növekedése).

- Pozitív életmódmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki egészség,

mint érték elismertetése.

- Pályaorientációs tevékenység.

- Az iskola párbeszédet alakít ki a programban résztvevő szülőkkel, partnereivel.

- Kompetencia-alapú értékelési rendszer kerül kidolgozásra és alkalmazásra.

- A multikulturális tartalmak beépülnek a nevelés-oktatás helyi programjaiba, rendszerébe.

Ezek eredményeként:

- hozzájárulunk tanulóink esélyegyenlőségének megteremtéséhez,

- megteremtjük a versenyképes, innovatív munkaerőképzés alapjait, - nő az

évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma,

- nő a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó

továbbtanulási irányt választók aránya.

2. Az iskolába való bekerülés előkészítése

2.1 Az óvodából az iskolába való átmenet segítése

A helyi óvodában a problémák jelentkezésekor, illetve a beiskolázások kapcsán diagnosztikus

vizsgálatokra kerül sor. Az óvoda helyi pedagógiai programjában határozza meg az iskola

előkészítéssel kapcsolatos fejlesztési feladatokat, méréseket, értékeléseket. Iskolánk az

együttműködési megállapodás alapján különböző kommunikációs csatornák felhasználásával

(óvodai szülői értekezlet, bemutató foglalkozások az iskolában, az óvónők tájékoztatása

munkaértekezleten stb.) a szülőnek (az óvodán keresztül is) felajánlja az iskola integrációs

pedagógiai rendszere nyújtotta lehetőségeket (leendő 1. osztályos tanító rendszeres

Pedagógiai Program

138

foglalkozással egybekötött látogatása a nagycsoportosoknál, iskolai nyílt nap, kulturális

bemutató stb.).

Cél: az óvoda és iskolánk közötti - az iskolába való bekerülés előkészítését célzó - szakmai

együttműködés, az óvodában elkezdődő folyamatos és tervszerű fejlesztő munka iskolánkban

való folytatása.

A kapcsolattartás módja:

Az iskola leendő 1. osztályos tanítója óvodai foglakozásokon vesz részt. Konzultál az

óvónőkkel a várhatóan az iskolánkba kerülő gyermekekről, családjaikról.

Az óvoda nagycsoportosai részt vesznek az iskola rendhagyó óráin, rendezvényein, bemutató

foglalkozásain. A kapcsolatot a leendő 1. osztályos tanító és a fejlesztő pedagógusok tartják a

nagycsoporttal foglalkozó óvónőkkel.

Felelősök: leendő 1. osztályos tanítók. Összegzik a megszerzett információkat, amely az egyéni

fejlesztési terv alapja lesz.

2.2 Heterogén osztályok kialakítása:

Felelős: intézményvezető

3. Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése

3.1 Szülői házzal:

- Szülői értekezletek (az iskola szakmai pedagógiai programjának integrációs rendszerének

ismertetése) előtte fogadóórák

- Személyre szóló írásos tájékoztató, a szülő egyetértési nyilatkozata

- Nyílt tanítási napok szervezése

- Mentori rendszer, Útravaló ösztöndíjprogram

- Háromhavi esetmegbeszélés

- Családlátogatás

- Szülők részvétele az osztályok és az iskola szabadidős programjain

Felelős: intézményvezető-helyettes

3.2 Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal

- Rendszeres kapcsolattartás a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal.

- Az iskola tájékoztatja az integrációs felkészítésben résztvevő tanulókról a Szolgálatot

minden tanév elején.

- A családgondozó felkeresi a családokat az iskola ifjúságvédelmi felelőssel, felmérik a

család komplex segítésének területeit, a további találkozások rendszerét és céljait, a várható

eredményeket tudatosítják.

- A tanuló és a család segítésére, egyénre, családra szabott tervet dolgoznak ki az

ifjúságvédelmi felelősök és a családgondozók. (Látogatások, konzultációk, előadások,

tanácsadások stb.)

Felelős: ifjúságvédelmi felelősök

3.3 Szakmai és szakszolgálatokkal

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kazincbarcikai

Tagintézményének szakemberei (pszichológusok, gyógytestnevelők, logopédusok) az iskola

Pedagógiai Program

139

tanítói, fejlesztő pedagógusai javaslata alapján az alábbi szolgáltatásokat biztosítják az

integrációs felkészítésben résztvevő tanulóknak:

- vizsgálatok végzése, szakértői bizottság elé irányítás

- pszichológiai ellátás

- családterápia

- pszichológusi, gyógytestnevelési ellátás

Az intézmény fejlesztő pedagógusai a rendelkezésre álló mérések, személyi anyagok alapján

ütemezik - a Szakszolgálat szakembereivel konzultálva a szükséges foglalkozások

mennyiségét, gyakoriságát.

Felelős: intézményvezető, intézményvezető-helyettes

3.4 Középfokú oktatási intézményekkel

- pályaválasztás területén kínálkozó együttműködési területek:

- iskolabemutatkozás (nyílt napok, tájékoztatók a középiskolákba a tanulók, a szülők,

az általános iskolai tanárok részére (8. o. tanév elejétől szept.-dec.),

- iskolánkban a továbbtanulási nyomtatványok kitöltése előtt rendhagyó szülői

értekezlet a 8. osztályosok számára,

- után követés - középiskolák megküldik az első év eredményeit tanulónként

- az Útravaló ösztöndíjprogram és a mentori rendszer segítségével felkészítés a

középiskolára

Felelős: továbbtanulási felelős

3.5 Együttműködés civil szervezetekkel

- Azonos Hullámhosszon Alapítvány

Felelős: intézményvezető

3.6 Együttműködés nemzetiségi önkormányzatokkal

- Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat

- Roma Nemzetiségi Önkormányzat

- Román Nemzetiségi Önkormányzat

- Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat

Felelős: intézményvezető

II. A tanítást, tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei

1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek

1.1. Az önálló tanulást segítő felkészítés

A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok. A programba kerülő

tanulók képességeinek, viselkedésének, szociális helyzetének komplex elemzése a

kiindulópont: a tanító, a fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus és az adott szakvélemények

alapján.

Az önálló tanulást segítő tevékenységek:

- differenciált tanulásszervezés tanórákon,

- sikerélményt nyújtó tanórán kívüli foglalkozások felkínálása (művészeti oktatás),

- tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek (délutáni nem kötelező

tanórák, szakkörök)

Pedagógiai Program

140

- „kis lépések elve”

A folyamatos (3 havonkénti) értékelés során a kialakult foglalkozási rendszer - az újabb

mérések, elemzések tapasztalatai alapján - korrigálásra kerül, a szülők kezdettől fogva követik,

ismerik a gyermekre vonatkozó fejlesztési tervet, a felmerülő problémákat és a megoldási

módozatokat.

A tanuló értékelése:

- szövegesen árnyalt

- ösztönző jellegű

1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése

Tantárgyi képességfejlesztő programok

- Kompetencia-alapú oktatás

- Differenciált óravezetés

- Információs és kommunikációs technológia alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli

foglalkozásokon,

- Egyéni fejlesztési terv készítése a rehabilitációs szakértői bizottság véleménye alapján.

- Egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások

- Részvétel az Útravaló ösztöndíjprogramban

Felelősök: tanítók, tanárok, intézményvezető

1.3. Kommunikációs képességeket fejlesztő programok

- drámapedagógiai módszerek alkalmazása,

- témanapok rendezése,

- a tanulók szabad választása alapján az iskolában működő alapfokú művészetoktatásban

való részvétel (néptánc, hangszeres zene)

Felelősök: munkaközösség-vezető

1.4. Szociális kompetenciák fejlesztése

Közösségfejlesztő, közösségépítő programok

Színterei:

- osztályközösségek (séták, kirándulások, klubdélutánok, stb.),

- napközi otthon (szabadidős foglalkozások stb.)

- alsó tagozatosok programjai (színházlátogatás, vetélkedő, sportrendezvények stb.),

- felső tagozatosok iskolai rendezvényei (kulturális és sportrendezvények, rendhagyó órák,

emlékezés napja, színházlátogatás stb.),

- iskolai kirándulások, projektnapok

- Névadónkhoz köthető rendezvény sorozat

- sportcsoportok foglalkozásai,

- az iskola szakkörei, művészeti csoportjai és annak bemutatkozásai,

- a tanulók szereplési lehetőségei:

- tanulmányi és művészeti versenyek,

- az egyházi, iskolai és települési ünnepi megemlékezések

Felelősök: iskolalelkész, intézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezető, osztályfőnökök

Pedagógiai Program

141

1. 5. Mentálhigiénés programok

- Szociális modul beépítése a tanórába és a tanórán kívüli foglalkozásokba.

- Interaktív foglalkozások keretén belül személyiségfejlesztéssel foglalkozunk.

- Minden évben hagyományosan egészségnapot és sportdélutánt rendezünk.

- A mindennapos testnevelés keretében biztosítjuk a diákok rendszeres testmozgását.

