SZAKMAI KIRÁNDULÁS SZLOVÉNIÁBANeszk.org/attachments/v167/besz/kuzlat_2014_final_HU.pdf · 1...
Transcript of SZAKMAI KIRÁNDULÁS SZLOVÉNIÁBANeszk.org/attachments/v167/besz/kuzlat_2014_final_HU.pdf · 1...
1
Energetikai Szakkollégium | eszk.org
SZAKMAI KIRÁNDULÁS SZLOVÉNIÁBAN Avagy Szlovénia legjei, 2014. október 23-25.
ELSŐ NAP: LENDVA, ZLATOLIČJE (2014. OKTÓBER 23.)
2014. október 23-án az Energetikai Szakkollégium három napos külföldi üzemlátogatásra
indult Szlovéniába. Az első napon megtekintettük a lendvai biogázüzemet és a zlatoličje-i
vízerőművet, a következőn az avče-i szivattyús-tározós erőművet, majd szabad programra
volt lehetőség Ljubljanában. Zárásképpen ellátogattunk a trbovlje-i lignit tüzelésű
erőműhöz, majd a közeli Šoštanj thermikus erőművét ismerhettük meg.
Budapesti indulásunkat követően késő délelőtt értünk első megállónkhoz, a lendvai
biogázüzemhez.
A magyar határhoz közel,
közvetlenül az autópálya
mellett lévő lendvai
biogázüzem a legnagyobb
ilyen típusú erőmű Szlovéniá-
ban a maga 7,2 MW teljesít-
ményével. Az erőmű kizárólag
villamos energiát termel,
hőenergiát nem állítanak elő.
Az üzem több részből áll: egy
silótárolóból, egy aprító- és
szállítórendszerből, 4
fermetorból, 2 trágyaszárító
egységből illetve folyamat
végtermékét tároló száraztrá-
gya lerakóból, valamint 3 GE
gázmotorból. Maga a folyamat igen egyszerű, a legnagyobb munkát a siló (szerves
anyagok: cukorrépa, kukorica, marhatrágya stb.) mozgatása jelenti. A fermentorokban a
bontóenzimek állítják elő a metánt. A bontás következtében H2, CO2, kén-hidrogén,
ammónia és metanol is keletkezik. A tiszta metánt a fermentorban szétválasztják, majd a
gázvezetékbe, ezután a gázmotorba vezetik, és ott hasznosítják. A hátramaradt üledéket
a mezőgazdaságban trágyaként hasznosítják újra.
Az üzem bejáratánál Suzana Biro várt minket, aki szabadságáról fáradt be munkahelyére,
hogy körbevezessen bennünket a telepen. A buszról leszállva is elkerülhetetlenül megérez-
tük a hely különleges illatát. Az udvaron halmokba rakott cukorrépa és kukorica már
megkezdték az erjedést. Suzana bevitt minket a kicsiny irányító helységbe, mely egyben
tárgyaló és fogadó terem is. Innen egy számítógépről figyelik az egész telephely működé-
sét. A monitorokon elmagyarázta számunkra, hogyan is működik az erőmű, majd körbevitt
bennünket az üzem különböző területein.
1. ábra: A kirándulás résztvevői
a fermentor felhordócsigája felett
2
Energetikai Szakkollégium | eszk.org
Első lépésként a cukorrépa-
és kukoricadara egy nyitott
hidraulikus vándorrácsra
kerül, mely a középső
futószalag felé továbbítja
az aprítékot. A futószalag
egy szállítórendszerhez viszi
az anyagot, mely a megfe-
lelő fermentorba juttatja a
darát. A folyamat megte-
kintése közben Suzana,
elmesélte, hogy tulajdon-
képpen pár ember dolgozik
csak az erőműben. Elárulta,
hogy a tulajdonos család
egy EU-s hitelpályázat keretében építette az üzemet, a lendvai község beleegyezésével.
