1

MISKOLCI EGYETEM

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

Szakdolgozat

A gyülekezési jog időszerű kérdései

SZERZŐ: PUSZTAI – MAJOROS KATALIN KONZULENS: Dr. HALLÓK TAMÁS

IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK EGYETEMI ADJUNKTUS

LEVELEZŐ TAGOZAT

MISKOLC

2013

2

UNIVERSITY OF MISKOLC

FACULTY OF LAW AND STATE

The timely questions of the right of assembly

AUTHOR: PUSZTAI– MAJOROS KATALIN CONSULTANT: Dr. HALLÓK TAMÁS

BA IN PUBLIC ADMINISTRATION MANAGEMENT INSTRUCTOR

PART-TIME COURSE

MISKOLC

2013

3

Tartalom

Bevezetés

1.A gyülekezésről

2. A gyülekezési jog kialakulásáról, történetéről, szabad véleménynyilvánításról

2.1 A gyülekezéshez való jog alapjai

3. Szabályozásának története Magyarországon

4. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény taglalása

4.1.A gyülekezési törvény hatálya

4.2.A rendezvény szervezése

4.3.A rendezvény bejelentése

4.4 A rendezvény megtiltása

4.5.A rendezvény megtartása, rendjének biztosítása

4.6.A rendezvény törvényességének veszélyeztetése, feloszlatása, valamint károkozásért

való felelősség

4.6.1. A rendezvény törvényességének veszélyeztetése, feloszlatása

4.6.2. Károkozásért való felelősség

4.7. A gyülekezés feloszlatásához kapcsolódó jogesetek

4.7.1. Taxis blokád

4.7.2. Molnár Éva kontra Magyarország

4.7.3. Kendermag Egyesület tüntetése

4.7.4. 2006. októberi események

5. Összegzés

6. Irodalomjegyzék

4

Bevezetés

Szakdolgozatom témája a gyülekezési jog időszerű kérdései, amelyet többek között

a gyülekezési jog önálló törvényi szabályozásának kialakulásán, az 1989 évi

taxisblokád, valamint a 2006. októberi eseményeken keresztül szeretnék tárgyalni.

A téma szempontjából e – két eseményt tekintem emlékezetesnek és

mérvadónak, mivel ekkor szembesülhettünk olyan történésekkel, amelyek

mmeghatározóak lehettek a gyülekezési törvény alkalmazása szempontjából.

Ekkor alakultak ki olyan megmozdulások, amelyekben a gyülekező tömeg már

nem mutatott békés arcot.

Bemutatásra kerülnek továbbá a gyülekezési jog történeti fejlődésének előzményei, fő

áramlatai, ismertetve a gyülekezési jogunk érvényesítési mechanizmusát.

Az 1989-es békés rendszerváltás idején elfogadott, a gyülekezési jogról szóló

1989. évi III. törvény kisebb módosításokkal egészült ki, de alapjában véve csaknem

változatlan maradt, ezért, és ebből kiindulva szakdolgozatom célja részben a szükséges

szabályozási feladatok meghatározása, másrészt szükségszerűen célom a gyülekezési

jog alapfogalmainak ismertetése, tisztázása, mivel ezek magyarázatával kapunk pontos

képet arról, hogy gyülekezési jogunk érvényesítése hogyan biztosítható. A fentiekhez

elengedhetetlennek tekintettem a kapcsolódó jogszabályok és Alkotmánybírósági

határozatok felhasználását, mivel gyülekezési törvényünk változásait csak ezeknek

tükrében értelmezhetjük.

A gyülekezési törvény alkalmazását jogeseteken keresztül igyekeztem bemutatni

felsorakoztatva jó és rossz gyakorlatot is.

5

A gyülekezésről

A téma kibontását a gyülekezés meghatározásával kezdeném.

A magyar jogszabályok tulajdonképpen nem tartalmaznak szigorúan vett fogalom

meghatározást, ezért fogalmi elemekkel próbálják meg körülhatárolni, mit fed a tárgyalt

alapjog. 1

,, A gyülekezés szociológiai értelemben adott helyre gyűlést, adott helyen történő

csoportosulást jelent. A gyülekezés szabadsága ebben az értelemben akkor valósul meg,

ha az emberek meghatározott csoportjának – elvileg akár két, három személynek –

ténylegesen lehetősége van az adott helyen összejönni, és közös kommunikációt

gyakorolni. E tevékenység megvalósulhat spontán, azaz előzetes cél nélkül, de

létrejöhet meghatározott cél elérése érdekében is.”2

,,A békés gyülekezés (más szóval demonstráció, tüntetés, felvonulás) a szabad

véleménynyilvánítás fontos formája, melynek a hatékonyságát az adja, hogy a

gyülekezés résztvevője másokkal közösen nyilvánítja ki politikai véleményét. Nem

képviselők útján, hanem személyesen vesz részt a közügyek megvitatásában, ami

különösen alkalmas lehet figyelemfelhívásra és a nyomásgyakorlásra.”3

Ennek értelmében az összejövetel több embernek megbeszélt helyen és időben való

találkozása. Felvonulás, politikai állásfoglalás kinyilvánítására szervezett tömeges

menetelés.

Tüntetés, politikai állásfoglalás – legtöbbször tiltakozás – kinyilvánítása felvonulással,

jelszavak hangoztatásával.

,,A gyülekezés emberek összejövetele, összegyűlés, személyek egy helyre

koncentrálódása, valamilyen közös célból egy helyre sereglő emberek. Lehet ez

spontán, vagy előre tervezett rendezvény, a rendőrség felé bejelentett, vagy be nem

jelentett esemény. Lehet művészi megnyilvánulás, figyelemfelkeltés, lehet úgynevezett

flashmob, más néven villámcsődület, vagy politikai, közéleti célú békés, nyilvános

véleménykifejezés.”4

1 Kádár András Kristóf-M. Tóth Balázs: A gyülekezési jog külföldi és magyar szabálya Fundamentum.2007 I.szám , 63. oldal .

2 Szikinger István: Gyűléshatár Fundamentum, 2002év. 1 szám, – 91. old

3 TASZ.hu gyulekezesi -jog 2013. 03. 30. –elektronikus forrás, http://tasz.hu/

4 Drinóczi Tímea- Petrétei József: A gyülekezési jog a Magyar Köztársaságban, Jura, 2002. I. sz. 21. old

6

Persze a gyülekezésnek kevésbé békés formájával is megismerkedhettünk már,

ha csak a 2006. október 23. – ai eseményekre gondolunk.

A gyülekezés alapvetően politikai szabadságjog, valamint a kommunikációs jogok közé

tartozik és fontos szerepet játszik az alkotmányos jogok között.

,,Mivel gyülekezni többes számban tudunk, tömegesen, ezért célszerű a tömeget is

definiálnunk: emberek viszonylag nagyszámú csoportosulása; közvetlen interakcióban

állnak egymással valamilyen nyilvános helyen.

Jellemzője a zsúfoltság – sok ember van együtt fizikailag korlátozott térben és az

egyének közvetlen párbeszéd nélkül vannak együtt. Fizikailag ugyanazon a helyen

vannak jelen, tudatában vannak egymás jelenlétének, de kis csoportokban vagy

egyenként saját céljaikat követik. Bizonyos helyzetekben (tüntetések, zavargások,

pánik stb.) minden egyes egyén magatartása összekapcsolódik az összes többi

jelenlévővel. A tömeg (ha időlegesen is) egyetlen egységként kezd viselkedni.” 5

Tehát összefoglalva: a gyülekezés olyan békés célú, szabad véleménynyilvánítási

lehetőség, amely törvény általi korlátozás alá esik más jogaink védelme érdekében.

2. A gyülekezési jog kialakulásáról, történetéről, szabad véleménynyilvánításról

2.1 A gyülekezéshez való jog alapjai

Az 1789. augusztus 26. – án kihirdetett Emberi és Polgári Jogok nyilatkozata

tartalmazta azokat az emberi jogokat, amelyben megemlítésre került többek között a

gondolat- és szólásszabadság, népszuverenitás, valamint a jogegyenlőség eszméje is.

Elsőként az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányában, 1791 – ben került sor

a gyülekezési jog szabályozására, amely szerint nem csorbítja a népnek a békés

gyülekezéshez valójogát 6

,, Ugyanezen évben lépett hatályba a francia forradalmi alkotmány, amely

biztosította „a polgárok szabadságát arra, hogy nyilvános helyeken, a nyugalmat

megtartva, és fegyvertelenül a rendőri törvények betartása mellett gyülekezzenek.” 7

5 Drinóczi Tímea- Petrétei József: A gyülekezési jog a Magyar Köztársaságban, Jura, 2002. I. sz. 21. old

6 Hajas Barnabás: A gyülekezési jog egyes aktuális elméleti és gyakorlati kérdései.24.oldal - értekezés

7 dr. Magyar Attila István: A gyülekezési joggal kapcsolatos jogsértések története Magyarországon 1990-

2010, 4. oldal

7

Később már a nemzeti alkotmányokban is rögzítették a gyülekezésről szóló

rendelkezést.

Az 1831. évi belga alkotmány deklarálta: „A belgák békés és fegyvertelen

gyülekezésének jogát a törvény biztosítja, és e jog gyakorlásához előzetes hatósági

engedély nem szükséges.”8

Az 1949-es német alaptörvény szerint: „Minden németnek joga van arra, hogy

bejelentés vagy engedély nélkül békésen, fegyvertelenül gyülekezzék.”

,,A XIX. század alkotmányai, így az I. világháborúig számos európai ország

alkotmányos berendezkedésének mintaképül szolgáló 1831. évi belga alkotmány a

gyülekezés szabadságát csak korlátozottan ismerte el, a szabad ég alatti gyülekezéseket

rendőri jog alá helyezték.

Magyarországon az 1848. évi áprilisi törvények nem szabályozták a gyülekezési

jogot, miután a spontán gyülekezés rendi jogi hagyományai miatt nem tartották

szükségét a tételes deklarációnak. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a

békés tüntetéseket nem korlátozták, de a céhlegények 1848. április 19-i erőszakba

torkolló megmozdulása szükségessé tette, hogy a Belügyminisztérium másnap

rendeletet adjon ki a rendzavaró utcai megmozdulásokról. Az 1849, és 1867 közötti

neoabszolutizmus idején a gyülekezési jog gyakorlására csak rövid ideig, 1860-1861-

ben volt lehetőség, akkor is rendőri oszlatásokra került sor. A gyülekezési jogot a

dualizmus időszakában törvényi szinten nem szabályozták.”9

3. Szabályozásának története Magyarországon

,, 1868 – ban került kiadásra a 128. számú belügyminiszteri rendelet, amely bejelentési

kötelezettséget írt elő, illetve megtiltotta a katonáknak, bíráknak, ügyészeknek,

hivatalnokoknak, fiatalkorúaknak, a politikai jogok gyakorlásától felfüggesztett

személyeknek, külföldieknek, hogy gyülekezetekben- kivéve vallásos és hazafias

gyülekezeteket- részt vegyenek.”10

A népgyűlések megtartásához engedély kérése volt szükséges, amelyet a

8 Hajas Barnabás: A gyülekezési jog egyes aktuális elméleti és gyakorlati kérdései-24.oldal, értekezés

9 dr. Magyar Attila István: A gyülekezési joggal kapcsolatos jogsértések története Magyarországon 1990-2010, 4. oldal

10 -Bódi Stefánia:A gyülekezési jog hazai szabályozásának története és dilemmái , 527. oldal Magyar Jog-2011.9. szám

8

rendezvény szervezője volt köteles benyújtani a törvényhatóság elnökének s, melyre

csak akkor kaphatott engedélyt, ha azt a törvényhatóság törvényszerűnek tartotta. Az

engedély nélkül tartott népgyűlést feloszlatták, és annak szervezőjével szemben

szankciót alkalmaztak.