- Védőnői tájékoztató előadások

Felelős: osztályfőnökök

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

A iskola

- tanulás-módszertani segítséget nyújt szükség szerint,

- szervezi a gyermek szabadidős elfoglaltságát, hétvégi programokat is javasol,

- a tanuló bizalmas közléseit a gyermek érdekében hasznosítja (jogszerűség megőrzésével),

- kutatja a gyermek támogatását szolgáló ösztöndíj lehetőségeket,

- segíti a pályaválasztásban, a motiváltság erősítésében,

- kezeli a tanuló személyi anyagát, a tanító, fejlesztő pedagógus, pszichológus, a

bizottságok szakvéleményeit, kiegészíti azokat rendszeres feljegyzéseivel, a gyermek

véleményét tükröző felmérésekkel.

Művészeti körök (tanuló által választott lehetőségként)

Iskolánk telephelye a Kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek,

melynek keretében hangszeres zene oktatás folyik.

Ezek a csoportok - saját tantervvel, intézményi keretek közt kiemelkedő színterei az integrációt

elősegítő szabadidő tevékenységeknek.

Iskolánk saját művészeti körei: képzőművészet

modern tánc

énekkar

hangszeres zene: furulya

dráma

Tanórán kívüli differenciált foglalkozások szervezése

A tanulmányi eredmény alakulásának függvényében az adott tantárgyból differenciált

foglalkozásokat szervezünk a tanórán kívül.

Célja:

- a tantárgyak oktatása közben felmerült nehézségek leküzdése,

- az egyéni felzárkóztatás.

Felelősök: az adott szaktanárok

Az integrációs program keretében működő szabadidős foglalkozások:

- óvoda-iskola átmenet enyhítésére foglalkozások tartása a nagycsoportosoknak

- az iskola névadójához kapcsolódó rendezvények

- Aggteleki Nemzeti Parkkal kapcsolat

- színház- és kiállítás látogatás

Pedagógiai Program

142

Felelősök: csoportvezetők

3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek

Egyéni haladási ütemét segítő differenciált tanulásszervezés

- differenciáló óraszervezés

- egyéni fejlesztő foglalkozások (szakvélemény esetén)

- tehetséggondozó foglalkozások

- tanórán kívüli differenciált foglalkozások

Felelősök: tanítók, tanárok, fejlesztő-és gyógypedagógus

Drámapedagógia

- beépül integráltan a tantárgyi rendszerbe

- rendezvények, ünnepi műsorok, versmondó- és prózamondó versenyek alkalmával az éves

munkatervben rögzítetten részt vesznek tanulóink, városi, helyi kulturális programokon

művészeti csoportjaink bemutatkoznak: énekkar, tánccsoport, dráma-kör

Felelős: témafelelősök

4. Műhelymunka - a tanári együttműködés formái

Értékelő esetmegbeszélések

3 havonta a szöveges értékelés előzményeként értékelő esetmegbeszélésre kerül sor

Menete:

- mentori beszámoló az integrációs programban résztvevők konkrét helyzetéről,

problémáiról,

- tanítók, fejlesztő pedagógusok, ifjúságvédelmi felelősök, szakmai beszámolók,

családgondozók összefoglalói (az érintett szakembereket, szülőket meg kell hívni),

- eredmények, hiányosságok, kívánságok, lehetőségek összegyűjtése, javaslatok a

továbblépésre (a tantestület tagjainak javaslatai, véleménye),

- megoldási lehetőségek kidolgozása, pedagógiai módszerek kiválasztása (szükség szerint

egyéni fejlesztési tervként).

Szempontok:

- valóságos eredmények és hiányosságok feltárásra kerüljenek,

- ok-okozati összefüggések felderítése,

- fejlődési irány kijelölésre kerüljön,

- további szakemberek bevonásának szükségességéről szülessen döntés.

Felelős: intézményvezető, mentorok, ifjúságvédelmi felelősök

5. A háromhavonta kötelező kompetenciaalapú értékelési rendszer eszközei

Szöveges értékelés - árnyalt értékelés

November és április hónapban a szülők árnyalt szöveges értékelést kapnak gyermekük iskolai

közösségi és tanulmányi munkájáról. Januárban és júniusban tanulmányi eredményéről

bizonyítványt kap a tanuló.

Alapelvek:

- terjedjen ki az iskolai élet egészére,

- vegye figyelembe a tanuló személyiségét,

- törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra,

- fejlesztő és ösztönző szándékú legyen.

Pedagógiai Program

143

- ne legyen sablonos, személyre szóló legyen.

Felelősök: mentorok

6. Multikulturális tartalmak

Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban

Integráltan a tantárgyakban (vagy beépült moduljaiban) jelennek meg a tananyagok, beépülve

(irodalom, nyelvtan, idegen nyelv, ének, rajz, környezet és természetismeret, történelem, etika,

ruszin nyelv stb.). A segédletek biztosítása, beszerzése folyamatos az internetről. A tananyagon

túl a szabadidős tevékenységekben is szerepet kap (napközis kulturális foglalkozások, iskolai

rendezvények, kiállítások, bemutatók, stb.)

Felelős: intézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezető

7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

Pályaorientáció

Szaktárgyi és osztályfőnöki óra keretében meghatározottak a pályaorientációs feladatok:

- szakmák, továbbtanulási lehetőségek tudatosítása

- igény szerint városi pályaorientációs kiállításon, bemutatón, tanácsadáson vesznek részt

7 és 8. osztályaink,

- nyílt tanítási napokon, bemutató foglalkozásokon tájékozódnak tanulóink

- a középfokú intézmények iskolánkban is bemutatkozási lehetőséget kapnak.

Valamennyi program a szülők számára is nyitott annak érdekében, hogy együtt tájékozódjanak

a kínálkozó lehetőségekről.

Felelős: az adott évben a továbbtanulásért felelős osztályfőnök

III. Várható eredmények

Az ellenőrzés szempontjai:

- Készségek- és képességek fejlesztésére irányuló oktatás alakul ki.

- Az integráció tartósan képes a különböző háttérrel és eltérő fejlettséggel rendelkező

tanulók együttnevelésére, felzárkóztatására.

- A multikulturális tartalmak integrálódnak a tanórák anyagába.

- Az integrációs pedagógiai rendszer kiépülése párbeszédet alakít ki minden szülővel.

- Tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer épül ki.

Eredmények:

- Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.

- Csökken az iskolánkban a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből

kikerülők száma.

- Nő az érettségit adó iskolákban továbbtanulók aránya.

- Javulnak a kompetenciamérések eredményei.

- Javul tanulóink esélyegyenlősége

- Piacképes munkaerőképzést alapozunk meg.

- Fejlesztjük tanulóink személyiségét.

- Növeljük a motivációt.

Pedagógiai Program

144

12. Tanulók utaztatásának elvei

Szívügyünknek tekintjük, hogy falainkon kívül is megismerjék iskolánk arculatát, tanulóit

tudását, pedagógiai munkánk eredményeit.

A tanulók iskolán kívüli versenyeztetése, kulturális, társadalmi és vallási rendezvényekre,

osztálykirándulások helyszíneire, táborokba történő eljuttatása fontos feladata az intézménynek.

Az utaztatás függ a résztvevők létszámától, a helyszín megközelíthetőségétől, az adott esemény

kezdési illetve befejeződési időpontjától.

Lehetőség szerint- amennyiben azt a résztvevői létszám indokolja - tanulóink számára külön

buszjáratot szervezünk. Ebben az esetben az illető cég, egyéni vállalkozó vállalja a felelősséget

a busz műszaki állapotáért, a gépkocsivezető egészségügyi alkalmasságáért. A buszon utazó

tanulók számát tekintve 10 fő esetén egy kísérő pedagógust biztosítunk. Szülők a buszon saját

felelősségre tartózkodhatnak, de nem hivatalos kísérői a csoportnak.

Ha a helyszín, illetve az időpont lehetővé teszi a gyermekek tömegközlekedési eszközzel

történő szállítását szintén a csoport létszámától függően biztosítjuk a megfelelő számú

pedagógus kísérőt. A jegyet lehetőség szerint elővételben vásároljuk, illetve külön kocsi

szakaszt foglalunk.

Amennyiben a létszám illetve egyéb körülmény nem teszi lehetővé az előző két lehetőség

igénybe vételét személyautóval történhet az utaztatás. A szállítást pedagógus (vagy pedagógiai

feladatot ellátó egyéb személy: pl. edző, hitoktató, művészeti vezető, védőnő, stb.) vagy szülő

kizárólag önkéntes alapon végzi. Ebben az esetben a gépjárművezetőt terheli mindennemű

felelősség a jármű műszaki állapotával, illetve saját egészségügyi állapotával kapcsolatban.

Bármilyen külső eseményre utaztatunk tanulót előzetesen írásban tájékoztatjuk az érintett

szülőt, gondviselőt, melyben az úti célt, a szállítás módját, a kísérők nevét, elérhetőségét és az

időkereteket is közöljük

Pedagógiai Program

145

Záró rendelkezések

1. A pedagógiai programmal kapcsolatos záró rendelkezések

A dokumentum szabályoz minden olyan területet, mely szabályozási körébe tartozik, de nem

tartalmaz olyan területet, mely más intézményi dokumentum szabályozási körébe tartozik.

1.1. A pedagógiai program érvényességi ideje

Az iskola az átdolgozott pedagógiai programot 2020. szeptember 1-én vezeti be. A pedagógiai

program módosítását (a bevezetést követő egy év után) kezdeményezheti:

− az iskola igazgatója

− a nevelőtestület bármely tagja

− a szakmai munkaközösségek

− az iskola fenntartója.

