Szent István templomából indult a bankvezér
1
Évekkel ezelõtt az internetet nézegetve ta- lálkoztam a Radovan Jelasics névvel, aki ak- koriban a Szerb Nemzeti Bank kormányzója – el- nöke – volt. A cikkben közölt fotóját látva rög- tön feltûnt a hasonlatos- ság azzal a fiatalember- rel, akit az 1990-as évek elején a chicagói Szent István Király templomból ismertem. Az eltelt közel húsz év természetesen nem múlt el nyomtalanul Radován felett, megjelentek az õsz hajszálak a markánsan jóképû, de még mindig fiatalember fején. El- kezdtem kérdezni utána a templomban, az idõ- sebbek közül sokan em- lékeztek rá, azután az interneten találtam to- vábbi információt Radovánról. A Népsza- badság online kiadásán Gergely Márton 2009 októberében, Belgrádban készített interjút a szerb jegybank kormányzójá- val, mert a Dunától délre így nevezik a bankelnö- köt. A bankszakember ma- gyar útlevelében Jelasity Radován név szerepel, hiszen Baján született 1968-ban, és Herceg- szántón nevelkedett ab- ban a délvidéki faluban, amelynek leghíresebb szülötte idáig Albert Fló- rián, a Ferencváros labda- rúgócsapatának Arany- labdával kitüntetett fo- cistája. Talán csak mostanáig, mert egy bankelnök azért fontosabb lehet, mint a gólokat rúgó cen- terjátékos. A felcsepere- dõ fiú Hercegszántón – szláv nevén Szantovo – járt szerbhorvát általá- nos iskolába, majd Buda- pesten, a szintén szerb- horvát gimnáziumban fejezte be középiskolai tanulmányait. Az egyete- met már Jugoszláviában, Belgrádban végezte, majd utána a németor- szági Passauba költözött nyelvet tanulni. A következõ részt az interjúból idézem: „Egyik hazai látogatásán, a vo- naton ismerte meg élete szerelmét. Egy görög származású amerikai lányt, Anasztáziát, aki osztott-szorzott, és kije- lentette, hogy nincs esé- lye a kapcsolatuknak. A kiábrándító ítélet csak feltüzelte Radovánt, és el- határozta, hogy posztgra- duális képzését Ameriká- ban folytatja, a lány szü- lõvárosában, Chicagó- ban… A makacs Radován ki- jutott szerelméhez, de megtakarított pénze már nem volt elég az egyetem- re és a napi megélhetésre. Mondták neki, hogy ke- resse fel a Szent István magyar templomot, ame- lyet kivándorlók építettek még a két világháború között. Nem nagyon akart õ ortodox szerb ki- sebbségiként odamenni, de hamar rájött, hogy ilyen távolságból min- denki rokonnak számit… Kiderült, hogy az a Wildinger Jakab plébá- nos vette meg a gyüleke- zetnek a templomot 1934- ben, aki Hercegszántóról vándorolt ki, és akinél or- todox létére a nagyapja is harangozott… …Ott volt még Butkovich Adél és Schlauch Mária, akik szintén a faluból szár- maztak. (Itt meg kell áll- nom, mert az újságíró és Radován tévedtek, ugyanis csak néhai Schlauch Mária volt her- cegszántói, Butkovich Adélka Chicagóban szü- letett, igaz, sok-sok évvel ezelõtt.) A sváb Mária minden alkalommal, hogy Radován hazaláto- gatott, adott két ötvendol- lárost. Az egyiket, hogy imát mondjanak a kato- likus templomban a férjé- ért, a másikat egy orto- dox imáért Jelasity nagy- apa tiszteletére, amiért a falut körülvevõ partizá- noknál elérte, hogy meg- kíméljék a lakosságot. Ilyen hátszéllel Somos József plébános is meg- enyhült, és felajánlotta, hogy Radován némi ház körüli munkát ellátva költözzön be kétéves ta- nulmányai idejére a templomba. Már csak egy dolgot akart tisztázni a huszonéves egyetemista: õ bizony nem római ka- tolikus. Az atya csak mo- solygott rá. Észrevette õ az elsõ alkalommal, hogy szerb szokás szerint hü- velyk-, mutató- és közép- sõ ujját összezárva veti a keresztet.” Az Illinoisi Egyetem chicagói részlegén azu- tán MBA képesítést szer- zett, majd karrierjét a Frankfurt am Mainban, a Deutsche Banknál kezd- te. 2000 novemberében a jugoszláv jegybank újon- nan kinevezett kormány- zója felkérte helyettesé- nek, és ekkor felvette a szerb állampolgárságot, de természetesen a ma- gyart is megtartotta. 