Miskolci Egyetem

Egészségügyi Kar

Egészségügyi gondozás és prevenció szak

Védőnő szakirány

Sürgősségi gyermekellátás- szülők elsősegélynyújtási ismereteinek

felmérése

Sztojev-Angelov Ilona Szkibák Krisztina

konzulens védőnő hallgató

2019

„.. nem elég egyszer, elméletben megtanulni az elsősegélynyújtást, időnként ismételni

és lehetőleg gyakorolni is kell. Pedig fontos lenne a mentők kiérkezéséig segítséget

nyújtani, hiszen például a hirtelen szívmegállás, légúti elzáródás, vagy erős vérzés

esetén az első 3-5 perc meghatározó jelentőségű a túlélés, a gyógyulás szempontjából.”

Győrfi Pál

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés....................................................................................................... 1

1.1. Témaválasztásom indoklása.......................................................................... 1

1.2. Kutatásom céljai ............................................................................................ 1

1.3. Hipotézisek.................................................................................................... 2

2. Szakirodalmi áttekintés ............................................................................ 3

2.1. Az elsősegélynyújtás története ...................................................................... 3

2.2. Elsősegélynyújtás fogalma ............................................................................ 4

2.3. Törvényi rendelkezések ................................................................................ 4

2.3.1. 1997. évi CLIV. törvény ........................................................................ 5

2.3.2. 2012. évi C. törvény (Büntető törvénykönyv) ....................................... 6

2.4. A leggyakrabban előforduló balesetek gyermekkorban ............................... 6

3. Anyag és módszer ...................................................................................... 8

4. Eredmények ............................................................................................... 9

4.1. Demográfiai adatok ....................................................................................... 9

4.2. Elsősegélynyújtási ismeretekkel kapcsolatban feltett kérdésekre kapott

válaszok eredményei ............................................................................................. 15

5. Következtetések, javaslatok ................................................................... 34

5.1. Hipotézisek elemzése .................................................................................. 34

5.2. Javaslatok .................................................................................................... 35

6. Összegzés .................................................................................................. 37

7. Irodalomjegyzék ...................................................................................... 38

Mellékletek ..................................................................................................... 40

1

1. Bevezetés

1.1. Témaválasztásom indoklása

Szakdolgozatom témájának az egészségügy egyik olyan területét választottam, amely

a hétköznapi élet egyik alapvető részét képezi, ennek ellenére mégsem lehet olyan

sokat hallani róla. Ez pedig nem más, mint a gyermekek számára nyújtott

elsősegélyellátás. Az emberrel bárhol bármikor történhet olyan baleset, a

gyermekekkel pedig az életkori sajátosságokból adódóan meg főleg, mely során

könnyűszerrel súlyos sérüléseket szerezhetnek, vagy akár halálos végkimenetel is

történhet.

Természetesen magával az elsősegélynyújtással a hétköznapi embernek is van

lehetősége találkozni, leggyakrabban a jogosítvány megszerzésének folyamatában.

Vannak már olyan iskolák is, ahol kifejezetten van elsősegélynyújtó tanóra, de ez

inkább csak az egészségügyi tagozatú iskolákra jellemző. Sajnos az emberek tudása

leggyakrabban ennyiben kimerül, esetekben teljesen elfelejtik az ott tanultakat, pedig

ez a tudás emberi életeket menthet. A szerencsésebbek sohasem kerülnek olyan

helyzetbe, ahol alkalmazniuk kell ezeket az életmentő módszereket. Ha viszont

mégis, az nagyon megterhelő lehet az adott személy számára, mind fizikailag, mind

lelkileg, főleg, ha a próbálkozásunk eredménytelennek bizonyul. Arról nem is

beszélve, ha egy gyermek esetében történik az, hogy például újraélesztést kell

végrehajtani. A lehető legrosszabb esemény lehet egy szülő életében, ha a saját

gyermekével történik ilyen tragédia.

1.2. Kutatásom céljai

Szakdolgozatom fő célja, hogy felmérjem, hogy a szülők, mennyire vannak tisztában

a gyermekkorban esetlegesen előforduló sürgősségi állapotokkal, illetve azok

elsősegélynyújtással kapcsolatos teendőivel. Leendő védőnőként a legfontosabb

feladatomnak tartom, hogy az általam gondozott család, ezen belül is a gyermekek, a

legbiztonságosabb környezetben nőhessenek fel, és úgy gondolom, hogy ennek az

2

egyik alappillére, hogy a szülők tisztában legyenek azzal a tudással, amely lehetővé

teszi, hogy a gyermeket egy váratlan baleset során megfelelő ellátásban tudják

részesíteni. Munkám során mindenképpen szeretnék ezzel bővebben foglalkozni,

akár tanfolyamok indítását kérvényezni minden olyan egyén számára, aki szeretné

azt a tudást elsajátítani, hogy hétköznapi emberként hogyan lehet gyermek, vagy akár

felnőtt emberi életet megmenteni.

1.3. Hipotézisek

Feltételezem, hogy a szülők körében nyújtott elsősegélynyújtási ismeretek

vizsgálatának folyamán kiderülhet, hogy:

a szülők többsége nincs tisztában a gyermekeknél alkalmazható

elsősegélynyújtás alapjaival;

Magyarországon a szülőknek és a leendő szülőknek nincs lehetősége a

gyermekeknél alkalmazható elsősegélynyújtás alapjait elsajátítani;

a szülők és a leendő szülők a gyermekvállalás során nem tulajdonítanak

jelentőséget a gyermekeknél alkalmazható korszerű elsősegélynyújtási alapok

megszerzésére;

a szülők és a leendő szülők úgy gondolják, hogy a felnőtteknél alkalmazható

elsősegélynyújtó technikák alkalmazása megfelelő a gyermekek esetében.

3

2. Szakirodalmi áttekintés

Az elsősegélynyújtásnak jól működő formái, módszerei vannak. Én ennek az egyik

számomra legfontosabbnak tartott részére szeretnék bővebben kitérni, ahogy már a

fentiekben említettem, a gyermekekkel kapcsolatos elsősegélynyújtásra.

Szakdolgozatomban a mindennapi életben leggyakrabban előforduló gyermeki

balesetekre és ezen helyzeteknek a megoldására, kezelésére szeretném a hangsúlyt

fektetni. Sajnos nagyon sokszor hallani a hírekben, hogy egy gyermek életét veszti

akár figyelmetlenség, akár véletlen szerencsétlenségek során, legyen ez otthon, vagy

bárhol máshol. Úgy gondolom, hogy 10-ből legalább 5 esetben elkerülhetővé

válnának ezek a helyzetek, ha a szülők, gondviselők, vagy más jelen lévő személyek

tisztában lennének azzal, hogy hogyan is kell egy gyermeket életveszélyes

helyzetekben ellátni. A leggyakrabban előforduló elsősegélynyújtást igénylő esetek

gyermekkorban a fulladás (idegentest aspiráció), görcsös állapotok (lázgörcs,

epilepszia), végtagsérülések (zúzódás, ficam, törés), égési sérülések, mérgezések,

áramütés (Páll, 2018.).

2.1. Az elsősegélynyújtás története

Első sorban egy kis történelmi betekintést szeretnék tenni arról, hogy hogyan is

alakult ki az elsősegélynyújtás mai formája.

Már az ősidők emberei is nagyon jól tudták már, hogy az emberi élet nagyon

törékeny. Az orvoslás, gyógyítás történelme egészen Apollón fiához, Aszklépioszhoz

(Kr. VI. -V.) vezethető vissza, akit a gyógyítás isteneként tartottak számon.