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell

bevezetni. A módosítás hátrányosan nem érintheti a közoktatási feladatok ellátását.

1.2. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni, oly módon, hogy az szabadon

megtekinthető legyen. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél,

illetve helyeken tekinthető meg:

-az iskola titkárságán

-az iskola honlapján: mucsony.sulinet.hu.

A pedagógiai programról tájékoztatás kérhető az iskola igazgatójától, az iskola titkárságán előre

egyeztetett időpontban.

Pedagógiai Program

146

1. számú függelék

A pedagógiai programot meghatározó dokumentumok

▪ 5/2020. Kormányrendelet

▪ 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről

▪ 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról

▪ A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú

EMMI rendelet és mellékletei

▪ 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

▪ 229/2012.(VIII.28) Kormány rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

▪ 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség

iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

▪ 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

▪ 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint

az iskolai tankönyvellátás rendjéről

▪ Az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról és módosításai

▪ A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben

történő végrehajtásáról

▪ Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló, módosított 26/1997. (XII.3.) NMr.

▪ A 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

▪ A 2011. évi CCIX. törvény a családok védelméről

▪ A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

▪ Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

▪ A tanév rendjéről szóló mindenkori hatályos miniszteri rendelet

Pedagógiai Program

147

1. melléklet

Iskolánkban ellátott sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos feladatok, célok,

alapelvek a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján

Általános elvek:

Intézményünk alapdokumentumaiban megfogalmazott fejlesztési területek, nevelési célok,

kulcskompetenciák, illetve a tanulási területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos

nevelésű igényű tanulókra is érvényesek.

Pedagógiai programunk és helyi tantervünk elkészítésénél figyelembe vettük:

- a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a NAT és Irányelvek rájuk vonatkozó

előírásait;

- a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit;

- a szülők elvárásait;

- az általunk nevelt-oktatott tanulók sajátosságait.

Célok:

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok

ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél.

A sajátos nevelési igényű tanulók egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,

rehabilitációs ellátása:

A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket vettük

figyelembe a pedagógiai program és helyi tanterv kialakításakor, a szokásos tartalmi és

eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálással, speciális eljárások

alkalmazásával, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs célú

pedagógiai eljárások alkalmazásával.

A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei:

a) Intézményünk egész nevelési-oktatási rendszerét – az általános elveken túl – átfogó,

hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg.

b) Szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanulási-tanítási

folyamatban valósul meg.

c) A sajátos nevelési igényű, ugyanakkor kiemelt tehetségű tanulók esetén a habilitációs,

rehabilitációs tevékenység mellett fontos feladat a tehetséggondozás.

Pedagógiai Program

148

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai:

a) A mozgásszervi, értelmi vagy egyéb pszichés fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy

sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával.

b) Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására.

c) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.

d) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni

tulajdonságok, funkciók és a személyiség fejlesztése.

e) Társas beilleszkedés, a szociális kompetenciák fejlődésének támogatása.

f) Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének

kibontakoztatása.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők:

a) A sajátos nevelési igény típusa és súlyossága.

b) A sajátos nevelési igény kialakulásának, felismerésének, diagnosztizálásának ideje.

c) A sajátos nevelési igényű tanuló: életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs

műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei, érzelmi

szükségletei, állapota, attitűdje, korai fejlesztésben és gondozásban való részvétele, a

korai időszak fejlődésmenete.

d) A társadalmi integráció kívánalmai: a továbbtanulás, pályaválasztás, a lehető

legönállóbb életvitelre történő felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat,

tevékenységeket, követelmények megjelennek:

a) a pedagógiai programban,

b) a helyi tantervben,

c) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanulási-tanítási programban (pl.

tanmenet, óraterv),

d) az egyéni fejlesztési tervben.

A sajátos nevelési igény típusának megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező

gyógypedagógus kompetenciája:

1. a programok, programcsomagok tervezése, összeállítása;

2. a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, osztálytermen belüli

megsegítés;

Pedagógiai Program

149

3. közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő

habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, kivitelezésében, ezt

követően a konzultációban, az osztálytermi környezet adaptációjában;

4. a tanuló fejlődésének nyomon követése, értékelése, illetve az ebben való közreműködés

a többségi pedagógusokkal együtt.

A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára:

− speciális tankönyvek, tanulási segédletek, differenciált, egyénre szabott tananyagok;

− tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök;

− az egyéni szükségletekhez igazodó környezet, fejlesztő helyiség;

− rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni

foglalkoztatásának, illetve osztálytermi foglalkoztatásának megvalósulásához;

− a tanulók sajátos nevelési igénye típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az

integrált fejlesztésben tapasztalt gyógypedagógus

Intézményünkben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás:

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti

a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatás, mely

intézményünkben a alábbiak miatt valósulhat meg:

− Az iskolánk támogatja pedagógusaink részvételét az integrációt segítő szakmai

programokon, akkreditált továbbképzéseken.

− Pedagógusainak felkészültek a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

− Az együttnevelés megvalósításában a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs,

rehabilitációs szemlélet érvényesülés.

− Multidiszciplináris teamek (pl. többségi pedagógus, gyógypedagógus, szülő, az érintett

tanuló stb.) működtetése – a pedagógusok által kidolgozott egyes differenciált

tananyagok, feladatlapok stb. felhasználásával, melyeket az iskola minden pedagógusa

használhat, illetve minden pedagógus gyarapítja az anyagokat.

− A nyitott tanulási-tanítási folyamatban megvalósuló tevékenység.

− A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében- oktatásában, fejlesztésében

részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel rendelkező

pedagógusaink:

- a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos

nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait;

- egyéni fejlesztési tervet készítenek;

Pedagógiai Program

150

- a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik, a

folyamatos értékelést végeznek, ha szükséges, megváltoztatják eljárásaikat és

módszereiket,

- rugalmas tanulásszervezés segítségével akadálymentes és minden tanuló számára

egyformán hozzáférhető tanulási környezetet hoznak létre;

- egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek;

- együttműködnek különböző szakemberekkel.

- a sajátos nevelési igényű tanuló esetében biztosítjuk az iskolai tanulmányok során

alkalmazott segédeszköz használatát és a hosszabb felkészülési időt. Szaktanárok

tájékoztatását írásban tesszük meg.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő

– a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező –

gyógypedagógus:

a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

b) javaslatot tesz a fogyatékosság igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló

elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást

segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);

c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök

kiválasztásában, beszerzésében, használatában;

d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk

alkalmazására;

e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz az értékelésében, javaslatot tesz az

egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;

f) együttműködik a többségi pedagógusokkal;

g) támogatást nyújt a többségi pedagógus számára a differenciáláshoz.

Igénybe vesszük a pedagógiai szakszolgálatot, illetve az utazó gyógypedagógusit,

logopédusait. Ennek keretében is megismerjük az integrált nevelés létező jó gyakorlatait,

tapasztalatcsere, tudásháló (képzések, online platform stb.) révén.

Pedagógiai Program

151

Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei

Az egyéb pszichés fejlődési zavar alapján sajátos nevelési igényű tanuló:

Ebbe a kategóriába tartoznak a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral

küzdő tanulók, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív,

emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott

előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai

megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek.

A kategória többféle diagnózist tartalmaz, részben idegrendszeri fejlődési zavarokat, részben a

magatartás-szabályozás más zavarait. Az idegrendszeri fejlődési zavarok nagy csoportjából

ebbe a kategóriába tartozik a specifikus tanulási zavar és a figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar

(ADHD).

− A (specifikus) tanulási zavar egy olyan multifaktoriális meghatározottságú ún.

idegrendszeri fejlődési zavar (pl. diszlexia, diszgráfia, diszpraxia, mint a motoros

képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása,

diszkalkulia, diszortográfia vagy ezek halmozódása), mely az átlagos vagy akár átlag

feletti értelmi képességek és a szükségletekhez illeszkedő, megfelelő oktatási feltételek

ellenére okoz komoly nehézségeket a tanulásban, a sikeres iskolai előmenetelben.

− a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok;

− Egyre gyakrabban felbukkanó ADHD kifejezés (magyarul

figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar), mely figyelemhiánnyal és/vagy túlmozgással

(hiperaktivitás) és impulzivitással jellemezhető.

Az ADHD számos erősséggel is együtt jár. Az érintett tanulók kreatívak, kíváncsiak,

lelkesek és kockázatvállalók, sikerorientáltak, szokatlan és eredeti ötleteikkel,

javaslataikkal értékes tagjai a tanulóközösségnek. Számukra érdekes témákban

elmélyült érdeklődést mutatnak és kimagasló teljesítményre is képesek lehetnek.

Megfelelő támogatás mellett hihetetlen energiáikkal rengeteg feladatot ellátnak, pozitív

értelemben motorjai lehetnek a tanulási folyamatnak.

− A magatartásszabályozási zavar is az egyéb pszichés fejlődési zavar kategóriában

nevesülő SNI állapot. Összefoglaló név, mely alatt

- impulzuskontroll-zavart (személyre és/vagy tárgyakra, tulajdonra irányuló

agresszív, destruktív szóbeli és viselkedéses kitörések) és

- diszruptív (irritált, vitatkozó, bomlasztó),

- diszszociális (normasértő, agresszív, megbotránkoztató) viselkedészavarokat

értünk.