Ennek az egyezménynek fontos pontja, hogy az üzem területén mindössze egy napi silót
raktározhatnak, vagyis 200 tonnát. Ha le kell állni, akkor az súlyos, több 10.000 €-s kiesést
jelent. Ellenben, ha egész hónapban mennek, akkor a bevétel a 2 millió €-t is elérheti.
Ezután megkerültük a fermentorokat, és megtekintettük a gázmotorokat. Eddig nem
sokan láttunk gázmotort közvetlen közelről
üzem közben. Abból a szempontból külön
érdekes volt, hogy a Szakkollégium koráb-
ban tett látogatást a GE veresegyházi
gyárába ahol, ezen gázmotorok is készültek.
A 45 perces, de annál érdekfeszítőbb
üzemlátogatás után Beltincibe mentünk
ebédelni. Itt egy igen tartalmas és finoman
fűszerezett gulyáslevest és egy almás rétest
kaptunk.
Következő állomásunk Szlovénia legnagyobb vízerőműve volt, a zlatoličje-i a maga 126
MW-jával. Az erőműhöz közeledve esősre fordult az időjárás, és a levegő is lehűlt. Pontban
14.00-kor érkeztünk meg a helyszínre, ahol Mladen Vukajlovic erőművezető már várt
minket. Kezdésnek egy rövid 15 perces bemutatót tartott a vízerőműről, és annak kialakí-
tásáról.
A Dráva szlovén szakaszán 11 db kisebb-nagyobb vízerőmű épült. Az erőművet 1964-1969
között emelték, felújítása pedig 2007 és 2012 között történt meg. Maribor után egy 17,2 km
hosszú üzemvíz csatornát építettek, melyen Maribortól 6,5 km-re található Zlatoličje. Az
üzemvíz csatorna oldalát vízálló betonnal öntötték ki. A vízszint a csatornában közel
állandó, ugyanis áradás esetén a főág vízmennyiségének fele átbukik Maribornál a gáton.
Alacsony vízállás esetén a Maribor után közvetlenül a főágon található Melje erőmű tartja
3. ábra: A gázmotor
2. ábra: Csoportkép a lendvai erőműnél
3
Energetikai Szakkollégium | eszk.org
megfelelő magasan a vízszintet. Ennek köszönhetően zlatoličje évi 577000 MWh kihasznált-
sággal üzemel. Az erőmű felvize és alvize között a különbség 33 m, „közöttük” két Kaplan
turbina üzemel, melyekből egy egység tömege 300 t, és együttesen 530 m3/s vizet képe-
sek átengedni. Normál esetben nem kell a turbinákat megkerülő járatokat használni, de
adott esetben – például leállítás esetén szükség lehet erre is. Ezt Mladen egy videón
keresztül mutatta be nekünk:
Megdöbbentő volt látni,
milyen erővel tört fel a gát
alóli kivezetéseken a víz.
A prezentáció után a cso-
port két részre vált szét, és
ellentétes irányból jártuk be
az erőművet. Az egyik
csoport az alvízi csatorna
partjára telepített napelem
parknál kezdett, míg a másik
csoport fölmászott az erőmű
tetejére és onnan haladt
vissza a gáton át egészen a
napelemparkig. A napelempark összesen 1 MW beépített teljesítménnyel rendelkezik
majd. Eddig 90%-át telepítették, de ebben az állapotban is jól látható volt, hogy a talajra
vetülő állandó árnyék miatt igen gyér a fű. Ennek következménye, hogy olyan esőzések
alkalmával, mint ami az ottlétünkkor is tapasztalható volt, vékony sárpatakok keletkeznek
a domboldalon. Mladen említette is, hogy nagy probléma számukra a talajerózió, amit a
napelemek megemelésével próbálnak megoldani.