2004 februárjában ki- nevezték a Szerb Nemze- ti Bank kormányzójá- nak. Tavaly az a hír járta, felkérték, hogy vegye át a Magyar Nemzeti Bank vezetését, de õ ezt heve- sen cáfolta, mint akkor nyilatkozta: a privát szfé- rába készül. Ezután má- jusban olvashattuk: „A 43 éves Radovan Jelasics 2011. június 1-jén csatla- kozik az Erste Bank Hun- gary Zrt. vezetõségéhez, és a magyar hatóságok engedélyét követõen a bank elnök-vezérigazgató pozícióját tölti be.” „Magyar gyökereihez hû maradt Radován Jelasity, hiszen szülei még mindig ott élnek a faluban, testvére pedig Budapesten. Otthon vol- tam, hazajöttem – mond- ja magában, amikor átlé- pi a magyar-szerb határt. Nemrég a bajai halászlé- fõzõ versenyen volt, majd édesapja nagybaracskai éttermében ebédelt ma- gyar kollégájával, Simor Andrással és Bajnai Gor- donnal. Csináltunk egy kis rek- lámot a papa Bárka Csár- dájának – mondja moso- lyogva, majd az órájára néz. – Mennem kell, a fe- leségem vár a kocsiban, mert lejárt a gyereknek az útlevele, és menni kell újat csináltatni a követ- ségre. Az amerikai nagy- követségre. A három fiú Márk (Radován apja után), illetve György és Il- lés, netán Djordje, Jorgos, George, illetve Illia, Illiasz, Elijas, ki- nek, hogyan áll szájára a családból. A feleségnek ez a nagy váltás nem is ment volna, ha Chicago után nem zsilipelnek Frankfurtban.” Az Erste Bank Hunga- ry új elnök-vezérigazga- tója 1993 és 1995 között élt Chicagóban, a Szent István Király plébánián. A kedves, szimpatikus fi- atalembert hamarosan megszerette az egyház- község vezetõsége és tagsága, akik közül Szalai István, Szabó Gyula és Szabó István családja szintén Baja, il- letve Nagybaracska kör- nyékérõl származtak. Az 1991. májusban újonnan kinevezett Ft. Somos Jó- zsef atya a St. Louis-i magyar plébániáról érke- zett, és tervei voltak a chicagói magyar egyház- község felvirágoztatásá- ra. Nem rajta múlott, hogy próbálkozása nem járt sikerrel. 35 évvel az 1956-os szabadságharc után a forradalom menekültjei beáramlása megszûnt, és lassanként jelentõsen apadni kezdett a plébá- KÖZÉLET – 9. oldal 2011. július 16. – 29. szám – CHICAGÓI PROGRAMAJÁNLÓ Július 30-án, szombat este 7 órakor, Kiss Eszter buda- pesti színésznõ költészeti estje, a Norridge-i Magyar Re- formátusoknál, majd másnap vasárnap du. 2 órakor a Sza- bad Magyar Református Egyháznál. Augusztus 7-én, vasárnap a Norridge-i Magyar Refor- mátusoknál az Istentisztelet után. Piknik a Chicagói Ma- gyar Társaság rendezése. Augusztus 21-én, vasárnap de. 11 órakor. Szent István napi búcsú, a Szent István Király templom rendezése. CHICAGÓI KRÓNIKA Harmath István Fizessen elõ a nyugati világ legnagyobb hetilapjára! Olvassa a Kanadai/Amerikai Magyarságot! KÖZÉRDEKÛ BÉRMENTES HIRDETÉS nia híveinek száma. So- kan a mennyországba, mások Floridába, Arizo- nába költöztek. József atya pedig beindította a Magunkról, magunknak címû kiadványt, amely- nek szerkesztéséhez Gera Mátyás is hozzájá- rult. Az idõszakos – elõbb havi, majd kétha- vi, végül negyedéven- ként megjelenõ – kiad- vány angol anyagát, „from the churches mouse – a templom ege- rétõl” címmel Butkovich Adélka jegyezte. József