Pedagógiai Program

152

A magatartásszabályozás zavarával együtt járó problémák súlyosan és tartósan

megnehezítik a tanulási helyzetekben való aktív és produktív részvételt, ezáltal jelentős

tanulási hátránnyal járnak. A zavarok természetéhez tartozik, hogy kihatással vannak a

társas viselkedésre, az interperszonális kapcsolatokra, kommunikációra, a

normakövetésre és a szabályok betartására, így ezek a problémák az oktatási, nevelési

helyzetekben is jelen vannak. Szakszerű állapotfelmérés és intervenció szükséges ahhoz,

hogy az érintett tanuló és tanulóközösség hatékony tanulása megvalósulhasson.

Az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók gyakran élnek át kudarchelyzetet,

sikertelenséget, elutasítást, amelynek következtében az iskolai teljesítményelvárások iránti

közömbösség vagy ellenállás, önértékelési zavarok, különböző jellegű és mértékű társas

interakciós és alkalmazkodási problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor

előrehaladtával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget

idézhetnek elő. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei az egyéb pszichés fejlődési

zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkoznak, hogy a tanulók általában

fáradékonyabbak, a változásokra érzékenyebbek, nehezebben tűrhetnek zajokat, szenzorosan

könnyen túlterhelődnek, nehezen viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs

szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre,

esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó

állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres

teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

Az egyéb pszichés fejlődési zavar alapján sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-

oktatásának alapelvei:

- folyamatos gyógypedagógiai megsegítést igényel, ami komplex fejlesztést szolgáló

foglalkozások formájában, a többségi pedagógus bevonásával, az egyéni képességekhez

igazodó tevékenységrendszer keretében végezzük. Fejlesztésük az egyéni szükségletek

figyelembevételével a szülővel és a tanulóval, valamint a pedagógusokkal történő

megbeszélést követően történik.

- a tanulók oktatása integráltan történik.

- a fejlesztés hatékonyságához szükséges, hogy egyéni fejlesztési terv alapján egyrészt

komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében, másrészt a tanórákon az egyéni

képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében történik.

- a tanulás-tanítás folyamatában kiemelt figyelmet követel, valamint bármely területen

tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, ami a

pályaorientáció folyamatára is hatással van.

Pedagógiai Program

153

A tanulás-tanítás folyamatában kiemelt jelentőségű:

− tanulásmódszertani elemek beemelése;

− változatos tanulásszervezési módok, differenciált oktatásszervezés, projektmunka

biztosítása;

− a tanuló szükségleteihez illesztett tanulási stratégiák megválasztása, a személyre szabott,

tanulóközpontú tanulás;

− az értékelési eljárások megválasztása, a fejlesztő értékelés szükségessége;

− a társas beilleszkedés, a szociális kompetenciák fejlődésének kiemelt támogatása;

− az egyéni tanulási utak megismerésének szükségessége

− a kronológiai életkorból adódó sajátosságok kiemelt figyelembevétele;

− az olvasást, írást, számolást megalapozó bázisfunkciók, különösen a nyelvi képességek

fejlesztése;

− a környezet illesztése a gyermek szükségleteihez;

− átlátható és érthető szabályok kialakítása.

Kiemelt feladatok a nevelés-oktatás során:

− az optimális és támogató tanulási környezet;

− előzetes tudás felmérése;

− érdeklődés, motivációs bázis felmérése;

− módszertani sokrétűség megvalósítása;

− differenciálás megvalósítása;

− a gyógypedagógusunk, valamint az intézményünk pedagógusainak tudásmegosztásra

épülő, szakmailag egymást támogató tevékenysége.

Az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók nevelése-oktatása során kiemelt

célkitűzés:

a. Az aktív tanulás, az egyénre szabott tanulási utak, a tanulói sokféleség figyelembevétele.

b. A rugalmas tanulásszervezés, a heterogén tanulócsoportok, a tanulók közötti

kooperációra építő módszerek, a minden szempontból akadálymentes és minden tanuló

számára egyformán hozzáférhető tanulási környezet létrehozása

c. A differenciált célkijelölés, a többszintű tervezés, a differenciáló módszerek a feladatra

vonatkozó instrukciók adásában és az értékelésben, valamint szükség szerint adaptált

tananyag használata.

Pedagógiai Program

154

d. Az együtt gondolkodás és a közös szemléleti alapok kialakítása a pedagógiai

szakszolgálattal a valódi tudásmegosztáson alapuló, átjárható információáramlás

támogatása miatt.

Kulcskompetenciák fejlesztése

- Alapkompetenciák

Az olvasáshoz, íráshoz, szövegértéshez szükséges nyelvi funkciók, mennyiségi, számfogalmi

téri-vizuális és idői viszonyokban való tájékozódáshoz, valamint a mozgáshoz kapcsolódó

ismereteknek, készségeknek és attitűdöknek a rendszere.

- A tanulás kompetenciái

A tanulóval közösen meg kell találni azt a tanulási-kognitív stílust, mely illeszkedik

képességmintázatához és személyiségéhez, s mellyel hatékony, önálló tanulóvá képes válni.

- A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)

A tanulás-tanítás során ki kell aknázni a kommunikációs helyzetekben meglévő fejlesztési

lehetőségeket például kooperatív technikák, projektmunkák alkalmazásával.

- A digitális kompetenciák

A digitális kompetenciák kiváló lehetőséget kínálnak az érintett tanulók hatékony

információszerzésére, a kompenzációs utak megtalálására.

- A matematikai, gondolkodási kompetenciák

A tudomány és technológia iránti érdeklődés, nyitottság felkeltése lényeges, mert az egyéb

pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók negatív énképük, önértékelésük miatt gyakran

elveszítik az intellektuális nyitottságukat.

- A személyes és társas kapcsolati kompetenciák

Fontos, hogy megtanulják az érzelmek és más szociális jelzések felismerését, a

metakommunikatív jelzések megértését, az érzelmek, vágyak, célok, gondolatok megfelelő

kifejezését és értelmezését. Lényeges az érintett tanulók kimozdítása az esetleges

passzivitásból, az iskolai életben való aktív részvétel támogatása.

- A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái

A kreatív tevékenységekbe történő aktív bekapcsolódás lehetősége elengedhetetlen eszköz a

pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében.

- Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

Pedagógiai Program

155

A tanulók és szüleik megismerjék a továbbtanulási, szakmatanulási opciókat, a felvételi

rendszerben adható többlettámogatási, méltányossági lehetőségeket. Kellő figyelmet kell

fordítani a sikerorientáltság, az innovációs készség kialakítására.

Az iskolai fejlesztés szakaszai alsó-és felső tagozatban:

Az alapkészségek biztos kialakítása, a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez

szükséges alapkompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozása, valamint a

tanulási motiváció felkeltése és fenntartása.

Értékelés:

Az egyéb pszichés fejlődési zavar kategóriába került tanuló a megyei szintű pedagógiai

szakszolgálat szakértői bizottságának szakértői véleménye alapján indokolt esetben adott

tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése és minősítése alól mentességben részesülhet, továbbá

többlet felkészülési idő, segédeszköz-használat biztosítható számára.

A szummatív értékelés helyett fejlesztő és diagnosztizáló mérés és fejlesztő szöveges értékelés

bevezetése indokolt.

Habilitáció/rehabilitáció:

Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, tanulásban

akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus,

bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv

tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről tájékoztatást kapnak az osztálymunkában részt vevő

pedagógusok, szaktanárok, osztályfőnökök. A gyógypedagógus által vezetett pedagógiai

rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések

során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt.

Pedagógiai Program

156

A mozgásszervi fogyatékos tanulók iskolai nevelésének-oktatásának elvei

A mozgásszervi fogyatékos tanuló:

Gyógypedagógiai értelemben azokat a személyeket tartjuk mozgáskorlátozottaknak, akiknél a

mozgásszervrendszer (tartó-: csont-, ízületrendszer és/vagy mozgató-: izom-, idegrendszer)

veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara következtében olyan jelentős és

maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, amelynek következtében megváltozik a

mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció.

Gyógypedagógiai teendők irányultsága alapján öt alkategóriákra oszthatók:

− Végtagredukciós fejlődési rendellenességek vagy szerzett végtaghiányok

− Petyhüdt bénulást okozó kórformák

− Korai agykárosodás következtében kialakult mozgás-rendellenességek:

− Ortopédiai és egyéb kórformák

− Súlyos-halmozott sérülés

A mozgáskorlátozott tanulók nevelésének-oktatásának alapelvei:

- A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása, képességeik tervszerű fejlesztése

során az egyéni fejlődési sajátosságokhoz, az individuális szükségletekhez igazodik.

- A mozgáskorlátozott tanulók sérülésspecifikus ellátása a különböző szakemberek

együttműködésének, teammunkájának eredményeképpen valósulhat meg.