Az erőműben tett séta érdekes volt, persze kevésbé látványos, hiszen egy vízerőmű leg-
több berendezése a gátba építve rejtőzik. A vendégek sok érdekes kérdést tettek föl főleg
az üzemeltetéssel kapcsolatban. A legtöb-
ben arra voltak kíváncsiak, hogy miképpen
lehet védekezni az erőmű turbináiba kerülő
idegen tárgyak ellen. Mladen elmondta,
hogy a víz elsőként egy rácsos szűrőn halad
át, melyben a hordalék nagy része fenn-
akad. Ezt időnként el is kell távolítani, amit
egy daruval végeznek a gát tetejéről. Utána
a víz egy csarnokba kerül, melynek aljára
kerülnek a kisebb kövek, kavicsok. A csar-
nokban található egy kúpos emelvény,
melynek felső harmadát az egymás mellett függőlegesen álló terelő lapátok alkotják.
Ennek beforgatási szöge dönti el, a vízmennyiséget és hogy a víz milyen szögben essen a
turbinára. Így annak a valószínűsége, hogy idegen test jusson a turbinára, mely olyan
nagy, hogy a turbinában kárt is tegyen, igen csekély.
4. ábra: A vízerőmű kiömlő csatornája a napelemteleppel
5. ábra: A turbina mellett
4
Energetikai Szakkollégium | eszk.org
Miután végigmentünk az erőművön, és megtekintettük a kilátást a gát tetejéről, visszaül-
tünk a buszba, és meg sem álltunk a szállásunkig. Este 18.00-ra elértük a H2O hostelt, mely
a Ljubljanica partján közvetlenül a vár tövében, 5 percre a központtól található. A szobák
elfoglalása után, szabadprogram következett, melyhez a szervezők egy éttermeket,
bárokat és pubokat tartalmazó térképet biztosítottak. Valamennyi résztvevő számára
remek hangulatban telt az este hátralevő része.
MÁSODIK NAP: AVČE (OKTÓBER 24.)
Szakmai kirándulá-
sunk második
napján, az olasz
határhoz közeli
Avče-ben található
szivattyús energia-
tározóban (SZET)
tennünk látogatást.
Az erőműben két
mérnök kolléga, két
csoportban veze-
tett minket körbe.
Az avče-ii SZET
koncepciója a
2000-es évek elején
merült fel a
villamosenergia piacon való szereplés rugalmasságának érdekében: amikor az árak
alacsonyak (éjjel) a felső tározóba vizet szivattyúznak, míg mikor magasabbak (napköz-
ben) a vizet lefelé engedve energiát termelnek. A SZET részben kiegyenlíti a csúcs- és
völgyidőszakokat és rendszerszintű tartalékokkal is bővíti szlovén villamosenergia-rendszert.
Az erőmű alsó tározójaként
az Isonzó folyó szolgál, a felső
tározó egy mesterséges, 2,17
millió m3 kapacitással rendel-
kező műtározó. A szintkülönb-
ség, - a felső tározó töltöttsé-
gétől függően -- átlagosan
498 m. A generátort a folyó
szintjénél alacsonyabban, az
erőmű épülete alatt mintegy
71 méterrel egy beton
aknában helyezték el.
6. ábra: Csoportkép a SZET mellett az Isonzó partján
7. ábra: A SZET keresztmetszeti képe
5
Energetikai Szakkollégium | eszk.org
A SZET “lelkét” egy reverzibilis Francis-turbina adja, melyre egy Mitsubishi aszinkron motor-
generátor kapcsolódik. A berendezés szivattyúüzembenüzemben 180 MW teljesítményre,
generátorüzemben pedig 185 MW teljesítmény leadására képes. A forgógép névleges
fordulatszáma 600 fordulat/perc, amely +4/-4 százalék között szabályozható.
A turbina feszültségszintje 18 kV, amely egy 200 MVA-es transzformátoron keresztül 110 kV-
os nagyfeszültségű hálózatra csatlakozik. A turbina gerjesztését egy, az ABB vállalat által
készített elektronika szabályozza, amely egy 18/2.5 kV-os transzformátoron csatlakozik a
középfeszültségű hálózatra. A turbina és szivattyú együttes hatékonysága 85 %-ra tehető.