Kr. e. 1235-ben II. Ramszesz idején egy folyóba fulladt ifjút úgy élesztettek újjá

bajtársai, hogy fejjel lefelé lógatva ütögették a hátát, gyomrát nyomogatták, hogy a

víz minél hamarabb kiürüljön a szervezetéből és újra levegőhöz jusson.

Magában a Bibliában is fellelhető egy bejegyzés, amely Elizeus prófétáról szól,

miszerint az élete során ő kizárólag sikeres újraélesztéseket hajtott végre.

A történelem során, főleg a számos háborús év során, hatalmas szükség volt a sérültek

megfelelő ellátására, ennek következtében fokozatosan és folyamatosan alakultak ki

egyfajta segítő szervezetek (szerzetesrendek, hadi ápolórendek), a későbbiekben

4

pedig mentő intézetek, kórházak, melyek nagy segítséget jelentettek nem csak csaták

idején, hanem a békeidőszakok mindennapjaiban is egyaránt. A technika gyors

fejlődésének köszönhetően az orvoslásban, és ezáltal az elsősegélynyújtásban is

alkalmazott módszerek, eszközök folyamatos fejlődésben vannak, amelynek

köszönhetően egyre hatékonyabbá és gyorsabbá válik az intézménybe való bejutás,

illetve az ellátás (Hunka és mtsa, 2015).

2.2. Elsősegélynyújtás fogalma

Az elsősegélynyújtás definíciója tágabb értelemben: „Az elsősegélynyújtás komplex

értelmezésben kifejezi a bajbajutott körüli mindazon elsődleges tevékenységeket,

melyek a személyekre és a tárgyi környezetre leselkedő veszélyek elhárítását és a

további károk kialakulásának megakadályozását célozzák. Ebből a legfontosabb

szempont az emberi élet mentése és az egészségkárosodás megállítása vagy

késleltetése kell, hogy legyen.” (Dr. Betlehem, 2012, 10-11 p.)

„Szűkebb értelemben az első segítségnyújtást a rosszullétek és a balesetek

alkalmával a beteg vagy sérült személyek elsődleges ellátására értjük.” (Dr.

Betlehem, 2012, pp. 10-11.).

2.3. Törvényi rendelkezések

Mint ahogy már említettem, az elsősegélynyújtás folyamatos fejlődést mutat, ezáltal

időnként törvénymódosításokra van szükség, amelyek nemcsak a hazai, de a

nemzetközi elvárásoknak is képesek megfelelni. Sajnos külön törvényi szabályozás

az elsősegélynyújtásra, ezen belül is a gyermeki elsősegélynyújtásra, jelenleg nem áll

rendelkezésre Magyarországon. Ami pedig volt, a 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet

az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra

vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról, az 2009. január 01-én hatályon kívül

helyezték. 1

1 https://elsosegely.hu/cikk.105.151972_viii_5_eum_rendelet

5

2.3.1. 1997. évi CLIV. törvény

Magyarországon az egészségügyi ellátás legfőbb törvényi szabályzója a 1997. évi

CLIV. törvény. Az elsősegélynyújtással kapcsolatosan

a II. Fejezet (A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI) 1. Cím Az

egyén szerepe a törvénybe foglaltak alapján „5. § (3) Mindenkinek e)

kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása

szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős

szükség vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, illetve arról tudomást

szerez.”

a III. Fejezetben is (NÉPEGÉSZSÉGÜGY) találhatunk rendelkezést. A

törvény kimondja az 1. Cím Egészségfejlesztés részben, hogy a „38. § (1) A

köz- és felsőoktatási, valamint a szakképzési rendszer, illetőleg a felnőttoktatás

keretében az életkorhoz és a tanulmányokhoz igazodva meg kell ismertetni h)

az elsősegélynyújtás elméletét és gyakorlatát”.

a VI. Fejezet (AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK JOGAI ÉS

KÖTELEZETTSÉGEI) az egészségügyben dolgozók kötelességére

vonatkozik. A törvény kimondja, hogy „125. § Sürgős szükség esetén az

egészségügyi dolgozó - időponttól és helytől függetlenül - az adott

körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésére álló

eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg

a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős

szükség fennállását vélelmezni kell.” 2

2 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700154.TV 1997. évi CLIV. törvény

6

2.3.2. 2012. évi C. törvény (Büntető törvénykönyv)

Az egészségügyi dolgozóknak, ahogy a fent említett törvény is kimondja, szükség

esetén azonnal segítség nyújtásban kell részesíteni a sérültet. Ennek a kihagyása

esetén bűncselekmény elkövetése áll fenn. A XV. Fejezetben (AZ ÉLET, A TESTI

ÉPSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK) Segítségnyújtás

elmulasztása címben foglaltak szerint:

„166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan

személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség

miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett

meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.

(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés

esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az

elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.

(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a

közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.”3

2.4. A leggyakrabban előforduló balesetek gyermekkorban

Az ember veszélyérzet nélkül születik. Az újszülött gyermekeket sem szabad

felügyelet nélkül hagyni, hiszen pillanatok alatt legurulhatnak a pelenkázóról, vagy

az ágyról. A mozgásfejlődés során a csecsemőknek, gyermekeknek egyre nagyobb a

mozgás-, ennek köszönhetően a tér igénye, ezért a számukra a legbiztonságosabb

környezet kialakítása elengedhetetlen. A gyermekek kíváncsi, érdeklődő

természetüknek köszönhetően mindent meg akarnak fogni, mindenre fel akarnak

mászni, ezért nagyon fontos, hogy a szülők megfelelően bababiztossá tegyék a

lakásukat, illetve kornak megfelelő játékokat biztosítsanak a gyermeküknek. Ha a

szülők erre maximálisan oda figyelnének, a gyermekbalesetek, és az ennek

következtében kialakuló sérülések, 70-80%-a elkerülhetőek lennének. A

gyermekhalálozást 34%-ban okozzák balesetek.

Sajnos az elővigyázatosság ellenére is előfordulnak veszélyhelyzetek.

Magyarországon lassan ugyan, de fokozatosan csökkenő tendenciát mutat a balesetek

3 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200100.TV 2012. évi C. törvény

7

során elhunyt gyermekek száma Ehhez azonban az is nagyban hozzájárul, hogy évről

évre egyre kevesebb gyermek születik országunkban4, valamint a rossz gazdasági-,

és szociális helyzet is, melynek okán a szülők nem tudnak olyan eszközöket

beszerezni (például bukósisak, biztonsági dugó, csúszásgátló), amelyek a lakást

biztonságossá teszik a csemeték számára.

A balesetek során a gyermekek olyan sérüléseket is szenvedhetnek, melyek az egész

további életüket gyökeresen megváltoztathatják. Legyen szó akár egy súlyos

fejsérülés következtében kialakuló bénulásról vagy egy forrázás során szerzett súlyos

égési sérülésekről, maradandó hegekről.

A súlyos gyermekbalesetek körülbelül 75 %-a fejsérülés, mely nagyon könnyen

bekövetkezhet akár 1 véletlen esés során is, ha rosszul érkezik a gyermek például a

betonra5.

Az agy-, és koponyasérülések után a leggyakoribb gyermekbaleset a fulladás. Ezt

okozhatja a nem kornak megfelelő játékok gyermeknek való adása, vagy a

széthagyott apró tárgyak a lakásban.

A forrázás következtében égési sérülést szerző gyermekek száma is gyakori jelenség

országunkban. Ennek oka lehet a túl forró fürdővízben való mosdatás, vagy a forralt

vízhez, esetleg fűtőtesthez való könnyű hozzáférhetőség.