- A tananyag-feldolgozásnál a pedagógusnak figyelembe kell vennie a tantárgyi

tartalmaknak a mozgáskorlátozott tanuló sajátosságaihoz való illesztését. Ez az adaptálás

lehetővé teszi az egyéni haladási ütem biztosítását, valamint a differenciált nevelés-oktatás

során az egyéni módszerek alkalmazását.

- A mozgáskorlátozott tanulók számára is biztosítjuk az aktív tanulás lehetőségét.

- A mozgáskorlátozott tanuló részt vesz a kooperatív tanulásban, projektmunkában,

aktív tagja a témahétnek.

A mozgáskorlátozott tanulók nevelésének-oktatásának céljai, kiemelt feladatai:

A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során kiemelt cél az esélyegyenlőség

feltételeinek megteremtése annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott tanulók felkészültté

váljanak az életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő önálló döntéshozatalra, képessé

váljanak az önrendelkező életvitelre.

A mozgáskorlátozott tanuló optimális fejlődése, nevelése-oktatása érdekében szükséges a

sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő szakember speciális gyógyászati,

rehabilitációs és technikai eszközök, illetve a fejlesztési területek szakértői bizottság által

Pedagógiai Program

157

történő meghatározása, egyéni fejlesztési terv készítése, továbbá az időkeret módosítását, a

tananyag elsajátításának egyénre szabott tempóját, módját kialakítani.

A mozgáskorlátozott tanulók nevelésében-oktatásában a következő speciális habilitációs és

rehabilitációs célú tanulási területek, tantárgyak bevezetése szükséges:

1) a testnevelés tantárgyi óra mellett vagy helyett biztosítani kell a mozgásnevelési

foglalkozásokat, ami a szakértői véleményben meghatározott óraszámban és fejlesztési

területeken gyógytornász javaslatai és iránymutatásai szerint, illetve részvételével

történi, hogy a mozgásfejlesztés ne csupán a mozgásnevelés-órákon, hanem a nevelés-

oktatás, fejlesztés teljes ideje alatt megvalósuló komplex tevékenység legyen.

2) számára a segítő technológiák használatával történő írás a kézírás mellett vagy

helyett a gondolatközlés, illetve a kommunikáció eszköze, elősegítve ezzel a tanulók

habilitációját, rehabilitációját.

3) kiemelt feladat a beszéd- és kommunikációfejlesztés, súlyos esetben logopédia

A pedagógiai feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a mozgásszervi

károsodások megjelenési formája széles spektrumú. Ezért a sérülés és akadályozottság

mértékének megfelelő támogatás, pedagógiai fejlesztő folyamat során a tanulási területek

tartalmi és időbeli eltéréseinek megfogalmazásakor nagyfokú differenciálás, adaptálás és

alkalmazkodás szükséges, igazodva az adott tanuló támogatási szükségleteinek mértékéhez.

Mozgáskorlátozottság esetén gyakran számolnunk kell a tanulók fáradékonyságával, csökkent

terhelhetőségével. Az egyéni szükségletekhez igazodva fontos a kötelező és a választható

tárgyak óraszámának csökkentése. Erre való tekintettel a Művészetek tanulási terület; az ének-

zene és vizuális kultúra tantárgyak alsó tagozaton egyrészt tantárgyi koncentrációval, illetve

témahetek, különböző projektmunkák keretében érvényesülhetnek, másrészt összevont

egységként, úgynevezett komplex művészeti nevelés keretében valósíthatók meg.

Kompetenciafejlesztés mozgáskorlátozott tanulók esetében:

A mozgáskorlátozott tanulók esetében a gyors, cselekvőképes alkalmazkodás, illetve az

élethosszig tartó tanulásra való felkészülés érdekében valamennyi kompetenciaterület

fejlesztése kiemelt fontosságú.

- Alapkompetenciák

Az alapkompetenciák magukban foglalják azoknak a beszédhez, íráshoz, szövegértéshez, a

mennyiségi, téri-vizuális és idői viszonyokban való tájékozódáshoz, valamint a mozgáshoz

kapcsolódó ismereteknek, készségeknek és attitűdöknek a rendszerét, melyek lehetővé teszik a

használható tudás megszervezését.

- A tanulás kompetenciái

Pedagógiai Program

158

A hatékony tanulási módszerek elsajátítása magában foglalja a csoportos tanulás módszereit, a

kooperatív tanulási technikát vagy a távoktatást.

- A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)

A szóbeli kommunikáció érintettsége esetén szükséges lehet a logopédiai kezelés. Az írásbeli

kommunikáció akadályozottsága az infokommunikációs eszközök használatával

kompenzálható.

Az idegen nyelvi kommunikáció kiemelt fejlesztése támogatja a sikeres munkaerőpiaci

integrációt és a társadalmi beilleszkedést.

- A digitális kompetenciák

A digitális kompetencia megfelelő szintje biztosíthatja a mozgáskorlátozott tanulók részvételét

szinte valamennyi élethelyzetben. A nevelés-oktatás során az információs-kommunikációs

technológiák használatának olyan szintű és minőségű elsajátítása szükséges, ami alkalmassá

teszi a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, az információk kritikus szűrésére, azok

feldolgozására és kreatív használatára.

- A matematikai, gondolkodási kompetenciák

A problémamegoldó gondolkodás, a mennyiségi és minőségi adatgyűjtés, az adatok

rendszerezése, az információk különböző logikai módszerekkel történő átalakítása, értelmezése

és elemzése hozzájárul az önálló életvitel, az önrendelkező életforma kialakulásához, így a

kompetenciafejlesztés kiemelten fontos területe.

- A személyes és társas kompetenciák

A megfelelő önismeret hozzájárul a társas kapcsolatok kialakulásához, ami a társadalomban

való boldogulás alapját képezi.

A másokkal való együttműködés a mindennapi élet megszervezéséhez nélkülözhetetlen. A

társadalmi integráció kölcsönös alkalmazkodást, a mozgáskorlátozott tanulótól is aktív

részvételt kíván.

- A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság

kompetenciái

A művészi kifejezés és a kulturális életben való aktív részvétel a mozgáskorlátozott tanulók

számára is adott, egyben a tehetség kifejeződésének lehetőségét biztosítja a művészet bármely

területén. A mozgáskorlátozott tanuló harmonikus fejlődésének és önkifejezésének egyik fontos

eszköze a rajzolás, festés, zene, mozgás, dramatikus interakció, tánc és egyéb

alkotótevékenységek.

- Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

Pedagógiai Program

159

A reális önismeret, a megfontolt és minden körülményt figyelembe vevő pályaorientáció

hozzájárulhat a megvalósítható pályakép, az önálló életvitel, az alkotó életforma kialakításához.

Az iskolai fejlesztés szakaszai:

Az 1–2. évfolyam pedagógiai feladatai

Cél a tanulók egyéni tanulási módszereinek és szokásainak megalapozása. A tanórai

tevékenységekhez szükséges eszközök kiválasztása, esetleg adaptálása ugyancsak az első

pedagógiai szakasz kiemelt feladata.

A 3–4. évfolyam pedagógiai feladatai

A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, valamint az alapvető képességek, készségek

elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az

önművelés alapozásával.

Az 5–6. évfolyam pedagógiai feladatai

A sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák,

képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Különösen nagy hangsúly

van a matematikai és az anyanyelvi kompetenciaterületek fejlesztésén. Kiemelt szerepe van az

esélyteremtésnek, felzárkóztatásnak, tehetséggondozásnak, melyek segítik a tanulók

képességeinek kibontakoztatását.

A 7–8. évfolyam pedagógiai feladatai

A már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az egész életen át tartó tanulás

és fejlődés megalapozása, melynek során kiemelt hangsúlyt kap a pályaválasztás,

pályaorientáció.

Értékelés:

A mozgásnevelés tantárgy esetében a nevelés-oktatás teljes idejében mindvégig szöveges

fejlesztő értékelés. Az ének-zene, vizuális kultúra (komplex művészeti nevelés), digitális

kultúra, technika és tervezés tantárgyak esetében a 4. évfolyam végéig fejlesztő értékelés.

A mozgáskorlátozott tanulók a különböző mérések során többletsegítséget kell biztosítani.

Az 56. § (1) bekezdése szerint a tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a

szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és

osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés

alkalmazása történik.

A tanulási célok tekintetében mindenkor figyelembe kell venni a mozgásszervi károsodás

fajtáját, mértékét és kiterjedését; az aktuális mozgásállapotot.

Pedagógiai Program

160

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció:

A mozgáskorlátozott tanulók habilitációs, rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a

sérülés következtében hátránnyal induló tanulóknak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes

tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre.

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei

Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló:

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiai értelemben a tanulásban akadályozott

gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra

visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a tartósan kedvezőtlen környezeti hatások

miatt a neurológiai érés lelassulása folytán tartós, átfogó tanulási problémákat mutatnak.

Az enyhe értelmi fogyatékosság (enyhe intellektuális képességzavar) diagnosztizálása orvosi,

gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható

a kognitív funkciók lassúbb/eltérő fejlődése, valamint az adaptív funkciók érintettsége. Az

enyhe értelmi fogyatékos személyek fejlődése igen változatos attól függően, hogy milyen egyéb

érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek

vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy egyéb hatásokra

alakulnak ki.

