A HEFOP 3.3.1. keretében kidolgozott tanító szak, a képzési és kimeneti követelmények,

tantárgystruktúra, illeszkedés más képzési szintekhez

A KF-TFK-n megvalósult szerkezeti és tartalmi fejlesztések, a jövőben szükséges átalakítások a

tanítóképzés területén

Steklács JánosKecskemét, 2008. szept. 5.

Vázlat

1. A változás szükségszerűségének társadalmi hátteréről

2. 3.3.1. keretében kidolgozott tanító szak legfontosabb jellemzői

3. Mi történt a KF-TFK?

4. Mi történhet, minek kellene történni?

1. Társadalmi hasznosság, egyéni hatékonyság, az egyén társadalmi funkciózavara

A funkcionális analfabetizmus fogalmáról

„Funkcionálisan írástudó az a személy, aki az olvasás, írás azon képességének és ismereteinek a birtokában van, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy részt vegyen minden olyan cselekvésben, amelyhez az írásbeliség az ő kultúrájában és kis közösségében alapvetően szükséges” UNESCO, 1956.

A funkcionális analfabetizmus fogalmáról

• „Az a személy funkcionálisan írástudó, aki birtokában van mindannak a szükséges tudásnak és képességnek, amely képessé teszi őt arra, hogy gyakorolhassa mindazokat a tevékenységeket, amelyekhez az írástudás szükséges ahhoz, hogy hatékonyan közreműködhessen az adott csoportban és közösségben, valamint az a személy, akinek az olvasás-, írás- és matematikai tudása lehetővé teszi, hogy használhassa ezeket a tevékenységeket a saját és közössége fejlődése érdekében.” UNESCO, 1999.

• Définition de l’ANLCI (2003):

• Az illiteráció az olyan 16 éven felüli személyek helyzetét jelöli, akik bár jártak iskolába, mégsem képesek elolvasni és megérteni a mindennapi életszituációjukhoz kapcsolódó szövegeket, vagy nem képesek egyszerű információkat írásban közvetíteni. Sokuknál ezek az írási, olvasási nehézségek kombinálódhatnak különböző méretékben olyan alapképességek hiányával, mint a szóbeli kommunikáció, logikai műveletek, számok és műveletek használata, térbeli és időbeli tájékozódás stb. A felsorolt deficitek ellenére az illiterációs helyzetben lévő személyek elérhetnek a gyakorlás során egy olyan kultúrát és olyan kompetencia tőkét, amely nem, vagy csak alig támaszkodik az írás , olvasás képességére. Sokan közülük így képesek integrálódni a társadalomba és a munkát vállalhatnak, de ez az egyensúly törékeny, és a marginalizáció veszélye folyamatos. Mások a kirekesztettség helyzetébe kerülnek, ahol az illiteráció egyéb tényezőkkel súlyosbodik.

2. HEFOP, tanító szak,Tantárgystruktúra

• Alapozó tárgyak:– Informatika és tantárgy-pedagógiája, Pedagógia,

Pszichológia, Társadalomismeret

• Szakmai törzstantárgyak: Ének-zene és tantárgy-pedagógiája, Magyar nyelv és irodalom, Matematika és tantárgy-pedagógiája, Technika, életvitel, háztartástan és tantárgy-pedagógiája, Természetismeret és tantárgy-pedagógiája, Testnevelés és tantárgy-pedagógiája, Vizuális nevelés és tantárgy-pedagógiája

• Műveltségterületek

• Szakirányok (szerb, német, szlovák, román nemzetiségi, cigány, angol)