atya sokszor panaszkodott, hogy a dead-line – lapzárta – mindig idõzavarba hoz- ta, és kérdezte tõlem, mi- ként bírom az ezzel járó nyomást. Továbbá az is érdekelte, miként van az, hogy minden héten más témáról írok cikkeket. Mondtam, ennek a tit- ka, hogy az írásoknak változatosaknak kell len- niük, különben az olva- sók elvesztik az érdeklõ- dést a szerzõ iránt. Jó- zsef atya a hitrõl és a val- lásos életrõl írt a lapban, míg Gera Mátyás és Butkovich Adél a plébá- nia eseményeirõl szá- molt be az olvasóknak. Jó lett volna, ha az ifjú, tanult Radován is hozzá- járul a plébániai tudósí- tók munkájához, hiszen egy Magyarországról ér- kezett írástudó máskép- pen nézte a chicagói ma- gyarság életét, mint akik már hosszú évek óta itt éltek a városban. A Magunkról, ma- gunknak késõbb meg- szûnt, azután Ft. Somos József, betegsége miatt, 1999. szeptember elsejé- vel nyugdíjazását kérte, és elhagyta a plébániát. Utoljára azt hallottuk fe- lõle, hogy Nyíregyháza környékére, egy papi ott- honba került. Az árván maradt plébániához egy év után érkezett Ft. Vas László, akit a Nagyváradi Római Katolikus Egyház- megye püspöke, Ft. Tempfli József irányított Chicagóba. A beszámolóm fõsze- replõjérõl, Radován Jelasityról pedig az elmúlt vasárnap hallottam a Szent István Király plébá- niai pikniken. Butkovich Adélka mondta, hogy Radován nemrég járt Chi- cagóban, és meglátogatta a plébánia volt titkárnõjét. Jó lett volna találkozni ve- le a templomunkban is, hi- szen büszkék vagyunk si- kereire, amelyhez az egy- házközség is hozzájárult. És ki tudja, az is elõfordul- hat, hogy a cáfolat ellenére mégis Jelasity Radován lesz a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Szent István templomából indult a bankvezér Jelasity Radován A chicagói Szent István Király templom Az oltárkép Wimpffen - Both Klára alkotása Ft. Somos József
-
Upload
arany-tibor -
Category
Documents
-
view
226 -
download
1
description
CHICAGÓI KRÓNIKA Szent István templomából indult a bankvezér
Transcript of Szent István templomából indult a bankvezér
Évekkel ezelõtt azinternetet nézegetve ta-lálkoztam a RadovanJelasics névvel, aki ak-
koriban a Szerb NemzetiBank kormányzója – el-nöke – volt. A cikkbenközölt fotóját látva rög-tön feltûnt a hasonlatos-ság azzal a fiatalember-rel, akit az 1990-as évekelején a chicagói SzentIstván Király templombólismertem.
Az eltelt közel húsz évtermészetesen nem múltel nyomtalanul Radovánfelett, megjelentek az õszhajszálak a markánsanjóképû, de még mindigfiatalember fején. El-kezdtem kérdezni utánaa templomban, az idõ-sebbek közül sokan em-lékeztek rá, azután azinterneten találtam to-vábbi információtRadovánról. A Népsza-badság online kiadásánGergely Márton 2009októberében, Belgrádbankészített interjút a szerbjegybank kormányzójá-val, mert a Dunától délreígy nevezik a bankelnö-köt.
A bankszakember ma-gyar útlevelében JelasityRadován név szerepel,hiszen Baján született1968-ban, és Herceg-szántón nevelkedett ab-ban a délvidéki faluban,amelynek leghíresebbszülötte idáig Albert Fló-rián, a Ferencváros labda-rúgócsapatának Arany-labdával kitüntetett fo-cistája.
Talán csak mostanáig,mert egy bankelnökazért fontosabb lehet,mint a gólokat rúgó cen-terjátékos. A felcsepere-dõ fiú Hercegszántón –szláv nevén Szantovo –járt szerbhorvát általá-nos iskolába, majd Buda-pesten, a szintén szerb-horvát gimnáziumbanfejezte be középiskolaitanulmányait. Az egyete-met már Jugoszláviában,
Belgrádban végezte,majd utána a németor-szági Passauba költözöttnyelvet tanulni.