Az enyhe értelmi fogyatékosság sok esetben először iskolai tanulási helyzetekben jelentkezik,

összefüggésben az alapképességek eltérő, lelassult fejlődésével. Így a tanulási sajátosságok

szinte valamennyi tantárgyban generalizáltan, átfogóan és tartósan jelentkeznek. Különösen

jellemző a kognitív funkciók, valamint a beszéd lassúbb fejlődése; a diszpraxiás (helytelen vagy

kialakulatlan testséma, koordinálatlan mozgás eszközhasználatban) tünetek megjelenése; a

figyelem-összpontosítás, a téri tájékozódás és a finommotorika nehézségei; a lassú

feladatvégzés; a gyakori hibázás; az érdeklődés hiánya a kultúrtechnikák elsajátításával

kapcsolatban és a viselkedési problémákban megmutatkozó szociális tanulás nehézségei. Ezek

egyénenként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg; a tanulási

képesség különböző mértékű fejlődési zavarát mutatják, és akadályozzák az iskolai tanulás

eredményességét.

Az iskoláskorú gyerekeknek nehézségeik vannak a kultúrtechnikák (pl. olvasás, írás, számolás,

órahasználat, pénzhasználat) elsajátításában. Az absztrakt gondolkodás és a tervezés

akadályozott, a gondolkodás inkább konkrét. Ez a konkrét (tárgyhoz kötött vagy képi szintű)

gondolkodásmód befolyással van a feladatok megértésére az elsajátítás folyamatában és a

visszacsatolás fázisában egyaránt.

Pedagógiai Program

161

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelési folyamatát meghatározó irányelvek és

szempontok:

− tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon vagy gyógypedagógus vesz részt a

nevelési-oktatási és/vagy fejlesztési folyamatban;

− a tanórák mellett az enyhe értelmi fogyatékos tanulók kötelezően részt vesznek az

egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozáson, amelynek

célja a pszichikus funkciók fejlesztése a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelően;

− a gyógypedagógus a partnerekkel együtt (tanuló, pedagógus, szülők stb.) egyéni

fejlesztési tervet állít össze, amely konkrét, mérhető és rövid idő alatt elérhető célokra

bontja le a távlati fejlesztési célokat;

− elengedhetetlen az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs

foglalkozások dokumentálása,

− a tanuló általános fejlettségi állapotának, tanulási képességeinek leginkább megfelelő

tanulási tempó és absztrakciós szint biztosítása, amely tanulási

területenként/tantárgyanként eltérő lehet;

− a kérdések egyszerűsítése, a feladatelemek kis lépésekre bontása vagy analógiák

alkalmazása;

− fontos a különböző képességeket fejlesztő eljárások és feladatok összehangolása, a

tanuló érdeklődésének és motiváltságának elősegítése;

− fontos a tanulásra rendelkezésre álló idő változatos strukturálása, az időtartamok

rugalmas változtatása, a legkedvezőbb csoportméret kiválasztása;

− az elsajátítás folyamatában alkalmazott eszköztár (pl. számológép, szótár, IKT-eszköz,

gondolattérkép stb.) alkalmazásának tanítása, majd felhasználásának lehetősége a tanuló

számára a pedagógiai folyamat minden szakaszában;

− megfelelő tanulási környezet kialakítása

A tanuló fejlődését támogató feltételek:

− megfelelő osztálylétszám;

− az aktív tanulás biztosítása;

− a szükségleteknek megfelelő tanulásszervezési mód kiválasztása;

− a személyre szabott tanulás lehetősége;

− differenciálás alkalmazása;

− pedagógus-gyógypedagógus szoros együttműködése, rendszeres konzultációja;

− fejlesztő értékelés (tanulást támogató értékelés) alkalmazása.

Pedagógiai Program

162

Összességében véve a cél az enyhe értelmi fogyatékos tanulók kompetenciafejlesztése a

következő területeken: kommunikációs képességek, kognitív képességek, orientációs

képességek, kreatív képességek, motoros képességek és szociális képességek.

Nevelési-oktatási szakaszok és kiemelt pedagógiai feladatok:

Az alapfokú képzés első szakaszának (alsó tagozat: 1–4. évfolyam) feladatai:

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára az 1–4. évfolyamon a tanuláshoz nélkülözhetetlen

pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések

differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások alkalmazását teszik

szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki

tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott

tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek

megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének.

Az iskolába lépéskor a tanulók átlagosan 5-10 percet képesek koncentrálni, ezért a tanóra

felépítésénél erre figyelemmel kell lenni. Az alsó tagozat 1. évfolyamán javasolt – a Nemzeti

alaptanterv által biztosított lehetőséggel élve – egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy

tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. Érdemes élni az előkészítő szakasz

meghosszabbításával is. A nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie.

Ezen a tagozaton nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások

következetes kialakítása és megerősítése.

Az alapfokú képzés második szakaszának (felső tagozat: 5–8. évfolyam) feladatai:

Kiemelt feladat az alsó tagozat módszertanának további alkalmazása, hogy lehetővé váljon az

alkalmazható tudás megszerzése. Fontos, hogy a tanulás iránti motiváció az enyhe értelmi

fogyatékos tanulók esetében – megfelelő tanulási környezetben – hosszabb ideig megmarad,

mint a többségi tanulóknál, így erre még felső tagozatban is lehet építeni. A felső tagozaton a

tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére.

Hangsúlyosabbá válik továbbá az önálló tanulási tevékenység. A tanulás-tanítás folyamatában

előtérbe kerül a verbális szint, a manipulációs és a képi szint.

Kiemelt kompetenciaterületek:

- Alapkompetenciák

Az írás, olvasás, számolás, a térben és időben való tájékozódás, valamint az IKT-eszközök

alapszintű használata lehetővé teszi, hogy az enyhe értelmi fogyatékos tanuló képes legyen

önálló ismeretszerzésre.

- A tanulás kompetenciái

Pedagógiai Program

163

A tanulót támogatni kell abban, hogy megtalálja saját érdeklődési körét, hogy minél több

tanulási technikát megismerjen, és ezek alapján képessé váljon majd saját tanulási stratégia

kialakítására.

- A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)

Az anyanyelv elsajátíttatása során alapelv, hogy esetükben a nyelvelsajátítás lényegi módja nem

az elszigetelt nyelvi jelenségek oktatása, hanem az a folyamat, amelyben az ember nyelvileg

fogalmazza meg a valóságra vonatkozó ítéleteit. Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kiemelt

kompetenciaterület az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelésében egyénileg differenciált

tananyagstruktúrát igényel.

- A digitális kompetenciák

A digitális kompetenciák elsajátítása, felhasználói szintű alkalmazása az esélyegyenlőség

megteremtése és a minél önállóbb életvitel támogatása szempontjából is kiemelkedő

jelentőségű. Az online zaklatás gyakori megjelenése miatt a tanulóknak ismerniük kell a

biztonságos eszközhasználatot, valamint a digitális tartalmak létrehozásával kapcsolatos etikai

szabályokat is.

- A matematikai, gondolkodási kompetenciák

A matematikai kompetencia fejlesztése során lehetőség nyílik a problémamegoldó

gondolkodás, valamint a kognitív képességek fejlesztésére Kiemelten fontos a konkrét

cselekvéssel összekapcsolt, a konkrét élethelyzetekhez kötött tapasztalatszerzés és matematikai

tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása, valamint a mindennapokban

használható tudás biztosítása.

- A személyes és társas kapcsolati kompetenciák

A tanulókat támogatni kell a társas kapcsolatok kialakításában és fenntartásában, ehhez

elengedhetetlen a pozitív énkép és az emberi kapcsolatokban való eligazodás képessége.

Az önismeret, a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás képességének fejlesztése elősegíti a

harmonikus közösségi beilleszkedést, a felelős társadalmi részvételt.

- A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái

Fontos a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzés, a

nyitottság, az értékítélet kialakítása.

- Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

A munkavállalói és innovációs kompetenciákhoz szükséges ismeretek, képességek és attitűdök

alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A

munkavégzésre való szocializálás, a munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók

Pedagógiai Program

164

élettervezésének elősegítése, az önálló életvezetés megalapozása a társadalmi beilleszkedés

fontos eleme.

Differenciálás – egyéni tanulási utak – erősségek – fejlesztendő területek:

A differenciálás lényege a tanulók egyéni szükségleteihez igazodó fejlesztés és/vagy az ön

vezérelt fejlődés körülményeinek biztosítása a nevelés gyakorlatában. A differenciálás célja

annak biztosítása, hogy a tanulók abban a tempóban fejlődhessenek, amely számukra a

legoptimálisabb

A hatékony differenciálás megtervezéséhez szükséges a tanulókat megismerni a következő

tekintetben:

− a tovább haladáshoz szükséges előzetes, megalapozó tudás;

− az aktivizálhatóság;

− az önálló, egyéni munkavégzés terén való fejlettség;

− az együttműködési képesség;

− a társas helyzet jellemzői.

Értékelés:

A szakértői vélemény alapján az intézményvezető mentesítheti a tanulót az érdemjegyekkel és

osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól. A szülő kérésének megfelelően a szakértői

vélemény alapján javasolja a szöveges értékelés és minősítés alkalmazását. A szöveges

értékelés lehetőséget ad az egyéni képességek és eredmények szerinti differenciálásra, illetve

javaslatokat tartalmaz, hogy a gyermek mire fordítson nagyobb figyelmet a tanulási

folyamatban.