A mérgezések is általában a szülői hanyagság miatt következnek be a nem helyesen

tárolt gyógyszerek, mosószerek, mosókapszulák stb. miatt. Ezek a vegyszerben

gazdag használati cikkek nagyon színesek, amelyek nagyon könnyen felkeltik egy

kisgyermek figyelmét és ezáltal előszeretettel szeretnék is azt a szájukba venni (Dr.

Simon, 2010; Ujhelyi, 2018).

4 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001a.html?down=904 5http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/gyermekbalesetek__negy_ev_alatt_minden_gyerek_befut_a_mi_utca

nkba

8

3. Anyag és módszer

Kutatásomat az internet segítségével végeztem online kérdőív (Google Űrlapok)

használatával (I. számú melléklet). Fő célom az volt, hogy ez a kérdőív felhívja a

gyermeket vállalók figyelmét arra, hogy milyen kiemelkedő szerepe van a

gyermekeknél előforduló balesetek esetében az elsősegélynyújtásnak, valamint, hogy

rájöjjenek arra, hogy mik a hiányosságaik, amelyek pótlása életeket, sőt akár a saját

gyermekük életét is megmentheti.

A kérdőív online volt elérhető, melynek a kitöltésre 2018. december 11-étől volt

lehetőség egészen 2019. január 25-éig.

Online adatfelvétel miatt a vizsgálatom nem reprezentatív.

Adataim rögzítéséhez és feldolgozásához a Microsoft Excel Office 365 számítógépes

programot használtam.

9

4. Eredmények

4.1. Demográfiai adatok

Az online felületen megtalálható kérdőívemet összesen 200 fő töltötte ki.

Kutatásomhoz összesen 100 fő is elegendő lett volna, de mivel ez a szám a

kétszeresére növekedett, így még tágabb képet kaptam arról, hogy a magyar lakosság,

még ha csak egy tört része is, mennyire van tisztában azzal, hogy életveszélyes

helyzetekben mi a teendő.

Kérdőívem elejét demográfiai adatok felmérésével kezdtem.

A válaszadók nemek szerinti megoszlása

1. ábra

A válaszadók nemek szerinti megoszlása

Az 1. ábrán a nemek szerinti százalékos megoszlás látható. Kitöltőim 90%-a

nőnemű, 10 %-a férfi. Ez az arányszám lényegében annyira nem meglepő. Általában

a nők, főleg a leendő, vagy már primi-, multipara édesanyák, lényegesen több időt

töltenek a gyermekekkel. Az ellátásukkal kapcsolatosan is legtöbbször velük

kommunikálnak a védőnők, illetve az egészségügyben dolgozó más szakemberek.

10

Vannak olyan konzultációk, felkészítő tanfolyamok, ahol az édesapák is jelen

vannak, de ez alapján a kérdőív alapján, a férfi nem teljesítménye alul maradt.

A válaszadók életkor szerinti megoszlása

2. ábra

A válaszadók életkor szerinti megoszlása

A 2. ábrán a korok szerinti összegzés látható. A kitöltők majdhogynem fele, 48,5%

„20-30” év körüli. A legtöbb fiatal párnak ebben az időintervallumban születnek

gyermekei, így érthető, hogy ebből a korosztályból töltötték ki a legtöbben a

kérdőívet. Meglepő, hogy a „14-19” éves korosztályból is igen sokan, 22,5%, részt

vettek a felmérésben. Jó kiindulási alap a számukra a későbbi szülővé válás

folyamatában. A középkorú kitöltők 13, 5%-a vett részt a kutatásban, míg a „41-50”

évesek közül 10,5%. A legalacsonyabb számban az „51-60” éves korosztály volt

jelen 5%-kal.

11

A válaszadók iskolai végzettsége szerinti megoszlása

3. ábra

A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása

A válaszadók közül egyetlen 0,4 %-a az, aki az általános iskolát sem végezte el. A

felmérésben résztvevők 4,1 %-a végezte el a „8 általánost”, és szintén 4,1 %-a a

„Szakiskolát/szakmunkásképzőt”. 66% rendelkezik „Szakközépiskolai/ középiskolai/

gimnáziumi” végzettséggel. Magas az aránya az „Egyetemet/főiskolát” végzetteknek

is, ez 25,4 %. A kitöltők végezettsége nem feltétlenül mérvadó ebben a kutatásban,

hiszen egy szakmunkásképzőt végző személy is lehet ugyanolyan jártas az

elsősegélynyújtásban, mint egy diplomás egyén.

12

A válaszadók családi állapotának megoszlása

4. ábra

A válaszadók családi állapotának megoszlása

A legnagyobb százalékban az „Egyedülálló (nőtlen/hajadon)” személyek adtak

választ a kérdésre, 57,3 %-os arányban. Ez betudható annak is, hogy a kitöltők

többsége a 14-19 és a 20-30 éves korosztályból került ki, manapság pedig ugye egyre

nehezebb, a párválasztás és házasságkötés időszaka is egyre jobban kitolódik a

későbbi korosztályokra. 40, 1%-ban töltötték ki a kérdőívet házasságban élők. A

legkisebb számban az „Elvált” személyektől kaptam választ, ők 2,6 %-kal vannak

jelen a felmérésben. „Özvegy” titulusú kitöltő nem szerepel a kutatásban.

13

Gyermeket nevelő szülők megoszlása

5. ábra

Gyermeket nevelő szülők megoszlása

A válaszadók legnagyobb százalékának, azaz 55, 6 %-nak, még nincs gyermeke. Ez

a szám azonos a 4. ábrán feltüntetett „Egyedülállók” számával, mivel ezt az opciót

is 110-en jelölték be, ebből kikövetkeztethető, hogy nincs egyedülálló szülő a

válaszadók között. A kitöltők között az egy gyermeket nevelő család választ 22,2%

jelölte be. Két gyermeket nevelő szülők 14, 6%-a, míg három vagy több gyermeket

nevelő szülők 7,6 %-a töltötte ki a kérdőívet. Összességében a válaszadók közül

44,4%-nak van gyermeke, vagyis 87 főnek. Ez sajnos kevesebb, mint a válaszadók

fele.

14

Életkorok szerinti megoszlás

6. ábra

Életkorok szerinti megoszlás

Az 5. ábrán szereplő adatok alapján már látható az az eredmény, hogy a válaszadók

közül összesen 87 fő nevel gyermeket. A 6. ábrán látható információk alapján 92-en

válaszoltak erre a kérdésre. Számításaim alapján 5 főnek érvénytelen a válasza. A

mellékelt diagram a beérkezett válaszok alapján készült el, de ellenőrzést végeztem,

és így megkaptam, hogy 3 olyan fő jelölte be a „0-1 éves”, egy fő a „4-7 éves”,

végezetül egy fő a „13-16 éves” lehetőséget, akik az előző kérdésre azt a választ

adták, hogy „Nincs gyermekem”. A javított számítások alapján tehát „0-1 éves” korú

csecsemője van 17,2 %-nak. „1-3 éves” korú kisdedet nevel 25, 3%. „4-7 éves” a

kisgyermeke 18, 4%-nak. „8-12 éves” fiatalt nevel 12, 6%. „13-16 éves” korúak

szülei 5,8%-ban, „17-21 éves” fiatal felnőtteket nevelők pedig 20, 7%.