A következõ részt azinterjúból idézem: „Egyikhazai látogatásán, a vo-naton ismerte meg életeszerelmét. Egy görögszármazású amerikailányt, Anasztáziát, akiosztott-szorzott, és kije-lentette, hogy nincs esé-lye a kapcsolatuknak. Akiábrándító ítélet csakfeltüzelte Radovánt, és el-határozta, hogy posztgra-duális képzését Ameriká-ban folytatja, a lány szü-lõvárosában, Chicagó-ban…
A makacs Radován ki-jutott szerelméhez, demegtakarított pénze márnem volt elég az egyetem-re és a napi megélhetésre.Mondták neki, hogy ke-resse fel a Szent Istvánmagyar templomot, ame-lyet kivándorlók építettekmég a két világháborúközött. Nem nagyonakart õ ortodox szerb ki-sebbségiként odamenni,de hamar rájött, hogyilyen távolságból min-denki rokonnak számit…Kiderült, hogy az aWildinger Jakab plébá-nos vette meg a gyüleke-zetnek a templomot 1934-ben, aki Hercegszántórólvándorolt ki, és akinél or-todox létére a nagyapja isharangozott…
…Ott volt mégButkovich Adél ésSchlauch Mária, akikszintén a faluból szár-maztak. (Itt meg kell áll-nom, mert az újságíró ésRadován tévedtek,ugyanis csak néhaiSchlauch Mária volt her-cegszántói, ButkovichAdélka Chicagóban szü-letett, igaz, sok-sok évvelezelõtt.) A sváb Máriaminden alkalommal,hogy Radován hazaláto-gatott, adott két ötvendol-lárost. Az egyiket, hogyimát mondjanak a kato-likus templomban a férjé-ért, a másikat egy orto-dox imáért Jelasity nagy-apa tiszteletére, amiért afalut körülvevõ partizá-noknál elérte, hogy meg-kíméljék a lakosságot.
Ilyen hátszéllel SomosJózsef plébános is meg-enyhült, és felajánlotta,hogy Radován némi házkörüli munkát ellátvaköltözzön be kétéves ta-
nulmányai idejére atemplomba. Már csak egydolgot akart tisztázni ahuszonéves egyetemista:õ bizony nem római ka-tolikus. Az atya csak mo-solygott rá. Észrevette õaz elsõ alkalommal, hogyszerb szokás szerint hü-velyk-, mutató- és közép-sõ ujját összezárva veti akeresztet.”
Az Illinoisi Egyetemchicagói részlegén azu-tán MBA képesítést szer-zett, majd karrierjét aFrankfurt am Mainban, aDeutsche Banknál kezd-te. 2000 novemberében ajugoszláv jegybank újon-nan kinevezett kormány-zója felkérte helyettesé-nek, és ekkor felvette aszerb állampolgárságot,de természetesen a ma-gyart is megtartotta.
2004 februárjában ki-nevezték a Szerb Nemze-ti Bank kormányzójá-nak. Tavaly az a hír járta,felkérték, hogy vegye áta Magyar Nemzeti Bankvezetését, de õ ezt heve-sen cáfolta, mint akkornyilatkozta: a privát szfé-rába készül. Ezután má-jusban olvashattuk: „A43 éves Radovan Jelasics2011. június 1-jén csatla-kozik az Erste Bank Hun-gary Zrt. vezetõségéhez,és a magyar hatóságokengedélyét követõen abank elnök-vezérigazgatópozícióját tölti be.”
„Magyar gyökereihezhû maradt Radován
Jelasity, hiszen szüleimég mindig ott élnek afaluban, testvére pedigBudapesten. Otthon vol-tam, hazajöttem – mond-ja magában, amikor átlé-pi a magyar-szerb határt.Nemrég a bajai halászlé-fõzõ versenyen volt, majdédesapja nagybaracskaiéttermében ebédelt ma-gyar kollégájával, SimorAndrással és Bajnai Gor-donnal.
Csináltunk egy kis rek-lámot a papa Bárka Csár-dájának – mondja moso-lyogva, majd az órájáranéz. – Mennem kell, a fe-leségem vár a kocsiban,mert lejárt a gyereknekaz útlevele, és menni kellújat csináltatni a követ-ségre. Az amerikai nagy-követségre. A három fiúMárk (Radován apjaután), illetve György és Il-lés, netán Djordje,Jorgos, George, illetve
Illia, Illiasz, Elijas, ki-nek, hogyan áll szájára acsaládból. A feleségnekez a nagy váltás nem isment volna, ha Chicagoután nem zsilipelnekFrankfurtban.”