1873- ban ez a korlátozás már a rendvédelmi szerv, a csendőrség tagjaira is kiterjedt a

katonai, honvéd egyének mellett.

A 1881. évi XXI törvénycikk alapján jelent meg a gyülekezés alatti tevékenységeket 10

– törvényi tényállásban rögzítő Kihágások Betűsoros Kézikönyve, amelyben a

gyülekezéssel kapcsolatos büntetendő cselekmények kerültek rögzítésre. Ebben

megemlítésre került többek között: a felvonulás engedély nélküli rendezése, vagy azon

való részvétel, feloszlatott gyűlés folytatásában közreműködés, feloszlató, továbbá a

rend fenntartása céljából kiadott hatósági intézkedéseknek nem engedelmeskedés,

rendzavarás, a gyűléseken fegyverrel, bottal, tettleges bántalmazásra, rendzavarásra

alkalmas más eszközzel megjelenés.

Az 1878. évi 56. számú belügyminiszteri rendelet alapján a gyűlések

megtartásához legalább 24 – órával korábban engedélyt kellett kérni az elsőfokú

rendőrhatóságnál.

A rendezvény megtartását 6 – 10 olyan tekintélyes helybéli egyénnek kellett kérnie,

akiknek a megbízhatóságáról az engedélyező hatóság meg volt győződve, valamint a

bejelentőknek írásban kellett nyilatkozatot tenniük arról, hogy a rendezvény alatt

okozott károkért felelősséget vállalnak.

A rendezvény napirendjéről, szónokairól az illetékes hatóságnak előzetesen,

távirati úton a belügyminiszter felé jelentést kellett tenni, valamint a rendezvényen

összegyűltek magaviseletét a legnagyobb éberséggel kellett ellenőrizni.

A bejelentést politikai gyűlés esetén hét, nem politikai jellegű eseményeknél pedig

három húsz évnél idősebb, de legalább egy éve a gyűlés helyén lakó, magyar

állampolgárságú személynek is alá kellett írnia. Később már nem szerepelt előírásként a

bejelentők írásbeli felelősségvállalása és nem kötötte a bejelentést ahhoz, hogy azt

meghatározott számú, tekintélyes helybéli jelentse be.

Bármely előzetesen összehívott összejövetel, melynek célja a közügyek

megvitatása, azoknak irányítása és ezekre vonatkozó határozathozatal, oly

gyülekezetnek volt tekintendő, mely az idézett rendelet hatálya alá esik. Később, az

9

1881. évi XXI. törvénycikk 7. §- a csak a ,, városokra kiterjedően szabályozta, hogy a

rendőrségnél kell bejelenteni a különféle menetek megtartását.”11

A gyülekezési jog alapjául a 7430/1913 számú belügyminiszteri rendelet

szolgált, mely különbséget tett zárt és nyilvános helyen – szabad ég alatt – tartott

nyilvános gyűlések között.

Magyarországon a XX. század első felében nyilvános gyűlések rendőrhatósági

engedéllyel tarthatóak voltak, azzal a kitétellel, hogy zárt helyen tartott eseményeknél

csupán a rendőrhatóság tudomásulvétele volt szükséges.

Az 1912. évi LXIII. törvénycikk – a kivételes hatalomról 12. §.- a kimondja: oly

törvényhatóságokban ahol az állam biztonsága érdekében szükséges, a minisztérium

politikai jellegű népgyűlések, felvonulások, körmenetek tartását megtilthatja és – a

közigazgatási hatóságok gyűléseinek kivételével – egyéb gyűlések tartását hatósági

engedélytől teheti függővé, tekintet nélkül arra, hogy bejelentésük rendes körülmények

közt kötelező - e vagy sem Az 1918. évi III. Néptörvény sem engedélyhez, sem

bejelentéshez nem kötötte a rendezvény megtartását.

A Horty korszakban a 34.100/1922. számú rendelet korlátozta a gyülekezési

jogot. Ebben az időszakban elszaporodtak a betiltásra kerülő, fegyveresen feloszlatott,

akár halálos áldozatokat is követelő rendezvény.

Ekkor a gyűlések feloszlatásához akár lőfegyvert is használhattak, és mivel némely

gyűlés összecsapásokba torkollt, a politikai gyűlések megtartását teljesen betiltották.

Az 1944. december 22 -1945. november 15 ig tartó Ideiglenes Nemzeti

Kormány a gyűlések bejelentéséről szóló 5.159 BM rendelete bejelentési kötelezettséget

írt elő minden politikai, és gazdasági jellegű, nyilvános gyűlés, felvonulás és más

összejövetel megrendezéséhez. A bejelentési kötelezettségnek a gyülekezés helye

szerinti rendőrségnél, írásban vagy szóban a rendezvény kezdetéig kellett eleget tenni.

A rendezvényen a rendőrkapitánynak vagy helyettesének a szervező kérésének eleget

téve a rendezvényen meg kellett jelennie, ha azt a gyűlést tartó párt vagy egyesület

kifejezetten kérte.12

11 Hajas Barnabás: A gyülekezési jog egyes aktuális elméleti és gyakorlati kérdései 24-28.. oldal, értekezés

12 Hajas Barnabás: A gyülekezési Jog egyes aktuális elméleti és gyakorlati kérdései 26-30. oldal, értekezés

10

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény így szabályozta ezt

követően a gyülekezés szabályait: A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés

jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. Később megjelent az igény ennek a

jogterületnek az alkotmányos szabályozáson kívüli, részletes törvényi szabályozásra.

4. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény taglalása

4.1.A gyülekezési törvény hatálya

Az 1989. évi III. törvény a gyülekezési jogról 1989. január 24. - én került kihirdetésre.

A törvényt az Országgyűlés a gyülekezési szabadság érvényesülése érdekében –

összhangban az Alaptörvény, valamint a Polgári és Politikai Jogok Egységokmányainak

rendelkezéseivel alkotta. Önálló szabályozásra az Alkotmány 62. § (1) bekezdésével

kerül sor: ,,A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak

szabad gyakorlását.”

,,A gyülekezési joggal kapcsolatos két legfontosabb nemzetközi jogi dokumentum a

Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya (továbbiakban: PPJNE), illetve

az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950.

november 4. – én kelt Egyezmény. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi

Egységokmánya szerint: ,,A békés gyülekezés jogát el kell ismerni. E jog gyakorlását

csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy

demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg

a közegészség, a közerkölcs vagy mások jogai és szabadsága védelme érdekében

szükségesek. (21. cikk.)”

A PPJNE szerint a békés gyülekezés jogát el kell ismerni, az Egyezmény pedig

deklarálja, hogy mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához.

Hasonlóképpen rendelkezik az Európai Unió Alapjogi Kartája is, amelynek

rendelkezéseiből a gyülekezési jog emberi jogi jellege következik.”13

,,Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, amelyet Magyarország 1992 – ben

ratifikált szintén a védett jogok közé sorolja a gyülekezési és az egyesülés

szabadságát.”14

13 Drinóczi Tímea- Petrétei József: A gyülekezési jog a Magyar Köztársaságban, Jura, 2002. I. sz. 22. old.

14 Dr. Csapodi Tamás A gyülekezési jog érvényesülése és a közlekedés rendjének aránytalan sérelme Magyar Jog 2003. 12. szám- 733. oldal

11

A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, melynek

gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések, tarthatók,

amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják, és a rendezvény

résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására

hozni. A gyülekezési jogunk gyakorlásával pedig nem sérthetjük mások jogait.

A törvény hatálya nem terjed ki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó

gyűlésekre, a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek területén szervezett

vallási szertartásokra, rendezvényekre és körmenetekre, kulturális és

sportrendezvényekre, családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre. (3. §.) A

jogszabály ezen része szerint a törvény szabályai nem vonatkoznak a választási

eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre, tehát azt maga a választási

eljárásokról szóló 1997. évi C. törvény szabályozta 2013. május 02- ig.

Jelenleg a szabályozás a 2013. évi XXXVI. törvénnyel valósul meg, amely

2013. május 3- tól lépett hatályba.

A gyülekezési jog lényeges tartalma : ,,A gyülekezési jog biztosításának célja

kettős: egyrészt a véleménynyilvánítás jogának, másrészt az úgynevezett petíciós

jognak a gyakorlása.”15, ezért e- jogok elválaszthatatlan kapcsolatban vannak, hiszen

ezek biztosítása nélkül nem érvényesül ténylegesen a gyülekezési szabadság sem.

4.2.A rendezvény szervezése

A gyülekezési jogról szóló törvény állapítja meg a gyülekezési jog törvényes és

rendeltetésszerű gyakorlása érdekében a rendezvények szervezésére és megtartására

vonatkozó alapvető szabályokat.

,,A rendezvény szervezője magyar állampolgár, szabad mozgás és tartózkodás jogával

rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben

meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a

harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény

hatálya alá tartozik, és bevándorolt, illetve letelepedett jogállású, vagy tartózkodási

engedéllyel rendelkezik. (5. §. )

15 Dr. Mogyorósi Imre- Néhány kritikai észrevétel a gyülekezési jog szabályozásához, - Magyar Jog,

2001. 6. szám, 358. oldal.

12

Eszerint a rendezvény szervezője csak magyar, illetőleg magyarországi tartózkodási

vagy letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet.

E meghatározás azonban nem felel meg annak a kívánalomnak, hogy a

gyülekezés szervezésének szabadsága emberi jog.

A szervezés jogának a jogi személyt (illetve annak képviseletében eljáró

természetes személyt), és a törvény 5. §. – ában nem szereplő külföldi személyt

(együttesen tehát minden külföldit) is meg kell illetnie.”16

Az 55/2001. (XI. 29.) AB határozatban vizsgálták, hogy a gyülekezési törvény

és a Polgári és a politikai jogok nemzetközi egységokmányának, ezáltal a belső jog és a

nemzetközi jog összhangja nem valósult meg, mivel a gyülekezési törvény a magyar

állampolgárságú, illetve a Magyarországon tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel

rendelkező nem magyar állampolgárságú természetes személyekre korlátozta a

rendezvény szervezőinek körét, tehát jogi személyekre így a törvényt nem

vonatkoztatták. 55/2001 (XI. 29.) AB határozat:,,Az Ab – az emberi jogok és alapvető

szabadságjogok védelméről 1950. november 4 . – én, Rómában elfogadott egyezmény

16. cikkére hivatkozik a külföldiek gyülekezési joga korlátozásának igazolására, ha a

gyűlés politikai jellegű. Álláspontja szerint a rendezvény szervezője csak a

magyarországi viszonyokban járatos, azokban eligazodni képes olyan személy lehet, aki

a rendezvény előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatban a gyülekezési törvény

által a szervező részére biztosított jogoknak, illetve a reá rótt kötelezettségeknek az

országban való fizikai jelenléte folytán is eleget tud tenni. A határozathoz Kukorelli

István alkotmánybíró különvéleményt csatolt, amelyhez Czucz Ottó, Kiss László – a

különvélemény III. pontjának kivételével – Holló András is csatlakozott. Véleményük

szerint, mivel az 5. § az Alkotmány 62. § - ban biztosított gyülekezési szabadságot

korlátozza, meg kell vizsgálni, hogy a korlátozás alkotmányos – e. Az AB gyakorlata

szerint az állam akkor korlátozhat alapvető jogot, ha másik lapvető jog védelme vagy

érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el.