• Szakmai gyakorlat

• Az intézmény sajátos jellegét adó kötelezően választható tárgyak

• Szabadon választható tárgyak

Kontaktóra Kredit

Alapozó tárgyak 480 vagy795

31 vagy53

Szakmai törzstárgyak 1290 89

vagy Műveltségi terület* 345 23

vagy Szakirány 540 36

Szakmai gyakorlat 600 vagy650

40 vagy48

Az intézmény sajátos jellegét adó kötelezően választható tantárgyak

195 13

Szabadon választható tantárgyak 180 12

Szakdolgozat - 15

Összesen 3090–3455 223–253

Az alapszintű tanító szak összesített kontaktóra és kreditszámai

HEFOP, tanítóúj, speciális és keresztprogramok

• Interkulturális nevelés

• Integrált-inkluzív nevelés

• Környezettudatos nevelés, fenntartható fejlődés, környezeti nevelés

• Gyermek- és gyógytestnevelésGyógypedagógiai alapismeretek

• Gyermekvédelem

Felsőfokú szakképzési programok

• Kisgyermeknevelő

• IfjúságsegítőPedagógiai asszisztens

• Dajkaképzés

• Iskola- és óvodatitkár

Átmenet, szinkron: tanító BA és MA szakok között

• Pedagógia szak

• A kora gyermekkor pedagógiája

• Konduktor

• Szociálpedagógia

• Magyar szak

• Andragógia

• (Korai inkluzív nyelvfejlesztő)

Szakirányú képzések• Pedagógus szakvizsgára felkészítő,• Hon-és népismeret, • Néptánc, • Bábjátékos oktató, • Környezeti nevelés, • Interkulturális nevelés, • Szabadidő-pedagógus, • Drámapedagógia, • Médiapedagógia, • Multimédia és az Internet alkalmazási lehetőségei,• Gyermek- és Ifjúságvédelmi tanácsadó,• Tanító (fejlesztési) differenciáló szakirány,• Fejlesztő óvodapedagógus

2. A tanítóképzés tartalmát alapvetően meghatározó tényezők:

• - a képzés kétirányú elkötelezettsége, a közoktatás igényeinek és a felsőoktatás értelmiségi képzési funkcióinak optimális összehangolása,

• - az iskolaszerkezet belső tagolásának változásai,• - a Nemzeti alaptanterv bevezetésével az iskolák

tantárgyi rendszerének módosulása, elemi szinten főként integrálódása,

• - az újabb elvárások és tevékenységi formák megjelenése az iskolai oktatásban, az oktatás színterein és szerepeiben,

• - az alternativitás megerősödése a magyar iskolaügyben,• - az iskolák munkaerő-szükségletének a megváltozása.

Képzési célok

• A képzés sok területén a hallgatók készségeit, képességeit kívánjuk fejleszteni,

• igyekszünk a negatív beállítódásokat, a rossz gondolkodási sémákat, a káros, funkciótlan módszereket, a korábbi rossz tapasztalatokat felfedni, visszabontani, a pedagógusszemélyiség előrevivő jegyeit, vonásait újraépíteni. Ez a hallgatóktól nagy önismeretet és hivatástudatot, az oktatóktól nagy tapintatot, empátiát, széles szakmai és módszertani tudást, tervszerű, módszeres, hosszas együttmunkálkodást igényel (szemináriumi foglalkozások, gyakorlatok).

A kompetenciaalapú tanítóképzés

• A tanító alapszak képzési és kimeneti követelményrendszer alapján készült tanterve kompetenciaalapú képzést (competency-based training – CBT) foglal magában. Ez azt jelenti, hogy a képzés tananyagát és folyamatát, valamint tanítását a tanítói munkakör betöltéséhez szükséges, a hallgatókkal előre ismertetett ismeretek, készségek és beállítódások együtteseinek (kompetenciáknak) kialakítása érdekében rendszerelvűen terveztük és építettük fel. A tervezés során modulokat alakítottunk ki. A modulok egy részében a tanterv szabad ütemezést enged, más részüknél akkor van lehetőség a következő modulra való továbblépésre, mikor már valamilyen megszabott követelmény teljesült.

