Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi

Kar

Vezetéstudományi Intézet

Stratégiai menedzsmentStratégiai menedzsment

Dr. Szintay Istvánintézetigazgató, egyetemi

tanár

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi

Kar

Vezetéstudományi Intézet

Szervezetelméleti jellemzőkSzervezetelméleti jellemzők

Megállapíthatjuk, hogy a modellek főleg az elemzésekhez szolgáltatnak keretet, s csak bizonyos területek vizsgálatára adnak lehetőséget. A két elmélet egyesítésével a szervezetek összetett természete válik vizsgálhatóvá.

ÖSSZEHASONLÍTÓ SZEMPONTOK

RENDSZERMODELL CSOPORTMODELL

Az elemzés tárgyaA szervezet, mint entitás, bizonyos funkcionális követelményekkel

Saját érdekekkel rendelkező alcsoportok

A szervezet stabilitásaStabil, természetéből eredően önfenntartásra törekszik

Instabil, a közös érdekek szerint változó

A szervezet domináns mozgató erői

A normák és az összetartozás érzete

Szankciók és jutalmak

Környezethez való viszonya

A szervezet érdekeit elfogadó társadalom

Saját érdekeket képviselő

Emocionális jellege Idealisztikus Realisztikus, cinikus

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi

Kar

Vezetéstudományi Intézet

Elméleti építőkövei a következők:– a hálózat szerkezete, melyet a csoportok és a köztük

fennálló kölcsönös kapcsolatok alkotják. Az alrendszerek közti kapcsolatok természete az elmélet egyik különösen fontos eleme, melyet később részletesen tárgyalunk.

– a szervezeti kultúra, amely alatt a magatartásformák tendenciáit és a szervezet dinamikáját értjük. Ezek a kérdések előre nem tervezett következményekre utalnak. A csoportoknak a kapcsolatok terén mutatkozó viselkedési tendenciái közül az együttműködés, figyelem, küzdelem, míg a szervezet dinamikáját illetően a visszatérő problémák, a sztereotip képek s a szervezeti klíma a kiemelendők.

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi

Kar

Vezetéstudományi Intézet

(1) Instrumentális kapcsolatok. A szervezetben az emberek „termelőeszközként” jelennek meg egymás számára abban az értelemben, hogy szükségük van társaik munkájára, hogy önmaguk is létrehozzanak valamit. Így ezek a kapcsolatok a munkamegosztással és ennek koordinálásával függnek össze. Magukban foglalják a szervezetek struktúráját, a kommunikációs rendszereket, a problémamegoldás és a döntéshozatal módszereit, valamint a koordináció folyamatát, továbbá a szervezetek technikai jellegű tényezőit, mint az átbocsátóképességet, a logisztikát, a felhasználható szabad területek újraelosztását és a technológia ésszerű felhasználását. Ebben a tekintetben mindenfajta súrlódás, ellentét felszínre kerülhet.

A továbbiakban tekintsük át röviden a kapcsolatok legfontosabb jellemzőit.

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi

Kar

Vezetéstudományi Intézet

(2) Szocioemocionális kapcsolatok. A szervezetekben az emberek között érzelmi kötelékek hatnak, melyek néhányszor szimpátiában, illetve antipátiában megnyilvánuló személyes kapcsolatok, s gyakran pozitív vagy negatív töltésű közös azonosságtudaton és az együvé tartozás érzésén alapuló csoport- vagy szervezetorientációk. Az együtt dolgozás a csoportszellem és a lojalitás számos formáját hozhatja létre. A csoportok érzelmi kapcsolatai olyan erőssé válhatnak, hogy a csoport saját arculattal rendelkező entitássá válik és nyelvezetében, megjelenésében sajátos érzelmi szimbólumokkal rendelkező „csoportarculat” alakulhat ki. Az összetartozó emberek között ebben az esetben is felszínre kerülhet bármiféle ellentét. Számos beavatkozási módszert fejlesztettek ki annak érdekében, hogy a munkával kapcsolatos folyamatokat ezen a téren is kiegyensúlyozottá és bizonyos mértékben irányíthatóvá tegyék. A nyitottság növelése és egymás elfogadása, az egyének viselkedésének a megváltoztatása, annak megtanulása, hogy miként birkózzunk meg érzelmeink kinyilvánításával, az önleleplezés, a visszacsatolás, a konfrontációs tanácskozások, mind-mind szocioemocionális jellegűek. A csoportmodelltől indulva könnyen eljuthatunk azokhoz a kapcsolatokhoz, amelyekben a versenyszellem az uralkodó, s melyeknek most két típusát különböztetjük meg: a hatalmi és a tárgyalási kapcsolatokat.