A határozat szerint külföldi állampolgár szervezőként nem tudná megfelelően elvégezni

feladatait és kötelességeit. A különvéleményt jegyzők szerint azonban a jogszerűen

Magyarországon tartózkodó külföldiek a rendezvény előkészítésével és lebonyolításával

összefüggő,,igazgatási „ feladatokat egyszerűbb esetekben megfelelő tájékozódással,

16 Drinóczi Tímea- Petrétei József: A gyülekezési jog a Magyar Köztársaságban, Jura, 2002. I. sz. 33. old

13

bonyolultabb esetben jogi tanácsadó, illetve képviselő igénybevételével el tudnák látni.

Az Ab – nak meg kellett volna semmisítenie a Gyülekezési törvény 5. § - át.”

4.3. A rendezvény bejelentése

A közterületen tartandó rendezvény szervezésének bejelentését a gyülekezési

törvény 6. § szerint a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak,

Budapesten a Budapesti Rendőrfőkapitányságnak legalább három nappal a rendezvény

megtartásának tervezett időpontját megelőzően kell megtenni

A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli.

,,Elsőként azt kell vizsgálni, hogy a bejelentés az arra jogosulttól származik – e. Ennek

megítélése során meg kell állapítani, hogy a szervező megfelel – e a gyülekezési

törvény 5. §- ban meghatározott követelményeknek, vagyis magyar állampolgár –e,

vagy szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és

tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás

jogával rendelkezik – e, esetleg harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és

tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik – e, és bevándorolt vagy letelepedett

jogállású –e, esetleg tartózkodási engedéllyel rendelkezik- e.”17

A fent említett kérdések vizsgálata után lehet a következő lépés a bejelentés formai,

tartalmi eleminek a vizsgálata. ,,A közterületen tartandó rendezvény szervezőjének a

dolga, hogy a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a

Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, legalább 72 órával a tervezett kezdő időpontot

megelőzően jelentse be a rendezvényt.

Ebbe az időtartamba a hétvége is beleszámít. Mivel érdemes számolni az

esetleges tiltással és jogorvoslattal is, célszerű legalább egy héttel korábban bejelenteni

a rendezvényt, ha a szervezők egy konkrét időpontban szeretnék azt megtartani. Az

azonnali reagálású gyülekezésekre nem vonatkozik a 72 órás bejelentés, mivel a

spontán tüntetéseket és a flashmobokat pedig nem kell bejelenteni.

A személyesen és írásban benyújtott bejelentésről az átvevő rendőri szerv két

példányban igazolást állít ki. Ebből egy példányt a bejelentést benyújtónak átad, egy

példányt pedig a bejelentéshez csatol. A szóban tett bejelentést az arról készült

jegyzőkönyv igazolja.

17 Hajas Barnabás : A gyülekezések bejelentésével kapcsolatos rendőrségi eljárások szabályairól., Jura, 2009/2, 48. oldal.

14

Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell: – a tervezett rendezvény kezdetének

és befejezésének várható időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát; – a rendezvény

célját, illetőleg napirendjét; – a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a

rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát; – a rendezvényt

szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és

címét. „18

,,A bejelentés célja nem az, hogy a rendőrség a rendezvényt engedélyezze,

mivel a gyülekezési jognak a gyakorlása nem igényel előzetes állami hozzájárulást. A

bejelentés azonban lehetőséget ad arra, hogy az államigazgatási szervek

felkészülhessenek a gyülekezési jog gyakorlása, illetőleg a közrend és a közlekedés

zavartalanságának biztosítására.”19

A bejelentést követően a rendőrség 48 órán belül döntést hoz, és ezután

határozatát 24 órán belül írásban közölnie kell a szervezővel. A rendőrségnek tehát 72

órán belül kell választ adnia. Ebben a határozatban a rendőrség megtilthatja a

rendezvény tartását.

Az esetleges megtiltást megalapozó körülményekre a rendőrség felhívja a

szervező figyelmét és tájékoztatja, hogy ez hogyan hárítható el a hely vagy az időpont

megváltoztatásával. A rendőrség csak a törvényben előírt adatokat igényelheti.

Bejelentésnél egyaránt – a hiánypótlásra történt felhívást és a megjelölt határidőt

jegyzőkönyvbe kell foglalni.

Az 55/2001. (XI. 29. ) AB határozatban is megfogalmazták, hogy a gyülekezési

törvény szerint az előzetes bejelentés kötelezettsége csak a közterületen tartandó

rendezvény esetében áll fenn, nem pedig általánosságban, valamennyi rendezvényre

nézve. A közterületnek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie, a rendezvény

résztvevői számára éppen úgy, mint a gyűlésen részt nem vevők számára. Így tehát két

alapjog kerül szembe egymással, a gyülekezési jog és a mozgásszabadság. A két alapjog

konfliktusának megelőzésére a hatóságnak rendelkeznie azzal a jogszabályi

felhatalmazással, mely szerint mindkét alapjog érvényesítését biztosítania kell, de ha ez

lehetetlen, akkor az egyiket csak időlegesen, a legszükségesebb mértékben szorítsa

háttérbe a másik javára. Ezért a közterületen tartandó rendezvényről a hatóságnak

18 TASZ.hu gyulekezesi -jog 2013. 03. 30. –elektronikus forrás, http://tasz.hu/

19 Drinóczi Tímea- Petrétei József: A gyülekezési jog a Magyar Köztársaságban, Jura, 2002. I. sz. 33. old

15

időben tudomást kell szereznie, erre szolgál a rendezvény előzetes bejelentési

kötelezettsége.

A gyülekezési törvény 15. §. – a szerint közterület a mindenki számára

korlátozás nélkül igénybe vehető terület, út, utca, tér. A 75/2008. ( V. 29. ) AB

határozatban:,, Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány 62. §. (1)

bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a gyülekezési jogról szóló 1989.

évi III. törvény 6. § - ának alkalmazásakor a bejelentési kötelezettség a közterületen

tartandó, szervezett rendezvényekre vonatkozik. Önmagában a késedelmes bejelentésre

hivatkozva nem tiltható meg azoknak a békés rendezvényeknek a megtartása, amelyek a

gyülekezésekre okot adó esemény miatt nem jelenthetőek be három nappal a tervezett

rendezvény időpontja előtt.”,, Demokratikus alapelv, hogy a gyülekezési jog körébe

tartozó rendezvények nem engedélykötelesek.

Egy alapvető emberi jog gyakorlásához nem szükséges semmilyen hatóság

engedélye, így a rendőrségé sem. Azonban a közterületen tartandó gyülekezést (a

spontán gyülekezések kivételével – előzetesen be kell jelenteni annak érdekében, hogy a

rendőrség biztosítani tudja a rendezvényt, amelyhez a közúti közlekedésről szóló 1988.

évi I. törvény, - ami a közúti közlekedésben résztvevők alapvető jogait és

kötelezettségeit, valamint a közúti közlekedés szervezésének elveit tartalmazza –

támpontot nyújt. A bejelentés és az engedély között egyebek mellett az a különbség,

hogy ha a bejelentésre a hatóság határidőn belül nem reagál, akkor a rendezvény

megtartható. ,,Nem kell bejelenteni a rendőrségnek a magánterületen tartandó

rendezvényeket, mert azok csak a terület tulajdonosának/üzemeltetőjének

beleegyezésétől függenek. Ugyancsak nincs szükség bejelentésre akkor, ha a

rendezvény helyszíne az ügyfélforgalom számára nyilvános hely, a nyitvatartási időn

belül (pl. kormányhivatal, polgármesteri hivatal)

Nem bejelentés-kötelesek az oktatási intézményben tartandó rendezvények sem.

Ezekben az esetekben az intézmény belső szabályzatait, házirendjét érdemes átnézni a

rendezvény megtartása előtt.”20

20 TASZ.hu gyulekezesi -jog 2013. 03. 30. –elektronikus forrás, http://tasz.hu/

16

4.4 A rendezvény megtiltása

Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a

bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más

útvonalon nem biztosítható, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való

beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt

helyszínen, vagy időben való megtartását megtilthatja. (8. §.)

,, Nyilvánvaló, hogy nem csak a népképviseleti szervek vagy bíróságok

zavartalan működésének védelem érdekében, hanem egyéb alkotmányos jogok és

alkotmányos értékek védelmében is jogszerű, alkotmányos lehet a gyülekezési jog

arányos korlátozása. A mások jogainak és szabadságának védelme a gyülekezési jogról

szóló törvény 2. § (3) bekezdésében szerepel, mint korlátozó klauzula, ugyanakkor nem

jelenik meg a 8. §. –ban az előzetes tiltás lehetséges alapjaként.” 21

A rendőrség határozatát 24 órán belül írásban közölni kell a szervezővel. A

rendőrség eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai az irányadók. A

rendőrség határozata ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat közlésétől számított

három napon belül a szervező kérheti az államigazgatási határozat bírósági

felülvizsgálatát. A kérelemhez csatolni kell a rendőrség határozatát. (9. §. ) A bíróság a

kérelem beérkezésétől számított három napon belül, nemperes eljárásban, népi ülnökök

közreműködésével, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. Ha a kérelemnek

helyt ad, hatályon kívül helyezi a rendőrség határozatát, ellenkező esetben a kérelmet

elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ha a bíróság a

rendőrség határozatát a rendezvény bejelentésben megjelölt időpontját követően helyezi

hatályon kívül, a rendezvény megtartásának tervezett új időpontjáról a szervezőnek a

bejelentést elbíráló rendőrséget 24 órával a rendezvény megtartását megelőzően

tájékoztatnia kell.

A gyülekezési jog gyakorlására nemcsak közterületen van lehetőség, hanem

magánterületen is, és korlátozottan nyilvános helyeken is (pl. hivatal, iskola, kórház).

Akár több rendezvényt vagy ellentüntetés is lehet tartani egy időben és közel azonos

helyen. Egy demokratikus társadalomban nagyon fontos szerepük van az

ellendemonstrációknak. Mindenkinek ugyanannyi joga van közterületen gyülekezni

21 Kádár András Kristóf-M. Tóth Balázs: A gyülekezési jog külföldi és magyar szabályai, Fundamentum, 2007. I. szám

17

ugyanazon feltételek mellett, tüntetésre tüntetéssel reagálni.22 A rendőrség feladata

ezekben az esetekben az, hogy a békés gyülekezés zavartalanságát minden résztvevő

számára biztosítsa. A magyar jogban nincs elsőbbsége annak, aki korábban jelenti be a

rendezvényét.