15

4.2. Elsősegélynyújtási ismeretekkel kapcsolatban feltett kérdésekre

kapott válaszok eredményei

Sürgős ellátást igénylő esetben végzett első teendők megoszlása

7. ábra

Sürgős esetben végzett első lépések megoszlása

Úgy gondolom, hogy erre a kérdésre jó választ konkrétan nem lehet adni. A legelső

lépést mindig az adott helyzet, adott sérülés határozza meg. Gyermekek esetében

teljesen érthető, hogy az „Azonnal mentőt hívok” lehetőségre érkezett a legtöbb

válasz, hiszen sokkal rémisztőbb és nagyobb veszélyeket hordozhat egy gyermek

esetleges balesete. Erre a kérdésre én is ugyanezt jelöltem volna be, mint a válaszadók

39,3%-a. A „Súlyosságtól függően otthon ellátom” opciót 28,8% jelölte meg. Ha a

szülő megfelelően fel tudja mérni a helyzet súlyosságát, és úgy látja, hogy az otthoni

ellátás elegendő, teljesen elfogadható a válasz. Azonban sajnos olyan is előfordul,

hogy például egy égési sérülést nem vesznek komolyan a szülők, nem kezelik

megfelelően, melynek következtében súlyos szövődmények is kialakulhatnak. A 3.

legmagasabb jelölést az „Azonnal háziorvoshoz/ügyeletre viszem” lehetőség kapta,

ez 22,5%. A legérdekesebb eredményt az „Azonnal sürgősségi osztályra viszem”

opció kapta, erre csak 6,3%-ban érkezett válasz a kitöltőktől. Véleményem szerint ez

azért alakult így, mert a szülők hamarabb hívnak mentőt a sérült gyermekükhöz,

minthogy kórházba viszik, mert ezáltal már a sürgősségi osztályra vezető úton is

16

szakszerű ellátásban részesül a gyermekük és gyorsabban is kerül az ellátó intézetbe.

Sajnálatos módon a legkevesebb válasz a „Védőnőhöz fordulok segítségért” -re

érkezett, 3,1%-tól. Azonban biztos vagyok benne, hogy a szülők, főleg az édesanyák,

a gyermekükkel kapcsolatban mindenben kikérik a véleményét a védőnőjüknek, csak

vannak olyan helyzetek, amik komolyabb ellátást igényelnek, és ekkor nem a védőnőt

tartják kompetensnek a gyermekük ellátásában.

Sürgősségi beavatkozást igénylő esetek megoszlása

8. ábra

Sürgősségi beavatkozást igénylő esetek megoszlása

Szerencsére a válaszadók közel háromnegyedének, vagyis 67,8%-ának a

gyermekével meg nem történt semmiféle olyan baleset vagy betegség, amely

sürgősségi ellátást igényelt volna. Sajnos azonban a kitöltők 32,2 %-a már került

olyan helyzetbe a gyermekével, amely azonnali sürgős ellátást igényelt.

17

Baleset esetén a szakemberek választásának a megoszlása

9. ábra

Baleset esetén a szakemberek választásának a megoszlása

Baleset esetén a szülők a „Védőnőhöz” nagyon csekély számban fordultak

segítségért, ez 3,3%-ot jelent, valamint ugyanilyen számban kértek támogatást

„Családtag, rokon” -tól is. A legtöbben a „Házi orvos” által nyújtott segítséget

vették igénybe, azaz 55%. „Mentőt hívott” sérült gyermekéhez a kitöltők 38, 4%-a.

Az erre a kérdésre kapott válaszokat össze vetettem a 7. ábrán látható kérdésre kapott

válaszokkal és az esetek többségében a két kérdésre adott válaszok fedik egymást.

Ahol eltérés látható, véleményem szerint azért lehetséges, mert a gyermek olyan

sérülést szenvedhetett el, amely például csak házi orvosi ellátást igényelt, míg más

adott helyzetben a szülő egyből mentőt hívna hozzá.

18

Mentőriasztási okok felmérése

10. ábra

Mentőriasztási okok felmérése

A 10. ábrán látható kérdés és az erre feltüntetett válaszok a leggyakrabban előforduló

gyermekbaleseteket, sürgősségi ellátást igénylő állapotokat ábrázolják. Szerencsére

a legtöbb esetben a válaszadók egyből az Országos Mentőszolgálathoz fordulnának

segítségért. Az itt feltüntetett lehetőségek közül talán a legsúlyosabb következményei

a „Keringés-, légzésleállásnak” -nak lehetnek, és ezt a választ adó 198 főből 194

személy is így látja, mivel ők is azonnal mentőt hívnának ilyen esetben. A további

feltüntetett lehetőségek szerint is a legcélszerűbb a mentők hívása, bár egy végtag

törés esetén, főleg, ha nem nyílt törésről van szó, nem feltétlenül szükséges a riasztás,

mégis a legkevesebb válasz a „Szűnni nem akaró hányás, hasmenés” -re érkezett 65

személytől.

19

Idegentest eltávolításának módszerére adott válaszok aránya

11. ábra

Idegentest eltávolításának módszerére adott válaszok aránya

A gyermekek körében az egyik leggyakoribb életveszélyes állapotot okozó baleset a

félre nyelés, fulladás. A csecsemők, kisgyermekek mindent a szájukba vesznek, ezért

a szülőnek, ha véletlenül a gyermek kezébe mégis akad olyan tárgy, ami fulladást

eredményezhet, elengedhetetlen az a tudás, amely képessé teszi arra, hogy az

idegentestet megfelelő módon eltávolítsa. Szerencsére a válaszadók 60,1%-a tudta a

kérdésre a helyes választ, miszerint „Eszméleténél lévő gyermeknél váltakozva 5 háti

ütést, 5 hasi lökést, 1 éves kor alatt csak mellkasi lökést” alkalmazna vészhelyzetben.

Nagyon sokan megjelölték a „Heimlich-fogást”, ami lényegében szintén jó válasz

lenne, ha felnőttekről lenne szó a kérdőívben, de mivel a gyermekek a célcsoport, így

ez a válasz nem helyes. Ezt 30, 8% fő jelölte meg. Sajnos 9,1% a „Gyermekét lábánál

fogva, lefelé lógatva és rázva próbálná az idegentestet eltávolítani” gyermeke

szervezetéből, arra nem is gondolva, hogy így könnyűszerrel további sérüléseket is

okozhat.

20

Lázgörcs tüneteire adott válaszok megoszlása

12. ábra

Lázgörcs tüneteire adott válaszok megoszlása

A gyermekek többségének a szervezete általában nagyon jól tűri a magas lázas

állapotot, de előfordulnak esetek, ahol görcsös rohamokat okoz. Nagyon fontos, hogy

a szülők tisztában legyenek a tüneteivel, hogy a roham elmúlta után azonnal elkezdjék

a lázcsillapítást. A válaszadók közül 193-an (97%) helyesen gondolták/tudták, hogy

a lázgörcs egyik fő tünete az „Egész test megfeszülése, rángatózása testhőmérséklet

jelentős emelkedése mellett”. Mivel több választ is adhattak a kérdésre, 21, 6%,

vagyis 43 fő, megjelölte azt is, hogy a lázgörcs „Váratlanul alakul ki, nem tart tovább

pár percnél”, mely választ szintén helyesen tudta, aki ezt megjelölte. Továbbá helyes

válasz még, hogy „37, 5 fok fölötti lázas állapot, de magától a láz mértékétől nem

függ”. Ezt az opciót 12, 6%, azaz 25 fő jelölte meg. Az egyetlen helytelen választ,

ami a „Gyermek félre beszél és agresszívvá válik”, szintén 12, 6%, tehát 25 személy

jelölte meg.

Összességében azoknak a száma, aki mind a három helyes választ megjelölték, 8 fő.