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi

Kar

Vezetéstudományi Intézet

(3) Hatalmi és függőségi kapcsolatok. A szervezetben élő emberek természetükből adódóan bizonyos mértékben befolyásolják egymás viselkedését. Ennek figyelembevételével azt mondhatjuk, hogy az emberek általában megpróbálják saját kompetenciájukat növelni, illetve saját maguk többiekhez viszonyított pozícióját megerősíteni. A hatalmi kapcsolatok kezelése – amelyeknek az egyén maga is részese, különösen abban az esetben, amikor az a saját pozíciójának a megőrzésére és erősítésére irányul – meglehetősen óvatos stratégiát igényel. Ezekben az esetekben mindig a hosszú távú stratégia az elsődleges kérdés. Ez a viselkedés többé-kevésbé óvatos, amely általában a szervezeteken belüli státus és presztízs megtartását vagy megszerzését, illetve a stratégiailag fontos pozíciók konszolidálását és továbbfejlesztését célozza meg. Normális esetben ezek a törekvések és viselkedések a szervezeten belül a háttérben zajlanak. Annak ellenére, hogy ezeket a kapcsolatokat az emberek egymás között kényes kérdésként kezelik, megismerésük a szervezetek keretén belül létező emberi magatartásformák megértéséhez elengedhetetlenül fontos.

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi

Kar

Vezetéstudományi Intézet

(4) Tárgyalási kapcsolatok. A szervezetekben dolgozó embereknek a „korlátozott mértékben rendelkezésre álló erőforrások” legkülönbözőbb fajtáit kell egymás között elosztaniuk. Ezek a kapcsolatok olyan erőforrások feletti döntéshozatalban nyilvánulnak meg, mint például a munkakör, a munkaidő, a költségvetés és a felszerelés kérdése. Ha csak az erőforrás-allokációt vesszük figyelembe, az egységeknek két szempontból is kapcsolatot kell tartaniuk egymással. Egyrészt az egység állandóan egy nagyobb egész részét kell képezze, abból az önös érdekből, hogy képletesen szólva az elérhető „tortához” egyáltalán hozzáférhessenek, s ily módon a részüket megkapják belőle.Másrészt azért kell egymással kapcsolatban lenniük, hogy a „torta” felosztásával kapcsolatos, a többiektől is függő döntéshozatalnak részesei lehessenek.A tárgyalási kapcsolatok konkrétabb magatartást igényelnek, mint a „hatalmi játékok”. Néhány döntés révén egyértelműen biztosítaniuk kell a korlátozott erőforrások elosztását és használatát.

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi

Kar

Vezetéstudományi Intézet

„„Egy a háromhoz modell”Egy a háromhoz modell”

Hatalmi és függőségikapcsolatok

Instrumentális kapcsolatok

Szocioemocionális kapcsolatok

Tárgyalási kapcsolatok

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi

Kar

Vezetéstudományi Intézet

Feszültségek egyensúlya a Feszültségek egyensúlya a kapcsolatok hatalmi és függőségi kapcsolatok hatalmi és függőségi

jellegébenjellegében

Kölcsönös függőségegyesített erő

Autonómia,erős,független pozíció

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi

Kar

Vezetéstudományi Intézet

Feszültségek egyensúlya az Feszültségek egyensúlya az instrumentális kapcsolatokbaninstrumentális kapcsolatokban

Konszenzus Egyén preferenciái

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi

Kar

Vezetéstudományi Intézet

Feszültségek egyensúlya a Feszültségek egyensúlya a kapcsolatok szocioemocionális kapcsolatok szocioemocionális

jellegébenjellegében

Az együvé tartozásérzete

Sajátazonosságtudat

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi

Kar

Vezetéstudományi Intézet

Feszültségek egyensúlya a Feszültségek egyensúlya a kapcsolatok tárgyalási aspektusábankapcsolatok tárgyalási aspektusában

Az összhozammaximalizálása

A saját részesedésmaximalizálása