Az erőmű minden kapcsolókészüléke és transzformátora (a telephely kis mérete miatt) az
épületben található. A kis helyigény miatt a középfeszültségű kapcsolókészülékek légszige-
telésűek, de fémcsőbe tokozottak, a nagyfeszültségű kapcsolókészülékek pedig SF6
szigetelésű tokozással rendelkeznek. Az erőmű csatlakozik mind a 110 kV-os nagyfeszültsé-
gű (termelés és szivattyúzás), illetve a 18 kV-os középfeszültségű (tartalék forrás) hálózatra
is, vész esetére egy dízelgenerátorral is rendelkezik. A nagyfeszültségű rendszerre kettő
kétrendszerű 110 kV-os távvezetéken keresztül csatlakozik, így összesen négy felé tud
villamos energiát szállítani, illetve vételezni is.
9. ábra: Az elzárószelep biztonsági súlya és a turbina felső része a tengellyel
8. ábra: Lent az aknában
6
Energetikai Szakkollégium | eszk.org
A SZET átlagos évi fogyasztása 536 GWh, míg a termelése 426 GWh-ra tehető, hatásfoka
ezek alapján 77%-ra adódik.
HARMADIK NAP: TROBVLJE, ŠOŠTANJ (OKTÓBER 25.)
Az üzemlátogatás utolsó napján, szomxbaton, a
reggel 8 órás indulás után elsőként a trbovljei
erőművet vettük célba. Mivel ezen a napon két
lignit tüzelésű hőerőművet látogattunk meg, így
csak a második, a šoštanji erőműbe szerveztünk
vezetett üzemlátogatást, a trbovljei erőművet
kívülről tekintettük meg.
Gáthy Benjámin összegyűjtötte, majd megérke-
zés után a buszon ismertette a trbovljei erőmű
legfontosabb jellemzőit: A Ljubljanától keletre
eső hegységekben ma is folyik lignitkitermelés, a
tüzelőanyag vasúton vagy a Száva jelentette vízi
útvonalon jut el az erőműbe. Ezen a vidéken már
a múlt század eleje óta foglalkoznak lignitbányá-
szattal, az első lignit tüzelésű erőmű 1915-ben
épült Trbovlje-ban. Mivel az erőmű egy völgybe
épült, az évtizedek során felmerült a távozó füst
megrekedésének problémája. Ennek megoldá-
sára az 1960-as években újjáépített erőműhöz
1976-ban egy, a mai napig Európában egyedülállóan magas (360 méteres) kéményt
húztak fel, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy a szél elfújja a füstöt a környező hegyge-
rincek fölött. Maga az erőmű egy 125 MW-os gőzturbinás és egy 63 MW-os beépített
teljesítményű gázturbinás blokkal rendelkezik, és tartalékforrás szerepét tölti be a szlovén
energiarendszerben.
10. ábra: A DC konténer és az erőmű kompakt SF6-os kapcsolóberendezése
11. ábra: A részvevők Trovlje kéményével
7
Energetikai Szakkollégium | eszk.org
A rövid ismertető és nézelődés után a Šoštanj-ban lévő erőműbe mentünk, ahova festői
szépségű tájakon keresztül, az autópályát nem érintve kicsivel 11 óra után értünk el. A
bejáratnál várt minket Andrej Cankar idegenvezetőnk, aki a fél 12-től kezdődő üzemláto-
gatást az erőmű és az azt üzemeltető cég történetének rövid bemutatásával kezdte.