Az Erste Bank Hunga-ry új elnök-vezérigazga-tója 1993 és 1995 közöttélt Chicagóban, a SzentIstván Király plébánián.A kedves, szimpatikus fi-atalembert hamarosanmegszerette az egyház-község vezetõsége éstagsága, akik közülSzalai István, SzabóGyula és Szabó Istváncsaládja szintén Baja, il-letve Nagybaracska kör-nyékérõl származtak. Az1991. májusban újonnankinevezett Ft. Somos Jó-zsef atya a St. Louis-imagyar plébániáról érke-zett, és tervei voltak achicagói magyar egyház-község felvirágoztatásá-ra. Nem rajta múlott,hogy próbálkozása nemjárt sikerrel.
35 évvel az 1956-osszabadságharc után aforradalom menekültjeibeáramlása megszûnt, éslassanként jelentõsenapadni kezdett a plébá-
K Ö Z É L E T – 9. oldal2011. július 16. – 29. szám –
CHICAGÓI PROGRAMAJÁNLÓJúlius 30-án, szombat este 7 órakor, Kiss Eszter buda-
pesti színésznõ költészeti estje, a Norridge-i Magyar Re-formátusoknál, majd másnap vasárnap du. 2 órakor a Sza-bad Magyar Református Egyháznál.
Augusztus 7-én, vasárnap a Norridge-i Magyar Refor-mátusoknál az Istentisztelet után. Piknik a Chicagói Ma-gyar Társaság rendezése.
Augusztus 21-én, vasárnap de. 11 órakor. Szent Istvánnapi búcsú, a Szent István Király templom rendezése.
CHICAGÓI KRÓNIKAHarmath István
Fizessen elõ a nyugati világ legnagyobb hetilapjára!
Olvassa a Kanadai/Amerikai Magyarságot!
KÖZÉRDEKÛ BÉRMENTES HIRDETÉS
nia híveinek száma. So-kan a mennyországba,mások Floridába, Arizo-nába költöztek. Józsefatya pedig beindította aMagunkról, magunknakcímû kiadványt, amely-nek szerkesztéséhezGera Mátyás is hozzájá-rult. Az idõszakos –elõbb havi, majd kétha-vi, végül negyedéven-ként megjelenõ – kiad-vány angol anyagát,„from the churchesmouse – a templom ege-rétõl” címmel ButkovichAdélka jegyezte.
József atya sokszorpanaszkodott, hogy adead-line – lapzárta –mindig idõzavarba hoz-ta, és kérdezte tõlem, mi-ként bírom az ezzel járónyomást. Továbbá az isérdekelte, miként van az,hogy minden héten mástémáról írok cikkeket.
Mondtam, ennek a tit-ka, hogy az írásoknakváltozatosaknak kell len-niük, különben az olva-sók elvesztik az érdeklõ-dést a szerzõ iránt. Jó-zsef atya a hitrõl és a val-lásos életrõl írt a lapban,míg Gera Mátyás ésButkovich Adél a plébá-nia eseményeirõl szá-molt be az olvasóknak.Jó lett volna, ha az ifjú,tanult Radován is hozzá-járul a plébániai tudósí-tók munkájához, hiszen
egy Magyarországról ér-kezett írástudó máskép-pen nézte a chicagói ma-gyarság életét, mint akikmár hosszú évek óta ittéltek a városban.
A Magunkról, ma-gunknak késõbb meg-szûnt, azután Ft. SomosJózsef, betegsége miatt,1999. szeptember elsejé-vel nyugdíjazását kérte,és elhagyta a plébániát.Utoljára azt hallottuk fe-lõle, hogy Nyíregyházakörnyékére, egy papi ott-honba került. Az árvánmaradt plébániához egyév után érkezett Ft. VasLászló, akit a NagyváradiRómai Katolikus Egyház-megye püspöke, Ft.Tempfli József irányítottChicagóba.
A beszámolóm fõsze-replõjérõl, RadovánJelasityról pedig az elmúltvasárnap hallottam aSzent István Király plébá-niai pikniken. ButkovichAdélka mondta, hogyRadován nemrég járt Chi-cagóban, és meglátogattaa plébánia volt titkárnõjét.Jó lett volna találkozni ve-le a templomunkban is, hi-szen büszkék vagyunk si-kereire, amelyhez az egy-házközség is hozzájárult.És ki tudja, az is elõfordul-hat, hogy a cáfolat ellenéremégis Jelasity Radovánlesz a Magyar NemzetiBank elnöke.
Szent István templomából indult a bankvezér
Jelasity Radován
A chicagói Szent István Király templom
Az oltárkép Wimpffen - Both Klára alkotása
Ft. Somos József
