Szató Kenta (29) március 21-én, 10 nappal a fuku-simai atomkatasztrófa után, kezdett el nyomást gyakorolni a kormányra, hogy adjanak valós infor-mációkat a balesetről a közeli Iitate falu lakóinak. Iitate Szató szülőfaluja. Szató Twitter-fiókját ma már mintegy 6000-en követik.

A balesetet közvetlenül követő időszakban Szató aggódni kezdett, hogy folytassa-e munkáját, miután elolvasta a szülőfaluja körüli területről szóló jelen-téseket. Az interneten talált információk ellentmondtak a hatóság állításainak, amelyeket a hagyományos mé-diában, például a tévében lehetett hallani. A fukusimai atomkatasztrófa helyszíne körüli lezárt zóna 20-30 km sugarú; Iitate 45 km-re fekszik.az erőműtől.

Szatónak kétségei voltak azzal kapcsolatban, hogy visszatérjen-e Iitatéba. A sugárzásmérési eredmé-nyek pontatlannak tűntek, és nem ismerte az ada-tok forrását, sem azt, hogy a mért mennyiségek mit jelentenek. Ugyanakkor, mivel (Szató) az apjának dolgozott, úgy érezte, nem maradhat távol, miköz-ben mások újra munkába álltnak.

Iitate olyan hely, ahol nem lehet sok információhoz jutni. Az idősebbek a tévéből, a fiatalabbak az internetről tájékozódtak. Mivel apám azt hallotta, hogy csak 30 km-es sugarú körből kell kitelepülni, és a falunk ennél távolabb van, azt gondolta, hogy biztonságban van.

Szató már nem a faluban él. Otthagyta a munka-helyét, és beköltözött Fukusima városba, hogy folytassa a kampányát. Személyes hadjáratáról a Wall Street Journal is írt cikket. Mindemellett Szató nem tudta elengedni magát, továbbra is felelősséget érzett azért, hogy még több iformációt gyűjtsön, elsősorban az iitatei gyermekek védelme érdekében. Twitteres akciójának köszönhetően egyre több és több információt szerzett arról, mit is jelentenek pontosan a sugárzásmérési eredmények.

Ha az idősebbek maradnak és végül meg is beteg-szenek, 20-30 év múlva elérik azt a kort, amikor már amúgy is meghalnának. De ha a fiatalok beteg-szenek meg, az komolyabb probléma. Bennünk [a fiatal generációban] az az érzés van, hogy menni akarunk, de nem hagyhatjuk itt a nagyszüleinket, akik azon a helyen szeretnének maradni, ahol olyan sokáig éltek. Nem települhetsz át egymagad.

Szatónak nem csak az emberi kapcsolatait érintette a katasztrófa, az egész életmódja megváltozott. Ar-ról panaszkodik, hogy noha vidéken nőtt fel, talán soha nem térhet vissza korábbi életéhez.

Az ebédszünetben jártam a hegyeket és vadon termő zöldségeket gyűjtöttem, hogy később tem-purát [hagyományos rántott zöldségételt] készít-sek belőle. Sokan összefognak mostanság, hogy próbálják eltakarítani a sugárszennyezést és visz- szaköltözzenek, de még ha el is takarítjuk a szen-nyezést, a hegyekbe mikor mehetünk vissza és mikor ehetjük meg újra az ottani gombákat és vad zöldségeket? Ezt nem tudhatjuk.

Már kiskoromban is a hegyekben bóklásztam, és megtanultam, hogy melyik gomba ehető és melyik nem. Egy folyó is kanyarog errefelé, és azt is megfi-gyeltem, hol gyülekeznek a halak. Tulajdonképpen azt is lehetne mondani, hogy a természet nevelt fel.

Szató Kenta Település: Iitate Ahová menekültek: Fukusima város

Esettanulmány

Tsushima

Fukushima város

Funehiki

2011. március 11-én emberek százezreinek élete mindörökre megváltozott Japánban. Egy földrengés és az azt követő szökőár városokat és falvakat pusztított el az ország északkeleti partján. Mintegy húszezer ember meghalt.A következő tíz napban a Fukusima Daiicsi atomerőmű robbanásai és a reaktorok leolvadása miatt hatalmas mennyiségű sugárzás jutott ki a környezetbe. Több mint 150 000 embernek kellett elhagynia otthonát, hogy biztonságos helyre meneküljön. A szakértők szerint a fukusimai erőmű körüli 20 km-es kitelepítési zóna évekig lakhatatlan lesz. A legtöbb ember, aki a zóna környékéről máshová menekült, nem tért még vissza ,mert tartanak a magas sugárszennyezéstől és a munkanélküliségtől . Rettegnek attól, hogy egy szellemvárosba kerülnek.

A fukusimai atomkatasztrófa ismét megmutatta az atomenergia eredendő kockázatait, és feltárta a teljes rendszer hibáit. A politikusok és a szabályozó hatóságok figyelmen kívül hagyták saját alapvető felelősségüket a lakosság védelmében, a nukleáris ipart pedig nem vonták felelősségre az általa okozott katasztrófákért. Hasonló, rendszerszintű problémák vannak minden országban, ahol atomerőművek működnek. Bármelyik reaktor elromolhat, és milliók életét teheti kockára. A reaktorokat le kell állítani és megújuló energiával kell pótolni a kieső áramtermelést.

A Greenpeace meglátogatta a fukusimai atomkatasztrófa által sújtott embereket azért, hogy történeteiket biztosan elmondhassák, hogy azokat minél többen megismerhessék.

Körvonalas térkép a Fukusima Daiicsi atomerőmű okozta szennyezésről

Az eredeti térképet módosította: Hajakava Jukio professzor, Gunma Egyetem; Google Maps: maps.google.com

8 mikrosievert/óra4 mikrosievert/óra2 mikrosievert/óra1 mikrosievert/óra0,5 mikrosievert/óra0,25 mikrosievert/óra0,125 mikrosievert/óra

A fukusimai katasztrófa előtti normál dózis: 0,08 mikrosievert/óra

Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54. greenpeace.hu antiatom.blog.hu

シャドウランド

arnyekvilag

. . .

Szató Kenta: „Menni akarunk, de nem hagyhatjuk itt a nagyszüleinket, akik ott szeretnének maradni, ahol olyan sokáig

éltek. Nem települhetsz át egymagad.”

© R

ober

t Kno

th/G

reen

peac

e