A tanulók teljesítményét a számukra előírt követelményekhez kell viszonyítani. Az árnyalt,

reális értékelés érdekében nem csupán a tanulás-tanítás folyamatában, hanem az értékelés során

is szükséges a változatos, differenciált körülmények megteremtése.

Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció:

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók mind a gyógypedagógiai, mind az együttnevelési

folyamatban a kötelező tanórákon kívül részt vesznek egészségügyi és pedagógiai célú

habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon.

Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozás segít a tananyag

és a fejlesztési követelmények differenciálásában, a képességeket fejlesztő eljárások és

feladatok összehangolásában, az egyéni tanulási technika kialakításában, a haladási tempó és a

motiváció egyéni biztosításában, a fejlődés és a fejlődést tükröző értékelés megállapításában.

Pedagógiai Program

165

A foglalkozás eredményességét növeli, ha minél rendszeresebben, egyénre szabottan valósul

meg, a fejlődés üteméhez illeszkedik, illetve a habilitáció teljes ideje alatt folyamatos a

szakember támogatása.

Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások dokumentálása

az egyéni fejlesztési terv (EFT) alapján történik, amelyet a gyógypedagógus készít el,

együttműködve a partnerekkel. Az EFT a szakértői véleményre, illetve a gyógypedagógus által

készített pedagógiai diagnózisra alapulva készül.

Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza a reálisan megfogalmazott rövid és középtávú célokat,

ezek elérésének lépéseit, a tervezett eszközöket, valamint a fejlesztés lehetséges helyszíneit.

Funkciója a segítségnyújtás tervezése, koordinálása és ellenőrzése.

Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások megvalósulása

lehet osztálytermen belül és kívül is, egyéni vagy kiscsoportos formában. Mindehhez szükséges

az együttnevelést megvalósító iskola pedagógusai és a tanulás támogatását megvalósító

fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok és a pedagógiai munkát segítő más szakemberek

közötti együttműködés. Ez az együttműködés a pedagógusok kötelező tanórával le nem kötött

órakerete terhére tervezhető, s a konzultációkkal alátámasztott pedagógiai tevékenységként

valósulhat meg.

Pedagógiai Program

166

2./A melléklet

Nemzetiségi oktatásunk és nevelésünk elvei és céljai a nemzetiségi iskolai oktatás irányelve alapján

Ruszin nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás

Az 1995-96-os tanévben kezdődött el iskolánkban – az országban elsőként – a ruszin nyelv

oktatása, amelyet nyelvoktató nemzetiségi oktatás keretében valósítjuk meg, amit az irodalom

és a nemzetiségi népismeret témaköreivel is bővítünk. A tanítás nyelve a magyar nyelv.

Könnyebbséget jelent, hogy új tankönyvek kerültek kiadásra a közelmúltban.

A ruszin nép hagyományait a nemzetiség rendezvényein ismertetjük meg a nem nemzetiséghez

tartozó tanulókkal.

A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

A nem ruszin nemzetiségi tanulók számára kötelező tananyag

Mucsony nagyközség ruszinok lakta település. A ruszinok a Keleti Kárpátokból vándoroltak el

több hullámban munkát és megélhetést keresve. A legtöbben a Rákóczi szabadságharc idején,

hiszen beálltak a Nagyságos Fejedelem katonái közé. Egyes források rámutatnak arra, hogy

valószínű nagyon sokan itt maradtak a környéken. Bizonyítja ezt görög keleti vallásuk,

nyelvjárásuk, máig is élő hagyományaik.

A századfordulón Mucsony községben még majdnem mindenki ruszin nyelven beszélt. Mára

azonban félő, hogy a túlzott asszimiláció következtében teljesen elfelejtődik.

Két igazi ruszin település van ma Magyarországon.Vigyáznunk kell rá. Példaértékűek azok a

próbálkozások, mely szerint megmenthető a ruszin nyelv és a hozzá kapcsolódó hagyományok.

Ennek bizonyítéka a ruszin nyelvoktatás bevezetése Mucsonyban.

Fontosnak tartjuk, hogy megismertessük a ruszinok származását, elhelyezkedésüket a világban.

Szoros kapcsolatot ápolunk Magyarország másik ruszin lakta településével Komlóskával.

Kölcsönös barátság alakult ki mindkét település hagyományőrző népdalköre és iskolája között.

Részt veszünk egymás rendezvényein, ahol jól megfigyelhető e két település egyedi ruszin

nyelvjárása. A szlovák behatás erőteljesen kimutatható a komlóskai nyelvben. A mucsonyiak

nyelvjárása pedig a szerbiai ruszin lakta települések nyelvjárásának szép példája. Ezzel

bizonyítható, hogy erről a területről elvándorolt ruszin népcsoportot rokoni szálak fűzik

egymáshoz.

Fontos ismeretek a ruszinokról: ruszin jelképek Himnusz, zászló, címer

görögkatolikus vallás, egyházi szokások, imák

vallási jelegzetességek/kerepelés, pászkaszentelés/

ruszin fatemplomok /Máriapócs/

Pedagógiai Program

167

ruszin lakta települések Magyarországon /Mucsony,

Komlóska/

a ruszinok népcsoportjai /dolisnyákok, verhovinaiak,

huculok, lemkók és elhelyezkedésük a Kárpátokban

Évszakhoz kötődő hagyományok/szüret, kántálás/

népviselet, tradició

ruszin foglalkozások /mészégetők, üvegesek,

faszénégetők, kosárfonók/

a ruszinok részvétele a Rákóczi szabadságharcban -"a

leghűségesebb népem"

A nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezése,

a nemzetiségi nevelésben-oktatásban való részvétel

A nemzetiségi nevelés-oktatás - a magyarországi köznevelési rendszer részeként -

megvalósítja az iskolai nevelés-oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a

nemzetiség nyelvének tanulását, a nemzetiség nyelvén való tanulást, a nemzetiség

történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és

hagyományteremtést, az önismeret kialakítását, a nemzetiségi jogok megismerését és

gyakorlását.

A nemzetiségi nevelés-oktatás segíti a nemzetiséghez tartozó tanulót abban, hogy megtalálja,

megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a

nemzetiség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.

A nemzetiségi nevelés-oktatást folytató intézményekben fontos, hogy a tanuló számára

nyilvánvalóvá váljon a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a reális nemzetkép

és nemzetiségkép. Fontos az is, hogy a tanuló felismerje az előítéletek és kirekesztés

megjelenési formáit, és megismerje a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és

nemzetiségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb

eszközeit.

Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás

ntézményünk a nemzetiségi iskolai nevelés- oktatás lehetőségei közül a nyelvoktató

nemzetiségi nevelési-oktatási formát választotta.

A nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás a nemzetiségi nyelv tanításával, az irodalom és a

nemzetiségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a nemzetiségi nevelés-

oktatás céljainak megvalósításához.

Az anyanyelvű, kétnyelvű és nyelvoktató nemzetiségi nevelési-oktatási forma esetén a

népismeret követelményeihez kapcsolódó tevékenységek lehetnek kézműves foglalkozások,

népzenei, néptánc foglalkozások, nemzetiségi témájú filmek, színházi előadások, nemzetiségek

történelmével, hagyományaival, képző- és iparművészetével kapcsolatos kiállítások

megtekintése, író-olvasó találkozók nemzetiségi alkotókkal, találkozók nemzetiségi közéleti

személyiségekkel, részvétel nemzetiségi művészeti-kulturális programokon.

Pedagógiai Program

168

A nyelvoktató nemzetiségi nevelési-oktatási formában a heti kötelező órakeretből a

nemzetiségi nyelv és irodalom oktatására legalább négy tanórát szükséges biztosítani. A

nemzetiségi népismeret tantárgy oktatására bármely nevelési-oktatási forma és évfolyam

esetében heti egy tanórát, évi harminchét tanórát kell biztosítani.

A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás fejlesztési feladatai

A nemzetiségi nevelés-oktatás fejlesztési feladatai a Nemzeti alaptanterv tanulási területeit és

fő témaköreit veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a nemzetiségi nevelés-

oktatásban részt vevő tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett

készülhessenek fel az érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére.

A) Ruszin nyelv és irodalom

A nemzetiségi nevelés-oktatásban kiemelt szerepe van a ruszin irodalom és kultúra

tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a nemzetiségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé

teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és közösségmegtartó erő. E

feladatát a nemzetiségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni.

A ruszin nyelv és irodalom oktatása igazodik a nemzetiségi nevelés-oktatás formáihoz. A

fejlesztési feladatok meghatározásának alapja az aktív nyelvhasználat, a szókincsfejlesztés,

valamint a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő kommunikációs képességek

fejlesztése, a tanulók meglévő nyelvismeretére építve fejleszti a tanulók szóbeli és írásbeli

kommunikációs képességét, a hangzó és írott szövegek ismeretét, megértését és gyakorlati

alkalmazását. Az irodalmi művek ismeretén keresztül hozzájárul az egyén kulturális

önazonosságának kialakításához, a kreativitás és az esztétikai érzék fejlesztéséhez.