Ebben az esetben a szervezők – akár a rendőrség bevonásával – megegyezhetnek a

közel azonos helyen és időpontban tartott (ellen) rendezvényről.

Előfordulhat, hogy a rendőrség megtiltja a rendezvény megtartását. Ekkor a

rendőrségnek a szervezővel 24 – órán belül kell írásban közölni a megtiltó határozatot,

annak érdekében, hogy lehetősége legyen a rendezvény szervezésének leállítására,

mivel ez garanciális érdek. Sokkal gyakoribb a rendőrség részéről a közlekedési

ellehetetlenítésére való hivatkozás, de valójában csak igen ritkán lehet tiltási indok. A

nagyobb városokban a bejelentett rendezvény összes körülményét vizsgálni kell, és

abból indokolt kiindulni, hogy minden nagyobb szabású rendezvény szükségképpen

akadályozza a közlekedést. Ezért a közlekedési tiltási indok általában akkor fogadható

el, ha egy kis létszámú tüntetés nagyon komoly fennakadást idézne elő a közlekedésben.

,,A gyülekezési joggal kapcsolatos strasbourgi jogeset a Patyi kontra Magyarország,

ahol a kérelmezők a miniszterelnök háza előtt kívántak tüntetni, de a hatóságok ezek

megtartását rendre megtiltották. Az indoklás a közlekedés akadályozása volt, a bíróság

viszont úgy látta, hogy a kis létszámú csoport nem akadályozta volna a szóban forgó

esetben a forgalmat, mivel elegendő hely állt rendelkezésre ahhoz, hogy elférjenek.”23

,,Az Alkotmánybíróság a tűréshatárt ott vonja meg a demonstráció tudomásul

vétele és annak megtiltása között, ahol a közlekedés rendjének sérelme már rendőri

segítséggel sem ellensúlyozható. Bár a gyülekezési törvény korábban - helytelenül-

valóban a közlekedés rendjének aránytalan sérelméhez kötötte a gyülekezés megtiltását,

helyesebb lett volna a közúti forgalom biztonságának el nem hárítható veszélyeztetését

a hatósági beavatkozás (tiltás) feltételeként megjelölni. A közlekedés rendje ugyanis a

közlekedési magatartási szabályoknak az adott útszakaszra érvényes összessége,

amelynek megsértését a hatóság priori nem veheti tudomásul, azt nem legalizálhatja,

22 Drinóczi Tímea- Petrétei József: A gyülekezési jog a Magyar Köztársaságban, Jura, 2002. I. sz, 23. oldal

23 dr. Bódi Stefánia: A gyülekezési jog szabályozásának története és dilemmái, Magyar Jog,-2011. 9.szám, 532. oldal.

18

mert erre törvényes felhatalmazással nem rendelkezik.”24

Szabálysértést követ el a szervező, ha – bejelentési kötelezettsége elmulasztásával

szervez rendezvényt, vagy a bejelentési kötelezettségét a határidő megsértésével

teljesíti,– annak ellenére szervez rendezvényt, hogy a rendezvény megtartását a

rendőrség megtiltotta, – a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölttől

eltérő helyszínre, útvonalra vagy időpontra szervezi a rendezvényt, vagy a résztvevőket

a bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre hívja fel.

Ezek a szabálysértések azonban nem teszik jogellenessé a békés demonstrációt.

A demonstrációt jogellenessé tevő cselekményeket a szabálysértésekről, a szabálysértési

eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény

nevesíti, amely alapján a gyülekezési joggal visszaélés ,, 189. § (1) Aki a) a gyülekezési

jogról szóló törvény hatálya alá tartozó, szervezetten megvalósuló rendezvényt

bejelentési kötelezettsége elmulasztásával szervez, b) rendezvényt annak ellenére

szervez, hogy a rendezvény megtartását a rendőrség a gyülekezési jogról szóló törvény

alapján megtiltotta, c) a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölttől eltérő

helyszínre, útvonalra vagy időpontra szervezi a rendezvényt, vagy a résztvevőket a

bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre hívja fel,

szabálysértést követ el. Aki a gyülekezési jogról szóló törvény erre vonatkozó

rendelkezését megsértve a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül

szervez rendezvényt, szabálysértést követ el. Aki a) a rendezvény szervezésével

összefüggő bejelentési kötelezettségét a gyülekezési jogról szóló törvényben erre

meghatározott határidő megsértésével teljesíti, b) a gyülekezési jogról szóló törvényben

foglalt tájékoztatási kötelezettségét a határidő megsértésével teljesíti, szabálysértést

követ el. Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a

rendőrség hatáskörébe tartozik. Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a

választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése. E törvény 190. § (1) bekezdése

szerint: Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint a

választási gyűlésen való részvételében jogtalanul akadályoz, szabálysértést követ el. Az

(1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe

tartozik.”

A tiltó határozat ellenére megtartott, bejelentéshez kötött rendezvényt azonban a

24 dr. Mogyorósi Imre: Még egyszer a gyülekezési jog szabályozásáról – az Alkotmánybíróság 55/2001.(XI. 29.) AB számú határozata tükrében, Magyar Közigazgatás, 2004.54.évf.,4. szám, 246.oldal

19

rendőrség feloszlatja. Az előzetes bejelentési kötelezettség három napos határideje

közterületre szervezett gyűlésekre vonatkozik, de az Alkotmánybíróság döntése szerint

azonban önmagában a késedelmes bejelentésre hivatkozva nem tiltható meg azoknak a

békés rendezvényeknek a megtartása, amelyek a gyülekezésre okot adó esemény miatt

nem jelenthetők be három nappal a tervezett rendezvény időpontja előtt. A 75/2008. (V.

29.) Ab határozat kimondja, hogy: az Alkotmány 62. § (1) bekezdéséből fakadó

alkotmányos követelmény, hogy a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 6. §-

ának alkalmazásakor a bejelentési kötelezettség a közterületen tartandó, szervezett

rendezvényekre vonatkozik. Önmagában a késedelmes bejelentésre hivatkozva nem

tiltható meg azoknak a békés rendezvényeknek a megtartása, amelyek a gyülekezésre

okot adó esemény miatt nem jelenthetők be három nappal a tervezett rendezvény

időpontja előtt. Ha tehát a törvény által megszabott, a gyűlés bejelentése és megtartása

közötti idő túl hosszú, a szervezőnek lehetősége van a gyűlés törvényes megtartására, ha

azt objektív okok miatt nem tudta előbb bejelenteni. Az azonnali reagálású gyülekezés

esetén is van bejelentési kötelezettség, viszont a 3 napon belüli bejelentés is szabályos.

Az így bejelentett rendezvényt a rendőrség nem tilthatja meg.

A közelmúltban történt eseményt hozhatjuk példaként, amikor az

Alkotmánybíróság (AB) határozatával megsemmisítette a Fővárosi Törvényszéknek az

LMP tavaly március 15-i rendezvényével kapcsolatos döntését, mert az sértette a békés

gyülekezéshez való jogot.

,,Az AB most először élt az alaptörvény-ellenesnek talált bírói döntések

megsemmisítésére lehetőséget adó jogkörével - közölte a testület. Az LMP 2012.

március 15-én a Hősök terén kívánt megemlékezést tartani. A bejelentését vizsgáló

Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a hatáskörének hiányát állapította meg, mert

aznap a megjelölt helyszínt a Főpolgármesteri Hivatal használhatta.

Az LMP a BRFK végzésével szemben bírósághoz fordult, ám a Fővárosi Törvényszék

megállapította, hogy nincs lehetősége a kérdés érdemi elbírálására. Az AB döntése

szerint a békés gyülekezéshez való jogot sértette, hogy a bíróság nem vizsgálta

érdemben azt a végzést, amelyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Fővárosi

Polgármesteri Hivatal közterület-használati megállapodása miatt a hatásköre hiányát

állapítottameg.

Az AB szerint a bíróságnak a konkrét ügyben tekintetbe kellett volna vennie, hogy a

közterület-használati megállapodás jogszerűsége és indokoltsága is kérdéses volt. A

főpolgármesteri hivatalnak nem volt szüksége közterület-használati engedélyre,

20

feltételezhető, hogy a használati megállapodás megkötésekor joggal való visszaélés

történt.„25

Erre utal az is, hogy a főpolgármesteri hivatal 2012. március 15-re "készletező módon"

az összes olyan budapesti helyszínt lefoglalta előzetesen, amely az 1848-as forradalom

megemlékezését célzó, nagy létszámú résztvevőre számító rendezvény megtartására

alkalmas lett volna - olvasható az AB közleményében.

Ha a bíróság érdemben vizsgálódott volna, és a főpolgármesteri hivatalnak a

Hősök tere használatáról lemondó, utóbb érkezett nyilatkozatát figyelembe vette volna,

akkor a rendezvény a megjelölt helyszínen megtartható lett volna.

Az ügyben hozott 3/2003. ( II. 14. ) AB- határozat szerint-,, Az

alkotmánybírósági határozat értelemszerűen nem tudja utólag biztosítani, hogy az

indítványozók a gyülekezési jogukat visszamenőlegesen érvényesíthessék. A döntésnek

tehát ily módon nem lehet közvetlen hatása az alkotmányjogi panaszt benyújtó konkrét

ügyére. Az alkotmányossági vizsgálat jelen ügyben a panaszos helyzetének változását

oly módon tudja befolyásolni, hogy az Alkotmánybíróság – amennyiben annak feltételei

fennállnak-, megállapíthatja a gyülekezési jog megsértésének megtörténtét, ami a

mostani ügyben morális elégtételt jelenthet a jogsérelmet szenvedettek számára.

Emellett az alkotmányjogi probléma vizsgálata az egyedi ügyön túlmutató jellegű,

hiszen az Alkotmánybíróság érdemi határozata a jövőre nézve megfogalmazhatja azokat

a szempontokat, amelyeket figyelembe véve a gyülekezési ügyben eljáró jogalkalmazók

ilyen és hasonló jogvitákban kellőképpen mérlegelni tudnak.

A gyülekezés megtiltásával kapcsolatban említhetjük azt a jogesetet, amelynek kapcsán

elmarasztalta Magyarországot az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő, strasbourgi

székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága egy 2008 októberére tervezett rendezvénnyel

kapcsolatban.