Ez nagyon kevés. Ennek ellenére bizakodásra ad okot, hogy a többség, még ha csak

egy vagy két helyes válasz esetén, de java részben ismerik a tüneteket.

21

Lázgörcs kezelésére adott válaszok megoszlása

13. ábra

Lázgörcs kezelésére adott válaszok szerinti megoszlás

A kérdéshez felsorolt válaszok között két helyes válasz található. Az első a „Gyermek

puha, biztonságos helyre fektetése, nyugtatgatás, szabad légút biztosítása”. A

válaszadók közül 81, 9%, azaz 163 fő jelölte be ezt az opciót. A másik helyes válasz

a „Görcs utáni orvosi kivizsgálásra vinni a gyereket” lehetőség volt, amit 65, 8%,

vagyis 131 személy jelölt meg. Sajnos sokan nem tudják, hogy a görcs alatt tilos

gyógyszer alkalmazása per os, mert fulladást eredményezhet, mégis 18,1%, vagyis

36 fő jelölte meg az „Azonnali lázcsillapító adását” válaszlehetőséget. Szintén

könnyen fulladáshoz vezethet a „Görcs alatti hűtőfürdő alkalmazása”, mivel víz

kerülhet a trachea-ba. Ezt az opciót 25,1%, tehát 50 fő jelölte meg. Csekély számmal

ugyan, de 7 %, 14 fő, megjelölte a „Görcs alatt gyermek leszorítása, gyógyszer

beadása” választ is, ami szintén kerülendő teendő lázgörcs alatt. Összességében

vizsgálva a kérdésre kapott válaszok alapján 78 fő az, aki a csak a két helyes választ

jelölte meg.

22

Végtagsérülések kezelésére beérkezett válaszok megoszlása

14. ábra

Végtagsérülések kezelésére beérkezett válaszok megoszlása

A válaszadók többsége, 80%, azaz 160 fő, helyesen tudta, hogy egy végtagtörés

esetén a „Végtag sérült helyzetben való rögzítése” a helyes ellátás. Ennek az

eljárásnak fájdalom csillapító hatása is van, illetve megakadályozza a végtag

mozgását, ezáltal az esetlegesen bekövetkező további sérülések kialakulását, ezért

tilos a „Végtag alapállásba való visszaállítása”. Mindezek ellenére ezt az opciót 9

%, azaz 18 fő jelölte meg. Természetesen ez a törés jellegétől és helyzetétől is függ.

Nyílt törés esetén nagyon fontos a sérült terület lefertőtlenítése és az utána történő

rögzítés. A „Fáslizással” történő rögzítést is 37,5 %, vagyis 75 fő, jelölte meg

helyesen. Egy törött végtag minden esetben kórházi ellátást igényel, 2 fő (1%) szerint

viszont „Nincs semmi teendő”. 86 fő (43%) az „Azonnal mentő hívását” jelölte meg,

ami szintén elfogadható válasz, főleg, ha egy nagyon súlyos, esetleg artériát is ért

csonttörésről van szó.

23

Vénás vérzés tüneteire adott válaszok megoszlása

15. ábra

Vénás vérzés tüneteire adott válaszok megoszlása

Egy nyílt, vérzéssel járó sérülés ellátásához elengedhetetlen a vérzések típusának

ismerete. A válaszadók 76%-a helyesen tudta, hogy a vénás (visszeres) vérzés

jellemző tünete a „Sötétpiros, erősebb intenzitású vérzés”. Viszonylag magas

számban keverték össze a kitöltők az artériás vérzéssel, amelynek a vezető tünete az

„Élénkpiros, lüktető, sugárban távozó vérzés”. Ezt a helytelen választ 13,5% adta a

kérdésre. A kapilláris vérzés tüneteit, amik a „Gyenge intenzitású, hamar megszűnő,

egyesesetekben csak cseppekben jelentkező vérzés” -t, 10, 5% jelölte meg lehetséges

válaszként.

24

Nyomókötés ellátási módszerére adott válaszok megoszlása

16. ábra

Nyomókötés ellátási módszerére adott válaszok megoszlása

A választ adókból 91%, azaz 181 fő helyesen tudta, hogy a nyomókötést „Artériás”

vérzésnél kell alkalmazni. 30, 2%, tehát 60 fő tudta, hogy a „Vénás” vérzésnél is

sikeresen alkalmazható a nyomókötés. Ezen módszer alkalmazásánál nagyon fontos

ügyelni a sterilitásra, valamint a vénás vérzésnél felhelyezett nyomókötés lazább

voltára, hogy ezzel elkerüljük a vénás pangás kialakulását. Az artériás vérzésnél

szorosabb kötést kell készíteni. 6 „Kapilláris” vérzés esetén nincs szükség

nyomókötésre, mivel ez a fajta vérzés magától is könnyen képes elállni, viszont a

szakszerű sebellátás itt is elengedhetetlen. Ezt az opciót 3,5%, vagyis 7-en jelölték

meg. Összességében az „Artériás” és „Vénás” lehetőségeket 39-en jelölték meg.

6 Betlehem József: Első teendők sürgős esetekben - elsősegélynyújtás

25

Hűtési technikák ismeretére vonatkozó válaszok megoszlása

17. ábra

Hűtési technikák ismeretére adott válaszok megoszlása

A megadott válaszok között csak egyetlen egy helytelen válasz szerepel. Az „Égett

testfelület szabaddá tétele, szükség esetén bőrbe égett ruhát kitépni” szigorúan tilos,

ennek ellenére ezt az opciót 15 fő (7,5%) jelölte meg. Helyesen tudták a választ azok,

akik megjelölték a „Súlyos, nagy testfelszínű, mély égés esetén azonnal mentő

hívását”. Ez 167 (83,9%) személyt jelent. Továbbá 158 (79,4%) jelölte meg, szintén

helyesen, hogy „10-15 percig az égett felületet hideg folyó víz alá kell tartani”. A

„Hűtés után fertőtlenítés, majd könnyed, steril fedőkötés” alkalmazása is

elengedhetetlen egy sérült bőrfelület ellátásához, ezt 125 (62,8%) jelölte be helyes

válaszként. Azoknak a száma, akik mind a 3 helytálló választ megjelölték, 73.

26

Újraélesztési arányszámok alkalmazásának a megoszlása

18. ábra

Újraélesztési arányszámok alkalmazása szerinti megoszlás

Gyermekek esetében a helyes újraélesztési arányszámok a következőek: „Orrba és

szájba végzett befúvás 5-ször, majd 30 mellkasi lenyomás 2 ujjal” a sternum alsó

harmadán. Ezt a helyes választ összesen 49, 7% jelölte meg. Nagyon magas azoknak

a száma, 45, 7%, akik az „Orrba és szájba végzett befúvás 2-szer, majd 30 mellkasi

lenyomás 2 ujjal” -t választotta, ami a felnőttek esetében alkalmazott újraélesztési

arányszámokat tartalmazza. Ezen esetekben persze nem két ujjal, hanem két kezet

összekulcsolva, a mellkas középvonalára helyezve kell az újraélesztést végrehajtani.

4, 6%, „Orrba és szájba végzett befúvás 10-szer, majd 35 mellkasi lenyomás 2 ujjal”

lehetőséget adták meg válaszként, sajnos szintén helytelenül.