Mi a kompetencia? (ajjaj…)

• Kettős jelentés: Döntési illetékesség: motívumrendszer; A kivitelezéshez szükséges hozzáértés: tudás

• A kompetencia a személyiség motívum- és tudásrendszere; az aktivitás, a döntés és a kivitelezés pszichikus feltétele, eszköze

• Kognitív, személyes, szociális

Az alapfokozathoz kapcsolódó kompetenciák

• A végzett hallgatók ismerik…

• A végzett hallgatók alkalmazzák…

• A végzett hallgatók rendelkeznek…

Az ismeretekhez kapcsolódó közös kompetenciák

• A hallgatók ismerjék meg:• - a társadalom fejlődésének és működésének történelmi, eszmei,

strukturális és funkcionális összefüggéseit;• - a nevelés–oktatás elméletét, a tanulásirányítás módszereit és

munkaformáit, az életkorokra jellemző pszichológiai sajátosságokat és nevelési lehetőségeket, a személyiségfejlődés és -fejlesztés pszichológiai tényezőit;

• - a képességfejlesztés pszichológiai és pedagógiai alapjait, feltételeit, eljárásait valamennyi életkorban, a differenciált és az inkluzív, illetve integrált nevelés–oktatás elveit, eljárásait;

• - az egészségre nevelés és a mentális egészség védelmének kérdéseit az egyes életkorokban és tünettípusokban;

• - önálló felmérések, egyszerűbb vizsgálatok, megfigyelések tervezésének, lebonyolításának munkamenetét, az adatok értékelésének módját és az eredmények alkalmazását;

• - a hazai közoktatás feladatait és stratégiáját, a korosztályok nevelési és oktatási preferenciáit, a közoktatás tartalmi szabályozásának dokumentumait;

• - a nevelés–oktatás elméletét, az egyes korosztályok differenciált személyiségformálásának folyamatát, tevékenységeit, a tevékenységek tervezését, módszereit, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumait, a családdal való együttnevelés lehetőségeit; a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, az integrált és differenciált oktatás eszköztárát;

• - a személyiségfejlődés és -fejlesztés pszichológiai tényezőit, a 6–12 éves gyermekek sajátosságait.

Az ismeretek alkalmazásához kapcsolódó közös kompetenciák

• A hallgatók váljanak képessé:

- az ismeretek önálló, kritikus megfogalmazására;- nevelési helyzetek, problémák elemzésére, konfliktushelyzetek

megoldására, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;

- a nevelő–oktató munka tervezésére, szervezésére, a tanulási folyamatok irányítására, a tanulási alapképességek fejlesztésére;

- a tanítási órán/foglalkozáson kívüli nevelési feladatok ellátására;- önálló továbbtanulással és szervezett továbbképzések segítségével

meglévő képességeik fejlesztésére, és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhatnak felelősségteljes munkakör vállalására;

• kompetenciájukból adódó szakmai lehetőségeik és feladataik felmérésére;

• - pedagógiai döntésekre;• - a társintézményekkel, fenntartókkal való kapcsolattartásra;• - a szakszolgálatokkal szakmai partnerség kialakítására;• - alapszintű idegen nyelvű kommunikációra; (?????????)• - a nyomtatott és elektronikus források, jelek, szövegek,

adatsorok, diagramok megértésére és értelmezésére;• - előítélet-mentesen a multikulturális és interkulturális

nevelésre;• - a gyermekek családjával, szűkebb környezetével való

együttműködésre.

A szakmai attitűdökhöz és magatartáshoz kapcsolódó közös kompetenciák

• A hallgatók rendelkezzenek:- környezettudatos magatartással, a sérültnek mint a társadalmi környezet

tagjának, általában a másságnak az elfogadásával, a sérült iránti empátiával és toleranciával;

- önismerettel, sikerorientáltsággal és önértékelési képességgel, személyes felelősségérzettel, minőségtudattal, fejlett kommunikációs képességekkel;

- társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással;- a csoportban való munkavégzés, a kollegialitás, valamint a hatékonyság, jó

munkaszervezés készségével;- gyermek- és emberismerettel, gyermekközpontú szemlélettel, játszóképességgel;- a permanens művelődés igényével és képességével;- az egyetemes emberi és nemzeti értékek, az erkölcsi normák tiszteletével, az

esztétikai értékek iránti fogékonysággal, környezettudatos magatartással;- a fenntartható fejlődés igényelte felelősségérzettel;- egészséges életvitellel.