,,A panaszos Sáska Béla magyar állampolgár volt, aki szerint a magyar

hatóságok a tüntetés megtiltásával megsértették az európai emberi jogi egyezményben

garantált gyülekezési jogot. Sáska Béla 2008. október 13-án politikai tüntetés tervét

jelentette be október 17-re a budapesti parlament előtti Kossuth térre. A rendőrség 15-én

megtiltotta a rendezvényt. Az ez ellen emelt panaszt a bíróság 22-én elutasította. A

demonstráció bejelentett célja az lett volna, hogy megemlékezzenek az 1956-os

25 http://nol.hu/belfold/alkotmanyellenesen_tiltottak_be_az_lmp_rendezvenyet, Népszabadság Online

21

forradalomról és a 2006-os budapesti utcai összetűzésekről, valamint hogy felhívják a

figyelmet az országban tapasztalt jogbizonytalanságra. A tárgynapon a parlament nem

tartott volna ülést, csupán egy nőjogi konferencia szerepelt az Országházban szervezett

események nyilvános listáján. A rendőrség azt indítványozta a bejelentőnek, hogy ne a

Kossuth tér egészén, hanem annak csupán egy elzárt részén tartsák meg a

demonstrációt. Sáska Béla ezt visszautasította. Ezután a rendőrség megtiltotta a

tüntetést, arra hivatkozva, hogy az súlyosan veszélyeztetné a parlament működését.”26

A bejelentő ezután panaszt tett a bíróságon, és egyebek közt arra hivatkozott,

hogy diszkrimináció érte, mert egy másik napra, október 15-ikére bejelentett, azonos

ügyekben meghirdetett demonstrációt nem tiltottak meg, pedig azon a napon öt

parlamenti bizottsági ülés is volt a parlament épületében. A bíróság azonban elutasította

panaszát. A strassbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága helyt adott Sáska Béla

kérésének, és kimondta, hogy az ügyben a magyar hatóságok megsértették a

gyülekezési jogot, mivel a rendezvény megtartása népképviseleti szervek működését

súlyosan nem veszélyeztette, valamint a közlekedés rendjét nem akadályozta. A 25 ezer

euró nem vagyoni kártérítésre irányuló kérelmet azonban elutasította, azzal, hogy a

jogsérelem kimondása már önmagában megfelelő elégtételt jelent.

4.5.A rendezvény megtartása, rendjének biztosítása

Főszabályként a rendezvény szerezője gondoskodik a rendezvény rendjének

biztosításáról.

Mivel nem minden rendezvényt kell előzetesen bejelenteni, csak a közterületen

rendezetteket, ezért a nem ott tartott rendezvényekről a hatóságnak nincs tudomása.

Amennyiben a rendezvény résztvevőinek magatartása veszélyezteti a rendezvény

törvényességét, a szervező kötelessége a rendezvény feloszlatása és a rendezvény

részvevőinek távozásra való felszólítása. Ha a rendezvény szervezőjének a rendezvény

feloszlatására irányuló kezdeményezése nem jár sikerrel, a rendőrség oszlatja fel a

rendezvényt.

Nem automatikus, hogy a rendőrség biztosítja az eseményt. Ez elsősorban a

szervező feladata, neki kell megfelelő számú rendezőről gondoskodnia.

26 . MTI http://www.jogiforum.hu/2012.11.29

22

Biztosítani kell, hogy a rendezvény a jogszerű keretek között maradjon, ha szükséges,

egyeztetnie kell a rendőrség jelenlévő képviselőjével.

A rendőrség és más arra illetékes szerv a rendezvény rendjének biztosításában a

szervező kérésére működik közre, és intézkedik a rendezvényt megzavaró személyek

eltávolításáról. ( 11. §.)

Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét

veszélyezteti, és a rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a rendezvényt

feloszlatni. A területileg illetékes rendőrhatóság képviselője a közterületen tartott

rendezvényen jelen lehet. A rendőrség rendezvényen jelenlévő képviselője a rendbiztos,

amelynek személyét ki kell kijelölni minden olyan rendezvényre, melyen a szervezők a

rend fenntartásához a rendőrség közreműködését kérték. Amennyiben a rendőrség a

rendezvény biztosításában a szervező kérésére közreműködik, akkor a biztosítás

parancsnoka a rendbiztosi feladatkört is elláthatja. A rendbiztos köteles felvenni a

kapcsolatot a szervezővel és együttműködni vele, a szervező kérésére a rend

fenntartásában közreműködni, a rendezvényt megzavaró személyeket személyesen vagy

rendőri erő bevonásával eltávolítani, figyelemmel kísérni a rendezvény törvényességét,

továbbá bejelentéshez kötött rendezvény esetén azt is, hogy a megtartásra a

bejelentésben foglaltaknak megfelelően kerül-e sor.

A gyülekezési jog gyakorlása során a résztvevő nem valósíthat meg

bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem sértheti

mások jogait és szabadságát. ,, Amint említettem, a törvény rendelkezésénél fogva a

gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt sem, ugyanakkor a

közutakon folytatott demonstrációk egy része – legalább is formailag – bele illik a

bűncselekmény általános törvényi tényállásának, mind pedig több bűncselekmény

különös törvényi tényállásának keretei közé. E – cselekmények – természetesen mindig

a tényállástól függően – társadalomra veszélyesek, amely társadalomra veszélyességet a

rendőrhatóság részére történő előzetes bejelentés enyészheti el. A bűncselekmények

megállapítására és a büntetőjogi felelősség alkalmazására ezen esetekben csak a

jogellenességnek a kifogásolt törvényi szabályozásra visszavezethető hiánya miatt nem

kerül sor.”27 A bejelentett rendezvénynek a bejelentésben megjelölt időpontban van

vége. Erről a tényről a szervezőnek kell tájékoztatnia a résztvevőket, hiszen a

27 Dr. Mogyorósi Imre- Néhány kritikai észrevétel a gyülekezési jog szabályozásához, - magyar jog, 2001. 6. szám, 359. oldal

23

rendezvény rendjéről a szervezőnek kell gondoskodnia, így arról is, hogy a résztvevők

tisztában legyenek a rendezvény időtartamával, befejezésének időpontjával. A

rendezvény résztvevői a rendezvény bejelentésben megjelölt befejezésének

időpontjában kötelesek a rendezvény helyszínét elhagyni. A szervező erre köteles

felszólítani a résztvevőket.

Ismerünk olyan esetet is, amikor a rendezvény után a helyszínen maradók

agresszíven lépnek fel, azaz békétlenné válik a tömeg. Ilyenkor már nem a gyülekezési

jog hatálya alá tartozik a csoport, többletvédelem sem illeti meg őket, mert már nem

békés gyülekezésről van szó. Ebben az esetben a tömeget a rendőrség feloszlatja.

Talán a legaktuálisabb példa a rendőri intézkedésre és a gyülekezési jog

gyakorlásának általuk történő elősegítésére az a nemrégiben történt esemény, amellyel

kapcsolatban Szabó Máté ombudsman a következőket nyilatkozta:,,Az Alapvető Jogok

Biztosának Hivatala 2013.03.13- szerdai közleményében azt írta, hogy Szabó Máté

ombudsman megállapítása szerint az elmúlt napok tüntetései során a rendőrség a

rendelkezésére álló eszközzel elősegítette a gyülekezési jog gyakorlását. Valamennyi

esetben a gyülekezési jogot tiszteletben tartva biztosították a rendezvényeket, bár -

jegyezték meg -, a hétfői tüntetések rendőri kezelésének vizsgálata még nem zárult le. A

közlemény szerint a múlt csütörtöki, "székházfoglalásként" ismertté vált rendezvény

esetében – a jogos birtokos erre vonatkozó kérése hiányában – a rendőrség nem

intézkedett az engedély nélkül az épületben és az udvarán tartózkodókkal szemben.

Később a helyszínre érkező szimpatizánsok és ellentüntetők közötti konfrontációt

arányos rendőri fellépéssel előzte meg, a nap végén pedig hasonló fellépésével

biztosította a menetet, amely a Lendvay utcából az Alkotmánybírósághoz indult. Szabó

Máté arra is felhívta a figyelmet, hogy a Jobbik székely autonómiáért szervezett múlt

hét szombati rendezvényén többen is a bíróság által korábban jogerősen feloszlatott

Magyar Gárda formaruhájára hasonlító öltözetben jelentek meg, ami szabálysértés.

Álláspontja szerint ugyanakkor a rendőrség a békés gyülekezési jog gyakorlását

elősegítő, és megnyugtató válaszokat adott azzal, hogy törvényben előírt intézkedési

kötelezettségét nem a rendezvény elején, azt esetleg megzavarva, hanem a tüntetés után

igazoltatásokkal, illetve feljelentésekkel teljesítette. Az alapvető jogok biztosának

munkatársai a tüntetések helyszíni vizsgálatai alapján úgy értékelik, hogy az

24

"alapjogbarát tömegkezelési megoldások" elősegítik a gyülekezési jog gyakorlását,

hatásukat tekintve pedig alkalmasak a rendezvény békés jellegének fenntartására.”28

Szolgálati szabályzat határozza meg fegyveres erők és a fegyveres testületek

tagjaira vonatkozóan a gyülekezési jog gyakorlásának feltételeit és módját.

Ennek értelmében a Rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 62/2007. ( XII. 23. ) IRM

rendelet 112. § (10) bekezdése alapján: A rendőr nyilvános szereplése: A rendőr szabad

idejében részt vehet a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó, jogszerűen tartott

rendezvényen. Ilyen esetben egyenruhát nem viselhet. Szolgálati vagy más jogszerűen

tartott lőfegyverét nem tarthatja magánál. Itt megfigyelhetjük azokat a korlátozásokat,

amelyek a fegyveres testületek tagjai számára a törvény előír gyülekezési jogukkal

kapcsolatban. Tehát a törvény biztosítja a jogot számukra is, a rendezvényen való

részvételhez bizonyos feltételeket szabva.

4.6.A rendezvény törvényességének veszélyeztetése, feloszlatása, valamint

károkozásért való felelősség

Esetenként elengedhetetlen, hogy a rendezvény szervezője és a rendőrség együtt

működjenek 75 / 2008. (V. 29. ) AB határozat szerint a gyülekezési törvénynek a

rendezvény rendjének biztosításáról szóló 11. és 12. § - a alkalmazásakor.

4.6.1

A rendezvény törvényességének veszélyeztetése, feloszlatása

Amennyiben a szervező nem működik együtt a rendőrséggel, és a rendezvény

elveszíti békés jellegét, mások alapvető jogainak, szabadságának sérelmével jár, akkor a

rendezvény feloszlatása-, mint végső eszköz- indokolt. Ugyanakkor a békés

gyülekezések kötelező feloszlatása olyan esetekben, amikor a résztvevők nem

tanúsítanak jogsértő, vagy közrendbe ütköző magatartást, az Alkotmány 62. §. (1)

bekezdésben elismert békés gyülekezéshez való jog aránytalan korlátozásának minősül.

Az 55/2001. ( XI. 29.) AB határozat alapján:,,Az AB szükségesnek tartja az

olyan rendezvény feloszlatását, amely a 14. § (1) bekezdésében meghatározott

28 .Magyar Hírlap 2013. 03. 13

25

feltételeknek nem felel meg, mert az adminisztrációs hiány nem látható jogsérelmeket

okozhat, akár az igazságszolgáltatásnak vagy a népképviseleti szerveknek, esetleg a

közlekedés rendjében.” A fentieknek megfelelően a gyülekezési törvény 14. § (1)

bekezdése szerint: Ha a gyülekezési jog gyakorlása a 2. § (3) bekezdésében foglaltakba

ütközik, vagyis bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást

tartalmaz, valamint mások jogainak és szabadsásának sérelmével jár, vagy a

rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg,

továbbá ha bejelentéshez kötött rendezvényt tiltó határozat ellenére tartanak, a

rendőrség a rendezvényt feloszlatja. ,,Egy csoport abban az esetben oszlatható fel, ha

jogellenes magatartást tanúsít.(pl, ha a rendőrségi korlátozásoknak nem tesz eleget), ha

alappal feltételezhető, hogy meg fogja zavarni a közrendet, illetve a nyugalmat, vagy,

ha sor került a közrend megzavarására, és azokkal a személyekkel szemben, akikről

alappal feltételezhető, hogy a rendzavarásban részt vettek a körülmények

figyelembevételével indokolt a rendőri erőhasználat.” 29 A rendezvény feloszlatását

figyelmeztetésnek kell megelőznie. Ha a rendezvényt feloszlatják, a rendezvény

résztvevője a feloszlatástól számított tizenöt napon belül pert indíthat a feloszlatás

jogellenességének megállapítására.