A hagyományos és bővített nemzetiségi nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a

tanulónak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia, B2 szintet kell elérnie.

Ruszin nyelv 6. évfolyam 8. évfolyam 12. évfolyam

Hagyományos és bővített nyelvoktató forma A1 A2 B2

Anyanyelvű és kétnyelvű forma A2 B1 C1

Tekintettel arra, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatás célja a nemzetiségi önazonosság megőrzése

és erősítése, a magyar nyelv és irodalom fejlesztési feladatainak az iskola pedagógiai

programjában, helyi tantervében történő megjelenítése során figyelembe kell venni, hogy a

nemzetiség nemzeti identitás szempontjából egy másik nemzet kultúrájához, nyelvéhez,

irodalmához kötődhet.

B) A nemzetiségi népismeret

A nemzetiségi népismeret az adott nemzetiség nyelvén és magyar nyelven nemzetiségenként

meghatározott részletes fejlesztési feladatai a Nemzeti alaptanterv több műveltségi területéhez

kapcsolódnak (Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember és természet, Földünk

Pedagógiai Program

169

és környezetünk, Életvitel és gyakorlat, Művészetek), azok tartalmához és szerkezetéhez

igazodnak.

A nemzetiségi népismeret általános témakörei:

a) A nemzetiség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája

− nyelvhasználati sajátosságok, beleértve a nyelvjárásokat, nyelvváltozatokat,

− vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzőművészet, iparművészet, népművészet,

filmművészet),

− ének-, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék),

− hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet,

ünnepek és jelképek,

− szociológiai és település-földrajzi ismeretek.

b) A nemzetiség történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja

− a nemzetiség magyarországi történelme és irodalma, az anyanemzet, nyelvi

(anya)országok történelmének, irodalmának korszakai; az anyanemzet, illetve a nyelvi

(anya)országok földrajza,

− nevelés-oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor,

− a nemzetiségek más országokban élő csoportjai.

c) Nemzetiségi és állampolgári jogok

− a nemzetiségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer,

− a nemzetiségek intézményrendszere,

− nemzetközi kapcsolatok.

A nemzetiségi népismeret önálló tantárgyként történő tanítása mellett szükséges, hogy

tanórán kívüli tevékenységek formájában is - a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján

rendelkezésre álló időkereten belül - (mint pl. a szakkörök, a táborok, a kirándulások, a népdal-

és tánckörök, a játszóházak, a színjátszó körök, a zenekarok) megjelenjen. Pedagógiailag

kiemelt értékű a tárgyi és szellemi (néprajzi, népdal stb.) gyűjtőmunka, az alkotó tevékenység,

az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka.

Pedagógiai Program

170

2./B melléklet

Magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi oktatás-nevelés

Iskolánk nemzetiségi nevelése-oktatásának (cigány nemzetiségi oktatás) általános célja és

feladata megegyezik a többségi oktatáséval, sajátossága, hogy intézményi feltételek között

biztosítja a nemzetiség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a

hagyományőrzést és teremtést, az önismeret kialakítását, jogok megismerését és gyakorlását.

Az oktatás további specifikuma, hogy a tanulók igényeinek megfelelően biztosítja a

szociokultúrális helyzetből adódó esetleges hátrányok csökkentését, az iskolai előmenetelt, a

tehetséggondozást. Mindezekkel segíti az iskolai tanulmányok sikeres befejezését.

Fontos, hogy a cigány nemzetiségi nevelés-oktatás segítse a nemzetiségi kultúrát hordozó

csoport tagját abban, hogy megtalálja, megőrizve identitását, vállalhassa másságát,

elfogadhassa és másoknak is megmutathassa annak értékeit. A cigány tanulóknak és a velük

ebbe az iskolába járó nem cigány tanulóknak azonos értékű és életesélyt nyújtó oktatásban kell

részesülniük. Figyelembe kell venni a cigány tanulók sok esetben eltérő családi szocializációját

és serdülőkori tulajdonságait.

Az intézmény vezetőinek, pedagógusainak fel kell lépni, minden különösen a cigányságot

sújtó, kirekesztő, előítéletes megnyilvánulással szemben, és ezen szemlélet kialakítását

szorgalmazni a nem cigány származású tanulókban.

Arra kell törekedni, hogy a cigány tanulók számára az iskolán belül türelmes és támogató

légkört alakítsunk ki. Erőfeszítéseket kell tennünk a szülők és az iskola közötti jó kapcsolat

kialakítására, s ez nem járhat együtt a cigány tanulók hátrányos megkülönböztetésével.

Roma/cigány nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás

A magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatásban a heti egy tanórára

kiterjedő kötelező roma/cigány népismeret oktatása mellett heti legalább két tanórának

megfelelő időkeretében roma/cigány kulturális tevékenységet is biztosít. E tevékenységek

lehetnek kézműves foglalkozások, népzenei, néptánc foglalkozások, roma témájú filmek,

színházi előadások, a romák történelmével, hagyományaival, képző- és iparművészetével

kapcsolatos kiállítások megtekintése, író-olvasó találkozók roma alkotókkal, találkozók roma

közéleti személyiségekkel, részvétel roma művészeti-kulturális programokon vagy felkészülés

ilyen programokra.

Az anyanyelvű, kétnyelvű és nyelvoktató nemzetiségi nevelési-oktatási forma esetén a

népismeret követelményeihez kapcsolódó tevékenységek lehetnek kézműves foglalkozások,

népzenei, néptánc foglalkozások, nemzetiségi témájú filmek, színházi előadások, nemzetiségek

történelmével, hagyományaival, képző- és iparművészetével kapcsolatos kiállítások

megtekintése, író-olvasó találkozók nemzetiségi alkotókkal, találkozók nemzetiségi közéleti

személyiségekkel, részvétel nemzetiségi művészeti-kulturális programokon.

Pedagógiai Program

171

Roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás

Biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését,

történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint

hagyományairól szóló ismeretek oktatását.

Az oktatás elősegíti a cigány tanulók iskolai sikerességét, illetve mérsékli az esetleges

hátrányokat. Biztosítja a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezetéről és intézményeiről szóló

ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel elősegíti a cigányság integrációját.

Prioritást élvez a tanulók iskolai sikerességét elősegítő készségfejlesztés, mely iskolánkban az

alábbi területet tartalmazza

a) tantárgyi fejlesztést, felzárkóztatást

b) szocializációs, kommunikációs fejlesztését

c) egyéni tehetséggondozást.

A roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás módja

A cigány oktatás iskolánkban önálló választható tantárgyként kerül megszervezésre.

A kötelező tanórai keretben ellátott nemzetiségi oktatás-nevelés vegyes csoportban történik.

A fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások, szakkörök, tanórán kívül csoportos-kiscsoportos vagy

egyéni foglalkozások formájában, illetve ezek kombinációjával folyik.

A foglalkozásokat s azok rendjét a munkaterv és a mindenkor érvényben lévő tantárgyfelosztás

határozza meg.Az integráltan történő nemzetiségi nevelés, oktatás elősegíti a nem nemzetiségi

tanulók számára más nemzetiségek hagyományainak megismerését.

A nemzetiségi oktatás tartalmi követelményei

A nemzetiségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptanterv követelményeit veszik

alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a nemzetiségi oktatásban részt vevő tanulók a más

iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel a középfokú

tanulmányukra.

A nemzetiségi népismeret

A népismeret tantárgy feladata - identitás- és értékközvetítés - hatással van a módszerek

megválasztására. A nyitott oktatási formákban történő tanítás olyan ismeretszerzést biztosít,

amely az élménytől a cselekvésen és megértésen át a tapasztalathoz vezet. Így fokozatosan

kialakulnak a tanulókban azok a kompetenciák, amelyek alkalmassá teszik őket önálló projektek

lebonyolítására.

1. A népismeret tananyag a cigány nemzetiség kultúrájáról, történelméről, hagyományairól

és jelenéről szóló ismereteket tartalmazza. Az Ember és társadalom, Ember és természet,

Földünk és környezetünk, Művészetek műveltségi területek tartalmához és szerkezetéhez

igazodnak.

Pedagógiai Program

172

2. A népismeret általános témakörei:

a) szociális kapcsolatok

b) A természeti és társadalmi környezet

c) Múlt és jelen

d) Kulturális élet

e) Cigány nyelvek

3. A cigány népismeret oktatásának követelményeit összehangoljuk az anyanyelv és

irodalom, illetve a többi műveltségi terület követelményeivel.

A nem cigány nemzetiségi tanulók számára kötelező tananyag

Az emberi élethez kapcsolódó és az év jeles napjaihoz kötődő ünnepek helyi és általános

szokásainak ismerete

Ismerjen cigány mesét és mondát

Hagyományos cigány mesterségek

A vándorlás tárgyi emlékei, a mindennapi élethez használt eszközök (pl. a szekér, a sátor

berendezési tárgyai, a vajda ereklyéi) és a hagyományos cigánymesterségek ismerete

Cigány népdal ismerete

A cigányság eredete (közösségek, foglalkozások, rokonság)

A Magyarországon élő cigány népcsoportok néprajzi jellemzői

Képzőművészeti alkotások felismerése, megnevezése (alkotó, mű címe)

A magyarországi cigányság hitélete

A cigány nemzetiség helyzete Magyarországon