Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei
description
Transcript of Szakképzés fejlesztési programok háttere és lehetőségei
1
Szakképzés fejlesztési programok háttere és
lehetőségei SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK
IGAZGATÓINAK XI. ORSZÁGOS FÓRUMA
Dr. Köpeczi-Bócz Tamás
2006. október 24.
2
Tervezés menetrendje
• OP-k első olvasatban a kormány előtt volt október 11.
• Társadalmi vita vélemények megküldésére 2006. november 8.-ig
• OP-k második olvasatban a Kormány előtt, november 20.
• OP-k EU Bizottsághoz való benyújtása november vége
• Akcióprogramok elkészítése november vége• Első pályázatok kiírása 2007 január
3
Ágazati Operatív Programok listája az NSRK/ÚMFT 4. változata alapján
Az Operatív Programok Mozaikszavak e-mail cím
Gazdaságfejlesztés OP GOP [email protected]
Közlekedés OP KÖZOP [email protected]
Társadalmi megújulás OP TAMOP [email protected]
Társadalmi infrastruktúra OP TIOP [email protected]
Környezet és energia OP KEOP [email protected]
Államreform OP ÁROP [email protected]
Elektronikus közigazgatás OP EKOP [email protected]
4
Regionális Operatív Programok listája az NSRK/ÚMFT 4. változata alapján
Az Operatív Programok Mozaikszavak e-mail cím
Nyugat-dunántúli OP NYDOP [email protected]
Dél-alföldi OP DAOP [email protected]
Észak-alföldi OP EAOP [email protected]
Közép-magyarországi OP KMOP [email protected]
Észak-magyarországi OP EMOP [email protected]
Közép-dunántúli OP KDOP [email protected]
Dél-dunántúli OP DDOP [email protected]
5
Lisszaboni célok a foglalkoztatás területén
A Lisszaboni stratégia foglalkoztatási céljai
Foglalkoztatási ráta
EU átlag (2004)
Uniós célkitűzés
ek(2010)
Magyarország
(2004)EU-15 EU-
10*
EU-25 EU-25
Összesen (15-64)
64,7 56,0 63,3 70 56,8 (romák 29)
Nők 56,8 50,2 55,7 60 50,7 (romák 20)
Férfiak 72,7 62,0 70,9 - 63,1 (romák 38)
55+ 42,5 32,3 41,0 50 31,1
6
Teljes adóbevétel a GDP arányában
• EU-átlag: 39,9• (Eu25)• Magyarország: 39,1
• Forrás: EUROSTAT 2003
7
Állami kiadások szerkezete
8
Iskolázottság az EU-ban
9
Diplomások aránya a 30-34 éves korosztályban
EU-átlag: 24,3(EU19, OECD-tagok)Magyarország: 13,8Forrás: EUROSTAT 2004
10
Műszaki és természet-tudományi szakok presztízse
11
Iskolai tanár/diák arány az EU-ban
12
Nyelvi kompetenciák az EU-ban
13
A népesség iskolázottsága 1960-2001
0%
20%
40%
60%
80%
100%
1960 1970 1980 1990 2001
Felsőfok
Érettségi
Szakmai oklevélérettségi nélkül8 évfolyam
8 évfolyamnálkevesebb
Iskolai végzettség alakulása
F: népszámlálás 2001
2004-ben a középfokú végzettségű 22 évesek aránya 84,0% ami megfelel a EU 2010-es célkitűzésnek (85%).
Egész életen át tartó tanulás
14
Helyzetértékelés (29. oldal)• Gyereklétszám• A 18-19 éves korosztály 1/5-e szerez szakmát• Az elmúlt dekádban felére csökkent a
szakmunkástanulók száma és 40%-al nőtt a szakközépiskolások száma
• A szakiskolák technikai felszereltsége ritkán kompatibilis a vállalati
• Gyenge a szakképzés presztízse, illetve a munka világába történő átmenet
• 1990-ben 465 intézmény szakiskolai képzés, 2005/06-os tanévben 627
15
Helyzetértékelés (29. oldal)• A képzések koordinálatlanok,
szétaprózottak• Ezért rossz illetve alacsony a képzés
színvonal, tárgyi, személyi feltétele• a kontraszelekció• a szakiskolák felkészületlenségéből
fakadóan itt a legnagyobb a lemorzsolódás (20-25%),
• a képzésből sikeresen kikerülők tudásszintje nem megfelelő
16
Helyzetértékelés (30.oldal) NFT I. eredmények
• OKJ (800-ról 416-ra csökkent)• OKJ átláthatóbb• 16 TISZK
17
Szakképzési kereslet-kínálat spontán
Tanulói részvétel és gazdasági kereslet szakmaterület szerint
Mun
kaer
ő ke
resl
etK
épzé
si k
ínál
at
18
Szakképzési kereslet-kínálat irányított
Tanulói részvétel és gazdasági kereslet szakmaterület szerint
Mun
kaer
ő ke
resl
etK
épzé
si k
ínál
at
19
Szakképzési kereslet-kínálat optimalizált
Tanulói részvétel és gazdasági kereslet szakmaterület szerint
Mun
kaer
ő ke
resl
etK
épzé
si k
ínál
at
20
Mi a szakképzés definíciója• (71. oldal) erősödjenek az oktatás-
szakképzés és a munka világa közötti kapcsolatok, elősegítve ezáltal az iskolarendszer és a szakképzés különböző szintjeiről kilépő fiatalok számára a munkaerőpiacra való belépést.