A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM

rendelet74. §. bekezdése alapján, ha a jogszabály a tömeg feloszlatását a Rendőrség

számára kötelezővé teszi (gyülekezési törvény 14. §), vagy tömeg jogellenes

magatartást tanúsít, a csapaterő kirendelésére jogosult rendőri vezető intézkedik a

tömegoszlatásra. Tömegoszlatás elrendelésére - jogszabályban meghatározott feltételek

megléte esetén – a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó olyan rendezvényeken, ahol a

Rendőrség a rendbiztosításában közreműködik, a biztosítás parancsnoka jogosult. ,,

Továbbá a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: gyülekezési

törvény) hatálya alá tartozó, illetve más jelentős rendezvény helyszínén csapaterőnek a

biztosításban való részvétele esetén azt a területet, ahová a belépők fokozott ellenőrzése

kötelező, a rendőri szerv vezetője határozza meg. A fokozott ellenőrzés egyes

feladatainak ellátására a rendezőt,a szervezőt a rendőri szerv vezetője hivatalosan

felkérheti, akit - ha ezt vállalja - a végrehajtás módjára fel kell készíteni. A rend

fenntartása érdekében rendőri közreműködés csak azokon a rendezvényeken

29 Kádár András Kristóf-M. Tóth Balázs: A gyülekezési jog külföldi és magyar szabályai, Fundamentum, 2007. I. szám, 70. oldal

26

biztosítható, amelyekre a rendőrséget jogszabály egyébként is feljogosítja vagy kötelezi.

A 75/2008 (V. 29. ) AB határozat alapján a rendőrségnek a feloszlatás

végrehajtása során is mérlegelnie kell konkrét szempontokat. Kényszerítő eszközök

alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a résztvevők a megszabott határidő leteltéig

nem fejezik be a rendezvényt, és ellenszegülnek a rendőri intézkedésnek. A

rendőrségnek tehát a rendezvény körülményeit alapul véve, elsősorban erőszak

alkalmazása nélkül kell a törvénysértő rendezvény befejezését vagy félbeszakítását

elérnie.

A rendőrség akkor jogosult és egyúttal köteles a rendezvényt feloszlatni, ha: – a

gyülekezési jog gyakorlása bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való

felhívást valósít meg, – a gyülekezés mások jogainak és szabadságának sérelmével jár,

– a résztvevők fegyveresen, illetve felfegyverkezve jelennek meg – a rendezvényt tiltó

határozat ellenére tartják meg. E felsorolás valamennyi lehetséges oszlatási okot

tartalmazza, más okból a rendőrség nem oszlathat.

,,A rendőrségi törvény kifejezett felhatalmazást tartalmaz a speciális eszközök, gumibot

és gázfegyver alkalmazására abban az esetben, ha azt tömeges rendbontás vagy a

közrend csoportos megsértése teszi szükségessé, ugyanakkor előírja a helyzet,

résztvevők, és a jogsértés jellegének alapos megfontolását, mielőtt a rendőrség a

speciális eszközök, a gumibot, vagy a gázfegyver alkalmazásáról dönt. A speciális

eszközök használata során a rendőrségnek arra kell törekednie, hogy ne okozzon

nagyobb károsodást az elkövető egészségében, mint amennyi az adott szituációban

elkerülhetetlen. „ 30

A gyülekezési törvény nagyon általánosan fogalmazza meg azt a követelményt,

hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának

sérelmével. Ez nem azt jelenti, hogy másoknak semmilyen joga nem sérülhet, de a

jogsérelmek nagy részét a törvény a gyülekezési jog javára rendezi. Az a követelmény,

hogy a rendezvény ne járjon mások jogainak és szabadságának sérelmével, arra

vonatkozik, hogy a tüntetésen részt nem vevő személyek nem kötelesek bármit eltűrni a

résztvevőktől. A gyülekezési joggal szemben érvényesülő jogok közé tartozik, hogy

senkit nem lehet arra kötelezni, hogy részt vegyen egy rendezvényen, vagy arra

kényszerüljön, hogy azt megfélemlítve végighallgassa. Egy rendezvény jogellenessé

30 Kádár András Kristóf-M. Tóth Balázs: A gyülekezési jog külföldi és magyar szabályai, Fundamentum, 2007. I. szám, 74. oldal

27

válik, ha a résztvevők oly módon nyilvánítanak véleményt másokkal szemben, hogy

azok nem tudják elkerülni a rendezvényen elhangzó, őket hátrányosan érintő

kijelentések végighallgatását. Természetesen a nem békés tüntetéseket helyszíntől

függetlenül nem védi a jog. Fegyveresen jelenik meg a rendezvényen az, aki lőfegyvert

vagy robbanóanyagot tart magánál. Felfegyverkezve pedig az, aki erőszak vagy

fenyegetés alkalmazása érdekében az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas

eszközt tart magánál. (14. §.)

Ez a meghatározás szigorúbb a büntetőjogi kategóriánál, mert oda csak az olyan tárgyak

tartoznak, amelyek az élet kioltására alkalmasak, és amelyet a személy az ellenállás

leküzdésére vagy megakadályozására tart magánál. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezési

jog gyakorlása esetén többféle eszköz is tilalom alá eshet, pl. bicska, ostor. Zászlórúd,

fáklya esetén az dönti el a kérdést, hogy azt erőszak vagy fenyegetés alkalmazása

érdekében tartja-e magánál a résztvevő. A szervező szabálysértési felelőssége nem

érinti a békés gyülekezéshez való jog gyakorlását, így az eltérő helyszínen, útvonalon,

időpontban megtartott rendezvényt a rendőrségnek nincs joga feloszlatni pusztán az

eltérés miatt, amennyiben a rendezvény törvényes keretek között marad és megőrzi

békés jellegét. Ha a gyülekezési jog gyakorlása törvénysértő és a rendőrségnek a

rendezvényt fel kell oszlatnia (például tömegverekedés tör ki), akkor ezt a rendbiztos

jelenti a rendőri biztosítás parancsnokának. A rendezvény feloszlatására, illetve a

rendőri karhatalmi feladatok megkezdésére a parancsnok ad utasítást. Fontos azonban

hangsúlyozni, hogy a rendőrség elsődleges feladata a békés rendezvény rendjének

biztosítása. Ebből az következik, hogy a rendőrségnek fokozatosan kell fellépnie.

,,Amennyiben a gyülekezés elveszíti békés jellegét, első lépésként a

rendőrségnek figyelmeztetnie kell a szervezőt, illetve meg kell kísérelnie a rend

helyreállítását, és az egyes törvénysértő magatartást tanúsító személyek tömegből való

kiemelését. A tömeg oszlatására – a rendőri kényszerítő eszközök alkalmazására –

akkor kerülhet sor, ha a felszólítás és a további két alkalommal megismételt

figyelmeztetés ellenére a tömeg nem oszlik szét. A rendezvény feloszlatása során, ha

erre lehetőség van, a rendőrség első intézkedésként igazoltatja a békétlen résztvevőket.

Igazoltatás esetén a személyazonosság igazolására – a személyazonosító igazolványon

túl – minden olyan hatósági igazolvány alkalmas, amely tartalmazza a

személyazonosításhoz szükséges adatokat, így a jogosítvány vagy az útlevél is. Az

igazoltatott személy kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. Az

érintett csak akkor állítható elő, ha személyazonosságát nem sikerült megállapítani és

28

személyazonosítás más módon nem biztosítható. A tömegoszlatás tényleges

megkezdésére akkor kerülhet sor, ha a tömeg a felszólításnak, illetve az igazoltatások

ellenére nem oszlik szét. A tömegoszlatást a karhatalmi feladatokra vonatkozó előírások

szerint kell végrehajtani, az arányosság követelményének megfelelően. A tömegoszlatás

a jogellenesen összegyűlt, vagy jogellenes magatartást tanúsító tömegnek a helyszín

elhagyására, fizikai egységének megbontására irányuló rendőri intézkedés. Ez egy

rendészeti kategória, amely a gyülekezési jog mellett például sport- vagy kulturális

rendezvények esetén is szóba jöhet.”31

4.6.2

Károkozásért való felelősség

A rendezvény résztevője által okozott kárért a károsulttal szemben a szervező a

károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy

bármelyiküktől követelhető a kár teljes összege, egymástól pedig később követelhetik a

rájuk eső összeget. A szervező azonban mentesül a résztvevők által okozott kárért való

felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a rendezvény szervezése és megtartása során úgy

járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendezvény szervezőjének

felelősségi körébe tartozik, hogy ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a

rendezvény törvényességét veszélyezteti, s a rend másként nem állítható helyre, akkor a

szervező köteles a rendezvényt feloszlatni (vagy ehhez a rendőrség segítségét kérni). A

feloszlatás tehát csak a jogszerű gyülekezésekkel kapcsolatban értelmezhető. A két

dolog amiatt csúszik könnyen egybe, hogy a gyülekezéseket a törvény szerint egyes

meghatározott esetekben a rendőrségnek kötelessége feloszlatni. Ilyenkor a rendőrség

sokszor a tömegoszlatás technikáit alkalmazza. A feloszlatás jogellenességének

megállapítására a rendezvény résztvevője a feloszlatástól számított 15 napon belül

indíthat pert. (14. §. )Abban az esetben, ha az intézkedés a gyülekezés résztvevőjének

jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító

rendőri szervhez. A panasz előterjesztésének határideje az intézkedést követő 30 nap, az

elbírálás határideje a panasz beérkezésétől számított szintén 30 nap. A panaszt elbíráló

határozat ellen fellebbezésre van lehetőség. A fellebbezést az intézkedést foganatosító

rendőri szerv vezetője felett irányítási jogkört gyakorló személy bírálja el. A fellebbezés

31 TASZ.hu gyulekezesi -jog 2013. 03. 30. –elektronikus forrás, http://tasz.hu/

29

határideje a döntés közlésétől számított tízedik munkanap. Ha a panaszt az országos

rendőrfőkapitány bírálta el, a határozata ellen fellebbezni nem lehet, hanem a

bírósághoz lehet fordulni a határozat felülvizsgálata iránt, a határozat közlésétől

számított 30 napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással. „ A rendezvény

valamennyi résztvevője számára feltétlenül jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani

annak érdekében, hogy a bíróság felülvizsgálhassa a feloszlatás elrendelésének

jogszerűségét. Ezt indokolja a feloszlatás jellege. A feloszlatás ugyanis olyan hatósági

intézkedés, amely helyszínen, szóban kihirdetett hatósági határozatnak tekinthető és

amely korlátozza, illetőleg meg is akadályozhatja a gyülekezési jog gyakorlását. Ha

tehát a rendezvényt feloszlatják, a rendezvény résztvevője a feloszlatástól számított

tizenöt napon belül pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására. A

bírósági felülvizsgálatnak – az esetleges büntetőjogi vagy fegyelmi és kártérítési

felelősség megállapításán túl -, célja az is, hogy erkölcsi elégtételt nyújtson a részvevők

számára. ”32

A károsult személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemleges

felelősséget vállal az okozott kárért.