Megtudtuk, hogy az erőmű 1956 óta üzemel és napjainkban a szlovén villamosenergia
igény nagyjából harmadát, krízishelyzetben akár felét fedezi illetve képes fedezni. Az üzem
jelenleg hat blokkal rendelkezik, ezek közül az elsőként épített két 30 MW-os egység már
nem üzemel. A 3-as, 4-es és 5-ös blokkok (melyek beépített teljesítménye rendre 75, 275 és
345 MW) két, egyenként 42 MW-os beépített teljesítményű gázturbinával kiegészítve
összesen 779 MW-os teljesítményt képesek biztosítani. A 6-os blokk építése 2014-ben feje-
ződött be, a próbaüzem már folyik és a villamosenergia-hálózatra 2016 első negyedévétől
fog termelni a 600 MW-os üzemrész. Az újonnan épített blokk egyrészt kisebb károsanyag-
kibocsátással (SO2 100 mg/Nm3, NOx 150 mg/Nm3, CO2 0.87 kg/kWh) rendelkezik, mint a
korábbi blokkok, másrészt biztosítja, hogy a közeljövőben esedékes, 3-as blokk végleges
leállítása után is a šoštanj-i legyen a legnagyobb teljesítményű lignit tüzelésű erőmű Szlo-
véniában.
A történeti összefoglaló után végignéztük az erőművet:
először a külön épületekben elhelyezett 5-ös és 4-es blokk
generátorait (a 4-es generátor a hétvégén tapasztalható
energiaigény csökkenése miatt nem üzemelt), majd az
akkori politikai helyzet által diktált presztízsnek megfelelő-
en márvánnyal díszített teremben lévő, korábban épült
blokkok generátorait tekinthettük meg. Andrej szívesen
válaszolt a közben felmerülő kérdésekre és elmondta,
hogy a 6-os blokk a tervezett 650 millió eurós ár helyett az
évek során felmerülő egyéb költségek miatt végül nagy-
jából 1.45 milliárd euróba került. Az üzemlátogatás vége
felé közeledve az első három blokknak helyet adó épü-
letben megtekinthettük a vezérlőtermet, ahol blokkon-
ként nyolc ember dolgozik.
12. ábra: A šoštanji erőmű területén
13. ábra: A régi egységek Šoštanj-ban
8
Energetikai Szakkollégium | eszk.org
Ezután kimentünk az épület tetején kialakított teraszra,
és megnéztük a 6-os blokkot, melyen az utolsó simítá-
sokat végezték a munkások. Láthattuk a
villamosenergia-hálózatot az egyes blokkokkal össze-
kötő távvezetékeket és a 6-os blokk főtranszformáto-
rát is. A legújabb üzemrész a 400 kV-os, a korábbiak
110 és 220 kV-os hálózatra csatlakoznak. A 6-os blokk
transzformátorát különleges kialakítása (720 MVA
névleges teljesítmény, 400/20 kV-os feszültségszintek)
miatt nem Szlovéniában, hanem Törökországban
építették és a tengeri szállítás után Hollandiából
vasúton juttatták el az üzembe.
Az üzemlátogatásunk a teraszon ért véget, ezután
vezetőnk visszakísért minket a kapuhoz. Közben
megtudtuk, hogy az erőműben összesen nagyjából
450-en dolgoznak, de az üzemeltető ezt a számot
sajnálatos módon folyamatosan csökkenteni akarja.
Mivel Szlovénia legnagyobb lignit tüzelésű erőművéről
van szó, sok látogatócsoport érkezik ide: általános iskolásoktól kezdve egyetemistákon át
a politikusokig mindenki számára igyekeznek lehetővé tenni az üzemlátogatást. Mint
kiderült, ez év októberében a tizedik látogatócsoport voltunk.
Az üzemlátogatás után a velenjei Jezero étteremben fogyasztottuk el ebédünket, majd
hazaindultunk.
A Kármán Tódor Kollégium elé este 9 óra tájt értünk vissza.
A BESZÁMOLÓT KÉSZÍTETTÉK:
BALDAUF ÁKOS, GÁTHY BENJÁMIN, HÁTSÁGI BENCE, PÁCSONYI IMRE
AZ ENERGETIKAI SZAKKOLLÉGIUM TAGJAI
15. ábra: Csoportkép a ljubjanai várban és a város alternatív szórakozónegyedének épületei
14. ábra: Az új blokk