21
A „Munkanélküliség” funkció juttatásainak osztályozása
Pénzbeli juttatások•Teljes munkanélküli-segély•Részleges munkanélküli-segély•Korhatár előtti nyugdíj munkaerő-piaci okok miatt•Szakképzési támogatás•Végkielégítés•Egyéb pénzbeli juttatásokTermészetbeni juttatások•Mobilitás és áttelepülés•Szakképzés•Álláskeresési szolgálatok és munkahely teremtő támogatás•Egyéb természetbeni juttatások
22
A SZOCIÁLIS VÉDELEM INTEGRÁLTEURÓPAI STATISZTIKAI RENDSZERE
(ESSPROS)
• A Szakképzés definíciója igen szigorú, és csak azok a programok tartoznak bele, amelyeket munkanélküliek, vagy a munkájuk elvesztésével fenyegetettek részére indítanak, és vagy társadalombiztosítási alapok, vagy állami intézmények finanszírozzák. Nem tartoznak ide a munkáltató által finanszírozott képzések és átképzések. Ez utóbbiak mind a munkáltató, mind a munkavállaló érdekeit szolgálják, és nem tartoznak az ESSPROS körébe. Hasonlóképpen, az ország oktatási rendszere keretében nyújtott szakképzést is kizárjuk, mivel az ESSPROS nem terjed ki az „Oktatás” funkcióra.
23
LLL stratégia (56. oldal)• 2215/2005 (X.13) sz. kormány-határozat 7
célból, 4 közvetlen szakképzést érint :• a szakképzés és a felnőttképzés egymásra
épülésének, erősítése• a regionális és régiók közötti együttműködést
megvalósító képzőintézményi hálózatok létrehozása
• a szakképzés vonzerejének növelése• a civil és egyéb nem állami finanszírozású
szervezetek bevonása a szakképzéssel kapcsolatos közfeladatok ellátásába
24
Stratégiai Környezeti Vizsgálat (67. oldal)
• Nem derül ki, hogy a közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és az élethosszig tartó tanulás céljai miként tartoznak egy rendszerbe és a tervezett fejlesztések hogyan erősítik egymást.
25
Indikátorok• Eredmény (74. oldal): Az
iskolarendszerű szakképzésből kilépők közül a szakmájukban elhelyezkedettek aránya a kilépés után 1 évvel
26
Szakképzési prioritás (75. oldal)• Minőségi és a gazdaság igényeinek megfelelő tényleges
képzés-kínálat kialakítása• Képzőktől független szereplők bevonása a vizsgáztatásba• A szak- és felnőttképzésben oktatók szakmai és munkahelyi
tapasztalatszerzése, továbbképzése• Tanulók szakmai idegen nyelv ismeretének fejlesztése• Új tanulási formák, pl. távoktatás• Egyéni motiváció erősítése a tanulás iránt (presztízs
növelés) • Előzetes tudás elismerése, nem-formális és informális
rendszerek összekapcsolása • Regionális képzési hálózatok – RKK, szakközépiskolák,
szakiskolák, TISZK• Különböző szakmákra képező intézmények tényleges
integrációja a rugalmasság és hatékonyság érdekében
27
Tisztázandó kérdések• Gyakorlati képzés (minőségének
javítása)• Munkakultúra• Hazai fejlesztések kapcsolódása• Intézményi integráció ütemezése
(konszenzus a fenntartókkal és az iskolákkal)
28
Humán fejlesztések más operatív programokban
Regionális operatív programok, Közép-Magyarországi ROP – átfogó közoktatási infrastruktúra fejlesztési program, a regionális nagyrendszerekhez kapcsolódó kiskórházak, funkcióváltó, specializált intézmények fejlesztése, könyvtár fejlesztések, különös tekintettel a könyvtári hálózatok kialakítására és funkcióváltására, akadálymentesítés, közösségi terek megújítása ("játszva megelőző" játszótér, ifjúsági szabadidős helyek, stb.), a család és munkavégzés összehangolását segítő szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése (bölcsőde és alternatív ellátások)
Környezeti- és energetikai OP - közintézmények energetikai rendszereinek korszerűsítése, erdei iskola program
Gazdaságfejlesztési OP - felsőoktatási intézmények K+F infrastruktúrájának fejlesztése, elsősorban vállalatokkal közös kutatási, ipari projektekben
Közszolgáltatások korszerűsítése OP - e-szolgáltatások a humán közszolgáltatások területén oktatási kártyacsalád, foglalkoztatási kártya, kulturális örökség hatósági nyilvántartása
29
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!Dr. Köpeczi Bócz Tamás
Igazgató
Nemzeti Fejlesztési ÜgynökségHumánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és
EQUAL Program Irányító Hatósága
Cím:1066 Budapest, Mozsár utca 16.Telefon: 06 1 354-3680
Fax: 06 1 354 39 11www.nfh.hu
www.hefop.hu