Mentesülhet a felelősség alól a szervező akkor, ha bizonyítja, hogy úgy járt el a

rendezvény szervezése és megtartása során, ahogy az az adott helyzetben általában

elvárható. Ez a szabály nem érinti a szervezőnek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár

megtérítését követelhesse.

4.7.

A gyülekezés feloszlatásához kapcsolódó jogesetek

4.7.1

Taxis blokád

A feloszlatáshoz kapcsolódóan említhetjük példaként azt az eseményt, amikor 1990.

október 25 – én a 65 % - os benzin áremelés miatt tömegesen vonultak az utcákra a

felháborodott taxisok. Kezdetét vette az úgynevezett taxisblokád, amely több napra

bénította meg Budapesten kívül az ország több nagyvárosát, amely következtében a

32 Drinóczi Tímea- Petrétei József: A gyülekezési jog a Magyar Köztársaságban, Jura, 2002. I. sz, 23. oldal

30

közlekedés szinte lehetetlenné vált.

A tüntetők csak a megkülönböztető jelzést viselő és az élelmiszert

szállító járművek közlekedését nem akadályozták meg. A Kormány a jelentős mértékű

áremelést ekkor a Kuvaiti háborúval, valamint az ország olajkészletének jelentős

csökkenésével magyarázta.

Több napos tárgyalássorozatra került sor a Kormány és a taxisok szóvivői

között. Mivel a rendezvény bejelentésére annak megrendezése előtt 72 – órával nem

került sor, a Kormány törvénytelennek minősítette a felháborodott tömeg akcióját.

Szóba került a tömeg hadsereg vagy rendőrség általi, akár fegyveresen történő

feloszlatása is. Itt a gyülekezési törvény többszörös megsértését is tapasztalhattuk,

mivel a rendezvény bejelentésére nem került időben sor, valamint a rendezvény mások

jogainak sérelmével járt, hiszen a közlekedés rendjét súlyosan akadályozta. A

feloszlatásra, sőt a tüntetés résztvevőivel szemben semmiféle retorzióra nem került sor.

A taxisblokád nagyon fontos fejezete volt a demokrácia tanulási folyamatának, amikor

viszonylag olcsón tanultuk meg, hogy mit nem szabad. 33

4.7.2

Molnár Éva kontra Magyarország

Az Erzsébet hidat 2002. július 4. –én kormányellenes tüntetők zárták le, akik a

választások után a szavazatok újraszámlálását követelték. A demonstrálók később a

Kossuth térre mentek át. A Molnár Éva kontra Magyarország ügy esetében, amelyben

egy Erzsébet hídi tüntetésről van szó, amely még 2002 nyarán zajlott, már nem csak az

esetleges feloszlatásról beszélhetünk. Ez az ügy a strausburgi bírósághoz került.,,A

tüntetők támogatására csoportok jelentek meg a Kossuth téren is. Ez a csoport

bejelentés nélkül jelent meg. Ezt a rendezvényt a rendőrség az esti órákban feloszlatta.

A kérelmező ehhez a rendezvényhez csatlakozott. A bíróság ebben az ügyben fejtette ki

azt az álláspontját, hogy a bejelentés hiánya nem terjeszthető ki teljesen, vagyis a

spontán szerveződésnek csak szükséges esetben írhatják fölül a bejelentési

kötelezettséget. A strasbourgi Emberi Jogok Bírósága ítélete szerint a magyar rendőrség

33 Bökönyi István : A közúti közlekedési blokádok kialakulásának körülményei, rendvédelmi tapasztalatai, és kezelésének lehetőségei különös tekintettel a taxisblokádra, értekezés

31

megfelelően járt el 2002. július 04. – én, amikor föloszlatta az Erzsébet hídi, majd pedig

a Kossuth téri tűntetést, amely megbénította Budapest belvárosának közlekedését. A

bíróság ítéletében hangsúlyozta, hogy a hídon illegális, előre be nem jelentett tüntetés

folyt. Emellett a Kossuth téren is tüntettek. Strasbourg szerint az oszlatás nem volt

aránytalanul erőteljes. ,, 34

,,Mások jogainak védelme (és a közrend, közbiztonság szempontja) különösen

élesen merül fel akkor, amikor ellentétes nézeteket valló csoportok azonos helyszínre

jelentik be rendezvényüket.

4.7.3

Kendermag Egyesület tüntetése

A Kendermag Egyesület elhíresült 2003. május 4. – ei, Vörösmarty téri, szétsípolt

tüntetésének kapcsán a magyar rendőrség nem talált arra jogi lehetőséget, hogy

hatékonyan megvédje a korábban bejelentett rendezvény résztvevőit az ellentüntetőktől.

Annak ellenére így történt, hogy a magyar Alkotmánybíróság határozott álláspontja

szerint a gyülekezéshez való alkotmányos alapjog érvényesülése „nemcsak az állam

illetéktelen beavatkozásával, hanem mások, például adott tüntetést ellenőrzéssel

szemlélők, ellentüntetők, és más rendzavarók ellenében is védelemre szorul, ezért az

államot pozitív kötelezettségek is terhelik a gyülekezési jog érvényesülésének

biztosítása érdekében”.35 Az állam felelőssége, hogy a tüntetők és az ellentüntetők által

bejelentett rendezvényeket kellőképpen biztosítsa, így lehetőséget nyújtva mindkét fél

számára gyülekezési joguk érvényesítésére.

4.7.4

2006. októberi események

A 2006. október 23. – án történt események talán azok, amelyek talán élénkebben élnek

az emlékeinkben. Ekkor az ünnepi megemlékezések erőszakos cselekményekbe

torkolltak.

34 dr Badó Szilvia: A gyülekezési jog hazai szabályozásának története és dilemmái., Magyar Jog, 2011. 9.

szám, 532. oldal

35 Kádár András Kristóf – Tóth Balázs:A gyülekezési joggal és annak rendészeti aspektusaival összefüggő jogszabályok nemzetközi összehasonlító elemzése-236.oldal.,

32

Kérdés, hogy ez az erőszak csak az akkor hangoztatott,,rendőri brutalitás „ – ra, vagy a

tüntetők , az őket megfékezni kívánó rendőrök elleni fellépésére vonatkoztathatóak- e.

Szükségszerű itt véleményt, illetve ellenvéleményt is felsorakoztatni.

,,A 2006. szeptemberi és októberi tömeges rendőri brutalitások és önkényes

letartóztatások közvetlen és súlyos veszélybe hozták több alapvető emberi jog

gyakorlását. Ide tartoznak az egymáshoz szorosan kapcsolódó, egymással szervesen

összefüggő következő szabadságjogok: szólásszabadság, gyülekezési szabadság, és a

vélemény-nyilvánítás szabadsága. E körben a kiindulási alap nem lehet más, minthogy

az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság az alapvető emberi jogok gyakorlását „védi

és biztosítja”. Az államnak, az állam szerveinek, ideértve a kormányt és a rendőrséget

is, alapvető kötelessége tehát minden lehetséges módon odahatni, hogy e jogaikat az

emberek ténylegesen és zavartalanul gyakorolhassák Magyarországon. Értelemszerű, és

e jogok természetéből következik, hogy gyakorlásuk mindig is zavaró lesz egyfelől a

mindenkori hatalom, másfelől pedig az ország lakosságának egy része számára. E

szabadságjogok központi magját ugyanis az elégedetlenség, a tiltakozás, a kritika, a

változtatási szándék – érzelmi oldalon pedig a felháborodottság, az indulat adja.

Mindezzel szembesülni egyetlen hatalom sem szeret. Zsigeri szinten kell azonosulnia a

demokráciával annak, aki a hatalom részeseként, vezetőként érzi és tudja, hogy a

hatalom, az állam, a kormány kötelessége mindehhez a kereteket és a lehetőséget

biztosítani. E szabadságjogok gyakorlása mindig is zavaró lesz azok számára –

nemcsak a hatalomban, de a „civil” lakosságon belül is-, akik más véleményen vannak,

akik adott esetben elégedettek, nem kívánnak változtatni, s akik kénytelenek eltűrni

mások tüntetéseit, meghallgatni a nekik nem tetsző álláspontokat, osztozni az esetleges

tömeges elégedetlenségek feszültségében. Ez a „kényszerű szolidaritás”, a

szabadságjogok terhének az elviselése ugyanis elengedhetetlen velejárója a

demokráciának. Ez a szemlélet van összhangban az irányadó nemzetközi emberi jogi

egyezményekkel és az Alkotmánnyal, éppúgy, mint a Strasbourg-ban székelő Európai

Emberi Jogi Bíróság esetjogával és a Magyar Alkotmánybíróság valamint a magyar

bíróságok esetjogával. A 2006. szeptemberi és októberi eseményekre nem lehet válasz

a gyülekezési jog és a vélemény-nyilvánítás szabadsága és a szólásszabadság fokozott

korlátozása, elnyomása, a vonatkozó jogszabályok illetve jogértelmezés „térszűkítő”

megváltoztatása. Ezért adunk helyt jelentésünkben a gyülekezési jogra vonatkozó

nemzetközi és hazai jogértelmezés és joggyakorlat bemutatásának, és javaslatainknak

azzal az igénnyel és ígérettel, hogy alapítvánnyá alakulva bizottságunk folytatni fogja e

33

megkezdett kutatást, és igyekszik szakmai és közéleti véleményformáló tényezővé válni

a szabadságjogokkal kapcsolatos jogalkotási és jogértelmezési folyamatokban.”36

A fenti véleménnyel állítsuk szembe az eseményt vizsgáló jelentést, amely a rendőri

tevékenység kivizsgálásával kapcsolatban született.

,,A bizottság egyhangúlag megállapította, hogy a 2006. október 22-24-én, a főváros

területén végrehajtott rendőri művelet keretében a csapaterős tevékenység alapvetően

törvényes volt, de több elemében is szakszerűtlenségek mutatkoztak. Az állami

rendezvényekre érkezett delegációk biztosítása példás volt. A Budapesti Rendőr-

főkapitányság által készített biztosítási terv nem felel meg a követelményeknek. A

Budapesti Rendőr-főkapitányság az Astoriánál tartott nagygyűlés előkészítésében,

tervezésében, és a biztosítás végrehajtásában nem kellő körültekintéssel és

gondossággal járt el. Október 23-án a délutáni órákban, az Alkotmány utcában

végrehajtott tömegoszlatással egy időben nem történt intézkedés a rendzavaró csoportok

elszigetelésére a Deák tér – Andrássy út – József Attila u. kereszteződésében.