27

Mérgezés tüneti kezelésére kapott válaszok megoszlása

19. ábra

Mérgezés tüneti kezelésére kapott válaszok megoszlása

A mérgezéseknek számtalan fajtája lehet. Mindegyiket külön módszerrel kell kezelni,

a szervezetbe jutott méreganyagoktól függően. Mégis a leggyakoribb teendők közé

tartoznak az ábrán megjelölt lehetőségek. Helyes választ adtak 157-en (78, 9%),

miszerint mérgezés gyanújánál javasolt a „Hánytatás (Kivéve marószer, szerves

oldószer lenyelése esetén”. Fontos megjegyezni, hogy 2 éves kor alatt tilos a

hánytatás. Szintén helyes válasz a „Gyomormosás”, ezt 132-en (66,3%) tudták a

kitöltők közül. A „Hashajtás” is teendő lehet mérgezés esetén, de a hasmenés tüneti

panaszként is jelentkezhet jelentkezik, 22-en (11,1%) ezt a lehetőséget is bejelölték.

Egyes mérgezések esetében (például alkoholmérgezésnél) javasolt a „Bő étel és

folyadékfogyasztás”, ezt 54-en (27,1%) adták meg helyes válaszként. Összességében

nézve azoknak a száma, akik mind a 4 választ megjelölték, csupán 5 fő.

28

Áramütés esetén szükséges teendőkre vonatkozó válaszok megoszlása

20. ábra

Áramütés esetén szükséges teendőke vonatkozó válaszok megoszlása

A fent ábrázolt kérdéshez 3 helyes és 1 helytelen válasz tartozik. Az első helyes

válasz, amit a válaszadók közül 194-en (97%) tudtak is, az „Áramtalanítás, majd

életjelenségek megvizsgálása”. Elengedhetetlen ilyen esetben a környezet

biztosítása, biztonságossá tétele, mivel ezáltal a saját életünk is biztonságban van és

a sérült személyben sem következnek be további állapotromlások. A „Sérült

gyermek nyugalomba helyezésére” 106 (53%) válasz érkezett, amely szintén

helytálló. Az áramütés után bekövetkezhetnek egyéb sérülések is (pl. égési sérülés),

ezért nagyon fontos ezeknek a „Sérüléseknek ellátása”. Mivel egy áramütött

gyermek vagy felnőtt állapota, még ha kezdetben jól is volt, bármikor rosszabbra

fordulhat, létfontosságú a mentők hívása és a kórházi megfigyelés. Mégis 6 személy

(3%) úgy gondolta, hogy „Ha a sérült jobban van, nem szükséges kórházba

szállítani”. 78-an választották ki az opciók közül mind a 3 helyes választ.

29

Tervezett és tudatos részvétel arányának vizsgálata az elsősegélynyújtó

tanfolyamokon

21. ábra

Tervezett és tudatos részvétel arányának vizsgálata az elsősegélynyújtó

tanfolyamokon

Nagyon kevés azoknak a szülőknek az aránya, akik részt vettek gyermekekkel

kapcsolatos elsősegélynyújtó tanfolyamon. Ez a szám 23, 4%. Ez nem csak a szülők

hibája, hanem a rendszeré is, ugyanis nagyon kevés helyen tartanak ilyen

tanfolyamokat, ezért valamilyen szempontból érthető, hogy a részvételi arány ennyire

alacsony. A „Nem” opciót választók közül,76,6% sok olyan is van, akiknek még nem

született gyermeke, de nagy számban fellelhető olyan is, akiknek viszont igen,

összesen 77 szülő.

30

A gyermekekkel kapcsolatos elsősegélynyújtás alapjaiból való tudatos

felkészülés arányának megoszlása

22. ábra

A gyermekekkel kapcsolatos elsősegélynyújtás alapjaiból való tudatos felkészülés

arányának megoszlása

Annak ellenére, hogy milyen kevesen vettek részt gyermeki elsősegélynyújtó

tanfolyamon, nagyon szép számban vannak azok, akik utána olvastak,

tanulmányoztak olyan kiadványokat, amelyek hasznos tanácsokkal látják el az

érdeklődőket. A kérdésre „Igen” válasz 69, 2%-ban érkezett. „Nem” tájékozódott

még a témában a kitöltők 30,8 %-a, ami sajnos elég magas arány.

31

Tanfolyamok szervezésére való igény felmérése

23. ábra

Tanfolyamok szervezésére való igény felmérése

Nagy örömmel vettem, hogy a válaszadók 99, 5%-a szerint szükség lenne ilyen

tanfolyamok lebonyolítására. Ez a kérdőívben szereplő kérdések alapján is

alátámasztható, hogy nagy szükség van ezekre a tanfolyamokra, mivel sajnos

kijelenthető, hogy a gyermeki elsősegélynyújtás alapjaival kapcsolatosan igen

hiányos a szülők tudása. Egyetlen egy ember szerint nem lenne szükség ezekre a

tanfolyamokra, pedig az illetőnek a kitöltése alapján 2 gyermeke is van, tehát ez egy

nagy kérdőjel marad, hogy miért gondolja így a helyzetet.

32

Szakemberek által szervezett elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezésére

való igény felmérése

24. ábra

Szakemberek által szervezett elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezésére való igény

felmérése

Teljesen érthető, hogy a szülők, főleg az édesanyák a „Védőnőtől” várják el, hogy

szervezzenek ilyen tanfolyamokat, hiszen a felsoroltak közül ő az, aki napi szinten

érintkezik a családokkal, gyermekekkel, vele vannak a legközvetlenebb

kapcsolatban, és a bizalmi szint is erősnek mondható. A válaszadók közül 184 fő (92,

5%) várja tőlünk a szervezést. Ugyanakkor nagyon nagy az igény (74, 9%- 149 fő)

arra is, hogy egy „Gyermekellátásban dolgozó személy” szervezzen ilyes fajta

programokat, valamint a „Házi orvostól” (67,3%- 134 fő) és „Mentőtiszttől” (66,8%-

133 fő) is nagy arányban várják a szervezést. A legkevesebb számban az

„Önkormányzattól” várják el az ilyesfajta programok indítását (37,2%- 74 fő), pedig

ahhoz, hogy a „Védőnő” is megszervezzen egy ilyen projektet, az „Önkormányzat”

segítsége és beleegyezése nélkülözhetetlen.

33

Jogosítvánnyal rendelkezők száma

23. ábra

Jogosítvánnyal rendelkezők száma

A kitöltök több mint a fele, 59%-a, rendelkezik jogosítvánnyal. Kutatásomban ezzel

a kérdéssel viszont azt akartam megtudni, hogy a kitöltők közül hányan vannak azok,

akik már biztosan találkoztak és tanultak elsősegélynyújtást. Mivel ilyen nagy

számban rendelkeznek jogosítvánnyal, és 12, 5%-nak már a jogosítvány megszerzése

folyamatban van, így nagy valószínűséggel ők már találkozhattak, és vélhetően el is

sajátíthatták már az elsősegélynyújtás alapjait, hiszen ebből kötelezően vizsgát kell

tenni. Mindazonáltal nagyon elszomorító, hogy vannak olyanok, akiknek van már

jogosítványa és a válasz arányokat megtekintve, feltételezhetően mégsem tudtak

bizonyos kérdésekre helyes választ adni. Azonban ez egy kiindulási pontnak nagyon

jó, hiszem a gyermeki elsősegélynyújtás tudnivalóit jól rá lehet építeni a már

megtanultakra. 28, 5%-nak még nincs jogosítványa, de remélhetőleg a későbbiekben

ők is fognak foglalkozni, ha nem is a jogosítvány kapcsán, hanem például

gyermekvállalás előtt az elsősegélynyújtási alapismeretekkel.

34

5. Következtetések, javaslatok

5.1. Hipotézisek elemzése

Kutatásom eredményeinek feldolgozása során megállapítom, hogy az általam

vizsgálni kívánt hipotézisek beigazolódtak.