A Karunkon történt változások a tanítóképzés terén

• Felsőfokú tanítóképzés, • két szak párhuzamosan• Óraszámok csökkentése (többször is)• Integráció • Kreditrendszer, -beszámítás• Etr• Hallgatói, oktatói mobilitás• Szabadon választható kurzusok a Bolognai

Folyamat szellemiségében

A Karunkon meg nem történt változások a tanítóképzés terén

• A képzésünk tartalmi, módszertani átalakítása a fenti követelményeknek megfelelően. A törvény adta autonómia kihasználása.

4. A tanítóképzés hatékonyságának növelése Karunkon az EU-s, HEFOP-ban leírt követelmények

szerint

• „Irodalomra csak irodalommal lehet nevelni.”• Képességeket csak tevékenységgel lehet

fejleszteni• A tanulás tanítása a felsőoktatásban• Elméleti és gyakorlati tartalmak összehangolása

(elmélet a gyakorlatban)• Gyakorlati tartalmak és a gyakorlati képzés

összehangolása (gyakorlat a gyakorlatban)• Módszerek tevékenységek kipróbálása• Módszerelemek, mikro tanítások drillezése

• „Tiszteljétek azokat, akik keresik az igazságot, de óvakodjatok azoktól, akik megtalálták!”

• Az „Így kell!!!” felcserélése az „Így szokták, de így is lehet”-re

• Kérdések megfogalmaztatása• A hallgatók meggyőződésének kialakítása saját

gyakorlati tapasztalataik alapján bizonyos módszerekről, oktatási lehetőségekről

• A kommunikációs kultúra tudatos fejlesztése a szemináriumokon

• Az előadás és kiselőadásokon kívüli oktatási módszerek bevezetése, amely a szociális, kooperatív készséget fejleszti.

• A szükséges minimum elve az elméleti oktatásban (felesleges és hiányos részek a képzésben)

• Vita és veszekedés megkülönböztetése

Az oktatók részéről:• Specialitás: egyikünk sem tanulta ezt a szakmát… • Naprakészség• Szakirodalom olvasása (írásának képessége) idegen nyelven• Csak öt évnél nem régebbi szakirodalom használata, különös

tekintettel a módszertani tárgyaknál• Az oktatott tárgyak tartalmi, módszertani módosítása a

követelményeknek, szakirodalomnak, tapasztalatainknak megfelelően.

• Ismeretek más területek módszertanáról a holisztikus szemlélet miatt

• A lojalitás, kollegialitás erősítése• Fegyelmezett óratartás • Szigorú, de reális követelményrendszer, következetes

számonkérés• Arányok növelése az értékelésben a képességek javára.• Az információ megosztása:

Képzési struktúra• Hagyományok a felsőoktatásban: konzervatív liberalizmus• Folyamatos szakmai innováció• Kevesebb óraszám, több önálló munka • A képzés hatékonysága mennyire függ a kontaktóráktól? • A legkevésbé hatékony, ha előadás formájában tartjuk a

szemináriumot.• És a csoportok létszámától?• Elvégzett munka- kredit megfeleltetés• Moduláris képzés bevezetésének felülvizsgálata• A gyakorlati képzés reformja, összehangolása a Karon folyó

képzéssel• Interdiszciplináris projektek• Az elméleti tudományokra épülő képzési struktúra fellazítása• Mentorálási rendszer• A képzésünk hiányainak és felesleges elemeinek felderítése• Tevékenységek az oktatás középpontjában.• Erőteljes kimeneti szabályzás, világos kritérium és

követelményrendszer.