A bizottság a lefolytatott vizsgálat során megállapította, hogy a rendőri

műveletbe bevont személyi állomány döntő többsége a tartós, és nagyfokú leterheltség

ellenére is szakszerűen teljesítette feladatait. A Magyar Köztársaság Rendőrsége

csapatszolgálati tevékenységre felkészített állományának közel egy időben történő

alkalmazása során, a jelenlegi létszámviszonyokra figyelemmel 2-3 napig képes tartós

beavatkozásra, illetve alkalmazásra. A rendőri műveletben részt vevő személyi

állomány nagyfokú leterheltsége és túlhajszoltsága, és a létszámproblémák

következtében a szolgálati csoportok váltására nem kerülhetett sor. Ezek együttesen

hozzájárultak az ismertté vált egyéni „rendőri túlkapások” bekövetkezéséhez. ”37

„A hatályos jogszabályok és belső normák betartásában – első sorban magasabb

vezetői, irányító parancsnoki szinten – elkövetett szakmai hibák hozzájárultak ahhoz,

hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság az eseményeket nem minden esetben tudta

36 Dr. Morvai Krisztina, Dr. Völgyesi Miklós társelnökök Dr. Gaudi-Nagy Tamás Dr. Horváth Attila, Dr. Juhász Imre, Dr. Kabódi Csaba, Dr. Szöőr Anna Budapest, 2007, CIVIL JOGÁSZ BIZOTTSÁG A 2006. OKTÓBER 23-I BUDAPESTI ERŐSZAKOS CSELEKMÉNYEK KIVIZSGÁLÁSÁRA oktober23bizottsag@freemail.hu www.oktober23bizottsag.hu

37 Országos Rendőr-főkapitányság jelentése a Budapesten 2006. október 22-én 00.00 óra és 2006. október 25-én 00.00 óra között történt eseményekkel kapcsolatos rendőri tevékenység kivizsgálásáról

34

kellő mértékben uralni, és hatékonyan kezelni.”38

Végül szintén ellenvéleményként vonultatnám fel a Göncöl Bizottság által a

2006. októberi eseményekről levont konklúziót a gyülekezési törvény alkalmazásának

tekintetében.

,, A Budapesti Rendőr-főkapitányság jogellenes módon vett tudomásul több hónapra

szóló gyülekezési bejelentést a Kossuth térre, ezt követően pedig nem oszlatta fel a

tovább tartó, de be nem jelentett demonstrációt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság

ugyancsak jogsértő módon minősítette választási gyűléseknek a Kossuth téri

tüntetéseket, majd ugyanezeket kulturális rendezvényeknek az önkormányzati

választások kampánycsend időszakában. Ezek a jogalkalmazói döntések alapvetően

nem a gyülekezési törvény hiányosságaiból, hanem jogértelmezési hibából származtak.

A 2006 őszén lezajlott események nem teszik indokolttá az 1989-ben elfogadott

gyülekezési törvény lényeges szigorítását, legfeljebb egyes szabályok részletezését. A

jogalkalmazók segítése, illetve a gyülekezők jogainak védelme érdekében azonban

szükség lehet kisebb módosításokra. Javasoljuk, hogy a kormány készítse elő a

gyülekezési törvény módosítását. A törvény a) írja elő, hogy egy rendezvény kezdete és

befejezése közötti időtartam legfeljebb 24 óra lehet; b) tegye világossá, hogy a gyűlés

szervezőjének nem kell külön hatósági engedélyt – vagy a közterület tulajdonosától

külön hozzájárulást – beszereznie a rendezvény megtartásához szükséges ideiglenes

színpad felállításához, valamint a hangosító vagy kivetítő berendezések elhelyezéséhez;

c) mondja ki, hogy a gyűlések bejelentése és megtartása közötti időtartam 6-8 órára

csökkenjen (Halmai Gábor különvéleményében kifejti, hogy a gyülekezési törvény

módosításakor célszerűbbnek tartaná az előre be nem jelentendő spontán gyűlések

intézményesítését,); d) térjen vissza az 1989-ben elfogadott törvény az eredeti

szövegéhez, amely tilalmazta rendezvények tartását az Országházat környező területen.

A budapesti rendőrfőkapitány a rendőrségi törvény 46. §-ára hivatkozva a Magyar

Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos védett személyek biztonsága

érdekében október 23-án lezáratta a Kossuth teret. Az intézkedés először november 24-

én éjfélig szólt, majd a határidő lejárta előtt a rendőrfőkapitány azt a „szükséges ideig”

meghosszabbította. A közterület ilyen célú lezárásának időtartamát a szükségesség elve

határozza meg. (Halmai Gábor különvéleménye szerint a Kossuth tér lezárása ma már

38 Országos Rendőr-főkapitányság jelentése a Budapesten 2006. október 22-én 00.00 óra és 2006. október 25-én 00.00 óra között történt eseményekkel kapcsolatos rendőri tevékenység kivizsgálásáról

35

nem indokolt. Az pedig a törvényi szabályok pótlandó hiányossága, hogy a

rendőrfőkapitány lezárást elrendelő döntése nem minősül közigazgatási határozatnak,

így jogi úton nem támadható meg. ,,39

A fentiek alapján leszögezhetjük, hogy a rendezvény résztvevői a gyülekezési

törvényt több esetben megsértették, amelynek következtében jogosnak tekinthető a

feloszlatás elrendelése. A rendezvény bejelentése, valamint a feloszlatás foganatosítása

szintén hordoztak magukban mindkét fél (tehát a rendezvény szervezői, résztvevői,

valamint a rendőrség) részéről is hiányosságokat, amelyek következtében indokoltnak

tekinthető a gyülekezési törvény részletesebbé tétele annak megfelelő alkalmazhatósága

érdekében.

39 Vizsgálati jelentés a 2006. szeptember–októberi fővárosi demonstrációkkal, utcai rendzavarásokkal és rendfenntartó intézkedésekkel kapcsolatos eseményekről- Csepeli György, Gönczöl Katalin, Györgyi Kálmán,Halmai Gábor, Kacziba Antal, Ormos Mária, Pataki Ferenc,Tóth Judit, Vörösmarti Mihály, 280. old

36

5. Összegzés

Végezetül pedig szakdolgozatomat egy olyan idézettel zárnám, amely hűen tükrözi

véleményemet a gyülekezési jog mai szabályozásáról.

,,Joggal feltételezhetnénk, hogy demokratikus politikai rendszerekben a

gyülekezési jog gyakorlásának nincs különösebb törvényi és adminisztratív akadálya,

hiszen az olyan kollektív jog, amely a demokratikus berendezkedés alapját jelenti.

Optimális körülmények között ez így is van, azonban olyan esetekben, amikor felborul

a közrendvédelmi paktum az állami erőszakszervezetek, valamint a gyülekezési joggal

élni – a hatóságok szerint általában visszaélni – kívánó csoportok között, felmerül a

gyülekezési jog szigorúbb szabályozásának kérdése.”40

Szakdolgozatom fejezeteit tekintve kijelenthető, hogy gyülekezési

jogunk részletesebb, egyértelmű szabályozásra szorul. A bevezetésben meghatározott

cél, mi szerint a szabályozási feladatokat kutattam, egy szigorúbb szabályozás felé

mutat.

Végeredményképpen leszögezhetjük, hogy gyülekezési törvényünknek

megalkotása óta, a társadalom fejlődésével, változásaival párhuzamosan, valamint külső

hatások befolyására, folyamatos változtatásokon, szigorításokon kellett átmennie ahhoz,

hogy a kérdéskör megújuló igényeivel lépést tarthasson. A gyülekezési jogunk

szabályozási hiányosságait az újonnan felmerülő problémák során ismerhetjük fel, ezért

az eseményeket követve tudjuk csak azokat pótolni. Formálására, tökéletesítésére éppen

azért, az események hatására utólag kerül sor, így előre mutató, szabályozása nem

lehetséges. Időszerűvé tétele mindig aktuális és időszerű kérdés marad a jogalkotók

számára. A megoldás a folyamatos szigorításon túl, talán egy új gyülekezési törvény

megalkotása lehetne.

40 IDEA- Miénk itt a tér- Mikecz Dániel: A gyülekezési jog szabályozása Magyarországon, http://www.ideaintezet.hu/hu/node/128

37

Irodalomjegyjék

Badó Katalin:A gyülekezési jog értelmezése az alkotmánybíróság döntéseinek tükrében

- értekezés

Bódi Stefánia:A gyülekezési jog hazai szabályozásának története és dilemmái

Magyar Jog-2011.9.szám 526. – 535. oldal

Bökönyi István: A közúti közlekedési blokádok kialakulásának körülményei,

rendvédelmi tapasztalatai, és kezelésének lehetőségei különös tekintettel a

taxisblokádra, értekezés

Dr. Csapodi Tamás: A gyülekezési jog érvényesülése és a közlekedés rendjének

aránytalan sérelme Magyar Jog 2003. 12. szám

Drinóczi Tímea- Petrétei József: A gyülekezési jog a Magyar Köztársaságban, Jura,

2002. I. sz, 21-33. oldal

Hajas Barnabás: A gyülekezések bejelentésével kapcsolatos rendőrségi eljárások

szabályairól., - jura, 2009/2, - 42- 53. . oldal.

Hajas Barnabás: A gyülekezési jog egyes aktuális elméleti és gyakorlati kérdései,

értekezés

Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila: Emberi jogok, értekezés

Halmai Gábor - Kitüntetett jog – korlátokkal

Jogi Fórum 2013.02.13

IDEA- Miénk itt a tér- a gyülekezési jog szabályozása Magyarországon

Kádár András Kristóf – Tóth Balázs:A gyülekezési joggal és annak rendészeti

aspektusaival összefüggő jogszabályok nemzetközi összehasonlító elemzése-236.oldal

Kádár András Kristóf-M. Tóth Balázs: A gyülekezési jog külföldi és magyar szabályai,

Fundamentum, 2007. I. szám, 63-76. oldal

Kilényi Géza: Fejezetek az alkotmányjog történetéből – értekezés

Magyar Hírlap 2013. 03. 13

38

Dr. Mogyorósi Imre- Néhány kritikai észrevétel a gyülekezési jog szabályozásához, -

magyar jog, 2001. 6. szám, 358.- 360 oldal.

dr. Mogyorósi Imre: Még egyszer a gyülekezési jog szabályozásáról – az

Alkotmánybíróság 55/2001.(XI. 29.) AB számú határozata tükrében, magyar

Közigazgatás, 2004.54.évf.,4. szám, 246 – 248. .oldal

Sári János – Somody Bernadette: Alapjogok – Alkotmánytan II.

Sólyom Péter: Demokrácia és gyülekezési szabadság fundamentum, 2007. I. szám, 5-

17. oldal

Társaság a szabadságjogokért Gyülekezési jogi 1x1 2013. március 30

Országos Rendőr-főkapitányság jelentése a Budapesten 2006. október 22-én 00.00 óra

és 2006. október 25-én 00.00 óra között történt eseményekkel kapcsolatos rendőri

tevékenység kivizsgálásáról Budapest, 2007. március 29

A 2006. október 23. –i budapesti erőszakos cselekmények kivizsgálására létrejött Civil

Jogász Bizottság jelentése

39

Kapcsolódó jogszabályok

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény

Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozata

Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya

Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL C 83., 2010.3.30., 394. o.), 12. cikk

Emberi Jogok Európai Egyezménye

1989. évi III. törvény gyülekezési jogról

1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a

szabálysértési nyilvántartási rendszerről

1997 évi C. törvény a választási eljárásról

15/1990. (V. 14.) BM rendelet a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos

rendőri feladatokról

A rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról szóló

15/1990. (V. 14.) BM rendelet

Alkotmánybírósági határozatok

55/2001. (XI. 29.) AB határozat

75/2008. (V. 29.) AB határozat

3/2013. (II. 14.) AB határozat

40