1. hipotézis: feltételezem, hogy szülők többsége nincsen tisztában a

gyermekeknél alkalmazható elsősegélynyújtás alapjaival

A kapott válaszok alátámasztják, hogy a szülők nagy része nincs tisztában a pontos

teendőkkel gyermeket ért balesetek következtében. Sokan tudták a jó válaszokat, de

a többszörös feleletválasztós kérdések során tapasztaltam, hogy hiába jelölték meg a

jó válaszokat, sokak bejelölték mindezek mellett a helytelen választ is. Sajnos

felmerült bennem az is a kutatásom során, hogy ezek a feleletválasztós kérdések

ugyebár magukban hordozták a választ, de ha a szülőknek maguktól kellett volna

helyes választ adni a kérdésre, félek, hogy még rosszabb eredmények születtek volna.

2. hipotézis: feltételezem, hogy Magyarországon a szülőknek és a leendő

szülőknek nincs lehetősége a gyermekeknél alkalmazható elsősegélynyújtás

alapjait elsajátítani

Kutatásom során az internet segítségével kerestem országszerte olyan tanfolyamokat,

amelyek a gyermekekkel kapcsolatos elsősegélynyújtásra készítik fel a szülőket.

Elvétve találtam 1-1 ilyen tanfolyamot. Arról, hogy a szülők milyen gyakorisággal és

milyen számban vesznek részt ezeken a tanfolyamokon sajnos nincs adat. Ennek oka

az is lehet, hogy maguk a szülők sincsenek rendesen tájékoztatva ezeknek az

időpontjáról, illetve ezen tanfolyamok fontosságáról, és mivel tényleg nem gyakran

hallani a gyermekekkel kapcsolatos elsősegélynyújtásról, nem is nagyon kutakodnak

ez ügyben.

35

3. hipotézis: feltételezem, hogy a szülők és a leendő szülők a gyermekvállalás

során nem tulajdonítanak jelentőséget a gyermekeknél alkalmazható korszerű

elsősegélynyújtási alapok megszerzésére

Ezt a feltételezésemet a kérdőív során született eredmények alátámasztják, hogy a

válaszadók több, mint háromnegyed része nem foglalkozott sem gyermekvállalás

előtt, sem a várandósság alatt azzal, hogy ha gyermekét valamilyen baleset éri, mi a

helyes eljárásmód.

4. hipotézis: feltételezem, hogy a szülők és a leendő szülők úgy gondolják, hogy

a felnőtteknél alkalmazható elsősegélynyújtó technikák alkalmazandóak

gyermekek esetén is

Ez a feltételezés szintén beigazolódott, mivel akár az újraélesztési arányszámokról,

akár egy félrenyelés során alkalmazott technikáról legyen szó, a kitöltők jó része

beleesett abba a hibába, hogy a felnőttek esetében szükséges ellátási módot (is)

megjelölték, mint opciót.

5.2. Javaslatok

A védőnői munka alappillére a gyermekek optimális fejlődésének nyomon követése.

Kiemelt jelentősége van a munkánk során a státuszvizsgálatoknak, látogatásoknak,

hiszen itt teljes egészében látjuk a gyermekeket otthoni és idegen környezetben.

Nagyon fontos, hogy a védőnő minél hamarabb észlelje, hogy ha a fejlődésben

bármiféle probléma adódik, szakdolgozatom témája végett gondolok itt a gyermek

elhanyagolásából bekövetkező balesetekre vagy akár a szándékosan okozott

sérülések felfedezésére, azonnal megtegye a szülő a szükséges lépéseket. Tervezem,

hogy munkába állásom után aktívan részt veszek ezen tanfolyamok

megszervezésében. Kutatásom során találtam is olyan lehetőségeket, melyek a

képzések megszervezésében és lebonyolításában nyújtanak segítséget. Javaslom az

ezekkel való együttműködést minden gyermekekkel foglalkozó munkakörben

dolgozónak. Lehetőséget nyújt a Babasegély Szolgálat 7, amely Budapesten,

7 https://www.babasegely.com

36

Miskolcon és Debrecenben tart felkészítő tanfolyamokat megfelelő gyakorisággal,

valamint a Magyar Gyermekmentő Alapítvány8 , akik országszerte tevékenykednek.

Véleményem szerint elengedhetetlen, hogy minél több tanfolyamot elindítsanak a

szülők számára, védőnői szemszögből akár egy szülőségre felkészítő tanfolyam

keretein belül történő felkészítés is hatalmas jelentőséggel bírhat. Létfontosságú,

hogy a szülők tudják, hogy mely helyzetekben szükséges a mentő hívása, és mely

esetekben, mert sajnos nagyon gyakori jelenség az indokolatlan mentőriasztás, ezáltal

fontos, hogy ezen a képzésen erre is külön felhívják a figyelmüket.

Továbbá javaslom tanácsadások során, már a várandóság ideje alatt, illetve a már

szülőkké váltak figyelmét arra, hogy ha tanfolyamon való részvételre nincs is

lehetőség, nagyon hasznos az is, ha ezeket a tudnivalókat akár szakirodalmakból,

online felkészítő videókból sajátítják el gyermekük biztonsága érdekében. Nővédelmi

gondozás keretein belül a gyermekvállalásra készülők figyelmét és érdemes felhívni

ennek a jelentőségére, sőt iskolai védőnőként Egészségnevelő órák során már

gyermeki korban el lehet kezdeni a felkészítést.

8 http://www.mgya.org/

37

6. Összegzés

Szakdolgozatom fő témája és célja az volt, hogy felmérjem, hogy a mai szülők

mennyire felkészültek az elsősegélynyújtás tudnivalóival kapcsolatban. Mivel az

emberek tudása legyakrabban kimerül annyiban, amennyit a jogosítvány megszerzése

alatt tanultak meg az elsősegélynyújtással kapcsolatosan, fontosnak tartottam, hogy

felmérjem, mekkora a szülők tudása a gyermekekkel kapcsolatos

elsősegélynyújtásban. Hipotéziseimben felvázoltam, hogy valószínűleg ez a tudás

kissé hiányos az adott témával kapcsolatban. Országos szinten is nagyon kevés olyan

lehetőség van, ahol a leendő szülők és szülők részt tudnának venni az

elsősegélynyújtási tanfolyamokon gyermekvállalás esetén. Kutatásomat az internet

segítségével végeztem. Egy meghatározott időszakban online volt elérhető az egyik

legnagyobb közösségi hálón. A válaszadók száma 200 fő volt. Sajnos a kérdésekre

az általuk bejelölt válaszok alapján összességében nézve az eredmény elég rossznak

mondható és felvetett hipotéziseim is beigazolódtak. Kutatásom is kimutatta, hogy

nagy számban vannak azok, akik nincsenek tisztában megfelelőképpen a

gyermekekkel kapcsolatos elsősegélynyújtás alapjaival, ezért fontosnak tartom

leendő védőnőként a gyermekek biztonságos fejlődése érdekében, hogy a szülőket

felkészítsék a helyes eljárásokra.

38

7. Irodalomjegyzék

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

(https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700154.TV, letöltve: 2019.02.20.)

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

(https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200100.TV, letöltve: 2019.02.20.)

Dr. Betlehem József: Első teendők sürgős esetekben- elsősegélynyújtás; Medicina

Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2012

(tamop.etk.pte.hu/elsosegelynyujtas/konyv/elsosegely-magyar.pdf, letöltve: 2019.

02.04.)

Dr. Csomai Zita: Baba- elsősegély, Perfect Shape Könyvkiadó, 2009

Dr. David Bass - Prof. Maurice Kibel: Elsősegélynyújtás csecsemőknek és

gyermekeknek - Átfogó útmutató gyermekbalesetek és betegségek kezeléséhez,

Booklands 2000 Kft. Kiadó, 2009

Dr. Simon Éva: Gondos szülők gyermekelsősegély könyve, SZALAY-PANNON-

LITERATÚRA KFT. Kiadó, 2010

Goschler Ádám- Krivácsy Péter- Szűcs Andrea: Sürgősségi gyermekellátás- Az

első órák teendői; Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015

Hunka Balázs- Kisiván Csaba: Az elsősegélynyújtás kézikönyve; Medicina

Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015

Oláh Éva: Gyermekgyógyászati kézikönyv I-II. Diagnosztikai és terápiás útmutató

gyakorló gyermekgyógyászoknak; Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2008

Páll Nikoletta: Baleset-megelőzés, sürgősségi helyzetek és elsősegélynyújtás az

óvodában, bölcsödében; Neteducatio Kft., 2018

Ujhelyi Enikő: A gyermekápolás elméleti és gyakorlati alapjai; Medicina

Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2018

39

Cikkek:

https://www.parents.com/health/injuries/first-aid/fast-first-aid-tips-for-6-common-

accidents/

http://folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/stayin-alive

http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/gyermekbalesetek__negy_ev_alatt_minden_

gyerek_befut_a_mi_utcankba

Mellékletek

I. számú melléklet: Kérdőív

1. Neme?

o Nő

o Férfi

2. Életkora?

o 14-19

o 20-30

o 31-40

o 41-50

o 51-60

3. Legmagasabb iskolai végzettsége?

o Kevesebb, mint 8 általános

o 8 általános

o Szakiskola/szakmunkásképző

o Szakközépiskola/középiskola/gimnázium

o Egyetem, főiskola

4. Családi állapota?

o Egyedülálló (nőtlen/hajadon)

o Házas (férjezett/nős)

o Elvált

o Özvegy

5. Hány gyermeket nevel?

o 1

o 2

o 3 vagy annál több

o Nincs gyermekem

6. Milyen életkorú gyermeket nevel?

o 0-1 éves

o 1-3 éves

o 4-7 éves

o 8-12 éves

o 13-16 éves

o 17-21 éves

7. Ha a gyermekén bármiféle különös elváltozást érzékel (pl. nehézlégzés,

görcsölés, ájulás), mit tesz először?

o Súlyosságtól függően otthon ellátom

o Védőnőhöz fordulok segítségért

o Azonnal háziorvoshoz/ügyeletre viszem

o Azonnal a sürgősségi osztályra viszem

o Azonnal mentőt hívok

8. Volt-e már gyermekének olyan balesete/betegsége, amely az Ön megítélése

szerint sürgősségi ellátást igényelt?

o Igen

o Nem

9. Ha az előző kérdésre igennel válaszolt, kihez fordult segítségért?

o Védőnő

o Házi orvos

o Családtag, rokon

o Mentőt hívott

10. Mely esetekben hívna mentőt a gyermekhez? (Többszörös választási

lehetőség)

o Mérgezés

o Égési sérülés

o Görcsös roham

o Végtag sérülés

o Szűnni nem akaró hányás, hasmenés

o Keringés-, légzésleállás

11. Ha gyermeke félre nyel valamit (pl. Lego darabkák, mogyoró stb.), mely

módszert alkalmazná az idegentest eltávolítására?

o Gyermekét lábánál fogva, lefelé lógatva és rázva próbálja az

idegentestet eltávolítani

o Eszméleténél lévő gyermeknél váltakozva 5 háti ütés, 5 hasi lökés, 1

éves kor alatt csak mellkasi lökés

o Heimlich- fogás

12. Az alábbiak közül melyek a lázgörcs tünetei? (Több választási lehetőség)

o Egész test megfeszülése, rángatózása testhőmérséklet jelentős

emelkedése mellett

o Váratlanul alakul ki, nem tart tovább pár percnél

o 37, 5 fok fölötti lázas állapot, de magától a láz mértékétől nem függ

o Gyermek félre beszél és agresszívvá válik

13. Válassza ki, hogy lázgörcs esetén mi a helyes eljárás! (Több választási

lehetőség)

o Görcs alatt gyermek leszorítása, gyógyszer beadása

o Gyermek puha, biztonságos helyre fektetése, nyugtatgatás, szabad légút

biztosítása

o Görcs után orvosi kivizsgálásra vinni a gyermeket

o Görcs alatt hűtőfürdő alkalmazása

o Azonnali lázcsillapító adása szájon keresztül

14. Végtagsérülés esetén (ficam, zúzódás, törés) mely ellátási technikát

alkalmazná? (Több választási lehetőség)

o Fáslizás

o Végtag sérült helyzetben való rögzítése

o Nincs semmi teendő

o Azonnal mentő hívása

o Végtag alapállásba való visszaállítása

15. Melyek a vénás (visszeres) vérzés jellemzői?

o Élénkpiros, lüktető, sugárban távozó vérzés

o Sötétpiros, erősebb intenzitású vérzés

o Gyenge intenzitású, hamar megszűnő, egyes esetekben csak

cseppekben jelentkező vérzés

16. Mely vérzésnél kell alkalmazni nyomókötést?

o Artériás

o Vénás

o Kapilláris

17. Égési sérülés esetén mely hűtési technikát alkalmazná? (Több választási

lehetőség)

o Súlyos, nagy testfelszínű, mély égés esetén azonnal mentőhívás

o Égett testfelület szabaddá tétele, szükség esetén bőrbe égett ruhát

kitépni

o 10-15 percig az égett felületet hideg folyó víz alá tartani

o Hűtés után fertőtlenítés, majd könnyed steril kötés

18. Válassza ki a helyes újraélesztési arányokat gyermekek esetében!

o Orrba és szájba végzett befúvás 5-ször, majd 30 mellkasi lenyomás 2

ujjal

o Orrba és szájba végzett befúvás 10-szer, majd 35 mellkasi lenyomás 2

ujja

o Orrba és szájba végzett befúvás 2-szer, majd 30 mellkasi lenyomás 2

ujjal

19. Válassza ki a teendőket mérgezés gyanúja esetén! (Többszörös választási

lehetőség)

o Hánytatás (Kivéve marószer, szerves oldószer lenyelése esetén)

o Gyomormosás

o Hashajtás

o Bő étel és folyadékfogyasztás

20. Válassza ki a teendőket áramütés esetén! (Többszörös választási lehetőség)

o Áramtalanítás, majd életjelenségek megvizsgálása

o Sérült gyermek nyugalomba helyezése

o Sérülések ellátása

o Ha a sérült jobban van, nem szükséges kórházba szállítani

21. Gyermeke megszületése előtt tudatosan részt vett-e elsősegélynyújtó

tanfolyamon?

o Igen, tudatosan mentem, hogy megismerjem a gyermeki

elsősegélynyújtás alapjait

o Nem

22. Próbált-e tudatosan megfelelő ismereteket szerezni a gyermeki

elsősegélynyújtás alapjairól (pl. könyvek, cikkek, videók)?

o Igen

o Nem

23. Ön szerint kiknek kellene részt venni ezen tanfolyamok megszervezésében?

(Több választási lehetőség)

o Védőnő

o Házi orvos

o Önkormányzat

o Gyermekellátásban dolgozó személy

o Mentőtiszt

24. Ön szerint szükség lenne-e ilyen tanfolyamokra?

o Igen

o Nem

25. Van jogosítványa?

o Igen

o Nem

o Jelenleg veszek részt a tanfolyamon